KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)



Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás:

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Fontos tudnivalók A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. a a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. iányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I vagy megjelöléséért 1 pont adható. a a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: - helyes válasz megfelelő indoklással: 1+; - helyes válasz hiányos indoklással: 1+1 pont; - indoklás nélküli vagy hibás válasz mindig 0 pont. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga 1021 2 / 8 2011. május 13.

I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás 1. 2. 3. 4. 5. 6. D B B A B D Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám: 6 2 = 1. (6 2 = 1) II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 3 = 18 pont) I- Indoklás Pontszám 1) I A TL görbén azon jószágkombinációk vannak, amelyek előállításához a gazdaság valamennyi erőforrását felhasználta, azaz adott erőforrás állomány mellett a maximális eredmény elérését biztosítják. A maximum elv szerint éppen ezért valamennyi görbén található jószágkombináció hatékony jószágkombináció. 1+ 2) A vállalat célja a profitmaximalizálás, ezért termelését akkor növeli, ha nagyobb profitot tud elérni, illetve akkor csökkenti, ha a profit várhatóan csökkeni fog. 3) A munkaerő felhasználása akkor optimális, ha a tényező határköltség megegyezik a határtermék bevétellel, mert így biztosítható a maximális profit elérése. 4) A fogyasztási hányad értéke mindig nagyobb, mint a fogyasztási határhajlandóság, ha C 0 pozitív értékkel bír, hiszen C( Y) Co + ĉy Co = = + ĉ Y Y Y 5) a a foglalkoztatás megegyezik az aktív népességgel, akkor a gazdaságban nincs munkanélküliség, mert mindenki foglalkoztatott, aki munkát akar vállalni. 6) A kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka a kereskedelmi bankok jegybankkal szemben fennálló követeléseit fejezi ki, ezt a pénzt a kereskedelmi bankok helyezik el a jegybanknál vezetett számlájukra. 1+ 1+ 1+ 1+ 1+ írásbeli vizsga 1021 3 / 8 2011. május 13.

2. Összehasonlítás (2 5 = 10 pont) Sorszám Válasz Pontszám Azonosság vagy: Mindkettő a gazdasági rendszerek egyik típusa. vagy Mindkettő a gazdaság működési módját jellemzi. vagy: Mindkettő a termelés és a szükségletek összehangolásának folyamatát jellemzi. A fenti válaszok bármelyike elfogadható. Különbség 1 pont 2.1. A termelési eszközök tulajdona szerint: - magántulajdon jellemzi a piacgazdaságot, - állami tulajdon a tervgazdaságot. A gazdálkodói döntések meghozatala szerint: - a piacgazdaságban a termelők és a fogyasztók szabadon dönthetnek a rendelkezésükre álló erőforrásokról - a tervgazdaságban az állam központilag, tervekkel irányítja a gazdaságot, az állam hozza meg a legfontosabb döntéseket. A gazdasági szereplők közötti kapcsolatok jellege szerint: - a piacgazdaságban a piac közvetít az elkülönült szereplők között - a tervgazdaságban központi utasításokkal és tervek keretében az állam osztja szét az erőforrásokat a termelők között, és gondoskodik a termelt javak elosztásáról is. 2 + 2 = 4 pont A fenti szempontok bármelyikének összehasonlítása elfogadható 2 pontért, de maximálisan kettő összehasonlítás értékelhető. 2.2. Azonosság Mindkettő a makrogazdasági teljesítmény mérésére szolgáló SNA mutatószám. Különbség almozódás szerint: az NDP nettó, míg a GNDI bruttó mutatószám A mutatószám jellege szerint: az NDP hazai jellegű mérőszám, a GNDI nemzeti jellegű mérőszám, azaz az NDP az országhatáron belüli teljesítményt méri, a GNDI az állampolgárok jövedelmeit összesíti, függetlenül attól, hogy az mely országban realizálódott. Számítási módjuk szerint: NDP = GDP - amortizáció GNDI = (NDP + amortizáció) ± elsődleges jövedelmek egyenlege ± transzferáramlás egyenlege A fenti szempontok bármelyikének összehasonlítása elfogadható ért, de maximálisan kettő összehasonlítás értékelhető. 1 pont 2+2 = 4 pont írásbeli vizsga 1021 4 / 8 2011. május 13.

3. Kiegészítés (6 1 = 6 pont) 3.1. A 1 pont 3.2. A 1 pont 3.3. B 1 pont 3.4. C 1 pont 3.5. A 1 pont 3.6. C 1 pont 4. Elemző és értékelő feladat (6 1 = 6 pont) 4.1. A 1 pont 4.2. C 1 pont 4.3. B 1 pont 4.4. D 1 pont 4.5. C 1 pont 4.6. A 1 pont III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 5. feladat (2 + 2 + 4 + 2 + 2 + 2 = 14 pont) 5.1. Az egyenlet alapján az x tengely metszéspontját kell meghatározni, tehát ha y = 0, akkor x = 12/1,5 = 8 doboz 5.2. I = p y y = 12 * 120 = 1440 Ft, p x = 1440/8 = 180 Ft/doboz A mellékelt ábra a megoldás teljesen kész ábráját mutatja, az eljárás minden részlépését tartalmazza. Ehhez a részfeladathoz csak az A pontot tartalmazó közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes ábrája szükséges. 1-1 pont 5.3. Az A pont az U 2 közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkosár, azaz A (4 eper; 6 málna) írásbeli vizsga 1021 5 / 8 2011. május 13.

5.4. 5.5. 5.6. Optimális esetben azt a jószágkombinációt választjuk, amely ugyanazt a hasznosságot (=U 3 ) a legkisebb ráfordítás mellett biztosítja. Ezért már az 1800 forint jövedelemből elérhető az U 3 hasznosság, tehát a költségvetési egyenes egyenlete: 1800 = 180x + 120y, azaz y = 15 1,5x A helyettesítési rátákból kiszámolható az U3 közömbösségi görbe többi pontja is. 24 y Pl. a második pontnál: 2 = 8 összefüggésből, ha x = 1, akkor Δx y 2 = 16. Az U 3 közömbösségi görbe pontjai az alábbi táblázatban láthatók: U 3 eper málna 2 24 3 16 4 11 5 8 6 6 7 5 Az optimális jószágkosarat a költsége alapján már kiválasztottuk, s így most már annak összetételét is ismerjük: B (6 eper; 6 málna). Q2 Q1 I 2 I1 ε I = : képlet alapján Q2 + Q1 I 2 + I1 2 2 6 4 1800 1440 2 : = 4,5 = 1,8 5 1620 5 Az eper luxusjószág, mert a jövedelemrugalmasság értéke pozitív, és egynél nagyobb szám. írásbeli vizsga 1021 6 / 8 2011. május 13.

6. feladat (2 + 3 + 2 + 3 = 10 pont) 6.1. MC = MR = P feltétel alapján 6q + 5 = 95 egyenletet kell megoldani. q = 15 6.2. 6.3. 6.4. TC = 5 15 + 3 15 2 + 1 200 = 1 950 TR = P Q = 95 15 = 1 425 Tπ = TR TC = 1 950 1 425 = 525 A vállalat veszteséget minimalizál, mert a vesztesége kisebb, mint a fix költség. Q = 183 950 10 95 = 183 000 n = Q/q = 183 000/15 = 12 200 AC = TC/q, azaz AC = 5 + 3q + 1 200/q A hosszú távú egyensúly feltétele: AC = MC, azaz 5 + 3q + 1 200/q = 6q + 5 egyenletet kell megoldani. eredmény: q = 20 A piaci ár annyi, mint az MC helyettesítési értéke: MC (q = 20) = 6 20 + 5 = 125 P = 125 Q (P = 125) = 182 700 n 2 = 182 700/20 = 9 135 1 pont 1 pont 7. feladat (2 6 = 1) Áruk = Export Import összefüggés alapján 4 012 = 58 768 Import, azaz Import = 54 756 A folyó fizetési mérleg egyenlege = ±Áruk egyenlege ±Szolgáltatások egyenlege ± Jövedelmek egyenlege ±Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege 7.1. 153 = 4 012 + 1 474+Jövedelmek egyenlege +309 Jövedelmek egyenlege = - 5 642 Teljes fizetési mérleg egyenlege = ±Folyó fizetési mérleg egyenlege±tőkemérleg egyenlege ±Pénzügyi mérleg egyenlege±tévedések és kihagyások egyenlege 5 486 = 153 + 1 261+Pénzügyi mérleg egyenlege 972 Pénzügyi mérleg egyenlege = 5 044 GDP = GO termelő felhasználás GDP = 53 800 28 400 = 25 400 7.2. NNI = NDP ±Jövedelmek egyenlege NDP = GDP - amortizáció = 25 400 3 700 = 21 700 NNI = 21 700-5 642 = 16 058 GNDI = NNI +Amortizáció ±viszonzatlan átutalások egyenlege GNDI = 16 058 + 3 700 + 309 = 20 067 írásbeli vizsga 1021 7 / 8 2011. május 13.

8. feladat (3 + 3 + 3 + 3 = 1) 8.1. CY ( di ) = C + cy ( T+ TR) összefüggés alapján C(Y di ) = 288 + 0,75 (Y 200 0,2Y + 100) egyenlethez jutunk, amelynek rendezett formája: C(Y di ) = 213 + 0,6Y 0 ˆ 3 pont 8.2. Az Y = Y D = C + I + G összefüggés alapján számítható. 4%-os kamatláb mellett az I(i = 4) = 150-12 4 = 102, és felhasználjuk az előbbi pontban meghatározott fogyasztási függvény egyenletét is. Ezért Y = 213 + 0,6Y + 102 + 165 Y = 1 200 3 pont 8.3. Az előző számítás szerint az Y D = 1 200 keresletet kell kielégíteni a termelésnek. Ez akkor lehetséges, ha Y S = 1 200 lesz. 1 200 = 500 L L fogl = 2 880 3 pont 8.4. A potenciális kibocsátás a munkapiac egyensúlya mellett érhető el. A munkapiacon akkor van egyensúly, ha a foglalkoztatás eléri a munkakínálat nagyságát, azaz L fogl = 3 380 Y p = 500 L = 500 3380 = 1 300 3 pont írásbeli vizsga 1021 8 / 8 2011. május 13.