Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged
Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló klaszterek: Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) Kezdeményező a Gazdasági Minisztérium A három nagy hazai autógyártó (Suzuki, GM, Audi) és több mint 50 KKV bevonása Klaszterek működését támogató pályázati kiírások a Strukturális Alapokból A 2007-2013 EU költségvetési időszak lehetővé tette hosszú távú klaszterfejlesztési koncepció megalkotását Pólus Program (2008-2010) Új Széchenyi Terv klaszterfejlesztési program (2010-) 2000 2005 2010 Az I. Széchenyi Terv keretében hazai forrásból kiírásra kerülnek klaszterek megalakítását célzó pályázatok A klasztertámogatások hatására kb. 50 klaszter működik Magyarországon
Hazai klaszterfejlesztés mérföldkövei 4 fő fejlesztési program az elmúlt években 2001-02 Széchenyi Terv Regionális klaszterek létrehozása; Beszállítói hálózatok a fókuszban; 2004-06 I. Nemzeti Fejlesztési Terv Klaszterek által nyújtott szolgáltatások fejlesztése; Vállalati (3) együttműködések, közös beruházások támogatása 2007-13 II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2008-10 Pólus Program Pólus Program Iroda; Akkreditációs rendszer; 4 lépcsős klaszterfejlesztési modell; 2011-20 Új Széchenyi Terv Klaszterfejlesztési Iroda; Megújult klaszter akkreditációs rendszer;
A klaszterfejlesztés megvalósításának szervezeti keretei megváltoztak A Pólus Programiroda integrációja Főbb szervezeti változások Pólus Programiroda 2011. április 1-től az érintett szervezetekkel (NFÜ, NFM, MFB) egyeztetve - a Pólus Programiroda Kft. klaszterfejlesztéssel kapcsolatos feladatait a MAG Zrt. keretein belül létre jövő Klaszterfejlesztési Iroda veszi át. A szervezeti változásból fakadó előnyök Egységes végrehajtás Közvetlenebb információáramlás Jelentős erőforrás-megtakarítás Klaszterfejlesztési Iroda MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ E-mail: klaszteriroda@magzrt.hu
A MAG Klaszterfejlesztési Iroda tevékenységi köre MAG Zrt. Klaszterfejlesztési Iroda Klaszterpolitika Kommunikáció, kooperáció, koordináció Nemzetközi tevékenységek Klaszterelemzések Klasztertámogatások menedzsmentje Részvétel a hazai klaszterpolitika kialakításában és végrehajtásában Együttműködés a kapcsolódó szervetekkel: NFM, NGM, NFÜ, RFÜ-k, RIÜ-k, egyéb szervezetek Együttműködések kialakítása, elmélyítése, folyamatos konzultáció a klaszterekkel; Több mint 30 bilaterális találkozó évente; Klasztermenedzser Klub működtetése; Klaszterfejlesztési iroda önálló honlap; Aktív részvétel nemzetközi együttműködésekben: CE, SEE, CIP, ECA Nemzetközi konferenciák szervezése (2013. ápr.) Részvétel a klaszterek részére kiírásra kerülő pályázatok stratégiai tervezésében Akkreditációs rendszer működtetése Klaszterelemzések és tanulmányok kidolgozása
Többlépcsős klaszterfejlesztési modell Fejlődési szint Leírás Induló együttműködés Hálózati együttműködés kezdete Kooperáció támogató tevékenységben Fejlődő klaszter Tagok közötti viszony fejlődése Kooperáció értékteremtő tevékenységben Akkreditált Innovációs Klaszter Mélyülő bizalmi viszony a klasztertagok között Kooperáció beruházásban Elérhető támogatás Klaszter menedzsment Regionális OP-k Klaszter menedzsment Közös beruházás Közös beruházás, innováció Gazdaságfejlesztési OP
A klaszterfejlesztés eredményei Fejlődési szint Induló együttműködés Fejlődő klaszter Akkreditált Innovációs Klaszter 21 Akkreditált Innovációs Klaszter Eredmények 2 lezárult pályázati kör (2008, 2011) 177 (30) támogatott induló együttműködés 41(12) támogatott fejlődő klaszter 7,8 (1,4) milliárd forint megítélt támogatás Dedikált kiírásokon: 193 támogatott innovációs projekt GOP K+F+I: 38,24 Mrd Ft megítélt támogatás (teljes GOP K+f+I prior kb. 20%-a) 15,86 Mrd Ft; GOP 1-3 prioritás: 46,3 Mrd forint megítélt támogatás -22,05 Mrd Ft;
A hazai klasztertámogatások rendszere Klasztermenedzsment szervezetek támogatása Klaszter akkreditáció K+F+I pályázatok AIK tagvállalatoknak Dedikált pályázatok Pályázati előnyök Magasabb támogatási arány Magasabb elnyerhető támogatás Preferencia a projekt értékeléskor Technológiafejlesztési pályázatok AIK tagvállalatoknak
Klaszterek nemzetköziesedése 1. Nemzetközi vásárokon, kiállításokon való részvétel; Hivatalos kapcsolatfelvétel külföldi szövetségekkel; Klaszterek, klaszter tagvállalatok részvétele határ menti projektekben: o magyar szerb o magyar román o magyar szlovák Hasonló iparágban működő külföldi klaszterek projektjében történő részvétel; Klaszterek, klaszter tagvállalatok részvétele transznacionális projektekben o Central Europe Programme o South East Europe Programme Klaszterek, klaszter tagvállalatok részvétele közvetlen EU-s felhívásokban o FP6-FP7 o Ambient Assisted Living Joint Programme (AAL JP) Klaszter részvétele nemzetközi szintű szuper klaszterben Legtöbb AIK klaszter érintett nemzetközi projektekben, fokozódó érdeklődés
Klaszterek nemzetköziesedése 2. ClusterCOOP 6 tematikus Matchmaking Roadshow o Klaszterek kölcsönös bemutatkozása, együttműködési lehetőségek felkutatása Virtuális Interaktív Platform kerül kifejlesztésre o Klaszterek profiljaikat felöltik o Külföldi partner, üzleti lehetőségek felkutatása CENTRAMO Mobilitás, tanulmányutak munkacsomag: 6 partner 1-1 tanulmány út 8-12 klaszter részvétele Üzleti utak témája: 60 klaszter benchmarking értékelésé alapján kerül meghatározásra
Klaszterek véleménye 1. Kérdéskörök Klaszter fejlődésének legjelentősebb akadályai; Alkalmazott szűrő a klasztertagok felvételénél; A klaszter tagok számának alakulása (következő 2 évben); Támogatási rendszer (előny/ gyengeség); Támogatási eszközök a VNT-on túl; klaszter menedzsment támogatás szükségessége; Klaszterek közötti minőségi szűrő, jelenlegei akkreditáció gyengesége; Klaszter helyzete 3-5 év múlva; előnye/
Klaszterek véleménye főbb megállapítások Támogatási rendszer fő erőssége a menedzsment típusú támogatások; Támogatási rendszer gyengesége a támogatások tervezhetőségének hiánya; A vissza nem térítendő támogatások mellett kiemeltebb szerep: magvető- és kockázati tőke; nemzetközi programokba való bekapcsolódás; Klaszter menedzsement szerv fejlesztése, képzése Szükség van a klaszterek minőségi szűrésére, A jelenlegi akkreditációs rendszer fő előnye dedikált pályázati konstrukciók. Új belépők erőteljes szűrése;
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszteriroda keller.peter@magzrt.hu