"Ellenállásuk mély értelme az identitásuk fenntartásában, vagyis a nyugatiságuk meg- rzésében keresend" - Milan Kundera Bevezet gondolatok A Haáz család története Haáz Rezs életrajza A múzeumalapító Az etnográfus A fest Közéleti tevékenysége Jegyzetek Bevezet gondolatok A MÚZEUMALAPÍTÓ HAÁZ REZS "Tény, hogy a XX. században lezárult a régi székely öltözet mindennapos használata. A meglév anyag azokkal fog eltnni, akik még a féltve rzött ruhadarabjaikban temettetik el magukat." - olvashatjuk Haáz Sándor megállapítását arról a népviseletrl, amelynek tanulmányozását hellyelközzel több évtizedig folytatta. Ez a fejldés kikerülhetetlen velejárója - gondolhatnánk. Erre a sorsra jutott a nyugat-európai népek hagyományos viselete - akik elttünk járnak a polgárosodás útján - már régen, vigasztalhatjuk magunkat. Felemásan városiasodó világunkban is nosztalgiával gondolhatunk a régi ábrázolások, fényképek népviseletben dolgozó, vásárban nézeld, vagy ünnepi viseletben templomba siet alakjaira. Mi megmásíthatatlanul utolsó tanúi vagyunk a székelyharisnyás máréfalvi vásárosnak. A népviselet mára "ferencjóska" utolsó, még életben lev katonáinak a mindennapi ruházata, a fiatalabb korosztályok számára jobbára már csak a vallásos vagy családi ünnepek ritkán viselt jelmeze. Lehet, hogy ez a "fejldés" útja, de mégis szomorú minden szín, minden egyedi kifakulása, feloldódása a nagy szürkeségben, amely kelet-európai létünkre oly jellemz volt(?) a jobb- és baloldali diktatúrák szorításában. Udvarhelyszéken a kiegyezés után meginduló polgárosodás folyamatát az impériumváltás, a világháborúk fékezték, majd a szovjet típusú szocializmus akadályozta meg. Bakugrásos mozgásunk a történelem útján, a modernizálási, felzárkózási kísérleteink ennek ellenére a hagyományos népi kultúra felszámolásához vezettek. Ezen a helyzeten nem segíthettek a nép-nemzeti ideológusok sem, akik a falut tekintették a nemzet alapjának, de nem segítettek az elmúlt évek álnépieskedései sem. A Haáz család története Ilyen környezetben 1906 óta Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és utóbb a Hargita megyei Szentegyházán a felvidéki eredet Haáz családnak már a harmadik generációja dolgozik népi értékeink átmentésén. (Az értelmetlen "harcol" ige helyett tudatosan és még egyszer kiemelem, hogy "dolgozik".) A rajztanár, fest és múzeumalapító Haáz Ferenc Rezs (1883-1958) után a második nemzedékben a pályája kezdetén tragikus körülmények között eltnt tanár és etnográfus Haáz Ferenc (1913-1945) és testvére, a népi táncmester és etnográfus Haáz Sándor (szül. 1912) és a harmadik nemzedékben a zenetanár, ifj. Haáz Sándor (szül. 1955), a méltán híressé vált szentegyházi Gyermek Filharmónia alapítója és karmestere. Az "Athént játszó" (ahogyan kissé gúnyosan Szabó Dezs nevezi) Székelyudvarhely három középfokú iskolája több évszázados történetében (1593 a katolikus gimnázium, 1670 a református kollégium és 1871 az állami freáliskola alapítási éve), ahol annyi nagytudású, az iskolai munkáján túl is tudományos munkát folytató rektor, professzor és tanár (1) élt, zavarbaejten gazdag életpályát kell számbavennünk, ha Haáz Ferenc Rezs kollégiumi rajztanár fél évszázados tevékenységét vizsgáljuk.
Haáz Rezs életrajza Haáz Ferenc Rezs a felvidéki Szepesbélán (Spisská Belá, Zipser Bela) született 1883. augusztus 12- én. Apja Haáz Sándor fjegyz, anyja Weisz Vilma. A történeti Szepes megye területe, a Magas-Tátra keleti elterében a Poprád és Hernád, valamint a Dunajec és Gölnic patakok mentén fekv, a lengyel határig húzódó medence. A korai Árpád-korban lakossága az államhatáron túli határr, gyepelvi magyar lakosságból állt, akiknek a székelységhez hasonló privilegizált jogállása - Tízlándzsás-kerület - beolvadásuk után is 1802-ig fennmaradt. A XIII. század folyamán a területre nagyszámú sziléziai eredet német telepes érkezik, akik a tatárjárás után újjáépül Magyarországon jelents kiváltságokat kapnak, ezek a magyar köztudatban a szepesi szászok vagy a cipcerek. A lengyel királyságnak elzálogosított 13 város a XV-XVIII. században Lengyelországhoz tartozott, így a betelepül szlovákok mellett lengyel gorálok is színezik a vidék lakosságát. (2) A Haáz családról fennmaradt legkorábbi feljegyzés 1585-bl származik, amikor Georg Haas és Hans Haas voltak a város bírái. A késbbiek során a város életében jelents szerepet betölt családból az igazgató-tanító Valter Haas (1600), Jacob Haas (1631), Matheus Haas (1635), Philippus Haas (1685), Johannes Haas (1671), a tanító Georg Haas (1712), a rektor Andreas Haas (1747), ifj. Andreas Haas (1752), Jacob Haas (1761), városi fbíró Daniel Haas (1761), Andreas Haas (1794-1797), els bíró Samuel Haas (1795), segédjegyz Franz Haas (1802-1819) és Andreas Haas (1820-1823) nevét jegyezték fel a városi évkönyvek. Ferenc Rezs nagyapja, Rudolf Haas volt az állami ferdészet vezetje 1848-1875 között, apja, Haáz Sándor elbb segéd-, majd Igló város fjegyzje volt (1880-1919). Édesanyja, Vilma a már 1437-ben feljegyzett Weisz családból származott. A város fterén ma is álló si családi házban született testvéreivel - Ilona, Irén és Jolán - együtt. A Haáz gyerekek a város fterének közepén álló evangélikus elemi iskolában kezdték tanulmányaikat, de az elmagyarosodott m.kir. fjegyz házában magyar anyanyelvekké lettek. A német iskolába járó gyerekek a nagyszülkkel a sajátos szepességi cipcer nyelvjárást beszélték, ennek alapja a német, de magyar és kisebb mértékben szlovák szavakat is tartalmaz. A városka polgáriasodott lakossága is általában három nyelven beszélt. Középiskolai tanulmányait a híres késmárki gimnáziumban folytatta német és magyar nyelven, majd miután édesapját 1896-ban Iglóra nevezik ki, tanulmányait itt folytatja, és itt is érettségizik 1901-ben, a magyar gimnáziumban. Gyermekkori élményei, diákévei örökre a szülföldhöz kötik, hosszú tanári pályája során vakációit, ameddig lehetett (a II. világháborúig), rendszeresen a négy testvér iglófüredi nyaralójában tölti. A tehetséges fiatalember tanulmányait Budapesten a Képzmvészeti Fiskolán folytatja 1901-1905 között, ahol Székely Bertalan osztályába iratkozik. Az iskola tanári szakának végzése közben, a tananyag elsajátítása mellett alkalma volt több tanulmányi kiránduláson is megcsodálni az északolaszországi városokat, múzeumokat, memlékeket. Önkéntes évét a budapesti 12-es tüzérezrednél tölti, és csak 1906-ban szerelik le, miután elfoglalja állását. Katonaideje alatt megpályázza a székelyudvarhelyi református kollégiumban megürült rajztanári állást, és meg is választják helyettes tanárnak. "...a Sepsiszentgyörgyre távozott Demeter Béla és Döme Bálint h. tanárok munkakörének betöltésére Dr. Viski Károly és Haáz Rezs urakat választotta meg az elöljáróság". "A 12-ik rendes tanári szék a mértani és szabadkézi rajznak van fenntartva, ezt 1906. szén sikerült egy évre Haáz Rezs okleveles rajztanárral betölteni, h. tanári javadalmazás mellett; 1906. novemberében a szabadkézi rajz tanítását is megindította az önként vállalkozó tanulóknak két ingyenes kurzusban." Az els tanári éve folyamán "Haáz F. Rezs okl.h. tanár tanított mértani rajzot az I-IV. osztályban, szabadkézi rajzot az önként vállalkozóknak 2 csoportban, heti 15 órán. A módszeres értekezletek jegyzje, az ifj. olvasó-egyesület alelnöke. Internátusi felügyel. Tanít egy év óta. Bentlakó tanár."(3) Az egy iskolai évre Székelyudvarhelyre érkezett fiatal tanár jól érzi magát a kollégiumban, a kisvárosban, amely oly messze feküdt szülföldjétl, ezért a következ évekre is itt maradt az elöljáróság megelégedésére, mert értékelik nagy munkabírását és buzgalmát.
Véglegesen csak 1909-ben telepedik le a városban, miután "...a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a szerzdésben gyökerez jogánál fogva Haáz Ferenc Rezs okl. rajztanárt, 3 évi sikeres mködése után gimnáziumunkhoz rendes rajztanárnak kinevezni méltóztatott."(4) Az 1910. évi iskolakezdéskor megtartja tanári székfoglaló értekezését "A festészet újabb irányai" címmel. "A megnyitó ünnepéllyel kapcsolatban Haáz F. Rezs és Dr. Kósa János miniszterileg kinevezett, illetve egyházkerületi közgylésen megválasztott tanárokat székfoglaló értekezéseik megtartása után r. tanári tanszékökbe ünnepélyesen beiktattuk, mely alkalommal a kollégium elöljárósága részérl gondnokaink akadályoztatása miatt Dr. Sebesy János elöljárósági tag, a tanári kar részérl pedig Szabó András gazdasági felügyel tanár köszöntötték a székfoglaló tanárokat."(5) A biztos tanári állás mellé az osztrák-magyar dualizmus alkonyán a tanári státushoz ill fizetés is járul. "A felekezeti tanárok fizetésének ez évben történt állami kiegészítésével olyan tisztességes és gondtalan megélhetés biztosíttatott intézetünk tanárainak is, hogy teljesen hivatásuknak élhetnek, s szeret odaadással szentelhetik idejöket és munkásságukat a jöv reményeinek; a tanári munka méltányos értékelése által sokat nyer nemcsak felekezeti, de egyáltalán egész középiskolai oktatásunk ügye." - jegyzi meg Gönczi Lajos igazgató-tanár 1907-ben.(6) Így rövidesen sor kerülhet a családalapításra is, 1910. július 12-én feleségül veszi dr. Mezei Ödön vármegyei orvos leányát, Annuskát. Felesége családja mély gyökerekkel kapcsolódik a város és a kollégium életéhez. "1903-ban dr.mezei Ödön fgondnokunk, kinek az utóbbi évtized alatt iskolánk anyagi és szellemi ügyeinek javulása körül elévülhetetlen érdemei vannak, s kit gondnoktársai és a tanárok osztatlan bizalma, szeretete és tisztelete környezett, változott viszonyaira és gyengélked egészségi állapotára való hivatkozással 1890-tl kezdve gondnoki, 1894 óta pedig fgondnoki minségben teljes odaadással viselt tisztérl - mély sajnálatunkra - lemondott. Hiábavalónak bizonyulván minden kísérlet, melyet maradásra bírása céljából elöljáróságunk tett: elhatározása eltt meg kellett hajolnunk. A volt fgondnok úrban azonban nem csak egyik készséges támaszát vesztette el iskolánk, hanem a tanuló ifjúság testi épsége felett éberen rköd intézeti orvost is, aki 1876-tól 1904-ig, tehát 28 éven át, nyugalma feláldozásával is kész volt bármely percben orvosi segélyben részesíteni az intézet beteg tanulóit s az egészségeseket hasznos apai tanácsokkal ellátni. A súlyos családi csapással látogatott tevékeny férfiútól még sokat remélhet egyházunk és társadalmunk; az érdemeit nemcsak jegyzkönyveink és a távozásakor tett 200 koronás alapítványa, de a jók emlékezete is sokáig meg fogja rizni."(7) A Haáz családban nemsokára megszületnek a gyermekek: Anna (1911), Sándor (1912), Ferenc (1913) és Jolán (1915). Házasságuk els éveiben a szombatfalvi Fernengel-házban élnek, majd a kollégium régi épületében berendezett szolgálati lakásban, 1949-tl családi kis házukban, a ftéren (22. szám) laknak élete végéig. A háború kitörésekor azonnal, 1914. augusztus 1-én megkapja behívóját. "Orvul megtámadott édes hazánk fegyveres védelmére az általános mozgósítás folytán tanárkarunk tagjai közül bevonultak Szabó András igazgató, Haáz Rezs, Z. Sebess József, dr. Hoffer András és Saja Antal." "Haáz F. Rezs tartalékos tüzérhadnagy, lovas szolgálatra alkalmatlan lévén, irodaszolgálatra hívták be elször a parajdi sóbányához, késbb a fogarasi, majd a dési tartalékkórház parancsnokává nevezték ki, fhadnagyi rangot kapott."(8) 1915 októberétl az olasz, majd a szerb, olasz, román és tiroli frontokon harcol, mint a 12. hegyi tüzérezred fhadnagya. Csak a háború végével, az összeomláskor szerel le, 1918 szén, amikor visszatérhet Székelyudvarhelyre. Munkatársa, dr.hoffer András h. tanár mint zászlós vonult be a gyri 19-ik gy. ezredhez; 1914 szeptember 12-én a Lublin alatti ütközetben orosz fogságba esett, Akmolinskba, Szibériába vitték, ahonnan többször adott életjelet magáról.(9) A világháború utáni években Haáz Ferenc Rezs nem repatriált, mint sokan mások, nem tért haza szülföldjére, amelyet a békeszerzdések Csehszlovákiának ítéltek. Visszatérése után újra elfoglalta
katedráját és továbbra is azt tette, amivel a legtöbbet segíthetett a kisebbségi sorsra jutott székelységen: dolgozott. Ha pályája kezdetén a felekezeti tanárok biztos polgári jólétben élhettek, ez nem jellemz a két világháború közötti idszakban: "Elmondhatjuk, hogy a magyar tanárok az egész román uralom alatt a tanítókkal együtt az erdélyi magyar társadalom legnyomorgóbb rétegét alkották, a szellemi proletárok tipikus képviseli voltak, akiknek szegénysége közmondásossá vált."(10) A felekezeti iskolák tanáraitól megvonták az addig élvezett vasúti utazási kedvezményt. Tanári állások is bizonytalanná váltak, mivel minden évben új kinevezésért kellett folyamodni az ún. capacitate (képességi) vizsga sikeres letétele után. 1924 után bevezették a román nyelvvizsgákat is, és sok tanárt román nyelvtanfolyamokra utasítottak, ahol diákmódra akarták elsajátíttatni a nyelvet és nyelvtant. Így Haáz Ferenc Rezs Craiova, Vlenii de Munte, Bákó, Ploieti iskolapadjait koptatja. A megalázó vizsgáztatás, iskoláztatás nygét csak az enyhíti, hogy ezeken találkozhattak az Erdély minden részébl érkez felekezeti tanárok. Mindezek mellett az iskola léte is bizonytalanná vált, "Mködését... a Kollégium Elöljáróságának és a Fhatóságnak együttes megállapítására az 1927 szeptemberében tartott egyházkerületi közgylés ideiglenesen felfüggesztette; de fennhagyta a jogot annak megnyitására bármikor, s egyúttal az intézet jövedelmeit lerögzítette az alapítók intenciójának megfelel célra; a kollégium helyiségeibe pedig áthelyezte az egyházkerületnek Nagyenyeden hajléktalanná vált tanítóképzjét."(11) Ezután a tanítóképzben tanít Haáz Rezs is. Az 1940-es bécsi döntés a munkahelyén találja és azonnal megkezdi a fiúgimnázium visszaállítását. A kollégium nyugdíjas tanárai, Szabó András, Bíró Sándor, a tanítóképz intézet tanárai, Haáz Rezs, dr.lévai Lajos és Dávid Gyula egyházközségi lelkész "mint elkészít bizottság, egy memorandumot szerkesztettek még 1940 szeptemberében, kifejtve abban az indokokat, amelyek a gimn. mködésének újrafelvételét szükségessé tették, s egyúttal a felhívásokra beérkezett jelentések alapján részletes tervet készítettek a gimnázium megnyitásának módozataira nézve."(12) A kollégium elöljárósága el is határozta a gimnázium megnyitását az els évfolyam beindításával beindításával. Késbb, 1943-ban az Elöljáróság megbízza az iskola igazgatásával, amelynek vezetését nagy energiával folytatja 1944 széig, amikor családjával a Dunántúlra menekül. A menekülésbl a front átvonulása után, már a következ év tavaszán hazatért és továbbra is a régi katedráján tanít. Még a katedrán éri az egyházi iskolák államosítása (1948), azonban a következ évben nyugalomba vonul. Most már teljes energiáját az általa alapított néprajzi múzeum fejlesztésének szenteli, amely 1950-ben önálló állami múzeummá alakult.ennek lesz els igazgatója.(12) 1952 végéig vezeti a múzeumot, amelyet Erdélyi László tanárnak ad át 1953 január 1- vel. Ha számba akarjuk venni Haáz Rezs székelyudvarhelyi tevékenységét, amelyet hosszú pályája során fejtett ki - 1906-tól 1958-ban bekövetkezett haláláig -, végig kell követnünk a tanár, a múzeumalapító etnográfus, a fest és a közéleti személyiség szerepét. Pályájának egyik oldala sem elhanyagolható és szoros kapcsolatban van tevékenységének minden területe. Ennek ellenére a továbbiakban csak annyiban térek ki az oktató, nevel tanár tevékenységére, amennyiben az szükséges a többi megértéséhez. Egy olyan tanártípushoz tartozott, amely nem példa nélküli korában, mondhatnánk, ez volt a megszokott, de ebben a környezetben is kitnik sokoldalú, gazdag tevékenységével. Ma, amikor a tanári pálya annyira felhígult, annyira színtelenné és az ideológiák rabjává vált az iskolákban, amikor tanáraink sorában kivétel az igényes tudományos munkát végz személyiség, csak csodálattal gondolhatunk a Haáz Rezs típusú, középfokú intézetekben tanító tanárokra. Ugyanúgy, mint például a katolikus gimnázium rajztanára, Spanyár Pál, aki székelyudvarhelyi letelepedése után (1899) tovább folytatta a fiskolán elkezdett festi tevékenységét. Mivel a mértani rajz, a görögpótló rajz (az 1890.XXX.t.c. értelmében görög nyelv és irodalom helyett a tananyag modernizálása során görögpótló irodalmat és rajzot vezettek be az iskola eladási nyelvén), melyet szigorú tanterv alapján adtak el, nem engedte meg a fantázia szabad csapongását, a technikák szabad felhasználását, Haáz nagy lendülettel foglalkozik a szabadkézi rajz oktatásával.
Ennek során például az 1908-1909-es tanévben a következket gyakorolják önkéntes jelentkezi: rajzolás, festés emlékezet után, meseillusztráció, síképítmények, levelek, lepkék, ecsetgyakorlatok, geometriai formák, forgási felületek szemlélet alapján ceruzával, szénnel és ecsettel, gipsz ékítmények és fejek, csendéletek színen, fejek él modell után szénnel. Késbb, ahogyan érdekldése egyre inkább a székelység és anyagi kultúrája felé fordul, úgy jelennek meg, majd sokasodnak a néprajzi tárgyak a modellek sorában, a néprajzi gyjtemény tárgyai otthonossá válnak a kollégium jól felszerelt rajztermeiben. A múzeumalapító Mint internátusi felügyel, majd mind internátusi elnök, aki ilyen minségben bentlakó, majd a családjával is az internátusban lakó tanár, évtizedekig állandó érintkezésben volt a vidéki diákok szüleivel - vidéki tanítókkal, tisztviselkkel és jelents számban kisbirtokosokkal -, akik állandó kapcsolatot jelentettek a hanyatló, de akkor még létez székely tárgyi és szellemi néprajzzal. A székely népi kultúra jelentségére, esztétikai értékeire tanártársai, Viski Károly (1906-1909), de elssorban dr. Hoffer András (1911-1914) hívják fel figyelmét, aki nagyenyedi tanárságának évei alatt újrarendezte a Bethlen kollégium múzeumának ásványgyjteményét, így iskolai-múzeumi tapasztalattal is rendelkezett.(13) Különben sem volt idegen a korabeli középfokú iskolákban a múzeum létesítésének gondolata, ezekrl bven olvashatunk a korabeli iskolai értesítkben. Ilyen gyjteményeket láthatott Haáz Rezs diákévei alatt a késmárki és iglói gimnáziumokban is. Termékenyíten hathatott 1912-ben, az iskolai év végén a Kolozsvár-Torda-Torockó-Nagyenyed útvonalon tett iskolai kirándulás is, amelynek ötödik napján, "Július 4-én, a kollégium gazdag gyjteményeinek megtekintése után vonatra ültünk s hazatértünk öreg intézetünk falai közé."(14) Ekkor már össze volt gyjtve az eljövend iskola-múzeum alapját képez tárgyak dönt hányada: "Néprajzi gyjtemény. Cél: a székely, fként az udvarhelymegyei néprajzi tárgyak gyjtése. A gyjtött tárgyak száma 1000. A kész kiadás 100 K(orona) volt, amelyet a természetrajzi átalányból fedeztük. A gyjtést Dr. Hoffer András és Haáz Rezs tanárok eszközölték s így e gyjtemény alapjának k a megteremti. (a szerz kiemelése) A gyjtést a tanulók útján és személyesen végzett kirándulásokon eszközölték a tanár urak az Udvarhely környékén fekv községekben."(15) Az igazgatói jelentés, amely az iskolai év legfontosabb eseményeit foglalja össze, megemlékezik az újonnan alapított gyjteményrl: "Köszönettel és elismeréssel tartozom az intézet nevében Haáz és Hoffer kollégáinknak, akik nagy buzgósággal, fáradtságot nem ismer kitartással és sok áldozattal több száz darabra men néprajzi gyjteményt teremtettek az intézetnek, jóformán önkéntes adományozás útján. Az adakozó tisztelt szülknek, az iskolánk környékén él intelligens kisbirtokosoknak, gazdáknak, községi elöljáróknak, szóval mindazoknak, akik ajándékaikkal, tárgyaik átengedésével a kultúra iránti érzésüknek és érdekldésüknek szép jelét adták, legyen hála és köszönet."(16) A gyjtemény az elkövetkez iskolai évben is szépen gyarapodott, st, sor került az els kiállítás berendezésére is. "Néprajzi gyjtemény. Ez évi gyarapodása 450 tárgy; ezek nagyrészéhez ez évben is adományképpen jutott a gyjtemény; a vett tárgyakért 99 koronát fizettünk. A gyjtemény anyaga áll összesen 1450 darab tárgyból. Ezeket az iskolai év végén már ki is állítottuk a régi épületnek egy eléggé megfelel szobájában, a természetrajzi szertár régi szekrényeiben... A gyjtemény fölállításában Félegyházi Mariska kisasszony, Z. Sebess József és Imrich Lajos urak voltak segítségünkre, kiknek nemes fáradozásukért ezúton is köszönetet mondunk."(17) "Ezúttal is elismeréssel kell megemlékeznem Haáz Rezs és Dr. Hoffer András tanár urak azon valóban alig méltányolható fáradozásáról, mellyel vármegyénk minden nevezetesebb pontján házrólházra járva néprajzi tárgyakat, bútorokat, szobaberendezéseket gyjtöttek, vásároltak, s nagy türelemmel és kitartással egy szép néprajzi gyjteményt hoztak létre azokból."(18)
A gyjtmunka a diákok segítségével folyt, akiknek helyismerete és buzgalma sok tárgy begyjtését biztosította, segítségükkel sokszor utazott szekérrel a távolabbi falvakba egy-egy hétvégén. A vakációról vagy hétvégi eltávozásról visszatérk otthon felkutatott tárgyakkal jelentkeztek. A következ évben, amely az utolsó nyugodt, békés tanév volt az els világháború megpróbáltatásai eltt, már kialakult az iskolamúzeum: "Néprajzi gyjtemény. Évi gyarapodás 86 db; közöttük két színes padláda, összesen 20 K(orona) és egy tálas 22 K, összesen 42 K értékben. Ezekkel a gyjtemény darabszáma 1552-re emelkedett. A pénzen szerzett tárgyak vételárösszege 260 K. A gyjtemény ez évben valamelyes pénzsegélyhez is jutott, amennyiben a diákbál jövedelmét, 60 K-t ennek céljára fordítottunk. Mint megyei gyjteményt, a vármegye is segítette 100 K-val, amiért a vármegyei közgylésnek, Ugron János fispán, fgondnoknak és Sebessy János alispánnak ezúton is köszönetet mondunk. Úgyszintén dr. Kósa János koll. tanár úrnak, aki 10 K-t és négy régi értékes fakereket adományozott a gyjteményünknek. Hogy mégsem gyarapodott úgy, mint a megelz években, annak oka, az ajándéktárgyak nagyrészét, mint már meglevket, a cserepéldányok közé kellett tennünk, a segélyösszegek nagyobb részét pedig a múlt évekrl fönnmaradt kiadásaink törlesztésére fordítottuk. A gyjtemény már oda fejldött, hogy ezután érdemlegesen csak rendes évi segéllyel gyarapítható, amit azáltal hiszünk megvalósíthatónak, ha sikerül azt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelségének rendes segélyzettjei közé felvenni."(19) Az alakuló múzeum számára kedvez körülmény volt a kollégium új épületének az átadása, a régi iskolaépületben terem és bútorzat is került kiállítás számára, így 1913 után már látogatókat is fogadhatott. Az alakuló néprajzi múzeummal párhuzamosan a kollégiumban más muzeális jelleg gyjtemények is voltak, mint a kép-, érem- és régiségtár, a filológiai múzeum, a természetrajzi gyjtemények és mindenekeltt a tanári könyvtár régi anyaga, amelyek tekintélyes múltra tekinthettek vissza, mert már 1797-ben elkészült els fennmaradt leltárkönyvük. Ezek a gyjtemények azonban a Haáz-féle néprajzi gyjtemény nélkül megmaradtak volna az iskolai szertárak szintjén. A múzeum megalapozása után kerültek csak egy intézménybe a törzsanyagot adó néprajzi gyjteménnyel. Udvarhely vármegyében, amelyben mindeddig nem alakult meg egy megyei múzeum, kezdetben nem figyelnek fel a kollégiumi gyjtemény jelentségére. Az Udvarhelyi Híradó nem is jelzi a múzeum alapítását. Dr. álnéven követeli egy vezércikkíró a megyei történelmi múzeum alapítását 1913-ban, a létrejött Múzeumegyesület számára készít programot, miután összegyjtött anyagát átadták a Székely Nemzeti Múzeumnak: "Udvarhelymegye két ízben szedte össze a megyében talált muzeális tárgyakat, azonban azokat mindkét ízben átengedte - szerény véleményem szerint helytelenül - a sepsiszentgyörgyi múzeumnak. Innen van azután az, hogy amíg minden városnak van speciális megtekinteni valója, addig Székelyudvarhely csak a többé-kevésbé elfuserált középületeivel és egymást ferdén keresztez utcatengelyeivel dicsekedhetik."(20) Az els világháború tragikus eseményei a kollégium felett sem múltak el nyomtalanul. A beszállásolás, a hadi kórház berendezése, a front átvonulása 1916-ban, a tanárok és nagyobb diákok kivitele a frontra mind érzékenyen érintette az intézet békés életét. Veszteséget szenvedtek a gyjtemények is, értékes érmek tntek el a történelmi gyjteménybl, a néprajzi gyjteményben elssorban a textíliákat tizedelték meg. Az impériumváltás után, amikor az iskola léte is veszélybe került, nem folyt már nagyarányú gyjttevékenység, és a hiányokat sem sikerült pótolni. Jellemzvé vált az 1927. évi bejegyzés: "Az elmúlt évben a szertárak állománya nagyon keveset változott."(21) A kis múzeum továbbra is nyilvános marad, meglátogatja Makkai Sándor püspök is, aki elsnek írja alá a tiszteletére megnyitott látogatási naplót 1926 november 5-én. A legnagyobb elismerést a
meghívás jelenti az 1927 áprilisában Berlinben rendezett erdélyi néprajzi kiállításra, ahol a székely népmvészetet gyjteménye egy részének kiszállításával mutatja be Haáz Rezs. A kiállítás és a székely gyjtemény bemutatása a weimari köztársaság fvárosában sikeres volt. Berlini tapasztalatairól "nagyon elkel közönséggel telt ház eltt" számol be május 14-én. Közben a kiállítás tovább terjeszkedhetett, és négy termet foglalt már magába, az els terem (a beüvegezett folyosón) a templom, a temet, a régmúlt emlékeit, Haáz Rezsnek a diákéletrl festett képeit (bálba vivés, cipóosztás, lustra, szolgadiák), a második a mezgazdasági szerszámokat, a szövés-fonás eszközeit foglalta magába. A harmadik volt a bebútorozott székely szoba. A negyedikben a székely mesterek munkáit rendezték be (gyalogkapu, járomfa, guzsalyak, sulykok, kerámiatárgyak, hangszerek), és a makkfalvi Vass Áron szobrai díszítették. A gyjtemény elrendezése nem volt "múzeumi jelleg", ha ezen a rideg tudományosságot értjük. "Arra törekedek mindig - mondotta -, hogy akik megnézik a gyjteményt, megszeressék a népet és vele együtt a mvészetüket, vagyis a lelküket." A népviseletek bemutatására nem használt babákat, ünnepélyes alkalmakra tanítóképzsöket öltöztetett be, igyekezett lakályossá tenni a kiállítást. A múzeum "Nemes példa, hogy a nevel jó tanítványaival mekkora szellemi vagyont tud összegyjteni, ha hivatásának tudatában van. Hiszen a Székelyföld második legnagyobb néprajzi múzeumát nagyobbrészt mind a diákok hordták össze, gyjtötték a lomtárból, a padlásról, elpusztulásra szánt helyekrl, tanáruk irányítása mellett."(22) Az etnográfus A múzeumi gyjt és rendszerez munkához kapcsolódik Haáz Rezs etnográfusi tevékenysége is, amely csak a tárgyi néprajzra terjedt ki. Bátorítást, biztatást a tudományos kutatómunkához barátjától és egykori tanártársától, dr. Viski Károlytól (1882-1945) kapott, aki 1922 után a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának re, 1935-tl a vidéki közgyjtemények eladója, majd 1941-tl a közgyjtemények országos felügyelje volt. Kutató, gyjt útjaira rendszeresen elkísérték Nyír József és Kováts István barátai. Kováts István az els állandó székelyudvarhelyi fényképész-mterem tulajdonosa, gyjtútjaikon kitn dokumentumfotókat készített. Területi szempontból az egykori Udvarhelyszék református vidékein mozgott a legotthonosabban, lévén, hogy református felekezeti iskolában tanított. A legtöbb múzeumi tárgyat is ezekrl a területekrl sikerült begyjteni. A Hargita-alji katolikus falvakban jelents kutatómunkát végzett, st a lövétei gyjtésbl születtek a legjelentsebb tanulmányai, Egy székely falu öltözete és A székely ványoló. Az elbbit Csutak Vilmos felkérésére készítette, aki a Székely Nemzeti Múzeum alapításának ötvenedik évfordulójára készült évkönyvet szerkesztette. Kisebb-nagyobb tanulmányait, melyek ebben a kötetben jelennek meg újra, az Ethnographia közölte a harmincas évek elején, amikor több székely tárgyú írás jelent meg Viski Károly hatására, aki sokat tett az erdélyi népélet feltárásáért. A fest Dokumentumrajzait is Viski Károly használta fel A székely népmvészetrl (23) c. tanulmányában és A magyarság néprajza c. összefoglaló munka tárgyi néprajzról szóló els köteteiben.(24) Györffy István (1884-1939) etnográfus, a budapesti egyetem néprajzi katedrájának megszervezje is felhasználja rajzait illusztrációnak a Viricselés a Székelyföldön c. írásában (megj.: Ethnographia - Népélet. 1937, 208-209). A fotókat Kováts István és Blájer Ern készítette. Ezeken kívül közel 500 tárgyrajzot készített a múzeumi tárgylapok számára, amelyek ma is használatban vannak a múzeumban. 1920-1926 között a kollégium levéltárában végzett kutatások alapján megfesti a "Régi diákélet" c. akvarell-sorozatot a múzeum számára, mely a hagyományos népviselet dokumentuma is. Színes levelezlapokon jelentette meg a diákviseletet a XVII. századtól koráig, melyek jövedelmét a kolozsvári szegény egyetemisták segélyezésére fordította.
1932-ben vetített képes eladáson ismerteti a székely népviseletet. Az Ifjú Erdély szerkesztsége vállalta, hogy képes levelezlapokon is kinyomtatja rajzait, ezeket az udvarmegyei református nszövetség hozta forgalomba, megrendelhet volt a szövetség székelykeresztúri székházánál. Mindenik színes kézifestéssel készül, mondhatni, hogy egyedi darab volt, de színezetlen példányokat is lehetett vásárolni, "s azok nem csak a gyakorlati kivitelezésre igen alkalmasak (azokból szinte divatlapszeren lehet kiválogatni a szebbnél-szebb megoldási formát), hanem tudományos szempontból is értékesek, mert végre egyesítve látjuk a veszendbe indult típusokat, amelyek csokorba szedett szép virágok, alkalmasak képes albumaink gazdagítására, de bekeretezve, szobáink díszei is lehetnek. A teljes sorozat a lövétei, muzsnai, agyagfalvi, szolokmai, siklódi, parajdi, marosszéki, udvarhelyi, gyergyói, homoródalmási, felsrákosi ni ruhatípusokat tartalmazza."(25) A népviselet-sorozat lapjain a kontúrokat elnyomatták és a tanítványai segítségével kézzel színezték az eredeti rajzok alapján. Ennek nyomódúcait a múzeum rzi. Ebbl három sorozat készült. Az els az Ifjú Erdélyben jelent meg, a második egy páros (férfi és n), a harmadik egy ni népviselet-sorozat. Ezek célja a népviselet elemeinek alkalmazása volt a férfi- és ni viseletben. A második kiadás Székelyudvarhelyen jelent meg, és a Székelység kiadóvállalata terjesztette, itt lehetett megvásárolni vagy utánvéttel megrendelni. Utoljára ilyen rajzát Bányai Edit közli az egyetlen számot megért, 1940-ben megjelent Székelyes Ni Divat c. folyóiratában. Könyvgrafikával is foglalkozott, Tompa László Székelyudvarhelyen 1923-ban megjelent kötetének (Éjszakai szél) címlapját rajzolta, ezenkívül egy turistakalauz címlapját tervezte, és ex libriseket is rajzolt. Utolsó nagy vállalkozása a Magyar Autonóm Tartomány népviseleteinek megfestése volt, 23 különböz féle színes viselet akvarellje készült el és 16 részletrajz, melyeknek kiadását hosszas fontolgatás után a kiadó visszautasította azzal az átlátszó ürüggyel, hogy figurái nem mosolyognak, illetve kérte, hogy fesse át mosolygósra a figuráit. Végülis a marosvásárhelyi Állami Népi Együttes vásárolta meg a sorozatot. Sajnos, ez rövid idn belül végleg eltnt, csak a részletrajzok maradtak meg Sándor fia tulajdonában. A történelmi tárggyal bvült, átrendezett múzeum számára is nagyon sok mvészi érték szemléltet tusrajzot, akvarellt készített. Kedvenc technikájával, az akvarellel nagyon sok néprajzi tárgyú festményt készített, de ezek sajnos szétszóródtak, mert elszeretettel adományozta ket barátainak, ismerseinek, a múzeum vendégeinek. Nagyon szeretett örömet szerezni festményeinek ajándékozásával, ezt tartotta munkája igazi fizetségének. Nagyméret portrékat olajba festett. Így készült el Orbán Balázs (két variánsban, a székelyudvarhelyi és a székelykeresztúri magyar pártok székházai számára), Benedek Elek, Solymossy Endre, Gönczi Lajos, Imre Dénes, Szakáts Péter életnagyságú portréja. Kedvenc témája volt a "Falusi lakodalom" c. kompozíció. Olajban készítette el a "Székely-támadt" vár rekonstrukcióját is. 1922-ben rendezte meg els egyéni kiállítását a kollégium tornatermében, ahol késbb még több képzmvészeti és háziipari kiállítást mutattak be. A képzmvészeti munkáit számbavev id. Haáz Sándor fáradságos munkával 796 festményt és 486 rajzot leltározott fel. Közéleti tevékenysége Jelents volt a közéleti tevékenysége is. Errl az iskolai értesítk tanárkodása els éveiben csak azt jegyzik fel, hogy "jótékony célú mkedveli eladásokon mködött közre". Az els világháború után évente rendszeresen tartja vetített képes eladásait a székely népmvészetrl, a magyar és egyetemes festészet nagyságairól, az esztétikai nevelésrl. A Kováts István által üvegre készített diákat szabadkézzel színezi. Az iskolán kívül eladásokat a Polgári Önképz Egyelet Szabadlíceumi eladássorozatain tartott, mindig érdekld teltház eltt. Haáz Rezs volt az, aki Székelyudvarhelyen megszervezte az els ún. "szttes bálokat", amelyek a népviseletnek adtak új rangot.