A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK 2005. ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI

A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK 2005. ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI Összeállították: DR. JÓNÁS JÓZSEF BARSINÉ FODOR KATALIN KISS PÉTER PÉTERFINÉ TÜRGYEI MÁRIA NYÁRI LÁSZLÓ Szakértők: Dr. Kovács Gábor és Dr. Vadász Imre Dr. Böszörményi Nagy György Dr. Herjavecz Irén Dr. Ostoros Gyula tuberculosis nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek asthma bronchiale, rhinitis primer hörgőrák Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 2006

Tartalomjegyzék Bevezető... 5 Epidemiológiai adatok... 7 Tuberculosis... 7 Európai adatok... 7 TBC incidencia... 9 Pulmonalis incidencia... 18 Extrapulmonalis tbc incidencia... 24 Ismételten nyilvántartásba vett betegek... 26 Tuberculosis prevalencia... 35 Tuberculosis mortalitás... 39 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek... 41 Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD... 47 Asthma bronchiale... 55 Rhinitis allergica... 64 Primer hörgőrák... 67 Összefoglaló táblázatok... 86 Szűrővizsgálatok... 92 Lakossági szűrővizsgálatok... 92 Tüdőszűrővizsgálatok hatásossága... 95 Tüdőbeteg-gondozók forgalmi adatai... 97 Tüdőgondozók forgalmának alakulása... 98 Nyilvántartottak, ellenőrzendők és kivizsgálandók... 101 Felnőtt tüdőbelosztályok forgalmi és morbiditási adatai... 103 Felnőtt tüdőbelosztályok adatai... 103 Részletes ágystruktúra... 105 Forgalmi adatok (az osztályok saját adatai alapján)... 107 Mellkassebészetek műtéti adatai... 114 TBC Tenyésztő Állomások adatai... 122

Bevezető Tisztelt Kolleganő, Kollega Úr! Az elmúlt év tüdőgyógyászati tevékenységének adatait mutatjuk be Önöknek. A megjelenítés formája változatlan maradt részben a hagyományok tisztelete, részben pedig technikai-szervezési problémák miatt. A KSH munkatársaival együttműködve elindult véleménycsere arról, hogyan lehetne megújítani adatszolgáltatásunkat, illetve hogyan tudnánk elemzéseinket korszerű epidemiológiai módszerek alkalmazásával átalakítani. A 2005-ös kiadványunkban jóleső érzéssel nyugtáztuk a tuberculosis fokozatos visszaszorulását, melyet a több évtizedes erőfeszítéseink eredményének tudunk be. Nos a tavalyi adatok tovább javultak, méghozzá jelentős mértékben; az országos incidencia 20%000 volt. Ez részben a tényleges esetszám csökkenésének, részben pedig néhány megyében az esetek közös megbeszélésének, átgondolásának az eredménye. Javasolni tudjuk, hogy valamennyi megyében a tuberculosisban szenvedő betegek kórlaprevízióját végezzük el a jelenleg érvényben levő diagnosztikus és terápiás ajánlások figyelembe vételével. A tuberculosis epidemiológiai helyzettel szorosan összefügg a tüdőszűrés kérdése. Kötelező felnőtt lakosságszűrést a fővárosban és két megyében kell elrendelni. A többi helyen a szűrés nem kötelező jelleggel végezhető. Országosan a tüdőszűrések száma folyamatosan csökken, a gépparkunk jelentős része muzeális értéket képvisel és sajnos a Norvég Project helyzete is bizonytalanná vált. A sikeres COPD Év programnak is köszönhető, hogy a COPD szűrés szükségessége általánosan elfogadottá vált, és ha szerényen is, de évről-évre folyamatosan emelkedik a nyilvántartásba vett betegek száma. A szűrési tevékenység kiterjesztése, a korai felismerés és a prevenció korábban is, és a jövőben még inkább tevékenységünk központi eleme marad. A tüdődaganatos betegek száma minimális emelkedést mutat, a férfibetegek száma stagnál, a nőbetegek száma pedig emelkedik. Folyamatos kompetencia-viták jegyében telt el az elmúlt év. A vita leegyszerűsített lényege a citosztatikus készítmények hozzáférhetősége (a külön-keret megszűnése, finanszírozási anomáliák stb.). Több éves ki nem használt felkészülési időszak után szembe kell néznünk azzal, hogy néhány intézetünkben a citosztatikus kezelést az OEP nem fogja finanszírozni. Változatlan tény, hogy a szűréssel kiemelt daganatos betegek műtéti esélyei jelentősen jobbak, mint a panaszokkal felfedezetteké. A mellkassebészeti osztályok egyre emelkedő műtét száma és kimagaslóan alacsony halálozási mutatói elismerésre méltó teljesítmény. Talán ez évben sikerül a Nemzeti Rákregiszter és a pulmonológiai hálózat adatainak egyeztetése. A 2006-os év kiemelt szakmai rendezvényei és az e körül zajló média események a tüdődaganatról szólnak. A szakma kezdeményező szerepe fontos, régóta várt stratégiai lépés.

A fekvőbeteg osztályok ágystruktúrája átgondolásra érett. Ki kell használni a kúraszerű ellátás lehetőségeit, élni kell a krónikus-, és a rehabilitációs ágyak nyújtotta lehetőségekkel. Hiányoznak a hospice osztályok. 2006-os év egészségügyi kilátásai az évkönyv megírásának idején nem prognosztizálható. Nyilvánvalóan struktúraváltás előtt állunk, melynek szakmai irányait nekünk kell kialakítani. 2006. május Dr. Strausz János

Svédország Dánia Olaszország Finnország Hollandia Németország Franciaország Belgium Csehország Ausztria Nagy-Britannia Szlovénia Spanyolország Szlovákia Lengyelország Magyarország Szerbia és Mont. Portugália Oroszország Románia %000 Európai adatok Epidemiológiai adatok Tuberculosis Európai adatok Tbc incidencia Európában az elmúlt években 2000 2001 2002 2003 160 140 120 100 80 60 40 20 0 A tuberkulózis járvány helyzete szempontjából az európai országok három csoportba oszthatók. A nyugat-európai országok többségében a 100.000 lakosra számított incidencia 20 alatt van és évről-évre alacsonyabb itt a tuberkulózis járvány az elimináció szakaszába jutott. Kelet-Európában súlyos a tbc helyzet. Oroszországban 100/100.000 fölött van az incidencia és emelkedik. Magas az incidencia a balti államokban és Ukrajnában is. A legsúlyosabb a helyzet Romániában. A két terület között, Közép-Európa intermedier helyzetben van: folyamatosan csökkenő mutatók mellett Szlovénia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia incidenciája valamivel 20 alatt van, a többi országban 20 és 50/100.000 közötti éves incidenciát regisztrálnak. A romániai és ukrajnai súlyos tbc helyzet az ezekről a területekről hazánkba irányuló legális és illegális migráció miatt számunkra közvetlen veszélyt is hordoz. 7

Tuberculosis Ország Európai országok tdc incidenciája TBC incidencia (%ooo) 2000 2001 2002 2003 Svédország 5,2 4,8 4,6 4,6 Dánia 10,3 9,6 7,8 7,3 Olaszország 8,3 7,8 7,3 7,9 Finnország 10,4 9,5 9,1 8,0 Hollandia 8,8 9 8,7 8,2 Németország 11,0 9,2 9,3 8,7 Franciaország 11,0 10,5 10,3 9,8 Belgium 12,8 12,9 12,6 10,9 Csehország 14 13,2 11,6 11,3 Ausztria 15,1 13,3 13,3 12,1 Nagy-Britannia 11,5 11,9 12,3 12,3 Szlovénia 19,1 18,7 17,6 14,8 Spanyolország 20,6 18,2 18,6 18,2 Szlovákia 20,6 19,9 19,5 18,2 Lengyelország 29,7 27,6 27,1 26,2 Magyarország 35,9 31,6 28,6 27,8 Szerbia és Montenegró 27,7 27,4 28,8 28,0 Portugália 44,9 43,8 44,8 41,1 Oroszország 98,8 95,6 93,6 106,3 Románia 123,1 135,7 150,1 141,6 8

TBC incidencia TBC incidencia TBC incidencia és prevalencia idősora Magyarországon Év Incidencia Prevalencia Incidencia Prevalencia Év szám % ooo szám % ooo szám % ooo szám % ooo 1950 45757 490 77151 820 1978 5509 51 15731 147 1951 42924 450 82279 870 1979 5120 48 14717 137 1952 32039 340 62588 660 1980 5412 51 15548 145 1953 35483 370 87685 910 1981 5322 50 16403 153 1954 31252 320 103520 1060 1982 5181 48 16280 152 1955 30200 310 116699 1180 1983 5028 47 15801 148 1956 29232 300 130482 1330 1984 4472 42 14649 137 1957 27940 280 140055 1420 1985 4582 43 14167 133 1958 30586 310 110970 1123 1986 4522 43 13675 129 1959 29391 290 128768 1280 1987 4125 39 13137 124 1960 28092 280 137043 1370 1988 4016 38 12561 118 1961 25974 260 137936 1380 1989 3769 36 11796 111 1962 23122 230 133578 1330 1990 3588 34 11176 106 1963 22658 220 125556 1250 1991 3658 35 10766 104 1964 19093 188 114213 1128 1992 3960 38 10882 105 1965 15794 156 111629 1098 1993 4209 41 11404 111 1966 14135 139 107397 1051 1994 4163 41 11895 116 1967 13046 128 102460 1005 1995 4339 42 12190 119 1968 12413 121 94717 923 1996 4278 42 4581 45 1969 11014 107 88667 860 1997 4148 41 4315 42 1970 9914 96 82457 797 1998 3999 39 4411 44 1971 9373 91 76767 740 1999 3912 39 3915 39 1972 8207 79 70733 680 2000 3598 36 3314 33 1973 7315 70 64689 619 2001 3320 33 2868 28,6 1974 6728 64 58970 561 2002 3007 29,5 2812 27,7 1975 6333 60 53412 505 2003 2745 27,1 2474 24,4 1976 5790 55 48412 456 2004 2476 24,5 2194 21,3 1977 5431 51 17047 160 2005 2024 20,0 1857 18,4 A hazai tuberkulózis járványnak az 1950-es évek óta tartó kedvező alakulásában 1990-ben törés következett be, az addig folyamatosan csökkenő incidencia 1990 és 1995 között 19%-al emelkedett (1990:34/100000; 1995:42/100000). A kedvezőtlen tendencia visszafordítása, a betegség visszaszorítására irányuló erőfeszítések optimalizálása céljából 1994-ben a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium Nemzeti Tuberkulózis Programot fogadott el. Ennek keretében központi, egyéni számítógépes nyilvántartási és betegkövetési rendszer került bevezetésre ( tuberkulózis surveillance ), ami nem csak az epidemiológiai helyzet követését 9

Tuberculosis és többirányú elemzését teszi lehetővé, hanem a diagnosztikus és terápiás tevékenység monitorozását, minőségbiztosítását is. A magyarországi tuberkulózis járvány az említett átmeneti visszaesés után az elmúlt évtizedben ismét kedvezően alakult. A tuberkulózis incidencia 1996 óta folyamatosan csökken. A tüdőgondozók 2005-ben 2024 beteget 71 esetet post mortem vettek nyilvántartásba aktív tbc miatt, s ez alig haladja meg a határvonalnak tekintett 20 százezreléket. A csökkenés mértéke 2004 és 2005 között kiemelkedő mértékű, 18% volt. Hasonló a tendenciája a prevalencia csökkenésének is. Jelentős lépésekkel indultunk el tehát az alacsony incidenciájú országok tábora felé. 10

%000 Esetszám TBC incidencia Az új tbc-s megbetegedések száma Magyarországon 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 Tuberculosis incidencia trendje Magyarországon az utóbbi 30 évben esetszám (%ooo) trend 70 60 50 40 30 y = -0,8595x + 54,529 R 2 = 0,7801 20 10 0 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 11

esetszám % Tuberculosis Év TBC Incidencia (BNO A15-A19) Új betegek Ebből bakteriológiailag igazolt száma %ooo száma % %ooo 1970 9914 96 3508 35% 34 1980 5412 51 2459 45% 23 1985 4852 43 2090 43% 20 1990 3588 34 1741 49% 15,9 1995 4339 42,4 1908 44% 18,6 1996 4278 41,9 1830 43% 17,9 1997 4148 40,8 1736 42% 17,6 1998 3999 39,5 1482 37% 14,5 1999 3912 38,76 1562 40% 15,47 2000 3598 35,82 1429 40% 14,2 2001 3320 32,56 1361 41% 13,4 2002 3007 29,54 1245 41% 12,2 2003 2745 27,06 1173 43% 11,6 2004 2476 24,47 1204 48% 11,9 2005 2024 20,04 947 47% 9,4 *Az összincidenciából levonva a post mortem nyilvántartásba vett eseteket Csökkent a bakteriológiailag igazolt új esetek száma is, de az incidencián belül arányuk még mindig alacsonyabb a kívána-tosnál ez az arány a nyugat-európai országok többségében 60% felett van. A hazai megbetegedési viszonyoknak fél évszázada az egyik jellegzetessége a bakterioló-giailag nem igazolt esetek magas aránya. Ennek többféle oka van. Egyrészt lakosságszűréssel je-lentős számban fedezünk fel eseteket korai stádiumban. Nem kevés a tévesen bejelentett esetek száma: a 2004-ben bakteriológiai igazolás nélkül nyilvántartásba vett 1204 betegből egy éven belül 136-ot (11%) jelentettek ki a tüdő-gondozók téves diagnózis miatt. Végül a tuberkulózis diagnózisának bakteriológiai vizsgálattal történő alátámasztására irányuló törekvés sem optimális: a 2005-ben nyilvántartásba vett betegek közül 318 esetben nem történt tenyésztés, 184 esetben pedig történt ugyan tenyésztés, de annak eredménye nem volt ismert. Bakteriológiailag igazolt új tbc-s esetek összes eset bakt. igazolt bakt. igazolt /összes (%) 10000 9000 8000 7000 6000 60 50 40 5000 4000 3000 2000 1000 0 1970 1980 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 30 20 10 0 12

%000 TBC incidencia TBC incidencia korcsoportok és nemek szerint Korcsoport Férfiak Nők Együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves 3 0,4 2 0,3 5 0,3 15-19 éves 6 1,9 10 3,2 16 2,5 20-29 éves 56 7,2 55 7,3 111 7,2 30-39 éves 152 21,0 69 9,8 221 15,4 40-49 éves 347 52,5 93 13,5 440 32,5 50-59 éves 411 62,0 129 17,2 540 38,2 60-69 éves 210 47,4 90 14,9 300 28,6 70-79 éves 147 52,0 111 23,0 258 33,7 80 és felett 57 55,6 76 32,3 133 39,4 Összesen 1389 29,0 635 12,0 2024 20,0 Tbc incidencia korcsoportok és nemek szerint Férfiak Nők 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 0-14 éves 15-19 éves 20-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60-69 éves 70-79 éves 80 és felett 13

Tuberculosis Új tbc-s megbetegedések területi eloszlása Megye 2004 2005 szám % ooo szám % ooo Index Baranya 57 14,2 62 15,5 109 Bács-Kiskun 124 22,9 113 20,9 91,1 Békés 75 19,1 52 13,3 69,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 191 25,9 161 22,0 84,3 Csongrád 82 19,3 54 12,7 65,9 Fejér 61 14,2 46 10,7 75,4 Győr-Moson-Sopron 79 17,9 52 11,8 65,8 Hajdu-Bihar 152 27,6 110 20,0 72,4 Heves 57 17,6 46 14,3 80,7 Jász-Nagykun-Szolnok 120 29,0 119 29,0 99,2 Komárom-Esztergom 71 22,5 64 20,3 90,1 Nógrád 46 21,1 41 18,9 89,1 Pest 285 21,6 231 20,2 81,1 Somogy 54 16,2 50 15,1 92,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 227 38,9 156 26,8 68,7 Tolna 51 20,6 23 9,4 45,1 Vas 67 25,2 38 14,3 56,7 Veszprém 49 13,3 31 8,5 63,3 Zala 47 15,8 27 9,1 57,4 Budapest 547 32,1 522 30,8 95,4 Hajléktalan 34-26 - - Vidék 1853 22,0 1476 17,6 79,7 Ország összesen 2476 24,5 2024 20,0 81,7 A megbetegedések gyakoriságában az ország egyes területei között továbbra is jelentős különbségek vannak. Kiemelkedően magas az incidencia a fővárosban ami legalábbis részben a hajléktalanok fővároson belüli magasabb reprezentációjának a következménye.az átlagnál jelentősen magasabb az incidencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. Ezeken a területeken az incidencia kétszer-két és félszer magasabb, mint néhány dunántúli megyében. Az incidencia csökkenése szinte az egész országra jellemző, ha nem is egyforma mértékben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében változatlan a betegszám és egyedül Baranya megyében emelkedett a megbetegedések száma ebben a két megyében érdemes lenne részletesebben elemezni a helyzetet. 14

TBC incidencia Új tbc-s megbetegedések területi eloszlása 2004 2005 Szabolcs-Szatmár-Bereg Budapest Jász-Nagykun-Szolnok Hajdu-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén Vas Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Pest Nógrád Tolna Csongrád Békés Győr-Moson-Sopron Heves Somogy Zala Fejér Baranya Veszprém %000 : 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 Az incidencia térképre nézve egyértelmű a nyugati valamint a keleti és középső országrész közötti különbség. A 20%ooo alatti értékek jelzik az alacsony incidenciájú területeket, ahol a felkutatást egyre inkább a magasabb kockázatú lakosságcsoportokra érdemes koncentrálni, míg a magasabb incidenciájú megyékben továbbra is fenn kell tartani a lakosságszűrést. A 25%ooo feletti incidenciájú megyékben, ahol az ÁNTSZ kötelezően rendeli el a jelenlegi jogszabályok értelmében az EF szűrést, a lehető legmagasabb részvételi arány elérésére kell az erőket összpontosítani. 15

Tuberculosis Tuberculosis incidencia Magyarországon 2005-ben Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo) - 11,9 12,0-17,9 18,0-23,9 24,0 - Megye Bakteriológiailag (szövettanilag) igazolt tbc incidencia megyénként 100 új 100 000 Férfiak Nők Együtt betegből lakosból Index % % ooo 2004 2005 2004 2005 2004 2005 2004 2005 2004 2005 Baranya 20 20 13 8 33 28 85% 57,9 45,2 8,2 7,0 Bács-Kiskun 23 18 7 7 30 25 83% 24,2 22,1 5,5 4,6 Békés 26 12 13 10 39 22 56% 52 42,3 9,9 5,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 69 48 37 25 106 73 69% 55,5 45,3 14,4 10,0 Csongrád 33 19 7 3 40 22 55% 48,8 40,7 9,4 5,2 Fejér 19 12 5 4 24 16 67% 39,3 34,8 5,6 3,7 Győr-Moson-Sopron 20 18 10 3 30 21 70% 38 40,4 6,8 4,8 Hajdu-Bihar 41 40 25 18 66 58 88% 43,4 52,7 12,0 10,6 Heves 24 19 9 3 33 22 67% 57,9 47,8 10,2 6,8 Jász-Nagykun-Szolnok 32 40 22 12 54 52 96% 45 43,7 13,1 12,7 Komárom-Esztergom 18 12 4 6 22 18 82% 31 28,1 7,0 5,7 Nógrád 17 16 7 7 24 23 96% 52,2 56,1 11,0 10,6 Pest 99 92 42 33 141 125 89% 49,5 54,1 12,5 10,9 Somogy 13 13 5 4 18 17 94% 33,3 34,0 5,4 5,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 65 45 37 27 102 72 71% 44,9 46,2 17,5 12,4 Tolna 20 9 10 2 30 11 37% 58,8 47,8 12,1 4,5 Vas 22 13 12 1 34 14 41% 50,7 36,8 12,8 5,3 Veszprém 14 7 6 6 20 13 65% 40,8 41,9 5,4 3,5 Zala 12 8 9 8 21 16 76% 44,7 59,3 7,1 5,4 Budapest 230 213 74 64 304 277 91% 55,6 53,1 17,8 16,3 Vidék 587 461 280 187 867 648 75% 45,8 43,9 10,3 7,7 Összesen 846 693 358 254 1204 947 79% 48,6 46,8 11,9 9,4 A bakteriológiailag/szövettanilag igazolt incidencia mindenütt alacsonyabb volt, mint a megelőző évben Azokon a területeken, ahol a bakteriológiailag igazolt esetek korábbi 16

Veszprém Fejér Tolna Bács-Kiskun Győr-M.-Sopron Somogy Csongrád Vas Zala Békés Komárom-Eszt. Heves Baranya Borsod-A.-Z. Hajdu-Bihar Nógrád Pest Szabolcs-Sz.-B. Jász-N.-Szolnok Budapest % %ooo TBC incidencia viszonylag magas aránya most jelentősen alacsonyabb volt, indokolt volna a bakteriológiailag nem igazolt esetek revíziója. Koch pozitív tbc incidencia Magyarországon 2005-ben Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo) - 4,9 5,0-9,9 10,0-11,9 12,0 - Fertőző betegek aránya 100.000 lakosból és 100 új betegből 100 új betegből (%) 100.000 lakosból (%ooo) 60,0 50,0 20,0 40,0 30,0 20,0 10,0 15,0 10,0 5,0 0,0 0,0 17

%000 % Tuberculosis Pulmonalis incidencia A tuberkulózis megbetegedésekben a pulmonalis lokalizáció dominál, 1990 óta mindvégig 90 % felett volt. Pulmonalis tbc incidencia alakulása Év Pulmonalis esetek száma Összes eset %-ában Összes pulmonalis % ooo Koch poz. esetek száma Koch poz. Pulmonalis arány % Koch pozitív % ooo 1970 8296 83,7 80 3105 37,4 30 1980 4540 83,9 43 2254 49,6 21 1985 4077 89 38 1963 48,1 18 1990 3330 92,8 31 1680 52,3 15,6 1995 4088 94,2 39,9 1836 44,9 17,9 2000 3352 93,2 33,4 1380 41,2 13,7 2001 3091 93,1 30,8 1246 40,3 12,4 2002 2792 92,9 29,2 1125 37,8 11,1 2003 2555 93,1 25,2 1083 42,4 10,7 2004 2327 94,0 23,0 1119 48,1 11,1 2005 1896 93,7 18,8 868 45,8 8,6 Pulmonais tbc incidencia alakulása összes pulm. eset %ooo Koch pozitív eset %ooo arány % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1970 1980 1985 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 60 50 40 30 20 10 0 18

Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z. Csongrád Fejér Győr-M.-S. Hajdu-Bihar Heves Jász-Nk.-Szolnok Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs -Sz.-B. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Mindösszesen: %000 % Pulmonalis incidencia Pulmonalis tbc incidencia területi eloszlása 2005-ben Megye Összes eset Koch pozitív szám % ooo szám % ooo % Baranya 54 13,49 23 5,75 42,6 Bács-Kiskun 110 20,35 22 4,07 20,0 Békés 47 12,06 17 4,36 36,2 Borsod-A.-Z. 146 19,95 61 8,33 41,8 Csongrád 50 11,77 20 4,71 40,0 Fejér 43 10,03 16 3,73 37,2 Győr-M.-S. 44 10,00 16 3,64 36,4 Hajdu-Bihar 104 18,93 54 9,83 51,9 Heves 43 13,32 21 6,51 48,8 Jász-Nk.-Szolnok 116 28,24 49 11,93 42,2 Komárom-E. 62 19,65 17 5,39 27,4 Nógrád 40 18,48 22 10,16 55,0 Pest 217 18,97 117 10,23 53,9 Somogy 45 13,56 15 4,52 33,3 Szabolcs -Sz.-B. 143 24,59 63 10,83 44,1 Tolna 22 8,97 11 4,48 50,0 Vas 37 13,95 13 4,90 35,1 Veszprém 28 7,64 13 3,55 46,4 Zala 24 8,13 13 4,40 54,2 Budapest 495 29,16 263 15,49 53,1 Vidék 1375 16,37 583 6,94 42,4 Összesen 1896 18,78 868 8,60 45,8 Pulmonalis tbc incidencia területi eloszlása 2005-ben összes eset Koch pozitív % 35 60 30 25 20 15 10 5 50 40 30 20 10 0 0 19

Tuberculosis Szűrővizsgálattal felfedezett új pulmonalis tbc-s megbetegedések Pulmonalis esetek Szűréssel kiemelt Megye száma szám % Baranya 54 25 46,3 Bács-Kiskun 110 30 27,3 Békés 47 13 27,7 Borsod-A.-Z. 146 27 18,5 Csongrád 50 20 40,0 Fejér 43 11 25,6 Győr-M.-S. 44 13 29,5 Hajdu-Bihar 104 41 39,4 Heves 43 6 14,0 Jász-Nk.-Szolnok 116 43 37,1 Komárom-E. 62 18 29,0 Nógrád 40 5 12,5 Pest 217 85 39,2 Somogy 45 10 22,2 Szabolcs -Sz.-B. 143 46 32,2 Tolna 22 5 22,7 Vas 37 8 21,6 Veszprém 28 10 35,7 Zala 24 9 37,5 Budapest 495 216 43,6 Vidék 1375 425 30,9 Összesen 1896 643 33,9 A szűrővizsgálatokkal felfedezett esetek aránya területenként széles határok között változik (Baranya m. 46,3%, Nógrád m. 12,5%). A jövőben érdemes lenne ezt a mutatót finomítani és különbséget tenni a különböző célból végzett szűrővizsgálatok lakosságszűrés, célzott (pl. közösségi) szűrés, kontaktszűrés, stb. között különbséget tenni, pl. az 5 szűréssel kiemelt gyermekbeteget biztosan nem lakosságszűréssel fedezték fel (lásd lejjebb). 20

Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z. Csongrád Fejér Győr-M.-S. Hajdu-Bihar Heves Jász-Nk.-Szolnok Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs -Sz.-B. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Mindösszesen: % Pulmonalis incidencia Szűrővizsgálattal kiemelt pulmonalis tbc-s esetek 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 EF szűrővizsgálattal kiemelt új tbc-s esetek korcsoportok szerint Korcsoport Összes beteg Szűréssel kiemelt Kiemeltek aránya % 0-14 éves 5 5 100 15-19 éves 13 6 46,2 20-29 éves 102 44 43,1 30-39 éves 207 83 40,1 40-49 éves 423 145 34,3 50-59 éves 521 199 38,2 60-69 éves 274 90 32,8 70-79 éves 231 48 20,8 80 és idősebb 120 23 19,2 Összesen 1896 643 33,9 21

0-14 éves 15-19 éves 20-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60-69 éves 70-79 éves 80 és idősebb betegek száma kiemelési % Tuberculosis Szűrővizsgálattal kiemelt esetek korcsoportok szerint összes beteg szűréssel kiemelt kiemeltek %-a 600 120,0 500 100,0 400 80,0 300 60,0 200 40,0 100 20,0 0 0,0 Koch pozitív pulmonalis incidencia bakteriológiai statusa Bakteriológiai lelet 1995 2000 2003 2004 2005 n % %ooo n % %ooo n % %ooo n % %ooo n % %ooo Kenet pozitív 796 43,4 7,8 781 56,6 7,8 459 58,6 4,53 663 59,2 6,55 504 58,1 5,0 Csak tenyésztéssel pozitív 1040 56,6 10,2 599 43,4 6,0 324 41,4 3,19 456 40,8 4,51 364 41,9 3,6 Együtt: 1836 100 17,9 1380 100 13,7 783 100 7,72 1119 100 11,06 868 100 8,6 A pulmonalis incidencián belül a bakteriológiailag igazolt betegek aránya 45,8% volt, közöttük 10 esetből négyben csak tenyésztéssel sikerült kimutatni a kórokozót. A bakteriológiailag igazolt betegek aránya az össz-incidencián belül ha nem vesszük figyelembe a post mortem felfedezett 71 beteget csaknem azonos, 46% volt. 22

Pulmonalis incidencia Az új pulmonalis esetek bakteriologiai statusa negatív 54% kenet pozitív 27% csak tenyésztés pozitív 19% Az új pulmonalis tbc-s esetek EF előzményei Év EF előzménnyel rendelkező eset Ebből az előző felvételen az elváltozás R0+R1 R2 R3 szám % szám % szám % szám % 1970 7312 88,1 3348 45,8 2962 40,5 1002 13,7 1980 4318 95,1 2836 65,7 811 18,8 671 15,5 1990 3077 92,4 2365 76,9 295 9,6 417 13,5 1995 3712 90,8 3013 81,2 224 6 475 12,8 2000 2418 72,1 1708 70,6 157 6,5 553 22,9 2001 2180 70,5 1485 68,1 119 5,5 576 26,4 2002 1985 66,8 1383 69,7 106 5,3 496 25 2003 1774 69,4 1212 68,3 102 5,7 460 25,9 2004 1614 69,4 1133 70,2 85 5,3 396 24,5 2005 1296 68,4 885 68,3 54 4,2 357 27,5 A pulmonológiai hálózat minőségi diagnosztikus munkájának egyik alapja az ernyőfénykép kataszter, a korábbi szűrővizsgálati rtg felvételek. A szűrővizsgálatokon történő megjelenések ritkulásával jól látható, hogy több éve csökkenő arányban van lehetőség az ún. dinamikus értékelésre, azaz a korábban készült felvételekkel történő összehasonlításra. Az előző ernyőfénykép-felvételeken egyre ritkábban látható a spontán gyógyult tbc-t jelző, évek óta változatlan fibrotikus-gócos elváltozás (R2), jelezve, hogy mérséklődik a lakosság átfertőzöttsége. A magas R3-as arány (korábban kezelt és gyógyulás miatt a nyilvántartásból törölt eset) lényegében a recidívát, közvetve a korábbi kezelés elégtelenségét jelzi és felhívja a figyelmet a terápia megfelelő színvonalának biztosítására, az ellenőrzött kezelés fontosságára. 23

Tuberculosis Extrapulmonalis tbc incidencia Az extrapulmonalis tbc incidencia idősora Év EP esetek száma 100 új tbc-s esetből % 100.000 lakosból Bakt. pozitív Hisztológiával igazolt Bizonyított % 1970 1680 16,9 15,7 403 1980 872 16,1 8,3 205 1990 258 7,2 2,5 61 123 71,3 1995 251 5,8 2,5 72 108 71,7 2000 246 6,8 2,5 49 83 53,7 2001 229 6,9 2,3 50 65 50,2 2002 215 7,1 2,1 57 63 55,8 2003 190 6,9 1,9 40 50 47,4 2004 149 6,0 1,5 38 47 57,0 2005 128 6,3 1,3 37 42 61,7 A megbetegedések között jóval alacsonyabb arányú az extrapulmonalis lokalizáció aránya, mint Nyugat-Európában (ott 15% körül van). Az extrapulmonális tbc-s esetek száma tovább csökkent, sőt a fogyás dinamikája meghaladta a pulmonális esetekét. Az esetek lokalizációját tekintve több mint fele pleuritis. A legsúlyosabb meningitis mindössze 1 esetben fordult elő. Extrapulmonalis tbc incidencia nemek, korcsoportok és lokalizáció szerint Kórformák Összesen Ebből 2005-ben 2004 2005 0-14 15-29 30-49 50-69 70- szám %ooo szám %ooo Évesek Férfiak Csont-izületi 5 0,10 8 0,17 0 1 2 4 1 Nyirokcsomó 7 0,15 10 0,21 0 1 6 1 2 Meningitis 1 0,02 2 0,04 0 0 2 0 0 Hugy-ivarszervi 16 0,33 9 0,19 0 0 0 5 4 Pleuritis és egyéb 49 1,02 36 0,75 0 6 7 14 9 Összesen 78 1,62 65 1,36 0 8 17 24 16 Nők Csont-izületi 8 0,15 12 0,26 0 0 3 3 6 Nyirokcsomó 13 0,24 13 0,25 0 1 3 4 5 Meningitis 0 0,00 1 0,02 0 0 0 0 1 Hugy-ivarszervi 14 0,26 10 0,19 0 1 1 5 3 Pleuritis és egyéb 36 0,68 27 0,51 0 2 7 9 9 Összesen 71 1,34 63 1,23 0 6 14 21 24 Együtt Csont-izületi 13 0,13 22 0,22 0 3 5 7 7 Nyirokcsomó 20 0,20 23 0,23 0 2 9 5 7 Meningitis 1 0,01 3 0,03 0 0 2 0 1 Hugy-ivarszervi 30 0,30 19 0,19 0 1 1 10 7 Pleuritis és egyéb 85 0,84 63 0,62 0 8 14 23 18 Mindösszesen 149 1,47 128 1,29 0 14 31 45 40 24

Extrapulmonalis tbc incidencia Megye Új extrapulmonalis tbc-s megbetegedések száma 2005-ben Összes eset Csont-izületi Nyirokcsomó Meningitis Hugyivarszervi Egyéb Baranya 8 1 2 0 2 3 Bács 3 1 0 0 0 2 Békés 5 0 3 0 0 2 Borsod -A.-Z. 15 1 2 1 1 10 Csongrád 4 0 2 0 0 2 Fejér 3 1 0 0 1 1 Győr 8 1 2 0 2 3 Hajdú 6 0 2 0 1 3 Heves 3 0 1 0 0 2 Jász-Nk.- Sz. 3 0 0 0 2 1 Komárom 2 0 1 0 0 1 Nógrád 1 0 0 0 1 0 Pest 14 3 4 1 2 4 Somogy 5 1 1 0 1 2 Szabolcs Sz.-B. 13 4 1 0 0 8 Tolna 1 0 0 0 0 1 Vas 1 0 0 0 0 1 Veszprém 3 3 0 0 0 0 Zala 3 0 1 0 2 0 Budapest 27 4 1 1 4 17 Összesen 128 20 23 3 19 63 Extrapulmonalis tuberculosis lokalizáció szerint Pleuritis és egyéb 48% Csont-izületi 17% Nyirokcsomó 13% Meningitis 2% Hugy-ivarszervi 15% 25

100 új betegből % Tuberculosis Ismételten nyilvántartásba vett betegek A hazai tuberkulózis helyzet egyik legkritikusabb, legtöbb vitát kiváltó kérdése a recidívák, az ismételt nyilvántartásba vettek problematikája. Ez szorosan összefügg a másik két nagy problémával: nehezen vezethető (hajléktalan, alkoholbeteg) esetekkel és a gyógyszer rezisztencia kérdésével. 2005-ben a nyilvántartásba vett betegek közül 369 (18,2%) ismételten került nyilvántartásba. Ez, összevetve a nyugat-európai országok átlagos 7%-os arányával, feltűnően magas és a terápia elégtelenségét jelzi, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a recidívák csaknem fele a kijelentést követő két éven belül következik be. Év Ismételten nyilvántartásba vett betegek Szám 100 új betegből Pulmonalis Extrapulm. Együtt Pulmonalis Extrapulm. Együtt 1970 1002 177 1179 12,1 10,9 11,9 1980 671 106 777 14,8 12,2 14,4 1985 597 66 663 14,6 13,1 14,5 1990 417 26 443 12,5 10,1 12,3 1995 475 19 494 11,6 7,6 11,4 1996 542 14 556 13,5 5,1 13 1997 591 19 610 15,5 5,8 14,7 1998 603 21 624 16,1 8,1 15,6 1999 671 25 696 18,2 11,4 17,8 2000 553 24 577 16,5 9,6 16 2001 576 30 606 18,6 13,1 18,25 2002 496 18 514 17,6 8,58 17,1 2003 460 18 478 18 9,47 17,41 2004 396 15 411 17,02 10,1 16,6 2005 357 12 369 18,83 9,4 18,2 A recidívák arányának változása Pulmonalis Extrapulmonalis 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1970 1980 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 26

Ismételten nyilvántartásba vett betegek Recidívák alakulása (ismételten nyilvántartásba vett betegek) Megye Kórformák 100 új esetből Pulmonalis Extrapulm. Összesen 2004 2005 Baranya 7 0 7 20,0 11,3 Bács-Kiskun 20 0 20 22,7 17,7 Békés 6 0 6 23,5 11,5 Borsod-A-Z. 27 1 28 14,9 17,4 Csongrád 8 0 8 10,3 14,8 Fejér 6 1 7 9,0 15,2 Győr-M-S. 13 1 14 23,1 26,9 Hajdu-Bihar 13 0 13 22,6 11,8 Heves 10 0 10 26,9 21,7 Jász-Nk.-Sz. 34 1 35 23,0 29,4 Komárom-E. 11 0 11 14,7 17,2 Nógrád 6 0 6 17,2 14,6 Pest 37 1 38 14,2 16,5 Somogy 10 0 10 8,8 20,0 Szabolcs-Sz-B. 26 4 30 20,1 19,2 Tolna 7 0 7 8,6 30,4 Vas 5 0 5 17,5 13,2 Veszprém 5 0 5 4,3 16,1 Zala 3 0 3 9,3 11,1 Budapest 101 3 104 18,2 19,9 Vidék 254 9 263 17,2 17,8 Összesen 357 12 369 17,4 18,2 27

Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A-Z. Csongrád Fejér Győr-M-S. Hajdu-Bihar Heves Jász-Nk.-Sz. Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz-B. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest betegek száma százalék Tuberculosis Ismételten nyilvántartásba vett betegek 120 100 80 60 40 20 0 összes recidíva két éven belüli százalék 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Az ismételten nyilvántartásba vett betegek megoszlása előző kezelés két évnél régebben zárult 55% előző kezelés két éven belül zárult 45 % Joggal feltételezhető, hogy a recidiváló betegek jelentős része előző nyilvántartása-kezelése alkalmával az ambuláns kezelési szakaszban nem szedte be gyógyszereit. Ez is indokolja a DOT bevezetését, alkalmazását. A hazai és a nemzetközi ajánlások szerint a kezelés eredményességének a biztosítása és a gyógyszer-rezisztencia megelőzése érdekében a betegek kezelését legalább a kezdeti, intenzív szakban, a magas rizikójú csoportokban pedig lehetőleg a kezelés teljes időtartama alatt ellenőrzött módon szükséges végezni azaz a betegnek minden alkalommal egészségügyi dolgozó, vagy megbízható családtag/segítő jelenlétében, annak ellenőrzése mellett kell bevennie a gyógyszerét. Ennek ellenére a hazai gyakorlatban a kezelés csak kivételesen és csak egyes területeken történik ellenőrzött módon, az esetek többségében kísérlet sem történik az ellenőrzött kezelés megvalósítására. Emiatt bizonytalan, hogy a betegek az előírt gyógyszert beveszik-e vagy sem. 28

Ismételten nyilvántartásba vett betegek Korai (ál?) recidivák aránya Megye Összesen II.a. gond.csop.-ból szám % Baranya 7 2 28,6 Bács-Kiskun 20 6 30,0 Békés 6 2 33,3 Borsod-A-Z. 28 9 32,1 Csongrád 8 2 25,0 Fejér 7 2 28,6 Győr-M-S. 14 7 50,0 Hajdú-Bihar 13 5 38,5 Heves 10 2 20,0 Jász-Nk.-Sz. 35 16 45,7 Komárom-E. 11 4 36,4 Nógrád 6 3 50,0 Pest 38 15 39,5 Somogy 10 1 10,0 Szabolcs-Sz-B. 30 11 36,7 Tolna 7 0 0,0 Vas 5 0 0,0 Veszprém 5 1 20,0 Zala 3 4 133,3 Budapest 104 49 47,1 Hajléktalan 2 2 100 Összesen 369 143 38,8 Aki két éven belül kerül vissza a nyilvántartásba, arról joggal feltételezhetjük, hogy nem volt gyógyult a kijelentésekor. Ennek egyik feltételezhető oka a gyógyszeres kezelés elégtelensége a szükségesnél kevesebb számú gyógyszert tartalmazó kombináció, a rezisztencia-vizsgálatok elmaradása vagy a megtörtént vizsgálatok eredményének figyelmen kívül hagyása a kombináció megválasztásakor illetve a rendszertelen, nem ellenőrzött módon történő gyógyszerszedés. Gyakran a kezelés eredményességének bakteriológiai vizsgálatokkal történő követése sem megfelelő. 29

Tuberculosis TBC-s betegeinknél talált rizikótényezők Rizikótényező Betegek Száma Betegek %-a Rizikó %-a Akoholfüggő 375 18,5 16,4 Hajléktalan 162 8,0 7,1 Kontakt 57 2,8 2,5 Immigráns 14 0,7 0,6 Eü. dolgozó 19 0,9 0,8 Magányos 129 6,4 5,6 Diabeteses 69 3,4 3,0 szteroid kezelt 14 0,7 0,6 Zárt közösség 78 3,9 3,4 Drogfüggő 1 0,05 0,05 HIV fertőzött 7 0,3 0,3 egyéb rizikó 385 19,0 16,8 Nincs rizikó tényező Incidencia: Összesen 983 48,6 42,9 2024 2292 113% 100% A rizikófaktorok közül több tényező megjelölése is lehetséges, ezért magasabb az összeg a betegszámnál. A betegek 43%-ánál nem található magasabb kockázatot jelentő tényező. A leggyakoribb kockázatfokozó körülmény az alkoholbetegség, utána a hajléktalanság következik. Az elmagányosodás szintén jelentős rizikó. A hajléktalanok körében a tuberkulózis előfordulása az átlagosnak 12-szerese. Különösen jelentős ez a probléma a fővárosban, ahol csaknem minden harmadik tbc-s beteg a hajléktalanok közül kerül ki (162/522). A probléma megoldásához szükséges volna a hajléktalan tbc ellátás jogszabályi és infrastrukturális feltételeinek a megteremtése. Arányában ugyan nem sok, de elgondolkodtató, hogy a múlt évben 19 egészségügyi dolgozó betegedett meg, 2004-ban pedig 27. Ezek minden bizonnyal friss fertőzés következményei. Ez is felhívja a figyelmet, hogy a betegellátó intézményekben megfelelő intézkedésekkel kell megelőzni a tuberkulózis fertőzés terjedését. 30

Ismételten nyilvántartásba vett betegek Felfedezés módja Eset % Környezetszűrés 42 2,1 Egyéb 66 3,3 Jelentkezett 345 17,0 Kórház 280 13,8 Lakossági szűrés 558 27,6 Orvos küldte 571 28,2 Vizsgálat 33 1,6 Munkaalkalmassági szűrés 50 2,5 Post mortem diagnózis 71 3,5 Nincs adat 8 0,4 Összesen 2024 100% Felfedezés módja Orvos küldte Lakossági szűrés Jelentkezett Kórház Post mortem diagnozis Egyéb Munkaalk. szűrés Környezetszűrés Vizsgálat Nincs adat 0 5 10 15 20 25 30 % Ebben a bontásban különválasztottuk a lakosságszűrést és az egyéb szűrővizsgálatokat. Az új betegek felfedezési módja közül a leggyakoribb a lakosságszűrés, de igen jelentős a más orvosok által konzíliumra küldött és a más betegség gyanúja miatt kórházba került betegek között is a tuberkulózis előfordulása. A tüdőgondozókban panasz miatt jelentkezett betegek tették ki az új betegek 14%-át, ezért is nagyon fontos a nyitott gondozó, a beutaló nélkül történő felkereshetőség fenntartása. Ebben az évben is volt 71 olyan elhalt, akiknél életükben nem merült fel a tuberkulózis és csak post mortem, sectio alkalmával fedezték fel a betegséget. 31

Tuberculosis Kezdeti gyógyszer-rezisztencia 2005. A 2005. évben bejelentett betegekből a kezelés megkezdése előtt izolált M. tuberculosis törzsek gyógyszer-érzékenységi vizsgálatának eredménye. Tenyésztéssel pozitív tüdőtbc incidencia Kezdeti rezisztencia-vizsgálat történt Rezisztens valamelyik vizsgált szerrel szemben* Rezisztens a következő szerrel szemben* Korábban nem kezelték Korábban kezelték Együtt szám % szám % szám % 646 138 784 441 68 87 63 528 67 54 12 21 24 75 14 INH 40 9 18 21 58 11 RMP 21 5 14 16 35 7 EMB 13 3 9 10 22 4 SM 32 7 16 18 48 9 MDR (rezisztens INH+RMP-re)* 14 3 13 15 27 5 *A százalékszámítás az elvégzett rezisztenciavizsgálatok számához viszonyítva Kedvező, hogy az előző évhez viszonyítva 59%-ról 67%-ra emelkedett az elvégzett kezdeti rezisztenciavizsgálatok aránya. Valamennyi vizsgált gyógyszerrel szemben magasabb rezisztens esetek aránya mint 2004-ben és emelkedett a MDR rezisztens esetek aránya is. Mivel a kezdeti gyógyszer-érzékenységi vizsgálatok ellentétben az érvényes ajánlásokkal nem történtek meg teljes körben, a fenti rezisztenciaarányok csak tájékoztató jellegűek, nem reprezentatívak, ezért ezekből az adatokból nem lehet következtetni a rezisztens tuberkulózis súlyára. 32

Ismételten nyilvántartásba vett betegek Kezdő gyógyszer-kombináció 2005 Az alkalmazott gyógyszerek száma < 4 gyógyszer 4 gyógyszer Ismeretlen vagy 0 Mikroszkóposan pozitív Pulmonalis Csak teny. pozitív Bakt. nem igazolt Egyéb (EP) Együtt szám % szám % szám % szám % szám % 102 19 157 35 473 52 79 59 811 40 321 60 195 43 368 41 36 27 920 46 109 21 100 22 64 7 20 15 293 14 Összesen 532 100 452 100 905 100 135 100 2024 100 A gyógyszerérzékenység és a recidívák alakulásának alapvető okát a betegvezetési gondok mellett a terápiás hibákban azonosíthatjuk. A kezdő gyógyszer-kombináció csupán az esetek kevesebb mint felében tartalmazott az ajánlásoknak megfelelően legalább négy gyógyszert és ez az arány még a mikroszkóposan pozitív betegek esetében is csupán 60% volt. 33

Tuberculosis Kohorsz elemzés - 12 hónap A 2004. január 1. és december 31. között nyilvántartásba vett betegek helyzete a kezelés megkezdésétől számított 12 hónap elteltével Mikroszkóposan pozitív tüdőtuberkulózis Korábban nem kezelték Korábban kezelték n % n % Nyilvántartásba vett betegek száma 596 107 Gyógyult 214 36 31 29 Kezelés befejezve 103 17 18 17 Meghalt 77 13 23 21 Eltünt/elköltözött 50 8 3 3 A kezelést önkényesen félbeszakította 15 3 5 5 A kezelést félbeszakította mellékhatás miatt vagy egyéb okból 5 1 - - Folyamatos kezelés 12 hónapon túl 102 17 18 17 Kezelés folytatása megszakítás után 19 3 5 5 Nincs adat 11 2 4 4 Csak tenyésztéssel pozitív tüdőtuberkulózis* Korábban nem kezelték Korábban kezelték szám % szám % Nyilvántartásba vett betegek száma 283 70 Gyógyult 102 36 24 34 Kezelés befejezve 55 19 8 11 Meghalt 36 13 9 13 Eltünt/elköltözött 23 8 8 11 A kezelést önkényesen félbeszakította 8 3 1 1 A kezelést félbeszakította mellékhatás miatt vagy egyéb okból 2 1 1 1 Folyamatos kezelés 12 hónapon túl 38 13 14 20 Kezelés folytatása megszakítás után 10 4 4 6 Nincs adat 9 3 1 1 * A mikroszkópos köpetvizsgálat eredménye negatív volt vagy nem történt ilyen vizsgálat Gyógyult = A gyógyulást legalább két negatív tenyésztés igazolta Kezelést befejezte = A gyógyulás fenti kritériuma hiányzik, de a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg gyógyult és ezért nem szorul további kezelésre A kezelés folytatása 12 hónapon túl = A beteg utolsó bakteriológiai vizsgálati eredménye pozitív volt vagy ennek hiányában a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg még nem gyógyult meg, ezért további kezelése szükséges A kohorsz elemzések megerősítik a gyógyszerérzékenységről és a terápiáról elmondottakat. A gyógyulás/kezelést befejezte aránynak a nemzetközi ajánlások szerint el kellene érnie a 80%-ot. Ugyanakkor nem tisztázott, hogy mi indokolja viszonylag gyakran a kezelés folytatását 12 hónapon túl, ugyanis a kezelés 12 hónapon túl történő folytatását vagy a kezelés sikertelensége (azaz a debacillálódás elmaradása) vagy MDR teheti szükségessé. 34

%ooo Tuberculosis prevalencia Tuberculosis prevalencia Nyilvántartott tbc-s betegek Ebből bakt. igazolt Év Összesen % ooo szám % % oo o 1970 82457 797 18190 22 176 1980 15548 145 3843 25 36 1985 14167 133 2974 21 28 1990 11176 106 2373 21 22 A prevalencia adatok hasonlóan az incidenciához ugyancsak jelentős csökkenést mutatnak. 2004. dec. 31-én 1857 beteg állt kezelés alatt, közülük 885 (47,7 %) volt Koch pozitív. 1995 12190 119 2605 21 25,4 1996 4581 44,9 2337 51 22,9 1997 4315 42,4 2227 51,6 21,9 1998 4411 43,5 2084 47,2 20,6 1999 3915 38,8 1854 47,4 18,4 2000 3314 33 1494 45,1 14,9 2001 2868 28,6 1230 42,9 12,2 2002 2812 27,6 1226 43,6 12,0 2003 2474 24,4 1254 50,69 12,4 2004 2194 21,7 1098 50,0 10,9 2005 1857 18,4 885 47,7 8,77 Tbc prevalencia összes eset Koch pozitív 120 100 80 60 40 20 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 35

Tuberculosis Megye Tuberculosis prevalencia megyék szerint I./a.gondozási Férfiak Nők Együtt Index % csoport. ooo 2004 2004 2005 2004 2005 2004 2005 férfi nő együtt 2004 2005 Baranya 25 26 18 15 43 41 73,2 24 12 36 10,7 10,2 Bács 78 76 32 23 110 99 75,6 68 21 89 20,3 18,3 Békés 44 27 15 17 59 44 74,6 21 17 38 15,0 11,3 Borsod 91 91 52 37 143 128 80,5 76 33 109 19,4 17,5 Csongrád 59 33 18 14 77 47 64,4 28 11 39 18,1 11,1 Fejér 44 21 18 15 62 36 40,9 17 14 31 14,5 8,4 Győr 38 21 25 7 63 28 62,2 18 7 25 14,3 6,4 Hajdu 98 90 56 36 154 126 77,3 62 28 90 28,0 22,9 Heves 24 27 16 8 40 35 89,7 26 8 34 12,3 10,8 Jász-Nk. 63 67 38 26 101 93 86,9 56 23 79 24,4 22,6 Komárom 31 32 12 16 43 48 84,2 27 13 40 13,1 15,2 Nógrád 28 30 13 12 41 42 75,0 22 10 32 18,8 19,4 Pest 185 164 77 64 262 228 68,9 134 52 186 23,3 19,9 Somogy 32 31 10 13 42 44 71,0 27 10 37 12,6 13,3 Szabolcs 133 89 80 58 213 147 69,7 74 49 123 36,5 25,3 Tolna 27 15 19 6 46 21 80,8 14 2 16 18,6 8,6 Vas 40 29 20 10 60 39 84,8 25 9 34 22,5 14,7 Veszprém 26 19 13 10 39 29 70,7 15 9 24 10,6 7,9 Zala 21 19 14 11 35 30 71,4 14 8 22 11,8 10,2 Budapest 379 362 150 141 529 503 77,5 294 126 420 31,0 29,6 Vidék 1087 907 546 398 1633 1305 72,8 748 336 1084 19,4 15,5 Összesen 1494 1313 700 544 2194 1857 76,1 1042 462 1504 21,7 18,4 A megyék szerinti prevalencia adatsorok bontva vannak I/a gondozási csoportra is amiből kiszámítható az I/b-sek száma +53) ez csaknem azonos mint egy évvel korábban és jelzi a hosszúra nyúló nyilvántartást. 36

Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdu Heves Jász-Nk. Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Budapest betegek száma Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdu Heves Jász-Nk. Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen %ooo Tuberculosis prevalencia Tbc prevalencia területi eloszlása 2004 2005 40 35 30 25 20 15 10 5 0 250 A bakteriológiai státusz szerinti megoszlás az első két terápiás évben (I.a. és I.b1. gcs.) I.a. Koch neg. I.a. Koch poz. I.b1. Koch neg. I.b1. Koch poz. 200 150 100 50 0 37

Tuberculosis Elhúzódó gyógyulás és krónikus folyamat miatt gondozottak gondozási csoport Megye negatív kenet poz. I.b/1 Teny. Poz. Együtt kenet poz. I.b/2 Teny. Poz. Együtt Egyéb Összesen Baranya 2 0 0 2 0 1 1 2 5 Bács 2 1 0 3 0 1 1 6 10 Békés 3 0 0 3 0 0 0 3 6 Borsod 5 0 4 9 2 6 8 2 19 Csongrád 4 0 0 4 1 2 3 1 8 Fejér 1 0 0 1 0 1 1 3 5 Győr 2 0 1 3 0 0 0 0 3 Hajdú 17 0 4 21 2 3 5 10 36 Heves 0 0 1 1 0 0 0 0 1 Jász-Nk. 3 0 2 5 2 2 4 5 14 Komárom 3 2 1 6 0 0 0 2 8 Nógrád 7 0 0 7 0 0 0 3 10 Pest 15 2 3 20 3 4 7 15 42 Somogy 3 0 1 4 0 1 1 2 7 Szabolcs 5 0 8 13 1 6 7 4 24 Tolna 4 0 0 4 0 0 0 1 5 Vas 0 1 2 3 0 0 0 2 5 Veszprém 2 0 3 5 0 0 0 0 5 Zala 4 1 1 6 0 0 0 2 8 Budapest 18 10 13 41 2 4 6 36 83 Vidék 82 7 31 120 11 27 38 63 221 Összesen 100 20 45 165 13 32 45 117 327 Az elhúzódó gyógyulás (Ib1) és a krónikussá válás (Ib2) miatt nyilvántartottak száma jelentősen csökkent: a 2004-es 391 betegről 327-re. Figyelmeztető jel, hogy az előző években megbetegedettek közül számos eset gyógyítását nem sikerült befejezni a gyógykezelés egy esztendeje alatt, ez mind a betegre, mind az egészségügyi ellátó rendszerre elkerülhető terhelést jelent ezen kívül az Ib2-es betegek tartós fertőzési veszélyt jelentenek. Felmerül annak a lehetősége is, hogy egyes betegek gyógyulásának megállapítása és nyilvántartásból történő törlésük elmarad. 38

Tuberculosis mortalitás Gyógyeredményeink 2004 2005 Első évben meggyógyult 1650 1464 Második évben meggyógyult 362 320 Krónikusból meggyógyult 20 20 Összesen 2032 1804 TBC következtében meghalt 79 54 Nem tbc miatt meghalt nyilvántartott 236 238 Összesen 315 292 Elhúzódó a gyógyulás 407 373 Krónikussá vált 31 21 Kezelés alól kivonta magát ( eltűnt ) 179 142 Tuberculosis mortalitás Mortalitás Ebből 0-14 évesek Év Szám Index 1970=100% 100.000 lakosra Szám 100.000 gyermekre 1970 1991 100 19,3 2 0,09 1980 1245 63 11,6 0 0 1985 834 42 7,83 1 0,04 1990 699 35 6,74 0 0 1995 629 31,6 6,16 0 0 1996 571 28,7 5,61 1 0,06 1997 524 26,3 5,15 0 0 1998 443 22,3 4,39 0 0 1999 452 22,7 4,90 0 0 2000 361 18,1 3,90 0 0 2001 324 16,3 3,70 0 0 2002 325 16,3 3,20 2 0,12 2003 300 15,1 2,96 0 0 2004 300 15,1 2,97 0 0 A fenti táblázat nem a tüdőgondozók adatszolgáltatása, hanem a KSH adatai alapján készült (a KSH mindig egy év elmaradással közli az adatokat). Mivel a haláloki adatszolgáltatás szabályai szerint a fertőző betegségek minden más megbetegedést felülírnak, egy bármely ok miatt meghalt személyt tuberkulózis halálnak nyilvánítanak, ha a halottvizsgálati bizonyítványban bármilyen szinten (pl. kísérő betegség) szerepel tuberkulózis. 39

Tuberculosis Tuberculosis mortalitás a Gondozók adatai alapján Év Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt 1990 125 643 768 1995 165 732 897 1996 131 641 772 1997 136 424 560 1998 85 296 381 1999 102 349 451 2000 122 328 450 2001 91 290 381 2002 76 264 340 2003 84 245 329 2004 79 236 315 2005 54 238 292 A tüdőgondozók adatai is inkább stagnálásra, mintsem javulásra utalnak a meghaltak számát tekintve. Mivel az utóbbi évben az új megbetegedések száma jelentősen csökkent, így feltételezhető, hogy a kevesebb friss eset egyben súlyosabb lefolyású is. Ennek is mindenek előtt a beteg kooperációban, betegvezetésben gyökeredző okai lehetnek. Megye Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt Baranya 1 6 7 Bács 2 16 18 Békés 1 6 7 Borsod 1 6 7 Csongrád 6 27 33 Fejér 5 13 18 Győr 1 5 6 Hajdu 3 15 18 Heves 0 6 6 Jász-Nk. 2 17 19 Komárom 1 7 8 Nógrád 2 9 11 Pest 9 20 29 Somogy 0 5 5 Szabolcs 8 15 23 Tolna 0 6 6 Vas 1 6 7 Veszprém 0 7 7 Zala 0 3 3 Budapest 11 43 54 Vidék 43 195 238 Összesen 54 238 292 40

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek A krónikus nem tbc-s tüdőbetegségek gyűjtőnév, a sajátos magyarországi viszonyokat tükrözi, amely az ellátó struktúra és szakmai kompetencia hagyományain alapul. A phtiziológiából kifejlődő tüdő-belgyógyászat (pulmonológia) a tuberkulózis gyógykezelésének tapasztalatán és infrastrukturális adottságain fejlődve ma a mellkasi szervek belgyógyászati jellegű betegségeinek diagnosztikáját és kezelését jelenti (hasonlóan a szív- és nagyerek betegségeit ellátó kardiológia fejlődéséhez ill. tartalmához). A tüdő, a pleura, a mediastinum, a rekesz és a mellkasfal kórállapotai döntően krónikus folyamatként jelentkeznek. A heveny gyulladások (pneumóniák, tüdőtályog, empyema, tüdőembolia) többnyire csak szövődményként jelentkezve vagy súlyos klinikai tünetek esetén igényelnek szakellátást és kerülnek a pulmonológiai ellátó rendszerbe (jellemző például, hogy az otthon szerzett pneumóniák kórházi kezelést igénylő eseteinek csupán felét kezelik tüdő-belosztályokon). A hörgő- és tüdő daganatainak diagnosztikája és kezelése azonban változatlanul pulmonológiai feladat (a tüdőgyógyászati fekvőbeteg-kapacitások egyre nagyobb részét köti le a pulmonológiai onkológia). Tehát, amikor a nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek megjelölést használjuk, akkor mindazon betegségek összességét értjük alatta, amely a tuberculosis mellett a szakma előbb vázolt illetékességi körébe tartozik. Mindebből az is következik, hogy mindazok az adatok, amelyek a következő fejezetekben bemutatásra kerülnek a pulmonológia ellátási keretei között keletkeztek, így nem a teljes népesség morbiditását jelentik. Ugyanakkor a morbiditási trendek feltételezésünk szerint általánosan érvényesek. Az itt következő fejezetben részletes feldolgozásokat közlünk a szakma jelenlegi súlyát meghatározó tüdőrák, asthma bronchiale és COPD morbiditásról, valamint az allergiás rhinitisről is. Év Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakulása Új betegek Összes regisztrál szám %ooo szám %ooo Index 1970 31748 308 100 1975 72168 683 222 1980 30282 283 155264 1076 349 1985 24688 232 144858 1359 441 1990 26351 249 177565 1688 548 1995 35316 345 236023 2304 748 1997 50473 496 290167 2852 926 1998 55010 543 323563 3192 1036 1999 62817 622 350771 3476 1129 2000 60822 606 390772 3891 1263 2001 60180 599 426271 4244 1378 2002 60946 597 465998 4568 1483 2003 61560 607 509367 5022 1631 2004 64178 633 552665 5449 1769 2005 69493 688 598429 5926 1916 41

0-14 éves 15-19 éves 20-24 éves 25-29 éves 30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70 -és felett összesen %000 Új betegek %000 Összes regisztrált %000 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Az utóbbi négy évben évi 60-61 ezer új bejelentés történik, a regisztráltak összes száma pedig kb. évi 40 ezerrel szaporodik, s már elérte a 509 ezer főt. Ez a betegszám az ellátás számára már ma komoly kihívás, ugyanakkor további növekedésre kell felkészülni: a nemzetközi epidemiológiai trendek - különösen a COPD területén - jelentős előretörést jósolnak. Azt is tudjuk, hogy regisztrációs gyakorlatunkban a szemléletbeli különbségek még jelentősek, ezért az elkészült szakmai protokollok alkalmazását, követését különösen fontosnak tartjuk. Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakukása Új betegek Összes regisztrált 800 700 7000 6000 600 500 400 300 200 100 5000 4000 3000 2000 1000 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 0 Az elmúlt négy évben a 60 ezres bejelentett új esetszám mögött ismerve a morbiditási trend emelkedő jellegét feltételezhető az ellátó-kapacitás telítettsége. Gondozóink komoly orvosi létszámhiánnyal küzdenek, vagy jelentősen túlterheltek, pl. amikor a fekvőbetegek kezelése mellett ellátják az osztályos ambulanciát és a gondozó betegeit is, és még ügyeleti szolgálatot is teljesítenek. A várható kapacitásszűkítés a járó- és fekvőbeteg-ellátásban a szakkonzíliumokhoz és fekvő szakellátáshoz való hozzáférést fogja korlátozni, de ennek a fejlődésnek a betegeket érintő hatásai még nem látszanak pontosan. Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak 2005-ben férfiak nők 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 42

Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak 2005-ben Korcsoport Új betegek Összes regisztrált férfiak nők együtt férfiak nők együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves 1858 229,5 1233 160,1 3091 195,7 11654 1440 7625 990 19279 1220 15-19 éves 2154 665,4 2209 711,2 4363 687,8 14104 4357 11598 3734 25702 4052 20-24 éves 1922 547,8 2455 728,9 4377 636,5 22744 6482 20758 6163 43502 6326 25-29 éves 2012 465,8 2659 642,0 4671 552,0 30441 7047 27362 6606 57803 6831 30-34 éves 1838 481,1 2563 691,4 4401 584,7 25496 6674 26478 7143 51974 6905 35-39 éves 1654 483,3 2429 721,3 4083 601,4 18883 5518 24246 7200 43129 6352 40-44 éves 1571 517,1 2396 771,9 3967 645,9 14928 4913 22607 7283 37535 6111 45-49 éves 2144 600,2 3314 870,1 5458 739,5 18266 5113 29193 7665 47459 6430 50-54 éves 3417 923,7 4403 1076,4 7820 1003,9 23079 6239 35464 8670 58543 7516 55-59 éves 3347 1142,8 3581 1047,9 6928 1091,7 22570 7706 30581 8948 53151 8375 60-64 éves 2910 1153,9 2724 845,1 5634 980,6 20330 8061 24034 7456 44364 7722 65-69 éves 2681 1401,7 2570 910,0 5251 1108,5 17823 9318 20447 7240 38270 8079 70 felett 4971 1289,4 4478 623,3 9449 856,0 37785 9801 39933 5559 77718 7040 Összesen 32479 677,6 37014 697,8 69493 688,2 278103 5802 320326 6039 598429 5926 Az életkori megoszlást bemutató diagram jól tükrözi, hogy mindkét nem esetében két-két hullám-csúcs alakult ki: egy fiatalkori, a 25-29 évesek korcsoportjában és egy időskori, amely a nőknél korábban, már az 50-54 éves korban jelentkezik, a férfiaknál pedig a 70- és idősebbek csoportjában. A fiatal és az időskori hullám csúcsán a férfiak szerepelnek nagyobb számban, de a közbülső 30-60 éves korosztályokban női túlsúly a jellemző. Az arányokat azonban más is torzítja: a gyermek- és serdülőkor megbetegedései csak esetlegesen kerülnek be az adatok közé, s ez még akkor is igaz, ha a kb. 40 ezer esetet tudomásul vesszük. A gyermek-pulmonológusok már többször elhatározták csatlakozásukat rendszerünkhöz, ez a szándék azonban még nem bizonyult elég eltökéltnek. A kórházi-klinikai ambulanciák sem jelentik kellő fegyelemmel az általuk gondozott betegeket. Jóllehet a klinikai/kórházi ambulanciáknak nem feladata a gondozás, mégis sok helyen rutinná vált ez (nem ritkán a területi tüdőgondozói aktivitás hiánya miatt). Más esetekben azonban a fekvőbeteg intézet köti indokolatlanul ambulanciájához kontrollvizsgálatokkal a beteget. Itt a fekvő/járóbeteg-ellátási együttműködés érzékeny területéről van szó: a praxisépítési törekvések és a racionális feladatmegosztás megfelelő arányaira azaz a bizalom erősítésére kell ügyelni. 43