DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. DRB DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS BANK ZRT A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2012. DECEMBER 31.
A DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) jelen dokumentummal a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. -ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben foglaltaknak tesz eleget. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007.(IX.4.) Kormány rendelet (Nykr.) céljaival összhangban a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. nyilvánosságra hozatali követelmény rendszere kiterjed : - a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra, a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására, - a kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási körére, és - a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Bank megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. A Bank a Nykr-ben előírt lényeges információkat nyilvánosságra hozza, kivéve a védett és bizalmas információkat. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK - 1996. évi CXII. Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) - 2000. évi C. Törvény a számvitelről (Szmt.) - 234/2007. (IX. 4.) Korm. Rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről - 196/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről - 200/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről - 381/2007. (XII. 23.) Korm. Rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről - 244/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól - 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól - 131/2011. (VII.18.) Korm. r. a javadalmazási politikának a hitelintézet és a - befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történi alkalmazásáról (Jkr.) FOGALMAK: Lényeges információ: olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. (Hpt.) Védett információ: olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. (Hpt.) 2
Bizalmas információ: olyan információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. (Hpt.) Kitettségi osztályok a hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelményének számításához alkalmazott sztenderd módszer tekintetében a Hpt. 76/A. (1) bekezdésében felsorolt, tartalmukat és a besorolási követelményeket tekintve a Hkr.-ben részletezett kitettségi osztályok Tőkemegfelelés - a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége Tőkemegfelelési index a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa. Tőkemegfelelési mutató a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa szorozva 8 %-kal, azaz a tőkemegfelelési index 8%-a. Nyilvánosságra hozatali alapelvek: 1) Lényegesség elve a Bank minden olyan információt nyilvánosságra hoz, amelyet jogszabály, vagy a Bank vezetése lényegesnek ítél. 2) Védett információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Bank nem hoz nyilvánosságra olyan információt, amely ronthatná versenyképességét, csökkenthetné a termékek vagy rendszerek fejlesztéseinek az értékét 3) Bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Bank semminemű olyan információt nem hoz nyilvánosságra, amelynek tekintetében titoktartási kötelezettség terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé. 4) Valódiság elve a Bank által nyilvánosságra hozott információknak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az információk tartalmának, az értékeléseknek meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak. 5) Világosság elve az információkat jól strukturált, áttekinthető, érthető formában kell nyilvánosságra hozni. 6) Összehasonlíthatóság elve a Bank által nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben kell bemutatni, hogy az információkat felhasználók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival, információival való összehasonlítás. 7) Rendszeresség elve a Bank évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Pénzintézetre vonatkozó lényeges információkat. 8) Kontrolláltság elve a Bank csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelő belső kontrollokkal ellenőrizte. KOCKÁZATI TÍPUSOK A következőkben ismertetjük, melyek azok a főbb kockázati elemek, melyet Pénzintézetünk kifejezetten előtérbe helyez. Természetesen a felsoroltakon kívül kezelünk és figyelünk további kockázati típusokra, melyek azonban jellegükből adódóan nem tartoznak a kiemelt csoportba. Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses ügyfele felé kitettsége követelése áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. 3
Koncentrációs kockázat a Hpt. szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered. Országkockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: - a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), - a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), - ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), - a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). Működési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Likviditási kockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: - lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, - lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, - strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, - piaci likviditási kockázat. 1. KOCKÁZATI STRATÉGIA A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Pénzintézet kockázatokkal kapcsolatos belső irányvonalát. A Bank kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: - kockázatvállalási politika - kockázati szerkezet 4
- kockázatkezelés szervezete. 1.1. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Bank Igazgatósága által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a Bank Igazgatósága az egész szervezeten belül elvár. Kockázatvállalási és kockázatkezelési elvek: Biztonságos működés elve: A Bank úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse biztonságos működését. A belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által megkövetelt minimális tőkekövetelmény felett. Összeférhetetlenség elve: A Bank úgy alakítja kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel, vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggenek. Együttműködés elve: A Bank a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza a felügyeleti szervek által rendelkezésre bocsátott előírásokat ill. ajánlásokat. Lényeges kockázatok kezelésének elve: A Bank minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. Költség haszon elve: A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. Hasonlóakkal történi összemérés elve: A Bank a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző Bankoknak. Tiltott tevékenységek elve: A Bank nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, erkölcsileg támadható tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Pénzintézet számára veszteséget okoz. A Bank a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 5
A Bank az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Bank minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a) Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b) Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c) Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d) Kockázatok alakulásának figyelése e) Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések Általános kockázatkezelési célok: a) A Bank, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. b) Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Pénzintézet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott követelményekkel. c) A Bank elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. d) A Pénzintézet nem finanszíroz: - politikai pártokat, - politikai szervezeteket. A Bank nem létesít olyan ügyféllel kapcsolatot, amelynek a. az adatszolgáltatási, együttműködési készsége rossz, b. a vállalkozás tényleges tevékenysége eltér a kérelemben, illetve a Cégnyilvántartásban lévőtől, c. bármilyen formában, nyíltan vagy burkoltan megvesztegetési kísérletet tesz, vagy arra utal, és akármilyen más módon a Bank üzleti hírnevét rontja. Kizáró ok lehet a további kapcsolat létesítésének d. ha az ügyfél valamennyi követelése rossz kategóriába került besorolásra, kivéve a veszteségminimalizálási céllal nyújtott hiteleket. e. a vállalkozás ellen csőd, felszámolási eljárás van folyamatba, kivéve a felszámolás során veszteségminimalizálási céllal vállalt kockázatot, valamint a felszámoló által a felszámolás alatt álló vállalkozás működtetése céljából igényelt hitel, f. ha az ügyfél ellen a Bank által indított peres eljárás van folyamatban, kivéve az ezen ügyfeleknek a veszteségminimalizálási céllal nyújtott hiteleket. A Bank tényleges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatokat. f) A Bank folyamatos felülvizsgálja és alakítja árazási politikáját, hogy az minél inkább megfeleljen a kockázati árazás alapelveinek, biztosítsa a bank által elvárt tőkemegtérülést. g) A Bank törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. e) A Bank az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. 6
Hitelkockázat kezelési célok - Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszerek elfogadása - A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) használatát - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása - A lakossági termékek scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése - A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése - A problémás hitelek részarányának csökkentése Partnerkockázatkezelési célok - a Bank fedezeti céllal legfeljebb 3 éves lejáratú, egyszerű származtatott ügyleteket köt, amelyek kockázatát az eredeti kockázat módszerével méri. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok - A Bank a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 5%-át. Kamatkockázat kezelési célok - Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. - A Bank 6 hónapot meghaladó futamidővel nem köt rögzített kamatozású ügyleteket, illetve ha ilyen konstrukciót hirdet, annak árazásában érvényesíti a kamatfixálás kockázatát. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályi rendelkezések alapján ilyennek minősített ügyletek (pld támogatott lakáshitel 1 éves átárazási periódus). Működési kockázat kezelési célok - működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése - működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással - fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre - összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása Koncentrációs kockázatkezelési célok - a túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése - A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Likviditás kockázatkezelési célok - A lejárati összhang javítása - Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése 1.3. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Bank kockázati étvágya azt mutatja meg, hogy milyen kockázatokat milyen mértékben kíván felvállalni, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseit. A kockázatvállalási hajlandóság azt jelzi, hogy a tűrt típusú kockázatoknál a Bank milyen mértékű kockázatot hajlandó még elviselni. 7
A kockázatok kezelése ill. a tőkeszükséglet meghatározása két szinten történik. A minimális tőkeszükséglet meghatározása mellett a kockázati limitek és a kockázati stressz tesztek hatásvizsgálatai szintén határt szabnak a túlzott kockázatvállalásnak. A kockázatok stressz-tesztje arra próbál válaszolni, hogy egy ritka, váratlan, előre nem látott esemény hatására miképp változik a hitelintézet szavatoló tőkéje ill. tőkekövetelménye. Stressz-tesztet csak a számszerűsíthető kockázatok esetében lehet alkalmazni. A Bank a stressz tesztet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. A kockázati étvágyat a Bank Igazgatósága három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A lényeges kockázatokat a Bank az alábbi táblázat szerint minősíti: Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat koncentrációs kockázatok Devizaárfolyam kockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Működési kockázat Likviditási kockázat Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Közepes Alacsony Nagy Alacsony Mérsékelt Alacsony Mérsékelt Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett A Bank méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Működési kockázat Alacsony Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés A Bank hosszúlejáratú kihelyezéseinek növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az Repivához tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Mérsékelt Évente meghatározott tartalékok A Bank teljes tevékenységét tekintve kockázati étvágya mérsékelt 1.4. Kockázati szerkezet A Bank kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Bank, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tőke követelmény meghatározásához és a belső tőkeszükséglet számításához is Magyarország külső minősítése a Hkr. 4. -a szerint 2. hitelminősítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez a Bank az alábbi szabályozás szerinti választható módszereket alkalmazza: - PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezetek minősítésének alkalmazása - Hitelezési kockázat: sztenderd módszer - Hitelkockázat mérséklés: Pénzügyi biztosítékoknál- egyszerű módszer Garanciák, készfizető kezességek esetében-sztenderd módszer - Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere 8
- Devizaárfolyam kockázat: sztenderd módszer - Működési kockázat: alapmutató módszere. 1.5 Kockázatkezelés szervezete A Bank lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Pénzintézetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke Bank vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tart A Bank kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Bank a hatékony és átfogó, az intézmény összes tevékenységére és szervezeti egységére kiterjedő belső kontroll funkció megvalósítása érdekében - Kockázat kontroll funkciót (továbbiakban: kockázatkezelés) - Megfelelőség biztosítási (compliance) funkciót - Belső ellenőrzési rendszert alakít ki és működtet. A Kockázatkezelési osztály tevékenysége három szegmensre tagozódik: a. Kihelyezés előtti kockázatelemzés, a szabályzatok által meghatározott nagyságrend esetén. b. Folyamatos monitoring tevékenység a nem problémamentes ügyekben. c. Aktív követelésbehajtás, külső segítséggel (ügyvédek, behajtási szakemberek). Fő feladatuk ezzel is csökkenteni a hitelezési kockázatot, mint kiemelt kockázati tényezőt. Az osztály kiemelt feladata a Hitelintézet kockázatvállalási tevékenységének kontrollálása (kiemelten a hitel- és kölcsönügyletek terén), valamint a kockázatkezelés, illetve követelésbehajtás során szerzett tapasztalatok hasznosítása, a hitelezési, és az ahhoz kapcsolódó egyéb kockázatok (országkockázat, ágazati-, termék-, koncentrációs-, reziduális kockázat és nagykockázat vállalás) csökkentése érdekében. Ennek megfelelően szervezi tevékenységét, végzi munkáját, és megfelelő információval látja el az Elnökigazgatót és az ügyvezető igazgatókat. A Bank a kockázatkezelési folyamatait a vonatkozó jogszabályok, ajánlások követelményeivel összhangban alakította ki, belső szabályzatokban rögzítette és rendszeres időközönként felülvizsgálja. Ezek a szabályzatok tartalmazzák azokat a feladatokat, amelyeket a kockázatok teljes körű azonosítása, mérése, figyelemmel kísérése érdekében el kell végezni, a munkafolyamatok elvégzéséért felelősszervezeti egységek, személyek megnevezését, a beszámolók, elemzések elkészítésének gyakoriságát. A kockázatkezelési tevékenységek az üzleti területtől elkülönülnek, felügyeletét közvetlenül az ügyvezető-igazgató II., távollétében elnök- ügyvezető igazgató látja el. A Bank az üzleti döntések során a prudens banki működés szellemében a kockázatok optimalizálására törekszik. A megfelelőség biztosítási tevékenység végzésével Bankunk célja a jogszerű és a szabályoknak megfelelő és az üzleti jó hírnév megőrzésére irányuló felelős irányítás és gyakorlati működés biztosítása. Bank rendszeres jelentéseket készít a kockázatok alakulásáról és a tőkekövetelményekről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Igazgatóság és a belső fórumok felé. 9
Az Igazgatóság elfogadta a Kockázatkezelési szabályzatokat, amelyek tartalmazzák a Pénzintézet összes lényeges kockázatát és azok kezelési módját. 2. SZAVATOLÓ TŐKE A szavatoló tőke a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. (Hpt.) A Bank 2012.12.31-i szavatoló tokéje a táblázatban foglaltak szerint alakult (millió Ft): 2012.12.31 Alapvető tőke 2.613 Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek 2.101 Jegyzett tőke 2.101 Alapvető tőkeként elismert tartalék 631 Eredmény tartalék 470 Általános tartalék 188 Egyéb levonások az alapvető tőkéből -119 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások 2.613 utáni összes alapvető és járulékos tőke Járulékos tőke 0 Egyéb levonások az alapvető tőkéből kibontása: - Immateriális javak - vagyoni jogok: 143 MFt - Immateriális javak szoftverek: 28 MFt - Immateriális javak egyéb: 0Ft - Immateriális javak értékhelyesbítése: -52 MFt 3. TŐKEMEGFELELÉS A magyar törvényi szabályozás illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata által szabályozott keretrendszer három un. Pillérre bontja a hitelintézetek tőkemegfelelést. 1. pillér: a hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, deviza árfolyamváltozás, árukockázat, működési kockázat tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a Hitelintézeti törvény és kormányrendeletek által előírt módszerek szerint számítja. 2. pillér: A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz kormányrendeletben meghatározott információkat. A szabályozási tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Kockázat típusa Alkalmazott módszer 10
Hitelezési kockázat Hitelkockázat-mérséklés pénzügyi biztosítékoknál Hitelkockázat-mérséklés garanciák, készfizető kezességek esetében Partnerkockázati kitettségek Devizaárfolyam kockázat Működési kockázat Sztenderd módszer (Hpt. 76/A., Hkr.) Egyszerű módszer Sztenderd módszer (Hpt. 76/A., Hkr.) eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Sztenderd módszer Alapmutató módszere (Hpt. 76/J. (1) a) és (2) bek., Mkr. 3. ) Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon hitelintézeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a pénzintézetünk biztosítja, hogy - az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítja, méri, összesíti és figyeli; - meghatározzuk a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítjuk, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Bank a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz - termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, - a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Bank a végzett tevékenységek kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, a tőkekövetelmény minimális szintje 2012. december 31-én 2.020 millió Ft, az alábbiak szerint: - Tőkekövetelmény hitelezési kockázatra: 1.691 millió Ft - Tőkekövetelmény piaci kockázatra: 0 millió Ft - Tőkekövetelmény működési kockázatra: 329 millió Ft - Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt: 10.35 % A belső tőkeszükséglet számításánál a pénzintézet a következő stressz teszteket végzi el: - Hitelkockázat stressz teszt - Koncentrációs kockázat stressz teszt - Devizaárfolyam stressz teszt - Kamatkockázat stressz teszt - Likviditási stressz teszt 11
A Bank 2012. december 31-i belső tőkeszükséglete tőke pufferrel és a stressz teszt hatás figyelembe vételével 2191 millió Ft. - Tőkemegfelelési mutató II. pillér alatt: 9.54 % 3.1. Hitelezési kockázat A Pénzintézetünk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló belső szabályzata rögzíti, mely során a Bank a hitelminősítést a 2000.évi C. sz. törvény valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. Bármely hitelezési konstrukció alkalmazása során mindenkor érvényt kell szerezni az alábbi egyenrangú követelménynek: - a Bank kockázatvállalása során alapvetően a Hpt-ben szereplő prudenciális előírásokat veszi figyelembe, - a Bank törekszik arra, hogy kihelyezéseinek lejárati struktúrája legyen összhangban forrásainak lejárati összetételével, - a Bank kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köt, - a kihelyezésről történő döntés előtt a Bank meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez csatolja, - törekedni kell a versenyképes és rugalmas hitelezésre, az üzletpolitikai érdekeknek megfelelő tartós ügyfélkapcsolatok kialakítására, - a hitelezés folyamán mind a hitel futamideje, mind a hitelezett ügyfelek tekintetében figyelemmel kell lenni a kockázatok reális keretek között tartására. Ezt a célt szolgálja a Pénzintézet (ügyfél)limit rendszere, amely meghatározza a Bank termékeire, az ügyfelekre, ill. partnerekre vonatkozóan a kockázatvállalás feltételeit, a vállalható kockázat nagyságát. A Bank értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetően a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során az alábbi szempontokat értékeljük: - a veszteség keletkezésének okai valószínűsége és mértéke, - a várható veszteség és az eredeti bekerülési / nyilvántartási érték aránya, - összes kedvezőtlen körülmény - követelés esetén ügyfél, partnerminősítés -, lehetséges következményeinek értékelése, - hasonló tendenciák eddigi tényeken alapuló tapasztalatai, - már ismert jövőbeni változások hatásának mérlegelése. Az egyedileg minősített tételek esetében minősítési kategóriánként egyedi minősítésű egyedileg elszámolt értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó nyilvántartási ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokon belül, a megadott százalékos mértékek között legyen: Külön figyelendő 1-10 % Átlag alatti 11-30 % Kétes 31-70 % Rossz 71-100 % 12
Pénzintézetünk a kintlévőségek minősítését mindaddig havi rendszerességgel végezi, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre vagy a könyvviteli nyilvántartásból kivezetésre nem kerülnek. A Bank hitelezési kockázatainak kezelésére vonatkozó belső szabályzatai kockázat alapúak, azonban a mérete, üzleti volumene egyenlőre nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható kockázatmérési modellek kifejlesztését, ezért a minimális tőkekövetelményt és a kockázatmérséklés hatásának számszerűsítését a legegyszerűbb sztenderd módszerekkel számítja. 3.1.1. A hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként (mill. Ft): Kitettségi osztályok Tőke követelmény Kockázattal súlyozott eszközérték Kitettségek mérlegtétel Kitettségek mérlegen kívül Központi kormányok és központi bank 8794,576 Regionális kormányok vagy helyi 26,83 335,375 685,097 3,053 önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 140,628 1757,853 5677,427 Vállalkozások 676,005 8450,062 7258,002 1192,06 Lakosság 112,762 1409,523 1502,49 376,874 Ingatlannal fedezett követelések 171,396 2142,451 5024,941 69,931 Késedelmes tételek 397,802 4972,526 3934,516 60,276 Egyéb tételek 165,11 2063,873 3182,951 3.1.2. kitettségek földrajzi - legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként Pénzintézetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet 13
3.1.3. kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása kitettségi osztályonként (mill. Ft) Nemzetgazdasági ágak, ágazatok Bruttó % Kitettség Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, 2641 22% erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Feldolgozó ipar 1593 13% ebből: élelmiszeripar, ital, dohánytermék 1180 10% Építőipar 1297 11% Kereskedelem, gépjárműjavítás 2233 18% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 185 2% Információ, kommunikáció 164 1% Szállítás, raktározás 85 1% Pénzügyi, Biztosítási tevékenység 313 3% Ingatlanügyek 2450 20% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, 552 5% adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenységek 714 6% Összesen 12227 100% 3.1.4. kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (mill. Ft) Ügyfél kategória (nettó) Hátralévő futamidő szerint 0 1 év 1 5 év 5 év felett Összesen Pénzügyi vállalkozások kitettség 752 800 1552 Önkormányzati kitettség 246 926 1172 Nem pénzügyi vállalkozási kitettség 4415 4098 3714 12227 Lakossággal szembeni kitettség 241 741 4777 5759 Egyéni vállalkozási kitettség 132 71 54 257 Non-profit szervezetek kitettsége 15 32 47 Összesen 5801 5742 9471 21014 3.1.5. Késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség (mill. Ft) Bankunk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló belső szabályzata rögzíti, mely során a Bank a hitelminősítést a 2000.évi C. sz. törvény valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. A késedelem a hitelminőség-romlás egyik fontos jellemzője. Késedelmes tétel a kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tétel. Az ügyfélnek a Pénzintézettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2 %-át vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 14
1. a 250.000 forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2 %-át. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez - 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, - Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó)- 90 napot meghaladó tételek megoszlása Ügyfél kategória (Br.) Összeg Pénzügyi vállakozások 0 Nem pénzügyi vállalkozások 3388 Háztartások 1175 Egyéni vállalkozók 43 Lakosság 1132 Egyéb (Önkormányzat + Non-profit) Összesen 4563 A 2011. évi elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfél-kategória szerinti alakulása (mill. Ft): Megnevezés Ért.veszt. nyitó áll. Ért.veszt. képz. Visszaírás Ért.veszt. vált. Ért.veszt. záró állománya Pénzügyi váll. hitelek 36 8 27-19 17 Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások 816 278 160 118 934 Hitelek - Háztartásoknak 450 145 143 2 452 hitelek egyéni vállalkozóknak 11 4 2 2 13 hitelek lakosságnak 439 141 141 0 439 Hitelek - Egyéb 13 2 3-1 12 4. HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Bank a tőkekövetelmény mérséklésénél nem számol a mérlegen belüli és kívüli nettósításból adódó hatásokkal. A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci-, vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Banknál jelenleg nincsenek. 4.1. A biztosítékok értékelése és mértéke A Pénzintézet üzletszerű tevékenységi körébe tartozó különféle hitelműveletek (hitel, kölcsön, garancia) biztonságos végzése szükségessé teszi a kapcsolódó biztosítéki rendszer kiépítését, működtetését. Az 15
ügyletek biztonságossá tétele megköveteli, hogy minden ügylet megkötése biztosítékkal legyen alátámasztva. A Bank a kötelezettség-vállalások kockázatának mérséklése érdekében általános jelleggel jogi biztosítékok lekötését írja elő a döntéskor. A közvetett fedezetül szolgáló biztosítékok arra az esetre nyújtanak fedezetet, amikor az Ügyfél nem képes, vagy nem kész szerződéses kötelezettségeinek eleget tenni. Ezen biztosítékok egyrészt közvetlenül a Bank várható veszteségének csökkentésére szolgálnak, másrészt elősegítik, hogy a Pénzintézet követelése felszámolási eljárás esetén előnyösebben legyen rangsorolva. Egy ügyletet egyszerre többféle jogi biztosíték is fedezhet. A fedezettség optimalizálása érdekében a különböző biztosíték típusok egymás melletti kombinált alkalmazása is lehetséges, sőt kifejezetten előnyös. Az ügylet mögé elfogadott biztosítékok értékét úgy kell megállapítani, hogy azok értékesítése /igénybevétele/ esetén követeléseink (tőke + kamat- és kamatjellegű követelések, beszedési költségek, zárlati költségek összesen) 100 %-ig megtérüljenek. A fedezeti érték megállapításának alapja lehet: - Értékbecslés: Ingatlanról 6 hónapnál, ingóról pedig csak 3 hónapnál nem régebbi értékbecslést fogadunk el és a becslő által megadott piaci forgalmi érték lehet a hitelfedezeti érték számítási alapja. - Könyvszerinti érték, / önkormányzatok esetén vagyonkataszter: - Adás-vételi szerződésben szereplő vételár: ingatlan vagyontárgyak nominális értékeként, az adás-vételi szerződés keltétől számított 1 éven belül, ha a szerződést ügyvéd ellenjegyezte, e vételár teljesítése hitelt érdemlően igazolt. - Tőzsdei elszámoló ár, hivatalos árjegyzék - Árfolyamérték - Kereskedelmi forgalomban kiállított számlaérték, államilag garantált vételár - adó- és értékbizonyítványban meghatározott érték - helyszíni szemle, amit az ügyintéző, vagy a Pénzintézet műszaki ellenőre bonyolít - kölcsönszerződés szerinti érték Pénzintézetünk évente lakossági ügyletekben pedig a termékszabályzatban előírt gyakorisággal a kötelezett pénzügyi helyzetének felülvizsgálata keretében, adott ügyletben fedezetül szolgáló biztosítékokat ellenőrizni: - a számlavezető rendszerben rögzített fedezeti adatok, a valósággal és az aktuálisan rendelkezésre álló, frissen beszerzett dokumentumokkal egyezőek-e, - az előírt ügyfél-minősítési kategóriához rendelt fedezettség biztosított-e, - a fedezet mennyisége, értéke, állaga, a hitel engedélyezéskor fennállóhoz képest csökkent-e, - a fedezet, minden tekintetében likviditást, jogi érvényesítés lehetőségét is vizsgálva -, megfelel-e az engedélyezéskor figyelembe vett érvényesítési, érvényesíthetőségi követelményeknek, - a fedezetre kötött biztosítás díjfizetésének folyamatossága fennáll-e, és a biztosítási kötvény értéke megfelel-e az elfogadott fedezeti értéknek. Az elismert biztosítékok fő típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el Pénzintézetünk tőkekövetelmény mérséklőként: 1. a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok: 16
- a Pénzintézetünknél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, - központi kormány, központi bank, által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - tőzsde indexben szereplő részvény vagy átváltoztatható kötvény, vagy - monetáris arany, 2. a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3. az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4. a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5. garancia és készfizető kezesség Elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat - központi kormány és központi bank, - regionális kormány és helyi önkormányzat, - multilaterális fejlesztési bank, - hitelintézet és befektetési vállalkozás, - vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását - hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás. 4.2. A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a HKR. 108. (1) bekezdése szerinti bontásban Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája minősítési kategória 1 2 3 4 5 Garanciát nyújtó megnevezése (AAA - AA-) (A+ - A-) (BBB+ - BBB-) (BB+ - BB-) (CCC+ - CCC-) Központi kormány, központi bank regionális kormány és helyi önkormányzat multilaterális fejlesztési bank, Európai Közösség, Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Fizetések Bankja HKR 6. (2)-(3) bekezdésben meghatározottnak megfelelő közszektorbeli intézmény, hitelintézet és befektetési vállalkozás vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, ha 1. az elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkezik, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás X X 17
PSZAF által kiadott minősítés alapján 2012 december 31-én a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ill. AVHGA Zrt által kiadott garanciát tudjuk tőkekövetelmény mérséklőként figyelembe venni. 4.3. Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli - értéke, amelyek esetében készfizető kezesség, garancia, pénzügyi biztosítékok vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre (Mill Ft): Kitettségi osztály Bruttó kitettség Ért.veszt. Ct. er. kitettséhez Nettó kitettség Garancia Pénzügyi biztosítékok Fedezett, összes kitettség kock. mérs. tét. csökk. Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni 1229 12 1217 415 113 689 kitettség Vállalkozással szembeni kitettség 9718 54 9664 606 232 8826 Lakossággal szembeni kitettség 3293 57 3236 830 20 2386 Ingatlannal fedezett kitettség 5207 42 5165 5165 Késedelmes tételek 5272 1266 4006 11 3995 5. KAMATKOCKÁZAT A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. Pénzintézetünknél a banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Bank a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. 200 bázispontos kamatsokk, valamint duration gap elemzés képezi az alapját a tőkekövetelmény számításának. A Bank a számítást elvégzi mindazon devizanemre vonatkozóan, melyben denominált eszközeinek, forrásainak, mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át. A duration gap elemzés/stressz lényege, hogy a Bank meghatározza devizánként és lejárati sávonként a nettó pozícióját, majd ezeket súlyozza egy olyan súllyal, mely tükrözi a 200 bázispontos párhuzamos hozamgörbe eltolódás hatását is. Az eredményt viszonyítjuk a szavatoló tőkéhez. 6. PARTNER KOCKÁZAT A Pénzintézetünknél származtatott ügyletek,- vagyis olyan befektetési ügyletekkel, amelyek értékét más értékpapírok mögöttes termékek árfolyama határozza meg, tehát értéke másból származik -, kettő devizanemben USD ill CHF - fordul elő, melynek értéke 267 MFt. Tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez: eredeti kockázat módszert (vagy piaci árazás módszert) alkalmaz. Származtatott ügyletekre megképzett tőke követelmény 4MFt. 7. PIACI KOCKÁZAT 18
A piaci kockázatok között a Bank devizaárfolyam kockázatot visel. A tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat minimális tőkekövetelményének számszerűsítését sztenderd- módszerrel számítja. A devizaárfolyam kockázatot a nyitott pozíció szavatoló tőkéhez viszonyított arányával mérjük. 2012. december 31-én a Pénzintézet deviza nyitott pozíciója nem haladta meg a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2 %-át, ezért plusz tőkekövetelményt nem számszerűsítettünk. 8. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A Bank működési kockázati profilját és a működési kockázatkezelés céljait szem előtt tartva a Pénzintézet meghatározásában a működési kockázat annak a kockázata, hogy a Bank közvetlen vagy közvetett pénzügyi veszteség, illetve a jó hírnevét, vagy az üzletmenet folytonosságát fenyegető, jelentős kár éri a következő egy vagy több ok miatt - a belső folyamatok, - ügynöki tevékenységek, - kiszervezett tevékenységek, - rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése miatt, - az alkalmazottak, - ügynökök, - más személyek - nem megfelelő, szakmailag helytelen tevékenysége, rossz szándékú vagy hanyag cselekedetéből fakadóan, illetve - a Pénzintézeten kívüli külső, a piaci változásokhoz nem sorolható események kapcsán. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Bank az eredmény-kimutatás alapján számolja az irányadó mutatót: - a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és - a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A Bank a működési kockázatát szabályozás által meghatározott-tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is a Hpt. 76/J. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapmutató módszere szerint számítja. A működési kockázat tőkekövetelménye 329 millió Ft. 9. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A Bank alapvető célja olyan a közép és hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő 19
módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó- javadalmazási politikakialakítása és folyamatos működése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékével, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Bank alapvető célja a hitelintézeti kockázatvállalás megadott keretek között tartása. A Javadalmazási Politika eszközrendszert biztosít ahhoz, hogy a munkavállalók folyamatosan törekedjenek a túlzott kockázatvállalás elkerülésére. A Bank speciális szabályokat alkot a hitelintézeti kockázatvállalásra legjelentősebb befolyással rendelkező munkavállalók javadalmazására vonatkozóan. A Bank évente nyilvánosságra hozza a Hpt. 69/b. (2) bekezdéssel érintett, kiemelt személyi körre vonatkozó javadalmazási politikáját. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítik el és terjesztik az Igazgatóság elé. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a Felügyelő Bizottság felel annak végrehajtásáért. A kialakításán túl az Igazgatóság feladata a Javadalmazási Politika alkalmazása szempontjából kivételes esetek ellenőrzése, a szükséges módosítások jóváhagyása, valamint az egyes módosítások és kivételek hatásainak felmérése. A Javadalmazási Politikát központi, független és rendszeres, legalább évenkénti belső felülvizsgálatnak kell alávetni, amelyet a független belső ellenőrzésnek kell lefolytatnia. A Bank a teljesítményfüggő javadalmazás teljes összegének meghatározásakor figyelembe veszi a tőke költségét és a szükséges likviditást, valamint a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat és az azoknak megfelelő kiigazítást. A jól kialakított és megfelelően működő, teljesítményhez kötött javadalmazási struktúra helyes alkalmazása elősegíti a prudens működést és a kockázatok megfelelő kezelését. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén, az érintett szervezeti egység és a Bank eredményét, így a teljesítmény értékelésében pénzügyi és kockázati mutatók és a Bank üzletpolitikájában megfogalmazott célkitűzések és tervek teljesítésére vonatkozó mutatók szerepelnek. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Bank eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A Bank által - a Kormányrendelet 7. -a szerinti előírások alapján alkalmazott teljesítménymutatók a következő szempontokat tartalmazzák: a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, d) az elért adózás előtti eredmény e) a problémás hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége A Bank a Javadalmazási Politikájának tartalmát a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltakkal összhangban, az arányosság elvének alkalmazásával határozza meg. A Kormányrendelet 4. b) pontja alapján miután a Bank jelen Javadalmazási Politika keretében a kiemelt személy kör teljesítményjavadalmazásának elemeit a Kormányrendelet 7. -a szerinti teljesítménymutatók és előírások alapján határozta meg a prémium kifizetése pénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül. A teljesítményjavadalmazás kifizetésére nem kerülhet sor, amennyiben a Bank a Hpt. tőkére vonatkozó szabályainak nem, vagy a kifizetés nyomán nem felelne meg. Siklós DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. 20