Építőanyagok I - Laborgyakorlat Bitumen és vízszigetelő anyagok
A víz elleni védelem anyagai Építőanyagok vízáteresztő képessége [liter/m 2 nap] Vízhatlan anyagok Adott nyomáson vizet egyáltalán nem engednek át, vízáteresztő képességük 0. Pl: fémek, üveg, egyes műanyagok, bitumen
Vízzáró anyagok Annyi vizet engednek át, amennyi a fal másik oldalán el is párolog. Pl: tégla, betonok, habarcsok egy része
Vízáteresztő anyagok: amelyeken víznyomás hatására a víz a pórusokon keresztülhatol és átfolyik. Pl: szűrőbeton
Hol és mi ellen kell szigetelni? Vízhatlan szigetelés: Csapadékvíz és tartós vízhatásnak kitett helyeken Lapostető, talajvízszint alatti terek, használati víz esetén Vízzáró szigetelés: Talajnedvesség és talajpára esetén Utólagos szigetelés: Kapilláris víz ellen
A bitumen Bitumen: fekete kötőanyag az ásványolaj lepárlása után marad vissza fekete, termoplasztikus szénhidrogénelegy melegítve meglágyul, lehűtve megszilárdul hozzákevert anyagokat összeragasztja
Desztillációs bitumen: A bitumen előállítása Elpárologtatják a benzint és a gázolajat a visszamaradt pakurát felmelegítik vákuumban elpárologtatják a nehézolajokat Oxidációs (fúvatott) bitumen desztillációval előállított bitumenen 220 260 C levegőt fúvatnak át növekszik a bitumen keménysége javulnak a bitumen fizikai tulajdonságai Modifikált (polimer) bitumen Desztillációs bitument műanyaggal keverik a bitumen fizikai tulajdonságai javulnak növekszik a bitumen hőállósága javul a rugalmassága és hidegállósága A modifikációhoz alkalmazott polimerek: plasztomer: APP (ataktikus polipropilén) elasztomer: SBS (stirol-butadien-stirol) műkaucsuk: EPM (etil-propilén-kaucsuk)
A bitumen felépítése Szénhidrogénekből álló, nagy viszkozitású, kolloid diszperz rendszer A bitumen felépítése: folyékony rész, ömledék (maltén) finom szemcséket körülvevő töltőanyag (aszfaltén) szemcséket körbevevő gyanta
A bitumen tulajdonságai folyadékokkal szembeni kis reakcióképesség víz-átnemeresztő képesség, oldhatatlanság levegő (oxigén) hatására öregszik, ridegedik benzin, gázolaj, zsírok oldják és lágyítják viszkozitása C növekedés hatására változik kis hőmérsékleten kvázi szilárd (kohézió) C növelésével -> képlékeny -> -> hígfolyós lehűlés után megszilárdul (anyagokat bevonja és összeragasztja)
Bitumenes vízszigetelő lemezek felépítése 1. Bitumennel átitatott hordozóanyag hordozóanyagok (betétek): nyerspapír lemez P üvegfátyol GV üvegszövet GG poliészter fátyol PV alumíniumfólia Al rézfólia Cu
2. Bitumen bevonati réteg (+ töltőanyag) Alkalmazott bitumenek: oxidációs bitumenek: B modifikált bitumenek: APP plasztomer SBS elasztomer EPM műkaucsuk Töltőanyagok (hő-, és öregedésállóság): asványi őrlemények: mészkőliszt kvarcliszt
3. Felületi bevonó- és hintőanyagok bitumen bevonati réteg védelme bitumenes lemezek tapadásgátlása napsugárzás elleni védelem Felületi bevonó anyagok cs: csupasz (nincs bevonó anyag) h: finom homok k: kavicsszórás őrl: ásványi őrlemény (pl. pala) PE: polietilén fólia filc: poliészter filc Jelölés (felső/alsó réteg): h/k; őrl/pe; h/filc Felületi hintő anyagok: homok, talkum Kialakítás: Pp perforált P perforálatlan
Vízszigetelő lemezek anyagai (bevonati réteg)
Bitumenes vízszigetelő lemezek fajtái Bitumenes csupaszlemezek (vékonylemez) hordozóanyag: bitumennel telített nyerspapír bitumenes bevonattal nincs ellátva hintő anyagot nem tartalmaznak forró bitumennel ragaszthatók Bitumenes fedéllemezek (vékonylemezek) hordozóanyag: bitumennek telített nyerspapír kétoldalú bitumenes bevonattal vastagság: kb. 2,0 2,2 mm hintőanyag: homok h/h forró bitumennel ragaszthatók
Bitumenes hegeszthető vastaglemezek hordozóanyag (alátétlemez): ÜF,ÜSZ,PE bitumen bevonat: modifikált bitumen vastagság: 4 5 mm lángolvasztó berendezéssel ragasztják hintő anyag és borítás: h/h; örl/pe fólia Bitumenes zárólemezek hordozóanyag: ÜSZ; PE (poliészter fátyol) borítás: színes pala őrl./h és PE fólia Bitumenes öntapadó vastaglemezek hordozóanyag: műanyag fólia bit. bevonat: kaucsukkal módosított bit. vastagság: min. 3 mm borítás: műanyag lemez/szilikon papír
Bitumenes páratechnikai lemezek Páranyomás kiegyenlítő lemezek Az összegyűlt pára a lemeznél elvezethető páranyomás elvezetése, páraszellőzés hordozóanyag: ÜF hintő anyag és borítás: h/k; h/filc; h/ps gyöngy kialakítás: Pp és P Párazáró lemezek Megakadályozzák a pára áthatolását hordozóanyag: ÜF hintő anyag és borítás: h/k golyónyomott alumíniumfólia-betétes (párazárás és elvezetés együtt megoldott)
Műanyag vízszigetelő lemezek és fóliák A műanyag lemezek tulajdonságai: kis vastagság alkalmazhatóság egy rétegben is hideg időben is (-30 C) rugalmasak nagy a szakadási nyúlás: 200 400 % kedvező UV állóság A műanyag lemezek alapanyagai: plasztomerek elasztomerek Alkalmazási területek épületszerkezetek vízszigetelése talajvíz és üzemi víz elleni szigetelés csapadékvíz elleni szigetelés használati víz elleni szigetelés
A műanyag vízszigetelő lemezek fajtái Plasztomer lemezek (polimerizációs) kevésbé nyúlnak, maradó alakváltozás a lemezek a helyszínen hővel formálhatók Termékcsoportok: PVC, PIB, ECB, EVA Elasztomer lemezek (műkaucsuk) jól nyújthatók, visszarugóznak helyszínen nem formálhatók (lepel) Termékcsoportok: EPOM, CR, CSM, IIR
Építőanyagok I - Laborgyakorlat A bitumen vizsgálata
Bitumenek Ásványolaj bitumen: A kőolaj lepárlásából keletkezik Kátrány: A szén és fa lepárlásakor keletkező ragadós, fekete, erős szagú folyadék A bitument és a kátrányt fekete kötőanyagnak is szokás nevezni
A bitumennel szemben támasztott követelmények az adalékanyagokat jól vonja be és azokhoz tapadjon a fedéllemezekhez tartósan tapadjon hidegben ne ridegedjék adott felhasználáshoz legyen a lágyuláspontja megfelelő lassan öregedjen
A bitumen vizsgálata A bitumen minősítő vizsgálatai: penetráció lágyuláspont töréspont duktilitás lobbanáspont viszkozitásmérés
A penetráció/behatolás/ vizsgálata A bitumen konzisztenciájának jellemzésére szolgál, amelynek mértéke 100 g összterhelésű tű behatolása a 25ºC hőmérsékletű bitumenbe 5sec alatt 0,1 mm-ben kifejezve /50-s penetráció 5 mm-s behatolás/
A penetráció lépései
A bitumen lágyuláspontjának mérése A lágyuláspont a bitumennek A meleggel szembeni viselkedésére jellemző anyagi tulajdonság /nincs olvadáspontja/. A vizsgálatot gyűrűs golyós módszerrel végezzük. Szabványos golyót helyezünk a gyűrűbe öntött bitumenre és vízfürdőben melegítjük. A lágyuláspont az a hőmérséklet, amikor a bitumen annyira meglágyul, hogy a golyóval együtt az alatta levő lemezt eléri
A lágyuláspont mérés 1.
A lágyuláspontmérés 2.
A Fraaß féle töréspont vizsgálat A bitumen hideggel szembeni viselkedését vizsgáljuk Fraaß féle készülékkel. 4x2 cm-s lemezre 0,4 g bitument olvasztanak. Fokozatosan hűtik és +5ºC-tól Celsius fokonként meghajlítjuk a lemezt. Töréspont az a hőmérséklet amelyen megreped a bitumen
A Fraaß féle töréspont vizsgálat
Duktilitás mérése Nyújthatóság mérés 25ºC-s fürdőben.szabványos próbatestet szakadásig húzunk. Mértéke a szakadási hossz cm-ben kifejezve.
Duktilitás vizsgálat 1.
Duktilitás vizsgálat 2.
Lobbanáspont vizsgálata Marcusson készülékkel A lobbanáspont értékéből következtethetünk az anyagok tűzveszélyességére. Lobbanáspont az a legkisebb hőmérséklet, amelynél Marcusson készülékben vizsgálva a higított bitumenből annyi gőz keletkezik, hogy a levegővel elegyedve láng közelítésére az anyag egész felületén ellobban. Gyulladáspont, az a hőmérséklet, amikor a gőzök levegővel keveredve a lobbanást követően legalább 5 másodpercig égnek.
Viszkozitásmérés Engler viszkoziméterrel 1. A bitumenemulzió viszkozitását mérjük Engler viszkoziméterrel. A folyadékok belső súrlódása nagy mértékben függ a hőmérséklettől. Az Engler mérésnél a bitumenemulzió kifolyási idejét a víz kifolyási idejével hasonlítjuk össze. Az Engler fok egy dimenzió nélküli viszonyszám. Azt mutatja meg, hogy a vizsgálati anyagból 200 cm³ hányszor lassabban folyik ki, a készülék kifolyónyílásán,mint az azonos térfogatú és hőmérsékletű /20ºC/ desztillált víz.
Viszkozitásmérés 2. A higított bitumen viszkozitását mérjük az un. kátrány-vizkoziméterrel. Ebben az esetben a 30ºC hőmérsékletű anyagok kifolyási idejét mérjük.