A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény ha tály ba lé pé sé vel össze - füg gõ egyes tör vények módosításáról... 5200 2005: LXXXIV. tv. A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény mó do sí tá sá ról... 5268 26/2005. (VII. 11.) HM BM IM MeHVM e. r. Oldal A szoros felügyelet alá helyezés végrehajtásának, valamint a kato - nával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom ellenõrzésének sza bá lya i ról szóló 46/2002. (X. 10.) HM BM IM MeHVM együttes rendelet módosításáról... 5275 22/2005. (VII. 11.) PM r. A Vám tarifa Ma gya rá zat ról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM ren de let mó do sí tá sá ról... 5276 51/2005. (VII. 11.) ME h. Kormányzati fõtisztviselõi kinevezésrõl... 5354 A Pénzügyminisztérium pályázati kiírása oktatók, szakértõk képzé - sére és adatbázisban való regisztrációjára... 5354 Ára: 3082, Ft

5200 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 2005. évi LXXXIII. tör vény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör vény hatálybalépésével összefüggõ egyes tör vények módosításáról* ELSÕ FEJEZET Belügyi ágazati feladatokkal összefüggõ tör vények 1. Az anya köny vek rõl, a há zas ság kö té si el já rás ról, a név vál toz ta tás ról és a név vi se lés rõl szóló 1982. évi 17. tör vényerejû ren de let (a továb biak ban: Anyt.) 27/A. -a a kö vet ke zõ (4) (7) be kez dés sel egé szül ki: (4) Az anya köny vi ki vo na ton két utó ne vet le het fel tün - tet ni. Annak a sze mély nek, aki nek szü le té si anya köny vi be jegy zé se ket tõ nél több utó ne vet tar tal maz, a szü le té si anya köny vi ki vo nat ki ál lí tá sá nál írás ban nyi lat koz nia kell, hogy me lyik két utó ne vét kí ván ja vi sel ni. A nyi lat ko zat alap ján a szü le té si anya könyv ben az utó ne vét ki kell ja ví - ta ni. Ha az érin tett sze mély a nyi lat ko za tot nem te szi meg, az anya köny vi ki vo nat ra az anya könyv ben sze rep lõ utó ne - vei kö zül az elsõ ket tõt kell fel tün tet ni. (5) El halt sze mély ese tén, amennyi ben szü le té si anya - köny vi be jegy zé se ket tõ nél több utó ne vet tar tal maz, az el - halt há zas sá gi anya köny vi be jegy zé sét, en nek hi á nyá ban még éle té ben tett sze mé lyes nyi lat ko za tát kell ala pul ven ni a vi selt utó ne vek te kin te té ben, és a ha lot ti anya könyv be a (6) be kez dés ben fog lal tak sze rint kell utó ne vét (utóne - veit) be je gyez ni. (6) Ha az el halt sze mély 1953. ja nu ár 1-je után kö tött há zas sá got, a ha lot ti anya könyv be a há zas sá gi be jegy zés - ben sze rep lõ utó ne vet (utó ne ve ket) kell fel tün tet ni. 1953. ja nu ár 1-je után kö tött há zas sá gi be jegy zés hi á nyá ban az el halt utol só sze mély azo no sí tó iga zol vá nyá ban, en nek hiányában egyéb, sze mély azo no sí tás ra al kal mas ok má - nyá ban sze rep lõ utó ne vet (utó ne ve ket) kell fel tün tet ni. (7) A (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott ese tek ben a szü le - té si és 1953. ja nu ár 1-je elõt ti há zas sá gi be jegy zés ese té - ben a há zas sá gi anya könyv ben az el halt utó ne vé nek ja ví - tá sát a ha lá les etet nyil ván tar tó anya könyv ve ze tõ ér te sí té se alap ján kell el vé gez ni. * A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. jú li us 4-i ülés nap ján fo gad ta el. 2. Az Anyt. 28/A. -a a kö vet ke zõ (8) és (9) be kez dés - sel egé szül ki: (8) A szü le té si név meg vál toz ta tá sá ra irá nyuló el já rás ügy in té zé si ha tár ide je ha tör vény el té rõ en nem ren del ke - zik 60 nap. (9) Amennyi ben a ké re lem hi á nyo san ér ke zik, a hi ány - pót lá si fel hí vást a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 15 na - pon be lül kell ki bo csá ta ni. 3. Az Anyt. 32. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az ada tok vál to zá sa ese tén anya köny vez ni kell: a) a gyer mek, ille tõ leg a szü lõ szü le té si csa lá di és utó - ne vé nek meg vál to zá sát, b) a gyer mek, ille tõ leg a szü lõ ket tõ nél több utó ne vé - nek a 27/A. (4) és (7) be kez dé sé ben sza bá lyo zott ki ja ví - tá sát, c) a gyer mek, ille tõ leg a szü lõ sze mé lyi azo no sí tó já nak meg vál to zá sát, d) a gyer mek ne mé nek meg vál to zá sát, e) a gyer mek csa lá di jog ál lá sá nak meg vál to zá sát, f) a szü lõk, illetve a gyer mek ma gyar ál lam pol gár sá gá - nak meg szû né sét, a ma gyar ál lam pol gár ság meg szer zé sét; va la mint az is mert té vált ál lam pol gár sá gát, a té ve sen be - jegy zett kül föl di ál lam pol gár ság tör lé sét, g) a be jegy zett sze mély ha lá lát. 4. Az Anyt. 40. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) Ha az ügy fél olyan adat iga zo lá sát kéri, amely nem adat tar tal ma az anya köny vi ki vo nat nak, ha tó sá gi bi zo nyít - vány ki adá sá nak van he lye. 5. Az Anyt. a kö vet ke zõ al cím mel és 41/A 41/D. -ok - kal egé szül ki: Elektronikus ügyintézés az anyakönyvi, házasságkötési és névváltoztatási eljárásban 41/A. (1) Az anya köny vi, a há zas ság kö té si és a név - vál toz ta tá si el já rá sok ban a (2) be kez dés ben fog lalt ese te - ket ki vé ve nincs he lye elekt ro ni kus ügy in té zés nek. (2) Az ügy fél anya köny vi ki vo na tá nak, ha tó sá gi bi zo - nyít vá nyá nak és név vál toz ta tá si ok irat-má so la tá nak ki ál lí - tá sát elekt ro ni kus úton is ké rel mez he ti. 41/B. (1) Az anya köny vi be jegy zé sek cél já ra, va la - mint az anya köny vi ki vo nat ki ál lí tá sá ra szol gá ló biz ton sá - gi ok má nyok ról a köz hi te les sé get szol gá ló ellen õr zés, va - la mint a vissza élé sek meg aka dá lyo zá sa cél já ból köz pon ti nyil ván tar tást (a továb biak ban: nyil ván tar tás) kell ve zet ni. (2) A nyil ván tar tás tar tal maz za: a) az ok mány aa) fel hasz ná lá sá ra jo go sult te le pü lés meg ne ve zé sét és azo no sí tó ját, ab) egye di azo no sí tó ját, ac) be vé te le zé sé nek he lyét és ide jét, ad) tény le ges tá ro lá si he lyét,

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5201 ae) ki ál lí tá sá ra, fel hasz ná lá sá ra, ér vé nyes sé gé re és se - lej te zé sé re vo nat ko zó ada to kat (ál la pot-ada tok), b) a ki ál lí tott anya köny vi ki vo nat ban sze rep lõ sze mé - lyes és ok mány azo no sí tó ada to kat, c) az anya köny vi ki vo nat ki ál lí tá sát kérõ ügy fél sze - mély azo no sí tó ada ta it, d) az anya köny vi ki vo na tot ki ál lí tó anya könyv ve ze tõ azo no sí tá sá hoz szük sé ges ada to kat. (3) A nyil ván tar tás ban tá rolt ada tok meg is me ré sé re, ille tõ leg igény lé sé re köz vet len (on li ne) hoz zá fé rés sel jo - go sult: a) a te le pü lés meg bí zott anya könyv ve ze tõ je, b) a he lyet te sí tõ anya könyv ve ze tõ a ki ren de lés idõ tar - ta ma alatt, to váb bá c) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott kör zet köz pon - ti fel ada to kat el lá tó te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je, ille tõ leg az út le vél ha tó ság sze mély azo no sí tás ra al kal mas ha tó sá gi iga zol vány ki adá si el já rás ban, va la mint d) tör vény ben meg ha tá ro zott fel ügye le ti fel ada tai el lá - tá sá hoz a me gyei (fõ vá ro si) köz igaz ga tá si hi va tal és a Bel - ügy mi nisz té ri um anya köny vi fel ada tok el lá tá sá ra ki je lölt szer ve (a továb biak ban: köz pon ti anya köny vi szerv). (4) A (3) be kez dés sze rin ti be te kin té se ket, ille tõ leg adat igény lé se ket nap lóz ni kell, a nap ló ál lo má nyo kat az ok ira tok ki ál lí tá sá tól szá mí tott 5 évig kell meg õriz ni. (5) A nyil ván tar tás ból és a (4) be kez dés sze rin ti nap ló - ál lo má nyok ból adat szol gál ta tás a bí ró ság és a nem zet biz - ton sá gi szol gá la tok ré szé re, fel ada ta ik el lá tá sa ér de ké ben a rá juk vo nat ko zó tör vényekben meg ha tá ro zott cé lok és fel té te lek tel je sü lé se ese tén, va la mint a nyo mo zó ha tó sá - gok bûn ül dö zé si te vé keny sé gé nek el lá tá sá hoz tel je sít he tõ. (6) A (2) be kez dés c) d) pont já ban meg ha tá ro zott ada - to kat az anya köny vi ki vo nat ki ál lí tá sát kö ve tõ öt év el tel - té vel tö röl ni kell. 41/C. (1) A 41/B. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott nyil ván tar tást a bel ügy mi nisz ter ál tal ki je lölt szerv ve ze ti, amely a 41/B. (5) be kez dés sze rin ti adat to váb bí tás te kin - te té ben adat ke ze lõ ként, a nyil ván tar tás ban sze rep lõ egyéb sze mé lyes ada tok te kin te té ben adat fel dol go zó ként tar to - zik fe le lõs ség gel. (2) A nyil ván tar tás ve ze té sé hez a nyil ván tar tott ada - tok és azok vál to zá sai te kin te té ben a bel ügy mi nisz ter ren de le té ben meg ha tá ro zott rend sze rint adat ke ze lõ ként adat szol gál ta tás ra kö te le zett: a) a te le pü lé si ön kor mány zat pol gár mes te ri hi va ta lá - nak anya könyv ve ze tõ je, b) a te le pü lé si ön kor mány zat pol gár mes te ri hi va ta lá - nak jegy zõ je, va la mint c) a me gyei (fõ vá ro si) köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je. 41/D. (1) A 41/B. (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott, köz vet len hoz zá fé ré si jo go sult ság gal ren del ke zõk rõl a 41/C. (1) be kez dé se sze rin ti szerv nyil ván tar tást ve zet, amely tar tal maz za: a) a te le pü lé si ön kor mány zat pol gár mes te ri hi va ta lá - nak anya könyv ve ze tõi fel ada tok kal meg bí zott köztiszt - viselõje, a me gyei (fõ vá ro si) köz igaz ga tá si hi va tal és a köz pon ti anya köny vi szerv hoz zá fé rés re jo go sult köz tiszt - vi se lõ je sze mély azo no sí tó ada ta it (csa lá di és utó ne vét, szü le té si he lyét és ide jét, any ja ne vét), b) az anya könyv ve ze tõ meg bí zá sa sze rin ti te le pü lé sek ne vét, a kör jegy zõ sé gi szék hely ön kor mány zat meg ne ve - zé sét, he lyet te sí tés ese tén a meg bí zás idõ tar ta mát, c) a jo go sult sá got biz to sí tó köz igaz ga tá si hi va tal, to - váb bá a köz pon ti anya köny vi szerv meg ne ve zé sét, a jo go - sult ság idõ tar ta mát, d) az a) pont ban meg ha tá ro zott sze mé lyek hoz zá fé ré si jo go sult sá got biz to sí tó fel hasz ná lói kár tya-azo no sí tó ját, fel hasz ná lói ne vét, a hoz zá fé ré si jo go kat, e) az a) c) pon tok ban meg ha tá ro zott ada tok ban be kö - vet ke zett vál to zá so kat. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tás ve ze té sé hez a nyil ván tar tott ada tok és azok vál to zá sai te kin te té ben a bel ügy mi nisz ter ren de le té ben meg ha tá ro zott rend sze rint adat ke ze lõ ként adat szol gál ta tás ra kö te le zett: a) a te le pü lé si ön kor mány zat pol gár mes te ri hi va ta lá - nak jegy zõ je, b) a me gyei (fõ vá ro si) köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je, va la mint c) a köz pon ti anya köny vi szerv ve ze tõ je. (3) Az (1) be kez dés a) e) pont já ban meg ha tá ro zott ada - to kat a nyil ván tar tás a jo go sult ság meg szû né sé tõl szá mí - tott öt évig tar tal maz za. 6. Az egyé ni vál lal ko zás ról szóló 1990. évi V. tör vény (a továb biak ban: Evtv.) 8. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) Ha va la mely ha tó sá gi en ge dély meg adá sá hoz kü - lön jog sza bály az egyé ni vál lal ko zói jog vi szony iga zo lá sát írja elõ, a kör zet köz pon ti jegy zõ a vál lal ko zói iga zol ványt ki ál lít ja, egy ide jû leg meg fe le lõ ha tár idõ ki tû zé se mel lett fel hív ja a ké rel me zõt az érin tett ha tó sá gi en ge dély utó la - gos be mu ta tá sá ra. 7. Az Evtv. 14. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont tal egé szül ki: (Az egyé ni vál lal ko zó tól vissza kell von ni az iga zol - ványt, ha) e) a vál lal ko zó a 8. (3) be kez dé sé ben fog lalt fel hí vás el le né re az érin tett ha tó sá gi en ge délyt a meg adott ha tár - idõn be lül nem mu tat ja be. 8. A pol gá rok sze mé lyi ada ta i nak és lak cí mé nek nyil - ván tar tá sá ról szóló 1992. évi LXVI. tör vény (a továb biak - ban: Nytv.) 11. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A nyil ván tar tás tar tal maz za a pol gár) b) ma gyar vagy kül föl di ál lam pol gár sá gát, ille tõ leg hon ta lan sá gát (a továb biak ban: ál lam pol gár ság), va la mint me ne kült, be ván do rolt, le te le pe dett, ille tõ leg EGT tar tóz - ko dá si en ge dé lyes jog ál lá sát;

5202 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám 9. Az Nytv. 17. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) A Hi va tal a sze mély azo no sí tó iga zol vány ok mány - azo no sí tó ját meg je lö lõ ké rel me zõ ré szé re a fel hasz ná lás cél já nak és jog alap já nak iga zo lá sa nél kül is adat szol gál ta - tást tel je sít a sze mély azo no sí tó iga zol vány ki adá sá ról, ér - vé nyes sé gé nek, el vesz té sé nek, el lo pá sá nak, meg sem mi sü - lé sé nek, ta lá lá sá nak, meg ke rü lé sé nek té nyé rõl. Az adat - szol gál ta tá si el já rás elekt ro ni kus ügy in té zés út ján is foly - hat. 10. (1) Az Nytv. 29. -át meg elõ zõ Sze mély azo no sí - tó iga zol vány al cím he lyé be a kö vet ke zõ al cím lép: Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok (2) Az Nytv. 29. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A pol gár elekt ro ni kus úton is be je lent he ti a sze - mély azo nos sá ga iga zo lá sá ra al kal mas ha tó sá gi iga zol vá - nya el vesz té sét, el lo pá sát, meg sem mi sü lé sét és kér he ti annak pót lá sát, amennyi ben ada ta i ban nem kö vet ke zett be vál to zás. Ilyen eset ben a ha tó sá gi iga zol ványt az ok - mány azo no sí tó adat ki vé te lé vel a pót lás ra ke rü lõ ko ráb bi ha tó sá gi iga zol vánnyal meg egye zõ adat tar ta lom mal kell ki ad ni. A fel so rolt és a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese te ket ki vé ve a sze mély azo nos ság iga zo lá sá ra al kal mas ha tó sá gi iga zol vá nyok ki adá sá val össze füg gõ el já rá so kat elekt ro ni kus úton nem le het in téz ni. A sze mély azo nos ság iga zo lá sá ra al kal mas ha tó sá gi iga zol vá nyok ki adá sá ra irá - nyuló ké re lem csak sze mé lye sen terjeszthetõ elõ. (3) Az Nytv. 29. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (4) A pol gár sze mély azo nos sá gát a sze mély azo no sí - tó iga zol vá nyon túl min den olyan ha tó sá gi iga zol vány iga zol ja, amely tar tal maz za a (3) be kez dés a) d)) és g) i) pont ja i ban meg ha tá ro zott ada to kat. Ilyen adat tar tal mú ha - tó sá gi iga zol vány nak te kin ten dõ kü lö nö sen az ér vé nyes út le vél és az új tí pu sú kár tya for má tu mú ve ze tõi en ge dély. A fel so rolt, illetve az elõ zõ ek nek meg fe le lõ adat tar tal mú ér vé nyes ha tó sá gi iga zol vá nyok be mu ta tá sa ese té ben sze - mély azo no sí tás cél já ból jog sza bály ban meg ha tá ro zott ki vé te lek kel a pol gár nem kö te lez he tõ más ok mány be - mu ta tá sá ra. 11. A bûn ügyi nyil ván tar tás ról és a ha tó sá gi er köl csi bi zo nyít vány ról szóló 1999. évi LXXXV. tör vény (a továb biak ban: Bnyt.) 49. -a a kö vet ke zõ (4) és (5) be - kez dés sel egé szül ki: (4) A bûn ügyi nyil ván tar tó az érin tett nek a róla nyil - ván tar tott bûn ügyi sze mé lyes ada tá ról a sze mé lyes ada tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá nos sá gá ról szóló 1992. évi LXIII. tör vény 12 13. -ában fog lal tak sze rint ad tá jé koz ta tást. (5) A (4) be kez dés ben sza bá lyo zott el já rás so rán az érin tett a tá jé koz ta tás irán ti ké rel mét elekt ro ni kus úton is elõ ter jeszt he ti. 12. (1) A Bnyt. 58. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A ha tó sá gi er köl csi bi zo nyít vány ki ál lí tá sát kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint ki zá ró lag az érin tett sze mély kér he ti. (2) A Bnyt. 58. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) Az er köl csi bi zo nyít vány ki adá sa irán ti ké re lem elekt ro ni kus úton is elõ ter jeszt he tõ. 13. (1) A köz úti köz le ke dé si elõ éle ti pont rend szer rõl szóló 2000. évi CXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Kpt.) 11. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A pont rend szer re a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény sza bá lya it a (2) (5) be kez dés ben fog lalt el té ré sek - kel kell al kal maz ni (2) A Kpt. 11. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki és az ere de ti (4) be kez dés szá mo zá sa (5) be kez dés re vál - to zik: (4) Nincs he lye a ve ze tõi en ge dély vissza vo ná sát el - ren de lõ ha tá ro zat mél tá nyos sá gi el já rás ban tör té nõ mó do - sí tá sá nak vagy vissza vo ná sá nak. 14. (1) A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény (a továb biak ban: Ktv.) 22/A. -a (8) be kez - dé sé nek e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö te le zett sé get] e) a köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügy ben dön tés re jo go sult köz tiszt vi se lõ két éven te, (2) A Ktv. 22/B. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A 22/A. (11) be kez dé sé ben em lí tett el len õr zé si el já rást a Bel ügy mi nisz té ri um foly tat ja le. A va gyon nyi - lat ko zat té te lé re, az el len õr zé si el já rás le foly ta tá sá ra vo - nat ko zó rész let sza bá lyo kat a kormány ál la pít ja meg. 15. A Ktv. 72. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (5) E tör vény al kal ma zá sá ban hoz zá tar to zó: a) az egye nes ág be li ro kon és annak há zas tár sa, b) az örök be fo ga dó és a ne ve lõ szü lõ, c) az örök be fo ga dott és a ne velt gyer mek, d) a test vér, a há zas társ, az élet társ, e) a há zas társ nak, az élet társ nak egye nes ág be li ro ko na, test vé re és a test vér há zas tár sa.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5203 MÁSODIK FEJEZET Egészségügyi ágazati feladatokkal összefüggõ tör vények 16. Az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol - gá lat ról szóló 1991. évi XI. tör vény 14. -a (2) be kez dé sé - nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A má sod fo kú el já rás) c) amennyi ben elsõ fo kon a Tisz ti fõ or vo si Hi va tal, az or szá gos tisz ti fõ or vos vagy az or szá gos tisz ti fõ gyógy sze - rész járt el, a kü lön jog sza bály sze rin ti jog or vos la ti ha tó - ság ha tás kö ré be tar to zik. 17. A sze mély azo no sí tó jel he lyé be lépõ azo no sí tá si mó dok ról és az azo no sí tó kó dok hasz ná la tá ról szóló 1996. évi XX. tör vény 21. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) A TAJ szám ról szóló ha tó sá gi iga zol ványt az érin - tett la kó he lye sze rint ille té kes me gyei, fõ vá ro si egész ség - biz to sí tá si pénz tár ál lít ja ki és jut tat ja el az érin tett ré - szére. 18. A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény (a továb biak ban: Ebtv.) a kö - vet ke zõ 5/A. -sal egé szül ki: 5/A. Az e tör vény sze rin ti cse lek mé nyek az iga zo - lá si ké re lem elõ ter jesz tése és az adat vé del mi kö ve tel mé - nyek biz to sí tá sa ese tén az egész ség biz to sí tás igaz ga tá si szer ve i nek ha tás kö ré be tar to zó jog or vos la tok irán ti ké re - lem elõ ter jesz tése ki vé te lé vel elekt ro ni kus ügy in té zés ke re té ben nem gya ko rol ha tók. 19. Az Ebtv. 61. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az igényt ha tá ro zat ban kell el bí rál ni. Az e tör vény - ben meg ha tá ro zott ese tek ben nem kell ha tá ro za tot hoz ni, ha az igényt tel jes mér ték ben tel je sí tik. 20. Az Ebtv. 69. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 69. Ha az ille té kes egész ség biz to sí tá si szerv a pénz - be li el lá tá si igény ér vé nye sí té sé rõl az elõ írt ha tár idõn be lül nem gon dos ko dik, az Art.-ben meg ha tá ro zott ké se del mi pót lék kal azo nos mér té kû ka ma tot kö te les fi zet ni a jo go - sult ré szé re. Nem kell meg fi zet ni a ka ma tot, ha a ka mat össze ge nem ha lad ja meg az 1000 fo rin tot. 21. Az Ebtv. 75. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A ki fi ze tõ hely nek, to váb bá az igaz ga tó ság nak a be - teg sé gi és anya sá gi el lá tás sal, va la mint a bal ese ti táp pénz - zel kap cso lat ban tett in téz ke dé se, ille tõ leg ho zott ha tá ro - za ta ellen a mun kál ta tó szék he lye (te lep he lye) sze rint ille - té kes MEP-hez le het fel leb bez ni. HARMADIK FEJEZET Fog lal koz ta tás po li ti kai és mun ka ügyi ága za ti fel ada tok kal össze füg gõ tör vények 22. A fel nõtt kép zés rõl szóló 2001. évi CI. tör vény (a továb biak ban: Fktv.) 8. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A nyil ván tar tás sal kap cso la tos el já rás ban a köz - igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé se it kell al kal maz ni. A mun ka ügyi köz - pont dön té se ellen be nyúj tott fel leb be zést a Foglalkozta - tási Hi va tal bí rál ja el. 23. Az Fktv. 10. -ának (8) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (8) A mun ka ügyi köz pont el len õr zé si te vé keny sé gé re a Ket. ha tó sá gi el len õr zés re vo nat ko zó ren del ke zé se it kell al kal maz ni. A mun ka ügyi köz pont ál tal ho zott dön tés ellen be nyúj tott fel leb be zést a Fog lal koz ta tá si Hi va tal bí - rál ja el. 24. Az Fktv. 13. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A FAT a fel nõtt kép zést foly ta tó in téz mé nyek és a fel nõtt kép zé si prog ra mok akk re di tá ci ó ja irán ti ké re lem rõl annak az NFI-hez tör té nõ meg ér ke zé se nap já tól szá mí tott 60 na pon be lül dönt. A FAT dön té se ellen a fog lal koz ta tás - po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter hez le het fel leb be zést be - nyúj ta ni. Az akk re di tá ci ós el já rás ra egyéb ként a Ket. sza - bá lya it kell al kal maz ni. 25. A mun ka vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör - vény (a továb biak ban: Mvt.) 16. -ának he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: 16. Az ál lam ha tó sá gi te vé keny ség ke re té ben, a köz - igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) sze rin ti el já rá si rend ben a VII. Fe je zet ben meg ha - tá ro zot tak sze rint a) elõ se gí ti és ellen õr zi a mun ka vé de lem re vo nat ko zó sza bá lyok vég re haj tá sát, b) el lát ja az e tör vény, a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun - ka ügyi, az egész ség ügyi mi nisz ter ren de le te és kü lön jog - sza bály sze rin ti en ge dé lye zést és nyil ván tar tást. 26. Az Mvt. 68. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 68. (1) Ha a sé rült a mun kál ta tó nak a mun ka bal eset be je len té sé vel, ki vizs gá lá sá val kap cso la tos in téz ke dé sét vagy mu lasz tá sát sé rel me zi, úgy a te rü le ti leg ille té kes mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõ ség hez, bá nyá - sza ti mun ka bal eset ese tén az ille té kes bá nya ka pi tány ság - hoz ké re lem mel for dul hat. (2) Ha a sé rült meg halt vagy egész sé gi ál la po ta miatt jo - ga i nak ér vé nye sí té sé re nem ké pes, az (1) be kez dés ben

5204 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám meg ha tá ro zott jo go kat a sé rült hoz zá tar to zó ja gya ko rol - hat ja. A ké re lem ben a hoz zá tar to zói mi nõ sé get va ló szí nû - sí te ni kell. 27. Az Mvt. a kö vet ke zõ al cím mel és 82/B. -sal egé - szül ki: Az OMMF, illetve a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelõségei jogkörére vonatkozó külön szabályok 82/B. Az OMMF és te rü le ti mun ka biz ton sá gi és mun - ka ügyi fel ügye lõ sé gei mun ka biz ton sá gi ha tó sá gi te vé - keny sé gé re a Ket. sza bá lya it e tör vény el té rõ ren del ke zé - se i vel együtt kell al kal maz ni. 28. Az Mvt. a kö vet ke zõ 82/C. -sal egé szül ki: 82/C. (1) A mun ka biz ton sá gi ha tó sá gi el já rá sok so - rán az új ra fel vé te li el já rás ra vo nat ko zó sza bá lyok nem al - kal maz ha tók. (2) Mél tá nyos sá gi el já rást pénz fi ze tés re kö te le zett ter - mé sze tes sze mély a jog erõs dön tést hozó szerv nél kez de - mé nyez het. Az el já rást a kö te le zett azon hoz zá tar to zó ja is kez de mé nyez he ti, aki a pénz össze get a pol gá ri jog sza bá - lyai sze rint meg fi zet ni kö te les. (3) Fel ügye le ti el já rás ke re té ben a ha tó sá gi el já rás so rán ho zott dön tés nem vál toz tat ha tó meg és nem sem mi sít he tõ meg, ha a kö te le zett sé get meg ál la pí tó dön tés jog erõ re emel ke dé sé tõl vagy ha a tel je sí té si ha tár idõ ezt meg ha lad - ja, ak kor a tel je sí té si ha tár idõ utol só nap já tól szá mí tott egy év el telt. (4) A ha tó sá gi el já rás so rán ho zott dön tés vég re haj tá sát az OMMF elsõ fo kon el já ró szer ve fo ga na to sít ja. E szer vet a vég re haj tás fo ga na to sí tá sa so rán a vég re haj tó szol gá lat - tal azo nos jo gok il le tik meg és kö te le zett sé gek ter he lik. (5) A ha tó sá gi el já rás so rán ho zott ön ál ló fel leb be zés - sel meg tá mad ha tó vég zé sek bí ró sá gi fe lül vizs gá la ta nem pe res el já rás ban tör té nik. 29. Az Mvt. a kö vet ke zõ 83/A. -sal egé szül ki: 83/A. (1) Az OMMF a mun ka biz ton sá gi ha tó sá gi ellen õr zés so rán hi va tal ból vagy a sé rült, ille tõ leg hoz zá - tar to zó ja ál tal a 68. alap ján kez de mé nye zett el já rás ban jár el. (2) Az OMMF fel ügye lõ je ille té kességi te rü le tén kí vül, va la mint az OMMF köz tiszt vi se lõ je Ma gyar or szág egész te rü le tén az OMMF el nö ke ál tal ki ál lí tott meg bí zó le vél bir to ká ban vé gez het el len õr zést. Az ellen õr zés alap ján in - dult el já rás le foly ta tá sá ra az a fel ügye lõ ség jo go sult, amely nek ille té kességi te rü le tén az ellen õr zés tör tént, ki - vé ve, ha a ki zá rá si ok miatt má sik fel ügye lõ ség ke rült ki je - lö lés re. 30. (1) Az Mvt. 84. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A te rü le ti mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye - lõ ség fel ügye lõ je el sõ fo kú ha tó ság ként jo go sult a) a mun ka he lyek te kin te té ben a mun kál ta tót ha tá ro - zat ban kö te lez ni, hogy írás ban nyújt son tá jé koz ta tást a meg je lölt mun ka biz ton sá gi kö ve tel mé nyek tel je sí té sé rõl; b) ille té kességi te rü le tén va la mennyi mun ka he lyen kü lön en ge dély nél kül, el len õr zé si jo go sult sá gát az erre jo go sí tó iga zol vá nyá val iga zol va el len õr zést tar ta ni. Az iga zol vány a sor szá mot, az el já ró fel ügye lõ ne vét és az ille té kes fel ügye lõ ség meg ne ve zé sét tar tal maz za. Az ille - té kességi te rü le ten kí vü li ellen õr zés fel té te le i re a 83/A. (2) be kez dé sé ben fog lal ta kat kell al kal maz ni; c) a mun ka bal ese te ket, ki vé ve a köz úti és légi köz le ke - dés sel kap cso la to sa kat a mun kál ta tó ez irá nyú fe le lõs sé - gét nem érint ve ki vizs gál ni; d) a mun kál ta tót fel hív ni az egész sé get nem ve szé lyez - te tõ és biz ton sá gos mun ka vég zés kö ve tel mé nye i nek tel je - sí té sé re; e) a mun kál ta tót a fel tárt hi á nyos sá gok meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül tör té nõ meg szün te té sé re kö te lez ni; f) az egész sé get nem ve szé lyez te tõ és biz ton sá gos mun ka vég zés re vo nat ko zó elõ írások sú lyos meg sze gé sé - vel fog lal koz ta tott mun ka vál la lót a ki fo gás olt mun ka vég - zés tõl el til ta ni; g) a mun ka vál laló egész sé gét, tes ti ép sé gét köz vet le nül fe nye ge tõ ve szély ese tén annak el há rí tá sá ig a ve szé - lyes te vé keny ség, ille tõ leg üzem, üzem rész, mun ka esz köz mû kö dé sé nek, hasz ná la tá nak fel füg gesz té sét el ren del ni; h) el ren del ni a 23. (2) be kez dé se sze rin ti el len õr zést; i) a bal ese tet mun ka bal eset nek mi nõ sí te ni, to váb bá a mun ka bal eset be je len té sét vagy ki vizs gá lá sát el ren del ni, ha a be je len tést vagy a ki vizs gá lást el mu lasz tot ták vagy nem a jog sza bály ban fog lal tak nak meg fele lõen vé gez ték, ille tõ leg ha a mun kál ta tó a bal ese tet jog sza bály ba üt kö zõ mó don nem te kin ti mun ka bal eset nek; j) a mun ka esz köz és egyé ni vé dõ esz köz mû kö dé sét, hasz ná la tát fel füg gesz te ni, ha az nem ren del ke zik a 18. (3) (4) be kez dé se i ben meg ha tá ro zott ok irat tal; k) a mun kál ta tót arra kö te lez ni, hogy az éj sza kai mun - ka vég zés ke re té ben fog lal koz ta tott mun ka vál la lói át la gos sta tisz ti kai lét szá mát, mun ka rend jét, az éj sza kai mun ka - vég zés kö rül mé nye i re vo nat ko zó a ha tá ro zat ban meg je - lölt egyéb in for má ci ó kat, va la mint a kö zölt ada tok ban, té nyek ben be kö vet ke zõ vál to zást idõ sza kon ként beje - lentse; l) a sza bály sér tés re vo nat ko zó kü lön jog sza bá lyok sze - rint el jár ni. (2) Az Mvt. 84. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) A fel ügye lõ az (1) be kez dés f), g) és j) pont ja i ban fog lalt ha tá ro za tá nak fel leb be zés re te kin tet nél kü li vég re - haj tá sát ren del he ti el. 31. Az Mvt. 85. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 85. Ha tó sá gi ügy ben a fel leb be zés el bí rá lá sá ra jo go - sult szerv nek mi nõ sül

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5205 a) a mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõ el já rá sa te kin te té ben az OMMF; b) a te rü le ti fel ügye lõ ség ve ze tõ je vo nat ko zá sá ban az OMMF el nö ke; c) az OMMF és el nö ke te kin te té ben a fog lal koz ta tás - po li ti kai és mun ka ügyi mi nisz ter. 32. Az Mvt. 86/A. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) A 81. (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tó sá gi el len õr zést a fel ügye let ki zá ró lag mun ka na pon, 8 és 20 óra kö zött vé gez he ti. A fel ügye let a mun kál ta tót és a mun ka - vál la lót az ellen õr zés meg kez dé se elõtt leg alább 3 mun ka - nap pal er rõl tá jé koz tat ja. A mun kál ta tó az ilyen cél lal a mun ka vég zé si hely ként szol gá ló in gat lan te rü le té re tör té - nõ be lé pés hez szük sé ges hoz zá já ru lást a mun ka vál la ló tól leg ké sõbb az ellen õr zés meg kez dé sé ig beszerzi. 33. A mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló 1996. évi LXXV. tör vény (a továb biak ban: Metv.) 1. -ának (6) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Az ága za ti mi nisz ter el té rõ sza bá lyo kat ál la pít hat meg a Ma gyar Hon véd ség nél, a rend vé del mi szer vek nél, illetve a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok nál e tör vény 3. -ának al kal ma zá sá ra, és a fel ada tok el lá tá sá ra ön ál ló szer ve ze tet hoz hat lét re. 34. A Metv. 2. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A mun ka ügyi el len õr zést az e tör vény ben fog lalt ki vé te lek kel elsõ fo kon az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség te rü le ti fel ügye lõ sé ge i nek mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõi, illetve mun ka - ügyi fel ügye lõi (a továb biak ban együtt: fel ügye lõ) lát ják el. 35. A Metv. 3. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A mun ka ügyi el len õr zést a fel ügye lõ hi va tal ból, az (1) be kez dés d), l) n) és p) pont ja i ban fog lalt ese tek ben, va la mint a g) pont ban a mun ka bér nek a kol lek tív szer zõ - dés ben rög zí tett mér té ke te kin te té ben annak a fél nek a ké - rel mé re foly tat ja le, aki nek (amely nek) a jo gát, jo gos ér de - két vagy jogi hely ze tét az ügy érin ti. 36. A Metv. 4. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 4. (1) A fel ügye lõ a fog lal koz ta tó va la mennyi mun - ka he lyén kü lön en ge dély és elõ ze tes be je len té si kö te les ség nél kül el len õr zést tart hat. (2) A mun ka ügyi fel ügye lõ a te rü le ti fel ügye lõ ség ille - té kességi te rü le tén kí vül, va la mint az Or szá gos Mun ka biz - ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség (a továb biak ban: OMMF) fel ügye lõ je a Ma gyar Köz tár sa ság egész te rü le - tén az OMMF el nö ke ál tal ki ál lí tott meg bí zó le vél bir to ká - ban vé gez het el len õr zést. Az ellen õr zés alap ján in dult el já - rás le foly ta tá sá ra az a fel ügye lõ ség jo go sult, amely nek ille té kességi te rü le tén az ellen õr zés tör tént, ki vé ve, ha ki - zá rá si ok miatt má sik fel ügye lõ ség ke rül ki je lö lés re. (3) Az ellen õr zés so rán a fel ügye lõ jo go sult a) be lép ni az el len õr zé se alá tar to zó va la mennyi mun - ka hely re, aka dá lyoz ta tá sa ese tén a rend õrség igény be vé te - lé re, b) az el len õr zés hez szük sé ges nyil ván tar tá sok meg te - kin té sé re, azok ról má so la tok ké szí té sé re, c) az ellen õr zés so rán az el len õr zés sel össze füg gés ben hang- és kép fel vé tel ké szí té sé re, d) a mun ka he lyen tar tóz ko dó sze mé lyek tõl az el len õr - zés hez szük sé ges fel vi lá go sí tás ké ré sé re, va la mint sze mé - lyi azo nos sá guk iga zol ta tás sal tör té nõ meg ál la pí tá sá ra, e) a Tár sa da lom biz to sí tá si Azo no sí tó Jel (TAJ) hasz ná - la tá ra. 37. A Metv. a kö vet ke zõ 4/A. -sal egé szül ki: 4/A. A mun ka ügyi fel ügye lõ ha tó sá gi el len õr zést erre jo go sí tó iga zol vány bir to ká ban vé gez het. Az iga zol - vány tar tal maz za a fel ügye lõ ne vét, az iga zol vány sor szá - mát, és annak a te rü le ti fel ügye lõ ség nek a meg ne ve zé sét, amely nek ille té kességi te rü le tén jo go sult el jár ni. 38. (1) A Metv. 8. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A 2. (1) és (2) be kez dé sé ben fog lalt szer vek ha tó - sá gi te vé keny sé gük so rán az e tör vény ben sza bá lyo zott el - té ré sek kel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) sza bá lyai sze rint jár nak el. (2) A Metv. 8. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (3) Mun ka ügyi bír ság ki sza bá sá ra, illetve a 7. (2) be - kez dé se sze rin ti ha tá ro zat meg ho za ta lá ra elsõ fo kon annak a te rü le ti fel ügye lõ ség nek a ve ze tõ je jo go sult, amely nek te rü le tén az el len õr zött mun ka hely ta lál ha tó. 39. A Metv. a kö vet ke zõ 8/A. -sal egé szül ki: 8/A. (1) Az e tör vény alap ján le foly ta tott el já rás sal kap cso la tos ké re lem elekt ro ni kus úton is elõ ter jeszt he tõ. (2) Az e tör vény alap ján le foly ta tott el já rá sok ban a Ket. jog or vos la ti el já rá sa it a kö vet ke zõ el té ré sek kel kell al kal - maz ni: a) új ra fel vé te li el já rás nak nincs he lye, b) a bí ró ság a mun ka ügyi ha tó ság bír sá got meg ál la pí tó ha tá ro za tát meg vál toz tat hat ja, ha a ha tá ro zat jog sza bály - sér tõ, és a köz igaz ga tá si ha tá ro za tot meg vál toz ta tó dön tés - hez szük sé ges ada tok ren del ke zés re áll nak, c) fel ügye le ti el já rás ke re té ben a kö te le zett sé get meg - ál la pí tó dön tés jog erõ re emel ke dé sé tõl vagy ha a tel je sí té si ha tár idõ hosszabb, annak utol só nap já tól szá mí tott egy év el tel té vel mun ka ügyi ha tá ro zat meg vál toz ta tá sá nak, ille tõ - leg meg sem mi sí té sé nek nincs he lye. (3) A mun ka ügyi ha tó sá gi el já rás ke re té ben ho zott dön - té sek vég re haj tá sát az elsõ fo kon el já ró ha tó ság fo ga na to -

5206 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám sít ja. A ha tó sá got a vég re haj tás fo ga na to sí tá sa so rán a vég - re haj tó szol gá lat tal azo nos jo gok il le tik meg és kö te le zett - sé gek ter he lik. (4) A vég re haj tást fo ga na to sí tó el sõ fo kú ha tó ság a pénz fi ze tés re kö te le zett ter mé sze tes sze mély vagy a pol gá - ri jog sze rint he lyé be lépõ örö kö se ké rel mé re a Ket. 135. -ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fi ze té si ked - vez mény mel lett vagy he lyett a tar to zást mér sé kel he ti, ille - tõ leg el en ged he ti, fel té ve, hogy a kö te le zett, illetve örö kö - se vagy a vele kö zös ház tar tás ban élõ kö ze li hoz zá tar to zó - ja egész sé gi ál la po tá ban, illetve a kö te le zett, illetve örö kö - se va gyo ni hely ze té ben a ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé se után olyan vál to zás kö vet ke zett be, amely je len tõ sen meg - ne he zí ti a kö te le zett ség teljesítését. 40. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a munkanélkü - liek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény (a továb biak - ban: Flt.) 21. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 21. (1) Az e tör vény ben, va la mint a fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott jog sza bály ban meg ha tá ro zott, fog lal koz ta - tást elõ se gí tõ tá mo ga tá sok nyúj tá sa ese tén a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ vel ha tó sá gi szer zõ dést kell köt ni. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tó sá gi szer zõ - dés tar tal maz za: a) a szer zõ dést kötõ köz igaz ga tá si szerv ne vét, szék he - lyét, az ügy szá mát, b) a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ ter mé sze tes sze mély ese - té ben a ne vét, la kó-, tar tóz ko dá si- vagy szál lás he lyét, any - ja ne vét, TAJ szá mát, adó szá mát, adó azo no sí tó je lét, nem ma gyar ál lam pol gár ese té ben ál lam pol gár sá gát, az ér vé - nyes úti ok mány szá mát is, c) a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ szer ve zet ese té ben a meg - ne ve zé sét (szék he lyét, te lep he lyét), adó szá mát a kép vi se - let re jo go sult sze mély meg ne ve zé sét, va la mint a szer ve zet szám la szá mát és a szám lá ját ve ze tõ pénz in té zet meg ne ve - zé sét, d) a köz igaz ga tá si szerv ál tal nyúj tott tá mo ga tás for má - ját, mér té két, fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta mát, mód ját, a fo lyó - sí tás egyéb fel té te le it, e) az EK-szer zõ dés 87 88. -a sze rint ál lam i tá mo ga - tás nak mi nõ sü lõ tá mo ga tás nyúj tá sa ese tén ea) a tá mo ga tás ka te gó ri á já nak meg ne ve zé sét, a tá mo - ga tás tar tal mát, eb) a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ tá jé koz ta tá sát ar ról, hogy a csekély össze gû, de mi ni má lis tá mo ga tás ként nyúj tott tá - mo ga tá sok kal kap cso la tos ira to kat 10 évig meg kell õriz ni, és a tá mo ga tást nyúj tó ilyen irá nyú fel hí vá sa ese tén kö te les azo kat be mu tat ni, f) a tá mo ga tás nyúj tá sá nak alap já ul szol gá ló jog sza bá - lyi ren del ke zé sek meg je lö lé sét, g) a szer zõ dés sze gés jog kö vet kez mé nye it, h) a jog sza bály ál tal meg ha tá ro zott, va la mint a fe lek ál - tal szük sé ges nek tar tott jog nyi lat ko za to kat, i) a szer zõ dés sel kap cso lat ban fel me rü lõ vi tás kér dé - sek ben köz igaz ga tá si per ben el já ró bí ró ság meg ne ve zé sét. (3) Ha a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ a ha tó sá gi szer zõ dés - ben fog lal ta kat meg sze gi, a tá mo ga tás to váb bi fo lyó sí tá sát meg kell szün tet ni, és a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ kö te les a tá mo ga tást a (4) be kez dés ben fog lal tak sze rint vissza - fizetni. (4) Ha a Mun ka erõ pi a ci Alap ból nyúj tott tá mo ga tást a (3) be kez dés ben fog lal tak alap ján vissza kell kö ve tel ni, a tá mo ga tást a kö te le zett ség sze gés nap já tól a vissza kö ve te - lés rõl ren del ke zõ ha tá ro zat meg ho za ta lá nak nap já ig a köz - igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) 138. -a (3) be kez dé se sze rint ki szá mí tott ké se del mi pót lék kal nö velt összeg ben kell vissza fi zet ni. Amennyi - ben a kö te le zett vissza fi ze té si kö te le zett sé gé nek a vissza - kö ve te lés rõl ren del ke zõ ha tá ro zat ban meg je lölt ha tár idõ ig nem tesz ele get, e ha tár idõ el mu lasz tá sá nak nap já tól a be - fi ze tés nap já ig a tá mo ga tás össze gé nek ala pul vé te lé vel ki - szá mí tott ké se del mi pót lé kot is köteles fizetni. (5) A tá mo ga tást nyúj tó szerv ve ze tõ je erre irá nyuló ké re lem ese tén kü lö nös mél tány lást ér dem lõ eset ben el - te kint het a ké se del mi pót lék fel szá mí tá sá tól, illetve dönt - het a már fel szá mí tott ké se del mi pót lék rész ben vagy egész ben tör té nõ el en ge dé sé rõl, to váb bá a mun ka adó nak nem mi nõ sü lõ ter mé sze tes sze mély ré szé re nyúj tott tá mo - ga tás ese tén a vissza kö ve telt tá mo ga tás vissza fi ze té sé - nek rész ben vagy egész ben tör té nõ el en ge dé sé rõl. (6) Az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott mél tá nyos ság szem pont já ból, ter mé sze tes sze mély ese té ben figye lembe ve he tõ kü lö nö sen ked ve zõt len szo ciá lis hely ze te, va la mint az, hogy a tá mo ga tás vissza fi ze té se a kö te le zett és a ház - tar tá sá ban élõk meg él he té sét sú lyo san ve szé lyez tet né. (7) Aki fog lal koz ta tást elõ se gí tõ tá mo ga tás ban ré sze sül, kö te les a tá mo ga tást meg ál la pí tó szerv nek ha la dék ta la nul be je len te ni, ha a tá mo ga tást meg ala po zó kö rül mé nye i ben vál to zás kö vet ke zik be. 41. Az Flt. 28. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ h) pont tal egé szül ki: (Meg kell szün tet ni a mun ka nél kü li já ra dék fo lyó sí tá sát, ha a mun ka nél kü li:) h) meg halt. 42. Az Flt. 30. -ának (10) be kez dé se a kö vet ke zõ c) pont tal egé szül ki: (Meg kell szün tet ni a nyug díj elõt ti mun ka nél kü li se gély fo lyó sí tá sát, ha a mun ka nél kü li) c) meg halt. 43. Az Flt. 34. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az ál lás ke re sést ösz tön zõ jut ta tás fo lyó sí tá sát meg kell szün tet ni) a) a 28. (1) be kez dé sé nek a) f) pont já ban, va la mint h) pont já ban meg ha tá ro zott ese tek ben,

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5207 44. (1) Az Flt. 37. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki, ezzel egy ide jû leg a je len le gi (4) és (5) be kez dés szá mo zá sa (5) és (6) be kez dés re vál to zik: (4) Az, aki a mun ka nél kü li ha lá lát köve tõen a mun ka - nél kü li el lá tást jog alap nél kül vet te fel, kö te les azt vissza - fi zet ni. (2) Az Flt. 37. -a a kö vet ke zõ (7) és (8) be kez dés sel egé szül ki: (7) Az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott mél tá nyos ság szem pont já ból a 21. (6) be kez dé sé ben fog lal ta kat kell figye lembe ven ni. (8) A mun ka nél kü li el lá tás, va la mint a vál lal ko zói já ra - dék vissza kö ve te lé se ese tén ké se del mi pót lék nem szá mít - ha tó fel. 45. Az Flt. 39/C. -a (1) be kez dé sé nek h) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A Mun ka erõ pi a ci Alap be vé te le:) h) egyéb be vé te lek: a Mun ka erõ pi a ci Alap ja vá ra tel je - sí tett vissza fi ze tés, a ha tó sá gi el já rás alap ján be folyt be vé - tel, bír ság, ké se del mi pót lék, ka mat be vé tel, a Munkaerõ - piaci Alap ja vá ra tel je sí tett ön kén tes be fi ze tés, tá mo ga tás, va la mint a mû kö dé sé vel össze füg gõ be vé tel. 46. Az Flt. 50. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A mun ka ügyi köz pont nak az (1) be kez dés i) j) pont - jában meghatározott, hatósági ellenõrzési tevékenységére a Ket. 87 94. -ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a munkaügyi központ a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania. 47. (1) Az Flt. 54. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az e tör vény ben, va la mint a fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott jog sza bály ban meg ha tá ro zott a) fog lal koz ta tást elõ se gí tõ tá mo ga tá sok kal kap cso la - tos ügyek ben a Ket. ren del ke zé se it ak kor kell al kal maz ni, ha e tör vény el té rõ en nem ren del ke zik, b) az a) pont ban nem em lí tett köz igaz ga tá si ügyek ben a Ket. ren del ke zé se it kell al kal maz ni az zal, hogy at tól e tör - vény, va la mint a fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott jog sza bály csak annyi ban tér het el, amennyi ben a Ket. meg en ge di. (2) A 43. (2) be kez dé sé nek a) pont ja, to váb bá a pá lyá - zat alap ján nyújt ha tó fog lal koz ta tást elõ se gí tõ tá mo ga tá - sok ese té ben a pá lyá za ti fel hí vás ban az el bí rá lás ra nyit va álló ha tár idõ leg fel jebb ki lenc ven nap ban ál la pít ha tó meg. Ha e tör vény, va la mint a fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott jog sza bály ban meg ha tá ro zott tá mo ga tás ban ter mé sze tes sze mély ré sze sül, a ha tó sá gi szer zõ dést csak sze mé lye sen köt he ti meg. (2) Az Flt. 54. -a a kö vet ke zõ (3) (8) be kez dés sel egé - szül ki, és az ere de ti (3) és (4) be kez dés szá mo zá sa (9) és (10) be kez dés re vál to zik: (3) Ha a mun ka ügyi köz pont nem e tör vény vagy a fel - ha tal ma zá sa alap ján ki adott jog sza bály, ha nem más jog - sza bály alap ján nyújt a fog lal koz ta tás elõ se gí té se ér de ké - ben tá mo ga tást, a tá mo ga tás sal kap cso la tos ügy ben az el - já rá sá ra e tör vény ren del ke zé se it kell meg fele lõen al kal - maz ni, ki vé ve, ha a tá mo ga tás ról szóló jog sza bály et tõl el - té rõ en ren del ke zik. (4) A kö zös sé gi jog sza bá lyok sze rin ti mig ráns mun ka - vál laló mun ka nél kü li el lá tá sá val, vál lal ko zói já ra dé ká val kap cso la tos ügy ben az ér de mi ha tá ro za tot 60 na pon be lül kell meg hoz ni. (5) Az e tör vény, va la mint a fel ha tal ma zá sa alap ján ki - adott jog sza bály ál tal sza bá lyo zott a) ké re lem re in dult köz igaz ga tá si el já rás ban a Ket. 29. -a (3) be kez dé sé nek b) pont ja nem al kal maz ha tó, b) hi va tal ból foly ta tott köz igaz ga tá si el já rás ban az ügy fél nek az el já ró szerv fel hí vá sá ra kö zöl nie kell az ér de - mi dön tés hez szük sé ges ada to kat, va la mint az 57/A. (2) be kez dé sé nek a) pont já ban meg ha tá ro zott sze mé lyi ada ta it. (6) Az e tör vény, va la mint a fel ha tal ma zá sa alap ján ki - adott jog sza bály ban meg ha tá ro zott köz igaz ga tá si ügy ben a) a Ket. 37. -a (3) be kez dé sé ben, va la mint 130. -a (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tár idõ ként ti zen öt na - pot kell figye lembe ven ni, to váb bá b) a 135. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fi ze té si ked vez mény az en ge dé lye zé sé tõl szá mí tott leg fel jebb két évig tart hat. (7) Az e tör vény ben meg ha tá ro zott nyil ván tar tá so kat ma gyar nyel ven kell ve zet ni. Az e tör vény ben meg ha tá ro - zott szerv a ha tó sá gi bi zo nyít ványt ma gyar nyel ven ál lít ja ki. (8) A kül föl di ek ma gyar or szá gi fog lal koz ta tá sá ra vo - nat ko zó sza bá lyok meg tar tá sá nak el len õr zé sé re és az en - nek alap ján in dult el já rás ra a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló tör vény el já rá si sza bá lya it kell al kal maz ni. 48. Az Flt. 54/A. -a (1) be kez dé sé nek he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A mun ka nél kü li el lá tást, vál lal ko zói já ra dé kot, va - la mint fog lal koz ta tást elõ se gí tõ tá mo ga tást meg ál la pí tó, illetve fo lyó sí tó szerv az e tör vényen, va la mint a fel ha tal - ma zá sa alap ján ki adott jog sza bá lyon ala pu ló igé nyét öt év alatt ér vé nye sít he ti. Ha a kö ve te lés re ala pot adó ma ga tar - tás bûn cse lek mény, a kö ve te lés öt éven túl sem évül el mind ad dig, amíg a bün tet he tõ ség el nem évül. 49. Az Flt. 55. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 55. (1) A mun ka ügyi köz pont ki ren delt sé ge a sa ját ne vé ben dönt a) a mun ka nél kü li ek nyil ván tar tás ba vé te lé vel és a nyil ván tar tás ból való tör lés sel,

5208 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám b) a mun ka nél kü li el lá tás, vál lal ko zói já ra dék meg ál la - pí tá sá val, szü ne tel te té sé vel, meg szün te té sé vel és vissza - kö ve te lé sé vel, c) az (5) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel, egyes fog - lal koz ta tást elõ se gí tõ tá mo ga tá sok kal kap cso la tos ügyek ben. (2) A mun ka ügyi köz pont köz pon ti szer ve ze ti egy sé ge a mun ka ügyi köz pont ne vé ben dönt a kül föl di ek ma gyar or - szá gi fog lal koz ta tá sá nak en ge dé lye zé sé vel, a rend bír ság - gal kap cso la tos, va la mint ha tás kö ré be utalt egyéb ügyek - ben. (3) Ha a tá mo ga tás pénz ügyi fe de ze té ül a Munkaerõ - piaci Alap fog lal koz ta tá si, va la mint re ha bi li tá ci ós alapré - szének a) köz pon ti ke re te szol gál, a Fog lal koz ta tás po li ti kai és Mun ka ügyi Mi nisz té rium, a Fog lal koz ta tá si Hi va tal vagy a me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pont, b) a me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pon tok ál tal fel - hasz nál ha tó pénz ügyi ke re te szol gál, a me gyei (fõ vá ro si) mun ka ügyi köz pont köt a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ vel ha tó sá gi szer zõ dést. (4) Ha elsõ fo kon a) a mun ka ügyi köz pont ki ren delt sé ge ho zott dön tést, a fel leb be zést a mun ka ügyi köz pont igaz ga tó ja, b) a mun ka ügyi köz pont köz pon ti szer ve ze ti egy sé ge ho zott dön tést, a fel leb be zést a Fog lal koz ta tá si Hi va tal bí rál ja el. (5) Ha jog sza bály alap ján a fog lal koz ta tást elõ se gí tõ tá - mo ga tás sal kap cso la tos fel ada to kat a mun ka ügyi köz pont köz pon ti szer ve ze ti egy sé ge vagy ki ren delt sé ge lát ja el, a köz pon ti szer ve ze ti egy ség, ille tõ leg a ki ren delt ség a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ vel a ha tó sá gi szer zõ dést a mun ka - ügyi köz pont ne vé ben köti meg, mó do sít ja, ille tõ leg szün - te ti meg. 50. Az Flt. 56/A. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Rend bír sá got kö te les fi zet ni:) a) az a mun ka adó, mun ka vál laló, egyéb szerv, ille tõ leg sze mély, aki e tör vény ben, va la mint a fel ha tal ma zá sa alap - ján ho zott jog sza bály ban, a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény 94/D. -ában és 193/D. -ának (1) be kez dé sé ben, to váb bá köz igaz ga tá si ha tá ro zat ban, ha tó sá gi szer zõ dés ben meg ha tá ro zott be je - len té si [ki vé ve a 8. (5) be kez dés b) pont já ban, va la mint a 36. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott kö te le zett sé get], nyil ván tar tá si, adat szol gál ta tá si kö te le zett sé gé nek nem vagy nem az elõ írt mó don tesz ele get, vagy va lót lan ada tot szol gál tat; 51. Az Flt. 58. -ának (8) be kez dé se a kö vet ke zõ g) pont tal egé szül ki: (Fel ha tal ma zást kap a fog lal koz ta tás po li ti kai és mun - ka ügyi mi nisz ter, hogy ren de let ben ha tá roz za meg) g) a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben az e tör vény, va la mint a fel ha tal ma zá sa alap ján ki adott jog sza bály alap - ján foly ta tott egyes köz igaz ga tá si el já rá sért (szol gál ta tá - sért) fi ze ten dõ díj (sza bá lya it.) NEGYEDIK FEJEZET Földmûvelésügyi ágazati feladatokkal összefüggõ tör vények 52. A föld ren de zõ és föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény (a továb biak ban: Fkbt.) 11. -a (1) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A föld ki adó bi zott ság nak a) a rész arány-föld tu laj don nak meg fe le lõ föld, a ta nya kö rü li föld ki je lö lé sé re és a tu laj do nos bir tok ba helyezé - sére; b) a rész arány-föld tu laj don he lyé nek meg ha tá ro zá sá ra; c) a föld te rü let tu laj don ba adá sá ra és az ér ték nö ve ke - dést ered mé nye zõ be ru há zá si költ ség meg ál la pí tá sá ra; d) a rész arány-föld tu laj do no sok AK ér té ké nek ará nyos mó do sí tá sá ra vo nat ko zó ha tá ro za ta a köz igaz ga tá si ha tó - sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 71. -ának (1) be kez dé se sze rin ti ha tá ro zat nak mi nõ sül. 53. Az Fkbt. 11. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Hir det mé nyi úton tör té nõ kéz be sí tés ese tén a ha tá - ro za tot a föld mû ve lés ügyi hi va tal hir de tõ táb lá ján kí vül a föld ki adás he lye, a szö vet ke zet szék he lye, a rész - arány-föld tu laj do nos utol só is mert bel föl di la kó he lye sze - rin ti te le pü lé si ön kor mány za tok hir de tõ táb lá já ra is ki kell füg gesz te ni. 54. Az Fkbt. 11/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 11/A. A me gyei föld mû ve lés ügyi hi va tal nak az e tör - vény ren del ke zé sei sze rint elsõ fo kon ho zott ha tá ro za ta ellen be nyúj tott fel leb be zést a fõ vá ro si föld mû ve lés ügyi hi va tal bí rál ja el. Ha a fõ vá ro si FM hi va tal jár el elsõ fo - kon, ak kor a fel leb be zést a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej - lesz té si Mi nisz té rium bí rál ja el. 55. (1) Az Fkbt. 11/B. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A föld ki adó bi zott ság nak a 11. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tá ro za tát elõ ké szí tõ el já rás ban ki ren delt szak ér tõ mû kö dik köz re. (2) Az Fkbt. 11/B. -a (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (3) A szak ér tõ fel ada ta, hogy szak mai és tech ni kai se - gít sé get nyújt son a föld ki adó bi zott ság nak az in gat - lan-nyil ván tar tá si be jegy zés re al kal mas ha tá ro za tok meg - ho za ta lá ban és a ke let ke zett ada tok fel dol go zá sá ban.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5209 56. (1) A ter mõ föld rõl szóló 1994. évi LV. tör vény (a továb biak ban: Tft.) 50. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A más cél ra en ge dély nél kül hasz no sí tott ter mõ föl - det ere de ti ál la po tá ba hely re kell ál lí ta ni, ki vé ve, ha a föld - hi va tal in do kolt eset ben a más célú hasz no sí tás foly ta - tá sá hoz hoz zá já rul. A más célú hasz no sí tás foly ta tá sá hoz szük sé ges a tu laj do nos hoz zá já ru ló nyi lat ko za ta. (2) A Tft. 50. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Ha a ter mõ föld más célú hasz no sí tá sá val kap cso lat - ban az ere de ti ál la pot hely re ál lí tá sát el ren del ték vagy a föld hi va tal a más célú hasz no sí tás foly ta tá sá hoz hoz zá já - rult, a föld vé del mi bír sá got és a ter mõ föld idõ le ges vagy vég le ges más célú hasz no sí tá sá ért a föld vé del mi já ru lé kot meg kell fi zet ni. 57. A Tft. 51. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (3) Ha a föld hi va tal a más célú hasz no sí tás foly ta tá sá - hoz hoz zá já rult, ezzel egy ide jû leg ren del ke zik a fi ze ten dõ föld vé del mi já ru lék ról és bír ság ról. 58. (1) A Tft. 53. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) En ge dély nél kü li hasz no sí tás ese tén a föld vé del mi já ru lék meg ál la pí tá sá ról az ere de ti ál la pot hely re ál lí tá sát el fo ga dó, ille tõ leg a más célú hasz no sí tás foly ta tá sá hoz hoz zá já ru ló ha tá ro zat ban kell ren del kez ni. (2) A Tft. 53. -a (4) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A já ru lék tel jes össze gé nek meg fi ze té se) b) a vég le ge sen más cél ra en ge dé lye zett, ille tõ leg en - ge dély nél kü li hasz no sí tás ese tén az en ge dé lye zõ vagy az ere de ti ál la pot hely re ál lí tá sát el fo ga dó, ille tõ leg a más célú hasz no sí tás foly ta tá sá hoz hoz zá já ru ló ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ har minc na pon be lül, (ese dé kes.) 59. A Tft. 55. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) A föld vé del mi bír ság a ter mõ föld in gat lan-nyil - ván tar tás sze rin ti mû ve lé si ága ere de ti ál la po tá nak hely re - ál lí tá si kö te le zett sé ge aló li fel men tés és az en ge dély nél kül más cél ra hasz no sí tott ter mõ föld to vább hasz no sí tá sá hoz tör té nõ hoz zá já ru lás ese tét ki vé ve is mé tel ten is ki szab - ha tó. 60. A Tft. 60. -ának (6) és (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (6) A ta laj vé de lem mel össze füg gõ ha tó sá gi fel ada tok el lá tá sá ra az ál lam ta laj vé del mi ha tó sá got mû köd tet. (7) A ta laj vé de lem mel kap cso la tos ál lam i fel ada to kat a mi nisz té rium a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Minisz - térium köz re mû kö dé sé vel a nö vény- és ta laj vé del mi szol gá lat (a továb biak ban: ta laj vé del mi ha tó ság) út ján látja el. 61. A Tft. 66. -a (2) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Ta laj ta ni szak vé le ményt kell ké szí te ni és az ab ban fog - lal tak sze rint el jár ni) a) a szenny víz, szenny víz iszap és egyéb nem ve szé lyes hul la dé kok me zõ gaz da sá gi fel hasz ná lá sá hoz, va la mint 62. A Tft. 69. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) A ta laj vé del mi ha tó ság a 66. (2) be kez dé sé nek a) pont já ban meg ha tá ro zott te vé keny ség en ge dé lye zé sé - hez meg ké ri a te rü le ti leg ille té kes köz egész ség ügyi, ál lat - egész ség ügyi, kör nye zet vé del mi és víz ügyi szak ha tó ság, va la mint a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ jé nek hoz zá já - ru lá sát. 63. A Tft. 71. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 71. (1) E tör vény ben meg ha tá ro zott ta laj vé del mi ha - tó sá gi fel ada to kat elsõ fo kon a nö vény- és ta laj vé del mi szol gá lat lát ja el. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti ta laj vé del mi ha tó sá gi ügyek ben má sod fo kon a Nö vény- és Ta laj vé del mi Köz - pon ti Szol gá lat jár el. Kü lön jog sza bály alap ján a Nö vényés Ta laj vé del mi Köz pon ti Szol gá lat ta laj vé del mi szak ha - tó sá gi jog kö ré be tar to zó ügy ben fel ügye le ti szerv ként a mi nisz té rium jár el. 64. A Tft. 72. -a (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A ta laj vé del mi ha tó ság a föld hasz ná ló, illetve be ru - há zó ké rel mé re az ál ta luk csa tolt ta laj ta ni szak vé le mény, illetve ki vi te li terv alap ján a 69. -ban meg ha tá ro zott ese - tek ben en ge délyt, to váb bá a 63. (1) be kez dé sé ben és a 70. -ban meg ha tá ro zott ese tek ben szak ha tó sá gi hoz zá já - ru lást ad ki. A ta laj ta ni szak vé le mé nyek és ki vi te li ter vek tar tal mi és for mai kö ve tel mé nye it kü lön jog sza bály tar tal - maz za. 65. A Tft. 81. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Nem mi nõ sül a ter mõ föld más célú hasz no sí tá sá - nak a föld ren de zõ és föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény ha tá lya alá tar to zó, a rész arány föld ki adá si el já rás so rán, to váb bá a rész arány föld ki adá si el já rás ban ke let ke zett osz tat lan kö zös tu laj do nok meg szün te té se so - rán ke let ke zõ új föld rész le tek meg kö ze lí té sét szol gá ló utak ki ala kí tá sa. 66. A Tft. 90. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ c) pont tal egé szül ki: (Fel ha tal ma zást kap a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz - té si mi nisz ter, hogy)

5210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám c) a ta laj ta ni szak vé le mény ké szí tés rész le tes szabá - lyait (ren de let tel meg ál la pít sa.) 67. A Tft. 2. szá mú mel lék le té nek 3. b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az 55. (1) be kez dé sé nek d) pont já ban fog lalt eset ben a bír ság össze ge] b) ha az en ge dély nél kül vagy annak elõ írásaitól elté - rõen más cél ra hasz no sí tott ter mõ föld más célú hasz no sí tá - sa foly ta tá sá hoz a föld hi va tal hoz zá já rult, a föld vég le ges más célú hasz ná la tá ért fi ze ten dõ föld vé del mi já ru lék há - rom szo ro sa. 68. Az ál lat egész ség ügy rõl szóló 1995. évi XCI. tör - vény (a továb biak ban: Áeü.) 24. -ának (6) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) Az ál lat gyó gyá sza ti ké szít mény üze mi mé re tû elõ - ál lí tá sá nak en ge dé lye zé sé rõl, illetve for gal ma zá sá ról szóló ha tá ro za tot 90 na pon be lül, törzs köny ve zé sé rõl, for - ga lom ba ho za ta lá ról szóló ha tá ro za tot 210 na pon be lül kell meg hoz ni. 69. Az Áeü. 25. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A ha tó sá gi ál lat or vos, va la mint a ke rü le ti fõ ál lat or - vos ál tal ho zott ha tá ro zat vagy vég zés ellen be nyúj tott fel - leb be zést az ál lo más ve ze tõ je bí rál ja el. (2) Az ál lo más ve ze tõ je ál tal ho zott el sõ fo kú ha tá ro zat vagy vég zés ellen be nyúj tott fel leb be zést a mi nisz té rium bí rál ja el. 70. Az er dõ rõl és az erdõ vé del mé rõl szóló 1996. évi LIV. tör vény 93. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (3) Az ál lam i er dé sze ti szol gá lat ha tás kö ré be tar to zó ügy ben fel ügye le ti szerv ként az or szá gos er dé sze ti ha tó - ság jár el. 71. A vad vé del mé rõl, a vad gaz dál ko dás ról, va la mint a va dá szat ról szóló 1996. évi LV. tör vény 87. -a (2) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A va dá sza ti fel ügye lõ ség ha tás kö ré be tar to zó ügyek ben a vad gaz dál ko dá si és a vad vé del mi bír ság ki - sza bá sa, to váb bá a va dász jegy és a va dá sza ti en ge dély vissza vo ná sa ki vé te lé vel má sod fo kon a mi nisz té rium jár el. A vad gaz dál ko dá si és vad vé del mi bír ság ki sza bá sa, to - váb bá a va dász jegy és a va dá sza ti en ge dély vissza vo ná sa ese té ben má sod fo kon a me gyei (fõ vá ro si) föld mû ve lés - ügyi hi va tal ve ze tõ je jár el. 72. A ha lá szat ról és a hor gá szat ról szóló 1997. évi XLI. tör vény 44. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (1) Ha lá sza ti ha tó sá gi ügy ben ha e tör vény más képp nem ren del ke zik elsõ fo kon a ha lá sza ti fel ügye lõ jár el. A ha lá sza ti fel ügye lõ ha tás kö ré be tar to zó ügy ben a hal gaz - dál ko dá si és a hal vé del mi bír sá gok ki sza bá sa, va la mint az ál lam i ha lász jegy vagy hor gász jegy vissza vo ná sa iránt foly ta tott el já rá sok ki vé te lé vel má sod fo kon a mi nisz té - rium jár el. A hal gaz dál ko dá si és hal vé del mi bír ság ki sza - bá sa, va la mint az ál lam i ha lász jegy vagy hor gász jegy vissza vo ná sa iránt foly ta tott el já rá sok ese té ben má sod fo - kon a me gyei (fõ vá ro si) föld mû ve lés ügyi hi va tal ve ze tõ je jár el. Az elsõ fokú ha lá sza ti ha tó ság ille té kességi te rü le tét a mi nisz ter ren de let ben ha tá roz za meg. A ha lá sza ti fel - ügye lõ a víz mi nõ ség, ille tõ leg a vízi élõ vi lág vé del me ér - de ké ben hi va tal ból vagy a kör nye zet vé del mi, ter mé szet - vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség kez de mé nye zé sé re a ha - lá sza ti víz te rü le ten a ha lak ete té sét kor lá toz hat ja vagy idõ - le ge sen meg tilt hat ja. ÖTÖDIK FEJEZET Gazdasági és közlekedési ágazati feladatokkal összefüggõ tör vények 73. (1) A köz rak tá ro zás ról szóló 1996. évi XLVIII. tör vény (a továb biak ban: Krt.) 5. -ának (1) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A köz rak tár a köz rak tá ri te vé keny sé get ak kor kezd - he ti, ille tõ leg szün tet he ti meg, ha azt a gaz da sá gi és köz le - ke dé si mi nisz ter fel ügye le te alatt álló Ma gyar Ke res ke del - mi En ge dé lye zé si Hi va tal (a továb biak ban: fel ügye let) a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le te egyet ér té sé vel elõ ze tesen en ge dé lyez te. A köz rak tár vám sza bad te rü le ten való mû kö dé sé hez erre vo nat ko zó kü lön en ge dély is szük - sé ges. (2) A Krt. 5. -a (2) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A rész vény tár sa sá gi for má ban mû kö dõ köz rak tá ri te - vé keny ség gya kor lá sá hoz szük sé ges en ge dély irán ti ké re - lem hez mel lé kel ni kell) c) a köz rak tá ri tá ro lá si, rak tá ro zá si te vé keny ség hez hasz nált rak tá rak mû kö dé sé hez szük sé ges te lep en ge - délyt; 74. A Krt. 6. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki, és az ere de ti (3) és (4) be kez dés szá mo zá sa (4) és (5) be kez dés re vál to zik: (3) Ha az ügy fél a ké rel mét hi á nyo san nyúj tot ta be, a fel ügye let a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott har minc na - pon be lül meg fe le lõ ha tár idõ meg je lö lé sé vel és a mu - lasz tás jog kö vet kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel - lett hi ány pót lás ra hív ja fel. 75. (1) A Krt. 9. -ának (1) (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A köz rak tá ri piac fel ügye le tét az 5. (1) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott szerv lát ja el. A fel ada ta e kör ben a piac sza bá lyo zá sa és a köz bi za lom ér de ké ben a köz rak tá ri

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5211 te vé keny ség en ge dé lye zé se, s a köz rak tár e tör vény ben és a rá vo nat ko zó egyéb jog sza bá lyok ban elõ írt kö te le - zett sé gei be tar tá sá nak fo lya ma tos el len õr zé se. (2) A fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó ügyek ben az e tör vény ben fog lalt el té ré sek kel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé se it kell al kal maz ni. (3) A fel ügye let éven te ellen õr zi a köz rak tá ri te vé keny - ség tör vény ben elõ írt fel té te le i nek meg lé tét, a köz rak tá ro - zás és a Pénz ügyi Szer ve ze tek Ál la mi Fel ügye le té vel együtt mû köd ve a köl csön nyúj tás gya kor la tát (ál ta lá nos ellen õr zés). A fel ügye let az ál ta lá nos el len õr zé se ken kí vül egy-egy rész te rü let re ki ter je dõ en egyéb cél vizs gá la tot is el ren del het. (2) A Krt. 9. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) Az ál ta lá nos el len õr zé sek és cél vizs gá la tok meg ál - la pí tá sa i ról a fel ügye let vizs gá la ti je len tést ké szít. A vizs - gá la ti je len tés tar tal maz za a zá log köl csön nyúj tás gya kor - la tá ra vo nat ko zó meg ál la pí tá so kat is, amennyi ben arra a vizs gá lat ki ter jedt. A vizs gá la ti je len tés jog sza bály sér tés re vo nat ko zó meg ál la pí tá sa it jegy zõ könyv vel vagy egyéb bi - zo nyí ték kal kell alá tá masz ta ni. A vizs gá la ti je len tést a köz rak tár ré szé re át kell adni, amely re az ti zen öt na pon be - lül ész re vé telt te het. A fel ügye let szük ség ese tén, illetve az ügy fél ké ré sé re a ha tá ro zat ho za tal elõtt zá ró tár gya lást tarthat. 76. A Krt. a kö vet ke zõ 9/A. -sal egé szül ki: 9/A. (1) Az e tör vény sze rin ti el já rá si cse lek mé nyek a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé te lek kel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 160 162. -a sze rin ti elekt ro ni kus ügy in té zés ke re té ben nem gya ko rol ha tók. (2) A ha tó ság biz to sít ja az ügy fél ré szé re az elekt ro ni - kus úton tör té nõ idõ pont fog la lást, illetve idõ pont-egyez te - tést, to váb bá a Ket. 164. -ának (1) és (2) be kez dé se sze - rin ti ál ta lá nos tá jé koz ta tó szol gál ta tást nyújt. (3) A fel ügye let az el já rá sát szak ér tõ ki ren de lé se ese tén, illetve szak vé le mény ké ré se kor a szak vé le mény meg ér ke - zé sé ig fel füg geszt he ti. (4) A fel ügye let hi va tal ból in dí tott el já rá sa az ügy fél ké - rel mé re nem füg geszt he tõ fel. (5) A fel ügye let el len õr zé si te vé keny sé ge te kin te té ben az ügy in té zé si ha tár idõ ki lenc ven nap. (6) A tör vény ha tá lya alá tar to zó ügyek ben ter mé sze tes sze mély ügy fél ké rel met ki zá ró lag a fel ügye let hez ter - jeszt het be. (7) A fel ügye let elõtt hi va tal ból foly ta tott el já rás ban a fel ügye let erre irá nyuló fel hí vá sá ra az ügy fél kö te les kö - zöl ni az ér de mi dön tés hez szük sé ges ada to kat. Az adat - szol gál ta tá si kö te le zett ség el mu lasz tá sa vagy va lót lan ada - tok köz lé se ese tén a fel ügye let a ren del ke zé sé re álló ada - tok alap ján dönt, illetve az el já rást meg szün tet he ti. (8) A fel ügye let dön té sét a fel ügye le ti szerv nem vál toz - tat hat ja meg. 77. A gaz da sá gi rek lá mok és az üz le ti fel ira tok, to váb - bá egyes köz ér de kû köz le mé nyek ma gyar nyel vû köz zé té - te lé rõl szóló 2001. évi XCVI. tör vény 5. -ának (1) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) E tör vény al kal ma zá sá ban a meg ho no so dott ide gen nyel vû ki fe je zé sek nem mi nõ sül nek ide gen nyel vû szö - veg nek. Ha va la mely ide gen nyel vû ki fe je zés meg ho no so - dott sá ga te kin te té ben vagy a ma gyar nyel vû szö veg for dí - tás nyelv he lyes sé gét il le tõ en két ség me rül fel, az el já ró ha - tó ság be szer zi a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia el nö ke ál tal ki je lölt ta nács adó tes tü let szak vé le mé nyét, mely hez köt ve van. 78. (1) A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör - vény (a továb biak ban: Bt.) 43. -ának (7) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) A Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal ké szí ti elõ a mi nisz - ter ás vány va gyon-gaz dál ko dás sal, va la mint a kon cesszi ós szer zõ dé sek kel kap cso la tos dön té se it, to váb bá elõ ké szí ti a 34. (2) be kez dé sé ben fog lalt bá nyá sza ti, va la mint gáz - ipa ri biz ton sá gi sza bály za to kat, és ellen õr zi azok vég re - haj tá sát, ille tõ leg el lát ja a 20/A. -ban meg ha tá ro zott ál - lam i fel ada to kat. (2) A Bt. a 43. -t köve tõen a kö vet ke zõ 43/A 43/C. -sal egé szül ki: 43/A. (1) A szi lárd ás vá nyi nyers anyag ese té ben a bá nya te lek meg ál la pí tás ra in dí tott el já rás ban, va la mint a ku ta tá si, ki ter me lé si, szü ne tel te té si vagy bá nya be zá rá si, ille tõ leg me zõ fel ha gyá si mû sza ki üze mi ter vek jó vá ha - gyá sá ra in dult el já rás ban, to váb bá a bá nya fel ügye let épí - tés ügyi ha tó sá gi ha tás kö ré be tar to zó en ge dé lye zé si el já rá - sok ban a mû sza ki üze mi terv ben ter ve zett bá nyá sza ti te vé - keny ség gel tény le ge sen igény be vett te rü le tek kel, va la - mint a lé te sít mény és biz ton sá gi öve ze te te rü le té vel érin - tett in gat lan tu laj do no sa, to váb bá az in gat lan-nyil ván tar - tás ba be jegy zett jog sze rû hasz ná ló ja ügy fél nek mi nõ sül. (2) A bá nya fel ügye let a hi va tal ból tör tént el já rás meg in - dí tá sá ról az is mert ügy fe let, a ké re lem re in dult el já rás ról az is mert el len ér de kû, illetve érin tett ügy fe let 10 na pon be - lül ér te sí ti. (3) A bá nya ka pi tány ság köz tiszt vi se lõ je ille té kességi te rü le tén kí vül, a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal köz tiszt vi se - lõ je az or szág egész te rü le tén az MBH el nö ke ál tal ki ál lí - tott meg bí zó le vél bir to ká ban vé gez het el len õr zést. Az ellen õr zés alap ján in dult el já rás le foly ta tá sá ra az a bá nya - ka pi tány ság jo go sult, amely nek ille té kességi te rü le tén az ellen õr zés tör tént, ki vé ve, ha ki zá rá si ok miatt má sik fel - ügye lõ ség ke rül ki je lö lés re. (4) Ab ban az eset ben, ha a bá nya fel ügye let a 35. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott, sú lyos bal ese tet és sú - lyos üzem za vart ki vizs gá ló el já rá sá ban szak ér tõt ren del ki, el já rá sát a szak vé le mény be ér ke zé sé ig fel füg geszt he ti.

5212 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám 43/B. (1) A bá nya te lek meg ál la pí tá sá ra in dí tott el já rás so rán az ügy in té zés ha tár ide je 90 nap, a ku ta tá si jog ado - má nyo zá sá ra vo nat ko zó el já rás ügy in té zé si ha tár ide je 20 nap. (2) Ha az ügy fél a ké rel met hi á nyo san nyúj tot ta be, a bá - nya fel ügye let a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül meg fe le lõ ha tár idõ meg je lö lé se és a mu lasz tás jog - kö vet kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett hi ány - pót lás ra hív ja fel. (3) Ab ban az eset ben, ha az el já rás több mint 20 in gat - lan-tu laj do nost és az in gat lan-nyil ván tar tás ba be jegy zett jog sze rû hasz ná lót érint, a bá nya fel ügye let ha tó sá gi köz - ve tí tõt ve het igény be. (4) A mû sza ki üze mi ter vek jó vá ha gyá sá ra in dí tott el já - rás ban e tör vény alap ján irat be te kin tés re jo go sult a mû sza - ki üze mi terv ben kö rül ha tá rolt te rü let 500 mé te res kör nye - ze té ben lévõ in gat lan tu laj do no sa, to váb bá az in gat - lan-nyil ván tar tás ba be jegy zett jog sze rû hasz ná ló ja. (5) Hi va tal ból in dí tott el já rás ban a bá nya fel ügye let fel - hí vá sá ra az ügy fél kö te les kö zöl ni az ér de mi dön tés hez szük sé ges ada to kat. Az adat szol gál ta tá si kö te le zett ség vét kes meg sze gé se (el mu lasz tá sa vagy va lót lan ada tok köz lé se ese tén) a bá nya fel ügye let az ügy fe let el já rá si bír - ság gal sújt hat ja. (6) A bá nya fel ügye let a) a mû sza ki üze mi terv jó vá ha gyá sá ra, b) a 41. (1) (5) és (7) be kez dé se alap ján te vé keny ség el til tá sá ra, c) a bá nyá sza ti lé te sít mény kör nye ze tet ve szé lyez te tõ ál la po tá nak meg szün te té sé re irá nyuló ha tá ro za tát mun ka - biz ton sá gi, kör nye zet- vagy ter mé szet vé del mi ok ból, to - váb bá köz ér de kû köz le ke dé si inf ra struk tú ra ki ala kí tá sa, illetve az ener gia el lá tás fo lya ma tos biz to sí tá sa ér de ké ben, d) ve ze ték jog, hasz ná la ti jog ala pí tá sá ra irá nyuló ha tá - ro za tát köz ér de kû köz le ke dé si inf ra struk tú ra ki ala kí tá sa, to váb bá az ener gia el lá tás fo lya ma tos biz to sí tá sa ér de ké - ben fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó vá nyilvánít - hatja. 43/C. (1) A bá nya te lek meg ál la pí tá si, a ku ta tá si, ki ter - me lé si, szü ne tel te té si, bá nya be zá rá si, me zõ fel ha gyá si, mû sza ki üze mi ter vek en ge dé lye zé si el já rá sa i ban, to váb bá a bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zé si el já rá sok ban ho zott ha tá ro za tok fel leb be - zés sel nem tá ma dott ren del ke zé sei te kin te té ben, szol ga - lom ala pí tá si el já rás ban a jog or vos lat tal nem érin tett in gat - lan ra ezen be lül ön ál ló an a szol ga lom ala pí tás ra és a kár - ta la ní tás ra a ha tá ro zat kéz be sí té sét kö ve tõ 15. nap el tel - té vel be áll a jog erõ, ha a dön tés egyes ren del ke zé sei ellen nyúj tot tak be fel leb be zést, és az ügy jel le gé bõl adó dó an a fel leb be zés el bí rá lá sa nem hat ki a fel leb be zés sel meg nem tá ma dott rendelkezésekre. (2) A bá nya tel ket meg ál la pí tó jog erõs ha tá ro zat tal szem ben az elsõ mû sza ki üze mi ter vet jó vá ha gyó ha tá ro - zat jog erõ re emel ke dé sé ig, de leg fel jebb a bá nya tel ket meg ál la pí tó ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé tõl szá mí tott hat hó na pon be lül le het új ra fel vé te li el já rást kez de mé - nyez ni. A bá nyá sza ti jog át ru há zá sok tár gyá ban ho zott jog erõs ha tá ro zat tal szem ben új ra fel vé te li el já rás nem kez - de mé nyez he tõ. (3) A bá nya fel ügye let dön té sé nek vég re haj tá sát az e tör vény 4. (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott el sõ fo kú ha - tó ság fo ga na to sít ja. 79. A köz úti köz le ke dés rõl szóló 1988. évi I. tör vény (a továb biak ban: Kkt.) 19. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) A köz le ke dé si ha tó ság nál a köz úti köz le ke dé si szol gál ta tá sok ról és a köz úti jár mû vek üzem ben tar tá sá ról szóló kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott en ge dé lyek ki - adá sá val, mó do sí tá sá val és vissza vo ná sá val kap cso la tos ügyek ben a ké re lem elekt ro ni kus úton is elõ ter jeszt he tõ. 80. A Kkt. 20. -a a kö vet ke zõ (10) be kez dés sel egé - szül ki: (10) A köz le ke dé si ha tó ság az (1) be kez dés ben fog lalt el já rá sá val kap cso lat ban kül föl di ha tó sá gok kal együtt mû - kö dé si meg ál la po dást köt het a ha tó sá gi fel ada tai ered mé - nyes el lá tá sá nak elõ moz dí tá sa ér de ké ben. 81. A Kkt. a kö vet ke zõ 29/B. -sal egé szül ki: 29/B. (1) Az utak épí té sé nek, for ga lom ba he lye zé sé - nek és meg szün te té sé nek en ge dé lye zé sé rõl szóló, va la - mint a köz utak igaz ga tá sá ról szóló kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott köz le ke dé si ha tó sá gi el já rá sok ké rel mét és annak mel lék le te it pa pír ala pon kell be nyúj ta ni, a ha tó sá gi el já rá sok elekt ro ni kus úton nem in téz he tõk. Az em lí tett ha tó sá gi el já rá sok ban a köz le ke dé si ha tó ság ha tó sá gi köz - ve tí tõt ve het igény be. (2) Az utak épí té sé nek, for ga lom ba he lye zé sé nek és meg szün te té sé nek en ge dé lye zé sé rõl szóló kü lön jog sza - bály ban meg ha tá ro zott a) en ge dé lye zé si el já rá sok ban ügy fél az az ingatlan - tulajdonos, az az in gat lan-nyil ván tar tás ba be jegy zett jog - sze rû hasz ná ló, aki nek in gat la nát a köz le ke dé si lé te sít - mény te rü let-igény be vé tel lel érin ti, in gat la na a köz le ke dé - si lé te sít mény te rü le té vel köz vet le nül ha tá ros, vagy aki nek ka pu be já ró ja az út épí tés sel köz vet le nül érin tett szaka - szához csat la ko zik, b) en ge dé lye zé si el já rá sok ban, az el já rás meg in dí tá sá - ról a köz le ke dé si ha tó ság nyolc na pon be lül vagy hely szí ni szem le ese tén annak meg hí vó já val ér te sí ti a te rü let igény - be vé te lé vel érin tett ügy fe let, a töb bi érin tett ügy fél ér te sí - té se hir det mé nyi úton tör té nik, c) en ge dé lye zé si el já rá sok so rán ho zott dön té sek kel szem be ni fel leb be zé sek ese tén a fel leb be zés sel nem érin - tett ren del ke zés jog erõs, d) en ge dé lye zé si el já rá sok ban új ra fel vé te li el já rás nak nincs he lye. (3) A gyors for gal mi köz út há ló zat köz ér de kû sé gé rõl és fej lesz té sé rõl szóló kü lön tör vény ben meg je lölt utak kal és

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5213 az ezek kel az utak kal egy be ru há zás ban meg va ló su ló egyéb utak kal kap cso la tos köz le ke dé si ha tó sá gi el já rá sok - ban az el sõ fo kú ha tá ro zat a köz ér de kû köz le ke dé si inf ra - struk tú ra ki ala kí tá sá ra te kin tet tel a fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. (4) A (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott utak for ga lom ba he lye zé si el sõ fo kú ha tá ro za ta a köz ér de kû köz le ke dé si inf ra struk tú ra ki ala kí tá sá ra te kin tet tel a fel leb be zés re te - kin tet nél kül vég re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. 82. (1) A Kkt. 44. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Az el len õr zést vég zõ sze mély az el len õr zé si jo go sult - sá gát kö te les iga zol ni. (2) A Kkt. 44. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) A köz le ke dé si ha tó ság ön ál ló köz úti el len õr zé si te - vé keny sé get vé gez het más köz le ke dé si ha tó ság ille té - kességi te rü le tén is. 83. A Kkt. 46/C. -a a kö vet ke zõ (3) és (4) be kez dés - sel egé szül ki: (3) A köz le ke dé si ha tó ság az e tör vény 44. (3) és 45. (1) (3) be kez dé se alap ján hi va tal ból in dí tott el já rá sa so rán annak tár gyá val össze füg gés ben az ügy fe let sze - mé lyes adat szol gál ta tás ra és/vagy nyi lat ko zat té tel re kö te - lez he ti. (4) A köz le ke dé si ha tó ság jo go sult a köz úti és te lep he lyi el len õr zé si el já rá sa so rán a vizs gá lat alá vont me net- és fu - var ok má nyo kon, az üzem ben tar tó ál tal vég zett el len õr zé - sek nyil ván tar tá sá ban, to váb bá a ta cho gráf ké szü lék ben, az adat rög zí tõ la pon és a ta cho gráf kár tyán tá rolt (rög zí tett) sze mé lyes és egyéb ada tok ke ze lé sé re. A köz le ke dé si ha - tó ság a sze mé lyes ada tok ke ze lé sé re az ellen õr zés alap ján in dult el já rás le zá rá sát kö ve tõ öt évig jo go sult. 84. A Kkt. 48. -ának (3) be kez dé se a kö vet ke zõ h) pont tal egé szül ki: (Fel ha tal ma zást kap) h) a bel ügy mi nisz ter, hogy a dip lo má ci ai men tes sé get él ve zõ kép vi se le tek és sze mé lyek gép jár mû ve i nek kü lön - le ges rend szám mal való el lá tá sá nak, a rend szá mok ki adá - sá nak és vissza vo ná sá nak rend jét és fel té te le it, to váb bá a kül föl dön ki ál lí tott ve ze tõi en ge dé lyek hasz ná la tá nak rend jét a kül ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben ren de let ben ál - la pít sa meg. 85. A vízi köz le ke dés rõl szóló 2000. évi XLII. tör vény (a továb biak ban: Vkt.) 18. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 18. A ha jó zá si ha tó ság, to váb bá kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szerv az üzem ben tar tott úszó lé te sít mény ha jó zás ra al kal mas sá gát el len õriz he ti. A ha jó zá si ha tó ság az úszó lé te sít mény üze mel te té sét annak ha jó zás ra al kal - mat lan sá ga ese tén kor lá toz za vagy meg tilt ja. A ha tá ro zat a fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó vá nyil vá nít - ha tó. 86. A Vkt. a kö vet ke zõ al cím mel és 48/A. -sal egé - szül ki:,,sze mé lyes ada tok ke ze lé se a ha tó sá gi el len õr zés sel össze füg gés ben 48/A. (1) Az úszó lé te sít mény tu laj do no sa, üzem ben tar tó ja és ve ze tõ je a hi va tal ból in dí tott vagy foly ta tott el já - rás ese té ben kö te les az ille té kes ha jó zá si és rend õrhatóság ré szé re ké ré sük re a ha tás kö rük be tar to zó ügy el já rá sá ban, to váb bá el len õr zés kor az adott ügy ben a dön tés hez szük sé - ges sze mé lyes ada to kat át ad ni. (2) Az úszó lé te sít mény nem zet kö zi szer zõ dés és az Euró pai Unió jogi ak tu sai alap ján vég zett biz ton sá gi el len - õr zé se so rán a ha jó zá si ha tó ság az Euró pai Unió jogi ak tu - sa i ban fel so rolt adat bá zi sok ból sze mé lyes ada to kat kér - dez het le és az ellen õr zés ered mé nye i rõl ezek nek az adat - bá zi sok nak ada to kat szol gál tat hat. 87. A Vkt. 78. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ha jó zá si ha tó ság a fel sza ba dí tás ra ha tár idõt ál la - pít hat meg, és meg ha tá roz hat ja annak mód ját. A ha tá ro zat a fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó vá nyil vá nít - ha tó. Szük ség ese tén a ha jó zá si ha tó ság jo go sult a ha jó út fel sza ba dí tá sá nak el vé gez te té sé re, a ká ro kért fe le lõs úszó - lé te sít mény üzem ben tar tó já nak terhére. 88. A Vkt. a kö vet ke zõ 78/A. -sal egé szül ki: 78/A. Épít mény jel le gû köz for gal mú ha jó zá si lé te sít - ménnyel kap cso la tos ügy ben elsõ fo kon ho zott ha tá ro zat a ha jó zás biz ton sá ga ér de ké ben a fel leb be zés re te kin tet nél - kül vég re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. HATODIK FEJEZET Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi ágazati feladatokkal összefüggõ tör vények 89. A tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény (a továb biak ban: Tny.) 1. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A szo ciá lis biz ton sá gi tár gyú nem zet kö zi szer zõ - dés, illetve szo ci ál po li ti kai egyez mény ha tá lya alá tar to zó sze mély re e tör vény ren del ke zé se it az adott nem zet kö zi szer zõ dés (egyez mény) sza bá lyai sze rint kell al kal maz ni. 90. A Tny. 3. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) Az e tör vény sze rin ti ha tó sá gi ügyek ben a köz igaz - ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i - ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) 160 162. -a sze rin ti elekt ro ni kus for má ban a kö vet ke zõ el já rá si cse lek mé nyek gya ko rol ha tók:

5214 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám a) az ügy fél nyi lat ko za tá nak, be je len té sé nek, a nyug - díj biz to sí tá si igaz ga tá si szer vek hez in té zett egyéb be ad vá - nyá nak (fi ze tés könnyí té si, tar to zás-mér sék lé si-, el en ge dé - si ké rel mek, pa na szok, köz ér de kû be je len té sek) elõ ter - jesz tése; b) az ügy fél tá jé koz ta tá sá ra, ér te sí té sé re és fel hí vá sá ra vo nat ko zó ha tó sá gi köz lé sek nek az ügy fél tu do má sá ra ho - zá sa; c) az el lá tá sok meg ál la pí tá sá val, fo lyó sí tá sá val, a jog - alap nél kü li el lá tá sok vissza fi ze té sé vel, illetve a meg té rí - tés re kö te le zés sel össze füg gõ ké rel mek be nyúj tá sa, ide ért - ve a fel leb be zé si, az új ra fel vé te li és az iga zo lá si ké rel met is; d) az idé zés; e) a 97. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott adat szol gál - ta tá si kö te le zett ség tel je sí té se. 91. (1) A Tny. 5. -ának c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (E tör vény ha tá lya ki ter jed:) c) a tár sa da lom biz to sí tá s pénz ügyi alap ja i nak és a tár - sa da lom biz to sí tá s szer ve i nek ál lam i fel ügye le té rõl szóló 1998. évi XXXIX. tör vény 6. -ában fog lalt nyug díj-biz to - sí tá si igaz ga tá si szer vek re, (2) A Tny. 5. -a a kö vet ke zõ d) pont tal egé szül ki: (E tör vény ha tá lya ki ter jed:) d) a MÁV Rt. Nyug díj Igaz ga tó ság ra és a Gyõr Sop - ron Eben fur ti Vas út Rt.-re (a továb biak ban: GYSEV Rt.). 92. A Tny. 64. -a és az azt meg elõ zõ cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és cím lép: Igényérvényesítés és eljárási szabályok 64. (1) A nyug el lá tást írás ban, ki zá ró lag az e cél ra rend sze re sí tett nyom tat vá nyon (a továb biak ban: igény be - je len tõ lap) kell igé nyel ni. (2) Az igényt vissza me nõ leg leg fel jebb hat hó nap ra le - het ér vé nye sí te ni, az el lá tást a jo go sult sá gi fel té te lek fenn - ál lá sa ese tén leg ko ráb ban az igény be je len tés idõ pont ját meg elõ zõ ha to dik hó nap elsõ nap já tól le het meg ál la pí ta ni. Az igényt az el lá tás meg ál la pí tá sá nak kez dõ idõ pont já ban ha tá lyos jog sza bá lyok alap ján kell el bí rál ni. (3) Az igény be je len tés idõ pont ja az igény be je len tõ lap nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv hez tör té nõ be ér ke zé sé - nek a nap ja. (4) Az igény be je len tõ lap be nyúj tá sá val egy ide jû leg az igény lõ nek az azo no sí tá sá hoz és a Ket. 36. -ának (2) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott ada tok ki vé te lé vel az igé nye el bí rá lá sá hoz szük sé ges ada to kat, ira to kat is elõ kell ter - jesz te nie. A nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv el te kint het a nem ma gyar nyel ven ki ál lí tott ok irat hi te les for dí tá sá tól, ha az el já rás ba be vont dol go zó ja az adott nyelv bõl ál la mi - lag el is mert, leg alább kö zép fo kú nyelv vizs gá val rendel - kezik. (5) A nyug el lá tás irán ti igényt az igény lõ la kó he lye alap ján a Fõ vá ro si és Pest Me gyei Nyug díj biz to sí tá si Igaz - ga tó ság nál, a me gyei nyug díj biz to sí tá si igaz ga tó sá gok nál és ezek ki ren delt sé ge i nél, illetve ha az el hunyt jog szer zõ ko ráb ban nyug el lá tás ban ré sze sült a Nyug díj fo lyó sí tó Igaz ga tó ság nál (a továb biak ban együtt: nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv) kell ér vé nye sí te ni. (6) A me gyei nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szer vek ille - té kessége az adott me gye a Fõ vá ro si és Pest Me gyei Nyug díj biz to sí tá si Igaz ga tó ság ille té kessége Bu da pest és Pest me gye köz igaz ga tá si te rü le té re ter jed ki. A Fõ vá ro si és Pest Me gyei Nyug díj biz to sí tá si Igaz ga tó ság a ha tás kö - ré be utalt nem zet kö zi nyug díj ügyek ben, to váb bá a Nyug - díj fo lyó sí tó Igaz ga tó ság az or szág egész te rü le té re ki ter je - dõ ille té kességgel jár el. (7) A vas utas biz to sí tot tak kö ré be tar to zó mun ka vál - lalók a szol gá la ti fõ nök ség nél, a mun ka vi szony meg szû né - se után a leg utób bi szol gá la ti fõ nök ség nél, a vas utak ál tal meg ál la pí tott öreg sé gi, rok kant sá gi, bal ese ti rok kant sá gi nyug díj ban ré sze sü lõ ha lá la ese tén a hoz zá tar to zók a la kó - hely sze rint ille té kes nyil ván tar tá si ál lo má son, ille tõ leg a MÁV Rt. Nyug díj Igaz ga tó ság nál, a GYSEV Rt.-nél ér vé - nye sí tik igé nyü ket. Az igényt a MÁV Rt. Nyug díj Igaz ga - tó ság, ille tõ leg a GYSEV Rt. bí rál ja el. (8) A nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv rok kant sá gon ala pu ló el lá tá si igény el bí rá lá sa ese tén az igény lõt az ada - tok iga zo lá sán kí vül or vo si fe lül vizs gá lat cél já ból sze mé - lyes meg je le nés re kö te lez he ti. Ha az igény lõ a jog kö vet - kez mé nyek rõl való tá jé koz ta tást tar tal ma zó fel hí vás ra az elõ írt or vo si fe lül vizs gá la ton nem je le nik meg, a nyug díj - biz to sí tá si igaz ga tá si szerv az el já rást vég zé sé vel meg - szün tet he ti. (9) Amennyi ben a nyug el lá tás ban ré sze sü lõ az ese dé kes or vo si fe lül vizs gá la ton a jog kö vet kez mé nyek rõl való tá jé - koz ta tást tar tal ma zó fel hí vás ra nem je len t meg, az el lá tás ra való jo go sult sá gát meg kell szün tet ni az er rõl szóló ha tá ro - zat kel tét kö ve tõ hó nap elsõ nap já val. 93. A Tny. 65. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 65. (1) A nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv egy sze - rû sí tett ha tá ro za tot hoz a rok kant sá gon, mun ka ké pes - ség-csök ke né sen ala pu ló el lá tás fo lyó sí tá sa alatt vég zett or vo si fe lül vizs gá lat ered mé nyé rõl, ha a rok kant ság foka, illetve a mun ka ké pes ség-csök ke nés mér té ke a fe lül vizs gá - lat ered mé nye ként nem vál to zott. (2) A nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv nek nem kell ha tá ro za tot hoz nia a nyug el lá tá sok éven kén ti rend sze res eme lé sé rõl ide ért ve a 62. (5) be kez dé se sze rin ti ki egé - szí tõ nyug díj eme lést és az egy össze gû ki fi ze tést is, to - váb bá a ti zen har ma dik havi nyug díj ról. 94. A Tny. 68. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 68. (1) A biz to sí tott (volt biz to sí tott) az igé nyel bí rá ló szerv tõl kér he ti

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5215 a) az öreg sé gi nyug díj ra jo go sí tó élet kort meg elõ zõ tíz éven be lül a figye lembe ve he tõ szol gá la ti ide jé nek, va la - mint b) élet kor tól füg get le nül a kor ked vez mény re jo go sí tó ide jé nek meg ál la pí tá sát. (2) A ké re lem hez csa tol ni kell a biz to sí tott ál tal fel tün - te tett, az igé nyel bí rá ló szerv nyil ván tar tá sá ban nem vagy el té rõ tar ta lom mal sze rep lõ szol gá la ti idõ re, illetve a kor - ked vez mény re jo go sí tó idõ meg ál la pí tá sá nál a kor ked vez - mény re vo nat ko zó, az igény lõ ren del ke zé sé re álló iga zo lá - so kat, ok ira to kat. (3) Az igaz ga tá si szerv az (1) be kez dés sze rin ti ese tek - ben ha tá ro zat ban ál la pít ja meg az el is mert szol gá la ti idõt, illetve a kor ked vez mény re jo go sí tó idõt, va la mint meg - fe le lõ in do ko lás sal a szol gá la ti idõ ként, illetve kor ked - vez mény re jo go sí tó idõ ként el nem is mer he tõ idõ tar ta - mot. 95. A Tny. 69. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ha az igény lõ ré szé re a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé - rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör - vény (Flt.) alap ján mun ka nél kü li-el lá tás ként mun ka nél kü - li já ra dé kot, vál lal ko zói já ra dé kot, nyug díj elõt ti mun ka - nél kü li-se gélyt, ál lás ke re sést ösz tön zõ jut ta tást vagy kép - zé si tá mo ga tás ként ke re set pót ló jut ta tást fo lyó sí ta nak, a nyug el lá tást leg ko ráb ban a fel so rolt el lá tá sok fo lyó sí tá sá - nak meg szû né sét kö ve tõ nap tól le het meg ál la pí ta ni. 96. A Tny. 72. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 72. A nyug el lá tás irán ti igény el bí rá lá sá hoz a rok - kant ság ról, ille tõ leg mun ka ké pes ség-csök ke nés mér té ké - rõl az Or szá gos Or vos szak ér tõi In té zet or vo si bi zott sá gai szak vé le ményt ad nak. A nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv el já rá sa so rán ki zá ró lag ezen or vo si bi zott sá gok szak vé le mé nyét ve he ti figye lembe. 97. A Tny. 74. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 74. Ha az igény lõ a nyug el lá tás irán ti ké rel mét a Ket. 34. -ának (4) be kez dé se sze rint vissza von ja, a fel vett nyug el lá tást 30 na pon be lül kö te les vissza fi zet ni. 98. A Tny. 75. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 75. Ha a rok kant sá gon ala pu ló nyug el lá tás ra irá nyuló igényt a 72. -ban meg ha tá ro zott or vo si bi zott ság szak vé - le mé nyé re te kin tet tel uta sí tot ták el, az el uta sí tó ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ egy éven be lül elõ ter jesz tett újabb igény be je len tést csak ak kor kell el bí rál ni, ha a há zi - or vos (szak or vos) iga zol ja, hogy az igény lõ egész sé gi ál la - po ta az igény el uta sí tá sát köve tõen rosszab bo dott. 99. (1) A Tny. 79. -a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da ta a kö vet ke zõk sze rint mó do sul: (2) A nyug díj fo lyó sí tó szerv a meg ál la pí tott nyug el lá - tás fo lyó sí tá sát a ha tá ro zat be ér ke zé sét kö ve tõ ti zen öt na - pon be lül a) pos tai úton vagy a jo go sult ál tal meg je lölt bel föl di hi tel in té zet át uta lá si be tét szám lá já ra (bank szám lá já ra), b) az Euró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál la ma i nak te rü le - tén élõk ré szé re tör té nõ fo lyó sí tás ese tén a jo go sult ál tal meg je lölt, va la mely tag ál lam ban ve ze tett át uta lá si be tét - szám lá ra (bank szám lá ra), c) a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szóló 1997. évi XXXI. tör vény sze rin ti ide ig le nes ha - tállyal el he lye zett, át me ne ti vagy tar tós ne ve lés be vett gyer mek ár va el lá tá sát a gyám (hi va ta los gyám), ese ti gond nok ál tal meg je lölt gyám ha tó sá gi fenn tar tá sos be tét re vagy fo lyó szám lá ra tör té nõ uta lás sal tel je sí ti. (2) A Tny. 79. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (3) A nyug díj fo lyó sí tó szerv a Ket. 134. -ának (1) be - kez dé sé ben elõ írt ér te sí té si és in téz ke dé si kö te le zett sé gét a le til tás át vé te lét kö ve tõ 15 na pon be lül tel je sí ti. 100. A Tny. 80. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (5) A ké se del mi ka mat nap tá ri na pok ra szá mí tott mér - té ke a fel szá mí tás idõ pont já ban ér vé nyes jegy ban ki alap - ka mat két sze re sé nek 365-öd rész e. 101. A Tny. 93. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) Az e tör vényen ala pu ló kö ve te lés adók mód já ra be - haj tan dó köz tar to zás nak mi nõ sül. 102. A Tny. 94. -a és az azt meg elõ zõ cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Tartozás mérséklése, elengedése, fizetési kedvezmény engedélyezése 94. (1) A nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv ve ze tõ je a fog lal koz ta tó, egyéb szerv és a ma gán sze mély (a továb - biak ban együtt: fi ze tés re kö te le zett) ké rel me alap ján a nyug el lá tás vissza fi ze té se, a meg té rí tés és annak ké se del - mi pót lé ka cí mén meg ál la pí tott kö ve te lést, va la mint a mu - lasz tá si bír ság tar to zást mél tá nyos ság ból mér sé kel he ti vagy el en ged he ti, illetve rész let fi ze tést vagy fi ze té si ha - lasz tást en ge dé lyez het, ha a) a kö rül mé nyek bõl meg ál la pít ha tó, hogy a fi ze tés re kö te le zett fog lal koz ta tó (egyéb szerv), illetve annak in téz - ke dés re jo go sult kép vi se lõ je, al kal ma zott ja, tag ja vagy meg bí zott ja, az adott hely zet ben a tõle el vár ha tó kö rül te - kin tés sel járt el, vagy b) azok meg fi ze té se a fi ze tés re kö te le zett ma gán sze - mély és a vele együtt élõ kö ze li hoz zá tar to zók meg él he té - sét sú lyo san ve szé lyez tet né.

5216 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám (2) Az (1) be kez dés sze rin ti rész let fi ze tés, fi ze té si ha - lasz tás (a továb biak ban együtt: fi ze té si ked vez mény) ab - ban az eset ben en ge dé lyez he tõ, ha a kö ve te lés ké sõb bi tel - je sí té se a kö rül mé nyek bõl va ló szí nû sít he tõ. A ké re lem el - bí rá lá sa és a fel té te lek meg ha tá ro zá sa so rán figye lembe kell ven ni a fi ze té si ne héz ség ki ala ku lá sá nak oka it és kö - rül mé nye it. (3) A nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv ve ze tõ je a fi ze - té si ked vez ményt fel té tel hez is köt he ti. A fi ze té si ked vez - mény ér vé nyét ve szí ti és a tar to zás annak já ru lé ka i val együtt egy összeg ben ese dé kes sé vá lik, ha a fi ze tés re kö - te le zett a fi ze té si ked vez mény en ge dé lye zé se so rán meg - ha tá ro zott fel té te le ket nem tel je sí ti. (4) A mu lasz tá si bír ság mér sék lé sé nél vagy el en ge dé sé - nél az eset összes kö rül mé nyét mér le gel ni kell, kü lö nö sen a mu lasz tás ke let ke zé sé nek kö rül mé nye it, annak sú lyát, gya ko ri sá gát. Nincs he lye a mu lasz tá si bír ság mér sék lé sé - nek vagy el en ge dé sé nek, ha a mu lasz tás a kö te le zett szán - dé kos ma ga tar tá sá nak a kö vet kez mé nye. (5) Az (1) (4) be kez dé sek ben fog lalt el já rá sok ban a MÁV Rt. Nyug díj Igaz ga tó ság ve ze tõ je jár el, ha a ha tá ro - za tot a MÁV Rt. Nyug díj Igaz ga tó ság vagy a GYSEV Rt. Igaz ga tó sá ga hoz ta. 103. (1) A Tny. 95. -a (2) (5) be kez dé sé nek he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) A nyug el lá tá sok kal kap cso la tos ügyek ben az ügy - fél a Ket. 112. -a sze rin ti új ra fel vé te li ké rel met a ha tá ro - zat jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ há rom éven be lül nyújt - hat ja be. (3) A nyug el lá tá sok kal kap cso la tos ügyek ben a Ket. 113. -a sze rin ti mél tá nyos sá gi el já rás nem gya ko rol ha tó. (4) A mél tá nyos sá gi jog kör ben a ki vé te les nyug el lá tás meg ál la pí tá sa, a ki vé te les nyug el lá tás-eme lés en ge dé lye - zé se, va la mint a 94. ren del ke zé sei alap ján a tar to zás mér - sék lé se, el en ge dé se, ille tõ leg a fi ze té si könnyí tés en ge dé - lye zé se tár gyá ban ho zott dön tés sel szem ben jog or vos lat - nak he lye nincs. (5) Ha a nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv meg ál la pít - ja, hogy a fel leb be zés sel vagy a bí ró ság ál tal el nem bí rált dön té se jog sza bályt sért, dön té sét a) az ügy fél ja vá ra kor lá to zás nél kül, b) az ügy fél ter hé re egy íz ben, a ha tá ro zat köz lé sé tõl szá mí tott öt éven be lül ba) ha a nyug el lá tás jog alap nél kü li meg ál la pí tá sá ért a nyug el lá tás ban ré sze sü lõt fe le lõs ség nem ter he li, a Ket. 114. -ának (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak ra is fi gye - lem mel a mó do sí tást vagy vissza vo nást el ren de lõ ha tá ro - zat kel tét kö ve tõ hó nap elsõ nap já tól, bb) ha a nyug el lá tás jog alap nél kü li meg ál la pí tá sá ért a nyug el lá tás ban ré sze sü lõt fe le lõs ség ter he li, az el lá tás meg ál la pí tá sá nak kez dõ idõ pont já ig vissza me nõ le ge sen mó do sít ja vagy vissza von ja. (2) A Tny. 95. -a a kö vet ke zõ (6) és (7) be kez dé sek kel egé szül ki: (6) A ha tá ro zat mó do sí tá sá nak vagy vissza vo ná sá nak az (5) be kez dés ba) pont ja sze rin ti kez dõ idõ pont ja nem érin ti a nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv 84 89. -ban fog lalt ren del ke zé se ken ala pu ló, kü lön el já rás ban ér vé - nye sí tés re ke rü lõ kö ve te lé sé nek jog alap ját, va la mint annak a fe le lõs sé gét és vissza fi ze té si, illetve meg té rí té si kö te le zett sé gét, aki nek a nyug el lá tás jog alap nél kü li meg - ál la pí tá sa, fo lyó sí tá sa fel ró ha tó. (7) A nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szer vek el já rá sát, illetve dön té se it érin tõ en a Ket. 115. sze rin ti fel ügye le ti el já rás ban az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság gya ko rol ja a fel ügye le ti jog kört. 104. A Tny. 96. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) A bí ró ság, az ügyész ség, a bûn ül dö zés és a bün te - tés-vég re haj tás szer vei, a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok a Tbj. 42. -ának (4) be kez dé se, egyéb szer vek pe dig a Tbj. 43. -ának (1) be kez dé se sze rint jo go sul tak a nyil ván tar - tás ba fel vett ada tok igény lé sé re. 105. A csa lá dok tá mo ga tá sá ról szóló 1998. évi LXXXIV. tör vény 34. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) A csa lád tá mo ga tá si ki fi ze tõ hely vo nat ko zá sá ban a csa lád tá mo ga tá si el lá tá sok kal kap cso la tos el já rá si cse lek - mé nyek elekt ro ni kus ügy in té zés ke re té ben nem gya ko rol - ha tók. 106. (1) A gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz - ga tás ról szóló 1997. évi XXXI. tör vény (a továb biak ban: Gyvt.) 23. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (3) A gyám hi va tal a gyer mek tar tás díj meg elõ le ge zé sét el ren de lõ ha tá ro za tát a fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re - hajt ha tó vá nyil vá nít hat ja. (2) A Gyvt. 72. -a (4) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A be uta ló szerv dön té se ellen fel leb be zés nek he lye nincs. (3) A Gyvt. 77. -a (4) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A ha tá ro zat fel leb be zés re te kin tet nél kül azon nal vég - re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. (4) A Gyvt. 80. -a (5) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A ha tá ro zat fel leb be zés re te kin tet nél kül azon nal vég - re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. (5) A Gyvt. 83. -a (3) be kez dé sé nek har ma dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A ha tá ro zat fel leb be zés re te kin tet nél kül azon nal vég - re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5217 107. A Gyvt. a kö vet ke zõ 133/A. -sal egé szül ki: 133/A. (1) A gyám ha tó sá gi el já rás költ sé ge it a (2) (5) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé vel az el já ró szerv vi se li. A gyer mek vé del mi gon dos ko dás sal kap cso la tos ha - tó sá gi ügyek ben az el já rás költ sé ge it min den eset ben az el - já ró szerv vi se li. (2) Ha az el já rást azért kel lett meg in dí ta ni, mert jog sér - tés tör tént, az el já rás költ sé ge it az vi se li, aki nek a jog sér tés fel ró ha tó. (3) Az el já rás költ sé ge it az ügy fél vi se li a) az örök be fo ga dá si ügyek ben, b) az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé - nek száz szo ro sát meg ha la dó ér ték ha tá rú, ké re lem re in du ló va gyo ni ügyek ben, c) a kap cso lat tar tá si ügyek ben. (4) A (3) be kez dés sze rin ti ügyek ben szak ér tõ ki ren de - lé se ese tén a gyám ha tó ság az ügy fe let a szak ér tõi díj meg - elõ le ge zé sé re kö te lez he ti. (5) Ha az el já rás ban köz re mû kö dõk hi bá já ból me rül tek fel költ sé gek, azo kat az vi se li, aki nek a költ sé gek fel me rü - lé se fel ró ha tó. 108. A Gyvt. 152. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A ha tá ro zat fel leb be zés re te kin tet nél kül azon nal vég re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. 109. A fo gya té kos sze mé lyek jo ga i ról és esély egyen - lõ sé gük biz to sí tá sá ról szóló 1998. évi XXVI. tör vény 23/D. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: (2) Az OOSZI a szak vé le mé nyét a meg ke re sés tõl szá - mí tott negy ven na pon be lül kö te les elõ ter jesz te ni. Az el já - ró ha tó ság az OOSZI szak vé le mé nyé nek meg ér ke zé sé ig az el já rást fel füg gesz ti. 110. (1) A fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997. évi CLV. tör vény (a továb biak ban: Fgytv.) 46. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség és a te rü le ti fel ügye lõ sé gek (a továb biak ban: el já ró ha tó ság) el já rá sá - ban a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá - nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb - biak ban: Ket.) ren del ke zé se it a pi ac fel ügye le ti el já rá sok vo nat ko zá sá ban az e fe je zet ben fog lalt el té ré sek kel kell al kal maz ni. (2) Az Fgytv. 46. -a a kö vet ke zõ (3) és (4) be kez dés sel egé szül ki: (3) A ha tó ság el já rá sá ban a Ket. 160 162. -a sze rin ti elekt ro ni kus ügy in té zés a (4) be kez dés ben fog lalt ki vé - tel lel 2007. jú li us 1-jétõl gya ko rol ha tó. (4) Az elekt ro ni kus ke res ke del mi szol gál ta tá sok, va la - mint az in for má ci ós tár sa da lom mal össze füg gõ szol gál ta - tá sok egyes kér dé se i rõl szóló 2001. évi CVIII. tör vény 4 6. -ában, va la mint 15. -ában fog lalt kö te le zett sé gek meg sér té se miatt in du ló el já rá sok ban a ké re lem, a fel leb - be zé si ké re lem, az új ra fel vé te li ké re lem, a mél tá nyos sá gi ké re lem és a jog sza bály ban elõ írt mel lék le te ik elekt ro ni - kus úton is be nyújt ha tók. HETEDIK FEJEZET Az informatikai és hírközlési ágazati feladatokkal összefüggõ tör vények 111. (1) Az elekt ro ni kus alá írás ról szóló 2001. évi XXXV. tör vény (a továb biak ban: Eat.) 3. -ának (6) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A kormány a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rá sok ban és szol gál ta tá sok ban fel hasz nál ha tó elekt ro ni kus alá írá - sok ra, az elekt ro ni kus alá írás hoz tar to zó ta nú sít vá nyok ra, illetve az azok kal össze füg gés ben nyúj tott elekt ro ni kus alá írás sal kap cso la tos szol gál ta tá sok ra ren de let ben a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény ben fog lalt ren - del ke zé sek ér vé nye sí té se ér de ké ben sa já tos kö ve tel mé - nye ket ír hat elõ. (2) Az Eat. 17. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) A Ha tó ság el já rá sa i ra a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já - rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vényt kell al kal maz ni. (3) Az Eat. 17. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (5) A Nem ze ti Hír köz lé si Ha tó ság Hi va ta lá nak el sõ fo - kú ha tá ro za ta ellen a Ha tó ság Ta ná csá nak el nö ké hez le het fel leb bez ni. 112. Az Eat. 27. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Fel ha tal ma zást kap a kormány, hogy ren de let ben sza - bá lyoz za:) b) a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rá sok ban és szol gál ta - tá sok ban fel hasz nál ha tó elekt ro ni kus alá írá sok ra, az elekt - ro ni kus alá írás hoz tar to zó ta nú sít vá nyok ra, illetve az azok kal össze füg gés ben nyúj tott elekt ro ni kus alá írás sal kap cso la tos szol gál ta tá sok ra a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el - já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény ben fog lalt ren del ke zé sek ér vé nye sí té sét biz to sí tó sa já tos kö ve tel mé nye ket. NYOLCADIK FEJEZET Igazságügyi ágazati feladatokkal összefüggõ tör vények 113. A bí ró sá gi vég re haj tás ról szóló 1994. évi LIII. tör vény (a továb biak ban: Vht.) 16. -ának f) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

5218 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám (Vég re haj tá si la pot ál lít ki) f) a Bel sõ Pi a ci Har mo ni zá ci ós Hi va tal (véd je gyek és for ma ter ve zé si min ták) ál tal a kö zös sé gi véd jegy rõl szóló, 1993. de cem ber 20-i 40/94/EK ta ná csi ren de let és a kö zös - sé gi for ma ter ve zé si min tá ról szóló, 2001. de cem ber 12-i 6/2002/EK ta ná csi ren de let, a Kö zös sé gi Növényfajtahivatal ál tal a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom ról szóló, 1994. jú li us 27-i 2100/94/EK ta ná csi ren de let, va la mint az Euró pai Sza ba dal mi Hi va tal ál tal az Euró pai Sza ba dal mi Egyez mény sze rint a költ sé gek vi se lé se tár gyá ban ho zott ha tá ro zat alap ján az adós la kó he lye, szék he lye ezek hi á - nyá ban az adós vég re haj tás alá von ha tó va gyon tár gyá nak he lye, kül föl di vál lal ko zá sok ma gyar or szá gi fi ók te le pe, illetve köz vet len ke res ke del mi kép vi se le te ese tén pe dig a fi ók te lep, ille tõ leg a kép vi se let he lye sze rin ti me gyei bí - ró ság szék he lyén mû kö dõ he lyi bí ró ság, Bu da pes ten a Bu - dai Köz pon ti Ke rü le ti Bí ró ság. 114. A Vht. 235. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 235. (1) A vég re haj tó más szék hely re tör té nõ át he - lye zé sé re csak a) vég re haj tói ál lás be töl té se, vagy b) vég re haj tók köl csön ös át he lye zé se ese tén van le he tõ ség. (2) Ha a vég re haj tói ál lás he lyet az igaz ság ügy -m inis zter a 234. sze rin ti el já rá sa so rán más szék hely re ki ne ve zett vég re haj tó sze mé lyé vel töl ti be, a vég re haj tót e szék hely re és he lyi bí ró ság mel lé he lye zi át. (3) Az igaz ság ügy -m inis zter a vég re haj tó kat kö zös ké rel mük re és a ka ma ra egyet ér té sé vel egy más szék he - lyé re pá lyá zat nél kül köl csö nö sen át he lyez he ti. (4) Az át he lye zés sel a vég re haj tó szol gá la ta fo lya ma tos ma rad, de meg vál to zik az ál lás he lye, szék he lye és ille té - kességi te rü le te, to váb bá a köl csön ös át he lye zés ese tét ki vé ve ere de ti ál lás he lye meg üre se dik. A vég re haj tó át - he lye zé se nem érin ti a ko ráb bi szék he lyén le foly ta tott el já - rá sok kal kap cso la tos fe le lõs sé gét. Az át he lye zés re meg - fele lõen al kal maz ni kell a ki ne ve zés re vo nat ko zó sza bá - lyo kat. 115. A Vht. a 240/B. -t köve tõen a kö vet ke zõ al cím - mel és új 240/C. -sal egé szül ki, egy út tal az ere de ti 240/C 240/E. -ok szá mo zá sa 240/D 240/F. -ra vál to - zik:,,a vég re haj tói szol gá lat tal kap cso la tos el já rás 240/C. (1) Az igaz ság ügy -m inis zter a vég re haj tó köl - csön ös át he lye zé se, fel men té se, to váb bá szol gá la ta meg - szû né se és szü ne te lé sé nek meg ál la pí tá sa ügyé ben a köz - igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé sei sze rint jár el. (2) A ha tá ro zat ellen fel leb be zés nek nincs he lye, a ha tá - ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la ta kér he tõ. (3) A ha tá ro za tot a ka ma rá val is kö zöl ni kell. 116. A Vht. ere de ti 240/E. -a a kö vet ke zõ (5) be kez - dés sel egé szül ki: (5) A ka ma ra tör li a vég re haj tó-he lyet test a végre - hajtó-helyettesek név jegy zé ké bõl, ha a) a vég re haj tó-he lyet te si mun ka kör be töl té sé re irá - nyuló mun ka vi szo nya meg szûnt, b) a név jegy zék be vé tel fel té te lei a nyil ván tar tás ba vé - tel idõ pont já ban nem áll tak fenn, c) a 233. (2) be kez dé sé nek a) és b) pont já ban fog lalt ki zá ró ok kö vet ke zett be, d) el ha lá lo zott, e) a vég re haj tói fe gyel mi bí ró ság jog erõs ha tá ro za tá val a vég re haj tó-he lyet te sek nyil ván tar tá sá ból tör té nõ tör lés fe gyel mi bün te tés sel súj tot ta vagy al kal mat lan sá gát, ér - dem te len sé gét ál la pí tot ta meg. 117. A Vht. 241. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé - szül ki: (6) A ka ma ra tör li a vég re haj tó je löl tet a végrehajtó - jelöltek név jegy zé ké bõl, ha a) a vég re haj tó je löl ti mun ka kör be töl té sé re irá nyuló mun ka vi szo nya meg szûnt, b) a név jegy zék be vé tel fel té te lei a nyil ván tar tás ba vé - tel idõ pont já ban nem áll tak fenn, c) a 233. (2) be kez dé sé nek a) és b) pont já ban fog lalt ki zá ró ok kö vet ke zett be, d) el ha lá lo zott, e) a vég re haj tói fe gyel mi bí ró ság jog erõs ha tá ro za tá val a vég re haj tó je löl tek nyil ván tar tá sá ból tör té nõ tör lés fe - gyel mi bün te tés sel súj tot ta vagy al kal mat lan sá gát, ér dem - te len sé gét ál la pí tot ta meg. 118. A Vht. a kö vet ke zõ 250/A. -sal egé szül ki: 250/A. (1) A ka ma ra a tag ja i ról az e -ban fog lal tak sze rint ve zet nyil ván tar tást. (2) A vég re haj tók név jegy zé ke a kö vet ke zõ ada to kat tar tal maz za: a) csa lá di és utó név, szü le té si név, b) szü le té si hely és idõ, any ja neve, c) szék hely, ille té kességi te rü let, d) az is ko lai vég zett sé get ta nú sí tó ok irat ki ál lí tó ja, kel - te, mi nõ sí té se, e) a jogi szak vizs ga le té te lé rõl szóló ok le vél szá ma, kel te és a jogi szak vizs ga ered mé nye, f) a vég re haj tói szak vizs ga-bi zo nyít vány kel te, g) az ön ál ló bí ró sá gi vég re haj tói ki ne ve zést meg elõ zõ szak mai gya kor lat ada tai, h) a ki ne ve zés nap ja, i) az es kü té tel nap ja, j) a hi va tal ba lé pés nap ja, k) a vég re haj tó kör bé lyeg zõ i nek le nyo ma ta, l) a vég re haj tó ál lan dó he lyet te se, m) a vég re haj tó ré szé re ki ren delt tar tós he lyet tes, n) a vég re haj tó ál tal al kal ma zott vég re haj tó-he lyet tes, vég re haj tó je lölt, o) az át he lye zés nap ja, p) az ön ál ló bí ró sá gi vég re haj tói szol gá lat meg szû né sé - nek nap ja, mód ja,

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5219 q) a szol gá lat meg szû né se ese tén a vég re haj tói ira tok át adá sá nak vagy irat tár ba he lye zé sé nek nap ja, r) a hi va tal vizs gá la tok idõ pont ja, s) fe gyel mi bün te té sek, t) a vég re haj tói le té ti szám la (szám lák) szá ma, a szám - lát ve ze tõ hi tel in té zet neve, u) a vég re haj tó iro dá já nak és kéz be sí té si iro dá já nak címe, v) a vég re haj tó ka ma rai azo no sí tó szá ma. (3) A vég re haj tó-he lyet te sek név jegy zé ke a kö vet ke zõ ada to kat tar tal maz za: a) a (2) be kez dés a), b) és d) f) pont ja i ban fog lalt ada - tok, b) a név jegy zék be vé tel és az ab ból tör té nõ tör lés idõ - pont ja, c) a vég re haj tó-he lyet test al kal ma zó vég re haj tó neve és szék he lye, a vég re haj tó-he lyet tes al kal ma zá sá nak kez dõ idõ pont ja, a mun ka vég zés bõl tör té nõ hosszabb idõ tar ta mú 90 na pot meg ha la dó ki esés re vo nat ko zó ada tok, d) az al kal ma zás (mun ka vi szony) meg szû né sé nek nap - ja és mód ja, e) fe gyel mi bün te té sek. (4) A vég re haj tó je löl tek név jegy zé ke a kö vet ke zõ ada - to kat tar tal maz za: a) a (2) be kez dés a), b), d) és e) pont ja i ban fog lalt ada - tok, b) a név jegy zék be vé tel és az ab ból tör té nõ tör lés nap ja, c) a vég re haj tó je löl tet al kal ma zó vég re haj tó neve és szék he lye, a vég re haj tó je lölt al kal ma zá sá nak kez dõ idõ - pont ja, a mun ka vég zés bõl tör té nõ hosszabb idõ tar ta mú ki - esés re vo nat ko zó ada tok, d) az al kal ma zás (mun ka vi szony) meg szû né sé nek nap - ja és mód ja, e) a vég re haj tói kéz be sí té si vizs ga le té te lé nek idõ pont - ja, a vég re haj tói kéz be sí tés re fel ha tal ma zott vég re haj tó je - löl tek név jegy zé ké be vé tel és az ab ból tör té nõ tör lés idõ - pont ja, f) fe gyel mi bün te té sek. (5) A vég re haj tók he lyet te sí té sé re ki ren delt tar tós he - lyet te sek név jegy zé ke a kö vet ke zõ ada to kat tar tal maz za: a) csa lá di és utó név, szü le té si név, b) szü le té si hely és idõ, any ja neve, c) a he lyet te sí tett vég re haj tó neve, szék he lye, ille té - kességi te rü le te, d) a he lyet te sí tés kez dõ és be fe je zõ nap ja. (6) A vég re haj tó, a vég re haj tó-he lyet tes és a vég re haj tó - je lölt a ka ma rai név jegy zék ben sze rep lõ ada ta i nak meg - vál to zá sá ról kö te les a ka ma rát a vál to zás tól szá mí tott 15 na pon be lül tá jé koz tat ni. (7) A név jegy zék bõl tör té nõ tör lést köve tõen az e -ban meg je lölt sze mé lyek ada ta it a ka ma ra 50 évig kö te les meg - õriz ni. (8) A ka ma ra a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tá ban ki mond hat ja, hogy az e -ban sza bá lyo zott név jegy zé kek - ben egyéb, sze mé lyes adat nak nem mi nõ sü lõ ada to kat is nyil ván kell tar ta ni. 119. A Vht. 253/D. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Ha a ka ma ra a meg adott ha tár idõn be lül nem in téz - ke dett a jog sza bály sér tés meg szün te té se iránt, az igaz ság - ügy -m inis zter kér he ti a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat, irány mu ta tás, illetve egyéb ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá - la tát. A pert a ka ma ra ellen a meg adott ha tár idõ le jár tá tól szá mí tott 30 na pon be lül le het meg in dí ta ni és a Pp. ál ta lá - nos sza bá lyai sze rint kell le foly tat ni; a per a me gyei (fõ vá - ro si) bí ró ság ha tás kö ré be tar to zik. 120. A Vht. 254/D. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) A cég jegy zék bõl jog erõs ha tá ro zat tal tö rölt vég re - haj tói iro dát a ka ma ra tör li a vég re haj tói iro dák ka ma rai nyil ván tar tá sá ból. 121. A Vht. a kö vet ke zõ 254/G. -sal és ezt köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 254/H. -sal egé szül ki: 254/G. (1) A ka ma ra a kö vet ke zõ adat tar ta lom mal ve zet nyil ván tar tást a vég re haj tói iro dák ról: a) a vég re haj tói iro da neve, b) a vég re haj tói iro da szék he lye, c) a vég re haj tói iro da tag ja i nak ada tai (név, szü le té si hely és idõ, any ja neve, vég re haj tói, iro da ve ze tõi mi nõ ség meg je lö lé se, a vég re haj tó szol gá la ti he lye), d) az ala pí tá si en ge dély meg adá sá nak idõ pont ja, e) a cég jegy zék be tör té nõ be jegy zés idõ pont ja, cég - jegy zék szám, f) a név jegy zék be tör té nõ fel vé tel idõ pont ja, g) a név jegy zék bõl tör té nõ tör lés idõ pont ja. (2) A vég re haj tói iro da a nyil ván tar tás ban sze rep lõ ada - ta i nak meg vál to zá sá ról kö te les a ka ma rát a vál to zás tól szá mí tott 15 na pon be lül tá jé koz tat ni. (3) A nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lést köve tõen a vég re - haj tói iro da ada ta it a ka ma ra 50 évig kö te les meg õriz ni. Közigazgatási hatósági ügyek intézése 254/H. (1) A Ket. ren del ke zé se it kell al kal maz ni az e -ban fog lalt el té ré sek kel a kö vet ke zõ ügyek ben: a) be jegy zés a vég re haj tó-he lyet te sek és végrehajtó - jelöltek ka ma rai név jegy zé ké be, tör lés e név jegy zék bõl, ki vé ve, ha a tör lés re a 240/E. (5) be kez dé sé nek e) pont ja vagy a 241. (6) be kez dé sé nek e) pont ja alap ján ke rül sor, b) a vég re haj tói iro da ala pí tá si en ge dé lyé nek meg adá sa irán ti el já rás, c) fel vé tel a vég re haj tói iro dák ka ma rai nyil ván tar tá sá - ba, tör lés e nyil ván tar tás ból [a továb biak ban az a) c) pont - ban fog lal tak együtt: ka ma rai ha tó sá gi el já rás]. (2) A ka ma rai ha tó sá gi el já rás le foly ta tá sa irán ti ké rel - met csak a ka ma rá nál írás ban vagy szó ban, szó be li ké rel - met pe dig csak sze mé lye sen le het elõ ter jesz te ni. Nem mi - nõ sül írás be li ké re lem nek a te le fax és az elekt ro ni kus hír - köz lõ esz köz út ján be nyúj tott ké re lem. (3) A ka ma rai ha tó sá gi el já rást el sõ fo kon a ka ma ra el - nök sé ge foly tat ja le, az el nök ség ha tá ro za ta és a Ket.

5220 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám 31. -a sze rin ti vég zé se el le ni fel leb be zést a vá laszt mány a so ron kö vet ke zõ ülé sén, de leg ké sõbb 60 na pon be lül bí - rál ja el. A fel le be zést a ka ma ra el nö ké nél, a vá laszt mány - hoz cí mez ve kell be nyúj ta ni. (4) A ka ma rai név jegy zék bõl, nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lés irán ti el já rást hi va tal ból meg kell in dí ta ni, ha a ka - ma ra a tör lé si ok ról tu do mást sze rez; a ka ma ra a tör lé si el - já rás so rán az ügy fe let nyi lat ko zat té tel re és adat szol gál ta - tás ra kö te lez he ti. (5) A ka ma rai ha tó sá gi el já rás ban tör té nõ kép vi se let re adott meg ha tal ma zást köz ok irat ba vagy tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok irat ba kell fog lal ni. Az ügy véd nek adott meg ha tal ma zás hoz, ha azt a fél sa ját ke zû leg írta alá, ta núk al kal ma zá sa nem szük sé ges. (6) Ha a ka ma ra a név jegy zék be tör té nõ be jegy zés vagy a nyil ván tar tás ba vé tel irán ti ké re lem nek helyt ad, az er rõl szóló ha tá ro zat nak kell te kin te ni a nyil ván tar tás ba vé tel rõl ki ál lí tott ok ira tot. Az ok irat nak tar tal maz nia kell a) a ka ma ra ne vét, a ka ma rai ha tó sá gi ügy szá mát, a ki - ad má nyo zó ne vét és alá írá sát, az ok irat ki ál lí tá sá nak he - lyét és idõ pont ját, b) a név jegy ék be vé tel, illetve a nyil ván tar tás ba tör té nõ be jegy zés nap ját, c) vég re haj tó-he lyet tes és vég re haj tó je lölt név jegy zék - be vé te le ese tén ne vét, szü le té si he lyét és idõ pont ját, any ja ne vét, a név jegy zék be vé tel idõ pont ját, az al kal ma zó vég - re haj tó ne vét és szék he lyét, d) a vég re haj tói iro dák nyil ván tar tá sá ba tör té nõ fel vé - tel ese tén a vég re haj tói iro da ne vét, szék he lyét, cég jegy - zék szá mát, tag ja i nak ne vét és sze mély azo no sí tó ada ta it. (7) A ka ma rai ha tó sá gi el já rás elekt ro ni kus úton nem foly tat ha tó le. 122. A jogi se gít ség nyúj tás ról szóló 2003. évi LXXX. tör vény (a továb biak ban: Jst.) 3. -ának (2) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A tá mo ga tás a fél nek olyan ügy ben vagy üggyel kap cso lat ban biz to sít ha tó, amely nek tár gyá ban az el já rás le foly ta tá sá ra ma gyar bí ró ság vagy ha tó ság ren del ke zik jog ha tó ság gal, to váb bá olyan jog vi tá val kap cso lat ban, amely nek tár gya Ma gyar or szá gon ta lál ha tó. Ma gyar or szá - gi la kó hellyel vagy szo ká sos és jog sze rû tar tóz ko dá si hellyel ren del ke zõ fél ügyé ben tá mo ga tás ak kor is biz to sít - ha tó, ha az érin tett pol gá ri vagy ke res ke del mi ügy ben a bí - ró sá gi el já rás az Euró pai Unió má sik tag ál la má nak (a továb biak ban: má sik tag ál lam) bí ró sá ga elõtt van fo lya - mat ban vagy ilyen bí ró ság ren del ke zik le foly ta tá sá ra jog - ha tó ság gal. 123. (1) A Jst. 4. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Tá mo ga tás ban ré sze sít he tõ a fél, ha:) b) ví zum ki adá sa, tar tóz ko dá si vagy le te le pe dé si en ge - dély meg szer zé se, illetve ho no sí tás irán ti üggyel kap cso - lat ban jogi se gít ség nyúj tást kérõ olyan sze mély, aki nek a fel me nõ je ma gyar ál lam pol gár vagy az volt, to váb bá a vissza ho no sí tás ra irá nyuló el já rás ban, va la mint a me ne - kült ügyi el já rás ban részt vevõ sze mély, (2) A Jst. 4. -a (1) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (Tá mo ga tás ban ré sze sít he tõ a fél, ha:) e) az Euró pai Gaz da sá gi Tér sé gen kí vü li ál lam nak Ma - gyar or szá gon vagy Euró pai Gaz da sá gi Tér ség má sik tag - ál la má ban la kó hellyel vagy szo ká sos és jog sze rû tar tóz ko - dá si hellyel ren del ke zõ ál lam pol gá ra. (3) A Jst. 5. (2) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont tal egé - szül ki: (Jö ve del mi és va gyo ni hely ze té re te kin tet nél kül rá szo - rult nak te kin ten dõ az a fél, aki),,e) ví zum ki adá sa, tar tóz ko dá si vagy le te le pe dé si en ge - dély meg szer zé se, illetve ho no sí tás irán ti üggyel kap cso - lat ban jogi se gít ség nyúj tást kérõ olyan sze mély, aki nek a fel me nõ je ma gyar ál lam pol gár vagy az volt, to váb bá a vissza ho no sí tás ra irá nyuló el já rás ban részt vevõ sze mély. 124. A Jst. 21. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 21. (1) Az e tör vény ben meg ha tá ro zott tá mo ga tá sok (a továb biak ban e Fe je zet ben együtt: tá mo ga tás) en ge dé - lye zé se irán ti ké rel met az Igaz ság ügyi Mi nisz té rium Párt - fo gó Fel ügye lõi és Jogi Se gít ség nyúj tó Szol gá lat Or szá gos Hi va ta lá nak a fél la kó he lye vagy tar tóz ko dá si he lye, ezek hi á nyá ban szál lás he lye, illetve mun ka vég zé sé nek he lye sze rint ille té kes fõ vá ro si, me gyei hi va ta la (a továb biak - ban: me gyei hi va tal) bí rál ja el. (2) A ma gyar or szá gi la kó hellyel, tar tóz ko dá si hellyel, szál lás hellyel vagy mun ka vég zé si hellyel nem ren del ke zõ kül föl di ese té ben a ké re lem el bí rá lá sá ra az Igaz ság ügyi Mi nisz té rium Párt fo gó Fel ügye lõi és Jogi Se gít ség nyúj tó Szol gá lat Fõ vá ro si Hi va ta la ille té kes. 125. (1) A Jst. 22. -a (1) be kez dé sé nek be ve ze tõ szö - veg e he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A fél nek a ké rel met az ille té kes me gyei hi va tal hoz egy pél dány ban, az erre a cél ra rend sze re sí tett nyom tat vány ki - töl té sé vel kell be nyúj ta nia, amely ben meg kell je löl ni a kö vet ke zõ ada to kat: (2) A Jst. 22. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A ké re lem hez csa tol ni kell a tá mo ga tás ra való jo go - sult sá got iga zo ló ok ira to kat, ha tó sá gi bi zo nyít ványt, illetve be kell mu tat ni a jo go sult sá got iga zo ló ha tó sá gi iga - zol ványt. 126. A Jst. 23. és 24. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zé sek lép nek: 23. (1) A me gyei hi va tal a ké re lem rõl ha a tá mo ga - tás igény be vé te lé nek fel té te lei annak alap ján meg ál la pít - ha tók a ké re lem sze mé lye sen tör té nõ be nyúj tá sa kor le - he tõ ség sze rint azon nal, de leg ké sõbb 3 mun ka na pon be -

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5221 lül, az írás ban be nyúj tott ké re lem alap ján pe dig 15 na pon be lül dönt. (2) A ké re lem rõl min den eset ben ha tá ro zat tal kell dön - te ni; a ha tá ro za tot nem szük sé ges in do ko lás sal el lát ni, ha az a ké re lem nek helyt ad. 24. A fél a tá mo ga tás en ge dé lye zé se so rán vizs gált ada ta i ban be kö vet ke zett vál to zá so kat a me gyei hi va tal tá - mo ga tás en ge dé lye zé se tár gyá ban ho zott ha tá ro za tá nak kéz hez vé te lé ig kö te les a me gyei hi va tal nak 3 mun ka na pon be lül be je len te ni. 127. A Jst. 25. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az (1) be kez dés sze rin ti meg hall ga tás cél já ból a fél és el len fe le sze mé lyes meg je le nés re kö te lez he tõ. Ha a tá - mo ga tás en ge dé lye zé se irán ti el já rás ban a fél en nek nem tesz ele get, a me gyei hi va tal a ké rel mé rõl a ren del ke zés re álló ada tok alap ján dönt vagy meg szün te ti az el já rást, ha a tény ál lás nem ál la pít ha tó meg. 128. A Jst. 28. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A me gyei hi va tal a hoz zá for du ló ügy fe let a jö ve - del mi és va gyo ni hely ze té nek vizs gá la ta nél kül, il le ték- és díj men te sen tá jé koz tat ja ar ról, hogy a ké rel mé nek el bí rá lá - sa me lyik bí ró ság vagy ha tó ság fel adat kö ré be tar to zik, az el já rás meg in dí tá sa és le foly ta tá sa mi lyen költ sé gek kel jár szá má ra, to váb bá rö vid tá jé koz ta tást ad az egy sze rû meg - ítélésû ügyek ben fel me rült jogi kér dé sek ben. A tá jé koz ta - tás meg adá sa a me gyei hi va tal hoz sze mé lye sen for du ló fél ese té ben jegy zõ könyv és hi va ta los fel jegy zés ké szí té se nél kül szó ban vagy táv be szé lõn, a kér dé sét írás ban fel te - võ ügy fél ese té ben írás ban történik. 129. A Jst. 29. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A fél (a tá mo ga tás vissza té rí té se ese tén a vissza té rí - tés re kö te le zett sze mély) a ha tá ro zat ellen a kéz hez vé tel tõl szá mí tott 15 na pon be lül az Igaz ság ügyi Mi nisz té rium Párt fo gó Fel ügye lõi és Jogi Se gít ség nyúj tó Szol gá lat Or - szá gos Hi va ta lá hoz (a továb biak ban: or szá gos hi va tal) cím zett fel leb be zést nyújt hat be, ha a me gyei hi va tal: a) a tá mo ga tás en ge dé lye zé sé re irá nyuló ké rel mét el - uta sít ja, b) a ké rel mé tõl el té rõ en en ge dé lyez szá má ra tá mo ga - tást (ide ért ve azt is, ha a fél ré szé re ké rel mé tõl el té rõ en il - le ték fel jegy zé si jo got en ge dé lyez nek), vagy c) a tá mo ga tást meg von ja, d) a tá mo ga tás vissza té rí té sé re kö te le zi, vagy e) a tá mo ga tás en ge dé lye zé se irán ti el já rást megszün - teti. 130. A Jst. 32. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A fél a má sod fo kon jog erõ re emel ke dett ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la tát kér he ti. A ké re lem rõl a bí ró ság 30 na pon be lül, a köz igaz ga tá si nem pe res el já rás sza bá - lyai sze rint ha tá roz; el já rá sa so rán az ok ira ti bi zo nyí tá son kí vül más bi zo nyí tást is le foly tat hat. A bí ró ság a jog sza - bály sér tõ ha tá ro za tot meg vál toz tat hat ja; a me gyei és az or - szá gos hi va tal mér le ge lé sét fe lül vizs gál hat ja és a ha tá ro zat meg ho za ta la so rán a tá mo ga tá sok en ge dé lye zé sé re elõ írt mér le ge lé si szem pon tok sze rint mél tá nyos sá got is gyako rolhat. 131. A Jst. 39. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Egyéb eljárási szabályok 39. (1) A me gyei és az or szá gos hi va tal el já rá sá ra az e tör vény ben nem sza bá lyo zott kér dé sek ben a köz igaz ga - tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) sza - bá lya it kell al kal maz ni. (2) A Ket. 10. -ának (1) be kez dé se sze rin ti, azon na li jog vé de lem irán ti el já rás kez de mé nye zé sé nek kell te kin te - ni a fél ké rel mét, ha ab ból az ál la pít ha tó meg, hogy a tá mo - ga tás nak a ké re lem elõ ter jesz tését kö ve tõ ha la dék ta lan, de leg fel jebb 8 na pon be lül tör té nõ igény be vé te le nél kül a fél va la mely jog nyi lat ko zat meg té te lé re elõ írt ha tár idõt el mu - lasz ta ná, vagy a tá mo ga tás ha la dék ta lan igény be vé te lét az ügy ter mé sze te in do kol ja. (3) Az e tör vény sze rin ti el já rás ban nem il le ti meg az ügy fél joga azt a bí ró sá got és ha tó sá got, amely nek el já rá - sá ban vagy az zal kap cso lat ban a tá mo ga tást nyújt ják. (4) A tá mo ga tás sal kap cso la tos el já rás ban a tá mo ga tás vissza té rí té sét ki vé ve jog utód lás nak nincs he lye. (5) Az e tör vény sze rin ti el já rá sok le foly ta tá sa so rán nem zet kö zi szer zõ dés el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban a nem ma gyar nyel ven ki ál lí tott ok irat nem csak hi te les for - dí tás ban fo gad ha tó el, és a kül föld re to váb bí tan dó ma gyar nyel vû ok irat ról sem kell hi te les for dí tást ké szít tet ni. Ha az el já rás so rán irat le for dít ta tá sa vá lik szük sé ges sé, a for dí - tás el ké szí té sé ig az el já rás hi va tal ból is felfüggeszt - hetõ. (6) Az el já rás ira ta i ba a fé len és kép vi se lõ jén kí vül a 35. (2) be kez dé sé ben meg je lölt sze mé lyek és ha tó sá gok te kint het nek be. (7) A mél tá nyos sá gi el já rás le foly ta tá sá ra az or szá gos hi va tal nak van ha tás kö re. (8) Nincs he lye a ha tá ro zat meg sem mi sí té sé nek, ha az ügy ben nem az ille té kes me gyei hi va tal járt el. (9) Az e tör vény sze rin ti el já rás kez de mé nye zé se irán ti ké re lem elõ ter jesz tése il le ték- és díj fi ze té si kö te le zett ség - gel nem jár; az el já rás ban fel me rült tol má cso lá si és for dí - tá si költ sé gek vi se lé sé re azon ban kö te les a fél, ki vé ve a) a Ket. 9. -ának (3) be kez dé sé ben és 10. -ának (1) be kez dé sé ben fog lalt eset ben, b) ha a 28. (2) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint kap tá - jé koz ta tást,

5222 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám c) ha tá mo ga tás ban ré sze sül, vagy ha a tá mo ga tás irán ti ké rel mét nem a rá szo rult ság hi á nya miatt uta sí tot ták el, d) ha e tör vény ki fe je zet ten így ren del ke zik. (10) A tol má cso lá si és for dí tá si díj meg fi ze té sé re a tá - mo ga tás vissza té rí té sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat kell meg - fele lõen al kal maz ni. (11) A me gyei és az or szá gos hi va tal az e tör vény sze - rin ti ügye ket nem in té zi elekt ro ni kus úton. 132. A Jst. 40. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, és a ere de ti szö veg e (1) be kez dés re vál to zik: (2) A tá mo ga tás vissza té rí té sé re kö te les fél nek e kö - te le zett sé ge fenn ál lá sá ig a la kó he lyé ben, tar tóz ko dá si he lyé ben és szál lás he lyé ben be kö vet ke zett vál to zást is be kell je len te nie a 24. sze rint. 133. A Jst. 42. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 42. A fél a tá mo ga tott jogi szol gál ta tás igény be vé te - lét a tá mo ga tás en ge dé lye zé sé rõl szóló ha tá ro zat ban fog - lalt ha tár idõn be lül, a ha tá ro zat jogi se gí tõ nek tör té nõ át - adá sa el le né ben kezd he ti meg. E ha tár idõ 1 hó nap tól 3 hó - na pig ter jed het. 134. A Jst. 51. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 51. A jogi se gí tõi dí jak és e tör vény ben meg ha tá ro - zott egyéb költ sé gek ki fi ze té sé re szol gá ló cél elõ irány za tot az or szá gos hi va tal ke ze li és gon dos ko dik a dí jak ki fi ze té - sé rõl; ré szé re a me gyei hi va tal a tárgy hó nap ban be ér ke zett és jó vá ha gyott jogi se gí tõi szám lák, az zal egyen ér té kû egyéb ok ira tok alap ján a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap 10. nap já ig kül di meg a ki fi ze tés hez szük sé ges ada to kat. 135. A Jst. 53. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, és a ere de ti szö veg e (1) be kez dés re vál to zik: (2) A fél 24. sze rin ti be je len té si kö te le zett sé ge a per jog erõs be fe je zé sig áll fenn, ezt köve tõen pe dig a tá mo ga - tás vissza té rí té sé re kö te les fél a la kó he lyé ben, tar tóz ko dá - si he lyé ben és szál lás he lyé ben be kö vet ke zett vál to zást kö - te les be je len te ni e kö te le zett sé ge fenn ál lá sá ig. 136. A Jst. 60. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 60. (1) Ha a Ma gyar or szá gon la kó hellyel vagy szo - ká sos és jog sze rû tar tóz ko dá si hellyel ren del ke zõ fél má - sik tag ál lam bí ró sá ga elõtt fo lyó pol gá ri vagy ke res ke del - mi jog vi tá ban kí ván jogi se gít ség nyúj tást igény be ven ni, az erre irá nyuló ké rel mét az Euró pai Ta nács nak a ha tá ron át nyú ló vo nat ko zá sú jog vi ták ese tén az igaz ság szol gál ta - tás hoz való hoz zá fé rés meg könnyí té se ér de ké ben az ilyen ügyek ben al kal ma zan dó költ ség men tes ség re vo nat ko zó kö zös mi ni mum sza bá lyok meg ál la pí tá sá ról szóló 2003/8/EK irány el vé nek a 16. cik ke sze rin ti nyom tat vá - nyon és a nyom tat vány sze rin ti mel lék le tek be nyúj tá sá val a la kó he lye vagy szo ká sos és jog sze rû tar tóz ko dá si he lye sze rint ille té kes me gyei hi va tal ban is elõ ter jeszt he ti. (2) A me gyei hi va tal ha tá ro zat tal meg ta gad ja a ké re lem to váb bí tá sát, ha azt nem az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ügy ben ter jesz tik elõ, vagy ha a ren del ke zés re álló ada tok alap ján egy ér tel mû en meg ál la pít ha tó, hogy a ké re lem nyil ván va ló an meg ala po zat lan. A ha tá ro za tot in do ko lás sal kell el lát ni; az ellen a tá mo ga tás irán ti ké rel met el uta sí tó ha tá ro zat ra vo nat ko zó sza bá lyok sze rint van he lye jog or - vos lat nak. (3) Ha a me gyei hi va tal nem ta gad ja meg a to váb bí tást, de a ké rel met nem a nyom tat vá nyon ter jesz tet ték elõ vagy az hi á nyos, a me gyei hi va tal a fél ren del ke zé sé re bo csát ja a nyom tat ványt, és tá jé koz tat ja õt a ké re lem hi á nyos sá ga i - ról. (4) Ha a ké rel met nem a má sik tag ál lam nak a ké rel mek fo ga dá sá ra meg je lölt nyel vén ter jesz tet ték elõ, és mel lék - le te it sem ezen a nyel ven nyúj tot ták be, a me gyei hi va tal in téz ke dik azok le for dí tá sá ról, egy út tal tá jé koz tat ja a fe let a for dí tá si költ sé gek vi se lé sé nek sza bá lya i ról. Így kell el - jár ni ak kor is, ha a fél a (3) be kez dés ben meg je lölt ha tár - idõn be lül nem pó tol ja a ké re lem hi á nyos sá ga it. (5) A me gyei hi va tal a szük ség ese tén le for dí tott ké - rel met és mel lék le te it a to váb bí tá suk ra szol gá ló ki töl tött nyom tat vánnyal együtt to váb bít ja a ké re lem ben meg je lölt má sik tag ál lam nak a ké rel mek fo ga dá sá ra meg je lölt ha tó - sá gá hoz. (6) Az e sze rin ti el já rás il le ték- és díj fi ze té si kö te le - zett ség gel nem jár, de a for dí tá si költ sé ge ket a fél kö te les vissza té rí te ni, ha a jogi se gít ség nyúj tás irán ti ké rel mét a má sik tag ál lam ha tó sá ga el uta sí tot ta. (7) A fél kö te les a má sik tag ál lam ha tó sá gá nak a jogi se - gít ség nyúj tás en ge dé lye zé se tár gyá ban ho zott jog erõs ha - tá ro za tát a kéz hez vé telt kö ve tõ 30 na pon be lül be nyúj ta ni a me gyei hi va tal nak. E ha tár idõ el mu lasz tá sa ese tén a fél a for dí tá si költ sé gek után a Ket. 138. -a sze rin ti ké se del mi pót lé kot kö te les fi zet ni. (8) A for dí tá si költ sé get a me gyei hi va tal a cél elõ irány - zat ter hé re elõ le ge zi meg; annak vissza té rí té se és a ké se - del mi pót lék meg fi ze té se pe dig a cél elõ irány zat ja vá ra tör - té nik. 137. A Jst. 61. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A tá mo ga tás en ge dé lye zé se alap ján a fél he lyett az ál lam ál tal elõ le ge zen dõ, per rel kap cso la tos költ ség elõ le - ge zé sé rõl a kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rint a tá mo - ga tás en ge dé lye zé sé nek ügyé ben elsõ fo kon el járt me gyei hi va tal in téz ke dik a bí ró ság elõ le ge zést ki mon dó ha tá ro za - ta alap ján. A költ ség elõ le ge zé se a cél elõ irány zat ter hé re tör té nik. 138. A Jst. 66. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki:

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5223 (5) A jogi se gí tõ a bank szám la szá mát a szol gál ta tá si szer zõ dés meg kö té se elõtt kö te les be je len te ni az or szá gos hi va tal nak. 139. A Jst. 67. -a (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A szol gál ta tá si szer zõ dés ben az or szá gos hi va tal a mi nisz té rium ne vé ben és he lyett el jár va kö te le zett sé - get vál lal arra, hogy a jogi se gí tõ ál tal nyúj tott jogi szol gál - ta tá sok díj át a jogi se gí tõ ré szé re a jog sza bály ban fog lalt mó don meg fi ze ti. Szol gál ta tá si szer zõ dés csak a 66. -ban fog lalt fel té te lek nek meg fe le lõ sze mé lyek kel és szer ve ze - tek kel köt he tõ; ve lük erre irá nyuló ké rel mük re az or - szá gos hi va tal szol gál ta tá si szer zõ dést köt. 140. A Jst. a 71. -t köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 71/A. -sal egé szül ki: A névjegyzékbe vételi eljárás 71/A. (1) A név jegy zék be vé tel irán ti ké rel met írás ban és csak az or szá gos hi va tal nál le het elõ ter jesz te ni. (2) A 66. -ban fog lalt fel té te lek nek meg fe le lõ ké rel me - zõ ré szé re az or szá gos hi va tal 30 na pon be lül alá írás cél já - ból meg kül di a szol gál ta tá si szer zõ dés ter ve ze tét. Ha a vissza kül dött szer zõ dés va la mennyi szük sé ges ada tot tar - tal maz za, az or szá gos hi va tal annak alá írá sát kö ve tõ 15 na - pon be lül fel ve szi a ké rel me zõt a név jegy zék be. A név - jegy ék be vé tel rõl kü lön ha tá ro za tot nem kell hoz ni, ar ról az alá írt szer zõ dés egyik pél dá nyá nak vissza kül dé sé vel és a név jegy zék be vé tel idõ pont já nak meg je lö lé sé vel ér te sí ti az or szá gos hi va tal a jogi segítõt. (3) Ha a ké rel me zõ nem fe le l meg a név jegy zék be tör té - nõ fel vé tel fel té te le i nek, a hi va tal a ké re lem el uta sí tá sá ról ha tá ro zat tal dönt. A ha tá ro zat ellen fel leb be zés nek nincs he lye, a ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la ta kér he tõ. (4) A név jegy zék bõl tör té nõ tör lés rõl az or szá gos hi va - tal ha tá ro zat tal dönt; a ha tá ro zat ellen a (3) be kez dés ben fog lal tak sze rint van jog or vos lat nak he lye. (5) A név jegy zék be vé te li el já rás elekt ro ni kus úton nem foly tat ha tó le. 141. Az ügy vé dek rõl szóló 1998. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Üt.) a kö vet ke zõ al cím mel és 12/A. -sal egé szül ki: Közigazgatási hatósági ügyek intézése 12/A. (1) A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál - ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény ren del ke zé se it kell al kal maz ni az e fe je zet ben fog lalt el - té ré sek kel a kö vet ke zõ ügyek ben: a) fel vé tel a ka ma rá ba és a ka ma rai tag ság meg szün te - té se, ki vé ve, ha a ka ma rai tag ság ki zá rás vagy az ügy véd ha lá la miatt szû nik meg, b) fel vé tel az ügy vé di iro dák, az al kal ma zott ügy vé dek, az euró pai kö zös sé gi jo gá szok, az al kal ma zott euró pai kö - zös sé gi jo gá szok, a kül föl di jogi ta nács adók és az ügy véd - je löl tek név jegy zé ké be, va la mint tör lés ezen névjegy - zékekbõl, c) az ügy vé di te vé keny ség szü ne tel te té sé nek en ge dé - lye zé se. (2) Az el já rás le foly ta tá sa irán ti ké rel met csak az ille té - kes ka ma rá nál, szó be li ké rel met pe dig csak sze mé lye sen le het elõ ter jesz te ni. Nem mi nõ sül írás be li ké re lem nek a te - le fax és az elekt ro ni kus hír köz lõ esz köz út ján be nyúj tott ké re lem. (3) Az (1) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott eset ben a ka ma rai tag ság meg szün te té se, illetve az (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott ese tek ben a tör lés irán ti el já - rást hi va tal ból meg kell in dí ta ni, ha a ka ma ra a ka ma rai tag ság meg szû né sé rõl vagy a tör lé si ok ról tu do mást sze - rez. A ka ma ra ezen el já rás so rán nyi lat ko zat té tel re és adat - szol gál ta tás ra kö te lez he ti az ügy fe let. (4) A ka ma rai ha tó sá gi el já rást elsõ fo kon a te rü le ti ka - ma ra el nök sé ge foly tat ja le. (5) A ka ma rai ha tó sá gi el já rás elekt ro ni kus úton nem foly tat ha tó le. 142. Az Üt. 104. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A köz gyû lés ha tá ro za ta ellen a te rü le ti ka ma ra tag ja jog sza bály, alap sza bály vagy sza bály zat meg sér té sé re hi vat ko zás sal a ha tá ro zat köz lé sé tõl szá mí tott 30 na pon be lül az ille té kes me gyei bí ró ság hoz (Fõ vá ro si Bí ró ság - hoz) for dul hat. A bí ró ság a per ben a Pol gá ri per rend tar tás - ról szóló 1952. évi III. tör vény (Pp.) ál ta lá nos sza bá lyai sze rint jár el. 143. Az Üt. 123. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ha az érin tett ka ma ra a jog sza bály sér tést nem szün - tet te meg, az igaz ság ügy -m inis zter a fel hí vá sá ban meg - adott ha tár idõ le jár tá tól szá mí tott 30 na pon be lül az ille - té kes me gyei bí ró ság hoz (Fõ vá ro si Bí ró ság hoz) for dul hat. A bí ró ság a per ben a Pp. ál ta lá nos sza bá lyai sze rint jár el. 144. A köz jegy zõk rõl szóló 1991. évi XLI. tör vény (a továb biak ban: Kjt.) a kö vet ke zõ al cím mel és 11/A. -sal egé szül ki. A közigazgatási hatósági ügyek eljárási szabályai 11/A. (1) A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál - ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé se it kell al kal maz ni az e -ban fog lalt el té ré sek kel a kö vet ke zõ ügyek ben: a) be jegy zés a köz jegy zõ he lyet te sek és köz jegy zõ je - löl tek ka ma rai név jegy zé ké be, tör lés e név jegy zé kek bõl, ki vé ve, ha a tör lés re a köz jegy zõi fe gyel mi bí ró ság nak a 72. (2) be kez dés nek e) pont ja sze rin ti jog erõs ha tá ro za ta alap ján ke rül sor, b) a köz jegy zõi iro da ala pí tá si en ge dé lyé nek meg adá sa irán ti el já rás,

5224 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám c) fel vé tel a köz jegy zõi iro dák ka ma rai nyil ván tar tá sá - ba, tör lés a nyil ván tar tás ból ki vé ve, ha a tör lés re a cég bí - ró ság nak a köz jegy zõi iro dát a cég jegy zék bõl tör lõ jog erõs ha tá ro za ta alap ján ke rül sor (a továb biak ban együtt: ka - ma rai ha tó sá gi el já rás). (2) A ka ma rai ha tó sá gi el já rás ban ügy fél nek mi nõ sül a köz jegy zõ je lölt, a köz jegy zõ he lyet tes, ille tõ leg az õket fog lal koz ta tó vagy fog lal koz tat ni kí vá nó köz jegy zõ, va la - mint a köz jegy zõi iro da tag ja és volt tag ja. (3) A ka ma rai ha tó sá gi el já rás le foly ta tá sa irán ti ké rel - met csak a te rü le ti ka ma rá nál, szó be li ké rel met pe dig csak sze mé lye sen le het elõ ter jesz te ni. Nem mi nõ sül írás be li ké - re lem nek a te le fax és az elekt ro ni kus hír köz lõ esz köz út ján be nyúj tott ké re lem. (4) A ka ma rai ha tó sá gi el já rást elsõ fo kon a te rü le ti ka - ma ra el nök sé ge foly tat ja le, az el nök ség ha tá ro za ta ellen fel leb be zés nek van he lye. A ka ma rai ha tó sá gi el já rás elekt ro ni kus úton nem foly tat ha tó le. (5) Az el já rás so rán az ügy fél he lyett tör vényes kép vi se - lõ je, va la mint köz ok irat ba vagy tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok irat ba fog lalt meg ha tal ma zás alap ján el já ró meg ha tal ma zott ja, to váb bá min den eset ben az ügy fél és kép vi se lõ je együtt is el jár hat. Az ügy véd nek adott meg ha - tal ma zás hoz, ha azt a fél sa ját ke zû leg írta alá, ta núk al kal - ma zá sa nem szük sé ges. (6) A Ket. ki zá rás ra vo nat ko zó sza bá lya it e tör vény ki - zá rá si sza bá lya i val együtt kell al kal maz ni. (7) A ka ma rai nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lés irán ti el já - rást hi va tal ból meg kell in dí ta ni, ha a ka ma ra a tör lé si ok - ról tu do mást sze rez. A ka ma ra a tör lé si el já rás so rán az ügy fe let nyi lat ko zat té tel re és adat szol gál ta tás ra kötelez - heti. (8) Ha az ügy fél a ké rel met hi á nyo san nyúj tot ta be, az el já ró te rü le ti el nök ség a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott ti zen öt na pon be lül meg fe le lõ ha tár idõ meg je lö lé se és a mu lasz tás jog kö vet kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett hi ány pót lás ra hív ja fel. (9) Ha a ka ma ra a név jegy zék be tör té nõ be jegy zés vagy a nyil ván tar tás ba vé tel irán ti ké re lem nek helyt ad, az er rõl szóló ha tá ro zat nak kell te kin te ni a nyil ván tar tás ba vé tel rõl ki ál lí tott ok ira tot. Az ok irat nak tar tal maz nia kell a) a ka ma ra ne vét, a ka ma rai ha tó sá gi ügy szá mát, a ki - ad má nyo zó ne vét és cég sze rû alá írá sát, az ok irat ki ál lí tá - sá nak he lyét és idõ pont ját, b) a név jegy ék be vé tel, illetve a nyil ván tar tás ba tör té nõ be jegy zés nap ját, c) köz jegy zõ he lyet tes és köz jegy zõ je lölt név jegy zék be vé te le ese tén ne vét, szü le té si he lyét és idõ pont ját, any ja ne vét, a név jegy zék be vé tel idõ pont ját, az al kal ma zó köz - jegy zõ ne vét és szék he lyét, d) a köz jegy zõi iro dák nyil ván tar tá sá ba tör té nõ fel vé tel ese tén a köz jegy zõi iro da ne vét, szék he lyét, cég jegy zék - szá mát, tag ja i nak ne vét és sze mély azo no sí tó ada ta it. (10) A te rü le ti el nök ség ha tá ro za ta és a Ket. 31. -a sze - rin ti vég zé se ellen az érin tett ügy fél a ha tá ro zat vagy vég - zés kéz be sí té sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül fel leb be zést ter jeszt het elõ a Ma gyar Or szá gos Köz jegy zõi Ka ma ra el - nök sé gé hez. 145. A Kjt. 20. -a az aláb bi (3) és (4) be kez dés sel egé szül ki: (3) Ha a köz jegy zõi ál lás he lyet az igazságügy-minisz - ter a 18. -ban fog lal tak sze rint más szék hely re ki ne ve - zett köz jegy zõ sze mé lyé vel töl ti be, a köz jegy zõt e szék - helyre he lye zi át. (4) Az át he lye zés sel a köz jegy zõ szol gá la ta fo lya ma tos ma rad, de meg vál to zik az ál lás he lye, szék he lye és ille té - kességi te rü le te, to váb bá a köl csön ös át he lye zés ese tét ki vé ve ere de ti ál lás he lye meg üre se dik. A köz jegy zõ át - he lye zé se nem érin ti a ko ráb bi szék he lyén le foly ta tott el já - rá sok kal kap cso la tos fe le lõs sé gét. Az át he lye zés re meg - fele lõen al kal maz ni kell a ki ne ve zés re vo nat ko zó sza bá - lyo kat. 146. A Kjt. 23. -a az aláb bi (5) (7) be kez dés sel egé - szül ki: (5) Az igaz ság ügy -m inis zter a köz jegy zõ köl csön ös át - he lye zé se, fel men té se, to váb bá szol gá la ta meg szû né se és szü ne te lé sé nek meg ál la pí tá sa ügyé ben a köz igaz ga tá si ha - tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke - zé sei sze rint jár el. (6) A ha tá ro zat ellen fel leb be zés nek nincs he lye, a ha tá - ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la ta kér he tõ. (7) A ha tá ro za tot a ka ma rá val is kö zöl ni kell. 147. A Kjt. az aláb bi 49/A. és 49/B. -sal egé szül ki. 49/A. (1) A te rü le ti el nök ség a te rü le tén mû kö dõ köz - jegy zõk rõl, köz jegy zõ je löl tek rõl és köz jegy zõ he lyet te sek - rõl, to váb bá a köz jegy zõi iro dák ról kü lön-kü lön nyil ván - tar tást ve zet. A nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lés idõ pont ját köve tõen a sze mé lyek és a köz jegy zõi iro dák ada ta it a ka - ma ra 50 évig kö te les meg õriz ni, 50 év el tel té vel a te rü le ti ka ma ra gon dos ko dik a nyil ván tar tás ban lévõ ada tok tör lé - sérõl. (2) A köz jegy zõk név jegy zé ke a kö vet ke zõ ada to kat tar tal maz za: a) csa lá di és utó név, le ány ko ri név, b) szü le té si he lye, év, hó, nap, any ja neve, c) szék hely, ille té kességi te rü let, d) az ál lam- és jog tu do má nyi egye te mi ok le vél kel te, mi nõ sí té se, e) a jogi szak vizs ga kel te, mi nõ sí té se, f) a ki ne ve zést meg elõ zõ jog gya kor lat, g) a ki ne ve zé si ja vas lat hoz ké szí tett mi nõ sí tés ada tai, h) a köz jegy zõi ki ne ve zés nap ja, i) az es kü té tel nap ja, j) a hi va tal ba lé pés idõ pont ja, k) az át he lye zés idõ pont ja, l) a köz jegy zõi szol gá lat meg szû né sé nek idõ pont ja, mód ja,

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5225 m) ren del ke zés a köz jegy zõi ira tok ról (a köz jegy zõi irat tár ba he lye zés nap ja), n) a hi va tal vizs gá la tok idõ pont ja, o) a fe gyel mi bün te té sek. (3) A köz jegy zõk tá vol lé té rõl kü lön nyil ván tar tást kell ve zet ni, és ab ban fel kell tün tet ni a ki ren delt he lyet tes ne - vét, a he lyet te sí tés kez dõ és be fe je zõ nap ját. (4) A köz jegy zõ je löl tek, ille tõ leg a köz jegy zõ he lyet te - sek név jegy zé ké ben a (2) be kez dés a) e) pont já ban fog lal - ta kon kí vül fel kell tün tet ni a kö vet ke zõ ket: a) a jog gya kor lat tel je sí té sé nek he lye, ide je, az eset le - ges meg sza kí tás ra vo nat ko zó ada tok, b) az elsõ he lyet te si ki ren de lés, az es kü té tel idõ pont ja, c) a mi nõ sí tés ered mé nye, d) a fe gyel mi bün te té sek, e) az al kal ma zó köz jegy zõ neve, szék he lye, f) az al kal ma zás meg szû né sé nek idõ pont ja, mód ja. (5) A köz jegy zõi iro dák nyil ván tar tá sa a kö vet ke zõ ada - to kat tar tal maz za: a) a köz jegy zõi iro da neve, b) a köz jegy zõi iro da szék he lye, c) a köz jegy zõi iro da tag ja i nak ada tai (név, szü le té si hely és idõ, any ja neve, szék he lye), d) az ala pí tá si en ge dély meg adá sá nak idõ pont ja, e) a cég jegy zék be tör té nõ be jegy zés idõ pont ja, cég - jegy zék szám, f) a nyil ván tar tás ba tör té nõ be jegy zés idõ pont ja, g) a nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lés idõ pont ja. (6) A te rü le ti el nök ség a köz jegy zõ je löl tet, illetve a köz - jegy zõ he lyet test tör li a ka ma rai név jegy zék bõl, ha a) a köz jegy zõ nél fenn ál ló mun ka vi szo nya meg szûnt, b) ma gyar ál lam pol gár sá gát vagy vá lasz tó jo gát el ve - szí tet te, c) a jogi ké pe sí tés hez kö tött fog lal ko zás gya kor lá sá tól a bí ró ság jog erõs íté let tel el til tot ta, d) szán dé kos bûn cse lek mény miatt sza bad ság vesz tés vagy köz ér de kû mun ka bün te tés re, gon dat lan bûn cse lek - mény miatt vég re haj tan dó sza bad ság vesz tés re ítél ték, vagy bün te tõ el já rás so rán kény szer gyógy ke ze lé sét ren del - ték el, e) a hi va tás gya kor lá sá ra ér dem te len né vagy al kal mat - lan ná nyil vá ní tot ták, f) a név jegy zék be tör té nõ be jegy zés idõ pont já tól szá - mí tott 30 na pon be lül az össze fér he tet len sé get nem szün - tet te meg, ille tõ leg ha a be jegy zést köve tõen vele kap cso - lat ban össze fér he tet len sé gi ok ke let ke zett, g) a te rü le ti el nök ség meg ál la pít ja, hogy a név jegy zék - be való fel vé tel jog sza bá lyi fel té te lei a 17. -a (3) be kez - dé sé nek d) és e) pont ja ki vé te lé vel már a be jegy zés kor sem áll tak fenn, h) a köz jegy zõ mû kö dé sé nek vizs gá la ta so rán a te rü le ti el nök ség meg ál la pít ja, hogy fog lal koz ta tá sa nem fe le l meg a jog sza bá lyok nak vagy az or szá gos ka ma ra irány mu ta tá - sá nak. (7) A köz jegy zõ, a köz jegy zõ je lölt és a köz jegy zõ he - lyet tes az (5) be kez dés a) g) pont ja i ban írt kö rül mé nye ket kö te les ha la dék ta la nul be je len te ni a te rü le ti el nök ség nek. (8) A cég jegy zék bõl jog erõs ha tá ro zat tal tö rölt köz jegy - zõi iro dát a te rü le ti el nök ség tör li a köz jegy zõi iro dák ka - ma rai nyil ván tar tá sá ból. 49/B. (1) A te rü le ti ka ma ra a köz jegy zõ ré szé re Köz - jegy zõi iga zol vány -t, a köz jegy zõ he lyet tes ré szé re Köz - jegy zõ he lyet te si iga zol vány -t, a köz jegy zõ je lölt ré szé re Köz jegy zõ je löl ti iga zol vány -t (a továb biak ban együtt: iga zol vány) ad ki. (2) Az or szá gos ka ma ra el nö ké nek iga zol vá nyát az igaz ság ügy -m inis zter, a te rü le ti ka ma ra el nö ké nek iga zol - vá nyát a Ma gyar Or szá gos Köz jegy zõi Ka ma ra el nö ke, a töb bi iga zol ványt a te rü le ti ka ma ra el nö ke írja alá. (3) A köz jegy zõ, a köz jegy zõ je lölt és a köz jegy zõ he - lyet tes kö te les az iga zol ványt meg õriz ni és a hi va ta los el - já rá sa so rán ma gá nál tar ta ni; az iga zol vány el vesz té sét ha - la dék ta la nul je len te ni kell a te rü le ti ka ma ra el nö ké nek. (4) A te rü le ti ka ma ra el nö ke gon dos ko dik az iga zol vány ki cse ré lé sé rõl, ha ada ta i ban vál to zás tör tént, ille tõ leg az iga zol ványt be von ja, ha a köz jegy zõ, a köz jegy zõ je lölt, a köz jegy zõ he lyet tes szol gá la ta meg szûnt. (5) A ki adott iga zol vá nyok ról a te rü le ti el nök ség nyil - ván tar tást ve zet. 148. (1) A Kjt. 54. -ának j) pont ja he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (Az or szá gos ka ma ra jo gai és fel ada tai kü lö nö sen:) j) mû köd te ti a köz jegy zõi le vél tá rat és az elekt ro ni kus le vél tá rat, (2) A Kjt. 54. -a a kö vet ke zõ n) pont tal egé szül ki: (Az or szá gos ka ma ra jo gai és fel ada tai kü lö nö sen:) n) a te rü le ti ka ma ra tag jai ré szé re szak mai ok ta tást, szak mai to vább kép zést szer vez. (3) A Kjt. 54. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki és a ere de ti szö ve gé nek szá mo zá sa (1) be kez dés re vál to - zik: (2) Az or szá gos ka ma ra a fel ada ta i nak el lá tá sa kö ré ben jo go sult az eh hez szük sé ges sze mé lyes adat nak nem mi nõ - sü lõ ada tok ke ze lé sé re és nyil ván tar tá sá ra. 149. A Kjt. 55. -a a kö vet ke zõ k) pont tal egé szül ki: (Az or szá gos ka ma ra irány mu ta tást ad ki kü lö nö sen:) k) a köz jegy zõ hi va ta li elekt ro ni kus alá írá sa hi te le sí té - se cél já ból ki bo csá tott ta nú sít vány köz jegy zõ ál ta li al kal - ma zá sá nak rend jé rõl, va la mint ki bo csá tá sá nak és be vo ná - sá nak rész le tes el já rá si sza bá lya i ról. 150. A Kjt. 66. -a (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Ha az ön kor mány za ti szerv a meg adott ha tár idõn be lül nem in téz ke dett a jog sza bály sér tés meg szün te té sé re, az igaz ság ügy -m inis zter kér he ti a vi ta tott irány mu ta tás, a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat, ille tõ leg a ha tá ro zat bí -

5226 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám ró sá gi fe lül vizs gá la tát. A pert az ön kor mány za ti szerv ellen a meg adott ha tár idõ le jár tá tól szá mí tott 30 na pon be - lül le het meg in dí ta ni és a Pp. ál ta lá nos sza bá lyai sze rint kell le foly tat ni; a per a me gyei (fõ vá ro si) bí ró ság ha tás kö - ré be tar to zik. 151. A Kjt. 174. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 174. A ha gya té ki el já rás és az egyéb nem pe res el já - rá sok ira ta it a köz jegy zõi ügy vi te li sza bá lyok sze rint kell ke zel ni és irat tá roz ni. 152. A köz ve tí tõi te vé keny ség rõl szóló 2002. évi LV. tör vény (a továb biak ban: Kvt.) 4. -a a kö vet ke zõ (2) és (3) be kez dés sel egé szül ki, és a ere de ti szö veg e (1) be - kez dés re vál to zik: (2) A Mi nisz té rium el já rá sá ra az e tör vény ben nem sza bá lyo zott kér dé sek ben a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vény ren del - ke zé se it kell al kal maz ni. (3) Az el já rás elekt ro ni kus úton nem foly tat ha tó le. 153. A Kvt. 5. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki: (4) A ké rel me zõ az (1) és (3) be kez dés ben fog lalt fel té - te lek mel lett kö te les iga zol ni a név jegy zék be tör té nõ fel - vé te li el já rás le foly ta tá sá ért meg ál la pí tott díj megfize - tését. 154. (1) A Kvt. 8. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A név jegy zék be tör té nõ fel vé te li ké rel met egy pél - dány ban, az erre rend sze re sí tett nyom tat vány ki töl té sé vel a Mi nisz té ri um hoz kell be nyúj ta ni. Nem mi nõ sül írás be li ké re lem nek a te le fax és az elekt ro ni kus hír köz lõ esz köz út - ján be nyúj tott ké re lem. (2) A Kvt. 8. -a a kö vet ke zõ új (4) be kez dés sel egé szül ki, és az ere de ti (4) be kez dés szá mo zá sa (5) be kez dés re vál to zik: (4) A ké rel me zõ írás ban elõ ter jesz tett ké rel me alap ján a Mi nisz té rium szer zi be a név jegy zék be tör té nõ fel vé tel irán ti ké re lem jog sza bály ban meg ha tá ro zott mel lék le te - ként csa to lan dó olyan ada to kat, ame lye ket más ha tó ság jog sza bállyal rend sze re sí tett nyil ván tar tá sa tar tal maz. 155. (1) A Kvt. 22. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az igaz ság ügy -m inis zter a név jegy zék be való fel - vé tel rõl, a fel vé te li ké re lem el uta sí tá sá ról és a vál to zá sok át ve ze té sé rõl, to váb bá a Mi nisz té rium ál tal le foly ta tott vizs gá lat ered mé nyé rõl ha tá ro zat tal dönt. (2) A Kvt. 22. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (2) Az igaz ság ügy -m inis zter dön té sei ellen fel leb be - zés nek nincs he lye, a ter mé sze tes sze mély vagy a jogi sze - mély az (1) be kez dés sze rin ti ha tá ro zat és az el já rást meg - szün te tõ vég zés fe lül vizs gá la tát a kéz hez vé tel tõl szá mí tott 30 na pon be lül kér he ti a bí ró ság tól. A ké re lem rõl a bí ró ság köz igaz ga tá si nem pe res el já rás ban, vég zés sel ha tá roz. 156. A hasz ná la ti min ták ol tal má ról szóló 1991. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Hmtv.) 27. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al - cím lép: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 27. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a min ta ol tal mi ügyek ben az e tör vény ben meg ha tá ro zott el té ré sek kel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak - ban: Ket.) ren del ke zé sei sze rint jár el. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sei ellen nincs he lye fel leb be zés nek, új ra fel vé te li, mél tá nyos sá gi és fel - ügye le ti el já rás nak, va la mint ügyé szi óvás nak. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a min ta ol tal mi ügyek ben ho zott dön té se it a bí ró ság a 37. -ban fog lal tak sze rint vizs gál ja fe lül. (4) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal csak meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján és csak a ké re lem nek a bí ró ság hoz tör té nõ to váb bí tá sá ig mó do sít hat ja és von hat ja vissza a kö vet ke zõ kér dé sek ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét: a) a min ta ol ta lom meg adá sa; b) a min ta ol ta lom meg szû né sé nek meg ál la pí tá sa és újra ér vény be he lye zé se; c) a min ta ol ta lom meg sem mi sí té se; d) a nem le ges meg ál la pí tás. (5) A (4) be kez dés c) és d) pont já ban em lí tett kér dé sek - ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján is csak ak kor mó do sít hat ja vagy von hat ja vissza, ha meg ál la pít ja, hogy dön té se jog sza bályt sért, ha a fe lek a dön tés mó do sí - tá sát vagy vissza vo ná sát egy be hang zó an ké rik. 157. A Hmtv. 37. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: A Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseinek felülvizsgálata 37. (1) A bí ró ság ké re lem re meg vál toz tat hat ja a Ma - gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a) a 27. (4) be kez dé sé ben fel so rolt dön té se it; b) az el já rást fel füg gesz tõ és a be je len té si nyil ván tar - tás ba vagy a min ta ol tal mi lajst rom ba való be jegy zés tár - gyá ban ho zott dön té sét; c) az irat be te kin tést ki zá ró vagy kor lá to zó azt a vég zé - sét, amellyel szem ben a Ket. ren del ke zé sei sze rint ön ál ló jog or vos lat nak van he lye; d) az el já rá si költ ség vi se lé sé nek kér dé sé ben ho zott dön té sét.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5227 (2) Az el já rá si költ ség vi se lé sé vel kap cso la tos dön tés ellen elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké re lem nek nincs ha - lasz tó ha tá lya a dön tés töb bi a meg vál toz ta tá si ké re lem - ben nem tá ma dott ren del ke zé se te kin te té ben, és nem aka dá lyoz za meg azok jog erõ re emel ke dé sét. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak az (1) be kez dés - ben nem em lí tett vég zé se csak az (1) be kez dés ben fel so rolt dön té sek kel szem ben elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké re - lem ben tá mad ha tó meg. (4) A dön tés meg vál toz ta tá sát kér he ti: a) aki a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rás ban ügy fél ként vett részt; b) akit az irat be te kin tés bõl ki zár tak vagy ab ban kor lá - toz tak. (5) A min ta ol ta lom meg adá sa és meg sem mi sí té se kér - dé sé ben ho zott ha tá ro zat meg vál toz ta tá sát az ügyész az 5. (2) be kez dé se alap ján kér he ti. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rás egyéb részt ve võ je sa ját jo gán ön ál ló meg vál toz ta tá si ké re lem mel él het a dön tés rá vo nat ko zó ren del ke zé se, illetve a rá vo nat ko zó dön tés ellen. (6) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének ha tár - ide je a (7) és a (8) be kez dés ben sza bá lyo zott ki vé te lek - kel a dön tés nek a fél lel, illetve az el já rás egyéb részt ve - võ jé vel való köz lé sé tõl szá mí tott har minc nap. (7) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének har - minc na pos ha tár ide jét az iga zo lá si ké rel met el uta sí tó vég - zés köz lé sé tõl kell szá mí ta ni, ha a) ez a ké sõb bi, mint a (6) be kez dés sze rin ti dön tés köz - lé sé nek nap ja és b) az iga zo lá si ké rel met olyan mu lasz tás ki men té sé re ter jesz tet ték elõ, amely köz vet le nül a (6) be kez dés sze rin ti dön tés alap já ul szol gált. (8) Ha a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sé nek a meg - vál toz ta tá sát a Ket. ren del ke zé sei sze rint az Alkot mány - bíró ság ha tá ro za ta alap ján ké rik, a meg vál toz ta tá si ké re - lem elõ ter jesz tésének ha tár ide je az al kot mány bí ró sá gi dön tés ki hir de té sé tõl szá mí tott har minc nap ra is mé tel ten meg nyí lik. (9) A meg vál toz ta tá si ké re lem a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nál nyújt ha tó be, amely azt a min ta ol tal mi ügy ira - ta i val együtt a (10) be kez dés ben sza bá lyo zott eset ki vé - te lé vel ti zen öt na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. Ha az el já rás ban el len ér de kû fél vett részt, a Ma gyar Sza ba - dal mi Hi va tal a meg vál toz ta tá si ké re lem to váb bí tá sá ról egy ide jû leg az el len ér de kû fe let is értesíti. (10) Ha a meg vál toz ta tá si ké re lem elvi je len tõ sé gû jog - kér dést vet fel, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal e kér dés ben írás be li nyi lat ko za tot te het, és azt a meg vál toz ta tá si ké re - lem mel, va la mint a min ta ol tal mi ügy ira ta i val együtt har - minc na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. (11) A meg vál toz ta tá si ké re lem kel lé ke i re a ke re set le - vél re vo nat ko zó sza bá lyok meg fele lõen irány adók. (12) Ha a meg vál toz ta tá si ké rel met el ké set ten nyúj tot - ták be, az iga zo lá si ké re lem tár gyá ban a bí ró ság ha tá roz. (13) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal min ta ol tal mi ügyek - ben ho zott dön té sé nek fe lül vizs gá la tá ra irá nyuló bí ró sá gi el já rás ban egye bek ben a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal sza - ba dal mi ügyek ben ho zott dön té sé nek fe lül vizs gá la tá ra irá - nyuló bí ró sá gi el já rás sza bá lya it kell meg fele lõen al kal - maz ni. 158. A mik ro elekt ro ni kai fél ve ze tõ ter mé kek to po grá - fi á já nak ol tal má ról szóló 1991. évi XXXIX. tör vény (a továb biak ban: Toptv.) 17. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 17. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a to po grá fia ol - tal má val össze füg gõ ügyek ben az e tör vény ben meg ha - tá ro zott el té ré sek kel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé sei sze rint jár el. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sei ellen nincs he lye fel leb be zés nek, új ra fel vé te li, mél tá nyos sá gi és fel - ügye le ti el já rás nak, va la mint ügyé szi óvás nak. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a to po grá fia ol tal - má val össze füg gõ ügyek ben ho zott dön té se it a bí ró ság a 23. -ban fog lal tak sze rint vizs gál ja fe lül. (4) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal csak meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján és csak annak a bí ró ság hoz tör té nõ to váb - bí tá sá ig mó do sít hat ja és von hat ja vissza a kö vet ke zõ kér - dé sek ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét: a) az ol ta lom meg adá sa; b) az ol ta lom meg szû né sé nek meg ál la pí tá sa; c) az ol ta lom meg sem mi sí té se; d) a nem le ges meg ál la pí tás. (5) A (4) be kez dés c) és d) pont já ban em lí tett kér dé sek - ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján is csak ak kor mó do sít hat ja vagy von hat ja vissza, ha meg ál la pít ja, hogy dön té se jog sza bályt sért vagy ha a fe lek a dön tés mó - do sí tá sát vagy vissza vo ná sát egy be hang zó an ké rik. (6) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak az ol ta lom mal össze füg gõ el já rá sa i ra az e tör vény ben fog lalt el té ré sek - kel meg fele lõen al kal maz ni kell a sza ba dal mi tör - vénynek a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal sza ba dal mi el já rá - sá ra vo nat ko zó sza bá lya it. 159. A Toptv. 18. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 18. A to po grá fia áb rá zo lá sát a lajst ro mo zás meg hir - de té se nap já tól bár ki meg te kint he ti és ar ról má so la tot kér - het. A lajst ro mo zott to po grá fia áb rá zo lá sá nak a be je len tõ ál tal üz le ti ti tok ként meg je lölt ré sze it ki zá ró lag az te kint - he ti meg, aki az el já rás ban ügy fél ként vesz részt. Az ügy - fél irat be te kin té si joga eb ben az eset ben ké sõbb sem zár ha - tó ki, illetve kor lá toz ha tó.

5228 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám 160. A Toptv. 23. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: A Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének felülvizsgálata 23. (1) A bí ró ság ké re lem re meg vál toz tat hat ja a Ma - gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a) a 17. (4) be kez dé sé ben fel so rolt dön té se it; b) az el já rást fel füg gesz tõ és a be je len té si nyil ván tar - tás ba vagy a lajst rom ba való be jegy zés tár gyá ban ho zott dön té sét; c) az irat be te kin tést ki zá ró vagy kor lá to zó azt a vég zé - sét, amellyel szem ben a Ket. ren del ke zé sei sze rint ön ál ló jog or vos lat nak van he lye; d) az el já rá si költ ség vi se lé sé nek kér dé sé ben ho zott dön té sét. (2) Az el já rá si költ ség vi se lé sé vel kap cso la tos dön tés ellen elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké re lem nek nincs ha - lasz tó ha tá lya a dön tés töb bi a meg vál toz ta tá si ké re lem - ben nem tá ma dott ren del ke zé se te kin te té ben, és nem aka dá lyoz za meg azok jog erõ re emel ke dé sét. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak az (1) be kez dés - ben nem em lí tett vég zé se csak az (1) be kez dés ben fel so rolt dön té sek kel szem ben elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké re - lem ben tá mad ha tó meg. (4) A dön tés meg vál toz ta tá sát kér he ti: a) aki a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rás ban ügy fél ként vett részt; b) akit az irat be te kin tés bõl ki zár tak vagy ab ban kor lá - toz tak. (5) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rás egyéb részt ve võ je sa ját jo gán ön ál ló meg vál toz ta tá si ké re lem mel él het a dön tés rá vo nat ko zó ren del ke zé se, illetve a rá vo - nat ko zó dön tés ellen. (6) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének ha tár - ide je a (7) és a (8) be kez dés ben sza bá lyo zott ki vé te lek - kel a dön tés nek a fél lel, illetve az el já rás egyéb részt ve - võ jé vel való köz lé sé tõl szá mí tott har minc nap. (7) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének har - minc na pos ha tár ide jét az iga zo lá si ké rel met el uta sí tó vég - zés köz lé sé tõl kell szá mí ta ni, ha a) ez a ké sõb bi, mint a (6) be kez dés sze rin ti dön tés köz - lé sé nek nap ja és b) az iga zo lá si ké rel met olyan mu lasz tás ki men té sé re ter jesz tet ték elõ, amely köz vet le nül a (6) be kez dés sze rin ti dön tés alap já ul szol gált. (8) Ha a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sé nek a meg - vál toz ta tá sát a Ket. ren del ke zé sei sze rint az Alkot mány - bíró ság ha tá ro za ta alap ján ké rik, a meg vál toz ta tá si ké re - lem elõ ter jesz tésének ha tár ide je az al kot mány bí ró sá gi dön tés ki hir de té sé tõl szá mí tott har minc nap ra is mé tel ten meg nyí lik. (9) A meg vál toz ta tá si ké re lem a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nál nyújt ha tó be, amely azt az ügy ira ta i val együtt a (10) be kez dés ben sza bá lyo zott eset ki vé te lé vel ti zen - öt na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. Ha az el já rás ban el - len ér de kû fél vett részt, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a meg vál toz ta tá si ké re lem to váb bí tá sá ról egy ide jû leg az el - len ér de kû fe let is ér te sí ti. (10) Ha a meg vál toz ta tá si ké re lem elvi je len tõ sé gû jog - kér dést vet fel, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal e kér dés ben írás be li nyi lat ko za tot te het, és azt a meg vál toz ta tá si ké re - lem mel, va la mint az ügy ira ta i val együtt har minc na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. (11) A meg vál toz ta tá si ké re lem kel lé ke i re a ke re set le - vél re vo nat ko zó sza bá lyok meg fele lõen irány adók. (12) Ha a meg vál toz ta tá si ké rel met el ké set ten nyúj tot - ták be, az iga zo lá si ké re lem tár gyá ban a bí ró ság ha tá roz. (13) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ál tal az ol ta lom mal össze füg gõ ügyek ben ho zott dön tés fe lül vizs gá la tá ra irá - nyuló bí ró sá gi el já rás ban egye bek ben a Ma gyar Sza ba dal - mi Hi va tal sza ba dal mi ügyek ben ho zott dön té sé nek fe lül - vizs gá la tá ra irá nyuló bí ró sá gi el já rás sza bá lya it kell meg - fele lõen al kal maz ni. 161. A sza ba dal mi ügy vi võk rõl szóló 1995. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Szüt.) 1. -a (2) be kez - dé sé nek h) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [Az (1) be kez dés al kal ma zá sá ban ipar jog vé del mi ügyek:] h) a tisz tes ség te len pi a ci ma ga tar tás és a ver seny kor lá - to zás ti lal má ról szóló tör vény alap ján a tisz tes ség te len ver - seny ti lal má nak és a fo gyasz tói dön té sek tisz tes ség te len be fo lyá so lá sa ti lal má nak meg sér té se miatt in dí tott el já rá - sok, fel té ve, hogy azok ta lál má nyok kal vagy egyéb mû - sza ki meg ol dá sok kal, for ma ter ve zé si min ták kal, nö vény - faj ták kal, szá mí tó gé pi prog ram al ko tá sok kal és az ezek hez tar to zó do ku men tá ci ó val, ipar mû vé sze ti és ipar i ter ve zõ - mû vé sze ti al ko tá sok kal, mû sza ki lé te sít mé nyek ter ve i vel, tár sa dal mi lag szé les kör ben fel hasz nál ha tó és köz kinccsé nem vált szel lem i al ko tá sok kal, gaz da sá gi, mû sza ki és szer ve zé si is me re tek kel és ta pasz ta la tok kal (know-how) vagy üz le ti ti tok kal, illetve áruk és szol gál ta tá sok jel leg ze - tes kül se jé vel, cso ma go lá sá val, meg je lö lé sé vel vagy el ne - ve zé sé vel, illetve gaz da sá gi te vé keny ség so rán hasz nált név vel, meg je lö lés sel vagy áru jel zõ vel kap cso la to sak. 162. (1) A Szüt. 2. -a (3) be kez dé sé nek a) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A Ka ma rá ba való fel vé tel hez ren del kez ni kell) a) a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té re ki ter je dõ ha tá lyú sza ba dal mi ügy vi või fe le lõs ség biz to sí tás sal, ki vé ve, ha a sza ba dal mi ügy vi võ ki zá ró lag a 6. (2) be kez dé se sze rin ti gaz dál ko dó szer ve zet nél mû kö dik; (2) A Szüt. 2. -ának (4) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont - tal egé szül ki: (Nem ve he tõ fel a Ka ma rá ba) e) aki vel szem ben a 14. (1) be kez dé sé ben fog lalt össze fér he tet len sé gi ok áll fenn, és azt nem szün te ti meg.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5229 (3) A Szüt. 2. -a a kö vet ke zõ (6) (8) be kez dé sek kel egé szül ki: (6) A tag fel vé tel re irá nyuló ké re lem nek a kö vet ke zõ ada to kat kell tar tal maz nia, és ah hoz ere de ti ben vagy hi - te les má so lat ban mel lé kel ni kell a fel vé tel re való jo go - sult sá got iga zo ló ok ira to kat: a) a ké rel me zõ neve, címe és ál lam pol gár sá ga; b) a ké rel me zõ szü le té si he lye és ide je, va la mint any ja neve; c) a ké rel me zõ (2) be kez dés c) pont ja sze rin ti egye te mi ok le ve lé nek tí pu sa, szá ma, kel te és ha van ilyen tu do - má nyos fo ko za ta; d) a ké rel me zõ sza ba dal mi ügy vi või mû kö dé sé nek szer ve ze ti for má ja; e) a ké rel me zõ mû kö dé se sze rin ti sza ba dal mi ügy vi või iro da, illetve tár sa ság neve, címe, te le fon- és te le fax szá ma, va la mint elekt ro ni kus le vél cí me; és f) al kal ma zot ti fog lal koz ta tás ese tén a ké rel me zõ mun - kál ta tó já nak neve, címe és te le fon- és te le fax szá ma, va la - mint elekt ro ni kus le vél cí me. (7) A ké rel me zõt tag ként fel kell ven ni a Ka ma rá ba, ha a) a tag fel vé tel re irá nyuló ké re lem meg fe lel a (6) be - kez dés ben fog lal tak nak, b) a ké rel me zõ meg fe lel a (2) és a (3) be kez dés ben, illetve az 5. (2) és (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel té - te lek nek, és c) a ké rel me zõ vel szem ben nem áll fenn a (4) be kez - dés ben meg ha tá ro zott ki zá ró ok. (8) A sza ba dal mi ügy vi võ kö te les a (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott ada ta i ban, va la mint a (2) és (3) be kez dés - ben meg ha tá ro zott fel té te lek ben be kö vet ke zett vál to zást, to váb bá a (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott va la mely ki zá ró ok be kö vet ke zé sét ti zen öt na pon be lül a Ka ma rá nak be je - len te ni. 163. A Szüt. 4. -ának (2) és (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A vizs gát a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal mel lett lét - re ho zott Sza ba dal mi Ügy vi või Vizs ga bi zott ság elõtt kell le ten ni. (3) A vizs gá ra bo csá tás ra irá nyuló ké rel met a Sza ba dal - mi Ügy vi või Vizs ga bi zott ság el nö ké hez kell be nyúj ta ni, aki a ké re lem ügyé ben a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé sei sze rint jár el. A vizs gá ra bo csá tás ra irá nyuló el já rás ban a 30. (2) (3) és a (10) (11) be kez dé se it meg fele lõen al kal maz ni kell. 164. (1) A Szüt. 5. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ új k) pont tal egé szül ki, és a je len le gi k) pont meg je lö lé se l) pont ra vál to zik: (A sza ba dal mi ügy vi võ ka ma rai tag sá ga meg szû nik, ha) k) vele szem ben a 14. (1) be kez dé se sze rin ti össze fér - he tet len sé gi ok áll fenn; (2) A Szüt. 5. -a a kö vet ke zõ (4) és (5) be kez dés sel egé szül ki: (4) A Ka ma ra a tag ság meg szû né sét ál la pít ja meg, ha az (1) be kez dés ben és a 27/E. (3) be kez dé sé ben fog lalt va la mely meg szû né si ok be kö vet ke zett. (5) Az (1) be kez dés e), f), i), j) és k) pont ja ese tén, va la - mint a 27/E. (3) be kez dé se sze rin ti eset ben a Ka ma ra fel - szó lít ja a ta got, hogy a meg szû nés okát har minc na pon be - lül há rít sa el. 165. A Szüt. 8. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 8. (1) A sza ba dal mi ügy vi või iro da a Ka ma ra ál tal tör té nõ nyil ván tar tás ba vé tel lel jön lét re, és alap sza bá lya sze rint mû kö dik. A sza ba dal mi ügy vi või iro da a mû kö dé - sét csak a nyil ván tar tás ba vé telt köve tõen kezd he ti meg. (2) A nyil ván tar tás ba vé tel re irá nyuló ké re lem nek a kö - vet ke zõ ada to kat kell tar tal maz nia, és ah hoz ere de ti ben vagy hi te les má so lat ban mel lé kel ni kell a sza ba dal mi ügy vi või iro da alap sza bá lyát: a) a sza ba dal mi ügy vi või iro da neve, szék he lye, te le - fon- és te le fax szá ma, va la mint elekt ro ni kus le vél cí me; b) az iro da tag ja i nak és ve ze tõ jé nek neve; és c) al kal ma zott sza ba dal mi ügy vi võk és sza ba dal mi ügy vi võ je löl tek ese tén azok neve. (3) Az alap sza bály ban meg kell ha tá roz ni a) a sza ba dal mi ügy vi või iro da ne vét és szék he lyét; b) ha van ilyen, az al iro da vagy al iro dák cí mét; c) a ta gok jo ga it és kö te les sé ge it, va la mint anya gi fe le - lõsségét; d) a tag gyû lés re vo nat ko zó sza bá lyo kat; e) a sza ba dal mi ügy vi või iro da ve ze té sé re és kép vi se le - té re vo nat ko zó sza bá lyo kat; f) a meg bí zá sok el vál la lá sá nak és in té zé sé nek rend jét; g) a ta gok kö zöt ti el szá mo lás sza bá lya it; és h) a tag sá gi jog vi szony és a sza ba dal mi ügy vi või iro da meg szû né sé nek sza bá lya it. (4) A sza ba dal mi ügy vi või iro dát nyil ván tar tás ba kell ven ni, ha a) a nyil ván tar tás ba vé tel re irá nyuló ké re lem meg fe lel a (2) be kez dés ben fog lal tak nak, b) a sza ba dal mi ügy vi või iro da meg fe lel a 7. (1) be - kez dé sé ben fog lal tak nak, és c) az alap sza bály tar tal maz za a (3) be kez dés ben elõ ír - ta kat, és nem üt kö zik jog sza bály ba. (5) A sza ba dal mi ügy vi või iro da kö te les a (2) be kez dés - ben fog lalt ada tok ban be kö vet ke zett bár mely vál to zást, va la mint az alap sza bá lyá nak mó do sí tá sá ról, illetve a sza - ba dal mi ügy vi või iro da meg szû né sé rõl ren del ke zõ tag - gyû lé si ha tá ro za tot ti zen öt na pon be lül a Ka ma rá nál be je - len te ni, illetve be nyúj ta ni. (6) A sza ba dal mi ügy vi või iro da leg fõbb szer ve a ta gok összes sé gé bõl álló tag gyû lés; a tag gyû lés ki zá ró la gos ha - tás kö ré be tar to zik az alap sza bály meg ál la pí tá sa és mó do - sí tá sa, a ve ze tõ meg vá lasz tá sa, új tag fel vé te le, dön tés a tag ki zá rá sá ról, va la mint dön tés az iro da meg szû né sé rõl.

5230 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám (7) A sza ba dal mi ügy vi või iro dát a ve ze tõ kép vi se li. (8) A sza ba dal mi ügy vi või iro da al iro dát tart hat fenn. 166. A Szüt. 9. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 9. (1) A sza ba dal mi ügy vi või iro da a nyil ván tar tás ból való tör lés sel szû nik meg. (2) A Ka ma ra tör li a sza ba dal mi ügy vi või iro dát a nyil - ván tar tás ból, ha az a) jog utód nél kül meg szûnt; b) más iro dá val egye sült vagy szét vált; c) nem fe le l meg a 8. (4) be kez dé se b) vagy c) pont já - nak. (3) A (2) be kez dés c) pont ja ese tén a Ka ma ra fel szó lít ja a sza ba dal mi ügy vi või iro dát, hogy a 8. (4) be kez dé se b), illetve c) pont já ban elõ írt fel té te lek nek har minc na pon be - lül te gyen ele get. 167. A Szüt. 11. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 11. (1) A cég jegy zék be be jegy zett sza ba dal mi ügy vi - või tár sa ság nak a cég bí ró sá gi be jegy zést kö ve tõ har minc na pon be lül kér nie kell a Ka ma rá nál a nyil ván tar tás ba vé te lét. A sza ba dal mi ügy vi või tár sa ság mû kö dé sét csak a ka ma rai nyil ván tar tás ba vé telt köve tõen kezd he ti meg. (2) A nyil ván tar tás ba vé tel re irá nyuló ké re lem nek a kö - vet ke zõ ada to kat kell tar tal maz nia, és ah hoz ere de ti ben vagy hi te les má so lat ban mel lé kel ni kell a cég bí ró sá gi be - jegy zést iga zo ló ok ira tot és a tár sa sá gi szer zõ dést: a) a sza ba dal mi ügy vi või tár sa ság te le fon- és te le fax - szá ma, va la mint elekt ro ni kus le vél cí me; és b) al kal ma zott sza ba dal mi ügy vi võk és sza ba dal mi ügy vi võ je löl tek ese tén azok neve. (3) A sza ba dal mi ügy vi või tár sa sá got nyil ván tar tás ba kell ven ni, ha a ké re lem meg fe lel a (2) be kez dés ben fog lal - tak nak, és a tár sa ság ki elé gí ti a 10. (1) be kez dé sé ben fog - lalt fel té te le ket. (4) A sza ba dal mi ügy vi või tár sa ság kö te les a (2) be kez - dés ben fog lalt ada tok ban, va la mint a tár sa sá gi szer zõ dés - ben be kö vet ke zett vál to zá so kat és a tár sa ság meg szû né sét azok cég bí ró sá gi be jegy zé sét köve tõen ti zen öt na pon be lül a Ka ma rá nak be je len te ni. (5) Az ügy fél kép vi se le té ben a sza ba dal mi ügy vi või tár - sa ság nak adott meg bí zás vagy ki ren de lés alap ján mind a sza ba dal mi ügy vi võ tag, mind a sza ba dal mi ügy vi võ al kal - ma zott el jár hat. (6) A Ka ma ra tör li a sza ba dal mi ügy vi või tár sa sá got a nyil ván tar tás ból, ha a) a cég bí ró ság a sza ba dal mi ügy vi või tár sa sá got jog - erõ sen tö röl te a cég jegy zék bõl; b) a sza ba dal mi ügy vi või tár sa ság nem fe le l meg a 10. (1) be kez dé se sze rin ti fel té te lek nek. (7) A (6) be kez dés b) pont ja ese tén a Ka ma ra fel szó lít ja a sza ba dal mi ügy vi või tár sa sá got, hogy a 10. (1) be kez - dé se sze rin ti fel té te lek nek har minc na pon be lül te gyen ele - get. 168. A Szüt. 14. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A sza ba dal mi ügy vi võ tu do má nyos, mû vé sze ti, iro - dal mi, ok ta tá si és sport te vé keny ség, va la mint al kal ma zott ügy vé di, jog ta ná cso si, jogi elõ adói vagy ügy véd je löl ti te - vé keny ség ki vé te lé vel nem áll hat mun ka vi szony ban, köz - tiszt vi se lõi és köz al kal ma zot ti jog vi szony ban, és ezek, va - la mint az ügy vé di, a vá lasz tott bí rói, a köz ve tí tõi, to váb bá mun ka vi szony nak, köz szol gá la ti és köz al kal ma zot ti jog - vi szony nak nem mi nõ sü lõ köz éle ti te vé keny ség, igaz ga tó - sá gi és fel ügye lõ bi zott sá gi tag ság, ku ra tó ri u mi tag ság és tiszt ség vi se lés ki vé te lé vel nem foly tat hat más ke re sõ foglalkozást. 169. (1) A Szüt. 17. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A sza ba dal mi ügy vi võ a meg bí zás tel je sí té sét, illetve egyes te vé keny sé gek el vég zé sét a vár ha tó mun ka díj nak és költ ség nek meg fe le lõ összeg elõ ze tes meg fi ze té sé tõl te he - ti füg gõ vé. (2) A Szüt. 17. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (4) A sza ba dal mi ügy vi võ ki ren de lé sé re, va la mint a ki - ren delt sza ba dal mi ügy vi võ jog ál lá sá ra, mun ka díj ára és költ ség té rí té sé re az ipar jog vé del mi ügyek re [1. (2) be - kez dés] irány adó jog sza bá lyok, a Ket. és a Pol gá ri per - rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény (a továb biak ban: Pp.) vo nat ko zó ren del ke zé sei irány adók. 170. A Szüt. 18. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az ügy fél ál tal adott meg bí zás el vál la lá sa kor a sza - ba dal mi ügy vi võ a ta nács adást ki vé ve kö te les az ügy - rõl tény váz la tot fel ven ni; ab ban a fon tos kö rül mé nye ket, így a vár ha tó mun ka dí jat és költ sé ge ket is rög zí ti, és a tény váz la tot a meg bí zó val alá írat ja. A tény váz la tot az ügy - fél írás be li meg bí zá sa vagy írás be li meg bí zá si szer zõ dés he lyet te sít he ti. Az írás ba fog la lás el ma ra dá sa a meg bí zás ér vé nyes sé gét nem érin ti, de ilyen eset ben a meg bí zás tar - tal má nak bi zo nyí tá sa a sza ba dal mi ügy vi võt terheli. 171. A Szüt. 19. -ának (2) és (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Nem kö te les a sza ba dal mi ügy vi võ ki ad ni meg bí - zó le ve lét, fo gal maz vá nya it, a tény váz la tot, a meg ha tal ma - zást, az ügy fél uta sí tá sa it tar tal ma zó ira to kat, az ügy fél nek az ügy ben hoz zá in té zett le ve le it, az ügy fél nek már át adott vagy meg kül dött ira tok má so la tát, va la mint az ügy fél ér - de ké ben tel je sí tett ki fi ze té sek rõl szóló nyug tát vagy el is - mer vényt, to váb bá az el já rá sá nak tör vényességét iga zo ló egyéb ira to kat; az ügy fél ké ré sé re és költ sé gé re azon ban kö te les ezek rõl má so la tot adni. (3) A sza ba dal mi ügy vi võ kö te les az ügy fél ré szé re be - folyt pénz t és egyéb ér té ket le tét ként ke zel ni, és ar ról az ügy fe let ha la dék ta la nul ér te sí te ni.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5231 172. (1) A Szüt. 20. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A sza ba dal mi ügy vi võ or szág gyû lé si kép vi se lõi vagy pol gár mes te ri meg bí za tá sá nak ide je alatt és egyéb in - do kolt eset ben sza ba dal mi ügy vi või mû kö dé sét szü ne tel - tet he ti; szü ne tel te tés ese tén gon dos kod nia kell ar ról, hogy a fo lya mat ban lévõ meg bí zá sai alap ján ügy fe le i nek jo gai és jo gos ér de kei ne szen ved je nek sé rel met. A szü ne tel te tés leg rö vi debb idõ tar ta ma há rom hó nap. A szü ne tel te tést és a sza ba dal mi ügy vi või mû kö dés új ra kez dé sét a szü ne tel te - tés kez dõ nap já nak, illetve a szü ne tel te tés meg szû né se nap já nak meg je lö lé sé vel elõ ze tesen be kell je len te ni a Kamarának. (2) A Szüt. 20. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) A 15 19. -ok ban, va la mint az (1) és a (2) be kez - dés ben fog lal ta kat meg fele lõen al kal maz ni kell a sza ba - dal mi ügy vi või iro dá ra és a sza ba dal mi ügy vi või tár sa ság - ra. 173. A Szüt. 24. -ának (6) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: A jog or vos la ti el já rá sok ban a kép vi se le tet el lá tó sza - ba dal mi ügy vi võt jogi kép vi se lõ nek kell te kin te ni. 174. (1) A Szüt. 26. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A sza ba dal mi ügy vi võ je löl tek név jegy zé ké be való be jegy zés re irá nyuló ké re lem nek a kö vet ke zõ ada to kat kell tar tal maz nia, és ah hoz ere de ti ben vagy hi te les má so - lat ban mel lé kel ni kell a be jegy zés re való jo go sult sá got iga zo ló ok ira to kat: a) a ké rel me zõ neve, címe és ál lam pol gár sá ga; b) a ké rel me zõ szü le té si he lye és ide je, va la mint any ja neve; c) a ké rel me zõ 2. (2) be kez dé sé nek c) pont ja sze rin - ti egye te mi ok le ve lé nek tí pu sa, szá ma, kel te és ha van ilyen tu do má nyos fo ko za ta; és d) a ké rel me zõ mun kál ta tó já nak neve, címe, te le fon- és te le fax szá ma, va la mint elekt ro ni kus le vél cí me. (2) A Szüt. 26. -a a kö vet ke zõ (5) (8) be kez dé sek kel egé szül ki: (5) A ké rel me zõt be kell je gyez ni a sza ba dal mi ügy vi - võ je löl tek név jegy zé ké be, ha a) a sza ba dal mi ügy vi võ je löl tek név jegy zé ké be való be jegy zés re irá nyuló ké re lem meg fe lel a (4) be kez dés ben fog lal tak nak, b) a ké rel me zõ meg fe lel a (2) be kez dés ben meg ha tá ro - zott fel té te lek nek és c) a ké rel me zõ vel szem ben nem áll fenn a (3) be kez - dés ben meg ha tá ro zott ki zá ró ok. (6) A sza ba dal mi ügy vi võ je lölt kö te les a (4) be kez dés - ben meg ha tá ro zott ada ta i ban, va la mint a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott fel té te lek ben be kö vet ke zett vál to zást, to - váb bá a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott va la mely ki zá ró ok be kö vet ke zé sét ti zen öt na pon be lül a Ka ma rá nak be je - len te ni. (7) A Ka ma ra a sza ba dal mi ügy vi võ je löl tek név jegy zé - ké bõl tör li azt, a) aki ezt írás ban kéri; b) aki nek sza ba dal mi ügy vi võ je löl ti mun ka vi szo nya meg szûnt, és újabb ilyen mun ka vi szony lé te sí té sét a meg - szû nés tõl szá mí tott há rom hó na pon be lül a Ka ma rá nál nem iga zol ja; c) akit a bí ró ság jog erõs íté le té vel szán dé kos bûn cse - lek mény el kö ve té se miatt sza bad ság vesz tés re ítélt, illetve a köz ügyek tõl el til tott; d) akit jog erõs ha tá ro zat tal a sza ba dal mi ügy vi võ je löl - tek név jegy zé ké bõl való tör lés fe gyel mi bün te tés sel súj tot - tak; e) aki nek az EGT-tag ál lam be li ál lam pol gár sá ga meg - szûnt; f) akit cse lek võ ké pes sé get kor lá to zó vagy ki zá ró gond - nok ság alá he lyez tek; g) akit fel vet tek a Ka ma rá ba; h) aki meg halt. (8) A (7) be kez dés b) és e) pont ja ese tén a Ka ma ra fel - szó lít ja a sza ba dal mi ügy vi võ je löl tet, hogy a tör lés okát har minc na pon be lül há rít sa el. 175. A Szüt. 27. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A sza ba dal mi ügy vi võ je lölt mun kál ta tó já nak uta sí - tá sa sze rint jo go sult a bí ró ság és egyéb ha tó ság elõtt el jár - ni; en nek so rán a Ka ma ra ál tal ki ál lí tott fény ké pes iga zol - vánnyal iga zol ja ma gát. A sza ba dal mi ügy vi võ je lölt a Leg fel sõbb Bí ró ság elõtt nem jár hat el. 176. (1) A Szüt. 27/B. -ának (3) be kez dé se a kö vet - ke zõ c) pont tal egé szül ki: [A ké rel me zõt az (1) vagy a (2) be kez dés alap ján a kö - zös sé gi kép vi se lõk név jegy zé ké be fel kell ven ni, ha] c) meg fi ze ti a név jegy zék be vé te li dí jat. (2) A Szüt. 27/B. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (6) A név jegy zék be vett kö zös sé gi kép vi se lõ bí ró ság vagy egyéb ha tó ság elõt ti el já rá sa so rán a Ka ma ra ál tal ki - ál lí tott fény ké pes iga zol vánnyal iga zol ja ma gát. 177. A Szüt. 27/C. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, és a je len le gi szö veg (1) be kez dés re vál to zik: (2) A kö zös sé gi kép vi se lõ kö te les a név jegy zék ben az (1) be kez dés sze rint fel tün te tett ada ta i ban be kö vet ke zett bár mely vál to zást ti zen öt na pon be lül a Ka ma rá nak be je - len te ni. 178. A Szüt. 27/E. -ának (2) és (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az (1) be kez dés a) és c) pont ja ese tén a Ka ma ra fel - szó lít ja a kö zös sé gi kép vi se lõt, hogy a tör lés okát har minc na pon be lül há rít sa el.

5232 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám (3) A Ka ma rá ba a 27/D. alap ján fel vett sza ba dal mi ügy vi võ ka ma rai tag sá ga az 5. -ban meg ha tá ro zott ese te - ken kí vül meg szû nik ak kor is, ha a sza ba dal mi ügy vi või te vé keny ség foly ta tá sá ra való jo go sult sá ga meg szûnt ab - ban a tag ál lam ban, amely ben azt meg sze rez te. 179. A Szüt. 27/F. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) E tör vénynek a fe gyel mi fe le lõs ség re vo nat ko zó ren del ke zé se it, va la mint a sza ba dal mi ügy vi või fe gyel mi sza bály za tot mind a név jegy zék be fel vett kö zös sé gi kép vi - se lõ re, mind az ese ti szol gál ta tást nyúj tó kö zös sé gi kép vi - se lõ re al kal maz ni kell, az zal, hogy fe gyel mi bün te tés ként a Ka ma rá ból tör té nõ ki zá rás he lyett a név jegy zék be fel vett kö zös sé gi kép vi se lõ vel szem ben a kö zös sé gi kép vi se lõk név jegy zé ké bõl való tör lés, az ese ti szol gál ta tást nyúj tó kö zös sé gi kép vi se lõ vel szem ben pe dig a sza ba dal mi ügy - vi või te vé keny ség nek a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén való foly ta tá sá tól tör té nõ el til tás al kal maz ha tó. Fe gyel mi el já rás nak van he lye ak kor is, ha a kö zös sé gi kép vi se lõ azt a lát sza tot kel ti, hogy sza ba dal mi ügy vi võ vagy a sza ba - dal mi ügy vi või cím hasz ná la tá ra jo go sult. A kö zös sé gi kép vi se lõ fe gyel mi bün te té sét és a men te sí tés idõ pont ját fel kell tün tet ni a kö zös sé gi kép vi se lõk név jegy zé ké ben, illetve a név jegy zék be nem vett ese ti szol gál ta tást nyúj tó kö zös sé gi kép vi se lõk fe gyel mi nyil ván tar tá sá ban. A név - jegy zék be nem vett ese ti szol gál ta tást nyúj tó kö zös sé gi kép vi se lõk fe gyel mi nyil ván tar tá sa a kö zös sé gi kép vi se lõ ne vét és ál lam pol gár sá gát, más tag ál lam be li cí mét és ha van bel föl di cí mét, va la mint annak a tag ál lam nak a ne vét tar tal maz za, amely ben sza ba dal mi ügy vi või te vé keny ség foly ta tá sá ra jogosultsággal rendelkezik. 180. A Szüt. 28. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A Ka ma ra az or szág egész te rü le té re ki ter je dõ ille - té kességgel jár el, szék he lye Bu da pest. 181. A Szüt. 28/A. -a (1) be kez dé sé nek a) c) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (A Ka ma ra a sza ba dal mi ügy vi võk rõl és a sza ba dal mi ügy vi võ je löl tek rõl, va la mint a sza ba dal mi ügy vi või iro - dák ról és a sza ba dal mi ügy vi või tár sa sá gok ról nyil ván tar - tást ve zet. A nyil ván tar tás ban fel kell tün tet ni:) a) a sza ba dal mi ügy vi võ és a sza ba dal mi ügy vi võ je lölt ne vét, cí mét, ál lam pol gár sá gát, szü le té si he lyét és ide jét, any ja ne vét, egye te mi ok le ve lé nek tí pu sát, szá mát és kel - tét, tu do má nyos fo ko za tát, iro dá ja cí mét, te le fon- és te le - fax szá mát, elekt ro ni kus le vél cí mét, va la mint adott eset ben mun kál ta tó ja ne vét, cí mét, te le fon- és te le fax szá mát, va la - mint elekt ro ni kus le vél cí mét; b) a sza ba dal mi ügy vi või iro da és a sza ba dal mi ügy vi - või tár sa ság ne vét, szék he lyét, te le fon- és te le fax szá mát, elekt ro ni kus le vél cí mét, az eset le ges al iro da vagy al iro dák cí mét, va la mint tag és al kal ma zott sza ba dal mi ügy vi võ i - nek és al kal ma zott sza ba dal mi ügy vi võ je lölt je i nek nevét; c) a sza ba dal mi ügy vi võ ka ma rai tag sá gá nak ke let ke - zé sé re, es kü té te lé re, sza ba dal mi ügy vi või mû kö dé sé nek szü ne tel te té sé re és ka ma rai tag sá gá nak meg szû né sé re, va - la mint a sza ba dal mi ügy vi võ je lölt név jegy zék be való be - jegy zé sé re és az on nan való tör lé sé re vo nat ko zó ada to kat; 182. A Szüt. a 30. -t meg elõ zõ en a kö vet ke zõ al cím - mel egé szül ki, és 30. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: A Kamara eljárása közigazgatási hatósági ügyekben 30. (1) A Ka ma ra az e tör vény ben fog lalt el té ré sek - kel a Ket. ren del ke zé sei sze rint jár el a kö vet ke zõ ügyek - ben: a) a Ka ma rá ba való fel vé tel és a ka ma rai tag ság meg - szû né sé nek meg ál la pí tá sa, ki vé ve, ha a ka ma rai tag ság a ki zá rás fe gyel mi bün te té se vagy a sza ba dal mi ügy vi võ ha - lá la miatt szû nik meg; b) a sza ba dal mi ügy vi või mû kö dés szü ne tel te té sé nek és új ra kez dé sé nek vizs gá la ta és tu do má sul vé te le; c) a sza ba dal mi ügy vi võ je löl tek név jegy zé ké be tör té nõ be jegy zés és az on nan való tör lés, ki vé ve, ha a tör lés nek a sza ba dal mi ügy vi võk név jegy zé ké bõl való tör lés fe gyel mi bün te tés vagy a sza ba dal mi ügy vi võ je lölt ha lá la miatt van he lye; d) a sza ba dal mi ügy vi või iro da és a sza ba dal mi ügy vi - või tár sa ság nyil ván tar tás ba vé te le és a nyil ván tar tás ból való tör lé se, ki vé ve, ha a tör lés nek a cég bí ró ság nak a sza - ba dal mi ügy vi või tár sa sá got a cég jegy zék bõl tör lõ jog erõs ha tá ro za ta alap ján van he lye; e) a sza ba dal mi ügy vi või iro da alap sza bá lya és a sza ba - dal mi ügy vi või tár sa ság tár sa sá gi szer zõ dé se mó do sí tá sá - nak vizs gá la ta és tu do má sul vé te le; f) a kö zös sé gi kép vi se lõk név jegy zé ké be tör té nõ fel vé - tel és az on nan való tör lés, ki vé ve, ha a tör lés nek a kö zös - sé gi kép vi se lõk név jegy zé ké bõl való tör lés fe gyel mi bün - te tés vagy a kö zös sé gi kép vi se lõ ha lá la miatt van he lye. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ügyek ben ké re - lem csak a Ka ma rá nál, szó be li ké re lem pe dig csak sze mé - lye sen ter jeszt he tõ elõ. Nem mi nõ sül írás be li ké re lem nek a te le fax és az elekt ro ni kus hír köz lõ esz köz út ján be nyúj tott ké re lem. (3) Ha az ügy fél a ké rel met hi á nyo san nyúj tot ta be, az ügy fe let a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott har minc na pon be lül a hi ány pót lás ra nyit va álló ha tár idõ meg je lö lé se és a mu lasz tás jog kö vet kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett hi ány pót lás ra kell fel hív ni. Az ügy fél ré szé re leg - alább har minc na pos ha tár idõt kell ki tûz ni, amely a le já rat elõtt elõ ter jesz tett ké re lem re meg hosszab bít ha tó. (4) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ügyek ben a Ka - ma ra el nök sé ge jár el. (5) A ka ma rai tag ság meg szû né sé nek meg ál la pí tá sa, a sza ba dal mi ügy vi võ je lölt, illetve a kö zös sé gi kép vi se lõ név jegy zék bõl való tör lé se és a sza ba dal mi ügy vi või iro - da, illetve a sza ba dal mi ügy vi või tár sa ság nyil ván tar tás ból való tör lé se irán ti el já rást hi va tal ból meg kell in dí ta ni, ha a

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5233 Ka ma ra meg szû né si, illetve tör lé si ok ról sze rez tu do mást. A Ka ma ra az így meg in dí tott el já rás ban az ügy fe let nyi lat - ko zat té tel re hív hat ja fel és kö te lez he ti az ér de mi dön tés hez szük sé ges ada tok közlésére. (6) A Ka ma ra a sza ba dal mi ügy vi võ ré szé re Sza ba dal - mi Ügy vi või Iga zol vány -t ál lít ki, amely nek a kö vet ke zõ ada to kat kell tar tal maz nia: a) a sza ba dal mi ügy vi võ neve, szü le té sé nek he lye és ide je; b) a sza ba dal mi ügy vi võ mû kö dé sé nek for má ja; c) a mû kö dé se sze rin ti iro da, illetve tár sa ság neve és címe, illetve a gaz dál ko dó szer ve zet neve és címe; d) az iga zol vány sor szá ma és ér vé nyes sé ge; e) az iga zol vány ki ál lí tá sá nak kel te; va la mint f) a sza ba dal mi ügy vi võ fény ké pe és alá írá sa. (7) A Ka ma ra a sza ba dal mi ügy vi võ je lölt ré szé re Sza - ba dal mi Ügy vi võ je löl ti Iga zol vány -t ál lít ki, amely a sza - ba dal mi ügy vi võ je lölt te kin te té ben a (6) be kez dés a) és c) f) pont ja i ban meg ha tá ro zott ada to kat tar tal maz za. (8) A Ka ma ra a kö zös sé gi kép vi se lõ ré szé re Euró pai Kö zös sé gi Hi va tá sos Ipar jog vé del mi Kép vi se lõi Iga zol - vány -t ál lít ki, amely a 27/C. (1) be kez dé sé nek a) c) és e) g) pont ja i ban meg ha tá ro zott ada to kat tar tal maz za. (9) A (6) (8) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott iga zol vá - nyo kat a Ka ma ra el nö ke, illetve az õt he lyet te sí tõ al el nö ke ál lít ja ki. (10) A Ka ma rá nak az (1) és a (6) (9) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott ügyek ben ho zott dön té se i vel szem ben fel - leb be zés nek nincs he lye; e dön té sek fe lül vizs gá la ta köz - vet le nül a bí ró ság tól kér he tõ. (11) Az (1) és a (6) (9) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott ügyek elekt ro ni kus úton nem in téz he tõk. 183. A Szüt. a 31. -t meg elõ zõ en a kö vet ke zõ al cím - mel egé szül ki: A Kamara szervezete 184. A Szüt. 32. -a (1) be kez dé sé nek b) és c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A Ka ma ra köz gyû lé se a ta gok összes sé gé bõl áll, amely ki zá ró la gos ha tás kör rel) b) tit kos sza va zás sal há rom évre meg vá laszt ja, to váb bá vissza hív ja a tiszt ség vi se lõ ket, az el nök ség to váb bi tag ja it és pót tag ja it, va la mint a fe gyel mi bi zott ság és a szám vizs - gá ló bi zott ság el nö két, tag ja it és pót tag ja it; va la mint c) meg ál la pít ja a sza ba dal mi ügy vi võk ka ma rai tag dí ját és a tag díj össze gé nek meg ha tá ro zá sá hoz szük sé ges adat - szol gál ta tá si kö te le zett sé get, a kö zös sé gi kép vi se lõk név - jegy zék be vé te li díj át, va la mint az ese ten ként fi ze ten dõ rend kí vü li ka ma rai hoz zá já ru lást. 185. A Szüt. 34. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) A Ka ma rá nak a 30. -ban meg ha tá ro zott ügyek ben ho zott dön té se i vel szem ben csak ak kor van he lye tör - vényességi fel ügye let nek, ha a dön tés sel szem ben nem él - tek jog or vos lat tal. 186. A Szüt. 35. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ha a Ka ma ra a meg adott ha tár idõn be lül nem in téz - ke dik a jog sza bály sér tés meg szün te té sé re, a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal el nö ke a ha tár idõ le jár tá tól szá mí tott har - minc na pon be lül ke re set tel for dul hat a bí ró ság hoz. Ezek a pe rek a Fõ vá ro si Bí ró ság ha tás kö ré be tar toz nak, és azok ra a Pp. ál ta lá nos sza bá lya it kell al kal maz ni. 187. A ta lál má nyok sza ba dal mi ol tal má ról szóló 1995. évi XXXIII. tör vény (a továb biak ban: Szt.) 45. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 45. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a ha tás kö ré be tar to zó sza ba dal mi ügyek ben az e tör vény ben meg ha tá - ro zott el té ré sek kel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé sei sze rint jár el. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a ha tás kö ré be tar to zó sza ba dal mi ügyek ben jog sza bály el té rõ ren del ke zé se hiányában ké re lem re jár el. (3) A Ket.-nek azok a ren del ke zé sei, ame lyek az el já rás meg in dí tá sá val kap cso la tos hi va tal ból vagy ké re lem re tör té nõ ér te sí tés re vo nat koz nak, nem al kal maz ha tók sza - ba dal mi ügyek ben. (4) Nem al kal maz ha tók sza ba dal mi ügyek ben a Ket.-nek azok a ren del ke zé sei, ame lyek va la mely adat iga - zo lá sá nak más ha tó ság tól való be szer zé sé re vo nat koz - nak. 188. Az Szt. 46. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései 46. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a sza ba dal mi ügy ér de mé ben ha tá ro za tot hoz, az el já rás so rán el dön ten - dõ egyéb kér dé sek ben pe dig vég zést bo csát ki (a továb - biak ban együtt: dön tés). (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal há rom ta gú ta nács ban jár el a tár gya lá son és hoz ha tá ro za tot a meg sem mi sí té si el - já rás ban és a nem le ges meg ál la pí tá si el já rás ban. A sza ba - dal mi le írás ér tel me zé se tár gyá ban szin tén há rom ta gú ta - nács ban el jár va ad szak vé le ményt. A ta nács szó több ség gel dönt. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té se a kéz be sí tés - sel emel ke dik jog erõ re, ha nem ké rik annak meg vál toz ta - tá sát. (4) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ál tal ho zott dön tés hir det mé nyi úton tör té nõ köz lé sé nek van he lye, ha

5234 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám a) az ügy fél lak cí me, illetve szék he lye (te lep he lye, fióktelepe) is me ret len vagy b) a pos tai kül de mény az zal a meg jegy zés sel ér ke zik vissza, hogy a cím zett is me ret len he lyen tar tóz ko dik vagy címe is me ret len. (5) A hir det ményt a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal hi va ta - los lap já ban és in ter ne tes hon lap ján kell ugyan azon a na - pon köz zé ten ni. A hir det mény út ján kö zölt dön tést a hir - det mény köz zé té te lét kö ve tõ ti zen ötö dik na pon kell kéz - be sí tett nek te kin te ni. A dön tés hir det mé nyi úton való köz - lé sé re egye bek ben a Ket. sza bá lya it kell al kal maz ni az zal, hogy ki füg gesz té sen a hir det mény köz zé té te lét kell ér te ni. (6) Ha az 51. (1) be kez dé se al kal ma zá sá nak van he lye, va la mennyi dön tést a kép vi se lõ ré szé re kell kéz be sí te ni. 189. Az Szt. 47. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 47. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a (2) be kez - dés ben fog lalt ki vé tel lel az elõt te fo lyó el já rás ban a té - nye ket hi va tal ból vizs gál ja, vizs gá la ta nem kor lá to zód hat csu pán az ügy fe lek ál lí tá sa i ra. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a meg sem mi sí té si el - já rás ban és a nem le ges meg ál la pí tá si el já rás ban a té nye ket a ké re lem ke re tei kö zött, az ügy fe lek nyi lat ko za tai és ál lí - tá sai alap ján vizs gál ja. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sét csak olyan té nyek re és bi zo nyí té kok ra ala poz hat ja, ame lyek kel kap - cso lat ban az ügy fél nek mód já ban állt nyi lat ko za tot ten ni; fi gyel men kí vül hagy hat ja azon ban azo kat a nyi lat ko za to - kat vagy bi zo nyí té ko kat, ame lye ket az ügy fél nem kel lõ idõ ben ter jesz tett elõ. (4) A sza ba dal mi ügyek ben elõ ter jesz tett be ad vá nyok - kal kap cso la tos hi á nyok pót lá sá ra a mu lasz tás jog kö vet - kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett az ügy fe let fel kell hív ni, illetve fi gyel mez tet ni kell. 190. Az Szt. 48. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A sza ba dal mi el já rá sok ban nem ér vé nye sül a Ket.-ben meg ál la pí tott ügy in té zé si ha tár idõ, to váb bá nem al kal maz ha tók a Ket.-nek azok a ren del ke zé sei sem, ame - lyek az el já ró ha tó ság egyéb in téz ke dé sé re ál la pí ta nak meg ha tár idõt. 191. Az Szt. 49. -ának (5) be kez dé se a kö vet ke zõ e) és f) pont tal egé szül ki: (Az iga zo lás ki van zár va) e) az írá sos vé le ménnyel ki egé szí tett új don ság ku ta tá si je len tés re irá nyuló ké re lem elõ ter jesz tésére meg sza bott egy hó na pos ha tár idõ el mu lasz tá sa ese tén [69/A. (3) be - kez dés], f) a nö vény faj ta-ol ta lom fel élesz té sé re irá nyuló ké re - lem elõ ter jesz tésére meg sza bott há rom hó na pos ha tár idõ el mu lasz tá sa ese tén [115/B. (1) be kez dés]. 192. Az Szt. 50. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: Az eljárás felfüggesztése 50. (1) Ha a sza ba dal mi be je len tés re, illetve a sza ba - da lom ra való jo go sult ság tár gyá ban per in dul, annak jog - erõs be fe je zé sé ig a sza ba dal mi el já rást fel kell füg gesz te - ni. Ha a sza ba dal mi ügy ér de mi el dön té se egyéb olyan kér - dés elõ ze tes el bí rá lá sá tól függ, amely ben az el já rás más szerv ha tás kö ré be tar to zik, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a sza ba dal mi el já rást fel füg gesz ti. (2) Az ügy fél ha lá la, illetve meg szû né se ese tén a sza ba - dal mi el já rást fel kell füg gesz te ni mind ad dig, amíg a jog - utód sze mé lyét be je len tik és iga zol ják. Ha a jog utód sze - mé lyét az eset kö rül mé nye i hez ké pest éssze rû idõn be lül nem je len tik be, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a sza ba dal - mi el já rást meg szün te ti vagy a ren del ke zés re álló ada tok alap ján dönt. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a sza ba dal mi el já rást az ügy fél ké rel mé re vagy hi va tal ból fel füg gesz ti, ha az ügy az az zal szo ro san össze füg gõ, a ha tás kö ré be tar to zó egyéb el já rás ban ho zott dön té se nél kül meg ala po zot tan nem dönt he tõ el. (4) A sza ba da lom meg adá sá ra irá nyuló el já rás a be je - len tõ ké rel mé re nem füg geszt he tõ fel, ki vé ve, ha az (1) vagy a (3) be kez dés al kal ma zá sá nak vol na he lye. 193. (1) Az Szt. 51. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A kép vi se le tet iga zo ló meg ha tal ma zást köz ok irat - ba vagy tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok irat ba kell fog lal ni. A sza ba dal mi ügy vi võ nek, ügy véd nek, sza ba dal mi ügy vi - või iro dá nak, sza ba dal mi ügy vi või tár sa ság nak vagy ügy - vé di iro dá nak akár bel föl dön, akár kül föl dön adott meg ha tal ma zás ér vé nyes sé gé hez ele gen dõ, ha azt a meg - ha tal ma zó alá ír ta. A kép vi se le ti meg ha tal ma zás olyan ál - ta lá nos meg ha tal ma zás is le het, amely nek alap ján a kép vi - se lõ el jár hat a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ha tás kö ré be tar to zó va la mennyi sza ba dal mi ügy ben, amely ben a meg - ha tal ma zó fél ként vesz részt. Az ügy vé di iro dá nak, a sza - ba dal mi ügy vi või iro dá nak vagy a sza ba dal mi ügy vi või tár sa ság nak adott meg ha tal ma zást bár mely olyan sze mély meg ha tal ma zá sá nak kell te kin te ni, aki iga zol ja, hogy az iro da vagy a tár sa ság ke re té ben mûködik. (2) Az Szt. 51. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) Az ügy gond nok költ sé gé nek és mun ka dí já nak elõ - le ge zé sé re azt kell kö te lez ni, aki a ki ren de lést kér te. 194. Az Szt. 52. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Sza ba dal mi ügyek ben ide gen nyel vû be ad vá nyo kat is be le het nyúj ta ni, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal azon ban in do kolt eset ben hi te le sí tett ma gyar nyel vû for dí tás vagy fe lül hi te le sí tett ok irat be nyúj tá sát ír hat ja elõ.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5235 195. Az Szt. 53. -a (2) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A köz zé té telt köve tõen sem te kint he tõk meg) c) be te kin té si vagy meg is me ré si en ge dély hi á nyá ban az ál lam tit kot vagy szol gá la ti tit kot tar tal ma zó ira tok. 196. Az Szt. VII. fe je ze te a kö vet ke zõ al cím mel és 53/A. -sal egé szül ki: Jogorvoslatok 53/A. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sei ellen nincs he lye fel leb be zés nek, új ra fel vé te li, mél tá nyos sá gi és fel ügye le ti el já rás nak, va la mint ügyé szi óvás nak. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a sza ba dal mi ügyek ben ho zott dön té se it a bí ró ság a XI. fe je zet ben sza - bá lyo zott nem pe res el já rás ban vizs gál ja fe lül. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal csak meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján és csak annak a bí ró ság hoz tör té nõ to váb - bí tá sá ig mó do sít hat ja és von hat ja vissza a kö vet ke zõ kér - dé sek ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét: a) a sza ba da lom meg adá sa; b) a sza ba dal mi ol ta lom meg szû né sé nek meg ál la pí tá sa és újra ér vény be he lye zé se; c) a sza ba da lom meg sem mi sí té se; d) a nem le ges meg ál la pí tás; e) a köz zé tett euró pai sza ba dal mi be je len tés ben fog lalt igény pon tok for dí tá sá nak köz zé té te le, az euró pai sza ba da - lom szö ve gé rõl ké szí tett ma gyar nyel vû for dí tás be nyúj tá - sa és a for dí tás ki ja ví tá sa. (4) A (3) be kez dés c) és d) pont já ban em lí tett kér dé sek - ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján is csak ak kor mó do sít hat ja vagy von hat ja vissza, ha meg ál la pít ja, hogy dön té se jog sza bályt sért vagy ha a fe lek a dön tés mó - do sí tá sát vagy vissza vo ná sát egy be hang zó an ké rik. 197. Az Szt. VII. fe je ze te a kö vet ke zõ al cím mel és 53/B. -sal egé szül ki: Végrehajtás 53/B. (1) A Ket.-nek a vég re haj tás ra vo nat ko zó ren - del ke zé se it a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak az el já rá si bír sá got ki sza bó vég zé se i re kell al kal maz ni. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a költ sé gek vi se - lé se tár gyá ban ho zott dön té sét a bí ró sá gi vég re haj tás ról szóló 1994. évi LIII. tör vény sza bá lya i nak al kal ma zá sá val kell vég re haj ta ni. 198. Az Szt. VII. fe je ze te a kö vet ke zõ al cím mel és 53/C. -sal egé szül ki: Költségek 53/C. Sza ba dal mi ügy ben költ ség men tes ség nem en - ge dé lyez he tõ. A sza ba dal mi el já rá sok ban kü lön jog sza - bály sze rint a) en ge dé lyez he tõ men tes ség az igaz ga tá si szol gál ta tá - si díj alól; b) en ge dé lyez he tõ ha lasz tás a díj meg fi ze té sé re; c) jár ked vez mény egyes dí jak ra. 199. Az Szt. VII. fe je ze te a kö vet ke zõ al cím mel és 53/D. -sal egé szül ki: Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 53/D. (1) Sza ba dal mi ügyek elekt ro ni kus úton a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ki vé te lé vel nem in - téz he tõk. (2) Sza ba dal mi be je len tést az 57/A. -ban sza bá lyo - zott mó don és fel té te lek kel elekt ro ni kus úton is be le het nyúj ta ni. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a Ket. sza bá lya i val össz hang ban nyújt elekt ro ni kus tá jé koz ta tó szol gál ta tást a ha tás kö ré be tar to zó sza ba dal mi ügyek ben. 200. Az Szt. 55. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A sza ba dal mi be je len té sek rõl ve ze tett nyil ván tar - tás ba és a sza ba dal mi lajst rom ba csak a Ma gyar Sza ba dal - mi Hi va tal dön té se vagy a bí ró ság ha tá ro za ta alap ján le het be jegy zést ten ni. A 85. (1) be kez dé sé ben fel so rolt dön té - sek alap ján be jegy zés csak ak kor te he tõ, ha azok kal szem - ben az elõ írt ha tár idõ ben nem nyúj tot tak be meg vál toz ta tá - si ké rel met vagy a meg vál toz ta tá si ké re lem ügyé ben a bí - ró ság ha tá ro za ta jog erõ re emel ke dett. 201. Az Szt. a kö vet ke zõ al cím mel és 57/A. -sal egé - szül ki: A szabadalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása 57/A. (1) A sza ba dal mi be je len tést a Ma gyar Sza ba - dal mi Hi va tal ál tal erre rend sze re sí tett elekt ro ni kus ûr lap hasz ná la tá val elekt ro ni kus úton is be le het nyúj ta ni. (2) Az elekt ro ni kus úton be nyúj tott sza ba dal mi be je len - tés meg ér ke zé sé rõl a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don elekt ro ni kus ér kez - te tõ szá mot tar tal ma zó au to ma ti kus ér te sí tést küld a be je - len tõ nek. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal az elekt ro ni kus úton be nyúj tott sza ba dal mi be je len tés meg ér ke zé sét köve tõen ha la dék ta la nul meg vizs gál ja, hogy az meg fe lel-e az elekt - ro ni kus ügy in té zés re vo nat ko zó jog sza bá lyi kö ve tel mé - nyek nek. (4) Elekt ro ni kus be kül dés ese tén a sza ba dal mi be je len - tés az elekt ro ni kus ér kez te tés rõl szóló au to ma ti kus vissza - iga zo lás nak a be je len tõ ré szé re tör té nõ el kül dé sé vel te kin - ten dõ be nyúj tott nak, ki vé ve, ha a Ma gyar Sza ba dal mi Hi - va tal a ka pott do ku men tum ér tel mez he tet len sé gét ál la pít ja meg, és er rõl az ügy fe let elekt ro ni kus le vél ben ér te sí ti. (5) A be je len tõ, illetve az ér tel mez he tet len do ku men tu - mot be kül dõ ügy fél a (4) be kez dés sze rint elekt ro ni kus

5236 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám úton el kül dött ér te sí té sek vissza iga zo lá sá ra kö te les. Ha a be je len tõ, illetve az ér tel mez he tet len do ku men tu mot be - kül dõ ügy fél az elekt ro ni kus úton szá má ra el kül dött do ku - men tum át vé te lét ti zen öt na pon be lül nem iga zol ja vissza, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal pos tai úton to váb bít ja szá - má ra az ira tot. (6) Az (1) (5) be kez dé sek ben sza bá lyo zott ese te ken kí - vül a sza ba da lom meg adá sá ra irá nyuló el já rás ban az el já - rá si cse lek mé nyek nem vé gez he tõk elekt ro ni kus for - mában. (7) A sza ba dal mi be je len té sek elekt ro ni kus úton való be nyúj tá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat kü lön jog - sza bály ál la pít ja meg. 202. (1) Az Szt. 63. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ha a köz szá má ra hoz zá nem fér he tõ bi o ló gi ai anya gon vagy annak al kal ma zá sán ala pu ló ta lál mány a sza ba dal mi be je len tés ben nem tár ha tó fel a 60. (1) be - kez dé se sze rint, ak kor iga zol ni kell, hogy a bi o ló gi ai anya - got leg ké sõbb a sza ba dal mi be je len tés nap ján le tét be he - lyez ték a mik ro or ga niz mu sok sza ba dal mi el já rás cél já ból tör té nõ le tét be he lye zé se nem zet kö zi el is me ré sé rõl szóló Bu da pes ti Szer zõ dés nek meg fele lõen. (2) Az Szt. 63. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (3) Az (1) be kez dés ben em lí tett iga zo lást a leg ko ráb bi el sõbb ség nap já tól szá mí tott ti zen hat hó nap el tel té ig kell be nyúj ta ni. 203. Az Szt. a kö vet ke zõ 69/A. -sal egé szül ki: 69/A. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a be je len tõ ké rel mé re írá sos vé le ménnyel ki egé szí tett új don ság ku ta tá - si je len tést ké szít. (2) Az írá sos vé le mény in do ko lást is tar tal ma zó elõ - ze tes meg ál la pí tás ar ról, hogy az új don ság ku ta tá si je len - tés ben meg je lölt ira tok ra és ada tok ra fi gye lem mel a ta lál - mány ki elé gít he ti-e az új don ság, a fel ta lá lói te vé keny ség és az ipar i al kal maz ha tó ság kö ve tel mé nye it. (3) Az írá sos vé le ménnyel ki egé szí tett új don ság ku ta tá si je len tés re irá nyuló ké rel met az el is mert be je len té si nap tól szá mí tott egy hó na pon be lül kell be nyúj ta ni. (4) Az írá sos vé le ménnyel ki egé szí tett új don ság ku ta tá si je len té sért kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott dí jat kell fi zet ni; a dí jat a ké re lem be nyúj tá sá nak nap ját kö ve tõ egy hó na pon be lül kell le ró ni. (5) Ha az írá sos vé le ménnyel ki egé szí tett új don ság ku ta - tá si je len tés díj át nem fi zet ték meg, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal fi gyel mez te ti a be je len tõt a (4) be kez dés ben meg - sza bott ha tár idõ ben tör té nõ hi ány pót lás ra. En nek el ma ra - dá sa ese tén az írá sos vé le ménnyel ki egé szí tett új don ság - ku ta tá si je len tés re irá nyuló ké rel met vissza vont nak kell te - kin te ni. (6) Az írá sos vé le ménnyel ki egé szí tett új don ság ku ta tá si je len tés re irá nyuló ké rel met el kell uta sí ta ni, ha az nem fe - le l meg a (3) be kez dés ben fog lalt kö ve tel mény nek. (7) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal az írá sos vé le - ménnyel ki egé szí tett új don ság ku ta tá si je len tést az el is mert be je len té si nap tól szá mí tott har ma dik hó nap utol só nap ján ren del ke zés re álló le írás és igény pont, va la mint rajz alap - ján ké szí ti el, és azt az el is mert be je len té si nap tól szá mí tott hat hó na pon be lül kül di meg a be je len tõ nek. (8) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal az írá sos vé le - ménnyel ki egé szí tett új don ság ku ta tá si je len tés díj át ké re - lem re vissza fi ze ti, ha a) a sza ba dal mi be je len tést a be je len tõ az el is mert be je - len té si nap tól szá mí tott har ma dik hó nap utol só nap já ig vissza von ja; b) a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a sza ba dal mi be je len - tést el uta sít ja; c) a sza ba dal mi be je len tést vissza vont nak kell te kin te - ni; d) az írá sos vé le ménnyel ki egé szí tett új don ság ku ta tá si je len tés pos tá zá sá ra az el is mert be je len té si nap tól szá mí - tott ha to dik hó nap utol só nap ját köve tõen ke rült sor. 204. (1) Az Szt. 81. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ szö veg gel egé szül ki: Az el já rást be fe je zõ vég zés tár gya lá son kí vül is meg - hoz ha tó. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ál tal a ké rel me zõ szá má ra ki tû zött ha tár idõ el tel tét köve tõen a meg sem mi sí - tés alap já ul szol gá ló ok ként nem je löl he tõ meg olyan ok, ame lyet az em lí tett ha tár idõn be lül nem je löl tek meg a meg sem mi sí tés oka ként. Az így meg je lölt okot az el já rást be fe je zõ ha tá ro zat meg ho za ta la kor fi gyel men kí vül kell hagyni. (2) Az Szt. 81. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (3) A meg sem mi sí té si ké re lem vissza vo ná sa ese tén az el já rást hi va tal ból foly tat ni le het. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ilyen eset ben is a ké re lem ke re tei kö zött, a fe lek ál - tal ko ráb ban tett nyi lat ko za tok és ál lí tá sok figye lembe - véte lével jár el. (3) Az Szt. 81. -a a kö vet ke zõ (4) (6) be kez dé sek kel egé szül ki, és a je len le gi (4) és (5) be kez dés szá mo zá sa (7) és (8) be kez dés re vál to zik: (4) A tár gya lás fo lya mán ho zott vég zé se ket és a ha tá - ro za tot a tár gya lás nap ján ki kell hir det ni, és a ki hir de tést csak a ha tá ro zat ra néz ve és csak ak kor le het leg fel jebb nyolc nap ra el ha lasz ta ni, ha ez az ügy bo nyo lult sá ga miatt fel tét le nül szük sé ges. A ki hir de tés ha tár nap ját ilyen eset ben nyom ban ki kell tûz ni, és a ha tá ro za tot a ki hir de tés nap já ig írás ba is kell fog lal ni. (5) A dön tés ki hir de té se a ren del ke zõ rész és az in do kok rö vid is mer te té sé bõl áll. (6) A dön tést ki vé ve, ha annak ki hir de té sét a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal el ha lasz tot ta annak meg ho za ta lá tól szá mí tott leg ké sõbb ti zen öt na pon be lül kell írás ba fog lal - ni, és az írás ba fog la lást kö ve tõ ti zen öt na pon be lül kéz be - sí te ni kell. A fe lek ré szé re a dön tés nek nem csak a ren del - ke zõ ré szét, ha nem az in do ko lá sát is kéz be sí te ni kell.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5237 205. (1) Az Szt. 83. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki:,,az el já rást be fe je zõ vég zés tár gya lá son kí vül is meg - hoz ha tó. (2) Az Szt. 83. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) A 81. (4) (6) be kez dé se it a nem le ges meg ál la pí - tá si el já rás ban is al kal maz ni kell. 206. Az Szt. 84/H. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 84/H. (1) Az euró pai sza ba da lom ha tá lyos sá vá lik a Ma gyar Köz tár sa ság ban, ha meg adá sá nak az Euró pai Sza - ba dal mi Köz löny ben való meg hir de té sé tõl szá mí tott há - rom hó na pon be lül a sza ba dal mas be nyújt ja a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal hoz az euró pai sza ba da lom szö ve gé nek a ma gyar nyel vû for dí tá sát. (2) Az (1) be kez dés ben elõ írt cse lek mény az ott meg je - lölt ha tár idõ utol só nap já tól szá mí tott há rom hó na pon be - lül is tel je sít he tõ, ha ez utób bi ha tár idõn be lül meg fi ze tik a kü lön jog sza bály ban erre az eset re meg ha tá ro zott pót dí jat. (3) Az euró pai sza ba da lom szö ve gé nek for dí tá sát a kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott rész le tes ala ki kö ve tel - mé nyek nek meg fele lõen kell el ké szí te ni és be nyúj ta ni. (4) A for dí tás meg hir de té sé ért és ki nyom ta tá sá ért kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott dí jat kell fi zet ni a for dí tás be nyúj tá sá tól szá mí tott két hó na pon be lül. (5) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal meg vizs gál ja az euró pai sza ba da lom szö ve gé nek for dí tá sát ab ból a szem - pont ból, hogy az ki elé gí ti-e a (3) be kez dés ben meg ha tá ro - zott kö ve tel mé nye ket. En nek so rán a 68. (2) (4) be kez - dé sé nek meg fe le lõ al kal ma zá sá val jár el, az zal az el té rés - sel, hogy a 68. (3) és (4) be kez dé sé ben sza bá lyo zott ese - tek ben a ma gyar nyel vû for dí tást be nem nyúj tott nak kell te kin te ni. (6) Ha a for dí tás be nyúj tá sa kor nem fi zet ték meg a for - dí tás-meg hir de té si és ki nyom ta tá si dí jat, a Ma gyar Sza ba - dal mi Hi va tal fi gyel mez te ti a sza ba dal mast a (4) be kez dés - ben meg ha tá ro zott ha tár idõ ben tör té nõ hi ány pót lás ra. En - nek el ma ra dá sát úgy kell te kin te ni, hogy a ma gyar nyel vû for dí tást nem nyúj tot ták be. (7) Ha az (1) be kez dés ben elõ írt cse lek ményt nem tel je - sí tik az ott meg je lölt ha tár idõn be lül, és e cse lek ményt a (2) be kez dés ben meg sza bott ha tár idõn be lül sem tel je sí tik a pót díj meg fi ze té se mel lett, azt e tör vény ere jé nél fog va úgy kell te kin te ni, hogy az euró pai sza ba da lom ol tal ma a Ma gyar Köz tár sa ság ban a ke let ke zé sé tõl fog va hatály - talan. (8) A sza ba dal mi lajst rom kü lön ré szé be (54. ) az euró pai sza ba dal mi nyil ván tar tás ban sze rep lõ ada tok kal be kell je gyez ni az euró pai sza ba dal mat, ha szö ve gé nek ma gyar nyel vû for dí tá sát sza bály sze rû en be nyúj tot ták. (9) A ma gyar nyel vû for dí tás be nyúj tá sá ról a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a hi va ta los lap já ban (56 56/A. ) tá jé - koz ta tást kö zöl. (10) Az euró pai sza ba da lom szö ve gé nek ma gyar nyel vû for dí tá sát a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ki nyom tat ja. 207. Az Szt. 85. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 85. (1) A bí ró ság ké re lem re meg vál toz tat hat ja a Ma - gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a) az 53/A. (3) be kez dé sé ben fel so rolt dön té se it; b) az el já rást fel füg gesz tõ és a be je len té si nyil ván tar - tás ba vagy a sza ba dal mi lajst rom ba való be jegy zés tár gyá - ban ho zott dön té sét; c) az irat be te kin tést ki zá ró vagy kor lá to zó azt a vég zé - sét, amellyel szem ben a Ket. ren del ke zé sei sze rint ön ál ló jog or vos lat nak van he lye; d) az el já rá si költ ség vi se lé sé nek kér dé sé ben ho zott dön té sét. (2) Az el já rá si költ ség vi se lé sé vel kap cso la tos dön tés ellen elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké re lem nek nincs ha - lasz tó ha tá lya a dön tés töb bi a meg vál toz ta tá si ké re lem - ben nem tá ma dott ren del ke zé se te kin te té ben, és nem aka dá lyoz za meg azok jog erõ re emel ke dé sét. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak az (1) be kez dés - ben nem em lí tett vég zé se csak az (1) be kez dés ben fel so rolt dön té sek kel szem ben elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké re - lem ben tá mad ha tó meg. (4) A dön tés meg vál toz ta tá sát kér he ti: a) aki a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rás ban ügy fél ként vett részt; b) akit az irat be te kin tés bõl ki zár tak vagy ab ban kor lá - toz tak. (5) A sza ba da lom meg adá sa és meg sem mi sí té se kér dé - sé ben ho zott ha tá ro zat meg vál toz ta tá sát az ügyész a 6. (2) be kez dé se alap ján kér he ti. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi - va tal elõt ti el já rás egyéb részt ve võ je sa ját jo gán ön ál ló meg vál toz ta tá si ké re lem mel él het a dön tés rá vo nat ko zó ren del ke zé se, illetve a rá vo nat ko zó dön tés ellen. (6) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének ha tár - ide je a (7) és a (8) be kez dés ben sza bá lyo zott ki vé te lek - kel a dön tés nek a fél lel, illetve az el já rás egyéb részt ve - võ jé vel való köz lé sé tõl szá mí tott har minc nap. (7) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének har - minc na pos ha tár ide jét az iga zo lá si ké rel met el uta sí tó vég - zés köz lé sé tõl kell szá mí ta ni, ha a) ez a ké sõb bi, mint a (6) be kez dés sze rin ti dön tés köz - lé sé nek nap ja és b) az iga zo lá si ké rel met olyan mu lasz tás ki men té sé re ter jesz tet ték elõ, amely köz vet le nül a (6) be kez dés sze rin ti dön tés alap já ul szol gált. (8) Ha a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sé nek a meg - vál toz ta tá sát a Ket. ren del ke zé sei sze rint az Alkot mány - bíró ság ha tá ro za ta alap ján ké rik, a meg vál toz ta tá si ké re - lem elõ ter jesz tésének ha tár ide je az al kot mány bí ró sá gi dön tés ki hir de té sé tõl szá mí tott har minc nap ra is mé tel ten meg nyí lik. (9) A meg vál toz ta tá si ké re lem a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nál nyújt ha tó be, amely azt a sza ba dal mi ügy ira ta i -

5238 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám val együtt a (10) be kez dés ben sza bá lyo zott eset ki vé te lé - vel ti zen öt na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. Ha az el - já rás ban el len ér de kû fél vett részt, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a meg vál toz ta tá si ké re lem to váb bí tá sá ról egy ide - jû leg az el len ér de kû fe let is értesíti. (10) Ha a meg vál toz ta tá si ké re lem elvi je len tõ sé gû jog - kér dést vet fel, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal e kér dés ben írás be li nyi lat ko za tot te het, és azt a meg vál toz ta tá si ké re - lem mel, va la mint a sza ba dal mi ügy ira ta i val együtt har - minc na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. (11) A meg vál toz ta tá si ké re lem kel lé ke i re a ke re set le - vél re vo nat ko zó sza bá lyok meg fele lõen irány adók. (12) Ha a meg vál toz ta tá si ké rel met el ké set ten nyúj tot - ták be, az iga zo lá si ké re lem tár gyá ban a bí ró ság ha tá roz. 208. Az Szt. 88. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 88. A bí ró ság a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sé - nek meg vál toz ta tá sá ra irá nyuló ké rel met a nem pe res el já - rás sza bá lyai sze rint az e tör vény ben fog lalt el té rõ ren - del ke zé sek al kal ma zá sá val bí rál ja el. Ha e tör vénybõl, illetve az el já rás nem pe res jel le gé bõl más nem kö vet ke - zik, az el já rás ra a Pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény (a továb biak ban: Pp.) ál ta lá nos sza bá lya it meg fele lõen al kal maz ni kell. 209. Az Szt. 94. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A sza ba dal mi ügy vi võ nek vagy ügy véd nek akár bel föl dön, akár kül föl dön adott meg ha tal ma zás ér vé - nyes sé gé hez ele gen dõ, ha azt a meg ha tal ma zó alá ír ta. 210. (1) Az Szt. 100. -ának (3) és (4) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Ha a fél olyan kér dés ben kí ván bí ró sá gi dön tést, amely a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõtt fo lyó el já rás nak nem volt tár gya, a bí ró ság a ké rel met át te szi a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal hoz, ki vé ve, ha a sza ba da lom meg sem mi - sí té sé re irá nyuló el já rás ban a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a meg sem mi sí tés alap já ul szol gá ló okot a 81. (1) be kez - dé se alap ján hagy ta fi gyel men kí vül, illetve, ha a meg sem - mi sí tés alap já ul szol gá ló újabb okot a meg vál toz ta tá si ké - re lem ben vagy annak elõ ter jesz tését köve tõen je löl ték meg; az ilyen meg sem mi sí té si okot a bí ró ság fi gyel men kí - vül hagy ja. A ké re lem át té te le ese tén a bí ró ság a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sét szük ség sze rint ha tá lyon kí vül helyezi. (4) A bí ró ság fi gyel men kí vül hagy ja a fél ál tal a meg - vál toz ta tá si ké re lem ben vagy annak be nyúj tá sát köve tõen elõ ter jesz tett azt a nyi lat ko za tot, ál lí tást vagy bi zo nyí té - kot, ame lyet a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal az elõt te fo lyó el já rás ban a 47. (3) be kez dé sé vel össz hang ban sza - bály sze rû en ha gyott fi gyel men kí vül. (2) Az Szt. 100. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) Ha a meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tését köve - tõen a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a 85. (1) be kez dé sé - nek b) d) pont ja i ban em lí tett va la mely dön té sét vissza - von ta, a bí ró ság az el já rást meg szün te ti. Ha a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal a dön té sét mó do sí tot ta, a bí ró sá gi el já rás foly ta tá sá nak csak a még vi tás kér dé sek ben van he lye. 211. (1) Az Szt. 101. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke - zõ szö veg gel egé szül ki: Ha a meg vál toz ta tá si ké rel met a bí ró ság tár gya lá son bí rál ja el, az ügy ér de mé ben ho zott vég zést a tár gya lás nap ján ki is kell hir det ni. A ki hir de tést csak és ak kor le het leg fel jebb nyolc nap ra el ha lasz ta ni, ha ez az ügy bo - nyo lult sá ga miatt fel tét le nül szük sé ges. A ki hir de tés ha tár - nap ját ilyen eset ben nyom ban ki kell tûz ni, és a vég zést a ki hir de tés nap já ig írás ba is kell fog lal ni. (2) Az Szt. 101. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A Fõ vá ro si Bí ró ság vég zé se el le ni fel leb be zés el bí - rá lá sa so rán a Pp. 257. -ában fog lal ta kat kell meg fele lõen al kal maz ni az zal, hogy a má sod fo kú bí ró ság a fel leb be zést tár gya lá son bí rál ja el, ha az el já rás ban el len ér de kû fél vett részt, ki vé ve, ha a fel leb be zést a Ma gyar Sza ba dal mi Hi - va tal nak a 85. (1) be kez dé sé nek c) és d) pont já ban meg - ha tá ro zott dön té sei ellen elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké - re lem tár gyá ban ho zott vég zés sel szem ben nyúj tot ták be. Az ügy ér de mé ben ho zott vég zés ki hir de té sé re és annak el ha lasz tá sá ra al kal maz ni kell az (1) be kez dés ben foglaltakat. 212. Az Szt. 114. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, és a je len le gi (2) be kez dés szá mo zá sa (3) be kez - dés re vál to zik: (2) Ha ugyan ar ra a nö vény faj tá ra a nö vény faj ta-ol ta - lom jo go sult ja a nö vény faj ta-ol ta lom meg adá sát köve tõen kö zös sé gi nö vény faj ta-ol tal mat [115. b) pont] szer zett, a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom meg szû né sé ig men te sül a fenn tar tá si díj meg fi ze té se alól. Ha a kö zös sé gi nö vény faj - ta-ol ta lom a nö vény faj ta-ol ta lom ol tal mi ide jé nek le jár tát meg elõ zõ en szû nik meg, a jo go sult a 115/B. ren del ke zé - se i nek meg fele lõen kér he ti a nö vény faj ta-ol ta lom fel - élesz té sét. 213. (1) Az Szt. 114/G. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal há rom ta gú ta nács - ban jár el a tár gya lá son és hoz ha tá ro za tot a meg sem mi sí - té si el já rás ban és a meg szün te té si el já rás ban. A ta nács szó - több ség gel dönt. (2) Az Szt. 114/G. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal csak meg vál toz ta tá - si ké re lem alap ján és csak annak a bí ró ság hoz tör té nõ to - váb bí tá sá ig mó do sít hat ja és von hat ja vissza a kö vet ke zõ kér dé sek ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét:

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5239 a) a nö vény faj ta-ol ta lom meg adá sa; b) a nö vény faj ta-ol ta lom meg szû né sé nek meg ál la pí tá - sa és újra ér vény be he lye zé se; c) a nö vény faj ta-ol ta lom meg sem mi sí té se; d) a nö vény faj ta-ol ta lom meg szün te té se; e) a faj ta név tör lé se; f) a nö vény faj ta-ol ta lom fel élesz té se. (3) Az Szt. 114/G. -a a kö vet ke zõ (8) (9) be kez dé sek - kel egé szül ki: (8) A (7) be kez dés c) e) pont ja i ban em lí tett kér dé sek - ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján is csak ak kor mó do sít hat ja vagy von hat ja vissza, ha meg ál la pít ja, hogy dön té se jog sza bályt sért, vagy ha a fe lek a dön tés mó - do sí tá sát vagy vissza vo ná sát egy be hang zó an ké rik. (9) A nö vény faj ta-ol tal mi el já rá sok ál ta lá nos sza bá lya i - ra az (1) (8) be kez dé sek ben nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben a VII. fe je zet ren del ke zé se it kell meg fele lõen al kal - maz ni, az zal, hogy nö vény faj ta-ol tal mi ügyek elekt ro ni - kus úton nem in téz he tõk. 214. Az Szt. 114/T. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A nö vény faj ta-ol ta lom meg adá sát a faj ta név vel együtt be kell je gyez ni a nö vény faj ta-ol tal mi lajst rom ba [114/H. (1) be kez dés], és ar ról ha tó sá gi tá jé koz ta tást kell kö zöl ni a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal hi va ta los lap já ban (56. ). A nö vény faj ta-ol ta lom meg adá sá nak nap ja a meg - adás ról szóló ha tá ro zat kel te zé sé nek nap ja. A nö vény faj - ta-ol ta lom meg adá sá ról és a faj ta név lajst rom ba való be - jegy zé sé rõl a meg adó ha tá ro zat meg kül dé sé vel a Ma - gyar Sza ba dal mi Hi va tal tá jé koz tat ja a vizs gá ló szer vet. 215. Az Szt. 114/V. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 114/V. A nö vény faj ta-ol ta lom mal kap cso la tos bí ró - sá gi el já rá sok ra a XI XII. fe je ze tek ren del ke zé se it kell meg fele lõen al kal maz ni, az zal, hogy az 53/A. (3) be kez - dé sé ben em lí tett dön té se ken a 114/G. (7) be kez dé sé ben em lí tett dön té se ket kell ér te ni. 216. Az Szt. a XIV/A. fe je ze tet köve tõen a kö vet ke zõ XIV/B. fejezettel (115 115/B. -ok kal) egé szül ki, és a je len - le gi 114/Z 115. -ok számozása 115/C 115/D. -okra változik: XIV/B. fejezet A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI RENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Általános szabályok 115. E tör vény al kal ma zá sá ban a) kö zös sé gi nö vény faj ta-ol tal mi ren de let: a Ta nács 2100/94/EK ren de le te a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom - ról; b) kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom: a kö zös sé gi nö vény - faj ta-ol tal mi ren de let 1. cik ké ben em lí tett nö vény faj ta-ol - ta lom; c) kö zös sé gi nö vény faj ta-ol tal mi be je len tés: a kö zös sé - gi nö vény faj ta-ol tal mi ren de let alap ján tett kö zös sé gi nö - vény faj ta-ol ta lom meg adá sá ra irá nyuló be je len tés. A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbítása 115/A. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nál be nyúj - tott kö zös sé gi nö vény faj ta-ol tal mi be je len tés nek a kö zös - sé gi nö vény faj ta-ol tal mi ren de let 49. cik ké nek (2) be kez - dé se alap ján tör té nõ to váb bí tá sá ért kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott dí jat kell fi zet ni a be je len tés be nyúj tá sa kor. (2) Ha a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol tal mi be je len tés to - váb bí tá sá nak díj át nem fi zet ték meg, a Ma gyar Sza ba dal - mi Hi va tal fi gyel mez te ti a be je len tõt a hi ány pót lás ra. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a kö zös sé gi növényfajtaoltalmi be je len tést a díj meg fi ze té sét köve tõen to váb bít ja. A növényfajta-oltalom felélesztése 115/B. (1) A kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom meg szû - né se ese tén a nö vény faj ta-ol ta lom jo go sult ja a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol tal mi ren de let 92. cik ké nek (2) be kez dé sé re fi gye lem mel a nö vény faj ta-ol ta lom fel élesz té sét a kö - zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom meg szû né sé tõl szá mí tott há - rom hó na pon be lül kér he ti a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal - tól. (2) A nö vény faj ta-ol ta lom fel élesz té sé re irá nyuló ké re - lem ben a jo go sult nak iga zol nia kell a kö zös sé gi nö vény - faj ta-ol ta lom meg szû né sé nek té nyét és nap ját, va la mint a ké re lem be nyúj tá sá tól szá mí tott két hó na pon be lül meg kell fi zet nie a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom meg szû né sé - nek évé ben irány adó nö vény faj ta-ol tal mi fenn tar tá si díj ará nyos ré szét a so ron kö vet ke zõ év ben irány adó fenn tar - tá si díj jal együtt. (3) Ha a nö vény faj ta-ol ta lom fel élesz té sé re irá nyuló ké - re lem nem fe le l meg a tör vény ben elõ írt fel té te lek nek, a jo - go sul tat hi ány pót lás ra kell fel hív ni; ha pe dig a (2) be kez - dés ben elõ írt fenn tar tá si dí jat nem fi zet te meg, fi gyel mez - tet ni kell a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõ ben tör té nõ pót lás ra. Ezek el ma ra dá sa ese tén a ké rel met vissza vont nak kell te kin te ni. (4) Ha a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a nö vény faj ta-ol ta - lom fel élesz té sé re irá nyuló ké re lem nek helyt ad, a nö vény - faj ta-ol ta lom a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom meg szû né - sét kö ve tõ na pon éled fel. (5) Ha a jo go sult nem kéri a nö vény faj ta-ol ta lom fel - élesz té sét a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom meg szû né sé tõl szá mí tott há rom hó na pon be lül, a nö vény faj ta-ol ta lom a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom meg szû né sé nek nap ját kö - ve tõ na pon a tör vény ere jé nél fog va meg szû nik. 217. Az Szt. 118. -a a kö vet ke zõ (3) és (4) be kez dés - sel egé szül ki, és a je len le gi (3) be kez dés szá mo zá sa (5) be kez dés re vál to zik:

5240 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám (3) Fel ha tal ma zást kap a kormány, hogy a bi o ló gi ai anya gok sza ba dal mi el já rás cél já ból való le tét be he lye zé - sé nek és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya it ren de let tel meg - ál la pít sa. (4) Fel ha tal ma zást kap a kormány, hogy a sza ba dal mi be je len té sek elekt ro ni kus úton való be nyúj tá sá ra vo nat ko - zó rész le tes sza bá lyo kat ren de let tel meg ál la pít sa. 218. A véd je gyek és a föld raj zi áru jel zõk ol tal má ról szóló 1997. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Vt.) 4. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Ko ráb bi véd je gyen a meg je lö lés lajst ro mo zá sá tól füg gõ en a ko ráb bi véd jegy be je len tést is ér te ni kell. 219. A Vt. 38. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 38. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a ha tás kö ré be tar to zó véd jegy ügyek ben az e tör vény ben meg ha tá ro zott el té ré sek kel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta - tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé sei sze rint jár el. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a ha tás kö ré be tar to zó védjegyügyekben törvény eltérõ rendelkezése hiányá ban ké re lem re jár el. (3) A Ket.-nek azok a ren del ke zé sei, ame lyek az el já rás meg in dí tá sá val kap cso la tos hi va tal ból vagy ké re lem re tör té nõ ér te sí tés re vo nat koz nak, nem al kal maz ha tók véd jegy ügyek ben. (4) Nem al kal maz ha tók véd jegy ügyek ben a Ket.-nek azok a ren del ke zé sei, ame lyek va la mely adat iga zo lá sá nak más ha tó ság tól való be szer zé sé re vo nat koz nak. 220. A Vt. 39. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései 39. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a véd jegy ügy ér de mé ben ha tá ro za tot hoz, az el já rás so rán el dön ten dõ egyéb kér dé sek ben pe dig vég zést bo csát ki (a továb biak - ban együtt: dön tés). (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal há rom ta gú ta nács ban jár el a tár gya lá son és hoz ha tá ro za tot a tör lé si el já rás ban és a meg szû nés meg ál la pí tá sá ra irá nyuló el já rás ban. Ha a véd jegy lajst ro mo zá sá ra irá nyuló el já rás ban a meg je lö lés lajst ro mo zá sá val szem ben be nyúj tott fel szó la lás tár gyá - ban tár gya lást kell tar ta ni, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal há rom ta gú ta nács ban jár el a tár gya lá son és hoz za meg ha - tá ro za tát. A ta nács szó több ség gel dönt. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té se a kéz be sí tés - sel emel ke dik jog erõ re, ha nem ké rik annak meg vál toz ta - tá sát. (4) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ál tal ho zott dön tés hir det mé nyi úton tör té nõ köz lé sé nek van he lye, ha a) az ügy fél lak cí me, illetve szék he lye (te lep he lye, fióktelepe) is me ret len vagy b) a pos tai kül de mény az zal a meg jegy zés sel ér ke zik vissza, hogy a cím zett is me ret len he lyen tar tóz ko dik vagy címe is me ret len. (5) A hir det ményt a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal hi va ta - los lap já ban és in ter ne tes hon lap ján kell ugyan azon a na - pon köz zé ten ni. A hir det mény út ján kö zölt dön tést a hir - det mény köz zé té te lét kö ve tõ ti zen ötö dik na pon kell kéz - be sí tett nek te kin te ni. A dön tés hir det mé nyi úton való köz - lé sé re egye bek ben a Ket. sza bá lya it kell al kal maz ni az zal, hogy ki füg gesz té sen a hir det mény köz zé té te lét kell érteni. (6) Ha a 44. (1) be kez dé se al kal ma zá sá nak van he lye, va la mennyi dön tést a kép vi se lõ ré szé re kell kéz be sí te ni. 221. A Vt. 40. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 40. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a (2) be kez - dés ben fog lalt ki vé tel lel az elõt te fo lyó véd jegy el já rás - ban a té nye ket hi va tal ból vizs gál ja, vizs gá la ta nem kor lá - to zód hat csu pán az ügy fe lek ál lí tá sa i ra. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a véd jegy lajst ro mo - zá sá ra irá nyuló el já rás ban a meg je lö lés lajst ro mo zá sá val szem ben be nyúj tott fel szó la lás tár gyá ban, a tör lé si el já rás - ban és a meg szû nés meg ál la pí tá sá ra irá nyuló el já rás ban a té nye ket a ké re lem ke re tei kö zött, az ügy fe lek nyilat - kozatai és ál lí tá sai alap ján vizs gál ja. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sét csak olyan té nyek re és bi zo nyí té kok ra ala poz hat ja, ame lyek kel kap - cso lat ban az ügy fél nek mód já ban állt nyi lat ko za tot ten ni; fi gyel men kí vül hagy hat ja azon ban azo kat a nyi lat ko za to - kat vagy bi zo nyí té ko kat, ame lye ket az ügy fél nem kel lõ idõ ben ter jesz tett elõ. (4) A véd jegy ügyek ben elõ ter jesz tett be ad vá nyok kal kap cso la tos hi á nyok pót lá sá ra a mu lasz tás jog kö vet kez - mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett az ügy fe let fel kell hív ni, illetve fi gyel mez tet ni kell. 222. A Vt. 41. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) A véd jegy el já rá sok ban nem ér vé nye sül a Ket.-ben meg ál la pí tott ügy in té zé si ha tár idõ, to váb bá nem al kal maz - ha tók a Ket.-nek azok a ren del ke zé sei sem, ame lyek az el - já ró ha tó ság egyéb in téz ke dé sé re ál la pí ta nak meg ha tár - idõt. 223. A Vt. 43. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: Az eljárás felfüggesztése 43. (1) Ha a véd jegy be je len tés re, illetve a véd jegy ol - ta lom ra jo go sult ság tár gyá ban per in dul, annak jog erõs be - fe je zé sé ig a véd jegy el já rást fel kell füg gesz te ni. Ha a véd - jegy ügy ér de mi el dön té se olyan kér dés elõ ze tes el bí rá lá sá - tól függ, amely ben az el já rás más szerv ha tás kö ré be tar to -

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5241 zik, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a véd jegy el já rást fel füg - gesz ti. (2) Az ügy fél ha lá la, illetve meg szû né se ese tén a véd - jegy el já rást fel kell füg gesz te ni mind ad dig, amíg a jog utód sze mé lyét be je len tik és iga zol ják. Ha a jog utód sze mé lyét az eset kö rül mé nye i hez ké pest éssze rû idõn be lül nem je - len tik be, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a véd jegy el já rást meg szün te ti vagy a ren del ke zés re álló ada tok alap ján dönt. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a véd jegy el já rást az ügy fél ké rel mé re vagy hi va tal ból fel füg gesz ti, ha az ügy az az zal szo ro san össze füg gõ, a ha tás kö ré be tar to zó egyéb el já rás ban ho zott dön té se nél kül meg ala po zot tan nem dönt he tõ el. (4) A véd jegy lajst ro mo zá sá ra irá nyuló el já rás az ügy fél ké rel mé re nem füg geszt he tõ fel, ki vé ve, ha az (1) vagy a (3) be kez dés al kal ma zá sá nak vol na he lye. 224. (1) A Vt. 44. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A kép vi se le tet iga zo ló meg ha tal ma zást köz ok irat - ba vagy tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok irat ba kell fog lal ni. A sza ba dal mi ügy vi võ nek, ügy véd nek, sza ba dal mi ügy vi - või iro dá nak, sza ba dal mi ügy vi või tár sa ság nak vagy ügy - vé di iro dá nak akár bel föl dön, akár kül föl dön adott meg ha tal ma zás ér vé nyes sé gé hez ele gen dõ, ha azt a meg - ha tal ma zó alá ír ta. A kép vi se le ti meg ha tal ma zás olyan ál - ta lá nos meg ha tal ma zás is le het, amely nek alap ján a kép vi - se lõ el jár hat a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ha tás kö ré be tar to zó va la mennyi véd jegy ügy ben, amely ben a meg ha tal - ma zó fél ként vesz részt. Az ügy vé di iro dá nak, a sza ba dal - mi ügy vi või iro dá nak vagy a sza ba dal mi ügy vi või tár sa - ság nak adott meg ha tal ma zást bár mely olyan sze mély meg - ha tal ma zá sá nak kell te kin te ni, aki iga zol ja, hogy az iro da vagy a tár sa ság ke re té ben mûködik. (2) A Vt. 44. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé szül ki: (6) Az ügy gond nok költ sé gé nek és mun ka dí já nak elõ - le ge zé sé re azt kell kö te lez ni, aki a ki ren de lést kér te. 225. A Vt. 45. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Véd jegy ügyek ben ide gen nyel vû be ad vá nyo kat is be le het nyúj ta ni, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal azon ban in do kolt eset ben hi te le sí tett ma gyar nyel vû for dí tás vagy fe lül hi te le sí tett ok irat be nyúj tá sát ír hat ja elõ. 226. A Vt. VII. fe je ze te a kö vet ke zõ al cím mel és 46/A. -sal egé szül ki: Jogorvoslatok 46/A. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sei ellen nincs he lye fel leb be zés nek, új ra fel vé te li, mél tá nyos sá gi és fel ügye le ti el já rás nak, va la mint ügyé szi óvás nak. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a véd jegy ügyek - ben ho zott dön té se it a bí ró ság a XI. fe je zet ben sza bá lyo - zott nem pe res el já rás ban vizs gál ja fe lül. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal csak meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján és csak annak a bí ró ság hoz tör té nõ to váb - bí tá sá ig mó do sít hat ja és von hat ja vissza a kö vet ke zõ kér - dé sek ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét: a) a véd jegy lajst ro mo zá sa; b) a véd jegy ol ta lom meg újí tá sa; c) a véd jegy ol ta lom meg osz tá sa; d) a véd jegy ol ta lom meg szû né se a véd jegy jo go sult le - mon dá sa ese tén; e) a véd jegy tör lé se; f) a véd jegy ol ta lom meg szû né sé nek meg ál la pí tá sa; g) a nem zet kö zi véd jegy be je len tés, va la mint a nem zet - kö zi lajst ro mo zás ból ere dõ ol ta lom utó la gos ki ter jesz té sé - re irá nyuló ké re lem to váb bí tá sa; h) a meg je lö lés Ma gyar Köz tár sa ság ra ki ter je dõ ol tal - má nak vég le ges el uta sí tá sa; i) a nem zet kö zi lajst ro mo zás ból ere dõ, a Ma gyar Köz - tár sa ság ra ki ter je dõ ol ta lom te kin te té ben a nem zet kö zi lajst rom ba be jegy zett át ru há zás, illetve hasz ná la ti en ge - dély ha tá lyá nak el uta sí tá sa; j) a nem zet kö zi lajst ro mo zás át ala kí tá sa nem ze ti véd - jegy be je len tés sé. (4) A (3) be kez dés e) és f) pont já ban em lí tett kér dé sek - ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján is csak ak kor mó do sít hat ja vagy von hat ja vissza, ha meg ál la pít ja, hogy dön té se jog sza bályt sért vagy ha a fe lek a dön tés mó - do sí tá sát vagy vissza vo ná sát egy be hang zó an ké rik. (5) A (4) be kez dést a (3) be kez dés a) pont já ban em lí tett kér dés ben ho zott ha tá ro za tok ra is al kal maz ni kell, fel té ve, hogy a véd jegy be je len tés sel szem ben fel szó la lást nyúj tot - tak be, és a véd jegy be je len tést a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va - tal nem uta sí tot ta el a 2 3. -ok ban meg ha tá ro zott va la - mely ok ból. 227. A Vt. VII. fe je ze te a kö vet ke zõ al cím mel és 46/B. -sal egé szül ki: Végrehajtás 46/B. (1) A Ket.-nek a vég re haj tás ra vo nat ko zó ren - del ke zé se it a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak az el já rá si bír sá got ki sza bó vég zé se i re kell al kal maz ni. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a költ sé gek vi se - lé se tár gyá ban ho zott dön té sét a bí ró sá gi vég re haj tás ról szóló 1994. évi LIII. tör vény sza bá lya i nak al kal ma zá sá val kell vég re haj ta ni. 228. A Vt. VII. fe je ze te a kö vet ke zõ al cím mel és 46/C. -sal egé szül ki: Költségek 46/C. Véd jegy ügy ben költ ség men tes ség nem en ge dé - lyez he tõ. 229. A Vt. VII. fe je ze te a kö vet ke zõ al cím mel és 46/D. -sal egé szül ki:

5242 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 46/D. (1) Véd jegy ügyek elekt ro ni kus úton a (2) be - kez dés ben meg ha tá ro zott eset ki vé te lé vel nem in téz he - tõk. (2) Véd jegy be je len tést az 50/A. -ban sza bá lyo zott mó don és fel té te lek kel elekt ro ni kus úton is be le het nyúj - ta ni. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a Ket. sza bá lya i val össz hang ban nyújt elekt ro ni kus tá jé koz ta tó szol gál ta tást a ha tás kö ré be tar to zó véd jegy ügyek ben. 230. A Vt. 48. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A véd jegy be je len té sek rõl ve ze tett nyil ván tar tás ba és a véd jegy lajst rom ba csak a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té se vagy a bí ró ság ha tá ro za ta alap ján le het be jegy zést ten ni. A 77. (1) be kez dé sé ben fel so rolt dön té sek alap ján be jegy zés csak ak kor te he tõ, ha azok kal szem ben az elõ írt ha tár idõ ben nem nyúj tot tak be meg vál toz ta tá si ké rel met vagy a meg vál toz ta tá si ké re lem ügyé ben a bí ró ság ha tá ro - za ta jog erõ re emel ke dett. 231. A Vt. a kö vet ke zõ al cím mel és 50/A. -sal egé - szül ki: A védjegybejelentés elektronikus úton való benyújtása 50/A. (1) A véd jegy be je len tést a Ma gyar Sza ba dal - mi Hi va tal ál tal erre rend sze re sí tett elekt ro ni kus ûr lap hasz ná la tá val elekt ro ni kus úton is be le het nyúj ta ni. (2) Az elekt ro ni kus úton be nyúj tott véd jegy be je len tés meg ér ke zé sé rõl a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal kü lön jog - sza bály ban meg ha tá ro zott mó don elekt ro ni kus ér kez te tõ szá mot tar tal ma zó au to ma ti kus ér te sí tést küld a be je len tõ - nek. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal az elekt ro ni kus úton be nyúj tott véd jegy be je len tés meg ér ke zé sét köve tõen ha la - dék ta la nul meg vizs gál ja, hogy az meg fe lel-e az elekt ro ni - kus ügy in té zés re vo nat ko zó jog sza bá lyi kö ve tel mé nyek - nek. (4) Elekt ro ni kus be kül dés ese tén a véd jegy be je len tés az elekt ro ni kus ér kez te tés rõl szóló au to ma ti kus vissza iga zo - lás nak a be je len tõ ré szé re tör té nõ el kül dé sé vel te kin ten dõ be nyúj tott nak, ki vé ve, ha a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a ka pott do ku men tum ér tel mez he tet len sé gét ál la pít ja meg, és er rõl az ügy fe let elekt ro ni kus le vél ben ér te sí ti. (5) A be je len tõ, illetve az ér tel mez he tet len do ku men tu - mot be kül dõ ügy fél a (4) be kez dés sze rint elekt ro ni kus úton el kül dött ér te sí té sek vissza iga zo lá sá ra kö te les. Ha a be je len tõ, illetve az ér tel mez he tet len do ku men tu mot be - kül dõ ügy fél az elekt ro ni kus úton szá má ra el kül dött do ku - men tum át vé te lét ti zen öt na pon be lül nem iga zol ja vissza, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal pos tai úton to váb bít ja szá - má ra az iratot. (6) Az (1) (5) be kez dé sek ben sza bá lyo zott ese te ken kí - vül a véd jegy lajst ro mo zá sá ra irá nyuló el já rás ban az el já - rá si cse lek mé nyek nem vé gez he tõk elekt ro ni kus for má - ban. (7) A véd jegy be je len té sek elekt ro ni kus úton való be - nyúj tá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat kü lön jog sza - bály ál la pít ja meg. 232. (1) A Vt. 61/D. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ mon dat tal egé szül ki: Az el já rást be fe je zõ vég zés tár gya lá son kí vül is meg - hoz ha tó. (2) A Vt. 61/D. -a a kö vet ke zõ (4) (6) be kez dé sek kel egé szül ki, és a je len le gi (4) és (5) be kez dés szá mo zá sa (7) és (8) be kez dés re vál to zik: (4) A tár gya lás fo lya mán ho zott vég zé se ket és a ha tá - ro za tot a tár gya lás nap ján ki kell hir det ni, és a ki hir de tést csak a ha tá ro zat ra néz ve és csak ak kor le het leg fel jebb nyolc nap ra el ha lasz ta ni, ha ez az ügy bo nyo lult sá ga miatt fel tét le nül szük sé ges. A ki hir de tés ha tár nap ját ilyen eset ben nyom ban ki kell tûz ni, és a ha tá ro za tot a ki hir de tés nap já ig írás ba is kell fog lal ni. (5) A dön tés ki hir de té se a ren del ke zõ rész és az in do kok rö vid is mer te té sé bõl áll. (6) A dön tést ki vé ve, ha annak ki hir de té sét a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal el ha lasz tot ta annak meg ho za ta lá tól szá mí tott leg ké sõbb ti zen öt na pon be lül kell írás ba fog lal - ni, és az írás ba fog la lást kö ve tõ ti zen öt na pon be lül kéz be - sí te ni kell. A fe lek ré szé re a dön tés nek nem csak a ren del - ke zõ ré szét, ha nem az in do ko lá sát is kéz be sí te ni kell. 233. (1) A Vt. 73. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a véd jegy tör lé se irán ti ké re lem mel kap cso lat ban nyi lat ko zat té tel re hív ja fel a véd jegy jo go sul tat; majd írás be li elõ ké szí tés után szó be li tár gya lás alap ján ha tá roz a véd jegy tör lé sé rõl, a véd jegy ol - ta lom kor lá to zá sá ról vagy a ké re lem el uta sí tá sá ról. Az el - já rást be fe je zõ vég zés tár gya lá son kí vül is meg hoz ha tó. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ál tal a ké rel me zõ szá má ra ki - tû zött ha tár idõ el tel tét köve tõen a tör lés alap já ul szol gá ló ok ként nem je löl he tõ meg olyan ok, ame lyet az em lí tett ha - tár idõn be lül nem je löl tek meg a tör lés oka ként. Az így meg je lölt okot az el já rást be fe je zõ ha tá ro zat meg ho za ta la - kor fi gyel men kí vül kell hagy ni. (2) A Vt. 73. -a a kö vet ke zõ (5) (7) be kez dé sek kel egé szül ki: (5) A tár gya lás fo lya mán ho zott vég zé se ket és a ha tá - ro za tot a tár gya lás nap ján ki kell hir det ni, és a ki hir de tést csak a ha tá ro zat ra néz ve és csak ak kor le het leg fel jebb nyolc nap ra el ha lasz ta ni, ha ez az ügy bo nyo lult sá ga miatt fel tét le nül szük sé ges. A ki hir de tés ha tár nap ját ilyen eset ben nyom ban ki kell tûz ni, és a ha tá ro za tot a ki hir de tés nap já ig írás ba is kell fog lal ni. (6) A dön tés ki hir de té se a ren del ke zõ rész és az in do kok rö vid is mer te té sé bõl áll.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5243 (7) A dön tést ki vé ve, ha annak ki hir de té sét a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal el ha lasz tot ta annak meg ho za ta lá tól szá mí tott leg ké sõbb ti zen öt na pon be lül kell írás ba fog lal - ni, és az írás ba fog la lást kö ve tõ ti zen öt na pon be lül kéz be - sí te ni kell. A fe lek ré szé re a dön tés nek nem csak a ren del - ke zõ ré szét, ha nem az in do ko lá sát is kéz be sí te ni kell. 234. A Vt. 74. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A tör lé si ké re lem vissza vo ná sa ese tén a 72. (2) be kez dé sé ben sza bá lyo zott eset ki vé te lé vel az el já - rást hi va tal ból foly tat ni le het. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va - tal ilyen eset ben is a ké re lem ke re tei kö zött, a fe lek ál tal ko ráb ban tett nyi lat ko za tok és ál lí tá sok figye lembe véte - lével jár el. A 72. (2) be kez dé sé ben sza bá lyo zott eset ben a tör lé si el já rás ban he lye van egyez ség nek. 235. (1) A Vt. 76. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ szö veg gel egé szül ki: Az el já rást be fe je zõ vég zés tár gya lá son kí vül is meg - hoz ha tó. A tár gya lás fo lya mán ho zott dön té sek ki hir de té - sé re, írás ba fog la lá sá ra és kéz be sí té sé re a 73. (5) (7) be - kez dé se it al kal maz ni kell. (2) A Vt. 76. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A meg szû nés meg ál la pí tá sá ra irá nyuló ké re lem vissza vo ná sa ese tén az el já rást hi va tal ból foly tat ni le het. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ilyen eset ben is a ké re lem ke - re tei kö zött, a fe lek ál tal ko ráb ban tett nyi lat ko za tok és ál - lí tá sok figye lembe véte lével jár el. 236. A Vt. 76/E. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával az (5) (8) bekezdésekben meghatározott feltételekkel megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást. 237. A Vt. 77. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 77. (1) A bí ró ság ké re lem re meg vál toz tat hat ja a Ma - gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a) a 46/A. (3) be kez dé sé ben fel so rolt dön té se it; b) az el já rást fel füg gesz tõ és a be je len té si nyil ván tar - tás ba vagy a véd jegy lajst rom ba való be jegy zés tár gyá ban ho zott dön té sét; c) az irat be te kin tést ki zá ró vagy kor lá to zó azt a vég zé - sét, amellyel szem ben a Ket. ren del ke zé sei sze rint ön ál ló jog or vos lat nak van he lye; d) az el já rá si költ ség vi se lé sé nek kér dé sé ben ho zott dön té sét. (2) Az el já rá si költ ség vi se lé sé vel kap cso la tos dön tés ellen elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké re lem nek nincs ha - lasz tó ha tá lya a dön tés töb bi a meg vál toz ta tá si ké re lem - ben nem tá ma dott ren del ke zé se te kin te té ben, és nem aka dá lyoz za meg azok jog erõ re emel ke dé sét. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak az (1) be kez dés - ben nem em lí tett vég zé se csak az (1) be kez dés ben fel so rolt dön té sek kel szem ben elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké re - lem ben tá mad ha tó meg. (4) A dön tés meg vál toz ta tá sát kér he ti: a) aki a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rás ban ügy fél ként vett részt; b) akit az irat be te kin tés bõl ki zár tak vagy ab ban kor lá - toz tak. (5) A véd jegy lajst ro mo zá sa és tör lé se kér dé sé ben ho - zott ha tá ro zat meg vál toz ta tá sát az ügyész a 3. (1) be kez - dé sé nek a) és b) pont jai, illetve a 3. (2) be kez dé se alap ján kér he ti. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rás egyéb részt ve võ je sa ját jo gán ön ál ló meg vál toz ta tá si ké re lem mel él het a dön tés rá vo nat ko zó ren del ke zé se, illetve a rá vo - nat ko zó dön tés ellen. (6) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének ha tár - ide je a (7) és a (8) be kez dés ben sza bá lyo zott ki vé te lek - kel a dön tés nek a fél lel, illetve az el já rás egyéb részt ve - võ jé vel való köz lé sé tõl szá mí tott har minc nap. (7) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének har - minc na pos ha tár ide jét az iga zo lá si ké rel met el uta sí tó vég - zés köz lé sé tõl kell szá mí ta ni, ha a) ez a ké sõb bi, mint a (6) be kez dés sze rin ti dön tés köz - lé sé nek nap ja és b) az iga zo lá si ké rel met olyan mu lasz tás ki men té sé re ter jesz tet ték elõ, amely köz vet le nül a (6) be kez dés sze rin ti dön tés alap já ul szol gált. (8) Ha a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sé nek a meg - vál toz ta tá sát a Ket. ren del ke zé sei sze rint az Alkot mány - bíró ság ha tá ro za ta alap ján ké rik, a meg vál toz ta tá si ké re - lem elõ ter jesz tésének ha tár ide je az al kot mány bí ró sá gi dön tés ki hir de té sé tõl szá mí tott har minc nap ra is mé tel ten meg nyí lik. (9) A meg vál toz ta tá si ké re lem a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nál nyújt ha tó be, amely azt a véd jegy ügy ira ta i val együtt a (10) be kez dés ben sza bá lyo zott eset ki vétel ével ti zen öt na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. Ha az el já rás - ban el len ér de kû fél vett részt, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va - tal a meg vál toz ta tá si ké re lem to váb bí tá sá ról egy ide jû leg az el len ér de kû fe let is ér te sí ti. (10) Ha a meg vál toz ta tá si ké re lem elvi je len tõ sé gû jog - kér dést vet fel, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal e kér dés ben írás be li nyi lat ko za tot te het, és azt a meg vál toz ta tá si ké re - lem mel, va la mint a véd jegy ügy ira ta i val együtt har minc na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. (11) A meg vál toz ta tá si ké re lem kel lé ke i re a ke re set le - vél re vo nat ko zó sza bá lyok meg fele lõen irány adók. (12) Ha a meg vál toz ta tá si ké rel met el ké set ten nyúj tot - ták be, az iga zo lá si ké re lem tár gyá ban a bí ró ság ha tá roz. 238. A Vt. 79. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

5244 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám 79. A bí ró ság a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sé - nek meg vál toz ta tá sá ra irá nyuló ké rel met a nem pe res el já - rás sza bá lyai sze rint az e tör vény ben fog lalt el té rõ ren - del ke zé sek al kal ma zá sá val bí rál ja el. Ha e tör vénybõl, illetve az el já rás nem pe res jel le gé bõl más nem kö vet ke - zik, az el já rás ra a Pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény (a továb biak ban: Pp.) ál ta lá nos sza bá lya it meg fele lõen kell al kal maz ni. 239. A Vt. 85. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A sza ba dal mi ügy vi võ nek vagy ügy véd nek akár bel föl dön, akár kül föl dön adott meg ha tal ma zás ér vé - nyes sé gé hez ele gen dõ, ha azt a meg ha tal ma zó alá ír ta. 240. (1) A Vt. 91. -ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Ha a fél olyan kér dés ben kí ván bí ró sá gi dön tést, amely a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõtt fo lyó el já rás nak nem volt tár gya, a bí ró ság a ké rel met át te szi a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal hoz, ki vé ve, ha a véd jegy tör lé sé re irá - nyuló el já rás ban a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a tör lés alap já ul szol gá ló okot a 73. (1) be kez dé se alap ján hagy ta fi gyel men kí vül, illetve, ha a tör lés alap já ul szol gá ló újabb okot a meg vál toz ta tá si ké re lem ben vagy annak elõ ter jesz - tését köve tõen je löl ték meg; az ilyen tör lé si okot a bí ró ság fi gyel men kí vül hagy ja. A ké re lem át té te le ese tén a bí ró - ság a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sét szük ség sze - rint ha tá lyon kí vül helyezi. (4) A bí ró ság fi gyel men kí vül hagy ja a fél ál tal a meg - vál toz ta tá si ké re lem ben vagy annak be nyúj tá sát köve tõen elõ ter jesz tett azt a nyi lat ko za tot, ál lí tást vagy bi zo nyí té - kot, ame lyet a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal az elõt te fo lyó el já rás ban a 40. (3) be kez dé sé vel össz hang ban sza - bály sze rû en ha gyott fi gyel men kí vül. (2) A Vt. 91. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) Ha a meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tését köve - tõen a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a 77. (1) be kez dé sé - nek b) d) pont ja i ban em lí tett va la mely dön té sét vissza - von ta, a bí ró ság az el já rást meg szün te ti. Ha a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal a dön té sét mó do sí tot ta, a bí ró sá gi el já rás foly ta tá sá nak csak a még vi tás kér dé sek ben van he lye. 241. A Vt. 92. -a a kö vet ke zõ szö veg gel egé szül ki: Ha a meg vál toz ta tá si ké rel met a bí ró ság tár gya lá son bí rál ja el, az ügy ér de mé ben ho zott vég zést a tár gya lás nap ján ki is kell hir det ni. A ki hir de tést csak és ak kor le het leg fel jebb nyolc nap ra el ha lasz ta ni, ha ez az ügy bo - nyo lult sá ga miatt fel tét le nül szük sé ges. A ki hir de tés ha tár - nap ját ilyen eset ben nyom ban ki kell tûz ni, és a vég zést a ki hir de tés nap já ig írás ba is kell fog lal ni. 242. A Vt. 93. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 93. A Fõ vá ro si Bí ró ság vég zé se el le ni fel leb be zés el - bí rá lá sa so rán a Pp. 257. -ában fog lal ta kat kell meg fele - lõen al kal maz ni az zal, hogy a má sod fo kú bí ró ság a fel leb - be zést tár gya lá son bí rál ja el, ha az el já rás ban el len ér de kû fél vett részt, ki vé ve, ha a fel leb be zést a Ma gyar Sza ba dal - mi Hi va tal nak a 77. (1) be kez dé sé nek c) és d) pont já ban meg ha tá ro zott dön té sei ellen elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá - si ké re lem tár gyá ban ho zott vég zés sel szem ben nyúj tot ták be. Az ügy ér de mé ben ho zott vég zés ki hir de té sé re és annak el ha lasz tá sá ra al kal maz ni kell a 92. -ban foglal - takat. 243. (1) A Vt. 112. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal há rom ta gú ta nács - ban jár el a tár gya lá son és hoz ha tá ro za tot a tör lé si el já rás - ban és a meg szû nés meg ál la pí tá sá ra irá nyuló el já rás ban. (2) A Vt. 112. -a a kö vet ke zõ (4) (6) be kez dé sek kel egé szül ki: (4) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal csak meg vál toz ta tá - si ké re lem alap ján és csak annak a bí ró ság hoz tör té nõ to - váb bí tá sá ig mó do sít hat ja és von hat ja vissza a kö vet ke zõ kér dé sek ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét: a) a föld raj zi áru jel zõ lajst ro mo zá sa; b) a föld raj zi áru jel zõ tör lé se; c) a föld raj zi áru jel zõ-ol ta lom meg szû né sé nek meg ál - la pí tá sa; d) a kö zös sé gi ren de let alap ján tett be je len tés to váb bí - tá sa; e) az ere det meg je lö lés nem zet kö zi be je len té sé nek to - váb bí tá sa; f) a Nem zet kö zi Iro da ál tal lajst ro mo zott nem zet kö zi ere det meg je lö lés Ma gyar Köz tár sa ság ra ki ter je dõ ol tal - má nak vég le ges el uta sí tá sa. (5) A (4) be kez dés b) és c) pont já ban em lí tett kér dé sek - ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján is csak ak kor mó do sít hat ja vagy von hat ja vissza, ha meg ál la pít ja, hogy dön té se jog sza bályt sért vagy ha a fe lek a dön tés mó - do sí tá sát vagy vissza vo ná sát egy be hang zó an ké rik. (6) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rá sok ban egye bek ben a VII. és a VIII. fe je zet ren del ke zé se it kell meg fele lõen al kal maz ni, az zal, hogy föld raj zi árujelzõoltalmi ügyek elekt ro ni kus úton nem in téz he tõk. 244. (1) A Vt. 116/A. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A kö zös sé gi ren de let sze rin ti be je len tést a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal hoz kell be nyúj ta ni. A be je len tés hez csa tol ni kell a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi - nisz té rium hat hó nap nál nem ré geb bi elõ ze tes szak ha tó sá - gi ál lás fog la lá sát ar ról, hogy a be je len tést a kö zös sé gi ren - de let 5. cik ké nek (1) és (2) be kez dé se ér tel mé ben arra jo - go sult nyúj tot ta-e be, va la mint, hogy a kö zös sé gi ren de let 4. cik ke sze rin ti ter mék le írás a 2. cikk (2) (5) és (7) be - kez dé se it, illetve a 3. cikk (1) be kez dé sét is figye lembe véve meg ala po zott-e. A be je len tést a Ma gyar Sza ba dal -

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5245 mi Hi va tal meg vizs gál ja ab ból a szem pont ból, hogy az ki - elé gí ti-e a kö zös sé gi ren de let 2. cik ké nek (2), (3) és (6) be - kez dé sé ben, 3. cik ké ben, illetve 14. cik ké nek (3) be kez dé - sé ben elõ írt fel té te le ket. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ál - tal a kö zös sé gi ren de let 2. cik ke sze rint vég zett vizs gá lat nem ter jed ki arra, hogy a kö zös sé gi ren de let 2. cik ke (2) be kez dé sé nek a) és b) pont ja ér tel mé ben a me zõ gaz da - sá gi ter mék vagy az élel mi szer és a föld raj zi el ne ve zés kö - zöt ti kap cso lat fenn áll-e. (2) A Vt. 116/A. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (7) A kö zös sé gi ren de let 7. cik ké nek (3) be kez dé se és 12b. cik ké nek (2) be kez dé se sze rin ti ki fo gást a Föld mû ve - lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um hoz kell be nyúj - ta ni. A ki fo gás be nyúj tá sá ra a kü lön jog sza bály ban meg ál - la pí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa ese tén iga zo lás nak nincs he - lye. A ki fo gás sal kap cso la tos tag ál la mi fel ada to kat a Föld - mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té rium ipar jog - vé del mi kér dé sek ben a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal be vo - ná sá val lát ja el. (3) A Vt. 116/A. -ának (9) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (9) A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té - rium elõ ze tes szak ha tó sá gi ál lás fog la lá sá val szem ben ön - ál ló fel leb be zés nek van he lye. 245. A Vt. 121. -ának (1) be kez dé se kö vet ke zõ a) pont tal egé szül ki: (Fel ha tal ma zást kap a kormány, hogy) a) a véd jegy be je len té sek elekt ro ni kus úton való be - nyúj tá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat ren de let tel meg ál la pít sa; 246. A for ma ter ve zé si min ták ol tal má ról szóló 2001. évi XLVIII. tör vény (a továb biak ban: Fmtv.) 31. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al - cím lép: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása 31. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a ha tás kö ré be tar to - zó min ta ol tal mi ügyek ben az e tör vény ben meg ha tá ro - zott el té ré sek kel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol - gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör - vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé sei sze rint jár el. 247. Az Fmtv. 32. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései 32. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a min ta ol tal mi ügy ér de mé ben ha tá ro za tot hoz, az el já rás so rán el dön ten - dõ egyéb kér dé sek ben pe dig vég zést bo csát ki (a továb - biak ban együtt: dön tés). (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal há rom ta gú ta nács ban jár el a tár gya lá son és hoz ha tá ro za tot a meg sem mi sí té si el - já rás ban és a nem le ges meg ál la pí tá si el já rás ban. A ta nács szó több ség gel dönt. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té se a kéz be sí tés - sel emel ke dik jog erõ re, ha nem ké rik annak meg vál toz ta - tá sát. 248. Az Fmtv. V. fe je ze te a kö vet ke zõ al cím mel és 32/A. -sal egé szül ki: Jogorvoslatok 32/A. (1) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sei ellen nincs he lye fel leb be zés nek, új ra fel vé te li, mél tá nyos sá gi és fel ügye le ti el já rás nak, va la mint ügyé szi óvás nak. (2) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a min ta ol tal mi ügyek ben ho zott dön té se it a bí ró ság a IX. fe je zet ben sza - bá lyo zott nem pe res el já rás ban vizs gál ja fe lül. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal csak meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján és csak annak a bí ró ság hoz tör té nõ to váb - bí tá sá ig mó do sít hat ja és von hat ja vissza a kö vet ke zõ kér - dé sek ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét: a) a min ta ol ta lom meg adá sa; b) a min ta ol ta lom meg újí tá sa; c) a min ta ol ta lom meg osz tá sa; d) a min ta ol ta lom meg szû né sé nek meg ál la pí tá sa; e) a min ta ol ta lom meg sem mi sí té se; f) a nem le ges meg ál la pí tás; g) a nem zet kö zi lajst ro mo zás ha tá lyá nak el uta sí tá sa a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té re ki ter je dõ en. (4) A (3) be kez dés e) és f) pont já ban em lí tett kér dé sek - ben ho zott az el já rást be fe je zõ dön té sét a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal meg vál toz ta tá si ké re lem alap ján is csak ak kor mó do sít hat ja vagy von hat ja vissza, ha meg ál la pít ja, hogy dön té se jog sza bályt sért, vagy ha a fe lek a dön tés mó - do sí tá sát vagy vissza vo ná sát egy be hang zó an ké rik. 249. Az Fmtv. a kö vet ke zõ al cím mel és 32/B. -sal egé szül ki: Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás 32/B. (1) Min ta ol tal mi ügyek elekt ro ni kus úton a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ki vé te lé vel nem in - téz he tõk. (2) Min ta ol tal mi be je len tést a 36/A. -ban sza bá lyo - zott mó don és fel té te lek kel elekt ro ni kus úton is be le het nyúj ta ni. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal a Ket. sza bá lya i val össz hang ban nyújt elekt ro ni kus tá jé koz ta tó szol gál ta tást a ha tás kö ré be tar to zó min ta ol tal mi ügyek ben. 250. Az Fmtv. a kö vet ke zõ al cím mel és 36/A. -sal egé szül ki:

5246 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám A mintaoltalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása 36/A. (1) A min ta ol tal mi be je len tést a Ma gyar Sza - ba dal mi Hi va tal ál tal erre rend sze re sí tett elekt ro ni kus ûr - lap hasz ná la tá val elekt ro ni kus úton is be le het nyúj ta ni. (2) Az elekt ro ni kus úton be nyúj tott min ta ol tal mi be je - len tés meg ér ke zé sé rõl a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal kü - lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mó don elekt ro ni kus ér kez te tõ szá mot tar tal ma zó au to ma ti kus ér te sí tést küld a be je len tõ nek. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal az elekt ro ni kus úton be nyúj tott min ta ol tal mi be je len tés meg ér ke zé sét köve tõen ha la dék ta la nul meg vizs gál ja, hogy az meg fe lel-e az elekt - ro ni kus ügy in té zés re vo nat ko zó jog sza bá lyi kö ve tel mé - nyek nek. (4) Elekt ro ni kus be kül dés ese tén a min ta ol tal mi be je - len tés az elekt ro ni kus ér kez te tés rõl szóló au to ma ti kus vissza iga zo lás nak a be je len tõ ré szé re tör té nõ el kül dé sé vel te kin ten dõ be nyúj tott nak, ki vé ve, ha a Ma gyar Sza ba dal - mi Hi va tal a ka pott do ku men tum ér tel mez he tet len sé gét ál - la pít ja meg, és er rõl az ügy fe let elekt ro ni kus le vél ben ér te - sí ti. (5) A be je len tõ, illetve az ér tel mez he tet len do ku men tu - mot be kül dõ ügy fél a (4) be kez dés sze rint elekt ro ni kus úton el kül dött ér te sí té sek vissza iga zo lá sá ra kö te les. Ha a be je len tõ, illetve az ér tel mez he tet len do ku men tu mot be - kül dõ ügy fél az elekt ro ni kus úton szá má ra el kül dött do ku - men tum át vé te lét ti zen öt na pon be lül nem iga zol ja vissza, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal pos tai úton to váb bít ja szá - má ra az iratot. (6) Az (1) (5) be kez dé sek ben sza bá lyo zott ese te ken kí - vül a min ta ol ta lom meg adá sá ra irá nyuló el já rás ban az el já - rá si cse lek mé nyek nem vé gez he tõk elekt ro ni kus for - mában. (7) A min ta ol tal mi be je len té sek elekt ro ni kus úton való be nyúj tá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat kü lön jog - sza bály ál la pít ja meg. 251. (1) Az Fmtv. 58. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke - zõ szö veg gel egé szül ki: Az el já rást be fe je zõ vég zés tár gya lá son kí vül is meg - hoz ha tó. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ál tal a ké rel me zõ szá má ra ki tû zött ha tár idõ el tel tét köve tõen a meg sem mi sí - tés alap já ul szol gá ló ok ként nem je löl he tõ meg olyan ok, ame lyet az em lí tett ha tár idõn be lül nem je löl tek meg a meg sem mi sí tés oka ként. Az így meg je lölt okot az el já rást be fe je zõ ha tá ro zat meg ho za ta la kor fi gyel men kí vül kell hagyni. (2) Az Fmtv. 58. -ának (2) (4) be kez dé sei he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) A tár gya lás fo lya mán ho zott vég zé se ket és a ha tá - ro za tot a tár gya lás nap ján ki kell hir det ni, és a ki hir de tést csak a ha tá ro zat ra néz ve és csak ak kor le het leg fel jebb nyolc nap ra el ha lasz ta ni, ha ez az ügy bo nyo lult sá ga miatt fel tét le nül szük sé ges. A ki hir de tés ha tár nap ját ilyen eset ben nyom ban ki kell tûz ni, és a ha tá ro za tot a ki hir de tés nap já ig írás ba is kell fog lal ni. (3) A dön tés ki hir de té se a ren del ke zõ rész és az in do kok rö vid is mer te té sé bõl áll. (4) A dön tést ki vé ve, ha annak ki hir de té sét a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal el ha lasz tot ta annak meg ho za ta lá tól szá mí tott leg ké sõbb ti zen öt na pon be lül kell írás ba fog lal - ni, és az írás ba fog la lást kö ve tõ ti zen öt na pon be lül kéz be - sí te ni kell. A fe lek ré szé re a dön tés nek nem csak a ren del - ke zõ ré szét, ha nem az in do ko lá sát is kéz be sí te ni kell. (3) Az Fmtv. 58. -a a kö vet ke zõ (5) (8) be kez dé sek kel egé szül ki: (5) Az egy min ta ol ta lom ellen irá nyuló több meg sem - mi sí té si ké rel met le he tõ ség sze rint egy el já rás ban kell el - in téz ni. (6) A meg sem mi sí té si ké re lem vissza vo ná sa ese tén az el já rást hi va tal ból foly tat ni le het, ki vé ve, ha a meg sem mi - sí tést csak a 10. vagy a 28. (1) be kez dé sé nek d) pont ja alap ján kér ték. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal ilyen eset - ben is a ké re lem ke re tei kö zött, a fe lek ál tal ko ráb ban tett nyi lat ko za tok és ál lí tá sok figye lembe véte lével jár el. (7) A meg sem mi sí té si el já rás költ sé ge i nek vi se lé sé re a vesz tes fe let kell kö te lez ni. (8) A min ta ol ta lom meg sem mi sí té sét, vál toz ta tás sal való fenn tar tá sát vagy kor lá to zá sát be kell je gyez ni a min - ta ol tal mi lajst rom ba (34. ), és ar ról ha tó sá gi tá jé koz ta tást kell kö zöl ni a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal hi va ta los lap já - ban (35. ). 252. (1) Az Fmtv. 60. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke - zõ mon dat tal egé szül ki: Az el já rást be fe je zõ vég zés tár gya lá son kí vül is meg - hoz ha tó. (2) Az Fmtv. 60. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé - szül ki: (3) Az 58. (2) (4) be kez dé se it a nem le ges meg ál la pí - tá si el já rás ban is al kal maz ni kell. 253. Az Fmtv. 61. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 61. (1) A bí ró ság ké re lem re meg vál toz tat hat ja a Ma - gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak a) a 32/A. (3) be kez dé sé ben fel so rolt dön té se it; b) az el já rást fel füg gesz tõ és a be je len té si nyil ván tar - tás ba vagy a min ta ol tal mi lajst rom ba való be jegy zés tár - gyá ban ho zott dön té sét; c) az irat be te kin tést ki zá ró vagy kor lá to zó azt a vég zé - sét, amellyel szem ben a Ket. ren del ke zé sei sze rint ön ál ló jog or vos lat nak van he lye; d) az el já rá si költ ség vi se lé sé nek kér dé sé ben ho zott dön té sét. (2) Az el já rá si költ ség vi se lé sé vel kap cso la tos dön tés ellen elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si ké re lem nek nincs ha - lasz tó ha tá lya a dön tés töb bi a meg vál toz ta tá si ké re lem -

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5247 ben nem tá ma dott ren del ke zé se te kin te té ben, és nem aka dá lyoz za meg azok jog erõ re emel ke dé sét. (3) A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nak az (1) be kez dés - ben nem em lí tett vég zé se csak az (1) be kez dés ben fel so rolt dön té sek kel szem ben elõ ter jesz tett meg vál toz ta tá si kére - lemben tá mad ha tó meg. (4) A dön tés meg vál toz ta tá sát kér he ti: a) aki a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rás ban ügy fél ként vett részt; b) akit az irat be te kin tés bõl ki zár tak vagy ab ban kor lá - toz tak. (5) A min ta ol ta lom meg adá sa és meg sem mi sí té se kérdésében ho zott ha tá ro zat meg vál toz ta tá sát az ügyész a 7., illetve a 8. alap ján kér he ti. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal elõt ti el já rás egyéb részt ve võ je sa ját jo gán ön ál ló meg vál toz ta tá si ké re lem mel él het a dön tés rá vo nat ko zó ren del ke zé se, illetve a rá vo nat ko zó dön tés ellen. (6) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének ha tár - ide je a (7) és a (8) be kez dés ben sza bá lyo zott ki vé te lek - kel a dön tés nek a fél lel, illetve az el já rás egyéb részt ve - võ jé vel való köz lé sé tõl szá mí tott har minc nap. (7) A meg vál toz ta tá si ké re lem elõ ter jesz tésének har - minc na pos ha tár ide jét az iga zo lá si ké rel met el uta sí tó vég - zés köz lé sé tõl kell szá mí ta ni, ha a) ez a ké sõb bi, mint a (6) be kez dés sze rin ti dön tés köz - lé sé nek nap ja és b) az iga zo lá si ké rel met olyan mu lasz tás ki men té sé re ter jesz tet ték elõ, amely köz vet le nül a (6) be kez dés sze rin ti dön tés alap já ul szol gált. (8) Ha a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal dön té sé nek a meg - vál toz ta tá sát a Ket. ren del ke zé sei sze rint az Alkot mány - bíró ság ha tá ro za ta alap ján ké rik, a meg vál toz ta tá si ké re - lem elõ ter jesz tésének ha tár ide je az al kot mány bí ró sá gi dön tés ki hir de té sé tõl szá mí tott har minc nap ra is mé tel ten meg nyí lik. (9) A meg vál toz ta tá si ké re lem a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal nál nyújt ha tó be, amely azt a min ta ol tal mi ügy ira - ta i val együtt a (10) be kez dés ben sza bá lyo zott eset ki vé - te lé vel ti zen öt na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. Ha az el já rás ban el len ér de kû fél vett részt, a Ma gyar Sza ba - dal mi Hi va tal a meg vál toz ta tá si ké re lem to váb bí tá sá ról egy ide jû leg az el len ér de kû fe let is értesíti. (10) Ha a meg vál toz ta tá si ké re lem elvi je len tõ sé gû jog - kér dést vet fel, a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal e kér dés ben írás be li nyi lat ko za tot te het, és azt a meg vál toz ta tá si ké re - lem mel, va la mint a min ta ol tal mi ügy ira ta i val együtt har - minc na pon be lül to váb bít ja a bí ró ság hoz. (11) A meg vál toz ta tá si ké re lem kel lé ke i re a ke re set le - vél re vo nat ko zó sza bá lyok meg fele lõen irány adók. (12) Ha a meg vál toz ta tá si ké rel met el ké set ten nyúj tot - ták be, az iga zo lá si ké re lem tár gyá ban a bí ró ság ha tá roz. 254. Az Fmtv. 62. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 62. A Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal min ta ol tal mi ügyek ben ho zott dön té sé nek fe lül vizs gá la tá ra irá nyuló bí - ró sá gi el já rás ban a Ma gyar Sza ba dal mi Hi va tal sza ba dal - mi ügyek ben ho zott dön té sé nek fe lül vizs gá la tá ra irá nyuló bí ró sá gi el já rás sza bá lya it kell al kal maz ni, az zal, hogy a sza ba dal mi tör vény 100. -ának (3) be kez dé sé ben a sza ba - dal mi tör vény 81. -ának (1) be kez dé sé re tör té nõ uta lá son az e tör vény 58. -ának (1) be kez dé sé re tör té nõ uta lást kell ér te ni. 255. Az Fmtv. 68. -a a kö vet ke zõ (1) be kez dés sel egé szül ki, és a je len le gi szö veg e (2) be kez dés re vál - tozik: (1) Fel ha tal ma zást kap a kormány, hogy a min ta ol tal mi be je len té sek elekt ro ni kus úton való be nyúj tá sá ra vo nat ko - zó rész le tes sza bá lyo kat ren de let tel meg ál la pít sa. 256. Az atom ener gi á ról szóló 1996. évi CXVI. tör - vény (a továb biak ban: Atv.) 4. -ának (10) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (10) Az atom ener gia biz ton sá gos al kal ma zá sá nak ha - tó sá gi fel ügye le tét szol gá ló mû sza ki meg ala po zó te vé - keny sé gek költ sé gét a köz pon ti költ ség ve tés bõl kell biz to - sí ta ni. 257. Az Atv. 5. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az atom ener gia al kal ma zá sa ki zá ró lag a jog sza bá - lyok ban meg ha tá ro zott mó don és ha tó sá gi fel ügye let mel - lett tör tén het. Az atom ener gia biz ton sá gos al kal ma zá sá - nak fel té te le it az ille té kes ha tó sá gok a jog sza bá lyok, ille - tõ leg a tu do mány, va la mint a tech ni ka ered mé nye i nek fo - lya ma tos figye lembe véte lével ha tá roz zák meg. E ha tó sá - gok füg get le nek az atom ener gia al kal ma zá sá nak elõ moz - dí tá sá ban és fej lesz té sé ben ér de kelt köz igaz ga tá si szer - vek tõl. 258. Az Atv. 9. -ának (2) be kez dé se he lyé be az aláb - bi ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (3) be kez - dés sel egé szül ki: (2) A biz ton ság szem pont já ból fo ko zott je len tõ ség gel bíró nuk le á ris lé te sít mé nyek fo lya ma tos ha tó sá gi fel ügye - let alatt áll nak. A nuk le á ris biz ton sá gi ha tó ság fo lya ma tos ha tó sá gi fel ügye le ti te vé keny sé ge a kö vet ke zõ mó don va - ló sul meg: a) egye di ha tó sá gi el já rá sok ke re té ben en ge dé lye zé si és jó vá ha gyá si dön té sek kel, b) az en ge dé lye sek mû kö dé sé nek és a lé te sít mé nyek biz ton sá gi hely ze té nek rend sze res elem zé sé vel és ér té ke - lé sé vel, c) fo lya ma tos, va la mint egye di el já rá sok so rán vég zett el len õr zés sel, d) a jog sza bá lyi kö ve tel mé nyek, az azo kon ala pu ló ha - tó sá gi elõ írások gya kor la ti ér vé nye sü lé sét biz to sí tó (szük - ség ese tén ki kény sze rí tõ) ér vé nye sí té si el já rá sok le foly ta - tá sá val. (3) Az en ge dé lyes nek és a ha tó ság nak a nuk le á ris lé te - sít mé nyek biz ton sá gát, a biz ton sá gi kö ve tel mé nyek tel je -

5248 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám sí té sét, a koc ká zat mér té két, a lé te sí tést és az üzem be he - lye zést meg elõ zõ en, va la mint figye lembe véve az üze mi ta pasz ta la to kat és a biz ton ság gal kap cso la tos új is me re te - ket a tel jes üzem idõ alatt (idõ sza kos biz ton sá gi fe lül vizs - gá lat és je len tés ke re té ben) rend sze res idõ kö zön ként tel - jes kö rû en ele mez nie, ér té kel nie kell, és annak ered mé nyét nyil vá nos ság ra kell hoznia. 259. Az Atv. III. Fe je ze te cí mét köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 11/A. -sal egé szül ki: Az ügyfélre vonatkozó szabályok 11/A. (1) A nuk le á ris lé te sít ménnyel kap cso la tos nuk - le á ris biz ton sá gi ha tó sá gi el já rás ban a Ket. 15. (2) be kez - dé sé ben meg fo gal ma zot tól el té rõ en a lé te sít mény nor mál üze mé nek kö rül mé nyei kö zött ér tel me zett ha tás te rü le tén ügy fél nek mi nõ sül: a) lé te sít mény re vo nat ko zó en ge dély nél (a lé te sít mény te le pí té sé hez, lé te sí té sé hez, bõ ví té sé hez, üzem be he lye zé - sé hez, üze mel te té sé hez, ter ve zett üzem ide jén túli üze mel - te té sé hez, át ala kí tá sá hoz, vég le ges üze men kí vül he lye zé - sé hez vagy meg szün te té sé hez szük sé ges en ge dély ese té - ben): az en ge dé lye sen kí vül a ha tás te rü le ten levõ va la - mennyi in gat lan tu laj do no sa és az in gat lan-nyil ván tar tás - ba be jegy zett jog sze rû hasz ná ló, b) rend sze re lem en ge dély ese té ben: az en ge dé lyes, c) el len õr zé si el já rás ban és ér té ke lés nél ki zá ró lag az en ge dé lyes, ki vé ve ha az ellen õr zés vagy az ér té ke lés alap - ján az üze mel te té si en ge délyt mó do sí ta ni kell: ilyen kor ügy fél a ha tás te rü le ten levõ va la mennyi in gat lan tu laj do - no sa és az in gat lan-nyil ván tar tás ba be jegy zett jog sze rû hasz ná ló, d) ér vé nye sí tés so rán az en ge dé lyes és a kül sõ beje - lentõ. (2) A nuk le á ris lé te sít mény nuk le á ris biz ton sá gá val kap cso la tos el sõ fo kú el já rás meg in dí tá sá ra irá nyuló ké rel - met ki zá ró lag az el já rás ra ha tás kör rel ren del ke zõ ha tó ság - nál le het elõ ter jesz te ni. (3) A ké re lem re in dult el já rás ban az is mert el len ér de kû, illetve érin tett ügy fe let ér te sí te ni kell az el já rás meg in dí tá - sáról: a) a 17. (2) be kez dé sé nek a), o) és q) pont ja sze rin ti ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 30 na pon be lül, b) a 17. (2) be kez dé sé nek c), d), m), n), p) és r) pont ja sze rin ti ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 10 na pon be lül. (4) Ha az ügy fél a ké rel met hi á nyo san nyúj tot ta be, õt az el já ró ha tó ság a 17. (2) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti el já rá sok nál a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott 120 na pon be lül, míg a 17. (2) be kez dé sé nek c), d), m) és n) pont ja sze rin ti el já rá sok nál 30 na pon be lül meg fe le lõ ha tár idõ meg je lö lé se és a mu lasz tás jog kö vet kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett hi ány pót lás ra hív ja fel. 260. Az Atv. 12. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, és az Atv. a kö vet ke zõ 12/A. -sal egé szül ki: 12. (1) A ha tá ro za tot, a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vény (a továb biak ban: Ket.) ál tal az ügy in té zé si ha tár idõ kez dõ - nap ja ként meg ha tá ro zott idõ pont tól szá mít va meg kell hoz ni: a) a 17. (2) be kez dé sé nek a), o) és q) pont ja sze rin ti ügyek ben 180 na pon be lül; b) a 17. (2) be kez dé sé nek c), d), m), n), p) és r) pont ja sze rin ti ügyek ben 60 na pon be lül. (2) Az el já ró ha tó ság ve ze tõ je az ügy in té zé si ha tár idõt in do kolt eset ben egy al ka lom mal, a 17. (2) be kez dé sé nek a), o) és q) pont ja sze rin ti ügyek ben leg fel jebb 90 nap pal, míg a 17. (2) be kez dé sé nek c), d), m), n), p) és r) pont ja sze rin ti ügyek ben 30 nap pal meg hosszab bít hat ja. Er rõl ér - te sí te ni kell az ügy fe let és mind azo kat, aki ket az el já rás meg in dí tá sá ról ér te sí tet tek. (3) A szak ha tó ság el já rá sá ra irány adó ügy in té zé si ha tár - idõ a 17. (2) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti el já rá sok nál 60 nap, míg a 17. (2) be kez dé sé nek c) és d) pont jai sze - rin ti el já rá sok nál 30 nap. In do kolt eset ben a szak ha tó ság ve ze tõ je e ha tár idõt egy al ka lom mal 30 nap pal meg - hosszab bít hat ja, és er rõl az ügy fe let és a meg ke re sõ ha tó - sá got ér te sí ti. (4) A ra dio ak tív anya gok és ra dio ak tív hul la dé kok or - szág ha tá ron át tör té nõ szál lí tá sá nak en ge dé lye zé se, illetve jó vá ha gyá sa az EU hi va ta los nyel vén ké szült kí sé rõ ok má - nyok kal tör té nik. (5) A nem zet kö zi szer ve ze tek kel kö tött szer zõ dé sek ben vál lalt kö te le zett sé gek bõl ere dõ el len õr zé sek ese té ben az el len õr zé sek jegy zõ köny ve a nem zet kö zi szer ve zet hi va ta - los nyel vén ké szül. 12/A. (1) A hely szí ni ellen õr zés a hely szín re vagy a ha tó ság hoz te le pí tett ille tõ leg a fo lya mat ba be épí tett ellen - õr zõ rend szer bõl tör té nõ táv-adat szol gál ta tás út ján is tör - tén het. (2) A nuk le á ris biz ton ság ha tó sá gi el len õr zé se nincs idõ kor lát hoz köt ve. (3) A ha tó ság a nuk le á ris lé te sít mény ha tó sá gi fel ügye - le té hez vagyis az üze mel te tõ te vé keny sé gé nek ér té ke lé sé - hez, elem zé sé hez a ha tó sá gi ha tá ro za tok ban és a jog sza bá - lyok ban fog lal tak tel je sü lé sé nek iga zo lá sá ra, va la mint az ér vé nye sí té si el já rá sa i nak le foly ta tá sá hoz rend sze res és ese ti meg elõ zõ, to váb bá ese mény hez kö tött el len õr zé se ket vé gez. A ha tó ság az ilyen te vé keny sé gé nek fo lya ma tos sá - gát a lé te sít mény te lep he lyén fenn tar tott hely szí ni fel ügye - let tel, és ügye le ti rend mû köd te té sé vel biz to sít hat ja. (4) A nuk le á ris lé te sít mény hely szí ni el len õr zé sé nek meg in dí tá sát, le foly ta tá sát és le zá rá sát, ira tok, do ku men - tu mok be ké ré sét jegy zõ könyv ben kell rög zí te ni. Az ellen - õr zés és a jegy zõ köny ve zés so rán az ügy fe let az üze mel te - tõ biz ton sá gért fe le lõs szer ve ze ti egy sé gé nek meg bí zott ja, az el len õr zött te rü le ten mun ka uta sí tás sze rint te vé keny ke - dõ vagy ko ráb ban te vé keny ke dett, az üzem vi te lért fe le lõs és kar ban tar tó sze mé lyek kép vi se lik, ha ezt az ügy fél más - kép pen nem sza bá lyoz za. A be kért ira to kat, do ku men tu -

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5249 mo kat az adott ügy höz kap cso ló dó ér té ke lõ, elem zõ te vé - keny ség be fe je zé sét köve tõen is a ha tó ság tárolja. (5) A nuk le á ris lé te sít mény üze mel te tõ jé nek mi nõ ség - biz to sí tá sát, a sze mély zet kép zé sét érin tõ do ku men tum, adat bá zis a ha tó ság ál tal ak kor is be kér he tõ, ha az sze mé - lyes ada to kat is tar tal maz. Eze ket az ada to kat a ha tó ság csak a ha tó sá gi jo go sí tó vizs gá hoz kö tött mun ka kö rök ben tör té nõ mun ka vég zés el len õr zé sé re hasz nál hat ja fel. 261. Az Atv. 13. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki és a ere de ti szö veg e (1) be kez dés re vál to zik: (2) A nuk le á ris lé te sít mény biz ton sá gá ra lé nye ges ha - tás sal levõ te vé keny ség ese té ben az en ge dély ké rel met meg ala po zó do ku men tá ci ót füg get len szak ér tõ vel ér té kel - tet ni kell. A füg get len szak ér tõi ér té ke lést a ké rel me zõ az en ge dély ké re lem ré sze ként be nyújt ja a ha tó ság hoz. 262. Az Atv. 14. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé - szül ki: (5) Az en ge dé lyes mind ad dig fe le lõs a nuk le á ris lé te - sít mény nuk le á ris biz ton sá gá ért, amíg ez a fe le lõs ség oka - fo gyot tá nem vált vagy más en ge dé lyes re át nem szállt. A fe le lõs ség a lé te sít mény te le pí té sé hez, lé te sí té sé hez, bõ ví - té sé hez, üzem be he lye zé sé hez, üze mel te té sé hez, ter ve zett üzem ide jén túli üze mel te té sé hez, át ala kí tá sá hoz, vég le ges üze men kí vül he lye zé sé hez vagy meg szün te té sé hez meg - szer zett en ge dé lyek ér vé nyé nek meg szû né se ese tén is fennáll. 263. (1) Az Atv. 17. -a (2) be kez dé sé nek a) és c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (Az OAH ha tás kö ré be tar to zik:) a) a nuk le á ris lé te sít mény te le pí té sé hez, lé te sí té sé hez, bõ ví té sé hez, üzem be he lye zé sé hez, üze mel te té sé hez, ter - ve zett üzem ide jén túli üze mel te té sé hez, át ala kí tá sá hoz, üze men kí vül he lye zé sé hez, meg szün te té sé hez szük sé ges nuk le á ris biz ton sá gi en ge dé lye zés; c) a nuk le á ris lé te sít mé nyek kel össze füg gõ épít mé - nyek ha tó sá gi en ge dé lye zé se és el len õr zé se, to váb bá az épít mé nyek fel vo nó i nak ha tó sá gi el len õr zé se; (2) Az Atv. 17. -a (2) be kez dé se a kö vet ke zõ m) r) pont tal egé szül ki: (Az OAH ha tás kö ré be tar to zik:) m) a nuk le á ris lé te sít mény nuk le á ris bal eset-el há rí tá si in téz ke dé si ter vé nek az elsõ al ka lom mal tör té nõ, illetve mó do sí tá sát kö ve tõ ér vény be lép te té sé hez szük sé ges nuk - le á ris biz ton sá gi en ge dé lye zés; n) az atom erõ mû blokk ja i nak fõ ja ví tá sát kö ve tõ újra - indításához szük sé ges nuk le á ris biz ton sá gi en ge dé lye zés; o) üze me lõ nuk le á ris lé te sít mé nyek át ala kí tá sá nak elvi en ge dé lye zé se; p) üze me lõ nuk le á ris lé te sít mé nyek rend sze re i nek, épít mé nye i nek és be ren de zé se i nek át ala kí tá sa (mó do sí tá - sa) elvi en ge dé lye zé se; q) az Idõ sza kos Biz ton sá gi Je len tés jó vá ha gyá sa; r) egyes sze re lé si, ki vi te le zé si tech no ló gi ák, mé ré si, szá mí tá si, mû sza ki vizs gá la ti és ér té ke lé si mód sze rek le - írá sá nak, to váb bá a biz ton ság szem pont já ból meg ha tá ro zó mun ka kö rök be töl té sé nek jó vá ha gyá sa. (3) Az Atv. 17. -a (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az OAH a (2) be kez dés a), c), d), o), p) és q) pont jai sze rin ti en ge dé lye zé si el já rá sá ban min den más ille té kes köz igaz ga tá si szerv kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott fel adat- és ha tás kö ré ben szak ha tó ság ként vesz részt. (4) Az Atv. 17. -a a kö vet ke zõ (6) és (7) be kez dés sel egé szül ki: (6) Üze me lõ nuk le á ris lé te sít mé nyek nek, azok rend - sze re i nek, épít mé nye i nek és be ren de zé se i nek át ala kí tá sá - hoz (mó do sí tá sá hoz) ké rel met kell be nyúj ta ni az át ala kí tás elvi en ge dé lye zé sé re. Az elvi en ge dé lye zés a mó do sí tás biz ton sá gi ha tá sá nak tel jes körû ér té ke lé sét je len ti. Át ala - kí tás rész le ges vagy tel jes körû ki vi te le zé sé re, to váb bá az át ala kí tás hoz szük sé ges be ren de zé sek, ter mé kek gyár tá sá - ra és be szer zé sé re a ké rel met az elvi en ge dé lye zést köve - tõen vagy ab ban az eset ben le het be nyúj ta ni, ha az el já rás ré sze ként meg tör té nik a mó do sí tás biz ton sá gi ha tá sá nak tel jes körû értékelése. (7) A 17. (2) be kez dés a), c), d) és m) pont ja sze rin ti en ge dé lye zé si el já rás a lé te sít mény te le pí té sé hez szük sé - ges el já rást ki vé ve a lé te sít mény en ge dé lye sé nek ké rel - mé re in dul. A ké rel met és az azt meg ala po zó do ku men tá - ci ót írás ban kell be nyúj ta ni. A ké rel met meg ala po zó do ku - men tá ci ót szá mí tó gé pes ke ze lést is le he tõ vé tevõ adat - hordozón is mel lé kel ni kell. 264. Az Atv. 19. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ha az OAH en ge dé lyé nek alap ját ké pe zõ bár mely szak ha tó sá gi hoz zá já ru lás ér vé nyét vesz ti, ak kor az ille té - kes szak ha tó ság a 17. (2) be kez dés a), c), d), o), p) és q) pont jai sze rin ti OAH-en ge dély vissza vo ná sát kez de mé - nyez he ti. Az OAH az ügy sú lyos sá gá nak figye lembe véte - lével a kez de mé nye zés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 30 na pon be lül dönt. (2) Az OAH 17. (2) be kez dés a), c), d), o), p) és q) pont jai sze rin ti en ge dé lye zé si el já rá sá ban a) a bel ügy mi nisz ter kü lön jog sza bály ban ki je lölt szer - vek út ján ér vé nye sí ti a köz biz ton ság ra és a bel sõ rend re, a tûz vé de lem re, a ren dé szet re, va la mint a pol gá ri vé de lem re és a nuk le á ris bal eset-el há rí tás ra vo nat ko zó, b) a föld mû ve lés ügyi mi nisz ter kü lön jog sza bály ban ki je lölt szerv út ján ér vé nye sí ti az élel mi szer-, a nö vény- és ál lat egész ség ügyi, to váb bá a ta laj vé del mi, c) gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter kü lön jog sza - bály ban ki je lölt szerv út ján ér vé nye sí ti a föld ta ni, d) a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter kü lön jog - sza bály ban ki je lölt szerv út ján ér vé nye sí ti a víz hasz no sí - tás sal, a víz bá zis vé de lem mel és a víz kár el há rí tás sal össze - füg gõ,

5250 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám e) a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter kü lön jog - sza bály ban ki je lölt szerv út ján ér vé nye sí ti a kör nye zet vé - del mi, ter mé szet vé del mi és víz mi nõ ség vé del mi, f) az egész ség ügyi mi nisz ter kü lön jog sza bály ban ki je - lölt szerv út ján ér vé nye sí ti az io ni zá ló su gár zás sal össze - füg gõ egész ség ügyi és su gár vé del mi, g) a te rü le ti leg ille té kes épí tés ügyi ha tó ság ér vé nye sí ti az ál ta lá nos te rü let ren de zé si és épí té sze ti, h) a Ma gyar Bá nyá sza ti Hi va tal el nö ke ér vé nye sí ti a bá nyá sza ti tech no ló gi ai, bá nya mû sza ki és bányabizton - sági szem pon to kat. (3) Az OAH 17. (2) be kez dés a), c), d), o), p) és q) pont jai sze rin ti en ge dé lye zé si el já rá sá ban a be nyúj tott en ge dély ké re lem hez csa tol ni kell a jog sza bály ban elõ írt egyéb ha tó sá gi en ge dé lye ket. 265. Az Atv. 42. -a a kö vet ke zõ (2) és (3) be kez dés - sel egé szül ki és a ere de ti szö veg e (1) be kez dés re vál - tozik: (2) A nuk le á ris biz ton sá gi ha tó ság a Ket.-ben meg ha tá - ro zott ese te ken kí vül a nuk le á ris biz ton sá got köz vet le nül és sú lyo san ve szé lyez te tõ ese tek ben is a fel leb be zés re te - kin tet nél kül el ren del he ti ha tá ro za tá nak vég re haj tá sát. A nuk le á ris lé te sít mény ben be kö vet ke zett ese mény miatt vagy meg ha tá ro zott üze mel te té si ta pasz ta lat alap ján a nuk le á ris biz ton sá gi ha tó ság szük ség ese tén in téz ke dé se - ket kez de mé nyez, a nuk le á ris biz ton ság biz to sí tá sa, az élet, a tes ti ép ség, az egész ség-, a kör nye zet- és a va gyon - vé de lem ér de ké ben in téz ke dé sek vég re haj tá sát ír hat ja elõ. (3) Üzem za var, bal eset be kö vet ke zé sé vel köz vet le nül fe nye ge tõ üzem ál la pot ban az üzem za var, bal eset meg elõ - zé se cél já ból, va la mint üzem za var, bal eset be kö vet ke zé se ese tén annak el há rí tá sa és sú lyos bo dá sá nak meg elõ zé se ér de ké ben kü lön jog sza bály ban elõ ír tak sze rint az üzem vi te li szer ve zet adott idõ pont ban szol gá lat ban lévõ fe le lõs ve ze tõ je jog sza bály ban meg kö ve telt ha tó sá gi en - ge dély, va la mint jó vá ha gyás nél kül is el ren del he ti az ál ta - la szük sé ges nek tar tott mû ve let, in téz ke dés, át ala kí tás vég re haj tá sát. 266. Az Atv. 67. -a a kö vet ke zõ n) pont tal egé szül ki: (Fel ha tal ma zást kap a kormány, hogy ren de let ben sza - bá lyoz za:) n) a spe ci á lis ér vé nye sí té si el já rá sok rend jét. 267. Az Atv. 68. -a (7) be kez dé sé nek be ve ze tõ rész e he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, és a be kez dés az aláb bi c) pont tal egé szül ki: (7) Fel ha tal ma zást kap a bel ügy mi nisz ter, hogy a köz - biz ton ság és a bel sõ rend vé del me, va la mint a tûz biz ton ság fo ko zá sa ér de ké ben az OAH fel ügye le tét el lá tó mi nisz - ter rel egyet ér tés ben ren de let ben ál la pít sa meg: c) a tûz vé de lem atom ener gia al kal ma zá sá val kap cso la - tos sa já tos kö ve tel mé nye it és azok ér vé nye sí té sé nek mód - ját a ha tó sá gok te vé keny sé ge so rán. 268. A köz be szer zé sek rõl szóló 2003. évi CXXIX. tör vény (a továb biak ban: Kbt.) IX. Fe je ze té nek címe he - lyé be a kö vet ke zõ cím lép: A KÖZBESZERZÉSI DÖNTÕBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA, A DÖNTÉSE ELLENI JOGORVOSLAT 269. A Kbt. 317. -a és az azt meg elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép nek: A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása 317. (1) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság el já rá sá ra e tör vény el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban a köz igaz ga tá - si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) rendel kezéseit kell al kal maz ni. (2) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság el já rá sá ban az egyes el já rá si cse lek mé nyek a (3) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel a Ket. 160 162. -a sze rin ti elekt ro ni kus ügy - in té zés ke re té ben nem gya ko rol ha tó ak. (3) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság el já rá sá ban a kö - vet ke zõ el já rá si cse lek mé nyek gya ko rol ha tó ak elekt ro ni - kus úton: a) a ké re lem, a kez de mé nye zés és mel lék le te ik be nyúj - tá sa; b) a hi ány pót lá si fel hí vás és a hi ány pót lás; c) az iga zo lá si ké re lem elõ ter jesz tése; d) idé zés; e) az ügy fél tá jé koz ta tá sá ra, ér te sí té sé re és fel hí vá sá ra vo nat ko zó egyéb ha tó sá gi köz lé sek nek az ügy fél tu do má - sá ra ho zá sa. 270. A Kbt. 319. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az el já ró ta nács el nö ké nek fel ada ta az el já rás elõ - ké szí té se és le ve ze té se. Az ide ig le nes in téz ke dé sen, a köz - be szer zé si ügy be fe je zé sét ered mé nye zõ vég zé sen [a Ket. 30. -a, 31. (1) be kez dé se és a Kbt. 325. (3) és (4) be - kez dé se], va la mint az ügy ér de mé ben ho zott ha tá ro za ton (a továb biak ban: ér de mi ha tá ro zat) [a Kbt. 340. (1) be - kez dé se] kí vül az el já ró ta nács el nö ke meg te het min den olyan in téz ke dést és meg hoz hat min den olyan vég zést, ame lyet a tör vény a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság ha tás - kö ré be utal. 271. A Kbt. 320. -a (1) be kez dé sé nek be ve ze tõ szö - ve gé ben az Áe. 19. -ának (1) és (3) be kez dé sé ben szö - veg rész he lyé be a Ket. 42. -ának (1) és (3) be kez dé sé - ben szö veg rész lép. 272. (1) A Kbt. 321. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A köz be szer zé si biz to s a Köz be szer zé si Dön tõ bi - zott ság el nö ké nek ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb az ok fel - me rü lé sé tõl szá mí tott há rom na pon be lül kö te les be je len - te ni, ha vele szem ben a 320. -ban vagy a Ket. 42. -ának

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5251 (1), ille tõ leg (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ki zá rá si ok áll fenn. A be je len tés el mu lasz tá sá ért vagy ké se del mes tel - je sí té sé ért fe gyel mi és anya gi fe le lõs ség gel tartozik. (2) A Kbt. 321. -ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (3) Ha a köz be szer zé si biz to s a ki zá rá si okot maga je - len tet te be, a be je len tés el in té zé sé ig az ügy ben nem jár hat el. Min den más eset ben az ügy ben el jár hat, de az ügy be fe - je zé sét ered mé nye zõ vég zés és az ér de mi ha tá ro zat meg - ho za ta lá ban nem ve het részt. Az ügy fél ál tal ugyan azon biz to s ellen is mé tel ten elõ ter jesz tett be je len tés ese tén ez a kor lá to zás nem ér vé nye sül. (4) Ha a ki zá rá si okot az ügy fél je len tet te be, a ki zá rást meg ta ga dó vég zést az ér de mi ha tá ro zat el le ni jog or vos lat - ban ki fo gá sol hat ja. 273. A Kbt. 325. -ának (3) (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság a ké rel met ér de - mi vizs gá lat nél kül nyolc na pon be lül vég zés sel ak kor is el uta sít ja, ha meg ál la pít ja, hogy a ké re lem nem az arra jo - go sult tól szár ma zik. A ké rel met ér de mi vizs gá lat nél kül el uta sí tó vég zés ellen a 345. sze rint kü lön jog or vos lat nak van he lye. (4) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság az el já rást vég zés - sel ak kor is meg szün te ti, ha a (3) be kez dés alap ján a ké re - lem ér de mi vizs gá lat nél kü li el uta sí tá sá nak lett vol na he - lye, az el uta sí tá si ok azon ban az el já rás meg in dí tá sát köve - tõen ju tott a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság tu do má sá ra. Az el já rást meg szün te tõ vég zés ellen a 345. sze rint kü lön jog or vos lat nak van he lye. 274. A Kbt. 327. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a a kö vet ke zõ (5) (6) be kez dés sel egé szül ki: (4) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság az (1) be kez dés sze rin ti kez de mé nye zés be ér ke zé sét kö ve tõ mun ka na pon in dít ja meg az el já rást. (5) Amennyi ben a kez de mé nye zés nem tar tal maz za a (3) be kez dés sze rin ti ada to kat, a Köz be szer zé si Dön tõ bi - zott ság fel hív ja a kez de mé nye zõ szer ve ze tet vagy sze - mélyt a hi á nyok pót lá sá ra. A hi ány pót lás ra a 325. (2) be - kez dé sét kell meg fele lõen al kal maz ni. (6) A kez de mé nye zés ér de mi vizs gá lat nél kü li el uta sí tá - sá ra, ille tõ leg az el já rás vég zés sel tör té nõ meg szün te té sé re a 325. (3) (4) be kez dé sét is meg fele lõen kell alkal - mazni. 275. A Kbt. 329. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ha a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság el nö ke a hir - det mény nél kü li tár gya lá sos el já rás, ille tõ leg az egy sze rû - sí tett el já rás meg kez dé sé rõl a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott - ság ré szé re meg kül dött ira tok vizs gá la ta so rán meg ál la pít - ja, hogy meg ala po zot tan fel té te lez he tõ a köz be szer zés re, va la mint a köz be szer zé si el já rás ra vo nat ko zó jog sza bá - lyok ren del ke zé se i nek, ille tõ leg alap el ve i nek meg sér té se, az ira tok be ér ke zé sé tõl szá mí tott ti zen öt na pon be lül a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság el já rá sát hi va tal ból meg in - dít ja. 276. A Kbt. 330. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság az el já rás meg in - dí tá sá ról az ügy fe le ket és a köz be szer zé si ügy ben ér de kel - te ket ér te sí ti és fel hív ja, hogy öt na pon be lül küld jék meg ész re vé te le i ket. A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság az ér te sí - tés hez csa tol ja a ké rel met, ille tõ leg a hi va tal ból való el já - rás 327. és 328. sze rin ti ese te i ben az annak alap já ul szol gá ló kez de mé nye zõ iratot. (2) Az ér te sí tés sel egy ide jû leg a Köz be szer zé si Dön tõ - bi zott ság fel hív ja a köz be szer zé si el já rás aján lat ké rõ jét, ille tõ leg a köz be szer zé si el já rást mel lõz ve be szer zõt a köz - be szer zés sel, ille tõ leg a be szer zés sel kap cso lat ban ren del - ke zés re álló összes irat vagy amennyi ben ez nem szük sé - ges, az ál ta la meg ha tá ro zott ira tok azon na li meg kül dé sé re. Ha a ké rel met az aján lat ké rõ nyújt ja be, a ren del ke zé sé re álló ira to kat a ké re lem mel együtt kö te les meg kül de ni. 277. A Kbt. 332. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság a fo lya mat ban lévõ ügy ben ké re lem re vagy hi va tal ból a jog or vos la ti el - já rás sal érin tett köz be szer zé si el já rás (vagy be szer zés) alap ján tör té nõ szer zõ dés kö té sig az eset összes kö rül mé - nyé re te kin tet tel ide ig le nes in téz ke dés el ren de lé sé rõl dönt het, ha va ló szí nû sít he tõ a köz be szer zés re, va la mint a köz be szer zé si el já rás ra vo nat ko zó jog sza bá lyok ren del ke - zé se i nek, ille tõ leg alap el ve i nek meg sér té se vagy en nek ve szé lye fenn áll. 278. A Kbt. 333. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 333. (1) Ha a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság az Euró - pai Bí ró ság elõ ze tes dön tés ho za ta li el já rá sát kez de mé nye - zi az Euró pai Kö zös sé get lét re ho zó szer zõ dés ben fog lalt sza bá lyok sze rint, er rõl kü lön vég zés sel dönt és egy ide jû - leg az el já rást fel füg gesz ti. A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott - ság vég zé sé ben meg ha tá roz za azt a kér dést, amely az Euró pai Bí ró ság elõ ze tes dön té sét igény li, va la mint a fel tett kér dés meg vá la szo lá sá hoz szük sé ges mér ték ben is mer te ti a tény ál lást és a ma gyar jog érin tett sza bá lya it. A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság a vég zést az Euró pai Bí ró - ság szá má ra való kéz be sí tés sel egy ide jû leg tá jé koz ta tá sul meg kül di az Igaz ság ügyi Mi nisz té rium ré szé re is. (2) Az elõ ze tes dön tés ho za ta li el já rást kez de mé nye zõ vég zés ellen a 345. sze rint kü lön jog or vos lat nak van he - lye. A jog or vos la ti ké re lem nek a vég zés vég re haj tá sá ra ha - lasz tó ha tá lya van.

5252 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám 279. A Kbt. 336. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 336. (1) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság ál tal tar tott tár gya lá son az ügy fe le ken kí vül egyéb ér de kel tek is sze - mé lye sen vagy kép vi se lõ ik út ján je len le het nek, ész re vé - telt te het nek, ille tõ leg a tár gya lás be fe je zé sé ig bi zo nyí té - ko kat ter jeszt het nek elõ. (2) A tár gya lás nyil vá nos. A Köz be szer zé si Dön tõ bi - zott ság in do kolt vég zé sé vel a tár gya lás ról vagy annak egy ré szé rõl a nyil vá nos sá got ké re lem re vagy hi va tal ból ki zár - hat ja, ha az ál lam ti tok, szol gá la ti ti tok, üz le ti ti tok vagy kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott más ti tok meg õr zé se miatt fel tét le nül szük sé ges. 280. A Kbt. 338. -át meg elõ zõ al cím és a 338. he - lyé be a kö vet ke zõ al cím és ren del ke zés lép: Az eljárási bírság 338. (1) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság öt ven ezer fo rint tól öt száz ezer fo rin tig ter je dõ el já rá si bír ság gal sújt - hat ja a köz be szer zé si ügy részt ve võ jét, ha a) ha mis ada tot kö zöl, ille tõ leg az ügy el bí rá lá sa szem - pont já ból lé nye ges ada tot el hall gat; b) fel vi lá go sí tást nem vagy nem ha tár idõn be lül ad meg; c) a gaz da sá gi, szak mai, ille tõ leg köz be szer zé si te vé - keny sé gé vel kap cso la tos ira tok ba való be te kin tést aka - dályozza; d) nyil ván va ló an alap ta la nul tesz ki zá rás ra irá nyuló be - je len tést vagy ugyan ab ban az el já rás ban ugyan azon köz - be szer zé si biz to s ellen is mé tel ten alap ta lan be je len tést tesz. (2) Az el já rá si bír ság is mé tel ten is ki szab ha tó. (3) Az el já rá si bír sá got ki sza bó vég zés ellen a 345. -ban fog lal tak sze rint kü lön jog or vos lat nak van he - lye. A jog or vos la ti ké re lem nek a vég zés vég re haj tá sá ra ha - lasz tó ha tá lya van. 281. A Kbt. 339. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 339. (1) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság a (3) be - kez dés ben meg ha tá ro zott ügy ki vé te lé vel az el já rás meg - in dí tá sá tól szá mí tott ti zen öt na pon be lül kö te les az el já rást be fe jez ni, ha az ügy ben tár gya lás tar tá sá ra nem ke rült sor. (2) Ha a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság az ügy ben tár - gya lást tar tott, az el já rás meg in dí tá sá tól szá mí tott har minc na pon be lül kö te les a (3) be kez dés ben meg ha tá ro zott ügy ki vé te lé vel az el já rást be fe jez ni. (3) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság a 318. (2) be kez - dé sé ben meg ha tá ro zott ügy ben az el já rás meg in dí tá sá tól szá mí tott hat van na pon be lül kö te les az el já rást be fe jez ni. (4) Az (1) (2) be kez dés sze rin ti ha tár idõ leg fel jebb tíz nap pal, a (3) be kez dés sze rin ti ha tár idõ pe dig leg fel jebb har minc nap pal in do kolt eset ben egy al ka lom mal meg - hosszab bít ha tó; er rõl leg ké sõbb az (1) (3) be kez dés sze - rin ti ha tár idõ le jár ta nap ján ér te sí te ni kell azo kat, aki ket az el já rás meg in dí tá sá ról ér te sí tet tek. (5) Az el já rás fel füg gesz té sét az ügy fél nem kér he ti. 282. A Kbt. 340. -ának (2) és (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság ha tá ro za tá ban a) az alap ta lan ké rel met el uta sít ja; b) a hi va tal ból in dí tott el já rás ban meg ál la pít ja a jog sér - tés hi á nyát; c) meg ál la pít ja a jog sér tés meg tör tén tét; d) a jog sér tés meg ál la pí tá sa mel lett a köz be szer zé si el - já rás be fe je zé se elõtt fel hív ja a jog sér tõt e tör vénynek meg fe le lõ el já rás ra, ille tõ leg az aján lat ké rõ dön té sé nek meg ho za ta lát fel té tel hez köti; e) a jog sér tés meg ál la pí tá sa mel lett meg sem mi sí ti az aján lat ké rõ nek a köz be szer zé si el já rás fo lya mán ho zott vagy azt le zá ró dön té sét, ha e dön tés alap ján a szer zõ dést még nem kö töt ték meg; f) ren del ke zik az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj és a jog or - vos la ti el já rás költ sé ge i nek vi se lé sé rõl. (3) Ha a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság a (2) be kez dés c) e) pont ja sze rint ha tá roz, egy ben a) az aján lat te võt leg fel jebb öt évre el tilt hat ja a köz be - szer zé si el já rás ban való rész vé tel tõl; b) el ren del he ti az aján lat te võ nek a mi nõ sí tett aján lat te - võk hi va ta los jegy zé ké bõl való tör lé sét; c) el ren del he ti az aján lat ké rõ ta nú sít vá nyá nak vissza - vo ná sát; d) el ren del he ti a 40. (4) be kez dé sé nek, a 179. (5) be kez dé sé nek, a 245. (6) be kez dé sé nek vagy a 274. (3) be kez dé sé nek al kal ma zá sát; e) bír sá got szab hat ki az e tör vény sza bá lya it meg sze - gõ, ille tõ leg a nyil ván va ló jog sér tés is me re té ben szer zõ - dést kötõ szer ve zet tel (sze méllyel), va la mint a jog sér té - sért, ille tõ leg a szer zõ dés kö té sért fe le lõs sze méllyel, ille - tõ leg a szer ve zet tel jog vi szony ban álló, a jog sér té sért fe le - lõs sze méllyel és szer ve zet tel szem ben. 283. A Kbt. 343. -át meg elõ zõ al cím és a 343. he - lyé be a kö vet ke zõ al cím és ren del ke zés lép: A Közbeszerzési Döntõbizottság döntésének közlése és érdemi határozatának nyilvánosságra hozatala 343. (1) Az ér de mi ha tá ro za tot és a köz be szer zé si ügy be fe je zé sét ered mé nye zõ vég zést az ügy fe lek nek és egyéb ér de kel tek nek kéz be sí te ni kell. Amennyi ben a ha tá ro zat vagy az ügy be fe je zé sét ered mé nye zõ vég zés tá mo ga tás sal meg va ló su ló köz be szer zés re vo nat ko zik, a ha tá ro za tot, ille tõ leg a vég zést a köz be szer zés hez tá mo ga tást nyúj tó szer ve zet ré szé re is kéz be sí te ni kell. (2) Az (1) be kez dés ben nem em lí tett vég zést az ügy fél - lel, ille tõ leg az el já rás olyan egyéb részt ve võ jé vel kell kö - zöl ni, aki re néz ve az jo got vagy kö te le zett sé get ál la pít meg, ille tõ leg aki nek jogi hely ze tét köz vet le nül érin ti. (3) Az ér de mi ha tá ro za tot a Köz be szer zé si Ér te sí tõ ben köz zé kell ten ni. Az ér de mi ha tá ro za tot ak kor is köz zé kell ten ni, ha a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság a tár gya lás ról a nyil vá nos sá got a 336. (2) be kez dé se alap ján ki zár ta. A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság ér de mi ha tá ro za tát to váb bá

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5253 ak kor is köz zé te szi, ha a ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la tát (346. ) kér ték, de erre a tény re utal ni kell. 284. (1) A Kbt. 51. cí mé nek he lyé be a kö vet ke zõ cím lép: JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSI DÖNTÕBIZOTTSÁG DÖNTÉSE ELLEN (2) A Kbt. 345. -ának (1) (3) be kez dé se és az azt meg - elõ zõ al cím he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés és al cím lép: Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntõbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen 345. (1) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság nak az el já - rás so rán ho zott vég zé se ellen kü lön jog or vos lat nak csak ak kor van he lye, ha azt tör vény meg en ge di. E sza bá lyai sze rint van he lye jog or vos lat nak a Köz be szer zé si Dön tõ - bi zott ság el já rá sá nak fel füg gesz té sét el ren de lõ vég zés ellen is. (2) A jog or vos la ti ké rel met a vég zés kéz be sí té sé tõl szá - mí tott nyolc na pon be lül kell be nyúj ta ni a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság hoz. A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság a ké - rel met az ügy ira ta i val együtt be ér ke zé sét köve tõen ha - la dék ta la nul to váb bít ja a bí ró ság nak. (3) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság nak az el já rás so rán ho zott vég zé se el le ni kü lön jog or vos la ti ké rel met a Fõ vá - ro si Bí ró ság nem pe res el já rás ban, so ron kí vül bí rál ja el. A bí ró ság a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság vég zé sét meg vál - toz tat hat ja. A bí ró ság vég zé se ellen fel leb be zés nek és fe - lül vizs gá lat nak nincs helye. 285. A Kbt. 346. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság ér de mi ha tá ro za ta ellen fel leb be zés nek, új ra fel vé te li és mél tá nyos sá gi el já - rás nak he lye nincs. Aki nek jo gát vagy jo gos ér de két a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság ér de mi ha tá ro za ta sér ti, ille tõ leg a Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság el já rá sát a 327. (1) be kez dé se alap ján kez de mé nye zõ szer ve zet vagy sze - mély ke re set tel kér he ti a bí ró ság tól annak felülvizsgá - latát. KILENCEDIK FEJEZET Környezetvédelmi és vízügyi ágazati feladatokkal összefüggõ tör vények 286. A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 1995. évi LIII. tör vény (a továb biak ban: Kvtv.) a kö - vet ke zõ cím mel, va la mint 64/A. -sal egé szül ki: Adatkezelés 64/A. (1) A kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi igaz ga tá si szer vek a ter mé sze tes és jogi sze mé - lyek rõl ada to kat kör nye zet vé del mi ügy fél jel (a továb biak - ban: KÜJ-szám) al kal ma zá sá val a) a kör nye zet hasz ná la tá ra [4. i) pont] vo nat ko zó ha - tó sá gi ha tá ro zat ban meg ál la pí tott jo gok és kö te le zett sé gek tel je sü lé sé nek el len õr zé se, b) a kör nye zet hasz ná la tá val, igény be vé te lé vel, ál la po - tá val kap cso la tos tá jé koz ta tá si kö te le zett sé gek tel je sí té se, c) a kör nye zet szennye zé sé nek és ká ro so dá sá nak meg - elõ zé se, csök ken té se és meg szün te té se, va la mint felszá - molása, d) a kör nye zet hasz ná la tá val, szennye zé sé vel és ká ro sí - tá sá val kap cso la tos fi ze té si kö te le zett sé gek meg ál la pí tá sa, el len õr zé se ér de ké ben tart hat nyil ván. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott cél ra a) ter mé sze tes sze mély, illetve egyé ni vál lal ko zó ese té - ben aa) sze mé lyi ada tok (név, szü le té si név, any ja neve, szü le té si hely, szü le tés éve, hó nap ja és nap ja), ab) lak cím, illetve szék hely te le pü lés azo no sí tó törzs - szám mal, illetve te lep he lyei te le pü lés azo no sí tó törzs - szám mal, ac) vál lal ko zói iga zol vány ki ál lí tó ja és szá ma; b) jogi sze mély, jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár - sa ság ese té ben ba) cég neve, cég jegy zék szá ma, törzs szá ma (adó szá - má nak elsõ nyolc szám je gye) sta tisz ti kai te vé keny sé gé nek kód ja, bb) szék hely te le pü lés azo no sí tó törzs szám mal, illetve te lep he lyei te le pü lés azo no sí tó törzs szám mal; c) a b) pon tok ese té ben ca) kör nye zet hasz ná la tá ra vo nat ko zó ha tá ro za tok ren - del ke zé sei, cb) a kör nye zet hasz ná la tá ra, igény be vé te lé re vo nat ko - zó kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott adat szol gál ta tá - sok sze rin ti ada tok tart ha tók nyil ván. (3) A bí ró ság, az ügyész ség, a bûn ül dö zés és a bün te - tés-vég re haj tás szer vei, a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok, va la mint az adó ha tó ság, a Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal, a mû sza ki biz ton sá gi, az egész ség ügyi igaz ga tá si fel ada to - kat el lá tó szer vek, az ál lat egész ség ügyi, a nö vény- és ta laj - vé del mi szer ve ze tek, a föld hi va tal, a pol gá ri vé del mi szer - vek fel ada ta ik el lá tá sa ér de ké ben a rá juk vo nat ko zó tör - vényekben meg ha tá ro zott cél ból és fel té te lek tel je sü lé se ese tén jo go sul tak a nyil ván tar tás ba fel vett ada tok igény - lé sé re a fel ada ta ik el lá tá sá hoz szük sé ges mértékben. (4) A (2) be kez dés sze rin ti ada tok sta tisz ti kai ille tõ leg tá jé koz ta tá si cél ra fel hasz nál ha tók és sta tisz ti kai ille tõ leg tá jé koz ta tá si célú fel hasz ná lás ra sze mély azo no sí tás ra al - kal mat lan mó don át ad ha tók. (5) A (3) be kez dés ben nem sza bá lyo zott eset ben ada tok köz lé sé nek csak ak kor van he lye, ha ah hoz az érin tett írás - ban hoz zá já rult. (6) Az adat ke ze lést vég zõ szer vek ve ze tõi a ter mé sze tes sze mé lyek sze mé lyes, va la mint a jogi sze mé lyek üz le ti tit -

5254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám kot ké pe zõ ada tai vé del mé ért való fe le lõs sé gük kö ré ben kö te le sek olyan tech ni kai és szer ve zé si in téz ke dé se ket ten ni, el len õr zé si rend szert ki ala kí ta ni és adat vé del mi sza - bály za tot ki ad ni, amely biz to sít ja az adat vé del mi kö ve tel - mé nyek tel je sü lé sét. Az érin tett sze mély vagy kép vi se lõ je a rá vo nat ko zó nyil ván tar tás ba be te kint het, az ira tok ról má so la tot, ille tõ leg a nyil ván tar tott ada ta i ról fel vi lá go sí - tást kér het. 287. A Kvtv. a kö vet ke zõ 70/A. -sal egé szül ki: 70/A. A rész le tes kör nye ze ti ha tás ta nul mány be nyúj - tá sát el ren de lõ vég zés nek tar tal maz nia kell a köz igaz ga tá - si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 72. -ának (2) be kez dé sé ben fog lal ta kon túl az el já ró szak ha tó ság meg ne ve zé sét, ál lás - fog la lá sát és in dok lá sát is. A rész le tes kör nye ze ti ha tás ta - nul mány be nyúj tá sát el ren de lõ vég zés ellen ön ál ló fel leb - be zés nek van he lye. 288. A Kvtv. 79. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A 77. sze rint vég zett fel mé rés jó vá ha gyá sa kor a fel ügye lõ ség egy sze rû sí tett ha tá ro za tot hoz [Ket. 71. (3) be kez dés], ille tõ leg az el já rást to vább foly tat hat ja az (1) be kez dés b) és c) pont ja ren del ke zé se i nek meg fe le lõ al kal ma zá sá val. 289. A Kvtv. 91. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé - szül ki, ezzel egy ide jû leg a ere de ti szö veg e (1) be kez dés - re vál to zik: (2) Szak ér tõ ki ren de lé se kor, illetve szak vé le mény ké - ré se kor a szak vé le mény meg ér ke zé sé ig a fel ügye lõ ség az el já rást fel füg gesz ti. 290. A Kvtv. 95. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 95. A kör nye zet ve szé lyez te té sé vel és a kör nye zet ká ro sí tá sá val járó rend kí vü li ese mény kap csán ho zott ha - tá ro zat fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó vá nyil - vá nít ha tó. 291. A ter mé sze t vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör - vény (a továb biak ban: Tvt.) 72. -a a kö vet ke zõ (5) be kez - dés sel egé szül ki, ezzel egy ide jû leg az ere de ti (5) be kez dés szá mo zá sa (6) be kez dés re vál to zik: (5) A kár ta la ní tás igény jog alap já ról és mér té ké rõl a ter mé szet vé del mi ha tó ság ha tá ro zat ban dönt. A ha tá ro zat ellen fel leb be zés nek he lye nincs. 292. A Tvt. 76. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) Szak ér tõ ki ren de lé se, illetve szak vé le mény ké ré se ese tén az el já rást a ter mé szet vé del mi ha tó ság a szak vé le - mény meg ér ke zé sé ig fel füg gesz ti. 293. A Tvt. 78. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A fel ügye lõ ség, ille tõ leg he lyi vé dett ter mé sze ti te - rü let ese té ben a jegy zõ kor lá toz hat ja, fel füg geszt he ti vagy meg tilt hat ja a vé dett ter mé sze ti ér té ket és te rü le tet ká ro sí tó vagy sú lyo san ve szé lyez te tõ te vé keny sé ge ket. A ha tá ro zat a vé dett ter mé sze ti ér ték, te rü let köz vet len vagy sú lyos sé rel me, illetve ve szé lyez te té se ese té ben fel leb be zés re te kin tet nél kül azon nal vég re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. 294. A Tvt. 78. -a a kö vet ke zõ (2) és (3) be kez dés sel egé szül ki, ezzel egy ide jû leg az ere de ti (2) és (3) be kez dés szá mo zá sa (4) és (5) be kez dés re vál to zik: (2) A Na tu ra 2000 te rü le ten élõ kö zös sé gi je len tõ sé gû faj ál lo má nyá nak, va la mint élõ hely nek ve szé lyez te té se vagy sú lyos sé rel me ese tén a kü lön jog sza bály ban meg ha - tá ro zott ha tó sá gi ha tá ro zat fel leb be zés re te kin tet nél kül azon nal vég re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. (3) Ha vé dett nö vény tár su lá sok fenn ma ra dá sá hoz szük - sé ges jog sza bály ban fog lalt kö te le zett sé gé nek a föld te rü - let tu laj do no sa (va gyon ke ze lõ je, hasz ná ló ja) nem tesz ele - get, a fel ügye lõ ség ha tá ro zat tal kö te lez he ti a mun kák el - vég zé sé re, illetve a kö te le zés ered mény te len sé ge ese tén azt a kö te le zett ter hé re és költ sé gé re el vé gez tet he ti. A ha - tá ro zat fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó vá nyil - vá nít ha tó. 295. A víz gaz dál ko dás ról szóló 1995. évi LVII. tör - vény 8. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (3) Ví zi tár su lat hi á nyá ban a (2) be kez dés sze rin ti költ - sé ge ket a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál - ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vény ren del ke zé sei sze rint le - foly ta tott el já rás ban ho zott ha tá ro za tá val ér de kelt sé gük ará nyá ban az ér de kel tek re a te le pü lé si ön kor mány zat jegy - zõ je veti ki. 296. Az ál la tok vé del mé rõl és kí mé le té rõl szóló 1998. évi XXVIII. tör vény 20. -ának (7) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) A ve szé lyes ál lat tar tá sát, ille tõ leg sza po rí tá sát jog - sza bály vagy ha tó sá gi ha tá ro zat meg tilt hat ja, illetve fel té - tel hez köt he ti. A ve szé lyes ál la tok kö rét, va la mint tar tá - suk, sza po rí tá suk, illetve a ve szé lyes ál lat tá nyil vá ní tás fel té te le it kü lön jog sza bály ál la pít ja meg. A ve szé lyes ál - lat tá nyil vá ní tás ról szóló ha tá ro zat fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó. 297. A hul la dék gaz dál ko dás ról szóló 2000. évi XLIII. tör vény (a továb biak ban: Hgt.) 45. -ának (2) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A kör nye zet vé del mi ha tó ság az (1) be kez dés ben fog lal ta kon túl me nõ en kor lá toz za, fel füg gesz ti, ille tõ leg meg tilt ja a kör nye zet vé del mi ha tó ság en ge dé lyé hez kö tött te vé keny ség en ge dély tõl el té rõ vagy en ge dély nél kü li foly ta tá sát, a kör nye ze tet ká ro sí tó vagy sú lyo san ve szé - lyez te tõ hul la dék gaz dál ko dá si te vé keny sé get. A ha tá ro zat fel leb be zés re te kin tet nél kül azon nal vég re hajt ha tó vá nyil vá nít ha tó.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5255 TIZEDIK FEJEZET Oktatási ágazati feladatokkal összefüggõ tör vények 298. (1) A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is - me ré sé rõl szóló 2001. évi C. tör vény (a továb biak ban: Etv.) 1. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: (4) E tör vényt kell al kal maz ni a ha zai bi zo nyít vá nyok - ról, ok le ve lek rõl és a ha zai szak mai gya kor lat ról szóló ha - tó sá gi bi zo nyít vá nyok ki ál lí tá sa so rán is. (2) Az Etv. 1. -a a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki: (5) E tör vényt ak kor kell al kal maz ni, ha nem zet kö zi szer zõ dés el té rõ en nem ren del ke zik. Az el is me ré si és ho - no sí tá si el já rás so rán a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) ren del ke zé se it kell al kal - maz ni. 299. (1) Az Etv. 4. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé - vel, va la mint a ha zai bi zo nyít vá nyok ról, ok le ve lek rõl és a ha zai szak mai gya kor lat ról szóló ha tó sá gi bi zo nyít vá nyok ki ál lí tá sá val kap cso la tos, e tör vény ben meg ha tá ro zott fel - ada tok el lá tá sa, ha e tör vény más ként nem ren del ke zik, az Ok ta tá si Mi nisz té rium ha tás kö ré be tar to zik. (2) Az Etv. 4. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) A kül föl di bi zo nyít vá nyok ál tal ta nú sí tott szak ké - pe sí tés e tör vény IV. fe je ze te sze rin ti el is me ré se, va la mint a ha zai szak ké pe sí tõ bi zo nyít vá nyok ról szóló ha tó sá gi bi - zo nyít vá nyok ki ál lí tá sa a szak mai és vizs gáz ta tá si kö ve tel - mény rend szer meg ha tá ro zá sá ra jo go sí tott mi nisz ter ál tal irá nyí tott mi nisz té rium ha tás kö ré be tartozik. 300. Az Etv. 6. -ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Sze mé lyi ada tok iga zo lá sá ra szol gá ló ha tó sá gi iga - zol vány a ma gyar ál lam pol gár, to váb bá a be ván do rolt, le - te le pe dett ese té ben a sze mé lyi azo no sí tó ada to kat tar tal - ma zó ha tó sá gi iga zol vány (sze mély azo no sí tó iga zol vány), az út le vél vagy a jo go sít vány, va la mely más tag ál lam ál - lam pol gá ra ese té ben az adott tag ál lam bel sõ joga sze rint sze mé lyi azo no sí tó ada to kat tar tal ma zó iga zol vány nak mi - nõ sü lõ ok irat, más sze mély ese té ben a tar tóz ko dá si en ge - dély, to váb bá a tar tóz ko dá si ví zum, amennyi ben azt mun - ka vál la lá si, jö ve de lem szer zé si vagy csa lád egye sí té si cél - lal állították ki. (4) A ké rel me zõ nek a (2) be kez dés ren del ke zé sé tõl el té - rõ en nem kell iga zol nia ma gyar or szá gi la kó he lyét, ha a) az el is me rést to vább ta nu lá si cél lal kéri, b) a ké re lem a Har ma dik rész ha tá lya alá tar to zik, vagy c) rész ta nul má nyok be szá mí tá sát kéri. 301. (1) Az Etv. 8. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A ké rel me zõ az e tör vény ben, va la mint a Ket.-ben meg ha tá ro zott el já rá si cse lek mé nye ket elekt ro ni kus úton is gya ko rol hat ja, illetve az e tör vény alap ján be nyúj tan dó ok ira to kat, a 7. (1) a), b) és c) pont já ban meg ha tá ro zott ok ira tok ki vé te lé vel, elekt ro ni kus úton is be nyújt hat ja. Az el já ró ha tó ság elõ ír hat ja, hogy az elekt ro ni kus úton be - nyúj tott ok ira to kat a ké rel me zõ mu tas sa be. (2) Az Etv. 8. -a a kö vet ke zõ (7) (10) be kez dés sel egé - szül ki: (7) Az el já ró ha tó ság az e tör vény ben, va la mint a Ket.-ben meg ha tá ro zott el já rá si cse lek mé nye ket a ha tá - ro zat köz lé sé nek ki vé te lé vel elekt ro ni kus úton is gya ko - rol ja. (8) Az el is me ré si és ho no sí tá si el já rás ban a kül föl dön ki ál lí tott bi zo nyít vány vagy ok le vél ma gyar kül kép vi se le ti ha tó ság fe lül hi te le sí té se nél kül is bi zo nyí tó erõ vel ren del - ke zik. Az el já ró ha tó ság azon ban in do kolt eset ben elõ ír - hat ja, hogy a bi zo nyít ványt vagy az ok le ve let kül föl di ille - té kes ha tó ság fe lül hi te le sít se, illetve a ké rel me zõ nyújt son be olyan, kül föl di ille té kes ha tó ság ál tal ki ál lí tott iga zo - lást, amely ta nú sít ja, hogy a bi zo nyít vány vagy az ok le vél a ké rel me zõt kül föl dön sza bá lyo zott szak ma gya kor lá sá ra jo go sít ja fel. (9) Az e tör vény ren del ke zé sei alap ján be nyúj tan dó ok - irat be nyúj tá sa he lyett az ügy fél az ok irat ál tal bi zo nyí ta ni kí vánt tény rõl ki zá ró lag ak kor te het nyi lat ko za tot, ha e tör - vény azt meg en ge di. (10) Ha kül föl di ok ta tá si in téz mény vagy ha tó ság ha zai bi zo nyít vánnyal vagy ok le vél lel kap cso lat ban ha zai ok ta - tá si in téz ményt vagy ha tó sá got ke res meg, a ha zai ok ta tá si in téz mény vagy ha tó ság a meg ke re sés nek köz vet le nül tesz ele get. 302. Az Etv. 10. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 10. A ké rel me zõ az el is me ré si és ho no sí tá si el já rás ered mé nye ként meg ho zott ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé - tõl szá mí tott há rom évig jo go sult új ra fel vé te li ké rel met be - nyúj ta ni. A új ra fel vé te li el já rás ban meg ho zott ha tá ro zat má sok jo gát, jo gos ér de két, vagy jogi hely ze tét nem érint - he ti. 303. Az Etv. IV. Fe je ze te cí mé nek he lyé be a kö vet ke - zõ cím lép: A SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE AZ ALAP-, KÖZÉP- ÉS FELSÕFOKÚ SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE, A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY 304. Az Etv. 17. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 17. Az el já ró ha tó ság a kül föl di ok ta tá si in téz mény - ben szer zett bi zo nyít vány nak a ma gyar ál ta lá nos is ko lai, szak ké pe sí tõ vagy kö zép is ko lai érett sé gi bi zo nyít vánnyal

5256 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám való egyen ér té kû sé gé rõl, ha azt nem zet kö zi szer zõ dés vagy jog sza bály ál la pít ja meg, ha tó sá gi bi zo nyít ványt ál lít ki. 305. Az Etv. Ne gye dik rész e cí mé nek he lyé be a kö - vet ke zõ cím lép, az Etv. a kö vet ke zõ XI. Fe je zet tel egé szül ki, egy ide jû leg az ere de ti XI XIV. Fe je zet szá mo zá sa XII XV. Fe je zet re vál to zik: A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRÕL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, A TÁJÉKOZTATÁS, A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS DÍJA ÉS A ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK XI. Fejezet A hazai bizonyítványokról, oklevelekrõl és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány 60/A. (1) Az el já ró ha tó ság ké re lem re a ha zai bi zo - nyít vány ról vagy ok le vél rõl ha tó sá gi bi zo nyít ványt ál lít ki. A ha tó sá gi bi zo nyít vány azt iga zol ja, hogy a bi zo nyít - ványt vagy az ok le ve let ha zai ok ta tá si in téz mény ál lí tot ta ki, to váb bá iga zol ja a bi zo nyít vány vagy az ok le vél ál tal ta nú sí tott vég zett sé gi szin tet, szak ké pe sí tést vagy szak - kép zett sé get. Ha a bi zo nyít vány vagy ok le vél to vább ta nu - lás ra, to vább ta nu lás ra tör té nõ je lent ke zés re vagy sza bá - lyo zott szak ma gya kor lá sá ra is fel jo go sít, ak kor a ha tó sá gi bi zo nyít vány eze ket a kö rül mé nye ket is iga zol ja. Ha a sza - bá lyo zott szak má hoz tar to zó szak mai te vé keny ség rész - ben azo nos vagy össze té veszt he tõ egy má sik sza bá lyo zott szak má hoz tar to zó szak mai te vé keny ség gel, az el já ró ha - tó ság meg ál la pít hat ja, hogy az ok le vél vagy a bi zo nyít - vány mely sza bá lyo zott szak ma vagy mely sza bá lyo zott szak mai te vé keny ség gya kor lá sá ra nem jo go sít Ma gyar or - szá gon. (2) A ké rel me zõ nek a bi zo nyít vá nya vagy az ok le ve le ha tó sá gi bi zo nyít vánnyal tör té nõ iga zo lá sá ra irá nyuló ké - rel mé hez mel lé kel nie kell a bi zo nyít vá nya vagy ok le ve le hi te les má so la tát, az el já ró ha tó ság azon ban a bi zo nyít - vány vagy ok le vél nem hi te les má so la tát is el fo gad hat ja. 60/B. (1) Az el já ró ha tó ság ké re lem re ha tó sá gi bi zo - nyít ványt ál lít ki ar ról, hogy a ké rel me zõ va la mely sza bá - lyo zott szak mát Ma gyar or szá gon tény le ge sen és jogsze - rûen gya ko rolt, illetve amennyi ben ezt a szak mát gaz dál - ko dó szer ve zet ve ze tõ je ként [30. (6) be kez dés] vagy egyé ni vál lal ko zó ként gya ko rol ta, ak kor er rõl a körül - ményrõl is. (2) A ké rel me zõ nek a sza bá lyo zott szak ma gya kor lá sá - nak ha tó sá gi bi zo nyít vánnyal tör té nõ iga zo lá sá ra irá nyuló ké rel mé hez mel lé kel nie kell: a) a ké rel me zõ tény le ges és jog sze rû szak ma gya kor lá - sá ról szóló mun kál ta tói, jegy zõi vagy ka ma rai nyilatko - zatot, b) a ké rel me zõ egyé ni vál lal ko zói iga zol vá nyá nak má - so la tát vagy mun ka szer zõ dé sét. (3) Amennyi ben a ké rel me zõ a sza bá lyo zott szak mát gaz dál ko dó szer ve zet ve ze tõ je ként gya ko rol ta, ké rel mé - hez a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ira to kon túl me nõ en mel lé kel nie kell: a) a ké rel me zõ mun kál ta tó já nak szer ve ze ti fel épí té sét be mu ta tó ira tot, b) a ké rel me zõ ál tal ve ze tett szer ve zet vagy szer ve ze ti egy ség mun ka vál la ló i nak mun ka szer zõ dé sét. 60/C. (1) A 4. (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott el já - ró ha tó ság ké re lem re a ha zai bi zo nyít vány ról vagy ok le - vél rõl ha tó sá gi bi zo nyít vány ban iga zol ja, hogy a bi zo nyít - vány vagy az ok le vél szak mai és vizs ga kö ve tel mé nyei, illetve ké pe sí té si kö ve tel mé nyei össz hang ban áll nak az euró pai kö zös sé gi jog ál tal meg ha tá ro zott mi ni má lis kép - zé si kö ve tel mé nyek kel. (2) Ha az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tó sá gi bi zo - nyít vány ki ál lí tá sa azért nem le het sé ges, mert a bi zo nyít - vány vagy az ok le vél szak mai és vizs ga kö ve tel mé nyei, illetve ké pe sí té si kö ve tel mé nyei nem áll nak össz hang ban az euró pai kö zös sé gi jog ál tal meg ha tá ro zott mi ni má lis kép zé si kö ve tel mé nyek kel, ak kor a 4. (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott el já ró ha tó ság a ké rel me zõ ha zai szak ma gya kor la tá ról ké re lem re a 60/B. ren del ke zé sei sze rint ha - tó sá gi bi zo nyít ványt ál lít ki. 306. (1) Az Etv. 64. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A ké rel me zõ nek az e tör vény I., II., XI. és XII. Fe je - ze te sze rin ti el já rá sért a ké re lem be nyúj tá sa kor ha tá lyos, jog sza bály ban meg sza bott kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér egy ne gye dé nek meg fe le lõ össze get (a továb biak ban: el já - rá si díj) kell be fi zet nie az el já ró ha tó ság szám lá já ra. (2) Az Etv. 64. -a a kö vet ke zõ (10) be kez dés sel egé - szül ki: (10) Ha a nem tag ál la mi ál lam pol gár ké rel me zõ az el - já rás ban költ ség men tes ség irán ti igényt ter jeszt elõ, az el - já ró ha tó ság a ké re lem meg ala po zott sá gá nak el bí rá lá sa cél já ból a ké rel me zõ egy ide jû tá jé koz ta tá sa mel lett ke - re se ti, jö ve del mi és va gyo ni vi szo nya i ra vo nat ko zó ada tok to váb bí tá sát igé nyel he ti a köz pon ti ide gen ren dé sze ti nyil - ván tar tás ból. 307. (1) A szak kép zés rõl szóló 1993. évi LXXVI. tör - vény (a továb biak ban: Szat.) 5. -a (2) be kez dé sé nek f) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz ter az ága za tá ba tar to - zó szak ké pe sí té sek te kin te té ben) f) köz vet le nül vagy az ál ta la mû köd te tett költ ség ve - té si szerv ve ze tõ je út ján éven te egy al ka lom mal dönt a szak ér tõi név jegy zék be és a vizs ga el nö ki név jegy zék be tör té nõ fel vé tel rõl, va la mint el ké szí ti és ki ad ja a szak ér tõi név jegy zé ket és a vizs ga el nö ki név jegy zé ket, to váb bá

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5257 (2) A Szat. a kö vet ke zõ 5/A. -sal egé szül ki: 5/A. (1) Az Or szá gos szak mai szak ér tõi és az Or szá - gos szak mai vizs ga el nö ki név jegy zék be tör té nõ fel vé tel re irá nyuló ha tó sá gi ügyek ben a ha tó ság az el já rá si cse lek - mé nye it a ha tá ro zat köz lé sé nek ki vé te lé vel elekt ro ni - kus úton is gya ko rol ja. (2) Az Or szá gos szak mai szak ér tõi és az Or szá gos szak - mai vizs ga el nö ki név jegy zék be tör té nõ fel vé tel re irá nyuló ügyek ben az ügy fél ké rel mét elekt ro ni kus úton is be nyújt - hat ja. Az el já rás meg in dí tá sá ra irá nyuló ké re lem be nyúj tá - sá hoz jog sza bály ál tal elõ írt köz ok ira tok, illetve azok hi te - les má so la ta elekt ro ni kus úton nem ter jeszt he tõ elõ. (3) Az e tör vény ben sza bá lyo zott köz igaz ga tá si ha tó sá - gi ügyek ben az el já ró ha tó ság a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el - já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vény sza bá lya i val össz hang ban nyújt elekt ro ni kus tá jé koz ta tó szol gál ta tást. 308. A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény 122. -a a kö vet ke zõ (13) (15) be kez dés sel egé szül ki: (13) Az e tör vény ben sza bá lyo zott köz igaz ga tá si ha tó - sá gi ügyek ben a ha tó ság az el já rá si cse lek mé nye it a ha tá - ro zat köz lé sé nek ki vé te lé vel elekt ro ni kus úton is gya ko - rol ja. (14) Az e tör vény ha tá lya alá tar to zó köz igaz ga tá si ha - tó sá gi ügyek ben az ügy fél ké rel mét elekt ro ni kus úton is be nyújt hat ja. Ha jog sza bály az el já rás meg in dí tá sá ra irá - nyuló ké re lem mel lék le te ként köz ok irat, illetve annak hi - te les má so la ta be nyúj tá sát írja elõ, a mel lék let elekt ro ni - kus úton nem ter jeszt he tõ elõ. (15) Az e tör vény ben sza bá lyo zott köz igaz ga tá si ha tó - sá gi ügyek ben az el já ró ha tó ság a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló tör vény sza bá lya i val össz hang ban nyújt elekt ro ni kus tá jé koz ta tó szol gál ta tást. TIZENEGYEDIK FEJEZET Építésügyi ágazattal összefüggõ tör vények 309. Az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Étv.) 20. -ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zé sek lép nek: (3) A te le pü lés ren de zé si fel ada tok meg va ló su lá sa ér - de ké ben az ön kor mány za ti ren de let tel el ren delt ti la lom ról, kor lá to zás ról vagy ezek meg szün te té sé rõl a vál toz ta tá si ti la lom ki vé te lé vel a te le pü lé si ön kor mány zat kép vi se - lõ-tes tü le te (a fõ vá ros ban a fõ vá ro si ön kor mány zat köz - gyû lé se, ille tõ leg a ke rü le ti ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü - le te) a fõ jegy zõ, ille tõ leg a jegy zõ út ján tá jé koz tat ja az érin tet te ket. (4) A ter mé sze ti és a kör nye ze ti ve szé lyez te tett ség me - gelõzése érdekében törvényben meghatározott esetekben az arra ha tás kör rel ren del ke zõ köz igaz ga tá si szerv ren de li el ha tá ro zat tal a te lek ala kí tá si, ille tõ leg az épí té si ti lal mat. A ha tá ro zat ról az érin tett ügy fe le ken kí vül tá jé koz tat ni kell az érin tett te le pü lé si ön kor mány za tot és a te rü le ti leg ille té kes épí tés ügyi ha tó sá got is. 310. Az Étv. 28. -a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé - szül ki: (4) A hoz zá já ru lás fi ze té sé re vo nat ko zó kö te le zett sé - get és annak mér té két a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je az érin tet tek kel ha tá ro zat ban köz li. 311. Az Étv. 29. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A (2) (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott kö te le zett sé - get a te le pü lé si ön kor mány zat jegy zõ je az érin tet tek kel ha - tá ro zat ban köz li. 312. Az Étv. 30. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (7) A kár ta la ní tá si igény a va gyo ni hát rány ke let ke zé - se kor vá lik ese dé kes sé. Ez az idõ pont a he lyi épí té si sza - bály zat, sza bá lyo zá si terv ha tály ba lé pé sé nek, ille tõ leg az e tör vény 20. (4) be kez dé sé ben fog lal tak sze rin ti ti lal - mat, kor lá to zást el ren de lõ ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé sé - nek a nap ja. A kár ta la ní tás a fe lek meg ál la po dá sá nak tár - gya. A fõ vá ros ese té ben a meg álla po dás meg kö té sé re irá - nyuló ké rel met a fõ vá ro si ön kor mány zat nak a te rü le ti leg ille té kes ke rü le ti ön kor mány zat hoz, a te rü le ti leg ille té kes ke rü le ti ön kor mány zat nak a fõ vá ro si ön kor mány zat hoz nyolc na pon be lül írás ban to váb bí ta ni kell. Eb ben az eset - ben úgy kell te kin te ni, mint ha a ké rel me zõ a ké rel mét mind két ön kor mány zat hoz be ad ta vol na. Ha a szer zõ dõ fe - lek kö zött a ké re lem be nyúj tá sá tól szá mí tott egy éven be - lül nem jön lét re meg álla po dás, ak kor kár ta la ní tá si el já - rást kell le foly tat ni, ame lyet az in gat lan fek vé se sze rin ti ille té kes me gyei, fõ vá ro si köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ je foly tat le a ki sa já tí tá si kár ta la ní tás sza bá lyai sze rint, az e tör vény ben meg ha tá ro zott el té ré sek kel. A kár ta la ní tá si ügy ben az ér de mi ha tá ro za tot a ké re lem elõ ter jesz tésétõl szá mí tott 90 na pon be lül meg kell hoz ni. 313. Az Étv. 30. -a a kö vet ke zõ (8) és (9) be kez dé - sek kel egé szül ki: (8) A me gyei, fõ vá ro si köz igaz ga tá si hi va tal ve ze tõ jé - nek a kár ta la ní tás ügyé ben ho zott ha tá ro za ta ellen köz - igaz ga tá si úton jog or vos lat nak nincs he lye, az ügy fél jog - sza bály sér tés re hi vat ko zás sal azon ban kér he ti a ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la tát. A kár ta la ní tá si ügy ben kez de mé - nye zett bí ró sá gi el já rást a kár ta la ní tás meg fi ze té sé re kö te - le zett ellen is meg kell in dí ta ni. A bí ró ság a kár ta la ní tá si ügy ben ho zott ha tá ro za tot meg vál toz tat hat ja. (9) A tu laj do nost, ha szon él ve zõt a (4) be kez dés ben fog - lalt el já rás le foly ta tá sa ese tén meg il le ti a (7) be kez dés sze - rin ti kár ta la ní tás. A (4) be kez dés ben sza bá lyo zott in gat lan meg vé te lé nek kö ve te lé se a (7) be kez dés sze rin ti ké re lem be nyúj tá sá nak mi nõ sül. Az adás vé tel lel, ki sa já tí tás sal tör -

5258 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám té nõ kár ta la ní tás ese té ben a vé tel ár ba az ad dig ki fi ze tett kár ta la ní tást be kell szá mí ta ni. 314. (1) Az Étv. 48. -ának (3) (10) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) Az épí tés ügyi ha tó ság a 45. (1) és (2) be kez dé sé - ben em lí tett épí tés ügyi ha tó sá gi ellen õr zés ke re té ben meg - tar tott hely szí ni szem lé je és a kü lön jog sza bály sze rin ti bi - zo nyí tá si esz kö zök alap ján a sza bály ta lan ság tu do más ra ju tá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül tisz táz za a tény ál lást, mely nek ke re té ben: a) vizs gál ja, hogy az (1) és (2) be kez dés sze rint a fenn - ma ra dá si en ge dély meg adá sá nak a fel té te lei fenn áll nak-e vagy meg te remt he tõ ek-e, b) a fel té te lek meg lé te ese tén ér te sí ti az épít te tõt a fenn - ma ra dá si en ge dély fel té te le i rõl és jog kö vet kez mé nye i rõl, és egy ben c) leg fel jebb 60 na pon be lü li ha tár idõ ki tû zé sé vel a fenn ma ra dá si en ge dély ké re lem be nyúj tá sá ra hív ja fel. (4) Amennyi ben az épít te tõ az ér te sí tés sze rin ti ha tár - idõ ig nem nyújt ja be a fenn ma ra dá si en ge dély irán ti ké rel - mét, ille tõ leg az az zal kap cso la tos hi ány pót lá si fel hí vás - nak a meg adott ha tár idõ ben nem tesz ele get vagy a sza bá - lyos sá té tel ér de ké ben szük sé ges mun ká la tok el vég zé sét a kö te le zett nem vál lal ja, úgy az épí tés ügyi ha tó ság az épít - mény bon tá sát el ren de li. (5) A fenn ma ra dá si en ge dély épí tés ügyi bír ság ki sza - bá sa, ille tõ leg az (1) (2) be kez dés sze rin ti szük ség sze rû át ala kí tás kö te le zett sé gé nek és ha tár ide jé nek egy ide jû meg ál la pí tá sa mel lett meg ha tá ro zott idõ re szóló, vissza - vo ná sig ér vé nyes (ha tá ro zat lan idõ re szóló) vagy vég le ges jel le gû le het. (6) A fenn ma ra dá si en ge dély egy ben az épít mény re vo - nat ko zó hasz ná lat ba vé te li en ge dély is, amennyi ben en nek fel té te lei fenn áll nak. Az épít mény rész re vo nat ko zó fenn - ma ra dá si en ge dély meg adá sá val egy idõ ben az épí tés ügyi ha tó ság nak ren del kez nie kell az épít mény be fe je zé sé re vo - nat ko zó to vább épí tés rõl is. Az épít mény épí té si mun ká i - nak tel jes be fe je zé se után a 44. elõ írásai sze rin ti hasz ná - lat ba vé te li en ge dé lye zé si el já rást kell lefolytatni. (7) A meg ha tá ro zott idõ el tel tét, ille tõ leg az en ge dély vissza vo ná sát köve tõen az épít ményt, épít mény részt az en ge dé lyes nek kár ta la ní tá si igény nél kül le kell bon ta nia. Ugyan úgy ak kor is, ha a fenn ma ra dá si en ge dély ben elõ írt át ala kí tá si kö te le zett sé get nem tel je sí tet ték. Az át ala kí tá si kö te le zett ség el mu lasz tá sa ese tén az épí tés ügyi ha tó ság a le bon tást el ren de li. (8) Ha a sza bály ta la nul meg épí tett épít mény re, épít - mény rész re fenn ma ra dá si en ge dély nem ad ha tó, az épí tés - ügyi ha tó ság el ren de li: a) a sza bá lyos sá té tel ér de ké ben szük sé ges mun ká la tok el vég zé sét vagy b) ha az épít mény fenn ma ra dá sa át ala kí tás sal sem en - ge dé lyez he tõ, a le bon tá sát. (9) Az épí tés ügyi ha tó ság az (1) (8) be kez dés alap ján a sza bály ta lan ság tu do más ra ju tá sá tól szá mí tott egy éven be lül, leg ké sõbb azon ban az épí tés be fe je zé sé tõl ha nem ál la pít ha tó meg az épít mény hasz ná lat ba vé te lé tõl szá mí - tott tíz éven be lül in téz ked het. A (7) be kez dés ben fog lal tak és az új el já rás le foly ta tá sa ese tén az egy éves idõ tar tam kez de tét a meg ha tá ro zott idõ el tel té tõl, va la mint az en ge - dély vissza vo ná sá tól, az át ala kí tá si kö te le zett ség re elõ írt tel je sí té si ha tár idõ le jár tá tól, ille tõ leg az új el já rás le foly ta - tá sát el ren de lõ jog erõs ha tá ro zat kel té tõl kell számítani. (10) A (9) be kez dés sze rin ti egy éves idõ tar tam az épí - tés ügyi ha tó ság szá má ra újra kez dõ dik: a) a (3) be kez dés ben fog lal tak ese tén a fenn ma ra dá si en ge dély ké re lem be nyúj tá sá ra való fel hí vás köz lé sé tõl, illetve b) ha az el ren delt bon tá si kö te le zett ség fenn ál lá sa alatt fel me rült új tény re hi vat koz va ter jesz ti elõ az épít te tõ fenn ma ra dá si en ge dély ké rel mét, to váb bá c) ha az épít te tõ ké rel mét mó do sít ja vagy vissza von ja. (2) Az Étv. 48. -a a kö vet ke zõ (11) (13) be kez dés sel egé szül ki: (11) A fenn ma ra dá si en ge dé lye zés (1) (2) be kez dé se i - ben fog lalt fel té te le it új el já rás el ren de lé se ese tén az ere de - ti el já rás meg in dí tá sa kor ér vény ben volt épí tés ügyi sza bá - lyok sze rint kell figye lembe ven ni, ki vé ve, ha az új el já rás le foly ta tá sa kor ha tá lyos sza bá lyok az épít te tõ szá má ra ked ve zõb bek. (12) Amennyi ben a fenn ma ra dás en ge dé lye zé sé nek az (1) és (2) be kez dé sek ben meg ha tá ro zott fel té te lei fenn áll - nak ké re lem re a fenn ma ra dá si en ge dély ki ad ha tó ak kor is, ha a (9) be kez dés ben meg ha tá ro zott in téz ke dé si ha tár - idõ már le telt. Eb ben az eset ben azon ban át ala kí tá si kö te - le zett sé get elõ ír ni és épí tés ügyi bír sá got meg ál la pí ta ni már nem lehet. (13) A sza bály ta la nul lé te sí tett épít ménnyel, épít mény - résszel kap cso la tos át ala kí tá si vagy bon tá si kö te le zett sé - gek vég re haj tá sát az in gat lan tu laj do no sa (ha szon él ve zõ je, hasz ná ló ja) tûr ni kö te les. 315. Az Étv. a kö vet ke zõ 53/A 53/C. -ok kal egé szül ki: 53/A. (1) Az épí tés ügyi és az épí tés fel ügye le ti ha tó - sá gi, va la mint az egyéb épí tés ügyi igaz ga tá si jog kör gya - kor lá sá ra fel jo go sí tott szerv ál tal le foly ta tott el já rá sok kö - zül ha az ügy fél ezt kez de mé nye zi és ha en nek az in for - má ció tech no ló gi ai (IT) fel té te lei fenn áll nak a pa nasz - ügyek in té zé se, to váb bá a (3) be kez dés sze rin ti ér te sí tés jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint elekt ro ni kus úton is le foly tat ha tó. Egyéb épí tés ügyi el já rás ban az elekt ro ni - kus ügy in té zés jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben és mó don, az ott meg ha tá ro zott üte me zés ben foly tat ha tó le. A mi nisz ter, az 52. (5) be kez dés sze rin ti ha tó sá gok, va la - mint a 32. (6) be kez dés sze rin ti név jegy zé ke ket ve ze tõ szer vek az ügy fe lek ha té ko nyabb tá jé koz ta tá sa, ügy in té - zé sük elõ se gí té se ér de ké ben elekt ro ni kus tá jé koz ta tá si szol gál ta tást mû köd tet nek. (2) Az épí tés ügyi- és az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi el já - rá sok ban ügy fél nek mi nõ sül az a ter mé sze tes vagy jogi

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5259 sze mély, to váb bá jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve zet, aki nek (amely nek) jo gát, jo gos ér de két vagy jogi hely ze tét az ügy érin ti, to váb bá akit (ame lyet) ha tó sá - gi ellen õr zés alá von tak, va la mint aki re (amely re) néz ve a ha tó sá gi nyil ván tar tás az adott üggyel össze füg gés ben ada to kat tar tal maz, így kü lö nö sen: a) az épít te tõ, va la mint b) ha nem azo nos az épít te tõ vel, az in gat lan nal ren del - kez ni jo go sult, c) a köz te rü let ki vé te lé vel a köz vet le nül szom szé dos a ha tá ro zat tal érin tett in gat lan nal, in gat la nok kal kö zös ha tár vo na lú (te lek ha tá rú) te lek kel ren del kez ni jo go sult, ki vé ve a te lek egye sí tés re és a te lek ha tár ren de zés re irá - nyuló épí tés ügyi ha tó sá gi el já rá so kat, d) jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ben a ter ve zõ, a fe le lõs mû sza ki ve ze tõ, az épí té si mû sza ki ellen õr és a ki - vi te le zõ. (3) Az épí tés ügyi- és az épí tés fel ügye le ti ha tó ság: a) a hi va tal ból in dult el já rás ban az is mert ügy fe let, b) a ké re lem re in dult el já rás ban a ké rel me zõt és a ké re - lem be nyúj tá sa kor is mert ügy fe let az el já rás hi va tal ból tör tént meg in dí tá sá tól, illetve a ké re - lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott öt mun ka na pon be lül ér te sí ti az ügy ik ta tá si szá má ról, az el já rás meg in dí tá sá nak nap já - ról, az ügy in té zé si ha tár idõ rõl, ügy in té zõ jé rõl és az ügy in - té zõ hi va ta li el ér he tõ sé gé rõl. (4) Az épí tés ügyi- és épí tés fel ügye le ti ha tó sá gok ál tal ki sza bott bír sá gok (épí tés ügyi, épí tés fel ügye le ti, el já rá si) az 50. (1) be kez dé se sze rin ti cél elõ irány za tot il le tik, be - haj tá suk ra a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) 131. (1) be kez dé sé nek elõ írásait kell meg fele lõen al kal maz ni. (5) Az épí tés ügyi- és épí tés fel ügye le ti ha tó sá gok ál tal ki sza bott bír sá gok meg ál la pí tott ha tár idõn túli meg fi ze té - se ese tén a ké se del mi pót lé kot a Ket. 138. -a sze rint kell meg fi zet ni. 53/B. (1) Az épí tés ügyi ha tó ság nak a szak ha tó ság hoz in té zett meg ke re sé sé hez csa tol nia kell a hoz zá já ru lás meg - adá sá hoz szük sé ges kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott pél dány szá mú és tar tal mú mel lék le tet. (2) A szak ha tó ság hoz zá já ru lá sa az ál ta lá nos ér vé nyû épí tés ügyi jog sza bá lyok ban és a he lyi épí té si sza bály zat - ban, sza bá lyo zá si terv ben nem érin tett egyéb a ha tás kö - ré be tar to zó, a szak te rü let re irány adó jog sza bá lyok ren del - ke zé se i nek ala pul vé te lé vel ki ala kí tott, a szak te rü let kö ve - tel mé nye i nek ér vény re jut ta tá sát biz to sí tó szak kér dé sek re terjed ki. (3) A szak ha tó ság hoz zá já ru lá sá ban fog lalt elõ írásokat a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott kör ben az épí tés ügyi ha tó ság ha tá ro za tá ba kell fog lal ni. Az épí tés ügyi ha tó ság a szak ha tó ság (2) be kez dés nek nem meg fe le lõ tar tal mú vé - le mé nyét a fe let tes szak ha tó ság gal egyez tet ve a ha tá ro - zat meg ho za ta lá nál fi gyel men kí vül hagy ja. (4) A szak ha tó ság a hoz zá já ru lá sa meg adá sa so rán a vé - le mé nye zett épí té sze ti-mû sza ki terv do ku men tá ci ót kel te - zés sel, alá írás sal és bé lyeg zõ le nyo mat tal lát ják el és azt a szak ha tó sá gi hoz zá já ru lás sal együtt meg kül di az el já ró épí tés ügyi ha tó ság nak. 53/C. (1) Az épí tés ügyi ha tó ság meg fe le lõ ha tár idõ meg je lö lé se és a mu lasz tás jog kö vet kez mé nye i re tör té nõ fi gyel mez te tés mel lett, ha az épít te tõ ké rel me: a) a Ket. 37. (1) be kez dés ben fog lal tak sze rint hi á - nyos, a ké re lem be ér ke zé sé tõl szá mí tott leg ké sõbb 10 mun ka na pon be lül, ha b) az ügy fél az a) pont sze rin ti hi á nyo kat pó tol ta, de ké - rel me a mel lék le tek épí té sze ti-mû sza ki tar tal má ból fa ka - dó an hi á nyos, úgy az a) pont sze rin ti hi ány pót lást kö ve tõ 10 mun ka na pon be lül hi ány pót lás ra hív ja fel az épít te tõt. (2) Az épí tés ügyi- és az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi, illetve az egyéb épí tés ügyi igaz ga tá si fel ada tot el lá tó szer - ve ze tek el já rá sa i ban a Ket.-ben fog lalt ál ta lá nos kö ve tel - mé nye ken túl me nõ en a ké rel mek és a dön tést tar tal ma zó ha tá ro za tok rész le tes tar tal mi kö ve tel mé nye it kü lön jog - sza bály ha tá roz za meg. (3) Az épí tés ügyi ha tó ság a dön té se meg ho za ta lá hoz szük sé ges tény ál lás tisz tá zá sa ér de ké ben bi zo nyí tá si esz - köz ként az épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dély ké re lem be nyúj tá - sa kor ren del ke zés re álló és jog sza bá lyon ala pu ló épí té sze - ti-mû sza ki terv ta ná csi szak mai vé le ményt kü lö nös te kin - tet tel az épí té sze ti mi nõ ség gel, az ér ték vé de lem mel, va la - mint a kör nye zet hez való il lesz ke dés sel kap cso la to sak ra a Ket. 50. (6) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint ve szi figye - lembe. (4) Az épí tés ügyi ha tó ság az épí tés ügyi ha tó sá gi en ge - dé lye zés so rán jog sza bá lyok ál tal en ge dé lye zett kör ben az en ge dély meg adá sát a terv ta ná csi szak mai vé le mény alap - ján meg ta gad hat ja. (5) Az épí tés ügyi- és épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi, illetve az egyéb épí tés ügyi igaz ga tá si fel ada tot el lá tó szer ve ze tek ha tá ro za ta i nak mél tá nyos ság ból való mó do sí tá sá ra nincs le he tõ ség. (6) A 46. (2) be kez dé sé ben, va la mint az 52. (1) (2) és (6) (7) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tó sá go kon, illetve tör vény sze rin ti fel ügye le ti szer ve i ken túl me nõ en kor mány ren de let ben meg je lölt szer ve ze tek is el lát hat nak a Ket. 12. (4) be kez dé sé ben fog lal tak figye lembe véte lével épí tés ügyi igaz ga tá si fel ada to kat. 316. (1) Az Étv. 58. -ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (4) Az (1) (2) be kez dés ben em lí tett nyil ván tar tá sok, to váb bá az épí tés ügyi, az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi, illetve az egyéb épí tés ügyi ha tó sá gi fel ada tot el lá tó szer ve ze tek ha tó sá gi el já rá sa ik hoz szük sé ges ügy ira tok, va la mint az épí té si napló az a), c) és h) pon tok te kin te té ben a sze mé - lyes ada tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá nos - sá gá ról szóló 1992. évi LXIII. tör vény ren del ke zé se i nek meg fele lõen az aláb bi sze mé lyes ada to kat tar tal maz hat ják: a) csa lá di és utó név, szü le té si név, b) szü le té si hely és idõ, any ja neve,

5260 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám c) lak cím, szék hely, d) sze mé lyi iga zol vány szá ma, e) is ko lai vég zett ség, szak ké pe sí tés, szak vizs ga, szak - mai gya kor lat, szak ma gya kor lá si jo go sult ság ada tai, f) fe gyel mi bün te té sek, g) szám lát ve ze tõ hi tel in té zet neve, h) adó azo no sí tó szám, ame lyet el kü lö ní tet ten kell ke - zel ni és annak meg is me ré sé re csak a tör vény ben fel jo go sí - tott ha tó sá gok jo go sul tak. 317. (1) Az Étv. 62. -ának (1) be kez dé se a kö vet ke zõ o) r) pont tal egé szül ki: (Fel ha tal ma zást kap a Kormány arra, hogy) o) a fel sõ ok ta tá si sza ko kon szer zett szak ké pe sí té sek rõl szóló kor mány ren de let ben meg ha tá ro zot tak vo nat ko zá sá - ban a sza bá lyo zott épí tés ügyi szak mák te kin te té ben a szak ké pe sí té sek és szak kép zett sé gek el is me ré sé nek rész - le tes el já rá si sza bá lya it, p) a te le pü lés ter ve zõk, az épí té sze ti-mû sza ki ter ve zõk, az épí tés ügyi mû sza ki szak ér tõk, az épí té si mû sza ki el len - õrök, a fe le lõs mû sza ki ve ze tõk és az épí tés ügyi, épí tés fel - ügye le ti ha tó sá gi ügy in té zõk to vább kép zé sé nek rész le tes sza bá lya it, q) a te le pü lés ter ve zé si jo go sult ság ra, va la mint a te le - pü lés ren de zé si, épí té sze ti-mû sza ki terv ta ná csok ra, va la - mint az épí té sze ti mi nõ ség és ér ték vé de lem követelmé - nyeire vo nat ko zó sza bá lyo kat, r) az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség gya kor lá sá - nak, az épí té si napló ve ze té sé nek, a fe le lõs mû sza ki ve ze - tõi te vé keny ség gya kor lá sá nak, az épí tõ ipa ri ki vi te le zé si te vé keny ség meg kez dé sé re vo nat ko zó be je len tés nek, a be - je len tés el bí rá lá sá nak, az épí tés fel ügye le ti te vé keny ség vég zé sé nek és az épí tés fel ügye le ti bír ság meg ál la pí tá sá - nak sza bá lya it (ren de let tel ál la pít sa meg.) (2) Az Étv. 62. -a (2) be kez dé sé nek i) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter arra, hogy) i) az épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dé lye zé si és kö te le zé si el já rá sok le foly ta tá sá nak rész le tes sza bá lya it, az épí tés - ügyi- és az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gi ha tá ro za tok rész le tes tar tal mi kö ve tel mé nye it, (ren de let tel ál la pít sa meg.) 318. A ter ve zõ- és szak ér tõ mér nö kök, va la mint épí té - szek szak mai ka ma rá i ról szóló 1996. évi LVIII. tör vény (a továb biak ban: Kamtv.) 38. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A Ma gyar Mér nö ki Ka ma ra, a Ma gyar Épí tész Ka - ma ra, a te rü le ti mér nö ki ka ma rák, és a te rü le ti épí tész ka - ma rák (a továb biak ban együtt : ka ma rák) te vé keny sé ge fe - lett az ál ta lá nos tör vényességi fel ügye le tet a re gi o ná lis fej - lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz - ter (a továb biak ban: mi nisz ter) gya ko rol ja. Azok ban az ese tek ben, ami kor a ka ma rák tör vényességi fel ügye le té re a sa já tos épít mény faj ták ra vagy a mû em lé kek re vo nat ko zó jog sza bá lyok kal össze füg gõ te vé keny sé ge alap ján ke rül sor, ak kor a mi nisz ter a tör vényességi fel ügye let kö ré ben gya ko rolt in téz ke dé sé hez elõ ze tesen ki ké ri, illetve figye lembe ve szi az ille té kes mi nisz ter szak mai vé le mé - nyét. (2) A mi nisz ter, mint a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény ben (a továb biak ban: Ket.) fog lal tak sze rin ti fel ügye le ti szerv, jo go sult hi va tal ból meg vizs gál ni a ka - ma rák 42. (1) be kez dés sze rin ti ha tó sá gi el já rá sát és azok dön té sét. 319. A Kamtv. IX. Fe je ze té nek címe, to váb bá 42. és 43. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: Közigazgatási hatósági ügyek intézése 42. (1) A Ket. ren del ke zé se it kell al kal maz ni az e -ban fog lalt el té ré sek kel a kö vet ke zõ ügyek ben: a) mér nö ki, illetve épí té sze ti te vé keny ség jo go sult sá - gá nak meg ál la pí tá sa, tör lé se, vissza vo ná sa, illetve az ér vé - nyes sé gé vel kap cso la tos el já rás és dön tés b) tör vénnyel vagy kor mány ren de let tel a ka ma rák ha - tás kö ré be utalt egyéb épí tés ügyi igaz ga tá si ügyek in té zé se [az a) b) pon tok a továb biak ban együtt: ka ma rai ha tó sá gi el já rás]. (2) Ha kor mány ren de let más ként nem ren del ke zik a ka - ma rai ha tó sá gi el já rást elsõ fo kon a te rü le ti ka ma ra foly tat - ja le. A te rü le ti ka ma ra dön té se ellen fel leb be zés nek van he lye, mely nek az el bí rá lá sá ra az or szá gos ka ma ra jo go - sult. (3) A ka ma rai ha tó sá gi el já rás le foly ta tá sá ra irá nyuló ké rel met ki zá ró lag írás ban, az e cél ra rend sze re sí tett nyom tat vá nyon le het elõ ter jesz te ni. A ké re lem re in dult el - já rás ban az ügy fe let az el já rás meg in dí tá sá ról nem kell ér - te sí te ni. Nem mi nõ sül írás be li ké re lem nek a te le fax és az elekt ro ni kus esz kö zök út ján be nyúj tott ké re lem. (4) A 3. (1) be kez dés a) pont ja és a 11. (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti név jegy zék bõl tör té nõ tör lés irán ti el já - rást hi va tal ból meg kell in dí ta ni, ha a ka ma ra a tör lé si ok - ról tu do mást sze rez. A ka ma ra a tör lé si el já rás so rán az ügy fe let nyi lat ko zat té tel re és adat szol gál ta tás ra kö te lez he - ti. (5) A ka ma rai ha tó sá gi el já rás so rán ho zott ha tá ro zat nak mél tá nyos ság ból való mó do sí tá sá ra nincs le he tõ ség. Hatósági igazolvány és nyilvántartás 43. (1) A te rü le ti ka ma ra ké re lem re a ter ve zõi és szak - ér tõi név jegy zé ki be jegy zés rõl ha tó sá gi iga zol ványt ál lít ki. A ha tó sá gi iga zol vány iga zol ja a név jegy zék be vé tel ide jét, ér vé nyes sé gét, a gya ko rol ha tó te vé keny ség le írá sát. (2) A ka ma rák a kö vet ke zõ adat tar ta lom mal ve zet nek nyil ván tar tást a jo go sult sá gok ról: a) csa lá di és utó név, szü le té si név, b) szü le té si hely és idõ, any ja neve, c) lak hely, szék hely, d) szak ma gya kor lás ra jo go sí tó is ko lai vég zett ség kel te,

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5261 e) a név jegy zék be vé telt meg elõ zõ szak mai gya kor lat ide je, he lye, f) a jo go sult sá gi vizs ga kel te, mi nõ sí té se, ki ál lí tó ja, g) név jegy zék be vé tel nap ja, ér vé nyes sé gi ide je, h) mér nö ki, illetve épí té sze ti te vé keny ség hez kö tött to - vább kép zé sek jel le ge, ered mé nyei, i) az át he lye zés idõ pont ja, j) fe gyel mi bün te té sek, k) a név jegy zék meg szû né se ese tén a ira tok át adá sá nak vagy irat tár ba he lye zé sé nek nap ja. (3) A név jegy zék bõl tör té nõ tör lést köve tõen az e -ban meg je lölt sze mé lyek ada ta it a te rü le ti ka ma ra 10 évig kö te - les meg õriz ni. (4) A ka ma rák a kö vet ke zõ adat tar ta lom mal ve zet nek nyil ván tar tást az 1. (3) be kez dés sze rint mér nö ki, illetve épí té sze ti te vé keny sé get foly ta tó jogi sze mé lyek rõl (a továb biak ban: tár sa ság): a) a tár sa ság neve, b) a tár sa ság szék he lye, c) a tár sa ság tag ja i nak, ve ze tõ i nek ada tai (név, szü le té - si hely és idõ, any ja neve, tag sá gi jog vi szony, név jegy zé ki szá ma), d) ter ve zõi, illetve szak ér tõi jo go sult ság gal ren del ke zõ al kal ma zot tak ada tai (név, szü le té si hely, idõ, lak cím, név - jegy zé ki szám, al kal ma zás idõ tar ta ma), e) az ala pí tás idõ pont ja, f) a cég jegy zék be tör té nõ be jegy zés idõ pont ja, cég - jegy zék szám, g) a név jegy zék be tör té nõ fel vé tel idõ pont ja, h) a név jegy zék bõl tör té nõ tör lés idõ pont ja. (5) A tár sa ság a nyil ván tar tás ban sze rep lõ ada ta i nak meg vál to zá sá ról kö te les a ka ma rát a vál to zás tól szá mí tott 15 na pon be lül tá jé koz tat ni. (6) A nyil ván tar tás ból tör té nõ tör lést köve tõen a tár sa - ság ada ta it a te rü le ti ka ma ra 10 évig kö te les meg õriz ni. 320. A Kamtv. a kö vet ke zõ 55. -sal egé szül ki: 55. Fel ha tal ma zást kap a kormány arra, hogy a) a ka ma rák ha tás kö ré be tar to zó ügye ket, a ka ma rai ha tó sá gi el já rá sok rész le tes sza bá lya it, a ké re lem tar tal mát és mel lék le te it, a ha tá ro zat rész le tes tar tal mi kö ve tel mé - nye it, a nyil ván tar tá sok ve ze té sé nek mód ját, b) a ka ma rai ha tó sá gi el já rá sok el lá tá sá hoz szük sé ges fel té te le ket ren de let ben ha tá roz za meg. TIZENKETTEDIK FEJEZET A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör vény módosítása 321. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) 14. -ának (1) be kez dé se a kö vet - ke zõ c) pont tal egé szül ki: (Tör vény e tör vény ren del ke zé se i tõl el té rõ sza bá lyo kat ál la pít hat meg) c) az egész ség biz to sí tás pénz be li el lá tá sa i val be le ért - ve a bal ese ti el lá tá so kat is kap cso la tos el já rá sok ban ca) a jog ha tó ság ra, a ha tás kör re, az ille té kességre, cb) a ha tó ság dön té se i re, cc) a jog or vos la tok ra, cd) a vég re haj tás ra. 322. A Ket. 33. -a (3) be kez dé sé nek c) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az ügy in té zé si ha tár idõ be nem szá mít be:) c) a hi ány pót lás ra, illetve a tény ál lás tisz tá zá sá hoz szük sé ges ada tok köz lé sé re irá nyuló fel hí vás tól az annak tel je sí té sé ig ter je dõ idõ, 323. A Ket. 41. -a a kö vet ke zõ (9) be kez dés sel egé - szül ki: (9) A (8) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tás nak a ha tó sá gi köz ve tí tõ ne vé re, el ér he tõ sé gé re, ké pe sí té sé re, va la mint te vé keny sé gi kö ré re vo nat ko zó ada tai nyil vá no sak. 324. A Ket. 95. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (2) A jog or vos la ti el já rás ban e tör vény ren del ke zé se it az e fe je zet ben meg ha tá ro zott el té ré sek kel kell alkal - mazni. 325. A Ket. 98. -ának (2) és (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (2) Vég zés csak a ha tá ro zat el le ni fel leb be zés ben tá - mad ha tó meg, ki vé ve a (3) és (4) be kez dés ben, to váb bá a 109. (2) be kez dé sé ben sza bá lyo zott ese te ket. Tör vény az ön ál ló fel leb be zést egyéb ese tek ben is le he tõ vé te he ti. (3) Az el já rást fel füg gesz tõ, az el já rást meg szün te tõ, a ké rel met ér de mi vizs gá lat nél kül el uta sí tó, az el já rá si bír - sá got ki sza bó, va la mint a költ ség össze gé nek meg ál la pí tá - sa és a költ ség vi se lés tár gyá ban ho zott el sõ fo kú vég zés ellen ön ál ló fel leb be zés nek van he lye. 326. A Ket. 101. -a (3) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (A ha tá ro zat ak kor nyil vá nít ha tó fel leb be zés re te kin tet nél kül vég re hajt ha tó nak, ha) e) azt tör vény hon vé del mi, nem zet biz ton sá gi, köz - egész ség ügyi, jár vány ügyi, mun ka ügyi, mun ka biz ton sá gi, kul tu rá lis örök ség vé del mi, kör nye zet- vagy ter mé szet vé - del mi ok ból, to váb bá a köz ér de kû köz le ke dé si inf ra struk - tú ra ki ala kí tá sa, illetve az ener gia el lá tás fo lya ma tos biz to - sí tá sa ér de ké ben le he tõ vé te szi.

5262 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám 327. A Ket. 109. -ának (1) és (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az ügy fél, illetve a ki fe je zet ten rá vo nat ko zó ren - del ke zés te kin te té ben az el já rás egyéb részt ve võ je a ha tó - ság jog erõs ha tá ro za tá nak fe lül vizs gá la tát a ha tá ro zat köz - lé sé tõl szá mí tott har minc na pon be lül jog sza bály sér tés re hi vat ko zás sal kér he ti a köz igaz ga tá si ügyek ben el já ró ille - té kes bí ró ság tól a ha tá ro za tot hozó ha tó ság el le ni ke re set in dí tá sá val. A ke re set in dí tás ha tár ide jét tör vény el té rõ en is meg ha tá roz hat ja. (2) Ha tör vény alap ján a vég zés ellen ön ál ló fel leb be - zés nek van he lye, az ügy fél, to váb bá a ki fe je zet ten rá vo - nat ko zó vég zés ese té ben az el já rás egyéb részt ve võ je jog - sza bály sér tés re hi vat ko zás sal kez de mé nyez he ti a jog erõs vég zés bí ró sá gi fe lül vizs gá la tát. Az el sõ fo kú vég zés köz - vet le nül a bí ró ság elõtt tá mad ha tó meg, ha a vég zést olyan ha tó ság hoz ta, amely nek a kor mányt ide nem ért ve nincs fel ügye le ti szer ve, to váb bá ak kor, ha tör vény az ügy - ben az el sõ fo kú ha tá ro zat tal szem ben is ki zár ja a fel leb be - zést, és a ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la tát te szi le he tõ vé. A bí ró ság a vég zést nem pe res el já rás ban vizs gál ja felül. 328. A Ket. 121. -a (1) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (Az e fe je zet ben sza bá lyo zott el já rá sok so rán a dön tést meg kell sem mi sí te ni, ha) d) a köz igaz ga tá si dön tés tar tal mát bûn cse lek mény be - fo lyá sol ta, fel té ve hogy a bûn cse lek mény el kö ve té sét jog - erõs íté let meg ál la pí tot ta vagy ilyen íté let meg ho za ta lát nem a bi zo nyí tott ság hi á nya zár ja ki, 329. (1) A Ket. 148. -ának (1) (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) Ha jog sza bály más ként nem ren del ke zik, a vég re - haj tást el ren de lõ szerv ké re lem re a vég re haj tás fel füg - gesz té sét ren del he ti el, ha a) a ha tó ság jog utód lás ese tén a kö te le zett ség tel je sí té si ha tár ide jét meg hosszab bít ja [16. (3) be kez dés], vagy b) a jo go sult ké rel mé re el ren delt vég re haj tás so rán a fel füg gesz tést a jo go sult kez de mé nye zi, c) fel füg gesz tést kü lö nös mél tány lást ér dem lõ kö rül - mény in do kol ja. (2) Az (1) be kez dés c) pont ja al kal ma zá sá ban kü lö nös mél tány lást ér dem lõ kö rül mény nek kell te kin te ni, ha a vég re haj tás fo ga na to sí tá sa a kö te le zett re az összes kö rül - mény mér le ge lé se alap ján arány ta la nul sú lyos kö vet kez - ménnyel jár na, így kü lö nö sen ha a kö te le zet tet rend kí vü li ese mény (ter mé sze ti csa pás, bal eset, be teg ség stb.) sújt ja vagy a vég re haj tás a kö te le zett és az el tar tot tak lét fenn tar - tá sát, a fog lal ko zás gya kor lá sát gá tol ja. E cí men nincs he - lye az el já rás fel füg gesz té sé nek, ha a vég re haj tás ha lasz tá - sa az el len ér de kû ügy fél ér de ke it sér ti vagy köz ér dek be üt - kö zik. (3) Ha a kü lö nös mél tány lást ér dem lõ kö rül ményt a vég - re haj tást fo ga na to sí tó szerv ész le li, azt az el já rás fel füg - gesz té se cél já ból ha la dék ta la nul köz li a vég re haj tást el ren - de lõ szerv vel. (4) A vég re haj tás ké re lem re vagy hi va tal ból fel füg - geszt he tõ, ha a) a vég re haj tás alá vont va gyon tárggyal kap cso la tos igény per van fo lya mat ban vagy a va gyon tár gyat a bí ró sá gi vég re haj tó más kö ve te lés vég re haj tá sa ér de ké ben elõbb le - fog lal ta, b) a kö te le zett bár mely jog cí men ese dé kes be vé te lé re vagy a va gyo ni hely ze té ben vár ha tó iga zol ha tó vál to - zás ra te kin tet tel a vég re haj tás szem pont já ból az el já rás fel - füg gesz té se cél sze rû, c) a fel ügye le ti szerv vagy a köz igaz ga tá si ügyek ben el já ró bí ró ság vál to zat lan tény ál lás mel lett új el já rás le - foly ta tá sát ren de li el, d) ha a kéz be sí té si vé le lem meg dön té sé re irá nyuló ké - rel met ter jesz tet tek elõ és a ké re lem ben elõ adott té nyek és kö rül mé nyek a ké re lem el fo ga dá sát va ló szí nû sí tik. (5) A vég re haj tás fel füg gesz té se kö te le zõ, ha a) az e tör vény ben sza bá lyo zott jog or vos lás so rán a fel - ügye le ti szerv vagy a köz igaz ga tá si ügyek ben el já ró bí ró - ság el ren de li, b) azt az ügyész a vég re hajt ha tó dön tés el le ni óvás ban in dít vá nyoz za, c) a vég re haj tás foly ta tá sa élet ve széllyel vagy hely re - hoz ha tat lan kár ral jár na, illetve az köz egész ség ügyi vagy köz biz ton sá gi ok ból szük sé ges, d) jog sza bály el ren de li. (2) A Ket. 148. -a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé szül ki: (8) A vég re haj tás fel füg gesz té sé nek el ren de lé sé tõl a fel füg gesz tés meg szün te té sé ig újabb vég re haj tá si cse lek - mény nem fo ga na to sít ha tó, ké se del mi pót lék nem szá mít - ha tó fel. A fel füg gesz tés sel min den ha tár idõ meg sza kad és a fel füg gesz tés meg szün te té sé vel újra kez dõ dik. 330. A Ket. 149. -ának (1) bekezdése a következõ f) és g) pont tal egé szül ki: (A vég re haj tást el ren de lõ szerv vagy fel ügye le ti szer ve a vég re haj tást vég zés sel meg szün te ti, ha) f) a vég re haj tást fo ga na to sí tó szerv a pénz kö ve te lést a pénz ügyi in téz mény re vagy a mun kál ta tó ra vo nat ko zó fe - le lõs sé gi sza bály alap ján [133. (5) be kez dés, 134. (3) be kez dés] vagy a kö te le zett tar to zá sa i ért kü lön tör vény alap ján helyt ál lás ra kö te le zet tel szem ben ér vé nye sí tet te, g) ha jogszabály a végrehajtás megszüntetését rendeli el. TIZENHARMADIK FEJEZET Záró rendelkezések 331. (1) A BM Köz igaz ga tás szer ve zé si és Köz szol gá - la ti Hi va tal (a továb biak ban: BM KKH) jog utó da a va gyo - ni jo gok és kö te le zett sé gek va la mint a va gyon nyi lat ko zat - tal, a köz igaz ga tás-szer ve zés sel és köz igaz ga tá si sze mély - zet po li ti ká val, köz szol gá la ti rend szer irá nyí tás sal, va la - mint köz igaz ga tá si mi nõ ség biz to sí tás sal kap cso la tos fel -

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5263 ada tok el lá tá sa, illetve a BM KKH-nál fog lal koz ta tott köz - tiszt vi se lõk kel kap cso la tos mun kál ta tói jo gok és kö te le - zett sé gek gya kor lá sa te kin te té ben a Bel ügy mi nisz té ri um. Ahol jog sza bály a va gyon nyi lat ko zat tal kap cso lat ban BM Köz igaz ga tás szer ve zé si és Köz szol gá la ti Hi va talt em lít, azon a Bel ügy mi nisz té ri u mot, ahol hi va tal ve ze tõt em lít, ott bel ügy mi nisz tert kell érteni. (2) A Ktv. 22/A 22/B. -ok ban meg ha tá ro zott, a Bel - ügy mi nisz té ri u mot, illetve a bel ügy mi nisz tert meg il le tõ fel adat- és ha tás kö rö ket a Bel ügy mi nisz té ri um szer ve ze - tén be lül mû kö dõ Va gyon nyi lat ko zat-nyil ván tar tó és El - len õr zé si Iro da (a továb biak ban: Iro da) lát ja el, illetve gya - ko rol ja. Az Iro da a bel ügy mi nisz ter köz vet len alá ren delt - sé gé ben, de fel adat kör ében füg get le nül mû kö dik, ön ál ló jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zik. Fel adat kör ében be - fo lyás tól men te sen, ön ál ló an jár el. Az Iro dá nál fog lal koz - ta tot tak más te vé keny ség vég re haj tá sá ba nem von ha tók be. Az Iro da mi nisz té ri u mi fõ osz tály ve ze tõi jog ál lá sú ve ze tõ je te kin te té ben a mun kál ta tói jo go kat a bel ügy mi - nisz ter gya ko rol ja. A bel ügy mi nisz ter az Iro da te vé keny - sé gét érin tõ egye di uta sí tást nem ad hat. 332. (1) E tör vény ren del ke zé se it a (2) (6) be kez - dés ben fog lalt ki vé tel lel a tör vény ha tály ba lé pé se után in dult ügyek ben és a meg is mé telt el já rás ban kell al kal - maz ni. (2) A ta lál má nyok sza ba dal mi ol tal má ról szóló 1995. évi XXXIII. tör vény e tör vény 206. -ával meg ál la pított 84/H. -ának (2) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke zést al kal - maz ni kell azok ra az euró pai sza ba dal mak ra is, ame lyek meg adá sát az Euró pai Sza ba dal mi Köz löny ben e tör vény ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en hir det ték meg, de az at tól szá - mí tott hat hó nap e tör vény ha tály ba lé pé sét köve tõen jár le. (3) A ta lál má nyok sza ba dal mi ol tal má ról szóló 1995. évi XXXIII. tör vény e tör vény 216. -ával me gál la pí tott 115/B. -ának (1) be kez dé sé ben em lí tett há rom hó na pos ha tár idõt e tör vény ha tály ba lé pé sé tõl kell szá mí ta ni, ha a kö zös sé gi nö vény faj ta-ol ta lom 2004. má jus 1-je és e tör - vény ha tály ba lé pé se kö zöt ti idõ szak ban szûnt meg. (4) A köz be szer zé sek rõl szóló 2003. évi CXXIX. tör - vénynek az e tör vény 268 285. -ával meg ál la pí tott ren - del ke zé se it az e tör vény ha tály ba lé pé se után ké rel me zett, kez de mé nye zett vagy hi va tal ból in dí tott jog or vos la ti el já - rá sok ra kell al kal maz ni. (5) A bí ró sá gi vég re haj tás ról szóló 1994. évi LIII. tör - vény e tör vény 114. -ával, a köz jegy zõk rõl szóló 1991. évi XLI. tör vény e tör vény 145. -ával meg ál la pí tott ren - del ke zé se it e tör vény ha tály ba lé pé sét köve tõen be nyúj tott pá lyá za tok el bí rá lá sa és e tör vény hatályba lépését köve - tõen elõ ter jesz tett át he lye zés irán ti ké rel mek in té zé se so - rán kell al kal maz ni. (6) E tör vény ha tály ba lé pé sé tõl a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény 95. -ának e tör vény 103. -ával meg ál la pí tott (5) és (6) be kez dé - sé ben fog lalt ren del ke zést a 2005. no vem ber 1-jét meg elõ - zõ idõ pont ban ki bo csá tott fi ze té si meg ha gyá sok ra is al kal - maz ni kell. 333. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü - li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény 56. -ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott tar to zás vég re haj tá sá ra a vég re haj tó szol gá la tok lét re jöt té ig az adó zás rend jé rõl szóló tör vény ren del ke zé se it kell al kal maz ni. 334. (1) A Ket. 131. -a (1) be kez dé sé nek ha tály ba lé - pé sé ig az épí tés ügyi- és az épí tés fel ügye le ti ha tó sá gok ál - tal jog erõ sen és vég re hajt ha tó an meg ál la pí tott bír sá gok (épí tés ügyi, épí tés fel ügye le ti, el já rá si) adók mód já ra be - haj tan dó köz tar to zás nak mi nõ sül nek, me lyet min den eset - ben az épí tés ügyi ha tó ság meg ke re sé sé re az ille té kes ál - lam i adó ha tó ság hajt be. (2) Az épí tés ügyi ha tó ság a (1) be kez dés sze rint be hajt - ha tat lan bír ság és annak a Ket. sze rint szá mí tott ké se del mi ka ma ta össze gé ig, az épí tés ügyi ha tó ság ja vá ra, az érin tett in gat lan ra jel zá log jo got je gyez tet be az in gat lan-nyil ván - tar tás ba. A be jegy zés re az épí tés ügyi ha tó ság nak a bír ság be hajt ha tat lan sá ga ese tén ho zott, a be jegy zést el ren de lõ jog erõs ha tá ro za ta alap ján ke rül sor. (3) Amennyi ben a be jegy zés alap já ul szol gá ló kö ve te - lést és ké se del mi ka ma tát meg fi ze tik, az összeg be ér ke zé - sé rõl szóló ér te sí tés vagy iga zo lás be mu ta tá sá tól szá mí tott 15 na pon be lül az épí tés ügyi ha tó ság ha tá ro za tot hoz a jel - zá log jog tör lé sé nek el ren de lé sé rõl, ame lyet annak jog erõ - re emel ke dé se után ha la dék ta la nul meg küld az ingat - lan-nyilvántartás ré szé re. 335. A mi nisz té riu mok és az or szá gos ha tás kö rû szer - vek a Ket. 27. -ának (5) be kez dé sé ben sza bá lyo zott együtt mû kö dé si meg ál la po dást köt het nek az irá nyí tá suk (fel ügye le tük) alá tar to zó szer vek re is ki ter je dõ ér vénnyel a kül föl di társ szer vek kel ha tó sá gi fel ada ta ik el lá tá sá nak elõ moz dí tá sá ra. 336. Ahol jog sza bály az ál lam igaz ga tá si el já rás ál ta lá - nos sza bá lya i ról szóló 1957. évi IV. tör vényt em lí ti, ott a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vényt, ahol ál lam - igaz ga tá si el já rást em lít, ott köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rást kell ér te ni. 337. (1) E tör vény a (2) (5) be kez dé sek ben meg ha tá - ro zott ki vé tel lel 2005. no vem ber 1-jén lép ha tály ba. (2) E tör vény 14. -ának (2) be kez dé se, 41 43. -a, a 331. -a, a 338. -ának 1. pont ja, to váb bá a 339. -ának 4. pont ja 2005. jú li us 15-én lép ha tály ba. (3) A mun ka vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény e tör vény 28. -ával meg ál la pí tott 82/C. -ának (5) be kez - dé se, a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997.

5264 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám évi LXXXI. tör vény e tör vény 99. -ával mó do sí tott 79. (2) be kez dé se, to váb bá e tör vény 134 137. -a és 155. -ának (2) be kez dé se 2006. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (4) E tör vény 231. -a, 245. -a, va la mint a véd je gyek és a föld raj zi áru jel zõk ol tal má ról szóló 1997. évi XI. tör vény e tör vény 229. -ával meg ál la pí tott 46/D. -ának (2) be kez dé se 2007. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba. (5) E tör vény 201. -a, 250. -a, 255. -a, va la mint a ta - lál má nyok sza ba dal mi ol tal má ról szóló 1995. évi XXXIII. tör vény e tör vény 199. -ával meg ál la pí tott 53/D. -ának (2) be kez dé se és e tör vény 217. -ával meg ál la pí tott 118. -ának (4) be kez dé se, to váb bá a for - ma ter ve zé si min ták ol tal má ról szóló 2001. évi XLVIII. tör vény e tör vény 249. -ával meg ál la pí tott 32/B. -ának (2) be kez dé se 2007. jú li us 1-jén lép ha tály ba. 338. E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg 1. a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény 22/A. -ának (7) be kez dé sé ben a Bel ügy mi nisz - té ri um Köz igaz ga tás szer ve zé si és Köz szol gá la ti Hi va talt (a továb biak ban: Hi va tal) szö veg rész he lyé be Bel ügy - mi nisz té ri u mot szö veg rész lép, 2. a pol gá rok sze mé lyi ada ta i nak és lak cí mé nek nyil - ván tar tá sá ról szóló 1992. évi LXVI. tör vény 5. (2) be - kez dé sé ben az ott ho ná ul hasz nál szö veg rész he lyé be az élet vi tel sze rû en ott ho ná ul hasz nál szö veg rész lép. 3. a mun ka vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény 82. -ának (5) be kez dé sé ben az ille té kes me gyei (fõ vá ro - si) szerv ve ze tõ je, szö veg rész he lyé be az ille té kes te rü - le ti szerv ve ze tõ je szö veg rész lép, 4. a bí ró sá gi vég re haj tás ról szóló 1994. évi LIII. tör - vény 256/A. -ának (1) be kez dé sé ben a 240/E. (1) (4) be kez dé se szö veg rész he lyé be a 240/F. (1) (4) be kez dé se szö veg rész lép, 5. a ta lál má nyok sza ba dal mi ol tal má ról szóló 1995. évi XXXIII. tör vény 49. -a (4) be kez dé sé nek má so dik mon - da tá ban, 62. -ának (2) be kez dé sé ben, 72. -ának (2) be - kez dé sé ben, 100. -a (2) be kez dé sé nek a) pont já ban és 114/S. -ának (2) be kez dé sé ben a ha tá ro zat szö veg rész he lyé be a dön tés szö veg rész, 53. -a (2) be kez dé sé nek a) pont já ban a ha tá ro za tok szö veg rész he lyé be a dön té - sek szö veg rész, 57. -ának (6) be kez dé sé ben, 84/S. -ának (9) be kez dé sé ben és 114/I. -ának (6) be kez - dé sé ben a ha tá ro zat tal szö veg rész he lyé be a vég zés sel szö veg rész, 86. -ának (1) be kez dé sé ben, 90. -a (1) be - kez dé sé nek a) pont já ban, 93. -ának (1) be kez dé sé ben és 100. -ának (1) be kez dé sé ben a ha tá ro za tá nak szö veg - rész he lyé be a dön té sé nek szö veg rész, 100. -ának (1) és (2) be kez dé sé ben a ha tá ro za tot szö veg rész he lyé be a dön tést szö veg rész, XI. fe je ze té nek cí mé ben a ha tá ro - za tá nak meg vál toz ta tá sa szö veg rész he lyé be a dön té se i - nek fe lül vizs gá la ta szö veg rész, 16. -ának (2) be kez dé sé - ben a (114/Z. ) szö veg rész he lyé be a (115/C. ) szö - veg rész, 97/A. -ában a [85. (5) bek.] szö veg rész he - lyé be a [85. (10) bek.] szö veg rész, va la mint 84/K. -ának (2) be kez dé sé ben a 84/H. (2) be kez dé sé - ben szö veg rész he lyé be a 84/H. (3) be kez dé sé ben szö veg rész lép, 6. a ter ve zõ- és szak ér tõ mér nö kök va la mint épí té szek szak mai ka ma rá i ról szóló 1996. évi LVIII. tör vény 3. (1) be kez dé sé ben, va la mint a 11. (2) be kez dés a) pont já - ban az ál lam igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza bá lya it szö - veg rész he lyé be a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol - gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya it szö veg rész lép, 7. a mun ka ügyi el len õr zés rõl szóló 1996. évi LXXV. tör vény 7. (8) be kez dé sé ben, a 8. (2) be kez dé sé ben a me gyei (fõ vá ro si) fel ügye lõ ség szö veg rész he lyé be te - rü le ti fel ügye lõ ség szö veg rész lép, 8. az atom ener gi á ról szóló 1996. évi CXVI. tör vény 8. -a (1) be kez dé sé nek har ma dik mon da tá ban a mó do sí - ta ni szö veg rész he lyé be a meg sem mi sí te ni szö veg rész lép, 9. a véd je gyek és a föld raj zi áru jel zõk ol tal má ról szóló 1997. évi XI. tör vény 42. -a (4) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban, 61/G. -ának (3) be kez dé sé ben, 62. -ának (2) be kez dé sé ben és 91. -a (2) be kez dé sé nek a) pont já ban a ha tá ro zat szö veg rész he lyé be a dön tés szö veg rész, 46. -ának (1) be kez dé sé ben a ha tá ro za tok szö veg rész he lyé be a dön té sek szö veg rész, 50. -ának (6) be kez dé - sé ben, 64/A. -ának (5) be kez dé sé ben és 71. -ának (2) be - kez dé sé ben a ha tá ro zat tal szö veg rész he lyé be a vég - zés sel szö veg rész, 61/G. -a (2) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban a ha tá ro zat tal szö veg rész he lyé be a dön - tés sel szö veg rész, 61/G. -a (2) be kez dé sé nek má so dik és har ma dik mon da tá ban a ha tá ro zat szö veg rész he lyé be a vég zés szö veg rész, 78. -ának (1) be kez dé sé ben, 81. -a (1) be kez dé sé nek a) pont já ban és 84. -ának (1) be kez dé - sé ben a ha tá ro za tá nak szö veg rész he lyé be a dön té sé - nek szö veg rész, 91. -ának (1) be kez dé sé ben a ha tá ro za - ta szö veg rész he lyé be a dön té se szö veg rész, 91. -ának (1) és (2) be kez dé sé ben a ha tá ro za tot szö veg rész he lyé - be a dön tést szö veg rész, XI. fe je ze té nek cí mé ben a ha - tá ro za tá nak meg vál toz ta tá sa szö veg rész he lyé be a dön - té se i nek fe lül vizs gá la ta szö veg rész, 88/A. -ában a [77. (5) bek.] szö veg rész he lyé be a [77. (10) bek.] szö veg rész, va la mint 61/D. -ának e tör vénnyel mó do sí - tott (8) be kez dé sé ben és 61/G. -ának (2) be kez dé sé ben az ügy dön tõ szö veg rész he lyé be az el já rást be fe je zõ szö veg rész lép, 10. a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény 22. -a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da - tá ban, va la mint a) pont já ban a mun ka nél kü li-já ra dék szö veg rész he lyé be a mun ka nél kü li-já ra dék, vál lal ko zói já ra dék szö veg rész, 71. -ának elsõ mon da tá ban a vizs - gá la tot szö veg rész he lyé be el len õr zést szö veg rész, to - váb bá má so dik mon da tá ban A vizs gá lat szö veg rész he - lyé be Az ellen õr zés szö veg rész, 73. -ának elsõ mon da - tá ban az elõ le get szö veg rész he lyé be az igény lõ ré szé re

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5265 vég zés ben elõ le get szö veg rész, 79. -a (4) be kez dé sé nek elsõ, va la mint má so dik mon da tá ban az ille té kes nyug díj - fo lyó sí tó szö veg rész he lyé be a nyug díj fo lyó sí tó szö - veg rész, 79. -ának (5) be kez dé sé ben az elõ nyug díj ban, kor en ged mé nyes nyug díj ban szö veg rész he lyé be a kor - en ged mé nyes nyug díj ban szö veg rész, 80. -ának (4) be - kez dé sé ben a fi ze té si meg ha gyás szö veg rész he lyé be a fi ze tés re kö te le zõ ha tá ro zat szö veg rész, 97. -ának (4) be kez dé sé ben a 95. (5) be kez dé sé nek szö veg rész he lyé be a 95. szö veg rész lép, 11. a for ma ter ve zé si min ták ol tal má ról szóló 2001. évi XLVIII. tör vény 36. -ának (5) be kez dé sé ben a ha tá ro - zat tal szö veg rész he lyé be a vég zés sel szö veg rész, 46. -ának (5) be kez dé sé ben és 48. -ának (3) be kez dé sé - ben a ha tá ro zat szö veg rész he lyé be a dön tés szö veg - rész, IX. fe je ze té nek cí mé ben a ha tá ro za ta i nak meg vál - toz ta tá sa szö veg rész he lyé be a dön té se i nek fe lül vizs gá - la ta szö veg rész, va la mint 33. -ának (1) be kez dé sé ben a 30 32. -ok ban szö veg rész he lyé be a 30 32/B. -ok - ban szö veg rész lép, 12. a kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé - rõl szóló 2001. évi C. tör vény 5. -a (6) be kez dé sé ben a Bel ügy mi nisz té ri um szö veg rész he lyé be a re gi o ná lis fej lesz té se kért és fel zár kóz ta tá sért fe le lõs tár ca nél kü li mi - nisz ter hi va ta la szö veg rész; 64. -a (5) be kez dé sé ben az iga zo lás szö veg rész he lyé be a ha tó sá gi bi zo nyít vány szö veg rész; a 64. -a (6) be kez dé sé ben az iga zo lás szö - veg rész he lyé be a ha tó sá gi bi zo nyít vány szö veg rész lép, 13. az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen lõ ség elõ - moz dí tá sá ról szóló 2003. évi CXXV. tör vény 15. -ának (3) és (4) be kez dé sé ben az ügy ben szö veg rész he lyé be a tör vénysértés te kin te té ben szö veg rész, 17. -ának (1) és (3) be kez dé sé ben a ha tá ro za ta szö veg rész he lyé be a ha - tá ro za ta és vég zé se szö veg rész, 17. -ának (2) be kez dé sé - ben a ha tá ro za tát szö veg rész he lyé be a ha tá ro za tát és vég zé sét szö veg rész, 17. -ának (3) be kez dé sé ben a ha - tá ro za tok ra szö veg rész he lyé be a dön té sek re szö veg - rész, az A per szö veg rész he lyé be Az el já rás szö veg - rész, 17. -ának (4) be kez dé sé ben A Fõ vá ro si Bí ró ság szö veg rész he lyé be A per ben a Fõ vá ro si Bí ró ság szö - veg rész lép, 14. a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta - lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 117. -ának (4) be kez dé sé ben a 115. (3) be kez dé sé nek b) d) pont ja szö veg rész he lyé be a 115. (4) be kez dé sé - nek b) e) pont ja szö veg rész, a 138. -ának (2) be kez dé sé - ben a ha tá ro zat ban szö veg rész he lyé be a dön tés ben szö veg rész, a 154. -a (2) be kez dé sé ben az el já rá si il le - ték szö veg rész he lyé be az el já rá si költ ség szö veg rész lép, és a 13. -ának (2) be kez dé se az f) a köz be szer zé sek - kel kap cso la tos jog or vos la ti el já rás ban szö veg résszel egé szül ki, 15. a ki sa já tí tás ról szóló 1976. évi 24. tör vényerejû ren - de let 19. -ának (1) be kez dé sé ben az ál lam igaz ga tá si úton jog or vos lat nak szö veg rész he lyé be a köz igaz ga tá si úton fel leb be zés nek szö veg rész lép. 339. E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti 1. a Pol gá ri Tör vény könyv ha tály ba lé pé sé rõl és vég re - haj tá sá ról szóló 1960. évi 11. tör vényerejû ren de let 29. -a, 2. a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény (a továb biak ban: Flt.) 7. -ának (5) be kez dé se, 50. -a (1) be kez dé sé nek i) pont já ban az ez utób bi te kin te té ben az 51. (1) be - kez dé sé nek a) pont já ba nem tar to zó szö veg rész, va la - mint az Flt. 50/A. -át köve tõen az A me gyei (fõ vá ro si) mun ka biz ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõ ség al cím, 3.,,a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény, va la mint az ezzel össze füg gõ tör vények jog har - mo ni zá ci ós célú mó do sí tá sá ról szóló 2003. évi XX. tör - vény 65. -a, 4. a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény 44. -ának (1) be kez dé sé ben a a Köz igaz ga tás - szer ve zé si és Köz szol gá la ti Hi va tal nál szö veg rész, a 80. (1) be kez dé sé nek i) pont já ban az illet ve a Hi va tal szer ve ze té re és mû kö dé sé re szö veg rész, 5. a föld ren de zõ és a föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény 7/A. -ának (6) be kez dé se, 9/B. -ának (4) be kez dé se, 11. -ának (3) (4) be kez dé se, 6. a bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vény 44. -ának (2) (4) be kez dé se, 7. a be ho zott kõ olaj és kõ olaj ter mé kek biz ton sá gi kész - le te zé sé rõl szóló 1993. évi IL. tör vény 43. -ának (3) be - kez dé se, 8. a ter mõ föld rõl szóló 1994. évi LV. tör vény 46. -ának (3) (4) be kez dé se, 69. -a (1) be kez dé sé nek b) pont ja, 9. a sza ba dal mi ügy vi võk rõl szóló 1995. évi XXXII. tör vény 27/D. -ának (2) be kez dé se és 29. -a (2) be kez dé - sé nek c) pont ja, 10. a ta lál má nyok sza ba dal mi ol tal má ról szóló 1995. évi XXXIII. tör vény 63. -ának (2) be kez dé se, va la mint 84/O. -a és az azt meg elõ zõ al cím, 11. az ál lat egész ség ügy rõl szóló 1995. évi XCI. tör vény 24. -ának (1) be kez dé se, 12. a köz rak tá ro zás ról szóló 1996. évi XLVIII. tör vény 9. (7) be kez dé se, 13. az er dõ rõl és az erdõ vé del mé rõl szóló 1996. évi LIV. tör vény 93. -ának (1) be kez dé se és (2) be kez dé sé - nek má so dik mon da ta, 14. a vad vé del mé rõl, a vad gaz dál ko dás ról, va la mint a va dá szat ról szóló 1996. évi LV. tör vény 87. -ának (1) be - kez dé se,

5266 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám 15. a ter ve zõ- és szak ér tõ mér nö kök, va la mint épí té szek szak mai ka ma rá i ról szóló 1996. évi LVIII. tör vény 44 50. -ai, 16. a véd je gyek és a föld raj zi áru jel zõk ol tal má ról szóló 1997. évi XI. tör vény 61/H. -a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta, 74. -a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta, 76/E. -ának (1) (3) be kez dé sei, 76/G. -a és az azt meg - elõ zõ al cím, 76/I. -ának (4) be kez dé se és 116/B. -ának (4) be kez dé se, 17. a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szóló 1997. évi XXXI. tör vény 123. -a, 24. -ának (6) be - kez dé se, 18. a ha lá szat ról és a hor gá szat ról szóló 1997. évi XLI. tör vény 44. -ának (3) be kez dé se, 19. az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör vény 49. -ának (3) be kez dé se, 53. -ának (1) be kez dé se és 62. -a (2) be kez dé sé nek m) pont ja, 20. a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény 67. -a, 78. -a, 79. -a (5) be kez dé sé - ben az elõ nyug dí jat, szö veg rész, 89. -ának (5) be kez - dé se, 91. -a (4) be kez dé sé nek elsõ mon da tá ban az és (3) szö veg rész, 93. -a (2) be kez dé sé nek elsõ mon da tá - ban az ille tõ leg fi ze té si meg ha gyás sal szö veg rész, va la - mint ugyan ezen be kez dés má so dik mon da ta, 93. -a (3) be kez dé sé ben az ille tõ leg a fi ze té si meg ha gyás és az ille tõ leg a fi ze té si meg ha gyást ki bo csá tó szö veg rész, 95. -a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban a,va la mint a nyug díjbiztosítási igaz ga tá si szerv nek a biz to sí tá si kö te le - zett ség tár gyá ban ho zott ha tá ro za tá val kap cso lat ban szö - veg rész, 21. a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény. 77. -ának (2) be kez dé se és a 62. -ának (4) be kez dé sé ben az alak sze rû szö veg rész, 22. a fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997. évi CLV. tör - vény 47. -a (4) be kez dé sé nek má so dik mon da ta, 23. a fo gya té kos sze mé lyek jo ga i ról és esély egyen lõ sé - gük biz to sí tá sá ról szóló 1998. évi XXVI. tör vény 23/D. -ának (1) be kez dé se, 24. az ügy vé dek rõl szóló 1998. évi XI. tör vény 15. -ának (3) be kez dé se, 25. az elekt ro ni kus alá írás ról szóló 2001. évi XXXV. tör vény 17. -ának (3) be kez dé se, 26. a for ma ter ve zé si min ták ol tal má ról szóló 2001. évi XLVIII. tör vény 60/I. -a, 27. a gaz da sá gi rek lá mok és az üz let fel ira tok, to váb bá egyes köz ér de kû köz le mé nyek ma gyar nyel vû köz zé té te - lé rõl szóló 2001. évi XCVI. tör vény 4. (3) be kez dé sé nek a) pont já ban az ál lam igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza bá - lya i ról szóló 1957. évi IV. tör vény (a továb biak ban: Áe.) elõ írásai sze rint szö veg rész, 28. a kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé - rõl szóló 2001. évi C. tör vény 9. -ának (4) be kez dé se, 29. a köz ve tí tõi te vé keny ség rõl szóló 2002. évi LV. tör - vény 8. -a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta és a 13. -t meg elõ zõ al cím ben a to vább kép zés ben való rész vé te li, szö veg rész, 30. a jogi se gít ség nyúj tás ról szóló 2003. évi LXXX. tör - vény 8. -ának (2) be kez dé se, va la mint 22. -a (1) be kez - dé sé nek b) és c) pont ja, 31. az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen lõ ség elõ - moz dí tá sá ról szóló 2003. évi CXXV. tör vény 14. -ának (2) be kez dé se, 32. a ki sa já tí tás ról szóló 1976. évi 24. tör vényerejû ren - de let 18. -ának (2) be kez dé sé bõl az (egy ha tá ro zat tal) szö veg rész. 340. (1) E tör vény ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha - tá lyát vesz ti 1. a föld ren de zõ és föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény ki egé szí té sé rõl szóló 1994. évi XXVII. tör vény 2. -a, 2. a föld ren de zõ és a föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1995. évi XV. tör vény 8 9. -a, 3. a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1996. évi CVII. tör vény 28. -a, 32. -a, 40. -ának (2) be - kez dé se, 4. a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény, va la mint a Bér ga - ran cia Alap ról szóló 1994. évi LXVI. tör vény mó do sí tá sá - ról szóló 1997. évi CXX. tör vény 27. -ának (1) be - kezdése, 5. a tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1998. évi LXXVII. tör vény 12 14. -ai, 6. a ter mõ föld rõl szóló 1994. évi LV. tör vény mó do sí - tá sá ról szóló 1999. évi XLVIII. tör vény 9. -a, 7. a föld ren de zõ és a föld ki adó bi zott sá gok ról szóló 1993. évi II. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi XLIX. tör vény 5. -a, 8. a pol gá rok sze mé lyi ada ta i nak ke ze lé sé vel össze füg - gõ egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi LXXII. tör vény 18. -ának (1) be kez dé se, 20. -ának (2) be kez dé - se, 24. -ának (3) be kez dé se, 9. az adók ra, já ru lé kok ra és egyéb költ ség ve té si be fi ze - té sek re vo nat ko zó egyes tör vények mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi XCIX. tör vény 125. -a, 10. az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5267 CXV. tör vény 29. -ának (2) be kez dé se, 35. -ának (2) be - kez dé se, 11. az ál lam szer ve zet re vo nat ko zó egyes tör vények, to - váb bá az in gat lan-nyil ván tar tás ról, az egész ség ügy rõl, va - la mint a ha lá szat ról és a hor gá szat ról szóló tör vények mó - do sí tá sá ról szóló 1999. évi CXIX. tör vény 30. -a, 12. egyes mun ka ügyi és szo ciá lis tör vények mó do sí tá - sá ról szóló 1999. évi CXXII. tör vény 38. -a, 40. -a, 13. a Ma gyar Köz tár sa ság 2001. és 2002. évi költ ség ve - té sé rõl szóló 2000. évi CXXXIII. tör vény 102. -ának (6) és (8) be kez dé se, 14. a bí ró sá gi vég re haj tás ról szóló 1994. évi LIII. tör - vény és a kap cso ló dó jog sza bá lyok mó do sí tá sá ról szóló 2000. évi CXXXVI. tör vény 119. -a, 15. a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2001. évi XXIV. tör vény 7. -a, 16. -a, 16. a ter mõ föld rõl szóló 1994. évi LV. tör vény mó do sí - tá sá ról szóló 2001. évi CXVII. tör vény 13. -a, 17. a gyer me kek vé del mé rõl és a gyám ügyi igaz ga tás ról szóló 1997. évi XXXI. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2002. évi IX. tör vény 85. -a, 18. a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény, va la mint a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má - nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2002. évi XVIII. tör vény 1. -a, 19. a ta lál má nyok sza ba dal mi ol tal má ról szóló 1995. évi XXXIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2002. évi XXXIX. tör vény 15. -a, 28. -a, 39. -a (1) be kez dé sé nek l) és o) pont ja, 20. a fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991. évi IV. tör vény, a mun ka vé de lem - rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény, a szak kép zé si hoz zá já - ru lás ról és a kép zé si rend szer fej lesz té sé nek tá mo ga tá sá ról szóló 2001. évi LI. tör vény, a fel nõtt kép zés rõl szóló 2001. évi CI. tör vény, a szo ciá lis igaz ga tás ról és szo ciá lis el lá tá - sok ról szóló 1993. évi III. tör vény, a Mun ka Tör vény köny - vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény, va la mint egyes más tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2002. évi LIII. tör vény 9. -a, 27. -a, 43. -ának (2) be kez dé se, 21. a gén tech no ló gi ai te vé keny ség rõl szóló 1998. évi XXVII. tör vény, va la mint az ál la tok vé del mé rõl és kí mé le - té rõl szóló 1998. évi XXVIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2002. évi LXVII. tör vény 32. -ának (2) be kez dé se, 22. az egyes szo ciá lis tár gyú tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2003. évi IV. tör vény 73. -a, 77 79. -a, 23. a sza ba dal mi ügy vi võk rõl szóló 1995. évi XXXII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2003. évi VI. tör vény 20. -a, 24. a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény, va la mint az ezzel össze füg gõ tör vények jog har - mo ni zá ci ós célú mó do sí tá sá ról szóló 2003. évi XX. tör - vény 64. -ának (3) be kez dé se, 25. az egyes ipar jog vé del mi és szer zõi jogi tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2003. évi CII. tör vény 18. -a, 20. -a, 34. -ának (1) be kez dé se, 35. -ának (2) és (3) be kez dé se, 39. -a, 40. -a, 98. -a, 102. -a, 107. -ának (2) be kez dé - se, 110. -ának c), g) és k) pont ja, 26. a fel nõtt kép zés rõl szóló 2001. évi CI. tör vény mó do - sí tá sá ról szóló 2003. évi CVI. tör vény 5. -ának (4) be kez - dé se, 10. -ának (1) be kez dé se, 27. az egyes föld mû ve lés ügyi ága za ti tör vények mó do - sí tá sá ról szóló 2003. évi CXII. tör vény 4. -a, 28. a ter ve zõ- és szak ér tõ mér nö kök, va la mint épí té szek szak mai ka ma rá i ról szóló 1996. évi LVIII. tör vény mó do - sí tá sá ról szóló 2004. évi XLVII. tör vény 10. -a, 29. a vad vé del mé rõl, a vad gaz dál ko dás ról, va la mint a va dá szat ról szóló 1996. évi LV. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2004. évi XCIV. tör vény 18. -a, 30. a Ma gyar Köz tár sa ság 2005. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2004. évi CXXXV. tör vény 110. -a, 31. a köz rak tá ro zás ról szóló 1996. évi XLVIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1998. évi LVIII. tör vény 5. -ának az 5. (1) be kez dé sét és (2) be kez dé sé nek c) pont ját meg ál la - pí tó ren del ke zé se, va la mint 10. -ának (1) be kez dé se, 32. a bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vény mó - do sí tá sá ról szóló 2004. évi CXXXVIII. tör vény 20. -ának (2) be kez dé sé ben a Bt. 44. -ának (3) és (4) be kez dé sét meg ál la pí tó rész e, va la mint a 20. (3) be kez dé se. (2) A köz rak tá ro zás ról szóló 1996. évi XLVIII. tör vény 9/A. -ának az e tör vény 76. -ával meg ál la pí tott (1) és (2) be kez dé se 2007. ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti. (3) A köz ve tí tõi te vé keny ség rõl szóló 2002. évi LV. tör - vény 4. -ának e tör vény 152. -ával meg ál la pí tott (3) be kez dé se, és a jogi se gít ség nyúj tás ról szóló 2003. évi LXXX. tör vény 39. -ának e tör vény 131. -ával meg ál - la pí tott (11) be kez dé se, a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el - lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény e tör vény 18. -ával meg ál la pí tott 5/A. -a, a fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997. évi CLV. tör vény 46. -ának e tör vény 110. -ával meg ál la pí tott (3) és (4) be kez dé se 2007. július 1-jén ha tá lyát vesz ti. (4) A tár sa da lom biz to sí tá si nyug el lá tás ról szóló 1997. évi LXXXI. tör vény 3. -ának az e tör vény 90. -ával meg ál la pí tott (4) be kez dé se 2008. ja nu ár 1-jén ha tá lyát vesz ti. (5) A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta - lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 79. -a (3) be kez dé sé ben a Az el já rás meg in dí tá sá ról szóló ér te - sí tés, illetve szö veg rész, a 123. -a (1) be kez dé sé nek má - so dik mon da tá ban a vagy a jog or vos lat ról szóló tá jé koz -

5268 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám ta tást nem tar tal maz za szö veg rész, to váb bá a 100. c) pont ja nem lép ha tály ba. (6) 2007. jú li us 1-jén a köz ve tí tõi te vé keny ség rõl szóló 2002. évi LV. tör vény 8. -a (1) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Nem mi nõ sül írás be li ké re lem nek a te le fax, to váb bá az elekt ro ni kus ügy in té zés sza bá lya i nak nem meg fe le lõ, az elekt ro ni kus hír köz lõ esz köz út ján be nyúj tott ké re lem. (7) 2006. ja nu ár 1-jé vel a jogi se gít ség nyúj tás ról szóló 2003. évi LXXX. tör vény 38. -ának (2) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) A tá mo ga tást az or szá gos hi va tal ál tal ke zelt, Jogi se gít ség nyúj tás el ne ve zé sû cél elõ irány zat (a továb biak - ban: cél elõ irány zat) ja vá ra kell meg fi zet ni: az or szá gos hi - va tal a cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá ról ne gyed éven te tá jé - koz tat ja az Igaz ság ügyi Mi nisz té ri u mot (a továb biak ban: mi nisz té rium). Mádl Fe renc s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke 2005. évi LXXXIV. tör vény a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. tör vény módosításáról* 1. (1) A sze ren cse já ték szer ve zé sé rõl szóló 1991. évi XXXIV. tör vény (a továb biak ban: Szjtv.) 1. -ának (5) be - kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:,,(5) Hír köz lõ esz kö zök és rend sze rek ál tal szer ve zett sze ren cse já ték ban való rész vé tel re aján la tok köz zé té te lé - hez a Sze ren cse já ték Fel ügye let (a továb biak ban: SZF) en - ge dé lye szük sé ges. Az en ge dély nél kü li sze ren cse já ték ban tör té nõ rész vé tel re vo nat ko zó aján la tok köz zé té te lé ben, illetve el fo ga dá sá ban a pénz ügyi szer ve ze tek és a hír köz - lé si szol gál ta tók nem mû köd het nek köz re, ilye nek hez nem nyújt hat nak tech ni kai tá mo ga tást. (2) Az Szjtv. 1. -a a kö vet ke zõ (6) (7) be kez dé sek kel egé szül ki:,,(6) Sze ren cse já ték ban a 16. sze rin ti nem fo lya ma - to san szer ve zett sor so lá sos já ték ki vé te lé vel 18 éven alu - li sze mé lyek nem ve het nek részt, va la mint a sze ren cse já té - kok hoz kap cso ló dó rek lám- vagy pro pa gan da te vé keny ség nem szó lít hat fel 18 éven alu li ak sze ren cse já té kok ban való rész vé te lé re. A sze ren cse já ték hoz kap cso ló dó rek lám nem te he tõ köz zé olyan saj tó ter mék ben, amely alap ve tõ en gyer mek-, illetve fi a tal ko rú ak hoz szól. A rek lám ti la lom meg sér té sé ért a rek lá mo zó, a rek lám szol gál ta tó és a rek - lám köz zé te võ je is fe le lõs. * A tör vényt az Or szág gyû lés a 2005. jú li us 4-i ülés nap ján fo gad ta el. (7) A kö te le zõ hi te le sí té sû sze ren cse já ték esz kö zök típusvizsgálatát és hi te le sí té sét a mé rés ügyi és a sze ren - cse já ték esz kö zök re vo nat ko zó jog sza bá lyok alap ján az Or szá gos Mé rés ügyi Hi va tal (a továb biak ban: OMH) végzi. 2. (1) Az Szjtv. 2. -a (4) be kez dé sé nek b) pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:,,[nem ad ha tó meg az en ge dély, ha] b) a ké rel me zõ, il le tõ leg ve ze tõ tiszt ség vi se lõ je és tag ja bün te tett elõ éle tû vagy a ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom éven be lül köz bi za lom el le ni (Btk. XVI. fe je zet III. cím), gaz da sá gi (Btk. XVII. fe je zet), va gyon el le ni (Btk. XVIII. fe je zet) bûn cse lek ményt, to váb bá til tott sze - ren cse já ték szer ve zé sé nek bûn cse lek mé nyét, illetve a ké - re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ két éven be lül tu laj don el le ni vagy pénz ügyi sza bály sér tést, a já ték és pénz nye rõ au to - ma ta üze mel te té sé re vo nat ko zó sza bá lyok meg sze gé se vagy til tott sze ren cse já ték ban való rész vé tel sza bály sér té - sét kö vet te el, (2) Az Szjtv. 2. -ának (5) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép: (5) Az SZF az en ge dély irán ti ké rel met el uta sít ja, ha a ké rel me zõ vel, illetve ve ze tõ tiszt ség vi se lõ jé vel és tag já val szem ben az adó ha tó ság a ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ 5 éven be lül jog erõ sen 1 mil lió fo rin tot meg ha la dó adó bír - sá got, vagy 500 ezer fo rin tot meg ha la dó mu lasz tá si bír sá - got sza bott ki, vagy a ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ 1 éven be lül a ké rel me zõ nek, illetve ve ze tõ tiszt ség vi se lõ - jé nek 1 mil lió fo rin tot meg ha la dó 30 na pon túli köz tar to - zá sa, vagy adó tar to zá sa volt. (3) Az Szjtv. 2. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép: (7) Nem foly tat ha tó kül föl dön szer ve zett sze ren cse já - ték ban tör té nõ rész vé tel re Ma gyar or szá gon ér té ke sí té si, szer ve zõ, köz ve tí tõ te vé keny ség, va la mint kül föl di sze - ren cse já ték hoz kap cso ló dó rek lám vagy pro pa gan da te vé - keny ség. A rek lám ti la lom meg sér té sé ért a rek lá mo zó, a rek lám szol gál ta tó és a rek lám köz zé te võ je is fe le lõs. 3. Az Szjtv. 3. -a (1) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:,,[a nem li be ra li zált sze ren cse já té kok szer ve zé sét] a) a 100%-ban a Ma gyar Ál lam tu laj do ná ban lévõ, sze - ren cse já ték-szer ve zõ te vé keny ség rend sze res foly ta tá sá ra lét re ho zott gaz dál ko dó szer ve zet (a továb biak ban: ál lam i já ték szer ve zõ), to váb bá az ál lam i já ték szer ve zõ ki zá ró la - gos tu laj do ná ban lévõ gaz da sá gi tár sa ság, illetve az ál lam több sé gi ré sze se dé sé vel mû kö dõ gaz dál ko dó szer ve zet vé - gez he ti, 4. Az Szjtv. 4. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5269 (1) A kon cesszi ós szer zõ dés meg kö té sé re a Ktv. 5. (1) be kez dé se sze rint nyil vá nos pá lyá za tot a pénz ügy mi - nisz ter írja ki. A kon cesszi ós pá lyá zat ki írá sá hoz az érin - tett te le pü lé si ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le té nek, Bu - da pes ten a fõ vá ro si ön kor mány zat köz gyû lé sé nek egyet ér - té se is szük sé ges. 5. Az Szjtv. 6. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A kon cesszió kö te les te vé keny ség foly ta tá sá ra a kon cesszi ós szer zõ dést alá író nak e tör vény kü lö nös ren - del ke zé se i ben meg ha tá ro zott olyan gaz da sá gi tár sa sá got kell ala pí ta nia, amely ben a tár sa ság meg ala ku lá sa kor és te - vé keny sé ge alatt is a rész vé nye k, üz let ré szek, il le tõ leg a sza va za tok több sé gé vel ren del ke zik és kö te le zett sé get kell vál lal nia arra, hogy a kon cesszi ós szer zõ dés ben meg ha tá - ro zott kö ve tel mé nye ket a gaz da sá gi tár sa ság ban tu laj do - nos ként ér vé nye sí te ni fog ja. 6. Az Szjtv. 7. -ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 7. (1) Az SZF a sze ren cse já ték-szer ve zés ál lam i tör - vényességi fel ügye le tét lát ja el, te vé keny sé gé nek cél ja a sze ren cse já ték-pi ac za var ta lan és ered mé nyes mû kö dé sé - nek, a já té ko sok ér de kei vé del mé nek, to váb bá a sze ren cse - já ték-pi ac cal szem be ni bi za lom erõ sí té sé nek ér de ké ben a sze ren cse já ték-szer ve zõk jog gya kor lá sá nak elõ se gí té se és a sze ren cse já ték piac fo lya ma tos fel ügye le te. (2) Az SZF fel ada ta a sze ren cse já ték-szer ve zés re vo nat - ko zó ké re lem alap ján en ge dé lyek ki adá sa, nyil ván tar tá sa, az en ge dély ben fog lal tak és a tör vény, va la mint a pénz mo - sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szóló tör vény ren del ke zé sei be tar tá sá nak el len õr zé se. (3) Az SZF a pénz ügy mi nisz ter fel ügye le te alatt mû kö - dõ or szá gos ha tás kö rû köz igaz ga tá si szerv, amely nek költ - ség ve té se a Pénz ügy mi nisz té rium fe je ze ten be lül el kü lö - ní tet ten sze re pel. (4) Az SZF élén el nök áll, aki nek mun ká ját 2 el nök he - lyet tes se gí ti. (5) Az el nök és a két el nök he lyet tes ki ne ve zé si és fel - men té si jo gát a pénz ügy mi nisz ter gya ko rol ja. Az el nök he - lyet te sek ki ne ve zé sé re az el nök ja vas la tot te het. (6) A pénz ügy mi nisz ter SZF fe let ti fel ügye le ti jog kö re a kö vet ke zõk re ter jed ki: a) ki ne ve zi és fel men ti az SZF el nö két, fe let te mun kál - ta tói jo go kat gya ko rol, b) ki ne ve zi és fel men ti az el nök he lyet te se ket, c) jó vá hagy ja az SZF szer ve ze ti és mû kö dé si, va la mint el len õr zé si sza bály za tát, d) az SZF el nö ké nek ne gyed éven ként el ké szí tett be szá - mo ló ja alap ján ér té ke li az SZF te vé keny sé gét, el len õriz he - ti az SZF ren del te tés sze rû mû kö dé sét, e) elõ ze tesen jó vá hagy ja az SZF éves költ ség ve té sé nek ter ve ze tét. 7. Az Szjtv. a kö vet ke zõ 7/A. -sal egé szül ki: 7/A. (1) Az SZF a ha tó sá gi en ge dé lye zé si, ellenõr - zési és bír sá go lá si el já rá sa so rán az e tör vény ben meg - határozott el té ré sek kel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a továb biak ban: Ket.) sze rint jár el az zal, hogy új ra fel vé te li és mél tá nyos sá gi el já rás nak, va la mint fi ze té si ked vez mény en ge dé lye zé sé nek nincs he lye. Az SZF ha tó sá gi en ge dé lye zé si, el len õr zé si és bír sá go lá si el - já rá sa i ban a Ket. 160 163. -ai ban fog lalt elekt ro ni kus ügy in té zés nem gya ko rol ha tó, a szak ha tó sá gi ál lás fog la lá - sok be szer zé se és a ha tó sá gok tól adat iga zo lás meg ké ré se ese tén azon ban az SZF al kal maz za az elekt ro ni kus ügy in - té zést. (2) Az SZF ha tá ro za tai ellen a bír sá got ki sza bó ha tá ro - zat ki vé te lé vel fel leb be zés nek he lye nincs. A bír sá got ki - sza bó ha tá ro zat ellen irá nyuló fel leb be zé se ket az SZF köz - vet len fe let tes szer ve bí rál ja el. (3) Az SZF a ké re lem el bí rá lá sá hoz elõ ír hat ja a ké re lem egyes ada ta i nak rész le te zé sét, ki egé szí té sét. Hi á nyo san be nyúj tott ké re lem ese tén, annak be ér ke zé sé tõl szá mí tott 15 na pon be lül az SZF in téz ke dik a hi ány pót lá si fel hí vás ki bo csá tá sá ról. (4) Az SZF a sze ren cse já ték szer ve zé sé nek en ge dé lye - zé se irán ti ké re lem el bí rá lá sá ról a ké re lem nek az SZF-hez tör tént be ér ke zé sé tõl szá mí tott 60 na pon be lül dönt. E tör - vény ha tá lya alá tar to zó ha tó sá gi en ge dé lye zé si, el len õr zé - si és bír sá go lá si el já rá sok meg in dí tá sa az ügy fél er rõl szóló ér te sí té sé nek mel lõ zé sé vel tör té nik. A ha tá ro zott idõ tar tam ra szóló en ge dély le já ra ti idõ pont ja elõtt ugyan - ar ra a te vé keny ség re vo nat ko zó új en ge dély ké re lem leg - fel jebb az en ge dély le já ra ta elõtt 100 nap pal be nyújt ha tó. (5) Az SZF az ügy fél kü lön ké rel mé re a já ték te rem és a pénz nye rõ au to ma ta en ge dé lye zé sét so ron kí vü li el já rás - ban, a ké re lem be ér ke zé sét kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül bí - rál ja el. A so ron kí vü li el já rás meg in dí tá sá ra irá nyuló ké - rel met az ügy fél pos tai úton vagy az SZF szék he lyén mû - köd te tett Köz pon ti Ügy fél szol gá la ti Iro dán ter jeszt he ti elõ. Ha a so ron kí vü li el já rás ke re té ben hi ány pót lás ra ke rül sor, az SZF a hi ány pót lás be ér ke zé sé tõl szá mí tott 3 mun - ka na pon be lül dönt. (6) Az SZF a 7. (1) (2) be kez dé se i ben meg je lölt fel - ada tok el lá tá sa ér de ké ben jo go sult a sze ren cse já ték-szer - ve zõ ve ze tõ tiszt ség vi se lõ jé nek, tag já nak, a sze ren cse já - ték-szer ve zõ vel mun ka vi szony ban vagy mun ka vég zés re irá nyuló egyéb jog vi szony ban álló, to váb bá a köz igaz ga - tá si ha tó sá gi el já rás ban ügy fél sze mé lyes ada ta i nak ke ze - lé sé re és fel dol go zá sá ra. Az SZF az el já rás ban olyan sze - mé lyes ada to kat ke zel het, ame lyek a fel ada tai el lá tá sa cél - já ból el en ged he tet le nek, így az érin tett ter mé sze tes sze - mély csa lá di és utó ne vét, szü le té si csa lá di és utó ne vét, szü le té si he lyét és ide jét, any ja szü le té si csa lá di és utó ne - vét, ál lam pol gár sá gát, be je len tett la kó he lyé nek, illetve azon tar tóz ko dá si he lyé nek ada ta it, ahol 3 hó nap nál to -

5270 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám vább tar tóz ko dik. Az SZF a sze mé lyes ada to kat az el já rás meg in dí tá sá tól az ala pul szol gá ló irat se lej te zé sé ig ke - zeli. 8. Az Szjtv. 9. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) Sze ren cse já ték csak jó vá ha gyott já ték terv alap ján szer vez he tõ. A sze ren cse já ték-szer ve zõ nek biz to sí ta nia kell a sze ren cse já ték kal össze füg gõ va la mennyi tud ni va ló (kü lö nö sen a sze ren cse já ték le bo nyo lí tá sá nak mód ja, a nye ré si esé lyek, a nye re mé nyek fel osz tá sá nak mód ja, fel - té te lei, át nem vett nye re mé nyek ke ze lé se) já té ko sok szá - má ra való nyil vá nos sá gát. A sze ren cse já ték-szer ve zõ nek fel kell hív nia a fi gyel met a túl zás ba vitt sze ren cse já ték ár - tal ma i ra, a szen ve dély be teg ség ki ala ku lá sá nak ve szé lyé re. A sze ren cse já ték-szer ve zõ az ér té ke sí tõ he lyen kö te les ilyen tar tal mú tá jé koz ta tó hir det mé nyek elhelyezésére. 9. Az Szjtv. 11. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 11. (1) A sze ren cse já ték szer ve zé sé nek en ge dé lye zé - sé ért, el len õr zé sé ért, az SZF ál tal vég zett egyes igaz ga tá si szol gál ta tá sok igény be vé te lé ért igaz ga tá si-szol gál ta tá si dí jat kell fi zet ni. Az en ge dély irán ti ké re lem re in dult el já - rá sok ban az el já rás meg szün te té se vagy a ké re lem el uta sí - tá sa ese tén az igaz ga tá si-szol gál ta tá si dí jat nem kell vissza té rí te ni. (2) A sze ren cse já ték-szer ve zõ te vé keny ség re jo go sí tó en ge dély irán ti, a já ték terv fe lül vizs gá la tá ra, to váb bá a já - ték terv mó do sí tá sá ra irá nyuló ké re lem be nyúj tá sá val egy - ide jû leg kü lön fel hí vás nél kül kell az igaz ga tá si-szol - gál ta tá si dí jat kész pénz-át uta lá si meg bí zás sal vagy át uta - lás sal meg fi zet ni. (3) A sze ren cse já té kot és aján dék sor so lást szer ve zõ mû - kö dé sé nek fel ügye le ti el len õr zé sé ért fo lya ma tos sor so lá - sos já ték és to ta li za tõ ri rend sze rû fo ga dás, buk mé ke ri rend sze rû fo ga dás, pénz nye rõ au to ma ta üze mel te té se, já - ték ka szi nó üze mel te té se ese tén ne gyed éven ként a tárgy - ne gye dé vet kö ve tõ hó 15. nap já ig, nem fo lya ma tos sor so - lá sos já ték és nem fo lya ma tos fo ga dás, va la mint aján dék - sor so lás ese tén pe dig a sor so lást, illetve a fo ga dás alap já ul szol gá ló ese ményt meg elõ zõ 10 na pon be lül kell a dí jat meg fi zet ni. (4) A sze ren cse já ték szer ve zé sé re ki írt kon cesszi ós pá - lyá za ton való rész vé te lért fi ze ten dõ dí jat a kon cesszi ós pá - lyá zat be nyúj tá sá val egy ide jû leg kell meg fi zet ni. (5) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott igaz ga tá si-szol - gál ta tá si díj és a (3) be kez dés ben fog lal tak kö zül a nem fo - lya ma tos sor so lá sos já ték, illetve a nem fo lya ma tos fo ga - dás ese tén fi ze ten dõ fel ügye le ti el len õr zé si díj fi ze té si kö - te le zett ség erre irá nyuló fel hí vás el le né re tör té nõ el mu - lasz tá sa ese tén az SZF az el já rást meg szün te ti. (6) A szol gál ta tá sok igény be vé te lé ért fi ze ten dõ dí jak kö rét és mér té két, meg fi ze té sé nek rend jé vel kap cso la tos sza bá lyo kat az e tör vény vég re haj tá sá ra ki adott pénz ügy - mi nisz te ri ren de let ál la pít ja meg. (7) Az SZF díj be vé te lé bõl kell fe dez ni a kon cesszi ós pá lyá za tok ki írá sá nak és el bí rá lá sá nak költ sé ge it is. (8) A já té kost meg il le tõ, de át nem vett nye re mé nyek össze gét a szer ve zõ kö te les a nye re mény át vé te lé re nyit va álló ha tár idõ le jár tát kö ve tõ hó nap 20. nap já ig já ték adó cí - mén be val la ni és a köz pon ti költ ség ve tés be be fi zet ni. Tárgy nye re mény-sor so lás ese tén a szer ve zõ a nye re mény - tárgy for gal mi ér té két fi ze ti be. (9) A (8) be kez dés ren del ke zé se it meg fele lõen al kal - maz ni kell ab ban az eset ben is, ha a ki sor solt, de át nem vett nye re mé nyek új bó li fel hasz ná lá sát jog sza bály meg ha - tá ro zott ha tár idõn be lül le he tõ vé te szi. Eb ben az eset ben a (8) be kez dés sze rin ti adó kö te le zett sé ge ket a fel hasz ná lás - ra nyit va álló ha tár idõt kö ve tõ, de leg ké sõbb a já ték meg - szû né sét kö ve tõ hó nap 20. nap já ig kell tel je sí te ni. (10) A já té ko sok ré szé re meg hir de tett, de a (8) (9) be - kez dé sek ben fog lal tak tól el té rõ, bár mely ok ból ré szük re át nem adott, vagy nye re mé nyek cél já ra fel nem hasz nált nye re mé nyek ér té két vagy össze gét a nye re mény alap fel - hasz ná lá sá ra vo nat ko zó ha tár idõ le jár tát, illetve a já ték meg szû né sét kö ve tõ hó nap 20. nap já ig a szer ve zõ nek já - ték adó cí mén be kell val la nia és be kell fi zet nie. 10. (1) Az Szjtv. 12. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az SZF a sze ren cse já ték-szer ve zõt, illetve az e tör - vény ha tá lya alá tar to zó te vé keny sé get foly ta tó bár mely szer ve ze tet vagy sze mélyt, va la mint a szer ve ze tek ve ze tõ - jét vagy ve ze tõ tiszt ség vi se lõ jét a (2) (3) be kez dé sek ben fog lal tak sze rin ti bír ság meg fi ze té sé re kö te le zi. (2) Az Szjtv. 12. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) A bír ság a) 50 ezer fo rint tól 500 ezer fo rin tig ter jed het a 9. (3) be kez dé sé be, a 16. (2) be kez dé sé be, a 17. (1) (2) be kez dé se i be, a 18. (1) be kez dé sé be, az aján dék - sor so lást szer ve zõ vel szem ben a 23. -ba és a 36. (3) be - kez dé sé be, b) 100 ezer fo rint tól 1 mil lió fo rin tig ter jed het a sze ren - cse já ték-szer ve zõ vel szem ben az 1. (6) be kez dé sé be, a 9. (2) be kez dé sé be, a 11. (8) (10) be kez dé se i be, a 17. (3) (4) be kez dé se i be, a 26. (2), (7), (12) be kez dé se i be, a 27. (9) és (11) be kez dé se i be, va la mint a pénz mo sás meg - elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szóló tör vény, to váb bá az egyes sze ren cse já té kok en ge dé lye zé sé vel, le bo nyo lí tá - sá val és el len õr zé sé vel kap cso la tos fel ada tok vég re haj tá - sá ról szóló pénz ügy mi nisz te ri ren de let ren del ke zé se i be, c) 200 ezer fo rint tól 3 mil lió fo rin tig ter jed het a 9. (1) be kez dé sé be, az el len õr zé si díj meg nem fi ze té se ese - tén a 11. (1) be kez dé sé be, a 13. (1) be kez dé sé nek b) d) és f) pont ja i ba, a 18. (2) be kez dé sé be, a 19. (1) be kez - dé sé be, a 26. (15) be kez dé sé be, a 28. (1) (2) be kez dé - se i be és a 30. (4) be kez dé sé be,

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5271 d) 500 ezer fo rint tól 10 mil lió fo rin tig ter jed het az 1. (4) be kez dé sé be, a 2. (2) és (7) be kez dé se i be, a 26. (3) be kez dé sé be és a 30. (3) be kez dé sé be üt kö zõ te vé keny ség vagy mu lasz tás ese tén. (3) Az Szjtv. 12. -ának (7) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (7) A bír ság együt te sen, illetve a 13. (1) (3) be kez dé - se i ben fog lalt in téz ke dés mel lett is ki szab ha tó. Több bír - ság együt tes ki sza bá sa ese tén a bír sá gok együt tes össze ge meg ha lad hat ja a (3) be kez dés pont ja i ban meg ha tá ro zott egyes bír ság össze gek fel sõ ha tár át. 11. (1) Az Szjtv. 13. -ának (1) (2) be kez dé sei he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek: (1) A sze ren cse já ték-szer ve zõ en ge dé lyét az SZF leg - fel jebb 3 éves idõ tar tam ra vagy az aka dá lyok el há ru lá sá ig fel füg geszt he ti, ha a sze ren cse já ték-szer ve zõ a) az en ge dély ben fog lal tak tól el tér, vagy a jó vá ha - gyott já ték terv tõl en ge dély nél kül el tér, b) a sze ren cse já ték le bo nyo lí tá sá nak tisz ta sá gát ve szé - lyez te ti, c) az ál lam mal szem be ni kö te le zett sé gét nem tel je sí ti, d) a szá má ra elõ írt nyil ván tar tá si, könyv ve ze té si elõ - írásoknak nem tesz ele get, vagy ha mis ada tot tün tet fel, e) a jog sza bály ban fog lal ta kat is mé tel ten vagy sú lyo - san meg sze gi, f) az en ge dély ki adá sa után me rül fel olyan tény, adat vagy kö rül mény, amely az en ge dély ki adá sa kor lé te zett és e miatt az en ge dély meg ta ga dá sá nak lett vol na he lye. (2) Az (1) be kez dés ben fog lal tak meg va ló su lá sa ese tén az SZF a sze ren cse já ték-szer ve zõt, annak ve ze tõ it vagy ve ze tõ tiszt ség vi se lõ it a sze ren cse já ték-szer ve zõ te vé - keny ség tõl leg fel jebb 5 éves idõ tar tam ra, meg ha tá ro zott fel té tel be kö vet ke zé sé ig vagy akár vég le ge sen el is tilt hat - ja, ha a sze ren cse já ték-szer ve zõ az SZF fel hí vá sá ban fog - lal ta kat nem tel je sí ti, sú lyos vagy 2 éven be lül is mé tel ten azo nos tar tal mú jog sér tést kö vet el. Az el til tás pénz nye rõ au to ma ták üze mel te té se ese tén meg ha tá ro zott já ték te rem - ben foly ta tott sze ren cse já ték-szer ve zõi te vé keny ség re vo - nat ko zó an is al kal maz ha tó. (2) Az Szjtv. 13. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé - szül ki: (6) Ha az ügy fél a hi va tal ból in dí tott el já rás ban az SZF fel hí vá sa el le né re nem köz li az ér de mi dön tés hez szük sé - ges ada tot vagy va lót lan ada tot kö zöl, vele szem ben a Ket. 61. -ában fog lalt bír ság szab ha tó ki vagy az en ge dély vissza von ha tó. A bír ság is mé telt al ka lom mal is kiszab - ható. 12. Az Szjtv. 14. -ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 14. A sze ren cse já té kok faj tái: a) sorsolásos játék, b) nem sor so lá sos já ték, c) pénz nye rõ au to ma ta üze mel te té se, d) ka szi nó já ték, e) fo ga dás. 13. Az Szjtv. 23. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Aján dék sor so lás le bo nyo lí tá sa so rán a 11. (8) (10) be kez dé se it, a 15. (2) be kez dé sét, a 16. (2) be - kez dé sét és a 17 19. -okat meg fele lõen al kal maz ni kell az zal az el té rés sel, hogy pénz nye re mény sor so lá sá ra nincs le he tõ ség. 14. (1) Az Szjtv. 26. -ának (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (5) A já ték ter met az SZF az en ge dély ben I. vagy II. ka - te gó ri á ba so rol ja be. A II. ka te gó ri á ba tar to zó já ték te rem - ben leg fel jebb 2 db II. ka te gó ri á ba tar to zó pénz nye rõ au to - ma ta üze mel tet he tõ. (2) Az Szjtv. 26. -a (9) be kez dé sé nek b) pont ja és a be - kezdés utolsó mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:,,[pénz nye rõ au to ma ta üze mel te té sé re csak olyan gaz - da sá gi tár sa ság nak ad ha tó en ge dély, amely] b) az en ge dély meg adá sá ra irá nyuló ké re lem be nyúj tá - sá val egy ide jû leg, a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott össze gû igaz ga tá si-szol gál ta tá si díj meg fi ze té sét iga zol ta. A b) pont ban fog lalt igaz ga tá si-szol gál ta tá si dí jat a já - ték ka szi nók nem kö te le sek meg fi zet ni. (3) Az Szjtv. 26. -a a kö vet ke zõ (13) (19) be kez dé sek - kel egé szül ki: (13) Az SZF a pénz nye rõ au to ma ta mû kö dé sét az éven kén ti igaz ga tá si-szol gál ta tá si díj meg fi ze té se mel lett leg fel jebb 2 éves idõ tar tam ra en ge dé lye zi. A sze ren cse - já ték-szer ve zõ azon idõ tar tam 11. hó nap vé gé ig, amely re az igaz ga tá si-szol gál ta tá si dí jat meg fi zet te, kö te les a kö - vet ke zõ évre járó igaz ga tá si-szol gál ta tá si dí jat meg fi zet ni vagy ezen idõ pon tig a 12. hó nap utol só nap ján tör té nõ en - ge dély le adá si szán dé ká ról nyi lat koz ni. Ha a szer ve zõ ezen kö te le zett sé gét el mu laszt ja, az en ge dély a 12. hó nap utol só nap ján ér vé nyét veszti. (14) Az SZF az ál ta la ki ál lí tott pénz nye rõ au to ma ta- és já ték te rem-en ge dé lye ket az SZF szék he lyén mû köd te tett Köz pon ti Ügy fél szol gá la ti Iro dán, te rü le ti fel ügye lõ sé ge - ken és az SZF hi va ta los hon lap ján köz zé tett hir det mény út ján kö te les kö zöl ni. A 13. (4) be kez dé sé ben fog lal tak ki vé te lé vel az SZF ál tal ki ál lí tott pénznyerõautomataengedélyeket azok köz lé sé tõl szá mí tott 6 hó na pon be lül, a já ték te rem-en ge dé lye ket pe dig 30 na pon be lül kö te les a sze ren cse já ték-szer ve zõ az SZF szék he lyén mû köd te tett Köz pon ti Ügy fél szol gá la ti Iro dán át ven ni. A ha tár idõk el - tel té vel át nem vett en ge dé lyek ér vény te len sé gét az SZF hi va tal ból meg ál la pít ja. (15) Ha a pénz nye rõ au to ma ta mû köd te té se nem fe le l meg a já ték terv nek, az en ge dély nek, va la mint a hi te les ál - la pot nak, az SZF a pénz nye rõ au to ma ta mû köd te té sét fel - füg gesz ti. Az SZF ak kor is kö te les a pénz nye rõ au to ma ta, illetve a já ték te rem mû köd te té sét fel füg gesz te ni, ha az en - ge dély a hely szí nen nem ta lál ha tó. Ha a já ték te rem ben a sze ren cse já ték-szer ve zõ en ge dély nél kül üze mel tet pénz -

5272 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám nye rõ au to ma tát, az SZF a já ték te rem en ge dé lyét fel füg - gesz ti, vagy az en ge délyt vissza von hat ja. (16) A já ték te rem mû kö dé se in dok lás nél kü li ké re - lem re meg sza kí tás nél kül leg fel jebb 270 nap idõ tar tam ra szü ne tel tet he tõ. A szü ne tel te tést az SZF nyil ván tar tás ba ve szi. A szü ne tel te tés nyil ván tar tás ba vé te lé nek rész le tes sza bá lya it az e tör vény vég re haj tá sá ra ki adott pénz ügy mi - nisz te ri ren de let ál la pít ja meg az zal, hogy szü ne tel te tés csak ab ban az eset ben kez de mé nyez he tõ, ha annak kez dõ idõ pont ját meg elõ zõ en a já ték te rem leg alább 60 na pot fo - lya ma to san üze mel, ide nem ért ve a já ték te rem-en ge dély elsõ fel vé te lét kö ve tõ 60 na pot. A kü lön pénz ügy mi nisz te - ri ren de let ben meg ha tá ro zott sze zo ná lis üze mel te tés nem mi nõ sül a já ték te rem szü ne tel te té sé nek. (17) Az üzem be he lye zett pénz nye rõ au to ma ta és a já - ték te rem jog sze rû bir tok lá sá nak iga zo lá sát az SZF a sze - ren cse já ték-szer ve zõ tõl a pénz nye rõ au to ma ta és a já ték te - rem mû köd te té sé nek en ge dé lye zett idõ tar ta ma alatt bár mi - kor kér he ti. Ha a sze ren cse já ték-szer ve zõ e kö te le zett sé gé - nek nem tesz ele get, az SZF az en ge délyt vissza von hat ja. (18) A sze ren cse já ték-szer ve zõ a 2. (4) be kez dé sé nek b) és d) pont ja i ban és az (5) be kez dés ben meg ha tá ro zott sze mé lyi meg fe le lõ sé gé nek fo lya ma to san fenn kell áll nia, annak meg lé tét az SZF kö te les el len õriz ni. Ha a sze ren cse - já ték-szer ve zõ e kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, az SZF meg ál la pít ja a sze ren cse já ték-szer ve zõ ré szé re ki ál lí - tott en ge dé lyek ér vény te len sé gét, a sze ren cse já ték-szer ve - zõi te vé keny ség meg szû né sét. (19) A pénz nye rõ au to ma ta a gyár tá sá nak idõ pont já tól szá mí tott 5 éven túl tel jes egé szé ben a hul la dék gaz dál ko - dás ról szóló 2000. évi XLIII. tör vény és annak vég re haj tá - si ren de le tei sze rint meg ha tá ro zott elekt ro ni kus be ren de - zés hul la dé ká nak mi nõ sül. 15. Az Szjtv. 27. -ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép: 27. (1) Az SZF a já ték ka szi nót I. vagy II. ka te gó ri á ba so rol ja be. I. ka te gó ri á ba tar to zó já ték ka szi nó nak mi nõ sül az a já ték ka szi nó, amely ben leg alább 100 db já tékés/vagy kár tya asz tal, va la mint leg alább 1000 db pénz nye - rõ au to ma ta üze mel. II. ka te gó ri á ba tar to zó já ték ka szi nó - nak mi nõ sül az a já ték ka szi nó, amely nem mi nõ sül I. ka te - gó ri á jú nak. II. ka te gó ri á jú já ték ka szi nó ban a já ték- és kár - tya asz ta lok, va la mint a pénz nye rõ au to ma ták üze mel te té - sén kí vül más ka szi nó já ték nem szer vez he tõ. (2) I. ka te gó ri á ba tar to zó já ték ka szi nót ki zá ró lag e cél - ból lét re ho zott leg alább 1 mil li árd fo rint, II. ka te gó ri á ba tar to zó já ték ka szi nót ki zá ró lag e cél ból lét re ho zott leg - alább 100 mil lió fo rint, a fõ vá ros ban és Pest me gyé ben üze mel te tett já ték ka szi nó vo nat ko zá sá ban leg alább 300 mil lió fo rint alap- vagy törzs tõ ké vel ren del ke zõ, az ál - lam több sé gi ré sze se dé sé vel mû kö dõ gaz dál ko dó szer ve - zet, az ál lam i já ték szer ve zõ ki zá ró la gos tu laj do ná ban lévõ gaz da sá gi tár sa ság és/vagy kon cesszi ós tár sa ság mû köd - tet het. (3) Já ték ka szi nó ki zá ró lag e célt szol gá ló épü let ben vagy erre a cél ra egyéb te vé keny ség tõl biz ton sá go san el - kü lö nít he tõ, zárt egy sé get al ko tó épü let rész ben mû köd het, ahol a já ték- és kár tya asz ta lok, pénz nye rõ au to ma ták, a sze ren cse já ték cél já ra szol gá ló esz kö zök és egyéb be ren - de zé sek biz ton sá gos el he lye zé se, a já té ko sok és a be ren de - zé sek el len õr zé se fo lya ma to san biz to sít ha tó. Já ték ka szi nó hír köz lõ esz köz és rend szer út ján nem mû köd tet he tõ. A já - ték ka szi nó mû köd te té se so rán ka szi nó já ték hír köz lõ esz - köz és rend szer út ján nem foly tat ha tó. (4) Az SZF az en ge dély ben meg ha tá roz za a já ték ka szi - nó ka te gó ri á ját, he lyét, mû kö dé si, lá to ga tá si fel té te le it, az egyes já ték faj tá kat, azok sza bá lya it, az egyes já té kok nál al kal maz ha tó leg ma ga sabb té te ket, a té tek és a nye re mé - nyek ará nyát, va la mint min den tényt, kö rül ményt vagy fel - té telt, amely a já ték ka szi nó biz ton sá gos üze mel te té sé hez szük sé ges. (5) A kon cesszi ós díj egy sé gen ként a) Bu da pes ten és Pest me gyé ben I. ka te gó ri á jú já ték ka - szi nó ese té ben éven te leg alább 600 mil lió fo rint, II. ka te - gó ri á jú já ték ka szi nó ese té ben éven te leg alább 350 mil lió forint, b) az a) pont ban fog lalt ki vé tel lel I. ka te gó ri á jú já ték - ka szi nó ese té ben éven te leg alább 500 mil lió fo rint, II. ka - te gó ri á jú já ték ka szi nó ese té ben éven te leg alább 50 mil lió forint. (6) Az (5) be kez dés a) b) pont ja i ban meg ha tá ro zott kon cesszi ós dí jat éven te va lo ri zál ni kell. A kon cesszi ót a kon cesszi ós díj meg fi ze té sét meg elõ zõ évi, a Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal ál tal köz zé tett éves fo gyasz tói ár in dex - szel meg nö vel ve kell ki szá mí ta ni és meg fi zet ni a tárgy év feb ru ár hó 15-éig. Ha a kon cesszi ós idõ tar tam év köz ben kez dõ dik meg, az adott évre a kon cesszi ós díj idõ ará nyos ré szét kell meg fi zet ni. (7) A kon cesszió idõ tar ta ma I. ka te gó ri á jú já ték ka szi nó ese té ben leg fel jebb 20 év, II. ka te gó ri á jú já ték ka szi nó ese - té ben leg fel jebb 10 év. (8) A pénz ügy mi nisz ter a já ték ka szi nó nak a já ték ban ér - de mi fel ada tot el lá tó al kal ma zot tai (a továb biak ban: a já - ték ka szi nó al kal ma zot tai) össze té te lé re, a ké pe sí tés fel té - te le i re, az egyes já té kok já ték sza bá lya i ra, a lá to ga tás fel té - te le i re, a já ték ka szi nó biz ton sá gá nak, va la mint pénz ke ze - lé sé nek el len õr zé sé re kü lön sza bá lyo kat ál la pít meg. (9) A sze ren cse já ték-szer ve zõk kö zül ki zá ró lag az e tör vény ben elõ ír tak nak meg fele lõen a já ték ka szi nó üze - mel te té sé re szóló kon cesszi ós jog gal ren del ke zõ sze ren - cse já ték-szer ve zõ, illetve kon cesszi ós tár sa ság és ál lam i já ték szer ve zõ jo go sult cég ne vé ben, hir de tés ben vagy bár - mi lyen más mó don a ka szi nó el ne ve zést, e fo ga lom össze - té te le it, jel zõs alak ját, to váb bá ro kon ér tel mû vagy ide gen nyel vû meg fe le lõ jét sze re pel tet ni. E kor lá to zás nem vo nat - ko zik a sze ren cse já ték-szer ve zõk szak mai és ér dek-kép vi - se le ti szer ve ze te i re. Ab ban a kér dés ben, hogy egy gaz da - sá gi tár sa ság e be kez dés alap ján jo go sult-e az itt meg je lölt el ne ve zés hasz ná la tá ra, az SZF ha tá roz.

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5273 (10) Az SZF kö te les a já ték ka szi nó mû kö dé sé hez a já - ték ka szi nó he lye sze rin ti te le pü lé si ön kor mány zat, a fõ vá - ros te rü le tén a ke rü le ti ön kor mány zat jegy zõ jé nek szak ha - tó sá gi ál lás fog la lá sát be sze rez ni. (11) A já ték ka szi nót 18 éven alu li ak nem látogat - hatják. 16. (1) Az Szjtv. 28/A. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Ló ver seny fo ga dás ki vé te lé vel to ta li za tõ ri rend sze - rû fo ga dást ki zá ró lag az az ál lam i já ték szer ve zõ szer vez - het, amely leg alább 1 mil li árd fo rint alap-(törzs-)tõ ké vel ren del ke zik és a fo ga dás szer ve zé sét meg elõ zõ en leg alább 5 évig az e tör vény ha tá lya alá tar to zó sze ren cse já ték(ok) szer ve zé sé vel fog lal ko zott. (2) Az Szjtv. 28/A. -a a kö vet ke zõ (5) (6) be kez dé sek - kel egé szül ki: (5) Buk mé ke ri rend sze rû fo ga dást az a 3. (1) be kez - dé se sze rin ti jogi sze mély szer vez het, amely leg alább 1 mil li árd fo rint alap-(törzs-)tõ ké vel ren del ke zik és a fo ga - dás szer ve zé sét meg elõ zõ en leg alább 5 évig az e tör vény ha tá lya alá tar to zó sze ren cse já ték(ok) szer ve zé sé vel fog - lal ko zott. (6) Buk mé ke ri rend sze rû fo ga dás ese tén a kon cesszió idõ tar ta ma leg fel jebb 20 év, a kon cesszi ós díj mér té ke éven te leg alább 200 mil lió fo rint, amely kon cesszi ós dí jat a 27. (6) be kez dé sé ben fog lal tak nak meg fele lõen éven te va lo ri zál ni kell. A ki adott kon cesszi ók szá ma egy ide jû leg leg fel jebb 2 le het. 17. (1) Az Szjtv. 29. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Ló ver seny fo ga dást ki zá ró lag e cél ból lét re ho zott, leg alább 100 mil lió fo rint alap- vagy törzs tõ ké vel ren del - ke zõ, a 3. (1) be kez dé se sze rin ti jogi sze mély szer vez het. A kon cesszió idõ tar ta ma leg fel jebb 20 év. (2) Az Szjtv. 29. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (3) A ki adott kon cesszi ók szá ma egy ide jû leg leg - feljebb 2 le het. 18. Az Szjtv. 30/A. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: 30/A. A fo ga dás nye re mény alap ja a fo ga dás ra fi ze - tett té tek összes sé ge. A buk mé ke ri rend sze rû fo ga dás ese - tén a nye re mény alap nak leg alább 75%-át, az ál lam i já ték - szer ve zõ ál tal szer ve zett to ta li za tõ ri rend sze rû fo ga dás nál a nye re mény alap leg alább 45%-át, a bel föl di to ta li za tõ ri rend sze rû agár- és/vagy ló ver seny fo ga dás nye re mény - alap já nak leg alább 68%-át nye re mé nyek cél já ra kell for dí - ta ni. E fel té te lek nek a buk mé ke ri rend sze rû fo ga dás ese tén éven te kell meg fe lel ni. A fo lya ma to san szer ve zett to ta li za - tõ ri rend sze rû fo ga dás ese té ben az SZF en ge dé lyez he ti a nye re mé nyek hal mo zó dá sát, annak kez dõ idõ pont já tól szá mí tott egy évig. 19. Az Szjtv. 32. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép: (3) A buk mé ke ri rend sze rû fo ga dás tisz ta já ték be vé te - lét csök ken te ni kell az ér vény te len fo ga dá sok miatt a tárgy hó nap ban vissza fi ze tett té tek össze gé vel. A buk mé - ke ri rend sze rû fo ga dás já ték adó ja az így csök ken tett tisz ta já ték be vé tel 20%-a. 20. (1) Az Szjtv. 33. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A pénz nye rõ au to ma ta já ték adó ja já ték he lyen ként a já ték ka szi nó ban üze mel te tett pénz nye rõ au to ma ta ki - vé te lé vel az I. és a II. ka te gó ri á ba tar to zó pénz nye rõ automaták ese tén havi 100 000 fo rint. A já ték adót min den meg kez dett hó nap után meg kell fi zet ni. (2) Az Szjtv. 33. -a a kö vet ke zõ (6) be kez dés sel egé - szül ki: (6) A sze ren cse já ték-szer ve zõ já ték adó-fi ze té si kö te le - zett sé ge a pénz nye rõ au to ma ta üze mel te té sé re jo go sí tó en - ge dély át vé te lét kö ve tõ nap tól ke let ke zik. 21. (1) Az Szjtv. 35. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A já ték ka szi nó já ték adó ja ide ért ve a já ték ka szi - nó ban üze mel te tett pénz nye rõ au to ma tát is ha az adó év - ben el ért tisz ta já ték be vé tel össze ge: 0 5 mil li árd fo rint 30 szá za lék, 5 mil li árd 1 fo rint 10 mil li árd fo rint 1 mil li árd 500 mil lió fo rint és az 5 mil li árd fo rin ton fe lü li rész 25 szá za lé ka, 10 mil li árd 1 fo rint tól 2 mil li árd 750 mil lió fo rint és a 10 mil li árd fo rin ton fe lü li rész 10 szá za lé ka. (2) Az Szjtv. 35. -a a kö vet ke zõ (3) (4) be kez dé sek kel egé szül ki: (3) A sze ren cse já ték-szer ve zõ a tárgy ha vi adó össze gét úgy ál la pít ja meg, hogy az adó év elsõ nap já tól a tárgy hó utol só nap já ig a tisz ta já ték be vé telt össze sí ti, ez után az (1) be kez dés ben fog lal tak alap ján meg ál la pít ja a tárgy ha vi adó össze gét és le von ja be lõ le az adó éven be lül a tárgy hó - na pot meg elõ zõ idõ sza kok ra meg fi ze tett adó össze gét. (4) A sze ren cse já ték-szer ve zõ a (3) be kez dés sze rint meg ál la pí tott adót a tárgy hó na pot kö ve tõ hó nap 20-áig vall ja be és fi ze ti meg. 22. (1) Az Szjtv. 36. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) Az SZF tör vényességi fel ügye le tet gya ko rol a sze - ren cse já té kok szer ve zé se fe lett. En nek ke re té ben fo lya ma - to san ellen õr zi, hogy a te vé keny ség a jog sza bá lyok nak, az en ge dé lyek nek, a já ték terv nek meg fe lel-e. (2) Az Szjtv. 36. -ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:

5274 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám (3) Az SZF jo go sult a sze ren cse já ték-szer ve zést, illetve az e tör vény ha tá lya alá tar to zó te vé keny sé get érin - tõ ki mu ta tá so kat, ada to kat, bi zony la to kat, vizs gá la ti anya - go kat bár mi kor be kér ni, azok ba be te kin te ni, illetve hely - szí ni vizs gá la tot tar ta ni. Az el len õr zött szer ve zet vagy sze - mély kö te les a te vé keny ség gel kap cso la tos adat szol gál ta - tás ra, va la mint kö te les biz to sí ta ni a te vé keny ség re vo nat - ko zó ha tó sá gi jel zé sek el len õr zé sé nek le he tõ sé gét. 23. Az Szjtv. 36/A. -a a kö vet ke zõ (3) be kez dés sel egé szül ki: (3) Az e tör vény 1. (6) be kez dé sé ben és 2. (7) be - kez dé sé ben fog lalt rek lám ti lal mak meg sér té se te kin te té - ben a Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség, illetve a me gyei (fõ vá ro si) fo gyasz tó vé del mi fel ügye lõ sé gek jár nak el a gaz da sá gi rek lám te vé keny ség rõl szóló tör vény sza bá lyai sze rint. 24. Az Szjtv. 37. -a a kö vet ke zõ 18. pont tal egé szül ki: 18. Ka szi nó já ték: a já ték ka szi nó já ték ter vé ben jó vá ha - gyott bár mely olyan sze ren cse já ték, ame lyet ki zá ró lag a já ték ka szi nó ban, az ott je len lé võk rész vé te lé vel, azon na li tét- és nye re mény fi ze tés mel lett szer vez nek. 25. (1) Az Szjtv. 38. -a (2) be kez dé sé nek e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:,,[fel ha tal ma zást kap a pénz ügy mi nisz ter, hogy] e) a pénz nye rõ au to ma ták, já ték au to ma ták, já ték ter - mek és já ték ka szi nók üze mel te té sé vel, a já ték ter mek szü - ne tel te té sé vel, va la mint (2) Az Szjtv. 38. -ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ g) pont tal egé szül ki:,,[fel ha tal ma zást kap a pénz ügy mi nisz ter, hogy] g) a sze ren cse já té kok szer ve zé sé nek en ge dé lye zé sé ért, el len õr zé sé ért, illetve az SZF ál tal vég zett egyes igaz ga tá si szol gál ta tá sok igény be vé te lé ért fi ze ten dõ igaz ga tá si-szol - gál ta tá si dí jak kal Záró rendelkezések 26. (1) E tör vény a (2) (5) be kez dé sek ben fog lalt ki - vé te lek kel 2005. no vem ber 1-jén lép ha tály ba. E tör vény el já rá si ren del ke zé se it a tör vény ha tály ba lé pé se után in - dult el já rá sok ban kell al kal maz ni. E tör vény ha tály ba lé pé - se kor már mû kö dõ já ték ka szi nók e tör vény sze rin ti ka te - gó ri á ba so ro lás nél kül, az e tör vény 15. -ával meg ál la pí - tott Szjtv. 27. -ának (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott II. ka te gó ri á jú já ték ka szi nók ra vo nat ko zó sza bá lyok alap - ján foly tat hat ják te vé keny sé gü ket. (2) E tör vény 20. -ának (1) be kez dé se 2005. szep tem - ber 1-jén lép ha tály ba. (3) E tör vény 15. -ával meg ál la pí tott Szjtv. 27. -ának (8) be kez dé se és e tör vény 22. -ának (1) be kez dé sé vel meg ál la pí tott Szjtv. 36. -ának (1) be kez dé se 2005. szep - tem ber 30-án lép ha tály ba. (4) E tör vény 10. -a az (5) be kez dés ben fog lal tak ki - vé te lé vel, 18 19. -ai, 20. -ának (2) be kez dé se és 21. -a 2006. ja nu ár 1-jé vel lép nek ha tály ba. (5) E tör vény 10. -ának (2) be kez dé sé vel meg ál la pí tott Szjtv. 12. -a (3) be kez dé sé nek b) pont já ban a (9) és szö veg rész és az e tör vény 15. -ával meg ál la pí tott Szjtv. 27. -ának (9) be kez dé se 2006. má jus 1-jé vel lép nek ha - tály ba. Ezen idõ pon tot köve tõen ki zá ró lag az e tör vény 15. -ával meg ál la pí tott Szjtv. 27. (9) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott sze ren cse já ték-szer ve zõk, va la mint azok szak mai ér dek-kép vi se le ti szer ve ze tei jo go sul tak a ka szi - nó el ne ve zés hasz ná la tá ra. (6) E tör vény (1) be kez dés sze rin ti ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a gaz da sá gi rek lám te vé keny ség rõl szóló 1997. évi LVIII. tör vény 6. -a a kö vet ke zõ új (5) be kez - dés sel egé szül ki: (5) Ti los köz zé ten ni olyan rek lá mot, amely kül föl dön szer ve zett sze ren cse já ték hoz vagy aján dék sor so lás hoz kap cso ló dik. 27. (1) E tör vénynek a 26. (1) be kez dé se sze rin ti ha - tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az Szjtv. 2. -a (1) be kez dé sé nek má so dik mon da ta, az Szjtv. mel lék le te, a gaz da sá gi sta bi li zá ci ót szol gá ló egyes tör - vénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. tör vény 13. -a, 15. -ának (3) be kez dé se és 27. -a (4) be kez dé sé - nek e) pont ja, a sze ren cse já ték szer ve zé sé rõl szóló 1991. évi XXXIV. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1997. évi XCIX. tör - vény 9. -a, a Ma gyar Köz tár sa ság 1999. évi költ ség ve té sé rõl szóló 1998. évi XC. tör vény 75. -ának (2) be kez dé se, a Ma gyar Köz tár sa ság 2000. évi költ ség ve té sé rõl szóló 1999. évi CXXV. tör vény 84. -ának (4) be kez dé se, 94. -a (1) be kez dé sé nek h) pont já ban a 27. -a (2) be kez - dé sé nek utol só mon da ta és a 27. (8) be kez dé se, szö veg - rész, a Ma gyar Köz tár sa ság 2000. évi költ ség ve té sé nek vég re haj tá sá ról szóló 2001. évi LXXV. tör vény 27. -ának (5) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. (2) E tör vénynek a 26. (4) be kez dé se sze rin ti ha tály ba - lé pé sé vel egy ide jû leg a gaz da sá gi sta bi li zá ci ót szol gá ló egyes tör - vénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. tör vény 23. -a, a Ma gyar Köz tár sa ság 1999. évi költ ség ve té sé rõl szóló 1998. évi XC. tör vény 75. -ának (4) (5), (8),

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5275 (11) be kez dé sei, va la mint a (12) be kez dé sé bõl az Szjtv. 35. -ának (1) be kez dé sét mó do sí tó szö veg rész, a Ma gyar Köz tár sa ság 2000. évi költ ség ve té sé nek vég re haj tá sá ról szóló 2001. évi LXXV. tör vény 27. -ának (8) be kez dé se, a pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szóló 2003. évi XV. tör vény 19. -ának (2) (3) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. (3) E tör vénynek a 26. (1) be kez dé se sze rin ti ha tály ba - lé pé sé vel egy ide jû leg az Szjtv. 2. -a (4) be kez dé sé nek b) pont já ban a til - tott sze ren cse já ték ban való rész vé tel szö veg rész he lyé be a til tott sze ren cse já ték szö veg rész lép, az Szjtv. 26/A. -a után a 3. cím szö veg részt köve - tõen A já ték ka szi nó szö veg rész he lyé be a Ka szi nó já - ték szö veg rész lép, az Szjtv. 28/A. -a (4) be kez dé sé ben a 11. -ának (3) be kez dé se szö veg rész he lyé be a 11. -ának (8) be - kez dé se szö veg rész lép. (4) E tör vénynek a 26. (1) be kez dé se sze rin ti ha tály ba - lé pé sé vel egy ide jû leg az Szjtv. 1. -a (4) be kez dé sé ben a táv köz lé si esz kö zök és rend sze rek ki fe je zés he lyé be a hír köz lõ esz köz és rend szer ki fe je zés lép, az Szjtv. 21. -ában a táv köz lé si esz kö zök és rend sze rek ki fe je zés he lyé be a hír köz lõ esz köz és rend szer ki fe je zés lép, az Szjtv. 37. -a 17. pont já ban a táv köz lé si esz köz és rend - szer ki fe je zés he lyé be a hír köz lõ esz köz és rend szer ki - fe je zés lép. (5) Az Szjtv. 7/A. -a (1) be kez dé sé nek má so dik mon - da ta 2006. jú ni us 30-án ha tá lyát vesz ti. Mádl Fe renc s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke A Kormány tag ja i nak rendeletei A honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, az igazságügy-miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 26/2005. (VII. 11.) HM BM IM MeHVM együttes rendelete a szoros felügyelet alá helyezés végrehajtásának, valamint a katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom ellenõrzésének szabályairól szóló 46/2002. (X. 10.) HM BM IM MeHVM együttes rendelet módosításáról A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. -a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a leg fõbb ügyésszel egyet ér tés ben az ön kén tes had erõ ki - alakításával összefüggésben a szoros felügyelet alá helyezés végrehajtásának, valamint a katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom ellenõrzsének szabályairól szóló 46/2002. (X. 10.) HM BM IM MeHVM együt tes ren de le - tet (a továbbiakban: R.) a következõk szerint módosítjuk: 1. Az R. 8. -a (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: Az alá írás meg ta ga dá sát jegy zõ könyv ben kell rög zí - teni. 2. Az R. 11. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 11. (1) A ter helt szol gá la ti vi szo nyá nak a lak hely el - ha gyá si ti la lom tar ta ma alatt tör té nõ meg szün te té se idõ - pont já ról az állományille té kes pa rancs nok a szol gá la ti vi - szony meg szû né se elõtt leg alább tíz nap pal a lak hely el ha - gyá si ti lal mat el ren de lõ bí ró sá got, va la mint a vádirat benyújtása elõtt ügyészt értesíti. (2) Ha a ter helt szol gá la ti vi szo nyát az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ha tár idõ nél rö vi debb idõ alatt kell meg - szün tet ni, az állományille té kes pa rancs nok az (1) be kez - dés sze rin ti kö te le zett sé gét soron kívül teljesíti. 3. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép ha tály - ba, ezzel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R. 1. -ának b) pont ja, to váb bá d) pont já ban a had kö te les ka to na ese - té ben a had kö te les ka to nák szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIV. tör vény (a továb biak ban: Hkt.) 2. -ának a) pont já ban, szö veg rész, h) pont já ban a had kö te les ka - to na ese tén a fegy ve res szerv szer ve ze ti egy sé gén be lül, vagy az egyik szer ve ze ti egy ség tõl a má sik szer ve ze ti egy - ség be tör té nõ, szö veg rész, i) pont já ban a had kö te les ka - to ná nak az ere de ti szer ve ze ti egy sé gé tõl meg ha tá ro zott szol gá la ti fel adat tel je sí té se cél já ból más szer ve ze ti egy - ség hez való idõ le ges át irá nyí tá sa, j) pont já ban a had kö - te les ka to na ese tén a Hkt. 122. -ának (4) be kez dé sé ben, szö veg rész, 2. -ában a szo ros fel ügye let alá he lye zést (Be. 483. ), va la mint szö veg rész és a 3 7. -ai, va la mint az azt meg elõ zõ cím. Ju hász Fe renc s. k., hon vé del mi mi nisz ter Dr. Pet ré tei Jó zsef s. k., igaz ság ügy -m inis zter Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter Kiss Pé ter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

5276 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám A pénz ügy mi nisz ter 22/2005. (VII. 11.) PM rendelete a Vám tarifa Ma gya rá zat ról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM ren de let mó do sí tá sá ról A kö zös sé gi vám jog vég re haj tá sá ról szóló 2003. évi CXXVI. tör vény 82. -a (1) be kez dé sé nek n) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A Vám tarifa Ma gya rá zat ról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM ren de let 2. szá mú mel lék le te he lyé be az e ren de let mel lék - le te lép. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 10. napon lép hatályba. Dr. Ve res Já nos s. k., pénz ügy mi nisz ter

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5277 Melléklet a 22/2005. (VII. 11.) PM rendelethez [2. számú melléklet a 23/1990. (XII. 3.) PM rendelethez] A Vámegyüttm ködési Tanács Harmonizációs Rendszer Bizottságának áruosztályozási véleményei 0303 79 1. A (Raja nembe tartozó) rája uszonya, amelyet az állat testének jobb ill. bal oldalából szárny alakban nyertek. B r nélkül, fagyasztva mutatják be azokat, a sugár irányú porcokkal együtt. A halhús aránya 86 tömegszázalék, a porcoké 14 tömegszázalék. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 0402 99 1. S rített tej hozzáadott cukorral, folyékony halmazállapotban, amely körülbelül 51 % s rített tejet és 49 % szacharózt tartalmaz. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 0405 20 1. Kenhet vajzsírkeverék víz-olaj típusú emulzió formájában élelmiszer-ipari felhasználásra, amely 68,75 tömegszázalék vajolajból, 17 tömegszázalék cukorból, 13 tömegszázalék vízb l és 1,25 tömegszázalék kazeinb l áll. 2. Az élelmiszeriparban használatos vajzsír keverék, víz az olajban emulzió formájában, amely 70,4 (száraz anyagra számítva 97,8) tömegszázalék zsírt, 1,06 (száraz anyagra számítva 1,5) tömegszázalék fehérjét és 1,3 tömegszázalék tejcukrot tartalmaz, és nedvességtartalma 28,0 tömegszázalék. Ezt a kenhet tejkészítményt néha magas zsírtartalmú krémsajtnak is nevezik. A HR alkalmazásának 1. (a 4. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 2. (b) pontja) és 6. általános szabálya alapján. 3. Az élelmiszeriparban használatos vajzsír keverék, víz az olajban emulzió formájában, amely 72,5 (száraz anyagra számítva 98,8) tömegszázalék zsírt, 0,996 (száraz anyagra számítva 1,4) tömegszázalék fehérjét és 1,4 tömegszázalék tejcukrot tartalmaz, és nedvességtartalma 26,6 tömegszázalék. Ezt a kenhet tejkészítményt néha magas zsírtartalmú krémsajtnak is nevezik. A HR alkalmazásának 1. (a 4. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzés 2. (b) pontja) és 6. általános szabálya alapján. 0406 30 1. Ömlesztett sajt, amely porrá rölt sajtnak vajjal, tejsavó porával, nátrium foszfáttal és vízzel készített keverékéb l annak melegítésével és 2 kg tömeg tömbökbe történ öntésével készül. 0406 90 1. Két könny, lágy-érlelés, kerek Camembert sajt darabot tartalmazó termék (átmér je 7 cm, magassága 2 cm) kenyérmorzsával borítva és olajban el sütve, mindegyik fehér Mignon-papírba téve, mindez összecsomagolva m anyag fóliába és 2 adag áfonyadzsemmel kiegészítve.

5278 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 0604 99 1. Koszorú, kb. 20 cm átmér j, f leg növényi anyagokból (különösen szegf, cimetfa, bükkmag, feny és vörösfeny tobozból, bearanyozva is, és szárított levelekb l) áll, amelyeket csekély mértékben mesterséges alkotórészekkel (pl. textíliából készült m virággal, drótból álló virágszirom utánzattal) együtt állítanak össze, mindezeket az elemeket dróttal fogják össze, a drót végeit pedig egy kör alakú aljzatra rögzítik. (Lásd még a 6702 90/1. és a 6702 90/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 0813 20 1. Szilva, részben visszahidratálva a nedvességtartalom nem több mint 35 tömegszázalékáig; szorbinsavval stabilizálva; a szilvák kimagozottak, vákuumcsomagolásúak, azonnali fogyasztásra alkalmasak. 1517 90 1. Ligetszépe olaj hozzáadott E vitamin és tejzsírtartalommal, zselatin/glicerin kapszulákba kiszerelve és a kiskereskedelmi forgalmazás érdekében csomagolva, amely a diétás étrendet az olajban lév nélkülözhetetlen zsírsavakkal (különösen gammalinolénsavval) egészíti ki. 2. Emberi fogyasztásra alkalmas kevert zsírkészítmény, amely 80-90% kiolvasztott sertészsírt és 10-20% marhafaggyút tartalmaz. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 1602 41-t l 1602 49-ig 1. Sonkakonzerv: sonka (vagy más sertéshús), amelyet nátrium-nitrittel vagy páclével (amely víz, só, cukor, C vitamin, nátrium-tripolifoszfát, kálium-nitrát és nátrium-nitritb l áll) fecskendeztek be, vákuum csomagolással légmentesen konzervdobozba zárták és kb. 70 C h mérsékleten f zték; kis mennyiség hozzáadott zselatint is tartalmazhat. 1602 50 1. Elkészített (Micro-ready) szendvics sült hasáb burgonyával, amely hamburgerb l, sajtburgerb l vagy marhahúsból készült szendvicsb l áll, amelyek mindegyike 20%-ot meghaladó hústartalmú, a kiskereskedelmi forgalom számára sült hasáb burgonyával kiegészítve. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján. 1701 91 1. Kockacukor, amely legalább 99,7 % nádcukorból származó szacharózt és kis mennyiség, színez anyagként hozzáadott (szintén nád cukorból származó) karamellt tartalmaz. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 1702 90 1. Nagy tisztaságú melasz, amelyet a nyers cukornád levének hidrolízisével és evapolárálásával nyernek, f ként antibiotikumok el állításánál a mikroorganizmusok táptalajaként, valamint etilalkohol el állítására használják. 1704 90 1. Ginzeng tabletta négyszögletes alakú karamell cukorka (oldalhossza kb. 22 mm, vastagsága kb. 7 mm), amely er sen koncentrált ginzeng kivonatot (megközelít leg 50 mg-ot tablettánként), répacukrot (47 tömegszázalékot), növényi olajat, zselatint, emulgáló anyagot (gumiarábikumot), citromsavat, aszkorbinsavat, narancs illóolajat és színez anyagot tartalmaz. (Lásd még a 2106 90/7. és a 2205 10/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2. Cukorkaáru, két kisméret cukorkás zacskóból és egy újrafelhasználható m anyag adagolóból álló összeállítás, a kiskereskedelmi forgalom számára polietilén tasakban kiszerelve.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5279 1806 31, 1806 32 3. Torokpasztilla vagy köhögés elleni cukorka, amely alapvet en cukrot és ízesít anyagokat, úgymint mentolt, eukaliptol- vagy mentaolajat tartalmaz (másfajta hatóanyagok kivételével). 4. Cukorkaáru (karamella), amely cukrot, glukózt, vajat, növényi zsiradékot, tejport, sót, szójalecitint, malátakivonatot és ízesít anyagokat tartalmaz. A gyártó által összetev ként megadott nyomnyi mennyiség kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni. 5. Cukorkaáru (cukorka), amely cukrot, glukózt, citromsavat, pektint, almapépet, koncentrált kakaóízanyagot és más ízesít ket tartalmaz. A gyártó által összetev ként megadott nyomnyi mennyiség kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni. 6. Cukorkaáru (cukorka), amely cukrot, glukózt, tejsavat, mentolt és borsmenta olajat tartalmaz. A gyártó által összetev ként megadott nyomnyi mennyiség kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni. 7. Cukorkaáru (cukorka), amely cukrot, glukózt és ízesít anyagokat tartalmaz. A gyártó által összetev ként megadott nyomnyi mennyiség kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni. 8. Cukorkaáru (cukorka), amely cukrot, glukózt, tejsavat és más ízesít anyagokat tartalmaz. A gyártó által összetev ként megadott nyomnyi mennyiség kakaópor jelenlétét a vegyelemzés nem tudta kimutatni. 1. Cukorkaáru kakaótartalommal, kakaót nem tartalmazó cukorkaáruval különböz arányban keverve, keverékként közvetlen eladásra alkalmas dobozokban. 1806 90 1. Csokoládé bevonatú termék, kupolaalakú és kb. 3,5 cm átmér j, amely vékony (megközelít leg 1-2 mm-es) ostyarétegb l, kisméret szárított eperszeleteket tartalmazó töltelékb l áll, az egész tejcsokoládéval borítva. 2. Csokoládé-alapú összetett termék (Kinder-tojás), amely tojás alakú, csokoládé bevonatú küls, és cukrot, tejet és növényi zsírokat tartalmazó bels réteget tartalmaz. Ezen belül egy m anyag tokban meglepetést kelt kis játék (pl. összeszereletlen m anyag helikopter) található. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján.

5280 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 1901 20 1. Nem sütött (nyers) pizza, amely pizza tésztaalapból és feltétb l áll. A pizza nettó tömege 580 g és becsomagolták a kiskereskedelmi forgalom számára. Összetev i: búzaliszt, víz, sajt, margarin, gomba, (4,7 tömegszázalék) marhahús, hagyma, paradicsompüré, növényi (oliva) olaj, éleszt, só, cukor, lazító anyag, malátakivonat, részlegesen hidrogénezett növényi olaj, módosított keményít, fokhagyma és f szerek. Fogyasztás el tt a pizzát el melegített süt ben 15-20 percig, el melegítés nélkül 20-25 percig kell sütni. 1901 90 1. Élelmiszertermékek gyártásához használt készítmény, amely burgonyakeményít b l (88,5%), maltodextrinb l (8,5%), mononátrium glutamátból (2%) és sóból (1%) áll. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 2. Vanília illatú és íz tejszínhab, aeroszolos kiszerelésben, amely tehéntejb l készült tejszínt, invert cukor szirupot, kondenzált tejet, s rített tejet, glükózt, természetes aromát (vanília) és stabilizáló anyagot (E 407) tartalmaz. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 1904 20 1. Müzli típusú gabonapehely készítmény, amely pörköletlen gabonapelyhet (kb. 70%- ban), szárított gyümölcsöt, dióféléket, cukrot, mézet stb. tartalmaz, a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben. 1904 30 1. El f zött bulgur búza elkészített szem formában - melynek el állítása során a kemény búzaszemeket megf zik, kb. 14% nedvességtartalomig szárítják, a magburoktól megfosztják vagy hántolják, majd összetörik, durván rlik vagy zúzzák és végül nagy, illetve kis méret re rostálják. 1904 90 1. Nasi Nua (indonéziai mélyh tött rizsétel), mely el re f zött rizsb l (40%), marhahús csíkokból (10%), sokfajta zöldségb l és f szerb l áll. 2. Chow Ju Fan (kínai mélyh tött rizsétel), mely el re f zött rizsb l (37%), vagdalt sertéshúsból (10%), sokfajta zöldségb l, gyümölcsb l és f szerb l áll. 3. Rizotto (olasz mélyh tött rizsétel), mely el re f zött rizsb l (50%), kockára vágott füstölt sonkából (10%), sokféle zöldségb l és f szerb l áll. 4. Biryani (indiai mélyh tött rizsétel), mely el re f zött rizsb l (40%), csirkehúsból (10%), sokféle zöldségb l, gyümölcsb l és f szerb l áll. 1905 32 1. Csokoládé-bevonatú ostyatermék 9 cm hosszú, 1,8 cm széles és 0,8 vastag négyszögletes tábla alakban, mely egyetlen tejcsokoládéval borított 5-6 mm vastag sütött ostyarétegb l áll. 2. Pékáru (gofri), amely vízb l, búzalisztb l, tojásból, keleszt szerb l, cukorból, tejsavóporból és zsiradékból (általában szójaolajból) készül. Az összetev kb l kevert híg tésztát mintás ostyasüt formába öntik. A teljesen kisült terméket fagyasztják. Átlagos nedvességtartalma sütés után 48 %, fagyasztva pedig 45 %. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 1905 90 1. Friss (fagyasztott) sajttorta, amely 90 tömegszázalékban tejszínb l, krémsajtból, tejb l és cukorból készült tortakrémkeverékb l áll, amelyet (10 tömegszázaléknyi) vajból, lisztb l, cukorból és tojásokból készült kisütött tortalapra helyeztek. 2. Ropogós bacon ízesítés snack. Világosbarna négyszöglet, kissé hullámos lapocskák, a bacon megjelenését utánzó három sötét csíkkal, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Összetételük: búzaliszt (kb. 55%), burgonyaliszt (kb. 28%), burgonyakeményít (kb. 10%), manióka keményít (kb. 6%), só, karotin és ízesít anyagok. Olajban kisütött, közvetlenül fogyasztható termék. 3. Burgonyapor alapú tésztából készült ropogós pikáns élelmiszer termék, medve formára kiszerelve és a kiskereskedelmi forgalom számára csomagolva. Összetétele: (kb. 31%) burgonyapor, növényi olaj, keményít, átalakított keményít, só, cukor, emulgeáló szer (lecitin), éleszt kivonat és f szerek. Olajban kisütött fogyasztásra kész termék.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5281 2008 20 1. Szárított ananász, kocka, szelet vagy szabálytalan alakú darabok formájában, amelyet blansírozással (hirtelen forrázással), cukorszirupban történ ozmotikus víztelenítéssel és ezt követ en leveg n végzett víztelenítéssel nyernek. 2008 50 1. Feljavított, szárított sárgabarack, amelyet félbevágott friss gyümölcsb l nyernek, g z segítségével hámozva, kéndioxidot tartalmazó cukorszirupba mártva, szárítókereten és ezt követ en meghatározott nedvességtartalmú kb. 20% dehidrátorban szárítva; a cukortartalom kb. 71% (azaz a szárazanyag 90%-a). 2008 60 1. Gyümölcs alkoholban, mely armagnacból, cukorszirupból és természetes gyümölcskivonatokból álló folyadékban lév 4 db meggyb l áll, m anyag fedéllel ellátott 4 cl-es üvegekbe kiszerelve. 2008 99 1. Gyümölcs alkoholban, mely armagnacból, cukorszirupból és természetes gyümölcskivonatokból álló folyadékban lév egy db aszalt szilvából áll, m anyag fedéllel ellátott 4 cl-es üvegekbe kiszerelve. 2. Szárított papaja, kocka, szelet vagy szabálytalan alakú darabok formájában, amelyet blansírozással (hirtelen forrázással), cukorszirupban történ ozmotikus víztelenítéssel és ezt követ en leveg n végzett víztelenítéssel nyernek. 2101 12 1. Kávékivonaton alapuló készítmény, amely (a kávé leforrázását követ víztelenítéssel nyert) 98,5% oldható kávét és 1,5% szteviozidot (kalóriamentes édesít t) tartalmaz. 2101 30 1. Kávé-adalékanyag (hatásfokozó anyag), keser íz, durva, barna szín por, amely 93 tömegszázalék karamellt és 6 tömegszázalék ásványi sókat tartalmaz. 2103 90 1. Trasi és Blachan, amelyeket kizárólag bizonyos keleti ételek ízesítésére használnak, ezeket halakból vagy rák, rákféle állatokból (külön vagy összekeverve) nyerik, paszta alakjában állítják el, amely az el állítás során bekövetkez nagyfokú bomlás miatt elvesztette az 1604 és az 1605 vtsz. alá tartozó termékeknek megfelel jellegét. 2. Összetett ízesít anyagok, amelyeket egy állandó ízesít hatás elérésére szabványosítottak és az alábbi keverékekb l állnak: (i) a 9. Árucsoportba tartozó bizonyos f szerek, illetve aromatikus zöldségek teljes kivonata (pl.: a 0712 vagy a 12. Árucsoport), és (ii) a végleges felhasználásnak megfelel alapanyag (só, glukóz, gabonaliszt, porított kétszersült stb.), ezeket ételkészítményekhez f szerként, ízesít ként használják. 3. Mentaszósz, sötétzöld s r szuszpenzió, amely jelent s mennyiség apróra vágott mentalevelet tartalmaz. Összetétele: rekonstruált menta, ecet, cukor, só, stabilizáló anyag (xantán gumi), réz klorofillin, riboflavin (színez ) és víz. Üvegedényekbe csomagolták és közvetlenül, vagy ecet és cukor hozzáadásával hígított formában, bárányhúshoz vagy zöldségekhez ajánlják tálalni. 4. Keleti édes-savanyú mártás: vöröses szuszpenzió, amely látható méret (1-2 cm hosszú és 0,5-1 cm széles) zöldségdarabokat (kb. 25% zöld és piros csemegepaprikát, hagymát és sárgarépát) és gyümölcsöt (kb. 7% ananászt), cukrot, ecetet, paradicsompürét, módosított keményít t, fehérbort, sót, f szereket (beleértve a fokhagymát és a gyömbért is), állagjavítót (xantángumit), szójaszószt és vizet tartalmaz. Üvegekbe töltik (pl. 525 g tömegben) és azt ajánlják, hogy csíkokra vágott csirkehúshoz keverve, azzal együtt felmelegítve készítsék el. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 2106 10 1. Zsírtalanított szójaliszt fehérje koncentrátum; fehérjetartalma - szárazanyag-tartalomra számítva - kb. 69-71%, úgy nyerik, hogy zsírtalanított szójapehelyb l kivonják a fermentáló cukrot, eltávolítják az ellenanyagot, h kezelést alkalmaznak, majd rlik, rostálják. A koncentrátum nem texturált; emberi fogyasztásra, illetve takarmánynak is alkalmas. (Lásd még a 2304 00/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)

5282 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2106 90 1. Soványító (vagy hízás elleni) ételkészítmények, amelyek szénhidrátokat, guarlisztet, vitaminokat, citromsavat és színez anyagokat tartalmaznak. 2. Adalékanyag gabonaliszthez, amely B1-vitamint, nikotinsavat, vasat (ferrum reductum) és búzalisztet tartalmaz: a terméket a gabonalisztekhez igen kis mennyiségben (kb. 0,24 rész 1000 részhez) adagolják, azok vitamintartalmának javítása céljából. 3. Süt ipari adalékanyag, amely cukrot, mono- és diglicerideket és néha lefölözött tejb l készült port tartalmaz, és ezt különböz arányban (legfeljebb a késztermék 15-20%-áig) a süt ipari és cukrászati termékek el állításánál a liszthez vagy a tésztához adagolják. 4. Olyan készítmények, amelyeket tejjel történ összekeverés után közvetlenül italként fogyasztanak, finom por alakúak, amelyek lényegében cukorból, gyümölcsporból, kalciumfoszfátból és vitaminokból állnak. 5. Konyhakész (instant) élelmiszer, amely szójafehérje koncentrátumból (51%), kazeinátból (47,5%), szójalecitinb l (1%) és vanília illóolajból (0,5%) áll. 6. Élelmiszer adalékanyag, amely kalciumkarbonátot (kb. 50%) és kazeint (kb. 43%) tartalmaz. 7. Ginzeng-kapszula (egy-egy kapszula tömege kb. 650 mg), 100 mg szabványosított, er sen koncentrált ginzeng kivonatot, növényi olajat, oxidációgátlót (lecitint), emulgáló anyagot (glicerint), méhviaszt, színez anyagot (vasoxid) és vanília tinktúrát tartalmaz. (Lásd még az 1704 90/1. és a 2205 10/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8. Kombinált emulgáló és stabilizáló anyag finom por alakban, amely zselatint, mono-, diés tri- glicerin zsírsav észterek keverékét, glukózt (sz l cukor), nátrium-citrátot és karraginint tartalmaz, ezt a port kis mennyiségben (megközelít leg 2%) adalékanyagként használják hab állagú ételek és más tejtermék alapú édességek készítésénél a leveg s és szilárd állag elérése (javítása) érdekében. 9. Stabilizáló finom por alakban, amely szentjánoskenyér mézgát, karraginint, pektint, zselatint, glukózt (sz l cukor) és szójababfehérjét tartalmaz, ezt a port kis mennyiségben (megközelít leg 0,5%) adalékanyagként használják gyümölcsfagylalt készítésénél stabilizálóként. 10. Emulgáló (keményít komplexáló anyag) finom por alakban, amely f leg mono-, di- és tri-glicerin zsírsav észterek keverékéb l, maláta keményít b l és nátrium-kazeinátból áll, ezt a port kis mennyiségben (megközelít leg 0,5%) keményít alapú ételekhez adagolják. 11. Alacsony zsírtartalmú vaj néven ismert készítmény: 38,5% tejzsírt, 52,4% vizet, 5% nátrium-kazeinátot, kis mennyiségben sót, emulgeátorokat és s rít vagy kocsonyásító anyagot tartalmazó, kenyérre kenhet tejtermék. 12. Készítmény 51% finomított és hidrogénezett kókuszolaj és 49% lefölözött tejpor tartalommal, különböz ételkészítmények (pl. fagylalt, kekszek és cukrászáruk) el állításához. 13. Készítmény 70% vajzsír, 15% finomított és hidrogénezett kókuszolaj és 15% finom cukor tartalommal, kekszek, csokoládé és cukrászáruk gyártásához. 14. Készítmény 49% vajolaj, 44% lefölözött tejpor és 7% kókuszolaj tartalommal, a fagylaltiparban történ felhasználásra. 15. Sajtfondü, amely fehérborral, vízzel, keményít vel, cseresznyepálinkával és emulgeálószerrel kevert sajtból készült élelmiszer készítmény. 16. Készítmény, granulátum formájában, amely 94 tömegszázalékban cukorból (szaharózból és dextrózból) és ízesít növényi kivonatokból készült. Tartalmaz még aszkorbinsavat vagy citromsavat, esetleg mindkett t. Vízzel elkeverve italként (tea-ként) történ fogyasztásra szánták.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5283 17. Nikotinos rágógumi, 2 vagy 4 mg ioncserél gyantához kötött nikotint, glicerint, szintetikus polimert, nátrium-karbonátot, nátrium-hidrogén-karbonátot, szorbitolt és a dohányfüst ízét utánozó ízesít anyagokat tartalmazó drazsé formájában. A dohányzásról leszokni kívánók használják. 18. Nátrium-klorid és kálium-klorid keveréke (csomósodásgátló szerként) kis mennyiség magnézium-karbonáttal, a kiskereskedelmi forgalom számára 350 g nettó tömeg sószórókba vagy 1 grammos tasakokba kiszerelt formában. Ezt a terméket általában a sószegény diétára szorulók használják a konyhasó helyettesítésére. 19. Növényi tea, amely növényi részek, f szerek, algák és kálium-nátrium-tartarát keveréke, hashajtó, vizelethajtó és szélhajtó tulajdonságú és növényi forrázatok készítésére szolgál. 20. Aloe vera tabletta, m anyag dobozban (60 db tabletta) a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. 3% aloe vera port tartalmaz (0,11% aloinnal), valamint kalciumhidrogén-foszfát, tisztított talkum, magnézium-sztearát, hipromellóz és propilén-glikol köt anyagokat. Táplálékkiegészít ként használják. A termék csomagolásán és a szakirodalomban azt állítják, hogy növeli az ellenálló-képességet a közönséges náthával szemben és enyhíti az olyan panaszokat, mint a székrekedés és az emésztési zavar. 21. Szilárd, száraz élelmiszer készítmény, amely 69% cukrot, 29% tejport és 2% dextrint tartalmaz. Élelmiszer és italkészítmények el állítására használják. 22. C-vitamin készítmény (tablettánként 500 mg) a kiskereskedelmi forgalom számára 130 tablettát tartalmazó dobozba kiszerelve. Aszkorbinsavat, kukoricakeményít t, keresztkötés karboximetil cellulóz nátriumot, cellulózt, csipkebogyót, sztearinsavat, citrom bioflavonoid komplexet, magnézium sztearátot és acerolát tartalmaz. A címkéje szerint a termék nem szolgál semmiféle betegség diagnosztizálására, kezelésére, gyógyítására vagy megel zésére. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 23. Krémesít, nem tejalapú por, melyet tej helyettesít ként használnak meleg italokhoz, és amely 55 % glükóz szirupból, 22 % emulgeált szilárd növényi zsírból, 18 % sovány tejporból, 3 % vízb l és 2 % stabilizátorból (E340) áll. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 2202 90 1. szibaracknektár és kajszibaracknektár, amely zúzott és áttört (homogenizált), hámozott és kimagozott gyümölcsb l áll, és kb. ugyanolyan mennyiség cukorszirupot tartalmaz, közvetlenül italként használják. 2. Aloe vera gél, folyadék formájában, (1 literes) m anyag edényben, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. F alkotórésze az aloe vera gél, és olyan adalékokat tartalmaz mint a szorbitol, aszkorbinsav, citromsav, kálium szorbát, nátrium benzoát, papain, xantán mézga és tokoferol. Egészségmeg rz italként használják (naponta kétszer 60-120 ml-es adagban), és a termék csomagolásán, valamint a szakirodalomban azt állítják, hogy hatásos a magas koleszterinszint, az asztma, a gyomorfekély, a székrekedés, a megh lés, az emésztési zavarok és a hasmenés kezelésére. 3. Aloe vera ivógél (tiszta), folyadék formájában, (1 literes) m anyag edényben, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Tartalma 99,7% tiszta aloe vera gél, kis mennyiségben kálium szorbát, nátrium benzoát és citromsav. Egészségmeg rz italként használják (naponta kétszer 25-50 ml-es adagban), és segíti a szervezet ellátását a vitaminok széles skálájával, ásványi sókkal, enzimekkel és aminosavakkal. A termék csomagolásán és a szakirodalomban azt állítják, hogy növeli az ellenálló-képességet a közönséges náthával szemben és enyhíti az olyan panaszokat mint a székrekedés és az emésztési zavar. 4. Vizes elektrolit oldat (250 ml-es) m anyag edényben, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Dextrózt, fruktózt, gyümölcsaromát, kálium citrátot, nátrium-kloridot, színez anyagot és vizet tartalmaz. További hígítás vagy elkészítés nélkül kimért adagokban alkalmazzák csecsem k vagy kisgyermekek esetében a hasmenéskor vagy hányáskor elvesztett folyadék és ásványi anyagok pótlására.

5284 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2205 10 vagy 2205 90 1. Marsala alluovo, Marsala alla mandorla és Crema di Marsala alluovo elnevezés italok, Marsala bor alappal, tojással (vagy mandulával) és aromatikus anyagokkal ízesítve. 2205 10 2. Ginzeng tonik, 11,5 térfogatszázalék szeszfokú, folyékony, barnás folyadék, amely szabványosított, er sen koncentrált ginzengkivonatot (kb. 9 mg/ml), keser -narancs szirupot, szorbitot és friss sz l bort tartalmaz, és 250 ml-es üvegpalackokba szerelik ki. (Lásd még az 1704 90/1. és a 2106 90/7. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2208 30 1. Maláta whisky és gabona whisky körülbelül 60 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a palackozott whisky gyártásánál alapanyagként használnak, lágyított vízzel hígítják fel a kívánt alkoholtartalom beállítása érdekében. 2208 90 1. (Törölve) 2. Etanol vizes oldatai 40-100 ml-es palackokból álló készletbe kiszerelve, melyek mindegyike különböz növények, virágok, fák vagy ezek kombinációinak neveivel vannak felcímkézve, 20-27 térfogatszázalék alkoholtartalommal, mely tartalmaz összesen mintegy 1 tömegszázaléknyi cukrot, kozmaolajat és más illékony anyagokat, de nincs bennük kimutatható mennyiség növényi, virág vagy fából nyert kivonat. 2304 00 1. Zsírtalanított szójababliszt, fehérjetartalma - szárazanyag-tartalomra számítva - körülbelül 50%, úgy nyerik, hogy a szójababot hüvelyéb l kifejtik, g zzel h kezelik és oldószeres extrahációnak vetik alá, majd meg rlik. A liszt nem texturált; emberi fogyasztásra, illetve takarmánynak is alkalmas. (Lásd még a 2106 10/1. számú Áruosztályozási véleményt is.) 2308 00 1. Manióka gyökér pelletizálás el tti tisztításakor keletkez hulladék (pellet hulladék), amely a gyökér mosása és súrolása során válik ki és manióka szemcséket és szilíciumos homokot (kb. 44%) tartalmaz. 2. Repcemaghulladék, amely az olaj kivonását megel z tisztítás során keletkezik, ez repcemagot (f ként törött magokat) és nagy százalékban (50%) gyommagvakat, valamint egyéb más szennyez déseket tartalmaz, állati takarmányozásra használják. 2309 90 1. Kenyérb l készült liszt, amely emberi fogyasztásra alkalmatlan, száraz, rölt kenyérhulladékból áll, állati takarmányozásra használják. 2. Takarmány kiegészít k, ezek a 2936 vtsz. alá tartozó vitaminok és korpa megközelít leg egyenl arányú keverékei, amelyeket takarmány kiegészít ként használnak. 3. Takarmány készítésére használt termékek, amelyek dinátrium hidrogénortofoszfátot, kalcium hidrogénortofoszfátot és magnézium hidrogénortofoszfátot tartalmaznak, ezeket enyhén kalcinált dolomit foszforos savval, majd nátronlúggal történ kezeléssel nyerik. 4. Takarmányadalék, amely nyers, szabványosított, 1x10 9 bacilus per gramm tenyésztett laktobacilust tartalmaz, melyhez köt anyagként keményít t adtak; az állatok bélfert zésének megel zésére és az emésztés el segítésére használják. 5. Kolin-kloridot (megközelít leg 50 tömegszázalékban) tartalmazó készítmény por alakban, amelyet állatok élelmezésére használnak. 6. Állatok etetésére szolgáló takarmány, amely viv - vagy tölt anyagban (megközelít leg 1 tömegszázalék) B12-vitamint vagy (megközelít leg 2 tömegszázalék) H-vitamint tartalmaz. Lásd még a 2936.21/1., 2936.28/1. és a 2936.90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is. 2401 20 1. Dohánykeverék, amely (i) 75 tömegszázalékban szárított, leszárazott, vágatlan Virginia vagy Burley és néha keleti típusú dohánylevelekb l, és (ii) 25 tömegszázalék visszanyert dohányból áll. A dohányleveleket és a visszanyert dohányt silóban, szabályozott rétegeléssel keverik össze. A HR alkalmazásának 2 (b). és 3 (b). általános szabálya alapján.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5285 2402 20 1. Beedies nev szivarkészítmény, kb. 0,2 gramm durvára vágott, nem érlelt dohányt tartalmaz, a papírt helyettesítve ébenfa levélbe csomagolták, eltér hosszúságú változatokban (6-8 cm) készítik, enyhén kúpos alakú, vékony zsineg tartja egybe a szálakat; felhasználása azonos a cigarettáéval. 2403 10 1. Nem aromásított vágott dohány, amely szárított, leszárazott, keskeny (1 mm körüli szélesség ) és változó (max. 4 cm) hosszúságú csíkokra vágott dohány. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 2501 00 1. Só, sajtolással tömbökbe tömörítve, amely nátriumkloridot (legalább 95%), valamint egyes természetes sók formájában el forduló nyomelemeket kis mennyiségben (úgymint magnézium, réz, mangán és kobalt) tartalmaz, és amelyet állatok számára nyalósóként használnak. 2506 10 1. Kvarc, amelyet összezúzott alaszkit ércb l, a kvarc szerkezetének megváltoztatása nélkül mechanikai elválasztási eljárással nyernek, a szennyezések eltávolítására savas kezeléssel tisztítanak, valamint a termék mosása és öblítése során megmaradt nedvesség eltávolítása céljából h kezelnek. 2530 90 1. Köször kövek, csiszolókövek stb. törmeléke és hulladéka, tömörített természetes vagy mesterséges csiszoló (köszörül ) anyagokból (6804 vtsz.), amelyek kizárólag a csiszoló (köszörül ) anyagok visszanyerésére alkalmasak. 27. Árucsoport 1. Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei: (i) Elkülönített izomerek 95%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal ( ). (ii) Izomerek keverékei, amelyek 95%-nál ( ) kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 2901 10/1. számú Áruosztályozási véleményt is.) 2. Mono- és polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei (a sztereoizomerek kivételével): (i) Elkülönített izomerek 90%-nál alacsonyabb tisztasági fokkal ( ), (ii) Izomerek keverékei, amelyek 90%-nál ( ) kevesebb önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 2901 23. - 2901 29/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 3. Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének sztereoizomerjeinek keverékei, amelyek egy bizonyos specifikus szénhidrogén sztereoizomerjeib l 90%-nál ( ) kevesebbet tartalmaznak. (Lásd még a 2901 23. - 2901 29/1. Áruosztályozási véleményeket is.) 2710-t l 2713-ig 1. Ásványolajtermékek: A 27. Árucsoportba tartozó bizonyos ásványolajtermékek megkülönböztetésének kritériumai: vazelin, paraffinviasz, ásványolaj bitumen és k olaj (2712, 2713 és 2710 vtsz.) Megjegyzés: Ezen Áruosztályozási vélemény melléklete a megkülönböztetésnek a kritériumait grafikus ábra segítségével szemlélteti. 2710-t l (i) Olyan termékek, amelyeknek rotációs h mér vel meghatározott (ASTM D 938) 2713-ig dermedési pontja: 2710 a) 30 C-nál kevesebb (olaj) 2710, b) 30 C-nál nem kevesebb 2712 10-t l (lásd az (ii) bekezdést!) 2712 90-ig vagy 2713 20 (ii) A fenti (i) bekezdés b) pontjában említett azon termékek, amelyeknek a s r sége 70 C- 2710 vagy 2713 20 on: a) 0,942 g/cm3-nél nem kevesebb (lásd az alábbi (iii) bekezdést!) ( ) Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és nem a gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva.

5286 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2710, 2712 10-t l 2712 90-ig b) 0,942 g/cm3-nél kevesebb (lásd még az alábbi (iv) bekezdést!) (iii) A fenti (ii) bekezdés a) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 C-on a t penetrációs értéke az ASTM D 5 módszerrel meghatározva: 2713 20 a) 400-nál kevesebb (bitumen) 2710 b) 400-nál nem kevesebb (olaj) 2712 10-t l 2712 90-ig (iv) A fenti (ii) bekezdés b) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 C-on összegyúrt állapotban mért kúp-penetrációs értéke, az ASTM D 217 módszerrel meghatározva : 2710 a) 350-nél nem kevesebb (olaj) b) 350-nél kevesebb (lásd az alábbi (v) pontot!) (v) A fenti (iv) bekezdés b) pontjában említett olyan termékek, amelyeknek 25 C-on a kúppenetrációs értékük az ASTM D 937 módszerrel meghatározva: 2712 10 a) 80-nál nem kevesebb (vazelin) 2712 20 b) 80-nál kevesebb (paraffinviasz) vagy 2712 90 Ha a minta túl keménynek bizonyul ahhoz, hogy összegyúrják, az összegyúrt állapotban mért kúp-penetráció módszerét (ASTM D 217) elhagyják és a mintát közvetlenül a kúp-penetrációs módszerrel (ASTM D 937) vizsgálják.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5287 MELLÉKLET A 2710-2713/1 SZÁMÚ ÁRUOSZTÁLYOZÁSI VÉLEMÉNYHEZ A 2710, 2712 és 2713 vtsz alá tartozó egyes olajtermékek megkülönböztetési sémája a megfelel paraméterekkel Kristályosodási pont (ASTM D 938) 30 C alatti 30 C vagy fölötte S r ség 70 C-on min.0,942 g/cm 3 0,942 g/cm 3 alatti t penetráció kúppenetráció 25 C-on 25 C-on (ASTM D 5) (ASTM D 217) 400 alatt min.400 min.350 350 alatt kúppenetráció 25 C-on (ASTM D 937) min.80 80 alatt 2710 11 vagy 2710 19 2710 2713 20 2710 2710 2712 10 2712 20 olaj bitumen olaj olaj vazelin vagy 2712 90 paraffinviasz 1. Olajok grafittal keverve, amelyek k olajból vagy bitumenes ásványokból nyert olajból állnak, és stabilizált szuszpenzióban hozzávet leg 0,04-0,2% grafitrészecskéket tartalmaznak (amelyek mérete legtöbbször 0,1 és 0,5 mikron között változik). 2712 90 1. Mikrokristályos viasz (ásványolaj viasz), amely adalékként igen kis mennyiségben poliizobutilént tartalmaz. 2714 90 1. Víztelenített és porított természetes bitumen vízben diszpergálva, mely kis mennyiség emulgeálószert (felületaktív anyagot) tartalmaz kizárólag a biztonság, kezelés vagy szállítás el segítése érdekében. 2715 00 1. Tet fed -anyagok, amelyek azbesztet, ásványi tölt anyagokat és faolajat tartalmazó aszfaltoldatból állnak. 2. Padlók, küls falak és fémfelületek befedésére szolgáló anyagok, amelyek azbesztrostokból és alumíniumfestéket tartalmazó aszfaltoldatból állnak. 2825 30 1. Magas vanádium pentoxid-tartalmú termékek, a kereskedelemben olvasztott vanádiumoxid néven ismertek, ezeket mechanikus úton nátrium-karbonáttal és nátriumkloriddal dúsított ércek, mint pl. a karnatit pörkölésével úgy állítják el, hogy azok kilúgozásával nátrium-vanadátot nyernek, miközben víz keletkezik, ebb l kénessavval kicsapatják a vanádium-pentoxidot, majd sz rik és olvasztják.

5288 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2831 10 1. Nátrium-acetaldehid-szulfoxilát, ammóniával kezelve is, amely kb. 8-10% nátriumszulfidot és kb. 4-7% nátrium-szulfátot tartalmaz. 2842 10 1. Szintetikus nátrium aluminoszilikát, olyan fajta molekula alkotja, amelynek összetételét az alkotóelemek (nátrium, alumínium és szilícium) állandó aránya jellemzi, és amelyet meghatározott szerkezeti képlettel lehet leírni. Kristályrácsát ismétl d egységek hozzák létre. 2. Szintetikus nátrium aluminoszilikát, amorf vagy kristályos. Véletlenszer en kialakult szerkezete van, benne változó a nátrium, az alumínium és a szilícium aránya. Összetétele nem írható le alkotóelemeinek állandó arányával. 2901 10 1. Telített aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei és izomerjeinek keverékei: (i) Elkülönített izomerek minimum 95 % tisztasági fokkal ( ). (ii) Izomerek olyan keverékei, amelyek minimum 95 % ( ) önálló izomert tartalmaznak. (Lásd még a 27. Árucsoport/1. Áruosztályozási véleményt is.) 2901 23-tól 2901 29-ig 1. Mono- vagy polietilén aciklikus szénhidrogének elkülönített izomerjei, vagy izomerjeinek keverékei (beleértve a sztereizomereket is): (i) Elkülönített izomerek minimum 90 % tisztasági fokkal.( ) (ii) Sztereoizomerek keverékei, amelyek egy bizonyos szénhidrogén sztereoizomerb l minimum 90 %-ot ( ) tartalmaznak. (iii) Egyéb izomerek keverékei, amelyek egy önálló izomerb l minimum 90 %-ot ( ) tartalmaznak. (Lásd még a 27. Árucsoport/2. és a 27. Árucsoport/3. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2905 49 1. Glicerinészterek (pl. gliceril benzolszulfonát), melyeket a 2904 vtsz. alá tartozó savfunkciós szerves vegyületeknek a 2905.45 vtsz. alá osztályozott glicerinnel történ reakciója során keletkeznek. 2908 20 1. Antimon (III) bis (dinátrium-szulfokatehol) 2918 19 1. 12-hidroxi-sztearinsav, legalább 90%-os tisztaságú. (Lásd még a 3823 19/2. számú Áruosztályozási véleményt is.) 2921 19 1. N-Metiltaurin, nátriumsó vizes, vagy (s r szuszpenzió) alakban. 2922 19 1. Meclofenoxate (INN) (dimetilamino-etil p-klorofenoxi-acetát), egy aminoalkohol (2- dimetilamino-etil alkohol) olyan észtere, amely csak egyfajta oxigénfunkciós (alkoholos) csoportot tartalmaz. 2924 19 1. Dimetilolkarbamid vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehid tartalommal is, amelyet textilkikészít szerként használnak: kizárólag illatosító anyag hozzáadása nélkül. (Lásd még a 3809 91/1. számú Áruosztályozási véleményt is.) 2924 29 1. Diflubenzuron (N-[[(4-klorofenil) amino] karbonil]-2,6-difluoro-benzamid), amely általában a rovaröl szerek gyártásához használt gy r s ureid. Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva. Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva. Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva. Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva. Szárazanyag alapján számolva, a gáz halmazállapotú termékek térfogatára és a nem gáz halmazállapotú termékek tömegére vonatkoztatva.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5289 2933 69 1. Trimetilol melamin vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehid tartalommal is, amelyet textilkikészít szerként használnak: kizárólag illatosító anyag hozzáadása nélkül. (Lásd még a 3809 91/2. számú Áruosztályozási véleményt is.) 2936 21 1. (Körülbelül 15-17 tömegszázalék) A-vitamint tartalmazó készítmény, amelyet antioxidánssal vagy más adalékkal mátrixban stabilizáltak megóvás vagy szállítás céljából. (Lásd még a 2309.90/6., 2936.28/1. és a 2936.90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2936 28 1. (Körülbelül 50 tömegszázalék) E-vitamint tartalmazó készítmény, amelyet mátrixban vagy más adalékkal, illetve amorf kovasavon adszorbeálással stabilizáltak megóvás vagy szállítás céljából. (Lásd még a 2309.90/6., 2936.21/1. és a 2936.90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2936 90 1. (Körülbelül 15-17 tömegszázalékban) A- és D3-vitaminok keverékét tartalmazó készítmény, amelyet antioxidánssal mátrixban stabilizáltak megóvás vagy szállítás céljából. (Lásd még a 2309.90/6., 2936.21/1. és a 2936.28/1. Áruosztályozási véleményeket is.) 3002 10 1. Vérkészítmény por formájában, melyet úgy nyernek, hogy élelmezési célra alkalmas, marha- vagy sertésvér plazmáját kiválasztják. Ezután a plazmát alacsony h fokú légbefúvásos szárítóberendezésen keresztülvezetik úgy, hogy a termék sejtstruktúrája és élelmezési értéke változatlan maradjon. A terméket, mely 70% fehérjét tartalmaz, kis mennyiségben (a késztermék 1-5 tömegszázalékáig) adagolják élelmiszerekbe, mint funkcionális fehérjét, illetve vagy vízmegköt vagy géler sít tulajdonságért használják fel. 2. Interferon. Olyan fehérje, amelyet a test sejtjei vírusok vagy más idegen anyag elleni védekezésül állítanak el. Gátolja a fert z anyagok sejtjeinek növekedését vagy szaporodását és módosítja az immunreakciót. 3. Diagnosztikai készlet HIV vírusok emberi vérsavóból vagy vérplazmából történ in vitro kimutatására enzimmel kapcsolt immunoabszorbens rendszer (ELISA) segítségével. A készlet legfontosabb összetev i a következ k: (I) tisztított HIV-I és HIV- II antigénekkel bevont üreges mikrolemezek és (II) peroxidáz konjugátumok antihumán IgG és IgM kecske antitestekb l. A vizsgált vérsavó és vérplazma mintákban lév valamennyi HIV antitest a 30 perces 40 C-on végzett inkubáció során a mikrolemez üregeiben lév HIV antigénekhez köt dik. Miután az üregeket a meg nem kötött anyagok eltávolítására különleges mosóoldattal lemossák, a konjugátumot az üregekbe adagolják és újabb 30 perc inkubáció következik. A meg nem kötött konjugátum eltávolítására végzett ismételt mosás és szárítás után színképz anyagot adagolnak, és a színreakciót további 30 percig szobah mérsékleten hagyják végbemenni, ennek végeztével pedig reakcióleállító vegyszert adagolnak. Valamennyi üreg optikai s r ségét meghatározzák a reakció leállítását követ 30 percen belül, és ez az érték jelzi, hogy a vizsgált mintákban mennyi HIV-specifikus antitest van jelen. A HR alkalmazásának 3 (b). általános szabálya alapján. 3002 90 1. Ömlesztett, tejsavas baktériumokon alapuló termék, amely köt anyagként vagy hordozóként kálcium karbonátot és laktózt vagy keményít t és laktózt, illetve nádvagy répacukrot és poliszaharidokat tartalmaz. Ezt a terméket emésztési zavarok esetén vagy emésztéskönnyít ként alkalmazzák gyógyszerekben vagy állati takarmányok adalékaként. 3003 90 vagy 3004 90 1. Kalcium bórglukonát, kereskedelmi (kalcium glukonát és bórsav keveréke gyógyászati célra elkészítve).

5290 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 3004 20 1. Csontszövet pótló, amely 4 % tobramicin szulfátot tartalmazó orvosi min ség kalciumszulfátból készült. Ez a termék megegyez alakú hengeres golyók (4,8 mm átmér j ) formájában jelenik meg, a kiskereskedelmi forgalom számára 5, 10 és 20 cm 3 -es steril üvegekben kiszerelve. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 3004 39 1. B rön át ható (gyógyszeradagoló) rendszer, amelyet a klimax idején fellép hormonhiány kezelésére használnak. Alkotóelemei: (i) küls átlátszó m anyag véd réteg a hatóanyag (17-ösztradiol) elszivárgásának megakadályozására; (ii) apró tartály, amelyb l a 17-ösztradiol abszorpció útján áthatol a b rön a keringési rendszerbe; (iii) az aktív hatóanyag számára átjárható szabályozó membrán, amely biztosítja (iv) a 17-ösztradiol folyamatos és ellen rzött bejutását a szervezetbe; az aktív hatóanyag számára átjárható tapadó felület, amely lehet vé teszi, hogy az abszorpciót az alkalmazás els pillanatától kezdve; és (v) eltávolítható véd film, amely biztosítja a rendszer zártságát és érintetlenségét a használatba vétel id pontjáig. 3004 50 1. Folyékony készítmény, amely vas ammónium citrátot, B12-vitamint, folsavat, szorbitol oldatot, alkoholt (3,61%), málna íz ízesít anyagot és más vitaminokat megfelel arányban tartalmaz. Vérképz ként használják táplálkozási vagy hipokromikus anaemia (vérszegénység) kezelésére. 3004 90 1. B rön át ható (gyógyszeradagoló) rendszer, amelyet az anginás betegek szívm ködésének szabályozására használnak. Alkotóelemei: (i) küls átlátszó m anyag véd réteg a hatóanyag (nitroglicerin) elszivárgásának megakadályozására; (ii) apró tartály, amelyb l a nitroglicerin abszorpció útján áthatol a b rön a keringési rendszerbe; (iii) az aktív hatóanyag számára átjárható szabályozó membrán, amely biztosítja (iv) a nitroglicerin folyamatos és ellen rzött bejutását a szervezetbe; az aktív hatóanyag számára átjárható tapadó felület, amely lehet vé teszi az abszorpciót az alkalmazás els pillanatától kezdve; és (v) eltávolítható véd film, amely biztosítja a rendszer zártságát és érintetlenségét a használatba vétel id pontjáig. 3006 70 1. Propilén glikolt, hidroxietil-cellulózt, parabént és vizet tartalmazó gélkészítmény n gyógyászati és sebészeti síkosító anyagként elektrokardiográfiai (EKG), hólyagtükrözési, illetve ultrahangos vizsgálathoz történ felhasználásra. 3102 40 1. Nitrogéntartalmú m trágya, granulátum formájában. F ként ammóniumnitrátból áll, amit kis mennyiség (stabilizáló és tapadásgátló szerként szolgáló) kálcium, magnézium karbonáttal, magnézium nitráttal (stabilizálószer) és vízzel kevertek. 50 kg-os zsákba csomagolták. 3203 00 1. Bor vagy más ital színezésére szolgáló anyag kb. 10 térfogatszázalék szeszfokkal, literenként 74,5 g száraz kivonattal és abnormálisan magas önocianin-tartalommal, amely a rendes tulajdonságokkal rendelkez természetes vörösbor színez désénél 40-50-szer intenzívebb színez dést biztosít. 2. Echinenon 3. Torularodin 3204 19 1. Karotinból álló készítmények egy, vagy több élelmiszerben, mint hordozó közegben (zselatin, keményít, cukor, kókuszolaj stb.) eloszlatva, amelyek f szerepe az aktív anyag stabilizálása, a készítmény színez hatásának csökkentése és állandósítása, ezeket bizonyos élelmiszerek (vaj, margarin, spagetti stb.) színezésére, valamint a baromfitakarmányokhoz, a hús színezésére és a tojássárgája festéktartalmának növelésére használják.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5291 3207 30 1. Redukcióval nyert ezüst fém finom diszperziójából álló készítmények kollódionban vagy terpineolban, amelyeket kb. 580 C-on permetezéssel vagy selyemszitán át csillámra vagy üvegre rögzítve a kerámia- és az elektromosiparban (pl. nyomtatott áramkörökhöz) használnak. 3208 90 1. Egykomponens nedves eljárású poliuretán gyanta, amely (15 tömegszázalék) poliolt, (7 tömegszázalék) izocianátot, (8 tömegszázalék) glikolt és (70 tömegszázalék) dimetilformamidot tartalmaz. Kemény tapintású és nagyon hajlékony m b rök gyártásához használják. A HR alkalmazásának 1. (a 32. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése és a 39. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. (d) pontja) és 6. általános szabálya alapján. 3214 10 1. Készítmény fémedények légmentes lezárására, amely az alábbi anyagok vizes diszperziója: sztirol-butadién gumi, színez anyag, lágyító, tölt anyag, köt anyag és antioxidáns. 3214 90 1. Cementfesték, amely fehér szín portlandcement (70-95 tömegszázalék), színez anyag, kötésgyorsító, vízleperget tulajdonságú hatóanyag és néha ásványi porok (pl. oltott mész és mosott kréta) keverékéb l áll és víz hozzáadása után küls, bels téglafal, beton stb. festésére használják. 3215 11 vagy 3215 19 1. M viaszból, hozzáadott színezékekb l és egyes esetekben kálcium-karbonátból (tölt anyag) álló készítmények, ezeket olvasztás után másolópapírra történ nyomtatáshoz használják szokványos típusú hengeres nyomdagép segítségével; az így nyert negatív bet ket és mintákat kés bb forró nyomással textilárukra alkalmazzák. 3302 10 1. Készítmény, amely (kb. 2 % ) illatanyagból, (46%) citrusgyümölcs koncentrátumból, (19 %) citromsavból (savanyító szer), (1 %) aszkorbinsavból (antioxidáns), (1%-nál kevesebb) más élelmiszeradalékból (szentjánoskenyér gumi (stabilizátor), nátrium benzoát (tartósítószer), és béta-karotin (színez anyag)) és vízb l készült. Alkoholmentes italok készítéséhez használják. A készítmény minden olyan illatanyagot tartalmaz, amely a végtermék, azaz narancs ízesítés üdít ital készítéséhez szükséges. A HR alkalmazásának 1. (a 33. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) bekezdése és a 3302 vtsz. szövegének második része) és 6. általános szabálya alapján. 3304 10 1. Ajakrúzs készítmények, amelyek rózsaszín, ken csszer anyagból állnak, különböz alkotóelemeket tartalmaznak, ezeket - illatosító anyag hozzáadásával is - rúzs formára öntik. 3304 99 1. Természetes ásványvíz természetes és semleges gázokkal spraydobozokba s rítve, b rápolás (befúvás, vízmasszázs stb.) céljára. 2. Nyers vazelin a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve (kis üvegben vagy edényben) arra utaló címkefelirattal, mely szerint puhítja a kicserepesedett b rt és ajkakat, csillapítja a kisméret égési sérüléseket és karcolásokat, segít a pelenka okozta b rkiütések megel zésében, valamint eltávolítja a szemfestéket. 3305 10 1. Gyógysamponok s r folyadék, vagy paszta alakjában, amelyek 2,5 tömegszázalék szeléndiszulfidot tartalmazó tisztító hatású szuszpenzióból állnak, illatosítva is, a zsíros haj és a korpás fejb r kezelésére használják. 2. Sampon, amely (aktív hatóanyagként) 1,10% depallethrint, (kiegészít hatóanyagként) 4,40% piperonil butoxidot, anionos, nemionos és amfoter felületaktív anyagokat, nátriumbenzoátot (tartósítószer), citromsavat és vizet tartalmaz. A terméket 125 ml térfogatú m anyag flakonokba szerelték ki a kiskereskedelmi forgalom számára, és a flakonokat karton dobozokba csomagolták. Mind a kartondobozon, mind a palackon szerepel, hogy a termék megnevezése sampon a hajas fejb rön található hajtet és serke (fejtet ) ellen, valamint az, hogy ugyanolyan módon kell használni, mint a többi sampont. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya, a 30. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. (d) pontja és a 33. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján.

5292 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 3. Sampon, amely 2% ketokonazolt (széles spektrumú szintetikus gombaöl hatóanyagot), nátrium lauril szulfátot, dinátrium monolauril étert, szulfoszukcinátot, kókusz-zsírsav dietanolamidot, laurdimonium hidrolizált állati kollagént, makrogol 120 metilglukóz dioleátot, illatosítószert, imidurea hidroklórsavat, eritrozint és tisztított vizet tartalmaz. A terméket az alábbiak szerint szerelik ki: (i) 6 zacskót egy dobozba (zacskónként 6 ml samponnal), (ii) 12 zacskót egy dobozba (zacskónként 6 ml samponnal), (iii) m anyag flakonba (100 vagy 60 ml samponnal). A készítményt az olyan fert zések kezelésére és megel zésére ajánlják, amelyeket a Pityrosporum fajtájú gombák okoznak, mint például a pityriasis versicolor (helyi fert zés), a saborrhoeic dermatitis és a pityriasis capitis (hajkorpa). A használat gyakorisága és id tartama a kezelt gombás fert zés függvénye. A terméket ugyanúgy alkalmazzák a hajas fejb rön, mint más samponokat. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya, a 30. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. (d) pontja és a 33. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján. 3306 10 1. Pépes állagú készítmény, amely 2,2% szabad (nátriumfluoridból származó) fluoritionokból, 0,1 M foszfátból, átkristályosított kaolinitb l, ízesít anyagokból és gyógyszerészeti köt anyagokból áll. Kizárólag fogorvosok alkalmazzák fogszuvasodást megel z kezelésre és a fogak tisztítására. 2. Pépes állagú készítmény, amely 1,15 g növényi eszenciából, 55 g szilíciumdioxidból (SiO2), 0,25 g timolból és 100 g-ig gyógyszerészeti köt anyagból áll; általában fogorvosok használják a fogk eltávolítására és a fogtömések végs polírozására. 3306 90 1. Fert tlenít oldat, mely - többek között - bórsavból, timolból, eukaliptolból és benzoesavból áll, célja a száj- és foghigiénia segítése, a rossz lehelet és a nyálkahártyák foltosodásának megel zése; a termék csak gyógykezelési támogató és megel z tulajdonságokkal rendelkezik. 2. Szennyez dés eltávolító készítmény folyadék formában, amely a fogakon lév szennyez dések eltávolítására, illetve a fogak fényesítésére szolgál; fogmosás el tti öblögetésre használják. 3401 30 1. Szappant nem tartalmazó, de id nként folyékony szappan-nak nevezett szerves felületaktív készítmény, folyadék vagy krém alakban, tisztálkodási célra a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. 3402 11 1. Dodecilbenzolszulfonsav, amelyet semlegesítés után, vagy - a felületaktív tulajdonsága miatt - közvetlenül használnak fel galvanizálásnál, pácolásnál, rozsdátlanításnál, zsírtalanításnál, flotálásnál és emulzió polimerizálására, stb. 3402 13 1. Többérték alkoholok (poliol), amelyek nem ionos felületaktív jelleg ek, felületaktív anyagként, valamint poliuretánhab el állítására használják. 2. Többérték alkoholok (poliol), amelyek nem ionos felületaktív jelleg ek, propilén- és etilénoxidnak az etilén-diaminhoz történ fokozatos hozzáadásával állítják el felületaktív anyagként, valamint poliuretánhab el állítására használják. 3402 20 1. Nátrium hipoklorit tartalmú folyékony készítmény. Nátrium klorid, nátrium hidroxid, amin-oxid, nátrium laurát, illatosító anyag, kovasav, fest anyag és víz keveréke a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve. Általában mosdókagylók, mosogatók stb. tisztítására és fert tlenítésére használják. 3402 90 1. Felületaktív készítmény, amely izopropanolban oldott alkiltrimetil-ammónium-kloridból áll, a habgumi el állításánál kocsonyásító hatóanyagként használják.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5293 3505 10 1. Amfoter kukoricakeményít, amely meghatározott mennyiség foszfáttal adalékolt aminfunkciós kationos kukoricakeményít n alapul. A termék 0,3872 tömegszázalék foszfort és 0,000392 tömegszázalék szilíciumot tartalmaz. A hozzáadott foszfát egy része reagál a keményít vel és köt dik hozzá, és így anionosan módosítja a kationos kukoricakeményít t. A többi foszfát nem köt dik meg a végtermékben. Mind az anionos csoportoknak, mind a szabad foszfátnak sajátos, a papírgyártásban fontos funkciója van a végtermékben. A gyártmányt a savas papírgyártási eljárás során alkalmazzák, ahol nagy mennyiségben timsót adagolnak a papírgyártó gép nedves oldalán. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 3701 30 vagy 3701 99 2. Kationos kukoricakeményít, amelyhez (0,185 tömegszázalék) habzásgátlót adagoltak. A terméket a papírgyártásban felületkezel anyagként az enyvez présben vagy a kalender hengersoron történ használatra szánták. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 1. Fényérzékeny, megvilágítatlan, rézfóliából álló lemezek, szigetel anyagból készült hátlapra er sítve, elektromos áramkörök nyomtatással, vagy kémiai maratással történ el állítására. 3705 90 1. Színes fényképészeti diapozitívek karton, fém, m anyag, stb. kör alakú tárcsán elrendezve, amelynek a közepén lyuk és bevágások biztosítják, hogy a tárcsát egy erre a célra készített néz kébe (sztereoszkópba) helyezve, a tárcsa forgatásával a képek változtathatók. 3801 20 1. Kolloid- és félkolloid-grafit ásványolaj-diszperzióban, amely termék 70 vagy annál magasabb százalékban ásványolajat és grafitrészecskéket (2-30%-ig terjed arányban), és bizonyos esetekben stabilizátorokat tartalmaz, ezt f ként grafitozott olajok vagy grafitozott felületek készítésére használják, mert a grafit a f alkotórésze. 3802 90 1. Hozzáadott savat tartalmazó agyag termék, melyet kénsav természetes paligorszkit (attapulgit) smektit agyaghoz történ ellen rzött hozzáadásával nyertek. A kénsav hozzáadása után, a derítés után az agyag terméket megszárítják és a kívánt szemcse méret re aprítják, de vízzel nem mossák. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 3808 10 1. Rovarirtószer közbees készítmény, amely mint f aktív alkotórészt kb. 75 tömegszázalék karbofurant (szénfuránt) tartalmaz (2,3-dihidro-2,2-dimetil-7-benzofuranilmetil-karbamát), rovarirtó készítmények gyártására használják, de fonálféregirtószerként is használható. 3808 20 1. 300 ml-es aeroszolos flakonba a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készítmény, amely (1,2%) gombaöl hatóanyagot, illatosítószert, kerozint, etilalkoholt és izobutánt (hajtógáz) tartalmaz, valamint egyes termékekben dietil ftalátot is. Kórházakban, m t kben, irodákban, iskolákban, betegszobákban stb. használják gombák elszaporodása ellen. 3808 40 1. Hangyasav és propionsav keverékéb l álló készítmény ammónium formiát hozzáadásával vagy anélkül, vízben oldva. Baktériumöl tulajdonságai miatt állati takarmányok tartósításához használják a nemkívánatos mikroorganizmusok, például baktériumok (szalmonella stb.), éleszt - és penészgombák mennyiségének szabályozására. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 3809 91 1. Dimetilol karbamid vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehidtartalommal is, amelyet textilkikészít szerként használnak: kizárólag illatosító anyag hozzáadásával. (Lásd még a 2924 10/1. számú Áruosztályozási véleményt is!) 2. Trimetilol melamin vizes oldata, az anyag felbomlásából származó formaldehidtartalommal is, amelyet textilkikészít szerként használnak: kizárólag illatszer hozzáadásával. (Lásd még a 2933 69/1. számú Áruosztályozási véleményt is!)

5294 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 3. Alacsony molekulatömeg adalék-vegyületek keverékei, amelyek metiloltartalma a kezelés fokától függ en eltér, néha tartalmaznak szabad formaldehidet és lehetnek éterezettek is (ilyenek: monometilol- és dimetilol-karbamidok; trimetilol- és pentametilolmelaminok; dimetilol-etilénkarbamid és éterezett polimetilol-melamin), a textiliparban appretúraként használják. 4. Két diazónumsó keveréke, nátriumszulfát és nátriumklorid hozzáadásával szabványos er sségre hígítva, ez köt anyag segítségével bizonyos textilszálakon olyan oldhatatlan színárnyalatot alkot, amely egyetlen diazónumsóval sem érhet el. 3814 00 1. Oldószer, a Fischer-Tropsch szintézis mellékterméke, amely 63-65 % etilalkoholt, 35-37 % izopropil alkoholt és legfeljebb 1 % C 3 /C 4 alkoholokat tartalmaz. Oldószerként használják. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 3820 00 1. Fagyásgátló folyadék koncentrátum, amely alapvet en etilalkoholból és vízb l áll, kis mennyiség anionos felületaktív anyaggal, metiletil ketonnal, színez anyaggal és a kiszerelést l függ en monoetilén glikollal keverve. Vízzel való hígítás után szélvéd jégmentesítésére és tisztítására szánják. A HR alkalmazásának 3 (c). általános szabálya alapján. 3823 19 1. Trialkilecetsav keverékei, 9-11 szénatomszámmal. 2. 12-hidroxi-sztearinsav, 90%-osnál kisebb tisztaságú. (Lásd még a 2918 19/1. számú Áruosztályozási véleményt is). 3824 90 1. Készítmények, amelyek számos egyéb másodlagos alkotórész mellett nátriumpirofoszfátot és trifoszfátot, optikai fehérít t, és nagyon kis mennyiségben anionos felületaktív hatóanyagot tartalmaznak, ezeket pl. fert tlenít szerek hozzáadásával a mosószer készítmények el állításával használják. 2. Kombinált emulgeátor és stabilizátor por alakban, f leg glicerin mono-, di- és trizsírsavas észteréb l (amib l a triglicerid-tartalom a gyártási eljárás maradéka), nátrium karboximetil-cellulózból, guar gumiból, tengeri moszatból, nátrium alginátból és szentjánoskenyér-gumiból áll, arra használják, hogy kis mennyiségben (1% alatt) jégkrémhez vagy lágy fagylalthoz adagolják állagjavítás céljából. 3. Antibiotikum-koncentrátum fehér mikropor alakban, nizinb l (egy antibiotikus) (kb. 2,3%), 74% nátrium kloridból és 17% tejfehérjéb l (ami a nizingyártás maradéka) áll, az élelmiszeriparban baktérium-szaporodásgátlóként használják. 4. Rúzs alapanyag, színez - és illatanyag nélkül: bizonyos összetev k homogenizált keveréke, amelyet színez - és illatanyag hozzáadása után rúzs alakúra formáznak. 5. Szintetikus nátrium aluminoszilikát, kristályos. Elemi összetétele állandó vagy változó, de mindig tartalmaz köt anyagot. 6. Szintetikus kálcium szilikát, amorf. Véletlenszer en kialakult szerkezete van, benne változó a kálcium és a szilícium aránya. Összetétele nem írható le alkotóelemeinek állandó arányával. 7. B rön át ható leszoktató rendszer a dohányzásról leszokni kívánók alternatív nikotinellátásához, amely a következ elemeket foglalja magába: (i) átlátszó küls m anyag véd réteg, amely megakadályozza az aktív anyag (nikotin) szivárgását; (ii) kis tartály, amelyb l a nikotin a b rön keresztül felszívódik a keringési rendszerbe; (iii) (az aktív anyag számára átjárható) ellen rz membrán, amely biztosítja a nikotinnak a testbe történ folyamatos és ellen rzött beáramlását; (iv) az aktív anyag számára átjárható tapadófelület, amely az alkalmazás megkezdését l biztosítja az adagolást; és (v) eltávolítható véd réteg, amely a használatbavétel id pontjáig biztosítja a rendszer zártságát és sértetlenségét.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5295 8. Természetes kálcium bentonit kis mennyiség (1-4 tömegszázalék) nátrium karbonáttal (kereskedelmi szódával) keverve, amely a használat során vízzel keverve ioncsere folyamaton megy át és a kálcium bentonitból nátrium bentonit keletkezik. Ez utóbbit azért alkalmazzák (pl. olajfúró iszapban, olajkutak öntvényeihez használt cementiszapban stb.), mert vízben jó a duzzadóképessége. 9. Egyszerhasználatos kéz- és lábmelegít. M anyaggal borított porózus, nem szövött textíliából készült zacskó, amely f leg vasport és oxidációs katalizátort, oxidációs aktivátort és nedvesség megköt anyagot tartalmaz, leveg t l elzárt csomagolásban. Amikor a küls csomagolást eltávolítják és a termék érintkezésbe kerül a küls leveg vel a vaspor 5-7 órán át folyamatosan oxidálódik és a reakció h t fejleszt (exoterm reakció) a kéz vagy a láb melegítésére hideg id járási körülmények között. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 10. Kétféle bentonitos agyag keveréke: szabadalmaztatott eljárással készül, amelynek során magnézium és alumínium alapú agyagokat kevernek össze el re meghatározott arányban, víz hozzáadásával zagyot képeznek, az agyag szétmállasztását golyós malomban végzik bizonyos szennyezések eltávolítása céljából, majd a többi szennyezést centrifugálással választják el és azután a keveréket dobos szárítóban szárítják olyan tulajdonságú késztermék el állítása érdekében, amilyen a természetben nem létezik. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya, és a 25. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (1) bekezdése alapján. 11. Granulált fehérít aktivátor, amelynek hatóanyaga a tetraacetil-etiléndiamin (>90 tömegszázalék) és további összetev i: köt anyagként nátrium karboximetil-cellulóz (<8%), esztétikai céllal semleges pigment (<0,5%), valamint víz (<2%). A terméket mosópor készítéséhez használják. A HR alkalmazásának 1. és a 6. általános szabálya alapján. 3905 91 1. F ként etilén-vinilalkohol kopolimerb l (40 tömegszázalék) és tölt anyagként kocsonyásított keményít b l (kb. 45 tömegszázalék) álló világossárga granulátum. A kopolimerben a vinilalkohol komonomer (74 tömegszázalék) a túlsúlyban van az etilén komonomerhez (26 tömegszázalék) képest. Biológiailag lebontható filmek, lapok vagy öntött árucikkek készítésére használják. 3906 90 1. Akrilészter és akrilamid kopolimerje, formaldehiddel módosítva, kis mennyiség szulforicinoleát hozzáadásával vizes diszperzióban stabilizálva. 3907 20 1. Poliamid-poliéter polikondenzátum: tömb kopolimer, amelyet karboxilgyököket tartalmazó poliamidok (6,6-poliamid adipinsav felesleggel polimerizálva) és olyan hidroxilgyököket tartalmazó poliéterek (polietilén glikol) polimerizációjával nyertek, amelyben az etilénoxidból származó monomer egységek súlya nagyobb, mint a hexametilén diamidból és az adipinsavból származó monomer egységek súlya együttvéve. A szóban forgó polimer szerkezet a következ : észter kötés HO [(OC(CH 2 ) 4 COHN(CH 2 ) 6 NH) m OC(CH 2 ) 4 COOCH 2 CH 2 O (CH 2 CH 2 O n )] L H poliamid poliéter átlagos értékek: m=2, n=13, L=5 2. Poliéter poliol kopolimer, tiszta, színtelen folyadék formájában, amely három az egyhez arányban oxipropilén és oxietilén monomeregységekb l áll, átlagos molekulatömege 2000 körüli, poliuretán gyártásánál intermedierként használják. 3911 90 1. Kesudióhéj-oldat (CNSL) polimerjei, olyan viaszos termék, melyet úgy nyertek, hogy csupán a dióhéjoldat telítetlen olefinláncait polimerizálták katalízis és h alkalmazásával; a gyártási folyamat nem érintette a dióhéjoldat (CNSL) alkotóelemeit képez fenolcsoportot; kapcsoló-rendszerekben, a fékpofák és tengelykapcsolatok dörzsanyagaként használják.

5296 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2. Dörzs részecskék, amelyek a kesudióhéj-oldat (CNSL) polimerjeit tartalmazzák, melyeket a gyártási folyamat során eltér típusú reakció révén - nevezetesen egy addíciós polimerizációs eljárás (olefinos természet ) és egy keresztkötéses eljárás (fenolos természet ) - nyertek, olyan vegyszerek alkalmazásával, mint a paraformaldehid vagy haxametilén-tetramin, mely utóbbi metilénhidakat képes alkotni; a hosszú keresztkötéses alifás láncok egyedi tulajdonságokat nyújtanak ezeknek a polimereknek, amelyek különböznek a fenolos gyantáktól; f ként fékbetétek és tengelykapcsolók gyártásához használják. 3912 90 1. Fehér mikrokristályos cellulózpor, alfacellulózból savas hidrolízissel nyerik, amely a rostokat felbontja, a gyógyszeriparban vagy alacsony kalóriatartalmú készítmények el állításánál köt anyagként, az oszlopos és a vékony réteg kromatográfiában stb. abszorbensként használják. 3916 20 1. Cs alakú profilidomok polivinilkloridból, hornyolással és vízzáró tömít szalaggal ellátva, belülr l acélcs maggal meger sítve (ablak-, ajtó-, válaszfal stb. keretekhez légszigetel szalagként). 3919 10 1. Öntapadó csík (105 cm x 27 mm x 1,8 mm) porózus m anyagból, egyik oldalán egyszín szintetikus textilszálakból álló nemezzel, amely kizárólag meger sítésre szolgál. Ezek a csíkok ferdén levágott szél ek, végeik ék alakúak, és az (1 cm vastag) textilanyaggal borított oldalukon véd papírral fedett tapadóréteg található. Teniszüt k nyelének borítására használják, de alkalmas szerszámnyelek, kerékpárkormányok stb. fogásának javítására is. 3919 10 vagy 3919 90 1. Öntapadó fényvisszaver lemez, olyan m anyag film, amelyet apró üveggolyócskákkal (mikrogömbökkel) vonnak vagy szórnak be, és az egyik oldalát ragasztóanyaggal vonják be, amelyet közvetlenül a használat el tt eltávolítandó papírlap véd; jelz oszlopokhoz, - táblákhoz, hirdet eszközökhöz vagy díszít elemekhez stb. használják. 3920 51 1. Mesterséges márvány, négyszögletes lapokban (vastagsága 1,27 vagy 1,91 cm, szélessége 63,5 vagy 76,2 cm, hosszúsága 307,3 vagy 368,3 cm), f leg polimetilmetakrilátból (33 tömegszázalék) és alumínium-hidroxidból (66 tömegszázalék) készül. 3920 99 1. Keményített négyszögletes kazeinlapok, amelyeket présöntéssel állítanak el, láthatóan más termékek el állítására szolgáló félkész termékek (pl. kivágott, ill. kinyomott nyersgombok), az öntés során kizárólag a formából való eltávolítás megkönnyítése céljából kialakított csekély éltöréssel. 3921 90 vagy 3926 90 1. Szállítószalag meghajtó- vagy er átviteli szíj, amely egyik, vagy mindkét oldalán - kizárólag a tapadás növelése céljából - krómcserzés b rrel bevont m anyag szalagból (egy vagy több egymásra helyezett és összeragasztott rétegb l) áll. 2. Lapok, amelyek melamin gyantával er sen impregnált papírból állnak, ezek az impregnálás következtében elvesztik papír jellegüket, nem hajlíthatók, törékenyek, és réteges lemezek készítésénél használják. 3923 40 1. Mágnesszalag nélküli video- és audiokazetták, két egymás mellé helyezett m anyag csévét tartalmazó m anyag tok formájában. A tok és a csévék egységet alkotnak, amelyben a csévék alkotják a funkcionális részt: a magnószalag oda- és visszatekerését teljes mértékben a felvev szerkezet és a csévék teszik lehet vé. A tok csupán tartószerkezetként funkcionál. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (1) c) pontjának alkalmazásával.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5297 3924 90 1. M anyag ikerpalack; amely két csavaros tetej zárókupakkal ellátott flakonból áll, levehet rácsavarható ivópohárral, hajlékony cs vel vagy szívószállal látták el és hordszijjal rögzítették egymáshoz. A termék ital szállítására szolgál. 3926 20 1. Véd -borítás, amely egy szimpla, színezett, nyomott m anyag lapból készül, amelyet félbehajtanak, majd a két széle mentén összeragasztanak, hogy így a láb alsó részét beborító terméket nyerjenek. Ezt az árucikket arra tervezték, hogy a normál lábbeli felett viseljék például nedves vagy sáros földön. 2. Véd -borítás, amely két egyforma méret, többé-kevésbé a láb alakjára kivágott, átlátszó, m anyag lapból készül, és amelyeket úgy ragasztanak össze, hogy felül a láb bebújtatására (akár cip vel is) nyílást hagynak. 3926 90 1. Extrudált m anyag hálófonat, cs alakú vagy lapos kivitelben. 2. Kábelkapocs szigetelt elektromos vezetékek rögzítésére, amely m anyag gy r b l és fém rögzít b l (pecekb l) áll. M anyag Kábel rögzít gy r Fém tüske

5298 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 3. Háromszöglet jelz táblák reflektorokhoz, szereletlenül, piros szín m anyagból, amelyen a fényvisszaverési tulajdonság javítására kis piramis alakú kiemelkedések láthatók. (Lásd még a 8716 90/1. számú Áruosztályozási véleményt is.) 4. Gombok m anyagból, amelyek a XVI. Áruosztályba tartozó rádió vagy televízió, vagy magnetofon készülékekhez, illet leg a XVIII. Áruosztályba tartozó mér m szerekhez stb. egyaránt felhasználhatók. 5. Véd -borítás, amely egyetlen szimpla, négyszögletes m anyag lapból áll, ezt félbehajtják és a végeinél összeragasztják. A tetején lév nyílást pedig hozzáer sített (tapadó) gumizással látják el. Ez a termék nyújtható boríték formájú, amelyet a lábbeli felett lehet viselni. 6. Gy r s iratrendez (3 cm x 13 cm x 19 cm méret ), m anyag borítóval és papírkartonból álló bels meger sít réteggel ellátva (a könyvgerinc kivételével), kampóval és kapocser sít vel összet zve, belül pénz, kártya és hasonlók tartására szolgáló zsebekkel és egy m anyagból készült ceruzatartó hurokkal. 7. Nem öntapadó csík (105 cm x 27 mm x 0,7 mm) porózus m anyagból, egyik oldalán egyszín szintetikus textilszálakból álló nem sz tt textíliával, amely textilréteg kizárólag meger sítésre szolgál. Ezek a csíkok ferdén levágott szél ek, végeik ék alakúak. Teniszüt k nyelének borítására használják, de alkalmas szerszámnyelek, kerékpárkormányok stb. fogásának javítására is.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5299 8. Rugalmas meger sít rács, tekercsben. Nagy szilárdságú poliészter szálból (vagy fonalból) sz tték és minden oldalán szabad szemmel látható polivinil-klorid véd réteggel borították be. Földdel feltöltött építmények meger sítésére szolgál. A rács minden egyes eleme párhuzamos fonalakból álló szövött keskenyáru formájú, amelyben a vetülékfonal derékszögben helyezkedik el a láncfonalak között, és ilyen módon 35x40 mm-es szemeket képez. A polimer bevonat összeragasztja (meger síti) a rács elemeit és védi a fonalat az UV sugaraktól és a mechanikai hatásoktól. A HR alkalmazásának 1. és a 6. általános szabálya alapján. 4005 10 vagy 4005 91 1. Szalagok, 2-3 mm vastagságúak, amelyek nem vulkanizált gumival teljesen bevont (beborított) párhuzamos szénacélkábel lapokból állnak, és f ként a gumiabroncsok alapjának el állításánál használják. 4005 99 1. Mesterkeverék gumi alappal rágógumi készítésére, amely némely a 40. Árucsoportba tartozó természetes gumi granulátum (pl. csikle gumi és balata) és hidrogénezett növényi olajok keverékéb l, valamint homogenizáló anyagból áll (mint pl. kalcium karbonát). 4008 21 1. Anyag, a gépjárm motorokban és -sebességváltókban használt, lemez vagy szalag alakú, 65 tömegszázalék szintetikus, nem cellás, vulkanizált gumiból és 35 tömegszázalék parafából álló tömítések gyártásához. 4012 90 1. A gumiabroncs futófelület keményítetlen vulkanizált gumi változó szélesség és hosszúságú futófelület javító csík tekercs formájában, ferde (rézsútos) vagy préselt (lekerekített) szélekkel. A gumiabroncsok újrafutózására használják. A csíkokat a szükséges hosszúságúra vágják a gumiabroncs-testre vulkanizálatlan gumival rögzítik majd nyomás és h hatása alatt kezelik. 4016 93 1. Kész tömítések, amelyeket gépjárm motorokban és -sebességváltókban használnak, és amelyek 65 tömegszázalék szintetikus, nem cellás, vulkanizált gumiból és 35 tömegszázalék parafából állnak.

5300 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 4016 99 1. Rezgéscsillapító szerelvény, amely vulkanizált, vastag lágygumiból készült, ovális, kerek vagy négyszög alakú, és négyszög keresztmetszet gy r. A szerelék egymással ellentétes oldalain menetes fém csapok találhatók, amelyeket karimával rögzítettek, az eszköz lemezek, illetve részek közé történ feler síthet sége érdekében, amelyekhez azt szerelni kell. (Lásd még a 7318 9/1. és a 8485 90/5. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 4202 92 1. Hordozható piknik h t táska. Küls rétegének küls felülete m anyag lapokból készült, szigetel magja zártcellás m anyag alapú hab, méretei: 30 cm x 46 cm x 19 cm-t l 23 cm x 18 cm x 15 cm-ig. A táskának m anyagból vagy szövetb l készült fogantyúja vagy vállszíja van és arra a célra szolgál, hogy ételt vagy italt vigyenek benne haza vagy az irodába, valamint kirándulásokra, piknikre, sport- vagy egyéb eseményekre. 4202 99 1. Hordozható szerszámos láda, kézi fúróberendezés és tartozékainak szállítására, tárolására; formára öntött m anyagból készül, a két (zsanérozott) bels oldalon, olyan speciálisan kiképzett bels vájatokkal, melyben mind a kéziszerszám, mind pedig a tartozékok jól elférnek; közelít leg szögletes alakú (mérete 35 cm x 29 cm x 8 cm), csapózár szerkezettel és formára öntött fogóval ellátott (a két oldalon a fülnyílások egymáshoz illeszthet k), és az egyik küls oldalán a szerszám gyártójának formába öntött neve látható. 2. Hordozható szerszámos láda, kézi csiszolóberendezés és tartozékainak szállítására, tárolására; két, formára öntött m anyag részb l tev dik össze (alj és tet ), egy fémrúd segítségével összeillesztve, benne egy kivehet tálcával, mely olyan speciálisan kiképzett vájatokat tartalmaz, hogy a szerszám és a tartozékok elférjenek; közelít leg szögletes alakú (mérete 38 cm x 28 cm x 12 cm), csapózár szerkezettel és fogóval (formára öntött, a két részen a fülnyílások egymáshoz illeszthet k). 4408 10-t l 4408 90-ig 4409 10 vagy 4409 20 1. Vékony falemezek (nátronfurnér) (vastagsága: 1,59, 2,54, 3,18 vagy 4,76 mm); mindkét oldalán nátronpapírral bevonva. 1. Parkettaléc, nem összeállítva, körülbelül 40 cm hosszú, 6 cm széles és 2 cm vastag, egy darab fából készült, egyik oldalán (hossza mentén) hornyolt és a szemközti oldalán csapolt, végeit (szélessége mentén) szintén megmunkálták, egyik oldalon hornyolták, másikon csapolták.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5301 4412 99 1. Négyszögletes lap rétegelt fából (213 cm hosszú, 11,26 cm széles és 23,8 mm vastag) ajtóbélés készítésére. Vastag magból és két vékony t level fából készült küls rétegb l áll, mindkét oldalán folyamatosan hornyolt az ajtókerethez történ illesztés céljából és egyik felületén is a tömítés elhelyezése érdekében. Miután az ajtókeretet és a tömítést beillesztették a hornyokba, méretre vágják a kész ajtókeret elkészítése céljából. A 44. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése alapján. 4417 00 1. Dörzsszerszám olyan farúd, amelynek alsó oldalára csiszolópapír csíkokat helyeztek; a csíkok a farúd egyik végén egy nyílásban rögzíthet k, a másik végén záróék található, amely szorosan beilleszkedik egy henger alakú vájatba és abban az elmozdítható, így a használt szalagok cserélhet k. 4418 20 1. Ajtópanelek épületekhez, amelyek fakeretb l állnak és mindkét felületüket épít ipari rostlemezzel borították be, üreges vagy méhsejtszer en kialakított hullámpapírból vagy sejt alakú faszerkezetb l lév bels résszel, amely a zsanérok és a zárak számára fa meger sítéseket tartalmaz. 4418 30 1. Mozaikpanelek parkettázásra, amelyek mindkét oldalukon gyalult, sakktáblaszer en csoportokba rendezett és a lerakás megkönnyítése céljából ideiglenesen nátronpapír alapra ragasztott falécekb l álltak. Megjelenési forma Faléc (csík) Papír Panel rész (szemléltet ábra) Faléc (csík) Papír 4418 90 1. Fúrt luc- vagy erdeifeny (puhafa) épületfa, melyet épületszerkezetekben tartó-, illetve vázszerkezeti gerendaként használnak fel. Szögletes, tömör fa, melynek méretei: kb. 3,81 cm ( 1 1/2 coll) vastag, 8,25 cm (3 3/4 coll) széles, 243,84 cm-t l 365,76 cm-ig (8-12 láb) terjed hosszúságban pontosan hosszra vágott, az élei tompítottak, a végei nincsenek megmunkálva. A középvonalon 1-1 darab, 2,54 cm (1 coll) átmér j, fúrt lyuk található, kb. 40,64 cm-re (16 coll) a deszka végét l, melyek elektromos vezetékek, kábelek vagy csövek vezetését teszik lehet vé a gerendában. 4421 90 1. Kis faékek, kockák, tömbök és hasonlók m anyag cikkeknek dobban történ polírozásához. 4704 21 vagy 4704 29 2. Négyszögletes (körülbelül 122 cm x 244 cm x 1,8 cm méret ) fa panel, gyalulva, amelyet úgy nyertek, hogy körülbelül 3,8 cm széles fa csíkokat szélükön összeragasztottak. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 1. Finomra rölt fehérített szulfit papíripari rostanyag (t level fákból vagy bükkfából nyerik), amelyhez sztearint (általában maximum 7%-ot) is adnak azért, hogy a rostanyag szívóképességét csökkentsék. 4811 10 1. Nedvességszigetel anyag, amely két réteg hullámosított, aszfalttal átitatott, alumíniumfólia közbens béléssel ellátott papírból áll.

5302 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2. Hullámosított tet fed lemezek, amelyeket papíripari technológia szerint el állított papíripari rostanyagból készített rostos szövedékb l nyomás alatt, bitumenes anyagokkal történ átitatással állítanak el. Bizonyos esetekben a lemezek egyik oldalát lakkal vagy ásványi anyagokkal (homok, kavics stb.) beszórják, és vékony bitumenes anyagokból álló réteggel megkötik. (Lásd még a 6807 90/1. és a 6807 90/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 4811 59 1. Italok gyártása során csomagolóanyagként használt fehérítetlen csomagolópapír és karton, egyik oldalán a benne lév árukra vonatkozó nyomtatott szövegekkel és illusztrációkkal, mindkét oldalán vékony, átlátszó polietilén lappal borítva, mindez 15 cmt meghaladó szélesség tekercsben, hullámosítva, mely a tekercsr l levágva a tartályok egyedi azonosítására szolgál. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján. (Lásd még a 4811 59/2. és 4811 60/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2. Italok gyártása során csomagolóanyagként használt fehérítetlen csomagolópapír és - karton, egyik oldalán a benne lév árukra vonatkozó nyomtatott szövegekkel és illusztrációkkal; ezen az oldalán vékony, átlátszó polietilén lappal borítva, míg a másik oldalán (azon az oldalon, amely a csomagolás bels része lesz), vékony, átlátszó polietilén lappal borított alufóliával bélelve, mindez 15 cm-t meghaladó szélesség tekercsben, hullámosítva, mely a tekercsr l levágva a tartályok egyedi azonosítására szolgál. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján. (Lásd még a 4811 59/1 Áruosztályozási véleményt is.) 4811 60 1. Paraffinozott papír és karton, amelyet tej, tejszín-, gyümölcslé stb. tartályok vagy hanglemezborítók el állításánál használnak 15 cm-nél szélesebb tekercsekben vagy 36 cm-t meghaladó hosszúságú négyzet vagy téglalap alakú lapok formájában, alumíniumfóliával bevonva is (pl.: azon az oldalon, amely a csomagolás bels oldalát képezi), egyik oldalán a csomagolandó árura vonatkozó szöveggel vagy illusztrációval. 2. Legfeljebb 15 cm szélesség paraffinozott papírszalag, amelyet szorbitollal kezeltek, az egyik oldalának közepéhez hosszanti irányban lényegesen keskenyebb alumíniumfóliát er sítettek, tekercsekben kiszerelve édességek csomagolására használják. 4811 90 1. Japán selyempapír, ívekben, lámpaerny k készítésére, szárított növényrészekkel és fémporral festett mintákkal díszítve, az íveket nyomás alatt felvitt, nagyon könny természetes selyemszövet borítja. 2. Kartonpapír 36 cm-t meghaladó hosszúságú, négyzet vagy téglalap alakú lapok formájában, amelyeknek egyik oldalát teljesen nyomtatott bet k és illusztrációk töltik be és egyszer kivágás útján könyvborítókká alakíthatók (ez esetben minden lap magában foglal nyolc puha fedelet is a könyvbe történ bekötéshez). Az ilyen típusú árukon lév nyomtatott szövegek és illusztrációk mindig kiegészít jelleg ek, amelyeknek az áru els dleges használati célját tekintve nincs jelent ségük és ezáltal nem képeznek a 49. Árucsoportba tartozó nyomtatványokat. 3. Papír tekercsben, melynek szélessége meghaladja a 15 cm-t, egyik oldalán szerves, h érzékeny (term szenzitív) anyaggal bevonva, amely vegyi reakció eredményeképpen h hatására megfeketedik); telefax készülékekben a másolat úgy készül, hogy a vev telefax készülékben a továbbítás végén megjelen elektromos jeleket pontok sorozatából álló h nyomásos képpé alakítja át; a pontok sorozatából készül teljes kép a papíron a vev telefax készülékbe épített melegített toll (melegített t ) vagy termikus, pontmátrix nyomtatófej segítségével jelenik meg. 4. Papír tekercsben, melynek szélessége nem haladja meg a 15 cm-t, egyik oldalán szerves, h érzékeny (termoszenzitív) anyaggal bevonva, amely vegyi reakció eredményeképpen h hatására megfeketedik; telefax készülékekben a másolat úgy készül, hogy a vev telefax készülékekben a továbbítás végén megjelen elektromos jeleket pontok sorozatából álló képpé alakítja át h nyomásos eljárás útján; a kép a papíron a vev telefax készülékbe épített melegített toll (melegített t ) vagy termikus pontmátrix nyomtatófej segítségével jelenik meg.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5303 4820 90 1. Mágikus jegyzetblokk, lényegében egy csúszó részb l (ezen kívül egymásra helyezett és összeer sített alumíniumlapból, az egyik oldalán m gyantával bevont kék papírlapból, átlátszó papírlapból és átlátszó m anyagból) áll, amelyet egyik oldalán nyitott karton tokba szerelnek; ceruzával, vagy íróvessz vel jelek írhatók rá, amelyek a csúszó rész lehúzásával eltüntethet k. 4823 70 1. Húsvéti tojás, két részb l áll, amelyek egymásba illesztve tartályt képeznek; sajtolt papíripari rostanyagból készül és vékony, nyomtatott ábrákkal ellátott alumíniumfóliával borított. 4823 90 1. H szigetel anyag, pihék alakjában, amelyet pl. padlásszobában (tet tér) vagy épületek falüregeiben használnak. Ezt újságpapír vagy más papír- vagy kartonhulladék felaprításával, majd ezek rlésével készítik és ezután kémiai kezeléssel t zállóvá teszik. 4901 99 1. Brosúrák, illusztrációk nélkül, amelyeket garázsok, javítóüzemek stb. számára térítésmentesen adnak ki, és amelyek egy ugyanazon gyártó által forgalmazott gépjárm vek különböz típusainak karbantartására, javítására vonatkozóan a szükséges m szaki tájékoztatást tartalmazzák és hirdetési anyagot nem foglalnak magukba. 4911 10, 4911 91 2. Kiadvány, amelyet telefontársaság ad ki el fizet i részére. F ként arany oldalak-ból áll, azaz olyan sárga szín lapokból, melyeken üzletágak szerinti elrendezésben cégek neve és címe szerepel, keretes hirdetésekkel együtt, áruk vagy szolgáltatások leírásával, valamint a hirdet címével telefon- és telefaxszámával. 1. Különálló nyomtatott lapok szöveggel és képekkel, amelyek azonosíthatóan folyóiratok részét képezik. 4911 99 1. Légi-, vasúti, szárazföldi, stb. közlekedés során használt menetjegyek, melyek nyomtatott szelvényekb l álló, a használathoz szükséges adatok (név, célállomás, dátum stb.) kitöltése nélküli, nyomtatott borítólapokkal ellátott, brosúra formájú termékek. 2. Címke alumíniumfóliából, papír hátlapon, a megjelölt tárgyra vonatkozó nyomtatott szöveggel vagy ábrával. 50. Árucsoporttól 1. Szövet végben, amelyet fonatszer en fontak (a kötött vagy hurkolt kelme kivételével), visszahajtással nyert félig kialakított széllel. 55. Árucsoportig 2. Szövet, amelynek felületét textilpihék vagy textilpor alkalmazásával hímzés hatásúan díszítik. Az alapszövet figyelembevételével kell osztályozni a textilpihe vagy por anyagára tekintet nélkül. 3. 30 cm-nél keskenyebb és 3 mm-nél vékonyabb szalagok gumival összeragasztott kétréteg szövetb l kivágva, szél (szegély) nélkül. 5208 51 1. Vászonkötés pamutszövet, 100 g/m2 alatti tömeg, négyszögletes alakú (320 cm x 110-112 cm), különféle mintákkal és színekkel nyomott. Hosszabb darabból egyszer en vágott formában mutatják be, melyb l két részre vágással keletkezik a khanga, amely hagyományos n i viselet. (A khanga két részét díszítetlen csík választja szét.) Az így nyert khanga további megmunkálás nélkül ruhaként, ingként vagy köpenyként stb. használható. A XI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (7) bekezdése alapján. 5304 10 1. Szabálytalanul rendezett szizálrostokból álló gyékény a kezelés megkönnyítése érdekében vékonyan polivinil-acetáttal (5 tömegszázalék arányban) bevonva, a bevonat azonban nem alkalmas arra, hogy a felületi szálak állandó kötését biztosítsa.

5304 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 5402 61-t l 5402 69-ig vagy 5403 41-t l 5403 49-ig 1. Fonal szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból a textiliparban történ felhasználásra alkalmas orsón kiszerelve, amelyet egyágú fonal és paszományozott fonal összesodrásával állítottak el. 5601 22 1. Cigarettafilter el állításához rudacskák, amelyek cigarettapapírba csomagolt triacetinnel kezelt cellulózacetát szálakból állnak. 5601 30 1. 100%-ban többágú nejlonszálból álló hulladék, feketére festve, amely egyágú szálból álló két pászmát tartalmaz, amelyek mindegyikét többágú fonal alkot, finomsági száma 933 decitex (840/2 denier), megközelít en 2-6 mm hosszúságúra felvágva, és amelyet tehergépjárm vek gumijainak meger sítésére használnak. 5606 00 1. Teljes hosszában bolyhos hatású fonal, amelyet két szemoszlopnak, azaz hurkok láncolatát tartalmazó textilanyagnak éppen középen, a vetülékszál felett történ közvetlen elvágásánál állítanak el. A hurkok a szemoszlop hossza mentén másik szálhoz csatlakoznak, amely a felvágás után a bolyhokat alkotja majd. Ezeket a fonalakat a kiskereskedelmi forgalom számára 50 g-os gombolyagban szerelik ki, és kézimunkázásra, például kézi kötésre használják. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. a vetülék szál felvágása (illusztráció) felvágás el tt felvágás után

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5305 2. Teljes hosszában bolyhos hatású fonal, amelyet egy láncirányú huroksor és további láncfonalak alkotnak, amelyeket az el állítás után felvágnak, hogy bolyhokat képezzenek. Ezeket a fonalakat a kiskereskedelmi forgalom számára 50 g-os gombolyagban szerelik ki, és kézimunkázásra, például kézi kötésre használják. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. bolyhok felvágása (illusztráció) felvágás el tt felvágás után 5607 50 1. Szorosan összefont, cs alakú fonatok többágú fonalból álló maggal is, amelyek keresztmetszete kör alakú és majdnem tömör (átmér je kb. 1 mm), ezek paraffinnal enyhén átitatott poliészter szálakból állnak és nyüstös szöv gépeken nyüstzsinór nyalábként alkalmazzák. 5702 51-t l 5702 99-ig 1. Sz tt, durva sz nyegek, amelyek textil láncfonalból és m anyagcsíkból készült vetülékfonalból állnak; a vetülékfonalat 17 mm széles csíkból összehajtogatással és enyhe sodrással készítik, a szövés során úgy ütögetik és tömörítik, hogy a sz nyegben 2-5 mm közötti széles anyagnak látszik. 5808 10 1. Úszó kötelek halászhálóknál történ felhasználásra, pamutzsinórból készülnek, amelyekre 50 cm-enként zsinórral teljesen befedett parafa úszót er sítenek. 2. Merül kötelek halászhálóknál történ felhasználásra, ezek olyan pamutzsinórok, amelyek finom pamutszál magot foglalnak magukba és erre 2 cm-enként kis ólomdarabkákat (hossza: 9 mm, szélessége: 2 mm) er sítettek. 5810 91-t l 5810 99-ig 1. Hímzések 2,5-11,5 cm szélességben, amelyeket széleiken összeillesztett két különböz szín szövetalapra készítettek és hosszában összeer sítettek, így a hímzések fedik egymást.

5306 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2. Szári; hímzett szövetanyag, téglalap alakú, nem konfekcionált termék. Ez a ruhadarab egy együttes része, amelyhez egy használatra kész, szövött anyagból készült, hímzett sál tartozik (a hímzés adja a végs kidolgozást). A két ruhadarabot a kiskereskedelmi forgalom számára csomagolják, a termékek nyilvánvalóan többféle ruhaként hordhatók. (Lásd még a 6214 10-6214 90/1 számú Áruosztályozási véleményeket is.) 5903 10 1. Szövet, amely párhuzamosan elrendezett, végtelen poliészter szálak derékszögben egymásra helyezett rétegeib l áll, és ezeket folyékony polivinilklorid fürd be mártják, amely a szálakat a keresztezési pontokon összeköti. Présel hengerlés után a lelapított polivinilklorid cseppek, szabad szemmel csak az összekötési pontokon láthatók. 5907 00 1. Alumíniummal bevont szövet, amely 100% poliészter fonalból készült szövetet tartalmaz, egyik oldalán egy vékony és szabad szemmel is látható alumínium réteggel bevonva. Az alumínium bevonatot olvasztott alumíniumnak az anyag egyik oldalába vákuumeljárással történ porlasztásával nyerik. 5910 00 1. Hevederek, amelyek két poliamid szövet közé helyezett egy vagy több laposan, szövetszer en sz tt fonásanyagból készült szalagból állnak, a fonásanyagból lév szalagok csak er sít ként szolgálnak, minden szalagot ragasztóanyaggal és laminálással egyesítenek: (i) 3 mm vagy annál vastagabb; (ii) 3 mm-nél vékonyabb: végtelenítve vagy rögzít kkel (kapoccsal stb.) ellátva. (Lásd még a 5911 10/1 számú Áruosztályozási véleményt is.) 5911 10 1. Hevederek, amelyek két poliamid szövet közé helyezett egy vagy több laposan, szövetszer en sz tt fonásanyagból készült szalagból állnak, a fonásanyagból lév szalagok csak er sít ként szolgálnak, minden szalagot ragasztóanyaggal és laminálással egyesítenek: ha 3 mm-nél vékonyabbak; meghatározatlan hosszúságban vagy méretre vágva. (Lásd még az 5910 00/1. Áruosztályozási véleményt is.) 5911 40 1. Nem szövött sz r réteg (20 m x 2 m x 2,5 cm). Poliészter szálakból álló réteg, melyre egyik oldalon nejlon bélésszövetet rétegeztek. Felvágás után ezt a terméket sz r ként alkalmazzák, és például a leszálló légáramú fest kabinok mennyezetébe építik be, illetve az autógyártásban használják a beáramló leveg por- és szennyez anyag-tartalmának kisz résére. Ez a termék szintetikus szálakból készült nem szövött, tömör felépítés és nagy s r ség és hatékonyságú sz r közeg, melyet gyantával és h vel szilárdítottak és teljes keresztmetszetében az egyes szálakon különleges tapadóréteggel láttak el, az alábbiak biztosítására: a 15 mikron méretet meghaladó, a festékréteget károsító részecskék beáramlásának tökéletes kisz rése, valamennyi szál 100%-os bevonására, teljes lángkioltó tulajdonság elérésére. A tisztaleveg oldalt különösen tömör és sima, nyitott szövés bélésanyaggal er sítették meg, és rányomtatták a termék jellemz it és az engedélyszámát.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5307 5911 90 1. Sz r anyagok, amelyeket több, szintetikus vagy mesterséges szálból álló, m gyantával összekötött szövedékréteg egymásra helyezésével állítanak el és egyik oldalát ragasztóanyaggal vonják be: leveg sz résre használják. Négyzetes vagy téglalap alaktól eltér formára vágva vagy az alaktól függetlenül másképpen megmunkálva (szalagszegéllyel beszegve, f z karikákkal stb. ellátva). 6104 62 1. Rövid nadrág (sort), slicc és zsebek nélkül, teljes egészében hurkolt (100% pamut) anyagból, derék részében elasztikus pánttal, egyéb részeken simán eldolgozva készítették. Ez a ruhadarab egy együttes része, amelynél a másik ruhadarab egy pulóverszer fels rész, azonos szín és azonos anyagból (100%) elkészítve, azonban bordázott kötésü rávarrt széllel (passzéval). Tekintettel arra, hogy a bordázott szél (passzé) eltér szerkezet anyag, és a rövid nadrágon ilyen nincs, a rövid nadrágot és a pulóvert nem lehet együttesként osztályozni. A XI. Áruosztály el tti Megjegyzések (13) bekezdése és a 61. Árucsoport el tti Megjegyzések (3) b) pontja alapján. (Lásd még a 6110 20/1. Áruosztályozási véleményt is.) 6110 20 1. Ujjatlan, a test fels részét körülbelül derékig takaró ruhadarab, kerek nyakkivágással. Ezt a pulóverszer ruhadarabot egészében hurkolt (100% pamut) anyagból készítik. A nyak, a kar és a ruhadarab alja bordázott kötés, rávarrt széllel (passzéval) készül, amely passzé azonos szín, de eltér szerkezet anyagból áll. Ez a ruhadarab egy együttes része, melyben a másik rész azonos hurkolt anyagból készült, azonos szín rövid nadrág, amelyen nincs bordázott kötés szél (passzé). A XI. Áruosztály el tti Megjegyzések (13) bekezdése és a 61. Árucsoport el tti Megjegyzések (3) b) pontja alapján. (Lásd még a 6104 62/1. Áruosztályozási véleményt is.)

5308 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 6114 20 1. Könny, n i vagy leányka kötött ruhadarab (94% pamut, 6% elasztomer fonal). Körülbelül 35 mm vastag vállpántjai vannak és a nyakvonala el l kerek. Ezt a ruhadarabot, mint fels - vagy alsóruhát viselhetik közvetlenül a testen, a fels testet takarja és leér a mellek alá. A nyak vonalát és a karölt ket elasztikus szalagot tartalmazó szegély határolja. A ruhadarab aljára is rögzítettek elasztikus szalagot, azért, hogy a testhez simuljon. A ruhadarabnak nincs testrészt tartó funkciója. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 6114 30 1. Könny, vállpánt nélküli n i vagy leányka kötött ruhadarab (90% poliamid, 10% elasztotán). A fels test takarására szolgál és éppen a mellek alá ér, a vállakat szabadon hagyja. Ezt a ruhadarabot, mint fels - vagy alsóruhát viselhetik közvetlenül a testen, alsó részére körülbelül 30 mm széles, fels részére 15 mm szélesség elasztikus szalagot rögzítettek, azért, hogy a testhez simuljon. A ruhadarabnak nincs testrészt tartó funkciója. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 6212 10 1. Könny, n i vagy leányka kötött ruhadarab (90% poliamid, 10% elasztotán). A fels test takarására szolgál és éppen a mellek alá ér. Ezt a ruhadarabot, mint alsóruhát viselhetik közvetlenül a testen. Nyakkivágása V alakú, t zés választja el egymástól a kosarakat, vékony vállpántjához elasztikus szalagot rögzítettek. A ruhadarab alsó részére is körülbelül 20 mm vastag elasztikus szalagot varrtak, azért, hogy a testhez simuljon. A ruhadarabnak van testrészt tartó funkciója. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 6212 90 1. Melltartókosár n i fürd ruhákba történ beillesztésre, amely mindként oldalán kötött nejlonkelmével bevont lyuggatott polietilén lapból áll és úgy állítják el, hogy a terméket alakra szabják és h kezeléssel formázzák.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5309 2. Meger sített gerinctámasztó öv, tartásjavítóval, elasztikus szövetb l (43% poliamid, 25% réteges elasztán, 16% pamut, 16% poliészter) olyan keresztmetszeti megoldással, amely biztosítja az öv stabilitását (megel zi az összegy r dését), tép zárral ellátva. Az öv hátulsó részén (kb. 27 cm szélességben) három szövött szalag helyezkedik el (keresztben, az izomm ködés analógiájára) és négy, az öv hosszirányára mer leges, merev szalagból álló merev anatómiai váz található (tartásjavító). Az öv hatféle méretben létezik, a páciens derékméretének megfelel en. Leírása szerint az alábbiak kezelésére és megel zésére alkalmazzák: - akut és krónikus lumbágó és isiász, - foglalkozási ártalmak, - csigolyagyulladás (vertebrális arthrosis) miatti hátfájdalom, - sérv (a hasfal megtámasztására), vagy operáció utáni segédeszközként. A HR alkalmazásának 1. (a 6212 alszám szövege és a 90. Árucsoport el tti Megjegyzések 1. (b) pontja) és a 6. általános szabálya alapján. 6214 10-t l 6214 90-ig 1. Hímzett, szabásosan készre sz tt, téglalap alakú, a használatra kész sál (a hímzés adja a végs kidolgozást). Ez a sál egy együttes része, amely együttesben a másik rész szintén hímzett, szövött anyagból készült ruhadarab, nem konfekcionált. A két ruhadarabot kiskereskedelmi forgalom számára csomagolják, nyilvánvalóan többféle ruhaként viselhet k. (Lásd még az 5810 91-5810 99-ig/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 6304 91 1. Ülésvéd huzat gépjárm vekhez (megközelít leg 1 négyzetméternyi méret ) bolyhos kötött anyagból, egy rávarrt (8 mm széles) elasztikus szalaggal díszítve; odaer sítése nyolc rögzít szíjjal történik. Az üléshuzat fedi az ülés felületét, hátoldalát és esetleg a fejtámaszt is.

5310 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 6304 92 1. Pamutszövetb l készült díszpárna huzat. Négyszögletes alakú (76 x 63 cm), elüls oldala steppelt, hátulsó oldala sima és díszít jelleg fodrok vannak a terméken. Az elüls oldalt, amelynek látható része foltvarrással (patchwork) készült, steppelt szövetb l szabták. Ez úgy készült, hogy a két réteg pamutszövet közé poliészter réteget helyeztek. Az elüls és hátsó oldalt úgy er sítették egymáshoz, hogy zsebet képezzenek és a hátsó oldalon villámzárral ellátott nyílást alakítottak ki párna vagy díszpárna behelyezésére. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 6307 90 1. Összecsukható közúti jelz k tokkal is, amelyek háromlábú, és mindhárom oldalon üveg mikrogömbökkel bevont szövettel borított fémállványból állnak. 2. Díszít textiláruk, amelyek f ként kötött, szintetikus vagy mesterséges szálból álló kelméb l készült, keskeny méteráruk, a felületükre vagy a szélükre díszít varrással más anyagból (csipke vagy rézsútosan sz tt szövetszalag) álló szalagokat varrtak és amelyeket a n i fehérnem k stb. készítésénél használnak. 3. Véd borítás, amely egyetlen ovális, nem sz tt szövetdarabból készül úgy, hogy a küls szélét gumival beszegik. Ez a termék nyújtható boríték formájú, amelyet a lábbeli felett lehet viselni. 4. Téglalap alakú szövet ruhadarab, szegett széllel a hosszanti oldalakon és simán felszegve a rövidebbeken. A terméken olyan nyílás található, mely kész nyakkivágást ad hímzéssel, gyönggyel és mintával díszítve. A termék hímzett részét ruhaként, blúzként, illetve ehhez hasonló ruhadarabként viselik. A fennmaradó részt nadrágként, szoknyaként vagy például sálként hordják.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5311 5. Nemsz tt termék, amelyet meghatározott alakra vágtak, egyik oldalán papírlappal védett ragasztóréteggel borítottak be. A véd papír eltávolítása után a terméket közvetlenül a b rre kell ragasztani, hogy a melltartó kosarához hasonlóan tökéletesen körülvegye a kebel alsó részét. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 6402 99 1. Könny cip, a talpa és a fels része is párnás, sejtszer m anyagból készül, amelyet a küls széleken összeragasztanak. Ezt a fajta lábbelit vízparton, uszodában, otthon stb. viselik. 2. Operáció utáni lábbeli, a bokát nem takaró, amelyet lábm tét vagy lábsérülés után gyógyulóban lév betegek részére szántak. Fels része m b r (szövött textilanyag, szabad szemmel látható, a b r mintázatát utánozó préselt küls m anyag réteggel), amelyet bels felületén kötött anyaggal bélelt porózus m anyagra rétegeztek. Talprésze három réteg : fa alapon PVC-hab szigetel réteggel és barázdált m anyag küls talppal. Ezek a lábbelik, melyek elöl két tép zárral záródnak tömegtermelés során készülnek.

5312 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 6405 90 1. Könny papucs, a talp és a fels rész két darab recézett (krepp) nátronpapír kartonból készül, amelyeket a széleken összevarrnak. Ezeket a papucsokat szállodákban, kórházakban stb. viselik. 6702 90 1. Virágcsokor, kb. 15 cm magas, f leg textilanyagból készült különféle fajta m virágból áll és kis mennyiség drótra er sített növényt tartalmaz, az egész elrendezés mereven rögzített, csipkeutánzatú papírral és bársonycsokorral díszített. (Lásd még a 0604 99/1. Áruosztályozási véleményt is.) 2. Kis koszorú, kb. 6 cm átmér j, textilanyagból készült virágokból, spirális drót tekercsb l, m anyag gyöngyb l és (az egyetlen növényi anyag) szegf b l áll. Minden egyes cikket külön dróton rögzítenek, a drótvégeket pedig egy kör alakú aljzatra er sítik. (Lásd még a 0604 99/1. Áruosztályozási véleményt is.) 6807 90 1. Tet fed lemezek, amelyek aszfaltba teljesen bemártott vagy mindkét oldalán aszfaltréteggel bevont alaprétegb l (kartonpapírból vagy pl. üvegrostból, mesterséges vagy szintetikus szálból vagy jutából készült szövedékb l vagy szövetb l) állnak, amelyeket egyik oldalán réz- vagy alumíniumfóliával teljesen befedtek. (Lásd még a 4811 10/2. és a 6807 90/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2. Tet fed lemezek, amelyek a következ kb l állnak: (i) a fels részük mindkét oldalon bitumennel vagy hasonló anyaggal bevont kartonpapírból álló vízálló elem; (ii) az alsó oldalon páralemez-nek vagy g zgátló-nak nevezett, mindkét oldalán bitumennel vagy hasonló anyaggal bevont kartonpapír vagy alumíniumfólia elem; (iii) a két elem között középen pedig egy 20 mm vastagságú kiterjesztett polisztirolhab mag található, amely h - és hangszigetel réteget képez. (Lásd még a 4811 10/2. és a 6807 90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 6808 00 1. Szigetel lemezek, amelyek ásványi köt anyagokkal összeragasztott két növényi rostrétegb l állnak, sejtszer m anyagból készült közbens réteggel. 6809 19 1. Négyzetes, 3 cm vastag panelek gipszb l, amelyeknek küls felülete lyuggatott és két négyzetes vagy téglalap alakú mélyedéssel ellátott, ezeket ásványi gyapottal töltik ki, és papír alapú alumíniumfóliával vonják be, falak, mennyezetek borítására, hang- és h szigetelésre használják. 6815 99 1. Ferrithuzal (vagy zsinór) hosszában (a küls átmer je: 2 mm) tekercsben kiszerelve, amely 22 tömegszázalék ferritporból és 64 tömegszázalék PVC keverékb l préselt cs b l és 14 tömegszázalék jutafonal magból áll; zavarsz r elektromos kábel készítésére használják. 2. Magnézium-szén tégla, amely zsugorított magnézium-oxidból, szénb l (általában természetes grafitból), antioxidánsból (általában elemi alumínium, szilícium vagy magnézium) és m gyantából áll. Alakra formázás után a téglát 500 C-ra melegítik. A melegítési folyamat során a gyanta megköt, majd elszenesedik és így illóanyag-veszteség keletkezik. 6903 20 1. Vegyileg el állított kerámiai oxid szálak (f leg alumíniumból állnak), ezeket extrudálással készítik és ezután ásványok oldatával és kis mennyiség szerves köt anyaggal kiégetik (oldatos eljárás).

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5313 6903 90 1. Vegyileg el állított kerámiai cirkónium-oxid szálak, ezeket pirolízissel készítik és ezután az el anyaggal (prekurzor) (bármilyen szerves szállal) meger sített, cirkónium-só oldatból álló szálakat kiégetik. Az el anyag (prekurzor) az eljárás során teljesen megsemmisül (prekurzoros, el anyagos eljárás). 6909 19 1. Lágy ferritelemek, amelyek felismerhet en a 84. vagy a 90. Árucsoportba tartozó gépek, készülékek vagy m szerek alkatrészei. (Lásd még a 85/1. és a 8504 90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 6911 90 1. Nem díszít jelleg hamutartó, porcelánból készült alsó részb l (csésze) és acélból készült fels részb l (zárófedél) áll, ez utóbbi lényegében egy m anyag gomb megnyomásával m ködtetett forgólemezt és egy spirálrugót tartalmaz, amely a lemezt visszatéríti eredeti helyzetébe: Az osztályozást az alsó rész (a csésze) anyaga szerint kell elvégezni. 7002 39 1. Szabvány ólomüvegb l készült cs, ahogy azt az izzólámpa és a félvezet iparban használják, különböz nagyságú (de hosszabb, mint a cs küls átmér je) darabokra vágva; diódagyártás céljára. 7019 90 1. Légtisztító sz r k, f t csövek kimeneténél és bemeneténél történ felhasználásra kész állapotban, ezek kartonpapírból készült négyzetes keretbe (méretei: 50 x 50 x 5 cm) szerelt két lyuggatott vékony fémlemez közé helyezett üvegrost rétegb l állnak. 7101 21 1. Emberi fogyasztásra alkalmatlan osztriga, amely egy vagy több tenyésztett gyöngyöt tartalmaz, sós lében tartósítva és légmentesen fémdobozban kiszerelve. 7105 10 1. Szintetikus gyémántok, maximális nagyságuk 500 mikron, csiszolókorongok gyártására rézzel bevonva, azért, hogy a korongok el állításánál szükséges gyantaanyag köt dését javítsák. 7114 19 1. Aranyérmék, amelyeket a Kormány ellen rzése mellett adtak ki, de a kibocsátó országban sohasem voltak törvényes fizet eszközök. 7116 20 1. Csepp alakú függ díszek (lemezkék, golyók stb.) kristályos kvarcból, világítótestekhez. 7117 19 1. Réz karperecek, amelyeknek állítólagosan gyógyító vagy megel z hatásuk van. 2. Kit z (jelvény), amely különféle alakú kis rézlemezb l áll, t vel a hátoldalán, amelyet kapoccsal biztosítanak a ruhára történ rögzítéskor. A jelvényeken emblémák, képek vagy nyomtatott szövegek (pl. jelmondatok) szerepelnek. 7118 10 1. Ezüst pénzérmék, amelyek a kibocsátó országból törvényes fizet eszközök voltak, beleértve azokat is, amelyeket a fizetési forgalomból történt kivonás után (akár a kibocsátó országban, akár máshol) újravertek. 7208 90 1. Sík-hengerelt termékek, kerek, hatszögletes vagy nyolcszögletes alakkal, amelyeket melegen hengerelt acéllemezb l sajtolnak ki. Ezek olyan ipari termékek, amelyeknek lényeges és speciális további megmunkáláson kell még keresztülmenniük, hogy így a kész kerék közepét alkotva, a peremmel együtt komplett gépkocsikerékké válhassanak. A 72. Árucsoport el tti Megjegyzések 1. (k) pontja alapján. 7210 70 1. Rétegelt lemezáru, amely két, a rétegelt termék küls felületét alkotó síkhengerelt acéllemezb l áll. A bels réteg, illetve a mag egy m anyag lap. A küls rétegek vastagsága egyenként általában 2,54 mm, a bels mag vastagsága 0,02-2,29 mm között változhat. A termék általában megközelít leg 1500 mm széles tekercs formájú, de lemezekre is felvághatják. A mag kiváló hangszigetel tulajdonságot kölcsönöz a terméknek. Épületek küls burkolására, bels díszítésére, autókarosszéria-elemekhez, háztartási vagy ipari gépekhez stb. használják.

5314 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 7308 30 1. Acélból készült automatikus csúszóajtó (és a hozzá tartozó mechanika) liftekhez, valamennyi emeleten a liftakna bejáratánál az épület falába történ beépítésre. Az ajtó és annak mechanikája nem mozog együtt felfelé illetve lefelé az épületben a lift fülkéjével. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 7308 90 1. El re gyártott szerkezeti elemek, amelyek küls felülete kizárólag acéllemezb l, a bels felülete pedig acéllemezb l, azbeszt-cement lemezb l, vagy gipszlemezb l stb. áll, a két felület közötti teret szigetel anyaggal (kátrányozott kartonpapír-sejtszer m anyag, ásványi gyapot, kiterjesztett csillám vagy vermikulit, farost stb.) töltik ki. 2. Lyuggatott szögvasak, amelyeket fémszerkezetek (rekeszek, polcsorok, bútorok, lépcs k, állványzatok, tet szerkezetek stb.) összeszerelésére készítették, külön, vagy készletekben behozva, amelyek: (i) összeszerelt vagy nem szétszerelt olyan cikkek, amelyeket úgy kell osztályozni, mint a megfelel fajtájú összeszerelt cikkeket: Acélból. (ii) össze nem szerelt vagy szétszerelt olyan cikkek, amelyeket úgy kell osztályozni, mint a megfelel fajtájú összeszerelt cikkeket: (az összeszerelt cikkekre vonatkozó vtsz. szerint). (Lásd még a 7610 90/1. Áruosztályozási véleményt is.) 3. Vasrácsozatok, amelyek 2-5 mm között változó vastagságú és 20-50 mm között változó szélesség tartórudakkal és összeköt rudakkal ellátott E alakú szelvényekb l állnak, ezeket lépcs fokokhoz, járdaelemekhez stb. szerkezeti elemként használják. 4. Megközelít leg omega-alak keresztmetszet szelvények a hátoldalukon szabálytalan közökben elhelyezett, enyhén kifelé hajlított résekkel, hogy lehet vé váljon egy rögzít támasz beillesztése, ezeket betonpadlókba, betonmennyezetekbe és falakba beágyazva különböz típusú berendezéseknek (gépek, szállítókocsik, szállítóvágányok, egysín pályák, mozgódaruk, cs vezetékek stb.) különleges csapszegekkel történ rögzítésére használják. 5. Szögvasak, idomvasak és szelvények, amelyeket 0,75-1 mm vastagságú galvanizált lapokból vagy szalagokból hideg alakítással hengerl gépen állítanak el, a hideg alakítás után oldalfalaikon átlós benyomódás található, legfeljebb 10 m hosszú és 0,30-1 mm szélesség elemekben, ezeket épületeknél (betonpadlók öntésénél stb.) használják. 6. Meghatározatlan hosszúságú profilok, ezeket vas- vagy acélszalagokból hidegen történ hajtogatással állítják el és hosszában speciális alakú lyukakkal látják el és úgy alakítják ki, hogy falra, válaszfalra, mennyezetre stb. felszerelhet k és elektromos kábelekkel vagy más vezetékekkel kapcsolódobozokkal stb. összeköthet k. 7309 00 1. Tárolótartályok pörkölt vagy pörköletlen kávé tárolására, ezek függ legesen rekeszekre osztott, sokszög acéltartályok, minden rekeszt felszereltek a kávé kiadagolására szolgáló záró- és nyitószerkezettel (elektromágneses vagy kézi karos m ködés ), de más mechanikus felszerelésük nincs. 7314 49 1. Szállítószalaghoz hevederek meghatározatlan hosszúságban, különböz szélességben (15 cm vagy több), ezek enyhén lapított szénacél rugókból állnak, amelyeket úgy kapcsolnak egymásba, hogy a rugókba hasonló drótból készült meghajlított szelvényt helyeznek és annak végeit úgy hegesztik a rugókhoz, hogy mindegyik rugó szabadon körbe forog a meghajlított szelvény körül. 7318 19 1. Szögszer cikkek edzett acélból, ezek egyik végét kihegyezték, így beverhet k, mint a szögek, a másik végét pedig küls vagy bels menettel látták el.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5315 7318 29 1. Rezgéscsillapító szerelvény, amely a következ kb l áll: (i) gömböly fej acélcsapszeg, szárában a sasszeg számára lyukkal; (ii) vulkanizált lágygumi persely és szükség esetén egy vagy két alátétlemez, amelyet feler sítenek a csapszeg fölé; (iii) záró horonyban végz d, két félcsiga pályával ellátott bütykös tárcsa; (iv) csapszeg szárába ill sasszeg, amely a bütykös tárcsán átcsúsztatva összenyomja a gumirészt és zárja az egész szerkezetet azáltal, hogy beleillik a záróhoronyba; ezt többek között arra használják, hogy érzékeny m szereket stb. a tartásukra szolgáló szekrények, ládák stb. falához rögzítsék. (Lásd még a 4016 99/1. és a 8485 90/5. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 7321 11 1. Nem elektromos háztartási grillsüt, rozsdaálló acélból, amely acéltükrök segítségével m ködik és kizárólag napenergiát használ a sütéshez. Alszámos szinten a HR alkalmazásának 4. és 6. általános szabálya alapján. 7323 93 1. Nem elektromos tálaló (melegen tartó) edény rozsdamentes acélból, red ny rendszer fed vel: az alábbi részekb l épül fel: keret vagy ház és tartódoboz, amely a fogantyúval felszerelt tet t tartja. A tet tengelye körül elfordulva hátrafelé nyílik. A ház arra szolgál, hogy négyszögletes vizestálat helyezzenek bele, amelyen alul négy csavar található, hogy csatlakoztatható legyen a melegít egységhez. A melegít egységbe három doboz (gél formájú) f t anyagot tesznek. A berendezés 65 cm hosszú, 43 cm széles, 40 cm magas és 9,5 liter vizet tartalmaz. A kiskereskedelemben összeszereletlen melegít egységgel, f t anyag nélkül kerül forgalomba. Svédasztalos rendszer étkezést biztosító intézményekben (f ként szállodákban) használják, ételeknek a vízfürd elvén történ melegen tartására (a forró vizet, amelybe az ételes tálcák merülnek ég fejekkel tartják azonos h mérsékleten). Ételek hidegen tartására is alkalmazható, ekkor a forró vizet jégkockákkal helyettesítik. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 7325 10 vagy 7325 99 1. Betétgy r k, ezek üreges öntöttvas hengerek, bels körkarimával és küls felületén gy r s karimával; ezeket a gy r ket behelyezik a cementpépet szárító kamrába és összekeverik a cementpéppel azért, hogy a h t szétárasszák és megkönnyítsék, lerövidítsék a szárítási folyamatot. 7326 20 1. Spirálhuzal, meghatározatlan hosszúságú darabokban, ezek kör keresztmetszet galvanizált acélhuzalok, amelyeket tömör spirál alakra tekercselnek és m anyaggal vonnak be, székekhez, karosszékek támláihoz, ágybetétekhez használják. 2. Spirálrugó összeállítás (bels -rugó egységek) ágybetétekhez. 7326 90 1. Ég k, vetemények elfagyásának megakadályozására, ezek vasból vagy acélból készült tartályból állnak, a tüzel olaj tárolására, tölcsérrel vagy csak a láng szabályozására szolgáló tolózárral felszerelve. 2. Er átvitelhez, szállítószalaghoz vagy felvonóhoz használt heveder vas- vagy acélszalagokból vagy lapokból, végtelenek, minden olyan más szerelvény nélkül, amellyel ezt gépalkatrésznek kellene tekinteni.

5316 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 3. Kupakok, hüvelyek, köpenyek vasból vagy acélból, amelyeket ütvesajtolással állítanak el, de ezzel a termék még megközelít en sem éri el a végs alakját, ezeket az alkotó fémek tulajdonságainak és méreteinek megfelel en töltény aljának vagy hüvelyének vagy lövedék köpenyének el állításására használják. Ezek a kupakok, hüvelyek vagy köpenyek a XV. Áruosztály más árucsoportjának megfelel vámtarifaszámai alá is osztályozhatók, aszerint, hogy milyen nem nemesfémb l készültek. 4. Acélcsövek, végeiken menettel, egy köteg acélhuzallal, amelyet a cs bels oldalára rögzítenek, ezeket beton, szikla, fémlemezek stb. termikus vágására vagy lyukasztására használják. A megvizsgált termék méretei: küls átmér : 16 mm; hossz: 3 mm. 5. Hordozható rögzít munkapad, amely fémcsavaros szabályozó részb l és sima vízszintes felületet alkotó (m anyag ékekkel rögzített), fából készült satupofákból áll. Mindezeket acél állvány tetejére rögzítették. Feladata, hogy a vágással, fúrással stb. feldolgozásra kerül léceket és egyéb darabokat rögzítse és tartsa, illetve általános munkapadként szolgálhat. Két különböz magasságúra is beállítható, így f részbakként is használható. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján. 6. Kulcstartó acélból. Kulcsok tartására szolgáló, karabinerrel ellátott (22 mm átmér j ) karikából áll, amely (20 mm hosszú) lánccal csatlakozik egy m anyag dobozkához, amely 3 kis csavarhúzót (54 mm hosszú) tartalmaz. 7. Földel rúd húzott szénacélból készült, elektrolitikusan leválasztott réz köpennyel ellátott rúdelektród formájában. A legfeljebb 254 mikron vastagságú réz réteg tökéletes kötést biztosít a két fém között. A rúd 2,5 vagy 3,1 m hosszú, tömege 5 kg lehet, és az alsó vége, amelyet menetes bronz szerelvénnyel egy másik rúdhoz lehet csatlakoztatni, hegyes. A rudat nagyfeszültség vezetékek, alállomások és távközlési vezetékek, épületek, utcai lámpák, villámhárítók, antennák stb. védelmére (földelésére) használják. A HR alkalmazásának 1. (XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (7) bekezdése és 6. általános szabálya alapján. 7409 19 vagy 7410 21 1. Fenol-formaldehid gyanta lemezek, egyik vagy mindkét felületükön finom rézlemezzel vagy rézfóliával borítva, nyomtatott elektromos áramkörök el állításánál használják. Miután ezeket a lemezeket mint elektromos vezet ket használják fel, ezért a rézlemez vagy rézfólia adja a termék lényeges jellemz jét.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5317 7419 99 1. Drótszövet bronzból, keretre szerelve, textilnyomáshoz, kézi használatra vagy a szitanyomásos eljáráshoz a nyomógépen történ használatra elkészítve is. Ezek a drótszövetek a XV. Áruosztály más árucsoportjának megfelel vámtarifaszámai alá is osztályozhatók aszerint, hogy milyen nem nemesfémb l készültek. 2. Szórófejek t zoltókészülékekhez, ezek sárgarézb l készült burkolatból állnak, amelyeket elláttak a készülék cs vezetékére csavarozható cs vel, ezt egy fém kupakkal zárták le, amelyet egy hitelesített könnyen olvadó ötvözet betétdarabbal rögzítettek, amely h hatására megolvad és lehet vé teszi, hogy a kupak leessen; ekkor a víz rálövell a fej alatt lév terel lemezre (deflektor lemezre). 7506 10 1. Rétegelt lemezáru: két, küls réteget alkotó nikkel fóliából és egy bels rétegb l áll, amely elektromosan nem vezet polimerekb l (poliolefinek, fluor tartalmú m anyagok stb.), valamint elektromosan vezet korom keverékéb l áll. A küls rétegek vastagsága egyenként 0,025 mm, a bels é 0,3 mm. 30x40 cm-es lapokban importálják. Méretre vágás után a termék visszaállítható biztosítékként szolgál akkumulátorok, telefonok és 60 V alatti elektromos motorok túlfeszültség vagy magas h mérséklet elleni védelmére. A HR alkalmazásának 3/b. általános szabálya alapján. 7603 10 1. Alumíniumoxiddal bevont alumíniumszemcsékb l álló, nem zsugorított por, 7-14%- os alumíniumoxid tartalommal. 7606 11-t l 7606 92 1. Rétegelt alumínium termék, amely két, a rétegelt termék küls felületét alkotó síkhengerelt alumíniumlemezb l áll. A bels réteg, illetve a mag egy m anyag lap. A küls rétegek vastagsága egyenként általában 2,54 mm, a bels mag vastagsága 0,02-2,29 mm között változhat. A termék általában megközelít leg 1500 mm széles tekercs formában van, de lemezekre is felvághatják. A mag kiváló hangszigetel tulajdonságot kölcsönöz a terméknek. Épületek küls burkolására, bels díszítésre, autókarosszériaelemekhez, háztartási vagy ipari gépekhez stb. használják. 7607 20 1. (Törölve.) 7610 90 1. Lyuggatott szögvasak, amelyeket fémszerkezetek (rekeszek, polcsorok, bútorok, lépcs k, állványzatok, tet szerkezetek stb.) összeszerelésére készítettek, külön vagy készletekben bemutatva, amelyek: (i) összeszerelt vagy nem szétszerelt olyan cikkek, amelyeket úgy kell osztályozni, mint a megfelel fajtájú összeszerelt cikkeket: alumíniumötvözetb l, (ii) össze nem szerelt vagy szétszerelt olyan cikkek, amelyeket úgy kell osztályozni, mint a megfelel fajtájú összeszerelt cikkeket (az összeszerelt cikkekre vonatkozó vtsz. szerint). (Lásd még a 7308 90/2. Áruosztályozási véleményt is.) 8201 40 1. Ültetvényeken használatos kés, amelyet a penge vágóélének ellentétes oldalán f részfogakkal láttak el, ezért f részként is használható. 8205 20 1. Kalapács nem nemesfémb l, a fej mindkét végén cserélhet üt résszel, a fej egyik része gumiból a másik m anyagból készül. 8205 59 1. Kézi csomózókészülék, amely acélból készült csomózószerkezettel felszerelt kagyló alakú m anyag fejb l, a fejre rögzített fém fogantyúból és a szerkezetet m ködtet kapcsolóból áll, ezt textilipari gépeken az elszakadt szálak egyesítésére használják.

5318 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2. T z gép kartondobozok lezárására, nem nemesfémb l, mely a t z kapcsokat a két csuklós karra gyakorolt kézi nyomással rögzíti. 8306 29 1. Buddhista füstöl állvány és füstöl edény (koro és senkosashi), amely kisméret dekoratív vázára hasonlít és sárga szín nem nemesfémb l készült. A füstöl állvány lefelé b vül henger alakú, magassága 9 cm, átmér je a fels nyitott végénél 3 cm, alsó zárt végénél 4,5 cm. A füstöl edény kicsi, alul három lábbal ellátott alapú, 4,5 cm magas és fels nyitott végén 7 cm átmér j. Ez a két tárgy házioltáron vagy templomban általában díszít elemként szerepel, de vallási szertartások színhelyén füstöl k elégetésére is alkalmas. 2. Buddhista gyufatartó (match-keshi), amely lapos talpú kis dekoratív vázához hasonlít. Sárga szín nem nemesfémb l készült. Középen nyílással ellátott teteje van, amely a gyufa behelyezésére szolgál. Átmér je a legszélesebb pontján 4,5 cm és a magassága tet vel együtt 7 cm, anélkül 6,5 cm. Ez a tárgy házioltáron vagy templomban általában díszít elemként szerepel, de vallási szertartások színhelyén elhasznált gyufa tárolására is alkalmas. 8309 90 1. Különböz alakú (kerek, ovális, négyszöglet lekerekített sarkokkal stb.) és különböz méret alumíniumtet k italos vagy ételes konzervdobozokhoz. A doboztet k széle domborított, azért, hogy a konzerves doboz tetejére sajtolhassák, a doboztet alját olyan véd lakkal vonják be, amely alkalmas étellel vagy itallal történ érintkezésre. A doboztet t bemetszett nyíló résszel látták el, amelyhez egyik oldalán húzógy r csatlakozik. Ez megkönnyíti a konzerv kinyitását a bemetszett nyíló rész mentén. XVI. Áruosztály 1. Golyóscsapágyakat vezérl kábelek: Ezek felismerhet en kizárólag vagy f ként a XVI. Áruosztályba tartozó bizonyos gépekbe vagy készülékekbe valók. A megfelel gép vagy készülék alkatrészeként vagy tartozékaként kell osztályozni. (Lásd még a 8485 90/2., a XVII. Áruosztály/1. és a 9033 00/1. Áruosztályozási véleményeket is.)

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5319 2. Kever szerkezetek kever edényekhez és mixerekhez, ezek kever lapátokból (szárny, gereblye, keresztmerevít stb.) állnak, nyéllel (szárral befogóvéggel) ellátva is, külön behozva. Ezek felismerhet en kizárólag vagy f ként a XVI. Áruosztályba tartozó kever edényekbe vagy mixerekbe valók. Annak a kever nek vagy mixernek a vámtarifaszáma alá kell osztályozni, amelyhez a kever szerkezet tartozik. (Lásd még a 8485 90/3. Áruosztályozási véleményt is.) 3. Tömítések a XVI. Áruosztályba tartozó készülékek ajtószerelvényeihez, ezek olyan m anyag profilok, amelyekbe bárium-ferritb l készült mágneses rudat építettek be és speciálisan úgy alakították ki, hogy beilleszthet legyen az ajtóba. A megfelel készülék alkatrészeként vagy tartozékaként kell osztályozni. (Lásd még a 8418 99/1 és a 8505 19/1 Áruosztályozási véleményeket is.) 8403 10 1. Központi f tés céljára szolgáló elektromos kazán acélból, amely f tési célokat (padlóvagy radiátoros f tés) szolgáló, beállítható h mérséklet forró víz el állítására alkalmas; szigetelését szilárd poliuretán hab biztosítja, 220 és 380 V feszültségen is m ködik. Felszerelték: rozsdamentes acélból készült kivehet vízmelegít vel, teljesítmény- és vezérl relével, h szabályzót magába foglaló vezérl kapcsolótáblával, h mér vel és kapcsolókkal, beállítható er sség keringet szivattyúval, víznyomásmér vel, biztonsági szeleppel, h ki- és bevezet nyílással, esetlegesen tározókamrával, a vezetékes forróvíztartály ki- és bevezet nyílásával. A teljesítmény, amely szabadon beállítható, 5,6- tól 24 kw-ig vagy 28,8-tól 259,2 kw-ig terjed típustól függ en; a maximum h mérséklet 90 C, az üzemi nyomás pedig 3 bar. 8414 60 vagy 8414 80 1. Lamináris áramlásos szekrény, melyet olyan laboratóriumokban, stb. helyeken használnak, ahol sejtkultúrákat készítenek és kezelnek; fémb l készült szekrény, és amely a következ kb l áll: (i) leveg visszaforgató kürt, mely magába foglal egy villanyventilátort és egy leveg tisztító sz r t; (ii) perforált lemez, melyet a kürt alatt helyeztek el, hogy munkafelületként szolgáljon; (iii) tartály a perforált lemez alatt, hogy összegy jthessen bármilyen kiömlött folyadékot. A szekrény el l nyitott; tervezése olyan, hogy munkapadra vagy asztalra helyezhet legyen. A kürt lamináris áramlással olyan védelmet hoz létre a szekrény nyitott felén, mely megvédi a laboránst, hogy bármilyen kapcsolatba kerüljön a biológiai anyagokkal, azok kezelésekor. 8418 30 1. Vízszintes elrendezés fagyasztószekrény hajlított üveg fedéllel. A berendezést arra szánták, hogy élelmiszereket tároljanak és mutassanak be benne a kiskereskedelemben. Tárolókapacitása a modellt l függ en 365 vagy 550 liter. Beépített h t rendszer teszi lehet vé a bels h mérséklet -20 C és -24 C között tartását 30 C-os küls környezeti h fokon. 8418 69 1. Termoelektromos elemsor, sorba kötött termoelektromos elempárokból áll, amelyben minden pár két különböz felvezet blokkból (egyik negatív, másik pozitív) tev dik össze és ezeket rézhíd köti össze; egyenáram biztosítja a h t hatást a szárazelem egyik oldalán és a f t hatást a másik oldalán; ezeket kisméret h t szekrényekbe, légkondicionáló berendezésekbe, precíziós m szerekbe stb. h t elemként használják.

5320 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8418 99 1. Tömítések h t szekrényajtókhoz, olyan m anyag profilok, amelyekbe báriumferritb l készült mágneses rudat építettek be és speciálisan úgy alakították ki, hogy az beilleszthet legyen az ajtóba. (Lásd még a XVI. Áruosztály/3. és a 8505 19/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8419 40 1. Körforgó rendszer vákuumos lepárlókészülék szerves anyagok s rítéséhez és lepárlásához, ez üveg (lepárlólombik, h t spirál, a párlatot felfogó tartály, csövek és csapok) és fém alkotórészekb l (csöves tartószerkezet, elektromotor sebességváltóval, elektromosan f tött kád hidraulikus emel szerkezettel, függ leges elmozdításra) áll, az egészet tolókocsi típusú fém alapra szerelik. 8419 89 1. Felületf t (elektromos) készülék, amely különféle edényekben pl. hordókban, tartályokban, cs vezetékekben tárolt anyagok melegítésére szolgál, a készülékben a f t elem speciálisan tervezett, elektromosan szigetelt, f t ellenállásokkal felszerelt üvegszövetb l áll, ezt beillesztik a melegítend hordókba, tartályokba vagy más tárolóedényekbe, illetve kívülr l a tartályok vagy a vezetékek köré er sítik. (Lásd még a 8419 89/2 és a 8516 80/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2. F t köpenyek, amelyek lényegében fémöntvénybe helyezett f t felületb l állnak (üveggyapot szövetre rögzített elektromosan szigetelt huzalból álló f t ellenállások) ezeket autoklávokban vagy laboratóriumokban, illet leg az élelmiszeriparban használatos berendezésekben f t elemként használják. (Lásd még a 8419 89/1. és a 8516 80/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8419 90 1. Acéllemez elemek, amelyeket magas napfényelnyel képesség re alakítottak ki, a háztet kre szerelt, napenergiával f tött vízmelegít khöz. 8421 21 1. Összetett vízkezel berendezés, amely közös alapra rögzített két sz r b l (egy el sz r b l és egy aktívszenes sz r b l), egy ionizátorból és egy szabályozó eszközb l áll. A berendezésben a víz átáramlik az el sz r n, amely eltávolítja az üledéket, ezután az üledékmentes víz áthalad az aktívszenes sz r n, amely eltávolítja a klórt, a baktériumokat és a szaganyagokat. Az így kezelt víz ionizációs folyamaton megy át, a pozitív és negatív ionok elválasztására. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján. 8421 29 1. Egyszerhasználatos sterilizált dializátor, amely merev m anyagból készült 25 cm hosszú hengeres cs alakú házban elhelyezett üreges szálakból áll. A házat menetes fedelek zárják le mindkét végén és két 3 cm hosszú cs darab nyúlik ki bel le. A zárókupakok és a csövek szintén merev m anyagból készülnek. M ködtetés céljából a terméket csövekkel egy speciális készülékhez (m vesegéphez) csatlakoztatják, amely lehet vé teszi, hogy a vér és a dializátum cirkuláljon és a mérgez anyagok eltávolításra kerüljenek. A 90. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. a) pontja alapján. 2. Vérsz r berendezés, amely alapvet en egy átlátszó házban elhelyezett poliészter sz r rétegb l áll. A berendezést arra használják, hogy a leukocitákból, vérlemezkékb l, sejttöredékekb l és fehérjékb l álló, 30-200 µm mérettartományba es mikrorögöket eltávolítsák a tárolt vérb l. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5321 8421 39 1. Porlasztó fest fülkék: (i) Száraz fülkék, ezeket motoros meghajtású ventilátorral szerelték fel, amely felújítja a kezel által kilélegzett leveg t, és ellátták egy lapátos (lemezes) ráccsal, amely a fest szerkezet által kifújt leveg t tisztítja meg oly módon, hogy a szétszóródó festékrészecskék bizonyos részét visszatartja. (ii) Nedves fülkék, ezeket motoros meghajtású ventilátorral szerelték fel, amely felújítja a kezel által kilélegzett leveg t, felszerelték továbbá egy vízfüggönnyel, amely a fest szerkezet által kifújt leveg t tisztítja meg oly módon, hogy felfogja a szétszóródó festékrészecskék bizonyos részét, és tartalmaz még ez a fülke egy motoros szivattyút is a víz áramoltatására. 8421 99 1. Cserélhet olajsz r betét, amely perforált fém- vagy papírkeretb l áll (bármilyen anyagból készült sz r közeggel). 8424 30 1. Centrifuga típusú homokfúvó gépek, amelyeket fémcikkek revétlenítésére és tisztítására használják, általában vízszintes forgódobból állnak, az ebben mozgó termékeket éles acéldarab szemcsékkel fújatják be, a fúvatás nem s rített leveg vel, hanem nagy sebesség járókerék (lapátkerék) centrifugális hajtóerejével történik. 2. Tisztító berendezések (g ztisztítók), egyetlen olyan egységb l állnak, amely többek között motort, automata ég t, f t spirált és adagoló szivattyút foglal magába, és olyan fúvókával szerelték fel, amely alkalmas a tisztítószer koncentrált sugárban történ kilövellésére, ezeket gépkocsik, gépek mosására garázsokban, javítóm helyekben, épületekben stb. használják. 8424 89 1. Szök kutak, többszín ek, nem nemesfém cikk jelleg ek, elektromos szivattyút, bevezet és kivezet csöveket, vízszóró koronát, sz r ket, lámpákat és egy speciális, a vízszórás által forgatott színes üveglemezt tartalmaznak. 2. Szóróberendezés, amely fúvókával ellátott nyomógombbal felszerelt szelep (szórófej). Részei a következ k: (i) fúvókával ellátott nyomógomb (szórófej) m anyagból, (ii) serleg (gy r ) nem nemesfémb l, (iii) tömítés a serleghez m anyagból, (iv) szeleptömítés m anyagból, (v) szelepzár m anyagból, (vi) m anyag ház, (vii) acélrugó, (viii) merül cs. Ez a termék arra szolgál, hogy rátéve egy edény nyakára annak tartalmát (folyadékot, port vagy habot) a nyomógomb lenyomásával, aminek hatására a hajtógáz átáramlik a szórófejen, a leveg be porlassza. A termékben nincs az áramlást vagy a porlasztás fokát szabályozó mechanizmus. (Lásd még a 8424.89/3. és 8481.80/3 számú Áruosztályozási véleményeket is). 3. Szivattyú, amely nyomógombot, fúvókát, dugattyúrugót, tömít dugattyút, szelepszárat, tartálytömítést, csavarmenetes kupakot, házat, rugót, tömít golyót és merül csövet tartalmaz. Ez a termék arra szolgál, hogy rátéve egy edény nyakára folyadékot, port vagy habot porlasszon dugattyús szivattyú segítségével, fúvókán keresztül. (Lásd még a 8424.89/2. és 8481.80/3számú Áruosztályozási véleményeket is).

5322 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 4. Automatikus végkikészít gépsor bútorgyártáshoz alap- és fed lakk réteg felvitelére és fényezésre, amely az alábbi részekb l áll: - motoros szállítószalag (görg s-szalagos konvejor); - elektronikus festék- és lakkfújó rendszer. Részei: (1) bútor festésére és az alap lakkréteg felvitelére szolgáló forgó szóróberendezés, az alábbiakkal felszerelve: - öntisztító szállítószalag festékvisszanyer vel, - egy feltölt kör, 10 pneumatikus szórópisztollyal és kisnyomású szivattyúval, - vízfüggöny; (2) fed lakk rétegnek bútorra történ felvitelére szolgáló forgó szóróberendezés, az alábbiakkal felszerelve: - öntisztító szállítószalag lakkvisszanyer vel, - oszcilláló kett s egység 8 leveg kever, - szórópisztollyal és nagynyomású szivattyúval, - vízfüggöny és víztartály automatikus iszapelválasztóval, - leveg elszívó rendszer szilárdanyag leválasztóval, - túlnyomásos zárt rendszer a por elleni védelemre, - hipersz r egység nagyhatékonyságú sz r betéttel a pormentes leveg vel történ ellátáshoz; - beépített szárítórendszer, amely a h vel és az UV sugarakkal történ szárítási elvet egyesíti. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése és a HR alkalmazásának 6. általános szabálya alapján. 8425 31 1. Csörl s emel szerkezet, elektromos motorral felszerelt csörl dobból áll; a csörl dob csigával és fékkel felszerelt fogaskerék-meghajtású tengelyb l áll. 8428 90 1. Anyagelosztó, amelyet speciálisan arra terveztek, hogy a régi vágatok eltömésénél használt pneumatikus k szállító futószalagot anyaggal ellássa, ez f ként lezárt és véd burkolattal borított, átlyuggatott dobból áll, amelyet sebességváltóval ellátott motor m ködtet.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5323 2. Tengeri rakodókar veszélyes folyadékok biztonságos kiköt i be- és kirakodási m veleteihez, különösen k olajipari berendezésekhez és ipari üzemek részére. Cs rendszer, csuklós kötésekkel és automatikus biztonsági szelepekkel. A cs rendszert folyadékátfejtés közben önálló váz- és ellensúly szerkezethez kapcsolódó kábel és csiga rendszerrel irányítják. A rendszer nem tartalmaz szivattyút. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 8429 51 1. Önjáró rakodógép, elüls rakodóval, négykerék meghajtással és helyben fordulási képességgel, egy darabból készült alvázra szerelve, a vezet - és ellen rz fülkét és a kett s emel kart hidraulikus munkahengerek mozgatják, amelyek a gép szerkezetének szerves részét képezik és egy hátra szerelt motor mozgatja azokat; a rakodógépet rakodókanállal vagy anélkül mutatják be. A gép el re történ mozgásával töltik meg a rakodókanalat, amely emeli, szállítja és lerakja az anyagot. Ezeket a gépeket más cserélhet szerszámmal is felszerelhetik, pl. hidraulikus kotrókanállal vagy tör vel, tányérfúróval, talajgyaluval, útbontóval stb. 8431 49 1. Lánctalptagok, amelyek csúszósarukkal történ felszerelés után felismerhet en kizárólag vagy f leg lánctalphoz alkalmasak: kizárólag buldózerhez történ használatra. (Lásd még a 8485 90/4, 8708 99/1 és a 8710 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8436 80 1. Burgonya- és zöldségvermek földdel történ beborítására használatos gépek, ezek mez gazdasági traktorokkal történ összekapcsolásra alkalmas szerkezettel ellátott keretb l, talajdarabolóból és a traktor hajtóm vér l meghajtott lapátkerékb l állnak, amely a földet rászórja a vermekre.

5324 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8439 30 1. Egyszer használható másolópapír (karbonpapír) bevonására szolgáló gépek, amelyek lényegében tartóállványra helyezett hengerekb l állnak, a tintatartó vályúból egy tintaadagoló henger juttatja el a tintát a nyomtatóhengerre, amelyhez egy másik henger nyomja oda a papírt; a festékréteg vastagságát mér henger méri. 8442 10 1. Fényszed gépek, amelyek fényérzékeny filmre sorokkal ellátott komplett szedésmintákat készítenek (számlákhoz, fizetési szalagokhoz stb.); lényegében sormatricát alkalmazó vonalvezet s fényszed t, két fotóösszeállító szerkezetet tartalmaznak - amelyek el re beállított alkotórészekb l (fejléc, árnyékolás, stb.) álló matricát használnak - továbbá egy szed asztalt tartalmaznak, amelyre a fényérzékeny filmet rögzítik. 8443 51 1. Digitális tintasugaras nyomtató, amely változó méret képpontok alkalmazásával, a nyersanyagok széles körére (pl. újságpapírra, matt vagy fényes normál papírra, átlátszó anyagokra stb.) folyamatos tónusú színes képeket nyomtat (A0-ás, 864 x 1,169 mm méretig). A nyomdaiparban els sorban színes kefelevonatok készítésére használják, valamint olyan más ipari célokra alkalmazzák, mint fényvisszaver vagy hátulról megvilágított jelzések, kiállítási tablók, csomagolóanyagok stb. gyártása. A nyomtatás küls automatikus adatfeldolgozó gép által szolgáltatott adatok alapján történik, amelyhez a nyomtatót párhuzamos illeszt n keresztül kapcsolták. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B), 5. (D) és 5. (E) pontja) alapján. 8451 80 1. Nem száraztisztítási eljárással m köd takarítógép beépített 0,75 kw-os elektromotorral és egy, a tisztítószer oldat szórására szolgáló pumpával felszerelve, amely az oldatot kés bb felszívja. Tömege 18,1 kg, vegyszertankja pedig 41,6 l rtartalmú; közintézményekben, pl. hotelekben, motelekben, kórházakban, irodákban, éttermekben és iskolákban való felhasználásra szolgál. 2. Nem száraztisztítási eljárással m köd takarítógép beépített 0,75 kw-os elektromotorral és egy, a tisztítószer oldat szórására szolgáló pumpával felszerelve, amely az oldatot kés bb felszívja. Tömege 21,8 kg, vegyszertankja pedig 56,8 l rtartalmú; közintézményekben, pl. hotelekben, motelekben, kórházakban, irodákban, éttermekben és iskolákban való felhasználásra szolgál. 8462 21 vagy 8462 29 1. Hegesztett csövet gyártó berendezés hegeszt egység nélkül bemutatva. Tekercselt fémszalagból cs alak kialakítására használják. Részei: szélez, alakítógörg k, függ leges zárógörg k és továbbító görg k. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8465 99 1. rl gépek, amelyeket speciálisan a kemény m anyaghulladékok rlésére terveztek, elektromotor m ködteti, három mozgó ékét rögzített késsel szerelték fel.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5325 8470 50 1. Terminál hitelkártyával vagy bankkártyával történ fizetéshez, amelyet olyan intézményekben alkalmaznak, mint szállodák, éttermek, utazási irodák stb. A berendezés homlokfelületén billenty zet, kijelz képerny, a bizonylatokhoz szükséges papírtekercs és egy, a kártya vagy az intelligens kártya mágnescsíkjának leolvasására szolgáló nyílás található. A terminál telefonhálózaton keresztül kapcsolatban van a pénzintézettel a felhatalmazás megszerzésére és az ügylet lebonyolítására, valamint a felvett vagy befizetett összeg kiadását dokumentáló bizonylat rögzítésére és kiadására. 8471 30 1. Tenyér méret elektronikus szervez (mérete 11,5 cm x 7,7 cm x 1 cm. Tömege: 115 g) tartóval és szoftverrel, a kiskereskedelmi forgalom számára készletként bemutatva. A készülék eleje magában foglal egy íróterülettel és különböz funkciójú gombokkal ellátott érint képerny t. A készülék adatátviv vel/tölt vel, fém és tartalék m anyag írót vel, installációs szoftvert tartalmazó CD-ROM-mal (amelyet személyi számítógépre történ installációra szántak, ily módon lehet vé téve az adatcserét az elektronikus szervez vel), a szervez felhasználói kézikönyvével, egy indítási útmutatóval, egy lítium-ion (bels ) tölthet akkumulátorral, egy DB-25-ös adapterrel és egy véd borítással van ellátva. F felhasználása a következ : naptár, címjegyzék, feladat lista, jegyzettömb, számológép és költség nyilvántartás. A HR alkalmazásának 3. (b) általános szabálya alapján. 8471 49 1. Személyi számítógép, amely három különálló egységb l áll: egy 14"-es (35 cm-es), digitális feldolgozó egységgel felszerelt színes televíziós vev (display), egy billenty zet (input egység) és infravörös távvezérl eszköz. Az els egység processzort (80486DX2), memóriát (4 Mb RAM), lemezmeghajtót (1,44 Mb), merevlemezt (350 Mb), CD-ROM meghajtót, PC üzemmódban nem, de tv üzemmódban váltott soros színes televíziós vev t és sztereo hangszórókat tartalmaz. A különböz funkciókat (PC, tv vagy zenegép) a billenty zetbe beépített pozicionáló gömbbel (trackball), magával a billenty zettel vagy az infravörös távirányítóval választják ki. A rendszer hangfelvételt és szoftvert tartalmazó CD-t, valamint digitális hangfájlokat is lejátszik. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján. 8471 60 1. Színes folyadékkristályos (LCD) asztali kivetít. A kivetít képfelbontása 640 x 480 pixel, 16 millió színárnyalat megjelenítésére képes és kizárólag automatikus adatfeldolgozó géppel történ összekapcsolásra szánták a gép által létrehozott képek nagyméret erny re történ kivetítése céljából. Beépített er sít vel és hangszórókkal rendelkezik, amely lehet vé teszi, hogy a felhasználó zsinór nélküli mikrofonhoz, hordozható CD játszóhoz vagy sztereo berendezés segédkimenetéhez csatlakoztathassa. A 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) (a) (c) pontjai alapján. 8471 70 1. CD-ROM meghajtó. Automatikus adatfeldolgozó berendezés tárolóegysége, amely CD- ROM-on, audio és fotó CD lemezen tárolt jelek letöltésére szolgáló meghajtó egység. Ellátják fülhallgató csatlakozóval, hanger szabályozóval és start/stop gombbal is. A 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B), 5. (C) és 5. (D) pontja alapján.

5326 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8471 80 1. Titkosító processzor, amely tartalmazza az Adatvédelmi Kódolási Szabvány (DES) titkosító algoritmusát. Perifériás egységként egy vagy több automatikus adatfeldolgozó berendezéshez csatlakozik, amely(ek)t l utasításokat kap az el re programozott m veletek elvégzésére. Feladata a szükséges biztonsági funkciók (pl. hitelesítés és titkosítás) ellátása, amelyeket egyébként a gazdagépbe betöltött szoftverekkel kellene elvégezni. Szükségtelenné teszi bizonyos biztonsági adatbázisok tárolását a számítógép(ek)ben. A berendezés m ködését egy, a gyártása során beépített fix tár (programot tartalmazó mikrochip) szabályozza. RS 232C interfésszel csatlakoztatható az automatikus adatfeldolgozó géphez. A fix tár tartalmának megfelel módosításával ez a berendezés pénzintézetekben is alkalmazható pl. hitelkártyák és bankkártyák titkosított adatainak képzésére vagy pénzügyi m veletek adatvédelmére. 2. Kommunikációs vezérl vagy útválasztó (router) [beleértve a LAN-hidakat (bridge) is]. Központi egységb l (processzorból), bels tárolóból és többféle be- és kimeneti csatlakozóból áll. Automatikus adatfeldolgozó rendszer hálózatban ezek a berendezések két automatikus adatfeldolgozó gép vagy ilyen gépek csoportjai között, illetve a helyi hálózatokban (LAN) a hálózati berendezések között helyezkednek el. Irányítják az adatforgalmat, ami a LAN rendszerek szerkezetének jellegzetessége, valamint lehet vé teszik az adatok és információk átalakítását, cseréjét vagy átadását két eltér rendszerprotokollt használó automatikus adatfeldolgozó gép vagy ilyen gépek csoportjai között. Ezek a berendezések ismerik a hálózat szerkezetét és képesek azonosítani a címzettet és az adattovábbításhoz szükséges kapcsolódási pontokat. A berendezésen található kommunikációs csatlakozók automatikus adatfeldolgozó gépek, más kommunikációs vezérl k (útválasztók (router) vagy hidak (bridge)], illetve egyéb hálózati berendezések csatlakoztatására szolgálnak. A kommunikációs vezérl k alkotta rendszer képezi a hálózat vázát, amelyhez a többi hálózat és adatfeldolgozó eszköz kapcsolódik. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) alapján, a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja nem alkalmazandó. 3. Csomóponti vezérl szinkron hálózati architektúrához (SNA) (beleértve a távvezérl t is). Magában foglal egy olyan berendezést, amely SNA hálózati protokollt használó helyi hálózatok (LAN) végponti koncentrátoraként (központosító egységeként) m ködik. Az adatforgalmat vezérli a központi adatfeldolgozó berendezés és a hálózatban található számos adatfeldolgozó perifériális egység között, mint például a távoli terminálegységek, a nyomtatók vagy a lemezmeghajtók. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) alapján, a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja nem alkalmazandó. 4. Többutas bemeneti egység, amely passzív helyi hálózati (LAN) csomópont. Azért nevezik passzívnak, mivel nem kell hozzá közvetlen energiaellátás. Legfeljebb nyolc gy r s (token ring) LAN munkaállomáshoz vagy automatikus adatfeldolgozó géphez használják bekötési csomópontként, azért, hogy a fizikai csillagkapcsolásuk elektronikusan gy r t alkosson. A többutas bemeneti egységeket össze is kapcsolhatják a (token ring) gy r s rendszerhez csatlakozó munkaállomások számának növelése céljából, de a berendezések száma legfeljebb 260 lehet. A csomópont olyan fizikai reléként m ködik, amelyhez a (token ring) gy r s rendszerbe kapcsolt összes gép csatlakozik és jelzi, ha egy gép vagy egység nem m ködik, azért, hogy fenntartsa az adatáramlást a többi gépekhez. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) alapján, a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja nem alkalmazandó. 5. Optikai szálas átalakító, amely átalakítja a kis területi (token ring) gy r s vagy másféle helyi hálózat (LAN) rézkábelen érkez digitális jeleit optikai jelekké. Ezeket az átalakítókat akkor alkalmazzák, ha például egy (token ring) gy r s LAN hálózatban optikai szálas kábelt használnak, hogy kiterjesszék azt az intézmény területén kívülre, vagy ha a rézkábel optikai szálas kábellel történ helyettesítése az interferencia csökkentése érdekében fontos. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) alapján, a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja nem alkalmazandó.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5327 6. Vezérl és illeszt egység csatlakoztatható kártya formájában. Alapvet en nyomtatott áramkör, amelyre különféle elektronikus elemeket építettek. Úgy tervezték, hogy automatikus adatfeldolgozó gép házába behelyezhet legyen. A központi egység rendszerbuszához kapcsolódik, adatokat fogad és küld, amikor a befogadó automatikus adatfeldolgozó gép és a lokális hálózat (LAN) más egységei közötti adatcserét vezérli. A CSMA/CD szabványos információs protokollt használja, az adatcsere szabályozására és az adatütközés megel zésére, kizárólag a LAN rendszerben. A HR alkalmazásának 1. (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) és a 6. általános szabálya alapján. 7. Videokártya, amely integrált áramkörb l és más, automatikus adatfeldolgozó gépbe beépítésre szánt elemekb l áll, azzal a céllal, hogy képessé tegyék azt kép és hang megjelenítésére. A videomagnóból, lézerlemez lejátszóból, CCD/V8 kamerából vagy videokamerából származó analóg kép- és hangjeleket digitális jelekké alakítja, amelyeket az automatikus adatfeldolgozó gép kezelni képes. A kártyát mágneslemezzel (floppy lemezzel) együtt mutatják be, amely az üzembehelyezési szoftvert tartalmazza. Ezt a programot installálni kell az automatikus adatfeldolgozó gépre annak érdekében, hogy lehet vé váljék a képek megjelenítése. Az installációs szoftvert tartalmazó mágneslemezt (floppy lemezt) külön kell osztályozni a 8524 vámtarifaszám alá. 8. Hangkártya, amely integrált áramkörb l és más, automatikus adatfeldolgozó gépbe beépítésre szánt elemekb l áll, azzal a céllal, hogy képessé tegyék azt hang keltésére. A hangkártya a mikrofonból, rádióból vagy kazettás magnetofonból származó analóg hangjeleket digitális jelekké alakítja, amelyeket az automatikus adatfeldolgozó gép kezelni képes. Továbbá a digitális jeleket er sít, fejhallgató vagy hangszóró számára analóg jelekké alakítja. Rendelkezik csatlakozóval CD-ROM meghajtó és digitális hangszerek számára is (MIDI). A kártyát mágneslemezzel (floppy lemezzel) együtt mutatják be, amely az üzembehelyezési szoftvert tartalmazza. Ezt a programot installálni kell az automatikus adatfeldolgozó gépre annak érdekében, hogy lehet vé váljék a hangjelek rögzítése, tömörítése és visszajátszása. Az installációs szoftvert tartalmazó mágneslemezt (floppy lemezt) külön kell osztályozni a 8524 vámtarifaszám alá. 9. Többfunkciós száloptikás ismétl (repeater), amelyet kizárólagosan a LAN (Local Area Network) rendszerekhez terveztek. A teljes adatjel (full-signal) regenerálásával és újraid zítésével továbbítja a LAN rendszerben kering adatokat. Két szabványos Ethernet port csatlakozója van a többfunkciós optikai szál csatlakozókhoz. Jelet hoz létre az adattovábbítás leállítására, amennyiben a repeater bármelyik bemeneténél különböz egységekt l származó jelek ütközését észleli. A HR alkalmazásának 1. (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) és a 6. általános szabálya alapján. 10. Egyfunkciós száloptikás ismétl (repeater), amelyet kizárólagosan a LAN (Local Area Network) rendszerekhez terveztek. A teljes adatjel (full-signal) regenerálásával és újraid zítésével továbbítja a LAN rendszerben kering adatokat. Két szabványos Ethernet port csatlakozója van, a BNC csatlakozóhoz és az egyfunkciós optikai szál csatlakozóhoz. Jelet hoz létre az adattovábbítás leállítására, amennyiben a repeater bármelyik bemeneténél különböz egységekt l származó jelek ütközését észleli. A HR alkalmazásának 1. (a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (B) pontja) és a 6. általános szabálya alapján.

5328 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8471 90 1. Síkágyas asztali szkenner, amelyet a grafikai ipar, els sorban színes filmek feldolgozására alkalmaz. Néhány ezer töltéscsatolású eszközt (CCD) tartalmaz (egy sorba rendezve egyetlen integrált áramköri elemen, amelyet CCD tömbnek neveznek), valamint egy üveglapot, lencséket, egy fényforrást, tükröt és elektromos csatlakozókat. Egy meghatározott szín és intenzitású fény valamennyi CCD elemben arányos elektromos töltést hoz létre. Ez az analóg töltés végigmegy a cellák során egy analóg/digitális átalakítóhoz, ahol digitális jellé alakul. A feldolgozni kívánt eredeti iratot az üveglapra helyezik, ahol azt a fényforrás egyenletesen világítja meg. A kép teljes szélességét egyszerre egy sorként olvassa le. A legnagyobb beolvasási felbontás 8200 dpi. A készülék lehet vé teszi a képek és az iratok retusálását, beleértve színtelítettségi luminanciás (HSL) színkorrekciót is. SCSI interfész segítségével közvetlenül kell automatikus adatfeldolgozó berendezéshez csatlakoztatni. 8472 90 1. Automata aprópénz-visszaadó, külön behozva, úgy tervezték, hogy egy pénztárgéphez csatolva használják, amelyhez elektromos impulzusok formájában elektromos kábelen keresztül közli a vev nek visszajáró összegre vonatkozó adatot. 8473 30 1. Csatlakoztatható, csak olvasható memória (ROM) egység mikroszámítógépekhez (automatikus adatfeldolgozó gépekhez), amely olyan m anyag házból áll, amely tartalmazza a ROM integrált áramkörrel és két db kondenzátorral szerelt nyomtatott áramköri lapot; az egység kompatibilis számítógépbe helyezve a mikroszámítógép memóriájának hozzáférhet részévé válik, a ROM egységben lév program jellemz inek megfelel en megnöveli az adatfeldolgozó képességet (pl. egy f leg tanulók által használt matematikai oktatási program). 2. Mikroprocesszor, beépítve egyetlen élcsatlakozóval rendelkez tokba. Ez a tok 14 cm hosszú, 6 cm széles és 1,5 cm vastag. A tokban található egy egységes üveg alapú hatréteg nyomtatott áramköri lap. A többi alkotórészt erre a lapra építették rá. Ezen alkotórészek közé tartozik három integrált áramkör, nevezetesen a központi processzor integrált áramköri chip, a négy L2 (level 2) cache memória chip és egy NL2 cache memória szabályozó (Tag RAM). Ezen kívül vannak passzív elemek is (ellenállás csomagok, kapacitások). A központi processzor chip aritmetikai és logikai elem, az L2 cache memória kicsi ultragyors id szakos memória egység, és a Tag RAM cache szabályzó vagy logikai chip. A Tag RAM az L2 cache felhasználásával találja meg, hol tárolják a szükséges információt. A tokot automatikus adatfeldolgozó egységhez (alaplaphoz) illesztik az élcsatlakozó segítségével. A csatlakozókat, áramköröket és nyomtatott áramköri lapokat nem vékony-, illetve vastagfilm technológiával, hanem rézfólia nyomtatásával és maratásával készítették. 8479 10 1. Tehergépkocsira felszerelhet só és homokszóró berendezés hómentesítéshez, amely a következ kb l áll: (1) homok és/vagy só tárolására szolgáló tartály, melyet olyan, rögök törésére alkalmas berendezéssel láttak el, amely egyidej leg forgó, végtelen csavarmenetes adagolóként is m ködik, (2) sódarabok zúzására/ rlésére szolgáló egység, és (3) hidraulikus forgótárcsás szórórendszer. A berendezés számos funkciója távvezérl segítségével a tehergépjárm vezet fülkéjéb l irányítható. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8479 60 1. Hordozható légh t k házi használatra, ezek önmagukban komplett egységek, amelyek tartalmaznak nejlonszálból készült légsz r t, vízáramoltató rendszert (beépített tartállyal és szivattyúval) és elektromotorral m köd ventilátort a h tött leveg kifújására, azonban a leveg nedvesítésére vagy szárítására speciálisan tervezett készüléket nem foglalnak magukba. 2. Párologtató légh t k 20 kg-ot meghaladó tömegben, amelyek a leveg t els sorban az elpárologtatás látens h jével h tik és magukba foglalnak egy légsz r folyamatos áztatását biztosító vízáramoltató rendszert (beépített tartállyal és szivattyúval) és egy elektromotorral m köd ventilátort a leveg nek a légsz r közegén keresztül történ kifújására. Nem tartalmaznak azonban a leveg nedvesítésére vagy szárítására speciálisan tervezett készüléket.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5329 8479 89 1. Központi ken rendszerek, kézi m ködtetés, automatikus vagy félautomata gépek kenéséhez, speciális ken szivattyúból állnak, amely központi elosztóként m ködik, és változó számú dugattyús típusú fecskend t táplál, ezáltal el re meghatározott mennyiség ken anyagot juttatnak a kenést igényl pontokra. Az Áruosztályozási vélemény kizárólag a komplett rendszerre vonatkozik. 2. Kerekekre szerelt füstkamra cserjék, magok, könyvek, kéziratok stb. metilbromid, kéksav stb. hatásával történ fert tlenítésére. 3. Önjáró sepr gép gyárak stb. számára vezet üléssel felszerelve, és amelyek magukba foglalnak egy forgó felszed sepr t, egy szeméttartályt és a por beszívására egy ventilátort. 4. S rített leveg vel m köd jelz kürtök, magukba foglalnak légs rít t, kis leveg tartályt, két tölcsér alakú hangjelz szerkezetet és mechanikus vagy elektromos ellen rz szerkezetet, ezeket az alkotórészeket rugalmas cs vezeték kapcsolja össze; f ként motoros járm vekre szerelik fel. 5. Ken készülék, egy tartályból áll, amelynek a szélére egy dugattyút m ködtet kart helyeztek el, amely a ken anyagot egy - szintén a tartály szélére szerelt - töml be nyomja; a töml t a másik (a kifolyó) végén kapcsolóhüvellyel szerelték fel, hogy a gép vagy készülék ken anyag-cs dugójához csatlakoztatható legyen; használat közben a tartályt a földre helyezik. 6. Hordozható mechanikus egység hajók üzemanyag-felvételéhez, amely az alábbiakból áll: (i) közös tengelyre néhány kerékb l, összehajtható, hosszú (hozzávet legesen 45 m) töml feltekercselésére vagy letekercselésére; (ii) szivattyúból a töml használat utáni kiürítésére; (iii) benzinmotorból a kerekek vagy a szivattyú m ködtetésére; mindezeket egy húzórúddal ellátott négykerek karosszériára szerelték. 7. Fémtartály, válaszfallal felszerelve, ezt a válaszfalat az egyik oldalról gáz nyomásának vetik alá, a másik oldalon közvetlen kapcsolatban van a cs vezetékben lév folyadékkal, amelyre a tartályt felszerelték; egyes berendezésekben (pl. központi f tés) zárt tágulási tartályként szolgál. 8. Nedves és száraz porszívó beépített elektromos motorral, bútorgörg kre állítva, ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra (szállodákban, üzletekben, irodákban, ipari üzemekben, m helyekben stb.). M szaki jellemz i: maximális motorteljesítmény: 1500 W; elektromos csatlakozás: 230 V, 50 Hz; légáramlás: 3600 liter/perc; vákuum: 23 000 Pa; tartálytérfogat: 38-50 liter; tömeg: 11-12 kg; méret: 445 x 450 x 505 mm. A berendezést bizonyos alapvet tartozékokkal forgalmazzák, de más (választható) tartozékokkal is felszerelhetik. Száraz anyagok (por és más, nagyobb szemcseméret hulladékok, mint például papírhulladék, faforgács, falevelek, üveg- vagy más ásványi hulladék, iszap, m anyaghulladék stb.) és folyadékok felszívására szolgál. 8481 80 1. Állandó olajszint-szabályozó berendezések, amelyek az olajég kben egyenletes mérték olajellátást biztosítanak, automata úszószelep és kézzel m ködtetett szabályozószerkezet hatására m ködnek.

5330 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2. Pneumatikusan m ködtetett szelep, különböz folyadékok és gázok áramlásának szabályozására, ezekben a szelepzáró helyzetét a s rített leveg nek a kiegyenlít rugóval fékezett válaszfalra gyakorolt hatása határozza meg; beállítószerkezettel is felszerelhetik. 3. Nyomógomb nélküli szelep. Részei a következ k: (i) serleg (gy r ) nem nemesfémb l, (ii) tömítés a serleghez m anyagból, (iii) szeleptömítés m anyagból, (iv) szelepszár m anyagból, (v) m anyag ház, (vi) acélrugó, (vii) merül cs. Ez a termék egy t elmozdításával valamely tartály nyitására vagy zárására szolgál. Így lehet vé válik, hogy a hajtógáz a tartály tartalmával együtt a leveg be távozzon. (Lásd még a 8424.89/2. és 8424.89/3. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 4. Tölt szelep gumiabroncshoz, amely az alábbi részekb l áll: (i) gumiszár, (ii) rácsavarható szelepsapka, (iii) sárgaréz betét, amelyben van egy nyílás, egy t és egy rugóval nyomott dugattyús mechanizmus. Ezt a szerkezetet olyan kerékbe építik be, amelyre gumitöml t szereltek. Amikor a t fejét kézzel lenyomják, a szelep kinyit, és így a leveg a nyomáskülönbség hatására kiáramlik a gumitöml b l. 8482 10 1. Pedálgörg szöv gépekhez, amely oldallemezekkel ellátott golyóscsapágyból áll, a csapágy bels gy r je tulajdonképpen rövid, a végén lapos tengely, amely beleillik a pedálvillába. 8482 50 1. Keresztirányú görg s láncok egyenes vonalú mozgásokhoz; ezek hengeres acél görg sorokból állnak, amelyeket préselt acél rögzít elembe helyezve általában úgy szerelnek össze, hogy a szomszédos görg k forgástengelye egymással 90 fokos szöget zár be. 8483 10 1. Alakra kovácsolt befejezetlen forgattyús tengely. A kovácsoláson túlmen en nem munkálták meg és nem alakították. A HR alkalmazásának 2/a. általános szabálya és a XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (f) pontja alapján. 8483 40 1. Fordítógy r golyós- vagy görg scsapágyakhoz, ezek a következ kb l állnak: (1) annak a gépnek vagy mechanikai szerkezetnek rögzített részére szerelend néhány fémgy r b l, amelyen ezt használják; (2) fogazott fémgy r b l, amely ennek a gépnek vagy mechanikai szerkezetnek a mozgó részeit továbbítja és megfordítja ezt a részt, ha a motor forgómeghajtást bocsát ki.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5331 8485 90 1. Csuklós szalagok, ún. kábeles húzóláncok, kereszttámasztékokkal ellátottak, haladhatnak vezet csatornában is, m ködésük közben rövid távon belül mozgó gépekhez, gépalkotórészekhez tartozó elektromos kábelek, vagy ezeket a gépeket és gépalkotórészeket folyadékkal, illetve gázzal ellátó cs vezetékek szállítására és vezetésére szolgálnak, de nem ismerhet fel, hogy milyen meghatározott géphez tervezték (szánták). 85. Árucsoport 2. Golyóscsapágyakat vezérl kábelek: Amennyiben felismerhet, hogy nem kizárólag vagy f ként egy bizonyos géphez, készülékhez vagy járm höz történ használatra alkalmasak és: (i) egyaránt alkalmasak a 84. Árucsoportba tartozó gépek több típusához történ használatra; (ii) egyaránt alkalmasak a XVI. és XVII. Áruosztályba tartozó gépekhez, készülékekhez, járm vekhez, légi és vízi járm vekhez történ használatra. (Lásd még a XVI. Áruosztály/1, és a 9033 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 3. Kever tartozékok kever edényekhez vagy mixerekhez, ezek kever lapátok (szárny, gereblye, keresztmerevít stb.), lehetnek tengellyel felszerelve is, külön behozva: ezek egyaránt alkalmasak a XVI. Áruosztály különböz vtsz.-ai alá tartozó készülékekben történ használatra. (Lásd még a XVI.Áruosztály/2. számú Áruosztályozási véleményt is.) 4. Lánctalptagok: Ezek egyaránt alkalmasak a XVI. Áruosztályba tartozó buldózerek vagy más gépek, vagy a XVII. Áruosztályba tartozó járm vek lánctalpához. (Lásd még a 8431 49/1., a 8708 99/1. és a 8710 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 5. Rezgéscsillapító szerelvények vasból vagy acélból lév, gy r alakú, szögletes alapú aljzattal, két egymásba illeszked fémrészb l állnak, amelyek egy gumimembránt szorítanak; a membrán közepébe fémperselyt öntöttek olyan csapszeg számára, amely tartja annak a gépnek vagy berendezésnek a tartótagját, amelynek a rezgéscsillapítását biztosítani kell, és a gy r körül kiálló gumipárnácskák a túlterhelés elleni ütköz ként szolgálnak. (Lásd még a 4016 99/1. és a 7318 29/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 1. Lágy ferritelemek, amelyek felismerhet en transzformátorok alkatrészei. (Lásd még a 6909 19/1. és a 8504 90/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8504 40 1. Szünetmentes áramellátó készülék, amely egyszerre több elektronikus eszközt is ellát stabil váltakozó árammal (AC), elektromos áram pótlása és átalakítása révén. Az elektromos ellátás során keletkez elégtelenség vagy súlyos zavar esetén a készülék tíz percig biztosítja a stabil váltakozó áramot; a következ, egy teljes egységet alkotó, részekb l áll: (i) egyenirányító (AC/DC átalakító); (ii) akkumulátortölt ; (iii) zárt ólomsav akkumulátor, karbantartást nem igényl (iv) DC/AC átalakító (v) statikus áramköri kapcsoló; (vi) zajsz r ; (vii) digitális kijelz a bemeneti volt/amper, kimeneti volt/amper, akkumulátor volt és kimeneti frekvencia mérésére. 8504 90 1. Lágy ferritelemek, amelyek felismerhet en transzformátorok alkatrészei. (Lásd még a 6909 19/1. és a 85. Árucsoport/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8505 19 1. Mágneses rudak, meghatározott hosszúságúra vágva is, amelyek m anyaggal vagy gumival agglomerált, mágnesezett báriumferritb l állnak, és bizonyos készülékek (pl. h t szekrények) ajtajába történ beszerelésre használják, hogy a zárást biztosítsák. (Lásd még a XVI. Áruosztály/3. és a 8418 99/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.)

5332 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8507 30 1. Tölthet nikkel kadmium akkumulátor, amely bizonyos márkájú mobiltelefonhoz cserélhet áramforrásként szolgál és az alábbiakat foglalja magában: - 3 nikkel kadmium akkumulátor, - vezet kábel az akkumulátorok összekapcsolására, - nyomtatott áramköri lap, amely az akkumulátorokat a mobiltelefonhoz csatlakoztatja, - ellenállással és kondenzátorral felszerelt áramköri lap az akkumulátor feltöltésének szabályozására, - küls m anyag ház, amely a cserélhet áramforrás elektromos alkatrészeit foglalja magába és amelyet úgy terveztek, hogy egyúttal a telefon küls burkolatának részét képezze. A cserélhet áramforrás mobiltelefon energiaellátását szolgálja. Más funkciója nincs. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8507 80 1. Tölthet nikkel hidrid akkumulátor, amely bizonyos márkájú mobiltelefonhoz cserélhet áramforrásként szolgál és az alábbiakat foglalja magába: - 3 vagy 6 nikkel hidrid akkumulátor, - elektromos csatlakozó a telefonhoz, - termisztor, amely megakadályozza, hogy a cserélhet áramforrás h mérséklete meghaladja a még biztonságos maximális szintet, - PTC (pozitív h mérsékleti tényez ) áramkör, amely megnöveli az ellenállást annak érdekében, hogy védjen a rendellenesen magas áramer sség miatti rövidzárlattól, - bels m anyag borítás, - hátsó küls ház, amelyet úgy terveztek, hogy a telefon küls burkolatának részét képezze. A cserélhet áramforrás mobiltelefon energiaellátását szolgálja. Más funkciója nincs. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8509 10 1. Száraz és nedves takarítógép, amely állítható görg kkel ellátott alapra szerelt er forrásból (elektromos motor) és víztartályból áll. A különböz funkciók ellátásához tartozékokkal szerelték fel, például szívófejkészlet, kefék, bútorszövet tisztítására szolgáló eszköz, különleges szórófej folyadék (pl. rovaröl szer) szétpermetezésére, és egy szívócs. A berendezés aljában van egy nagysebesség centrifuga, amely lehet vé teszi szobai illatosítókénti vagy légfrissít kénti használatát, ha a vízbe néhány csepp illatszert tesznek. Por és más szennyezések összegy jtésekor a víz sz r ként is szolgál. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján. 8512 30 1. Gépjárm vekben használt elektromos berendezés, amely fény- vagy hangjelzéssel figyelmezteti a járm vezet t arra, hogy sebesség-ellen rz készüléket, például radar- vagy lézeres elven m köd berendezést m ködtetnek a közelében. A készülék jellegzetes hangés fényjeleket ad, ha sebesség-ellen rz berendezés által kibocsátott mikrohullámokat észlel. Az alábbiak együtteseként mutatják be vámkezelésre: radar/lézer detektor, szélvéd csipesz, közvetlen hálózati kábel, biztosítékok és pótalkatrészek, nyomtatványok és használati utasítás. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. Az áru alszám szinten történ besorolása a 3/b szabály alapján történik.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5333 8516 10 1. Folyadékok melegítésére és azok állandó h mérsékleten tartására szolgáló készülékek, amelyek termosztáttal szabályozott elektromos merül forralóból és elektromotorral m köd kever edényb l állnak. 8516 60 1. Háztartási t zhely négy elektronikus gyújtású gázég fejjel és légcirkulációs gázsüt vel, amelyben rozsdaálló acélból készült elektromos grill is található behatárolt alkalmazási lehet ségekkel. A grill a süt tér fels részén elhelyezett elektromos f t ellenállás segítségével m ködik. 2. Elektromos háztartási kenyérsüt gép (körülbelüli méretei : 36 x 22 x 27 cm, tömege : kb. 5.9 kg). Részei : ház, amelyben kivehet tartály ( kenyérforma ) található. Ebben keverik össze és sütik ki a kenyértészta alapanyagait. A kenyérformában van egy forgó tengely levehet dagasztófejjel. Amint a formát behelyezik a gépbe, a tengely elektromos motorral kerül kapcsolatba. Elektromos f t testek veszik körül a süt teret, melyek a tésztakészítéshez az alapanyagok megfelel h fokra történ melegítésére, a kelés során a tészta megfelel h fokon történ tartására és a kenyér kisütésére szolgálnak. A készülék dagasztásra és sütésre vagy csak dagasztásra automatikus programokkal rendelkezik (amelyek a gép tetején található kezel panellel vezérelhet k). Ez utóbbi esetben az elkészített tésztát kiveszik a készülékb l és más berendezésben sütik ki. A HR alkalmazásának 1., 3/c. és 6. általános szabálya alapján. 8516 79 1. Házi szauna készülék, amely zománcozott acéllemezb l készült, ül keként szolgáló infravörös f t testb l, valamint négy különféle részb l (fa- vagy m anyag lécekb l készült bordás falból, mint kabinvázból, sz nyegborító padozatból, m b rb l készült kabintet b l és fatokban lév h mér b l) álló, henger alakú fülkéb l áll; a különböz alkotórészeket használat el tt összeállítják otthoni szaunázás céljára. 8516 80 1. Felületf t k, amelyek üveggyapottal vagy üveg-azbeszt fonattal elektromosan szigetelt, üvegszövetre er sített és elektromos vezetékekkel ellátott f t ellenállásokból állnak. (Lásd még a 8419 89/1. és 8419 89/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.)

5334 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8517 30 1. Hangfeldolgozó rendszer, amely (DOS operációs rendszer ) központi adatfeldolgozó egységb l, merevlemez és floppy lemez meghajtóból, billenty zetb l, (CRT) monitorból áll, beépített hívásérzékel áramkörökkel, szoftverrel és modemmel. A berendezés a PBX (egyéni vonal átkapcsolás) útján bejöv telefonhívások feldolgozásának feljavítására szolgál, olyan módon, hogy átirányítja azokat a kiválasztott állomásra az irodán belül, tartásra teszi a hívót, jelzést ad a kiválasztott személynek, értesíti a felhasználót a kapott üzenetekr l és közli a hívóval, hányan várnak el tte a sorban. Modemet nem használ ebben a folyamatban. A hívásérzékel áramkörök felismerik az analóg jelet és digitális formára alakítják át. Modemet kizárólag távolról telefonhívás útján történ ellen rzés céljára használnak. Ahol lehetséges a szoftvert külön kell osztályozni a 8524 vtsz. alá. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya és a 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) bekezdése alapján. 8517 50 1. Automatikus adatfeldolgozó gép telefonvonalhoz történ csatlakoztatására szolgáló berendezés. Átalakítja az automatikus adatfeldolgozó gép digitális jeleit analóg jelekké és megfordítva. Így lehet vé teszi más automatikus adatfeldolgozó gépekkel telefonvonalon keresztül történ kommunikációt. A berendezés segítségével lehetséges, hogy szkennerrel és nyomtatóval felszerelt automatikus adatfeldolgozó géppel telefaxot küldjenek és fogadjanak. Mikrofont és hangszórót is tartalmaz, így kézibeszél nélküli telefonként használható. (Lásd még a 8517.50/2. és a 8517.50/3. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2. Automatikus adatfeldolgozó gép telefonvonalhoz történ csatlakoztatására szolgáló berendezés. Átalakítja az automatikus adatfeldolgozó gép digitális jeleit más digitális jelekké, amelyeket ISDN hálózaton továbbítanak és fordítva. Így lehet vé teszi más automatikus adatfeldolgozó gépekkel ISDN vonalon keresztül történ kommunikációt. Rendelkezik két analóg bemenettel telefon, faxberendezés vagy modem csatlakoztatására. (Lásd még a 8517.50/1. és a 8517.50/3. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 3. Automatikus adatfeldolgozó gépbe történ behelyezésre szánt kártya (slot-in card). Ez a kártya átalakítja az automatikus adatfeldolgozó gép digitális jeleit analóg jelekké és megfordítva. Így lehet vé teszi más automatikus adatfeldolgozó gépekkel telefonvonalon keresztül történ kommunikációt. Azt is biztosítja, hogy az automatikus adatfeldolgozó gép faxot, e-mailt küldjön vagy fogadjon, feltéve, hogy ezek a szolgáltatások elérhet k mobiltelefonon is. (Lásd még a 8517.50/1. és a 8517.50/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8518 50 1. Beszédgyakorló készülék süketek számára, ez lényegében két mikrofonból (az egyiket az oktató, a másikat a tanuló használja), hangfrekvenciás hanger sít b l és egy készlet fejhallgatóból áll, minden fejhallgató egyénileg szabályozható a jobb és a bal fül közötti hallóképesség eltéréseinek ellensúlyozása céljából. 8519 99 1. Az MP3 formátumú fájlok olvasására MP3 dekóderrel ellátott CD ROM meghajtóból álló készülék távirányítóval és csatlakozó kábellel, amelyet gépjárm be kell beszerelni. A készüléket a gépjárm rádiójához kell csatlakoztatni. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8520 90 1. Hordozható, akkumulátorral m köd készülék, amely áll egy flash memóriát magába foglaló házból, egy mikroprocesszorból integrált áramkör formájában ( chipek ), egy hangfrekvenciás er sít t tartalmazó elektronikus rendszerb l, egy LCD képerny b l és vezérl gombokból. A mikroprocesszor az MP3 fájl formátum használatára van programozva. A készülék rendelkezik a sztereo fej- vagy fülhallgatókhoz csatlakozókkal és csatlakoztatható automatikus adatfeldolgozó géphez MP3 fájlok letöltésére (párhuzamos vagy USB csatlakozó felhasználásával). Rendelkezhet flash kártya bemenettel. A tároló kapacitása általában 32-64 MB között váltakozik. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5335 2. Készülék, amely magába foglal egy CD meghajtót, egy mikroprocesszort, flash memóriát vagy merevlemezt, LCD képerny t, vezérl gombokat, bemeneti csatlakozókat analóg audio jelek és egy mikrofon számára és kimeneti csatlakozókat audio, S-video, és összetett video jelek számára, párhuzamos és USB csatlakozókat automatikus adatfeldolgozó gépre vagy gépr l vagy hordozható MP3 lejátszóra vagy lejátszóról MP3 fájlok fel- és letöltéséhez és egy eternet csatolót hálózathoz vagy az Internethez történ csatlakozáshoz. A televízió készülékhez való csatlakozás egy grafikus felhasználói interfészt biztosít a lejátszandó lista szerkesztéséhez és irányításához, valamint az animáció megjelenítéséhez. A készüléket MP3 és más audiokompressziós formátumok olvasására programozták, és analóg audio jelek vagy hangok felvételére alkalmas. A HR alkalmazásának 1. (XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése) és 6. általános szabálya alapján. 8521 90 1. DVD lejátszó (434 x 95 x 290 mm), amely magába foglal egy MP3 fájl dekódert. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8522 90 1. Mechanikus egység videofelvev vagy -lejátszó berendezésekhez, amely tartalmazza az alaplapot a következ szerelt egységekkel: (i) fejszerelvény, amely magában foglalja a forgó fejdobokat, benne a video fejekkel, valamint az állórészt és a motort. Ez az egység hivatott a video jeleket a mágnesszalagra felvinni, illetve leolvasni; (ii) hangfej, amely a hangjeleket rögzíti a mágnesszalagon, illetve leolvassa; (iii) törl fej, amely felvétel közben az el z leg rögzített jeleket letörli a mágnesszalagról; (iv) f tengely, amely állandó sebességgel mozgatja a mágnesszalagot. A megfelel készülék alkatrészeként osztályozandó. 8523 90 1. Félvezet nem felejt adattároló eszköz ( flash memória kártya vagy, flash elektronikus tároló kártya néven is ismert), amely 192 MB tároló kapacitással rendelkezik, egy nyomtatott áramköri kártyából áll, amelyre (i) egy flash memóriát ( FLASH E 2 PROM ) integrált áramkör formájában, (ii) egy mikrokontrollert integrált áramkör formájában, (iii) számos kondenzátort és ellenállást és (iv) egy csatlakozó aljzatot szerelnek. A készülék mérete körülbelül 85 mm x 54 mm x 4 mm. Az adat a kártyára rátölthet és leolvasható róla, mihelyt egy különleges berendezésbe helyezik, úgy mint a navigációs és globál pozícionáló rendszerek, adatgy jt terminálok, hordozható szkennerek, orvosi megfigyel berendezések, audio felvev készülékek, mobil telefonok és digitális kamerák. Az adat átvihet automatikus adatfeldolgozó gépbe is egy speciális adapter felhasználásával. A kártya nem igényel akkumulátort, mivel az energiát azokból a berendezésekb l nyeri, amelyekhez csatlakoztatják. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 2. Félvezet nem felejt adattároló eszköz ( flash memória kártya vagy, flash elektronikus tároló kártya néven is ismert), amely 192 MB tároló kapacitással rendelkezik, áll egy nyomtatott áramköri kártyából (PCB), amelyre egy flash memóriát ( FLASH E 2 PROM ) és egy kontrollert szerelnek integrált áramkör formájában, és passzív alkotóelemekb l, úgy mint kondenzátor és ellenállás, pályákkal és réz lyukkapcsolásán keresztül, csatlakozó aljzattal ellátva. A készülék mérete körülbelül 43 mm x 36 mm x 4 mm. A különböz alkatrészeket felszíni szerelés technológiával szerelik rá a PCB-re, amely következésképpen felül és alul fedett vagy a m anyag kártyához kapcsolt. A PCB-t nem vékony- vagy vastagréteg-technikával állítják el. Az adat a kártyára rátölthet és leolvasható róla, mihelyt egy különleges berendezésbe helyezik, úgy mint a navigációs és globál pozícionáló rendszerek, adatgy jt terminálok, hordozható szkennerek, orvosi megfigyel berendezések, audio felvev készülékek, mobil telefonok és digitális kamerák. Az adat átvihet automatikus adatfeldolgozó gépbe is egy speciális adapter felhasználásával. A kártya nem igényel akkumulátort, mivel az energiát azokból a berendezésekb l nyeri, amelyekhez csatlakoztatják. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.

5336 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 3. Félvezet nem felejt adattároló eszköz ( flash memória kártya vagy, flash elektronikus tároló kártya néven is ismert), amely 64 MB tároló kapacitással rendelkezik, áll egy nyomtatott áramköri kártyából (PCB), amelyre kett flash memóriát ( FLASH E 2 PROM ) szerelnek integrált áramkörök formájában, elektromos sima felület csatlakozási pontokkal ellátva. Az integrált áramköröket epoxival er sítik a PCB-re, amelyet következésképpen ragasztással er sítenek a m anyag keretre. A PCB-t nem vékony- vagy vastagréteg-technikával állítják el. A készülék mérete körülbelül 45 mm x 37 mm x 2 mm. Az adat a kártyára rátölthet és leolvasható róla, mihelyt egy különleges berendezésbe helyezik, úgy mint a navigációs és globál pozícionáló rendszerek, adatgy jt terminálok, hordozható szkennerek, orvosi megfigyel berendezések, audio felvev készülékek, mobil telefonok és digitális kamerák. Az adat átvihet automatikus adatfeldolgozó gépbe is egy speciális adapter felhasználásával. A kártya nem igényel akkumulátort, mivel az energiát azokból a berendezésekb l nyeri, amelyekhez csatlakoztatják. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8525 20 1. Rádióberendezés (adó-vev ), amely az alábbi modulokból áll: - négy rádiójel-adót és négy vev t tartalmazó központi egység; - átkapcsoló rendszer, mely kiegyenlíti bármelyik vev hibás m ködését; - adóvev hálózatot kezel modul, amely MCF (Message Communication Function) interfész kártyákat tartalmaz, amelyek a többi egységekkel a modulon található hátoldali nyomtatott áramkörök útján áll kapcsolatban. Az MFC integrált áramköreit megfelel szoftver aktiválja. Az adó-vev modult és az átkapcsoló modult külön-külön keretre szerelték és a kereteket kábelekkel kötötték össze egymással. A HR alkalmazásának 1. (XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése és a 6. általános szabálya alapján. 8525 30 1. Fényképez berendezés, a kiskereskedelmi forgalom számára dobozba csomagolva. Digitális kamerát, gumiból készült fényképez gép-állványt, a kamerát automatikus adatfeldolgozó géppel összekapcsoló kábelt, az állóképek és videofelvételek készítéséhez szükséges üzembehelyezési szoftvert tartalmazó mágneslemezt és használati utasítást tartalmaz. A kamerát állítható fókuszú lencsével, töltéscsatoló egységgel (CCD) felszerelt képrögzít kártyával és VIDECTM tömörít kártyával látták el. A berendezést videofelvételek és állóképek készítésére használják, olyan módon, hogy a felvételeket digitális jelekké alakítva közvetlenül automatikus adatfeldolgozó géphez küldik, ahol a megfelel szoftverrel lehet ség van az adatok rögzítésére, feldolgozására, szerkesztésére stb. Ezzel a berendezéssel és a megfelel szoftverrel ellátott automatikus adatfeldolgozó gép segítségével lehetséges videofelvételek és állóképek készítése, videokonferenciák tartása és illusztrált kiadványok készítése. A HR alkalmazásának 1. (84.Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja) és 6. általános szabálya alapján. Az installációs szoftvert tartalmazó mágneslemezeket külön kell osztályozni a 8524 vámtarifaszám alá. A 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (6) bekezdése alapján.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5337 8525 40 1. Digitális állóképes fényképez gép, amelyet töltéscsatoló (CCD) eszközzel szereltek fel, és amely az állóképes videokamera technológiáján alapul. Képeket rögzít, dolgoz fel és tárol digitális formában. Beépített nagyfelbontású 1,8"-os színes folyadékkristályos képerny vel látták el, amely fényképezéskor keres ként, a rögzített vagy betöltött képek megtekintésekor pedig képerny ként szolgál. A kamera félvezet s memóriája legfeljebb 96 színes állóképet képes tárolni. A képeket egy külön beszerezhet kiegészít készlet segítségével automatikus adatfeldolgozó gépbe lehet áttölteni megtekintés vagy tárolás céljából. Erre a célra beépített digitális be- és kimeneti csatlakozókkal látták el. Felszerelték még videokábel csatlakozóval is, hogy a képet közvetlenül televízióhoz vagy videoberendezéshez lehessen továbbítani. A tárolt képek egy speciálisan a digitális kamerához kialakított címkenyomtatóhoz is továbbíthatók. 8526 91 1. Távolságmér készülék (DME), amelyet repül gépek rádiónavigációs rendszerének részeként terveztek felhasználni, lehet vé teszi, hogy a repül gép egy földi rádiós irányadó állomástól rádióelektromos úton (és nem optikai vagy opto-elektronikai méréssel) mérje repülés közben a távolságát. 8527 13 1. Hordozható, akkumulátorral m köd készülék, amely áll egy flash memóriát és egy mikroprocesszort integrált áramkör formájában ( chipek ) magába foglaló házból, egy hangfrekvenciás er sít t tartalmazó elektronikus rendszerb l, egy LCD képerny b l, egy mikrofonból, egy rádió tunerb l és vezérl gombokból. A mikroprocesszor az MP3 fájl formátum használatára van programozva. A készülék rendelkezik a sztereo fej- vagy fülhallgatókhoz és a távirányítóhoz csatlakozókkal, és csatlakoztatható automatikus adatfeldolgozó géphez MP3 vagy más fájlok le- vagy feltöltésére (párhuzamos vagy USB csatlakozó felhasználásával). A tároló kapacitása általában 32-64 MB között váltakozik. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8527 19 1. Többfunkciós hordozható berendezés, amely közös házban tartalmazza az alábbiakat: - AM/FM rádióvev, - két fluoreszcens lámpa, - reflektor, - vörös jelz fény, - sárga villogó lámpa, - hangjelzéses riasztó, - integrált áramkör, amely szóbeli üzenetet ad, amikor a telepeket fel kell tölteni, - beépített feltölthet akkumulátor 220 V váltó/12 V egyenáramú tölt vel. A berendezést fogantyúval és hordszíjjal szerelték fel. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (3) bekezdése alapján. 8527 90 1. Jelz készülék, amely el re beállított rádiójel vételekor hang- (vagy látható) jelet ad ki. Ez a rádiójel csak különleges vev készülékkel fogható, amelyben hang- (vagy látható) jelzést hoz létre. Ez a készülék igen egyszer, üzenet továbbítására nem alkalmas. 2. Jelz készülék, amely el re beállított rádiójel vételekor hang- és látható jelet ad ki. Ez a készülék üzenetek, például telefonszámok, t zsdei árfolyamok vételére is alkalmas. 8528 12 1. Televíziós m holdvev rendszer, részei (i) kültéri parabolatükör, (ii) antenna pozicionáló (forgató) egység, (iii) üregrezonátor, (iv) polárváltó (a függ leges és vízszintes polarizációjú jeleket teszi irányhelyessé az üregrezonátor forgatásával), (v) vev fej (LNB), (vi) beltéri egység, (vii) infravörös távirányító. A fenti részegységek együtt alkotják a teljes m holdvev rendszert. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése alapján.

5338 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 2. M holdas televíziós adások vételére alkalmas beltéri vev egység fogadja a fej által er sített és egyben alacsonyabb frekvenciára lekevert jelet. Ebb l a jelb l kiválasztja a venni kívánt adó frekvenciáját, azaz tunerként m ködik. Tartalmaz még a távirányító jelének vételéhez szükséges elektronikát a polárváltó vezérlésére, illetve a parabolaantenna pozicionálására. 3. M holdról sugárzott videojelek kábelen történ vételére és tévékészülékhez (vagy videomonitorhoz), illetve videofelvev készülékhez való továbbítására szolgáló berendezés. Tartalmaz egy kombinált modulátor-demodulátor (modem) egységet és egy csatolót (interfészt), amely lehet vé teszi: - telefaxok és elektronikus levelek (e-mail) küldését és fogadását, valamint a modemen keresztül az Internet elérését; - nyomtató csatlakoztatását az RS232 kimeneten keresztül és a kapott telefax üzenetek kinyomtatását; - a sugárzott információ áttöltését automatikus adatfeldolgozó gépbe vagy CD-ROM meghajtó csatlakoztatását az ún. SCSI kimeneten keresztül. A berendezést infravörös távirányító készülékkel együtt szállítják. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések (4) bekezdése alapján. 8528 21 1. Folyadékkristályos (LCD) készülék képeknek automatikus adatfeldolgozó berendezésb l vagy video jelforrásból nagyméret erny re történ kivetítéséhez olyan módon, hogy a berendezést írásvetít re ráhelyezik és automatikus adatfeldolgozó géphez vagy video jelforráshoz csatlakoztatják. A készülék képfelbontása 640 x 480 pixel, és a kivetített képen rámutatási, kiemelési lehet séggel stb. is rendelkezik. A HR alkalmazásának 3/c. általános szabálya alapján. 8528 30 1. Színes folyadékkristályos (LCD) asztali kivetít. A kivetít képfelbontása 640 x 480 pixel, 16 millió színárnyalat megjelenítésére képes, és esetleg összekapcsolható automatikus adatfeldolgozó géppel, videomagnóval vagy lézeres lemezjátszóval. Beépített er sít vel és hangszórókkal rendelkezik, amely lehet vé teszi, hogy a felhasználó zsinór nélküli mikrofonhoz, hordozható CD-játszóhoz vagy sztereoberendezés segédkimenetéhez csatlakoztathassa. A HR alkalmazásának 3/c. általános szabálya alapján. 2. Kivetít, amelyet a grafikai ipar használ automatikus adatfeldolgozó gépt l vagy video jelforrásból származó jelekb l képek megjelenítésére, 22,5 cm-es (9 inch) katódsugárcs vel és fejlett optikai/elektronikai technológiával (2000 x 1600 pixeles felbontás a legmagasabb frekvenciájú számítógépes grafikák számára). A HR alkalmazásának 3/c. általános szabálya alapján. 8529 10 1. Kültéri parabolatükör televíziós adás vételére. 2. Antennapozicionáló (forgató) egység televíziós m holdvev rendszerhez. 3. Üregrezonátor (hullámvezet ) alumíniumból, amely cs szer alakjából adódóan a vev fejhez vezeti a m hold által továbbított elektromágneses hullámokat. A parabolaantenna-testhez történ rögzítése érdekében három csavarmenetes fejjel is felszerelték. 4. Polárváltó, olyan berendezés, amelyet a vev fejbe (LNB) történ beépítésre szántak. A vev fejhez kapcsolódó üregrezonátor forgatását teszi lehet vé aszerint, hogy a jel függ leges vagy vízszintes polarizációjú.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5339 5. Parabolaantenna m holdas televíziós adás vételére. Részei: kültéri parabolatükör, antennapozicionáló (forgató) egység, üregrezonátor, polarizátorral felszerelt vev fej (LNB). 8535 90 1. Vezetékekhez és összeköt kábelekhez hegesztett földel rúd, amely rézzel bevont szénacél földel rúdból, elektródkivezetésb l, bronz csatlakozókból és különleges bevonat nélküli réz- vagy rézzel bevont acélkábelb l és drótból áll. Ehhez az összeállításhoz tartozhatnak megfigyel dobozok az elektromos ellenállás rendszeres ellen rzésére, valamint a rúdnak a küls zavarások elleni védelmére. A berendezést nagyfeszültség vezetékek, alállomások és távközlési vezetékek, épületek, utcai lámpák, villámhárítók, antennák stb. védelmére (földelésére) használják. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8535 90 vagy 9536 90 1. Energiát vezet sínek olyan gépek, szerszámok, stb. elektromos energiával történ ellátásához, amelyeket használat közben mozgatnak, a következ kb l állnak: (i) bizonyos számú, alsó oldalán nyitott acél profilelemb l, amelyeknek az egyik széle olyan, hogy a (iv) pontban leírt áramszed számára sínt (kapcsolatot) képez, és mindegyik profil változó számú, szigetel kre szerelt, rézb l készült áramvezet rudat tartalmaz; (ii) csatlakozódobozokból, amelyek az elemek végeit összekapcsolják, és bizonyos esetekben nem elektromos csatlakozásokból, az áramkörök szétválasztásához; (iii) egy vagy több szerelvényb l, az egésznek a hálózatba történ csatlakoztatásához; (iv) az árammal ellátandó gépekhez, szerszámokhoz stb. történ kapcsoláshoz csúszóérintkez kkel ellátott áramszed b l. (Lásd még a 8535 90 vagy a 8536 90/2. számú Áruosztályozási véleményt is.) 2. El re gyártott elemek elektromos vezetékekhez, változó számú vezet rúdból állnak, amelyek szigetel anyaggal bevontak is lehetnek és amelyeket hosszirányban elektromos szigetel k tartanak, ezt olyan hordozóra vagy megfelel formára kialakított burkolatba helyezik, amely szakaszonként nyílásokkal is ellátható a kapcsolásokhoz. (Lásd még a 8535 90 vagy a 8536 90/1. számú Áruosztályozási véleményt is.)

5340 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8536 50 1. Kapcsoló szerkezet, fém- vagy m anyag házban, mérete 63,5 mm vagy 82,55 mm x 152,4 mm x 158,75 mm, súlya kb. 635 gramm vagy 726 gramm, mely hátul szerelt kapcsoló aljzatból, el l szerelt forgó kapcsolóból és házból, nyomtatott áramkörökb l áll. Kifejezetten arra tervezték ezeket a kapcsolókat, hogy két vagy több, egymással kompatibilis automatikus adatfeldolgozó készüléket összekapcsoljon annak érdekében, hogy ezen készülékek tetsz leges kombinációjának kiválasztását lehet vé tegye, pl. hogy összekapcsoljon két terminált egy modemhez, illetve két vagy több, központi feldolgozó egységet egy nyomtatóhoz, vagy sok nyomtatót egy terminálhoz kapcsoljon. A nyomtatott áramköröket úgy tervezték, hogy alacsony elektromos áramot, kb. egy milliampert vezessenek. 8536 90 1. Elektromos telekommunikációs kábelek összekapcsolására szolgáló, modul rendszer berendezés, amely nyomtatott áramköri kártyát (80 mm x 110 mm x 7 mm) tartalmaz. A szóban forgó kártya nyomtatott áramkör m anyag tokban. Egy ellenállást és öt csatlakozópontot építenek rá hét nyomtatott összeköt elemre, amelyek érintkezésbe hozzák az áramköri kártyát a gy jt tokkal. A kártya egyik oldalán négy, a nyomtatott áramkörre forrasztott aljzat is található. Az egyik aljzatban fénykibocsátó dióda (LED) van, a másik három jack csatlakozóként szolgál. E három utóbbi aljzatot M (monitor). O (output/kimenet) és I (input/bemenet) bet k jelölik. Az M jelzés csatlakozó és az ellenállás teszi lehet vé, hogy a LED jelezze, ha kapcsolat jött létre más áramkörökkel. 8538 90 1. Csöves érintkez csap nem nemesfémb l, fénycsövek összeköt alkatrészei szegecselésére. 8540 89 1. Intenzív elektronikus pozitív, ionforrások izzókatódokhoz, részecskegyorsítókban, tömegspektrométerekben és hasonlókban történ felhasználásra. 8543 89 1. Elektrolumineszcens eszközök, általában szalagok, lemezek vagy táblák formájában, amelyek f ként a következ kb l állnak: (i) elektrolumineszcens kristályos anyagból (rendszerint cinkszulfid), amelyet két elektromos vezet réteg közé ágyaztak, ennek egyike átlátszó (m anyag vagy speciális üveg); (ii) elektromos vezet kb l; (iii) általában m anyagból készült két vékony lapból, amely az egészet lezárja és védi; váltóárammal történ gerjesztéskor ezek az eszközök egész felületükön lumineszkálóvá (foszforeszkálóvá) válnak és többféleképpen alkalmazhatók, úgymint: háttérvilágítás, dekoráció, jelzés stb. 2. Parabolaantennára szerelhet vev fej (LNB) m holdas televíziós adások vételére szolgáló rendszerhez. A gyenge jelek feler sítésére és magas frekvenciasávú jeleknek a VHF és UHF tartományba történ lekeverésére szolgál. 3. Távirányító, amely 3000 GHz-et (a rádiófrekvenciák megengedett fels határát) meghaladó frekvenciájú infravörös sugárzással m ködik. Távolról vezérli a m holdas televíziós vev rendszert csatornaváltás, illetve a polárváltó és a parabolaantenna pozicionálása céljából.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5341 4. Készülékek összetett rendszere, amely digitális videofelvételek rögzítésére, képi hatások (effektek) készítésére vagy a sugárzásra szánt programok szerkesztésére és véglegesítésére szolgál. A rendszer videojelek küldésére és vételére egyaránt alkalmas. A rendszeren belül a videojelet digitális jellé alakítják át, így az a központi vezérl egységben feldolgozható. A rendszer az alábbi alkotóelemekb l áll: (i) központi vezérl egység, (ii) két színes monitor (egy nem váltott sorú beolvasóval adatok megjelenítéséhez és egy váltott sorú beolvasóval video megjelenítéséhez); az egyik monitor a központi vezérl egység által elvégzett módosításokat digitális változatban jeleníti meg, míg a másik a kimen képet mutatja, (iii) bemeneti egység (billenty zet), (iv) 4 és 9 Gb kapacitású merevlemezek, (v) naplózó szoftver, (vi) video társporcesszor kártya, (vii) tömörít kártya, (viii) DVE (Digitális Video Effektek) valós idej kártya, (ix) automedia II hangkártya, (x) SCSI-II. gyorsító kártya, (xi) két hangszóró er sít vel. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 4. pontja és a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja alapján. 5. Félvezet szeletre fizikai úton fémg z leválasztásával m köd modul rendszer berendezés. Egységes egészet képez, amely alapvet en egy magnetronnal felszerelt leválasztó egységb l, turbomolekuláris vákuumszivattyúból, robotmanipulátorból és f t berendezésb l áll. Amikor a félvezet szelet belép a leválasztó kamrába a nagy tisztaságú fémb l (pl. alumíniumból) készült célkorongot (a kamra gázelosztó rendszerén át bevezetett) argon gázból képz dött ionokkal kezdik bombázni. Ezáltal a fém felületér l leváló részecskék a félvezet felületén rakódnak le. A bombázó gázrészecskék kinetikus (fizikai) energiájának hatására a célkorong felületér l a gáz semleges (töltés nélküli) fématomokat választ le. Ezek a leválasztott atomok vékony vezet réteget alkotva rakódnak le a félvezet szelet felületére. A rendszert komplex integrált áramkörök gyártásánál alkalmazott félvezet szeletek felületének bevonására használják. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja alapján. XVII. Áruosztály 1. Golyóscsapágyakat vezérl kábelek: (i) Ha felismerhet, hogy kizárólag vagy f ként a XVII. Áruosztályba tartozó bizonyos járm höz való használatra alkalmasak, mint a megfelel járm alkatrészét vagy tartozékát kell osztályozni. (ii) Ha a XVII. Áruosztályba tartozó közúti, légi, vízi stb. járm vek közül többnél is egyaránt felhasználható. A XVII. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában alapján. (Lásd még a XVI. Áruosztály/1., a 8485 90/2. és a 9033 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8701 30 1. Lánctalpas, motoros szán (vontató), vezet üléssel, f ként más járm vek, berendezések vagy teher havon történ vontatására. 2. Traktor alapgép, lánctalpas, az önjáró alapgépek néhány tipikus jellemz jével rendelkezik, de alkalmas különböz toldalékok felszerelésével a 8428; a 8430 vagy a 8432 vtsz.-ban leírt munkák elvégzésére, vagy a 87. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontja értelmében traktorként történ üzemeltetésére is. 8701 90 1. Különlegesen er s konstrukciójú motoros járm vek, rövid tengelytávval, 2 vagy 3 tengelyes típusok, vezet fülkével és a járm méretéhez, tömegéhez és teljesítményéhez képest kicsi rakfelülettel; pótkocsik vontatására tervezték, a rakfelületet ballasztként (pl. cementblokkok) a keréktapadás fokozására és ezáltal a vontatókapacitás növelésére használják.

5342 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8702 10 vagy 8702 90 1. Furgon típusú gépjárm (héjszerkezet karosszériával, alvázkerettel és karosszériavázzal, és közös térrel az áru és a személyek szállítására). 2380 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású vagy 1994 cm3 hengertérfogatú szikragyújtású motorral. Csak ablakos oldalpaneljei vannak, egyik oldalán tolóajtóval szerelték fel, felfelé nyíló hátsó ajtaját ablakkal látták el. Az els ülések mögött három vagy négy pad található, ezek némelyike felhajtható az utasok beszállásának megkönnyítésére. A vezet vel együtt 12-15 személy szállítására alkalmas és az utastér mögött kialakítottak egy kis helyet áruszállításra. A járm vet gyakran minibusz-ként említik és a bels tere igényes kialakítású. (Pl. kárpitozott ülések vagy padok és díszít oldalpanelek.) 8702 10 2. Tíz- vagy tizenkét üléses gépjárm 2299 vagy 2874 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású bels égés motorral, ablakos oldalpanelekkel, négy ajtóval, felfelé nyíló, ablakkal ellátott hátsó ajtóval, három személy szállítására alkalmas, biztonsági övvel felszerelt két els üléssel, pad formájú, három személy számára biztonsági övvel ellátott, az els ülés mögött található üléssorral, valamint két felhajtható, 93 cm hosszú, pad formájú, a járm hátulsó részében az oldalpanelekre szerelt üléssel. A felhajtható ülések lehet vé teszik, hogy a járm hátulsó részét személyek vagy teher szállítására használják. A két háromszemélyes pad a járm hátulsó részében ugyanabból a textilanyagból és ugyanolyan módon kárpitozott, mint az els ülések, három-három biztonsági övvel szerelték fel és kampóval rögzíthet. A gépjárm vet - a vezet t is beleértve - tíz vagy tizenkét személy szállítására szánták. 3. Tízüléses gépjárm, 1948 cm3 henger rtartalmú kompressziós gyújtású motorral. Ablakos oldalpanelekkel, négy ajtóval, felfelé nyíló ablakos hátsó ajtóval, három személy szállítására alkalmas két els üléssel, egy pad formájú, az els ülés mögötti háromszemélyes üléssel és két felhajtható, 78 cm hosszú, a járm hátulsó részében az oldalpanelekhez rögzített oldalsó ül paddal. A két oldalsó ül pad lehet vé teszi, hogy a járm hátulsó részét egyaránt lehessen személyek és teher szállítására használni. A járm hátulsó részében az egyenként két-két személyes ül padokat ugyanabból a textilanyagból készítették és ugyanolyan módon kárpitozták, mint az els üléseket. Valamennyi ülést biztonsági övvel vagy annak rögzítésére alkalmas csatlakozási pontokkal láttak el. A gépjárm vet, a vezet t is beleértve, tíz személy szállítására tervezték. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5343 8703 10 1. Három- vagy négykerek, akkumulátorral hajtott elektromos motorral ellátott járm (150 W folyamatos és 1700 W maximális teljesítmény ). Vízszintes platóval, mely az elüls és a hátulsó részekhez csatlakozik, kisméret (290 mm átmér j ) gumiabroncsokkal, hátul elhelyezked, állítható, felhajtható karfájú forgószékkel, kézi fogantyúkkal ellátott kormányoszloppal. A kormányoszlop el refelé mozgatható és kis méret, gyújtáskapcsolóval, a négy sebesség nyomógombjával és a járm gyorsítását, fékezését és hátramenetét szabályozó karokkal felszerelt vezérl panellel szerelték fel. A motor kulccsal indítható és a kívánt sebesség kiválasztása után a járm a kézifogantyún lév gyorsítókar meghúzásával gyorsítható és annak elengedésével automatikusan fékez dik. A járm hátrafelé indul a hátrameneti kar meghúzásakor. Egy sor kézi vezérl vel felszerelhet a félkez ek vagy az ízületi gyulladásban szenved k részére, vagy szerelhet jobb, illetve balkezes vezet számára vagy a vezet egyéni igényei szerint. A járm gyalogjárdákon és nyilvános helyeken használható bevásárláshoz, horgászathoz, golfpályákon stb. A háromkerek modell 650 mm széles, 1170 mm hosszú, összes tömege (akkumulátorok nélkül) 44 kg. Maximális szállítókapacitása 100 kg. Egy darab 150 W-os elektromotorral szerelték fel. A két négykerek modell 650 mm széles, 1260, illetve 1290 mm hosszú, összes tömege (akkumulátorok nélkül) 54 kg, illetve 60 kg. Maximális szállítókapacitásuk 127 kg és két darab (egyenként 150 W-os) elektromotorral szerelték fel azokat. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 8703 21 1. Négykerek (kétkerék-meghajtású) terepjáró (ATV) cs b l készült alvázzal és motorkerékpár jelleg üléssel (nyereggel) és kormánnyal, valamint terepjáró gumiabroncsokkal. Az els két kerék forgatásával kormányozható, és a motorkerékpároknál használatos (Ackerman elven m köd ) kormányrendszerrel szerelték fel. A járm vet ellátták hátrameneti fokozattal rendelkez automatikus váltóm vel, lánchajtású els tengellyel és els -hátsó dobfékekkel. 124 cm3 henger rtartalmú négyütem egyhengeres motor hajtja. Nincs teherszállításra szolgáló raktere, és utánfutó vontatására alkalmas vonóhoroggal sem szerelték fel. 2. Négykerék-meghajtású terepjáró (ATV) cs b l készült alvázzal és motorkerékpár jelleg üléssel (nyereggel) és kormánnyal, valamint terepjáró gumiabroncsokkal. Az els két kerék forgatásával kormányozható, és a motorkerékpároknál használatos (Ackerman elven m köd ) kormányrendszerrel látták el. A járm vet az alábbiakkal szerelték fel: kett s ötfokozatú váltóm vel, amelynek egy hátrameneti fokozata van, az els kerekeken kett s dobfékekkel és a hátsó kerekeken egyszeres dobfékekkel. 386 cm3 henger rtartalmú négyütem egyhengeres motor hajtja, az els és hátsó kerekek meghajtása féltengelyekkel történik. A vezet t nem számítva 120 kg össztömeg teher szállítására szolgáló raktere van, és utánfutó vontatására alkalmas vonóhoroggal is felszerelték, vontatási kapacitása 410 kg. (A járm saját tömege 273 kg.) 8703 22 1. Hibrid hajtóm vel felszerelt gépjárm, amelyben egy szikragyújtású bels égés robbanómotor és egy elektromos motor együtt m ködik. A robbanómotor henger rtartalma 1497 cm3 és a maximális teljesítménye 53 kw (72 DIN lóer ) 4500-as fordulatszám mellett, az (állandó mágneses) elektromos motor legnagyobb teljesítménye 33 kw (45 DIN lóer ) 1040-5600-as fordulatszám mellett. A hibrid rendszerben érzékeny szabályozó teszi lehet vé, hogy a bels égés és az elektromos motor együtt m ködjön. A HR alkalmazásának 3/b. és 6. általános szabálya alapján.

5344 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8703 23 1. Személygépkocsi, közúti és terepjáró, alvázának földt l mért távolsága minimum 22 cm, 2960 cm3 henger rtartalmú, szikragyújtású, dugattyús, bels égés motorral m köd járm ; oldalán kett, hátul egy kombiajtóval, el l két rögzített üléssel, hátul felhajtható ülésekkel. A gépkocsivezet vel együtt öt embert tud szállítani, a személyszállításra kiképzett rész mögött csomag szállítására is alkalmas hely van. A bels kiképzése ugyanolyan, mint más, személyszállításra készült gépkocsié. Egy-egy oldalon három, hátul egy ablaka van. 2. Kétkerék-meghajtású gépjárm, 1800 cm3 hengertérfogatú, szikragyújtású bels égés motorral. A járm utasterének két ajtaja, két els ülése és hátul háromszemélyes, nem összehajtható padja van (ez az úgynevezett kett s kabin) és a bels kiképzése igényes (pl. kárpitozott ülések, díszít oldalpanelek). A hátsó, teherszállításra szolgáló rész nyitott, az utastért l elválasztották és hátsó fala lehajtható. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezet vel együtt és a teher) 495 kg, a teher tömege körülbelül 145 kg. A járm össztömege 1566 kg. 8703 32 1. Furgon típusú gépjárm (héjszerkezet karosszériával, alvázkerettel és karosszériavázzal, és közös térrel az áru és a személyek szállítására), 2299 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású motorral. Az utastérnek (kett s hasznosítású tér) ablakos oldalpaneljei vannak, a raktérben viszont zártak az oldalpanelek. Egyik oldalán tolóajtóval szerelték fel, felfelé nyíló hátsó ajtaját ablakkal látták el. Az els ülések mögött nem felhajtható pad található. A pad mögött van a rakodótér, amelyet kivehet válaszfal (alul fémlemez, felül rács) választ el az utastért l. Rétegelt lemez lapot tettek a rakodótér és az utastér hátsó részének (a kett s hasznosítású térnek) aljára a sima rakfelület kialakítása céljából. A rakodótérben nincs ülésrögzítési pont. A járm teljes szállítókapacitása (személyek és teher, a vezet kivételével) 945 kg. Bels tere igényes kialakítású. (Pl. kárpitozott ülések vagy padok fejtámlával és díszít oldalpanelek.) 2. Furgon típusú gépjárm (héjszerkezet karosszériával, alvázkerettel és karosszériavázzal, és közös térrel az áru és a személyek szállítására), 2270 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású motorral. Csak ablakos oldalpaneljei vannak, egyik vagy mindkét oldalán tolóajtóval szerelték fel, felfelé nyíló hátsó ajtaját ablakkal látták el. Az els ülések mögött három f részére felhajtható padot helyeztek el. A pad mögött rakodótér található. Az utasteret a rakománytól elválasztó rácsot közvetlenül a pad mögött rögzítették az oldalfalakhoz. A rakodótérben nincs pad vagy ülés rögzítésére alkalmas rögzítési pont. Személyek nélkül a járm teljes áruszállító kapacitása 1000 kg, ha a pad nincs felhajtva és 1250 kg, ha igen. A járm bels tere igényes kialakítású. (Pl. kárpitozott ülések vagy padok fejtámlával és díszít oldalpanelek.) 8703 33 1. Gépjárm, terepjáróként is üzemel, 2874 cm3 hengertérfogatú kompressziós gyújtású motorral. Kétajtós, ablakos hátsó ajtóval, két felhajtható els üléssel, rögzítési pontokkal hátsó pad részére, valamint biztonsági övek beszerelésére alkalmas rögzítési pontokkal, hamutartóval és kartámlákkal az els ülések mögötti térben. A hátsó panelen ablak formájú PVC lap található. A járm össztömege 2410 kg, szállítási kapacitása 500 kg és nettó tömege 1780 kg. 8704 21 1. Négykerék-meghajtású gépjárm, 2799 cm3 hengertérfogatú, kompressziós gyújtású bels égés motorral, kett s kabinnal és elválasztott, külön alvázra épített rakodófelülettel. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezet vel együtt és a teher) 625 kg, a teher tömege körülbelül 350 kg. A járm nek négy ajtaja, két els ülése mögött háromszemélyes, nem összehajtható padja van és a bels kiképzése igényes, például kárpitozott ülések fejtámlával, díszít oldalpanelek. A rakodótér hátsó fala lehajtható, fémvázas ponyva borítja. A raktérbe eltávolítható m anyag lapot szereltek, amelyre ül padot rögzítettek. A járm vet és az ül padot külön kell osztályozni a 8704.21 vtsz. alszám, illetve a 9401.20 vtsz. alszám alá.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5345 8704 31 1. Kétkerék-meghajtású gépjárm, 2254 cm3 hengertérfogatú, szikragyújtású bels égés motorral. A járm utasterének négy ajtaja, két els ülése és hátul háromszemélyes, nem összehajtható padja van (ez az úgynevezett kett s kabin). A járm felépítménye két különálló részb l áll, egyik a vezet fülke és az utastér, a másik a rakodótér. A rakodótér nyitott, és hátsó fala lehajtható a be- és kirakodás megkönnyítésére. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezet vel együtt és a teher) 1140 kg. A járm össztömege 2450 kg. 2. Négykerék-meghajtású gépjárm, 2254 cm3 hengertérfogatú, szikragyújtású bels égés motorral. A járm utasterének négy ajtaja, két els ülése és hátul háromszemélyes nem összehajtható padja van (ez az úgynevezett kett s kabin). A járm felépítménye két különálló részb l áll, egyik a vezet fülke és az utastér, a másik a rakodótér. A rakodótér nyitott és hátsó fala lehajtható a be- és kirakodás megkönnyítésére. Teljes szállítási kapacitása (személyek a vezet vel együtt és a teher) 950 kg. A járm össztömege 2450 kg. 8708 29 1. Motorháztet kinyitására és a tanksapka rögzítésére szolgáló lánc (kábel), amely flexibilis küls burkolatból és mozgatható bels láncból áll. A küls burkolat m anyag borítású, spirális fémhuzalból álló henger. Méretre vágott és gépjárm vekben használatos. A motorháztet kinyitására szolgáló kábel az egyik végén a motorháztet t nyitó szerkezethez, másik végén pedig a bels nyitókarhoz kapcsolódik; a tanksapka rögzítésére szolgáló lánc, amelynek keresztmetszete jóval kisebb mint a másiké, fém és m anyag szerelvényeket tartalmazó végeinél fogva rögzített. Mindkét lánc (kábel) a gépjárm vek karosszériájának részét alkotja. A XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (g) pontjának alkalmazásával. (Lásd még a 8708 39/1., 8708 93/1. és 8708 99/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8708 39 1. Kézifék-kábel, amely szerkezetében a 8708 29/1. Áruosztályozási rendelkezésben leírtakhoz hasonlóan flexibilis küls burkolatból és mozgatható bels kábelb l áll. A küls burkolat m anyag borítású, spirális fémhuzalból álló henger; egyik végén kialakított bilinccsel és harmonikával, másik végén kialakított bilinccsel van felszerelve. A flexibilis cs belsejében lév mozgatható kábelt huzalok összesodrása útján állítják el ; a kábel mindkét vége rögzített. A kézifék-kábel méretre vágott és a kéziféket köti össze a fékszerkezettel. A XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (g) pontjának alkalmazásával. (Lásd még a 8708 29/1., 8708 93/1. és 8708 99/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8708 93 1. Kuplung-kábel, amely szerkezetében a 8708 29/1. Áruosztályozási rendelkezésben leírtakhoz hasonló felépítés, a végei kivételével, amelyek közül az egyik pálcával (rúddal), a másik pedig ütköz karral (megakasztóval) felszerelt. Ugyancsak méretre van vágva és a kuplungpedált köti össze a kuplunggal. A XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (g) pontjának alkalmazásával. (Lásd még a 8708 29/1., 8708 39/1. és 8708 99/2. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8708 99 1. Lánctalptagok: Olyan tagok, amelyek csúszósarukkal történ felszerelés után, elismerhet en kizárólag vagy f ként lánctalphoz alkalmasak. Kizárólag a 8701-8705 vtsz.- ok alá tartozó járm vekhez. (Lásd még a 8431 49/1., a 8485 90/4. és a 8710 00/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 2. Gázbowden (kábel), amely szerkezetében a 8708 29/1. Áruosztályozási rendelkezésben leírtakhoz hasonló felépítés, szintén méretre vágott és gépjárm vekben való használatra szolgál. A gázpedált köti össze az üzemanyagadagoló szerkezettel. A XV. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (g) pontja alapján. (Lásd még a 8708 29/1., 8708 39/1. és 8708 93/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 3. Használt gépkocsi elüls része, amelyet egy nem meghatározott gyártmányú gépkocsiból vágtak le. Vámkezelésre bemutatott állapotában tartalmazza a motort, a sebességváltót, a motorháztet t, a két els ajtót, az els ülés(eke)t, a m szerfalat, a szélvéd t és az alváz egy részét.

5346 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 8710 00 1. Lánctalptagok: Olyan tagok, amelyek csúszósarukkal történ felszerelés után, felismerhet en kizárólag vagy f ként lánctalphoz alkalmasak. Kizárólag a 8710 vtsz. alá tartozó páncélos harci járm vekhez. (Lásd még a 8431 49/1., a 8485 90/4. és a 8708 99/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 8716 80 1. Golfkocsi nem nemesfémb l, kézzel történ húzásra vagy tolásra. Két kerékkel és fogantyúval szerelték fel és tartozékokkal is ellátták (pl. eredménylap-tartó, cigarettatartó, félig átlátszó es takaró), golfzsák és más golfeszközök szállítására szolgál. 8716 90 1. Macskaszemek közúti pótkocsik számára, ezek piros szín m anyagból készült, rögzít csavarokkal keretbe szerelt háromszöglet jelz táblák, amelyeken a fényvisszaverési tulajdonság javítására kis piramis alakú kiemelkedések vannak. (Lásd még a 3926 90/3. számú Áruosztályozási véleményt is.) 8905 20 1. Lábakon álló mozgatható tengeri fúrótorony, amelyet maximum 76 méterrel a tenger szintje alatti használatra terveztek. Három cs oszlopon áll a tenger fenekén lév ballaszttartályon és hidraulikus emel szerkezet tartja a platformot üzem közben a tenger szintje felett. Amikor a fúrótornyot más helyre szállítják, a ballaszt-tartályból a víz egy részét kiengedik, hogy a tartály felemelkedhessen. A fúrótornyot a tartállyal együtt azután következ munkahelyre vontatják. 9006 10 1. Képszed berendezés, amely látható vörös lézerfénnyel és raszteres képfeldolgozó felülettel m ködik, látens kép digitális adatait továbbítja négy fényérzékeny filmre (cián, bíbor, sárga és fekete) vagy más fényérzékeny hordozóra, beleértve a poliészter nyomólemezeket is. Ebben a berendezésben a lézersugár nyaláb vízszintesen, pontról pontra, sorról sorra mozog a film teljes felületén (dob rendszer képszed ). A lézert egy küls automatikus adatfeldolgozó gép be-, illetve kikapcsolja a raszteren szerepl jelnek megfelel en. Az így kapott kép tartalmazhat szöveget, képet, rajzot stb., és offset nyomdászat nyomólemezeinek készítésére szolgál. A kép maximális mérete 754x635 mm és a felbontása 1200-3600 dpi (pont per hüvelyk). A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 2. Lézeres fotoplotter látens képeknek (pl. színes diaképek, melyeket folyamatos színtónusú digitális m alkotások készítésére használnak) általában digitális formátumból lézersugár segítségével fényérzékeny filmre történ felvitelére. Egy kép reprodukálásakor el ször az alapszíneket (cián, bíbor és sárga) választják ki, amelynek során mindegyik színt különkülön raszteres adatformára alakítják automatikus adatfeldolgozó gép vagy raszteres képfeldolgozó segítségével. Raszteres adatokká alakítva mindegyik színt egyedi képelemek millióivá tördelik szabályos egymást követ sorokká rendezve, melyeket lézersugár nyaláb jelenít meg fényérzékeny lemezen. A raszteres képfeldolgozót a készülék nem tartalmazza. 9006 59 1. Lézeres fotoplotter integrált áramköri lapok látens képeinek (amelyeket a kés bbiekben integrált áramköri lapok gyártására használnak) általában digitális formátumból lézersugár segítségével fényérzékeny filmre történ felvitelére. Egy kép reprodukálásakor raszteres adatformára alakítják azt automatikus adatfeldolgozó gép vagy raszteres képfeldolgozó segítségével. Raszteres adatokká alakítva a képet egyedi képelemek millióivá tördelik szabályos egymást követ sorokká rendezve, melyeket lézersugár nyaláb jelenít meg fényérzékeny lemezen. A készülék billenty zetb l, képerny b l (katódsugárcs ), raszteres képfeldolgozóból és képalkotó eszközb l áll. 9009 99 1. Festékkazetta festékkel vagy anélkül, amely mindkét végén m anyag sapkával ellátott, kartonból készült henger. Az egyik végén orsó található a különleges formájú nem nemesfém huzal forgatására és a másik végén fogaskerekek vannak a forgásának visszafordítására. A huzal, melynek három szakaszát m anyag cs borítja forog a kazettában, hogy megakadályozza a por alakú festék összecsomósodását. A festékkazettán hosszirányú nyílás is található, amelyen keresztül a por alakú festék elektrosztatikus vonzás hatására kiléphet. Fénymásoló berendezésekben történ felhasználásra szolgál, és ha kiürül kicserélhet.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5347 2. Festékkazetta festékkel vagy anélkül, amely mindkét végén m anyag sapkával ellátott, kartonból készült henger. Az egyik sapkához különleges formájú nem nemesfém huzal csatlakozik, míg a másik ennek a huzalnak a forgatására szolgál. A huzal, melynek két szakaszát m anyag cs borítja, forog a kazettában, hogy megakadályozza a por alakú festék összecsomósodását. A festékkazettán hosszirányú nyílás is található, amelyen keresztül a por alakú festék elektrosztatikus vonzás hatására kiléphet. Fénymásoló berendezésekben történ felhasználásra szolgál, és ha kiürül kicserélhet. 9011 80 1. Összetett optikai mikroszkópok (a speciális célokra használt mikroszkópok kivételével). A következ jellemz adatokkal rendelkeznek: (i) a szemlencse átmér je (a lencsecs küls átmér je) legalább 16 mm; (ii) a cs hossz vagy tubushossz (a szemlencse és a tárgylencse közötti távolság) legalább 110 mm. (Lásd még a 9503 90/1. számú Áruosztályozási véleményt is.) 9013 20 1. Lézeres mutatófény: hordozható, pisztoly, golyóstoll stb. alakú termék, amely saját energiaforrásával m ködik. Rézb l készült tokba épített lézerdiódából és mikroelektronikai egységb l áll. Elemmel m ködik, néha nem nemesfémb l készült lánccal és kulcskarikával látják el. A készülék vörös szín, 660-680 nm hullámhosszú, látható koherens fénysugarat el állító eszköz. Távoli tárgyakra fényes vörös pontot vetít rá. A lézeres mutatófényt általában oktatásban és el adások során alkalmazzák a hallgatóság figyelmének felkeltésére. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 9017 10 1. M szaki rajzokat készít gépek vezérlésére szolgáló (CAD) rendszer, amely az alábbi alkotórész-egységekb l áll: (i) egy automatikus adatfeldolgozó gép (grafikus processzor); (ii) csatlakoztatható tervasztal elektronikus tollal és táblával, amelyek segítségével a rajzok megjelennek egy videoképerny n és ezzel egyidej leg az információk rögzít dnek a grafikus processzorban; (iii) billenty zetes teledisplay, amellyel utasítások adhatók a grafikus processzornak. Az utasítások a videoképerny n megjelennek; (iv) digitalizáló/rajzoló (plotter), amely kinyomtatja a rajzokat a grafikus processzorból érkez jelek alapján. Az egységet rajzok olvasására is felhasználják, a rajzokról így kapott információk a grafikus processzorba kerülnek; (v) telewriter (számítógéppel vezérelt írógép), amellyel utasítások adhatók vagy információk vehet k a grafikus processzor-tól. 9018 32 1. Nyersdarabok sebészeti t khöz, olyan kör keresztmetszet 44 mm hosszú rozsdamentes acélhengerek, amelyek küls átmér je 1,3 mm és bels átmér jük 0,9 mm. A nyersdarab egyik vége a hosszára derékszögben, a másik vége pedig hegyesszögben levágott. Ez utóbbi végét azután két síkba köszörülik úgy, hogy azok egy éles pontban keresztezik egymást. 9019 10 1. AQUASPA hidromasszázs készülék, amely áll: (i) akrilm anyagból készült és számtalan beállítható porlasztófejjel ellátott fürd kádból; (ii) hidromasszázs készülékb l, amely örvényhatást kelt és magába foglal, többek között egy nyomás alatt lév vízsugarat vagy víz- és leveg keverékét kilök pumpát és egy nyomás alatt lév leveg befúvását végz turbinát vagy ventilátort; a sugarak iránya és er ssége beállítható, ezáltal a test teljes felülete vagy egy része masszírozható; (iii) elektronikus ellen rz szekrényb l; (iv) elektromos vízmelegít rendszerb l; (v) habsz r b l, amely a víz sz résére és a hab eltávolítására szolgál; (vi) elektromos világító rendszerb l; (vii) egy, az áramütés megel zésére szolgáló biztonsági készülékb l; (viii) és vezetékhálózatból. A 90. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontja alapján.

5348 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 9019 20 1. Aeroszolos típusú kéziszóró (spray), amelyet a fogorvosok vagy maguk a betegek használnak a fogak vagy a fogíny bepermetezésére. A szóróspray becsavarható patronban lév s rített gázzal (pl. CO2) m ködik; a felhasznált gyógyszer hatása és a nyálkahártyára a fecskendezéssel adott masszázs tisztítja a szájat és bizonyos betegségeket (pl. foggyökérhártya-gyulladás) gyógyít. 9027 30 1. Atomabszorpciós spektrométer. Küls automatikus adatfeldolgozó géppel vezérelt analitikai m szer, amely atomabszorpciós módszerrel méri különféle anyagok spektroszkópiai jellemz it. Az elemz berendezés a 185-900 nm (UV, látható) tartományban méri az optikai sugárzást. A berendezést automatikus adatfeldolgozó géppel és CD-ROM-mal (különleges szoftver) együtt importálják, amely irányítja a mérés folyamatát, és feldolgozza az elemzés során keletkezett adatokat. Az elemz berendezést automatikus adatfeldolgozó géppel kell összekapcsolni, mert minden m veletet az automatikus adatfeldolgozó gép által adott utasítások szerint végez, például mérési üzemmódban, mintavételi üzemmódban stb. A mérési eredmények az automatikus adatfeldolgozó gépbe kerülnek, amely átalakítja azokat spektrográfiai ábrává és a további felhasználás során értelmezhet adatokká (pl. mennyiségi elemzéshez). A CD-ROM-ot külön kell osztályozni a 8524 vámtarifaszám alá. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 4. pontja és a 90. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. pontja alapján. (Lásd még a 9027.30/2. számú Áruosztályozási véleményt is.) 2. Atomabszorpciós spektrométer. Billenty zettel vezérelt önálló analitikai m szer beépített folyadékkristályos kijelz vel, amely atomabszorpciós módszerrel méri különféle anyagok spektroszkópiai jellemz it. Az elemz berendezés a 185-900 nm (UV, látható) tartományban méri az optikai sugárzást. A m szert az elemz berendezés funkcióinak kib vítése céljából automatikus adatfeldolgozó géppel (rendszer formájában), valamint CD-ROM-mal (különleges szoftver) együtt importálják. Mivel önállóan is képes elemzéseket végezni a m szert csupán azért kapcsolják össze automatikus adatfeldolgozó géppel, hogy ellen rizze annak m ködését és az adatfeldolgozási folyamatot. Ezáltal a különálló, billenty zettel vezérelt berendezést továbbfejleszti egy automatikus adatfeldolgozó géppel vezérelt láng- vagy h gerjesztés (kemencés) sok elemet meghatározni képes rendszerré. Az automatikus adatfeldolgozó gépet és a szoftvert külön kell osztályozni a 8471.49, illetve a 8524 vámtarifaszám alá. A XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. (m) pontja és a 84. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. (E) pontja és a 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. pontja alapján. (Lásd még a 9027.30/1. számú Áruosztályozási véleményt is.) 9027 90 1. Csövek pozitív ionok gyorsítására és/vagy összpontosítására, felismerhet k, mint a tömegspektrométerek vagy tömegspektrográfok alkatrészei. 9029 20 1. Villantókészülék a bels égés motorok gyújtásidejének stroboszkópikus ellen rzésére (gyújtásid zít lámpa), amely a következ kb l áll: (i) olyan reléb l, amely automatikusan átkapcsol a 6 vagy 12 voltos szárazelemmel történ m ködésre; (ii) transzformátorból, amely a villanócs m ködéséhez szükséges 450 voltra feltranszformál; (iii) szinkronvibrátorból; (iv) kondenzátorból, az elektromos energia felhalmozásához; és amely a vizsgálandó motorok egyik gyújtógyertyáját tápláló elektromos áramkörhöz történ csatlakoztatáskor a gyújtógyertya szikráival szinkronban lév szikrákat bocsát ki.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5349 9032 89 1. Papírgyártási vezérl - és ellen rz rendszer, amely általában a következ egységekb l áll: (i) ellen rz egység, amelynek a mér feje egy vagy több érzékel t és egy mikroprocesszort tartalmaz, az érzékel k feladata a termék gyártásának ellen rzése és a terméken mérések végzése; (ii) kiegészít feldolgozó egység mikroprocesszorral, ami az érzékel k és a rendszer többi része közötti kapcsolatot biztosítja; (iii) a 8471 vtsz. alá tartozó központi feldolgozó egység (számítógép), amely ellen rz szerkezetként összehasonlítja a mért értékeket a kívánt értékekkel és elektromos vezérl jeleket juttat a végrehajtó szervekhez (szerkezetekhez) a papír m szaki jellemz inek (pl. vastagság vagy nedvesség) beállítására (szabályozására); (iv) kezel állomás mikroprocesszorral, (video) monitorral és billenty zettel (klaviatúrával); (v) mikroprocesszort magába foglaló printer/plotter (nyomtató). A 90. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontja alapján. 9033 00 1. Golyóscsapágyakat vezérl kábelek: amennyiben felismerhet, hogy nem kizárólag vagy f ként egy bizonyos géphez, készülékhez vagy járm höz történ használatra alkalmasak és egyaránt alkalmasak a 90. Árucsoportba tartozó különféle m szerekhez vagy készülékekhez. (Lásd még a XVI. Áruosztály/1., a 8485 90/2. és a XVII. Áruosztály/1. számú Áruosztályozási véleményeket is.) 9401 80 1. Biztonsági gyermekülés, amely csecsem k és kisgyermekek gépkocsiban vagy más közlekedési eszközön történ szállítására alkalmas. A járm b l kivehet és annak üléséhez er síthet a biztonsági öv és egy rögzít szíj segítségével. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 9403 10 1. Fém iratrendez szekrény, földön álló, egy sor nyomógombbal a beépített elektromechanikus szerkezet vezérlésére, amely a megtekintend iratokat a kívánt szintre kiemeli. 9403 20 1. Acéllemezb l készült, áru kirakására üzletekben, áruházakban stb. használatos egységek, ezek alaplapból (általában vízszintes beállításra alkalmas csavarmenetes lábakkal), hátlapból a (falegység) vagy központi pillérb l (szabadon álló egység, mindkét oldalán polcokkal felszerelve) és változtatható számú polcokból vagy a kirakodásra alkalmas más tartozékokból (tartórács, kosár, stb.) állnak, földre állíthatók.

5350 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 9403 70 1. Összecsukható bébi járóka m anyagból, nyolc görg vel ellátott acélcs vázon. A szerkezet a görg kön mozog. Szövetb l kialakított ülés található benne, amelyen két nyílást vágtak, hogy a gyermek lábai átférjenek rajtuk. Felszerelték még egy asztalkával is, amelyhez játékokat rögzítettek. Arra szánták, hogy segítsen a babáknak biztonságosan megtanulni járni. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 9405 99 1. Alabástrom fényterel erny (diffúzor), különböz méretben és alakban, általában fém szerelvényekkel kombinálva. Lámpák vagy világítótestek része, pl. mennyezeti lámpáé, függ lámpáé, csilláré, falikaré vagy falilámpáé. 9406 00 1. Gabonatárolók, farma (kis gazdaság) típusúak, amelyek több, csökken átmér j, kör alakú szelvényb l (rekeszb l) állnak, amelyeket úgy terveztek, hogy azokat egymás tetejére helyezik egy vascs ben, amely összetartja; ezek a silók sem mechanikus, sem termikus felszereléssel nincsenek ellátva. 9501 00 1. Kisméret játék járm, egy- vagy kétüléses, cs alvázra szerelt nagy s r ség polietilénb l készült karosszériával. A járm vet négyütem dugattyús motor hajtja és az alkalmazott áttétel folyamatosan változtatható. Hátsó tengelyére ható vagy hidraulikus tárcsafékkel szerelték fel, valamint egyik vagy mindkét hátsó kerekét lánc segítségével hajtják meg. Maximális hasznos terhelése 200 kg, legnagyobb sebessége 20 km/óra. A járm vet arra szánták, hogy gyermekek vagy fiatalok szórakozva megtanulják a közúti közlekedés szabályait és vezetési gyakorlatot szerezzenek. Felügyelet alatt, a járm vezetés tanulására különlegesen kialakított helyszínen használják.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5351 2. Kétkerek, lábbal hajtott roller, amelyet gyermekek használatára terveztek. Részei: lábtartó, nem állítható magasságú kormányrúd és kis, tömör kerekek A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 3. Kétkerek, lábbal hajtott roller, amelyet gyermekek, fiatalok és feln ttek használatára terveztek. Részei: lábtartó, állítható magasságú kormányrúd, kis, tömör kerekek és a hátsó kerékre ható lábfék. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 9503 70 1. Kozmetikai készlet, amely két fiola körömlakkutánzatból, egy pár fülbevalóból, egy gy r b l és egy medalionos nyakláncból áll. A medálba kinyitott állapotban beletehet az egyik fiola körömlakk. Mindezek a részek (a lánc kivételével, amely fém) m anyagból készültek, és szórakoztatási célra szolgálnak. Kartondobozos kiszerelés a készlet a kiskereskedelem részére. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján. 2. Csokoládé olvasztására és öntésére szolgáló készlet, amely m anyagból készült önt formákból, olvasztóedényb l, kanálból, spatulából, keféb l és tölcsérb l, valamint zsírpapírból, fémfóliával bevont papírból, két rúd csokoládéból, kis ehet gyöngyök-b l, használati utasításból és öt receptet tartalmazó kis receptfüzetb l áll. A készlet szórakozási célra szolgál, és kartondobozos kiszerelés a kiskereskedelem számára. A HR alkalmazásának 3/b. és 6. általános szabálya alapján. 9503 90 1. Összetett optikai mikroszkóp (a speciális célra használatos mikroszkópok kivételével): Nem osztályozhatók ide az alábbi jellemz kkel rendelkez áruk, melyekben: (i) a szemlencse átmér je (a lencsecs küls átmér je) legalább 16 mm; (ii) a cs hossz vagy tubushossz (a szemlencse és a tárgylencse közötti távolság) legalább 110 mm. (Lásd még a 9011 80/1.számú Áruosztályozási véleményt is.) 2. Játéksátor gyermekeknek, szobai vagy szabadban történ használatra. Kis méret (magassága 0,95 m, alapterülete: 1,15 m x 1,25 m). Alkotórészei: nejlon sátorlap, m anyag cs váz és kis fémrudak a sátor kicövekeléséhez, ha szabadban használják. A HR alkalmazásának 1. (a 9503 alszám szövege és a XI. Áruosztály el tti Megjegyzések 1 pontja) és a 6. általános szabálya alapján.

5352 MAGYAR KÖZLÖNY 2005/96. szám 9504 10 1. A kiskereskedelmi forgalom számára dobozban bemutatott berendezés (konzol), vezérl modullal csatlakozó kábellel együtt, egy kábellel, amely a konzolt egy audio/video berendezéshez csatlakoztatja, egy energia ellátást biztosító kábellel és bizonyos esetekben egy CD-ROM-mal. A konzol az alábbi alkatrészeket tartalmazza: egy központi egységet (CPU), egy 32 Mbit DRAM-os f memória modult, egy DVD meghajtót, egy grafikus chipet, 2 USB csatlakozó egységet, 2 irányító modul egységet, 2 memória kártya nyílást, egy audio/video csatlakozó egységet (IEEE 1394), egy digitális optikai csatlakozó egység kimenetet. Az irányító modul mellett számos eszköz csatlakoztatható a konzolhoz, úgy mint a standard billenty zet, egér, televízió vev, számítástechnikai monitor vagy nyomtató. A meghajtó elhelyezkedése a konzolon belül lehet vé teszi egy merev lemezes meghajtó és egy Ethernet adapter beépítését. A berendezés alkalmas: video játékok játszásához szükséges dedikált szoftverek futtatására a digitális információ konvertálására kompakt video lemezekr l (DVD) vagy kompakt audio lemezekr l video / audio jelekké televízió vev vel vagy audio rendszerekkel történ visszaadására YABASIC -be történ programozásra. A vezérl modul számos vezérl gombbal rendelkezik, amelyeket f ként video játékok játszására használnak. A HR alkalmazásának 1.(XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1 (p) pontja) és 6. általános szabálya alapján. Amennyiben egy CD-ROM a berendezéssel kerül bemutatásra, a CD-ROM külön osztályozandó a 8524 vtsz. alá. A 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. bekezdése alkalmazásával. 9506 70 1. Görg s cip, olyan b r fels rész, gumiból készült küls talppal ellátott, bokát takaró lábbeli, amelynek a küls talpában különlegesen kialakított üregbe két kihajtható görg t (kereket) rögzítettek. Ilyen módon a görg k kihajtásával a lábbeli soros görkorcsolyaként használható. A HR alkalmazásának 1. és 6. általános szabálya alapján.

2005/96. szám MAGYAR KÖZLÖNY 5353 9508 90 1. Számítógéppel vezérelt, mozgást szimuláló színházi rendszer, amely az alábbiakat foglalja magába: számítógépes rendszer a mozgás ellen rzésére és megfigyelésére, széksorok rendszere soronként 8, 10 vagy 12 felszerelt mozgatható székkel, hidraulikus henger rendszer, amely nyolc irányba képes mozgatni az üléseket, 70 mm-es film, vetít és hangrendszer, valamint hatalmas képerny. A rendszer a filmen lezajló eseményeknek megfelel mozgásokat közvetít, hogy a néz ben azt az érzést keltse, hogy tényleges résztvev je a film történéseinek. Szórakoztatási célra vásárokon, stadionokban, kiállítási központokban, vidámparkokban stb. használják. 9602 00 1. Viaszból készült, ezüsttel bevont körte alakú termék. Gyártási módszere a következ : a viaszt alakra öntik, és a viaszforma teljes felületén beszórják sárgaréz (Cu-Zn) porral. A terméket ezután elektrolitikus úton (átlagosan 0,184 mm vastag) ezüstréteggel vonják be. Az ezüst ötvözet vékony rétege (0,01 mm) csak az ezüst galvanizálásához szükséges vezet rétegként szolgál. 9603 90 1. Csomózóhurkok vetél khöz, amelyek 12-24 mm hosszúságú szintetikus vagy mesterséges anyagból készültek, egyik végüknél csomó képzése érdekében összeragasztott sertékb l állnak; bizonyos textilszálak (pl. juta) szövésére használt szöv gépen alkalmazott vetél k kibélelésére használják, feladatuk a fonal szövés alatt történ lecsavarodásának szabályozása. 9605 00 1. Piperekészlet, amelyet légitársaságok adnak utasaiknak (a repülés alatt vagy akkor, ha a célállomásra a csomagjuk nem érkezett meg) 20 x 12 x 5 cm méret textilb l készült négyszögletes táska, amely az alábbiakat tartalmazza: - egy eldobható borotva, amelyet egy kis aeroszolos palack borotvahabhoz er sítettek, - egy fogkefe és egy kis tubus fogkrém, - egy illatosított zsebkend, - egy pár kötött zokni, - egy textil szemvéd a fény elleni védelemre, - egy pár füldugó. A HR alkalmazásának 1. általános szabálya alapján. 9608 99 1. Wolframkarbid-golyók, készre csiszolva is, 0,6-1,25 mm közötti átmér vel. 9611 00 1. Kézzel m ködtetett címkéz készülék, amely acéllemez-burkolatban lév tintapárnás nyomtatószerkezetb l, 2 cm széles, egyik oldalán ragasztóval borított papír szalagtekercsb l, a címkék szétválasztására szolgáló szalagvágóból és m ködtet karból áll; a kar m ködtetésével a szerkezet egyidej leg nyomtatja, felvágja a szalagot és a címkézend cikkre felragasztja a leválasztott (nyomtatott) részt. 2. Kézzel m ködtetett domborító készülékek (DYMO), nem nemesfémb l vagy m anyagból készülnek, fogó rendszer ek, címkék vagy lemezek domborító nyomására használják és a következ kb l állnak: (i) fémb l vagy m anyagból készült sima szalag tárolására szolgáló tartályból; (ii) nyomókarral m ködtetett és bet ket, számokat és jeleket tartalmazó tárcsával ellátott, domborúan nyomtató szerkezetb l; (iii) a nyomtatott szalag vagy csík levágására szolgáló acélpengéb l.

5354 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám III. rész HATÁROZATOK A Miniszterelnök határozatai A Miniszterelnök 51/2005. (VII. 11.) ME határozata kormányzati fõtisztviselõi kinevezésrõl A köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló több ször módo - sított 1992. évi XXIII. tör vény 31/A. (3) be kez dé se alap ján Mar ti nusz Zol tán Ti bort 2005. jú ni us 1-jei, dr. Ka to na Ta mást 2005. jú ni us 15-i ha tállyal kor mány za ti fõ tiszt vi se lõ vé ki ne ve zem. Bu da pest, 2005. jú ni us 28. VI. rész Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK A Pénzügyminisztérium p á l y á z a t i k i í r á s a oktatók, szakértõk képzésére és adatbázisban való regisztrációjára A Pénz ügy mi nisz té rium fel hí vást tesz köz zé hon lap ján az ál lam ház tar tá si bel sõ pénz ügyi ellen õr zés (ÁBPE) rend szer ok ta tá sát és kép zé sét vég zõ ok ta tók-szak ér tõk kép zé sé re és adat bá zis ban való re giszt rá ci ó já ra. Az ok ta tói-szak ér tõi adat bá zis lét re ho zá sá nak cél ja, hogy az Euró pai Unió pénz ügyi tá mo ga tá sá val a ter vek sze rint 2005 õszén lét re jö võ ÁBPE Mód szer ta ni és Kép - zési Köz pont (a továb biak ban: a Köz pont) ok ta tói, szak ér - tõi meg fe le lõ fel ké szült ség gel és is me re tek kel ren del kez - ze nek az ÁBPE rend szer rõl. A pá lyá za ton és az azt kö ve tõ vizs gán si ke re sen sze rep lõk össze sen 45 fõ re giszt rált ok ta tók ká, szak ér tõk ké vál nak. A Köz pont az ál lam ház tar - tá si te rü le ten dol go zó bel sõ el len õrök és a költ ség ve tés vég re haj tá sá ban, a pénz ügyi irá nyí tá si rend szer ben részt - ve võk kép zé sét se gí ti, az ok ta tói-szak ér tõi adat bá zis lét re - ho zá sán és mû köd te té sén kí vül tan anya gok és ok ta tá si se géd anya gok biz to sí tá sán ke resz tül szak ma i lag és mód - szer ta ni lag is fo lya ma to san tá mo gat ja az ok ta tók mun - káját. Az ok ta tói-szak ér tõi adat bá zis ré vén a kép zés szer ve zõk és a kép zé sek cél cso port jai a bel sõ el len õrök és a költ - ség ve tés vég re haj tá sá ban részt ve võk gyor san és ered mé - nye sen vá laszt hat ják ki az ÁBPE vizs gá val ren del ke zõ ok - ta tó kat szak te rü let, ré gió sze rin ti le fe dett ség, illetve to váb - bi ke re sé si szem pon tok alap ján. Az ok ta tók kép zé se, kép zés utá ni tá mo ga tá sa A Pénz ügy mi nisz té rium El len õr zé si Rend szer Fej lesz - té si Fõ osz tá lya a Köz pon ton ke resz tül mû köd te ti az ok ta - tói-szak ér tõi adat bá zist, amely tar tal maz za a re giszt rál tak név so rát (fo lya ma to san ak tu a li zál va). Az adat bá zis ba ke - rü lés egy ben az ÁBPE vizs gá val ren del ke zõ mi nõ sí tést és fel ha tal ma zást je len t ÁBPE kép zé sek tar tá sá ra. A pá lyá za ton ki vá lasz tott ok ta tók meg fe le lõ mi nõ sé gû kép zés ben ré sze sül nek az Át me ne ti Tá mo ga tás (ÁT) a Mód szer ta ni és Kép zé si Köz pont ki ala kí tá sá ra el ne ve zé - sû pro jekt ke re té ben. A kép zést köve tõen a kép zé sek cél já - ra fel hasz nál ha tó kép zé si cso mag (tan anya gok, ok ta tói se - géd le tek, hát tér anya gok) áll az ok ta tó ren del ke zé sé re. Mind ad dig, amíg az ok ta tó az adat bá zis ban sze re pel, a Köz pont a fo lya ma to san ki dol go zás ra ke rü lõ újabb tan - anya ga it, in for má ci ós anya ga it, el jut tat ja az ok ta tó ré szé re, elekt ro ni kus for má ban. Az ok ta tó mind ezen anya go kat kö - te les a kép zé si te vé keny sé ge so rán felhasználni. Rész vé te li fel té te lek 1. A pá lyá zó a pro jekt cél já nak meg fe le lõ kép zé si te vé - keny sé get vé gez, vagy ilyen (2 éves vagy összes sé gé ben leg alább 200 órás ok ta tói) ta pasz ta lat tal ren del ke zik. 2. A pá lyá zó fel sõ fo kú (fõ is ko lai vagy egye te mi) is ko - lai vég zett ség gel ren del ke zik. 3. A hazai ellenõrzési rendszer, illetve a költségvetés végrehajtásában, irányításában legalább 5 éves gyakorlatot szerzett, és ezt a pályázatában megfelelõen bizonyította. 4. Az ÁBPE rend szer hez kap cso ló dó té ma kö rök ala pos is me re té vel ren del ke zik. A pályázatok benyújtási határideje: 2005. szeptember 15. Rész le tes in for má ci ók A rész le tes pá lyá za ti ki írás a Hi va ta los Ér te sí tõ ben, va - la mint a Pénz ügy mi nisz té rium hon lap ján ta lál ha tó meg, az aláb bi el éré si úton: www.pen zugy mi nisz te ri um.hu (hon lap) El len õr zé si rend szer (jobb ol da li me nü sor) Ok ta tá si prog ra mok (hi vat ko zás) Pá lyá za ti út mu ta tó ÁBPE ok ta tók és szak ér tõk kép zé sé re (hi vat ko zás) Pénzügyminisztérium

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5355 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap he ten te, szer dán ként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hir de tés ként akár színes oldalakon is he lyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közér - deklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hi va ta los lap L és C so ro zat ból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: ren - deletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, le vél cím: 1394 Bu da pest 62., Pf. 357; fax szám: 318-6668. 2005. évi éves elõ fi ze té si dí ja: 13 248 Ft áfá val. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes szá mai megvásárol - hatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Bé la u. 6. Te le fon/fax: 267-2780. M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ cí mû la pot... pél dány ban, és ké rem a kö vet ke zõ cím re kézbe - síteni: Megrendelõ neve:... címe (város/község, irányítószám):... utca, házszám:... Ügyintézõ (telefonszám):... 2005. évi elõfizetési díj fél év re 6624 Ft áfá val Számlát kérek a befizetéshez. egy év re 13 248 Ft áfá val Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.:...... cég sze rû alá írás

5356 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik többek között a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357) vagy a 318-6668 fax szá mán. Éves elõ fi ze té si dí ja 2005. év re: 20 424 Ft áfá val. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogy i Bé la u. 6. Tel./fax: 267-2780). Megrendelem a MEGRENDELÕLAP HATÁROZATOK TÁRA cí mû la pot... pél dány ban. A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma:... 2005. évi elõfizetési díj egy év re: 20 424 Ft áfá val. Csekket kérek a befizetéshez fél év re: 10 212 Ft áfá val. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés:...... cég sze rû alá írás

2005/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5357 ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában 2004. január 1-jétõl jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ A Közbeszerzési Értesítõ megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., So mo gyi Bé la u. 6. cí mén (pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357.) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõ fi ze té si dí ja 2005. év re: 94 700 Ft, fél év re: 50 000 Ft, ne gyed év re: 26 100 Ft. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Bu da pest, Somogy i Bé la u. 6. Te l./fax: 267-2780). Megrendelem a MEGRENDELÕLAP KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ cí mû la pot... pél dány ban, és ké rem a kö vet ke zõ cím re kéz be sí te ni: A megrendelõ (cég) neve:... Cí me (vá ros/köz ség, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... Elõfizetési díj egy év re 94 700 Ft fél év re 50 000 Ft negyedévre 26 100 Ft Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! Kel te zés: cég sze rû alá írás

5358 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/96. szám Tisz telt Elõ fi ze tõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2005. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Bu da pest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668). Ma gyar Köz löny 89 148 Ft/év Hi va ta los Ér te sí tõ 13 248 Ft/év Határozatok Tára 20 424 Ft/év Ön kor mány za tok Köz lö nye 4 968 Ft/év Az Alkotmánybíróság Határozatai 17 112 Ft/év Bányászati Közlöny 4 416 Ft/év Bel ügyi Köz löny 22 908 Ft/év Egészségbiztosítási Közlöny 19 044 Ft/év Egész ség ügyi Köz löny 23 736 Ft/év El len õr zé si Fi gye lõ 3 036 Ft/év Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Ér te sí tõ 16 560 Ft/év Gazdasági Közlöny 21 528 Ft/év Hír köz lé si Ér te sí tõ 5 796 Ft/év If jú sá gi és Sport Ér te sí tõ 4 416 Ft/év Igaz ság ügyi Köz löny 14 352 Ft/év Informatikai és Hírközlési Közlöny 19 872 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 13 524 Ft/év Közbeszerzési Értesítõ 94 700 Ft/év A 2005. évi elõ fi ze té si dí jak (Az árak az áfát tar tal maz zák.) Közlekedési Értesítõ 22 080 Ft/év Kul tu rá lis Köz löny 17 112 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 17 940 Ft/év Mun ka ügyi Köz löny 13 800 Ft/év Oktatási Közlöny 19 872 Ft/év Pénz ügyi Köz löny 27 600 Ft/év Sta tisz ti kai Köz löny 11 868 Ft/év Szociális Közlöny 14 076 Ft/év Tu risz ti kai Ér te sí tõ 10 488 Ft/év Ügyészségi Közlöny 5 796 Ft/év Magyar Közigazgatás 8 556 Ft/év Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele 4 416 Ft/év Élet és Tu do mány 9 936 Ft/év L'u do vé no viny 2 484 Ft/év Neue Zeitung 4 140 Ft/év Természet Világa 5 520 Ft/év Valóság 6 624 Ft/év Ki bõ ví tett Cég köz löny CD 2005 ja nu ár já tól elõ fi ze tõi jel zé sek alap ján az elekt ro ni kus Cég köz löny olyan te rü le tek kel bõ vül, ame lye ket az üz le ti kör nye zet ben mû kö dõ fel hasz ná ló ink je len tõs há nya da a nap ra kész in for má ció szol gál ta tás alap ve tõ ré szé nek te kint és igé nyel. A to vább ra is he ti rend sze res ség gel meg je le nõ le mez a Cég köz löny ha tá lyos és hi te les cég in for má ci ós adat bá zi sán kí vül ez után a Köz be szer zé si Ér te sí tõ és a Ver seny fel ügye le ti Ér te sí tõ cí mû hi va ta los la pok in for má ci ó it is tar tal maz ni fog ja. A ki bõ ví tett CD 2005. évi éves elõ fi ze té si dí ja: 25%-os áfá val 111 900 Ft, fél év re 55 950 Ft. A 32 éves ha gyo má nya it vi szi to vább 2005 ja nu ár já tól a Jogta ná csa dó. Az új név és for má tum ol va só ink igé nyei alap ján ki bõ ví tett tar tal mat, új ro va to kat és na gyobb ol dal ter je del met is ta kar. Szer zõ ink ez után is olyan el is mert szak em be rek lesz nek, akik el mé le ti és gya kor la ti kér dé sek ben egy aránt jár ta sak, a té ma vá lasz tás ban pe dig to - vább ra is sze m elõtt tart juk ol va só ink kí ván sá ga it. Az új Jog ta ná csa dó 2005. évi éves elõ fi ze té si dí ja: 5796 Ft áfá val, fél év re 2898 Ft áfá val. A HIVATALOS CD JOGTÁR hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2005. évi éves elõfizetési díjai: (Ára ink az áfát nem tartalmazzák.) Ön ál ló vál to zat 72 000 Ft 25 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 186 000 Ft 5 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 120 000 Ft 50 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 249 600 Ft 10 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 150 000 Ft 100 mun ka he lyes há ló za ti vál to zat 436 800 Ft Egyszeri belépési díj: 7200 Ft. Fa csi mi le Ma gyar Köz löny. A hi va ta los la p 2005-ös év fo lya ma je le nik meg CD-n az ere de ti kül alak meg õr zé sé vel, de könnyen ke zel he tõ en. Ha tá lyos jog sza bá lyok on li ne el éré se: a na pon ta fris sí tett adat bá zis az in ter ne ten ke resz tül ér he tõ el a www.mhk.hu cí men. To váb bi in for má ció kér he tõ a 06 (80) 200-723-as zöld szá mon. Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Pulay Gyula. A szerkesztésért felelõs: dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1 3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6. Te le fon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6., 1394 Bu da pest 62. Pf. 357, vagy fa xon 318-6668. Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó a FÁMA Rt. köz re mû kö dé sé vel. Te le fon/fax: 266-6567. In for má ció: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mel lék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2005. évi éves elõ fi ze té si díj: 89 148 Ft. Egy pél dány ára: 184 Ft 16 ol dal ter je de le mig, utá na +8 ol da lan ként +161 Ft. A kiadó az elõfizetési díj évközbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 0076 2407 05.1892 Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.