IV. RÉSZ M E L L É K L E T E K

IV. RÉSZ M E L L É K L E T E K

M. 1. A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉNEK KRONOLÓGIÁJA 1834.07.14. Az országgyűlési ifjak Társalkodási Egyesületet alapítanak könyvtárral. 1849.06.26. ALMÁSY Pál, a képviselőház alelnöke kinevezi VASVÁRY Károlyt a képviselőház könyvtárnokává. 1865.09.12. 1866.02.24. YBL Miklós felépíti a Sándor utcai régi pesti képviselőházat. 1866.05.hó: Könyvbeszerzési célokra a Ház költségvetési bizottsága 1000 forintot szavaz meg. 1867.03.18. Az első (működésképtelen) könyvtári bizottság megválasztása a képviselőház ülésén. 1868.11.06. A képviselőház ideiglenes házszabályainak módosítása. Ekkor deklarálták, hogy "a Ház tagjainak használatára könyvtárt állít". Először szerepel a könyvtárról önálló fejezet (215 219. paragrafus). 1868.11.14. A Ház költségvetési bizottsága javaslatot tesz a képviselőház hivatali rendszerének és állandó hivatalnoki karának kialakítására. Ebben a könyvtár kezelését a levéltárra bízzák. 1969.05.24. Az előbbi javaslatot a képviselőház ülése elfogadja. 1869.05.24. NYÁRY Pál képviselő a Ház ülésén kifogásolja, hogy "a könyvtár még nem létezik". 1869.05.25. A második (egyben az első működőképes) könyvtári bizottság megválasztása a Ház ülésén. 1869.12.21. SIMONYI Ernő képviselő felszólítja a T. Házat a könyvtár mielőbbi létrehozására. Az elnök bejelenti, hogy könyvtári célra rendelkezésre áll egy szoba a szomszédos Nemzeti Múzeum épületében. 1870.02.15. A Ház sürgeti a könyvtári bizottságot a könyvtár működésének megindításához szükséges könyvek jegyzékének az összeállítására. 1870.03.25. A könyvtári bizottság jelentést tesz "az első könyvbeszerzés és a leendő könyvtár ideiglenes elhelyezése tárgyában". 1870.07.27. A képviselőház ülésén elfogadják a könyvtár működéséhez szükséges pénzügyi keretet, amelyet a Ház ettől kezdve havi költségvetésében rendszeresen biztosít. Innen számítható a könyvtár tényleges működése. 1870.10.31. A Ház a gazdasági bizottság javaslatára könyvtári célra kibérelte a szomszédos Luby-féle házat. 1872 GHYCZY Ignác 14 500 kötetes könyvtárát örökösei a képviselőház könyvtárának adományozzák. 1873 eleje A könyvtárnak otthont adó Luby-féle házat lebontásra ítélik. 1873.03.04. A Ház ülésén a képviselők elfogadják, hogy a könyvtár a képviselőházban működjék.

392 1873.07.02. A Ház határozatban szólítja fel a könyvtári bizottságot a közel 15 000 kötetes GHYCZY-könyvhagyaték átvételére és a képviselőházban történő elhelyezésére. A könyvtár 1873 nyarán a Luby-féle házból a Sándor utcai régi pesti képviselőházba költözik, kezelését a képviselőházhoz beosztott írnokra bízzák. 1873 A könyvtár első betűrendes kötetkatalógusának megjelenése. 1873.11.12. A képviselőház könyvtári bizottsága szabályozza a könyvtár nyitvatartását (ülésnapokon 9 1 és 3 6 óra között). 1873.12.20. A képviselőház ülése feloldja a képviselőkre vonatkozó, 1868-as házszabályok által rögzített kölcsönzési tilalmat. 1874.01.01. BASSÓ Ármin díjnokként a Képviselőház könyvtárába kerül. 1874 Az 1873 74. évi gyarapodás betűrendes szakkatalógusának megjelenése. 1875 A képviselőház módosított házszabályai a könyvtári bizottságot állandó bizottsággá nyilvánítják. Ezentúl a könyvtár e bizottság felügyelete alatt működik. 1875 Önálló könyvtárnoki állás szervezése: BASSÓ Árminnak, a könyvtár első könyvtárnokának kinevezése. 1875.09.19. A kölcsönzési szabályzat 30 napos határidőt állapít meg. 1876 A könyvtár betűrendes és szak szerinti gyarapodási katalógusának megjelenése. 1878 A Ház a GHYCZY-hagyaték egységének megőrzése és a gyűjtemény egy helyen tartása mellett határoz. 1879.02.10. A könyvtári bizottság GHYCZY Kálmán házelnök közbenjárását kéri a külföldi parlamenti kiadványok beszerzése érdekében. TISZA Kálmán miniszterelnök segítségével ez évben megindulnak a nemzetközi cserekapcsolatok több külföldi országgal: először 1878-as osztrák, németországi, porosz, francia és horvát parlamenti dokumentumok érkeznek a Könyvtárba. 1879 A Könyvtár első biztosítása tűzveszély esetére. 1880 Az 1880. LVIII. tc. megalkotása az állandó országház felépítéséről. 1880 Az 1876-os katalógus első pótfüzetének megjelenése. 1881 Cserekapcsolat létesítése az angol alsóházzal. 1881 KÜFFER Béla segédkönyvtárnoki kinevezése. 1882 Betűrendes katalógus megjelenése az évi szaporulatról. 1882 A cédulakatalógus (betűrendes és szakkatalógus) bevezetése a könyvtárban. 1883 YBL Miklós átalakításokat végez a régi pesti képviselőházban, és 20 000 kötettel bővíti a könyvtár befogadóképességét. 1884 Cserekapcsolat létesítése az Egyesült Államok törvényhozó szervével. 1884.05.12. A képviselőház gazdasági bizottságának jelentése a már 10 éve folyó gyakorlathoz igazítva a könyvtárt a Ház új hivatali rendjében önálló egységként kezeli. 1884 1893 PIKLER Gyula (későbbi egyetemi tanár) segédkönyvtárnoki működése. 1884.11.09. BASSÓ Ármin könyvtárnok halála.

393 1884 1904 KÜFFER Béla könyvtárvezetői működése. 1885.10.12. A jelenlegi Országház építésének megkezdése. 1886 Az 1876-os katalógus második pótkötetének megjelenése. 1886.06.25. A Ház határozatot hoz a GHYCZY-könyvtár mezőgazdasági vonatkozású szakkönyveinek átadásáról az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. (Az átadásra 1886. október 9-én került sor.) 1887 A képviselőház új házszabályainak 256. paragrafusa kimondja: a könyvtári bizottság elnöki tisztségét hivatalból a Ház elnöke tölti be. 1891.06.19. A könyvtári bizottság ülésén határozatot hoznak a kéziratos jegyzőkönyvek megőrzéséről, bekötéséről. 1892.03.19. A könyvtári bizottság ülésén az év minden hónapjára kiterjesztik a havi költségvetés biztosítását, így a könyvtár költségvetési ellátmánya évi 5400 Ft lett. Ugyanekkor a könyvtári személyzet fizetését a Ház többi hivatalnokainak szintjére emelik. 1892.04.06. A bizottság foglalkozik az elmaradt kölcsönzések ügyével (75 kölcsönzőnél 675 elmaradás, volt képviselőknél is). 1892.05.12. A könyvtári bizottság ülésén határozatot hoznak az ülések jegyzőkönyvének hitelesítésére. Előkészítik a katalóguskötet kinyomtatását és kiegészítik a kölcsönzési szabályzatot. 1892.06.11. A bizottsági ülésen döntenek a kölcsönzési jelentés Ház elé terjesztéséről. A késedelmes kölcsönzők elnöki intésben részesülnek. 1892.06.18. A képviselőház elfogadja a könyvtár új kölcsönzési rendjét, amely megtiltja a kézikönyvek, a magyar parlamenti dokumentumok, az évkönyvek és a folyóiratok utolsó számainak kölcsönzését. 1892.11.22. A könyvtári bizottság ülése tájékozódik a GHYCZY-könyvek egy részének átadása ügyében. 1892.12.17. A bizottsági ülésen a felállított cédulakatalógushoz 200 dobozt rendelnek. Elhatározzák, hogy az újságok és folyóiratok utolsó számait kihelyezik a földszinti társalgóba a képviselők részére egy szolga felügyelete mellett. Megbízzák KÜFFER Béla könyvtárnokot, hogy az 1848 előtti országgyűlések vitáinak és irodalmának összegyűjtése és kiadása tárgyában készítsen a Ház elé terjesztendő javaslatot. 1893.01.10. A könyvtári bizottság ülése a könyvtár nyomtatott kötetkatalógusának elkészítéséhez segéderőt biztosít. 1893.01.21. UGRON Gábor javaslatára a Ház határozatot hoz a régi törvényhozások forrásmunkáinak eredetiben vagy másolatban történő beszerzésére. 1893.02.24. A könyvtári bizottság ülésén bejelentik, hogy a Ház utasította a könyvtári bizottságot a régi magyar törvényhozás forrásmunkáinak beszerzésére. A könyvtárnok beszámol a francia parlament hasonló jellegű tevékenységéről. A bizottság határozata értelmében a Képviselőházi Könyvtár a Magyar Történelmi Társulat alapító tagjainak sorába lép. 1893.09.30. A bizottsági ülésen jelentés hangzik el a könyvtári katalógus kinyomtatásának állásáról.

394 1893.11.28. A képviselőház könyvtári bizottsági ülésén beszámolnak DEÁK Ferenc országgyűlési leveleinek megvásárlásáról, az 1848 előtti országgyűlési viták iratainak összegyűjtéséről. 1893.12.09. A bizottsági ülésen JUSTH Gyula képviselő panaszt tesz a napilapok széthordása miatt. Elrendelik ezek lepecsételését és tilalmi táblák kirakását. 1893.12.04. A képviselőház határozatot hoz a régi országgyűlési dokumentumok összegyűjtésére. 1894.01.16. 207 GHYCZY-kötet átadása a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete könyvtárának. 1894.03.07. A könyvtári bizottság ülésén döntenek arról, hogy az 1861 előtti országgyűlési iratok összegyűjtésének költségeit 1895-től rendszeresen a könyvtári költségvetésbe építik. Bejelentik a nyomtatott katalógus elkészülését. 1894.05.25. A könyvtári bizottság ülést tart. 5000 Ft évi költségvetést fogad el a régi országgyűlési iratok gyűjtésére, és megbízza KÜFFER Béla könyvtárnokot, hogy a gyűjtésről őszre programot készítsen. A Monumenta Germaniae című művet a vallás és közoktatásügyi miniszter kérésére hosszú időre kikölcsönzik a pesti tudományegyetem történeti szemináriumának évenkénti meghosszabbítással. 1894.12.21. A képviselőház könyvtári bizottságának ülésén megvitatják a régi országygyűlések összegyűjtésének könyvtárnok által készített tervezetét, amelyről kikérik PAULER Gyula országos levéltárnok szakvéleményét is. Ezen az ülésen a Könyvtár kezelési szabályzatának teljes szövegét is megállapítják. Módosítják a nyitvatartási időt (ülésnapokon: 9 2, 4 6 között; vasárnap és ülések szünete alatt:10 12 között). 1895.02.08 A könyvtári bizottság ülésén a régi országgyűlési iratok gyűjtése ügyében meghallgatják dr. PAULER Gyula főlevéltárnokot és határozatot hoznak. A bizottság ILLYÉS Bálint és BELITSKA Béni képviselőt kéri fel könyvek tárolására alkalmas hely keresésére, mert a helyhiány miatt súlyos helyzetet tapasztaltak. A könyvtárnok jelentést tesz a GHYCZY-gyűjtemény szétosztása tárgyában: a felülvizsgált 2988 műből a terv szerint 1237-et megtartanak, 1.751 átadásra kerül. 1895.07.30. A GHYCZY-gyűjteményből 3.536 kötet átadása a Nógrádmegyei Múzeumi Társulatnak. 1895.09.30. 734 kötet átengedése a GHYCZY-hagyatékból a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. 1896.03.28. A könyvtári bizottság ülésén KÜFFER Béla kéri a bizottságot, hogy a könyvtár elhelyezése iránt tájékozódjék az új Országházban. 1896.04.30. A bizottsági ülésen sor kerül a segédkönyvtárnoki pályázatok megtárgyalására. Ez alapján FÜLÖP Áront nevezik ki. Később könyvtárnoki, főkönyvtárnoki, majd 1911-től 1916-ig a könyvtár első igazgatói posztját tölti be. 1896.12.21. A könyvtári bizottság ülésén határozatot hoznak pótkatalóguskötet kiadására. 1897.04.06. A bizottsági ülésen a könyvtárnok könyvszekrények készíttetését kéri. KAMMERER Ernő bizottsági tag jelentést tesz a könyvtár tervezett elhelyezéséről, helyiségeiről, berendezéseiről és ennek folyamatos figyelemmel kíséréséről.

395 1898.03.19. A könyvtári bizottság ülésén először döntenek írógép könyvtári célú kipróbálásáról és megrendeléséről. 1899.04.20. A bizottsági ülésen az elnököt felhatalmazzák, hogy a könyvtár elhelyezése ügyében intézkedjék az új Országház építése idején. A könyvtárnok jelentést tesz idegenek többszöri "betolakodásáról". Ezért tilalmi tábla kifüggesztését határozzák el. Nem sokkal ezután az "idegen" olvasók bejövetelének megakadályozására a bejáratnál kiteszik a "CSAK KÉPVISELŐK HASZNÁLHATJÁK!" feliratú táblát. 1899.07.05. A könyvtári bizottság ülésén jelentés hangzik el régi és kéziratos országgyűlési írások megszerzéséről (1830 1840-es évek) és az 1893 1899 között beérkezett dokumentumok pótkatalógusának elkészüléséről, kinyomtatásáról. Megtárgyalják a költözködés előtti könyvtári revízió előkészítését, a könyvtári szakok elhelyezését, a cédulakatalógus rendezését. 1899.12.22. A bizottsági ülés dönt az ónodi országgyűlésről szóló nyomtatványok megvásárlásáról és a könyveken elhelyezendő, szakjelzésre utaló színes címkék bevezetéséről. Méltatják SZABÓ Ervin könyvtári gyakorlatát, elismeréssel adóznak szorgalmának és hozzáértésének. 1900.01.31. A könyvtári bizottság ülést tart. Elrendelik 1 napilap (Magyar Nemzet) állandó megőrzését (a többi csak olvasótermi használatra jár). 1900.05.18. A bizottsági ülésén régi jogszabályok és országgyűlési dokumentumok megvételét hagyják jóvá. 1900.06.07. A könyvtár bizottság ülésén a képviselők a könyvtár költségvetését 10 000 koronáról 12 000 koronára emelik fel. 1901.01.04. Tűz a Képviselőházi Könyvtárban. A 8229 korona kárt a biztosító megtéríti. 1901.02.27. A bizottsági ülésen 26 hírlapot rendelnek az olvasóterem részére, 3 hírlapot, valamint 64 magyar és külföldi folyóiratot végleges megőrzésre. Megvitatják az 1882 1900 közötti rendezetlen kölcsönzésekről szóló kimutatást, és a házelnök aláírásával erélyes felszólítást küldenek. A tűzeset megtárgyalása után határozatot hoznak tűzmentes szekrény beszerzéséről és unikumok (elsősorban kéziratok, valamint a csak ebben a könyvtárban meglevő művek) sokszorosításáról. 1901.12.12. A könyvtári bizottság ülésén 323 db 1848 1849-es országgyűléssel és képviselővel kapcsolatos röpirat megvásárlását hagyják jóvá. 1902.03.04. A bizottsági ülés a közelgő költözködés miatt létszámemelésről határoz (50 000 kötet számozása, új beosztása, revideálása). A könyvtárnok a felépült Országházban állandó hely biztosítását kéri a könyvtári állománynak és megfelelő irodákat a személyzetnek. 1902.06.12. A bizottsági ülés résztvevői megvitatják az új Országházba költözés tervét (200 láda megrendelése, fuvaros fogadása, csomagoláshoz könyvkötő segédek alkalmazása). A késedelmes kölcsönzések ügyének rendezését a költözködés utáni időkre halasztják. 1902.07.hó: A Képviselőházi Könyvtár 50 000 kötetes állományával a Sándor utcai régi pesti képviselőházból a Duna-parton felépített, új Országházba költözik. 1902.10.08. A képviselőház első ülése az új Országházban.

396 1902.11.13. A bizottság ülésén az elnök elismerését fejezi ki a költözködés rendben történő lebonyolításáért. Elhatározzák, hogy a régi országgyűlési iratok gyűjtésére, mivel az "szakszerűen és tudományosan képzett emberek egész idejét igénybe veszi" hasonló munkában jártas történettudóst fognak alkalmazni. KÜFFER Béla könyvtárnokot "a korábbi években ért mellőzés miatt és hosszú szolgálati érdemeiért" fizetésemelésben részesítik. 1902-től PLECHL Béla későbbi könyvtárigazgató segédkönyvtárnokként dolgozik a Képviselőházi Könyvtárban. 1903.02.12. A könyvtári bizottság ülésén döntenek TAKÁTS Sándor tanár (történész) alkalmazásáról, akinek 1903. március 1-jétől a régi országgyűlések dokumentumainak további gyűjtése lesz a feladata, melyet közel három évtizedig haláláig végez. 1903.02.27. A bizottsági ülés foglalkozik a KOSSUTH-féle Országgyűlési Tudósításoknak a Politzer és fia cég által felajánlott megvásárlásával. 1903.05.02. A könyvtári bizottság ülése 8000 korona rendkívüli hitelt szavaz meg könyvtári célokra és emeli a Könyvtár költségvetési keretét "mert a 12 000 korona évi keret gyarapításra és kötésre évek óta nem elegendő". Megtárgyalják TAKÁTS Sándornak a régi országgyűlésekre vonatkozó munkaprogramját. 1903.07.14. A bizottsági ülésen pénzhiány miatt a régi országgyűlési iratok keretének terhére a bizottság megrendeli a Pesti Hírlap 1848 1849. évfolyamait 180 koronáért. 1903.12.12. A könyvtári bizottság SÁNDOR József képviselőnek a Kívánatkönyvben leírt javaslatát a nagyobb politikai lapok megrendeléséről, rendszeres gyűjtéséről és állandó megőrzéséről a túlterhelt költségvetés és a munkaerőszaporítás miatt nem fogadja el. 1904.06.14. A bizottság ülésén HEGEDŰS Lóránt bizottsági tag indítványozza a Dewey-féle decimális könyvtári rendszer bevezetését. Az indítványt tanulmányozásra adják ki. A régi, késedelmes kölcsönzések ügye ismét napirendre kerül. Foglalkoznak az "idegenek" könyvtárhasználati engedélyeivel is. TAKÁTS Sándor részletes jelentést ad a régi országgyűlési iratok gyűjtéséről. 1904.10.28. A könyvtári bizottság ülésén sajnálattal jelentik be KÜFFER Béla könyvtárnok "23 évi hű és odaadó szolgálat" utáni nyugdíjazását megromlott egészsége miatt. 1904.11.01. KÜFFER Béla könyvtárvezető betegsége miatt nyugdíjba vonul. Helyét FÜLÖP Áron a könyvtárnokká előléptetett addigi segédkönyvtárnok veszi át. 1905-től Az új országgyűlési ciklusra a könyvtári bizottság két albizottságot választ: az ügyrendi albizottságot, valamint a beszerzés és a könyvtár felett általános felügyeletet gyakorló albizottságot. 1905.03.09. A könyvtári bizottság ülésén SIMONYI-SEMADAM Sándort (a majdani miniszterelnököt) jegyzővé választják. 1905.04.05. A bizottsági ülés az új könyvtári ügyrend kidolgozásával megbízza az ügyrendi albizottságot. FÜLÖP Áron könyvtárnok jelentést tesz a könyvtár újrarendezésének szükségességéről és módozatairól (a kérdést kiadják tanulmányozásra a felügyeleti albizottságnak). A bizottság hozzájárul, hogy

397 TAKÁTS Sándor a bécsi levéltárban folytassa a régi országgyűlési iratok gyűjtését. 1905.05.12. A bizottsági ülésen a könyvtárnok beszámol a kölcsönzési hátralékokról. 1905 ősze FÜLÖP Áront JUSTH Gyula házelnök főkönyvtárnokká lépteti elő. 1905.12.18. A könyvtári bizottság megbízásából SIMONYI-SEMADAM Sándor javaslatára FÜLÖP Áron főkönyvtárnok a könyvtár kezelésének eltérő és előnyösebb módját kísérli meg a B5 jelű büntetőjogi művekkel. 1906.07.30. A bizottság ülésén a főkönyvtárnok a könyvtár újrarendezése és leltározása tárgyában ajánlja az eddig követett alfabetikus rendszer helyett az ún. magazin rendszert (véleményezésre kiadják a felügyeleti albizottságnak). 1907 A GHYCZY-gyűjteményből a PETŐFI-re vonatkozó szépirodalmi folyóiratok elajándékozása a PETŐFI-háznak. 1907.07.01. NAGY Miklós, a könyvtár későbbi vezetője, segédkönyvtárnokként szolgálatba áll. 1907.07.04. A Ház ülése újabb szolgálati szabályzatot fogad el, amely megerősíti a könyvtárnak a képviselőház hivatali szervezetében elfoglalt helyét. 1907.12.18. A könyvtári bizottság több fontos kérdésben hoz megvitatás után határozatot. A főkönyvtárnok által összeállított ügyrendtervezetet és kezelési szabályzatot kiadja az ügyrendi albizottságnak. A könyvtári bizottság a régi, nehézkes alfabetikus módszer helyett FÜLÖP Áron javaslatára a könyvek elhelyezését és kikeresését jelentősen megkönnyítő raktárrendszer (magazinrendszer) bevezetése mellett foglal állást, és elrendeli a katalógus ez alapon történő, mielőbbi összeállítását. Takarékossági okok miatt a bizottság valamennyi lapból és folyóiratból csak 1 példány előfizetését engedélyezi, és az egyes lapok már korábban jóváhagyott hosszú távú gyűjtését is megszünteti. A Petőfi Ház kérelmére a bizottság engedélyezi a GHYCZY-gyűjteményből származó, 1840-es évekbeli szépirodalmi folyóiratok átadását. Döntenek a késedelmes kölcsönzések jegyzékének a Ház elé terjesztéséről. 1908.12.14 A bizottsági ülésen a könyvtári ügyrend albizottság által elfogadott tervezetét kiadták tanulmányozásra minden bizottsági tagnak. A főrendiház elnöke a főrendiház könyvtárának átadása ellenében a Képviselőházi Könyvtár használatát kéri a főrendek számára. A bizottság megbízza a főkönyvtárnokot az albizottság által megvitatott könyvtárrendezési munkálatok mielőbbi elvégzésével. Jelentés hangzik el a vissza nem hozott könyvekről, a volt képviselők ellen indított perekről. 1909.10.04. A könyvtári bizottság ülése elfogadja a könyvtári ügyrendet, ezzel az ügyrendi albizottság munkáját befejezve megszűnik. 1909.10.10. A képviselőház elnöke életbe lépteti a könyvtári ügyrendet. A könyvtár nyitvatartási ideje vasárnap, ünnepek és képviselőházi szünet idején a képviselők számára 1 órával növekedett. Ettől kezdve a könyvtárt ülésnapokon délelőtt az "idegenek" is látogathatták. Az ügyrend a kölcsönözhető könyvek számát 20-ban, a határidőt 60 napban állapította meg. 1910.07.22. A könyvtári bizottsági ülés részletesen megtárgyalta a könyvtár újrarendezésének teendőit és a perlés alatt álló kölcsönzéseket. Elhatározzák két ma-

398 gyar napilap (Budapesti Hírlap, Újság) és a Times állandó gyűjtését és megőrzését. 1910.12.02. Az újrarendezés állásának áttekintése a bizottság ülésén. 1911.05.13. A bizottsági ülésen jelentés hangzik el az újrarendezésről. Elfogadják a jogi szakok beosztásának tervezetét. 1911.06.28. A képviselők a plenáris ülésen módosítják a Ház szolgálati szabályzatát. A könyvtár vezetésére ekkor alakítják ki a könyvtárigazgatói funkciót. 1911.07.01. BERZEVICZY Albert házelnök FÜLÖP Áron főkönyvtárnokot kinevezi könyvtárigazgatóvá. 1911.10.14. A könyvtári bizottság ülésén a főrendiház 5107 kötetes könyvtárának átvételével PEKÁR Gyula és JANKOVICH Béla képviselőket, valamint FÜLÖP Áron igazgatót bízzák meg. A bizottság hozzájárul egy könyvporoló gép beszerzéséhez. 1912.01.30. A bizottsági ülés ismételten megvitatja az újrarendezési munkákat. PEKÁR Gyula jelenti, hogy a főrendiházi könyvtár átvétele befejezettnek tekinthető. 1912.12.06. Az igazgató részletes ismertetést nyújt a könyvtár újrarendezéséről, amelyet 1915-re valószínűleg be tudnak fejezni. 1913-tól kezdődően a könyvtári bizottság PEKÁR Gyula javaslatára hozzájárul hét magyar napilap gyűjtéséhez és megőrzéséhez. 1913 Az 1912. évi gyarapodás katalógusának megjelenése. 1913.12.20. A bizottsági ülésen részletes helyzetismertetés az újrarendezésről. DEÁK Ferenc unokahúga felajánlja a könyvtárnak 58 mű (270 kötet) megvételét DEÁK Ferenc egykori könyvtárából. 1914 Az 1913. évi gyarapodás katalógusának megjelenése. 1914.02.04. A könyvtár megvásárolja DEÁK Ferenc könyvtárának megmaradt részét a "haza bölcse" unokahúgától, DARÓCZY Tamásnétól. 1914 1915 A könyvtár igazgatója hosszú ideig betegeskedik, a többi munkatárs az I. világháború kitörése után bevonul katonának. Az újrarendezési munkálatok derékba törnek, a könyvtár bezár. 1916.01.31. FÜLÖP Áron, a Képviselőházi Könyvtár első igazgatója betegség miatt nyugdíjba vonul, az igazgatói funkciót papíron PLECHL Béla veszi át (de 1918 végéig katonai szolgálatot teljesít); a könyvtárért ténylegesen NAGY Miklós felel. 1916.09.20. A könyvtári bizottság első ülése a háború alatt: PEKÁR Gyula javasolja a világháborúval foglalkozó katonai és politikai irodalom minél nagyobb arányú beszerzését és külön teremben történő elhelyezését. Részvétnyilvánítás amiatt, hogy NAGY Sándor segédkönyvtárnok elesett a háborúban. 1917 GYURIKOVITS György kéziratos országgyűlési gyűjteményének megvásárlása a RANSCHBURG-féle könyvkereskedéstől. 1917.07.01. NAGY Miklós könyvtárnoki kinevezése. 1917.07.23. A bizottság ülésén szorgalmazzák az ellenséges sajtótermékek megszerzését a hágai követségen keresztül. 1918.05.01. NAGY Miklós főkönyvtárnoki kinevezése.

399 1918.11.16. A képviselőház feloszlatásával a könyvtári bizottság is megszűnik, a könyvtár a belügyminiszter fennhatósága alá kerül. 1919.03.21. A tanácsköztársaság létrejöttével az Országházi Könyvtár irányítását a Belügyi Népbiztosság veszi át. 1919.04.15. A Belügyi Népbiztosság április 5-én kelt rendeletével a volt képviselőházi könyvtárt átadva a Közoktatásügyi Népbiztosságnak beolvasztja a Szabó Ervin Könyvtárba. 1919.06.21. A Szabó Ervin Könyvtár "országházi fiókja" a Közoktatásügyi Népbiztosság felügyelete alatt megszervezett Történelmi Materializmus Kutató Intézet szervezeti egységeként folytatja tevékenységét. 1919.08.01. A tanácsköztársaság bukásával a Történelmi Materializmus Kutató Intézet Könyvtára az Országház részeként ismét a belügyminiszterhez tartozik. 1920 A gyűjtemény a Nemzetgyűlés Könyvtáraként újra a Ház szervezeti rendjében, a könyvtári bizottság felügyelete alatt működik. 1920.07.05. NAGY Miklós címzetes könyvtárigazgatóvá lép elő. 1920.10.22. FÜLÖP Áron volt könyvtárigazgató (1904 1916) halála. 1921.05.07. A könyvtári bizottság első ülése a háború után a könyvek és folyóiratok megrendelésével, a parlamenti csere helyreállításával és kölcsönzési kérdésekkel foglalkozik. 1921.11.26. PLECHL Béla könyvtárigazgató (1916 1921) halála. 1921.12.03. GAÁL Gaszton házelnök NAGY Miklóst könyvtárigazgatóvá, PANKA Károlyt főkönyvtárnokká, TRÓCSÁNYI Györgyöt segédkönyvtárnokká nevezi ki. 1921.12.12. A könyvtári bizottság ülésén hangzik el a kötelespéldány-javaslat. NAGY Miklós igazgató bejelenti, hogy a háborús és forradalmi károk felderítése érdekében állományrevíziót rendelt el. 1922.01.12. A könyvtári bizottság tagjaiból választott albizottság megtárgyalja a köteles példány beszolgáltatására vonatkozó törvényjavaslatot. 1922.08.19. A képviselők elfogadják a XX. törvényt, amely biztosítja a köteles példányt a könyvtárnak. 1922.12.15. Ülést tart a Ház könyvtári bizottsága. A késedelmes és elveszett kölcsönzések részletes megvitatása után jelentés hangzik el az állományrevízió eddigi eredményeiről. A bizottság jóváhagyja, hogy a már hosszabb ideje működő könyvkötő részére külön helyiségben könyvkötő és -javító műhelyt rendezzenek be. 1923-tól módosítani javasolják a kölcsönzési szabályzatot. BECK Lajos képviselő javasolja külön olvasóterem berendezését az idegen olvasók számára (személyi és tárgyi feltételek híján eredménytelenül). 1923 NAGY Miklós az állományrevízió megkönnyítésére bevezeti a helyrajzi katalógust. 1923 Magyarország csatlakozik az 1886-ban megkötött, nemzetközi cserekapcsolatokat szabályozó, brüsszeli egyezményhez.

400 1923.03.23. A kölcsönzési rend módosítása az "idegenek" kölcsönzési lehetőségét is tartalmazza. A képviselőknek a korábbi 20 helyett 5 kötet kölcsönzését tették lehetővé (és további 5 kötetet óvadék ellenében). 1923.04.15. Az állományrevízióval egybekötve folytatódnak az I. világháború miatt félbeszakadt könyvtárrendezési munkálatok. 1923.12.13. A könyvtári bizottság ülésén foglalkoznak a felállítandó Parlamenti Múzeumnak átadandó dokumentumok meghatározásával, a létszámcsökkentésről szóló törvény végrehajtásával. 1924.07.01. A könyvtárrendezési munkálatok a tisztviselők 50%-os létszámcsökkenése miatt ismét leállnak. 1924.12.16. Összeül a képviselőház könyvtári bizottsága. Megtárgyalják a kényszerű takarékosság és létszámleépítés okozta következményeket. 1925 A hírlapkölcsönzési jogot óvadék ellenében két hétre biztosítják a képviselők számára. 1925.12.17. A könyvtári bizottság ülésén a képviselők kívánatosnak tartják a könyvtárrendezési munkálatok és a katalóguskötet összeállításának folytatását, felhatalmazzák a Házelnököt a szükséges pénzügyi fedezet megteremtésére. 1927.02.24. 1926. évi ülését tartja meg a könyvtári bizottság. Ezen az újrarendezés helyzetét is megvitatják. A kölcsönzés jogát az újonnan megalakult felsőház tagjaira is kiterjesztik. 1927.12.14. A könyvtári bizottság évi rendes ülésén részletesen megtárgyalják a kölcsönzési és a könyvtárrendezési problémákat. 1928.05.19. KÜFFER Béla volt könyvtárvezető (1884 1904) halála. 1928.05.24. A könyvtári bizottság soron kívüli ülésén megemlékeznek az elhunyt KÜFFER Béláról. A fő napirendi pont: a B6-os Közjog és közigazgatás szakkatalógus-kötetének összeállítása és kiadása. NAGY Miklós könyvtárigazgató javaslatára a bizottság határozatot hoz az elajándékozott GHYCZY-könyvtár visszaszerzéséről. Bejelentik, hogy a felsőház tagjainak részére hamarosan külön olvasótermet létesítenek. Döntenek a DEÁKkönyvtár Parlamenti Múzeumnak történő átadásáról. 1928.07.12. A képviselőház ülése határozatban adja meg a felhatalmazást a könyvtári bizottságnak az eladományozott GHYCZY-könyvek visszakérésére. 1928.12.20. Az életbe lépő házszabályok a könyvtári bizottság nevét és tevékenységi körét a Parlamenti Múzeum felállítása miatt könyvtári és múzeumi bizottságra változtatja. 1928 vége: A könyvtár a szerveződő Parlamenti Múzeum részére átadja DEÁK Ferenc 250 kötetes könyvtárát, amelyet 1914-ben vásárolt meg. 1929.01.16. A könyvtári bizottság év végi rendes ülésére késve kerül sor. Részletes tájékoztatás hangzik el a Parlamenti Múzeum tevékenységének megindulásáról és anyagairól, valamint a B6-os katalóguskötet szerkesztési munkálatairól, a GHYCZY-könyvek visszaszerzésének előkészületeiről. 1929.01.23. A Parlamenti Múzeum megnyitása.

401 1929.12.11. A könyvtári bizottság évi rendes ülésén beszámoló hangzik el a B6-os szakkatalógus összeállításának véghajrájáról, a GHYCZY-könyvek visszaszolgáltatásának helyzetéről. 1929 A közjog és közigazgatási jog című B6-os katalóguskötet kiadása. 1930 Az A5 Bölcselet tudományszak önállóvá válik a szakrendszerben (addig az A3-ban volt az Irodalommal együtt) és a könyvraktárban egyaránt. 1930.12.11. Ülést tart a képviselőház könyvtári bizottsága. A GHYCZY-könyvek viszszaadása a négy intézmény részéről befejeződik. A kötetek száma: 5378 (több évtized alatt 455 kötet veszett el). Az éjszakai tűzoltószolgálat kérdését is vizsgálat tárgyáva teszik. 1931 Két könyvtári olvasóterem berendezése a képviselők részére. 1931.12.18. A könyvtári bizottság ülésén ismertetik a B8-as szak katalóguskötetének előrehaladott munkáit, a villamosvezetékek és fűtőtestek teljes cseréjének befejezését. 1932 A közgazdasági és pénzügyi irodalom szak (B8) kötetben való megjelenése. 1932 A könyvtár szakkatalógusában és a könyvraktárban létrehozzák az E. természettudományi szakot. 1932.05.19. Soron kívüli ülést hív össze a könyvtári bizottság. Részletes beszámoló hangzik el a B8-as katalógus összeállításáról, kiadásáról. 1932.12.12. A könyvtári bizottság évi rendes ülése foglalkozik a történelmi szakok (C1 C4) katalógusának előkészítő munkálataival és az "idegenek" részére olvasóterem létesítésével. 1932.12.21. Meghal TAKÁTS Sándor főlevéltárnok történész, a régi magyar országgyűlési dokumentumok felkutatója és feldolgozója. 1933 A D tudományszak a könyvtár szak- és raktári rendszerében ketté válik: a D1-re (Föld- és néprajz), valamint a D2-re (Térképek). 1933 A visszaérkezett 5378 GHYCZY-kötetet különgyűjteményként a GHYCZY-szobában helyezik el. 1933.02.07. A könyvtári bizottság soron kívüli ülése a magyar igazságra (trianoni revízió), illetve Magyarország háborús ártatlanságára vonatkozó gyűjtési munkálatok szervezésével és ilyen jellegű kiadvány előkészítésével foglalkozik. 1933.12.15. A könyvtári bizottság a visszatérő napirendi pontok megvitatásával megtartja évi rendes ülését. Újra sürgetik külön olvasóterem felállítását az "idegenek" részére. 1934.10.19. Két olvasótermet nyitnak meg az "idegenek" számára. 1934.12.12. A könyvtári bizottság ülésén jelentés hangzik el a történeti szakok kötetének összeállítási munkáiról, a kiadás várható költségeiről, az új könyvtári ügyrend tervezetének elkészítéséről. 1935.12.13. A Ház könyvtári bizottsági ülésén megvitatják a trianoni különgyűjtemény felállítására vonatkozó javaslatot és a könyvtári ügyrend tervezetét. Az elnök ígéretet tesz a történeti szakkatalógus mielőbbi kiadására. 1936.12.18. A könyvtári bizottság évi rendes ülésén bejelentik, hogy a négy történeti szak összeállítása a befejezéshez közeledik. Az elnök a folyó költségvetési

402 év terhére szándékozik a kiadást megoldani. A tagok elfogadják az új könyvtári ügyrendet. 1937.03.12. A Ház ülésén is megszavazzák az új könyvtári ügyrendet. Ez az "idegenek" részére tovább növeli a könyvtár nyitvatartási idejét. A kölcsönözhető kötetek számát 5-ről 10-re emelték (és óvadék ellenében még 5 kötet). 1937.12.10. A könyvtári bizottság rendes ülésén az elnök megújítja ígéretét a négy történeti szakkatalógus kiadására. 1938 A könyvtár átveszi az Országos Széchényi Könyvtártól a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy egykori "szabadkőműves könyvtár"-át, örökletétként, 3481 kötetben. 1938 Az A5. Bölcselet tudományszakban a neveléstudomány is helyet kap. 1938.12.16. A képviselőház könyvtári bizottságának ülésén a történeti szakok kérdése az előző ülésekével hasonlóan végződik. 1939 A PULSZKY Ágost hagyatékát őrző PULSZKY-gyűjtemény 1783 kötetben örökletétként a könyvtárba érkezik. 1939.12.01. A könyvtári bizottság ülésén a történeti szakok katalóguskötetének kiadása (20 24 000 pengő lenne) a háború miatt hosszabb időre (a valóságban: végleg) lekerül a napirendről. 1940.05.01. NAGY Miklós könyvtárigazgató nyugdíjba vonul, a vezetést rövid időre PANKA Károly, az addigi címzetes könyvtárigazgató veszi át. 1940.12.12. A bizottsági ülésen bejelentik NAGY Miklós igazgató nyugdíjba vonulása alkalmából történt elnöki osztályfőnökké való előléptetését és érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítését. 1940.12.31. PANKA Károly könyvtárigazgató nyugdíjba vonul. 1941.01.01. TASNÁDY NAGY András házelnök kinevezi TRÓCSÁNYI Györgyöt a könyvtár igazgatójává. 1941.09.03. A Képviselőházi Könyvtár megvásárolja a szovjet követség könyvtárát a svéd követségtől. 1941.12.12. A könyvtári bizottság ülésén az új igazgató javaslatot tesz egy könyvtári évkönyv kiadására. Egyetértés mellett a szükséges megtakarítás előteremtéséig a témát elhalasztják. MIKÓ Imre képviselő javasolja tekintettel a háborús viszonyokra a külföldön megjelenő magyarellenes anyagok intenzív gyűjtését. 1941.12.24. A könyvtár átveszi SZEBERÉNYI Zsigmond volt felsőházi tag könyvhagyatékának a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részét. 1942.06.19. A könyvtári bizottsági ülésen az igazgató értékeli a 200 000 kötethez közeledő könyvtár állományát. Ugyanezen az ülésen bejelentik, hogy a nehéz helyzet miatt már korábban BÁRDOSSY László miniszterelnök külügyminiszter segítségét kérték és veszik igénybe a külföldi könyvbeszerzéseknél. A legfontosabb angol, amerikai lapokat a háború alatt a Külügyminisztérium közvetítésével szerzik be. TRÓCSÁNYI György igazgató jelentést tesz a tervezett könyvtári évkönyv 1941-es anyagának összeállításáról, de az előfeltételek hiánya miatt a döntést elhalasztják.

403 1943.11.16. A bizottsági ülésen jelentés hangzik el az egész évi leltári ellenőrzésről, a könyvtár személyi állományáról, a nehéz háborús helyzetről, új helyiségek szükségességéről, a légoltalmi intézkedésekről. TASNÁDI NAGY András házelnök és TRÓCSÁNYI György igazgató vitát folytat a képviselői olvasóterem kérdéséről, a nagy olvasóterem hozzáférhetővé tételéről. TASNÁDI a könnyebben megközelíthető olvasóterem megoldását szorgalmazza. 1943 A könyvtár legfontosabb tudományszakjainak raktári anyagát légoltalmi védelem alá helyezik. 1943.12.23. A képviselők a plenáris ülésen elfogadják a Ház új szervezeti szabályzatát. Eszerint az Országgyűlési Könyvtár (ilyen elnevezéssel) a képviselőház és a felsőház részére egyaránt szolgálatot teljesít. 1944.11.hó: Az országgyűlés Sopronba menekül, de a könyvtár az Országházban marad. 1945 Sopronban a könyvtári bizottság 1942. évi jelentését a nyilas országgyűlés február 18-i ülésén vitatják meg és fogadják el. 1945.03.hó: Megkezdődnek a háborús károk felszámolásának, valamint a könyvtár helyreállításának munkálatai. 1945.04.25. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének hozzájárulásával a könyvtár állományába helyezi az Országházban hagyott RAJNISS-féle könyvgyűjteményt. 1945.07.15. ZSEDÉNYI Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, TRÓCSÁNYI György igazgatót főigazgatóvá, SALGÓ Ottót igazgatóvá nevezi ki. 1945 nyara: ZSEDÉNYI Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, mentességet kér DÁLNOKI MIKLÓS Béla miniszterelnöktől a Nemzetgyűlési Könyvtár fasiszta anyagainak beszolgáltatása alól. A kormányfőtől kedvező válasz érkezik. 1946 Az 1930-as években felállított GHYCZY-különgyűjtemény megszüntetése. Helyére a fasiszta nyomtatványokból kialakított Zárt anyagok gyűjteménye kerül. 1946.04.hó: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) visszavonja korábbi engedélyét, amely szerint a Nemzetgyűlés Könyvtára a fasiszta nyomtatványokat megtarthatja. RÁKOSI Mátyás miniszterelnök-helyettes közbenjárására azonban SZVIRIDOV altábornagy ígéretet tesz arra, hogy az említett dokumentumok a könyvtár állományában maradhatnak. 1946.12.18. A könyvtári bizottság ülésén áttekintik a cserekapcsolatok alakulását, a háború utáni helyzetet, a szovjet követség könyvtárának visszaadását, a fasiszta, szovjetellenes és antidemokratikus sajtótermékek zárt anyagként való kezelését, a SZEB intézkedés könyvtári hatását, a könyvtár újabb olvasó- és raktárhelyiségek iránti kérelmét, a szükségessé váló leltári ellenőrzést, a Könyvtári Évkönyv 1948-as kiadásának tervét, a Politikai Irodalmi Szemle szerkesztésének és kiadásának kérdését, az új könyvtári ügyrend tervezetét, pótképviselők könyvtárlátogatásának engedélyezését. A könyvtári bizottság ezen az ülésen határozatban felszólítja a nemzetgyűlés elnökét, hogy hatáskörében mindent tegyen meg a fasiszta nyomtatványok könyvtári megőrzése érdekében. 1947 Az újjászervezett Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy levélben kéri vissza örökletétként őrzött, egykori szabadkőműves könyvtárát.

404 1947.03.06. A SZEB átiratban közli a nemzetgyűlés elnökével, hogy a fasiszta nyomdatermékeket mégis az Országos Széchényi Könyvtárba kívánja szállítani. 1947.03.13. VARGA Béla nemzetgyűlési elnök engedélyével a könyvtár megvásárolja THIM József szerb horvát tematikájú és nyelvű dokumentumgyűjteményét. 1947.05.23. BEŐTHY Ottó könyvtárigazgatót megbízzák az Országos Könyvtári Központ elnöki funkciójának az ellátásával. 1947.09.15. SZVIRIDOV altábornagy ígérete ellenére a SZEB elszállítja a könyvtár fasiszta sajtótermékeit. Két teherautóval 3046 kötet könyvet és 656 köteg újságot visznek el az OSZK-ba. A nemzetgyűlés elnöke csak a tulajdonjog fenntartása mellett engedélyezte a dokumentumok átadását. Ezzel a könyvtárban a Zárt anyag gyűjteménye megszűnik. 1947.12.12. A könyvtári bizottság ülésén megtárgyalják a SZEB-átiratot és a fasiszta, szovjetellenes anyagok átadását az OSZK-nak. Elfogadják az új könyvtári ügyrend tervezetét, a Könyvtári Évkönyv munkálatairól szóló jelentést. Megvitatják a könyvtár nyilvánosságának kérdéskörét, a létszám- és bérhelyzetet. Döntenek a Magyar Országos Szimbolikus Nagypáholy kérvényéről, 3481 kötetük visszaadásáról. 1947.12.12. A könyvtári bizottság ülésén határozatban erősítik meg: a könyvtárnak az OSZK-ban külön kezelt fasiszta gyűjteményére "az Országgyűlés tulajdonjogát fenntartja". 1948 A könyvtári bizottság határozata alapján a könyvtár visszaadja a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy 3481 kötetes könyvtárát. 1948.01.14. Az országgyűlés ülésén elfogadják az új könyvtári ügyrendet. A könyvtár változatlanul a képviselők zárt jellegű intézménye marad. Ötre csökken a kölcsönözhető kötetek száma és öt kötet kérhető óvadék ellenében. 1948.10.01. NAGY Imre, az Országgyűlés és a könyvtári bizottság elnöke TRÓCSÁNYI György főigazgató javaslatára engedélyezi a Nyilvános olvasóterem nyitvatartási idejének módosítását 14-ről 18 órára. 1948.11.24. A könyvtári bizottság utolsó ülése. TRÓCSÁNYI György főigazgató jelentést tesz a könyvtár 1947. évi használatáról, gyarapodásáról, a helyiséghiányról, az évkönyv összeállítási munkálatairól stb. 1949.02.hó: TRÓCSÁNYI György főigazgató nyugdíjazása. Helyére 1949 márciusában BEŐTHY Ottó könyvtárigazgató kerül. A könyvtár "centenáriumának" megünneplése és a jubileumi évkönyv kiadása elmarad. 1949.11.01. A Parlamenti Múzeum megszüntetése. 1949 nyara: A könyvtár átveszi CSUKA János költő és újságíró könyvtárát. 1949.11. hó 1950.08. hó A könyvtár olvasótermeinek, munkaszobáinak és egyes raktári helyiségeinek átköltözése a Parlament Duna-parti oldalára. 1950.05.hó: Az ÁVH letartóztatja BEŐTHY Ottó könyvtárigazgatót. 1950.05.01. A könyvtár új főigazgatója DAKA Sándor. 1950.05.08. Az Országgyűlés ülésén elfogadott új ügyrend a könyvtári bizottságot is megszünteti.

405 1950.09.01. A könyvtár tágabb körű, de még korlátozott megnyitása az olvasóközönség számára. A nyitvatartási idő képviselőknek fél 9-től 20 óráig, másoknak 10-től 20 óráig, szombaton 10 és 14 óra között. 1951.01.01. A könyvtár a szakraktári rendszerről áttér a könyvek méretek szerint csoportosított "numerus kurrens" raktározási módszerre. 1951.05.01. DAKA Sándor felmentése főigazgatói funkciójából. Ekkor bízzák meg, majd július 1-jétől kinevezik TORDAI Györgyöt a könyvtár igazgatójává. 1951.06.hó: TORDAI György igazgató rendelkezésére újra Zárt anyag szobát alakítanak ki. 1951.12.18. Az Országgyűlési Könyvtár teljes körű köteles példányra jogosultságát a 213/1951. MT. sz. rendelet válogató jogúra változtatja. 1951.11.07. A könyvtár megnyitja kapuit a széles nyilvánosság előtt elégtelen személyi és tárgyi feltételek mellett. A nyitvatartási idő mindenkinek: fél 9-től 20 óráig, szombaton 9-től 14 óráig. 1951.11.15. Elkészül a könyvek szállítását végző teherlift. 1952.05.04. Megjelenik a 2042/1952. sz. Minisztertanácsi határozat, amely elrendeli a teljes nyilvánosság kifejlesztését, és jogi keretet biztosít az alapvetően szükséges feltételek megteremtésére. 1952.05.?? Az Elnöki Tanács titkára VÉRTES Györgyöt nevezi ki a könyvtár igazgatójává. 1952.07.01. Az előbbi határozat az Országgyűlési Könyvtárt az Országgyűlés szervezeti rendjéből kivonva a Népművelési Minisztérium felügyelete alá helyezi, de az előkészítés még fél évig tart. 1952. II. félév: A Népművelési Minisztérium elfogadja a Könyvtár Szervezeti és működési szabályzatát. A nyitvatartási idő: 9 21 óra, szombaton fél 9 14 óra. Először szerepel a könyvtárak közötti kölcsönzés lehetőségének biztosítása. 1953.01.01. A könyvtárt az Országgyűlés ténylegesen is átadja a kulturális tárcának. 1953 A nagy olvasóterem átalakítása, a munkaszobák emeletre való költözése, 8 kutatószoba kialakítása, kötészeti műhely berendezése, dohányzó és büfé létesítése. 1953.05.09. A könyvtár nyitvatartási ideje megváltozik: hétfőn 14 21 óra, keddtől szombatig fél 9 21 óra. 1953.08.hó: BEŐTHY Ottó volt igazgató kiszabadul Recskről, és megakadályozzák visszatérését a könyvtárba. 1954 A teherlift mentesítésére a könyvraktár és az olvasóterem között csúszdát építenek. 1954.06.04. 1955.12.23. A GHYCZY-gyűjtemény elajándékozott és visszaszerzett több mint 5000 kötetének állományba vétele. 1955.01.12. Kis olvasóterem megnyitása a nagy olvasóterem szomszédságában (később az ENSZ-gyűjtemény, jelenleg az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központjának olvasótermeként működik). 1955.02.16. Minisztériumi szakmai vizsgálat elmarasztalja a könyvtár gyűjtőköri politikáját.

406 1955 Az év folyamán létrejön a szerzeményezési és feldolgozási, valamint az olvasószolgálati osztály; PODONYI Andrást igazgatóhelyettesnek nevezik ki. 1955.11.18. VÉRTES György igazgató a Népművelési Minisztérium könyvtári főosztályánál kezdeményezi az ENSZ-anyagok könyvtári gyűjtését. 1956.07.hó: Az ENSZ hivatalos letéti könyvtára Magyarországon az Országgyűlési Könyvtár, amely ettől kezdve angol és francia nyelven 1975-ig korlátozott letétként kapja az ENSZ kiadványait. 1956.08.08. Az Országgyűlés határozatot hoz az Országgyűlési Könyvtárral való kapcsolatok javításáról. 1956.10.26. 1957.04. vége: A forradalom eseményei és leverésének következményei miatt a könyvtár zárva tart. 1957.05.01-től néhány hónapig a könyvtár csak 10 és 19 óra között fogadja az olvasókat, majd a hét hat napján egységesen 9-től 20 óráig. 1958 A könyvtár hármas főgyűjtőkörének (legújabb kori egyetemes történelem, jogtudomány, politikatudomány) jogszabályi deklarálása (164/1958. MM. sz. utasítás). 1958.11.20. A Tanácsköztársasági különgyűjtemény megnyitása két kutatószoba felhasználásával. 1958 1964 Az OSZK az 1947-ben átvett fasiszta könyvekből kb. 1200 művet visszaad eredeti tulajdonosának, az Országgyűlési Könyvtárnak (1620-at azóta sem). 1959 Fotóműhely kialakítása a könyvtárban, ez később másolóműhellyé alakul át. 1960 ősze: A könyvtár ENSZ letéti gyűjteményét SÍK Endre külügyminiszter kérésére sajtótájékoztató nélkül nyitják meg az olvasóközönség számára. 1960 1961 Az E. (Természettudományok) raktári szak rekatalogizálása és megszüntetése. 1961 1963 A B9. (Vallás, egyháztörténet és egyházi jog) könyvraktári szak rekatalogizálása és megszüntetése. 1962.06.29. VÉRTES György igazgató sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepségen megnyitja a Magyar országgyűlések írásainak gyűjteményét. A Külföldi parlamenti kiadványok különgyűjteményét is ebben az évben alakítják ki. 1962.03.12. NAGY Miklós egykori könyvtárigazgató (1921 1940) halála. 1963.04.15. Megjelenik a művelődésügyi miniszter 126/1963. számú utasítása a könyvtárközi kölcsönzésről, amelynek végrehajtása a könyvtár számára is kötelező jellegű volt. 1964.09.01. Meghal TORDAI György, a könyvtár egykori (1951 1952) igazgatója. 1964 1965 Helyhiány miatt emeleti raktártermeket kétszintessé alakítanak, így ezek befogadóképessége megkétszereződik. 1965.04.04. A mai Dohányzó termének megnyitása (innen a tájékoztató szolgálat a katalógusszekrényekkel együtt a földszinti körfolyosóra költözik). 1965.08.23. BÍRÓ Vera, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályvezetője jóváhagyja a könyvtár új Szervezeti és működési szabályzatát. 1967 1968 A Törvények különgyűjteményének szervezése a Magyar Országgyűlési írások gyűjteményének szomszédságában.

407 1968 A könyvtárak gyűjtőkörének összeállítását tartalmazó ún. gyűjtőköri kódex a könyvtár mellékgyűjtőköreit (újkori egyetemes történelem, magyar történelem, közgazdaság, szociológia) is meghatározza. 1970.06.21. PANKA Károly volt könyvtárigazgató (1940) halála. 1971.07.01. VÉRTES György igazgató nyugdíjazása előtt fél évvel VÁLYI Gábor igazgatóhelyettesként belép a könyvtárba. 1971.07.hó: Két kutatószoba megszüntetésével alakítják ki az új igazgatónak és titkárságának munkaszobáit. 1971 1975 A könyvtár állományának leltári ellenőrzése (az utómunkálatok 1987-ig tartanak). 1972.01.01. VÉRTES György igazgató nyugdíjba vonul, helyét VÁLYI Gábor veszi át. 1972 BAJÁKY Elemér, aki hosszú időn át a könyvtár gazdasági vezetője volt, nyugdíjba vonul. 1972 Budapesti konferenciáján a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége (IFLA) parlamenti könyvtári szekciója a könyvtár igazgatóját állandó bizottsága tagjává választja. 1972.10.20. Az Országgyűlés új ügyrendjének végrehajtásáról szóló 1041/1972. számú minisztertanácsi határozat ismét hangsúlyozza az Országgyűlési Könyvtárnak a képviselők tájékoztatásában való részvételét. 1972.11.hó: Megalakul az információs és dokumentációs osztály. 1972 1973 A könyvtár szakrendszerét külső szakértőkkel is megvizsgáltatja és úgy dönt, hogy nem tér át a tizedes osztályozási rendszerre. 1973 Megkezdődik a világpolitikai dokumentáció- és információszolgáltatás. 1973 A könyvtár átalakítás miatt fél évig zárva tart (elektromos vezetékek cseréje, az olvasóterem művészi faburkolatának felújítása, az olvasótermi kézikönyvtár teljes felülvizsgálata és átalakítása). 1973 VIRÁGH Györgynét a felügyeleti szerv gazdasági igazgatóvá nevezi ki. Ő szervezi meg a könyvtár gazdasági osztályát. 1973 A Magyar országgyűlési írások gyűjteménye, valamint a Magyar tanácsköztársasági különgyűjtemény egy emeleti raktárterem helyére költözik. 1973 Helyhiány miatt jóval nagyobb befogadóképességű, ún. tömörraktári terem kialakítása a Külföldi parlamenti kiadványok tárolásához a könyvtár egyik félemeleti helyiségében. 1973 A könyvtár a lebontott Nemzeti Színház páholycsillárait (40 db-ot) a Művelődésügyi Minisztérium segítségével megszerzi, és kutatószobáiban, valamint hivatali helyiségeiben felszereli. 1973 Elkészül a könyvtár új ügyrendje, amely 1974. január 1-jén a művelődési tárca könyvtári osztályának jóváhagyásával lép életbe. 1973.07.05. TRÓCSÁNYI György egykori főigazgató (1941 1949) halála. 1973 1974 A földszinti raktárterem kétszintessé alakítása és törmörraktárrá építése a könyvtári gyarapodás elhelyezése érdekében.

408 1974 Újabb két kutatószobát alakítanak át munkaszobává. Az ENSZ-gyűjtemény ekkor költözik mai helyére, korábbi termében pedig a megszűnt kutatószobák pótlására 18 hellyel ún. jogi kutatószobát rendeznek be. 1974 A Minisztertanács Tudománypolitikai bizottságának határozata értelmében az Országgyűlési Könyvtár országos politikai és jogi információs szakközponti szerepkört kap. 1975 A könyvtár a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IALL) tagjainak sorába lép. 1975 Dr. PODONYI András igazgatóhelyettes nyugdíjba vonul, az új igazgatóhelyettes július 1-jétől dr. BALÁZS Sándorné dr. VEREDY Katalin. 1975 Az első gépesített információs feldolgozás a könyvtárban világpolitikai információs (VPI) témában. 1975 Létrejön a jogi dokumentációs csoport, amelyet 1982-ig az igazgatóhelyettes irányít. 1975-től: A könyvtár kezdeményezésére az ENSZ angol és francia nyelvű kiadványai teljes letétként érkeznek az Országgyűlési Könyvtár ENSZ letéti gyűjteményébe. 1976 Kb. 300 külföldi jogi folyóirat feldolgozásával megkezdődik a külföldi állam- és jogtudományi szakirodalom dokumentálása és információs szolgáltatása. 1976.02.09. Meghal VÉRTES György volt igazgató, aki hosszú ideig (1952 1971) töltötte be a könyvtár vezetőjének funkcióját. 1976 1977 A B1. (Törvények, rendeletek, döntvények) tudományszak teljes rekatalogizálása (a 60-as években már volt egy részleges felülvizsgálat, amikor a parlamenti nyomtatványokat választották le) és a B1-es raktári szak megszüntetése. 1977 A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Társadalomtudományi szekciója első elnökéül VÁLYI Gábor könyvtárigazgatót választják meg. 1977.08.hó A könyvtár szervezésében megrendezik a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IALL) konferenciáját. 1977.10.hó: A könyvtár ajándékként megkapja a SOMLÓ MOÓR-féle jogi könyvhagyatékot. 1977 1978 A könyvtár szakkatalógusához kétkötetes betűrendes index készül. 1978 A négy különgyűjtemény egyesítésével különgyűjteményi osztály létesül. 1978 A fokozódó helyhiány és a beérkező könyvtári dokumentumok egyre növekedő mennyisége miatt a raktári félemeleti körfolyosót újabb helynyerés céljából tömörraktárrá alakítják. 1978 1983 A D2. (Térképek) raktári szak teljes rekatalogizálása és megszüntetése. 1979 A jogi részleg új neve Jogi tájékoztatási csoport. 1979 vége VÁLYI Gábor igazgatót az Országos Könyvtári Tanács elnökévé nevezik ki. E funkciót 1989-ig tölti be. 1980-tól A könyvtár folyamatosan közreadja A magyar állam- és jogtudományi irodalom bibliográfiáját.

409 1981 A Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyja a könyvtár új szervezeti és működési szabályzatát, amely az év elején életbe lép. 1982 1983 Az első személyi számítógép igénybevétele a könyvtár információfeldolgozó munkájában. 1983 A könyvtár szombati nyitvatartási ideje a szabad szombat általános bevezetése miatt két órával (9-től 18 óráig) csökken. 1983.06.01. A művelődésügyi miniszter VÁLYI Gábor igazgatót főigazgatóvá nevezi ki. 1983.07.01. VÁLYI Gábor főigazgató nyugdíjba vonul. 1983.09.01. A művelődésügyi miniszter BALÁZSNÉ VEREDY Katalint bízza meg a főigazgatói teendők ellátásával. 1983 vége: A jogi tájékoztatási csoportból megalakul a jogi tájékoztatási osztály. 1984.10.01. BALÁZSNÉ VEREDY Katalint főigazgatóvá nevezik ki. 1985.03.01. BEŐTHY Ottó volt könyvtárigazgató (1949 1950) halála. 1985.03.19. Meghal PODONYI András, a könyvtár egykori igazgatóhelyettese. 1986 BALÁZSNÉ VEREDY Katalin főigazgatót a IALL igazgatótanácsa tagjává választják. 1986 A főigazgató igazgatási osztályt állít fel. 1986.09.01. Életbe lép a könyvtár újabb kölcsönzési szabályzata. 1987 Két különgyűjtemény (az ENSZ-kiadványoké és a Külföldi parlamenti kiadványoké) a különgyűjteményi osztályon marad, kettő (a Magyar országgyűlések írásai gyűjtemény, valamint a Magyar tanácsköztársasági különgyűjtemény) az olvasószolgálati osztályhoz kerül. 1987-től A Magyar országgyűlések írásai különgyűjtemény terme SARLÓS István országgyűlési elnök közbenjárására ideiglenes Képviselői olvasóteremként is működik. 1987.11.17. Több nagy fővárosi könyvtár együttműködési megállapodást (HITÁR) köt. Ennek értelmében hiányos külföldi hírlapsorozataik egy részét közösen teljessé teszik vagy kiegészítik, és a növekedő elhelyezési gondok miatt tárolásra és az olvasói igények kielégítése céljából az Országos Széchényi Könyvtár törökbálinti raktárának adják át. 1988-tól Megkezdődik a VPI (Világpolitikai Információk adatbázis MICRO-ISIS rendszerű személyi számítógépes feldolgozása. Ennek során számítógépre kerülnek a külföldi politikai folyóiratokból az 1980-as évek második felétől feltárt világpolitikai információk. 1988.06.hó: A könyvtár szervezésében újra Budapesten rendezik meg a Jogi Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége (IALL) konferenciáját. 1988 nyara 1989 tavasza: A könyvtár a HITÁR-megállapodás alapján 22 féle külföldi hírlapot (2981 kötet) átad az Országos Széchényi Könyvtár törökbálinti raktárának. 1988.12.15. A könyvtár főigazgatója megbízza dr. PINTÉR Katalint a főigazgatóhelyettesi feladatok elvégzésével.