A konyhabútorok leírása Korpusz (corpus): A konyhabútor teste, mely oldalakból, aljból, tetıbıl, és hátfalból áll. Az alsó elemek és magas szekrények korpusza lábazaton áll. A szekrény testek 18 mm vastag laminált forgácslapból készülnek, melyek látható élei élfóliával, esetenkét 2 mm vastag ABS -vel, és élfóliával lezártak. A nem látható élek nincsenek lezárva. A hátfal általában 5 mm vastag HDF, illetve esetenként 3 mm farost lemez. Az alsó elemek állítható lábakon állnak, melyekkel a szerelık a munkalap vízszintesbe állítását tudják tökéletesen elvégezni. Az állítható lábakat porfogóval ellátott forgácslap lábazat takarhatja, melyet oldható kis karmokkal rögzítenek fel a szerelık. A lábazat lehet még alu-lábazat, illetve alu-keretlábazat, ez utóbbi állíthatósága nagyon csekély 1-2 mm. A takaró szegély készülhet az ajtófront anyagából, festett, furnérozott, vagy tömörfa kivitelben is. Lábazat (baseboard): A konyhabútor alsó elemsora általában lábakon áll, kiküszöbölve ezzel az esetleges víz okozta károsodásokat. Az állítható lábak a felszíni egyenetlenségeket is ellensúlyozzák. A forgácslap lábazat a leggyakoribb megoldás, itt a porfogó nem csak a nevében rejlı szerepét tölti be, hanem a felmosáskor elıforduló felázást is megakadályozza. Esetleges csıtörés, vízszivárgás esetén, megkíméli a bútort. Ha Ön a szekrények alatt is szeretne feltakarítani, a lábazatot csak le kell pattintania és kitakarítás után Ön is visszatudja pattintani a leszerelt lábazatot. A felsı elemeket a falra szerelt fémsínekre akasztották fel, az úgynevezett GAMAR akasztókkal, melyeken lévı állítócsavarokkal vízszintbe és függıbe állították az elemeket. Az elemeket egymáshoz 3,5x40 csavarokkal rögzítették a polcok, vagy a pánttalpak alatt. A polcokat minden esetben krémszínő, vagy barna polcrögzítıkkel szorítjuk le, ez megakadályozza a polc elmozdulását. A fiók lehet BLUM fióktest, mely lehet hagyományos görgıs = METABOX vajszínő fémkáva szerkezető, illetve választható fehér teljes kihúzású fiók = TANDEMBOX, mely egyúttal fiókcsendesítıs is. A fiók fenék 16 mm vastag fehér laminált forgácslap. A fióknál használt laminált forgácslap körben élzárt.
A konyhai zónák tervezése 1920-ban Bécsben egy Margarete Schütte-Lihotzky nevő építésznı kifejlesztette a "frankfurti konyhát", mely elsıként vette figyelembe a munkavégzés során megtett útszakaszokat és a mozgásfolyamatokat. Ez a "munkatakarékos" beépített konyha lett a második világháború után Európában és az USA-ban a norma. A "Dynamic Space" modell a "frankfurti konyhát" tovább finomította és öt különbözı zónát határozott meg. A továbbiakban azt mutatjuk be, hogy az egyes "Dynamic Space" zónák tervezésénél mi a fontos. Raktározás Ebben a zónában tároljuk a fogyasztási cikkeket (pl.: konzerveket, rizst, tésztát, hőtött, ill. fagyasztott élelmiszereket. Bıvebben a raktározás zónáról >>> Tárolás Mosogatás Elıkészítés Ez a zóna a használati tárgyak - mint étkészlet, poharak, evıeszközök tárolására szolgál. Bıvebben a tárolás zónáról >>> A mosogatótál és a mosogatógép mellett ebben a "vizes zónában" találhatjuk a hulladéktároló, a tisztítószerek és -eszközök helyét. Bıvebben a mosogatás zónáról >>> Ez a zóna a fı munkavégzési terület a konyhában. A legtöbb elı- és elkészítési tevékenység itt zajlik. A munkaeszközöket, a konyhai gépeket, a főszereket és még sok más dolgot kell a munkafelület
közvetlen közelében elhelyezni. Bıvebben az elıkészítés zónáról >>> Fızés-sütés Ez a fızılap, sütı, pároló, mikorhullámú sütı, páraelszívó, lábasok és fazekak, serpenyık, fızéshez szükséges egyéb eszközök és tepsik helye. Bıvebben a fızés-sütés zónáról >>> Konyhatípusok Melyik konyhaforma ideális? A hely adottságaihoz és az egyén igényeihez igazodva különbözı konyhaformák léteznek. Az egyszerő kialakítások közé tartozik az egysoros, az L-alakú és a kétsoros konyha. Az összetettebb formák, mint a G-alakú, az U-alakú és a sziget, több lehetıséget kínálnak. A konyhában megtett útszakaszok optimalizálásához az U-alakú konyha a legmegfelelıbb. Ezt követi a sziget kialakítás. Ezeknél a formáknál a legrövidebb ugyanis az egyes zónák között megtett út. Igaz, hogy az egysoros konyha berendezése is optimalizálható a "Dynamic Space" programmal, ha azonban lehetıség nyílik rá érdemes U, G, vagy sziget formát választani. U-alakú konyha G-alakú konyha konyha szigettel kétsoros konyha L-alakú konyha egysoros konyha A tárgyak ergonómiailag ajánlott helye Alapvetıen a gyakran használt dolgokat a könnyen és gyorsan elérhetı fiókokban, tehát közvetlenül a munkalap alatt, illetve a felsı elemek alsó síkjában kell tárolni. A kevesebbet használt tárgyakat az elıbb említett zóna alatt, illetve fölött helyezzük el. Amit csak nagyon ritkán használunk, azt a felsı elemsor legfelsı, illetve az alsó elemsor legalsó síkjába tegyük. Ezzel az elrendezéssel is sok idıt spórolhatunk meg a mindennapos konyhai munkánk során.
Gyakran használt dolgok helye Kevesebbet használt dolgok helye Ritkán használt dolgok helye Kevesebb megtett út Egy négytagú család konyhájában naponta átlagosan 100 konyhai zónaváltás történik. 30 út vezet az asztalhoz, illetve az asztaltól. 50 tevékenységet végzünk a különbözı zónákban. 30- szor használunk különbözı készülékeket. És csak a szekrényajtókat, fiókokat és mélyfiókokat 80 alkalommal nyitjuk ki és csukjuk be. Nem kell konyhatervezésben jártas szakembernek lenni ahhoz, hogy kiszámoljuk: egy átlagos konyha élettartama alatt ez sok ezer munkával töltött órát jelent. Ez egyben több ezer kilométer megtett utat, megszámlálhatatlan térdhajlítást és milliónyi apró kézfogást is magában foglal. A Blum cég kutatói egy úgynevezett "úttanulmányt" végeztek hagyományosan és "Dynamic Space" kritériumok alapján megtervezett konyhákon, majd az eredményt összehasonlították. Ezzel bebizonyították, hogy a "Dynamic Space" konyhákban a munkavégzés során megtett utak érezhetıen lerövidülnek. Mint az alább bemutatott példán is, ez az érték akár 20% is lehet. De nem csak az utak, hanem a munkavégzés ideje is jelentısen lecsökken. Így a konyhai tevékenységekre fordított idı egy "Dynamic Space" konyhában napi két óra helyett csupán egy óra negyven percet tesz ki. Naponta további tíz perc nyerhetı, ha lemondunk az ajtós alsó elemekrıl a fiókok és mélyfiókok javára. Ez összesen napi fél óra megtakarított idı! Hagyományosan megtervezett konyha összekevert zónákkal: 264 m út naponta, kb. 1.927 km 20 év alatt
"Dynamic Space" segítségével tervezett konyha: 210 m út naponta, kb. 1.530 km 20 év alatt Megtakarítás: 397 km (20%) 1. Elegendı tároló helyet tervezni A konyhavásárlók több mint 60%-a túl késın méri fel, hogy több tároló helyre lenne szüksége. Ez a hiány jelentısen csökkenthetı lenne, ha már a konyhatervezés elıtt meghatároznánk, hogy mennyi rakodóhelyre van szükségünk. (Erre használható a Blumzónatervezı programja.) 2. Öt zónában tervezni Minden jó konyhaterv az egyes munkazónák meghatározásával kezdıdik. Az öt "Dynamic Space" konyhai zóna (pl. jobbkezeseknél) a következı: raktározás, tárolás, mosogatás, elıkészítés, sütés-fızés. A zónák elrendezése és az egyes területek helyigényének felosztása mindig a használó egyéni kívánságainak, szokásainak és az általa végzett munkafolyamatoknak a figyelembe vételével történik. 3. Az alsó elemekben az ajtók számát minimalizálni Az ajtós alsó elemek az ergonómia szempontjából vizsgálva nagyon kedvezıtlenek: az ott tárolt dolgok keresése fáradtságos, mert a szekrények tartalma áttekinthetetlen. Ahhoz, hogy a hátsó részben tárolt dolgokat elérjük le kell hajolni, illetve a szekrény tartalmának egy részét ki kell rámolni. Ezzel szemben a fiókok és mélyfiókok teljes áttekinthetıséget és optimális elérhetıséget nyújtanak. 4. Teljesen kihúzható fiókokat választani A kényelmi szempontokat tekintve még pozitívabb, ha a fiókok és a mélyfiókok teljes kihúzású vasalattal felszereltek. A részkihúzású fiókokkal szemben az az elınyük, hogy a fiók tartalma teljes mélységében áttekinthetı és elérhetı, egészen a leghátsó sarkokig.
A konyhatervezés írott és íratlan szabályai A konyha a lakás egyik legfontosabb része. Ez az a terület, ahol az átlag ember napi két órát tölt el és ennek nagy része munkából áll. Ma már ott tartunk azonban, hogy a konyha nem csak a munkavégzés helye lehet, hanem átalakult, közösségi helyként is funkcionálhat. Ezért is fontos, hogy tökéletesen a kényelmünkhöz és igényeinkhez legyen alakítva. Egy rosszul berendezett konyhában a fızés csak fáradalmakkal jár, és teljesen elveszi a kedvünket mindentıl. Éppen ezért fontos, hogy betartsuk, vagy legalábbis próbáljuk betartani a konyhatervezés írott és íratlan szabályait. Az elmúlt száz évben felismerték, hogy a konyhát, mint "üzemet" forradalmasítani kell. Ez idı alatt hatalmas fejlıdésen ment keresztül ez a helység, sıt egész tudományág alakult ki belıle. Új szempontok kerültek elıtérbe: Célszerőség, komfort, biztonság, egyéni igények. Vegyük sorra a kérdéseket, amelyeket egy konyha tervezésénél, átalakításánál át kell gondolnunk. Elıször is, hogy milyen sorrendben helyezzük el a konyhai berendezéseket és munkafelületeket. Egyszerően a konyhát használó személy, háziasszony fejével kell gondolkodnunk. Gondoljuk végig, hogyan zajlik pl. egy ebéd elkészítése a kezdetektıl. A vásárlásból hazatérı háziasszony lepakolja az ételeket. Ezt a lerakodó felületet érdemes a hőtıszekrény mellé tenni, mert a második lépés a tárolás. Ezek után megtisztítja az alapanyagokat, majd megmossa és elıkészíti. Következik a sütés, fızés majd legvégül a tálalás. Összegezve, a munkafolyamatok sorrendje; tárolás, tisztítás, mosás, elıkészítés, sütés-fızés, tálalás. A sorrendet betartani számtalan formában lehet, ez a konyha méreteitıl, alakjától és a nyílászárók helyétıl függ. Legpraktikusabb a munkaháromszög, ahol a három fı folyamat (tárolás, elıkészítés, fızés) között kell csak mozogni, jelentısen lecsökkentve ezzel a fölösleges és hosszú utakat. Ám ezt nem mindig engedi meg a konyha területe, ekkor lehet egy, két soros illetve L-alakú konyhát tervezni Mekkora helyet hagyjunk a konyhai berendezések és munkapultok között? Egy konyhaelem (hőtı, sütı, mosogató stb.) kb. 60x60 cm. Az elemek között igyekezzünk ugyanennyit, 60 cm helyet hagyni. Továbbá érdemes elkülöníteni a víz és a tőz üzemét 120 cm, (min. 60 cm) szabad pultfelülettel, ami egyben az elıkészítı pult is. Egy illetve kétsoros elrendezésnél a pult-fal és a szembelévı pultok közti hely minimum 120 cm legyen. Ezek a méretek szabvány méretek, nem muszáj, de egy kényelmes, jól funkcionáló konyhához ajánlott betartanunk ıket. Egy összes funkciót tartalmazó konyha minimum alapterülete 300x180 cm, ennél alább ne adjuk. Felsı határt pedig csak pénztárcánk és a házunk/lakásunk terülte szabhat.
Hogyan szabható egyénre a konyhapultok magassága? A megfelelı magasság beállítása az egyik legfontosabb dolog egészségünk és kényelmünk szempontjából. A munkapult magasságát a bútor lábazatánál tudjuk lejjebb vagy feljebb állítani. Ha a pult magasságát helytelenül állítjuk be, az állandó erıltetett testtartás fáradtságot és akár hosszú távú panaszokat is okozhat. Egy átlagos 165-170 cm-es testmagassághoz 90-95 cm-es pultmagasság tartozik. Ez a könyökmagasság alatti 10-15 cm, mely kényelmes munkavégzést tesz lehetıvé. Milyen kritériumoknak feleljenek meg a pult alatt lévı tároló elemek? Elsısorban, hogy fızés közben könnyen hozzá tudjunk jutni a főszerekhez és egyéb kellékekhez. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a régi polcos elemek helyett 100%-ig kihúzható, nagy teherbírású fiókokat alkalmazunk. Ezeknek a termékeknek számtalan elınye van. Sok haszontalan és fárasztó mozdulatot tudunk megspórolni, praktikusabban és nagyobb mennyiséget tudunk benne tárolni. Kisgyermekes családoknál a gyermekzár és az önbehúzós, csillapított mőködés sem utolsó szempont. L vagy U alakú konyhák tervezésekor a sarokelemeknél nagyon praktikus a körbefordítható, kifordítható polc. Hogyan helyezzük el a pult fölötti elemeket? A felsı tároló szekrényeket érdemes úgy elhelyezni, hogy semmi esetre se akadályozza a pulton végzett munkánkat. Törekednünk kell a jó rálátási lehetıségekre, ezért tartani kell a pult és a szekrény közötti 50 cm-es távolságot. Egy felsı szekrény átlagos mélysége 30 cm, így könnyedén a pult fölé tudunk hajolni, de mégis sok mindent tudunk tárolni benne. Problémát jelenthet a háztartásokban a páraelszívó elhelyezése is. Ha azt szeretnénk, hogy eredményesen mőködjön, 60-70 cm- re helyezzük el a pulttól. Ennél lejjebb ne, mert elszívhatja a lángot.