A vállalkozásokhoz kapcsolódó hatóságok Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Az okmányiroda a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által irányított iroda, amely egyes, a lakosság számára fontos okmányok kiadásával és az ehhez kapcsolódó feladatokkal foglalkozik.
Okmányiroda található minden megyeszékhelyen és városban, valamint minden fővárosi kerületben. A Kormány rendeletben állapítja meg, hogy valamely község melyik okmányiroda illetékességi területéhez tartozik.
Illetékessége elsősorban a közúti közlekedési igazgatási feladatok egyes speciális eseteire terjed ki, amelyekre az általánostól eltérő, külön ismereteket igénylő eljárási szabályok érvényesek, és viszonylag ritkán fordulnak elő. A járművek eredetiségvizsgálatát az Eredetiség- és Származás-ellenőrzési Hatósági Osztály végzi.
Az okmányirodák feladatai: Személyazonosító igazolvány és a lakcímről szóló hatósági igazolvány Úti okmányok Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa Vezetői engedély, gépjárműokmányok Egyéni vállalkozói igazolvány (első kiadás, adatmódosítás) Működési engedély
Az egyéni vállalkozás megkezdése Jogosultak köre: Jogosult egyéni vállalkozói tevékenységet indítani az, aki magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan. *Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc.
Nem lehet egyéni vállalkozó: aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, akit a közélet, illetve a nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
Hol intézhető Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését be lehet jelenteni: személyesen az ország bármely okmányirodájában, elektronikus úton ügyfélkapun keresztül Elektronikus úton az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentését ügyfélkapun keresztül, "Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése" űrlapon kell megtenni. Szükséges iratok Az okmányirodában történő személyes ügyintézéskor személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (állandó személyazonosító igazolvány, lakcímigazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély) kell bemutatni. Költségek A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes. Az adatváltozás bejelentése díj- és illetékmentes. Stb.
Érdemes tudni, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány a vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, kiváltása nem kötelező. Egyéni vállalkozás alapítása előtt ellenőrizze az " Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében " (ÖVTJ kódok), hogy a folytatni kívánt tevékenység engedély, illetve bejelentés köteles-e, és tájékozódjon a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, a kormányablakokban vagy az okmányirodákban. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Amennyiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, köteles azt bejelenteni, mely alapján hivatalunk törli a tevékenységét. A tevékenység akkor kezdhető meg, ha a bejelentés nyilvántartásba vételéről a bejelentő igazolást kap ügyfélkapus tárhelyére.
A sikeresen elküldött bejelentés (a bejelentés fogadásáról az ügyfélkapus tárhelyre érkezett visszaigazolás) nem jelenti azt, hogy a bejelentett adatokat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték. A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, vagyis az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett. Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről a bejelentés hiányainak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, illetve folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó automatikus visszajelzést kap, amely tartalmazza a bejelentő által kitöltött bejelentési űrlapot. A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvános Nyilvántartásában.
Államigazgatási illeték fizetése az okmányirodában intézendő ügyekkel kapcsolatban kizárólag készpénzben vagy csekken történik Az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításának illetéke 10 000 forint. Az igazolvány elvesztése, eltulajdonítása vagy megsemmisülése esetén a pótlás illetéke 5 000 forint. Ha az igazolványban feltüntetett adatok megváltoznak, 3 000 forint illeték fejében kérheti az okmány cseréjét.
Cégbíróság
A cégbíróság feladata a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása és a cégjegyzékbe történő bejegyzés, illetve törlés. A bejegyzési kérelem beérkezésekor a cég nevét, székhelyét számítógépen rögzítik, Cégjegyzékszámot kap, melyet a cég iratain fel kell tüntetni Beszerzi a cég adószámát, statisztikai jelét
A cégbíróság feladata Az adatokról tájékoztatja a NAV-ot, a KSH-t Ellenőrzi, hogy A cégformára előírt adatok megfelelnek-e Elbíráláshoz szükséges okmányokat csatolták-e Illetéket megfizették-e Tájékoztatást nyújt A cégjegyzék adatairól A cégiratokról Törvényességi felügyeleti eljárást folytat le
Céginformációs szolgálat Biztosítja a cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát A cégnyilvántartás a cégjegyzékből és a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből áll. A számviteli törvény szerinti beszámolót a cégbíróságon a számviteli tv. rendelkezéseinek megfelelően letétbe kell helyezni, valamint közzététel céljából a céginformációs szolgálathoz is be kell nyújtani.
Kúria A bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el a Kúria, melyet az elnök vezet. A legfontosabb feladata az egységes és következetes bírói gyakorlat kialakítása. Ezt a rendkívül fontos feladatát ún. jogegységi határozatok meghozatalával látja el. Ezek a határozatok elvi jellegű iránymutatásokkal szolgálnak, és a bíróságokra nézve kötelező erővel bírnak. A Kúria elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé, dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek.
Törvényszékek Egy szinttel feljebb találjuk a törvényszékeket és a törvényszékekkel azonos szintű Fővárosi Törvényszéket. Erre a bírósági szintre két módon kerülhet az ügyünk. Az egyik mód az, hogy az első szinten (tehát a helyi bíróságon vagy közigazgatási és munkaügyi bíróságon) hozott ítélettel szemben fellebbezést nyújt be valamelyik vagy mindkét érdekelt fél. Nem minden ügy kezdődik azonban a helyi bíróságon. Vannak olyan ügyek, amelyek megyei szinten kezdődnek, ezek a bíróságok ebben az esetben elsőfokú bíróságként járnak el. Törvények (polgári perrendtartás, büntetőeljárási törvény) határozzák meg ezeknek az ügyeknek a körét. Ezek az ügyek kiemelkedő súlyúak azért, mert nagy összeg (legalább harmincmillió forint) a per tárgya, vagy nagyon speciális az ügy (például egy sajtó-helyreigazítási per), vagy nagyon súlyos bűncselekményről (pl. emberölés, kémkedés, hazaárulás, terrorcselekmény stb.) van szó. Az elnök vezetése mellett a törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek.
Előzmények: APEH Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a magánszemélyek, egyéni és társas vállalkozások adóval kapcsolatos ügyeiben volt illetékes 1987-től 2010-ig. A hivatal fő feladata az adózás rendjének ellenőrzése, az adóbevallás és megfizetés nyomon követése, segítése, ellenőrzése, a visszaigénylések intézése.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2010.12.08. 532 millió forintot követel az APEH egy magánszemélynél végzett vagyonosodási vizsgálat után. Az adózó eltitkolt jövedelme forrásaként többek között egy magánszemély adócsalásból származó jövedelmére hivatkozott. Az APEH Közép-Magyarországi Regionális Főigazgatóságának munkatársai vagyonosodási vizsgálatot végeztek egy fémhulladék-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokban érdekelt magánszemélynél, aki több nagy értékű ingatlant és luxusautót vásárolt, cégeinek több százmilliós tagi kölcsönt nyújtott, ám bevallott jövedelme eltörpült kiadásai mellett. Az adózó korábbi megtakarításaival és bevételeivel, továbbá két magánszemélytől szerzett félmilliárd forint összegű kölcsönnel próbálta igazolni kiadásait. Meghökkentő módon a kölcsön forrásaként a kölcsönt állítólagosan nyújtó magánszemélyek adócsalás során keletkezett jövedelmét jelölte meg, amelyről a bíróság korábban megállapította, hogy be nem fizetett adókból és járulékokból származott. Az adózó maga hívta fel a figyelmet arra, hogy a kölcsönt nyújtó egyik magánszemély ellen adócsalás miatt büntetőeljárás folyt, és jogerős letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az adózó az eljárás során nem tudta bizonyítani a forrásként említett jogügyletek valóságtartalmát, ezért az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága 700 millió forint fedezethiányt állapított meg, amelynek alapján 532 millió forint megfizetésére kötelezte az adózót.
Előzmények: Vám- és Pénzügyőrség (VP) (VPOP) Az adópolitikáért felelős miniszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv volt
VP hatásköre volt A regisztrációs adó, a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adója, a jövedéki adó, az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő általános forgalmi adó, az energiaadó, a termékimportot terhelő adó (az áfa nem minden esetben) és az ezekkel kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása.
Az országos parancsnokság feladata és hatásköre: amennyiben 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet másként nem rendelkezik, másodfokon jár el a hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szervek első fokon hozott határozatai és végzései ellen benyújtott jogorvoslatok esetében, végzi a vám és a vámmal együtt beszedendő nem közösségi adók és díjak vonatkozásában a felülellenőrzést, biztosítja és koordinálja a Vám- és Pénzügyőrség alsó- és középfokú szerveinek működését, továbbá végzi e szervek tevékenységének irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, képviseli a Vám- és Pénzügyőrséget a nemzetközi ügyekben, közreműködik a nemzetközi kapcsolattartásban, különös tekintettel az Európai Unió szerveivel történő kapcsolattartásra, végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Budapest, 2008. május 15. A Vám- és Pénzügyőrség járőrei 2008. május 13-án közös ellenőrzést tartottak az APEH és az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelet munkatársaival a Józsefvárosi piacon. A razzia eredményeként 5 ügyben indult eljárás. A pénzügyőrök találtak közel 1100 pár hamis márkajelzéssel ellátott sportcipőt, melynek nagy részét a pavilon belsejéből nyíló, márkátlan ruhákkal takart rejtekajtó zárta el az ellenőrök elől. Előkerült továbbá csaknem 300 db napszemüveg, és majdnem 800 db különböző márkájú és fajtájú ruházati termék, melyek az előzetes szaktanácsadói vélemény szerint ugyancsak hamisítványok. Az ellenőrzés során előkerült még 3 db kard, 30 db tőr, 100 db kés, valamint 6 db sétapálca, melyek 8 cm hosszú pengét rejtettek. A Vám- és Pénzügyőrség a közel 18 millió forint értékű árut lefoglalta, és áru hamis megjelölése bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja, továbbá közbiztonságra különösen veszélyes eszközökkel kapcsolatos szabálysértés miatt ismeretlen tettes ellen eljárást indított.
NAV 2011. január 1. Létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.
A hivatal felállításának célja az állami adóhatósági és vámhatósági feladatok ellátásának minőségi, hatékonysági javítása, átláthatóságának fejlesztése, költségtakarékosság, a feladatok ellátásához szükséges információáramlás korszerű biztosítása, egységes elvek alapján működő, egységes irányítású szervezet kialakításával a költségvetési bevételek biztosítása, pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása.
A NAV az állami adó- és vámhatósági feladatokat összevontan, közös szervezet keretein belül látja el. Négy fő tevékenységi köre: adóigazgatás, vámigazgatás, bűnügyi tevékenység, a szakmai tevékenységet támogató informatika.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Feladata az államot megillető bevételek teljes körű kontrollja és védelme az adó-, a vám- és a büntetőjog eszközeivel. Kiemelt feladatai: vám- és jövedéki ellenőrzési tevékenység adó- és pénzügyi ellenőrzési tevékenység bűnüldözői munka hatásfokának növelése az adózók színvonalas, naprakész tájékoztatása az adózással kapcsolatos jogkövető magatartás elősegítése gyors, korszerű és ügyfélbarát szolgáltatások révén
A NAV központi szervei a) a Központi Hivatal, b) a Bűnügyi Főigazgatóság, c) az Informatikai Intézet, d) az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet, e) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.
A NAV feladata: a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adóvisszaigénylés vagy adó-visszatérítés, c) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
A NAV a) ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat, b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását, c) feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja, d) Központi Hivatala, illetve az informatikai feladatokat ellátó intézetei összegyűjtik és tárolják az (1) bekezdésben megadott feladatokkal, különösen a befizetési kötelezettséggel, a kapcsolódó eljárással, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos igazgatási eljárással összefüggő adatokat, amelyekről a NAV a gazdasági célú elemzésekhez - az e feladatokat ellátó állami szervek részére - adatfeldolgozásokat végez és adatszolgáltatásokat teljesít, e) előterjeszti a hatáskörébe tartozó kötelező befizetésekkel vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt,
f) lefolytatja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti központosított ellenőrzést, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény szerinti központosított utólagos ellenőrzést, g) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el, h) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását, i) az informatikai rendszerek és az elektronikus ügyintézés fejlesztése érdekében gazdasági társaságot működtet, amelynél a tulajdonosi jogokat a NAV elnöke gyakorolja, j) végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, illetőleg a szerencsejátékokkal és játékautomatákkal összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.
A NAV a) végzi a közösségi és a külön jogszabályok alapján a feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat, b) végzi a közösségi és nemzeti jogszabályokban meghatározott nemzetközi együttműködésből adódó feladatokat, - ideértve a hatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást is - valamint részt vesz további két-, illetve többoldalú megállapodások előkészítésében, jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét a NAV szakterületét érintő ügyekkel foglalkozó uniós és nemzetközi szervezetekben, c) végzi a hatáskörébe tartozó uniós, illetve más nemzetközi forrásból finanszírozott projektek szervezését, irányítását, lebonyolítását, d) végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.
A NAV adóigazgatási jogkörében a) eljáró adóztatási szervei - feladataik ellátása során - együttműködnek az illetékességi területükön lévő helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzatokkal, b) a helyi, illetve helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését érintő, szükséges és rendelkezésre álló bevételi adatokról az illetékes adóztatási szerve útján évente tájékoztatást ad az önkormányzat részére; az adatszolgáltatás tartalmát a helyi önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával az adópolitikáért felelős miniszter határozza meg, c) ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,
d) ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, e) lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi az adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek, (A szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén érvényesítenek vagy érvényesítenének.)
f) ellátja magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával, továbbá a magánnyugdíjpénztárak részére történő adatátadással kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat, g) ellátja a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóság részére történő átadásával kapcsolatos, jogszabályban az állami adó- és vámhatóság feladataként meghatározott feladatokat,
h) az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást, i) ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.
A NAV vámigazgatási jogkörében végzi a) a közösségi vámjog alapján az áruk vámeljárás alá vonását, b) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését, c) közvetlenül vagy közvetve - meghatározott körben - az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését, d) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását, e) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat, f) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.
A NAV jövedéki igazgatási jogkörében végzi a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóztatással, ellenőrzéssel, b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ügyekkel kapcsolatos feladatokat.
A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását.
NAV: 300 milliós fogás 2013. szeptember 28., szombat Összesen több mint 300 millió forint értékű hamis márkajelzésű ruhaneműt foglaltak le a pénzügyőrök szlovák kamionokban az elmúlt napokban - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV szombaton.
Az egyik kamion osztrák feladótól származó textilárut szállított Szlovákiába, rakományából összesen 78 ezer darab női vastag harisnya került elő 156 millió forint értékben. A másik tehergépkocsit Győrben ellenőrizték a pénzügyőrök. Rakománya lábbeli volt, amelyet Hongkongból Budapestre szállítottak. A tételes vizsgálatkor 38 600 pár formatervezési oltalom alá eső tornacipőt találtak 96 és fél millió forint értékben. A harmadik kamionban, amely a fuvarlevél szerint távol-keleti árut szállított Budapestre, a járőrök 6500 hamis márkajelzésű női télikabátot foglaltak le 52 millió forint értékben. A NAV pénzügyőrei a védjegyoltalom alatt álló hamis árucikkeket lefoglalták, és mindhárom esetben ismeretlen tettes ellen iparjogvédelmi jogok megsértése bűntett gyanúja miatt feljelentést tettek a NAV pénzügyi nyomozóinál.
A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében: a) végzi a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását, b) ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között, c) végzi meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését, d) végzi az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését, e) jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek és jogosultságainak végrehajtása egyik formájaként mozgó egységekkel végzi a Magyar Köztársaság területén - az EU külső határán működő határátkelőhelyek kivételével - a mélységi ellenőrzési tevékenységet, f) végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását, az Európai Unió valamely tagállamával közös határszakaszon lévő, a Rendőrségnek üzemeltetésre átadott közúti határátkelőhelyek kivételével, g) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi, igazgatási feladatokat.
A NAV végzi továbbá: a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését, b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését, d) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat, e) az energiaadóval, a környezetvédelmi termékdíjjal, a regisztrációs adóval kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat.
Az ügyfélszolgálati irodákban tájékoztatják az ügyfeleket az adózást érintő jogszabályok előírásairól, kiadják az adóazonosító jelet, adószámot, foglalkoznak az adó-, jövedelem- és illetőségigazolások, főkönyvi kivonat és hiteles másolatok, adóalanyiságról szóló igazolások kiadásával, átveszik a bevallásokat, egyéb beadványokat közreműködnek a hibás beadványok kijavíttatásában, folyószámla egyeztetésben ellátják az ügyfeleket ingyenes nyomtatványokkal, adózási szabályokat tartalmazó tájékoztató füzetekkel, készpénz átutalási megbízásokkal
A NAV-hoz tartozik a legtöbb adónem, pl.: Személyi jövedelemadó Társasági adó Osztalékadó Általános forgalmi adó A vállalkozóknak az őket érintő adófajtákkal kapcsolatban bejelentési, adatszolgáltatási, illetve bevallási, megfizetési kötelezettségük van. A szükséges nyilvántartásokat kötelesek vezetni, és ha a törvény úgy rendelkezik, adóelőleget kell fizetniük. Az adót és a költségvetési támogatást megállapíthatja az adózó önadózással, a kifizető és a munkáltató adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett szervezet adóbeszedéssel, vagy az adóhatóság bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, adatszolgáltatás alapján adóhatósági adómegállapítás útján, illetőleg utólagos adómegállapítás keretében.
Önkormányzat Az önkormányzat adóhatóság hatáskörébe tartoznak az ún. helyi adók, mint pl.: helyi iparűzési adó (IPA), kommunális adó (vagyoni típusú: telek, lakás, üdülő) Ezen adófajtáknál az adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettséget.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A KSH a tevékenységeket felosztotta, besorolta, és egységes rendszerbe foglalta. Így jött létre a TEÁOR (tevékenységek egységes ágazati osztályozásának rendszere) http://www.teaorszamok.hu/ Ehhez kapcsolódik az SZJ (szolgáltatások jegyzéke), ami a szolgáltatásokat rendezi csoportokba. http://www.ksh.hu/docs/files/475321.pdf A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása (GFO) - a vizsgált cég milyen működési formát választott.
TEÁOR (tevékenységek egységes ágazati osztályozásának rendszere)
SZJ (szolgáltatások jegyzéke)
GFO'2012 kód - GFO'2012 megnevezés 1, 2 Vállalkozás 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Jogi személyiségű gazdasági társaság 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 115 Európai részvénytársaság (SE) 12 Szövetkezet 121 Szociális szövetkezet 122 Takarék- és hitelszövetkezet 123 Iskola szövetkezet 124 Mezőgazdasági szövetkezet 125 Európai szövetkezet (SCE) 126 Biztosító szövetkezet 128 Foglalkoztatási szövetkezet 129 Egyéb szövetkezet 13 Egyéb jogi személyiségű vállalkozás 131 Ügyvédi iroda 133 Vízitársulat 134 Víziközmű-társulat 135 Erdőbirtokossági társulat 136 Végrehajtó iroda 137 Közjegyzői iroda 138 Magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás 2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás 21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 211 Közkereseti társaság 212 Betéti társaság 213 Egyéni cég 22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 226 Külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe 227 Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye 229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás 23 Önálló vállalkozó 231 Egyéni vállalkozó 232 Egyéb önálló vállalkozó 233 Adószámmal rendelkező magánszemély
Az SZJ-szám és a TESZOR-kód szerepe a számlázásban: A NAV állásfoglalása szerint a VTSZ (vámtarifaszám), illetve SZJ (szolgáltatási jegyzék szám) számokat a számlákon már nem kell feltüntetni, de a TESZOR (tevékenységek és szolgáltatások országos jegyzéke) számokat sem kötelező. Tudni kell, hogy a VTSZ és SZJ már megszűnt, ezek hatályon kívül lettek helyezve, azonban a számla kötelező adattartalmára vonatkozó jogszabály még erre hivatkozik. Bizonyos speciális jogszabályok a TEÁOR feltüntetését írhatják elő.
TESZOR (tevékenységek és szolgáltatások országos jegyzéke) http://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/teszor/teszor_20120216.pdf
Szakmakód Az egyéni vállalkozó szakmakódot kap, aminek az első 4 számjegye a TEÁOR-szám, az utolsó 2 a TEÁOR-on belüli szakma kódszáma m.s.n.: máshova nem sorolt
Statisztikai számjel A társas vállalkozásokat egységes statisztikai számjel segítségével sorolják be. A számjel alapján megállapíthatjuk a vállalkozás fő tevékenységi körét, gazdálkodási formáját, a székhelynek választott megyét.
http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/oktat.html?mapid=zoi001
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zoi005.html