SZAKDOLGOZAT Pajter Norbert 2015

SZAKDOLGOZAT Pajter Norbert 2015 1

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék Meghatározott társadalmi csoport miatti üldöztetés Konzulens: Klenner Zoltán Szakfelelős: Késztette: Pajter Norbert Budapest 2015 2

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 2. A GENFI EGYEZMÉNYRŐL... 5 3. MEGHATÁROZOTT TÁRSADALMI CSOPORT... 9 3.1.Értelmezések a jogalkalmazásban... 10 3.1.1. Védett jellemzők megközelítés... 11 3.1.2. Társadalmi észlelés megközelítés... 13 3.1.3. A UNHCR javaslata... 14 3.1.4. Egyéb értelmezés... 16 3.1.5. Meghatározott társadalmi csoport, mint a legfőbb üldöztetési ok egyéni értelmezés... 16 3.2.Meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás alátámasztása... 17 4. NEVESÍTETT TÁRSADALMI CSOPORTOK... 18 4.1.Gender vagy társadalmi nem... 18 4.2.Homoszexuálisok... 21 4.3.Koszovói jómódú családok... 23 4.4.Afrikai albínók... 25 5. ÖSSZEGZÉS... 27 IRODALOM- ÉS FORRÁSJEGYZÉK... 29 Irodalomjegyzék... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Forrásjegyzék... 30 3

1. BEVEZETÉS Legyen szó háborúról, két törzs közötti konfliktusról, politikai-hatalmi harcról, valamilyen etnikai ellentétről vagy tartozzon valaki egy olyan meghatározott társadalmi csoporthoz, amit a többségi társadalom nem fogad el, mindig lesznek emberek, akiknek emiatt el kell hagyniuk hazájukat. Ennek legtöbb esetben minél gyorsabban, olykor titokban kell megtörténnie, hogy mindez a legkisebb kockázattal járjon az adott személy számára. Menekülniük kell. Menekültként pedig az egész addigi kemény munkával felépített életüket, vagyonukat, jövőbeli álmaikat fel kell adniuk, hogy megőrizzék legnemesebb értéküket: az életüket. Az egyén ezáltal védelemre szorul, amit saját állama nem tud mindig biztosítani, ekkor pedig másnak kell átvállalnia ezt a felelősséget. A legnagyobb áldozatot pedig ekkor hozza az ember: egy új és ismeretlen világban kiszolgáltatottá válik; segítségre, menedékre szorul. Napjainkban pedig egyre inkább középpontba kerülnek a menekültekkel kapcsolatos kérdések. Mindehhez nem is kell messzire mennünk, elég, ha a magyarországi helyzeteket megfigyeljük: egy év alatt több mint 126%-kal több személy nyújtotta be menedék iránti kérelmét hazánkban. 1 Ez a szám pedig évről évre csak növekszik. Az indokok sokfélék. Néhány esetben, mint amilyen például az úgynevezett gazdasági menekülteké, viszonylag könnyű a döntést meghozni, azonban vannak olyan szituációk, amikor egy hosszú, időigényes folyamat ítéletet hozni egy kérelmező ügyével kapcsolatban. Ebbe a kategóriába tartoznak a címemben is megjelölt meghatározott társadalmi csoporthoz tartozó személyek is. Vajon kik számítanak menedékkérőknek? És vajon kik tartoznak ebbe a speciális körbe? Ezekre és számos más felmerülő kérdésre próbálom megadni a választ dolgozatomban, ezzel a napjainkban is vitatott témával kapcsolatban. Írásom felépítése az általános dolgoktól az egyedi felé halad: a legfőbb menedékjogi konvenció rövid történeti kialakulása és bemutatása után térek rá a meghatározott társadalmi csoportra, mint üldöztetési ok általános jellemzésére, annak jogalkalmazásban való értelmezésére, az eljárás során való alátámasztására. Végül pedig néhány fő, széles körben elfogadott vagy annak vélt társadalmi csoportot ismertetek, és egy összegzéssel zárok. 1 Regisztrált menedékkérők száma összesen 2013-ban 18.900 fő, addig ez a szám 2014-ben 42.777 volt. (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikája alapján) 4

2. A GENFI EGYEZMÉNYRŐL Mindenekelőtt szeretnék egy kis bepillantást adni az Egyezmény megalkotása előtti időkbe, illetve megalkotásának történetébe, hiszen néhány momentum napjainkban is fontosnak tekinthető. A huszadik század korai idejében az államok nem voltak arra kötelezve, hogy támogatást nyújtsanak a menekülteknek. 1919 és 1939 között számos erőszakos konfliktus és politikai probléma volt Európában és a Közel-Keleten, amely óriási embertömegek áttelepítését kívánta meg. Ez az óriási kivonulás szétverte az államok kontrollját a határokon belépő migránsok felett, nemzetközi szinten kellett reagálniuk a menekültkrízisre. A Nemzetek Szövetsége formulárisan megállapodott abban, hogy védelemmel látják el a menekülteket. Ezek ad hoc intézkedések voltak, amelyek összefüggésbe hozhatóak a menekültek szituációjával. Nem volt általános definíciója a menekült státusznak, és ebben az időszakban nem volt a menekültek nemzetközi védelmére vonatkozó mérvadó intézkedés sem. A második világháború után embertömegek kényszerültek vándorolni, így egy olyan szélesebb körben alkalmazható eszközt kellett létrehozni, amely hatékonyabban nyújt segítséget a menekültek problémáira. Így tehát 1951. július 28-án egy rendkívüli ENSZ konferencián elfogadták a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezményt, ami 1954. április 21-én lépett hatályba. Ennek megfogalmazása 1948 és 1951 között történt ENSZ szervek, ad hoc bizottságok és a teljhatalmúak tanácskozásának közreműködésével. Az Egyezmény tartalmazza az általános menekült definíciót, amely kidolgozta azokat a kritériumokat, amelyek szükségszerűen feljogosíthatnak valakit a menekült státuszra, továbbá tartalmazza a non-refoulement elvet 2, amely által a menekültek nem küldhetők vissza származási országukba, ha üldöztetésnek vagy annak veszélyének lennének kitéve. Az Egyezmény ennek ellenére korlátozta a főként Európából származók menekülésének védelmét a háború után, hiszen ők a definícióban meghatározott határidőn kívül váltak menekültekké. Ezt a korlátozást azonban feloldották, a meghatározást formálisan megváltoztatták, amit az 1967. évi menekültek helyzetére vonatkozó Jegyzőkönyvben (továbbiakban Jegyzőkönyv) tettek közzé. A Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás felhatalmazta 2 Genfi Egyezmény 33. cikk (1) bekezdés: Egyetlen Szerződő Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza ( refouler ) a menekültet azon ország területének határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okokból, nemzeti hovatartozása miatt, vagy abból az okból van veszélyeztetve, hogy bizonyos társadalmi csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall. 5

az államokat, hogy az Egyezményben megfogalmazott rendelkezéseket alkalmazzák a menekültekre, határidő és földrajzi korlátozás nélkül. A Jegyzőkönyv az Egyezménytől független irat. Dánia volt az első állam 1952-ben, amely ratifikálta az Egyezményt, azóta 140 állam döntött ugyanígy. Az 1951. július 28-án Genfben aláírt menekültek helyzetére vonatkozó Egyezmény (a továbbiakban Egyezmény) - mely immár több, mint hatvan éve a nemzetközi menekültvédelem alapvető dokumentuma - I. fejezet 1. cikk A. részének 2. bekezdése az alábbiak szerint határozza meg, kik is számítanak valójában menekültnek:... faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni. Ebből is látható, hogy a félelemnek faji, vallási okok, politikai meggyőződés, nemzeti hovatartozás illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás miatt kell fennállnia. És hogy mi is az üldözés? Az üldözés nem más, mint valamilyen súlyos joghátrány kilátásba helyezése, mely az üldözöttben jól megalapozott félelmet válthat ki. Üldöztetésnek minősül a kínzás vagy a diszkrimináció súlyos formái; de a joggyakorlat ide sorolja a pszichikai vagy fizikai erőszak alkalmazását, az érintett személy nemi hovatartozásával vagy gyermekkorával összefüggésben elkövetett bűncselekményeket, és ide tartozik még az aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű büntetést is. A definícióban felsorolt úgynevezett öt genfi ok az, amely jelentősen leszűkíti azon személyek körét, akiket egy másik állam biztosan oltalmába vehet. Ugyanakkor nincs jelentősége annak, hogy a megfogalmazott főbb üldözési okok közül csupán egyetlen, vagy esetleg több is felmerült. A kérelmező menekültnek minősüléséhez azonban szükséges, hogy üldözéstől való megalapozott félelme a felsorolt okokkal összefüggjön. De vajon mit is jelölnek ezek az okok? A faj fogalmát a legszélesebben kell érteni, belefoglalva mindazon etnikai csoportokat, amiket a közvélemény ilyenként tart számon. Gyakran magába foglalja a közös leszármazás szerinti társadalmi csoportot, mint társadalmon belüli kisebbséget. 6

Ezt az okot tekintik az emberi jogok legfeltűnőbb megsértésének. Ennek közismertebb üldözési formája a köznyelvben rasszizmusként ismert. A vallás fogalmába a teista, nem teista és ateista meggyőződések tartoznak, a magánjellegű, illetve nyilvános vallási szertartásokon való részvétel, illetve az ilyen szertartásokon való részvételtől tartózkodás, bármely vallásos jellegű tevékenység vagy vélemény-nyilvánítás. A legtöbb emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi egyezmény említi a vallásszabadságot, amely magában foglalja az egyén jogát arra, hogy vallását szabadon változtassa, vallását egyénileg vagy közösségileg kinyilatkoztassa annak oktatásával, vallási szertartásokon való részvételével. A nemzetiség fogalma az állampolgárság illetve annak hiányán kívül magába foglalja a kulturális, etnikai, nyelvi identitást, közös földrajzi vagy politikai származást is. Esetenként átfedésben lehet a faji hovatartozással. Az olyan államokban, ahol két vagy több nemzeti csoport él együtt, kialakulhatnak konfliktushelyzetek, amelyek elérhetik az üldöztetés szintjét. Előfordulhat, hogy a nemzeti kisebbségeket érinti, de olyan eset is lehetséges, amikor a többségi csoportnak kell tartania az uralkodó kisebbség üldözésétől. A politikai vélemény fogalma meglehetősen széleskörű, általában az üldöző állami hatóságokkal, azok politikájával kapcsolatos meggyőződés tartozik ide. Ez azt feltételezi, hogy a kérelmező politikai meggyőződését a hatóságok nem tolerálják. Mindez pedig ahhoz a feltételhez kötött, hogy mindez a hatóságok tudomására jusson, vagy ezt neki tulajdonítsák. Előfordulhat az is, hogy a kérelmező nem adott hangot meggyőződésének, azonban feltételezhető, hogy az előbb vagy utóbb kifejezésre juttatja, így pedig később összetűzésbe kerülhet a hatóságokkal. Gyakran csak tulajdonított (attributed political opinion), vagyis az üldöző feltételezésén alapul az emiatti üldözöttség. 3 Meghatározott társadalmi csoportnak minősül az üldöztetés szempontjából emberek olyan csoportja, amelynek tagjai velük született közös jellemző tulajdonsággal vagy meg nem változtatható közös háttérrel rendelkeznek; esetlegesen az érintett országban egyértelműen elkülöníthető identitással rendelkeznek. Ez a legrugalmasabb fogalom, 3 Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv alapján, 13.-15. oldal, Genf, 1992. január 7

folyamatos expanzió révén egyre bővül. Mindennek bővebb kifejtésére vállalkozom dolgozatomban. 4 Ha egy személy üldöztetésnek van kitéve, vagy úgy érzi, hogy a jövőben előfordulhat ez az eshetőség, akkor sem kell minden esetben nemzetközi védelemhez folyamodni. Előfordul, hogy a származási országon (hontalan esetén szokásos tartózkodási helye szerinti országon) belüli költözéssel rendeződhet valakinek a helyzete. Belső védelmi alternatívát általában nemállami üldözők esetében alkalmaznak, ilyenkor elsődlegesen a származási ország kötelessége a személy vagy személyek üldözők elleni védelme. Ha ez valamiért mégsem jár eredménnyel, akkor beszélhetünk komolyabb problémáról, menekülésről, nemzetközi védelemről. A Genfi Egyezmény meghatározó alapot adott további dokumentumok megalkotására. Ezek közül kiemelkedő az Afrikai Egyezségszervezet 1969-es Egyezménye, amely már egy bővített definíciót tartalmaz: az 1951-ben megállapított öt ok mellett menekültnek kell tekinteni továbbá azon személyt is, aki külső agresszió, megszállás, idegen uralom vagy a közrendet súlyosan megzavaró, a származási vagy állampolgársága szerinti ország egy részén, vagy egész területén bekövetkezett események folytán kényszerül szokásos tartózkodási helyét elhagyni, hogy menedéket keressen a származási vagy állampolgársága szerinti országon kívül. 5 Ugyancsak kiemelkedő dokumentum az 1984-es Cartagenai Nyilatkozat, aminek hatálya a latin-amerikai térségre terjed ki. Az ebben található definíció magába foglalja a menekültek között azokat, akik elmenekültek országukból, mert életüket, biztonságukat vagy szabadságukat az általánossá vált erőszak, idegen agresszió, belső viszály, az emberi jogok tömeges megsértése vagy a közrendet súlyosan megzavaró körülmények fenyegették. 6 4 dr. Ördög István: Menedékjog i ismeretek. Egyetemi jegyzet. NKE RTK, Budapest, 2012. 5 1969. évi Afrikai Menekültügyek Sajátos Összefüggéseinek Megoldásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdés 6 Cartagenai Nyilatkozat 8

3. MEGHATÁROZOTT TÁRSADALMI CSOPORT Ez az ok, kisebb értelmezéssel, a svéd delegáció által lett az Egyezmény része, amit utolsó kiegészítésként vezettek be: A tapasztalatok azt mutatják, némely menekültet egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt üldöznek Számos ilyen eset létezik, ezt pedig szintén meg kell említeni. 7 A meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás egyike az öt oknak, amelyet megnevez az Egyezmény 1A (2) cikke. Az öt ok közül ez a legkevésbé világos, egyértelmű, és az Egyezmény sem határozza meg pontosan. Thomas Musgrave szerint némiképp amorf kategória. 8 A menekültügyi eljárásban azonban egyre inkább előtérbe kerül, mert az Egyezményben részes államok a nemi szerv csonkítás elől menekülő 12-14 éves gyermeklányokat, a családot, a törzset, a foglalkozási csoportokat és a homoszexuálisokat a Genfi Egyezmény szerinti meghatározott társadalmi csoportként kezelik és ismerik el. Ezen genfi ok alkalmazásának fejlődése hozzájárult a menekült definíció progressziójához és fejlődéséhez. Ide általában a hasonló hátterű, szokású vagy társadalmi státuszú személyek tartoznak, épp ezért üldözéstől való félelmük gyakran kapcsolatba hozható egyéb okkal, így faji, vallási, vagy nemzeti hovatartozás miatti üldözéstől való félelemmel. Meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás lehet oka az üldözésnek abban az esetben is, ha nem hisznek egy csoport kormány iránti lojalitásában, vagy a csoport politikai szemléletmódja, tagjainak előélete, gazdasági tevékenysége ellentétes a kormányéval, illetve ha a kormánypolitika a csoport létét akadályozó tényezőnek tekinti. A pusztán sajátos társadalmi csoporthoz tartozás nem elegendő indok egy menedékkérelem benyújtásához. Mindez csak abban az esetben lehetséges, ha fennállnak olyan különleges körülmények, amelyek hatására maga a tagság elégséges feltétel az üldözéstől való félelemhez. 9 Mivel az Egyezmény nem tartalmaz semmiféle specifikus társadalmi csoport-felsorolást, ezért teljes körű listát sem lehet arról összeállítani, mely társadalmi csoportok tartoznak ide. Egy 7 Penny Dimopoulos: Membership Of A Particular Social Group: An Appropriate Basis For Eligibility For Refugee Status? 8 Thomas Musgrave: Refugees, Public International Law: An Australian Perspective, 1997. 9 Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv alapján, 77., 78. és 79. pont, Genf 1992. 9

meghatározott társadalmi csoport nem határozható meg csupán a csoport tagjai által elszenvedett, vagy az őket közösen fenyegető üldöztetés által. Nem követelmény, hogy a csoportnak kohéziót kell felmutatnia, csak az lényeges, hogy a csoport tagjai rendelkezzenek valami közös elemmel. Az sem szükséges, hogy a csoport minden tagja ki legyen téve az üldözés veszélyének, és nem lényegbevágó elem a csoport mérete sem. A különböző társadalmi és emberjogi normák folyamatos fejlődése miatt ezek a csoportok folyamatosan változnak, ezért ezt az okot rugalmasan, a változásoknak megfelelően kell kezelni. Vannak azonban olyan esetek, mikor egy csoport nem tekinthető meghatározott társadalmi csoportnak. 10 Ezek a következők: A csoportot olyan széles körben határozzák meg, hogy abba egy adott ország szinte bármely állampolgára beletartozhatna. A közös jellemző nem tekinthető az emberi jogok katalógusa és a meghatározó esetjog alapján védett jellemzőnek. A közös jellemző nem lehet az adott államban büntetendő tevékenység. Meghatározott társadalmi csoporthoz tartozáson alapuló menedékkérelmet gyakran olyan kérelmezők nyújtanak be, akik valamilyen nem-állami szerv üldözésének vannak kitéve. Ezek az esetek pedig gyakran felvetik az ok-okozati kapcsolat elemzésének szükségességét. Az Egyezmény szerint egy adott személy üldözéstől való félelme megalapozott kell, hogy legyen, továbbá az üldözéstől való félelemnek egy (esetlegesen több) genfi okon kell alapulnia. Ez a megállapítás tehát nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az üldözés megvalósítója állami szereplő legyen, sőt tipikusan az állam áll az üldöztetés hátterében. Nem állami üldözők esetében elsődlegesen a származási ország és az ottani hatóság feladata és kötelessége az üldöző elleni fellépés. Nem állami szervek által elkövetett súlyosan diszkriminatív vagy más jogsértő/sérelmet okozó cselekmények akkor tekintendők üldözésnek, ha ezeket a hatóságok ismerik és eltűrik, vagy ha a hatóságok képtelenek, esetlegesen nem hajlandóak megfelelő védelmet nyújtani. Ez esetben az ok-okozati kapcsolat egyértelmű: az áldozat ellen a sérelmet az Egyezményben meghatározott okból követik el. 3.1. Értelmezések a jogalkalmazásban Az Egyezmény szerint egy-egy társadalmi csoportot teljesen eltérően értelmeznek a különböző bírói döntések, rendelkezések, politikák és gyakorlatok. A következőkben a jogban 10 Meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás alátámasztása menekültügyekben 10

alkalmazott gyakorlatok és megközelítések áttekintésére teszek kísérletet. A védett jellemzők és a társadalmi észlelés megközelítés alkalmazása főként az angolszász jogterületen jellemző, míg az utolsóként leírt egyéb megközelítés a kontinentális jogrendszerben van alkalmazásban, bár mint ahogy később olvashatjuk, az eljárás lényegének tekintetében nincs igazán nagy különbség. 3.1.1. Védett jellemzők megközelítés 11 Az első az ún. védett jellemzők típusú megközelítés (más néven megmásíthatatlanság típusú megközelítés), aminek középpontjában a csoport tagjai közötti valamilyen megváltoztathatatlan jellemző áll, vagy más olyan jellemző, amely olyannyira elválaszthatatlan az emberi méltóságtól, hogy senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy erről lemondjon. Ez a tulajdonság lehet veleszületett (például etnikai hovatartozás), vagy lehet valamilyen más oknál fogva megváltoztathatatlan (például egy státusz történelmi ténye). Ennél a megközelítésnél három aspektusból vizsgálják a csoport meghatározó tényezőjét: ez lehet egy veleszületett és megváltoztathatatlan tényező; egy múltbéli ideiglenes vagy önkéntes állapot, amely történelmi folytonossága/állandósága miatt megváltoztathatatlan; vagy egy olyan jellemző, fogalomtársítás vagy társulás, amely annyira alapvetően hozzátartozik az emberi méltósághoz, hogy a csoport tagjai nem kényszeríthetőek arra, hogy lemondjanak róla. A BIA 12 mutatta be elsőként ennek az értelmezésnek a magját az Acosta 13 ügyben, amikor ők úgy gondolták, hogy egy taxi társaság tagjai nem alkotnak meghatározott társadalmi csoportot, hiszen meg tudják változtatni a munkájukat; ezen felül a társaság tagjai nem rendelkeznek közös megváltoztathatatlan tulajdonsággal. A menekült definícióban a meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás kifejezés a többi okkal együtt fel van sorolva. A BIA elhatározta, hogy sokkal speciálisabban írják le az egy 11 Guidelines on International Protection: Membership of a particular social group within the context of Article 1A(2) of the 1951 Convention and/or its 1967 Protocol relating to the Status of Refugees, p. 6.,7. 7 May 2002 12 Board of Immigration Appeals 13 Acosta, 19 I. & N. Dec. 211. : Acosta egy 36 éves El salvadori állampolgár, egy taxi társaságnál dolgozott, és aki arra hivatkozva nyújtott be menedékkérelmet, mert hazájában egy gerilla csoport több taxi társaságot felszólított tevékenységük abbahagyására, abban a reményben, hogy ezzel megrengetik El Salvador gazdaságát. Acosta cége nem engedett a fenyegetéseknek, a vállalat több sofőrjét bántalmazták vagy megölték. Acosta három alkalommal kapott fenyegető üzenetet, illetve egyszer tettlegesen is bántalmazták, mielőtt Amerikába menekült volna. Kérelmét visszautasították. 11

megváltoztathatatlan jellemző fogalmát: egy jellemző, amelyet vagy képtelenség megváltoztatni, vagy olyan alapvetően hozzátartozik az egyén identitásához és öntudatához, hogy nem várható el tőle annak megváltoztatása. Ezek alapján meghatározták a meghatározott társadalmi csoporthoz tartozást is: a közös jellemzőnek veleszületettnek kell lennie, mint például a nem, bőrszín vagy rokonsági kötelék, vagy néhány körülményt figyelembe véve alapulhat múltbeli eseményeken is, mint például a korábbi katonai vezetés vagy a tulajdonjogok. A kulcs, hogy a jellemzőnek az egyén identitásában vagy öntudatában állandónak kell lennie. Az Acosta ügyben leírt meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás definíciója széleskörűen elismert, átvett és elfogadott lett. A tudósok szerint ezen a területen az Acosta ügyben nem csak az Egyezmény komoly textuális analízisében használják a fogalmat, hanem mindezt kinyújtják egyéb számtalan specifikus szituációra gondolva azon emberekre, akik szociális helyzetüknél fogva hasonló kockázatoknak lennének kitéve. Ezek a tudósok tanúsítják, hogy az Acosta standard nyitott a fejlődésre. Az Acosta ügyben tett érvelések számos idegen jogalkalmazásban is használatossá váltak. A Ward kontra Kanadai Főügyészség 14 ügyben a Kanadai Legfelsőbb Bíróság ajánlotta az Acosta ügyet alkalmazásra, és azzal indokolta, hogy az a magatartás, amelyben csoportok felismerték a diszkriminációs törvény céljait, azok megfelelően átültethetők a menedékjog ezen részébe. Ezenkívül Új-Zéland és az Egyesült Királyság is átvette a Ward/Acosta védett jellemzők megközelítést a meghatározott társadalmi csoport definiálására. Az Új-Zélandi Menekültügyi Hatóság úgy gondolta, az Acosta ügy meghatározott társadalmi csoport interpretációja határozottan egybeköti a szociális csoport kategóriát a civil és politikai diszkrimináció elkerülésének elvével. Az Egyesült Királyságban az Islam ügy kapcsán határozták meg a meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás fogalmát, amelyben az Acosta ügyre és az anti-diszkriminációs törvény kereteire támaszkodtak. A fent összegyűjtött esetek és példák is alapján a védett jellemzők megközelítés számottevően erősebbé vált más meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás definíciójának standardját illetően. Ez a tárgyilagosság biztosít egy határozott és megalapozott, mivel az antidiszkrimináció számos változatát illetően a másik négy Konvenciós ok alátámasztható forma az alapja, vajon melyik csoport minősíthető meghatározott társadalmi csoportnak. Mindehhez 14 Ward v. Attorney General of Canada, [1993] 2 S.C.R. 689 (Can.) 12

pedig egy keret kell, hogy következetesen alátámasztva lehessen alkalmazni a hivatkozások tiszta külső standardjait, amelyek univerzálisan alkalmazhatóak. 15 3.1.2. Társadalmi észlelés megközelítés 16 A másik az ún. társadalmi észlelés vagy szociális percepció típusú megközelítés, amely azt vizsgálja, hogy van-e a csoportnak olyan közös jellemzője, amely a befogadó ország társadalmi körülményeitől függően a csoportot felismerhetővé teszi vagy elkülöníti a társadalom egészétől. Mindkét szemlélet meghatározott társadalmi csoportnak ismerte el a nőket, a homoszexuálisokat és a családokat. Ausztrália az egyetlen olyan kontinentális jogot használó ország, ahol alkalmazzák a szociális percepció tesztet egy meghatározott társadalmi csoport miatt benyújtott kérelem kapcsán. A legfőbb döntés, amely leírja a meghatározott társadalmi csoporthoz tartozást, az A. kérelmező 17 esete, ahol az Ausztrál legfelsőbb bíróság kimondta: egy csoportnak rendelkeznie kell közös, összekapcsolódó tulajdonságokkal, amelyek a csoport tagjait a társadalomtól különálló teszik., annak érdekében hogy ez ténylegesen meghatározott társadalmi csoportot alkosson. A bíróság szerint néhány csoport létezése a csoportok külvilágban észlelhető eseteitől függ. Ezen kívül a meghatározott társadalmi csoport terminológiája feltételezi, hogy ez olyan személyek eltérő szociális társadalmi csoportját öleli fel, akiket valamilyen jellemző, tulajdonság, tevékenység, hit, érdeklődés vagy cél köt össze. A Legfelsőbb bíróság az A. kérelmező döntésében bemutatta, hogy a szociális percepció standard nem értendő biztonságos háló megközelítésnek, mint ahogy ezt több tudós állította. Például az A. kérelmező standardot nem lehetne statisztikai csoportként vizsgálni, ami tartalmazhatna demográfiai tényezőt, de nem fogadják el magukat csoportként és nem észlelhetőek csoportként a társadalomban. Egy másik elv alapján a legfelsőbb bíróság pedig úgy gondolta, hogy egy csoportot nem lehet kizárólag az üldöztetéssel való zaklatás miatt definiálni, hiszen az csak egy közös faktor, de nem éri el a az üldöztetéstől való félelmet. 15 Jaya Ramji-Nogales, Andrew Schoenholtz, Philip G. Schrag: Refugee Roulette: Disparities in Asylum Adjudication (2007) 16 Guidelines on International Protection: Membership of a particular social group within the context of Article 1A(2) of the 1951 Convention and/or its 1967 Protocol relating to the Status of Refugees, p. 6.,7. 7 May 2002 17 Applicant A. v. Minister for Immigration and Ethnic Affairs (1997): 1997. február 24-én az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság kiadott egy döntést, amiben a menekült nemzetközileg legális definíciójának fontos értelmezése található. A bíróság döntése alapján egy kínai házaspár nem tekinthető menekültnek, akik egynél több gyereket szerettek volna, a kínai egy gyermek törvényt megszegték, és féltek, hogyha visszatérnek Kínába, akkor kényszer-sterilizáción kell átesniük. A bíróság úgy döntött, hogy ez nem fogadható el meghatározott társadalmi csoportnak, ez csupán az alapvető emberi jogok elleni erőszaknak tekinthető. 13

A 2004-es S. kérelmező 18 esetében az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság a szociális percepció megközelítés alkalmazását tisztázta, egy objektív harmadik fél perspektívával determinálta a meghatározott társadalmi csoporthoz tartozást. A bíróság kifejtette, hogy az általános elvek alapján nem lehet egy csoportot általános elismerni és észlelni egy társadalmon belül, hanem inkább egy csoportnak ki kell válnia a társadalomból. Gyakran a védett jellemzők megközelítés és a szociális percepció megközelítés átfedik egymást. Példának okáért mindkét megközelítés magába foglalja a homoszexuálisokat, és a kínai úgynevezett fekete gyerekeket 19 meghatározott társadalmi csoportként. Viszont a két megközelítés különböző eredményt érhet el más-más ügyekben. 3.1.3. A UNHCR javaslata 20 A UNHCR javaslata, hogy mind a védett jellemzők, mind pedig a társadalmi észlelés megközelítést együttesen kellene alkalmazni a meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás definiálására. A legtöbb bíróság próbálja úgy minősíteni a meghatározott társadalmi csoportot, hogy az egy kalap alatt tartalmazza az összes lehetséges kérelmezőt, akik menedékjogot kaptak. Amíg néhány bíróság a védett jellemzők megközelítést alkalmazza, addig mások csak a szociális percepcióra vagy a szociális láthatóságra támaszkodik. A menedékjog a jognak egy komplex területe, az emberek számtalan ok miatt megtapasztalták az üldöztetést, amelyek közül nem mind ragadható meg ezen tesztek egyike által. A szociális láthatóság mint diszpozitív teszt számos gyengeséggel rendelkezik, így nehezebb meghatározni is a meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozást. A szociális percepció vagy láthatóság analízis kiegészítésének támogatásához fontos visszatérni a diszpozitív társadalmi érzékelhetőség teszt és a másodlagos vagy alternatív szociális percepció vizsgálat különbségeihez. A szociális percepció ötlete a UNHCR-hoz köthető, eltérően a szociális érzékelhetőséghez, amit a BIA alkotott. Az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság alakította ki a szociális percepció megközelítést, amivel kapcsolatban egy UNHCR kézikönyvben találtak utalásokat. A kérelmező ügyében a Legfelsőbb Bíróság kihangsúlyozza, hogy a szociális percepció megközelítés nem csak a közös jellemzővel rendelkező csoportokat vizsgálja, 18 Applicant S. v. Minister of Immigration and Multicultural Affairs (2004): S. egy 20 éves afgán állampolgár volt, akit kényszeríteni akartak különböző illegális katonai tevékenységek elvégzésére. Kérelmét nem fogadták el. 19 Kínában a családtervezési törvény kijátszásával született gyerekeket hívják így. 20 Kristin A. Bresnahan: The Board of Immigration Appeals s New Social Visibility Test for Determining Membership of a Particular Social Group in Asylum Claims and Its Legal Policy Implications, 2011. 14

amelyek egy felismerhető csoportot alkotnak, vagy amelyek távol állnak a társadalom többségétől. A szociális percepció analízis inkább a tagokra fókuszál: Megosztani egy közös jellemzőt, ami elfogadottan jelen van egy társadalomban vagy valamilyen módon elválasztja vagy megkülönbözteti őket a társadalom egészétől Nem szükségszerű, hogy ez a közös tulajdonság szabad szemmel látható legyen szó szerinti értelemben és nem kell, hogy ez legyen az egyetlen olyan tulajdonság, amely a többség számára könnyen felismerhető. 21 Ez az értelmezés teljesen különbözik a BIA általi szociális érzékelhetőségi megközelítéstől. A szociális percepció analízis nem a szó szoros értelmében támaszkodik az érzékelhetőség alkalmazására. Inkább megpróbál azonosítani néhány társadalmi csoportot, amely nem egy veleszületett jellemzőn alapul, ahelyett, hogy egy olyan közös jellemzőt vegyen alapul, ami elkülöníti őket a társadalomtól valamilyen módon. A UNHCR ajánlása szerint úgy kellene determinálni a meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozást, hogy a védelmi hiányosságokat el kellene zárni, ennek eredménye pedig vagy a védett jellemzők vagy a szociális percepció megközelítés egyedüli használata. Míg az első abban hibás, hogy olyan csoportokat foglal magába, akik a veleszületett jellemzők kivételével bármilyen ok miatt kiérdemlik a védelmet; addig az utóbbi abban hibás, hogy olyan embereket tartalmaz, akik kényszerből elrejtőztek, vagy akik identitásuk miatt láthatatlanok maradtak származási országukon belül. A kohézió és az egységesség folyamatos hiánya vehető észre különböző bíróságoknál, ami a meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás miatt benyújtott kérelmekre tekintettel aggodalomra ad okot. A szociális érzékelhetőségi vizsgálatból hiányzik a világosság és kevés jogi alapja van, ami megnehezíti a bírák számára annak következetes alkalmazását. A következetesség hiánya a menedékjogban napjainkban is elismert és jól dokumentált dolog, különösképpen abban a jogi rendszerben, ahol néhány jogi terület inkonzisztens alkalmazása általános ellenszenvet vált ki. Ez a probléma egy elfogadhatóbb teszt segítségével oldható meg, amely a menedékjogon belül könnyebben kezeli a meghatározott társadalmi csoporthoz tartozáson alapuló kérelmeket. 21 Brief for U.N. High Comm r for Refugees as Amicus Curiae, Valdiviezo-Galdamez v. Holder 15

3.1.4. Egyéb értelmezés Egy harmadik értelmezés alapján 22 ezzel szemben nagyobb hangsúlyt fektetnek az üldözés veszélyének vizsgálatára, mint a meghatározott társadalmi csoport meghatározásának egységességére. Ugyanakkor mind a védett jellemzők típusú megközelítést, mind a szociális percepció típusú megközelítést alkalmazzák. 3.1.5. Meghatározott társadalmi csoport, mint a legfőbb üldöztetési ok egyéni értelmezés Mint ahogy korábban írtam, az Egyezmény öt fő indokot jelöl meg az üldöztetésre: a fajt, a vallást, a nemzeti hovatartozást, a politikai meggyőződést és a meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozást. Véleményem szerint azonban egyetlen fő ok létezik, a többi csak egyfajta alcsoportnak tekinthető. Ez a fő ok pedig a meghatározott társadalmi csoport. Joggal merül fel a kérdés, miért? Itt szeretnék visszautalni a fejezet elején található kritériumokra, amelyek determinálják a meghatározott társadalmi csoport meghatározás kereteit. Hiszen, ha jobban belegondolunk, a korábban felsorolt kritériumok alapján mindegyik indok ugyanolyan formában leírható és meghatározható. Különböző dokumentumok is tesznek erre utalást, mindezt alátámasztandó: faj: Gyakran ez magában foglalja a közös leszármazás szerinti sajátos társadalmi csoportot, mint a nagyobb populáción belüli kisebbséget. 23 vallás: A vallást a UNHCR úgy értelmezi, mint hitet, identitást és egy csoporthoz tartozást, valamiféle életmódot. 24 nemzeti hovatartozás: Jelentheti ez egy etnikai vagy nyelvi csoporthoz való tartozást is, 25 politikai meggyőződés: Annak érdekében, hogy a politikai menekült státusz biztosított legyen, a kibocsátó állam esetében bizonyítani kell a jól megalapozott félelmet politikai meggyőződés vagy politikai csoporthoz való tartozás miatt. 26 22 Guidelines on International Protection: Membership of a particular social group within the context of Article 1A(2) of the 1951 Convention and/or its 1967 Protocol relating to the Status of Refugees, p. 8. 7. May 2002 23 Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv alapján 68. pont, Genf, 1992. január 24 Nagy Boldizsár: A magyar menekültjog és menekültügy a rendszerváltozástól az Európai Unióba lépésig 74. o., Gondolat Kiadó, 2012. 25 Kézikönyv a menekült státusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Jegyzőkönyv alapján 74. pont, Genf, 1992. január 16

Mindezeket figyelembe véve a menekültfogalom úgy lenne helyes, ha a meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás helyett az és egyéb meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás vagy az és egyéb, az Egyezményben meg nem határozott társadalmi csoporthoz tartozás kifejezést tartalmazná. 3.2.Meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás alátámasztása Egy ilyen kérelem alátámasztása érdekében célszerű az adott csoportot a lehető legszűkebben és legkonkrétabban meghatározni, kiemelve a csoport legfontosabb tulajdonságát. Vannak bizonyos csoportok, melyeket az Egyezmény konkrétan is megemlít, ide tartozik a szexuális orientáció, a nők, a család, a törzs és a foglalkozási csoport, melyeket az államok gyakorlatában is elismernek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy további elemzésre nincs szükség. Az érvelés a korábban említett két megközelítés alapján is elvégezhető. A társadalmi észlelés megközelítés alapján az érvelés során ajánlott felhívni a figyelmet azokra a különleges tulajdonságokra, melyek észlelhetővé teszik a csoportot, illetve a kérelmező ezen csoporthoz tartozását. A védett jellemzők megközelítés alapján történő érvelés azonban általában meggyőzőbb. Először is pontosítani kell azt a közös védett jellemzőt, mely a csoportot meghatározza, majd részletesebben ki kell fejteni, hogy ez a speciális tulajdonság esetlegesen megváltoztathatatlan; egy múltbeli ideiglenes vagy önkéntes állapothoz kapcsolódik; vagy ez a jellemző olyan szorosan hozzátartozik az emberi méltósághoz, hogy nem várható el, hogy a kérelmező lemondjon róla. 27 26 What is a political Refugee? 27 Meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás alátámasztása menekültügyekben 17

4. NEVESÍTETT TÁRSADALMI CSOPORTOK A meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás a genfi egyezményben felsorolt üldöztetési okok közül a leginkább rugalmas fogalom. A menekültüggyel foglalkozó szakemberek újabb és újabb üldöztetési formákkal találkoznak, melyek elszenvedői jelentős részben valamilyen meghatározott azonos identitású, hasonló hátterű, szokású vagy társadalmi státuszú csoportba sorolhatóak, és pusztán az adott csoporthoz való tartozásuk miatt üldöztetésnek vannak kitéve. A következőkben példaszerűen áttekintek néhány olyan jellemzőt, melynek okán az adott csoport tagjai rászorulhatnak a nemzetközi védelemre. 4.1.Gender vagy társadalmi nem Mindenekelőtt a gender, vagy magyarul társadalmi nem fogalmát határozom meg, hiszen a magyar nyelvben külön nem használatos ez a kifejezés. Eredetére sincs pontos meghatározás, több elmélet is született ezzel kapcsolatban. A gender vagy magyarul társadalmi nem a társadalmilag és kulturálisan meghatározott nem angol fogalma, amit meg kell különböztetnünk az angol sex szótól, ami a biológiai nemet jelöli. A gender a feminin és maszkulin jellegek pszichikai, viselkedési és mentális különbségeit veszi figyelembe: mindez utalhat a biológiai nemre (vagyis arra, hogy valaki férfi, nő vagy interszexuális 28 ), a nemi alapú társadalmi struktúrára (ideértve a nemi szerepeket és az egyéb társadalmi szerepeket), illetve a nemi identitásra. 29 A társadalmi nem fogalmával kapcsolatban, mint korábban említettem, több elmélet is született: Egyes források alapján Simone de Beauvoir francia írónő és filozófus nevéhez fűződik a gender fogalom megjelenése, aki először különbözette meg a biológiai és a társadalmi nem analitikus és politikai hasznát. A gender fogalmának elsődleges célja az volt, hogy az addigi elméleteket, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségeket biológiai okokra vezették vissza, megkérdőjelezze. A fogalom megszületése jelentős volt a nők hátrányos helyzetét és alárendeltségét kritikailag elemző minták kialakulása szempontjából. 28 Interszexuálisnak nevezzük azokat az embereket, akik a nemi anatómiai jegyek (kromoszómák, hormonok, külső és belső nemi szervek) olyan kombinációjával rendelkeznek, amelyek sem a férfiak, sem a nők esetében nem szokványosak. 29 Gender 18

Egy másik forrás alapján John Money angol szexológus vezette be a biológiai és társadalmi nem szerepei közötti terminológiai különbséget az ötvenes években. 30 Money az ember identitását több elemre bontotta: külső/belső nemi szervek, gének és hormonok, nemi (gender) identitás, kultúra által meghatározott nemi identitás. Money társadalmi nemmel kapcsolatos elképzelései alapvetően befolyásolták a korszak szexuális liberalizmusát, a generációk közötti nemi kapcsolatok és a parafília 31 elfogadását. A nemi átalakító műtétek mellett is kiállt és kísérletezett: Money a személyiségfejlődés alapvető részeként tekintett a nemi életre, így a súlyosan deformálódott nemi szervvel született fiúcsecsemők esetében egy olyan kezelési módszert alkalmazott, amely ezeket a fiúkat kasztrálta, sebészeti úton női külső megjelenést adott nekik, a műtét után pedig a páciensek női nemi hormonokat kaptak és lányként nevelték őket. 1967-ben próbálta ki először és utoljára mindezt a gyakorlatban: a lánnyá nevelt fiú sosem fogadta el női mivoltát. 32 A történészek a társadalmi nem fogalmát kétféleképpen alkalmazzák: egy leíró és egy magyarázó módon. A leíró módszert a nemek kapcsolatát érintő új területek feltérképezésére, különböző struktúrák és ideológiák megalkotására használják. Míg a magyarázó módszert Joan Scott szerint három elméleti csoportba oszthatjuk: Az első a feminista törekvés, amely a férfiuralommal magyarázza a társadalmi egyenlőtlenségeket. A második a marxista magyarázó elv, ahol a változó gazdasági szerkezetekkel vonták párhuzamba a társadalmi nem fogalmának megjelenését. 30 Női identitás Európában Szent Erzsébet útján A 2011. május 19-21. között Sárospatakon megrendezett nemzetközi konferencia kiadványa, Kiadja: Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és a Családvár Alapítvány, Budapest 2011. 31 A parafília a pszichológiában és a szexológiában olyan rendellenes szexuális viselkedés, amelynek lényege, valamely tárgyhoz, speciális szokáshoz, illetve serdülőkorúaknál fiatalabb emberekhez való vonzódás szexuális örömforrásként. (Forrás: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM) pszichiátriai kézikönyv) 32 John/Joan eset 19

A harmadik pedig a francia posztstrukturalista, illetve az angolszász tárgykapcsolat-elmélet iskolája, ahol a két nem elválása miatt kialakult lényeges különbségek hozták létre a társadalmi nem fogalmát. 33 A fogalmak és teóriák után néhány szó az üldöztetéssel kapcsolatban: A társadalmi nem okán üldözöttek a leggyakrabban a következő indokok miatt nyújtanak be menedékkérelmet: szexuális erőszak, családon belüli erőszak, kényszerházasság, kényszerített családtervezés, női nemi szervcsonkítás, társadalmi normák áthágása miatti büntetések. Kétségtelen, hogy ezek a jelenségek szenvedést és fájdalmat okoznak, az üldöztetés formáinak is tekinthetők, akár állami akár nem-állami közreműködők követték el. A Kvalifikációs Irányelv többek között gondoskodik arról, hogy az üldöztetés ezen formáinak gender-specifikus megközelítése is legyen. Ez az egyetlen olyan hivatkozás a Kvalifikációs Irányelvben, amely a társadalmi nemmel kapcsolatba hozható, és amely következetesen gondoskodik a résztvevő államok minimális útmutatásáról. A menekült státusz elbírálásának viszgálatakor minden fontos körülményt vizsgálni kell: teljes képet kell alkotni a kérelmező személyiségéről, hátteréről, személyes tapasztalatairól; ismerni és elemezni kell a kérelmező származási országának történelmi, földrajzi és kulturális sajátosságait. A gender-specifikus sérelmek vizsgálataiban és felméréseiben az a legfőbb probléma, hogy a legtöbb ország a társadalmi nem miatti üldöztetés alapját képező erőszakot privát ügyként kezeli, amely igaz, valóban a magánszférában alakul ki, így ténylegesen nehezebb bizonyítani is. A Menekültügyi Főbiztosság társadalmi nemmel kapcsolatos üldöztetésről szóló irányelve 34 a gender kifejezést kimondottan nem említi a menekült definícióban, ennek ellenére is köztudott, hogy ez is meghatározó tényezője lehet a menekülésnek. Ugyanakkor a menedékkérelem egy vagy több konvenciós okon is alapulhat függetlenül attól, hogy a kérelmező specifikusan társadalmi nemi státusza miatt nyújtotta azt be. Példának okáért, ha a kérelmező hazájában szociális vagy vallási normákat szegett meg, ebben az esetben a kérelem irányulhat vallási, politikai nézetbeli különbségekre vagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozásra (utóbbi ok paraméterei alapján értelmezik leginkább a társadalmi nemet, mint üldöztetési okot). Mint ahogy korábban kifejtettem, a 33 Pető Andrea: Társadalmi nemek és a nők története; Bevezetés a társadalomtörténetbe szerk. Bódy Zsombor és Ö. Kovács József, Osiris Kiadó, Budapest 2003. 34 UNHCR Position Paper on Gender-Related Persecution, Geneva 2000. 20

meghatározott társadalmi csoport, mint üldöztetési ok vitatott, így ebben az esetben is államonként változó lehet: van, ahol egy egyéni eset alapján is megadhatják valakinek a menekültstátuszt, és előfordulhat az is, hogy csak abban az esetben nyerhető el, ha a befogadó állam információkkal rendelkezik arról, hogy a kibocsátó államban ez az eset nem egyedi (például a női nemi szervcsonkítás). A társadalmi nemmel összefüggésbe hozható üldöztetés esetén, amikor nem-állami üldözőkről van szó, előfordulhat, hogy az állam nem kíván védelmet nyújtani, vagy egyszerűen alkalmatlan rá. Ekkor van szükség nemzetközi védelemre, ekkor pedig a befogadó államnak figyelembe kell vennie a kérelmező személyes körülményeit, tekintettel a kibocsátó állam védelmének igényelhetőségére vagy éppen elérhetetlenségére. 4.2.Homoszexuálisok Homoszexualitáson belül mindenekelőtt szeretnék kitérni két fontos fogalomra: a nemi identitásra és a szexuális orientációra. Jogi értelemben mindkettő relevanciával bír egy ilyen alapon benyújtott kérelem esetén. A köznyelvben azonban ezeket a fogalmakat nem igazán különböztetik meg. Bizonyos értelemben tartalmaznak átfedéseket, mégis különböznek: az identitás az egyén önmagáról alkotott képét jelöli, az orientáció azonban az illető vágyait és viselkedését. A nemi identitás egy olyan nemi szerep, amivel az egyén azonosul, azaz hogy valaki férfiként vagy nőként határozza meg önmagát. Hétköznapi esetben mind genetikailag, mind biológiailag egy nemhez tartozik valaki. A nemi identitással küzdőknél azonban ez a kettő különbözik: valaki férfiként születik, de nőnek érzi magát, vagy nőként születik, de férfinak érzi magát. Ezt hívjuk transzszexualitásnak. Ezen kívül az interszexuális személyek is ebbe a kategóriába tartoznak. Az ő esetükben az elsődleges és/vagy a másodlagos nemi szerveiket tekintve nem határozhatóak meg konkrétan sem férfiként, sem nőként, mindkét biológiai nem jellemzőivel rendelkeznek. A köznyelvben őket hívják hermafroditáknak. A szexuális irányultság pedig az a tényező, amely alapján az egyén eldönti, hogy a későbbiek folyamán melyik nem képviselőihez fog érzelmileg és szexuálisan is vonzódni. Egy ember szexuális orientációja megnyilvánulhat heteroszexualitásban, mikor valaki az ellenkező nem képviselőihez vonzódik, homoszexualitásban, mikor valaki a saját neméhez 21

vonzódik, illetve biszexualitásban, mikor valaki érzelmileg és szexuálisan mindkét nem egyedeihez képes vonzódni. Mint korábban említettem, a nemi identitásnak vagy a szexuális orientációnak van jogi jelentősége, de nem önmagában. Csak abban az esetben használatos a kifejezés, ha a menekültstátusz meghatározása során ezen tulajdonság releváns ténynek minősül, hiszen kétségtelen tény, hogy ez is hatással lehet vagy akár meg is határozhatja az üldözés okát. A legtöbb esetben a személyek nem hajlandóak alkalmazkodni a nemükhöz társított, társadalmilag vagy kulturálisan meghatározott szerepek vagy elvárások szerinti magatartásokhoz. Lehetséges, hogy éppen ebből kifolyólag a legtöbb kérelmet olyan homoszexuálisok vagy transzszexuálisok nyújtották be, akik szélsőséges erőszak, bántalmazás vagy súlyos diszkrimináció áldozataivá váltak azért, mert nem rejtőztek el a társadalom elől. Sem a nemi identitás, sem a szexuális orientáció miatti üldöztetés nem tekinthető új jelenségnek, csupán az utóbbi években megnőtt az ilyen okkal kérelmet benyújtó menedékkérők száma. Az Egyezmény vagy az 1967. évi Jegyzőkönyv nem tesz külön említést erről az okról, szintén a meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás alatt definiálták őket. Ez a lényeges növekedés azonban arra ösztönözte a Menekültügyi Főbiztosságot, hogy a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (továbbiakban LMBTI 35 ) személyek kérelmeinek megítélésére külön irányelvet alkossanak. 36 A nemzetközi jog szabályai általánosságban kimondják, hogy a szexuális alapú diszkrimináció minden formája tilos. Mindennek ellenére az LMBTI személyek a mai napig több államban ki vannak téve fizikai, verbális vagy szexuális erőszaknak, súlyosan megkülönböztető diszkriminációnak. Ez általában az adott államban uralkodó kulturális és társadalmi normák miatt van, ami aztán az egész államban intoleranciát és előítéletességet eredményez. Ha az ilyen erőszakos és diszkriminatív cselekmények büntetlenek maradnak, vagy ha homoszexuálisnak lenni büntetendő, akkor az egyének ezen az alapon kérhetik egy másik ország védelmét. A szexuális orientáció az ember identitásának alapvető része, megváltoztathatatlan tulajdonság. És bár a szexuális orientáció szabadsága nem egy általánosan, valamennyi 35 leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális és interszexuális szavak kezdőbetűi 36 UNHCR Guidance Note on Refugee Claims Relating to Sexual Orientation and Gender Identity, Geneva 2008 22

állam által tiszteletben tartott és elfogadott univerzális emberi jog, az LMBTI személyek ennek ellenére is ugyanazokat az alapvető emberi jogokat gyakorolhatják, mint mások. Ez azonban nem minden esetben igaz: gyakran lesznek diszkrimináció vagy egyéb sérelem áldozatai. A melegek ellen elkövetett vagy diszkriminatív cselekmények súlyosságuktól függően elérhetik az üldöztetés szintjét. Sok esetben maga az állam is ösztönzi polgárait arra, hogy megkülönböztetett figyelemmel viseltessenek a más nemi identitással rendelkezők felé. Ilyenkor az LMBTI személyeknek titkolózniuk kell, hogy elkerüljék a fizikai vagy pszichikai bántalmazást. Az LMBTI személyek által benyújtott kérelmekben gyakran olvasni fizikai vagy pszichikai bántalmazásokról, letartóztatásokról, a velük szemben nyújtandó egészségügyi ellátás megtagadásáról, kivégzéssel való fenyegetésekről. Ezek a tettek és megkülönböztető bánásmódok természetüknél fogva elég komolyak ahhoz, hogy az Egyezmény alapján üldöztetési oknak tekintsék őket. A közösség általi bántalmazások, a nemi erőszak és egyéb szexuális jellegű bántalmazások, az indokolatlan börtönbüntetések pedig akár kínzásnak is felfoghatóak. Mindezek pedig megsértik az egyén élethez, szabadsághoz és biztonsághoz való jogát, és felrúgják a kínzás, kegyetlen és embertelen bánásmód tilalmát. 4.3.Koszovói jómódú családok 37 Egy, a Magyar Helsinki Bizottság által 2006-ban kiadott elemzés a Koszovóból érkező jómódú családokat is meghatározott társadalmi csoportként írta le. Csakúgy mint az előző két esetben, itt is megvizsgálták a szavahihetőséget és az ország információt egyaránt. Mint ahogy azt egy másik, a meghatározott társadalmi csoport definiálásának problematikájával foglalkozó iránymutatás is kimondta, a nők és a homoszexuálisok mellett a családok is gyakran előforduló esetek a joggyakorlatban. A fogalom azonban pontosítást igényel: így alkották meg külön a gazdag koszovói családok, akik vagyonuk miatt állandó és életvitelüket ellehetetlenítő zaklatásnak és zsarolásnak vannak kitéve megnevezésű csoportot. 37 Rövid esetleírás: A kérelmező egy albán nemzetiségű koszovói üzletember és az ő családja. Menedékkérelmét arra alapozta, hogy Koszovóban állandó üldözésnek voltak kitéve jó anyagi helyzetük miatt, ez pedig kiszolgáltatottá tette őket különböző fenyegető tevékenységekkel szemben. A helyzet olyan súlyossá vált, hogy a kérelmezőnek menekülnie kellett. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal első fokon elutasította a kérelmet a szavahihetőség kétségbevonására hivatkozva, továbbá azon okból, hogy a jó anyagi helyzet, mint ok nem fér össze a Genfi Egyezményben meghatározottakkal. A hatóság továbbá megállapította a kiutasítási tilalmat a feleség súlyos PTSD-jére hivatkozva. 23