Budapest, 1943. aug. 18 V. évi. 33. sz. Egyes szám ára: 70 HU. UMt^jMArikt élei, Gyártotta és forgalombahozz< játssza: MAGYAR FILMÍRÓD NEMZETI APOLLÓ

Budapest, 1943. aug. 18 V. évi. 33. sz. Egyes szám ára: 70 HU. játssza: NEMZETI APOLLÓ UMt^jMArikt élei, Gyártotta és forgalombahozz< MAGYAR FILMÍRÓD

i i i i i,m Wm I I I B l. - imii a BUBUS F Ő S Z E R E P L Ő K : JOHAHHES RIEMflHH PORIT KREYSLE8 SOMJA ZIEMAHH I D A W 0 S T FORGALOMBA HOZZA: FILMIPARI ES FILMKERESKEDELMI RT. Budapest, IV., Kossuth Lajosutca 13. Telefon: 183-858 FILMEN IS O H / C D I C C 7 MINT M I N T OLYAN O I K l K LüOL SZÍNDARABBAN VOLT!

Egy gyártási év mérlege Érdekes statisztika az 1942 március 1 1943 március 1 között készült 46 magyar film szereplőiről és gyártási munkatársairól Az elmúlt gyártási évadban 1942. március 1-től 1943. március l-ig öszszeállított statisztikai adatok igen érdekes képet mutatnak a magyar filmgyártásról, valamint a filmek szereplőiről és munkatársainak működéséről. A március l-ig terjedő egy esztendő alatt összesen 46 filmet gyártottunk. Ezek közül 31 a Hunnia Filmgyár zuglói és pasaréti műtermeiben készült, 15 pedig a Magyar Filmiroda műtermében. A Hunniában forgatott filmek a következők: 1. Negyedíziglen, 2. Fráter Lóránd, 3. Emberek a havason, 4. Bajtársak, 5. Halálos csók, 6. Jelmezbál, 7. Szerelmi láz, 8. Férfihűség, 9. Enyém vagy, 10. Isten rabjai, 11. Külvárosi őrszoba, : 12. Éjféli gyors, 13. Egy szív megáll, 14. Keresztúton, 15. Négylovas hintó^ 16. Heten, mint a gonoszok, 17. Hegyek lánya, 18. Pista tekintetes úr, 19. Álomkeringő, 20. Katyi, 21. Annamária, 22. Családunk szégyene, 23. Fekete hajnal, 24. Szeptember végén, 25. Egy bolond százat csinál, 26. Tökéletes család, 27. Tilos a szerelem, 28. Jómadár, 29. Egy szoknya egy nadrág, 30. Késő, 31. Szerencsés flótás. A Magyar Filmirodában készült filmek a következők: 1. Estélyiruh'a kötelező, 2. Őrségváltás, 3. Egér a palotában, 4. Alkalom, 5. Csalódás, 6. Szakítani nehéz dolog, 7. A harmincadik, 8. Szerető fia Péter, 9. Gyávaság, 10. Üzenet a Volgapartról, 11. Éjszaka lánya, 12. A láp virága, 13. Őpiumkeringő, 14. Házassággíal kezdődik, 15. Legény a gáton. Az ismert színésznők közül ki hány filmben szerepelt? Az ismert filmszinésznők közül kis epizódszerepekben legtöbbször Egyed Lenke nevével találkozunk, aki 15 filmben vett részt. A férfiak közül hasonlóképpen a rekordot Szabód Gyula tartja 19 szerepléssel. Utána Makláry Zoltán az, aki legtöbbször került a felvevőgép elé. 0 18 filmben játszott kisebb-nagyobb szerepeket. Színésznőink közül betűrendben felsorolva a következők szerepeltek többször: Bordy Bella kettő filmben, Bulla Elma háromban* Csikós Rózsi négyben, Dajbukát Ilona háromban, Dayka Margit és Deésy Mária csak 2 filmben szerepelt, Erdélyi Mici háromban, Fáykiss Dóra kilencben, Fényes Alice kettőben, Goll Bea háromban, Haraszthy Mici háromban,- Hídvégi Vali háromban, Karádi Katalin hatban, Kelemen Éva kettőben, Keresztess}' Mária háromban, Kiss Manyi ötben, Kökény Ilona, ugyancsak ötben, Ladomerszky Margit négyben, Lánczy Margit kettőben, Muráti Lili négyben, Ölvedy Zsóka kettőben,! Peéry Piri kettőben, Pelsőczy Irén ötben,raffay Blanka háromban, Rácz Vali és Sennyey Vera háromban, Simon Marcsa hétszer szerepelt, Sittkey Irén ötször. Somogyi Nusi nyolcszor, Szemere Vera hétszer, Szörényi Éva háromszor, Tahi Anna Mária kétszer, Tolnay Klári és Turai Ida ötször, Vaszary Piri tízszer, Vay Ilus kétszer, Vágóné Margit é? Vizváry Mariska hatszor, ^silley Margit pedig négyszer. Csak egy-egy filmben szerepelt: Árpád Margit^ Berky Lili, Déri Sári- Egri Mária, Eszenyi Olga, Feje? Teri, Lukács Margit, Makáy Margit, Medgyaszay Vilma, Németh Romola, Füzess Anna, Réti Eszter, Simor Erzsi, Sulyok Mária, Szeleczky Zita, Szellai Alice, Szilágyi Szabó Eszter és Tasnády Ilona., Színészeink közül kik filmeztek Ismert színészeink közül Makláry Zoltán áll az első helyen tizennyolc szerepléssel, alig marad azonban mögötte Kelemen Lajos 16. Pethes Sándor pedig 15 szerepléssel, továbbá Szőreghy Gyula, aki 17 filmben játszott. Nevesebb színészeink betűrend szerint a következőképp vettek részt az elmúlt év filmgyártásában: Ajtay Andor 6 filmben játszott, Balázs Samu négyben, Baló Elemér kettőben, v. Bánky Róbert ötben, Benkő Gyula négyben, Bilicsi Tivadar nyolcban, Csortos Gyula hétben, Fáy Béla hétben, Greguss Zoltán hatban, Halász Géza négyben, Halmay Tibor ötben, Hidassy Sándor kilencben Hosszú Zoltán kettőben, Ignáth Gyula ötben, Jávor Pál öt filmszerepet játszott, Juhász József kilencet, Kertész Dezső hármat, Kőváry Gyula hatot, Kürthy György hetet, id. Latabár Árpád hármat, Latabár Kálmán négyet, Lehotay Árpád hármat, Lontay István tizet, Makláry János hetet, Matány Antal hármat, Mály Gerő kilencet, Mihályfi Béla négyet, Mihályi Ernő tizenhármat, Misoga László tizenötöt, Nagy István hatot, Pataky Jenő hármat, Páger Antal ötöt, Pártos Gusztáv tizenegyet, Perényi Lászlói négyet Pethes Ferenc tizenegyet, Rajnai Gábor hatot, Sárdi János otölj Somlay Artúr és Szakács Zoltán ugyancsak ötöt, Szilassy László hét film vezetőszerepét játszotta, Tímár

József és Tompa Pufi két filmben szerepeltek, és Toronyi Imre tízben. Egy-egy filmben szerepleltek a Igen érdekes, ha végigtekintünk egy év gyártásán abból a szempontból, hogy kik írták a forgatókönyveket, kik szerezték a zenét, kik rendezték a filmeket, kik vezették a gyártást stb. A forgatókönyvek közül hármat Asztalos Miklós írt, négyet Babay József, ugyancsak négyet Barabás Pál s e gy forgatókönyv írásában vett részt Bánky Viktor, egyben Cserépy László, háromban Dallos Sándor, egyben Daróczy József, egyben György István, ugyancsak egyben Hamza D. Ákos és Harsányi Gréte, valamint zalabéri Horváth János, Hosszú Zoltán, és Jablonszky Ferenc. Kalmár László két forgatókönyvet írt, egyet Kere- Kik írták a forgatókönyveket? következők: Apáthy Imre, v. Garamszeghy Sándor, Kamarás Gyula), Petrovich Szvetiszláv, Puskás Tibor és Uray Tivadar. csendi Kiss Márton, Kolczonay Ervin, üj. Lázár István, Martonffy Emil, Matolay Géza, Matolcsy Andor, Nagyiványi Zoltán, Nádasdy Kálmán Örbók Attila, míg Pacséry László három, Palásthy Géza pedig négy könyvet írt. Podmaniczky Félix egy, Rákóczy Péter ugyancsak egy, Rodriguez Endre pedig két film forgatókönyvét írta. Egy forgatókönyvet írt, illetve annak írásában részt vett Széli István, Szitnyay Zoltán, Szőts István, Sz'üle Mihály, Timár Kató, négy forgatókönyv írásában vett részt Tóth Miklós, kettőt írt Vaszary János és ugyancsak kettőt Zsigray Julianna. A negyvenhat magyar film rendezői Az 1942. március 1-től 1943. március hó l-ig terjedő idő alatt ké- Iszült negyvenhat film közül egyet rendezett Balogh István, aki ugyanezen idő alatt négy filmnél, mint segédrendező működött. Egy filmet rendezett galánthay Balogh Béla, hármat rendezett Bán Frigyes, néet Bánlzy Viktor, aki ezek közül ét filmnek az összeállítását is végezte. Cserépy László két filmet rendezett s mind a kettőt ő maga is állította össze. Daróczy József három filmet rendezett, Deésy Alfréd egyet, Farkas Zoltán pedig kettőt, aki ezen felül öt filmnek az Összeállítását végezte. György István egy filmet rendezett és állított össze. Négy filmet rendezett Hamza D. Ákos, egyet Hováth Árpád, egyet Jeney Imre, aki viszont öt filmnél működött, mint segédrendező, és egynél mint másodsegédrendező. Kalmár László öt filmet rendezett, egyet ifj. Lázár István., aki viszont egy filmben működött ^mint segédrendező és egynél, mint felvételvezető. Nádasdy Kálmán egy filmet, Pacséry Ágost két filmet, Podmaniczky Félix egyet. Ráthonyi Ákos kettőt, Rodriguez Endre négyet, Szőts István egyet és Zsabka Kálmán szintén egy filmet rendezett. Zeneszerzők és zenei vezetők munkája A negyvenhat film zeneszerzői és jét, Eisemann Mihály ugyancsak zenei vezetői között munkateljesítményben az első helyet Vincze volt zenei vezető, Fényes Szabolcs kettőét, Farkas Ferenc egy filmnél Ottó foglalja el, aki tizenkilenc pedig öt film zenéjét szerezte. Losonczy Dezső és Majorossy Aladár filmben működött részben mint zeneszerző, részben mint zenei vezető. De nézzük névsor szerint kom zenei vezető. Paul Tibor pedig egy filmnél működött közre, ínint ponistáink és karmestereink munkáját. Ákom Lajos öt film nyolc filmnél. Pongrácz Zoltán és zenéjét szerezte, Buday Dénes hét filmét, Dolecskó Béla kettőnek írta a zené Az egy év alatt gyártott negyvenhat magyar film közül hétnek a gyártását Bajusz Péter vezette, egyét B. Nagy Mária, egyét Csapó Géza s ugyancsak egyét Csepreghy Béla. Gottesmann Ernő három, ifj. Gütler Lajos négy, Hausz Mária három, Z. Horváth János egy, Az operatőrök közül Berendik István két filmet fényképezett, egynél pedig, mint segédoperatőr működött, Bécsi József egy filmnek Á gyártásvezetők Az operatőrök munkája Zakál Dénes egy-egy film zenéjét szerezte. Húzly Imre egy, Jenes Nándor egy, Jeszenszky Ferenc egy, Kauser István kettő, Szalontai Kiss Miklós hét, Kokas Klára kettő, Kolczonay Ervin ugyancsak két, Sulkovszky Zoltán egy, Takács Antal egy, Tangl Lóránt kettő és Tasnády Árpád három film gyártását vezette. volt vezető operatőrje. Eiben István hat filmet fényképezett, míg Fekete Ferenc-négyet, Hegyi Barna működött legtöbbet, aki tizenhárom film felvételeit készítette. Kilenc filmet fényképezett Icsey Rezső, egyet Kerti Lajos, tizenegyet Makay Árpád és hetet Vass Károly. Ezek szerint Hegyi Barna készítette a legtöbb filmfelvételt, utána Makay Árpád, Icsey Rezső, Vass Károly majd hat filmmel szerepel Eiben István, aki azonban részben Magyarországon készült német filmnél is dolgozott, részben pedig Németországban is forgatott filmet és így kevesebb ideje jutott a magyar filmek részére. Ki hány díszletet tervezett? Érdekes végig nézni a díszlettervezők és díszletépítők névsorát is. Itt Básthy István vezet a filmek számával, miután ő a Filmirodában készült filmek díszleteit úgyszólván kizárólagos joggal készíti. Básthy 13 filmdíszletet tervezett és épített. Daday Ferenc kettőét, Dudás László négyét, Horváth János kettőét, Kokas Klára háromét, Lévay Lajos kettőét, Pagonyi János hétét, Simonsits József hat és Sőrés Imre nyolc film díszletét tervezte, illetve építette. Ruhatervezőként csupán Bajusz Péterné és Kokas Klára szerepel a kimutatásban s ebből az tűnik ki, hogy ruhatervezőt a filmeknek csak mintegy negyedrészénél vették igénybe, egyébként a filmek ruháit a különböző szabócégeknél készítették anélkül, hogy a filmhez értő szakember irányította volna az egyébként igen fontos munkát. A felvételvezetők Az igen fontos munkakört betöltő felvetelvezetők közül Gaál László hét, Golda József kilenc, Kerekes Imre kettő, Mingovits Tibor három, Péchy Dénes három, Racsányi Ferenc egy, Sulkovszky Zoltán kettő, Varasdy Dezső egy, Zimmermann Adolf egy és Zombory György hat film felvételeit vezette. Filmösszeállítók (cutterek) A filmösszeállítás munkáját ott, ahol nem maga a rendező (mint például Bánky Viktor és Farkas Zoltán) végezte, ott a következők kezébe volt letéve a film összeállításának nehéz munkája: Beszterczey Jánosné, aki egy filmet állított össze, Katonka László, aki hét. Kerényi Zoltán, aki tizenöt, Paál Lajos, aki egy, Pokol Péter, aki négy és Vályiné Sultheisz Mária, aki hét film cuttirozását végezte. Ezen kívül, mint segédrendező, másodsegédrendező, segédoperatőr, segédfelvételező, műtermi kisegítő, naplóvezető, még igen sokan vettek részt abban a nehéz és felelősségteljes munkában, amely létrehozta az elmúlt esztendő alatt azt a negyvenhat magyar filmet, amellyel Magyarország ma számszerűen harmadik helyen áll az európai filmgyártásban.

A Magyar Magyar rendező, szereplő és írók jellemzik az UFA bemutatandó új filmjeit Három hatalmas UFA színesfilm Magyarországon Film mult heti számában részletesen beszá- Máriássy József a filmmel kapcsolatban megjegyzi: Jelenet a Münchhausen" c. filmből moltunk a Budapest-Film R T. filmkölcsönző vállalat filmjeiről, amelyeket az új moziévadban a magyar nyilvánosság elé bocsátanak. Máriássy Józseffel, az UFA budapesti érdekeltségének sajtófőnökével folytatott beszélgetés alapján most az UFA új filmjeit ismertetjük dióhéjban, azokat a filmeket, amelyek úgy irodalmi tartalmuknál fogva, mint kiállításban nemcsakhogy egyvonalban állanak az eddigi megszokott UFA filmekkel, hanem azokat művészi színvonal tekintetében felül is múlják. A magyar mozilátogató közönség már hónapok óta nagy érdeklődéssel várja a minden idők legnagyobb szinesfilmjét a»műnchhauseni című UFA jubiláris filmet. A német filmgyártásnak ez a leggrandiózusabb alkotása az emlékezetes»lidércfény«c. színesfilm példanélkül álló sikersorozatát is túlszárnyalja. Birodalom A filmszínházaiban hónapok óta műsoron van. A kínt járt magyarok közül, akiknek módjukban volt megnézni a»münchhausen«-t, a legnagyobb elragadtatás hangján beszélnek a filmről. Marté Harell és Willy Birgel Nekünk magyaroknak pedig, külön büszkeség szám' 'ba megy, hogy ennek a hatalmas német filmnek magyar a rendezője: Baky József. A trükkfelvételek nagy száma,, a hihetetlen izgalmas mese*- szövés, valósággal lázban tartja a nézőközönséget. Egy gyönyörű, álomszerű szép, gigantikus képeskönyv ez a film. Hans Albers életének legnagyobb szerepét játssza benne. Ugy hallottuk, hogy az UFA még ezenkívül több nagy 'színesfilmet mutat be Magyarországon. A»Münchhausen«után két UFA szinesfilm kerül a magyar filmszínházak vásznára. Sorrendben nem tudom, hogy melyik lesz a következő. Az egyik az első színes európai revűfilm, melynek címe:»a csillagok csillagai. írója: Vaszary János. A rendezője: Georg Jacobi és a főszerepet isrnét egy magyar játssza: Rökk Marika. A másik szinesfilm»a vergődése Ez Veit Harlan és Christina Söderbaum legújabb színes filmje, amelyet a vtlidércfényv. testvérfilmjének lehet nevezni. Örömmel hallgatjuk Máriássy beszámolóját és nem kis a Rejtély" ü m i c. Bolváry-filmben megelégedettséggel állapítjuk meg, hogy a magyarok ismét vezető szerepet visznek a német elsővonalbeli jelkészítésében. filmek Több magyar vonatkozása film nem készült az UFA műtermeiben? vetjük fel a majdnem szerénytelen kérdést. Dehogynem, feleli Máriássy, mégpedig a vígjáték-filmek terén. Mindjárt itt van az első: Willy Fritsch és Jenny Jugo filmje. Ezt a filmet külön Jenny Jugo számára írta: Thea v. Harbour. Bókay János:»Négy asszonyt szereleki és a ^Feleségi című műveiből. Majd egy BoU yáry-túm is lesz, tele szebbinéi szebb melódiákkal. A magyar neve ennek a filmnek:»csődöt mondott tudományi- Érdekes szereposztása van»rejtély'«-nek, mert Willy Birgel és Ewald Bahlsen játsza a két férfi főszerepet. Vaszary Gábor is szerepel a filmírók sorában.»bubus«elmű vígjátékát filemsítette meg az UFA és a forgatókönyv írásában maga Vaszary Gábor is résztvett. (Jelenleg taiár vetítik is az Urániában. Szerk.) Ebben a ránk következő új moziévadban Heinz Veit Harlan Vergődés" c. filmje. Christina Söderbaum és CarI Raddatz Rüh-

mattit azonban csak mint rendező jön hozzánk legújabb zseniális alkotásával a»maf,d a gyerekeké című, nagyon érdekes filmjével, folytatja Máriássy József. Egy éjszaka története van ebben a filmben összesűrítve. Kényes helyzetek adódnak, amelyeket Rühmann mesteri rendezése a finom jóízlés határain belül tár a közönség elé. Komolyabb tárgyú filmekről is szeretnénk valami közelebbit hallani. mond juk. Az -hitét a folyói című Terra-film, amelyet az UFA filmkölcsönző osztálya hoz forgalomba, magyar vonatkozásában is nagy érdeklődésre tarthat számot. Ugyanis bemutatja az árvizssújtotta vidék hősies küzdelmét a mindent elsöprő árvizveszedelemmel szemben. Zarah Leander idei egyetlen filmjét is bemutatjuk:» Akkor...«címen. Egy orvosnő életregényét eleveníti meg ez a film, aki vál- Zarah Leander és Kaus Brauservetter az Akkor lalja egy gyilkosság látszatát. Ennek a történetnek keretében látjuk majd meg a nő életének egyes fejezeteit. A filmet nagy feszültség és izgalmas cselekmény jellemzi. Egész biztosan külön élményt fog jelenteni a magyar mozilátogatóknak ez a film is. Tehát ezek lennének azok a filmek, amelyekkel az UFA az 1943 44-es játékévben bizonyságot tesz a német." egyik jelenetében filmgyártás elvitathatatlan elsőbbségéről Európában, sőt ami a filmek irodalmi értékét jelenti, azzal nyugodtan mondhatjuk egyedül áll az egész világon. \ RÓNAI GYULA Augusztus 10-én kísérték utolsó útjára dr. ing. h. c. Rónai Gyula m. kir. kormányfőtanácsosh a magyar vasúttechnika egyik legkiválóbb szakemberét. 1878-ban született egy Salgótarján melletü bányatelepen. 1900- ban gépészmérnöki oklevelet szerzett a m. kir. József- Műegyetemen és utána a m. kir. Államvasutak kocsi'szerkesztési osztályának szolgálatába lépett. Az első világháború alatt a vasúti hadiszállítás fokozásában elért eredményes munkásságáért a király a hadiszalagon viselendő Koronás Arany Érdemkeresztet adományozta heki. 1921-ben a vagőngyárak egy szindikátust alakítottak: a Jugoszláv Kocsikat Javító Egyesülést, melynek elnök4gazgatójává a MÁV Rónait ajánlotta. Ebben az elsősorban kereskedelmi jellegű beosztásban bebizonyította, hogy keres< kedői képességei sem maíradnak el a műszakiak mögött. 1926-ban visszatért az Államvasutakhoz, ahol a já~ rőműszerkesztési osztály vezetésével és az ezzel kapcsolatos nemzetközi ügyek intézésével bizták meg. Ö képviselte az Államvasutakat járműszerkesztési ügyekben a Nemzetközi Vasúti Egyesülés (UIC) és a Középe európai Vasúk-Egylet (VMEV) ülésein, ahol hamarosan nagy tekintélyt szerzett magának és a magyar vasúttechnikának. A Középeurópai Vasút-Egylet 5 találmányát, ill. műszaki' értekezését pénzjutalmakkal díjazta, majd később beválasztotta a díjkiosztó bizottság bírái közé. A Breslaui Műegyetem 1935-ben vasúttechnikai munkásságának elismeréséül, különösen pedig a sínek és kerekek együttműködésének tudományos vizsgálatáért tiszteletbeli doktorrá avatta. Még ez évben szolgaiad idejének leteltével nyugdíjba ment és a Ganz-gyár szolgálatába lépett tanácsadó mérnöki minőségben. Itt működött egészen megbetegedéséig. Benne nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi vasúti tudomány is egyik legkiválóbb művelőjét vesztette el. Több, mint húsz nagyfontosságú vasúttechnikai találmánya van, részben a saját, részben a MÁV, részben peleiig a Ganz neve alatt. Nincs olyan földrész, amelynek vasútjai valamelyik konstrukcióját nem alkalmazták volna, ő szerkesztette az új magyar vasúti kocsik legnagyobb részét és nagy része van a belföldi és az Egyiptomnak, Jugoszláviának és Délamerikának szállított Ganz-Jendrassik rendszerű sínautóbuszok és motorvonatok futóművének és alvázának szerkesztésében. Egyik utolsó munkájában, melyet már betegen a Magyar Mérnök és Építész Egylet egyik ülésén ismertetett, az első világháború alatti munkásságának adott folytatást, rámutatott ugyanis egy újabb olcsó és egyszerű megoldásra, amellyel a. vasutak szállítóképességét jelentékenyen növelni lehetne. Ennek kikísérletezése most van. folyamatban, _ végső eredményét már nem érhette meg. Magas társadalmi pozíciója mellett is egyszerű, puritán életet élt és élete legfőbb céljának a kötelességteljesítést tűzte ki. Felfelé gerinces volt, alárendeltjeivel szemben pedig nagy szociális érzékről tett tanúságot. Munkásságát a külföld is több magas kitüntetéssel ismerte el. Ifj. Rónai Gyula, a Hunnia Filmgyár hangmérnöke édesapját gyászolja benne.

Nyári látogatáson Szörényi Évánál és kisfiánál: ifj. Örményi Istvánkánál aki szépen fejlődik A Magyar Film munkatársa ^ezúttal ifj. örményi Istvánjnál és bájos mamájánál: Szörényi Évánál tett intervjúvizlet. Hűvösvölgyi villa napsütötte terraszán, hatalmas gyermekkocsi mellett ült éppen a fiatal mama, amikor. meglátogattuk. A főtéma természetesen a legújabb esemény, a kéthónapos ifjabb István. Az i>esemény«nyugodtan szundikál kocsijában, néha-néha mozgolódik, ki-kinyitja a szemét, de egész idő alatt egy hangja sincsen. Áldott jó gyerek' dicséri mamája alig lehet észrevenni, hogy kisbaba van a háznál. Soha meg se mukkan. A nörsze azt szokta mondogatni, hogy meglátjuk, egyszer majd kitör belőle a roszszaság, mert az már nem is lehet, hogy egy gyerek állandóan ilyen jó legyen. Eleinte éjjel sírt, de mi inkább virrasztottunk, mint hogy felvegyük és műsoron kívül enni se kapott. Erre aztán hamaror san bölcsen belátta, hogy nem ér el semmi eredményt és felhagyott a kísérletezéssel. Azóta némán alussza át az éjszakát. Ha napközben ébren van, úgy figyel ránk, mintha íérfené a beszédünket. Márn> vetni is szokott, főleg ha az uramat látja. Ő egész nap odavan, csak este jön haza, mégis úgy szereti a kis betyár, úgylátszik, máris igen nagy az atyai tekintély. Néha szinte furcsa azért, hogy most nekem is gyermekem van, a\ családunkban engem * mindig kislányként kezeitekül kényeztettek, féltettek, és most " íme, komoly mama lettem. El lehet-e már vele szórakozni? Öh, pompásan eljátszogatom vele egész nap. Nekem gyermekkoromban sose volt játékbabám, valahogy nemtaláltam elég jó mulatságnak, na most aztán kipótolom a mulasztottakat. Különben most éppen nadrágot kötök neki. Pár hónap múlva jó lesz neki, egy kicsit nagyra sikerült. Szépen fejlődik, három és fél kiló volt születésekor, most öt kiló 26 deka. és most: 5 kiló 26 deka" Egészen átszeuemül Szörényi Éva édes kis arca, amint folytatja: Akinek nincs gyermeke, \az nem tudja elképzelni, micsoda kimondhatatlan boldogság ez- Én mindig szerettem a gyerekeket és nagy örömmel vártam a magamét, de azért nem gondoltam volna, hogy ilyen sokat fog jelenteni. Ez minden áldozatot és szenvedést. Pedig végeredményben nagy kockázat egy színésznőnek a gyerek, az emberek inagyon szemfülesek és szárnontartják a csemete korát. Olyan könnyen rámondják azolyasmi, amit igazán nem lehet szavakkal érzékeltetni, ezt csak az értheti meg, aki maga is átélte már. Mindennél több és nagyobb érzés ez, megér Tervek a film és színpad Ravaszul kérdjük, hogy vájjon a hivatásáról is lemondana-e a gyerek miatt, ha éppen így alakulna a helyzet. Jaj! Ez már nagyon fájdalmas áldozat lenne. Dehát (szerencsére ez a probléma nem fenyeget- Miután a mamát jól kifaggattuk, érdeklődünk a művésznő terveiről is. Mi újság a filmezés és színpad körül? Határozott tervek még tán valakire: Óh, ez már öreg, ennek már tízéves fia van és hasonlókat. De ezek a problémák mind eltörpülnek, olyan semmivé válnak. körül nincsenek filmszerepre vonatkozólag. Mindenesetre jobban szeretném, ha szeptemberben és októberben filmezhetnék, (míg a Nemzetinél nincs anyínyi elfoglaltságom. És persze az lenne a legjobb, ha itt a pasaréti telepen forgatnának. Egészen közel van, egymacsikaugrásnyira, a felvételek szünetében mindig hazaszaladhatnék a fiamhoz. (Ugy látszik, a mama és a művésznő azért nem választhatók külön.) A legkedvesebb szerepeim' Nagyon szeretnék egyszer egy szép nagy történelmi filmben játszani sóhajjá. Valami olyan szerepet, amilyet még nem játszottam, például egy magyar nagyasszony alakját- De természetesen ismerem a nehézségeket, amelyek miatt nem gyárthatunk történelmi filmet, így sajnos, ez egyelőre megvalósu 1 atlan álom marad. Ed- ' digi legkedvesebb szerepeim voltak a r,szüts Maráé Kó-ja, a»mária nővéri és az ^Annamáriáé. Nehezen tudnám megmondani, mit játszom szívesebben, vígjátékot-e vagy drámát. Nagyon szívesen és jókedvvel bolondozom végig a mulatságos szerepeket, de éppenúgy örülök annak, ha komolyabb', súlyosabb feladat áll előttem. ; ; Az aszt Ion könyv fekszik. Tirso da Molina színdarabja,»a zöldnadrágos lovagé. Érdeklődésünkre elmondja röviden a tartalmát. Ezt nem részletezzük, nézze meg majd mindenki, egyelőre elég anyínyi, hogy roppant kedves, mulatságos, ötletes vígjáték, igazi Szörényinek való szerep. Hol mint fiú, hol mint lány jelenik meg a színen és imind a két formájában meghódítja az összes szíveket. Ungváry László és Uray játsszák a férfifőszerepeket. Most már nagyjából mindent megtudtunk, de olyan nehezünkre esne a búcsúzás,!hogy újabb témát dobunk fel. A házasság általánosságban kerül szóba és ezzel kapcsolatban saját, meglehetősen pesszimista véleményünk, hogy nagj'on nehéz lehet alkalmazkodni egy másik ember kívánságaihoz, szokásaihoz, kedélyhullámzásaihoz. Utóvégre a házasság nem a legegyszerűbb probléma a világonl Ez azelőtt engem is nyugtalanított mondja Éva művésznő. De ha az embernek olyan férfe van, mint nekem, akkor vége minden aggodalomnak. Igazán hálái adhatok a sorsnak, hogy ilyen nagyon jól jártam. Az én uramnál főbb, kedvesebb, megértőbb, gyöngédebb férjet nem lehetne képzelni. Soha egy hangos szó még nem lesett köztünk, mindegyikünk csak arra törekszik, hogy a másiknak a kedvét keresse, hogy egymásnak örömet okozzunk. Én végtelenül boldog vagyok' Hallgatjuk ezt a kedves, Szép fiatalasszonyt és va'ahogy olyan jól esik érezni azt, hogy ezek a szavak nem a nyilvánosságnak szánt, állandóan készenlétben tartott, hamisan csengő frázisok, hanem egy mélyérzésű léleknek belülről fakadó, őszinte megnyilatkozása. Búcsúzóul megkérdezzük a babát, aki pár perc óta ébren van: Na. mit üzensz a»magyar Fitmé-nek? Kedélyes morgás a válasz, amit a marra tolmácsol: > Egyelőre csak üdvözlik mindenkit, legk'zelebb mafd bővebben nyilatkozom. Ezt az ígére'et mindenesetre számontartjuk! Zoványi Klára.

2 O li o ÉS KÍSÉRTETEK A megmérgezett' loto A KÉT VILÁG;HIRÜ K A C A G T A T Ó AZ 1943/44-ES FILMSZE HAJNAL FERENC FILMJE Szellem a legszellemese O Huru Bolond Istók* nevű lovával FORGALOMBA HOZZA: BALOGH FILM VIU ER2

HURU KASTÉLYÉBAN IRU IDÁN M;UVÉSZ Ó VÍGJÁTÉKA MSZEZON CSEMEGÉJE Huru a Derby nyertese DALBETÉTEK SZINKRONIZÁLVA Kellemesebb vígjátékban Vége jó.,. minden jó ÜtZSÉBET KÖRŰT & \\l TELEFON s 220-038

Mult heti számunkban helyet adtunk Molnár Jenő Antal»Egy kritikus a (szakértelemről«című cikjkének, mert a legtárgyilagosabb módon kívánunk foglalkozni a felvetett kérdéssel. Szívesen adtunk helyet ezért Molnár cikkének, s ugyanígy szívesen hozzászólásokat is, amelyek a kritikusok táborából hangzanak el. Molnár Jenő Antal azt írja többek között, hogy a szakértelem, aminek hiányát kifogásoltam a kritikában,. kizárólag > technikai szakértelem. És ebből a feltevésből folyik cikkének egész logikai láncolata. Az alapvető tétel, amelyből a cikkíró kiindul, teljes mértékben téves és ezért az arra épített összes érvek maguktól megdőlnek. Én nem annyira azt kifogásoltam, hogy a kritikusok technikai szakértelem nélkül írják meg kritikájukat, hanem azt, hogy technikai szakértelem nélkül a film technikai kérdéseihez szólnak hozzá. Ezért történt meg az, hogy egyes kritikáknak ilyen szakvonatkozású technikai hibákra utaló megjegyzéseit (szóvá tettemi s ezeken keresztül mutattam rá arra, FILMKRITIKA ES SZAKÉRTELEM Válasz Molnár Jenő Antal cikkére hogy a bírálatok menynyire tévesek voltak a szakértelem hiánya miatt. Az teljesen rendjén van, ha valaki csak nagy általánosságban foglalkozik egy filmmel és aszerint bírálja el, hogy az neki, mint nézőnek, mint esztétikusnak tetszik-e közlünk le más vagy nem. Az ilyen általános bírálat nem igényel különösebb szakértelmet. A hiba azonban ott van, hogy csaknem minden filmkritikus néha kissé fitogtatni akarja szakértelmét és ilyenkor vagy [arról ír, hogy a hang rossz volt, vagy arról, hogy egyik vagy másik jelenetet külső felvételben kellett volna megcsinálni stb. Bírálják a rendező, a hangmérnök, a filmösszeállító, a gyártásvezető és egyéb résztvevők munkáját, és ennek folyamán történnek a súlyos baklövések. Rendszerint minden ilyen bírálatban olyan tévedések csúsznak be, amelyek a legvilágosabban elárulják, hogy a kritikusnak halvány fogalma sincsen arról, miként készül a film. Akinek tehát nincs meg d kellő szakértelme, az ne bocsátkozzék bele a részletes és szakszerű bírálatba. Aki nem tud arabul, ne beszéljen arabul! A bajok okát kell megszüntetni Nagyon helyeslem Molnár Jenő Antalnak azt a anyagi felkészültségéhez filmgyártás technikai és jnegállapítását, hogy az viszonyítva, hanem egyszerűen arról, hogy az 'újságcikk nem szakdolgozat és a napilap nem művészeti folyóirat, s ezért tudatában ne szidjuk a adottságok és lehetőségek ne várjunk a hírlapi bírálattól tudományosan meg vagy az írót olyasmiért, gyárlöt, vagy a rendezőt, alapozott csalhatatlan ítéletet. Ez mind igaz, de ami nem az ő hibája. akkor az a kritikus, aki Számtalanszor előfordult hogy hatalmas cik bírálatot mond egy filmről, maga se kalandozzon keket írtak a gyártók és el a szakszerűség területére. Ez vonatkozik a könnyebb fajsúlyú a rendezők ellen, amiért filme technikai szakértelemre. Ezen kívül azonban a magyar filmgyártás speciális adottságaival is tisztában kellene lennie minden bírálónak. Most nem arról van szó, hogy aránylagos bírálatot mondjanak a magyar ket készítettek. Ha egy filmkritikus teljes mértékben ismeri a magyar filmgyártás minden körülményét, akkor tudnia kell, hogy ezekért a kifogásolt filmekért csak ritkán és kismértékben lehet felelőssé tenni a gyártót vagy a rendezőt és egészen máshol kell keresni a hibákat. Ezekre a hibákra, a rendszerben györ kerező bajokra és az orvoslás módjaira már sorozatos cikkeimben, részletesen rámutattam, szükségtelennek tartom tehát, hogy ezeket újra elismételjem. A bírálóknak mindezt ugyanígy tudnia kellene, azok a cikkek azonban, amelyek a magyar filmgyártással kapcsolatban a közelmúltban napvilágot láttak, azt bizonyítják, hogy a bírálók Imindezzel nincsenek tisztában. A legfontosabb változtatnivaló Egyet ismételten le kell szögeznem. Azt, hogy az első és legfontosabb változtatás, amelyet a mai rendszeren sietve végre kell hajtani: a filmforgatókönyveket ugyanaz a bizottság bírálja el, ameifyik a kész filmet! Ha ezt a változtatást eszközlik, Imegszűnik az a mai lehetetlen állapot, hogy valamelyik gyártó egy jóváhagyott forgatókönyv alapján elkészíti filmjét, s azt a Mozgóképvizsgáló Bizottság betiltja. Ennyire különböző véleménynek az irányító szervek között nem szabad lenni. Mertbiszen honvédelmi, nemzetvédelmi, művészeti és erkölcsi szempontokból ebben az országban minden irányító közegnek azonos véleménnyel kell bírnia. A mai rendszer mellett A közös cél A magyar sajtónak minden kétséget kizáróan csak egy célja lehet, hogy szép, jó és művészi magyar filmek készüljenek. A. filmek attól nem lesznek jobbak, szebbek és művészibbek, ha a gyártókat és a rendezőket szidjuk, hanem csak akkor, ha megadjuk nekik azt a lehetőséget, ami a megkívánt magasabb színvonalú filmek készítéséhez szükséges. Arra kell tehát törekednünk, hogy a filmgyártás elakadt szekerét kiemeljük a kátyúból s ezt csak azon a módon érhetjük el, hogy a filmgyártással,; annak eljlenőrzésével, irányításával kapcsolatos hibákat kiküszöböljük. a szerencsétlen gyártók, rendezők és írók örökös tojástánoot járnak, bizonytalanokká válnak, keresgélik, hogy mi az a téma, amit nem fognak kifogásolni majd egyik oldalról sem!, s ezért születnek meg az együgyű történetek, a kitalált mesék' s ezért nincsen életszaga ö magyar filmek nagy részének. A magyar film- "jgyártásnak vissza kell adni az elvett szabadság egy 'részét és meg kell teremteni azt az elemi biztonságot, hogyha valaki jóváhagyott forgatókönyv alapján készít egy filmet és azt úgy készítette el, ahogyan az a forgatókönyvben le van fektetve, ifikkor az a film teljes bizonyossággal meg is jelenhessen a mozik vásznán. Én arra kérem a filmek bírálóit, hogy a magyar filmgyártást ezen az úton segítse s ha a célt elértük, akkor tényleg joggal és okkal lehet követelni magasabb nívót, életből merített témát stb., ami most, sajnos, legtöbbször kényszerűségből hiányzik. Nem elég, ha az orvos megállapítja, hogy valaki beteg. Ezzel még nem tud gyógyítani. Szakértelem, 'tudás kell ahhoz, hogy a betegség okozóját megállapíthassuk s megtaláljuk a biztos orvosságot is. Matolay Géza dr. A FILMCOMPASS most jelent meg. Ára: 7.80 P. Kapható: Körmendy ; könyvkiadónál, VIII., Erzsébet-körút 9 11.

Ú J Irta: Kurt Weffe Rendezte: S. W. Ernő Főszereplők: Magda Scneider, Wolf Albach-Retty, Oskar Sima, Hans Aldern, Charlott Bandert Cenzúra: aluli. Beszél: németül. Készítette: Wien-film. Forgalombahozza: Budapest-film. Bemutatta: Corvin. F I L M Két boldog ember f t* A német vígjáték filmek egymásutániságában, ami a cselekményt és a rendezést illeti, határozott emelkedő irányzatot látunk az utóbbi alkotásoknál. Nemcsak a helyzetkomikumok finomabb kihangsúlyozására építik a nézőközönség tetszésnyilvánítását, hanem a történet ferdehelyzeteinek ügyes csoportosításával sokat lendítenek a filmek sikerein. A»Két boldog emberi c_ filmben seholsemi halmozza a rendező a kbjmikus helyzeteket, amire pe-! dig a történet folyamán bő- Ven lenne alkalma. A szereplők játéka, helyesebben játékstílusa azonban ezt meg sem engedi, egyedül Hans Thimig jeleneteiben fedeztünk fel némi túlzásokat, de ennyit elbir a film nyugodt, úri vígjátékcselekmény és megjátszáskompoziciója. Két jogászember egy férfi és egy nő kezdődő házasságát, az»első ktiensrei való vadászását tárgyalja a film, amely kissé, szatirikus formában mutatja be a feleség»akaratoskodásatt«, amikor az, a nő igazi hivatása helyett, inkább a törvényszék tárgyaló asztalait és szószékeit akarja választani. Egy válópör tárgyalása alkalmával összetalálkozik K&the és Werner, két régi szerelmes, akik két évvel azelőtt valami csekélységen összevesztek. A szerelem ismét kivirágzik, és házasság lesz belőle Bécs két leghíresebb válóperes ügyvédjének tanúskodása mellett, akik különben külön-külön főnökei voltak a leánynak, illetve a fiúnak. Első ténykedésük, hogy önálló ügyvédi irodát nyitnak és szívszorongva várják az»első pert«. Ehelyett bőven jönnek biztosító-ügynökök, bútorosok, stb. A fiatalasszony elhanyagolja a háztartást és csak a jogi ikönyveket bújja. Az újdotír 1, sült férj remélve, hogy utazás alatt a feleséghez méltó hivatásra nevelheti szíveválasztottját, azt ajánlja, hogy tegyenek»nászát-:t«, amelyen szó sem esik»törvényről és perrők. A fürdőhely előkelő szállójában a férj találkozik egy régi ismerősével, aki házasságra készül lépni az ünnepelt színésznővel Valerievel, aki (azonban még nincs elválva férjétől. Itt az első per. A férj, Werner, nem szól semmit a feleségének erről. Hogy azonban megtárgyalhassa a per részleteit;, a szo r bájában sietve elköltött vacsora után leszalad az étterembe, ahol várja a barát és a színművésznő. Werner a feleségének azt mondja, hogy csak pár percig marad lent. Azonban a pár percből éffélután lesz. A fiatalasszony nem győzi bevárni férjét és lemegy az étterembe, ahol félreértésre alkalmas jelenetinek lesz a tanúja: «színművésznő egy cédulát csúsztat búcsúzás közben Werner kezébe. (A cédula»corpus delicti«-ként szerepel a válóperben, amelyet a színésznő férje ellen bead Werner útján.) Kdthe, a fiatalasszony, sírva, dühösen szálai a szobájába és lefekszik, alvást színlel. A férj, bepityókázott hangulatban lép a szobába és ő is lefekszik. A feleség, amikor azt hiszi, hogy férje elaludt, kioson az ágyból, megtalálja a cédulát a férj kabátzsebében, amelyen az éjszakai randez-vousrahívás áll, egy bizonyos számú hotelszobába. A fiatalasszony megdönthetetlen bizonyítéknak hiszi ezt a férje hűtlenségéhez és amikor az, kiszalad a toilettbe, azt gondolja, hogy akkor megy a színésznőhöz. Utána les és a színésznő szobájából szerelmes szavak suttogását hallja. (A színésznő LUISA VE UKIDA egyik legtöbbszőr szereplő olasz filmsztár Filmcompass 1943. évi kötete most jelent meg Nélkülözhetetlen kézikönyve minden mozitulojdonosnak és műsorkörőnek. A piacon levő összes filmek részletes, pontos adatait tartalmazza Ara: P 7.80 Kapható: KÖRMENDY KÖNYVKIADÓHÁL VII., Erzsébet-körút 9 11 ugyanis szerepét tanulja.) A férj, a toilettből visszatérőben szintén meglátja a feleségét, amint az egy idegen szobába nyit. Ő is hűtlenséget sejt. Ezután következik a film mulatságos jeleneteinek egész sorozata. Sok bonyodalmon és beadott válóperen keresztül, amelyen Köthet és Wernert volt gazdájuk képviselik végül is megtörténik a kimagvarázkodás. Ehhez egy színházi előadás adja a csattanót, amelyen K&the ugyanazon szavakat hallja az ünnepelt színésznő szájából, amelyeket azon a bizonyos éjszakán a szállóban az ajté mögött kihallgatott. A film új témaköri választott tárgyának. Könnyen gördülő cselekménye kellemes szórakozást nyújt. Magda Schneider Káthe szerepében végtelenül bájos, kedves jelenség, aki annyi természetességgel játszik a filmben, mintha az életben adná a valóságot. Wolf Albach-ReTly a férjet, Wernert, úgy alakítja, amint azt megszoktuk tőle. Kamaszos, fiús alakja és játéka méltóképen sorakozik Magda Schneider alakítása mellé. Az epizódszereplőkről is mind a legjobbakat mondhatjuk. A régen látott Hans Thimig kis szerepében is kitűnik. A kiállítás egyszerű eszközökkel dolgozik. A rendezés már többet nyújt és a komikumot mindenütt irodalmi színvonalon tartja. Szép, fis*, ta fényképezés, a jó hang iegytőkegyig tartozékai a sikernek, amelynek bizonyítéka a közönség köréből az előadások végén felcsendülő taps. Cs. M.

MŰTERMI HÍREK. A Magyar Filmirodában a mult héten forgatták a»macska Katái c. filmet. Gyártója a Mester Film, rendezője pedig Bánky Viktor. Irta: Peéry Piri. Gyártásvezető: Szalontai Kiss Miklós, Operatőr: Kerti Lajos, zene: Malcsiner Béla. Főszereplők: Buttykay Emmi, Hajmássy Miklós, Szendrey Kata. A külső felvételek Alsónémetin, a Duna partján készültek. Jövő hétfőn kezdik meg az»aranypáva«című Délibáb-Film műtermi felvételeit. A külsők már elkészültek Veszprémben. A HUNNIÁBAN tovább folynak Daróczy rendezésében»rákóczi nótájav. című film felvételei. Az udvaron már épül Kassa főtere. Bárd Miklós regényéből írt filmet v. Sotnogyváry Gyula, melyet augusztus 11-én kezdtek forgatni. A 48-as időkben lejátszódó film (Szarka produkció) címe: Szováthy Éva. Főszerepe lői: Karády, Jávor, Mednyanszky Ági, Somlai, Lehotay, Toronyi, Raffay Blanka, Harsányi Rezső, Kürthy György, Bihary Nándor, A film gyártásvezetője Nagy Mária, rendezője Pacséry Ágost. A zenét Sándor Jenő szerezte. VÁLTOZÁSOK A MODERN FILM KFT.-NÉL. A Modern Film Kft. vezetősége közölte szerkesztőségünkkel, hogy a vállalat kötelékéből Pozsgai (Schenkengel) Rezső jún. 25.- evel véglegesen kilépett és a vállalat ügyvezetését Diacsek Gyula vette át. Ugyancsak megvált a cégtől Tószegi Antal is, és aug. 15.-től a kölcsönosztály vezetését Nagy József az Esperia volt kölcsönosztályvezetője vette át. A változás alkalmából személyesen is felkerestük a céget és arról volt alkalmunk meggyőződnünk, hogy a vállalat régebbi függő ügyei fokozatosan elintézésre és kiegyenlítésre kerülnek. Diacsek Gyula ügyvezető igazgató és Nagy József kölcsönosztályverető agilis tettkészsé- (ge a legbiztatóbb ígéret arra, ihogy ennek a vállalatnak felvirágoztatását elérik. ZORO ÉS HURU MAGYA RUL ÉNEKELNEK. Galánthai Balogh Béla filmvállalata nagy meglepetéssel szolgál a magyar mozitársadalomnak. Megérkezett a kacagás világbajnokainak, Zoro és Huninak legújabb filmje, amelyet Zoro és Huru»A kisértetek kastélyában«címen hoznak forgalomba. Az új, rendkívül mulatságos és elegáns miliőben játszódó burleszkbohózat több írészét a filmvállalat magyarra szinkronizáltatta s ez által fokozta az amúgy is táblás házakat vonzó Zoro és Huru film népszerűségét, i Zoro és Huru a kísértetek kastélyában című új vígjáték tehát azzal a szenzációval lepi meg a közönséget, hogy a két népszerű dán komikus magyarul énekel. Zoro és Huru egy hangulatos tangódalt, továbbá egy pattogó ritmusú indulót énekel magyarul, továbbá ma-, gyárra szinkronizálták azt az izgalmas jelenetet is, amikor a gömbölyű Huru ezer akadályon keresztül megnyeri az ügető derbyt. A bizonyára telt házakat jelentő mulatságos bohózat Hajnal Ferenc filmkereskedelmi vállalatának tulajdona és a Balogh Béla filmvállalat hozza forgalomba. MAGYAR MOZGÓFÉNYKÉPGÉPKEZELÖK ORSZÁGOS EGYESÜLETE mint az állami munkaközvetítő hivatal hat. eng. megbízottja DÍJTALANUL SZAKAVATOTT KÖZVETÍT GÉPÉSZEKET állandó alkalmazásra és kisegítésekre úgy helyben, mini vidéken. Budapest, VIII., Népszinház-n. 19. Telefon: 337-598 Hivatalos órák: 1 3-ig Hivatalos órák után Tálra mozgó Évtizedes szakmai és adminisztrációs gyakorlattal keresztény szakember, ald az egyik vidéki nagyváros moziaínak üzemvezető igazgatója volt, budapestí elhelyezkedést keres mozinál vagy filmvállalatnál. Választ»önálló komoly mimkaerő«jelige alatt a kiadóhivatal továbbít. MIT HOL JÁTSZANAK A miniszter barátja Aranyember A szűz és a gödölye Az ördög nem alszik Azurexpressz Alomkeringő Bubus Csákó és kalap Csók parádé Dankó Pista Dr. Kovács István Eladó birtok Elkésettlevél Édes mostoha Érted! Fehér emberek Hegyek lánya Jómadár Jöjjön elsején Kristály Andrássy Székely Anna, Palota Tinódi Omnia, Rádius Uránia Vitéz Barlang Plútó, Ugocsa Tisza Hunnia Éva Nap Alkotás, Korona, Kultur, Turul Flórián Adria, Attila, Béke, Budai Apolló, Erzsébet, Glória, Homeros. Körönd, Nép, Nyugat, Otthon, Petőfi, Szivárvány, Túrán, Zuglói Deák, Kaszinó Tátra Késő Két boldog ember Kölcsönadott BUDAPESTEN élet Kölcsönkért kastély Legény a gáton Lelki klinika Lidércfény Magyar kívánsághangverseny Makrancos hölgy Megbélyegzett asszony Néma kolostor Operett ópium keringő Orlent expressz Pénz áll a házhoz Pista tekintetes úr Bégi nyár Sárga csikó Szeptember végén Szerelmi láz Szerencsés flótás Utolsó Wereczkey Üzenet a Volgapartról Végre Kamara Corvin Átrium, Nemzeti Apolló, Szittya, Baross Damjanich Ráday Népszínház Korzó Scala Belvárosi, Hazám Józsefvárosi Capitol Pest Diadal Bethlen, Csaba, U jbuda Rákóczi Toldi Fórum Duna Beleznay Maros Ipoly Délibáb

GOBL A. GYÖRGY UUnf^áUá is fiímksicsmza vállalata BUDAPEST,VII, ERZSÉBET-KRT. 8. II. E. alá Uety&zU át Uadáiát Telefon: 222000 és 225035 Üzletet {ehf%ta up>úz-ftm(ei a tnaay>a% illm f 0%%íá$ te-^^tkm atkúázai: I f ^ F N V A í % V N F M? Zenés vígjáték. Írták: Vaszary János és Asztalos Miklós. Ren- d e z t e ; Bánky Viktor. Zene: Buday Dénes. Főszereplők: MURÁTI U\MM\UU mmmmnl * LILI, SZÖRÉNYI ÉVA, PÁGER ANTAL, JÁVOR PÁL, VASZARY ^ " ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ " PIROSKA, KiSS MANYI, MÁLY GERŐ, PETHES SÁNDOR _.. ' Zenés vígjáték. Irta: Szilágyi László. Rendezte: Bánky Viktor. T O K A J I ASZÚ Zene: Eisemann Mihály. Főszereplők: FEDÁK SÁRI, BORDY ^ M m m m m ^ m m m s m m m x BELLA, MHÁLYFFY BÉLA, PÁLOCZY LÁSZLÓ, BILICSI TIVADAR, r r PETHES FERENC 0 E J 7 D C C T C I Irta: Csepreghy Béla. Rendezte: Csepreghy Jenő. Zene: L Dolecskó Béla. Főszereplők: CSORTOS GYULA, SZÖRÉNYI ÉVA, DAYKA MARGIT, MÁLY GERŐ, KOVÁCS KÁROLY MáuMn muuésai fuu*ua fttm: A EEI/ o a v E T E A C C T f N k l V ^ 'lághírű regényének filmváltozata. Rendezte: Jean rclvcl C A O O t U H T Renoir. Főszereplők: JEAN GABIN és SIMONÉ SIMON CSALÁDI TITOK Rendezte: Berthomieu. Főszereplők; RAIMU, FRANCOIS ROSAY és a kis ALAIN MICHEL VIHAR. ÁZSIA FELETT R e n d 8 z f e : R i c n a r d Oswald. Főszereplők; CONRAD VEIDT, Viaül eay, iaayoqá német fittn: ELSŐ MÁMOR Főszereplők; GlGLI, MARIA CEBOTARI, HANS MOSER Az 1943 44-es anyagom programját a közeljövőben közölni fogom az igen tisztelt mozgószínháztulajdonosokkal 1 JEGYEZZE ELŐ! KÖSSE LE! O S S Z A BE! Hazafias üdufcdettel: G ő b l A. G y ö r g y filmgyártó és filmkölcsönző vállalata

Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság által engedélyezett filmek b) Nyilvános előadásra alkalmasnak találta és a mozgófényképüzemekben a magyar nyelvű fényképek kötelező bemutalására előírt arányszámba beszáiní(halónak minősítette:, Orient express (Délibáb Film) hangos vígjáték 1 felvonásban, a Hunnia filmgyárban, 1943. évben készült, 2260 m hosszú filmet, mint Magyarországon készült, magyar nyelvű mozgófényképet. c) Kísérő műsorul a kötelező arányszámba bzszámíthatónak minősítette: Vidámság hangverseny (Reiber Antal) zenés filmi 1 felvonásban, a Hunnia filmgyárban 1943. évben készült, 300 m hosszú filmet, mint Magyarországon készült, magyar nyelvű inozgóiényképet. d) Előadásra alkalmasnak találta, de eltiltotta, hogy azon 16 évesnél fiatalabb korúak jelen lehessenek: Ártatlanul (Végzetes éjszaka) (Nozze di Sangue) (Baloghné Kokas Klára) hangos dráma 5 felvonásban, a Cinecitta filmgyárban 1941/42. évben készült, 2249 m hosszú mozgófényképet. e) Előadásra alkalmasnak találta azzal, hogy nyilvánosan csak úgynevezett keskeny mozgófényképüzemekben szabad bemutatni: Egy éjszaka Erdélyben előzetes (Hunnia) hangos reklám] 1 felvonásban, a Hunnia filmgyárban 1941. évben "készült, 34 m hosszú, Egy éjszaka Erdélyben (Hunnia) hangos vígjáték 2 felvonásban, a Hunnia filmgyárban 1941. évben készült, 927 m hosszú, Kincses Kolozsvár (M. F. I.) hangos kulturfitm 1 felvonásban, a Magyar Film Irodában 1942. évben készült, 155 ín hosszú, Magyar világhíradó 1012. (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar Film Irodában 1943. évben készült, 101 m hosszú, UFA világhíradó 199. (Auslandstonwoche) (Kefifor) hangos riport 1 felvonásban, az Universum filmgyárbán 1943. évben készült. 131 m hosszú, Bob herceg előzetes (Hunnia) hangos reklám 1 felvonásban, a Hunnia filmgyárban 1941. évben készült, 37 m hosszú, Bob herceg (Hunnia) hangos vígjáték 3 felvonásban;, a Hunnia filmgyárban 1941. évben készült, 1078 m hosszú keskeny mozgófényképeket. f) Külföldi kivitelre engedélyezte: Vitorlás avatás és verseny Balatonkenesén (M. F. I.) hangos riport 11 felvonásban, a Magyar Film Irodában 1943. évben készült, 26 m hosszú, Négylovas hintó (Mester Film) hangos vígjáték 4 felvonásban, a Hunnia filmgyárban 1942. évben készült, 2132 m hosszú, í Vitorlázó repülő rekordja (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban^ a Magyar Film Irodában, 1943. évben készült, '20 m hosszú, Vitorlázó repülőgép gyártás (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban^, a ^Magyar 'Film Irodában 1943. évben készült, 35 hosszú, Az oltárkő megmászása (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban., a Magyar Film Irodában 1943. évben készült, 20 összeg felvételéért az Országos Moz- ; m hosszú mozgófényképeket. góképvizsgáló Bizottságnál (Budapest IV., Eskü-tér 6. I.) nem jelent UFA világhíradó 199. sz. (német beszéddel) (Auslandstonwoche) (UFA) kezik, az a hivatkozott rendelet 4-. hangos riport 1 felvonásban, az Universum filmgyárban 1943. évben kényét elveszti, %-ának 9. bekezdése értelmében igészült, 318 m. hosszú, A megállapított összegek kifizetése az Országos Mozgóképvizsgáló' Fekete ember (L'homme du Nigger) (Palatínus) hangos dráma 5 felvonásban, a Francinex filmgyárban 1939. évben készült, 2424 m. hosszú, tott részesedési jegyekre történik.. [Bizottságnál előzőleg beszolgálta Magyar világhíradó 1013. (M. F. I.) Budapest, 1943. augusztun 5-én. hangos riport 1 felvonásban, a Magyar Szőllőssy Alfréd dr. sk. Film Irodában 1943. évben készült, 2(30 miniszteri tanácsos, m. hosszú, az Országos Magyar Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke Rajzos hiradó 107. (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar Film Irodában 1943. évben készült, 108 m. hosszú, UFA világhíradó 200. sz. (Auslandstonwoche Nr. 200.) (UFA) hangos riport 1 felvonásban, az Universum filmgyárban 1943. évben készült, 340 m. hosszú, Megállapították a játékfilm és rövidfilm részesedési jegyeinek beváltási árát Azí Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság megállapította a magyar játékfilm részesedési jegyek és a magyar rövidfilm részesedési jegjyek beváltási árát. Felhívjuk az' érdekeltek figyelmét, hogy 90 napon belül a részesedési eső összeg felvételéért jelentkezzenek, különben az azon túl érvényét veszti. Az OMB erre vonatkozó hirdetményét az alábbiakban közöljük. A 75.000/1940. B. M. számú rendelet 4. -ának 8. bekezdése alapján,: megállapítom, hogy a magyar játékfilm részesedési jegyekre az: 1942 43. játszási évadra egyenként Ketiőezernyolcszázríuszoiinyolc pengő 57 fillér (2828.57 P), míg a magyar rövidfilm részesedési jegyekre egyenként Kilenc pengő 80 fillér (9.80 P) esik. Az az igényjogosult, aki e Tilrdetmény közzétételét követő 90 napon belül a részesedési jegyre eső- LESZERELT KATONA, ÉRETTSÉGIZETT ÜZEM VEZETŐ, tb. kamarai tag, gyakorlattal elhelyezkedne vidéken is. Cím: Szabó Ferenc, Kispest, Csokonay-u. 17/a. BEMUTATÓFILMSZÍNHÁZAK MŰSORA ÁTRIUM CORVIN DEÁK FORUM KASZINÓ KORZÓ NEMZETI APOLLÓ OMNIA RADIUS SCALA SZITTYA URÁNIA Kölcsönadott élet Két boldog ember Jómadár Szeptember végén Jómadár Magysr kív. hangv. Kölcsönadott élet Álomkeringő Álomke ringő Makrancos hölgy Kölcsönadott élet Bubus VIII. 19-től VIII. 10-től viii. 9-től VIII. 19-től Vili. 9-től VIII. 19-től VIII. 10-től VIH. 19-től VIII. 19-től VIII. 19-től VIII. 10-től VIII. 19-től MFI Budapest Művelődés Művelődés Erdélyi MFI MFI UFA Felelős szerkesztő: MATOLAY K. GÉZA dr. Felelős kiadd.: LIEBER LÁSZLÓ dr. Kiadókivátali főnök: GYIMESY KÁSÁS ERNÓ Készült a»jövő«nyomdaszövetkezet műhelyébe*; Budapest, IX., Erkel-u. 17. Telefon: 182 278. Felelős vezető: Demjén Feretre

EMIL JANNINGS Sok dtámai s&ecep után ISMÉT MOSOLYOG a Tobis ötletes, fadulatos, üde víqiátékábafi, melynek tnauuae cítne AZ OREG SZÍV P A R T N E R E I ; VIKTOR DE KOWA É S MARIA LANDROCK Forgalombahozza: B U D A P E S T F I L M R. T. VII., RÁ K Ó C Z I - Ú T 5 2. T E L E F O N ; 2 2-4 4-3 5.

Budaoesl aug. 18 V évi. 33. sz. Egyes szam ára: 70 üli