TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, CSOPORTOS OSZTOTT TELEPÜLÉSEK. Közigazgatási határ. TELEPÜLÉS (morfológiai felosztás)
|
|
- Nóra Bartané
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, CSOPORTOS OSZTOTT TELEPÜLÉS DE. MŰSZAKI KAR, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK, PROF. PUHL ANTAL DLA, HABIL. Közigazgatási határ TELEPÜLÉS (morfológiai felosztás) CSOPORTOS ÁTMENETI FORMÁK SZÓRVÁNY Szomszéd település Belterület Szálláskertek (munkahelyek) (Gazdaságok és háztartások szerinti felosztás) OSZTATLAN OSZTOTT FALU SZÁLLÁSKERTES VÁROS TERTOZÉKTELEPÜLÉSES TARTALÉKTANYA SZEREK, SZEGEK. SZERES TELEPÜLÉSEK TANYASOROK TANYASŰRŰSÖDÉESK CSOPORTOS OSZTOTT TELEPÜLÉSEK megosztott településnek nevezünk minden olyan települést, amelyben a lakóhely funkciójú telkek és a paraszti gazdasági telephelyek térben elkülönülnek egymástól. A megosztott település fogalma magába foglalja a szálláskertes települést az átmeneti formákat és a korai tanyás települést egyaránt. ALFÖLDI FARMTANYÁK HEGYI TANYÁK SZŐLŐHEGYI TANYÁK lakóépületek Szomszéd település Külterület (határ) szántók legelők Átmeneti településformák tartozéktanyák farmtanyák CSOPORTOS OSZTOTT TELEPÜLÉSEK a megosztott településnek két alaptípusát különböztetjük meg: a/ a belterületi osztottságot jelentő szálláskertes települést és az b/ összhatárbeli osztottságot jelentő korai tartozéktanyás települést. Mezőkövesd térképe 1787-ből. A város közepén udvar nélküli lakóházak vannak, a széleken jószágtartó ólas kertek látszanak Belterület Lakótelkek, utak Külterület Szálláskertek Átány falu 1864-ben 1
2 CSOPORTOS OSZTOTT TELEPÜLÉSEK A hazai adatok és a külföldi párhuzamok alapján úgy látszik, hogy a megosztott település, beleértve a belterületi szálláskertes megosztottságot és a tartozéktanyás osztottságot egyaránt, valamiféle gazdaságszervezési elemi gondolat, amelyet a legkülönbözőbb történelmi időpontban, a legkülönbözőbb földrajzi és gazdasági adottságok közepette, a legkülönbözőbb népek egyaránt alkalmazhattak. A magyar parasztság a belső határbeli gazdasági telephely jelölésére az alábbi elnevezéseket használta leggyakrabban: kert, majorkert, szálláskert, tanyakert, ólaskert, akloskert, akol, istállóskert, pajtáskert, csűröskert, szérűskert, szénáskert, lóger, rakodó. Szálláskert ábrázolása, Nyitra, Szálláskert ábrázolása, Győr, Ismeretlen mester rézkarca eredeztetési magyarázatok Tudományos spekuláció eredménye a kétbeltelkű település elnevezés. Erre a célra három megnevezés jöhet számításba: a kétbeltelkű, a kertes és a szálláskertes kifejezés. Györffy István. Kétbeltelkes település Nagyabony, XIX. Század első fele 1928-ban, Az Alföld ősi magyar településmódja c. tanulmányában már feltűnt a 1926-ban közreadta Az alföldi kertes városok, Hajdúszoboszló települése és a Hajdúböszörmény települése c. tanulmányait. Ezekben az írásaiban azt sejtette az olvasóval, hogy a felismert és bemutatott kétbeltelkű településrendet védelmi szempontok formálták. megosztott település nomád eredeztetésének gondolata eredeztetési magyarázatok 1980-ban Hofer Tamás összefoglalta a magyar tanya és a magyar szálláskert európai párhuzamait. Ezzel nagymértékben hozzájárult a szálláskertesség eredeztetésével kapcsolatos régi kérdései tisztázásához is (Hofer T. 1980). Az európai párhuzamok sokasága ugyanis sejteti, hogy nem föltétlenül a magyar történelem valamely sajátosságában kell keresni a magyar szálláskertes települések kialakulásának okát vagy okait. eredeztetési magyarázatok A szálláskertek beilleszkednek egy, a görög földektől Skandináviáig húzódó, európai régi paraszti település- és gazdaságszervezési gyakorlatba. Annak sajátosan magyar változatai. Történeti fejlődésüket egyaránt befolyásolhatta, jellemző vonásaikat egyaránt színezhette nomád hagyomány, városi települési gyakorlat, a tűzbiztonságra törekvő hatósági kényszer, földesúri parancs, termelési sajátosság és még nagyon sokféle tényező. Szálláskert Átány, 1950 Sorba rendeződött szállás-épületek (Uszod-Hanyik, Bács-Kiskun m., 1970-es évek) 2
3 JOGI HELYZET Egy-egy település létrejötte vagy szálláskertessé válása idején a szálláskerteket szabadon foglalták el a gazdák a lakótelepülés körüli földekből. Az elfoglalt, körülkerített és épületekkel ellátott szálláskert gazdája, szabadalmas helyen tulajdonaként, úrbéres függőségű helyen örökbirtokaként használhatta gazdasági telephelyét. Örökíthette, feloszthatta. Az esetek többségében eladhatta. A szálláskert általában második belteleknek számított. A 19. században már nem lehetett ilyen módon területet foglalni. TERÜLETE, LEHATÁROLÁSA A szálláskertek alapterülete fölöttébb változó nagyságú volt, ezért nehezen határozható meg átlagos méretük. A századi forrásokban emlegetnek négyszögöles és négyszögöles szálláskerteket egyaránt. Közepes nagyságú parasztgazdaság számára valószínűleg négyszögöles telephely volt szükséges. Pusztuló szállás-épületek (Nemesnádudvar, Bács-Kiskun m., 1976) TERÜLETE, LEHATÁROLÁSA Készült kerítés vesszőfonásból és sárfalból is. A kerítésen általában egy kapu volt. Ezen járt ki-be ember és állat egyaránt. Gyakran árok is kísérte. Előfordult, hogy az árok csak magában védte a szálláskertet. Néha élő sövényt, tüskés bokrokat ültettek a partjára. Az Alföld északi, északnyugati és nyugati peremvidékein, vagyis ott, ahol a lazább elrendeződésű szálláskertek divatoztak, előfordultak kerítetlen szálláskertek is. A SZÁLLÁSKERTEK HASZNÁLATA férfiak Nagy általánosságban valóban elmondható, hogy a települések belső határában a szálláskert a férfiak, a lakóház telke pedig a nők munkaterének tekinthető. Ősztől tavaszig napközben a szálláskertekben tartózkodott a férfiak többsége. Gondozták az állatokat, javították a gazdasági eszközöket, fúrtak, faragtak, tettek-vettek. Szántás ökrökkel 1920-as évek A SZÁLLÁSKERTEK HASZNÁLATA A férfiak is a lakóházban ünnepeltek, ott fogadták vendégeiket, onnan jártak templomba, ott látták meg a napvilágot, ott táncolták végig a lakodalmakat és ott ravatalozták fel őket, mielőtt a temetőbe kerültek. Aratás Karancsságon, 1930-as évek A SZÁLLÁSKERTEK HASZNÁLATA nők A nők a hétköznapokkal is a lakóházhoz kötődtek. Ott főztek, mostak, sütöttek. Ott szülték és nevelték a kisgyerekeket. Ott fontak, szőttek, varrtak. A szálláskertbe akkor mentek ki, ha ott különleges, nekik való munkát kellett elvégezniük. Ünnepek, vasárnap, tél - lakóépület fonás mosás kürtöskalács készítés 3
4 A SZÁLLÁSKERTEK TÍPUSAI A SZÁLLÁSKERTEK TÍPUSAI 1. istállós-nyíltszérűs szálláskertek A szálláskertek osztályozásánál a számba jöhető szempontok közül a domináns épület fajtáját, jellegét vettük alapul. A típus nevét úgy fogalmaztuk meg, hogy a szálláskert fajtáját meghatározó jelző lehetőség szerint utaljon a fő funkcióra vagy funkciókra is. Eszerint a történelmi Magyarországon előforduló szálláskerteknek két alaptípusa különböztethető meg: 1. istállós-nyíltszérűs szálláskertek 2. pajtás /csűrös istállós szálláskertek. Szérű (Átány, Heves m., 1950-es évek) Az istállós szálláskertek legfontosabb épülete az igás- és fejősjószágnak védelmet nyújtó istálló volt, amelyet a Nagykunságban és a vele határos területeken ólnak, a DunaTisza közén istállónak neveztek. Ezzel függ össze a szálláskert ólaskert, istállóskert elnevezése. A legtöbb szálláskertben épült akol, vagyis fedetlen kerítés a külső legelőkről télre behajtott rideg marha számára. Alföld Csűr sövényfallal, zsúptetővel, előreugró középrésszel (Bozzai, Vas m.) A SZÁLLÁSKERTEK TÍPUSAI 1. istállós-nyíltszérűs szálláskertek Alföld Az istállóval, ólakkal, aklokkal beépített és nyomtatóhelyként is használt szálláskert az Alföld területén volt igazán jellemző. Alföld A komplex rendeltetésű szálláskert alapvetően fontos funkcióját a szérűskert elnevezés jelzi. A szálláskertbe hordták a határban termelt szálas gabonát. Itt döngöltek földet a gabonaágyások alá. Itt nyomtattak. Itt rakták össze a szalmát. Egyszóval itt volt a szérű. A szemes gabonát a lakóház előtti vagy a szálláskerti vermekben, vermelés előtt pedig átmenetileg a szálláskerti istállóban tárolták. Istálló és szénás szín (Vásárosnamény, Szabolcs-Szatmár m.) Tanyás istálló (Lajosmizse, Bács-Kiskun m.) A SZÁLLÁSKERTEK TÍPUSAI 1. istállós-nyíltszérűs szálláskertek Alföld A szálláskertben tartották a legfontosabb gazdasági eszközöket: szekeret, szánkót, jármokat, ekéket, boronákat, kaszákat, kapákat, favillákat. Innen indultak reggel a határbeli földekre dolgozni és este ide tértek vissza. Innen mentek tovább a lakóházhoz. Eszközök, gabonatároló föld alatti veremformák. Nyomtatás az egykori szálláskertben, a szérűn (Patca, Somogy m., 1920-as évek eleje) Nyomtatás szekérrel a vásárhelyi pusztán (Orosháza, Békés m., rekonstrukció az 1950-es évek elején) A SZÁLLÁSKERTEK TÍPUSAI 2. pajtás/csűrös - istállós- szálláskertek. A SZÁLLÁSKERTEK TÍPUSAI 2. pajtás/csűrös - istállós- szálláskertek. Pajta: Gazdasági épület, melybe a szalmás gabonát vagy takarmányt rakják, vagy a kinyomtatott, elcsépelt pelyvás terményt ideiglenesen begyűjtik; máskép, csűr. Nagyobbféle pajtában nyomtatni, csépelni is szoktak. 1) Az első típusba sorolhatók azok a paraszti gazdasági telephelyek, amelyeknek legfőbb épülete a gabona- és takarmánytárolási célokat szolgáló pajta vagy csűr. Az ilyen pajtáskert elsősorban tároló és cséplőhely. Az istálló a lakótelepülés telkén található. A takarmányt kisebb egységben hordják be a pajtáskertekből a belső telekre. Csűr belső választó deszkafallal (kármentő) (Sárospatak, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Csűrös kert (Gidófalva, v. Háromszék m.) Berence, Kukoricagóré 4
5 A SZÁLLÁSKERTEK TÍPUSAI 2. pajtás/csűrös - istállós- szálláskertek. 2) A második csoportba azokat a telephelyeket sorolhatjuk, amelyeken pajta és istálló egyaránt áll. A pajta és az istálló lehet két külön épület egymás szomszédságában, de kerülhetnek egy fedél alá is. Ha egy fedél alatt vannak, vagyis ha a pajta egyik oldalát használják istállónak, az épületet jellemző szóval, istállóspajtaként emlegetjük. Az istállóval és pajtával egyaránt ellátott pajtáskertek teljes értékű gazdasági udvarok. Odor: rakodóterület, 1 méter magas rekeszekkel A SZÁLLÁSKERTEK TÍPUSAI 2. pajtás/csűrös - istállós- szálláskertek. 2) A második csoportba azokat a telephelyeket sorolhatjuk, amelyeken pajta és istálló egyaránt áll. A pajta és az istálló lehet két külön épület egymás szomszédságában, de kerülhetnek egy fedél alá is. Ha egy fedél alatt vannak, vagyis ha a pajta egyik oldalát használják istállónak, az épületet jellemző szóval, istállóspajtaként emlegetjük. Az istállóval és pajtával egyaránt ellátott pajtáskertek teljes értékű gazdasági udvarok. Odor: rakodóterület, 1 méter magas rekeszekkel Kettős csűristálló (Korond, v. Udvarhely m.) Csűristálló és szekérszín (Kovászna, v. Háromszék m.) Csűr alaprajza (Kászonújfalu, v. Csík m.) Csűr (Kászonimpérfalva, v. Csík m.) Szálláskertnek nevezzük azokat a paraszti gazdasági telephelyeket, amelyeknek a többi paraszti birtokoktól funkcionálisan és jogilag elkülönülő telkük volt, és e telkek a település belső határában, legtöbbször a lakótelepülés közelében csoportosultak. Tartozéktanyáknak nevezzük azokat a paraszti gazdasági telephelyeket, amelyek a lakótelepüléstől távol eső, pusztai, külső-határbeli magánbirtokok tetszés szerint megválasztott pontján jöttek létre. Körülöttük szántóföldek, rétek terültek el, következésképp a telephelyek egymással nem érintkeztek és így nem képezhettek zárt csoportot. Belterület Külterület szálláskertek tartozéktelepülések A külső határok szántóföldjeit a távolságok, valamint a közlekedési és vízrajzi viszonyok kedvezőtlensége miatt nehéz volt a belterületi udvarokból vagy a belső határban lévő szálláskertekből művelni. Ezért a parasztgazdák a külső határban szántóföldjeik és kaszálóik közelében gazdasági telephely szerepű tartozéktelepüléseket hoztak létre. Az alföldi mezővárosok többségének határában, illetve e határok egy részén valamilyen formában kötetlen földhasználat és szabad paraszti birtoklás virágzott. SZÁLLÁSKERTEK van telke a többi telektől elkülönül jogilag funkcionálisan a telkek a település belső határában vannak zárt csoportot alkotnak külső gazdasági telephelyek hasonlítanak a tanyákra TARTOZÉKTANYA nincs telke a telkek a település külső határában vannak nem érintkeznek nem alkotnak zárt csoportot 1. Külső határbeli szálláskert csoportok Kalocsa mezőváros a 18. század első felében fokozatosan szerezte meg azokat a pusztákat, amelyekből holdas határa kiformálódott. A várostól keletre elterülő külső határ az 1760-as évek végén, az úrbérrendezés idején, árendált földből úrbéres jogállású jobbágybirtokká vált. Kalocsa belterületét vizek választották el szántóföldjeitől, sőt pusztáit is vízfolyások és mocsaras földsávok tagolták. A vizektől szabdalt távoli földeket nem lehetett a városból művelni. Városszéli szálláskertek létrehozásának tehát nem volt értelme. Így a jobbágygazdák a határban alakították ki gazdasági telephelyeiket. Kalocsa topográfiai térképe 1772-ből. 5
6 1. Külső határbeli szálláskert csoportok 1. Külső határbeli szálláskert csoportok KALOCSA KALOCSA A kalocsai jobbágycsaládok, illetve azok egyes tagjai a 18. században általában csak annyi időt töltöttek pusztai szállásukon, amennyit a mezőgazdasági munkák végzése, elsősorban a gabonatermesztés és az állattartás érdeke megkívánt. Az 1780-as, 1790-es években megnőtt a kint tartózkodás ideje és a kint tartózkodók száma. A munkaképes lakosság ekkor már az évnek nagyobb részét töltötte szállásán, mint városi házában. A 19. század első felében a családok megosztottsága jellemezte a szálláshasználatot. Az öregek többnyire a városi házban laktak, a fiatalabb, munkabíró nemzedék pedig a szállásokon. A jobbágyfelszabadítás után a legtöbb pusztabirtokos család eladta városi házát. A szállásokon, amelyek falusiasodtak építészetileg és szervezetileg egyaránt, az állandó kinnlakás vált általánossá jan. 1-jén a szállások önálló községekbe szerveződve elszakadtak Kalocsától. 20. század eleje szállásokból önálló falvak SzakmárLudasszállás Szállási lakóépület Keserütelek utcás alaprajza 1869-ben Szakmár Homokmégy Öregcsertő Drágszél Felsőerek szállás alaprajza a 19. sz. végén. 1. pusztai szálláskert csoportok 2. Bokros szálláscsoportok KALOCSA NYÍREGYHÁZA Minden kalocsai jobbágygazda azon a pusztán tartott szállást, amelyen földjeit birtokolta és amelynek szomszédsági közösségébe tartozott. Egy-egy pusztán két szálláscsoport is kialakulhatott. Ezek egy része a középkori falunevet őrző pusztanevet viselte, amelyet megtoldottak az alsó és felső vagy a kis és öreg jelzőkkel. Más csoportokat az ott legnagyobb számban birtokló kalocsai családok nevével jelöltek. Összesen 25 csoport alakult ki. Nyíregyháza Károlyi Ferenc gróf és Palocsai Zsigmondné földesurak telepítő akciója révén 1753 és 1757 között jórészt szlovákokkal népesedett újra. A pusztai szállások a művelhető területek használatba vételével egy időben keletkeztek. Kb. egy évszázadon át tartozéktelepülések voltak. Fenntartásuk elsősorban a földművelés érdekeit szolgálta. Általában cselédek éltek kint huzamosabban a határbeli épületekben. A gazdák városi házukban laktak és csak a nagy munkák idején tartózkodtak kint szállásukon. A 19. század közepén megindult a tömeges kiköltözés. 2. Bokros szálláscsoportok 3. Ártéri szálláscsoportok NYÍREGYHÁZA SZEREMLE A határ első foglalása annak idején úgy történt, hogy rokonsági vagy más okból egymással szoros kapcsolatban álló kisebb embercsoportok vettek birtokukba egy-egy határrészt. A földet a birtokos közösségek három fordulóban, ugarnyomásos rendszerben használták. Ez a határhasználati rend nem tette lehetővé szétszórt szállások építését. A nagy távolságok miatt viszont a városból való földművelés megoldhatatlan volt határbeli telephelyek nélkül. Az ártéri szállások nagy néprajzi és agrártörténeti jelentősége abban rejlik, hogy sok évszázadra visszanyúló állatteleltetési rend eszközei, tartozékai voltak. A folyók mentén szabad téren, illetve hevenyészett akolban végzett réti, mocsári teleltetés feltehetőleg olyan sajátossága a régi magyar állattartásnak, amely a honfoglalás korában, sőt a honfoglalást megelőző évszázadokban is jellemezte a magyarság gazdasági tevékenységét. 6
7 4. Borospincék és présházak A borospincék és az előttük álló présházak sok esetben elkülönültek a lakótelkektől és a nagyobb szőlőterületektől. Magánbirtoklású kis parcellákon sorakoztak a pinceépítésre alkalmas domboldalakon. A pincesorok legtöbbször a lakófaluk közelében húzódtak. Előfordult azonban, hogy kilométerre is eltávolodtak a lakótelepüléstől. A pincesorok néha többutcás pincefalut alkottak, amely térben elkülönült a lakófalutól. Hajós TARTOZÉKTANYÁS TELEPÜLÉS Erdei Ferenc meghatározása: A tartozéktanya a belterület valamelyik házának határbeli tartozéka, kiegészítője. Eredendően paraszti gazdasági telephely, a családi gazdaság üzem szervezeti központja (esetleg csak egyik központja!), az állatteleltetés és a gabonanyomtatás színtere. Lakottsága kezdetben csak időszakos, később tartós és folyamatos, de nem teljes emberi életre szóló. Valamely városi vagy falusi házzal együtt képez települési egységet. (Farmtanya: teljes értékű és kizárólagos lakóhelye annak a családnak, amelyik birtokolja.) 4. Borospincék és présházak A lakótelkektől elkülönült, csoportot alkotó pincék és présházak elsődleges rendeltetése az volt, hogy bennük bort készítsenek és tároljanak. Emellett azonban más feladatokat is elláthattak. Átvehettek olyan funkciókat, vonásokat, amelyek másutt a szálláskereteket jellemezték. Esetenként más mezőgazdasági terményeket, pl. krumplit, gyümölcsöt is tároltak bennük. Császártöltés Villánykövesd TARTOZÉKTANYÁS TELEPÜLÉS A távoi földek bármiféle használata, vagyis a szénakaszálás, gabonatermesztés, állatteleltetés nehezen lett volna megvalósítható úgy, hogy a gazda és cselédsége naponta ki-be jár a belterületi ház és a tőle km távolságra lévő határbeli birtok között. Így a város és a faluhatárok nagy kiterjedése, a paraszti földek távolsága fontos tényezőként hatott a határbeli paraszti gazdasági telephelyek létrehozására Kialakulásának feltétele: 1. nagy kiterjedésű határ; 2. szabadalmas jogállás, előnyös jogviszonyok adottsága; 3. kötöttségektől mentes vagy kevés kötöttségű, szabad földhasználat. TARTOZÉKTANYÁS TELEPÜLÉS A családok időleges megosztottságával együtt járó századi tanyahasználati rend a tartozéktanya legklasszikusabb megjelenési formájának tekinthető. Ebben a rendszerben tökéletesen megvalósult a mezővárosi ház és a tanya összetartozása. Kidomborodott a tanya tartozéktelepülés jellege. A tanyai lakos, bár élete jó részét tanyán töltötte, a városban ünnepelt és a városban élt közéletet. A mezővárosi ház birtoklása, illetve a megosztott család összetartozása révén városi polgárnak számított. Tanyázás a tüzelős ólban. Átány (Heves megye). Vargha László felvétele, 1939 TARTOZÉKTANYÁS TELEPÜLÉS Már a 18. században is előfordult, hogy mezővárosi gazdák hátat fordítva városi házuknak végleg kiköltöztek tanyájukra. Az ilyen kiköltözést rendszerint tiltották a városi hatóságok, mert a kiköltöző gazda kivonta magát a közterhek alól. Ezáltal több teher hárult a bennmaradókra. A tilalmak indokaként emellett mindig elővehető érv volt a közbiztonság szempontja. Kéthelyiséges, náddal fedett lakóház. Nagyrozvágy (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Ébner Sándor felvétele, 1924 Földbe mélyített lakóház bejárata. Kecskemét (Bács-Kiskun megye). Gönyey Sándor felvétele,
8 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag az oktatás illetve tudományos kutatás céljára használható szigorúan non-profit jelleggel. Bármely módon történő terjesztése, más célra való használata szerzői jogokat sért! A gondolati és szó szerinti idézetek származási helye: Balassa Iván (főszerk.), Magyar Néprajz IV. Életmód, Budapest, Akadémia Kiadó Fotók eredete: google képkereső, Wikipédia A peremartoni csizmadiacéh korsója.1770 Öskü, PROF. PUHL ANTAL DLA HABIL 2000.SZENTENDRE, ANYGAL UTCA
Magyar népi építészet. Településformák
Magyar népi építészet Településformák Településszerkezet: A falvak kicsik A veremház kialakítása A földművelés változásai Kétféle rendszer alakul ki: Hegy és dombvidéki: Nyomások sarló alkalmazása tovább
RészletesebbenTELEPÜLÉSTÖRTÉNET, ÁTMENETI ÉS SZÓRVÁNY TELEPÜLÉSEK. ÁTMENETEI FORMÁK, SZÓRVÁNY TELEPÜLÉSEK ÁTMENETEI FORMÁK 1.
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET, 2017. 4. ÁTMENETI ÉS SZÓRVÁNY TELEPÜLÉSEK DE. MŰSZAKI KAR, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK, PROF. PUHL ANTAL DLA, HABIL., SZÓRVÁNY TELEPÜLÉSEK CSOPORTOS TELEPÜLÉS (morfológiai felosztás) ÁTMENETI
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenTEHETSÉGGONDOZÁS. Térképek. Európai Szociális Alap
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TEHETSÉGGONDOZÁS Térképek Európai Szociális Alap Arany János Tehetséggondozó
RészletesebbenMATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam eszközök tanítók részére 1. félév 1. modul 7. melléklet 4. évfolyam tanítói karton 145 307 451 495 505 541 370 450 500 504 550 703 2. modul 2. melléklet
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenBirtokrendezés 2009 települési szórványok
1. A település: Településen értjük egy embercsoportnak, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttesét. A lakóhely az a hely, ahol az ember vagy embercsoport a maga testi épségének és
RészletesebbenBÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenA Tanyafejlesztési Program bemutatása. HÁDA, Attila Elemér
A Tanyafejlesztési Program bemutatása HÁDA, Attila Elemér Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály 2017. július 27. Mi a tanya? Történelmi hagyományon alapuló, lakó- és
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenCsongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:
Csongrád megye Megyeszékhely: Szeged Honlap: http://nemzetiegyseg.com/csongradmegye.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/csongrad0.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=7898&fullsize=
RészletesebbenÓtelek 2005. április 24-én
ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 4. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. augusztus 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenSZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve
SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve EREDETI LEÍRÁS ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROZATOK (2015. decemberig bezárólag) VÁROS ÉS HÁZ BT 2016 JANUÁR SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 4 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenKilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára
Település neve: Sály S 001 - K Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára EOV koordináta: főbb 2.3.1. kilátópont; 2.3.2. egyedi látványkép; 2.1.3. gyep (legelő); 2.2.1.3.3. dombtető, gerinc A Geszti-
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXII. évfolyam 4. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2017. augusztus 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenTájékoztató. A képzés célja:
Tájékoztató A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése. A kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem okozta ártalmak azonosítása és kezelése c. képzésről A képzést szervezi:, EFOP-1.2.4-VEKOP-16-2016-
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 3. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. július 20-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenTelepülés típusok és kialakulásuk. Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2018/2019. tanév
Település típusok és kialakulásuk Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK RGVI 2018/2019. tanév 3155 település 346 város 2809 község (2018.) a 2011. évi CLXXXIX. Tv Magyarország helyi önkormányzatairól Közigazgatási
RészletesebbenI. FEJEZET Vagyoni típusú adók. 1. Építményadó. Az adókötelezettség
Abaliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2006. (XII.15.) rendelete a helyi adók megállapításáról a 8/2007.(III.08.), a 16/2008.(XI.20.), 11/2009.(XI.17.), és a 13/2010.(XI.23.) rendelettel
RészletesebbenÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez
ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez Alulírott Körmendy János okl. építészmérnök, Hegykő megbízott főépítésze nyilatkozom,
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. augusztus 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. augusztus Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenBENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007
RészletesebbenTájékoztató. A képzés célja:
Tájékoztató A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése. A kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem okozta ártalmak azonosítása és kezelése c. képzésről A képzést szervezi:, EFOP-1.2.4-VEKOP-16-2016-
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. augusztus 17-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenLEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1 LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenE dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.
Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (wwwantszhu), valamint
Részletesebbenaz 1.1. pont b) alpontja és a 2.2. pont tekintetében az Üttv (3) bekezdésében meghatározott
11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése
RészletesebbenM i é r t é p p e n K e c s k e m é t?
M i é r t é p p e n K e c s k e m é t? ? A szövegkörnyezet 1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után ( török idők ) elnéptelenedés, falvak megszűnése
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVII. évfolyam, 3. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. július 16-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA kreatív iparágak szinergiáinak feltérképezése Szlovákiára és Magyarországra
A kreatív iparágak szinergiáinak feltérképezése Szlovákiára és Magyarországra SZAKÁLNÉ KANÓ IZABELLA, SLÁVKA KLASOVÁ Szegedi Tudományegyetem, Technical University in Košice Motiváció Magyarország és Szlovákia
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenMagyar Orvosi Kamara Baranya Megyei Területi Szervezete. Magyar Orvosi Kamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete
Magyar Orvosi Kamara Baranya Megyei Területi Szervezete Cím: 7621 Pécs, Ferencesek utcája 7. Tel: 06-72-210-903, 06-72-210-903 E-mail: bmorvkam@bok.axelero.net Magyar Orvosi Kamara Bács-Kiskun Megyei Területi
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. XII. Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Debreceni Művelődési Központ, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Hagyományok Háza - együttműködve a Kézműves Alapítvánnyal - a népművészeti hagyományok továbbéltetése, a fiatalok
RészletesebbenKözigazgatási szféra
Regionális gazdaságtan Járások szerepe a területi (regionális) gazdaságtanban Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2016/2017. tanév őszi félév Urbanne.monika@gtk.szie.hu
RészletesebbenZalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január
Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott
RészletesebbenBALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.
Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi
RészletesebbenTószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól
1 Tószeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Tószeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenII.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti
ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA
BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia utca 4/a 896-21-74 237-48-80 E-mail isz.aso@bfkh.hu 13.00 18.00 13.00 16.00 8.30 13.00 8.30 12.30 BARANYA MEGYEI
RészletesebbenEllátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna
Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
RészletesebbenMagyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 2. oldal - módszertani feladat- és hatáskörében ellátja a Korm. re
Magyar joganyagok - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság - alapító okirata, mó 1. oldal Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 Az államháztartásról
RészletesebbenÉpítésfelügyeleti ellenőrzések évi tapasztalatok. Vargáné Fekete Mónika építészeti referens Építésjogi és Hatósági Főosztály
Építésfelügyeleti ellenőrzések 2015. évi tapasztalatok Vargáné Fekete Mónika építészeti referens Építésjogi és Hatósági Főosztály Építésfelügyeleti feladatellátás céljai szolgáltató közigazgatás az állampolgár
RészletesebbenSIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE
SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Véleményeztetési dokumentáció ALÁÍRÓLAP Sióagárd településképi rendeletéhez vezető településtervező: Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező TT1, É1
RészletesebbenI. rész: Kérelmező személy adatai
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a G1060-02 jelű, Vélelmezett örökös nyilvántartásba vétele iránti kérelem című nyomtatványhoz Kérjük, olvassa el az Általános tájékoztató az Egységes Mezőgazdasági Ügyfélnyilvántartási
RészletesebbenA megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
2. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1 I. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Képviselő-testületi döntésből következő módosítási helyszínek átnézeti lapja és megnevezése A módosítások számozása a tájékoztatási szakaszban lévővel
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
Részletesebben1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Csongrád Megyei Értéktár Bizottság
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Csongrád Megyei Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Részletesebben1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT
Tartalom 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 2. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK MEGOSZLÁSA ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT
Részletesebben5. melléklet a 13/2015. (II. 10.) Korm. Rendelethez
5. melléklet a 13/2015. (II. 10.) Korm. Rendelethez A 2015/2016-os tanévben induló képzésekben Szabóky Adolf tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítések Megye/Főváros Szakképesítés megnevezése
RészletesebbenHELYI TERMÉKEK PIACRA JUTÁSI LEHETŐSÉGEI. Előadó: dr. Matus László - referens (FM-AfVsF) Dátum: május Orosháza
HELYI TERMÉKEK PIACRA JUTÁSI LEHETŐSÉGEI Előadó: dr. Matus László - referens (FM-AfVsF) Dátum: 2017. május 11. - Orosháza FENNTARTHATÓSÁG - TUDATOS HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS A fenntarthatóság 3 alappillére:
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
RészletesebbenJelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2018/2019. tanévben
Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2018/2019. tanévben 2018. december 1. Jogszabályi háttér A 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet írja elő
RészletesebbenPUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.
PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2009. április 6-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2009. április Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenSzemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.
Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától
Részletesebben2015. évi LXXV. törvény
Hatály: 2016.XII.27. - 2015. évi LXXV. törvény a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
RészletesebbenKalandozó hadjáratok a szláv népek ellen zsákmányszerző hadi vállalkozások: élelem,rabszolgák.
Levédia és Etelköz Levédia Kr.u.8.században magyarok többsége Magna Hungáriából délnyugati irányba vándorolt tovább. Szállásterület: Don folyótól az Azovi-tenger mellékéig - meótiszi terület Elnevezése:Levédiről
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi
RészletesebbenALAPELLÁTÁS IV. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK
ALAPELLÁTÁS IV. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK 2003. évi összesítés a 227/2002.(XI.7.) Korm. rendelet alapján 1775. számon elrendelt JELENTÉS A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKRÓL (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek
RészletesebbenA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata
VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai
RészletesebbenA szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon
A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon Tikász Ildikó Edit 216. december 8. Donau Soja Kongresszus Hüvelyesek Nemzetközi Éve GMO-mentes jelölés Rekord szójatermés Termeléshez kötött
RészletesebbenFelhívás partnerségi egyeztetésre
SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
RészletesebbenTantárgy neve. Magyarország társadalomföldrajza I-II. Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Magyarország társadalomföldrajza I-II. Tantárgy kódja FDB1603; FDB1604 Meghirdetés féléve 3-4 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi
RészletesebbenBevezetés. Előzmények
ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.
RészletesebbenBALATONFŐKAJÁR SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA, HATÁLYOS TERVDOKUMENTÁCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A 15/2004. (IV.28.) ÖKT sz. határozattal megállapított szöveges munkarész A 35/2008. (IX.22.) ÖKT. határozat
RészletesebbenSzékelyszenterzsébet
Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.
RészletesebbenA magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása
A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően
RészletesebbenGABONAPIACI HELYZETKÉP
GABONAPIACI HELYZETKÉP Malom és sütőipari Osztályülés, Budapest 2017. április 10. Mátyus Kornél NAK A világ gabonakészleteinek várható alakulása Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)
RészletesebbenHÖT-ök napi készenléti szolgálati létszáma 54%-os egységes tartalékképzéssel (megyei bontásban)
-ök napi készenléti szolgálati létszáma 5%-os egységes tartalékképzéssel (megyei bontás) Létszám Módosított javaslat OSZ jav. tartalék % nettó OSZ jav. Tartalék % Mohács 5 5, 5,, - -,,, 5,, -, 5,, 5, 5,
RészletesebbenFalufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület
Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,
RészletesebbenA Tanyafejlesztési Program pályázatainak tapasztalatai
A Tanyafejlesztési Program pályázatainak tapasztalatai Dr. Szabó Mátyás Agrárfejlesztési Főosztály főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2016. augusztus 22. XVII. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
RészletesebbenXIII. 2. Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára 1331-1876
Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára Raktári helye: Mester utca, földszint, 50. állvány, 16. polc-51. állvány, 7. polc a) Családülési jegyzőkönyvek 1733-1864 2,04 fm (Protocollum concursum) b)
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. április 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági
RészletesebbenA Magyarországon telepített traffipaxok országos listája
A Magyarországon telepített traffipaxok országos listája 2019.02.15 BÁCS-KISKUN MEGYE Kecskemét, 5. sz. főút, 82+592 km-szelvény Apostag, 51. sz. főút, 74+494 km-szelvény Baja, 51. sz. főút, 159+319 km-szelvény
RészletesebbenA Tanyafejlesztési Program
A Tanyafejlesztési Program V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2016. május 17. A 2016. évi Tanyafejlesztési Program indító
RészletesebbenBálint Kirizsán Imola A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY
dr. SzabóTARTÓSZERKEZETI Bálint Kirizsán Imola A BÖGÖZI REFORMÁTUS TEMPLOM KÉRDÉSEI A NAGYKÁROLYI KÁROLYI KASTÉLY Az Árpád-kori Kaplony nemzetségből származó Károlyi dinasztia egyike a legrégibb ősi A
RészletesebbenSta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás
Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk
RészletesebbenSzerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre. Magyar Veronika
Szerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre Magyar Veronika Bevezetés Alapelvek Az ember a környezetét folyamatosan alakítja A társadalmi-gazdasági körülmények velejárója a táj folyamatos alakulása
RészletesebbenOktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december
Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben 2011. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról
RészletesebbenA szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon
A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon Tikász Ildikó Edit 2015. november 17. Az EU-28 szójatermesztése Terület (1000 hektár) 2014 2015 15/14 EU-28 (%) %-ában IT 233 320 +37 45 FR
RészletesebbenKEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor
KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos
RészletesebbenBEVEZETŐ. Első rész. Nemesrempehollós község címerének megállapításáról és használatáról. A címer leírása. 1.. A címer használata 2..
Nemesrempehollós Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1994. (VIII.18.) sz. rendelete a község címeréről, zászlajáról és azok használatának rendjéről BEVEZETŐ Nemesrempehollós község 1937-ben egyesült
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenITT KELL IGÉNYELNI A NYUGDÍJAT
ITT KELL IGÉNYELNI A NYUGDÍJAT Nyugdíj iránti igényt az alábbi járási hivatalnál illetve ha a jogszerző már nyugellátásban részesült a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell előterjeszteni. Nemzetközi nyugdíjügyekben
RészletesebbenOktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december
Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben 2012. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról
Részletesebben