Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás a külön előállított hő és villamos energiákhoz képest Megtakarítás éves szinten cca.: 40 PJ Nagy energetikai hatásfok, 85% feletti Energia függőség csökkentése Kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár, környezet terhelés alacsonyabb Megtakarítás éves szinten 2-2,5 millió tonna szén-dioxid Decentralizált energia ellátás, nagyobb biztonság Nagy mértékben hasznosuló hőenergia előállítás mellett, olcsóbb villamos energia előállítás Elosztott jellege miatt kisebb a tőkeköltsége, közelebb van a fogyasztókhoz Kellő nagyság/integráltság esetén versenyképesebb a nagy erőművi szabályzással szemben (virtuális erőmű) Tőkeigényes, drága, nagy szakértelem szükséges az üzemeltetéshez
A múlt A KÁT feladatai, funkciói Egységes energetikai mutatók bevezetésével, referencia értékek előírásával, ( havi 65% és éves 75%-os eredő hatásfok, hasznos hő értékesítés min. 35%), ajánlások bevezetésével megteremtette a gazdasági és energetikai optimális nagyság és kiépítés feltételeit. Csak a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt termelést támogattja. A támogatási rendszeren keresztül kiegyenlítette a tőkeigényből fakadó gazdasági hátrányt A kapcsolt termelésből adódó pénzügyi előnyök nemzetgazdasági szinten keletkeznek, nem a gazdálkodónál ( primerenergia megtakarítás, széndioxid kibocsátás csökkenése), 3 A múlt Előnyök Bérleti díj bevétel az ESCO jellegű megvalósítások esetén az Önkormányzatoknál Adó jellegű bevételek nemzetgazdasági szinten: Iparűzési adó Energia adó ÁFA forgalom növelése Társasági adó Hitel kihelyezési korszakban jelentős banki piac volt Stabil kiszámítható befektetés 4
A múlt Hátrányok, eredmények Visszaélések Finanszírozó elmaradott technológia telepítése, túlszámlázás Nem valós hőigénynek megfelelő méretezés, nem optimális méret KÁT előny nem jutott el a fogyasztóhoz - 2007-től Ipari telepítéseknél nem a közösségi szempontok érvényesültek Eredmények Önkormányzati érdekkörben történő üzemeltetők általában eredményesen gazdálkodtak (Győri Távhőszolgáltató, Komlói Távhőszolgáltató stb.) A KÁT rendszer folyamatosan fejlődött és alakult a kor technikai és gazdasági kihívásaihoz, feladataihoz 5 A múlt 6
EU 2009/28/EK irányelv Támogatási rendszerek harmonizációja Nem ír elő egységes rendszer alkalmazását a tagországokon belül Alapcélok: Támogatási rendszerek átalakítása, átláthatóvá tétele Kórszerű technológiák elterjedésének elősegítése Nagyobb differenciáltság a támogatott technológiák között Hatékonyság, hatásosság növelése Import függőség csökkentése Ellátás biztonság növelése, decentralizáció GREEN-X modell szerinti, egységes, technológiánként differenciált KÁT árak bevezetése 7 EU Megújuló Energia Irányelv Célkitűzések 2020-ra 20%-ra növelni a megújuló energia részesedését ( 14,3% Magyarországon) 20%-al csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-al csökkenteni a primer energia felhasználást 8
EU KÁT rendszerek Támogatási rendszerek Beruházás támogatás Átvételi ár támogatás Zöld bizonyítvány rendszer Prémium rendszer Kapcsolt bizonyítvány Kvóta rendszer 9 EU Tapasztalatok 20 EU állam a kötelező átvételi tarifát használja elsődleges ösztönzési eszközként 4 tagállamban nincs támogatási rendszer 1997 óta a telepített szélerőművek 85%-a, a napelemes rendszerek közel 100%-a és a biomassza kapacitás 68%-a a KÁT rendszeren belül valósult meg A KÁT tarifa a leghatékonyabb ösztönző eszköz a 2020-as célkitűzéseinek eléréséhez. 10
EU 11 EU 12
EU 13 Távlatok, lehetőségek, feladatok Hőtermelési technológiák a távhő rendszerben Biogázból történő kapcsolt energia termelés Tüzelőanyag cellás kapcsolt termelés hidrogénből (szoláris) Napkollektoros/napkohós hőtermelés szezonális jelleggel Napelemes villamos energia termelés szezonális jelleggel Hőszivattyús hőenergia termelés, szolár villamos ellátással Stirling-motoros kapcsolt energia termelés Biomassza alapú hőtermelés 14
Távlatok, lehetőségek, feladatok 15 Távlatok, lehetőségek, feladatok Alkalmazhatóságok, korlátok Használati meleg víz termelés szezonális jelleggel Egyedi hőközpont ellátás Alacsony hőmérsékleti paraméterek ( 90/70 C nem ideális) Komplex rendszerek felelnek meg a feladatoknak Optimális működtetési a megtérülés alappillére Logisztikai nehézségek Forráshiány Elavult rendszereken nem tud csodát tenni, a meglévő rendszert kell először korszerűsíteni. 16
Távlatok, lehetőségek, feladatok Pénzügyi források Támogatások KEOP (KMOP) 3.3.3 KEOP 4.3 KEOP 4.4 stb. ESCO nem népszerű EBRD Önkormányzati energiahatékonysági projekt Kedvező kamatozású hitelek Szakmai befektető, pénzintézet 17 Távlatok, lehetőségek, feladatok Pénzügyi feltételek Jól előkészített koncepció, önkormányzat által elfogadott megvalósíthatósági terv Szakmailag előkészített, megalapozott gazdasági és pénzügyi ütemtervek Előzetes szerződések, szándéknyilatkozatok Hatósági állásfoglalások, előzetes építési engedélyek Beruházáshoz és a hosszú távú üzemeltetéshez igazodó tulajdonosi struktúra A szereplők megfelelő érdekeltsége Projekt gazda Finanszírozó Önkormányzat Szakmai befektető Megfelelő komolyságot biztosító önerő: 15-25% 18
Távlatok, lehetőségek, feladatok Példa Güssingi modell több mint 50 cég és 1000 munkahely jött létre 1995 óta 93%-kal csökkentette széndioxid-kibocsátását Uniós a nemzeti forrásból 19 Güssing 20
Köszönöm a figyelmet! Lehoczki János elnökségi tag MMESz lehoczki.janos@t-online.hu 21