Az új Földtörvény tervezete Dr. habil. Alvincz József CSc. c. egyetemi tanár politikai főtanácsadó Vidékfejlesztési Minisztérium Egerszalók, 2012. november 29-30.
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat célja, és tartalmi jellemzői I. Elsősorban a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmával adásvételével, bérleti feltételeivel összefüggő jogi aktusokra reflektál. A törvényjavaslat nem szabályozza a termőterületre vonatkozó jogviszonyok teljességét, hatásköre elsősorban és meghatározóan a termőföldek forgalmára, a földtulajdon-, illetve a földhasználati jogok forgalmára terjed ki. A törvényjavaslat az újabb jogalkotási gyakorlattal egyezően nem vonja hatálya alá az állami földek hasznosításának a szabályait. A termőfölddel, illetve az azt hasznosító mezőgazdasági termelőkkel végső soron a mezőgazdasági üzemmel összefüggő mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény nélkül e jogszabály csak a törvény címében megadott cél szempontjából tekinthető teljeskörűnek.
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat célja, és tartalmi jellemzői II. A törvényjavaslat tartalmi jellemzőinek a meghatározását az is befolyásolta, hogy a termőfölddel kapcsolatos egyéb kérdéseket így például a földvédelemrevonatkozóakat a jelenlegi jogszabályok megfelelően szabályozzák. A törvényjavaslat elkészülte összefüggésbe hozhatóa kárpótlás és a szövetkezeti vagyonnevesítés (a szövetkezeti földalap képzése) óta eltelt időszak során a tulajdon szerkezetében és mezőgazdaságunk vállalati rendszerében bekövetkezett változásokkal is. Azonban meg kívánom jegyezni, hogy utóbbira vonatkozóan a már készülőfélben lévő, mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló(a közhasználatban üzemtörvénynek nevezett) törvény megalkotásával kívánunk adekvát választ adni. A törvényjavaslat abból indult ki, hogy a földügyi szabályozás a mezőgazdasági üzemekre vonatkozókülön törvényi szabályozással együttesen lehet a magyar föld visszaélésszerű elsajátítása elleni hatékony eszköz. Ezt a törvényjavaslatot a mezőgazdasági üzemekről szólótörvény szálláscsinálójaként kell felfogni.
A termőföld, mint természeti erőforrás I. Szakértői vélemények szerint Magyarországon a természeti erőforrások amelyek közéa termőföldet, az erdőtés a bányakincseketsoroljuk -a nemzeti vagyonnak a 35%-át képezik. Ezen belül a termőföld és az erdő 75%-osrészarányt képvisel, tehát az összes nemzeti vagyonnak mintegy a 26%-át. A téma fontosságának közgazdasági alapon történőalátámasztásánál (közgazdasági okfejtésnél) azonban figyelembe kell venni azt a tényt, amely szerint, míg a nemzeti vagyon nagyobbik része(például az épületvagyon) bővíthető, addig ez a megállapítás nem vonatkoztathatóa termőföldre -, és az erdővagyonra. A marxi munkaérték elmélet alapján a termőföldnek mivel annak léte nem a munkából származtatható nem volt értéke. A föld közgazdasági helyzetét alapvetően befolyásolómásik körülmény pedig annak korlátozott mértékűmagántulajdonban lévővolta jelentette.
A termőföld, mint természeti erőforrás II. Az ország művelési ágak szerinti besorolása alapján a termőterület nagysága 7,5 millió hektár, ezen belül a mezőgazdasági területé 5,5 millió hektár, az erdőépedig 1,9 millióhektár. A művelési ágak közül a legnagyobb jelentőséggel bírószántónagysága 4,5 millióhektár, amely a mezőgazdasági területnek a 81%-át, a termőterületnek pedig a 60%-át, az ország területének pedig csaknem a felét (a 48%-át) képezi.
Tulajdon-, birtok-és üzemi struktúra 1% 3% 3% 26% 67% Természetes személyek Állami tulajdon Szövetkezetek Gazdasági társaságok Egyéb
Birtokszerkezet I. A privatizációs folyamat eredményeként jelenleg Magyarországon 8.609.364 hektár nagyságú külterületi földrészlet (beleértve a termőterületet, a művelés alól kivett területet és zártkertet) 3.948.628 darab önálló helyrajzi számú földrészletre oszlik meg, amelyek átlagos mérete 2,2 hektár nagyságú. Ma Magyarországon 2,8 millió(természetes) személy összesen mintegy 6 millióha területet (mg. terület+ erdő) tulajdonjogával rendelkezik. A leírtak alátámasztják a birtokrendezés szükségességét.
Birtokszerkezet II. A magyar mezőgazdaság birtokszerkezete duális jellegű. Egyrészről kevés számú, nagy területtel rendelkezőtársasági illetve kisebb számban termelőszövetkezeti formában működőnagyüzemek, másrészről az életképesség küszöbén egyensúlyozókisebb birtokméretű a családtagok közvetlen munkavégzésén alapuló-kisgazdaságokegyüttes jelenléte jellemzi hazánk mezőgazdaságát. Mindebből láthatóés megállapíthatóaközépbirtok hiánya, amely tényezősemmiképp nem kedvez a magyar mezőgazdaság versenyképességének. Ezen probléma központilag irányított birtokrendezés útján lenne egyedül.
FÖMI birtokkategóriákra vonatkozó nyilvántartása Megnevezés Gazdaságok száma (ezer) Megoszlás (%) Területe (ezer ha) Megoszlás (%) Átlagos terület (ha) 2011 10 ha alatt 279,3 78,5 758,9 11,7 2,7 10-30 ha 47,1 13,2 797,9 12,3 16,9 30-100 ha 20,4 5,7 1064,4 16,4 52,2 100-300 ha 6,8 1,9 1153,0 17,8 169,6 300 ha felett 2,4 0,7 2719,3 41,8 1133,0 Összesen 356,0 100,0 6493,5 100,0 18,2
A birtokszerkezet szektorok szerinti jellemzői KSH AKI MVH adatok adatok adatok MGSZH adatok
KSH AMÖ2010 (ha) Használók száma Átlagos mg. terület 2000 2010 2000 2010 Gazdasági Szervezetek 4401 6400 533,5 336,7 + 46% -37% Egyéni Gazdaságok 928 742 526 000 2,5 4,6-43% + 85%
Agrárgazdasági Kutató Intézet tesztüzemi adatai (2010) Egyéni gazdaságok, mg. terület: 29,34 ha Egy ha mg. területre jutó támogatás 68,21 ezer Ft Társas gazdaságok, mg. terület: 347,05 ha Egy ha mg. területre jutó támogatás 100 ezer Ft
MVH adatok Megnevezés Gazdaságok száma (ezer) Megoszlás (%) Területe (ezer ha) Megoszlás (%) Átlagos terület (ha) 2004 10 ha alatt 148,0 71,0 533,2 10,7 3,6 10-50 ha 46,0 22,0 950,1 19,0 20,7 50-100 ha 7,0 3,3 486,0 9,7 69,9 100-300 ha 5,8 2,8 1029,4 20,6 177,0 300 ha felett 1,8 0,9 2001,5 40,0 1100,4 Összesen 208,5 100,0 5000,2 100,0 24,0 2009 10 ha alatt 124,4 67,2 456,4 9,0 3,7 10-50 ha 44,9 24,2 953,8 18,9 21,3 50-100 ha 7,5 4,0 523,9 10,4 70,0 100-300 ha 6,4 3,4 1119,3 22,1 175,6 300 ha felett 2,0 1,1 2002,8 39,6 1002,4 Összesen 185,2 100,0 5056,3 100,0 27,3 Forrás: SAPS támogatások alapján, MVH, 2010.
Családi gazdaságok főbb adatai I. (2012. február 29.) Megye Családi gazdaságok száma Családtagok száma Használt terület összesen (ha) Bács-Kiskun 1 575 3 411 94 116 Baranya 564 1 195 39 006 Békés 1 216 2 680 79 372 Borsod-Abaúj-Zemplén 702 1 577 61 286 Csongrád 1 293 3 100 54 590 Fejér 937 2 227 66.646 Főváros és Pest 1 259 2 706 73 328 Győr-Moson-Sopron 829 2 282 46 340 Hajdú-Bihar 1 261 3 378 75 065 Heves 634 1 692 37 012 Jász-Nagykun-Szolnok 1 242 2 816 92 077 Forrás: NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság, 2012
Családi gazdaságok főbb adatai II. (2012. február 29.) Megye Családi gazdaságok száma Családtagok száma Használt terület összesen (ha) Komárom-Esztergom 391 1 060 25 274 Nógrád 186 357 14 296 Somogy 764 1 671 57 912 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 882 3 905 88 316 Tolna 740 2 141 56 899 Vas 464 1 057 33 911 Veszprém 588 1 327 34 552 Zala 600 1 403 38 818 Összesen: 17 127 39 985 1 002 171 Forrás: NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóság, 2012
Szabályozási aspektusok Az agrárkérdés célirányos, politikai preferenciákat is tükrözőrendezésére először az első Orbán kormány idejének a végén történtek kísérletek. A jelenleg megalkotásra váró legfontosabb törvények: -a birtokpolitikáról -, - a mezőgazdasági üzemszabályozásról -, -adózásról -, - speciális támogatásokról -, - a birtokrendezésről szóló törvények. A felsoroltak közül az első kettőt érinti az új földtörvény. A családi gazdaságokról szólótörvény a magyar mezőgazdaság vállalati rendszerének a kívánt befolyásolását hivatott szolgálni.
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat főbb jellemzői I. Fogalmi rendszer - a földműves mint fogalom és kategória megjelenése A földtulajdon szerzés kitétele Az őstermelő maximális birtokméret 50 ha Az egyéni vállalkozó maximális birtokméret 300 ha Családi gazdaság maximális birtokméret 500 ha Társas gazdaságok maximális birtokméret 1200 ha, amelybe nem számít be a tagjaitól bérelt föld. A helyben lakótermészetes személy, illetve a helybeli illetőségűjogi személy Az engedélyeztetési rendszer
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat főbb jellemzői II. Az eltérővállalkozási formák pusztán a birtokkategóriák alapján nem ítélhetőek meg. Itt a lényeg az lesz, hogy az említett vállalkozási formákhoz milyen gazdaságpolitikai elsősorban adózási, kisebb mértékben támogatási preferencia rendszer társul majd.
A mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat főbb jellemzői III. A törvényjavaslatban a családi gazdaságok képezik a szerzési preferenciák elsődleges tárgyát, mivel azok kell, hogy alkossák a középbirtokok derékhadát, a magyar mezőgazdaság gerincét, amelyek a családtagok foglalkoztatásának biztosításán keresztül előmozdítják a vidéki térségek által nyújtott megélhetési lehetőségek szintjének emelését is. A Kormány a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja, de anélkül, hogy felszámolásukra törekedne. A nagyobb birtokok (zömmel társas gazdaságok) is fontos szerepet kaphatnak nagytömegűés azonos minőségű, piacképes mezőgazdasági termékek előállításában.
A törvényjavaslat kapcsolódása az üzemszabályozási törvényhez Ezer szállal kapcsolódik az üzemszabályozási törvény a földforgalomról szólóhoz, de nem azonos azzal. a birtoknagyság, a földtulajdonos és a földhasználó alanyi köre, a földhasználókkal szembeni képzettség kérdése
Várható módosítások Az állatlétszám figyelembe vétele a társas gazdaságoknál A törvényjavaslatban szereplőfoglalkoztatási kötelezettség enyhítése ugyancsak a társas gazdaságok tekintetében A törvényjavaslat részletes vitája még nem zárult le Több mint 200 módosító indítvány érkezett a VM be
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!