10. lecke Többkötetes könyvek bibliográfiai leírása Most már a nemzetközi szabályoknak megfelelően el tudja készíteni az egykötetes könyvek bibliográfiai leírását. Elérkezett az ideje annak, hogy a többkötetes könyvek kissé bonyolultabb szabályaival is megismerkedjék. Ez fog történni ebben a leckében. A lecke tartalma: 10.1. Többkötetes könyvek leírásána k menete 10.2. A többkötetes könyv adatainak forrásai és az adatok közlésmódja 10.3. Többkötetes könyvek leírásának bibliográfiai szintje és a leírás szerkezete 10.3.1. Egylépcsős monografikus szintű leírás 10.3.2. Egylépcsős összefoglaló szintű leírás 10.3.3. Többlépcsős monografikus szintű leírás 10.3.4. Többlépcsős összefoglaló szintű leírás 10.4. Alkötetekből álló többkötetes könyv leírása 10.5. Közös főcím nélküli többkötetes könyv Önellenőrző kérdések Feladat
10.1. Többkötetes könyvek leírásána k menete Előzetesen dönteni kell arról, hogy milyen legyen a feltárás bibliográfiai szintje (monografikus vagy öszszefoglaló) (lásd 3. lecke) a kötetek egyidőben jelentek-e meg; ha nem, melyik kötet jelent meg elsőként, mert a közös adatokat erről a kötetről kell leírni, továbbá befolyásolja a döntését, hogy a leírás nyitott lesz-e vagy zárt, milyen lesz a szerkezete (egy- vagy többlépcsős) Nyitott a leírás, ha a leírás pillanatában még nem jelent meg minden kötet (vagy nem hozzáférhető), ezért nyitva marad a Megjelenés adatcsoportja és a közös terjedelmi adatok sem közölhetők, hiszen nem tudhatjuk, hogy hány darabból fog állni a könyv az utolsó kötet megjelenésekor. Például a Megjelenés adatcsoport nyitott leírással:. Budapest : Magvető, 1986. Ezzel az adattal azt fejezte ki, hogy a könyv köteteit 1986-tól folyamatosan adják ki, de még nem jelent meg minden kötet. Lezárt a leírás, ha a többkötetes könyv valamennyi kötete megjelent, vagyis lezárult a megjelenés. Például a Megjelenés adatcsoport lezárt leírással, az utolsó kötet megjelenése után:. Budapest : Magvető, 1986 1990. 10.2. A többkötetes könyv adatainak forrásai és az adatok közlésmódja A többkötetes könyvek leírásában mind a könyv egészével kapcsolatos adatokhoz, mind a kötetadatokhoz felhasználható források rangsorára és a forrástilalomra az egykötetes könyveknél leírt szabályok érvényesek. A többkötetes könyv fizikai tagolódásából azonban adódnak olyan eltérések, amelyek csak a többkötetes könyvekre érvényesek: a kötetek közös adatainak leírásához elsődlegesen az elsőként megjelent kötetet kell felhasználni, 156
a leírás első adatcsoportjában csak az a kötetjelzés és kötetcím írható le, amelynek forrása a könyv valamely előzéke. A kötetjelzés elemeit elsősorban a könyv közlése szerinti sorrendben kell leírni, de megengedett a kötetek sorrendiségét jelző sorszámnak első elemként közlése. A kötetek sorszámát mindig arab számmal kell leírni. Például: A könyvön: A leírásban: III. kötet 3. köt. 1. rész 1. r. Volume 1 1. vol. Band 1. 1. Band *** (a gerincen) [3.] A füzet A füz. A részegység nevét (kötet, rész, Band, Volume, stb.) mindig azzal a kifejezéssel kell leírni, amellyel a könyv közli. Ha van a szónak rövidíthető alakja, a rövidítés megengedett, viszont meg kell tartani az illető nyelv helyesírási szabályait! Ha a kötetek sorrendjét valamilyen szimbólummal (például csillaggal) közli a könyv, át kell írni arab számra. Az adat ebben az esetben megengedett forrásból származónak minősül. Nem szabad viszont átírni számadatra a betűvel kifejezett kötet-sorrendet! A páros címoldallal rendelkező többkötetes könyv általában a baloldali címoldalon közli a közös, a jobboldali címoldalon pedig a kötetadatokat. (Lásd: Feladatgyűjtemény 61-62. példa) Az összevont formában leírt adatokat kötőjellel kell összekapcsolni. Például:. Budapest : Szépirod. Kvk., 1968-1983. Az adat azt jelenti, hogy a könyv 1968 és 1983 között jelent meg. Az adat nyitottságát az adat után tett kötőjel és utána üresen hagyott szóközök jelzik. Például:. Budapest : Szépirod. Kvk., 1968-. 157
Az adat azt jelenti, hogy a többkötetes könyv köteteinek kiadása 1968- ban kezdődött el, de még nem fejeződött be. (Az üresen hagyott szóközök helyére kerül majd az utolsó kötet megjelenésének évszáma.) 10.3. Többkötetes könyvek leírásának bibliográfiai szintje és a leírás szerkezete 10.3.1. Egylépcsős monografikus szintű leírás Főcím : alcím / közös szerzőségi adat. 1. kötetjelzés, Kötetcím / a kötet saját szerzőségi adata. A megjelenés helye : A kiadó neve, a megjelenés éve. a kötet oldalszáma ; méret + melléklet. (Sorozati adatok) A kötet ISBN-je kötés : a kötet ára Míg az összefoglaló szintű leírás mind a közös, mind a kötet-isbn-t kifejezi, addig monografikus szinten csak a kötet-isbn fejezhető ki. 10.3.2. Egylépcsős összefoglaló szintű leírás a) A köteteknek nincs saját címük és szerzőségi adatuk Egylépcsős leírás esetén egyszer hét adatcsoportba sűrítik a közös és a kötetadatokat. Ha a köteteknek nincs sem saját kötetcímük, sem saját szerzőségi adatuk, a kötetjelzéseket összevont formában kell megadni a leírás első adatcsoportjában, az utolsóként leírt közös szerzőségi adat után. Egyezményes jel ebben az esetben a kötetjelzést megelőző pont. Főcím : alcím / közös szerzőségi adat. 1. kötetjelzés-5. kötetjelzés. Kiadásjelzés. A megjelenés helye : A kiadó neve, megjelenés éve-megjelenés éve. A kötetek száma : illusztráció ; méret + melléklet. (Sorozati adatok). Megjegyzés. Közös ISBN kötés. Az 1. kötet ISBN -je : az 1. kötet ára. A 2. kötet ISBN-je : a 2. kötet ára 158
b) A köteteknek van saját címük és szerzőségi adatuk Főcím : alcím / közös szerzőségi adat. 1. kötetjelzés, Kötetcím / a kötet saját szerzőségi adata. 2. kötetjelzés, Kötetcím / a kötet saját szerzőségi adata. A megjelenés helye : A kiadó neve, a megjelenés éve. a kötetek száma ; méret + melléklet. (Sorozati adatok) Közös ISBN kötés : a könyv ára A Sorozat adatcsoportban a kötetenként más-más sorozati számot összefoglalóan kell leírni. 10.3.3. Többlépcsős monografikus szintű leírás Bibliográfia és katalógus számára készült tételen egyaránt alkalmazzák. Monografikus szintű leírás akkor készül a többkötetes könyvről, ha egy leírás keretében csak egy kötetet írnak le. Ekkor is elrendezhetők azonban az adatok több lépcsőben. (A leírás két lépcsőből áll: az első lépcső a közös adatokat, a második lépcső a leírandó kötet adatait tartalmazza.) Többlépcsős, monografikus szintű lezárt leírás készítésekor közömbös, hogy a kötetek egyidőben jelentek-e meg vagy sem, mert az első lépcsőben nem lehet sem megjelenési évet, sem darabszámot, sem oldalszámot leírni. (A leírás sémáját lásd: Feladatgyűjtemény 119. p.) Például: Kovacsics József szerzőségi funkciója az első lépcsőben sorozatszerkesztőként van megadva, mert a könyv ezzel a megnevezéssel közli. Könyvésze- Magyarország történeti statisztikai helységnévtára / [szerk.biz... Klinger András et al.] ; [sorozatszerk. Kovacsics József] ; [közread. a] Magyar Tudományos Akadémia Történeti Demográfiai Albizottsága, Központi Statisztikai Hivatal Lakossági Adatgyűjtések Főosztálya. Budapest : KSH : MTA. 29 cm. ISBN 963-7070-14-1 fűzött : ár nélkül Mt.: Klinger András (1930-)(szerk). Kovacsics József (1919- (sor.szerk.). Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Történeti Demográfiai Albizottság. Magyarország. Központi Statisztikai Hivatal. Lakossági Adatgyűjtések Főosztály (közread.) 4., Vas megye / [írta és szerk. Kovacsics József] ; [az adatgyűjtésben... részt vett Jeney Andrásné, Tóth Árpád, Kígyósi Attila]. 1993. 445 p. : ill., részben térk. Bibliogr.: p. 411-416. ISBN 963-215-008-2 *Vas (megye) Mt.: Kovacsics József (1919-). Jeney Andrásné (1947-)(közrem.). Tóth Árpád (1931-)(közrem.). Kígyósi Attila (1953-)(közrem.) 159
ti szempontból azonban Kovacsics József nem sorozatnak, hanem egy többkötetes könyvnek a szerkesztője. A fogalmak tisztázásával a leírónak magának kell megállapítani a leírás tárgyának dokumentumtípusát, hogy helyesen válassza meg a leírási szabványt! 10.3.4. Többlépcsős összefoglaló szintű leírás Bibliográfia és katalógus számára készült tételen egyaránt alkalmazzák, ha egy leírás keretében több kötetet írnak le. Többlépcsős a leírás szerkezete akkor, ha a könyv azonosításához szükséges bibliográfiai adatokat fizikai egységenként, külön-külön lépcsőben rendezik hét-hét adatcsoportba úgy, hogy az egyes kötetek saját adatait megelőző lépcső tartalmazza a többkötetes könyv egészére vonatkozó információkat. A kötetadatok között már nem szabad megismételni azokat az adatelemeket, amelyeket az első lépcsőben leírt! A könyvekről készült többlépcsős leírás tehát annyiszor hét + egy adatcsoportból áll, ahány kötetes a könyv. A valóságban azonban ebből a teljes adatsorból csak a fenti alapelvnek megfelelő válogatással lehet adatelemeket leírni. Összefoglaló szintű a leírás akkor, ha egy leírás keretében több fizikai egységet ír le. Ha a leírás tárgyát képező többkötetes könyv sorozatba tartozik, a Sorozat adatcsoport adatai az első lépcsőben csak akkor írhatók le közös adatokként, ha a sorozatnak nincs számozási adata, vagy a sorozat számozási adata valamennyi köteten azonos. A kerek zárójelpárban leírt sorozati adatok egymástól elválaszthatatlan egységet képeznek az ötödik adatcsoportban, ezért ezeket az adatokat nem lehet megbontani. Ha a többkötetes könyv egyes kötetein az azonos sorozatcímhez eltérő sorozati számok tartoznak, akkor a teljes sorozati adatcsoport csak kötetadatként írható le. Az első lépcsőből ekkor tehát hiányozni fognak a sorozat adatai, mert az azonos sorozati címhez tartozó eltérő sorozati szám az egész adatcsoportot eltérő, azaz kötetadattá teszi. (A leírás sémáját lásd: Feladatgyűjtemény 119. p.) 160
Moha bácsi meséi / Leszkai András ; [a grafikákat kész. Basa Katalin]. Budapest : Marana Tha 2000 Alapítvány, 1994-. 20 cm ISBN 963-7878-24-6 fűzött 1. köt. 1994. 381 p. : ill. (Marana Tha sorozat, ISSN 0865-7467 ; 27.[!28.]) ISBN 963-7878-20-3 : 320,-Ft 2. köt. 1995. 363 p. : ill. (Marana Tha sorozat, ISSN 0865-7467 ; 29.) ISBN 963-7878-21-0 : 380,-Ft 40. ábra: Többlépcsős, összefoglaló szintű nyitott leírás. A sorozati szám kötetenként különbözik, ezért sorozati adatok az első lépcsőben nem írhatók le. Villamos energetika / szerk. Tímár Peregrin László ; szerzők Faludi Andor [et al.]. [Budapest] : MEE : BME, 1993-. 23 cm. (A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös monográfia sorozata, ISSN 1218-6465) ISBN 963-8141-80-8 1 fűzött : ár nélkül Mt.: Tímár Peregrin László (1942-). Faludi Andor (1950-) 1. köt. 1993. [153] p. ISBN 963-8141-83-2 2. köt. 1993. [212] p. ISBN 963-8141-80-8 3. köt. 1994. [192] p. ISBN 963-8141-68-7 41. ábra: Többlépcsős, összefoglaló szintű nyitott leírás. Nincs sorozati szám, ezért a Sorozat adatcsoport az első lépcsőben leírható. A többlépcsős nyitott leírás első lépcsőjében tehát nem lehet leírni sem oldalszámot, sem a kötetek darabszámát, a kötetadatok között viszont le kell írni a kötet saját terjedelmi adatát, azaz az oldalszámot! A többkötetes könyv valamennyi kötetének megjelenése után a nyitott leírást le kell zárni, vagyis a Megjelenés adatcsoportot ki kell egészíteni az utolsó kötet megjelenési évével, a Terjedelem adatcsoportot pedig a kötetek darabszámával. (A kötetszám és a darabszám nem azonos fogalmak! Egy kötet több darabban is megjelenhet! Az első lépcső terjedelmi adatai között a fizikai darabszámot kell leírni!) 161
Hogy a leíró az egylépcsős vagy a többlépcsős leírást választja e a dokumentum formai adatainak rendszerbe foglalására, azt a katalógus vagy bibliográfia szempontjai döntik el. A különböző megoldások sémáiból is nyilvánvaló, hogy a könyvről a legteljesebb adatsort az összefoglaló szintű, többlépcsős leírással lehet adni. Ha a várható felhasználóknak ettől kevesebb adat is elegendő, akkor választható az egylépcsős leírás is. 10.4. Alkötetekből álló többkötetes könyv leírása Ha valamely kötet tartalma túlságosan terjedelmes, a könnyebb kezelhetőség érdekében a kötetet több fizikai egységben jelentetik meg. Ekkor a több darabban megjelent kötet egyes darabjai alköteteket alkotnak. (Lásd Feladatgyűjtemény 61/b, 62. példa). Mivel minden egyes alkötet amellett, hogy egy nagyobb egység része saját bibliográfiai adatokkal rendelkezik, adatait mind a többlépcsős, mind az egylépcsős leírásban közölni kell. A bibliográfiai adatok elrendezésére kétféle lehetőséget ad a MSZ 3424/1-78-as szabvány. A könyvtár házi katalogizálási szabályzatában kell rögzíteni, hogy a lehetőségek közül melyikkel fog a könyvtár a továbbiakban élni. a) A leírás összevontan adja meg a kötet- és az alkötet-adatokat. b) A leírás követi a könyv fizikai tagolódását és eszerint a leírás első része tartalmazza a könyv egészére vonatkozó közös adatokat, második része az adott kötet alkötetekkel közös adatait, harmadik része pedig az alkötetek saját adatai. 162
A könyv főcíme / közös szerzőségi közlés. Kiadás. Megjelenés helye : Kiadó neve, elsőként megjelent kötet megjelenési éve utolsóként megjelent kötet megjelenési éve. az alkötetek darabszáma ; méret. (Sorozat, ISSN ; sorozati szám) Megjegyzés a könyv adatainak egészére Közös ISBN kötés : a könyv ára 1. kötetjelzés, Kötetcím / az első kötet alköteteivel közös szerzőségi adata. Az alkötetek közös megjelenési éve. a kötet alköteteinek száma Megjegyzés az első kötet adataira Az 1. kötet ISBN-je : az 1. kötet ára Az alkötet kötetjelzése. Az alkötet oldalszáma Az alkötet kötetjelzése. Az alkötet oldalszáma 2. kötetjelzés, Kötetcím / a 2. kötet alköteteivel közös szerzőségi adata. Az alkötetek közös megjelenési éve. a kötet alköteteinek száma Megjegyzés második kötet adataira A 2.kötet ISBN-je : a 2. kötet ára Az alkötet kötetjelzése. Az alkötet oldalszáma Az alkötet kötetjelzése. Az alkötet oldalszáma 42. ábra Alkötetek többlépcsős, összefoglaló szintű zárt leírása az alkötetek adatainak külön lépcsőbe rendezésével A könyv főcíme / közös szerzőségi közlés. 1. kötetjelzés, Kötetcím / az első kötet alkötetivel közös szerzőségi adata. az első alkötet kötetjelzése a második alkötet kötetjelzése. 2. kötetjelzés, Kötetcím / a második kötet alköteteivel közös szerzőségi adata. a kötet első alkötetének kötetjelzése a második alkötet kötetjelzése. Kiadás. Megjelenés helye : Kiadó neve, elsőként megjelent kötet megjelenési éve utolsóként megjelent kötet megjelenési éve. az alkötetek darabszáma ; méret. (Sorozat, ISSN ; sorozati szám) Megjegyzés a könyv adatainak egészére Közös ISBN kötés : a könyv ára 43. ábra Alkötetek egylépcsős, összefoglaló szintű lezárt leírása 163
A könyv főcíme / közös szerzőségi közlés. Kiadás. Megjelenés helye : Kiadó neve, elsőként megjelent kötet megjelenési éve utolsóként megjelent kötet megjelenési éve. az alkötetek darabszáma ; méret. (Sorozat, ISSN ; sorozati szám) Megjegyzés a könyv adatainak egészére Közös ISBN kötés : a könyv ára 1. kötetjelzés, Kötetcím / az első kötet alköteteivel közös szerzőségi adata. az első alkötet kötetjelzése a második alkötet kötetjelzése. az alkötetek közös megjelenési éve. a kötet alköteteinek száma Megjegyzés Az 1. kötet ISBN-je : az 1. kötet ára 2. kötetjelzés, Kötetcím / a második kötet alkötetivel közös szerzôségi adata. a kötet első alkötetének kötetjelzése a második alkötet kötetjelzése. az alkötetek közös megjelenési éve. a kötet alköteteinek száma Megjegyzés A 2. kötet ISBN-je : a 2. kötet ára 44. ábra Alkötetek többlépcsős, összefoglaló szintű lezárt leírása a kötet és alkötet adatainak összevonásával 10.5. Közös főcím nélküli többkötetes könyv Ha a kötetjelzéssel megjelentetett kötetnek az e kötetjelzéssel jelölt nagyobb egységére vonatkozóan közös összefoglaló főcíme nincs, a kötetet egykötetes könyvként kell leírni. A kötetjelzést a Megjegyzések adatcsoportban kell megadni. 164
Önellenőrző kérdések 1. Milyen előzetes döntésekre van szükség egy többkötetes könyv leírásának elkezdése előtt? 2. Milyen szempontokat vesz figyelembe akkor, amikor döntenie kell arról, hogy a leírás tárgya, amit a kezében tart, egy többkötetes könyv, vagy egy sorozat-e? 3. Miért van jelentősége annak, hogy megkülönböztesse a többkötetes könyvet a sorozattól? 4. Mi a bibliográfiai szint fogalma? 5. Mi a páros címoldal fogalma és az hogyan tartalmazza a többkötetes könyv adatait? 6. Mi a különbség kötet, példány és darab között? 7. A többkötetes könyv többlépcsős összefoglaló szintű lezárt leírásának első lépcsőjében kötet, darab, példány, vagy oldalszám a terjedelem adata? 8. Többkötetes könyv összefoglaló szintű többlépcsős leírásának első lépcsőjét melyik kötet alapján írja le? 9. Hogyan fejezi ki a könyv forráshelye, hogy több kötetnek közös az ára? Miért van jelentősége ennek a ténynek? 10. Hány ISBN-je van egy három kötetes, két kiadó közös gondozásában megjelent könyvnek? 11. ISBN leírható-e külső forrásból? Ha igen, az milyen forrásnak számít? 12. Sorolja fel a többkötetes könyv leírásának bibliográfiai szintjeit! 13. Mit jelent a többlépcsős leírás fogalma? 14. Mikor készül nyitott leírás? 15. Készülhet-e monografikus szintű többlépcsős leírás? 165
Feladat 1. Nyissa ki a feladatgyűjteményt a 65. feladatnál! Arany János költői művei többkötetes könyv közös főcíme, vagy sorozatcím? Indokolja meg válaszát, majd készítse el a könyvről a bibliográfiai leírást! 2. Ha az első feladattal elkészült, ismételje át a könyv főcímének forráshelyével és a szerzői sorozattal kapcsolatos leckét! 166
11. lecke Könyvrészlet analitikus leírása Ebben a leckében meg fog ismerkedni azzal a módszerrel, hogy miként lehet visszakereshetővé tenni egy könyv egy fejezetét, egy gyűjtemény valamely darabját, vagy akár egy folyóiratcikket. 167
? Analitikus leírással lehet leírni a dokumentum mindazon, önálló címmel rendelkező részeit (fejezeteit, tanulmányait, cikkeit, stb.), amelyeket a részek saját szerzői és címei szerint is visszakereshetővé akarunk tenni. Nyissa ki a Feladatgyűjteményt a 33. feladatnál! (XX. századi angol drámák) Nézze végig a forráshelyeket és képzelje el, hogy egy olvasó Önhöz fordul a következő kérdéssel: Megvan-e a könyvtárban a Pygmalion című mű? Ha a leírás tárgya a könyv egésze, akkor a visszakeresés is a könyv egészére irányul elsősorban, vagyis a katalógus arra a kérdésre ad választ, hogy megvan-e a könyvtárban a XX. századi angol drámák című kötet? XX századi angol drámák / [G.B. Shaw et al.] ; [ford. Bányay Geyza et al.] ; [vál. és az utószót írta Ungvári Tamás] ; [az életrajzi jegyzeteket Budai Katalin állította össze]. Budapest : Európa, 1985. 940 p. ; 20 cm. (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522) Tartalom: 1.: Ember és felsôbbrendű ember / G.B. Shaw ; ford. Ottlik Géza. 2.: Pygmalion / G.B. Shaw ; ford. Mészöly Dezső. 3.: Szent Johanna / G.B. Shaw ; ford. Ottlik Géza. 4.: Purgatórium / W.B Yeats ; ford. Garai Gábor. 5.: A nyugati világ bajnok / J.M. Synge ; ford. Ungvári Tamás. 6.: Juno és a páva / J.M. Synge ; ford. Nagy Péter. Gyilkosság a székesegyházban / T.S. Eliot ; ford. Vas István. Godot-ra várva / Samuel Beckett ; ford. Kolozsvári Grandpierre Emil ISBN 963 07 3421 4 kötött : 83,-Ft Mt.: Shaw, George Bernard (1856 1950). Yeats, William Buttler (1865 1939). Synge, John Millington (1871 1909). Eliot, Thomas Stearns (1888 1965). Beckett, Samuel (1906 ). Mészöly Dezső ( ) (ford.). Ottlik Géza( ) (ford.). Garai Gábor( ) (ford.). Ungvári Tamás ( ) (ford.). Nagy Péter ( ) (ford.). Vas István ( ) (ford.). Kolozsvári Grandpierre Emil ( ) (ford.). Bányay Geyza ( ) (ford.). Ungvári Tamás ( ) (vál. és az utószó). Budai Katalin ( ) (életrajzi jegyzetek) Ut.: Grandpierre Emil, Kolozsvári Kolozsvári Grandpierre Emil 45. ábra A könyv egészéről készült cím szerinti főtétel A visszakeresés szempontját (a rendszót) aláhúzással jelölték Szükséges azonban, hogy a könyv főcíme mögött megbúvó művek saját címük szerint is visszakereshetők legyenek. Ennek egyik módja a könyv 168
analizálása, vagyis a kötetet alkotó egyes műveknek a leírás tárgyául választása. A könyv analizálásának eredményeképpen analitikus tételek jönnek létre: SHAW, George Bernard (1856 1950) Pygmalion / G.B. Shaw ; ford. Mészöly Dezsô. In: XX századi angol drámák / [G.B. Shaw et al.] ; [ford. Bányay Geyza et al.] ; [vál. és az utószót írta Ungvári Tamás] ; [az életrajzi jegyzeteket Budai Katalin állította össze]. Budapest : Európa, 1985. p. 233-350. (A világirodalom klaszszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522) ISBN 963 07 3421 4 kötött : 83,-Ft Mt.: Mészöly Dezső ( ) (ford.) 46. ábra A kötet egyik művéről készült analitikus tétel Az analitikus tétel a leírás első részében a leírandó mű címét és szerzőségi adatait tartalmazza, a leírás második részében pedig. In: jel után azt fejezi ki, hogy a leírás tárgyául választott mű melyik kötet hanyadik oldalán található. Az analitikus leírás számára az egész könyv főforrásnak minősül. Magáról a könyvről elegendő az azonosításhoz szükséges minimális adatokat közölni, hiszen a kötetről készül főtétel, amely minden adatot tartalmaz. Az analitikus tételen a jelzi, hogy melyik az a rendszó, amelynél a könyv teljes leírását tartalmazó főtétel megtalálható. 169
Önellenőrző kérdések 1. Milyen esetben készít analitikus leírást és mi a jelentősége? 2. Mit fejez ki az analitikus leírás első része? (Az In: jel előtti rész) 3. Mit fejez ki az analitikus leírás második része? (Az In: jel utáni rész) 4. Az analitikus leírásban melyik oldalszámot írtja le? 170
12. lecke A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma Miután elsajátította a könyv formai adatainak nemzetközi értelmezhetőség szerinti leírását, elérkezett az ideje annak, hogy megismerkedjék a számítógéppel olvasható formátumok elkészítésével is. Ezek az ismeretek szükségesek lesznek majd az Integrált könyvtári rendszerek című tárgy tanulásakor is. A lecke tartalma: 12.1. Az ISBD, a MARC formátum és a nemzeti szabványosítás 12.1.1. Az egyetemes bibliográfiai számbavétel (UBC) eszköze, az ISBD program 12.1.2. Machine-Readable Cataloging (MARC) 12.1.2.1. Mi a MARC? 12.1.2.2. Katalógustétel és bibliográfiai rekord 12.2. A MARC rekord szerkezete 12.2.1. A rekordfej 12.2.2. A mutató 12.2.3. Adatmezők 12.2.3.1. Kötelező, vagy feltételesen kötelező adatmezők: 12.2.3.1. Fenntartott adatmezők 12.2.3.2. Bibliográfiai adatmezők 12.2.3.4. Példák a bibliográfiai adatmezők szerkezetére Önellenőrző kérdések 171
12.1. Az ISBD, a MARC formátum és a nemzeti szabványosítás 12.1.1. Az egyetemes bibliográfiai számbavétel (UBC 1 ) eszköze, az ISBD 2 program Az IFLA 3 1973-ban hirdette meg hosszútávú, a világ dokumentumtermésének egyetlen nagy világbibliográfiában való számontartására irányuló programját. Célja az volt, hogy egy világméretű kommunikációs hálózat jöjjön létre, amelynek segítségével lehetővé válik a dokumentumok világméretű cseréje, a különböző kultúrájú területek dokumentumairól szóló információknak egyetlen nagy jegyzékbe olvasztása. A dokumentumok egyetemes számbavételének (UBC) és egyetemes hozzáférésének (UAP 4 ) biztosítása csak a dokumentumokat leíró adatoknak az azonos értelmezése mellett lehetséges. Ezért ki kellett dolgozni azokat a szabályokat, amelyek figyelembe véve az egyes dokumentumtípusok közötti különbségeket lehetővé teszik az egyértelmű azonosítást. Ezeket a szabályokat dokumentumtípusonként az ISBD program keretében dolgozták ki. Az alapvető keretszabály az ISBD/G, erre alapozva dolgozták ki és jelentették meg a szak- ISBD-ket. 5 A különféle dokumentumtípusok azonosíthatóságát nemzetközi méretekben lehetôvé tevô ISBD-k létrehozásának az 1970-es években az volt az elsôd-leges célja, hogy a világ különböző helyein különböző nyelveken készült leírások bármely ország katalógusaiba vagy bibliográfiáiba beilleszthetők legyenek, az adatelemeket értelmező egyezményes jelek segítségével kiküszöbölve a nyelvi nehézségeket, tegyék lehetővé a leírások egységes értelmezését és készítsék elő a bibliográfiai leírásoknak géppel olvasható formára való átalakítását. 1 Universal Bibliographic Control 2 International Standard Bibliographic Description 3 International Federation Library Association 4 Universal Availability of Publications 5 Felsorolásukat lásd az Ajánlott irodalom jegyzékében. 172
Ennek érdekében dolgozták ki dokumentumtípusonként azokat a szabályokat, amelyeknek alapvető célja végső soron a dokumentumokról készített bibliográfiai információk nemzetközi cseréjének az előmozdítása. Az ISBDk a fogalmak meghatározásával a leíró számára lehetővé teszik azok egységes értelmezését, az egyezményes jelek használatával pedig a leírást használó és katalógust építő számára a leírt adatelem értelmezését, majd ezen keresztül a dokumentum minden kétséget kizáró azonosítását. Az ISBD-k csak a tétel bibliográfiai leírás részének elkészítésére tartalmaznak nemzetközileg egységes szabályokat! A tételnek ezt a bibliográfiai leírás részét ahhoz, hogy a katalógusba bekerülhessen és onnan visszakereshető legyen, ki kell egészíteni a besorolási adatokkal. A besorolási adatok egységesítése és a tételszerkesztés azonban nem tartozik az ISBD hatáskörébe. A bibliográfiai leírást dokumentumtípusonként szabályozó ISBD-k 1974- től, magyar fordításaik az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában 1979-től folyamatosan jelentek meg. (Lásd az Irodalomjegyzéket). Az ISBD-k alapján dolgozták ki az egyes országok a saját nemzeti szabványaikat. A formai feldolgozás minden egyes munkafolyamatát külön-külön szabványcsalád szabályozza: A bibliográfiai leírást dokumentumtípusonként szabályozza az MSZ 6 3424-es, a besorolási adatok egységesítését külön-külön formai szempontok 7 szerint a 3440-es, a tételszerkesztést szintén dokumentumtípusonként a 3423-as alkalmazási szabványcsalád, a leíró katalógus szerkesztését az MSZ 3401-81. A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai, az MSZ 3493-82-es szabvány pedig a bibliográfiai tételek besorolási szabályait tartalmazza. 8 Mivel az ISBD alapú leírás világméretekben egységesen történik, arra központi szolgáltatásokat lehet építeni, általa meg lehet valósítani az egy feldolgozás, több felhasználás elvet. A központi szolgáltatást igénybe vevő könyvtár kész tételeket vásárolhat, nem kell mindent magának feldolgoznia, ezáltal jelentős emberi erőforrásokat takaríthat meg. 6 Magyar Szabvány 7 Formai szempontok: személynév, földrajzi név, testületi név, cím 8 A szabványok bibliográfiai adatait lásd az Ajánlott irodalom jegyzékében. 173
12.1.2. Machine-Readable Cataloging (MARC) 12.1.2.1. Mi a MARC? Az önmagát erősítő, hatványosan növekedő információáradattal a könyvtárak csak egymással együttműködve bírkóznak meg. Minden együttműködésnek az alapja azonban az egységes értelmezés, a bibliográfiai tételek azonos szabályok szerint történő elkészítése. Ez érvényes a hagyományos cédulakatalógus készítésére éppúgy, mint a technikai fejlődés-hozta számítógépes feldolgozásra. Akár hagyományos cédulakatalógust készít azonban a könyvtár, akár számítógépes program segítségével dolgozza fel az állományát, a dokumentumok azonosítását lehetővé tevő bibliográfiai leírás adatai, azok értelmezése nem változik a feldolgozás technikai megoldásának függvényében. (Például a könyv főcíme címe akkor is főcím marad, ha az adatot kézzel írja le, és akkor is, ha számítógépbe táplálja.) A több felhasználót feltételező gépi feldolgozás szükségessé tette a bibliográfiai adatok géppel olvasható csereformátumának, a MARC-nak a megalkotását. A MARC-formátum kidolgozására a washingtoni kongresszusi könyvtár, a Library of Congress vállalkozott 1966-ban. Az Amerikai Nemzeti Szabványosítási Intézet, az ANSI egyik bizottsága, a Z39 volt felelős a könyvtári és dokumentációs munka szabványosításáért. A munkálatokba később bekapcsolódott a brit nemzeti könyvtár, a British Library is. Közös munkájuk eredménye a MARC II. formátum, amely alapja lett a nemzeti MARCformátumok kidolgozásának. A MARC alapstruktúráját a Z39.2-1979, The American National Standard for Bibliographic Interchange on Magnetic Tape írja le. Szükségessé vált azonban a formátumok nemzetközi szabályozása. Az ISO 9, a szabványosítási munkákat világméretekben koordináló szervezet 1973-ban adta ki a 2709-es számú szabványt, amely meghatározta a bibliográfiai rekord szerkezetét. Ezzel azonban csak azt érték el, hogy a nemzeti MARC formátumokban a rekordok szerkezete azonos lett ugyan, az adatcsere mégsem valósulhatott meg. Ennek az volt az oka, hogy a különböző MARC rendszerek más-más azonosítókat használtak. Konvertáló programokra volt szükség ahhoz, hogy a különböző azonosítók alapján az adatelemek egymás számára felismerhetők legyenek. Szükség lett ezért egy 9 International Standard Organization 174
ISBD alapú tartalmi azonosító program kidolgozására is. Ennek a munkának az elvégzésére az IFLA 1972-ben munkacsoportot hozott létre, amely kidolgozta a UNIMARC-ot. A UNIMARC alapján a nemzeti csereformátumokat alkalmassá lehet tenni a nemzetközi adatcserére, másrészt fel lehet használni a nemzeti formátumok kialakítására. Ahogy az ISBD-k alapján elindult nemzeti szabványosítási munkák eredménye a különféle dokumentumtípusok leírását szabályozó MSZ 3424-es szabványcsalád, a MARC csereformátum magyar változata a HUNMARC, amely az MSZ 193/1-83-as szabvány által meghatározott keretekben adja meg a bibliográfiai adatok tartalmi megjelölőit és más jellemzőit. A nemzeti MARC formátumért felelős nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár a formátum kialakításakor nemcsak a nemzetközi adatcserében használatos UNIMARC-ra volt figyelemmel, hanem a MAMARC formátum sajátosságaira is, amelyet Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Adatbázisa rendszerében alkalmaznak. A HUNMARC két dokumentumtípus, a könyvek és az időszaki kiadványok bibliográfiai rekordjainak az elkészítésére alkalmas. Géppel olvasható formában ábrázolja a bibliográfiai adatokat. A MARC formátumok alkalmazásának alapelve és célja, hogy az adatcserében résztvevő könyvtárak azon túl, hogy szinte beláthatatlan távlatait nyitják meg a szakirodalomról való tájékoztatás lehetőségének számítógépes hálózaton keresztül hozzáférhessenek és saját adatbázisukba letölthessék az egyszer már feldolgozott bibliográfiai adatokat. 12.1.2.2. Katalógustétel és bibliográfiai rekord Az ISBD alapú leírással készült, besorolási adatokkal és szakjelzetekkel kiegészített, katalógusba kerülő hagyományos bibliográfiai tétel a katalógustétel. A katalógustételen az adatelemek felismerését az egyezményes jelek biztosítják. A hagyományos katalógustétellel azonos adattartalmú bizonyos pontokon, ahol a számítógépes feldolgozás megkívánja, több is attól a számítógépes feldolgozás eredménye, a bibliográfiai rekord. Adatelemeinek a felismerése igazodik a számítógép működési alapelveihez, azaz különféle minősítőkkel dolgozik. A számítógépes feldolgozás különböző formátumokkal dolgozik, illetve eredményeképpen különböző formátumok jönnek létre, úgymint adatbeviteli, feldolgozási, megjelenítési és 175
csereformátumok. Az adatbeviteli formátum tulajdonképpen egy űrlap, amely a leírandó bibliográfiai egységtől (a leírás tárgyától) és az alkalmazott szoftvertől függően tartalmazza a bevihető adatok körét, közlésük módját és esetleg magyarázatokkal könnyíti a feldolgozó könyvtáros munkáját. 176
Edit Online Catalog File Edit Find OCLC: 01711344 Rec stat: 1 Entrd: 751017 Used: Type: a Bib lvl: a Govt pub: Lang: eng Source: Illus: a Repr: Enc lvl: I Conf pub: 0 Ctry: nyu Dat tp: s M/F/B: 10c Indx: 0 Mod rec: Festschr: 0 Cont: Desc: Int lvl: Dates: 1938 010 $a 38011053 040 $adlc$cjpl$dlllu 049 $allum 050 0 $act3203vb.c34 082 $a920.7 100 10 $achandler, Anna Curtis. 245 10 $afamous mothers and their children$cby Anna Curtis Chandler illustrated by Margaret Ayer. 260 0 $anew York, $bfrederick A. Stokes Company, $c1938. 300 $ax111p.,2 l., 3-329 p. $billus. $c22 cm. 504 $abibliography at end of each chapter. 505 0 $apica Bernardone. - -Mary Arden Shakespeare. - -Mary Washington. - -Katherine von Goethe. - -Abigail Saith Adams. - -Maria Letizia Bounaparte. - -Marie Antoinette. - -Ane Marie Andersen. - -Leah Mendelssohn. - -Nancy Elliot Edison. - -Margaret Carnegie. - - Margaret Ogilvy Barrie. - -Mary Peary. - -Marie Sdklodowska Curie. 650 0 $amothers. 650 0 $amosen$xbiography. 949 99 $act3203.c43$illum$z36056000547422 47. ábra : Adatbeviteli képernyő a Voyager (Corvina) integrált könyvtári rendszer katalogizáló moduljában A feldolgozási formátumot a felhasználó bizonyos mértékben meghatározhatja. E formátum célja a kezelni kívánt adatok körének és a kezelés módjának a meghatározása. A feldolgozási formátum a belső (input) formátumok közé tartozik. Output formátumok a megjelenítési és a csereformátumok, amelyek kommunikációt tesznek lehetővé egyrészt képernyőn keresztül, másrészt a különböző számítógépes könyvtári rendszerek között. 177
Welcome to Los Angeles County Law Library Online Public Catalog File Command Settings Help To search, select one button Limit Search Search History Clear Search History Subject Search Item found: 1 Display Format Short Normal Author Search Title Search Author/Title Search Other Interests Search: FIND AUTHOR COLIN AND TITLE HISTORY Page down Page up Type AUTHOR words here: Example: Hemingway >COLIN Type TITLE words here: Example: all gas > HISTORY Clear Search Press < Enter to search> Keyword Search 1. AUTHOR TITLE PUBLICATION DESCRIPTION NOTES Kolbert, Colin Francis History of Scots and English land /by C. F. Kolbert and N. A. M. Mackay. Berkhaested : Geographical Publications, 1977. xxx1, 379 p. : port. ; 24 cm Studies in land economy : 4 Based on the principles of Scots and English land law by C. D. O. Farran. Includes bibliographical references and indexes. Exact Search Search Options: Command Search Expert Search: Command Search Friday May 29, 1999 Your search found 1 item SUBJECTS Land tenure - -Law and legislation -- Great Britain. Land tenure --Law and legislation - -Scotland. OTHER HEADINGS Mackay, Norman A. M. Farran, Charles d Olivier. The principles of Scots and English land law. LOCATION Los Angeles CALL NUMBER KD170.KE1 48. ábra: OPAC keresőképernyő (Szerző és cím szerinti keresés) A megjelenítési formátum a képernyőn látható adatok körét, közlésük módját és sorrendjét határozza meg. A felhasználó választhat az adatbázis által felkínált megjelenítési formátumok közül, vagyis meghatározhatja, 178
hogy a terminálon a tétel (rekord) milyen képét szeretné látni, esetleg kinyomtatni. Összehasonlításképpen nézzük meg egymás mellett a Feladatgyűjtemény 6. példájának hagyományos, ISBD alapú tételét és ugyanennek a könyvnek különböző megjelenítési formátumú rekordjait (HUNMARC és MNB formátumban). ISBD alapú bibliográfiai tétel: Nyomdaipari abc / szerk. Gara Miklós ; [szerzôk Ács Sándorné... et al.]. Budapest : Műszaki Kvk., 1987. 299 p. : ill. ; 20 cm ISBN 963 10 6745 9 kötött : 76,-Ft Mt.: Gara Miklós (1928 ) HUNMARC rekord: aam 22 i 4500 001 963 10 6745 9 005 19940510102213. 0 008 870601c19871987hu b 00000 hun 1 020 $a963-10-6745-9$jkötött$c76, Ft 040 $amnb$chun 041 0 $ahunhun 072 1$aXA 080 $a655 (031) 080 $a03 [655] 245 10 $anyomdaipari abc$cszerk. Gara Miklós$i[szerzők Ács Sándorné et al.] 260 $abp. $bműszaki Kvk. $c1987$ebp. $fnyifü$fkossuth 300 $a299 p. $c21 cm 504 $ap. 295 299. 700 11 $agara$jmiklós$d1928 $xszerk. A csereformátumok az egyes könyvtárak által használt eltérő szoftverek, eltérő belső formátumok miatt szükségesek. Elég elgondolni, hogy legalább ötven különböző MARC formátum létezik a világon, amelyek az azonos alapelvek mellett lényeges pontokon eltérnek egymástól, lehetetlenné téve a bibliográfiai adatok cseréjét a rendszerek között. Ezért a rendszer műkö- 179
déséhez konverziós programokra van szükség. Az egyes rendszerek közötti eltérés érzékeltetésére álljon itt egy példa: A Debreceni Egyetem Egyetemi Könyvtára és a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára a Voyager (Corvina) integrált könyvtári szoftver felhasználásával rekordokat emel át a washingtoni Kongresszusi Könyvtár adatbázisából. A Library of Congress azonban a géppel olvasható rekordok készítésére a USMARC-ot, a hagyományos tételek készítésére az AACR2-t használja. Lényeges eltérés van a magyar leírási szabvány rendelkezéseit is figyelembe vevő nemzeti MARC formátum, a HUNMARC és az amerikai USMARC között. Például: ha a név elemei a dokumentumban rövidítéssel szerepelnek, a Library of Congress az $a almezőbe is rövidített formában viszi be az adatot, a rövidítés feloldása a $q almezőben történik. A Library of Congress adatbázisából rekordot átemelő Debreceni Egyetem Egyetemi Könyvtár szintén USMARC-ot használ a gépi rekordok készítésére, de jelezve azt, hogy a magyar leírási és besorolási szabványok alapján dolgozik, a név rövidített elemeit az $a almezőben oldja fel, a $q almezőt nem használja. A Library of Congress gyakorlatában USMARC formátum szerint: 100 1 $asmith, J.M., $qjohn Mayard A Debreceni Egyetem Egyetemi Könyvtár gyakorlatában a rekord átemelése és módosítása után: 100 1 $asmith, John Mayard További jellemző eltérések a USMARC-ot használó LC és KLTE, valamint a HUNMARC sajátosságok között: a) a Library of Congress a $d almező előtt kiteszi a vesszőt. b) a Debreceni Egyetem könyvtára a név kiegészítő adatait zárójelbe teszi, jelezve azt, hogy a magyar szabvány alapján dolgozik, míg a LC az AACR2 előírásait követi. Minden névtípusra érvényes! Például: A Library of Congress adatbázisában: 100 1 $adahl, Roald, $d1916- A Debreceni Egyetem Egyetemi Könyvtár adatbázisában: 100 1 $adahl, Roald $d(1916-) HUNMARC formátum szerint: 100 10 $adahl $jroald $d1916-180
4. tábla A KATALÓGUSTÉTEL ÉS A HUNMARC REKORD ÖSSZETEVŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Összetevők Katalógustétel HUNMARC rekord Szerkezet Tartalomjelölők Adattartalom A leírás egylépcsős vagy többlépcsős, az adatelemek sorrendjéről az MSZ 3424-es szabványcsalád rendelkezik; A tétel szerkezetét az MSZ 3423-as szabványcsalád szabályozza. (Raktári jelzet ; főtétel első besorolási adata; bibliográfiai leírás; tárgyi melléktétel besorolási adata; ETO szakjelzet, tárgyszavak; közreműködői melléktétel besorolási adata; utalótétel) Egyezményes jelek MSZ 3424 és 3440-es szabványcsaládok szerint Alkotórészeinek elrendezéséről az MSZ 193/1-83 szabvány rendelkezik. (Rekordfej; mutató; adatmezők) Hívójelek, indikátorok, almezőazonosítók a rekord adatelemeinek tartalmi azonosítására MSZ 3424 és 3440-es szabványcsaládok szerint 181
12.2. A MARC rekord szerkezete 1. Rekordfej 2. Mutató 3. Adatmezők Fenntartott és bibliográfiai adatmezők 001 873 adatmező-azonosítóig. Részei: Adatmező-azonosító 001 873 Indikátor (például a 245 adatmezőben: 10) Almezőhatárjel $ Almezőjel (például a,b,c) Mezőhatárjel Rekorhatárjel (csak a rekord utolsó almezőjénél) 12.2.1. A rekordfej A HUNMARC rekord első mezője az állandó hosszúságú rekordfej. Nem bibliográfiai adatokat, hanem a rekord feldolgozására vonatkozó információkat közöl. Ezek az információk kódértékekből (számokból) állnak. Huszonnégy karakterpozícióból álló, állandó hosszúságú mező, nem tartalmaz sem almezőt, sem indikátort. A program automatikusan állítja elő. 00487aam 2200181 i 4500001 001400000 005001700014 008004100031020003100072 040001300103 041001 100116 072000600127080001500133 100003000148 245005000178 2600043002283000018000271500001600289#963 15 1962 7#19940510111929.0#810507c19811981hu 0 0001 hun 1# $a963 15 1962 7$jv.$c43,-Ft# $amnb$chun#0 $ahunhun# 1$a4# $a894.511-2#10$agalgóczi$jerzsébet$d1930-#10$aez a hét még nehéz lesz...$cgalgóczi Erzsébet# $abudapest $bszépirod. Kvk.$c1981$eBudapest$fZrínyi# $a573 p.$c21 cm# $akisregények# 49. ábra: HUNMARC rekord 182
A rekordfej legfontosabb eleme a rekordstátusz. Háromféle rekordstátusz ismert: új változtatott (javított vagy módosított) törölt. Annak a könyvtárnak, amelyik a rekordot letölti egy külső forrásból, a rekordfej mutatja, hogy új vagy változtatott rekordról van-e szó. A program létrehoz lehetséges keresőpontokat, amelyeken keresztül a rekord elérhető. Egy már máshol elkészített rekord az átemelő könyvtár számára változtatott rekord lesz, mert a rendszer hozzáad olyan helyi információkat, mint például a raktári jelzet. 5. tábla A REKORDFEJ KARAKTERPOZÍCIÓINAK 10 JELENTÉSE Karakterpozíció Jelentés 0 4 Logikai rekordhossz, például a karaktereke száma a rekordban 5 A rekord státusza a előzetes, kivonatos n új rekord c javított vagy módosított d törölt 6 A rekord típusa például a nyelvi anyag; c kotta 7 Bibliográfiai szint például m monografikus 8-9 Fenntartott, például a dokumentum nyelve, a rekord forrása, illusztráció például LC 17 Leírási szint például 1 teljes szint, de a dokumentum nem volt kézben 18 Használt katalogizálási szabvány például a AACR2 i ISBD - teljes 10 Nem teljes felsorolás, csupán illusztráció! 183
12.2.2. A mutató A mutató tételei az alábbi jelekből tevődnek össze: három karakter hosszúságú hívójel, a hívójellel azonosított mező hosszát négy karakterrel kifejező szám, kezdőkarakter pozíció. A Mutató tartalmazza az összes adatmező hívójeleit a hívójellel jelzett adatmező hosszával és kezdő karakterének pozíciójával együtt. Egy-egy adatmező képezi a Mutató egy-egy tételét. Minden tétel 12 karakterből áll. A hívójelek növekvő sorrendben követik egymást és a Mutató a mezőhatárjel karakterrel végződik. A mutatót a rendszer állítja elő, hasonlóan a rekordfejhez. A felhasználó számára a mutató nem látható a képernyőn. 12.2.3. Adatmezők A HUNMARC rekord egy-egy adatmezője különböző szempontok szerinti logikai csoportokba rendezve tartalmazza a rekorddal, illetve a feldolgozott dokumentummal kapcsolatos adatelemeket. Míg az ISBD típusú leírás adatcsoportjait elnevezésük alapján lehet azonosítani, addig a rekord minden adatmezőjét egy-egy háromjegyű számból álló hívójel azonosítja. A hívójel a mutató tételében helyezkedik el. Az ISBD alapú tétel adatcsoportjait adat- csoport-elválasztó jel, a rekord adatmezőit mezőhatárjel zárja le. Míg az ISBD alapú tétel adatcsoportjai adatokból, az adatok adatelemekből állnak, addig a HUNMARC rekord adatmezői almezőkbe rendezik ugyanazokat a bibliográfiai adatokat. A rekord a besorolási adatoknak is nyit egyegy mezőt adattípusonként. Például a Feladatgyűjtemény 6. példája: ISBD alapú tétel HUNMARC rekord adatcsoport adat az egyezményes jellel jele adatmező hívó- almezôk tartalma az azonosító neve almező-határjelekkel Cím- és szerzőségi közlés Nyomdaipari abc / szerk... Gara Miklós ; [szerzők Ács Sándorné... et al.] 245 10$aNyomdaipari abc$szerk. Gara Miklós$i [szerzők Ács Sándorné et al.] 184
A HUNMARC rekord két adatmezőtípust tartalmaz, a fenntartott és a bibliográfiai adatmezőket. Vannak olyan alapvető adatmezők, amelyeknek a felvétele a minimális adatszintű HUNMARC rekord létrehozásához feltétlenül szükségesek. 12.2.3.1. Kötelező, vagy feltételesen kötelező adatmezők: Rekorfej, Mutató, 001 Rekordazonosító 005 Műveleti dátum 008 Meghatározott jellemzők és információs adatok Fenntartott adatmezők 020 ISBN 022 ISSN 035 Rendszer ellenőrző szám 040 A leírás forrása 041 Nyelvi kód 100 Személynév főtétel besorolási adata 110 Testületi név főtétel besorolási adata 111 Rendezvénynév főtétel besorolási adata 130 Egységesített cím főtétel besorolási adata 240 Egységesített cím szerzői főtételhez tartozó 245 Cím- és szerzőségi közlés 250 Kiadás 260 Megjelenés 300 Terjedelem 310 Időszakosság (időszaki kiadványok feldolgozásakor) 362 Számozás (időszaki kiadványok feldolgozásakor) 440 Sorozat a sorozatcím melléktételként 490 Sorozat a sorozatcím a kiadványon szereplő változatban 600 Személynév tárgyi melléktétel besorolási adata 610 Testületi név tárgyi melléktétel besorolási adata 611 Rendezvénynév tárgyi melléktétel besorolási adata 630 Egységesített cím tárgyi melléktétel besorolási adata 651 Földrajzi név tárgyi melléktétel besorolási adata 700 Személynév közreműködői funkció 710 Testületi név közreműködői funkció 711 Rendezvénynév közreműködői funkció 730 Egységesített cím további 740 Cím- és szerzôségi közlés további 741 Párhuzamos cím 773 Forrásdokumentum a részdokumentum feldolgozásakor 787 Kötet adatok közös adatai Az indikátorértékek akár meghatározottak, akár nem kötelezőek. Bibliográfiai adatmező k 185
Elméletileg minden mező és almező ismétlődhet, de az adat természete határozza meg az ismételhetőséget. Például a személynév a tárgyi melléktétel besorolási adatában ismételhető, hiszen egy dokumentummal kapcsolatban több is előfordulhat. Nem ismételhető viszont a főtétel első besorolási adatában, mert abból csak egy lehet. Nem ismételhető például a Megjelenés adatmező, mert az, mint az almezőkkel egységet alkotó mező, csak egyszer fordulhat elő. Ismétlődhetnek viszont a megjelenés helyére és a kiadó nevére vonatkozó almezők, hiszen egy dokumentum megjelentetésében több kiadó is közreműködhet. Nem ismétlődhet viszont ugyanitt a megjelenés éve. Az ismétlődés lehetséges értékei tehát: igen nem 12.2.3.1. Fenntartott adatmezők A fenntartott adatmezők 001 008-as hívójellel olyan, nem bibliográfiai adatok felvételére szolgálnak, mint a rekord azonosítása maximum 30 karakterrel, a rekorddal való utolsó művelet dátuma és ideje, beleértve a dátumtól a tizedmásodpercig kifejezett időpontot is. Az adatelemeket kódolt értékek formájában tartalmazzák. Nem tartalmaznak sem indikátort, sem almező-azonosítót. Például: 001 963 15 1962 7 005 19940510111929.0 A példában a 001 hívójel a rekordazonosítót jelenti. Maximun 30 karakter hosszúságú lehet. Nem tartozik hozzá sem indikátor, sem almezők. Példánkban az ISBN számmal azonosították a rekordot, de más rekordazonosító is elképzelhető. A 005 hívójel a rekorddal való utolsó művelet idejének a kifejezése, vagyis 1994 május 10-én 11 óra 19 perc 29 másodperckor fejezték be a munkát. A 008-as mező olyan információs adatokat tartalmaz a rekordról, mint például az adatbázisba kerülés dátuma, a dokumentum illusztráltsága, fizikai és tartalmi jellemzői, műfaja, nyelve és így tovább. Például: 008 810507c19811981hu 00001 hun 1 186
A példában a 008-as hívójellel jelzett mező azt tartalmazza, hogy a rekord 1981. május hetedikén került az adatbázisba, a megjelenés és a copyright éve 1981, Magyarországon jelent meg, magyar nyelvű szépirodalmi mű. 12.2.3.2. Bibliográfiai adatmezők A rekord többi, 009-től 873-as hívójelű mezője a bibliográfiai adatok feldolgozására szolgáló bibliográfiai adatmező. Az adatmezők szerkezete: A) Az indikátor Minden adatmező két karakterpozíciójú indikátorral kezdődik, amely vagy a mező tartalmáról, vagy a mezők közötti kapcsolatról, vagy műveletekről nyújt további információkat. Az indikátorok általában számjegyek Például: A 041 hívójelű bibliográfiai adatmezőben az 1* indikátor azt jelenti, hogy a dokumentum fordítás, vagy fordítást tartalmaz. vagy: A 260 hívójelű adatmezőben, amely a megjelenés adatainak a feldolgozására szolgál, a 10 azt jelenti, hogy a kiadó, a terjesztő nem szerepel a dokumentumban. B) Az almezőazonosító Mindig megelőzi az adatelemet és két karakterből áll. A mezőn belül megkülönbözteti azokat az adatelemeket, amelyek valamilyen szempontból külön kezelést igényelnek. Az almezőazonosító elemei: Első karaktere az almezőhatárjel, jelölése: $. Második karaktere az almezőjel, amely latin abc kis- vagy nagybetűje, de lehet arab szám is. A bibliográfiai adatmezôk mindig tartalmaznak legalább egy almezőt. A rekord utolsó adatmezőjét mezőhatárjel és rekordhatárjel is zárja. A gyűjteményként megjelent kötetek feldolgozásakor a rekordon belül kapcsolatjelölő almező használatával lehet kifejezni a gyűjtemény egyes műveire vonatkozó cím- és szerzőségi adatokat. 187
AZ ADATMEZŐK TARTALOMJELÖLŐI Hívójel Adatmező neve Karakterpozíció Karakterpozíció elnevezése 001 Rekordazonosító 005 A rekorddal való utolsó művelet dátuma és ideje 008 Meghatározott jellemzők és információs adatok 008 Meghatározott jellemzők és információs adatok Hívójel Adatmező neve Karakterpozíció 00-05 Az adatbázisba kerülés dátuma 06 Megjelenési év típusa 06 Megjelenés állapota 07-10 1. év 11-14. 2. év 15-17 Kiadó ország 18 Gyakoriság 19 Rendszeresség 20 ISDS központ 21 Időszaki kiadvány típusa 18-21 Illusztráltság 22 Intellektuális szint 22 Adathordozó 23 Fizikai jellemzők 24-27 Tartalmi jellemzők 24 Tartalmi jelleg 25-27 Tartalmi jellemzők 28 Kormányzati kiadvány 29 Rendezvény 30 Alkalmi kiadvány 30 Címlap hozzáférhetőség 31 Mutató jelzése 31 Mutató hozzáférhetőség 32 Főtétel a leírásban 32 Összesített mutató jelzése 33 Műfaj jelzés Karakterpozíció elnevezése 33 A cím eredeti írásrendszere 34 Életrajz jelzése 35-37 Nyelv 188
38 A rekord módosításának jellege 39 A leírás forrása 009 A feldolgozás alapja 020 ISBN 022 ISSN 035 Rendszerellenőrző szám 040 A leírás forrása 041 Nyelvi kód 072 Tárgycsoport kód 080 ETO jelzet 090 Raktári jelzet 100 Személynév főtétel 1. indikátor: 0 Egyéni név 1 Vezetéknév 2 Összetett vezetéknév 3. Család neve 2. ind.: 0 110 Testületi név főtétel 1. indikátor: 1 Államhatalmi, államigazgatási név 2. Állandó testületneve 2. ind.: 0 111 Rendezvénynév főtétel 1. indikátor: 2 Rendezvény neve 2. indikátor: 0 130 Egységesített cím főtétel 1. indikátor: A rendezésből kihagyandó karakterek száma 240 Egységesített cím szerzői főtételhez tartozó 243 Egységesített cím megállapodásos 2. indikátor: 0 1. indikátor: 0 Nem megjelenítendő 1 Megjelenítendő 2. indikátor: A rendezésből kihagyandó karakterek száma 1. indikátor: 0 Nem megjelenítendő 1 Megjelenítendő 2. indikátor: 0 (nincs a rendezésből kihagyandó karakter) 245 Cím- és szerzőségi közlés 1. indikátor: 0 (főtétel) 1 (szerzői főtételhez tartozó) 189
Hívójel Adatmező neve Karakterpozíció Karakterpozíció elnevezése 2. indikátor: A rendezésből kihagyandó karakterek száma 250 Kiadás 260 Megjelenés 300 Terjedelem 440 Sorozatcím főtételi alakban melléktétel 500 Általános megjegyzések 600 Személynév tárgyi melléktétel 1. indikátor: 0 Egyéni név 1 Vezetéknév 2 Összetett vezetéknév 3 Család neve 2. indikátor: 4 610 Testületi név tárgyi melléktétel 1. indikátor: 1 Államhatalmi, államigazgatási szerv neve 2 Állandó testület neve 2. indikátor: 4 611 Rendezvénynév tárgyi melléktétel 1. indikátor: 2. indikátor: 2 rendezvény neve 4 630 Egységesített cím tárgyi melléktétel 190 1. indikátor: A rendezésből kihagyandó karakterek száma 2. indikátor: 4 651 Földrajzi név tárgyi melléktétel 655 Formai tárgyszó dokumentum műfajából képzett 700 Személynév további 1. indikátor: 0 Egyéni név 1 Vezetéknév 2 Összetett vezetéknév 3 Család neve 2. indikátor: 0 további főtétel 1 melléktétel 2 analitikus tétel 3 nem nyomtatott melléktétel 710 Testületi név további 1. indikátor: 1 Államhatalmi, államigazgatási szerv neve 2 Állandó testület neve 2. indikátor: 0 további főtétel 1 melléktétel 2 analitikus tétel 3 nem nyomtatott melléktétel