Élhetőbb Ellendért programozás 2013 műhelymunka sorozat Helyi program II. Ellend község élhetőségének javítása érdekében Alpha Tender Kft. 2014 1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Tervezés a településeken... 4 2.1. A település stratégiai dokumentumai... 5 3. Projekt célja, eszközei, módszertana... 6 3.1. Projekt célja... 6 3.2. A projekt eszközei, módszertana... 6 3.3. A műhelymunka-sorozat rendezvényei... 7 3.4. A SWOT analízis felülvizsgálata... 11 4. Helyzetelemzés felülvizsgálata... 12 4.1. A felülvizsgálat jelentősége... 12 4.1.1. Demográfia... 12 4.1.2. Községi tulajdon... 15 4.1.3. Hitélet... 15 4.1.4. Infrastruktúra... 15 4.1.5. Foglalkoztatás... 16 4.1.6. Látnivalók... 19 4.1.7. Rendezvények... 20 4.1.8. Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások... 20 4.1.9. Partnerség... 21 4.2. SWOT analízis felülvizsgálata... 22 5. Ellend község jövőjének felülvizsgálata... 29 5.1. A település fejlesztésének lehetőségei a SWOT analízis tükrében... 29 5.1.1. Ipar... 29 5.1.2. Infrastruktúra... 29 5.1.3. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése... 30 5.1.4. A településfejlesztési politika célkitűzései... 30 5.1.5. Az egyes közszolgáltatások biztosítása... 31 2
5.1.6. Az épített és természeti környezet védelme... 31 5.1.7. A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés... 32 5.1.8. Csatornázás... 32 5.1.9. A helyi közutak és közterületek fenntartása... 33 5.1.10. A köztisztaság és településtisztaság fenntartása... 33 5.1.11. A közbiztonság helyi feladatainak ellátása... 34 5.1.12. Gondoskodás az óvodai nevelésről, étkeztetésről... 34 5.1.13. Gondoskodás az egészségügyi ellátásról... 35 5.1.14. Gondoskodás a szociális ellátásról... 35 5.1.15. Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás... 35 5.1.16. Közösségi tér biztosítása és a sport támogatása... 36 5.1.17. Egészséges életmód feltételeinek elősegítése... 36 5.1.18. Az önkormányzat helyiség-gazdálkodása... 38 5.1.19. Idegenforgalom... 38 5.2. A program anyagi forrásainak megteremtése... 39 6. Ellend község fejlesztési programjának felülvizsgálata... 40 10. Ellend jövőképe... 57 11. Összefoglalás... 58 Irodalomjegyzék, forrásjegyzék... 59 Mellékletek... 60 3
1. Bevezetés Ellend községi Önkormányzat "Élhetőbb Ellendért - programozás 2013" című projektjének célja a 2011-ben megkezdett program folytatása volt. A két projekt közös célkitűzése Ellend község élhetőbbé tétele, a fejlődési lehetőségek bemutatása, helyi program, valamint stratégiák kidolgozása. Célunk a település jövőképének kidolgozása, stratégiai szintű meghatározása. Jelen projektben is építettünk a helyi kezdeményezésekre, véleményekre. A programsorozat a teljes lakosság bevonásával valósult meg, figyelembe vettük a helyi sajátosságokat, hagyományokat. A projekt megvalósítása során ismételten megvalósult a köz- és civil szféra partnersége, hiszen munkánkat segítette az Ellendért Egyesület. A projekt keretében lebonyolított műhelymunka sorozat rendezvényeinek témaköreit úgy állítottuk össze, hogy segítsék a programozást, megalapozzák az elkészítendő stratégiai terveket. A projekt keretében elkészülő programozás épít a település meglévő fejlesztési dokumentumaira, a helyi esélyegyenlőségi programra, a településfejlesztési koncepcióra, a 2011-es projekt keretében elkészített SWOT analízisre és tanulmányra is. 2. Tervezés a településeken Minden településen, így Ellenden is szükség van a stratégiai tervezésre, hiszen ez által határozhatunk meg egy olyan komplex programot mely által fejlődésünk garantálható. A településtervezés feltétele a külső és belső körülmények ismerete, azok egymással való kapcsolatának feltérképezése, annak feltárása, hogy ezek a település életét hogyan befolyásolják. Mind a mai napig megfigyelhető, hogy az önkormányzatok fejlesztési tervezése ad hoc jellegű, a pályázati kiírásokhoz alkalmazkodik. Ellenden próbálunk szakítani ezzel a rossz hagyománnyal. Célunk az egyes részterületekre vonatkozó stratégiai tervek megalkotása, ezek rendszeres felülvizsgálata és nem utolsó sorban megvalósítása. 4
2.1. A település stratégiai dokumentumai Programsorozatunk lebonyolítását és a helyi program kidolgozásának folyamatát a település stratégiai dokumentumainak feltérképezésével elindítottuk el. Ellend község rendelkezik a jogszabályok által előírt tervekkel, programokkal. Áttekintettük a község ciklusprogramját abból a szempontból, hogy mik azok a tervek, melyek megvalósultak és melyek nem. Áttekintettük újból a településendezési tervet és a hozzá kapcsolódó szabályozási tervlapot, a településfejlesztési koncepcióval együtt. Szorosan kapcsolódik ehhez Ellend község örökségvédelmi hatástanulmánya, mely alapján rendeletet alkotott az önkormányzat a helyi védelem szabályairól és támogatásáról. Megvizsgáltuk, hogy a rendeletben meghatározott célok teljesültek-e. Külön figyelmet fordítottunk a település környezetvédelmi programjára is. Ellend környezetvédelmi programja a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás Környezetvédelmi programjának része, melynek felülvizsgálatára belátható időn belül sort kell keríteni. Ellend község Hulladékgazdálkodási programja összhangban áll a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programmal. Áttekintettük a nyertes és beadott, de még el nem bírált pályázatokat is. Ellend község csatornázására beadott pályázat tartaléklistára került, mivel a kormány 2012-ben kivonta a forrást a pályázati rendszer ezen eleméből. A napelemes rendszer kiépítése, üzembe helyezése megtörtént. Áttekintettük újból a Mecsekvidék Helyi Közösségi Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját is, hiszen Ellend ezen egyesületnek is tagja. Fejlődése, fejlesztési törekvései szorosan kapcsolódnak ezen egyesület munkájához, céljaihoz. Megállapításra került, hogy Ellend község esélyegyenlőségi helyzetelemzése és stratégiai terve a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2013-ban elkészült. Végül, de nem utolsó sorban áttekintettük a 2012-ben elkészült Élhetőbb Ellendért programsorozat keretében elkészült fejlesztési koncepciót is. Jelen programozás célja, e koncepcióban felszínre került, 2014-ben felülvizsgált problémák megoldására stratégiai tervek elkészítése. A tervezés keretében a település egészségfejlesztési stratégiai tervét, valamint közösségfejlesztési tervét készítettük el. Az egyéb felmerült problémák tekintetében meghatároztuk az elérendő célt, annak eszközeit, felelőseit és határidejét. 5
3. Projekt célja, eszközei, módszertana 3.1. Projekt célja Pályázatunk célja a 2012-ben kidolgozott helyi program felülvizsgálata, aktualizálása, az egyes részterületek esetében programozás és stratégiai terv készítése a település élhetőbbé tétele érdekében. A projekt lebonyolítása során támaszkodunk a lakosságra, a helyi erőforrásokra, lehetőségekre. Célunk a település jövőjét, helyi sajátosságokat figyelembe vevő, részletes helyzetfeltáráson alapuló egészségfejlesztési és közösségfejlesztési stratégia kidolgozása, a többi érintett területen a helyi program aktualizálása. A cél elérése érdekében, immár hagyományosan többféle módszert, eszközt alkalmaztunk. 3.2. A projekt eszközei, módszertana A stratégiaalkotás megalapozásaként, és program lebonyolítása során végig alkalmaztuk a közösségi tervezés módszerét. A lakosság véleményét megismerve könnyebben körvonalazódik, hogy a mindennapi gyakorlatban milyen pozitívumok és negatívumok, lehetőségek és hiányosságok jellemzik az adott település működését. A helyi vélemények, tapasztalatok megismerése egyszerre alátámaszthatja a szakmai koncepciót, valamint új gondolatokat is ébreszthet. A közös gondolkodás a stratégia alapja. Egy terv akkor lesz végrehajtható, ha annak megalapozásában, megalkotásában részt vesznek azok, akikre vonatkozik, akiknek az életét befolyásolja, életminőségét közösségi szempontból meghatározza. Célunk a lakosság teljes körű bevonása volt, ezért újból éltünk a közösségi tervezés eszközeivel. A települési szintű közösségi tervezésben lehetőség van akár valamennyi érintett bevonására. A tervezés eszközeit és kommunikációját úgy választottuk meg, hogy alkalmas legyen a szakmai nyelvezetben nem jártas lakosság megszólítására, bevonására. Célunk az volt, hogy minél több helyi lakos bevonásával, változatos eszközökkel tárjuk fel a helyi tudást. Minél több információt szerezzünk a lakosság érdekeiről, értékeiről, igényeiről, problémáiról, terveiről. Az alapprogramunk kidolgozása során alkalmazott interjú és kérdőív módszerét nem alkalmaztuk, hiszen a település lakossága már felkészült 6
volt a projekt célját illetően. Kialakultak azok a személyes kapcsolatok, bizalmi viszonyok, melyek építő jellegű interaktív foglalkozások lebonyolítását lehetővé tették. A csoportos tervezés, stratégia alkotás megvalósítása érdekében a projekt során 7 db interaktív rendezvényt bonyolítottunk le, melyek célja a helyzetfeltárás, elemzés, stratégia megalapozása, a fejlesztés irányának kijelölése volt. A kéthetente megtartott rendezvények több részből tevődtek össze. Minden rendezvényünk egy-egy adott témakör köré szerveződött. Az adott témáról a résztvevők (átlagosan 30-40 fő) egy rövid előadást hallgattak meg, mely kijelölte az adott nap témáját. Az előadást követően megbeszéltük az elhangzottakat, azt, hogy a település életében az adott téma, probléma jelen van-e, milyen szerepet tölt be. Az előadásokat követően az adott témát feldolgozó tesztlapot tölthettek ki a résztvevők. A rendezvényekre kis csoportok alakultak ki, melyek a spontán csoportalkotás módszerével jöttek létre. Lebonyolított rendezvényeink, előadásaink, alkalmazott módszereink kellő alapot adtak a stratégiák kidolgozásához, a programozáshoz. Az egyes eszközök által feltárt problémákat, kijelölt célokat tanulmányunk további részében mutatjuk be. Az egészségfejlesztési és a közösségfejlesztési stratégia a tanulmány mellékletét képezik. 3.3. A műhelymunka-sorozat rendezvényei A közösségi tervezés eszközei alkalmazásának oka jelen projektünk keretében is az volt, hogy a stratégia a közös gondolkodás során egyetértéssel jön létre, s így gyakorlatilag azt ismertetni, elfogadtatni, társadalmasítani sem kell, hiszen mindenki, aki erre bármiféle késztetést érzett, maga is részt vett annak megalkotásában. "A közösségi tervezés tehát nem egy még szélesebb körben, még alaposabban végzett társadalmi egyeztetés, hanem egy alapvetően más, eleve a helyi közösség képviselőinek bevonására építő tervezési módszer. 1 Már az első rendezvénysorozatunk alkalmával a lakosság különböző elképzelései, tapasztalatai, élethelyzete, tudása, érdekei felszínre kerültek, ezáltal a tervezési folyamat, 1 Területfejlesztési füzetek 1. Segédlet a közösségi tervezéshez 2010. Budapest 7
helyzetfeltárás alaposabb, sokszínűbb, teljesebb és eredményesebb lett. SWOT analízist készítettünk, meghatároztuk a fejlesztés fő irányvonalait, az elérendő célokat. A 2014-ben lebonyolított 6 kisrendezvényünk során az egészség, család, közösség, élhetőbb település, energiahatékonyság, környezetvédelem köré szerveztük előadásainkat. A rendezvénynek helyszínt biztosító Ellendi Művelődési Ház nagytermében elhelyezett 6 nagy asztal köré, érkezési sorrendben ültek le a résztvevők. Már nem próbálták meg a termet átrendezni, tudták, hogy a spontán csoportalkotással mi a szervezők célja. Résztvevőink 70%-a a 2012-ben lebonyolított programsorozaton is részt vett, ezért nem idegenkedtek a modern módszerektől, technikai megoldásoktól, a kialakult csapatok váza megmaradt. Minden rendezvényen jelenléti ívet írtak alá a résztvevők. Az első rendezvény alkalmával mindenki kapott egy igazoló kártyát, melyen a rendezvény címe, időpontjai, a résztvevő neve, és a programvezető igazolásának helye volt található, ezen a kártyán került igazolásra a rendezvényen való megjelenés folytatva a hagyományokat. A műhelymunka-sorozat minden rendezvényét alapvetően két blokkra osztottuk. A rendezvények első részében tematikus előadásokat hallgattak meg a résztvevők. Az előadásokat két részre bontottuk. Első részben az adott téma általános feldolgozására került sor, mely során a témával kapcsolatos alapvető ismereteket dolgoztuk fel. Ezt követte egy tesztlap kitöltése, mely tartalmilag az adott témához kapcsolódott. Ezt követően a téma részletesebb feldolgozására került sor, kapcsolódva Ellend községhez, a helyi problémákhoz, sikerekhez, lehetőségekhez. Az előadások ezen része, interaktív beszélgetés formájában került lebonyolításra. A témavezető egy-egy kérdést, problémát felvetett, melyet közösen megbeszéltünk. Nem egy alkalommal parázs vita alakult ki a résztvevők között. Köszönhető volt ez annak, hogy eltérő korú, nemű, érdeklődési körű, szakképzettségű, munkájú személyekből tevődött össze a közösség. Minden egyes előadás végén összefoglaltuk az elhangzottakat és megbeszéltük, hogy Ellend vonatkozásában mi az, ami hasznosítható, a jövőben elérhető, vagy legalább célként meghatározható. A rendezvényeinek az alábbi témakörök köré szerveződtek: 1. Helyi értékek, hagyományok, ünnepek 2. Környezetvédelem, megújuló energiák 3. Energia megtakarítási lehetőségek 4. Egészséges életmód, szűrések jelentősége, elsősegélynyújtás, 5. Helyi gazdasági lehetőségeink, háztáji gazdálkodás, komposztálás 6. Biogazdálkodás, fenntartható fejlődés, önfenntartás 7. Összefoglalás, záró rendezvény 8
Előadásainkon beszéltünk a hagyományokról, a hagyományok szerepéről, a hagyományápolásról. Feldolgoztuk az egyes hónapokhoz tartozó jeles ünnepeket, azt, hogy Ellenden mely ünnepek kerültek megtartásra a múltban, és melyek élnek a jelenben is. Beszéltünk a helyi vidéki térségek jellemzőiről, a demográfiai helyzet alakulásáról, a gazdaságmegtartó képességről, arról, hogy milyen veszélyek leselkednek az aprófalvas térségekre. A környezetvédelem témakörében tartott előadás során foglalkoztunk a hulladékokkal, hulladékkezeléssel, a hulladékok környezeti hatásaival. Megbeszéltük a háztartási hulladékok összetételét, a folyékony hulladék kezelésének módját, lehetőségeit. Beszéltünk a szelektív hulladékgyűjtésről, az újrahasznosítási lehetőségekről, azok fontosságáról. Téma volt a környezettudatos vásárlás, a reklámok kritikus értelmezése. A környezetvédelem témakörében foglalkoztunk a megújuló energiák formáival, előállításuk módjaival, jelentőségükkel. Az alternatív vagy megújuló erőforrások biztosítják a Föld folyamatainak energiáját. Megismerkedtünk ezek fajtáival, mint a napenergia, a geotermikus energia, vízi energia, biomasszából nyert energia és a szélenergia. A komposztálás környezetvédelem és újrahasznosítás terén betöltött szerepéről is szó esett. Az egészséges életmód témakörében tartott rendezvényünk középpontjában az egyén és az egészséges települési környezet állt. Definiáltuk az egyént, mint embert, mint a család és a közösségét részét. Feltártuk az egyes szerepeket. Élethelyzeteket elemeztünk. Foglalkoztunk az egészséges életmód feltételeivel, mint a sport, táplálkozás, lelki egyensúly stb. Kiemelt figyelmet fordítottunk a családok összetételére, az elmúlt időszakban bekövetkezett családmodell-változásokra, az ebből eredő előnyökre, hátrányokra, felmerült szociális problémákra. Külön blokkban tárgyaltuk a szűrővizsgálatok jelentőségét, elérhetőségét. Kiemelten foglalkoztunk a megelőzéssel és az elsősegélynyújtás témakörével. A záró rendezvényen összefoglaltuk az előzőekben feldolgozott témaköröket, egységes egészként értelmeztük a település fejlődése szempontjából felmerült témákat. Rávilágítottunk az egyes témák közötti összefüggésekre, a település életében és jövőjében betöltött lehetőségekre. A 6 kisrendezvényen általában ugyan azok a lakosok vettek részt, az átlagos jelenlét 36 fő volt. Az összes rendezvényre jellemző volt a résztvevők aktív hozzáállása. Ellend község 9
lakói közül 91 személy vett részt legalább egy rendezvényen, 17 lakos az összes kisrendezvényen megjelent. A kisrendezvényeken összesen 245 fő vett részt. Az átlagos jelenlét 37 fő volt. A 6 alkalmat tekintve átlagosan a település 16 %-a részt vett a rendezvényeken. A 2014. május 17-én megtartott záró rendezvényünkön 85 fő vett részt. Összesítve a megtartott 7 rendezvényt megállapítható, hogy összesen 330 fő tisztelte meg rendezvényeinket jelenlétével. Igazi csoportmunka folyt minden rendezvényünkön. A lakosság tevékenyen részt vett a problémák feltárásában és a stratégiák megalapozásában. A 2012-ben elkészült tanulmányban feltárt problémákat együtt elemeztük ki, megbeszéltük, hogy mik azok az elemek melyek már megvalósultak, melyek azok, ahol át kell gondolni a terveket, és természetesen új megoldandó feladatok is felmerültek. 10
3.4. A SWOT analízis felülvizsgálata Rendezvényeink során érintett témákon keresztül került sor a 2012-ben közösen elkészített SWOT analízis felülvizsgálatára, aktualizálására, amely a tanulmány későbbi részében részletesen kifejtésre, rendszerbe foglalásra kerül. Erősség Gyengeség Kihasználatlan munkaerő Napkollektor Sok földterület Működő közmunkaprogram Civilszféra és önkormányzat együttműködése Lakosság aktivitása Fiatalok helyben maradnak, sok gyermek Jó egészségügyi ellátás Könyvtár Hagyományőrző programok Játszótér Pécs közelsége Pályázatok kihasználtsága Jó közösség Kulturális programok Virágos település Közművek megléte Tiszta Udvar program Környezetvédelem Lakossági összetartás Jó levegő Jó utak Jó helyi szociális ellátás Mozgólabor Mobil posta Mozgókönyvtár Lehetőség közmunkaprogram bővítése munkahelyteremtés polgárőrség újraszervezése falusi turizmus színházbérlet falubusz beszerzése építési telkek kialakításának lehetősége szolgáltatások (fodrász, cipész..) pályázni, pályázni biogazdálkodás meghonosítása civil szervezetekben rejlő lehetőségek kihasználása családi napközi játszóház földterületek szociálisjellegű használata Patak Party Park-ban rejlő lehetőségek Energia megtakarítás, megújuló energiák Munkanélküliség Romló közbiztonság (tulajdon elleni bűncselekmények) Nehéz gépkocsik forgalma, út süllyedése Szennyvízcsatorna hiánya Illegális szemétlerakók Összetartás hiánya Kihasználatlan földterületek Hétvégi tömegközlekedés Helyi munkahelyek hiánya Falusi Turizmus hiánya Elöregedés Kevés vállalkozás Helyi közintézmények hiánya (bolt, posta) Kevés beköltöző Mellékutcák téli tisztítása Járdák rossz minősége és hiánya Kossuth L. utcában közkút és tűzcsap hiánya Polgárőrség hiánya Alulról jövő kezdeményezések hiánya Kevés fiatal Természeti adottságok kihasználatlansága Önellátás támogatásának hiánya Nincs falubusz Civil szervezetek működése nem érzékelhető Veszély Település elöregedése Ingatlanok elértéktelenedése Sok üres ingatlan Munkanélküliség nő Szociális problémák szaporodnak Romlik a közbiztonság Elvándorlás Buszjáratok száma csökken Kevés fiatal Csökken a lakosságszám A település elszegényedik Balesetveszély a rossz utak és járdák miatt, ill. a téli síkosság miatt Szennyvízcsatorna hiánya, illegális lerakók környezetszennyezés A meglévő közintézmények megszűnése A földterületek idegenek kezébe kerülnek A meglévő közösségi élet megszűnik 11
4. Helyzetelemzés felülvizsgálata 4.1. A felülvizsgálat jelentősége Ellend község település helyzetelemzése felülvizsgálatának kiinduló dokumentuma a 2012- ben, Helyi program Ellend község élhetőségének javítása érdekében címmel elkészült dokumentum volt. A felülvizsgálat során számba vettük az egyes részterületeket érintő változásokat, jelentősebb eseményeket. 4.1.1. Demográfia A települést 1554-ben 14 adózó család lakta, 1732-ben azonban már csak 12 család élt a településen. 1850-ben a községnek 613 lakosa volt. 66 iskolás gyermek élt a faluban. Hasonló lélekszámot láthatunk még az 1950-es években is, azóta azonban a népesség drasztikusan csökkent. Ma a község lakosságszáma 240 fő. 41 fő 18 év alatti lakosa van a településnek. Az aktív korú lakosság száma 158 fő. A 62 év alattiak száma 41 fő. A település lakosságszáma a rendszerváltozás óta stagnál, összetételében azonban pozitív változás érzékelhető. Nőtt a gyermekek és a fiatalkorúak száma és aránya a teljes lakossághoz viszonyítva. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 256 2008 250 98% 2009 244 98% 2010 237 97% 2011 240 101% 2012 237 99% 2013 232 98% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 12
Ma a község lakosságszáma 232 fő. 48 fő 18 év alatti lakosa van a településnek. Az aktív korú lakosság száma 125 fő. A 65 év felettiek száma 41 fő, mely jelentős változást mutat az előző évi 25 főhöz képest. A település lakosságszáma a rendszerváltozás óta stagnál, összetételében azonban az elmúlt évek pozitív változását követően ismét negatív változás állt be. Nőtt a gyermekek és a fiatalkorúak, valamint a 65 év felettiek száma, ezzel párhuzamosan azonban jelentős csökkent az aktív korú lakosság aránya. 2. számú táblázat - Állandó népesség (2013) fő % nők férfiak összesen nők Férfiak Nő 121 111 232 52% 48% 0-2 évesek 7 0-14 éves 18 13 31 58% 42% 15-17 éves 4 6 10 40% 60% 18-59 éves 52 73 125 42% 58% 60-64 éves 8 9 17 47% 53% 65 év feletti 29 13 41 70% 30% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 44 28 157,1% 2008 44 37 118,9% 2009 43 30 143,3% 2010 40 29 137,9% 2011 41 30 136,7% 2012 42 31 135,5% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. 13
Megállapítható, hogy Ellend esetében a vizsgált időszakon belül 2001-ben volt a legmagasabb, 157,1% az öregedési index. Amennyiben áttekintjük a következő évek változásait megállapítható, hogy 2001 és 2008. között 39%-kal csökkent az öregedési index, tehát pozitív változás állt be a település korösszetételében. Ez azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban több kisgyermekes család költözött a településre, a halálozások száma viszont nem növekedett. 2009-től azonban ismét az öregedési index növekedése figyelhető meg. 2012-es adatokat vizsgálva látható, hogy a 65 év feletti és 14 éve alatti népesség száma közötti különbség csökkent, mindössze 7 fő, mely miatt az öregedési index közelít a vizsgált időszak legkedvezőbb indexéhez, mely 2008-ban 118,9% volt. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 6 2 4 2009 3 3 0 2010 2 8-6 2011 3 4-1 2012 2 4-2 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás az élve születések és halálozások egyenlegét mutatja. A statisztikai adatokból jól látható, hogy Ellend vonatkozásában 2008-ban beszélhetünk természetes szaporodásról, hiszen ebben az évben haladta meg 4 fővel a halálozások számát. Kiemelkedő volt a 2010-es év, amikor a népességszám 6 fővel csökkent a természetes szaporodást tekintve. Reményeink szerint az utóbbi évek javuló tendenciája tartós marad, és a lakosság korösszetételének változása következtében nem pusztán a természetes szaporodás egyenlege, hanem a lakosság száma is pozitív irányú javulást mutat. Ellend községi Önkormányzat célja, a népesség elöregedését, csökkenését megállítsa, a 14
fiatalok közül minél többen helyben telepedjenek le. Községünk értékeit, szépségeit is be kívánjuk mutatni, hogy kisgyermekes családok, fiatalok felfedezzék maguknak településünket. 4.1.2. Községi tulajdon A település tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában a vizsgált időszak óta változás nem állt be. A meglévő ingatlanok karbantartása, felújítása megtörtént. Új ingatlan beszerzésére nem került sor. 4.1.3. Hitélet A lakosság többsége római katolikus vallású. A lakosság összetételét vizsgálva megállapításra került, hogy egyre több az idős ember, ezzel párhuzamosan lassan, de mégis nő a templomot látogatók száma. Az önkormányzat 2013. évi Leader pályázati forrásból a településen lévő épített örökség részét képező ingatlanok közül az Ellenden lévő kereszteket és hősi emlékművet újította fel, mindegy 2 M Ft összköltségből. 4.1.4. Infrastruktúra Az infrastruktúra vonatkozásában pozitív változást jelent a Házasság kötő terem előtetőjére épített napelemes rendszer telepítése. A KEOP pályázati támogatásból és önkormányzati saját forrásból megvalósuló beruházás eredményeképpen új előtető készült az ingatlanhoz, valamint villamos energiatermelésre kerül sor, mely a település számára jelentős megtakarítást eredményez. A megtakarítás összege jelentősebb lehetne, ha a megtermelt elektromos áramot a közvilágításra is fel lehetne használni. 2014-ben a közfoglalkoztatás keretében sor kerül a temető bekerítésére, kapuval történő ellátására. Az előzőekben már említett keresztek és emlékmű felújítására is sor került ez évben, ezáltal a település újabb látnivalóval gazdagodik. Az adósságkonszolidációban nem részesült települések támogatásának köszönhetően még ez évben sor kerül a művelődési ház nyílászáróinak cseréjére, valamint a polgármesteri hivatal tetőszerkezetének cseréjére is. 15
A község szennyvízcsatornázására benyújtott pályázat ügyében előrelépés nem történt, a pályázat továbbra is tartaléklistás. A lakosság elő takarékossági szerződései már több éve lejártak, a szükséges önrész rendelkezésre áll, azonban pályázati támogatás hiányában a beruházást nem tudjuk megvalósítani. 4.1.5. Foglalkoztatás A 2012-2014 közötti időszakban a foglalkoztatás terén jelentős változás nem történt. Településünk a foglalkoztatottságra, munkanélküliségre vonatkozó statisztikai adatok elemzése alapján igen rossz helyzetben van. A nyilvántartott álláskeresők aránya 16,8%, mely meghaladja mind a régiós (14%) és az országos (10,9%) átlagot. Az álláskeresők száma az utói 5 évben folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Törekszünk arra, hogy a munkanélküliek vegyék igénybe a Munkaügyi Központ és az önkormányzat által biztosított szolgáltatásokat, ellátásokat, lehetőség szerint a családok ne maradjanak ellátás nélkül. Ennek érdekében folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot a jogszabályi változásokról, támogatási lehetőségekről, valamint a közfoglalkoztatás lehetőségéről, az abban való részvétel feltételeiről. 2 22 Helyi esélyegyenlőségi program 2013 16
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő fő férfi összesen nő férfi fő fő fő % fő 2008 81 88 169 5 6,2% 5 2009 81 90 171 8 9,9% 10 2010 80 88 168 10 12,5% 13 2011 78 91 169 12 15,4% 14 2012 82 91 173 14 17,1% 15 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 35 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009
Álláskeresők aránya 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 nők férfiak összesen Az álláskeresőkk nemenkénti összetételének alakulását áttekintve megállapítható, hogy még 2008-2012 2012 között az álláskeresők álláskeres k nemenkénti megoszlása kiegyenlített volt. Ez azt jelenti, hogy már a férfiakat is egyre nagyobb arányban érinti a munkanélküliség. A tartósan munkanélküliek nemenkénti összetételének alakulása jelentős jelen ős változást mutat 2008-hoz 2008 képest. Még 2008-ban ban a tartósan munkanélküliek 60%-a 60% a férfi volt, 2012-re 2012 a két nem közötti arány kiegyenlítődött. ődött. Ellend községi Önkormányzat Képviselő-testülete Képvisel testülete gazdasági programjában a 2011-2014. 2011 évekre, az alábbi feladatokat feladatokat és célokat határozta meg a munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében: A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények életkörülmények és az emberek életminősége, életminő másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése el segítése érdekében az Önkormányzat: - a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése b révén munkahelyet teremt, közfoglalkoztatottak folyamatos foglalkoztatásával. - aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget lehet biztosít, 18
- rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal. A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat - megvizsgálja a közmunkások foglalkoztatásának lehetőségeit, - kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. Önkormányzatunk az előzőekben megfogalmazott elvek szerint évek óta él a közfoglalkoztatás adta lehetőségekkel. 2010. óta folyamatosan emelkedik a közfoglalkoztatásba bevont munkanélküliek száma. Még 2010-ben 4 főt foglalkoztatott közmunkásként az önkormányzat, 2012-ben már 12 főt, de ez a szám 2013-ra elérte a 15 főt. Tapasztalataink szerint a közfoglalkoztatottak szívesen vállalják a munkát a településen és munkájukat a település lakossága is értékeli, megbecsüli. A közfoglalkoztatás eredménye, a dolgozók munkája meglátszik a falu képén. Rendezettek a közterületek, tisztát a parkok, virágos a település. Munkájukkal hozzájárulnak egy élhetőbb település kialakításához. 4.1.6. Látnivalók Az idei évben sor került az Ellendi Patak Party Park kialakítására és átadására. A közösségi parkot Leader támogatás segítségével alakította ki az önkormányzat. A parkban sütő és főző helyeket, kemencét, pavilonokat alakítottunk ki a lakosság számára, annak érdekében, hogy szabadidejüket megfelelő körülmények között, természetes környezetben, közösségben tudják eltölteni. Sétautakat alakítottunk ki megfelelő ülőhelyekkel, szemetesekkel, virágládákkal. Lehetőséget teremtettünk a sportolásra is, ping-pong asztal kihelyezésére is sor 19
került, melyet egyre többen igénybe is vesznek. A településen lévő keresztek és emlékmű is felújításra kerültek. Tovább szépülnek a község helyi védelem alatt álló ingatlanai, köszönhetően a kialakított helyi pályázati rendszernek. A pályázat keretében minden évben 3 ingatlan helyi védelem alatt lévő elemei újulhatnak, szépülhetnek meg. 4.1.7. Rendezvények A település immár hagyománnyá vált rendezvényei továbbra is megtartásra kerülnek. Ezek a pünkösddel összekötött gyermeknap, május végén, június elején, melynek keretében a gyermekek számára szerveznek különféle programokat, vetélkedőket, ügyességi játékokat. Szeptember közepén kerül megrendezésre a szüreti falunap, melyet főzőversennyel kötünk össze. 2013-ban csatlakozott a település a Szent-Mihály napi országos tűzgyújtási akcióhoz és rendezvénysorozathoz is. Decemberben a gyermekek részére mikulásünnepséget rendeznek, karácsonykor pedig a község nyugdíjasai részére kedveskednek programokkal. Fellépnek a helyi gyermekek, a Berkesdi Fekete István Általános Iskola tanulói, valamint egyéb az ünnephez kapcsolódó előadásokra is sor kerül. 4.1.8. Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások A községben a helyi szolgáltatások terén az elmúlt két évben változás nem történt. Továbbra is a szolgáltatások széles köre áll a lakosság rendelkezésére. A 2013-ban lezajló közigazgatási átalakulásnak köszönhetően a község igazgatási teendőit a Romonyai Közös Önkormányzati Hivatal Berkesdi Kirendeltsége látja el. 2013-ban a település sikeresen pályázott az MVH-hoz a falugondnoki szolgáltatás feltételeinek megteremtése érdekében falubusz beszerzésére. A 9 személyes busz beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárása lezajlott, a szállítóval a szerződés megkötésre került. A jármű leszállítására várhatóan 2014. november elején sor kerül. A busz beszerzését követően, 2015. január 1-től a falugondnoki szolgáltatás bevezetésére kerül sor a településen. Ezáltal bővül a helyi foglalkoztatottak köre, hiszen cél, hogy a falugondnok helyi lakos legyen. A falugondnoki szolgáltatás bevezetése érdekében a működési engedélyezési eljárás elindításra került. Ellend Berkesddel és Szilággyal közösen pályázatott nyújtott be az egészségügyi alapellátás fejlesztésére. A pályázat keretében a 4 települést ellátó Berkesdi Háziorvosi szolgáltatás rendelői és eszközei újulnak meg. A szintén 4 települést ellátó védőnői 20