Iskolánk minden évben megrendezi a várva várt Eötvös-hetet. Idén április 27-tõl 30-ig került sorra, melyen sok érdekes program várta az iskola tanulóit. A megszokott modellbemutató, kórustalálkozó, vetélkedõ, tanárdiák, megyünk-maradunk mérkõzéseken kívül új programok is megrendezésre kerültek. Elõadást tartott Dr. Müller Róbert történész és Dr. Balázs Géza nyelvészprofesszor. Elõször volt angol nyelvû drámafesztivál, melyre környékünk iskoláiból jöttek versenyezni az angol nyelvet tanuló diákok. Szerda este a karaokee után csillagászati elõadáson vehettünk részt. Az utolsó napon került sorra a vetélkedõ, melyen a felsõ tagozatosok mérhették össze tudásukat. Este a Hétrét együttes koncertje után a záróünnepség következett, ahol átadták az Eötvös-plakett díjakat. Én nagyon jól éreztem magam ebben a pár napban, remélem, iskolánk még sokáig tartja ezt a hagyományt! Réka Idén is, mint minden évben, megrendezték a szemétszedést. A lelkesedés fõleg az elmulasztott órák miatt volt általános, de a tény, hogy kifejezetten büdös gumikesztyûkbe bújva kellett más szemetét zsákokba gyûjteni, jelentõsen rontott a hangulatunkon. Persze még így is jobb volt, mintha csupasz kézzel kellett volna összeszedni a kétes eredetû és rendeltetésû papírfecniket a bokorból. Úgy gondolom, ezzel az akció elérte célját: rádöbbentünk, hogy egyszerûbb el sem dobni, mint kemény munkával összeszedni. Idén elõször vasgyûjtést is szervezett iskolánk. Az új tartásjavító párnákra gyûjtöttek pénzt. Jelentõs mennyiségû fémet szállítottak az iskola udvarába. Egy dolgot kijelenthetünk: a párnák nem azért vannak, hogy kényelmesek legyenek. De talán ezekkel megelõzhetõ némelyek jövõbeli gerincferdülése. Dóra
Az egész tanév során végighúzódó könyvtári, olvasási játék, a Barangolás a gyermekirodalomban... 2. oldal A rendõr a gyorshajtót élõ adásban lelõheti, a lényeg, hogy egyikük köldöke se látszódjon ki, mert az már szexuális töltetû... 3. oldal Immáron 20. alkalommal rendeztünk iskolánkban kórustalálkozót, amelynek állandó résztvevõi... 4. oldal Dr. Müller Róbert régész környékünk római kori emlékeirõl tartott egy érdekes elõadást... 5. oldal Az idei évben az Eötvös-plakett elismerést... 6. oldal Az egész tanév során végighúzódó könyvtári, olvasási játék, a Barangolás a gyermekirodalomban a megyébõl 22 csapat részvételével zajlott, s iskolánk 5. osztályosai közül a Bagyó Zsófia, Csák Stella, Tüttõ Sára összeállítású csapat is részese volt. A legjobban teljesítõ 8 csapatot hívták meg Zalaegerszegre, s ott Kósáné Sz. Ágnes irányításával a 3. helyet szerezték meg. Ez a könyv a XX. századi Amerikába vezet vissza minket. Méghozzá egy leánynevelõ iskolába, a Szent Orsolya-intézetbe. Itt tölti mindennapjait Patty, Cony és Priscilla, a három jó barátnõ. Az életük nagyon kalandos, folyton valami zûrbe keverednek, de ugyanakkor jószívûek is, bár a tanárok nem nézik jó szemmel a kis csínyeiket. Szét is akarják választani õket. De hogy mit eszelnek ki a különválás ellen, és hogy milyen sztrájkot találnak ki, megtudhatjátok a könyvbõl. Ahogy azt is, mi történik a legveszedelmesebb helyzetekben. Ha érdekel benneteket a három lány története, olvassátok el! Jó szórakozást! Benigna A vonyarcvashegyi Eötvös Károly Általános Iskola diáklapja 2009. június XIX. évfolyam, 7. szám Felelõs szerkesztõ: Kósa Tamás Kiadó: Erdei Ferenc igazgató Elérhetõség: 8314 Vonyarcvashegy Fõ út 84/1. Tel.: 83/348-018 Szerkesztõség: Mátrai Dóra diák-fõszerkesztõ. Tagok: Szabó Levente, Bánki Noémi, Figder Dezsõ, Hauer Renáta, Mátrai Réka, Pikó Zsolt, Szabó Máté, Tóth Benigna, Trzebin Tabea, Dóczi Martin. Az újságot a http://padtars.extra.hu oldalon is olvashatjátok.
Vár az ígéret földje, a szabadság országa, a lehetõségek hazája - gondoltam én. Egy álom, mégpedig az amerikai álom részévé válhatok. Ám az álmok mindig szebbek, mint a valóság. Az elsõ benyomások alapján mindenki kedves, kiegyensúlyozott, és az élet egy játék. Késõbb rájön az ember, hogy az elsõ benyomás alapján megtapasztaltak is ugyanennek a játéknak a részei. Miért jó cserediáknak lenni? Az ember megtanulhat tökéletesen egy nyelvet, megismerhet egy új életstílust, egy másik kultúrát és fantasztikus élményeket szerezhet. Állítólag... Miért is jó ez nekem, vagy jó-e egyáltalán? Amit itt szereztem, az egy olyan tapasztalat, aminek nagy ára volt. Megtudtam, hogy milyen életet nem szeretnék semmiképp sem élni, viszont be kell ismernem, hogy mindenhol vannak olyan emberek, akiket jó, hogy megismertem. Ilyen az egyik barátom, akinek a családja befogadott, miután az elõzõ vendéglátóim kidobtak. Minden jó, ha a vége jó! - tartja a mondás, de az élet azért bonyolultabb. Tíz hónap unalom a meg nem válaszolt miértek útvesztõjében. Ez elég idõ arra, hogy az ember azt csinálhassa, amit szeret legalább is, ha hagyják. Nekem ilyen a festés és a rajzolás, amire szerencsére rengeteg lehetõségem és idõm akadt itt. Nekem ez a fontos, de mi a legfontosabb itt az emberek nagy részének? A legeslegfontosabb dolog a pénz. Ez áll kb. az elsõ harmincöt helyen, utána a kutya és valahol messze ezeket követi a többi, például család vagy egészség. Amint nincs elég pénz - csak annyi, amivel egy átlag magyar évekig elboldogulna - máris jönnek a problémák. Iskola. Ha már a pénznél tartottunk, ha az itteni pénz felét ölnék bele az oktatásba nálunk, akkor mindenki zseni lenne. Itt más a helyzet. Az iskola egy gyermekmegõrzõ, ami robotokat nevel, kevés miérttel kezdõdõ kérdéssel. Gondolom, már majdnem mindenkiben felmerült a gondolat, hogy akkor mitõl isamerika Amerika? Miért érzik jól magukat az emberek, miért nagyhatalom és egyéb vég nélküli miértek. Egyszerûen azért, mert egy reklám az életük. Egy iskolai nap a zászlóáldással kezdõdik, amikor is mindenkinek el kell mondania, hogy itt istennek köszönhetõen szabadság, önállóság és igazság van. Közben kamerák pásztáznak mindenkit, a kirendelt seriff vigyáz a rendre, a tanár ideges, hogy felírja-e a gyereket, akinek a zsebébõl kilátszik egy mobiltelefon, mert ha nem teszi, akkor az az állásába kerülhet, ha megteszi, akkor viszont a diákot napokra felfüggesztik vagy javítóiskolába küldik. A teremben szép számmal már anyukák vagy apukák, esetleg gömbölyödõ hasú kortársak vesznek körül, akik a csoporttársaim. Szexuális felvilágosítás nincs, mert a szexuális kapcsolat illegális 18 év alatt, ezért jobb, ha nem is beszélnek róla. Nahát, a biológia felülírja a törvényeket, viszont pont a biológiából adódóan, aki tudatlanul lép a tettek mezejére, könnyen szülõvé válhat. Abortusz gyakorlatilag kizárt, maximum nagyon különleges esetekben engedélyezik. Más: telnek az órák, eljön a tízórai ideje, vagy az ember csak úgy megéhezik, s ez nem mindig esik ugyanarra az idõpontra. Enni viszont csak a kijelölt ebédidõben, a kijelölt ebédlõben szabad. Kamerák és biztonsági õrök itt is mindenütt. Ételt kivinni az ebédlõbõl nem lehet, ha nem végeztél, kidobatják veled az ételt. Ilyenkor érzi az ember, hogy az itteni emberek nagyszülei nem a háborúban nõttek fel. Vége az iskolának, irány haza. Egyetlen lehetséges opció a persze teljesen bekamerázott iskolabusz, ami egyszer jár, és csak hazavisz. Amennyiben bent kéne maradnod még az iskolában, akkor a hazamenetelt egyénileg lehet megoldani, esetleg tömegközlekedéssel, de az nincs. A nap végére még visszavan a zászlóáldás, és én ismét megkérdem magamtól: ilyen lenne a szabadság? Lehet, hogy egyszerûbb, ha elhiszem, hogy igen, mint majdnem mindenki más, vagy csatlakozom azokhoz az ellenszenvesekhez, akik megkérdõjeleznek dolgokat és ezzel a társadalom egy kicsi, különálló csoportjába kerülnek. Lehet, hogy éretlen vagyok én még ehhez? Nagyon kemény törvény tiltja a szeszesital vásárlását 21 év alattiaknak, mondván nem elég érettek még az iváshoz. A börtönhöz már jobban, mert ha valaki mégis ivott és elkapják, hónapokra rács mögé kerülhet akár 17 évesen is. A rendõr a gyorshajtót élõ a- dásban lelõheti, a lényeg, hogy egyikük köldöke se látszódjon ki, mert az már szexuális töltetû. Logikus dolog ez, nem? Jó szívvel nem tudom javasolni a cserediákprogramot senkinek, de lehet, hogy egy másik ember egy másik államban más emberekkel körülvéve teljesen másként látná a dolgokat. Halkan jegyzem meg, hogy a körülbelül ötven, az Egyesült Államokba érkezett magyar cserediák körül csak páran látják fényesebbnek a dolgokat. Ha valaki mégis kipróbálná, akkor a féléves programot tudom ajánlani, s nem Amerikában. Fél év elég mindenre, ha tetszik, meghosszabbítható. Jobb megkóstolni valamit, mielõtt eldöntjük, hogy kérjük-e az egészet vagy csak csemegézünk. Mostanában ismét gyomoridegem van reggelente, de most azt várom, mikor indulhatok haza. Lehet, hogy már el kéne kezdenem pakolni. Mégsem, most jut e- szembe, hogy jövõ héten két napra felfüggesztettek, mert a szünetben sms-t olvastam, miután túl voltunk a heti harmadik teljes evakuálással járó bombariadón. Azt hiszem, lesz elég idõm.
Idén elõször rendeztünk táncversenyt, melynek gyõztes csapatát láthatjátok a képen. Idén elsõ alkalommal került megrendezésre az angol nyelvû drámafesztivál a mûvelõdési házban, ahová 16 csapat érkezett a környékrõl. Ezen a versenyen mindenki megmutathatta angol tudását színdarabban, versben, vagy énekes elõadásban. Iskolánkból két csapat indult Radóné Karácsonyi Enikõ tanárnõ felkészítésével. A 4-5.osztályosok elsõ helyezést értek el a Piroska és a farkas címû darabbal, ami igazán tetszett mindenkinek. Ez egy nagyon jó program volt, és reméljük, jövõre is ott lehetünk! Immáron 20. alkalommal rendeztünk iskolánkban kórustalálkozót, amelynek állandó résztvevõi a környékbeli iskolák kórusai, illetve Balázs Árpád zeneszerzõ. Errõl a különleges alkalomról kérdeztem Bujtorné Nagy Judit tanárnõt, az énekkar vezetõjét. -Miben volt más ez a jubileumi év? -Idén azok a kórusok, akik minden évben részt vettek egy kis külön ajándékot kaptak. Ilyen volt a Csány- Szendrey, a hévízi és a vonyarcvashegyi általános iskola. Megajándékoztuk a zenekart is, akik 15 éve vannak itt, illetve iskolánk azon dolgozóit, akik az elmúlt 20 évben itt voltak és segítettek ezen a rendezvényen. Volt egy vendégkórus is Gelsérõl, akik most jöttek elõször. Mi pedig már két éve együtt énekelünk a balatonedericsi kórussal, próbálkozunk minél színesebbé tenni a kórustalálkozókat. Köszönöm a válaszokat, és remélem a további években is ilyen sikeres kórustalálkozón vehetünk részt! képünkön: Ünnepel a gyõztes csapat Idén ismét modellbemutató volt az aulában. Az akadályokkal teli pályán a kisebb és nagyobb autók mellett egy motort és egy légpárnás jármûvet is megnézhettek az érdeklõdõk. Az alsósok játékos sportvetélkedõn mutathatták meg ügyességüket.
A kerékpáros ügyességi és KRESZ vetélkedõn Tóth Marci egykerekû kerékpárjával is teljesítette a felada- tot. Kedden a tízórai szünet után nyelvészeti elõadáson vehettünk részt. Ezt Dr. Balázs Géza, az ELTE nyelvészprofesszora tartotta nekünk. Humoros formában ismertette meg velünk a magyar nyelv és a népi humor érdekességeit. Találós kérdésekkel, nyelvtörõkkel, de elsõsorban nyelvi szabályszerûségeken alapuló viccekkel szórakoztatta a közönséget. A végén pedig mi is elmondhattunk egy pár ilyet. Köszönjük a szervezõknek, hogy részt vehettünk ezen az élvezetes elõadáson. Zsolti A záróünnepség elõtt a Hétrét együttes verses szórakoztató mûsorának tapsolhattunk. Életünk Rómában Kedd reggel egy történelmi elõadással indítottuk a napot. Dr. Müller Róbert régész környékünk római kori emlékeirõl tartott egy érdekes elõadást. Sokat tudhattunk meg lakóhelyünk eredetérõl, és a közeli Fenékpuszta mellett lévõ egykori római erõdrõl. Részletesen megismerhettük az emlékek jelentõségét, a kutatások körülményeit, és a Római Birodalom virágzó provinciájának életét. Az elõadás végén megtekinthettük az ásatásokon elõkerült tárgyak egy részét, sõt a kevésbé törékeny bronzszobrokat és csontnyeleket a kezünkbe is vehettük. Úgy gondolom, az elõadás a hasznunkra vált, és sokat tanulhattunk belõle. Ennek ellenére örülünk, hogy nem kell felelni belõle. Dóra A tanárok focigyõzelme után a csillagászat volt a következõ és utolsó program ezen a napon. Döbbenetes, hogy mekkora bolygók keringenek körülöttünk nap, mint nap. Földünkhöz képest vannak kisebbek, de nála sokkal nagyobbak is. Számunkra elképzelhetetlen méretûek, de a képek segítségével könnyebben meg lehetett érteni. A tervezett távcsövezés a rossz idõ miatt elmaradt, de mindenki nagyon figyelmesen végignézte az elõadást. Bízom benne, hogy mindannyian sok új ismeretet és szép élményet vihettünk magunkkal! Tabea
Az idei évben az Eötvös-plakett elismerést Vincze Józsefné szülõ (a képrõl betegség miatt hiányzik), Gelencsér Zoltán tanár úr és Mátrai Dóra diák érdemelte ki. Idén is, mint a legtöbb Eötvös-héten volt felsõsök közti vetélkedõ. A tanárok játékos feladatokat állítottak össze nekünk. Csokievésben, ügyességi, logikai feladatokban mérték össze erejüket az osztályok, de a kreativitás volt a legfontosabb. Nagy volt a küzdelem, mindenki gyõzni akart. A legjobban a 8. osztály teljesített, de az eredménytõl függetlenül mindenki jól szórakozott. Renáta, Noni A DÖK és a Szülõi Közösség (na, meg egy-két ügyes kezû tanár-szakács) jóvoltából senki sem várta éhesen a záróünnepséget. Egy ismerõsünk révén szereztünk jegyet a Bánk bán címû Erkel operára az Állami Operaházba. Izgatottan vártuk a napot, amikor elõször léphettünk be a gyönyörû palotába. Tulajdonképpen az egész egy útvesztõ, ahol az ember minden ajtó mögött egy színház részeit találja: páholyokat, büfét és különbözõ szalonokat. Szombat délelõtt volt, a nézõtér mégis teljesen megtelt. Alig néztünk körül a páholyban, máris elsötétedett a nézõtér, és a karmester elkezdte vezényelni a nyitányt. Aztán felgördült a gigantikus méretû függöny, és elkezdõdött az elõadás. A színpadon legalább ötven énekes vonult fel az elõadás alatt, többségük természetesen csak mellékszereplõ, a kórus tagja volt. Az elõadott jeleneteket nem nagyon értettük, hiszen az egészet énekelték, olyan hangszínen, hogy abból kibogozni a lényeget lehetetlen. Úgyhogy a történetet kénytelenek voltunk a szünetekben elolvasni egy kis könyvecskébõl, amit az elõadás elõtt vettünk. Lényege a következõ: A magyar fõurak összeesküvést szerveznek II. András király felesége, Gertrudis ellen, aki mértéktelenül szórja a pénzt és sanyargatja a népet. A lázadás értelmi szerzõje Petur bán az ország nádorát, Bánk bánt kéri fel vezetõjüknek. Közben Bánk megtudja, hogy a királynõ öccse, Ottó szemet vetett a feleségére, Melindára. A nõ szereti a férjét, ennek ellenére a csábító sikerrel jár. Aztán feltûnik Tiborc, a paraszt, akivel Bánk a birtokára küldi Melindát és a gyermekét. Közben a fõúr a királynõ szobájába siet, ahol számon kéri az asszonyt. Heves vita alakul ki, aminek a végén Bánk leszúrja Gertrudist. Aztán változik a helyszín, a Tisza-part jelenik meg elõttünk, Melinda a gyermekét altatja, majd megõrül, és a háborgó folyóba veti magát. Újra változik a kép, a gyászba borult palotát látjuk, a király is hazatért felesége temetésére. Bánk bevallja tettét, várva méltó büntetésére. Közben újabb halottas menet érkezik: Melindának és gyermekének a holttestét hozzák. A királynak már nem kell megbosszulnia felesége halálát, megtette helyette a sors. Dóra
Idén is, mint minden évben a Padtárs szerkesztõi közül kiválasztottunk egyet, aki megkapja az Aranytollat. Idén Mátrai Dórára szavaztak a legtöbben, aki az elõzõ évi kitûnõ munkája miatt már birtokol egyet. -Milyen érzés immáron másodszor az Aranytoll birtokosának lenni? -Jó érzés, de igazából számítottam rá - mondja, miközben félmosolyra húzza száját. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy újra a birtokosa vagyok. APadtárs szerkesztõinek és olvasóinak nevében gratulálok! Ismét eltelt egy év, újabb osztály búcsúzik el. Velük búcsúzom én is. Kaptam már hideget és meleget is. Ennek ellenére meleg szívvel és sok szép emlékkel hagylak itt benneteket. Ezzel szeretném megköszönni azt a sok jót, amit tanáraimtól és társaimtól kaptam. Szeretnék pár nálam bölcsebb ember szavaival egy kicsit rávilágítani a tanulás és a tudás szépségeire: A tanítás gyökere keserû, de gyümölcse édes. (Arisztotelész) Ballag már a vén diák - sok középiskolán láttam ezt a mondatot kiírva. Az általános iskolákban is elérkezik a búcsúzás i- dõszaka, a- mikor a vén nyolcadikosok rengeteg emlékkel elhagyják a régi sulijukat. Engemet is sok régi dolog fûz ide, a jó szakkörök, a barátokkal való szórakozás. Az Levente Ha valakinek lövése sincs valamihez, annak súgni sem lehet, ez tiszta sor. (Kirsten Boie) Még mindig jobb fölöslegeset tudni, mint semmit. (Seneca) Végül búcsúzóul egy idézet Ernest Hemingway-tõl: Régi harcok, régi, kopott könyvek Derû, mosoly, néha fájó könnyek Múlik minden, rohannak az évek Búcsút mondunk, múló diákévek. Dóra újságíró foglalkozást szeretném megemlíteni, ugyanis ez váltott ki bennem nagy hatást. Megtanultam fogalmazni, cikkeket írni, gyorsan gépelni, sõt még a helyesírásom is javult. De nemcsak ezeket az érveket szeretném elmondani, hiszen ott volt a jó légkör, és a feledhetetlen játékok. Ajánlom ezekért mindenkinek. Higgyétek el, jó dolog! Addig is kívánok mindenkinek sok sikert, örömöt a tanévekben! Dóczi Martin SH A történet 1112-ben kezdõdik, amikor kilenc francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak Rendjét. A rend minden tagja köteles volt lemondani vagyonáról az egyház javára. 1118-ban a lovagok Jeruzsálembe mennek, és engedélyt kérnek a püspöktõl a zarándokutak biztosítására az arabok ellen. A püspök hozzájárul, táborhelyet biztosít a lovagoknak Salamon templomának helyén. A rend új nevet vesz fel: Krisztus Szegény Lovagjainak és Salamon Templomának Rendje, röviden: a Templomosok. Befolyásuk egyre csak nõtt: hatalmas rendházaik, kereskedelmi flottáik, saját tartományaik voltak, pénzkölcsönzéssel foglalkoztak, sõt, késõbb adósaikká vált több európai uralkodó is. Eközben V. Kelemen pápa IV. Fülöp francia király segítségével leveleket küldött szét a rend tagjai között, azzal az utasítással, hogy minden levelet ugyanakkor felbontva, mindenhol egyszerre cselekedjenek. Ez a nap pedig 1307. október 13-a, péntek volt. Európa-szerte feltörték a pecséteket, a pápa isteni látomása, a lovagok sátánimádata és más eretnek cselekedetek bûnével való vádolást tartalmazott. A pápa továbbá azt állította, hogy Isten azzal bízta meg, hogy tisztítsa meg a Földet a bûnös templomosoktól. Ezen a napon több ezer lovagot fogtak el, kínoztak meg és égettek el máglyán. A rendet feloszlatták, birtokaikat elvették. Innen ered a nap bajt jövendölõ babonája. Zsolti
A ballagó 8. osztály névsora: Asbóth Anna, Bicsérdi Balázs, Borsi Péter, Dóczi Martin, Farkas Deniel, Farkas Eszter, Fáró Fanni, Gombkötõ Bálint, Harmati Bettina, Havasi Rebeka, Hetesi Katalin, Holczbauer Zsófia, Horváth Dániel, Juhász Réka, Karmazsin Tünde, Kiss Anikó, Mátrai Dóra, Mikola Emese, Nemes Julianna, Somogyi Szabina, Stankovics Edina, Tárkányi Zoltán, Tóth Márk, Vid Viktor, Vincze Teodóra, Zsinkó Zsolt. Osztályfõnök: Ertsey Csabáné