Helyi Esélyegyenlőségi Program



Hasonló dokumentumok
VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TÁMOP A-13/ PROJEKT

Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

BESZÁMOLÓ A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL

20/2016.(V.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

V. A Kormány tagjainak rendeletei

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

Tarnaszentmiklós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete szociális ellátásokról és szolgáltatásokról

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Söjtör Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 12/2003. /VII.25./ számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

Magyar joganyagok - 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet - a helyi esélyegyenlőségi progra 2. oldal Az forrása: az Országos Területfejlesztési és Területren

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének május 28-i soros ülésére

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Kartal Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2017 (VIII.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének 23/2001. (VII.01.) sz. rendelete a gyermekek védelmét szolgáló ellátások helyi szabályairól

9. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

A Rendelet 4. (2) bekezdésben szereplő rendkívüli támogatás szövegrész helyébe a támogatások szövegrész kerül.

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Tisztelt Szülők! Záhony Város Önkormányzata

Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Szociális és Egészségügyi Osztály. Ózd, július 19.

1. Hatásköri és eljárási szabályok. (2) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátások esetén a jövedelem igazolásához csatolni kell:

Berente Község Önkormányzata

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2017.(..)önkormányzati rendelete. a szociális célú tűzifa juttatásról

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

10. Napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

A Rendelet II. Fejezet 2. címe az alábbiak szerint módosul:

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete

Bodorkós Ferenc polgármester. Bodorkós Ferenc polgármester Kissné Sághi Rita igazgatási előadó. Módosító rendelettervezet Előzetes hatásvizsgálati lap

Általános rendelkezések

A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

2. Az Ör. 3. helyébe a következő rendelkezés lép:

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!)

Helyi joganyagok - Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2 2. oldal ai) hajléktalan személyek nappali melegedője, b) Szociális s

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy,

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A szociális célú tűzifa támogatásról

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A rendelet célja. A rendelet hatálya

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata

VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (X.27.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

(2) Szakosított ellátás: - ápolást- gondozást nyújtó bentlakásos otthon: Magyarország közigazgatási területe.

Tájékoztató a évi szociális igazgatási munkáról, a település szociálpolitikai helyzetéről

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

11. Szociális igazgatás

MEZŐNYÁRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 1/2016.(II. 04.) önkormányzati rendelete

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza.

Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Polgárdi Város Képviselő Testületének 3/2009.( II. 18.)Önk.sz. rendelete

2/A. Helyi gázár- és távhőtámogatás

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

A gyermekétkeztetés megszervezése önkormányzati feladat. A gyermekek napközbeni ellátásáról az 1/2011. (I.24.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

Kistolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 28-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

6.. Rendszeres szociális segély

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/

Átírás:

Helyi Esélyegyenlőségi Program Gégény Község Önkormányzata 2013.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...5 Célok...6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...7 1. Jogszabályi háttér bemutatása...7 2. Stratégiai környezet bemutatása...8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...23 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...31 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...34 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...38 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...40 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...43 Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...43 Megvalósítás...51 Elfogadás módja és dátuma...52 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. A település bemutatása Településünk teljes állandó lakossága 2013. január 1-én: 1994 fő. Kistelepülés jellegéből adódóan mindenki ismeri egymást. A községben zajló eseményeket - bár legyen kulturális jellegű esemény vagy infrastrukturális fejlesztés - mindenki figyelemmel kíséri. A település fekvése Gégény a Közép-Nyírségben, a Rétköz délkeleti részén, Nyíregyházától ÉK-i irányban, 30 km-re fekszik. Északról Dombrád, keletről Pátroha, délről Berkesz, nyugatról Demecser veszi körül. A község közigazgatási területéhez tartozik a Maczkó-, a Fekete-, és a Tölgyes tanya. Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 30 km távolságra található település. A 4-es főútról Székelynél leágazó alsórendű úton közelíthető meg. Területét átszeli a Nyíregyháza-Záhony közötti vasútvonal. Infrastrukturális jellemzők A faluban a lakásellátottság megfelelő. A legfrissebb adatok szerint a településen kb. 730 lakóház található, melyből 670 lakás a faluban, 60 lakás pedig a településhez tartozó tanyákon van. A lakcímnyilvántartás adatait áttekintve megállapítható, hogy jelenleg igen nagy számban vannak a településen lakatlan, üresen álló házak (kb. 60-70). Van vezetékes ivóvíz-, elektromos-, gáz-, telefon-, belvízelvezető-csatorna-, és szennyvízhálózat, mely az emberek életét kényelmesebbé teszi. Ma már ezen szolgáltatásokat a falu lakosságának nagy része igénybe veszi. A tanyákon is kiépítésre került a vezetékes ivóvíz, elektromos-, gáz-, és a telefonhálózat is. A mai kor igényeinek megfelelően többfajta (pl. szélessávú, mikorhullámos stb.) internet hozzáférés is biztosított a településen. Az önkormányzati utak kb. 90 %-ban burkoltak, pormentesek. A településen 1998-tól szervezett szemétszállítás folyik. Közlekedés: A községnek van vasútállomása és távolsági buszmegállója, melynek igénybevételével könnyen megközelíthető. Településünk vasútállomása a Záhony-Nyíregyháza vasútvonalon fekszik, így óránként közlekedik személyvonat mindkét irányban. A Kisvárdai városközpontból Gégény vasútállomásig buszjárat biztosítja a közlekedést a tanyákon keresztül. Bölcsőde 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

2012. január 1-jétől kezdte meg működését településünkön a bölcsőde, mely térségi szerepkört tölt be, mivel településünkön kívül Demecser, Kék, Székely községek részére is biztosítja a bölcsődei alapellátást. A bölcsőde a jelenlegi óvoda egy részének átalakításával került kialakításra. 2 csoportszobában 18 fő 0-3 év korú gyermek ellátását biztosítja. Óvoda: A településen egy óvoda található, melyet az elmúlt évek alatt többször is bővítettek, átalakítottak.. Az óvodában jelenleg 3 csoportszoba, 1 tornaszoba, 1 vezetői iroda, 1 nevelői szoba, kiszolgáló helyiségek találhatóak. Az óvodában működő konyha gazdasági szempontokat figyelembe véve megszüntetésre került. A napközi otthonos óvodában 74 gyerek ellátást 6 pedagógus és 3 dajka biztosítja. Iskola: A településen egy általános iskola található, így az első osztályos tanulóktól kezdve a 8. osztályosokkal bezárólag minden diák egy korszerű épületben tanul. Az épület földszintjén a bal oldali szárnyban került kialakításra a napközi otthon konyhája és az emeleten az ebédlő, melyben a gyerekek étkeztetésére nyílik lehetőség, a jobb oldali szárnyban az iskolai és községi könyvtár található. Az általános iskolában 187 diák tanítását 16 pedagógus végzi. 2013.01.01. napjától az iskola a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába került. Községünkben közép- és felsőfokú intézmény (szakmunkásképző, gimnázium, főiskola, stb.) nem működik, így a tanulók elsősorban a kisvárdai, demecseri és nyíregyházi iskolákban folytatják tovább tanulmányaikat. Demográfia (népesedés, népmozgalom) Gégény község népességszáma 1960-tól fokozatosan csökkent, a 90-es évektől a csökkenés megállt, kismértékű növekedés indult meg, majd 2000. évtől az állandó népesség számában fokozatos csökkenés tapasztalható. Gégény Község állandó népessége ÉV ÁLLANDÓ népesség/fő 1960 2.540 1970 2.377 1980 2.204 1990 2.045 2000 2.184 2005 2.129 2006 2.126 2007 2.104 2008 2.090 2009 2.067 2010 2.032 2011 2.012 2012 2.003 2013 1.994 4

A településen élő kisebbségek 2010. évben a korábbi évektől eltérően településünkön a helyi önkormányzati választások során Roma Nemzetiségi Önkormányzat alakult. Céljaik között szerepel a szociálisan hátrányos helyzetű családok, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatása, a roma kultúra ápolása. Településünkön elenyésző a roma nemzetiség száma, illetve helyzetük (mind szociális, anyagi, lakhatási) a többi családhoz hasonló. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján 29 fő vallotta roma nemzetiséginek magát. Értékeink, küldetésünk Gégény Község Önkormányzata és szervei kötelesek megtartani valamennyi jogviszonyukban és eljárásukban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) meghatározott egyenlő bánásmód követelményét. Döntéseiken keresztül is kifejezik elkötelezettségüket az esélyegyenlőség területén, Gégény Község Önkormányzata elkötelezett az egyenlő esélyek biztosítás iránt. Minden polgár számára lehetővé kívánja tenni, hogy megkülönböztetés nélkül dolgozhassanak, tanulhassanak és élhessenek a településen, és lehetőségeihez mérten megtesz mindent annak érdekében, hogy megakadályozza bárki áldozattá válását. A jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházakkal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. A megkülönböztetés elleni küzdelemben vezető szerepet vállalnak és felhasználva helyzetüket és a befolyásukat, ahol csak lehetséges, segítenek leküzdeni a diszkriminatív akadályokat. Az esélyegyenlőségi politika követése során a szervezeten belül együttműködnek, az önkormányzat vezetésétől a képviselő-testületen és bizottságokon keresztül egészen a végrehajtás szintjéig. Ösztönözik a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket, hogy vegyenek részt a közösség életében. Esélyegyenlőségi politikájukat minél szélesebb körben megismertetik a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi polgárokkal és a partner szervezetekkel. 5

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) átfogó célja Gégény település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 6

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Gégény Község Képviselő-testülete a 39/2012. (IV.24.) határozatával fogadta el a település esélyegyenlőségi programját, melyet a bekövetkezett jogszabályváltozás miatt szükséges felülvizsgálni. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szociális ellátások helyi szabályairól szóló 8/2008. (V.28.) rendelete. A rendelet célja, hogy Gégény község közigazgatási határain belül élő személyek szociális biztonsága érdekében, a helyi sajátosságok figyelembevételével meghatározza az Önkormányzat által pénzbeli és természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 11/2008. (VIII.13.) rendelete. A rendelet célja, hogy a Gégény község közigazgatási területén a gyermekek védelme érdekében a jogszabályokkal összhangban meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított a pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételének módját, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti 7

alapellátásokat, illetve az ellátások igénybevételének rendjét és az ellátásonként fizetendő térítési díjak mértékét. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 7/2005. (IV.21.) rendelete. Alapelvei között szerepel, hogy az önkormányzat közművelődési intézménye nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. A közművelődési tevékenység során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. A Törvényben és e rendeletben rögzített jogok megilletnek minden személyt nem, kor, vallás, politikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési különbségtétel nélkül. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének az első lakáshoz jutók támogatásról szóló 4/2009. (IV.01.) rendelete Célja, hogy a rászoruló családok lakásszerzését támogassa, az önkormányzat gazdasági lehetőségeinek függvényében. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 2011-2014 évekre szóló gazdasági program elfogadásáról szóló 19/2011. IV.12.) határozata A program legfontosabb feladata, hogy összegezze, rendszerezze, és egységenként láttassa mindazokat a törekvéseket, célokat és eszközöket, amelyek községünk és lakói jobb életminőségét szolgálják a jelzett időszakra vonatkozóan és azon túlmutatóan is. A gazdasági program azokra az elemekre koncentrál, amelyekre az önkormányzat hatással van, mint a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás fejlesztés és a környezetminőség javítása. Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testületének A 2014. évi költségvetési koncepcióról szóló 16/2013. (IV.23.) határozata A 2014. évi költségvetésben cél a működési bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése és megtartása. A költségvetési terv összeállításánál alapvető szempont a pénzügyi egyensúly megteremtése. A meglévő intézményeink polgármesteri hivatal, óvoda, bölcsőde biztonságos működtetése. A Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében elfogadott Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási sikeressége érdekében Gégény településre vonatkozóan is rendelkezik A társulási közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a közoktatási intézményekben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése), melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 8

Gégény Község Önkormányzatának helyi szociális szolgáltatástervezési koncepciója (2010) - A koncepció célja, hogy Gégény Községben a szociális ellátás olyan minőségi rendszere működjön, melynek középpontjában a támogatásra szoruló egyén, illetőleg család és szükséglete áll, hogy a szolgáltatások mindenki számára egyaránt hozzáférhetőek és a segítségnyújtás egyénre szabott legyen. A koncepció értékei és alapelvei között szerepelnek: - A község lakói nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvőképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára tekintet nélkül jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. - Gégény Község Önkormányzata elutasít mindennemű hátrányos megkülönböztetést és előítéletet. - Törekedni kell a relatív biztonság érvényre juttatására, vagyis arra, hogy bármely társadalmi kockázat bekövetkeztekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala lehetőség szerint ne süllyedjen túlságosan nagyot. - Differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak és a jogosult ott és olyan mértékben kapja meg a támogatást, ahol az számára a legmegfelelőbb. Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen. - A szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekedni annak érdekében, hogy senki ne szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedők ne maradjanak ellátás nélkül. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Községünk iskolája 2012.12.31. napjáig a Közép Szabolcsi Többcélú Kistérségi társulás fenntartásban működött és a közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási sikeressége érdekében is társulási formában készült el. Ezen program tartalmazza Gégény településre vonatkozóan a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási sikeressége érdekében készített intézkedési terveket. Önkormányzatunk a gyermekjóléti alapellátási és szociális alapszolgáltatási feladatait társulási formában látja el Demecser, Kék, Székely településekkel közösen. 2005. február 1-től csak a gyermekjóléti feladatok ellátása valósult meg társulási formában, majd 2008. április 1. napjától a szociális alapszolgáltatási feladatok is társulási formában kerültek biztosításra. A településen a Gégény, Táncsics köz. 1. sz. alatt található a Szociális Alapszolgáltatási Központ telephelye. A szakmai irányítást a gesztor önkormányzat Demecser végzi. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011. évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 9

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli különbségekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység, valamint a falusi lakókörnyezet. Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegénység az egyén életvitelét tekintve különféleképpen fejti ki hatását: Az anyagi gondoknál az alábbi problémák jelentkeznek: lakás fenntartásának nehézségei, nem megfelelő lakás, lakáshiány számla befizetésének nehézségei rosszabb minőségű élelmiszer (vitaminszegény, egészségtelen táplálkozás), élelmiszerhiány olcsóbb gyógyszerek, gyógyszerhiány közteherviselés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg. A szegénység következményei és okai lehetnek: alacsony iskolázottság munkanélküliség elszigeteltség, kirekesztődés anyagi terhek súlyossága miatt kialakult családon belüli nehézségek tapasztalathiány mobilitás hiánya depresszió társadalmi kapcsolatok hiánya illetve hasonló helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része a pénzbeli juttatások rendszereiből származik. Az Szt. szabályozza nagy részben a település lakó részére biztosítható szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokat. Más jogszabályok is biztosítanak olyan ellátásokat, amelyeknek megállapítása szociális rászorultság vizsgálatához kötött pl. a Gyvt, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások tekintetében a jövedelmi és vagyoni helyzetet kell vizsgálni. 10

Vagyoni helyzetre tekintettel a táblázatban szereplő ellátások vonatkozásában 2010., 2011., 2012., évben egyaránt 2 2 2 esetben került kérelem elutasításra, elsősorban személygépjármű és nagyobb értékű földterület miatt. Gégény település 2012. évről szóló Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól szóló 1206. sz. statisztikai jelentése tartalmazza a 2012.12.31-én támogatásra jogosultak számát az egy főre / fogyasztási egységre jutó családi / háztartási jövedelmei alapján. 2012. december 31-én támogatásra jogosultak egy főre/fogyasztási egységre jutó családi/háztartási jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének felét nem éri el (kevesebb mint 14.250.-Ft) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének fele, illetve annál több, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el (14.250.-Ft és 28.500.-Ft közötti) öregségi nyugdíj legkisebb összegét eléri, illetve meghaladja (28.500.-Ft ot) Összesen Összesen: 194 157 226 577 rendszeres szociális segély 7 1 8 foglalkoztatást helyettesítő támogatás 135 14 149 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény lakásfenntartási támogatás 47 85 88 220 5 57 138 200 A fenti táblázat adatainak áttekintéséhez fontos tudni, hogy átfedések vannak az ellátottak tekintetében, mivel vannak olyan családok, háztartások akik a fenti ellátások közül akár háromra is jogosultak. (pl.: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény). De összességében egy-egy ellátást nézve vannak olyan családok, akik nagyon kevés jövedelemből élnek. A településen kb. 670 lakott lakás található és 2012. évben 395 gépjármű után fizettek gépjárműadót. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 11

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 2012. évben a 15-64 év közötti állandó népesség száma: 1440 fő, melyből kb. 50-50%-ban vannak férfiak és nők. Az 1440 főből 236 fő a nyilvántartott álláskeresők száma, mely az aktív korú lakosság 16 %-a. A nyilvántartott álláskeresők között 50-50%-ban vannak a férfiak és a nők. A tartós álláskeresők száma, tehát a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma: 156 fő, mely a nyilvántartott álláskeresők 66%-a. Elmondható, hogy az álláskeresők 66%-a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli, tehát magas a tartós munkanélküliek aránya. Az országos munkanélküliségi ráta kb. 11%, melyet Gégény település rátája 5 %-al halad meg. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség megoszlására több évre visszamenőleg elmondható, hogy kb. 3%-nak alacsonyabb az iskolai végzettsége, mint 8. általános és kb. 43-45 %-nak a 8 általános az iskolai végzettsége. Tehát kb. a nyilvántartott álláskeresők 50 %-a rendelkezik valamilyen szakképzettséggel. c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. Településünk minden évben pályázatot nyújt be a közfoglalkoztatás megszervezése érdekében. 2012. évben a közfoglalkoztatás START mintaprogram (8 órás munkaidő) és hagyományos hosszabb időtartamú (6 órás munkaidő) közfoglalkoztatás keretében valósult meg. 12

A START programban megvalósult feladatok: - Téli közfoglalkoztatás keretében száraz tészta készítés az önkormányzat konyhája számára, melyen 4 fő nő vett részt és betonelem gyártása 5 fő férfi bevonásával. - Belvízelvezető rendszerek rendbetétele, mely 10 fő férfi foglalkoztatásával valósult meg. - Közúthálózat karbantartása, javítása, melyben 2 x 7 fő (14 fő) férfi vett részt. A hagyományos közfoglalkoztatás keretében 26 fő vett részt, elsősorban segédmunkás feladatkörben pl. közterületek, csatornák tisztítása, parkfenntartás, járdák, közutak karbantartása, konyhai, szociális kisegítő munkák, kézbesítés, intézményekben takarítás illetve a településen köztisztasági feladatok ellátása (pl. parkosítás, virágültetés stb). A téli időszakban 1 fő nő kapcsolattartó feladatokat látott a hideg téli időjárásra tekintettel az idősek körében. 2012. novemberében egy éves időtartamra 2 fő került felvételre a sikeres kazánprogram megvalósításához. Az országos közfoglalkoztatási programban is foglalkoztatásra kerültek településünk álláskeresői. A Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Dombrádi kirendeltsége, a Felsőszabolcsi Vízgazdálkodási Társulat Kisvárdai kirendeltsége és a MÁV Zrt. közreműködésével. 2012. évben a közfoglalkoztatásban résztvevők összlétszáma: 124 fő, melyből foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy: 109 fő, és csak regisztrált álláskereső: 15 fő. Tehát lehetőség volt nem csak FHT-sz személyek foglalkoztatására. A 3.2.9 tábla alapján jól látható, hogy az utóbbi 2 évben jelentősen nőtt a közfoglalkoztatásban résztvevő személyek száma. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A település tömegközlekedéssel jól megközelíthető. Gégény vasútállomása a Záhony- Nyíregyháza vasútvonalon fekszik és óránkét közlekedik személyvonat mindkét irányban. A kisvárdai városközpontból Gégény vasútállomásig buszjárat biztosítja a közlekedést a tanyákon keresztül. A községben élő munkaképes lakosság nagy része a környező városokban, (Kisvárda, Nyíregyháza, Záhony, Demecser) vállal munkát kis-, közép-, nagy-, valamint multinacionális vállalkozásoknál (LEGO, Jász-Plasztik Kft., Macofil Kft. stb. ). A helyi vállalkozások, gazdasági társaságok létrehozásával az emberek elsősorban önmaguk és saját családjaik számára teremtenek (tettek) munkalehetőséget. A településen - az egyéni vállalkozók száma: 29 fő - a gazdasági társaságok száma: 31 db A gazdasági társaságok közül a legjelentősebb egy rehabilitációs munkahely, mely elsősorban csökkent munkaképességű dolgozók részére biztosít könnyű munkát már több éve. A tavalyi évben fiatal pályakezdőket is foglalkoztattak. Községünkben jelentős az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők száma, akik mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Elsősorban növénytermesztéssel (gabona félék, kukorica, burgonya, napraforgó), kisebb mértékben állattartással (szarvasmarha, juh, sertés) foglalkoznak. 13

Őstermelők száma: 388 fő Az Önkormányzat és intézményei 33 fő számára biztosítanak munkalehetőséget. Az iskolában a foglalkoztatottak száma 23 fő, a Szociális Alapszolgáltatási Központnál 5 fő. A Gégényi Református Egyházközség Immánuel Idősek Nappali Otthona 2010. december 1-től kezdte meg működését és jelenleg 11 fő gégényi lakost foglalkoztat. A Demecseri Görög Katolikus Egyházközség Szent Illés Szeretetszolgálata a házi segítségnyújtás biztosítása során 3 fő gégényi szociális gondozót foglalkoztat. Igen jelentős számú az egyszerűsített foglalkoztatással (alkalmi munkavállalással) történő munkavégzés is. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Az önkormányzat a fiatalok foglalkoztatását csak a közfoglalkoztatási programok keretében tudja segíteni, illetve az átmenetet könnyíteni. A fiatalok képzését, továbbképzést elsősorban a Kisvárdai Munkaügyi Központ támogatja, illetve szervez képzést számukra. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő fiatal pályakezdők közül 2012. évben képzésben 4 fő, munkaerő-piaci programban 1 fő vett részt. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A munkaerő-piaci integrációt a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférést a Kisvárdai Munkaügyi Központnak van lehetősége biztosítani. Az önkormányzat a pályázati lehetőségeinek kihasználásával közfoglalkoztatás keretében tud segíteni. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az önkormányzat a saját fenntartású intézményeiben a közfoglalkoztatás keretében alkalmazza a mélyszegénységben élőket. A településen, mivel nem jelentős a romák száma, ezért nem tehető különbség a foglalkoztatásukat tekintve. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Önkormányzatunk erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális gondoskodás gyakorlatilga az emberiséggel egyidős. A történelmi fejlődés során a szociális gondoskodás valamilyen formában mindig jelen volt és jelen is lesz. Azonban az alanyok mindig változnak és változtak. A szegénység időtálló jelenség, minden fajta társadalmi formációban fennáll. Az emberek szociális biztonságának megteremtése az állam feladata, melyet az állam a szociális igazgatás útján lát el. Magyarország Alaptörvénye szerint: Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A szociális biztonságot hazánk a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. 14

A pénzbeli ellátások: általában a hiányzó vagy elmaradt személyes jövedelem kiegészítését, helyettesítését, vagy pótlását szolgálják. Ezen ellátások a jövedelem nélkül maradt, vagy szűkös jövedelmű, hátrányos helyzetű emberek létbiztonságát növelik, megélhetésüket biztosítják, esélyeiket javítják. A természetbeni ellátások: Nem a fizetőképességet javítják, hanem a rászoruló embereknek, létbiztonságuk érdekében, közvetlenül és naturálisan juttatnak bizonyos fogyasztási javakat. Célzott ellátás, másra át nem váltható. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. törvény tartalmaza az álláskeresőket megillető támogatásokat. - Támogatott képzésben való részvétel esetén a jogszabályban meghatározott jogosult keresetpótló juttatásra, valamint képzéssel kapcsolatos költségek megtérítésére lehet jogosult. Településünkön 2012. évben 5 fő vett részt támogatott képzésben. - Az álláskereső részére a törvényben meghatározott feltételek szerint álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék megállapításához az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel kell rendelkezni. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap (korábban 270 nap volt). Álláskeresési ellátásban 2012. évben 13 fő részesült. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátásokat. Az aktív korúak ellátása jövedelmi és vagyoni helyzettől (szociális rászorultságtól) függő pénzbeli ellátás. Az aktív korúak ellátása két ellátást foglal magába: a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és a rendszeres szociális segélyt. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás a munkaügyi központokkal történt 1 éves együttműködés után, vagy az álláskeresési ellátások lejártát követően vagy a törvényben meghatározott rendszeres pénzellátás megszűnését követően vehető igénybe. Összege 22.800.-Ft/hó. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál az ellátásban részesülőnek igazolni kell, hogy a felülvizsgálatot megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban részt vett, vagy keresőtevékenységet folytatot, vagy munkaerőpiaci programban vett részt, az Flt. szerinti és legalább 6 hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy közérdekű önkéntes tevékenységet végzett. Aki ezen feltételek egyikét sem tudja igazolni, annak az ellátást meg kell szüntetni. Rendszeres szociális segélyre jogosult aki - egészségkárosodott személynek minősül (az aki vakok személyi járadékában részesül, fogyatékossági támogatásban részesül, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket), vagy - a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, vagy - a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel. 15

1.) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Ellátások megnevezése 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év Időskorúak járadéka ----- ------ ----- ------ ------ Aktív korúak ellátása 132 150 187 193 220 - Rendszeres szociális segély 132 4 6 8 13 - Rendelkezésre állási támogatás --- 146 181 - - - Bérpótló juttatás -- -- -- - - Foglalkoztatást helyettesítő 185 -- -- --- támogatás 207 Lakásfenntartási támogatás 156 145 156 253 306 - pénzbeli 156 145 156 146 93 - természetben villanyáram fogyasztáshoz -- -- -- 64 130 - természetben gázdíj -- -- -- 43 83 fogyasztáshoz Átmenetei segély 8 9 22 7 19 Temetési segély 5 8 4 5 8 Ápolási díj 16 17 22 20 18 Mozgáskorlátozottak: - közlekedési támogatása, - gépkocsi szerzési támogatás, - átalakítási támogatás, 242 6 ----- 211 9 ----- 193 7 ----- 2.) Természetben nyújtott szociális ellátások Ellátások megnevezése 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év Köztemetés ----- ----- ----- 1 ----- Közgyógyellátás (összesen) - alanyi: - normatív: - méltányosság, 108 75 26 7 108 81 21 6 Eü-i. szolg. való jogosultság 55 71 A fentiek alapján megállapítható, hogy jelentősen nőtt az aktív korú ellátásban és lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. A lakásfenntartási támogatásban részesülők számának emelkedését jelentősen befolyásolta, hogy 2011. szeptember 1. napjától a jogosultsági jövedelmhatár nagyon megemelkedett (42.750.-Ft/fő volt és 71.250.-Ft/fogyasztási egységre változott). 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Az önkormányzat bérlakás-állománnyal nem rendelkezik. b) szociális lakhatás A településen nincs lehetőség szociális lakhatásra. 126 94 29 3 186 ---- ---- 119 86 26 7 154 ---- ---- 126 90 33 3 16

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen nincsenek lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság A községben a lakhatási körülmények megfelelők, hajléktalanok nincsenek. e) lakhatást segítő támogatások - A szociális törvény alapján normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (71.250.-Ft-ot), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A lakásfenntartási támogatást elsősorban a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez kell nyújtani. Településünkön havonta kb. 200 háztartás részesül lakásfenntartási támogatásban. A megállapított lakásfenntartási támogatást a háztartások kb. 60%-a a villanyáram kiadáshoz, 32%-a a gázfogyasztás költségéhez kéri utalni. Pénzbeli ellátásként a háztartások 8 % részére kerül az ellátás megállapításra. Jelenleg 3 fő a megállapított lakásfenntartási támogatást előrefizetős mérőeszköz feltöltéséhez használja. - Gégény Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Első lakáshoz jutók támogatásáról szóló 4/2009. (IV.01. ) rendelete alapján támogatja a fiatal házastársakat, élettársakat, kiskorú gyermeküket egyedül nevelő szülőket, ha a településen akarnak letelepedni vissza nem térítendő támogatás formájában. A vissza nem térítendő támogatás összege általában: 100.000.-Ft. 2012. évben nem állapítottak meg támogatást első lakáshoz jutók részére. - 2013. év márciusában 86 fő részesült természetben tűzifa támogatásban. f) eladósodottság Otthonvédelmi Akcióterv: - Jelenleg a bajba jutott hitelüket fizetni nem tudó rászorulók részére az Otthonvédelmi Akcióterv keretében a Nemzeti Eszközkezelő olyan programot működtet, hogy a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatása hosszú távon biztosított legyen. Az Eszközkezelő a hiteladósok ingatlanát az állam javára megvásárolja, egyben biztosítja a bérlés lehetőségét. A társaság küldetése a fentiekkel összhangban az otthonok és a családok védelme, a gazdasági válság hatásainak tompítása. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. programjának lényege, hogy a hátralékos tartozással rendelkező, szociálisan rászorult Ügyfeleket a Magyar Állam az ingatlan megvásárlásával mentesíti a jelzáloghitel tartozás visszafizetése alól úgy, hogy az adós családjával együtt továbbra is az ingatlanban lakhat. A fenti programban való részvételhez jogszabályban foglalt sok feltételnek kell megfelelni. Ezek közül, pl. az aktív korúak ellátására való jogosultságról vagy a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról, illetve a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményéről a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője állít ki igazolást. Önkormányzatunk 5 fő részére adott ki igazolást, így ennyi család lakhatása volt eladósodottság miatt bizonytalan. 17

Védendő fogyasztókat megillető kedvezmények - Azon személyeknek akiknek a villamos-energia vagy földgázszolgáltató felé tartozásuk van lehetőségük van kérelmet benyújtani, szociálisan rászoruló személyként a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvételre vagy nyilvántartásába vétel meghosszabbítása iránt. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a földgázellátásban, villamos engergia ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt. A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg: a) részletfizetés, b) fizetési haladék, c) előre fizető mérőhöz való jog. Védendő fogyasztói igazoláson az önkormányzat jegyzője igazolja, hogy a kérelmező a jogszabályban meghatárzott ellátásokban részesül (aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédlemi kedvezmény). Védendő fogysztói igazolást 2012. évben 152 esetben állítottunk ki. Ebből: 98 esetben a villamos energia szolgáltató felé, 54 esetben a gázszolgáltató felé. A védendő fogyasztói igazolások számából következtető, hogy ezen háztartások hátralékkal rendelkeznek az adott szolgáltató felé. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Gégény Község közigazgatási területéhez tartozik 3 külterületen található tanya. A Maczkó-, Fekete- és Tölgyes tanya. A 3 tanyán kb. 60 lakás található. A tanyákon van vezetékes ivóvíz, villany-, gáz-, telefon hálózat. Megoldott a szervezett szemétszállítás is. A gyermekeket a bölcsődébe, óvodába, iskolába járáshoz a település tulajdonát képező busszal reggel és délután be- illetve hazaszállítják. A Kisvárdai városközpontból Gégény vasútállomásig buszjárat biztosítja a közlekedést a tanyákon keresztül. A tanyák egyikén sem található élelmiszerbolt. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Településünkön nem található telep vagy szegregátum. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 18

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Önkormányzatunk Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi ClXXXIX. törvényben foglaltaknak megfelelően a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében biztosítja az egészségügyi alapellátást, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzáférést a település lakói számára. Településünkön 1 háziorvosi körzet található. A felnőtt háziorvosi és gyermek háziorvosi feladatokat ugyanaz az 1 fő vállalkozó háziorvos látja el. A védőnői feladatokat 1 fő védőnő látja el. A védőnőre jutó gyermekek száma (0-6 éves korosztály) kb. 100 fő. A fogászati ellátást a szomszédos településen működő fogorvos végzi együttműködési megállapodás alapján. A háziorvosi ügyelet központi ügyelet formájában, mikro társulással biztosított a szomszédos Demecser településen, hétköznap délután 17 órától reggel 7 óráig, hétvégén 0-24 óráig. A településen egy gyógyszertár található, mely minden nap nyitva tart és nyitva tartása igazodik a háziorvosi rendeléshez. A szomszédos Demecser településen járóbeteg szakellátás működik, melynek működési területe településünkre is kiterjed. A járóbeteg szakellátáson: szemészet, nőgyógyászat és fizikoterápiás ellátás működik. A többi szakellátáshoz a település lakói a Kisvárdai kórházban juthatnak hozzá. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A szűrővizsgálatok célja, hogy a népességből kiválasztódjanak azok a személyek akik valószínűleg betegek, de betegségük még nem ismert. A szűrővizsgálat során fontos, hogy népbetegségekre történjen a szűrés, költséghatékony legyen, a betegség időben kiszűrve 100%- osan gyógyítható legyen, és a szűrés minél kevésbé legyen kellemetlen. A szűrést követően gondoskodni kell a további ellátás lehetőségeiről. Az alapellátás során a háziorvosnál az alábbi szűrésekre van lehetőség: vérnyomásmérés, vércukor mérés, EKG készítés, laboratóriumi vérvizsgálat. Minden évben 2 napon keresztül tüdőszűrés kerül megszervezésre a település lakói számára. Ebben az évben a tüdőszűrésre berendeltek száma: 1109 fő, a megjelentek száma: 434 fő, az igazoltak száma: 51 fő. Mammográfiai vizsgálat is megszervezésre kerül évente a 40 év feletti nők számára. A tavalyi évben 2 alkalommal szállította busz a szűrővizsgálatra a résztvevőket. Az első körben áprilisban 110 fő vett részt a szűrésen, majd a novemberi pótszűrésen még 21 fő A védőnőnél lehetőség van méhnyakrák szűrés elvégzésére is. 2012. évben 11 fő részére végezte el a vizsgálatot a védőnő. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátásokhoz a település lakói a Kisvárdai kórházban juthatnak hozzá. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat konyhája a bölcsődés, az óvodás és az iskolás gyermekek közétkeztetését, valamint a szociális és vendégétkeztetést biztosítja. A közétkeztetésben az önkormányzat konyháján figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozásra. A bölcsődés gyermeke részére 19

életkori sajátosságukat figyelembe véve készítik el a heti étrendjüket. Így étrendjükben szerepel pl. minden nap gyümölcs, vagy magas rosttartalmú gyümölcslé, főzelék. Az óvodás, iskolás gyermekek részére minden nap tejterméket biztosítanak (tej, kakaó), étrendjükben heti 2-3-szor szerepel gyümölcs, zöldség, heti egy-két alkalommal főzelék. Igyekeznek az idénynek megfelelő, változatos étrendet készíteni. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Községünkben Gégény Futball Club működik, melynek célja a labdarúgás népszerűsítése, fiatal tehetségek felkutatása, a településen élő sportszerető emberek szórakoztatása. A lakosságnak szinte minden évben van lehetősége valamilyen fitness program közül választani: pl. aerobik, zumba, torna. Ezen programok rövid idő elteltével a csökkenő részvétel miatt megszűnnek. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Településünkön a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést tekintve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, támogató szolgálat) több szolgáltató rendelkezik működési engedéllyel. (Ezen ellátások részletesen kifejtésre kerülte az idősek és fogyatékos személyeknél.) Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A családsegítés településünkön társulási formában biztosított Demecser, Kék, Székely településekkel közösen. A Szociális Szolgáltatási Központ gégényi telephelye a Gégény, Táncsics-köz 1. sz. alatt található, ahol egy fő családgondozó 4 órában látja el a családsegítői feladatokat. 2012. évben a családsegítő szolgáltatást 140 fő vette igénybe. A szolgáltatást igénybe vevők leggyakoribb problémái: - Anyagi okok: 53 esetben. - Ügyintézéshez segítségnyújtás: 20 esetben. - Életviteli jellegű: 15 esetben. - Családi kapcsolati jellegű: 12 esetben. - Gyermekneveléssel kapcsolatos: 14 esetben. - Információkérés: 11 esetben. - Foglalkoztatással kapcsolatos: 9 esetben. - Egészségkárosodás következményeivel kapcsolatos: 6 esetben. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Önkormányzatunk erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Önkormányzatunk erre vonatkozóan adatokkal nem rendelkezik. 20