r NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-520, Fax: (42) 524-521 E-maii: J:a=dalpolgla.l1virc.r{J.ha=a.hu Ügyiratszám: 45422/2011. Ügyintéző: Hagymási Gyula / Ujhelyi Rita Dr. Szabó Adrienn / Dr. Havelant Gabriella ELÖTERJESZTÉS - a Közgyűléshez az Európai Területi Együttműkijdési Társulás alapítására és műkijdési kijltségeinek pályázat keretében mrlénő finanszírozására...l0~~.jj... Kósa Tímea adott területért felelős polgármester vagy alpolgármester aláírása t1\w... "'.... Dr. Kása Brigitta az előterjesztés szakmai előkészítéséért felelős főosztályvezető vagy kabinetvezető aláírása törvényességi véleményezést végző sz ' Yf3 Ifírása: ""--t;-\,. \, C').d<:;:.o, ~\...r... i Faragóné Széles Andrea Véleményező bizottság Vagy Jegyzői kabinet vezetője/~, bizottságok: Városstratégiai és Kömyezetvédelmi Bizottság Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság
Tisztelt Közgyűlési Az Európai Unió tagállarnai közötti, a regionális és helyi hatóságok határmenti, transznacionális és interregionális együttműködései nehézségekbe ütköztek az elmúlt években az egymástól eltérő nemzeti jogszabályok és eljárásrendek alkalmazási kötelezettsége miatt, az együttműködések korlátait jelentette a jogbizonytalanság (a megfelelő jogi keretek hiánya), az uniós forráshoz jutás nehézsége, valamint a programok egységes menedzselésének hiánya. Az Európai Unió a kifejezett közösségi szabályozási igényre válaszul, az INTERREGprogram szükségessé vált reformja okán és az ún. Európai Területi Együttműködés (ETE) források hatékonyabb fogadására - több éves előkészítő folyamat eredményeként - az Európai Parlament és az Unió Tanácsa 2006 nyarán elfogadott rendeletével egy új jog intézmény formájában teremtette meg az Európai T erületi Együttműködési Csoportosulás (European Grouping of Tenitorial Cooperation, továbbiakban: EGTC, részletesebben az 1. számú mellékletben) létrehozásának alapjait és ez jelentős változásokat hozott az önkormányzatok együttműködéseinek lehetőségeiben. Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete teszi lehetővé valamennyi tagállamban 2007. augusztus 1-jétől az EGTC - k létrehozását. Magyarország - jogharmonizációs kötelezettségének az elsők közt eleget téve - az EGTC létrehozását lehetővé tevő jogszabályt a saját jogrendjébe az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvénnyel illesztette be. Az EGTC célja, hogy a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése érdekében, és a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében alakuló és a nyilvántartásba vett Európai Területi Társulásokat (továbbiakban ETT) megalapozó, kiszolgáló, fejlesztő és adminisztráló, a törvényeknek való megfelelést segítő és a társulás cél szerinti tevékenységek érdekében felmerü It kiadásaikhoz állami szerepvállalás keretében kapjanak támogatást. Kormányzati célkitűzés, hogya határ menti elszigetelt területek együttműködéseik során hatékonyabban juthassanak uniós forrásokhoz, működésük folytonossága a támogatások révén biztosított legyen. Fent nevezett jogszabályokat és célokat alapul véve Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 113/2009. (V.25.) számú határozatában már egyet értett a magyar - román - ukrán településekkel alapítandó európai területi együttműködési csoportosulásban való részvételéről, melynek szellemében 2011-ben egyeztetéseket folytattunk le Szatmárnémeti és Beregszász városok polgármestereivel. Ezen egyeztetéseket követően egyetértésre jutottunk abban, hogy megkezd ünk egy Európai Területi Együttműködési Társulás alapítását, létrehozását. A csoportosulás bejegyzése Magyarországon történne, a székhelye Nyíregyháza lenne. Az EGTC megalakításának szakmai előkészítését városunk vállalná 2
Első lépésként Önkormányzatunk 2011. június 17-én két pályázatot nyújtott be (4. és 5. számú melléklet) a Wekerle Sándor Alapkezelő által meghirdetett Európai Területi Társulások 2011. évi támogatására, egyrészt Társulás létrehozására ("A" komponens" 2 millió forintos összköltségvetéssel), másrészt a Társulás pénzügyi működésének finanszírozására (,,9" komponens - 21.1 millió forint összköltségvetéssel). Mindkét pályázat támogatási intenzitása 100 %-os, ami azt jelenti, hogya projektek megvalósításához önerő nem szükséges. Második lépésként az érintett városok önkormányzati testületei elé terjesztjük az együttműködést szabályozó Egyezmény és Alapszabály (2. sz. és 3. sz. melléklet) tervezetet, ennek elvi elfogadását követően kerülhet sor (esetlegesen) további tagok csatlakozására, illetve a bejegyzéshez szükséges feladatok ellátására. A bejegyzési kérelemhez szükséges végleges Egyezményt és Alapszabályt, az egyeztetéseket követően jóváhagyás céljából ismét a T. Közgyűlés elé terjesztjük. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, szíveskedjen az előte~esztést megtárgyalni, és a határozat-tervezeteket a mellékietek szerint jóváhagyni. Nyíregyháza, 2011. június 24. 3
H a t á r o z a t - t e r v e z e t Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének PONTOSÍTOTT!.../2011. (VI. 30.) sz. h a t á r o z a t a az Európai Területi Együttműködési Társulás alapítására és működési költségeinek pályázat keretében történő finanszírozására A Közgyűlés Egyetért a Wekerle Sándor Alapkezelő által meghirdetett Európai Területi Társulások 2011. évi támogatására benyújtott két pályázattal. Hozzájárul és jóváhagyja hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az egyezmény és alapszabály tervezet szerint az Európai Területi Társulásban tagként részt vehet. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy folytasson további egyeztetéseket az Európai Területi Együttműködési Társulást létrehozni szándékozó tagokkal. Utasítja a Pályázatok és Projektmenedzsment Referatúrát, a Gazdálkodási Főosztály vezetőjét, az EGTC megalakításának szakmai előkészítésére, valamint a végleges Egyezmény és Alapszabály Közgyűlés elé terjesztésére. Felelős: Dr. Kása Brigitta főosztályvezető Hagymási Gyula Referatúra vezető Határidő: Folyamatos Nyíregyháza, 2011. június 30. A határozatot kapják: 1./ a Közgyűlés tagjai 2./ a címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) Ilyés Gyula Szatmárnémeti polgármestere 4.) Gajdos István Beregszász polgármestere
Hatá roz a t-te rvezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének..../2011. (VI. 30.) sz. határozata az Európai Területi Együttműködési Társulás alapítására és működési költségeinek pályázat keretében történő finanszírozására A Közgyűlés Egyetért a térség lehetséges közös célkitűzései megvalósításának eszközeként - Szatmárnémeti (Románia) és Beregszász (Ukrajna) településeivel az európai területi együttműködési csoportosulásban való részvételével, az Egyezmény (2. sz. melléklet) és az Alapszabály (3.sz. melléklet) cím ű dokumentumokban foglaltakkal, Hozzájárul és jóváhagyja - hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az egyezmény és alapszabály tervezet szerint az Európai Területi Társulásban tagként részt vehet. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy folytasson további egyeztetéseket az Európai T erületi Együttműködési Társulást létrehozni szándékozó tagokkal. Utasítja a Pályázatok és Projektmenedzsment Referatúrát, a Gazdálkodási Főosztály vezetőjét, az EGTC megalakításának szakmai előkészítésére, valamint a végleges Egyezmény és Alapszabály Közgyűlés elé terjesztésére. FelelŐs: HatáridŐ: Dr. Kása Brigitta főosztályvezető Hagymási Gyula Referatúra vezető Folyamatos Nyíregyháza, 2011. június 30. A határozatot kapják: 1.I a Közgyűlés tagjai 2.1 a címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői 3.) liyés Gyula Szatmárnémeti polgármestere 4.) Gajdos István Beregszász polgármestere 5
----~--- t.sz. melléklet TÁJÉKOZTATÓ AZ EGTC-RŐL, AZ EURÓPAITEROLETIEGyOTTMÚKÖOÉSICSOPORTOSULÁSRÓL Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete (a továbbiakban: Rendelet) teszi lehetővé valamennyi tagállamban 2007. augusztus 1-jétől az EGTC-k létrehozását. A Rendelet a határokon átnyúló együttműködést érintő európai gondolkodást az utóbbi években dominánsan meghatározta. Kelet-Közép-Európában egyértelműen nagyobb hangsúly került a kohéziós politikából az Európai Területi Együttműködés (ETE) célkitűzés alatt lehívható források megszerzésére. Az EGTC jogi keretében egy politikai és stratégiai (határokon átnyú ló, transznacionális és interregionális) együttműködés egységes európai struktúrájának véghezvitelére kerülhet sor. Az új modell létrehozását lehetővé tevő jogszabályt Magyarország - jogharmonizációs kötelezettségének az elsők közt eleget téve - a saját jogrendjébe az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvénnyel (továbbiakban: Törvény) illesztette be. Ennek következtében Magyarország részvételével alakulhatott meg az EU-ban az elsők között a határon átívelő együttműködés a magyar-szlovák Ister-Granum EGTCben, melyet 47 magyarországi és 39 szlovákiai önkormányzat hozott létre. A Törvény indokolása szerint az új jog intézménytől az Európai Regionális Fejlesztési Alap által támogatott területi együttműködési programok menedzselése során is várhatók szakmai előnyök, tekintettel arra, hogy az INTERREG Közösségi Kezdeményezés végrehajtása során is bebizonyosodott, az eltérő jogi szabályozások miatt a döntéshozatali és végrehajtási folyamatok gyakran komplikáltak, lassúak és nehézkesek, az operatív tevékenységek intézése túl bürokratikus, a rendszer rugalmatlansága miatt többszörösére nő az egyes feladatok elvégzésének ideje. Az EU Régiók Bizottsága kifejezette n kezdeményezte az EGTC-k országok közötti alakítását. Felhívásuk szerint: "A Régiók Bizottsága felkéri valamennyi tagállamot, hogy hajtsa végre az EG TC-vel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket, hogy minden európai régió és város részt vehessen a rendszerben. Az EGTC segítséget jelent majd a bürokrácia Jeépítésében, lehetövé téve a partnerek számára olyan közös projekteket, amelyek a köz érdekeit szolgálják. " Az EU ezzel a szervezeti kerettel kívánja szolgálni - elsősorban - a határok menti önkormányzatok és régiók érdemi együttműködését, illetve új térségfejlesztési eszközként a területi tervezés és a forrásfelhasználás optimalizálását. Az EGTC - szemben az eddigi eurorégiós együttműködésekkel -, minden tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. [gy különösen: ingó és ingatlan vagyont szerezhet, vagy azzal rendelkezhet, és személyzetet foglalkoztathat, valamint bíróság előtt eljárhat. Az EGTC a Rendelet szerint legalább a következő szervekből áll: a csoportosulás tagjainak képviselőiből álló Közgyűlés; a csoportosulás képviseletét ellátó és annak nevében az EGTC célkitűzései szerinti feladatok végrehajtásában eljáró Igazgató. Az EGTC legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, mely a csoportosulás összes nyilvántartott tagjának képviselőiből, küldötteiből áll. A tagoknak egyenlően egy szavazati joga van. Az EGTC Alapszabálya rendelkezhet egyértelműen meghatározott hatáskörrel bíró további szervekről is. 6 ~-_..._- ~
A csoportosulás tagjai lehetnek az Európai Unió tagállamai, regionális hatóságok, helyi hatóságok, közjogi intézmények, illetve a felsorolt szervezetek által alkotott társulások. A Rendelet 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. (1) bekezdésének a)-j) ponga szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). A csoportosulásban a Kbt. 22. (1) bekezdésének d) ponga szerinti helyi önkormányzatok társulása akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik. A tagoknak legalább két EU-tagállam területén kell elhelyezkedniük. Nem uniós, IJn. "harmadik állam" nem lehet az EGTC tagja, azonban regionális vagy helyi hatósága, közjogi intézménye igen. Az EGTC-nek képesnek kell lennie mind a Közösség által társfinanszírozott együttműködési programok, mind a kizárólag tagállarni, szubállami vagy önkormányzati szinten kezdeményezett programok keretében az együttműködés menedzselésére, végrehajtására. Ezáltal lehetőség nyílik a résztvevők igényeinek megfelelő, és nem a közösségi források lehívhat6sága által gerjesztett területi együttműködés kialakítására, másrészt a Közösség is lehetőséget nyer a közösségi pénzalapoktól független együttműködési programok monitoringjára. Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy az EGTC mint közösségi eszköz a területi együttműködés mindhárom - határokon átnyúló, transznacionális és interregionális formája esetében alkalmazható, vagyis ilyen együttműködést megvalósító partnerek életre hívhatják. A megindult folyamatokból arra lehet következtetni, hogy az eurorégiók fokozatosan át fogják adni a helyüket olyan EGTC-knek, amelyek nem csak kulturális, sport és egyéb intézményi együttmljködésekre törekszenek, hanem saját alkalmazottaik vannak (pl. egy fejlesztési szervezet formájában), saját intézményeket, vállalkozásokat alapítanak és működtetnek, az érintett államok határain keresztül. Várható, hogy már a 2014-2020 közötti időszakban kiemeit prioritássá válik ezen EGTC-k támogatása az európai területi együttműködés célkitűzésen belül. A határon átnyúló együttműködéseknek a határok felszámolásában játszott szerepe egyre nagyobb súlyt ad az ilyen kezdeményezéseknek. Az EGTC tehát alapvetően az alábbi funkciókat képes betölteni: Közös fejlesztési programok és projektek: Az EGTC önálló jogi személyiséggel (teljes körű jog képességgel), átlátható struktúrával rendelkezik. így egyértelmű jogi kereteket és felelősségi viszonyokat biztosít a határ menti, transznacionális és az interregionális együttműködésekben érdekelt önkormányzatok számára. Az EGTC önállóan pályázhat uniós forrásokra is, továbbá az EGTC-nek rendelkeznie kell egy olyan egységes menedzsmenttel, amelyik javaslatot tesz a közös stratégiákra, elkészíti és benyújtja a közös pályázatokat, valamint elvégzi az egyéb adminisztrációs feladatokat is. Kapcsolatépítés, tapaszta latcsere, koordináció: Az EGTC létrehozása lehetőséget biztosít arra is, hogya helyi polgármesterek, település- és térségfejlesztéssel foglalkozó szakértők rendszeres időközönként tapasztalatokat cseréljenek az egyes települések saját (nem az EGTC keretében megvalósított) fejlesztéseikkel kapcsolatban is. Ezáltal elkerülhetők a felesleges párhuzamosságok, valamint a saját beruházások is koordinálhatók (összekapcsolhatók, egymásra építhetők) lehetnek. 7
Térségi lobbi és marketing: Az EGTC, - területén - hozzájárulhat egy közös (pl. befektetés-ösztönző, turisztikai) régió-marketing kialakításához, továbbá megfelelő intézményi formát biztosíthat a (külön-külön "súlytalanabb") határ menti települések, térségek problémáinak, érdekeinek közös képviseletére, a különböző szintű (országos, brüsszeli) politikai döntéshozóknál történő közös lobbi-tevékenységre. Az elmúlt években - miközben az európai önkormányzatok és régiók részéről kifejezett igényként merült fel, hogyegyüttműködéseikre konkrét jogi kereteket találjanak alapjaiban változtak meg a határon átnyúló együttműködések munkáját biztosító feltételek az Európai Unió belső és külső határain egyaránt. Az Unióban a határon átnyúló együttműködés szerepe fokozatosan erősödött meg, amit jól le lehet mérni egyrészt azon, hogya 2007-2013 közötti költségvetési ciklus idejére az európai területi együttműködés (ETE) a másik két fő uniós fejlesztési prioritás (a versenyképesség fokozása és a területi különbségek csökkentése) mellé emelkedett harmadik fejlesztési prioritás ként (korábban külön prioritásként nem szerepelt), másrészt a program súlyát jelzi az is, hogy jelentősen megemelkedett az erre a célra fordítható összeg, a korábbi 1 milliárdról - a mostani költségvetési ciklusban - megközelítőleg 8 milliárd Euróra növekedett. Az európai területi együttműködési csoportosulás lehetőségének létrehozása mellett az eddigi közösségi eszközök továbbra is működnek. Az EGTC nem csupán az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott határmenti, transznacionális illetve interregionális együttműködések végrehajtása esetében alkalmazható, hanem a kizárólag a tagállamok pénzügyi hozzájárulásával, azok regionális vagy helyi hatóságai által kezdeményezett, területi együttműködésben megvalósuló projektek lebonyolítása során is. Az EGTC a Törvény szerint nonprofit gazdálkodó szervezet. A Törvényben meghatározásra kerültek az európai csoportosulásban való részvétel jóváhagyásával, a csoportosulás nyilvántartásba vételével, gazdálkodásával, ellenőrzésével, megszűnésével kapcsolatos rendelkezések, melyek szabályozása a Rendeletből kötelező jelleggel következik. A hazai székhelyű csoportosulás nyilvántartásba vételével, működésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat a Törvény a Fővárosi Bíróságra telepíti, és ugyanígy a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a csoportosulásban való részvételre vonatkozó jóváhagyás megadására is. A csoportosulás működésének felügyeletére az Ügyészség, míg gazdálkodásának ellenőrzésére az ÁSZ jogosult. A Rendelet szerint a joghatóságról szóló közösségi jogszabályokat kell alkalmazni a csoportosulást érintő jog vitákban, ha ezek nem tartalmaznak előírásokat, akkor a székhely szerinti tagállam bíróságai az illetékesek. A feladatok szempontjából az EGTC a magyar törvény indokolása szerint többfajta tevékenységre is létrejöhet, mely tevékenységeket különböző programok illetve projektek esetében párhuzamosan végezheti, pl.: A. Programot hajt végre, és mint Irányító Hatóság jár el - az EGTC a menedzsment szervezet, azonban csak az Irányító Hatóságot terhelő feladatokat látja el, így létrejön egy "valódi" közös Irányító Hatóság, ami jelenleg szinte minden határ menti, illetve transznacionális programból hiányzik; 8
mint lebonyolító szervezet jár el - az EGTC a program menedzsment szervezete, így minden szerv egy szervezetben tömörül, a korábbi széttagoltság és az abból adódó lassúság megszűnik, egyúttal megvalósul a teljes közös megvalósítás, nő a hatékonyság, olcsóbb lesz a rendszer és megszűnnek a ma még létező rendszeren belüli konfliktusok. B. Projektet hajt végre, pl. egy strukturális alapból finanszírozott projekt esetében vagy területi együttműködési program keretében. A végrehajtás előnye, hogy minden szerv egy szervezetben tömörül, a korábbi széttagoltság a megszűnik és a határ két oldalán végrehajtott eddig különálló projektek egy szerkezetben lesznek végrehajtva, összehangolásuk teljesül. Megvalósul az új területi együttműködési programokra vonatkozó uniós szabályok szerint a teljes közös projektvégrehajtás, nő a hatékonyság. C. Az EU pénzügyi támogatása nélkül, kizárólag hazai forrásból menedzsel egy-egy projektet, várhatóan határmenti önkormányzatok, régiók együttműködése keretein belül (mint önkormányzati projekttársaság). A "régebbi" tagországokban a fejlődés iránya az, hogy elsősorban határmenti, illetve a határmenti fejlesztésekben érdekelt önkormányzatok "projekttársaságor hoznak létre saját forrásaik seg ftségével. Ebben az esetben az EGTC közös fejlesztést valósíthat meg, közintézményt üzemeltethet vagy közszolgáltatást nyújthat. Az EGTC-k működésével kapcsolatban még kevés tapasztalat áll rendelkezésre, az EU Régiók Bizottságának nyilvántartása szerint eddig kilenc EGTC bejegyzése történt meg: Alpok-Mediterrán Eurorégió EGTC - spanyol és francia partnerekkel Amphiktüonia - görög, ciprusi, olasz és francia résztvevőkkel Bódva-Karszt EGTC - magyarországi és szlovák résztvevőkkel Duero-Douro EGTC - portugál és spanyol résztvevőkkel Galicia-Norte de Portugal - portugál és spanyol résztvevőkkel Ister-Granum EGTC - magyarországi és szlovák résztvevőkkel Lille-Kortrijk-Toumai EGTC - francia és belga partnerekkel Pyrénées-Méditéranée Eurorégió EGTC - spanyol és francia partnerekkel West-Vlaanderen/Flandre-Dunkerque-Cöte d'opale EGTC - belga és francia partnerekkel Az eddig a Közösség területén létrejött csoportosulások feladat-vállalását vizsgálva az EGTC alkalmazása az alábbi szakpolitikai területeken, illetve az alábbi közös közszolgáltatások esetén a leggyakoribb: közös infrastruklúra- fejlesztés, határon átnyúló integrált fejlesztési programok készítése, területi tervezés, egészségügyi együttműködés, helyi közlekedés-fejlesztés. közös tömegközlekedés, hulladékkezelés és ivóvízminőség-javítás. közös szennyvíztisztító, nemzeti parkok közötti természetvédelmi kooperáció. közös képzések és nyelvoktatás fejlesztése, közös kétnyelvű iskola működtetése, határmenti oktatási programok. városfejlesztési kooperáció, inkubátorház létrehozása és innovációs tapasztalatcsere, 9
a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a kis- és középvállalkozások együttműködése, mezőgazdasági felvásáriói hálózatok kialakítása, piacra-jutás elősegítése, élelmiszeripari, szállítási és raktározási infrastruktúra, a határokon átnyúló kereskedelem és vállalkozói hálózatok fejlesztése, közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetés, munkaerő-piaci együttműködés a foglalkoztatás ösztönzésére, közös turisztikai programok, kutatás-fejlesztés stb. T ermészetesen az EGTC a fentiekben felsorolt feladatok közül többet is párhuzamosan elláthat különböző programok és projektek keretében, továbbá a Rendelettel és a Törvénnyel összhangban más célra is szerveződhet, azonban közhatalmi tevékenységet nem végezhet, valamint EGTC nem alapítható elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából, de az alaprendeltetésével összhangban vállalkozói tevékenységet is folytathat, amennyiben az a csoportosulás célját nem veszélyezteti. Az EGTC tagjai a vagyoni és tulajdoni viszonyokról egymás között állapodnak meg. A csoportosulás az Egyezményben meghatározott célok érdekében önállóan gazdálkodik. Bármely tevékenységi formát is választják - figyelembe véve a magyar önkormányzatokat érintő felelősségi rendszert - az EGTC magyar önkormányzati tagja csak korlátozott felelősséggel vehet részt az együttműködésben, felelőssége nem halad halja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. A létrejövő szervezet a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) szerinti gazdálkodó szervezet, a csoportosulás közhasznú szervezetté is minősíthető. EGTC-t elsősorban azoknak az önkormányzatoknak érdemes létrehozniuk, amelyek érdekeltek: egy adott térséghez tartozó önkormányzatok közötti többoldalú, határokon átnyúló (a Jestvér-települési" kapcsolatoknál sokkal magasabb szintet jelentő) együttműködéseik intézményesítésében; az azonos problémákkal és fejlődési ("kitörési") lehetőségekkel rendelkező határmenti települések, térségek közös érdekeit képviselő szervezet létrehozásában; a hosszú távú, a térség egészének fejlődését célzó együttműködési programok, közös fejlesztési projektek kidolgozásában és megvalósításában. Az EGTC a Rendelet értelmében a tagok által egyhangúlag elfogadott és aláírt Egyezménnyel és Alapszabállyal hozható létre. A csoportosulás célkitűzéseit, feladatait a tagoknak az együttműködési Egyezményben kell megállapítaniuk, míg az Alapszabályban a csoportosulás és szervei működésének módját, vezetőinek és tisztségviselőinek jogait és kötelezettségeit kell meghatározni. 10
TERVEZET :0... melléklet Egyezmény A... Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozásáról Jelen Egyezményhez csatlakozó Tagok a... Korlátolt Felelősségű Együttműködési Csoportosulás létrehozása céljából Európai Területi - hivatkozva az Európai Parlament és a Tanács által 2006. július 5-én elfogadott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK számú rendeletre; - hivatkozva a Magyar Országgyűlés által elfogadott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvényre, mint a 1082/2006/EK számú rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazó jogszabályra, valamint az e jogszabályhoz kapcsolódó további rendelkezésekre; - rámutatva az európai területi együttműködési csoportosulások által elösegített gazdasági és társadalmi fenntartható fejlődés fontosságára; meggyőződve arról, hogy az Egyezmény megvalósítása hozzájárul a magyar-románukrán együttműködés fejlesztéséhez, ezen keresztűl a három nép összetartozástudatának és együttműködésének erősítéséhez; - meggyőződve arról, hogy az Egyezmény alapján történő együttműködés megvalósítása hozzájárul az Európai Unió által megfogalmazott célkitűzések megvaló sításához; célul tűzve, hogy a Tagok együttes fejlődése a történeti kapcsolatok és együttműködések felélesztése, újraszervezése, hosszútávú közös stratégiák kidolgozása során valósuljon meg, az EU belső és kűlső határainak átjárhatósága mellett; a Csoportosulás Tagjai közötti együttműkődés elősegítése és megerősítése, az együttműködés által az érintett területeken megvalósuló gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése és megerősítése érdekében; - összhangban az egyes Tagok nemzeti jogrendjével; megállapodnak a következőkben: I. A CSOPORTOSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, TAGJAI ÉS TERÜLETE 1. A Csoportosulás teljes hivatalos neve magyar nyelven:... KORLÁTOL T FELELÖSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS A Csoportosulás teljes hivatalos neve román nyelven:.... A Csoportosulás teljes hivatalos neve ukrán nyelven:.... A Csoportosulás teljes hivatalos neve angol nyelven:... EUROPEAN GROUPING OF TERRITORlAL COOPERATION Ltd.
A Csoportosulás rövidített hivatalos neve: Korlátolt Felelősségű Csoportosulás, angol nyelven... EGTC. 2. A Csoportosulást létesítő okirat szerinti székhely országa: Magyar Köztársaság. A Csoportosulás székhelye:../../00 Nyíregyháza, Kmisulh IéI' l., Magyar Köztársaság 3. A Csoportosulást a Magyar Köztársaság, a Román Köztársaság és az Ukrán Köztársaság területén elhelyezkedő, s jelen Alapszabályhoz csatolt A1elléklel szerinti magyar, román és ukrán települési önkormányzatok hozzák létre. (tagok nel'e. székhelye) 4. A Csoportosulás területe a jelen Alapszabályhoz csatolt Melléklet szerinti magyar, román és ukrán Tagok közigazgatási területe összesen. A tagtelepülésekhez és egyéb tagszervezetekhez tartozó a Csoportosulás működési területét növelő területek hektár mértékegységben kifejezett kiterjedését ugyancsak fenti Melléklellartalmazza. 5. Az alapítást követően a Tagok számának, illetve a Csoportosulás összterületének változtatása a Csoportosulás legrobb szervének döntése alapján, az Alapszabály módosításával történik. A változás módjai különö sen: belépés, kilépés, területrész átadása, átvétele, cseréje, egyesítés. II. A CSOPORTOSULÁS LÉTESÍTÉSE MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 6. A Csoportosulás Tagjai a szükséges dokumentumok eljuttatása mellett a Csoportosulásban való részvételi szándékukról értesítik saját államukat. Az értesítés alapján, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, az államok illetékes hatósága, a részvételt jóváhagyja, vagy indokolás mellett elutasítja. A Csoportosulás csak akkor jegyezhető be, ha minden, részvételét jelző tag, rendelkezik a Törvény által előírt jóváhagyással. 7. A Csoportosulás bírósági nyilvántartásba vételét Oogi képviselő útján) a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerint, a Fővárosi Bíróság előtt kell kezdeményezni. A Csoportosulás a tevékenységét a bírósági nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdheti meg, illetve a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a Csoportosulás nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fokozatra. A Csoportosulás a nyilvántartásba vételének napjától jogi személyiséggel rendelkezik. 8. A Csoportosulás a bírósági nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig működik. Az Alapszabály módosításával a működési időtartam határozott idejűre változtatható. 2
9. A Csoportosulás az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. Törvény 14 -a szerint csak jogutód nélkül szűnhet meg, mely esetben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) rendelkezéseinek alkalmazási eseteit kivéve végelszámolásnak van helye. A végelszámolási eljárás kezdeményezésének eseteire az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK számú rendelete és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. Törvény szabályai az irányadóak. 10. A Csoportosulás a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából való törléssel szűnik meg. VII. AZ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSA 11. A Csoportosulás bármely Tagja javasolhatja az Egyezmény módosítását. 12. Az Egyezmény javasolt módosítási szövegét írásban kell benyújtani a Csoportosulás elnökének, aki azt a Csoportosulás legfőbb szervének ülése előtt, a módosítás értelmezésére és állásfoglalás kialakítására elegendő időt hagyva, valamennyi taggal Írásban közli. 13. A Tagok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény bármely javasolt módosításáról konszenzuson alapuló megállapodás szülessen. Amennyiben a Tagok nem jutnak konszenzusra, a módosítás elfogadásához a legfőbb szerv ülésén jelen lévő és szavazóképes tagok Alapszabály szerinti 213-os többségi szavazata szükséges. 14. Az Egyezmény bármely módosítását - annak elfogadásától számított 30 napon belül a 2007. évi XCIX. törvénynek megfelelően be kell jelenteni a Fővárosi Bíróságnak. A módosítás átvezetésével kapcsolatos szabályokra az újonnan létrejövő Csoportosulásra vonatkozó szabályok az irányadó ak. III. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 15. A Tagok az Egyezmény rendelkezéseinek egyértelmű, átlátható és következetes megvalósítása érdekében létrehozzák és fenntartják a Csoportosulás fenntartható működéséhez szükséges jogi kereteket, valamint egyéb szabályozást, ezek alatt különösen értve a Csoportosulás működésére, hatáskörére és döntéshozatali eljárásaira vonatkozó Alapszabály létrehozását. 16. Valamennyi Tag arra törekszik, hogy a Csoportosulás tagjai, valamint a Csoportosulás működési területén a Tagokkal kapcsolatban lévö szervezetek és hatóságok segítséget nyújtsanak a Csoportosulás tevékenységéhez, céljai eléréséhez, így különös tekintettel az ezzel kapcsolatos információkhoz és adatokhoz történő hozzáféréshez, a vonatkozó projektek előkészítéséhez és azok végrehajtásához. 3
17. Valamennyi Tag gondoskodik a Csoportosulás célját elősegítő szövetségek, csoportok és egyéb szervezetek - a Csoportosulás tevékenységét érintő, adat- és titokvédelmi szabályokat nem sértő módon - adattal és információval történő ellátásáról és biztosítja, hogy ezen szervezetektől a kért és szükséges adat, illetve információ a Csoportosulás adatok és információk kezelésére feljogosított szervéhez eljusson. 18. Lehetőségeihez képest valamennyi Tag elősegíti az Egyezmény céljainak megvalósulását a nemzeti és nemzetközi döntéshozatali folyamatokban, valamint a nemzeti és nemzetközi szervezetekben. 19. Valamennyi tag a maga illetékességi területén biztosítja, hogy az Egyezmény céljaival ősszhangban, a Csoportosulás tevékenységében résztvevő természetes és jogi személyek az Egyezmény megvalósításában zavartalanul részt vehessen. IV. A CSOPORTOSULÁS CÉLKITŰZÉSE ÉS FELADATAI 20. A Csoportosulás célja, hogy az Európai Unió társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok végrehajtása révén, a Csoportosulás jogi személyiségének előnyeit kiaknázva, az Egyezmény I. 4. szerint lehat áro It települések közigazgatási határain belü~ illetve az e területen folytatott tevékenység által érintett további területekre való kihatássa~ közös és együttes fejlesztési program kidolgozása mellett, lehetövé tegye és előmozdítsa a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését és elősegítését. 21. A Csoportosulás elsődleges feladata, hogy az Európai Unió által - az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és/vagy a Kohéziós Alap útján nyújtott társ finanszírozás mellett, területi együttműködésben létrejövő programokat, projekteket megvalósítson. A Csoportosulás további feladatai: 22. a) célkitűzéseinek határain belül, egyéb egyedi fellépések, program- és projektszintű hatékony együttműködés feltételeinek közös kidolgozása és végrehajtása az Európai Unió pénzügyi hozzájárulásával vagy anélkül; b) a három ország határmenti térségeinek partnerségi alapon történő átfogó társadalmi felzárkóztatása, a területi és helyi erőforrások koncentrációjával, valamint az EU-s, a magyarországi, és romániai állami és területi költségvetési pályázati források hatékony felhaszná lásá v al; c) önálló gazdálkodásának keretein belül, céljai elérése érdekében, korlátolt felelősségű szerepvállalására figyelemmel, vállalkozási tevékenység fo lytatása; d) tudatosítani működési területén a gazdasági, társadalmi kohézió megerősítését célzó területi együttműködés helyi, nemzeti szinten megjelenő, valamint határokon átnyúló versenyelőnyeit, ezen versenyelőnyök elérésének alapvető feltételeit, megszerzésük folyamatát, valamint a Tagok ebben vállalható feladatát; 4
e) ösztönözni a vállalkozói szellemet, különösen a kis- és középvállalkozások együttműködését, valamint a határokon átnyúló kereskedelmi és vállalkozói hálózatok fej lesztését; f) közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetések elősegítése; g) biztosítani a célok és feladatok eléréséhez, illetve megvalósításához szükséges személyi és anyagi feltételek, know-how, valamint adatok, információk szabad áramlását, a Csoportosulás eredményeinek széleskörű megismerhetőségét; h) a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak, a megújuló energiaforrások kiaknázás ának, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének az ösztönzése és javítása; i) egyeztetett, a párhuzamosságokat minél inkább kiküszöbölő térségfejlesztési koncepció kkal és tervezéssel elősegíteni a növekedést és a fejlődést; j) egy transznacionális szervezeti struktúra, szervezeti háttér létrehozásával elősegíteni az integrált és koordinált fejlődést a Csoportosulás területén illetve az e területen folytatott tevékenység által érintett további területekre való kihatással; k) közös projektekke~ közösen kidolgozott stratégiák mentén célirányosan és hatékonyan pályázni az Európai Unió által juttatandó forrásokra, beleértve a projektek intenzívebb kido 19ozását és lebonyo Iítását; l) közösen törekedni a közös szándékok érvényesítésére mind a nemzetállamokon, mind az EU-n belül; m) megfelelő pénzügyi feltételek biztosítása esetén brüsszeli képviselet létrehozása és működtetése. V. AZ EGYEZMÉNY ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK JOGA 23. A Csoportosulásra az Európai Parlament és a Tanács európai együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelete, valamint a Magyar Köztársaság 2007. évi XCIX. törvénye vonatkozik. 24. Az Egyezmény értelmezése és végrehajtása a Magyar Köztársaság, mint a Csoportosulás létesítő okirata szerinti székhely államának joga szerint történik. 25. Az Egyezmény és a vonatkozó szabályozások értelmezése és végrehajtása nem sértheti bármelyik állam közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre, közerkölcsre vagy közérdekére vonatkozó rendelkezéseit. Ennek bekövetkezése eset én az adott állam megtilthatja a Csoportosulás területén folyó ilyen tevékenységét, illetve előírhatja a joga alapján létrehozott Tagok kilépését a Csoportosulásból. 26. Fenti tilalmak nem képezhetik az önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a Csoportosulás tagjai közötti területi együttműködés rejtett korlátozását. 5
VI. KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSEKRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK 27. A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti jogának a Csoportosulásra vonatkozó - e tárgyban hatályos közösségi joggal, valamint a Csoportosulás Egyezményével és Alapszabályával összhangban lévő - alkalmazását. 28. A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerinti ellenőrző hatóságok Csoportosulásra vonatkozó hatáskörét, valamint feladataik végzéséhez nyújtandó támogatás szükségességét. 29. A Csoportosulás Tagjai figyelemmel vannak azon tényre, hogy amennyiben a Csoportosulás tevékenysége által érintett területen még nem fogadtak el nemzeti szabályozást felülíró közösségi szabályozást, ez esetben az adott tagállamok közötti, hatályos, kölcsönös elismerési megállapodások válnak irányadóvá. 30. A Csoportosulás Tagjai arra törekednek, hogy a kölcsönös elismerés a tagállamok egymás szabályaiba és felügyeletébe vetett bizalom megerősítése érdekében hatékonyan működjön, különösen a határokon átívelő adminisztratív együttműködés elősegítése terén. VII. ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS ÉS CSATLAKOZÁS 31. Jelen Egyezményt az alapító Tagok arra feljogosított képviselőik fogadják el. aláírása révén 32. A Csoportosuláshoz további tagok a Rendelet, a Törvény és az Alapszabály előírásai szerint, a Csoportosulás nyilvántartásba vételi napjától csatlakozhatnak. VIII. VIT ÁS KÉRDÉSEK RENDEZÉSE 33. Amennyiben az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több tag között vita merül fel, a tagok tárgyalás révén vagy egyéb békés úton keresik a vitás kérdés megoldásának lehetőségét. 34. A vitás kérdések rendezési eljárását az Alapszabály határozza meg. 6
IX. HATÁLYBALÉPÉS 35. Jelen Egyezmény az aláírása napján - nem együttes aláírás esetén - az alapító Tagok közül az utolsó aláírásának a napján lép hatályba. X. HITELES SZÖVEGEK 36. Jelen Egyezmény magyar nyelven íródott, melyről hiteles román, ukrán és angol nyelvű fordítás készült. Mind a négy szőveg egy-egy eredeti, hiteles példánya, a Csoportosulás einökénél kerül letétbe helyezésre. A Tagok az Egyezményt, közösen elolvasva és értelmezve, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, erre szabályszerűen felhatalmazott képviselőjük által írták alá. 2011...... (aláírások) 7
TERVEZET..0... melléklet A... KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS Alulírott alapító Tagok, ALAP SZABÁLYA hivatkozva az Európai Parlament és a Tanács által 2006. július 5-én elfogadott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szó ló 1082/2006/EK számú rendelet, (továbbiakban: Rendelet) valamint a Magyar Országgyűlés által 2007. július 07-én elfogadott, az európai területi egyűttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény (továbbiakban: Törvény) rendelkezéseire, valamint figyelemmel a... Korlátolt Felelősségű Európai Területi Egyűttműködési Csoportosulás megalapítását elhatározó Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) szövegébe foglalt célkitűzések elveire és szellemiségére, ezennel közhasznú jellegű, jogi személyiséggel rendelkező, nonprofit gazdálkodó szervezetet hoznak létre az alábbiak szerint: I. A CSOPORTOSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, TAGJAI ÉS TERÜLETE 1. A Csoportosulás teljes hivatalos neve magyar nyelven:... KORLÁ TOLT FELELŐSSÉGŰ EURÓPAI TERŰLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS A Csoportosulás teljes hivatalos neve román nyelven:... A Csoportosulás teljes hivatalos neve ukrán nyelven:... A Csoportosulás teljes hivatalos neve angol nyelven:... EUROPEAN GROUPING OF TERRITORIAL COOPERATlON Ltd. A Csoportosulás rövidített hivatalos neve: Korlátolt Felelősségű Csoportosulás, angol nyelven... EGTC. 2. A Csoportosulást létesítő okirat szerinti székhely országa: Magyar Köztársaság. A Csoportosulás székhelye:.f..f.()() Nyíregyháza, Kossuth fér J. sz. Magyar Köztársaság. 3. A Csoportosulás Tagjai a Magyar Köztársaság, a Román Köztársaság, és az Ukrán Köztársaság területén elhelyezkedö, a magyar, román és ukrún telepiilési önkormányzatok
4. A csatlakozó Tagok felvételéről a Közgyűlés dönt, a leendő csatlakozó Tag kéreime alapján. A Csoportosulás Tagja lehet a Csoportosulás térségében működő, a Csoportosulás célkitűzéseivel egyetértő jogi személy - települési önkormányzat -, amely elfogadja a Csoportosulás Egyezményét és Alapszabályát, és kötelezettséget vállal az Egyezményben és az Alapszabályban foglalt célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre. 5. A Csoportosulás területe a jelen Alapszabályhoz csatolt Melléklet szerinti magyar, román és ukrán Tagok közigazgatási területe összesen. 6. Az alapítást követően a Tagok számának, illetve a Csoportosulás összterületének változtatása a Csoportosulás legfobb szervének döntése alapján, az Alapszabály módosításával történik. A változás módjai különö sen: belépés, kilépés, területrész átadása, átvétele, cseréje, egyesítés. II. A CSOPORTOSULÁS LÉTESÍTÉSE MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 7. A Csoportosulás Tagjai a szükséges dokumentumok eljuttatása mellett a Csoportosulásban való részvételi szándékukról értesítik saját államukat. Az értesítés alapján, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, az államok illetékes hatósága, a részvételt jóváhagyja vagy indokolás mellett elutasítja. A Csoportosulás csak akkor jegyezhető be, ha minden, részvételét jelző Tag rendelkezik a Törvény által előírt jóváhagyással. 8. A Csoportosulás bírósági nyilvántartásba vételét (jogi képviselő útján) a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerint, a Fővárosi Bíróság előtt kell kezdeményezni. A Csoportosulás a tevékenységét a bírósági nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdheti meg, illetve a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a Csoportosulás nyilvántartási adatai kiegészülnek a közhasznúsági fo kozatra. A Csoportosulás a nyilvántartásba vételének napjától jogi személyiséggel rendelkezik. 9. A Csoportosulás a bírósági nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig működik. Az Alapszabály módosításával a működési időtartam határozott idejűre változtatható. lo. A Csoportosulás a Törvény 14.-a szerint csak jogutód nélkül szűnhet meg, mely esetben - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) rendelkezéseinek alkalmazási eseteit kivéve - végelszámolásnak van helye. A végelszámolási eljárás kezdeményezésének eseteire a Rendelet és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló Törvény szabályai az irányadó ak.
11. A Csoportosulás a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából való törléssel szűnik meg. III. AZ EGYEZMÉNY, AZ ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSA 12. A Csoportosulás bármely Tagja javasolhatja az Egyezmény, illetve az Alapszabály módosítását. 13. Az Egyezmény, illetve az Alapszabály javasolt módosítási szövegét írásban kell benyújtani a Csoportosulás elnökének, aki azt a Csoportosulás legrobb szervének ülése előtt, a módosítás értelmezésére és állásfoglalás kialakítására elegendő időt hagyva, valamennyi Taggal Írásban közli. 14. A Tagok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény, illetve az Alapszabály bármely javasolt módosításáról konszenzuson alapuló megállapodás szűlessen. Amennyiben a Tagok nem jutnak konszenzusra, az Alapszabbály nem lényegi módosításának elfogadásához a legrobb szerv űlésén jelen lévő és szavazóképes Tagok Alapszabály szerinti 2/3-os tőbbségi szavazat a szükséges. Az Egyezmény, illetve az Alapszabály bármely módosítását - annak elfogadásától számított 30 napon belül - a Törvénynek megfelelően be kell jelenteni a Fővárosi Bíróságnak. Az egyezmény és az alapszabály lényegi módosításának átvezetésével kapcsolatos szabályokra az újonnan létrejövő Csoportosulásra vonatkozó szabályok az irányadóak. IV. A CSOPORTOSULÁS CÉLKITŰZÉSE ÉS FELADATAI 15. A Csoportosulás célja, hogy az Európai Unió társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok végrehajtása révén, a Csoportosulás jogi személyiségének előnyeit kiaknázva, az Egyezmény I. 4. illetve az Alapszabály I. 5. szerint lehatárolt települések közigazgatási határain belűl, illetve az e területen folytatott tevékenység által érintett további területekre való kihatással, közös és együttes fejlesztési program kidolgozása mellett, lehetövé tegye és előmozdítsa a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését és elösegítését. 16. A Csoportosulás elsődleges feladata, hogy az Európai Unió által - az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és/vagy a Kohéziós Alap útján - nyújtott társfinanszírozás mellett, területi együttműködésben létrejövö programokat, projekteket megvalósítson. A Csoportosulás további feladatai: 17.
a) célkitűzéseinek határain belül, egyéb egyedi fellépések, program- és projektszintű hatékony együttműködés feltételeinek közös kidolgozása és végrehajtása az Európai Unió pénzügyi hozzájárulásával vagy anélkül; b) a három ország határmenti térségeinek partnerségi alapon történő átfogó társadalmi felzárkóztatása, a területi és helyi erőforrások koncentrációjával, valamint az EU-s, a magyarországi, és a romániai állami és területi kőltségvetési pályázati források hatékony felhasználásával; c) önálló gazdálkodásának keretein belül, céljai elérése érdekében, korlátolt felelősségű szerepvállalására figyelemme~ vállalkozási tevékenység folytatása; d) tudatosítani működési terület én a gazdaság~ társadalmi kohézió megerősítését célzó területi együttműködés helyi, nemzeti szinten megjelenö, valamint határokon átnyúló versenyelőnyeit, ezen versenyelőnyök elérésének alapvető feltételeit, megszerzésük folyamatát, valamint a Tagok ebben vállalható feladatát; e) ösztönözni a vállalkozói szellemet, különösen a kis- és középvállalkozások együttműködését, valamint a határokon átnyúló kereskedelmi és vállalkozói hálózatok fejlesztését; t) közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetések elősegítése; g) biztosítani a célok és feladatok eléréséhez, illetve megvalósításához szükséges személyi és anyagi feltételek, know-how, valamint adatok, információk szabad áramlását, a Csoportosulás eredményeinek széleskörű megismerhetőségét; h) a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak, a megújuló energiaforrások kiaknázás ának, valamint a természeti és technológiai kockázatok megelőzésének az ösztönzése és javítása; i) egyeztetett, a párhuzamosságokat minél inkább kiküszűbölő térségfejlesztési koncepció kkal és tervezéssel elősegíteni a növekedést és a fejlődést; j) egy transznacionális szervezeti struktúra, szervezeti háttér létrehozásával elősegíteni az integrált és koordinált fejlődést a Csoportosulás terület én illetve az e területen folytatott tevékenység által érintett további területekre való kihatással; k) közös projektekke~ közösen kidolgozott stratégiák mentén célirányosan és hatékonyan pályázni az Európai Unió által juttatandó forrásokra, beleértve a projektek intenzívebb kidolgozását és lebonyolítását; I) közösen törekedni a közös szándékok érvényesítésére mind a nemzetállamokon, mind az EU-n belül; m) megfelelő pénzügyi feltételek biztosítása esetén brüsszeli képviselet létrehozása és működtetése. 18. A Csoportosulás feladatainak ellátása - belső és külső tevékenysége - során a három teljesen egyenrangú munkanyelv: magyar, a román és az angol. Amennyiben a munka során a különböző nyelvű szövegváltozatokból vita fakad, úgy az angol nyelvű szövegváltozat a hiteles. V. AZ ALAPSZABÁLY ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK JOGA
19. A Csoportosulásra az Európai Parlament és a Tanács európai együttműködési csoportosulásról szóló l082/2006/ek Rendelete, valamint a Magyar Köztársaság 2007. évi XCIX. törvénye vonatkozik. 20. Az Alapszabály értelmezése és végrehajtása a Magyar Köztársaság, mint a Csoportosulás létesítő okirata szerinti székhely államának joga szerint történik. 21. Az Alapszabály és a vonatkozó szabályozások értelmezése és végrehajtása nem sértheti bármelyik állam közrendre, közbiztonságra, közegészségűgyre, közerkölcsre vagy közérdekére vonatkozó rendelkezéseit. Ennek bekövetkezése eset én az adott állam megtilthatja a Csoportosulás területén folyó ilyen tevékenységét, illetve előírhatja a joga alapján létrehozott Tagok kilépését a Csoportosulásból. 22. Fenti tilalmak nem képezhetik az önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a Csoportosulás Tagjai közötti területi együttműködés rejtett korlátozását. VI. KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSEKRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOK 23. A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti jogának a Csoportosulásra vonatkozó e tárgyban hatályos közösségi joggal, valamint a Csoportosulás Egyezményével és Alapszabályával összhangban lévö alkalmazását. 24. A Csoportosulás nem magyar nemzeti jog szerinti Tagjai tudomásul veszik a Magyar Köztársaság nemzeti joga szerinti ellenörző hatóságok Csoportosulásra vonatkozó hatáskörét, valamint feladataik végzéséhez nyújtandó támogatás szükségességét. 25. A Csoportosulás Tagjai figyelemmel vannak azon tényre, hogy amennyiben a Csoportosulás tevékenysége által érintett területen még nem fogadtak el nemzeti szabályozást felülíró közösségi szabályozást, ez esetben az adott tagállamok közötti, hatályos, kölcsönös elismerés i megállapodások válnak irányadóvá. 26. A Csoportosulás Tagjai arra törekednek, hogya kölcsönös elismerés a tagállamok egymás szabályaiba és felűgyeletébe vetett bizalom megerősítése érdekében hatékonyan működjön, kűlönösen a határokon átívelő adminisztratív együttműködés elősegítése terén. VII. A CSOPORTOSULÁS JOGÁLLÁSA, KÖZHASZNÚ JELLEGE
27. A Csoportosulás önállóan gazdálkodó non-profit szervezet, amely nyilvántartásba vételével jogi személyiséget szerez, s mint ilyen teljes jogképességgel rendelkezik. Így különösen jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, ingó és ingatlan vagyont szerezhet, illetve azzal rendelkezhet, valamint bíróság előtt eljárhat. 28. A Csoportosulás kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytat. Ezek közül a közhasznú tevékenység a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 57. (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khtv.) 26. c) pontjában foglaltak figyelembe vételével a következő: Az 1997. évi CL VI tv. 26. c) pontjának 4. bekezdése alapján nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 5. bekezdése alapján kulturális tevékenység; 6. bekezdése alapján kulturális örökség megóvása; 9. bekezdése alapján környezetvédelem; ll.bekezdése alapján a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; 13. bekezdése alapján a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység; 18. bekezdése alapján a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások; 19. bekezdése alapján euroatlanti integráció elősegítése. 29. A Csoportosulás kiemelkedően közhasznú tevékenységét a termetfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 4. -a szerint látja el. A vonatkozó rendelkezés szerint,,a területfejlesztési és terű1etrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el." 30. A nyilvántartásba vételt követően a Csoportosulás kiemelkedően közhasznú szervezetként kéri közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 31. A Csoportosulás a Khtv. 4. (1) bekezdésének b) pontja figyelembevételével a) nem záija ki, hogy Tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; c) a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; d) a tevékenysége során és keretében közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és továros~ illetve megyei képviselő-választáson, nem állít és nem támogat képviselőjelölteket a helyi önkormányzati választásokon, nem lehet tagja párt, továbbá nem nyújthat pártoknak anyagi tárrogatást.