KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI JELENTÉS

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI JELENTÉS HOSSZÚHETÉNY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT MEGALAPOZANDÓ KÉSZÍTETTE: DDRFÜ NONPROFIT KFT. 2014. DECEMBER

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 3 1. A kutatás célja... 5 2. Részletes elemzés... 6 2

Bevezető Hosszúhetény jövőbeni fejlesztéseit előkészítendő zajlott a településfejlesztési koncepció, illetve az azt megalapozó helyzetfeltáró-értékelő vizsgálat elkészítése. A koncepció-alkotás feladata olyan célrendszer kialakítása volt, amely hosszútávra irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. Az elkészült településfejlesztési koncepció egyben eszköz arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová szeretnének eljutni. A helyzetfeltárás során megismert elsősorban statisztikai adatok kiegészítéseként, a település helyzetének részletesebb megismerésére törekedve Hosszúhetény Község Önkormányzata a települése közigazgatási területéhez tartozó háztartásokban kérdőíves felmérés elkészítésére tett javaslatot, amelyet a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. a helyi civil közösség bevonásával készített el. A kérdezőbiztosok a háztartásokat 2014. május 5. és 2014. június 1. között személyesen keresték meg, és az alábbi témakörök szerint mérték fel a lakosság élethelyzetét továbbá azt, hogy a helyiek hogyan látják a település és abban a saját jövőjüket. A kérdőív az alábbi főbb területeket érintette: a megkérdezettek fontosabb személyes adatai: életkor, iskolázottság, aktivitás stb.; a megkérdezettek életminőségét leíró adatok: egészségügyi állapot, jövedelmi helyzet stb.; a megkérdezettek településhez fűződő viszonya, a települési funkciók minőségéről, a megvalósult beruházásokról, a jövőbeli fejlesztésekről stb. alkotott véleménye. A megrendelő önkormányzat kifejezett kérése volt, hogy a felmérés a háztartások, a lakosság lehető legnagyobb számban történő bevonására törekedve készüljön el így a minta nagyság előzetesen nem került meghatározásra. A kikérdezés átlagosan 20-25 percet vett igénybe. A válaszadás természetesen anonim és önkéntes volt. A kapott válaszok kizárólag név és cím nélkül, kódolva és statisztikailag összesítve kerültek feldolgozásra és elemzésre. A kérdezőbiztosok (23 fő) elsősorban helyi fiatalok voltak, mindegyikük rendelkezett Hosszúhetény Község Önkormányzata által kiállított, névre szóló, hivatalos megbízólevéllel, annak eredeti, aláírt és hivatalosan lepecsételt példányával. A felnőtt lakosság körében 262 db, a 18 év alattiak körében további 38 db kérdőív került kitöltésre. 1 A válaszadási hajlandóság egyes kérdések esetében eltérő volt, de általánosan jónak mondható, így az eredmények mindenképpen hasznosíthatók. Településrészenként az alábbiak szerint eltérő számú kérdőív felvételére került sor: 1 A jelentés kizárólag a 18. életévüket betöltött személyek válaszainak kiértékelését tartalmazza. 3

Településrész Beérkezett kérdőívek (db) Lehatárolás B1 Központi belterület Újtelep - Bazsarózsa u., Hunyor u., Kismező u., Kosbor u. B2 Központi belterület Ormánd 5 Kajdy köz, Ormándi u. B3 Központi belterület Széchenyi Béke u., Bencze J. u., Máltető u., Morolo u., Széchenyi 71 u., Szent Borbála u., Tavasz u. B4 Központi belterület Fő 66 Csókakő u., Fő u., Verseny u., Zengő u., Zrínyi M. u. B5 Központi belterület Kossuth L. Hegyalja u., Iskola u. (Fő u.-tól É-ra), Kossuth L. u., 42 Petőfi S. u. B6 Központi belterület Hegyelő Hármashegy u., Hegyelő u., Iskola u. (Fő u.-tól D-re), 52 Vasutas u. K1 Külterület Alsószőlőhegy 8 K2 Külterület Felsőszőlőhegy 4 K3 Külterület Hársastelep 10 K4 Külterület Kisújbánya 3 K5 Külterület Püspökszentlászló - 4

1. A kutatás célja A településfejlesztési koncepció készítői és közvetve az önkormányzat elengedhetetlennek ítélte, hogy a helyzetfeltárás során megismert, elsősorban statisztikai adatokon túl a valósághoz közelítő képet kapjon a településről, a lakosság élethelyzetéről, és egyáltalán arról, hogy a helyben élők hogyan látják, milyennek ítélik meg életterük jelenlegi és jövőbeni helyzetét, és saját jövőjüket illetően milyen követelményeket támasztanak a községgel, annak fejlesztésével és a fejlesztést végrehajtó önkormányzattal szemben. A válaszadók alapvető demográfiai adatainak (életkor, iskolázottság, aktivitás stb.) felvétele mellett az alábbi minőségi adatok megismerése volt a cél: a megkérdezettek vélt életminősége (egészségügyi állapot, jövedelmi helyzet stb.), a megkérdezettek településhez fűződő viszonya, a települési funkciók minőségéről, a megvalósult beruházásokról, a jövőbeli fejlesztésekről stb. alkotott véleménye. A feltett kérdéseket ennek megfelelően három csoportba osztottuk. Célunk volt tehát a fenti kérdéskörökhöz való hozzáállás részletes feltérképezése. 5

2. Részletes elemzés 1. Neme: - 4 férfi 101 nő 157 Végösszeg 262 A nők nagyobb arányban vettek részt a lekérdezésben. 2. Születési ideje: A megkérdezettek korösszetétele vegyes, átlagéletkoruk 49 év volt. A legidősebb válaszadó a megkeresés időpontjában 81 éves volt. 3. Jelenleg tanul-e? nem 240 szakiskolába jár 3 gimnáziumba jár 2 szakközépiskolába jár (ide értve az érettségire épülő középfokú szakképzést is) 5 felsőfokú szakképzésben vesz részt 2 főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) vesz részt 4 egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc) v. osztatlan képzésben vesz részt 2 főiskolai, egyetemi szakirányú továbbképzésben vesz részt 2 doktori (PhD-, DLA-) képzésben vesz részt 0-2 Végösszeg 262 A 262 megkérdezettből 22-en tanultak, jellemzően a fiatal felnőttek. 6

4. Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? - 1 általános (elemi, polgári) iskola 8. osztálynál, évfolyamnál alacsonyabb 7 általános (elemi, polgári) iskola 8. osztály, évfolyam 22 szakmunkásképző iskolai bizonyítvány 53 szakiskolai oklevél, bizonyítvány 12 érettségi bizonyítvány szakképesítés nélkül 27 érettségi bizonyítvány szakképesítéssel, képesítő bizonyítvány 33 érettségire épülő szakképesítő bizonyítvány 26 főiskolai (vagy azzal egyenértékű, pl. BA/BSc) oklevél 43 felsőfokú (akkreditált is) szakképesítő bizonyítvány (csak 1998 után szerezhető) 11 egyetemi (vagy azzal egyenértékű, pl. MA/MSc) oklevél 22 doktori (PhD- vagy DLA-) fokozat 5 Végösszeg 262 A 262 megkérdezettből 81 főnek (31%) felsőfokú végzettsége volt, 151-nek (58%) középfokú, míg általános iskolai végzettséggel csak 29 (11%) fő rendelkezett. 5. Jelölje meg, hogy Ön a következő csoportok közül melyikbe tartozik! dolgozik (alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag, alkalmi munkás, őstermelő, szövetkezeti tag stb.) 149 munkanélküli, álláskereső 14 saját jogon öregségi nyugdíjas, járadékos 49 saját jogon rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos 19 hozzátartozói (özvegyi, szülői) jogon nyugdíjas, járadékos 4 gyermekgondozási ellátást (gyes, gyed, gyet) kap 9 ápolási díjban részesül 1 tanuló, felsőfokú oktatási intézmény hallgatója 10 vagyonából, ingatlan-bérbeadásból élő 1 háztartásbeli 4 szociális segélyezett 1-1 Végösszeg 262 A válaszadók közül 149-en (57%) dolgoztak, mindösszesen 14 (5%) fő munkanélküli, álláskereső volt. 7

6. Milyen foglalkoztatási formában dolgozik? alkalmazott az állami szférában (kormány-, köztisztviselő, közalkalmazott) 75 alkalmazott a magánszférában 44 egyéni vállalkozó, önálló 12 társas vállalkozás dolgozó tagja 7 szövetkezet dolgozó tagja 1 alkalmi munkavállaló (eseti megbízással dolgozó, alkalmi munkás, napszámos) 3 közmunkás (közhasznú, közcélú stb. munkát végző, közfoglalkoztatott) 4 segítő családtag 0-3 Végösszeg 149 A 149 dolgozó közül legtöbben, azaz 75-en (50%) az állami szférában és 44-en (30%) a magánszférában alkalmazottként dolgoztak. 7. Mióta él a településen? születése óta 94 betelepült 165-3 Végösszeg 262 A betelepülők nagyobb arányban (63%) vettek részt a lekérdezésben. A legtöbben a 1990-es években (48 fő, 29%) és a 2000-es évek első évtizedében (47 fő, 28%) költöztek a településre. 2010 és a kikérdezés időpontja, 2014 között újabb 15 fő telepedett le a községben. 8. Mely településen lakott előzőleg életvitelszerűen? A legtöbben a megyeszékhelyről (58 fő, 35%) és a közeli Komlóról (29 fő, 18%) költöztek Hosszúheténybe. A korábbi lakóhelyek sorában megjegyzést érdemel még a főváros, továbbá érdekes, hogy a résztelepülésekről (pl. Kisújbánya) átköltözők is betelepülő -ként tekintenek magukra. 9. Miért költözött Hosszúheténybe? A kérdésre, hogy miért költöztek Hosszúheténybe, a leggyakoribb válaszok a családdal összefüggésben (pl. családalapítás, családegyesítés, házasságkötés, gyerekvállalás) fogalmazódtak meg. A második és harmadik leggyakrabban előfordult motivációs tényezők a munkával (munkahely, munkalehetőség) és lakhatással (telekvásárlás, lakásépítés) mutatnak összefüggést. 8

Gyakran került említésre Pécs közelsége, a község adottságai, különösen természeti környezete és a levegő minősége. 10. Mely településen tanul, dolgozik? Pécs 72 Hosszúhetény 54 Komló 10 Egyéb 8-5 Végösszeg 149 A legtöbben a megyeszékhelyen (72 fő, 48%) vagy helyben dolgoznak (54 fő, 36%), de említést érdemel még Pécsvárad és Budapest is. 11. Milyen közlekedési módon jut el iskolájába, munkahelyére, és az mennyi időt vesz igénybe? A munkába járáshoz elsődleges közlekedési eszközként legtöbben az autót (65 fő, 44%), ezt követően pedig a buszt (46 fő, 31%) jelölték meg. A helyben megszokott gyaloglás (30 fő, 20%) mellett érdekes, hogy a kerékpár csupán egyetlen említést érdemelt. 12. Mennyire elégedett az egészségügyi állapotával? Átlag / 12 Szórás / 12 4,111111111 1,422048601 A hosszúhetényiek alapvetően elégedettek egészségi állapotukkal, az 1-6-ig terjedő skálán (1: egyáltalán nem elégedett, 6: nagyon elégedett) jónak (átlagosan 4,11 értékűnek) ítélték azt. Legnagyobb számban az 5 (81 fő, 31%) ill. a 4 (55, 21%) osztályzatot jelölték meg. 13. Mennyire elégedett a jövedelmi helyzetével? Átlag / 13 Szórás / 13 3,007843137 1,388910401 A jövedelmi helyzetével már kevésbé elégedett a lakosság. Ismét csak 1-6 közötti skálán már csak gyenge közepesnek (átlagosan 3,01 értékűnek) gondolták azt. Legnagyobb számban ugyan itt is 4 és 5 osztályzatokat jelölték meg, de 51-en, azaz a megkérdezettek 19%-a egyáltalán nem volt elégedett jövedelmi helyzetével. 9

14. Mi befolyásolja leginkább az Ön életminőségét? A hosszúhetényi lakos életminőségére saját megítélése szerint egészségügyi állapota, biztonságérzete és anyagi helyzete volt/van leginkább hatással. Legkevésbé pedig a közügyekben való részvétel, a helyi közösség és a közterületek, épített környezet állapota befolyásolja. Az egyes tényezőkre adott átlagos értékek (1: nem befolyásol, 9: nagy hatással van az életminőségemre) csökkenő sorrendben: 1. egészségügyi állapota: 7,35 2. biztonság: 7,16 3. anyagi helyzete: 6,94 4. érzelmi állapota: 6,82 5. természeti környezet állapota: 6,57 6. társas kapcsolatok: 6,46 7. kulturális tőke (tudás, műveltség): 6,27 8. munka: 6,05 9. közterületek, épített környezet állapota: 6,00 10. helyi közösség: 5,86 11. részvétel a közügyekben: 4,45 10

15. Mi az Ön szerint, ami a leginkább jellemzi Hosszúhetényt? A válaszadók véleménye szerint a települést elhelyezkedéséből, fekvéséből adódóan leginkább a természeti környezet szépsége, minősége és állapota jellemzi (környezet, szép környezet, jó környezet, gyönyörű környezet, jó levegő, tiszta levegő stb.). Részben ebből vezethető le a második helyen legtöbbször elhangzott, élhetőséggel összefüggésben megfogalmazott asszociációk csoportja (élhető környezet, csend, nyugalom, békesség stb.). Sokszor említették a környező hegyeket általánosságban, de név szerint is (Zengő, Hármashegy, Mecsek hegység), csak úgy, mint a falu hosszát, hosszúságát. A negatív asszociációk a közösség gyengeségére, az összetartó erő hiányára utalnak, leginkább olyan szavak hangzottak el, mint a pletyka és a széthúzás. Megnyugtató azonban, hogy legalább ilyen számban került feljegyzésre a lakosság ezzel ellentétes megnyilvánulása is (jó közösség, összetartó közösség). 16. Mi az a három dolog, amit a legjobban szeret Hosszúhetényben? A település szerethetőségét illetően a megkérdezettek az előző kérdéshez nagyon hasonlóan nyilvánultak meg. Az első helyen leggyakrabban említett szavak és szókapcsolatok: környezet, táj, természeti környezet, jó levegő, fekvés, csend, nyugalom, közösség, Zengő A második helyen leggyakrabban említett szavak és szókapcsolatok: (szép) környezet, (jó, friss, tiszta) levegő, nyugalom, csend, barátok, barátságos emberek, város közeli fekvés A harmadik helyen leggyakrabban említett szavak és szókapcsolatok: város (Pécs) közelsége, jó levegő, nyugalom, biztonság, hagyományok, közösség 11

17. Mennyire érzi otthon magát a településen? Átlag / 17 Szórás / 17 5,126984127 1,156889131 A lakosság nagytöbbségben szeret a településen élni, nagyon otthon érzi magát. Az 1-6-ig terjedő skálán (1: nem érzi otthon magát, 6: nagyon otthon érzi magát) átlagosan az 5,13 értéket választották, 202 fő (77%) 5 vagy 6 osztályzatot adott. 18. Mi az, ami hiányzik Ön számára a településen? Rekreációs lehetőségek (strand, sportcsarnok) Települési (közösségi) infrastruktúra (kultúrház, kulturális központ, közösségi ház, rendezvény terem) Gazdasági potenciál (munkalehetőség, munkahely) Kereskedelmi szolgáltatások (bolt, bevásárló központ) Települési (alap) infrastruktúra (jó minőségű utak, járdák) etc. 17 16 12 6 5 A megkérdezettek válaszai alapján a lakosság leginkább a rekreációs lehetőségek, és különösen egy strandfürdő (15 említést érdemelt) hiányát érzékelte, de majdnem ehhez hasonló szintű igény fogalmazódott meg a közösségi infrastruktúrát (kultúrház, közösségi ház stb.) illetően. A lakosság igényelné még: több munkahely, munkalehetőség; magas minőségű bolt, bevásárló központ; jó minőségi utak, utcák, járdák. 19. Mit tart a település legnagyobb problémájának? A lakosság hiányérzetét erősítik a település gyengeségeként, problémájaként megnevezett különböző szempontok. Települési (alap) infrastruktúra (utak, járdák állapota, rossz minősége) Gazdasági potenciál (munkanélküliség, kevés munkahely és munkalehetőség) etc. 24 20 Mint a 18. kérdés esetében, itt is felmerült a kereskedelmi szolgáltatások (nevesül bolt) hiánya, és többen panaszkodtak a koncepció nélküli vezetésre. 12

20. Szerepel-e távlati elképzeléseiben a település elhagyása? nem, mert szeretek itt élni 176 nem, mert nem tudnék máshol élni 11 nem, mert máshol sem lenne jobb 18 nem, mert nem látok lehetőséget változtatni 19 igen, ha máshol megfelelő munkahelyet, lakást találok 23 igen, mindenképpen 9-6 Végösszeg 262 A megkérdezettek többsége (224 fő, 85%) hosszú távon sem tervezi elhagyni a települést, és csak 9 válaszadó (3%) gondolta úgy, hogy mindenképpen költözni szeretne. Azok, akik igennel válaszoltak, jellemzően az oktatásban való részvételt, a munkavállalást és azzal összefüggésben a megélhetést jelölték meg mint motivációs tényezőt. A kérdésre, hogy hova települnének, válaszul Pécs és Budapest neve hangzott el legtöbbször, de többen voltak bizonytalanok, akik bárhova, csak mennének. 21. Mennyire elégedett a település alábbi funkcióival? A különböző települési funkciókkal eltérő mértékben elégedett a lakosság. Legkevésbé a burkolt közterületek (utak, járdák stb.) állapota valamint a kereskedelmi szolgáltatások (üzlet, étterem, piac stb.), leginkább pedig a közüzemi ellátottság (víz, szennyvíz, gáz, áram, internet, telefon stb.) illetve szociális ellátások (étkeztetés, idősek ellátása stb.) tekintetében mutatkozik lakossági megelégedés. 13

Az egyes funkciókra adott átlagos értékek (1: egyáltalán nem, 6: nagyon elégedett) csökkenő sorrendben: 1. közüzemi ellátottsággal (víz, szennyvíz, gáz, áram, internet, telefon stb.): 4,88 2. szociális ellátásokkal (étkeztetés, idősek ellátása stb.): 4,58 3. egészségügyi ellátottsággal (háziorvos, gyerekorvos, védőnői szolgálat, fogorvos, orvosi ügyelet, gyógyszertár stb.): 4,51 4. nevelés, oktatás helyzetével (óvoda, iskola stb.): 4,41 5. közlekedési lehetőségekkel (közösségi közlekedés, közúti elérhetőség stb.): 4,31 6. közbiztonsággal: 4,21 7. sportolási-, szabadidős lehetőségekkel: 3,77 8. kulturális-, szórakozási lehetőségekkel, programokkal, közösségi élettel: 3,66 9. zöldfelületek, közvilágítás és utcabútorok állapotával: 3,49 10. kereskedelmi szolgáltatásokkal (üzlet, étterem, piac stb.): 3,34 11. burkolt közterületek állapotával (utak, járdák stb.): 2,36 22. Mennyire tartja szükségesnek, fontosnak a korábbi önkormányzati fejlesztéseket, fejlesztési törekvéseket? A korábban az önkormányzat által végrehajtott fejlesztések szükségességét a lakosság nem vitatta, azokat szinte kivétel nélkül fontosnak, nagyon fontosnak tartotta. 14

Az egyes fejlesztések szükségességének megítélése (1: nem ért egyet, 6: nagyon fontosnak tartja) csökkenő sorrendben: 1. elkerülő út megépítése: 5,59 2. óvoda fejlesztése: 5,40 3. iskola bővítése: 5,29 4. közvilágítás korszerűsítése I. ütem: 5,11 5. temető rendezése (kerítés, ravatalozó előtető, járda stb.): 5,02 6. patakmeder felújítása: 4,57 A fentiekkel összefüggő észrevételekre kérdezve legtöbbször a belterületi utak, járdák felújításának igénye hangzott el. 23. Milyen fejlesztési beavatkozásokra van leginkább szükség a településen? A 21. kérdésnél meghatározott és használt kategorizálást követve azt mondhatjuk, hogy a válaszadók a leginkább fejlesztendő területekként az alábbiakat nevezték meg: 1. Burkolt közterületek (utak, járdák stb.) fejlesztése (135 említés): Az utak, utcák és járdák burkolatának felújítása mellett olyan új igényeket jelöltek meg, mint a hiányzó járdaszakaszok kiépítése, vagy kerékpárutak létesítése, de megfogalmazódtak közlekedésbiztonsági fejlesztési igények (gyalogátkelőhely, sebesség- és forgalomcsillapító eszközök telepítése) is. Csapadékvíz elvezetés fejlesztése, vízelvezető árkok építése, felújítása, burkolása. 2. Kulturális-, szórakozási lehetőségek, programok, közösségi élet fejlesztése (28 említés): Az első helyen legtöbbször lejegyzett válasz a közösségi terek (közösségi ház, faluház stb.) fejlesztésének igénye volt, de a jelenleginél több közösségi programra, rendezvényre szintén jelentős igény mutatkozott. Többen örülnének egy mozinak is. 3. Sportolási-, szabadidős lehetőségek fejlesztése (24 említés): Több kérdésre adott válasz esetében megfogalmazódott egyébként a testmozgást- és rekreációt kiszolgáló infrastruktúra igénye (részben a nevelés-oktatás területéhez kapcsolódóan), úgymint: sportcsarnok építése, uszoda és/vagy strand kialakítása. És szintén akár ide is sorolhatók a játszótér fejlesztési igények. A többi gyűjtőkategória vonatkozásában csak vázlatosan, az egyes előfordulások szerint csökkenő sorrendben: 4. Nevelés, oktatás (óvoda, iskola stb.) fejlesztése: bölcsőde kialakítása, óvoda és iskola fejlesztése, középfokú oktatási intézmény kialakítása 5. Zöldfelületek, közvilágítás és utcabútorok: közvilágítás korszerűsítése további ütemeinek megvalósítása, hiányzó szakaszokon közvilágítás kialakítása (megújuló energia használat) 15

6. Közlekedési lehetőségek (közösségi közlekedés, közúti elérhetőség stb.): közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, települést érintő járatot sűrítése (különösen esti órákban), késő esti buszjárat bevezetése 7. Kereskedelmi szolgáltatások (üzlet, étterem, piac stb.) fejlesztése: bevásárlási lehetőségek minőségi bővítése ( jó bolt), helyi piac 8. Közüzemi ellátottság (víz, szennyvíz, gáz, áram, internet, telefon stb.) fejlesztése: áramhálózat korszerűsítése, vízvezetékek cseréje, szennyvízelvezetés- és tisztítás fejlesztése, megújuló energia használat, energiafüggőség csökkentése 9. Közbiztonság fejlesztése: térfigyelő kamerák telepítése 10. Egészségügyi ellátás (háziorvos, gyerekorvos, védőnői szolgálat, fogorvos, orvosi ügyelet, gyógyszertár stb.) fejlesztése: orvosi ügyelet fejlesztése, hét közbeni orvosi ügyelet, új orvosi rendelő, egészségügyi centrum létrehozása 11. Szociális ellátások (étkeztetés, idősek ellátása stb.) fejlesztése: közétkeztetés fejlesztése, közkonyha felújítása Ezen felül a válaszadók szükségét látják a munkahelyteremtést, a helyi vállalkozások támogatását célzó akcióknak. 24. Honnan tájékozódik a helyi közügyekről? hirdetőtábla 27% hirdetmények, postaládába bedobott szórólapok, közlemények 52% szóbeszéd (boltban, kocsmában, benzinkútnál stb.) 40% helyi fórumok (falugyűlés, közmeghallgatás) 8% helyi TV (pl. képújság) 38% helyi újság (pl. Zengő Újság) 56% település honlapja 29% közösségi média (pl. facebook) 32% A megkérdezetteket a helyi közügyekről legnagyobb arányban a helyi újságon keresztül tájékozódtak, ezt a hirdetmények, postaládába bedobott szórólapok, közlemények követték. A leghatékonyatlanabb kommunikációs eszköznek a helyi fórumok szervezése bizonyult, a válaszadók alig több mint 8%-a jutott azokon keresztül információhoz. Azok a lakosok, akik csak egyetlen válaszlehetőséget jelöltek meg, elsősorban szóbeszédből informálódtak. 25. Mik azok a gondolatok, amit szívesen megosztana még a településfejlesztés témájában? A válaszadók jellemzően a 18., 19. és 23. kérdésre adott válaszokkal egyező gondolatokat osztottak meg. 16

1. SZ. MELLÉKLET Személyi kérdőív 18 év feletti háztartástagok részére településrész kódja: kérdezőbiztos kódja: kérdőív sorszáma: 1. Neme: férfi X 1. nő X 2. 2. Születési ideje:. év 3. Jelenleg tanul-e? nem X 0. szakiskolába jár X 2. gimnáziumba jár X 3. szakközépiskolába jár (ide értve az érettségire épülő középfokú szakképzést is) X 4. felsőfokú szakképzésben vesz részt X 5. főiskolai, felsőfokú alapképzésben (BA/BSc) vesz részt X 6. egyetemi, felsőfokú mesterképzésben (MA/MSc) v. osztatlan képzésben vesz részt X 7. főiskolai, egyetemi szakirányú továbbképzésben vesz részt X 8. doktori (PhD-, DLA-) képzésben vesz részt X 9. 4. Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? általános (elemi, polgári) iskola 8. osztálynál, évfolyamnál alacsonyabb X 1. általános (elemi, polgári) iskola 8. osztály, évfolyam X 2. szakmunkásképző iskolai bizonyítvány X 3. szakiskolai oklevél, bizonyítvány X 4. érettségi bizonyítvány szakképesítés nélkül X 5. érettségi bizonyítvány szakképesítéssel, képesítő bizonyítvány X 6. érettségire épülő szakképesítő bizonyítvány X 7. főiskolai (vagy azzal egyenértékű, pl. BA/BSc) oklevél X 8. felsőfokú (akkreditált is) szakképesítő bizonyítvány (csak 1998 után szerezhető) X 9. egyetemi (vagy azzal egyenértékű, pl. MA/MSc) oklevél X 10. doktori (PhD- vagy DLA-) fokozat X 11. 5. Jelölje meg, hogy Ön a következő csoportok közül melyikbe tartozik! dolgozik (alkalmazott, vállalkozó, segítő családtag, alkalmi munkás, őstermelő, szövetkezeti tag stb.) X 1. munkanélküli, álláskereső X 2. saját jogon öregségi nyugdíjas, járadékos X 3. saját jogon rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos X 4. hozzátartozói (özvegyi, szülői) jogon nyugdíjas, járadékos X 5. gyermekgondozási ellátást (gyes, gyed, gyet) kap X 6. ápolási díjban részesül X 7. tanuló, felsőfokú oktatási intézmény hallgatója X 8. vagyonából, ingatlan-bérbeadásból élő X 9. háztartásbeli X 10. szociális segélyezett X 11. 6. Milyen foglalkoztatási formában dolgozik? alkalmazott az állami szférában (kormány-, köztisztviselő, közalkalmazott) X 1. alkalmazott a magánszférában X 2. egyéni vállalkozó, önálló X 3. társas vállalkozás dolgozó tagja X 4. szövetkezet dolgozó tagja X 5. alkalmi munkavállaló (eseti megbízással dolgozó, alkalmi munkás, napszámos) X 6. közmunkás (közhasznú, közcélú stb. munkát végző, közfoglalkoztatott) X 7. segítő családtag X 8. 7. Mióta él a településen? születése óta X 0.. év. hónap X 1. 8. Mely településen lakott előzőleg életvitelszerűen? 9. Miért költözött Hosszúheténybe? 1

10. Mely településen tanul, dolgozik? 15. Mi az Ön szerint, ami a leginkább jellemzi Hosszúhetényt? 11. Milyen közlekedési módon jut el iskolájába, munkahelyére, és az mennyi időt vesz igénybe? 11.1 közlekedési mód: 11.2 időtartam: perc 12. Mennyire elégedett az egészségügyi állapotával? 16. Mi az a három dolog, amit a legjobban szeret Hosszúhetényben? (1: egyáltalán nem elégedett, 6: nagyon elégedett) 13. Mennyire elégedett a jövedelmi helyzetével? (1: egyáltalán nem elégedett, 6: nagyon elégedett) 14. Mi befolyásolja leginkább az Ön életminőségét? 14.1. természeti környezet állapota X X X 7 8 9 14.2. közterületek, épített környezet állapota X X X 7 8 9 14.3. egészségügyi állapota X X X 7 8 9 14.4. érzelmi állapota X X X 7 8 9 14.5. anyagi helyzete X X X 7 8 9 14.6. helyi közösség X X X 7 8 9 14.7. társas kapcsolatok X X X 7 8 9 14.8. biztonság X X X 7 8 9 14.9. részvétel a közügyekben X X X 7 8 9 14.10. munka X X X 7 8 9 14.11. kulturális tőke (tudás, műveltség) X X X 7 8 9 (1: nem befolyásol, 9: nagy hatással van az életminőségemre) 17. Mennyire érzi otthon magát a településen? (1: nem érzi otthon magát, 6: nagyon otthon érzi magát) 18. Mi az, ami hiányzik Ön számára a településen? 19. Mit tart a település legnagyobb problémájának? 20. Szerepel-e távlati elképzeléseiben a település elhagyása? nem, mert szeretek itt élni X 1. nem, mert nem tudnék máshol élni X 2. nem, mert máshol sem lenne jobb X 3. nem, mert nem látok lehetőséget változtatni X 4. igen, ha máshol megfelelő munkahelyet, lakást találok X 5. igen, mindenképpen X 6. 20.2. Amennyiben igen, miért? 20.3. Ha tudja, hova? 2

21. Mennyire elégedett a település alábbi funkcióival? (1: egyáltalán nem, 6: nagyon elégedett) Ha szeretné, akkor röviden indokolja a választását, írja le, hogy mit hiányol. 21.1. burkolt közterületek állapotával (utak, járdák stb.) 21.2. zöldfelületek, közvilágítás és utcabútorok állapotával 21.3. közüzemi ellátottsággal (víz, szennyvíz, gáz, áram, internet, telefon stb.) 21.4. sportolási-, szabadidős lehetőségekkel 21.5. kulturális-, szórakozási lehetőségekkel, programokkal, közösségi élettel 21.6. nevelés, oktatás helyzetével (óvoda, iskola stb.) 21.11. közlekedési lehetőségekkel (közösségi közlekedés, közúti elérhetőség stb.) 22. Mennyire tartja szükségesnek, fontosnak a korábbi önkormányzati fejlesztéseket, fejlesztési törekvéseket? (1: nem ért egyet, 6: nagyon fontosnak tartja) 22.1. elkerülő út megépítése 22.2. óvoda fejlesztése 22.3. iskola bővítése 22.4. közvilágítás korszerűsítése I. ütem 22.5. patakmeder felújítása 22.6. temető rendezése (kerítés, ravatalozó előtető, járda stb.) 22.7. fentiekkel összefüggő észrevétel: 23. Milyen fejlesztési beavatkozásokra van leginkább szükség a településen? 21.7. egészségügyi ellátottsággal (háziorvos, gyerekorvos, védőnői szolgálat, fogorvos, orvosi ügyelet, gyógyszertár stb.) 21.8. szociális ellátásokkal (étkeztetés, idősek ellátása stb.) 21.9. kereskedelmi szolgáltatásokkal (üzlet, étterem, piac stb.) 21.10. közbiztonsággal 24. Honnan tájékozódik a helyi közügyekről? hirdetőtábla X 1. hirdetmények, postaládába bedobott szórólapok, közlemények X 2. szóbeszéd (boltban, kocsmában, benzinkútnál stb.) X 3. helyi fórumok (falugyűlés, közmeghallgatás) X 4. helyi TV (pl. képújság) X 5. helyi újság (pl. Zengő Újság) X 6. település honlapja X 7. közösségi média (pl. facebook) X 8. 25. Mik azok a gondolatok, amit szívesen megosztana még a településfejlesztés témájában? 3