Szerkesztõ: Körmendy Regina LELÕ HELY A TIT Ásványgyûjtõ szakkör hírlevele 2011/I. szám Hematittal bevont kvarckristályok Mátrakeresztes környékérõl, Krizsán Sándor 2010. évi gyûjtése Fénykép: Körmendy Regina Pdf-ben letölthetõ: www.mamit.hu és www.geomania.hu
Tartalom Ásványcsoportok (II. rész) A gránát ásványcsoport magyarországi el fordulásai..2 Az úrkúti mangánércbánya ásványai (retrónézetb l).5 szi kirándulás Stájerországban.8 Látogatás a Karancs-Medves két andezitbányájában..17 Beszámoló a Recsk, Csákány-k -i andezit k fejt látogatásáról..21 Szerkeszt i megjegyzés: A közelg ünnepek miatt (és hogy január els hetében megjelenhessen az els hírlevél) lapzártakor még nem volt meg a szakkör végleges els félévi szakmai programja, így ezt csak a legkés bb márciusban megjelen 2. számban fogjuk közzétenni. Természetesen a klubtagok idejében megkapják fénymásolatban. Néhány lapzárta után érkezett cikk is erre a sorsra fog jutni, pl. a müncheni és Idar-Oberstein-i útibeszámoló és a berceli bányáról szóló élménybeszámoló kérem, várják meg türelemmel Még valami: Szokatlan módon most nem a tartalomhoz csatlakozó címlapképet választottam (pedig volt mib l!), hanem egy olyan ásványnak a képét, mely igen szorgalmas, kitartó kutatómunka eredményeképpen került napvilágra. Bár majdnem minden klubdélutánon láthatjuk Krizsán Sanyi új szerzeményeit, s t, rövid el adást is tartott róla, nem kapta meg az t megillet figyelmét. Ezzel ezt szeretném pótolni és kedves Sanyi csak így tovább! 1
Ásványcsoportok (II. rész) A gránát ásványcsoport magyarországi el fordulásai A szilikátok csoportjába tartozó gránátok eléggé elterjedtek Magyarországon, akkor is, ha els sorban a metamorf k zetek, ill. k zetzárványok ásványai. A gránátcsoport Magyarországon el forduló tagjai: - almandin Fe 3 Al 2 (SiO 4 ) 3 - grosszulár Ca 3 Al 2 (SiO 4 ) 3 - andradit Ca 3 Fe 2 (SiO 4 ) 3 - spessartin Mn 3 Al 2 (SiO 4 ) 3 - pirop Mg 3 Al 2 (SiO 4 ) 3 - katoit Ca 3 Al 2 (SiO 4 ) 3-x (OH) 4x A laikus gy jt nek kizárólag az els három csoporttagra kell figyelnie, mivel a többi csak mikroszkopikus méretben fordulnak el, ill. az el z kkel elegykristályokat alkotnak. A gránátok mind üvegfény ek, keménységük 7-7,5 között, a nagyobb, ép darabok jól csiszolhatók. A vörös, vörösös-barna, néha rózsaszín almandin talán a leggyakoribb képvisel jük, számos k zetben (metamorf palákban, magmás k zetekben, vulkanikus k zetek zárványaiban, keménysége miatt pataktorlatok homokjában gyakran el fordul. Leggyakoribb kristályformája a deltoidikozitetraéder, rombdodekaéder. A visegrádi-hegységi, börzsönyi, cserháti, karancs-i hegységben el forduló andezitek és dácitok gyakori ásványa, itt elérheti akár a 2 cm-t is, de gyakoribbak a 2-5 mm-es kristályok, amelyek nem ritkán annyira fényesek, ép él ek, hogy talán meg se kellene csiszolni. A legszebb példányok talán a Börzsöny és a Visegrádi-hegység patakjaiban találhatók. Ezek az almandinok állítólag mind magmás eredet ek. Almandinok torlatból, Pomáz, Visegrádi-hegység Almandin torlatból, Szokolya, Börzsöny Almandin, Dunabogdány, Visegrádi-hegység Fotó: Mesics Gábor Almandin tufában, Pomáz, Visegrádi-hegység 2
Almadinok andezitben, Pomáz, Visegrádi-hegyslg Fotó: Mesics Gábor Metamorf k zetekben kialakult almandint találunk a szarvask i metagránitban és néhány zempléni, metamorf átalakulást szenvedett riolitban (Bózsva, Telkibánya, Aranybánya környékén), valamint a Soproni-hegység metamorf csillámpalaiban, gneiszben. Nagyon sok börzsönyi, visegrádi-hegységi, zempléni patakban, valamint a Duna, Dráva, Mura folyókban az almandin az egyik leggyakoribb torlatásvány. Almandin, Bózsva, Zempléni-h. Fotó: Mesics Gábor Almandin csillámpalában, Soproni-hegység Almandin metagránitban, Szarvask, Bükk 3
Az színtelen, sárga, barna vagy zöldes grosszulár els sorban szkarnos, ill. helyi metamorfózist szenvedett kalciumtartalmú k zetekben (mészszilikátokban) jelenik meg. Ismert lel helyei a recski mélyszinti bányák, ahol az exoszkarn szegélyén jelent meg, zöldes-sárgás kristályokban. Sárgás-zöldes grosszulár, Recsk, Mátra A Börzsönyben, Visegrádi-hegységben, Karancsban xenolitokban sárgás-barnás színben jelenik meg, mégpedig az andezitek, dácitok, tufák xenolitjaiban és onnan is kerülhet a patakok hordalékaiba. Grosszulár és andradit, Pomáz, Visegrádi-hegység Zöldesbarna mm alatti grosszulár, káliföldpáttal, kvarccal és kalcittal, xenolitból, Karancsberény Végül a Soproni-hegység metamorf k zeteib l, valamint Ófalu környéki gneiszb l is ismeretesek sárgás-barnás kristályai. A többnyire barna, sárgás-barna, zöld vagy fekete andradit szintén kalciumban gazdag k zetek metamorf ásványa, el fordul a recski mélyszinten, a magyaregregyi Vasbánya-völgyben magnetitos kavicsokban és Polgárdiban, ahol grosszulárral alkot elegykristályokat. Ezenkívül megjelenik a Visegrádi-hegység xenolitjaiban, vezuviánnal, grosszulárral, wollastonit-tal és sok mecseki és Visegrádi-hegységi pataktorlatban. Andradit, Polgárdi Gy jtési lehet ségek vannak még ma is, els sorban a patakhordalékban. A Regéc és Telkibánya közötti Aranybányánál az elmúlt években talált almandinok mutatják, hogy eddig még ismeretlen helyeken is el fordulhatnak. Andradit, wollastonit utáni opál, vezuvián, Pomáz, Visegrádi-hegység Fotó: Mesics Gábor Körmendy Regina Fényképek: Körmendy Regina, Mesics Gábor 4
Az úrkúti mangánércbánya ásványai (retrónézetb l) A 2010-es Geoda 2. számában megjelent cikk az úrkúti világító kalcitokról arra ösztökélt, hogy el vegyem az 1998 és 2005 között gy jtött úrkúti anyagomat, hiszen akkor gy jtöttem hasonlókat, amikor az egyik gy jtés alkalmából meghívtak a csilleborítóba, ahol szép, sárgás-rózsaszín kalcitokat szedhettem össze, els sorban karbonátos mangánércb l. Sajnos ez idáig nem jutott eszembe, hogy UV-fényben nézzem meg az anyagomat és Mozgai Zsolt cikke hozta számomra a meglepetést gyönyör rózsaszínben világítottak, a tömör és a kristályos darabok egyaránt. Nem is volt túl nehéz ezeket lefényképezni. Úgy döntöttem, hogy a három nagy doboznyi anyagot tüzetesen átnézem, és a kiszortírozom a felesleget, egyben az érdekesebb dolgokat mindjárt le is fényképezem. Ezekb l a képekb l, amelyek részben digitális fényképez géppel, részben digitális mikroszkóppal készültek, válogattam párat a Lel hely számára. Fényképez géppel, természetes fényben egyszer en lehetetlen lefényképezni az er sen csillogó ércet, ezért ezeknél csak a mikroszkópot tudtam alkalmazni. Körmendy Regina Fényképek: Körmendy Regina Fehér kalcit mangánércben Úrkút-Kisl d Gipsz, Úrkút, Köves-tábla Hegyikristály mangánérces t zk ben, Úrkút-Kisl d Ankerit, Úrkút, Köves-tábla 5
Rodokrozit, hegyikristály, Úrkút-Kisl d Kalcedon, hegyikristály, Úrkút-Kisl d Sárgás manganokalcit normál fényben, Úrkút, mélyszint Rózsaszín manganokalcit normál fényben Úrkút, mélyszint Manganokalcit UV-fényben, Úrkút, mélyszint Manganokalcit UV-fényben, Úrkút, mélyszint 6
Manganit, Úrkút-Kisl d T zk, kalcedon, Úrkút- Kisl d Piroluzit, Úrkút-Kisl d Színes goethit, Úrkút, Köves-tábla Színtelen kalcit mangánércben, Úrkút-Kisl d 7
szi kirándulás Stájerországban A stájerországi vulkánvidék már idén tavasszal, a gossendorf-i üvegtufa-bánya és a Stradner-Kogel bazaltbányának látogatásával belopta magát szívembe, a bányák rendkívüli ásvány-gazdasága ugyanis leny göz, bár az ásványok mérete csak ritkán haladja meg a pár mm-es nagyságot. Ezekre a kincsekre már Walter Professzor, a Graz-i Egyetem Ásványtani Intézet egyik munkatársa, kedves gy jt barátunk hívta fel figyelmünket és nem csalódtunk bennük. Tavasszal ugyan már nem jött össze, de most sszel sort kerítettünk a híres klöch-i bazaltbányának és a steinberg-i bazaltbányának a megtekintésére. Mivel mindkét bányában kizárólag tudományos célokból engedik a gy jtést, a túrának a MÁFI adta a tudományos hátteret, így rögtön beengedtek. S r reggeli ködben közelítettük meg mindkét bányát és csak déltájban derült ki, milyen hatalmasak. Els úticélunk a Mühldorf melletti Steinbergen lév bazaltbánya volt. Az üzemvezet kedvesen fogadott minket és röviden bemutatta a bányát, amelynek méretei csak lassan bontakoztak ki a ködb l. Rengeteg iszonyatos nagy járm járt fel s alá, sündörgött a tör körül, amelynek zakatolása végig kísért a bányában. Nem nagyon mertünk megzavarni a száguldozó óriások közlekedését, ezért egy csendesebb, forgalommentes bányaszintet kerestünk, amelyben nyugodtan kalapálhattunk. A bánya a tömör oszlopos bazalt mellett rendkívül sok salakos, tufás képz dményt is tartalmaz, amelyek közül egy barna-szürkés, hol hólyagos, hol kristálytufa-szer halmazokat tartalmazó k zet bizonyult a legérdekesebbnek. Az ásványok többsége mikroszkopikus méret ek, de rendkívül szépek. Felt n a magas olivintartalom, az olivin-kristályok ép állapotban ha nem lennének túl kicsik (2-5 mm-esek) csiszolásra is alkalmas lehetnének, kis zöld koporsó-alakúak, szép kristály-élekkel. Amikor mállani kezdenek, vékony, néha háromszög-alakú táblácskákba esnek szét. Kiválasztott gy jt helyünk Sündörgés a tör körül A bányában a mindat-adatbázis szerint számolhattunk a következ ásványokkal, melyek közül a vastagon nyomatott bet kkel jelöltem azokat, amelyeket már azonosítottam saját anyagomban. A teljes anyag kiértékelése azonban még folyamatban van. Bazaltoszlopok ha nem lennének olyan nagyok, máris vinnénk 8
analcim kabazit kvarc andradit klinopiroxének (augit, rhodesit diopszid) apatit csoport gonnardit vivianit apofillit-csoport melilit zeofillit aragonit nefelin goethit (mi észleltük) kalcit phillipsit szaponit (mi észleltük) olivincsoport (forsterit, fayalit) pirit (mi észleltük) A phillipsitek mm körüli léces kristályokként rendez dnek csoportokba, kék szaponittal kitöltött üregecskékben, néha mm alatti színtelen analcim, kabazit, apofillit társul hozzá. Az analcim azonban 1-2 cm-es, rózsaszín kristályokban is megjelenik a bányában, ezeket viszont nem leltük. Karbonátos kérgek lesavazását követ en mm-es színtelen apofillit-kristályok alkotta kéregre bukkantam. A kalcit, aragonit együttesen lép fel, fehér kalcitgömbökre vékony, rövid t k rakódnak. A sárgás, narancssárgás, apró lekerekített kockás aggregátumokat képez melilit és a szürkés-zöldes oszlopos nefelin is együtt jelenik meg a barna kristálytufában. Kvarcot a salak és kristálytufa határában találtunk, 1-2 mm-es, zömök, színtelen kristályokban. Az andradit barna fenokristályait nehéz észrevenni az azonos szín tufában, csak néha-néha felcsillan egy-egy lapocska, ami jelzi a kristály helyét, kivételes esetben elérheti a 2-3 mm-t. Az apró, színtelen, vagy fehér táblácskákból összeálló, ill. körsugaras zeofillit. Fehér sugaras, mm alatti t ket is észleltünk, amelyeket nem tudtuk azonosítani, valószín leg nem aragonit, hanem egy újabb zeolit, esetleg rhodesit. Vivianit és apatit nem kerültek el, de lehet, hogy a vizsgálatok során még rábukkanunk. A munka 16.00-kor véget ért, ezért mi is felkerekedtünk és a gyönyör napsütésben, szi színekben fürd z tájban utaztunk a Máriaújfalun lév szállásunkra, természetesen egy kis kitér vel, hogy végre megtekinthessük a Riegersburgot, egy magányos bazaltsziklán trónoló várat. A falvakat tökökkel díszítették, mivel Stájerország egyik tájjelleg terméke (a finom bor mellett) a hidegen préselt tökmagolaj, melyet majdnem minden portán kínáltak megvételre. A szép napot egy kiadós vacsorával fejeztük be, Szentgotthárdon, kedvenc Rézi-éttermünkben. Riegersburg látképe a délutáni napfényben Tökös ház Következ nap megint s r ködre ébredtünk, reggelink után megérkezett az újabb társaság és két kocsival utaztunk Klöchbe, úgy, hogy az egész úton kb. 10-15 méterre láttunk, és simán elmentünk az út szélén, a Seindl hegy oldalán fekv óriási bánya mellett. A faluban aztán szépen visszaküldtek és akkor már észrevettük a bejáratot, a bányát azonban most sem láttuk. A m szaki vezet már várt bennünket és miután szombat lévén nem dolgoztak, kényünk-kedvünk szerint bejárhattuk az egész bányát, amire aztán valószín leg egy hét sem elég. Els ként a frissen robbantott anyaghoz küldött, mely igen szívósnak bizonyult a csak kevés üreggel rendelkez tömör bazaltról visszapattant a kalapács. Lassan azonban nemcsak a bányafalak 9
kibontakoztak, hanem a látásunk is ráállt a k zetre észrevettük a zárványokat, melyek a bánya ékszereit a miarolitos üregeket rejtik. A klöch-i bánya ködben Kövek és emberek Intenzíven vertük a köveket, míg egyszer csak felszállt a köd és melegen kezdett sütni a nap, ennek következtében a nagy samúra már nem fanyalgott senki. Id vel szépen gyarapodott a talált ásványok listája, bár tudtuk, hogy a teljes kínálatot egy nap alatt biztosan nem sikerül megtalálni. A mindat-adatbázison, ill. a klöch-i monográfiában a következ k szerepelnek, itt is bejelöltem vastagon azokat, melyek már biztosan el kerültek. Mivel mindenki mást talált, ez még szépen b vülhet. A bánya mélyszintje és az északi bányafal afwillit termésréz hercynit millerit albit korund heulandit melilit analcim krisztobalit magnéziohornblende montmorillonit andradit kriptomelan huntit mottramit anortit diopszid hidrocalumit nátrolit apatit dolomit illit nefelin apofillit enstatit ilmenit opál aragonit erionit jarosit paranátrolit augit ettringit kalsilit periklász biotit gehlenit Klöchit (típuslel hely) phillipsit brownmillerit gismondin larnit piroaurit kalcit gonnardit leucit hidrotalkit kabazit gipsz magnesit plombièrit kalkozin halloysit magnetit pirrhotin kalkopirit hedenbergit malachit kvarc krizokolla hematit mayenit ranciéit rhodesit szaponit tacharanit titanit roedderit spinell taumazit tobermorit szanidin sztilbit thomsonit todorokit tridimit wollastonit brucit stroncianit ellestadit lizardit stevensit rutil titanit 10
A táblázatban szerepl k közül a klöchit egy itt el ször talált, a milarit-csoporthoz tartozó kék ásvány, amire nagyon vadásztunk, de egyel re még nem észleltem (mérete 0,5-0,8 mm). Egy agyagzárványból azonban el került a hidrotalkit-csoport egyik ritka (itt csak 2009-ben talált) tagja, a piroaurit, méghozzá tömegesen. Találtunk kalcitot, aragonitot (cm-es méretben is), phillipsitet, rengeteg színes szaponitot és opálszer lizardit/stevensit keveréket, gonnarditot, tobermoritot, nátrolitot, fakolitot, rhodesitet és biztosan még sok más ásványt is. Délben a fels (észak-nyugati) bányaudvarba ballagtunk, ahol az uralkodó tufában, ill. egy üreges zöldes szín bazaltban a karbonátok mellett els sorban zeolitok kerültek el, így összesen a bánya két végét néztük meg, a közepét nem amit talán máskor bepótolhatunk, legalábbis nagyon barátságosan újra invitáltak bennünket, ezzel honorálva fegyelmezettségünket (végig hordtunk kobakot, nem másztunk a falakra) és én még egy szép aragonitot is kaptam ajándékba. Az ajándékba kapott aragonit, szaponittal Színes kavalkád a bányában Mivel Klöch már a szlovén határ mentén fekszik, még hosszú út állt el ttünk, ezért 15 óra körül összepakoltunk és hazaindultunk, igen gazdag zsákmánnyal. Útközben végre megcsodálhattuk a stájerországi borvidék szépségeit és máris kezdtünk terveket kovácsolni a stájerországi gy jt utak folytatására, hiszen van még egy pár bánya, ahol még nem jártunk és amelyeket a Steinbergen ajánlottak nekünk gy jtéshez. Mivel ezek a magyar határtól csak 30-40 perces utazással elérhet k, teljesen reálisnak t nik sajnos Magyarországon a m velt bazaltbányák közül már csak Bazsin engedélyezik a gy jtést, így nagyon besz kültek a lehet ségeink. A mellékelt ásványképek közül csak egy pár készült digitális mikroszkóppal, a legtöbbet rendes kamerával lehetett lefényképezni, bár az egyes kristályok mérete ritkán haladja meg a 2-3 mm-t. Ásványképek a steinberg-i bányából: Apofillit, phillipsit Háromszögben bomló olivin 11
Olivin, analcim, phillipsit Olivin, kalcit, szaponit Phillipsit, analcim Sárga phillipsitgömbök Gonnarditon átlátszó kalcit Olivin-ékszer zeofillittel kitöltött üregekkel 12
A klöch-i bánya ásványai: Aragonit, sárga szaponit Gonnardit Diopszidt k Fakolit Kabazit Kalcit kék szaponiton 13
Kalcit, phillipsit Színes kalcitüreg Vörös, sárga, fekete szaponit Színes kalcitgömbök Kalcitgömbök, rhodesit Aragonit 14
Nátrolit phillipsiten Nefelin, apatit, leucit Phillipsit, thomsonit Sárga phillipsitikrek Piroaurit-táblácskák agyagzárványban Sárga analcim, kevés aragonittal 15
Szürkés-fehér nefelin, t s apatit és sárga melilit-kockák T s kalcit Lizardit Kék-sárga szaponit Körmendy Regina Helyszínképek: Kovács-Pálffy Zsóka Ásványképek: Körmendy Regina 16
Látogatás a Karancs-Medves két andezitbányájában Nem tudom, mi tartotta távol a tagságot, de tény, hogy egy buszra való csapat nem jött össze, így végül három személyautóval vágtunk az útnak. Szép szi id ígérkezett, a lomb már éppen színesre váltott. Egy rövid salgótarjáni kávészünettel végre megérkeztünk az els célpontunkhoz, a magyarszlovák határnál fekv sátorosi bányához. Az engedély megvolt, az r tudott rólunk és a bánya minden szeglete rendelkezésünkre állt. Múltkori látogatásunk óta nagyon b vült, az ásványkínálat is kissé átrendez dött, nem mondanám, hogy rossz irányba A Sátoros-i bánya látképe 2010.októberében Pihen bányagépek az északi falnál (ahonnan a legszebb ásványok kerültek el ) A társaság pillanatok alatt elfoglalta a bányát és felhangzott a kalapács jótékony hangja mert ez mindig annak a jele, hogy kézre akadt valami, amelynek hatása az endomorfin-háztartásra nem lebecsülhet. A szokványos törékeny t s fehérségek (laumontit, szkolecit) mellet csodaszép, akár 1 cm-es gyöngyházfény, zónás növekedés heulandit-kristályok jöttek el, papírpát, apró sárga kalcitok, akár fél cm-t is elér, többnyire színtelen kabazitok, centis sztilbit-kévék, nagy mélyvörös almandinok, feketén csillogó biotitok, némi markazit, kvarc és kalcedon. A nagyon bátrak a fels szinteken tobzódtak, a kevésbé bátrak az alsó szinten és mindenki talált valami igazán szépet. És ahogyan az lenni szokott a legcsinosabbak a végén kerültek el, az alsó bányafalat vonták be a bánya teljes kínálatát reprezentáló, dm-es felületen ül kristályok. Csak hát ne lennének olyan iszonyúan törékenyek! Végül mindenki kitalált egy speciális csomagolási módszert és remélhet en épségben sikerült hazavinni a zsákmányt, nálunk a kocsiban, a sebességváltó mögött egy kis hosszú t s laumontit végig reszketett a gazdájával együtt testi épségéért Innen visszavitt az utunk a magyar oldalra, a Karancsberény melletti Homorú-tet re. Gizi kinyomozta, hogy a bánya felhagyását követ en az erdészet rzi a sorompót, így kinyitották számunkra, hogy a hosszú utat a bányába ne gyalog kelljen megtenni. Kicsit féltünk ugyan, mert a természet már nagyon visszafoglalta az utat és volt egy-két húzós, vízzel és sárral teli szakasz, de épségben átjutottunk. Fent aztán pazar látvány fogadott, a bánya szépsége és az onnan való kilátás leny göz! Gy jtés az alsó bányaszinten Kilátás a fels szintre, a közepén látható fehér foltok nem kalcittelérek (ahogyan reméltünk), hanem csillogó víz 17
Az ásványkínálat nagyon szerény volt, els sorban fehér leveles kalcit, narancssárga ankerit és némi pirit került el, én találtam a legnagyobb darabot és ezenkívül új ásványt fedeztem fel a bányában. Találtam ugyanis egy gyanús, kb. ököl nagyságú xenolitot, melyb l kiszedtem egy darabot és bevittem a MÁFI-ba, ahol grosszulárt határoztak meg (némi káliföldpát, kvarc és kalcit mellett). Ennek aztán nagyon örültem. Alig akartak elbúcsúzni a tagok e szép vidékt l, ezért néhányan még átugrottak a nógrádszakál-i Paris-völgybe, gyönyörködni az esti homályba burkolódzó sziklaformációkban. Mi azonban a nehéz zsákmánnyal hazautaztunk Budapestre. A Sátoros néhány jellegzetes ásványa: Gyöngyházfény zónás heulandit, papírpáttal, skolecittel Kioldódott papírpát helye (sötétbarna) fehér laumontitban Laumontit sugaras t s halmazai 1 cm-es almandin fenokristály 18
Centis színtelen heulandit Sárga, goethit által festett laumontit Fehér kalcit kékes kalcedonon A Homorú-tet jellegzetes ásványai: 19
Fehér leveles kalcit pirit utáni goethit-álalakokkal Sárgás-barna ankerit Kalcit, pirit, fehér barit Ankerit, kalcit, pirit Megjegyzés: A xenolitban talált grosszulár képe a gránát-csoportról szóló fejezetben látható! Körmendy Regina Fényképek: Körmendy Regina 20
Beszámoló a Recsk, Csákány-k -i andezit k fejt látogatásáról A bányabelépési engedély birtokában, valamint a kiírt id pontban (október 16.) gyülekeztünk a megszokott helyen, a József Attila Színháznál. A találkozó id pontját fél nyolcra t zték ki, de igazából negyed órával el bb kellene megérkezni, így további kellemetlenségek elkerülhet k lennének. A buszra mindenki felfért és kényelmesen elhelyezkedhetett. A pilótánk Franta Ferenc volt, aki nagyon jól vezette a járm vet. Amikor a f útról balra kellett volna letérni a k bánya felé, egy kicsit túlszaladt, ezt észrevette és visszatolatott oda, ahol a zúzott köves út felfelé haladt. Az út igen változatos volt. Azt út menti színes lombú fák, bokrok igazán szép látványt nyújtottak. Ahogy feljebb ért az autóbusz, láthatóvá váltak jobbra és balra a nagy sziklafalak, amelyek már megmutatták, hogy megérkeztünk a bányába. A busz megállt, és Gizike a bánya rnél jelentkezett. A bánya r megmutatta, hogy a jobbra, felfelé tartó úton juthatunk fel a bányaudvarba. A bányaudvar bal oldalán különböz méret kövek feküdtek halomban, amelyek bizonyára robbantásból származtak, mert érdekes módon hullámszer en helyezkedettek el. Az alsó bányaudvar, friss robbantás után Kilátás a bányáról a tör re és a színesre váltó erd re A bánya jobb oldala pedig szálban oszloposan állt, egy kicsit repedezetten (kb. olyan volt mint Uzsabányán az alsó nagy udvarban). A jobb oldal veszélyes terepnek t nt, ami óvatosságra intett, mert a legkisebb kalapálásra megindulhatott volna a fal. Ezt figyelembe véve, én a baloldali részen kezdtem el kutakodni. Nemsokára találtam egy kis üreget, amelyben gömbkalcitok üldögéltek. A kérdés az volt, hogy hogyan gyógyítsam le a meglelt darabot, mert ez a k zet igen kemény és szívós. Elkezdtem a k zetet bontani, ami nagyon kemény munkát igényelt. El vettem a kalapácsomat és a vés met, és nagyon óvatosan elkezdtem a legyógyitást. A k zet egy igen kemény, szilánkosan tör, sötét szín piroxén-andezit, szép nagy ensztatit- és labradoritfenokristályokkal. Már az els ütésnél er sen spriccelt a k zet, ami azonnal óvatosságra intett, mert a szilánkok szembe kerülve veszélyes lehetnek, ennek ellensúlyozására a véd szemüveg igen hasznos eszköznek bizonyult. Az örömteli keresgéléshez még hozzájárult az szi napsütés és a jó leveg is. Vélhet en mindenki megtalálta azt, amit keresett, és boldog volt kemény munkájának eredményével. Nagyon szép darabot talált (kemény testedzéssel) Franta Feri sof rünk, valamint Pataki Laci is, amelyet Körmendy Regina is csodálatosnak tartott (egy több mint 10 centis, kék és sárgás-fehér kalcedonnal kitöltött üregr l van szó). A visszaindulási id pont vészesen közeledett, ezért a társaság zöme lassan a busz felé vette az irányt. Már mindenki a busznál vagy a buszban tartózkodott, a túravezet nk még sehol sem volt, pedig már 3 óra kicsit elmúlt, végre megérkezett és elnézést kért mindenkit l a késésért (Ilyen hát a gy jtési hév!). 21
Tehergépkocsik romjainak szakért i szemléje (néhányan kissé olajfoltosak lettek ) Túravezet re várva Visszafelé megálltunk egy presszónál, és elkezd dött az olvasói információcsere. Többen kiültünk a fedett teraszra és beszélgettünk. Egyszer csak az egyik társunk megjelent egy halom újsággal, hogy ezt Gizike küldi nekünk, azért a kis késésért. Mindenki örömmel olvasta az új híreket, majd elindultunk vissza Budapest, és elég jó tempóban megérkeztünk. Remélhet leg mindenki elégedett volt a gy jtéssel, és a remek id vel. Reméljük lesz még rá mód, hogy a társaság el tudjon jutni ilyen jó helyre. Sok-sok köszönet Gizikének az áldozatos munkáért. Honti Miklós Fényképek: Körmendy Regina Megjegyzés: A leletek becsomagolását megel z gyorsszemlén a következ ásványok kerültek a zsákba : kalcit (akár 2-3 cm-es gömbök, romboéderek is), tridimit, sziderit minden változatban, aragonit (általában kis fehér t s pamacsokban), kisebb-nagyobb kvarczárványok (ametiszt, füstkvarc), pirit, kalcedon és dolomit. Örömre tapasztaltam, hogy a szálas-csöves sziderit is újból megjelent az üregekben, pár éve ugyanis mintha elt nt volna. Mikroszkopikus méretben került el még a hiálit, a pirrhotin, az apatit és a hegyikristály. Továbbá gy jtöttem agyagzárványokat és mintákat egy agyagos telérb l is, ezek még vizsgálat alatt vannak. Ja, és aki nem érti az olvasói örömökre való célzást a cikkben, az biztos nem a TIT Ásványgy jt Szakkörének tagja. Most már rágódhat ezen a fene nagy m veltségen! (Körmendy Regina) Néhány mostani lelet képekben: Aragonit, sziderit utáni goethit Aragonit, sziderit 22
LelĘhely_2011/I. sz. Dolomit, kalcit, aragonit kétgenerációs kalcit, sziderit Kvarc, pirrhotin, vörös sziderit Leveles kalcit szideriten Kalcitgömbök sziderittel Fehér tridimit, csöves barna sziderittel 23
A TIT Ásványgyûjtõ szakkör hírlevele 2011/I. szám A hónap ásványa: Bakancs utáni "malachit" Rudabányáról Fénykép: Nagy Mónika Copyright: TIT Ásványgyûjtõ Szakkör Pdf-ben letölthetõ: www.mamit.hu és www.geomania.hu