Magyar népi építészet Településformák
Településszerkezet: A falvak kicsik A veremház kialakítása
A földművelés változásai Kétféle rendszer alakul ki: Hegy és dombvidéki: Nyomások sarló alkalmazása tovább marad fenn Kaszával rávágás a gabona kévébe kötése, keresztbe rakása csépeletlen gabona tárolása csűrben szemnyerés csépléssel Alföldi: Kaszás aratás, rendre vágás Kötetlen gabonakezelés Tárolás szérűn, asztagokban Szemnyerés nyomtatással Gabonatárolás vermekben
Új növények Kapás növények: nagy kézimunka igény
Települések az újkorban A település valamely embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttese (Mendöl T. 1963:11). Más szóval a településnek három elengedhetetlenül fontos eleme, kritériuma van: az ember vagy embercsoport, a lakóhely, munkahely. Bármelyik hiányzik is a három közül, nem beszélhetünk élő településről. Csoportosítás: Csoportos (osztott, osztatlan) Átmeneti Szórvány
Osztott települések lakótelek és gazdaság elkülönül Átány Heves m. szálláskertes (belterületi osztottság) korai tartozéktanyás (összhatárbeli osztottság) átmeneti tartozéktelepülések
Szálláskertes település: (kétbeltelkes, vagy kertes település néven is ismert) Jellemzői: mezőgazdasági üzemhely a férfiak birodalma klubház, döntéshozó hely formailag szabályos kör forma, ami a környezet miatt torzulhat. Szálláskertes településtípusok: istállós-nyíltszérűs szálláskertek (Alföld) pajtás-istállóspajtás vagy más néven csűrös-istállóscsűrös szálláskertek. (Alföldet szegélyező tájak Dunántúl, Felföld, Erdély) Szeremle
A pajtás-, istállóspajtás szálláskerteknek típusai: pajta vagy csűr gabona- és takarmánytárolás istálló a lakótelken pajta és istálló egyaránt Átmeneti tartozéktelepülések Külső határ szállásai Török kori pusztásodás: A települések határaikat elpusztult szomszédos helységek határának megszerzsével igyekeztek növelni. Külső határ távolság, vízrajzi viszonyok kedvezőtlensége gazdasági telephelyek a szántó, kaszáló közelében. SZÉTSZÓRTAN. (kalocsai szállások) ahol úrbéri, vagy határhasználati okból ezt nem lehetett, a földektől elkülönített telkeken, CSOPORTOKBAN hozták létre ezeket. (nyíregyházi bokortanyák) Ártéri (réti és erdei) szállások Borospincék és présházak
Tanya 1. lakottság és jogviszony szerint: 2. tartozék tanya csak ideiglenesen lakott cselédes tanya állandóan lakott tanya farm tanya Állandó probléma a tanya lakottsága Termelés módja szerint: mindenes tanya monokultúrás tanya 3. Településstruktúra szerint: klasszikus tanya egymagában, a föld szélén, közepén álló épületegyüttes sortanya - dűlőút mentén álló tanyák, faluszerű településképpel bokortanya - Nyíregyháza egy helyre csoportosítva, de nem kis falvak Tanya kialakulásának feltételei: 1. nagy kiterjedésű határ 2. szabadalmas jogállás, előnyös jogviszonyok 3. szabad földhasználat 4. nincs nyomáskényszer
Falutípusok A falu korlátozott önállóságú, többnyire mezőgazdasági jellegű kistelepülés. a falu szó a városi joggal nem rendelkező település egészét jelenti a jórészt lakóhely szerepű belterülettel, a munkahely szerepű külterülettel a települést éltető helyi társadalommal együtt A falu képe kevés utca egyszerű szerkezet földszintes házak (Magyarország) A falutípusokat alapvetően a földrajzi viszonyok és a gazdálkodási módok határozzák meg!
Csoportos települések Halmazfalu Fogalma: Belsősége szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi vonásra kiterjed. Házai rendszertelen összevisszaságban állnak, táblatelkei és telektömbjei szabálytalan alakúak. Utcái, ha egyáltalán vannak, a kivezető utakat leszámítva rövidek és zegzugosak. Formái Sugaras Rostos Kusza Hajdúböszörmény
Csoportos települések A szalagtelkes falu Fogalma olyan település, amelynek egymás mellett fekvő keskeny, hosszú, szalag alakú belső telkei hosszanti oldalukkal érintkeznek így alkotnak egyszeri vagy többszöri sorozatot. Beépítés jellege fésűs Utcavonalas Előkertes Fűrészfogas Szabálytalan páros telkes telepített, tervezett
Csoportos települések Orsós falu Hollókő szalagtelkei egy térszerűen kiszélesedő, majd fokozatosan újra elkeskenyedő utcát fognak közre az orsó lehet beépített, vagy beépítetlen Kisrozvágy
Csoportos települések Útifalu Öttevény Mogyoróska két sor szalagtelke egy átfutó út két oldalán helyezkedik el. elágazó, vagy több utcás is lehet
Csoportos települések Nyésta Patak menti falu (völgyi falu) a beltelkek rendjét a közrefogott patakmeder iránya határozza meg. Újhuta irtvány! Tornakápolna völgyfői falu! Teresztenye
Csoportos települések Sorfalu Kupa egy vagy két sorban fekvő hosszú szalagtelkei az utcától a helység határáig nyúlnak. Sima
Csoportos települések Teleklábas falu Gyöngytarló sakktábla alaprajzú, teleklábas faluban a párhuzamos és derékszögű utcák által körülzárt, téglalap alakú telektömbök két-két egymással érintkező teleksorból állnak. Sóstófalva
Átmeneti formák a csoportos és szórványtelepülések közt Szeres település egymástól elhatárolódó, de közigazgatási egységbe tartozó házcsoportokból áll Major valamely mezőgazdasági nagyüzem gazdasági telephelye
Szórványtelepülések a lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól, telkeik udvaraik között rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. Alföldi farmtanya Hegyi tanya egyedül álló külterületű telep, családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Ellentétben az alföldi tanyák földfalú, nádtetős épületeivel, a szórvány hegyitanyák épületei fából készültek, tetejüket helyben előállított fazsindellyel fedték és a telephelyekre a már ismertetett baromudvaros telekrendezés a jellemző. Szőlőhegyi tanya A szőlőhegyi szórványtelepülés, illetve a szőlőhegyi tanya elsősorban a Dunántúl újkori településképét jellemezte.