Gödöllői Múzeumi Füzetek 11.

Gödöllői Múzeumi Füzetek 11.

A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG Kiállítási katalógus Szerkesztette: G. Merva Mária Gödöllő 2009

5 Állandó kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban 2009. október 20-tól A kiállítást rendezte: Bokody József, Czeglédi Noémi és G. Merva Mária A kiállítást kivitelezte: Mayer Róbert A kiállítás létrejöttét segítette: Csepregi Márton, Fábián Balázs, dr. Ferencz Mária, Guba László, Pétery István, Tóbiás Csaba A könyvet tervezte: Kecskés Zoltán TARTALOMJEGYZÉK Bokody József: A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG 7 Megszületik a cserkészet 7 A magyar cserkészet újjászületése a rendszerváltozás után 21 Cserkészszövetségek 1988 után 27 1. sz. melléklet A Cserkészszövetség jelvénye, törvényei 28 2. sz. melléklet Cserkész fogadalmak 29 3. sz. melléklet Cserkészinduló 30 4. sz. melléklet Sík Sándor: Megyeri hitvallás 31 5. sz. melléklet A magyar cserkészet vezetői 37 Támogatók: Filesystem Kft., Gödöllő Gödöllő Város Önkormányzata Magyar Cserkészszövetség Magyar Öregcserkészek Oktatási és Kulturális Minisztérium Varga és Fiai Kft., Gödöllő Városi Múzeum, Kőszeg 6. sz. melléklet Nemzetközi cserkésztalálkozók, jamboree-k 41 7. sz. melléklet Válogatás a Cserkészgyűjtemény kincseiből 47 8. sz. melléklet Köztéri cserkész emlékművek, szobrok és emléktáblák 57 Czeglédi Noémi Phd: MŰTÁRGYJEGYZÉK 67 Szentes Róbert: Angol összefoglaló / English résumé 105

A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG Megszületik a cserkészet A XX. század első évtizedében Robert Baden-Powell (1857 1941) brit tábornok, felhasználva a búr háború alkalmával, Mafeking város ostrománál szerzett tapasztalatait visszatérve Londonba, 1907-ben összefogta a város kallódó fiataljait és megrendezte az első cserkésztábort. Megtanította a fiatalokat a szabadban élés örömére, egymás megbecsülésére, a természet szeretetére, a szükséges kézügyességekre és tennivalókra. Ezután részletesen kidolgozta elképzeléseit és 1908-ben életre hívott egy új ifjúsági mozgalmat, a scoutingot, magyarul a cserkészetet. Baden-Powell, cserkésznevén Bi-Pi, még ebben az évben megírta a cserkészetről szóló elképzeléseit, a Scouting Robert Baden-Powell for boys című könyvét, a Cserkészet fiúknak című munkáját. Ez lett a világ cserkészetének vezérfonala. A cserkészet politikamentes szervezet és valláserkölcsi alapon áll. Tehát egyik párthoz sem tartozik és egyik egyház sem sajátíthatja ki a maga részére. A munka 6-8 fős őrsökben történik, 1-2 évvel idősebb őrsvezető irányításával. A jellemnevelés és a tanulás gyakorlati cselekvés alapján, a cserkésztörvények és a fogadalom szellemében történik. A cserkész ezek szerint él, tanul, dolgozik a fogadalom letételétől élete végéig. Baden-Powell meghatározása szerint a cserkészet célja a talpraesett, a gyakorlati életben jártas, Isten-hívő, másokon segíteni kész, természetszerető, vidám, de meggondolt fiatalok nevelése. A cserkészet mindenki előtt nyitott, származásra, fajra és vallásra való tekintet nélkül. Három alapelve: az Isten, haza és embertárs iránt önként vállalt kötelezettség feltétlen betartása, a cserkésztörvények szellemében való élés, a mások iránti gyöngédség, s ugyanakkor saját magával szembeni szigorúság. Ezt a hármas kötelezettséget jelenti a cserkészköszöntésre felemelt három ujj, s a kisujjra ráhajtott nagyujj pedig a nagy védi a kicsit magatartást szimbolizálja. Jelenleg 158 országban van cserkészet és csak 6 ország maradt távol a mozgalomtól. 7

8 9 A magyar cserkészet története Magyarországon már nagyon hamar megismerkedhettek a cserkészettel. Baden- Powell könyvét Králik László tanár, a Kegyes-tanítórend vezetése alatt álló Nagybecskereki Községi Főgimnázium 1909/1910. évi értesítőjében 132 oldalon keresztül ismertette. Főleg a pedagógusok, de más ifjúsági vezetők is felfigyeltek a cserkészetre és azon nyomban megkezdődött a szervezkedés. Megyercsy Béla és Szilassy Aladár 1910-ben ifj. Szilassy Aladár dr. és Megyercsy Béla református lelkész megalakította az első cserkészcsapatot Magyarországon a Budapesti Ifjúsági Egyesületben. 1911-ben sorra alakultak a csapatok, az Egyetemi Főgimnáziumban Kánitz István, a Regnum Marianum-ban Izsóf Alajos, a Zászlónk főszerkesztője, a Budapesti Piaristáknál Sík Sándor közreműködésével. Ezután dr. Radványi Kálmán, Papp Gyula és sokan mások is megkezdték a szervezést. Králik László Dr. Sík Sándor 1912-ben a Stockholmban megrendezett olimpián hatalmas cserkészbemutatót rendeztek. Erről a hazai sajtó is beszámolt, amely segítette a cserkészet kibontakozását és elismertetését. A működő csapatok szükségesnek érezték, hogy összefogjanak, hogy közösen dolgozzanak, ezért 1912. december 28-án Budapesten, Dr. Papp Gyula a Kálvin-téri református templomban megalakították a Magyar Cserkész szövetséget. Elnöke dr. Papp Gyula lett. A közgyűlésen elfogadták a 10 törvényt (1. sz. melléklet) és a fogadalmak szövegét (2. sz. melléklet). Kánitz István és csapata 1913-ban Sík Sándor piarista papköltő versét Turry Peregrin oboaművész, zeneszerző megzenésítette s ez lett a magyar cserkészet indulója. (3. sz. melléklet.) Ugyancsak 1913-ban létrejött egy hasonló szervezet, a Magyar Őrszem Szövetség, de rövid működés után már júniusban egyesült a két szervezet Cserkész-Őrszem Szövetség néven. Folyóiratuk a Cserkészőrszem volt, melyet Tas József szerkesztett. A Szövetség nevéből hamarosan elmaradt az Turry Peregrin Őrszem elnevezés. Még ebben az évben megrendezte a Zászlónk folyóirat szerkesztősége a II. vági tutajutat Kralovantól Komáromig, 6 tutajjal és 106 cserkésszel. A kibontakozást az I. világháború új tartalommal töltötte meg. A csapatok erőn felüli cserkészmunkát vállaltak. Tevékenységük elsősorban a frontra induló katonavonatok, az onnan érkező sebesült szerelvények fogadása volt. A szolgálat a Magyar Mentőegyesület igazgatójának, dr. Kovách Aladár cserkésztisztnek vezetésével történt, a katonákat étellel, itallal látták el, segítették a sebesülteket, özvegyeket és árvákat. Ravasz Árpád Szolgálatot láttak el a kórházakban is, hírvivők, futárok voltak. A cserkészek közül sokan hősi halált szenvedtek vagy fogságba kerültek. A létszám 3.000 főről 1.800 főre csökkent. A Szövetség munkáját a Budapesti Cserkészcsapatok Intéző Bizottsága, dr. Orlay Antal vezetésével irányította. Már 1918-ban újra kezdte működését a Magyar Cserkészszövetség dr. Darvas Ferenc, majd dr. Morvay Győző vezetésével. 1919-ben a Tanácsköztársaság betiltotta, júniusban Bokor Miksa tanár vezetésével a cserkészcsapatokat úttörőcsapatokká szervezték. A munka azonban a legtöbb helyen - főleg vidéken - a régi, megszokott keretek között haladt tovább. Végül 1919. szeptember 21-én újból megalakulhatott - most már harmadszor - a Magyar Cserkészszövetség. Elnöke Ravasz Árpád lett. 1920. május 5-én Schelken Oszkár és kisbarnaki Farkas Ferenc vezetésével önállósult a Nyugat-Magyarországi Cserkész Szövetség. Elnöke Esterházy Pál herceg volt. 1922. április 22-től ismét, mint a Magyar Cserkészszövetség III. Szombathelyi Kerülete működtek tovább. 1920. június 4-én aláírásra került a trianoni békediktátum. Ezzel a magyar cserkészek nagy része külföldre került. Ugyanabban az évben a Londonban az Olympia Hallban megtartott első jamboree-n a magyar cserkészek nem vehettek részt.

10 11 1920-ban megalakult a Nemzetközi Iroda, melynek alapító tagja volt a Magyar Cserkészszövetség. Ugyancsak ekkor indult meg a Magyar Cserkész című folyóirat Temesy (Hermann) Győző szerkesztésében. A felsoroltakon kívül áldozatkész vezetők voltak: Gerő László, Karácsony Sándor, Faragó Ede, dr. Zsembery Gyula, dr. Major Dezső, dr. Molnár Frigyes, dr. Borsiczky Sándor, Éry Emil és mások. 1921. Megindult hivatalosan is a vízicserkészet dr. Zsembery Gyula vezetésével, majd a következő évtizedekben kitűnően szerepeltek a világtalálkozókon és versenyeken. Az első vízi cserkészek 1921. május 29-től Sík Sándor lett a Magyar Cserkészszövetség elnöke. A cserkészet életrendezés, stílus, életforma írta Sík Sándor a Fiatal Magyarságban. Egészre irányul, nem rész letre. Nem mi, hanem hogyan... Elveit, ideáljait, gyakorlati programját mind másoktól vette: evangéliumból, nemzeti múltból, gyakorlati emberektől; a speciálisan cserkészi abban van, ahogyan összeköti és megvalósítja őket... A cserkészet, valamennyi mellékágával együtt, lényege szerint pedagógiai mozgalom, amely elő akar készíteni a jó polgárságra. A magyar cserkészpedagógiát Sík Sándor dolgozta ki, a jellemformálással kapcsolatos nézetei az emberebb ember, magyarabb magyar jelmondatba sűrítve végigkísérték a magyar cserkészet történetét. Kezdeményezésére az 1920-ban alakult első leánycserkész csapatok öszszefogására létrejött a Leánycserkész Intéző Bizottság Gerely Jolán elnökletével. 1922-ben Lindenmeyer Antónia lett az elnök és Zimmermann Rózsi az országos főtitkár. 1923. december 27-én megalakult az önálló Magyar Leánycserkész Szövetség Lindenmeyer Antónia elnökletével, aki 1944-ig töltötte be ezt a tisztséget. A fiúcserkészeknél 1922. május 28-án Witz Béla vette át az elnöki tisztséget. Lindenmeyer Antónia Temesy Győző Gróf széki Teleki Pál 1922. június 10-től gróf Teleki Pál lett az első főcserkész. 1923. március 22- én betegsége miatt lemondott. Ezután mint tiszteletbeli főcserkész vett részt a munkában. Utóda 1923. augusztus 13-tól 1942. március 11-ig ifjabb gróf Khuen-Héderváry Károly. Hédervári birtokán szervezték meg az első vezetőképző táborokat. Gróf Khuen-Héderváry Károly 1924. áprilisában megalakult a Cserkész Nagytanács Albrecht főherceg vezetésével. Az augusztus 8-16. között a magyar cserkészek részt vettek a 2. világjamboree-n Koppenhágában, az akkor cserkész világbajnokságnak kiirt világtalálkozón, Temesy Győző táborparancsnok, Sztrilich Pál és Faragó Ede táborparancsnokhelyettesek vezetésével. A tábori versenyeken a magyar fiúk a 3. helyet szerezték meg, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok mögött. Egyik éjjel hatalmas vihar volt, elmosta szinte az egész tábort, nagy meglepetésre csak a magyar csapat sátrai maradtak állva, minden baj nélkül. Bi-Pi külön megdicsérte ezért a magyar fiúkat. Ebben az évben megindult a Vezetők Lapja. V. Faragó Ede és Gundrum Kázmér Dr. Sztrilich Pál 1926-ban az Újpesti-szigetre tervezett Nemzeti Nagytábort a Duna áradása miatt Teleki Pál irányításával és Ulbrich Hugó vezetésével áttelepítették Újpest- Megyerre. Dr. Sík Sándor táborelnök és Selkey (Schelken) Oszkár táborparancsnok vezetésével rendezték meg 10.000 fő köztük számos külföldi - részvételével, nagy sikerrel. A nagy táborozásról írta Sík Sándor a Megyeri hitvallás című költeményét, mely máig nagyon népszerű a cserkészek körében. (4. sz. melléklet.) Fodor Ferenc Schelken Oszkár Ulbrich Hugó, a megyeri nagytábor vezetői

12 13 Az 1927. év nevezetes volt a Szövetség történetében, ekkor létesült ugyanis a Cserkészház Budapesten az V. kerületben, a Hajnal (később Nagy Sándor, ma Nagysándor József ) utca 6. szám alatt, benne a Cserkészbolt Asbóth Oszkár vezetésével, majd dr. Major Dezső ügyvezetésével. A Magyar Cserkészszövetség székháza 1948-ig. Budapest, V. Nagy Sándor utca 6. Továbbá ebben az évben alakították ki a Hárshegyi Cserkészparkot dr. Sztrilich Pál (Polcsi bá) parancsnokságával és Balla Dezső gondnokságával. Ekkor létesült a Központi Vízitelep dr. Zsembery Gyula parancsnoksága alatt, majd Hábl Károly, a hazai kajakozás elterjesztője, illetve dr. Báthori József vezetésével. A Magyar Cserkészszövetség 1927-ben Gödöllőn díszzászlót kapott, mely a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona és jelenleg az állandó kiállításon látható. A fehér selyem zászló egyik oldalán a csodaszarvas története elevenedik meg, melyet Nagy Sándor festőművész, a gödöllői művésztelep (1901 1920) egyik alapító tagja tervezett és felesége, leánya és annak barátnője hímezett a gödöllői szövőműhelyben. Valószínűleg emiatt lett az 1933-as gödöllői jamboree emblémája a csodaszarvas, ami szintén Nagy Sándor munkája. Az országos cserkészzászló hátoldalán Nagymagyarország 64 vármegyéjének címerei sorakoznak, melyeket külön-külön a megyék hímeztek ki. Nagy Sándor: Országos cserkészzászló, 1927 Dr. Major Dezső Balla Dezső A helsingöri vízi versenyeken elsöprő győzelmet aratott a magyar csapat, 6 első és 5 második helyet szerzett meg és a fődíjat is hazahozhatta. Decemberben a kanderstegi síversenyeket is megnyerték a 25. sz. Szent Imre, majd a 11. sz. Bocskai cserkészcsapatok versenyőrsei segítségével. A győzelmet még két alkalommal megismételték, így 1929-ben a vándorserleg véglegesen a magyar cserkészek birtokába került. A Helsingöri fődíj 1928 májusában Baden-Powell feleségével Magyarországon járt. Tiszteletükre cserkésznapot rendeztek 8.000 cserkész részvételével a Fradipályán. Ezután Parádon, a Leánycserkész Világgyűlésen megalakult a Cserkészleány Világszövetség. Júliusban Tihanyban rendezték meg a nemzetközi vízi versenyeket, igen nagy sikerrel. 1929. július 31 augusztus 11-ig - az olimpia miatt egy évvel elhalasztva - az angliai birkenheadi Arrowe-parkban került megrendezésre a 3. jamboree, ahol Temesy Győző vezetésével, a táborverés, fegyelmezettség területén, valamint a kajak és vízisí versenyeken szép eredményeket értek el a magyar cserkészek. A magyar zenekar a táborozó cserkészek és a látogatók kedvence volt. A világkonferencián gróf Teleki Pált beválasztották a 9 tagú tanácsba, a Világcserkészet Intéző Bizottságába. A jamboree után a 852 fős magyar csapatot 10 napra Lord Rothermere vendégül látta Londonban. Búcsúzóul minden fiú egy ezüstórát kapott ajándékba. Lord Rothermere (1868 1940) brit sajtómágnás és politikus volt, akinek 1927-ben történelmi nevezetességű cikke jelent meg a Daily Mailben Hungary s Place in the Sun (Magyarország helye a Nap alatt címmel, melyben a magyar revízió mellett állt ki. Lord Rothermere ajándékórája a magyar cserkészeknek 1929-ben

14 15 Kolozsváry Béla Ebben az évben alakította meg Sztrilich Pál a Helyi, majd új nevén a Hárshegyi Őrsvezetők Körét, a HÖK-öt, és beindította a forgószínpad kiképzést. 1935 után a HÖK átalakult és Honvéd Őrsvezetők Köre néven, Kolozsváry Béla irányításával dolgozott tovább. Bárdos Lajos szerkesztésében megjelent a 101 Magyar népdal című nótáskönyv cserkészek részére. Bárdos Lajos Gróf Teleki Pál Dr. Sík Sándor V. Kisbarnaki Farkas Ferenc 1931-ben megindult a cserkész vitorlázó repülés a budaörsi repülőtéren, majd 1934-től a Hármashatár-hegyi repülőtéren Ulbrich Hugó, Rotter Lajos és Steff Tibor, majd később Bisits Tibor, Bukovinszky Zoltán és mások vezetésével. Egymás után születtek meg id. Rubik Ernő csodálatos vitorlázó repülőgépei. Az 1931. évi badeni világkonferencián az USA, Csehszlovákia, Hollandia és mások előtt az 1933-as 4. világjamboree rendezési jogát Magyarországnak ítélték. Beindult a Fiatal Magyarság, melyben Teleki Pál, Sík Sándor és a többi vezető irányvonala mellett Kovács Imre és Morvay Péter népi irányzata is helyet kapott. Vidovszky Kálmán 1932 februártól Vidovszky Kálmán lett ideiglenesen a megbízott elnök. Ez évben a lengyelországi Garcziny-szigeten levő vízi jamboree-n az 1. és 3. helyezést érte el a magyar csapat. Áprilisban dr. Papp Antalt választották meg a Szövetség elnökének. Dr. Papp Antal 1933. augusztus 2. és 15. között került megrendezésre Gödöllőn a 3. világjamboree Bi-Pi részvételével. Hatalmas munkával óriási sikert ért el a magyar cserkészet. Bemutatkozása a világnak nagyon jól sikerült. 54 nemzet 26.000 cserkésze vett részt 3.250 kisegítő közreműködésével. A tábor parancsnoka gróf Teleki Pál volt, a helyettesek dr. Sík Sándor és dr. Papp Antal, a tábor vezérkari főnöke pedig vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc. Bi-Pi hazautazása előtt szép köszönőlevelet írt Horthy Miklós kormányzónak (7. sz. melléklet). Ekkor a magyar cserkészet fénykorát élte. Közismertté vált Márton Lajos grafikus-festőművész, a cserkészek közkedvelt Mártonkája, aki több száz cserkészképet és könyvillusztrációt készített. Munkáját tanítványa és munkatársa, Kékesi László grafikus-festőművész folytatta. Külön érdekesség volt a gödöllői jamboree-n a Tiroli kereszt az osztrák táborban. A Tiroli keresztet 1930-ban a Szent Imre herceg halálának 900. évfordulóján rendezett Márton Lajos: Önarckép ünnepségek alkalmából hozták Budapestre. Egy halli fafaragó-művész, Andreas Crepaz készítette. A Wilten Lövészcsapat és kb. 600 népviseletbe öltözött tiroli szétszerelt állapotban, vonaton és hajón hozta Budapestre. A fából készült kereszt 600 cm magas, a rajta lévő, ugyancsak fából faragott Krisztus teste 286 cm. A művész a keresztet itt állította össze. A kereszt a Szent Imre év után a budapesti Szent Domonkos templomba került. Az 1933-as jamboree alkalmával az osztrák cserkészek innen kölcsönözték ki és ezzel vonultak fel a jamboree megnyitóján, majd a tábor főterén állították fel. Fennmaradt ebből az időből egy fotó, amelyen a fák lomjai és a szél különös játéka folytán a kereszt bal oldalán Nagymagyarország s benne a Trianon utáni Magyarország térképe létható. A Tiroli kereszt a gödöllői jamboree-n 1933-ban

16 17 1934-ben megindult a rövidhullámú rádióamatőr munka és 1937-ben létesült a Központi Rövidhullámú Rádióállomás HA6K hívójellel, amely ma HA5MCS hívójelre jelentkezik. Nagyon népszerűek voltak a Hárshegyi Cserkészparkban és a kerületi cserkészházakban működő rádióállomások. 1935-ben a lengyelországi spalai Lengyel Nemzeti Nagytáborban 550 fővel vettek részt a magyar cserkészek, ahol Teleki Pál vezetésével több száz talicska földet vittek a Pilsudski-emlékmű részére tervezett domb építéséhez. 1936-ban a berlini olimpián a magyar cserkészek is jól szerepeltek: Csík Ferenc megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, Rotter Lajos pedig a 326 km-es Berlin- Kiel útvonalon a Nemere nevű, motor nélküli, vitorlázó repülőgépével világrekord táv-célrepülést hajtott végre. Rotter Lajos A cserkészetben akkor már több neves ember is tevékenykedett, politikusok, tudósok, művészek, például Teleki Pál, Sík Sándor, Karácsony Sándor, Szent-györgyi Albert, Márkus Miklós, Bárdos Lajos. 1937. július 31 augusztus 14. között az 5. jamboree-t Vogelenzangban, Hollandiában rendezték meg. Kolozsváry Béla vezetésével 500 magyar cserkész vett részt rajta, Balla Dezső, Szurmay Tibor és Kelecsényi Gábor közreműködésével. A néptánccsoport Vida Vilmos és Nemere János, a zenekar Kiel Ernő karnagy vezetésével ért el nagy sikert. A kajakosok újból megszerezték az első helyet. A díjkiosztáskor Bi-Pi a következőkkel adta át a díjat: Ti magyarok még mindig a régiek vagytok. Örülök, hogy most is ti győztetek. A csapatoknál igen komoly munka folyt. Híres parancsnokok, például a 14. sz. Hollóknál Mattyasóvszky Kasszian atya vagy a 309. sz. Assisi Szent Ferenc csapatnál Szabó Bendegúz, Böndi bá tette vonzóvá a cserkészetet. Meg kell emlékezni még gróf Teleki Lászlóról is, a Szövetség külügyi vezetőjéről. Mattyasóvszky Kasszian Szabó Bendegúz Csík Ferenc 1938-tól a bécsi döntések alapján visszacsatolt területeken újra indult a magyar cserkészet. A Felvidéken Mrenna József, Bíró Lucián, Hornyák Odilló és Beszédes Lajos voltak a vezetők. Erdélyben Puskás Lajos, Pataki József, Szakács Antal, Józsa János, Balzsek Róbert és mások irányították a csapatokat. A cserkészfiúk és leányok nagymértékben kiveszik a részüket az Eucharisztikus Kongresszus rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában. 1939. február 16-án ismét gróf Teleki Pál lett a miniszterelnök, cserkészmunkáját azonban nagy elfoglaltsága mellett is tovább folytatta. A Nemzetközi Leánycserkész Szövetség 1938-ra tervezte a 10. éves jubileumi nemzetközi táborozását Magyarországon. A Szent Év és az Eucharisztikus Kongresszus miatt azonban erre 1939 augusztusában került sor Gödöllőn. A leánycserkészek béketalálkozóján a Pax Tingen, 4.000 hazai és külföldi cserkészleány vett részt. Bi-Pi betegsége miatt nem tudott jelen lenni, de levelében köszöntötte a rendezőket és a résztvevőket. (7. sz. melléklet.) A tábor végén a távoli országokból érkező lányok még haza sem értek, 1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború. Pax Ting-jelvény 1940. november 13-án először, majd több esetben is, Palló Imre országgyűlési képviselő interpellációjában kirohant a cserkészet ellen, melyet Teleki Pál viszszautasított. 1941. január 8-án meghalt lord Robert Baden-Powell, a cserkészet megalapítója, a világ főcserkésze. A jobboldal ezt az alkalmat is felhasználta a cserkészet elleni támadásokra. 1941. április 3-án meghalt gróf Teleki Pál miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, halálával a magyar cserkészet nagy támogatóját veszítette el. A háború alatt, 1942 1944-ben a Magyarországra telepített bukovinai székely gyerekeknek sorozatban cserkésztáborokat szervezett a Szövetség. 1942-ben felerősödött a katonai vezetés óhaja, hogy a cserkészet olvadjon be a levente intézménybe. Végül a kormányzó óhajára kiadott miniszterelnöki rendelet ezt megakadályozta, de ezzel egyidejűleg megkezdődött a cserkészszövetség helyett a Magyar Cserkészmozgalom szervezése. Március 11-től kinevezésre került a harmadik főcserkész vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc személyében, aki katonatiszt volt, a Ludovika Akadémia parancsnoka. Ő kiállt a cserkészeszme mellett, de csak részben sikerült megvédenie a cserkészet érdekeit. 1942. március 28-án Éry Emilt megbízott elnöknek, majd augusztus 1-től országos parancsnoknak nevezték ki. Éry Emil

18 19 Az 1940-es évek elejétől nagy erővel bontakozott ki a regös mozgalom, a magyarság, a magyar falu, a parasztember, a paraszti kultúra megismerésére és terjesztésére. A II. világháború alatt ismét a karitatív munka került előtérbe. Az Önkéntes Mentőcsapatok légoltalmi, illetve légvédelmi figyelő szolgálatot, romeltakarítást, hírvivést, elsősegélynyújtást végeztek, kiszolgálták a katona- és sebesültszállító vonatokat, istápolták az árvákat és özvegyeket, gyűjtöttek a fronton lévő katonáknak. A csapatokban és a központi szerveknél működő felnőtt vezetők nagy része a fronton vagy a hátországban teljesített katonai szolgálatot, így a cserkészmunkát a 16-18 éves őrsvezetők és segédtisztek vezették. Sokszor a parancsnok vagy a rajtiszt tábori levelezőlapon küldte az iránymutatást. 1944 második felében, az ostrom alatt minden közös cserkészmunka leállt. A cserkészek az utolsó összejövetelen kapott intelmek alapján öntevékenyen dolgoztak tovább a cserkésztörvények szellemében: A cserkész ahol tud, segít. A Magyar Leánycserkész Szövetség elnöke 1944-től Zimmermann Rózsi lett. 1944. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség vezetősége írásbeli rendeletet kapott, hogy a cserkészet alakuljon át Hungarista Őrszem mozgalommá. Erre a cserkészet ellenállása és a háborús események miatt már nem került sor. Az ostrom és a szovjet megszállás után 1945 februárjában ismét megalakult a Cserkész Intéző Bizottság. Jánosi Sándor lett az ügyvezető elnök. Létszámban megfogyva, kevés vezetővel, kifosztott cserkészotthonokban, szétvert repülőtereken, vízi telepeken újraindult a cserkészmunka. Jánosi Sándor November 11-én újjáalakult a Magyar Cserkészszövetség gróf Teleki Géza elnökletével. A korábbi jobboldali támadások után most a baloldal erőteljes akciója indult meg a cserkészet akadályozására, szétverésére önkényeskedésekkel, személyek elhurcolásával. Ugyanakkor 500 csapatban 50.000 fölé emelkedett a cserkészek száma. Több cserkész-összesküvést lepleztek le, például Szombathelyen, Baján és máshol. Rajk László belügyminiszter 1946. május 13-án elrendelte a szövetség munkájának felülvizsgálatát, majd július 19-én feloszlatta a Szövetséget. Július 22-én közgyűlést hívattak össze, ahol a népi szárny vezetésével megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége. Az elnök Karácsony Sándor, ügyvezető elnök Farber József, főtitkár Jánosi Sándor lett. Még ebben az évben Németországban munkához látott a Nyugatra került cserkészvezetők közreműködésével a Hontalan Sasok csoportosulása, majd a Teleki Pál Munkaközösség, a kint élő magyar cserkészek összefogó szervezete. 1947. augusztus 9 19. között még egyszer felragyog a magyar cserkészek csillaga, Franciaországban a 6. moissoni jamboree-n. Az erősödő kom munisták vezetője, Rákosi Mátyás nem járult hozzá a magyar cserkészek kiutazásához. Veres Péter népi író, a Nemzeti Parasztpárt vezetője, miniszter a cserkészek kérésére járt nála több ízben, mondván, hogy ha nem utazhatnak ki a magyar fiúk, a világ meggyőződik arról, hogy nálunk milyen terror uralkodik. Végül az eredetileg felkészített 400 fő helyett csak 200 fiú utazhatott el a Francia Államvasutak felajánlott vonatán. A fiúk meghálálták a bizalmat ügyességükkel és szerénységükkel. Rábai Miklós vezetésével a magyar népi ének- és tánccsoport, és a debreceni bábosok Vízváry László irányításával belopták magukat a táborozók szívébe. Sikerük leírhatatlan volt. A kajak ügyességi versenyen több száz induló között indult 4 magyar kajakos - kiket megszóltak a kissé kopott és agyonjavított kajakjukért - a selejtezőkből bejutottak a 20 fős döntő futamba, majd ott az első négy helyezést is megszerezték. Ez volt sokáig az utolsó jamboree, amelyen magyar cserkészek részt vehettek. Rábai Miklós A franciaországi Moissonban 1947-ben megtartott jamboree területén egy keskeny vágányú kisvasút reggeltől estig, megállás nélkül szállította a táborozókat. Körbe-körbe járt a táborban, amelyre menet közben lehetett fel- és leszállni. Ez adta az ott lévő magyar cserkésztiszteknek az ötletet, hogy a Csillebércen kialakítandó új Cserkészparkhoz, illetve 1948 augusztusában ott létesítendő 1848-as táborhoz egy ilyen kisvasutat építsenek. A Magyar Cserkészszövetség megkezdte a szervezést, de az általuk meghirdetett jubileumi tábort, a hatalomra került Magyar Dolgozók Pártja segítségével az utolsó pillanatban az úttörők vették át. Így jött létre az Úttörőváros és az Úttörővasút. A jamboree-ról hazaérve október hóban megalakult a Cserkész-Úttörő Öszszekötő Bizottság. 1948. március 25-től Farber József lett az ügyvezető elnök. Mindenki tudta, hogy ez a magyar cserkészet végét jelenti. Így is történt, az 1948 június 27-i közgyűlés határozata alapján a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége hivatalosan beolvadt a Magyar Úttörők Szövetségébe. A szeptemberi átadásig dr. Erdélyi Ferenc volt az elnök. Ezzel egyidejűleg megszüntették a Nemzetközi Irodai tagságot is. Elvették a cserkészek otthonait, létesítményeit, táborozó és más felszereléseiket, elkobozták vagy szétszórták az irattárakat, könyvtárakat. Erőteljes hajsza kezdődött a cserkészvezetők ellen, zaklatások, házkutatások következtek, s aki a szép szónak nem engedett, találtak koholt vádat, hogy internálják, bebörtönözzék vagy kivégezzék. Még a Gödöllőn 1943-ban felállított jamboree emlékszobor is útban volt, ledöntötték és ismeretlen helyre szállították. Volt, aki behódolt és az úttörők között találta meg helyét. Sajnos tévedtek, mert igen hamar eltávolították az úttörők közé állt egykori cserkészeket.

20 21 A hatalom a Magyar Cserkészleány Szövetség megszüntetéséről elfelejtkezett. A lehetőségek beszűkülése, majd teljes megszűnése miatt a Szövetség kénytelen volt kimondani az 1949. február 27-i közgyűlésen a munka megszüntetését. A két szövetség tagjainak többsége azonban sportegyesületekben, főleg a természetbarát szakosztályokban vagy más egyházi szervezetekben és civil klubokban tevékenykedett tovább. Kirándultak, táboroztak, cserkészszerűen éltek, csak ezt nem mutathatták ki. A hamu alatt tovább izzott a parázs, várva, hogy az újrakezdés szele mikor lobbanthatja újból lángra a cserkészeszme tábortüzét. Ezután a Németországban működő Teleki Pál Munkaközösség felvette az itthoniak kezéből kicsavart zászlót és tovább vitte a Magyar Cserkészszövetséget Európában, Észak- és Dél-Amerikában, majd Ausztráliában és Afrikában is. Mindenhol, ahol magyarok éltek. 1951-ben a Szövetség központját Európából Garfield-be, Észak-Amerikába tették át. Fő szervezőjük és vezetőjük kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész volt, továbbá Bodnár Gábor, Mattyasovszky Zsolnay Miklós és sokan mások. Európában pedig Kölley György és Galambos Ireneusz atyák irányításával tevékenykedett sok magyar cserkészvezető. Bodnár Gábor Mattyasovszky Zsolnai Miklós Kölley György A kemény diktatúra idején búvópatakként működött a hazai cserkészet. 1956-ban azonnal megkezdődött az újjászervezés, de amint a forradalom, ez a kezdeményezés is hamar elbukott. 1966-tól 1988-ig a Cserkész Világszövetség főtitkára és a World Organization of the Scout Movement vezérigazgatója a magyar származású emigráns, svájci állampolgár dr. Nagy László cserkésztiszt lett. A mozgalmas 22 év történetét a 2001-ben magyarul megjelent A föld gömbölyű című könyvében írta meg. Dr. Nagy László A hazai elnyomás puhulásával újabb kibontakozás kezdődhetett. Az 1984. július-augusztusi Pedagógiai Szemlében megjelent Mészáros István Cserkészet és pedagógia című tanulmánya, amely igen nagy vitát váltott ki. Majd a Kritika 1985 júniusi számában fejtette ki eltérő nézeteit Mészáros István és E. Fehér Pál. Megindult az erjedés és egyre több sajtóanyag, tanulmány jelent meg a cserkészetről. A magyar cserkészet újjászületése a rendszerváltozás után 1988. május 27-én Szegeden a Fekete Házban megnyílt A magyar cserkészet története című kiállítás, melyet november 10-én nemzetközi konferencia követett Közösségteremtés és mozgalom: a cserkészet címmel. Ugyanezen év június 28-tól augusztus 31-ig Budapesten a Munkásmozgalmi Múzeumban a hónap műtárgyaként egy cserkésztiszti öltözet került kiállításra. Október 11-én Budapesten a Múzeum Kávéházban összegyűlt cserkészvezetők a Szövetség azonnali megalakítása mellett döntöttek. November 12-én Budapesten a Jurta Színházban megtartott tiszti gyűlésen a megjelent öregcserkészek és vezetők a cserkészet újraindítását sürgették. November 22-én Kőszegen a Jurisits Múzeumban nyílt cserkészkiállítás. Végül december 6-án a Bajcsy-Zsilinszky Társaság beszélgetést tartott a cserkészetről. 1989. január 23-án a Magyar Cserkészszövetség megtartotta alakuló közgyűlését, ahol id. dr. Surján Lászlót választották meg elnöknek. A Budapesti Bíróság a 7.PK.20 493/1989/1.sz. végzés alapján a Magyar Cserkészszövetséget 1. sz. alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába felvette. Elvi ellentétek miatt egyes cserkészvezetők nem fogadták el a Magyar Cserkészszövetség elképzeléseit és egy hét múlva, 1989. január Halászné Várady Ildikó Id. dr. Surján László 28-án megalakították a Magyar Cserkészcsapatok Szövetségét a regös dr. Morvay Péter elnökletével. Október 19-én újraalakult a Magyar Leánycserkész Szövetség is Halászné Várady Ildikó elnökletével. 1989. március 15-én a Gödöllői Városi Múzeum és a Petőfi Sándor Művelődési Központ rendezésében kiállítás nyílt az 1933-as gödöllői jamboree emlékére. 1990. január 10-én a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége képviselői Genfben megállapodtak a Magyar Cserkészet Tanácsa megalakulásában. Ez biztosította az utat, hogy a Nemzetközi Szövetség tagjai sorába ismét felvegyék Magyarországot. Február 10-én Budapesten megalakult a Tanács, majd július 23-én a Nemzetközi Iroda felvette tagjai sorába. Az erőviszonyok megváltozása miatt a Cserkész Világ Committee 1992. szeptember 26 27-i ülése úgy határozott, hogy megszüntetik a Magyar Cserkészet Tanácsát, és újból

22 23 egyedül a Magyar Cserkészszövetség képviseli Magyarországot az Irodában. Az itthoni kedvező változásokra való tekintettel az emigrációban működő Magyar Cserkészszövetség visszaadta az addig őrzött zászlót és nevét kiegészítve a jövőben Külföldi Magyar Cserkészszövetség néven működött tovább. Majd 1995-ben megjelentették 50 éves történetüket bemutató kötetüket Szétszórt árvalányhaj címen. 1990-ben a Zánkai Gyermeküdülő Centrumban is nyílt egy kamarakiállítás a cserkészetről. 1991-ben Hollandiában a IV. haarlemi jamboretten mutatkoztak be a magyarok a világ cserkészeinek. A magyar küldöttséget nagy ovációval fogadták a külföldi cserkészek. 1991 nyarán, augusztus 8-16-ig a 17. jamboree Koreában került megrendezésre, amelyen 17 magyar fiú és leány vehetett részt. Vezetőjük Csizmazia András cserkésztiszt volt. A világ cserkészetének nagy családja itt fogadta be újból a magyar cserkészetet. Regöseink ismét kivívták a világ szeretetét. Június 4-én a Testnevelési és Sportmúzeumban Cserkésztörténeti kiállítás nyílt, amely 10 hónapig tartott nyitva. Ez év szeptember 28-án a Magyar Cserkészszövetség Újraalakulási Díszjelvényt alapított a cserkészet újjászervezésében kitűnt cserkészek részére. A Magyar Cserkészlány Szövetség vezetőségében többszöri változás állt be: 1991-től Végh Márta, 1992-től dr. Víg Péterné, 1993-tól Hegymegi Kiss Áronné volt az elnök. 1993 augusztusában a 4. jamboree 60. évfordulóján Gödöllőn rendezték meg a Jubileumi Emléktáborozást, melyen Baden-Powell Betty nevű lánya mint fővédnök és Bi-Pi unokája is részt vett. Az 1.500 hazai és külföldi (köztük elsősorban magyar származású) cserkész a 10 nap alatt változatos programokban vehetett részt. Egy évvel később elkészült az új cserkészszobor is, melyet 1994-ben Szent György-napján avattak fel Gödöllőn a Művelődési Központ melletti téren. A Testnevelési és Sportmúzeum volt az a közgyűjtemény, amely kezdetben gyűjtötte a cserkészemlékeket. 1994. augusztus 1-jén azonban egy önálló cserkész muzeális intézmény jött létre a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye és Könyvtára néven, Bokody József vezetésével. Az új intézmény egyrészt átvette a Sportmúzeum cserkészgyűjteményét, másrészt önálló gyűjteményezési munkába kezdett, és anyaga szinte napról-napra gyarapodott az öregcserkészek adománya vagy hagyatéka révén. A 2004 novemberi tisztújító közgyűlés Katona Tamást választotta meg elnöknek. Újból kapott Cserkészparkot a Szövetség Ady-ligeten, a volt Julianna-major helyén. 1994 nyarán új székházat kapott a Magyar Cserkészszövetség Budán, a Tömörkény utcában. Budapest II. Tömörkény utca 3/a., a Magyar Cserkészszövetség új székháza 1994-től. Katona Tamás, a Magyar Cserkészszövetség elnöke 1994-től 1998-ig 1995. augusztus 1 11. között Hollandiában Drontenben került megrendezésre a 18. jamboree. Ezen a magyar szövetségekből összesen 100 fős magyar kontingens vett részt. A külföldön működő magyar cserkészek először vehettek részt a magyar kontingensben. Egy őrs kerékpáron tette meg az utat Budapestről a táborhelyig. A magyar regösök, táncosok ismét jól szerepeltek. Az új cserkészszobor és felavatása 1994-ben Gödöllőn Kerékpáros őrs 1995-ben

24 25 1996. július 8-án Zánkán, a Gyermek és ifjúsági szervezetek az ezredfordulón című szakmai konferencián a hazai cserkészszövetségek is előadásokat tartottak és kiállításon is bemutatkoztak. 1996. augusztus 10-től 21-ig az Ópusztaszeri Emlékparkban került sor a Millecentenáriumi Kárpátmedencei Cserkész-testvériség Nagytáborra. Németh István volt a táborparancsnok. A hét törzsről elnevezett altáborban a hét vezér volt a parancsnok. A megnyitás, a tábortüzek és a záró ünnepség keretében felelevenedett a honfoglalás története. A 950-1.100 fős tábor lakói változatos programokban válogathattak a táboron belül és kívül is. Vereckéről gyalogos és kerékpáros túra vezetett a táborhelyre, s a Tisza mellett külön vízi cserkésztábor is volt. A Cserkészgyűjtemény kiállítást rendezett a tábor területén. A magyar cserkészek évek óta bekapcsolódnak a Betlehemi láng akcióba. A karácsony előtt Bécsben átvett Szeretet-lángot a magyar cserkészek vitték szerte az országba, az első években a kárpátaljai és erdélyi magyar településekre is. 1997. május 10-én avatták fel a Sztrilich Pál Cserkészparkban Bi-Pi bronzba öntött lábnyomát. Az eredeti a Hárshegyi Cserkészparkban a háború alatt elveszett. A Szövetség 1998. október 17-i közgyűlése Gyulai Endre, Szeged-csanádi megyéspüspököt választotta meg elnöknek. 2000. június 23-án éjfélkor a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma felhívására emléktüzek gyúltak ki az államalapítás ezredik évfordulója alkalmából szerte a Kárpát-medencében. Ezt az akciót évente megrendezik. Augusztus 10 21. Gyulai Endre között Esztergomban tartották az államalapítás centenáriuma alkalmából a Millenniumi Emléktábort, a MET-2000-et. Az összlétszám elérte a 2.000 főt. Ezzel párhuzamosan a Szent István Gimnázium dísztermében egy hónapig nyitva tartó cserkésztörténeti kiállítás nyílt. Részletek a kiállításról 2001. április 29-én avatták fel Baján, a Sugovica-partján a II. világháború után épült egyetlen cserkész vízi telepet. Június 20 24. között Békásmegyeren zajlott le a 4. Európai Öregcserkész Konferencia. A résztvevő 526 fő 29 országból érkezett. A konferencián számos előadás hangzott el. A Magyar Posta öregcserkész bélyeget adott ki az alkalmi postahivatal emlékbélyegzőjével. 2001. júliustól dr. Roszmusz András volt a Szövetség megbízott elnöke, majd 2002. május 25-től rendes elnöke. Roszmusz András 2003. április 5-től dr. Máthé Boglárka lett a Magyar Leánycserkész Szövetség elnöke. Őt 2004. június 27-én Szalay Zsófia megbízott elnök követte, 2005. március 9-től Tóth Eszter vette át az elnökségét. Őt 2006. április 2-től ismét Szalay Zsófia követte az elnöki teendők ellátásában. 2003 tavaszán a gödöllői jamboree 70. évfordulóján emlékkiállítást rendezett a Gödöllői Városi Múzeum, melyet a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye is támogatott. A megnyitón azt a tárogatót szólaltatták meg, amellyel annak idején az 1933-as jamboree-t is megnyitotta Márai György. A kiállításon bemutatták a gödöllői 44. számú II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat zászlaját, melynek hányatott sorsa volt. 1944 végén a Premontrei Gimnáziumban létesített szovjet hadifogolytábor valamelyik lakója vihette magával a Szovjetunióba a zászlót, melynek hátoldaláról időközben kivágták II. Rákóczi Ferenc fejedelem arcképét. 1947-ben Nádasi Alfonz bencés szerzetes hozta vissza a csapatzászlót a gödöllői Premontrei Gimnáziumnak. 2006. május 27-én a Székesfehérvári Önkormányzat dísztermében tartotta a Magyar Cserkészszövetség tisztújító közgyűlését. A teljes elnökség lecserélődött, az új elnök Buday Barnabás Buday Barnabás lelkész lett. A 2007-es év a cserkészet 100. születésnapjának megünneplésével telt. Március 17-én harmadik alkalommal rendezték meg a szegedi cserkészek a Szegedi Árvízi Emléknapot a Dóm-téren. Április 27 29-én Országos Centenáriumi Cserkésznap volt Budapesten. Május 9-én a cserkészet megszületésének 100. évfordulóján a Magyar

26 27 Posta egy szép bélyegblokkot hozott forgalomba: Bi-Pi képe mellett az első cserkésztábor emlékköve és kenuzó cserkészek láthatók rajta. Július 27-én a Cserkészgyűjtemény az európai országok által kiadott emlékbélyegekből nyitott kiállítást. Az angliai Hylands Parkban 2007. július 28 augusztus 8. között rendezték meg a 21. Jubileumi Jamboree-t. Ezen a 354 magyar résztvevő mellett 70 vezető és 120 nemzetközi szervező volt jelen. Augusztus 1-jén, napfelkeltekor az egész világban a cserkészek megújították fogadalmukat. Hazánkban a központi ünnepség a Sztrilich Pál Cserkészparkban volt számos fiatal- és öregcserkész részvételével. 2007. augusztus 14 17. között Kecskeméten rendezték meg a Magyar Öregcserkész Találkozót. Erre 2008. augusztus 21-től Pécsett és 2009. augusztus végén Gyöngyösön került sor, amelyen a határon túli magyar öregcserkészek is részt vettek. 2008. január 26-án a budapesti Szent Imre Gimnáziumban került megrendezésre a XIV. Országos Cserkészbál s vele egy időben az Országos Versmondó Verseny és az Országos Daléneklési Verseny. 2009. március 31-én a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye Gödöllőre költözött, a tárgyi anyag a Gödöllői Városi Múzeumba, a könyvtári és levéltári anyag pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba került. Cserkészszövetségek 1988 u tán Külön meg kell emlékezni a rendszerváltás után létrejött és cserkész elnevezést használó, úgynevezet alternatív cserkész egyesületekről és szövetségekről. Ezek közül jelenleg is működnek: Magyar Cserkészszövetség (vegyes fiú és leány csapatokkal) Magyar Cserkészleány Szövetség (csak lányok részére) Magyarországi Európai Cserkészek, Dunakeszi IFOFSAG, az Öregcserkész Világszervezet Magyarországi Gildéje (felnőtt férfiak és nők részvételével) Pár hónap vagy év alatt megszűnt vagy működését szüneteltette, illetve minimális létszámmal tevékenykedett több szervezet. Sajnos ezek csak a cserkész nevet vették fel és a cserkészeszme ápolásától távol maradtak. Ezért igen sokat rontottak a cserkészet hazai megítélésében: Európai Katolikus Cserkészek Magyar Szövetsége, Pusztaszabolcs, vezető: Baltási Nándor Független Magyar Cserkész Szövetség, Budapest, vezető: dr. Szűcs Albert. (Hungária) Magyar Cserkész Szervezet, Dunaújváros, vezető: Princz István. Lengyel- Magyar Cserkész Szövetség, Budapest, vezető: Antoniewicz Roland, majd Pálmafi József. MAGYAR CSERKÉSZCSAPATOK SZÖVETSÉGE, Budapest, vezetők: Morvay Péter, Papp Emil, dr. Bodolay Géza és Bodnár Attila, (vegyes fiú és leány csapatokkal, amelyek nagy része átlépett a MCSSZ-be vagy megszűnt, s így a szövetség is önfelszámolás következtében megszűnt) Magyar Cserkész Ifjúsági Szövetkezet és Iskola Szövetség, Budapest Magyar Cserkészlányok és Cserkészfiúk Szövetsége, Nagykáta, vezető: Szakos Ferenc, Gulyás Imre Magyar Cserkészszülők Egyesülete, Budapest, vezető: Mészáros Lajos.

28 29 A Cserkészszövetség jelvénye (1. sz. melléklet) A Szövetség jelvénye a stilizált Szent koronával ékesített cserkészliliom. A CSERKÉSZ FOGADALOM SZÖVEG (2. sz. melléklet) Én, fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom. A CSERKÉSZSZÖVETSÉG KÖSZÖNTÉSE Jó munkát! A CSERKÉSZSZÖVETSÉG JELMONDATA Légy résen! A CSERKÉSZSZÖVETSÉG SZÍNEI zöld sárga A CSERKÉSZTÖRVÉNY 1. A cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyengéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meggondolt. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lélekben tiszta. A KISCSERKÉSZTÖRVÉNY 1. A kiscserkész vezetőjére hallgat. 2. A kiscserkész uralkodik önmagán. A CSERKÉSZTISZTI FOGADALOM Én, becsületemre fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom! A rám bízott cserkészeket a legjobb tehetségem szerint nevelem és mindenben jó példával járok előttük. Példámmal és munkámmal arra törekszem, hogy a társadalom, a család és az egyes emberek életében a cserkésztörvények szelleme minél jobban megvalósuljon. Semmiféle vallás- vagy magyarellenes társulatnak tagja nem vagyok és nem leszek. A FELNŐTTCSERKÉSZ FOGADALOM Én, becsületemre fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom! Példámmal és munkámmal arra törekszem, hogy a társadalom, a család és az egyes emberek életében a cserkésztörvények szelleme minél jobban megvalósuljon. Semmiféle vallás- vagy magyarellenes társulatnak tagja nem vagyok és nem leszek. A KISCSERKÉSZ ÍGÉRET Én,. ígérem, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, ismerem a kiscserkész törvényt és azt megtartom.

30 31 (3. sz. melléklet) (4. sz. melléklet) Cserkészinduló (SÍK SÁNDOR verse, TURRY PEREGRIN zenéje) Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng, Álljunk csatasorba vidáman. Ránk vár a világ, ez a harc a mienk, Katonái vagyunk valahányan. Jó fegyverünk izmos karunk, Égő szemünk, vidám dalunk. Amerre nézünk, megterem A győzelem, a győzelem. Fiúk, fel a fejjel, az óra közel, Kel a magyar éjben a hajnal, Most kell az erős kar, a férfiú-mell, Ezeréves acél-akarattal. Zúg, mint a harci trombita: A Lomnic és a Hargita, Értünk kiált, felénk süvölt Az ősi föld, a drága föld. Szabadba fiúk! A nap arca nevet, Ott pezsdül a friss, tüzes élet. Járjuk be a mezőt meg a rengeteget, Szabad ott a szabadban a lélek! Ott szemben, szívben tiszta láng, S az Isten arca néz le ránk. Leheletén ott megterem Erő, szabadság, győzelem! Sík Sándor Megyeri hitvallás Őrt áll a Hold a Nagykevély felett. Ezer sátorban nyolcezer fiú Munkás nap után izmos álmot alszik. Kismagyarország nagyot álmodik. A völgyben itt-ott pislogó tüzek Föl-fölvetik még fáradt szemüket, És hunyorgatnak: Mire jó? Állok a dombon s birkózom magammal: Szorongatom a Mire jó? -kígyó, Az ezeréves őskígyó nyakát. És a kígyó sziszeg, sziszeg: Mit állsz itt, Te nagy bolond, gyereknél gyerekebb? Mire jó ez a cifra katonásdi? Poéta-álom, gyönyörű hazugság? A görgeteg elébe fekszel-é? Őserdők lángját kézzel olthatod? Foltos hullába támaszthatsz-e lelket? Nézd, délfelé pokolveres az ég. Tudod, mi az? A pesti éjszaka! Mozik reklámja, kávéházi csillár, Szeméremoltó színpadok tüze, Vadember-tánc őrjöngő forgatagja, Csupasz testeknek festett fénye-szennye, Lihegő, lázas, cigarettafüstös, Villanysugaras, izzó rothadás. Nem látod-e, hogy tántorog belé A céda fénybe minden, ami ép? A nemzet húsa, édes veleje, Haza és jövő és emberiség!

32 33 Halál, halál! Ezek itt alszanak! Meddig virrasztol ifjú álmukon? Hisz véreik, az édes véreik (Tegnap még ifjú-épek, mint ma ők!) Ott ránganak a Sátán ütemén! Odakerülnek ők is! Ha ma nem Holnap talán, vagy esztendő-ilyenkor: Mind ott kering a hullatánc-füzérben, És onnan nevet téged és Megyert, S az ezer-sátor gyerek-mítoszát! Bolond! Bolond! Poéta! Mire jó? Másfelé nézel? Keletre, nyugatra? Alföld! Dunántúl! Alszik. Minden alszik! És álmaik, merész nagy álmaik Meddig repesnek? Egyiké: a szomszéd Kövér telkéig, falu végéig; A másiké: hogy eztán tíz garast Kaparhasson kilenc helyett; A harmadik: hogy egy collal magasabb Székbe ülhessen, mint a többiek. Álom, álom! Ki hallja itt A Kárpátok sikongató szelét? Kinek fáj itt, ami téged gyötör? Ki sejti itt Megyernek álmait? Alföld? Dunántúl? Alszik. Vagy halott? S az Isten föltámaszt-e oly halottat, Aki jól érzi a sírban magát? Megyer? Ezeknek? Bolond! Mire jó? Te még tovább tekintel? Nyugaton, Északon, Délen hordozod szemed? Az Emberiségnek ültetsz új palántát? Főnixet vársz, újjá-kelő világot? Hát nem látod az üstököst az égen, Száz üstököst, vérfarkas hírnököt? Nem érzed-e, hogy az emberiség Mély szívében valami meghasadt? Ember volt mindig ember farkasa, De a farkas is falkában vonít; Most, most a farkas farkast fojtogat, Testvér testvérnek marcangolja torkát, Jóllakott éhest, éhes jóllakottat. Mert ütni fáj, mindenki érzi már. Fáj az ütöttnek, jobban az ütőnek, És mégis: őrült, gazdátlan kezek Céltalanul az izzó levegőben Csak kaszabolnak, zúznak, irtanak. S míg meggyalázva könyvet és keresztet, Az őrjöngő emberkirály Ízekre tépi teste templomát: Köröskörül a vérsötét egen Toronyodnak vigyorgó ördögárnyak: Vörös rém, sárga rém, fekete rém. Halál, halál! Emberhalál és istenalkonyat! Kettérepedt a korhadt földgolyó! Azt véled-e, hogy egypár brit suhanccal, Egy félmaréknyi germán álmodóval, Egy sátoralja vállas kismagyarral A hulló gömböt összetarthatod? A szálló Lelket visszakeltheted? Eredj, bolondos, magad-hitető! Hadd rúgja szét a szürkelábú hajnal A tábortűz haldokló hamvait, Eredj aludni, mint a csillagok, Aludni, mint az Isten. Nincs miért? S állván a zászlótartó domb fején, Ezer sátor fehér hullámain, Szeges sarkam a vén homokba vágom, Hogy a Vezérdomb fölsajog belé, És ajakammal nyolcezer fiú Énekel égre vallomást: Hiszek!

34 35 Hiszek! A tűzben, amely odalent parázslik, És holnap este újra föllobog, És minden este újra föllobog, És föllobog délen és északon, Egy tűz, száz tűz, ezer tűz, És föltüzel piros zsoltár az égre, És sápadt arcot rózsaszínre fest, És a szemekbe ősi lángot villant. A tűzoszlopban, amely gyújtatott, Olajmécs volt a katakomba éjén, És tábortűz a lappangó kurucnak. Hiszek a Tűzben, amely eljövendő, Amely a szívek katlanát feszíti, És el nem alszik pernye-szenny alatt. Hiszek a szélben, fürge cimboránkban, Amely a szemből álmodást söpör, És bacillust a rothadt utcalégből, Lobogót lebbent, lábat táncra szökkent, Nótát fakaszt és vitorlát dagaszt, S tábortüzeink dacos dallamát A Lomnic és a Hargita tövében Fülébe súgja testvértáborok Húnyó tüzét kavaró ikreinknek. Hiszek a földben, ifjú szép anyánkban, Hogy édesünk, nem morcos mostohánk, És ezer jóval boldog méhe áldott. Tudom, hogy már vajúdik és remeg: Már ideszült körém a semmiből Ezer sátort és nyolcezer fiút. Hiszem, hogy egyszer olyan dalra gyújt, Hogy meghallják a renegát kövek, Szétomlanak a gyilkos Bábelek, A hullamérges város-pörsenések Szűz bőre hamván fehérre simulnak, És mézes melle újszülött tején Új dallal emtet új embernemet. Hiszek! A kevesek egymásba tett kezében, A testvérszóban, a bajtársmarokban, Az érben, mely patak lesz és folyó, S halott tengerbe életet zuhant. A Szépségben, hogy szebb és édesebb A rútnál, és szürkét széppé tehet. A tiszta vízben, hogy sodorni tud, És ragadóbb a szennyvíz-áradásnál. A vízözönben, szeretetözönben, Jóság-galambban, Lélek-Ararátban. Mert hiszek az Igében, Mely elhangzott a teremtés felett, És testté lett az idők telijében. A Kovászban: Hogy emberségünk lomha derce-lisztjét Mégiscsak egyszer élővé keleszti. A Hegyi Beszéd próféta-szavát Falánk idők fertelmes bálna-gyomra Hiába nyelte el, lesz még egy harmadik nap, Mikor a mélyből felsüvölt a szó, És nem lesz, aki meg ne hallaná. A Mustármagban, mely kiszóratott, És szívében hordozza a jövőt, Mert újrazsendül minden ezerévben, És odatartja fészkes lombozatját Viharzilálta embermadaraknak, S testvérörömben elfér ágain Fehér madár és fekete madár És sárga és piros és minden. A Lélekben hiszek, Amely megzúdul ott, ahol akar.

36 37 (5. sz. melléklet) Hiszem, hogy zúdul, akar és teremt, Zúdul s teremt miáltalunk. A Lélekben, amely az élet, Amely tojáshéjat repeszt, Búzaszemet bukkant a hant alól, És sziklából Krisztust kelet. A Lélekben, amely bennünk dörömböl, És az idők méhében harsadoz, És énekel az ajkamon: Hiszek! Hiszek. És hogyha nem: hát akkor is! Ha mindhiába: akkor is! Ha minden álom: akkor is! Ha minden meghal: akkor is! A szép akkor is szép marad, A tiszta tiszta, rút a rút. Az Igazság igazság akkor is, Ha meg nem látja senki szem. A Szeretet mosolyog és szeret, És a kereszten is király. A tett különb a tunyaságnál, És hol a tépett lobogónál Tiszteletesebb szemfedő? Mert akit egyszer meglehelt a Lélek, Annak mindegy-lom élet vagy halál: Az él és áll és énekel és alkot, Megyeren és Magyarországon, Hét világrészen és a másvilágon, Az Isten őtet úgy segélje. Amen. (Megyeri cserkésztábor, 1926. július) Magyarország főcserkészei Gr. Teleki Pál 1922. június 10 1923. március 22. Tiszteletbeli főcserkész 1923. március 23 1941. április 3. (haláláig) Gr. Khuen-Héderváry Károly 1923. augusztus 13 1942. március 11. V. kisbarnaki Farkas Ferenc 1942. március 11 1980. április 14. (Haláláig viselte ezt a tisztséget, az emigrációban működő Külföldi Magyar Cserkészszövetség élén is.) Azóta főcserkész nem került kinevezésre. A Magyar Cserkészszövetség elnökei és elnöki jogkörrel megbízott vezetői Dr. Papp Gyula, elnök 1912. december 28 1913. június 28. A Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Őrszem Szövetség 1913. június 28-án egyesült Magyar Országos Cserkész-Őrszem Szövetség néven. Az őrszem megnevezés hamar elmaradt a szövetség nevéből. Dr. Papp Gyula, elnök 1913. június 28 1916. július 1. Közben 1914. július 28-án kitört az I. világháború. Az országos vezetők frontszolgálata miatt a Budapesti Cserkészcsapatok Intéző Bizottsága vette át az irányítást. Dr. Orlay Antal, vezető 1916. július 1 1917. szeptember 23. 1917. szeptember 23-án megalakult a Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága, amely november 1-től Magyar Cserkészcsapatok Intéző Bizottsága néven működött tovább. Dr. Papp Gyula, ügyv. elnök 1917. szeptember 23 1918. április 8. Dr. Darvas Ferenc, ügyv. elnök 1918. április 12 1918. október 18. Dr. Morvay Győző, IB elnök, elnök 1918. november 1 1918. december 1.