E L E M Z É S. Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2012. évi kompetenciamérési eredményeiről. 2013.

E L E M Z É S Elemzés a fővárosi fenntartású középiskolák 10. évfolyamának 2012. évi kompetenciamérési eredményeiről 2013. július

Póta Mária (4. fejezet matematika) elemzésének felhasználásával Összeállította Südi Ilona Török József Lektorálta dr. Majoros Anna közoktatási szakértő

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A mérés eredménye... 4 2.1. A képzéstípusok szerinti teljesítmények... 7 2.1.1. Eredmények a matematikai eszköztudás területén... 7 2.1.2. Eredmények szövegértésből... 9 2.2. Az eredmények képességszintek szerinti megoszlása... 11 3. A 2010. és a 2012. évi országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása... 15 4. A feladatok jellemzői, eredménye, fejlesztési javaslatok... 17 4.1. Matematika... 17 4.1.1. A matematikafeladatok jellemzői... 17 4.1.2. A matematikafeladatok megoldottsága... 18 4.1.3. Képzéstípusonkénti eredmények... 18 4.1.4. A matematikafeladatok megoldottsága tartalmi területek szerint... 19 4.1.5. A matematikafeladatok megoldottsága gondolkodási műveletek szerint... 22 4.1.6. Javaslatok a matematikai eszköztudás fejlesztésére... 24 4.2. Szövegértés... 25 4.2.1. A szövegértés-feladatok jellemzői... 25 4.2.2. Képzéstípusonkénti eredmények... 26 4.2.3. A szövegértés-feladatok megoldottsága... 28 4.2.4. A szövegértés-feladatok megoldottsága szövegtípusok szerint... 28 4.2.5. A szövegértés-feladatok megoldottsága gondolkodási műveletek szerint... 30 4.2.6. Javaslatok a szövegértés fejlesztésére... 32 5. A családi háttér hatása a teljesítményre... 34 6. Összegzés... 37 7. Felhasznált irodalom... 38 8. Ábrajegyzék... 39 9. Táblázatjegyzék... 41 10. Mellékletek... 42 10.1. Képességszint, a 2012. évi országos kompetenciamérés feladatai és legfontosabb jellemzői matematika eszköztudásból, szövegértésből... 42 10.2. A teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix, képzéstípus és nemek szerint... 42 10.3. Intézményenkénti adatok 2008-2012.... 49 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 2

1. BEVEZETÉS 2012-ben tizedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérés lebonyolítására, a 6., 8. és 10. évfolyamon a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának értékelésére. A mérőeszközök összeállítását, a tesztfüzetek javítását és értékelését, a központi adatfeldolgozást az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési és Értékelési Osztálya (OH KMÉO) végezte. 2008 óta a mérés az érintett tanulók teljes körére kiterjed, ekkor került bevezetésre a mérési azonosító is. 2010 óta új, közös, évfolyamfüggetlen skálán jeleníti meg az OH KMÉO az eredményeket, mely lehetővé tette, hogy a fejlődés mértékéről is képet kaphassunk. Ez a 2012-es adatok esetében is fennáll,ezáltal a fejlődés mértéke megállapítható. A mérések eredményeit a felhasználók több szempont szerinti bontásban is megtekinthetik. Mindenki számára nyilvánosak a fenntartói, intézményi és telephelyi jelentések. A tanulói jelentés csak mérési azonosítóval érhető el a szülők és tanulók számára. Az adatelemzés további lehetősége az elemző szoftverben történő lekérdezéssel a fenntartók és intézmények számára jelszóval biztosított. Ugyanígy van lehetőség az intézményi telephelyek számára az adatok szerkesztésére is. Jelen értékelés azon 10. évfolyamos tanulók 2012. évi teljesítményének összegzésére koncentrál 1, akik 2012. május 30-án fővárosi fenntartású középfokú köznevelési intézmények diákjaiként vettek részt a mérésben. A mérés eredményeinek áttekintéséhez elsősorban a Fenntartói jelentés, valamint annak összefoglalása szolgált alapul. A jelentésekben minden esetben súlyozott átlag 2 szerepel, ahol a súlyozás a hiányzások korrigálása miatt szükséges. A feladatonkénti teljesítmények értékelése az OKM FIT elemző szoftver felhasználásával végzett lekérdezés során keletkezett adatok alapján készült. 1 A korábbi évek Országos kompetenciamérés eredményeiről készült elemzéseink elérhetőek http://www.budapestedu.hu/meres-ertekeles/archivmeresek 2 Útmutató a Fenntartói jelentés ábráinak értelmezéséhez. (8. oldal) http://kir.hu/okmfit/files/okm2012_utmutato_az_fenntartoi_jelentes_abrainak_ertelmezesehez.pdf Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 3

Létszám (fő) Arány Arány 2. A MÉRÉS EREDMÉNYE A 2012. évi 10. évfolyamos országos kompetenciamérésben 85 fővárosi fenntartású intézmény, képzési forma szerint 115 telephellyel érintett. A szakközépiskolai telephelyek aránya jócskán meghaladja az 50%-ot, a telephelyek közel negyede szakiskolai, 17%-uk 4 évfolyamos gimnázium (1. ábra). 100% 90% 80% 27 Szakiskola 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2 65 20 1 Szakközépiskola 4 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 8 évfolyamos gimnázium 1. ábra. Az intézményi telephelyek képzéstípusok szerinti száma és aránya A fővárosi fenntartású intézmények 10. évfolyamos tanulóinak száma az intézmények adatszolgáltatása szerint 10269 fő volt. A mérés során jelentésre jogosult volt a tanulók 99%-a, 10129 fő. Ebből a fenntartói jelentésben szereplők aránya 88%-os (2. ábra). Ezek a tanulók azok, akik a felmérés napján nem hiányoztak, és mind matematika, mind szövegértés pontszámmal rendelkeznek. A legnagyobb, 20%-os arányú létszámeltérés a jelentésre jogosultak és a jelentésben szereplők között a szakiskolásoknál figyelhető meg, tehát a szakiskolai tanulók ötödére vonatkozóan nincs objektív információ. 6000 100% 5000 91% 93% 95% 4000 89% 90% 3000 83% 85% 2000 80% 77% 1000 75% 0 8 évfolyamos gimnázium 6 évfolyamos gimnázium 4 évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 70% A jelentésben szereplő tanulók száma A jelentésben szereplők jogosultakon belüli aránya 2. ábra. A jelentésben szereplő tanulók létszámának, valamint arányának alakulása képzéstípusonként Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 4

Arány (%) Arány (%) A jelentésben szereplő tanulók kétharmada szakközépiskolás, a 4 évfolyamos gimnazisták aránya 20%, a szakiskolásoké pedig 12%. A 8 évfolyamos gimnáziumi tanulók száma egy telephelyen összesen 29, a 6 évfolyamosoké két telephelyen 78 fő. A 2012. évi jelentésekben újdonságként megtalálható a jelentésre jogosult tanulók előző év végi matematikajegye szerinti bontásban a jelentésben szereplők és a nem szereplők száma. A Jelentésben nem szereplők sorokban elsősorban azok a tanulók szerepelnek, akik hiányoztak a mérés napján, ezért nem írták meg a tesztet, illetve azok a tanulók, akik valamilyen ok miatt a felmérés jelentős részét nem tudták megírni, későn kezdték vagy félbehagyták a tesztek megírását. 3 A tanulók ezen szempont szerinti megoszlását a 3. ábra mutatja be. A jelentésben szereplő 8906 és a nem szereplő 1223 tanuló érdemjegye szerinti aránya a 3-as és a fölötti osztályzat esetében a jelentésben szereplőknél némiképp magasabb, a többi esetben ezen szempontot nézve alacsonyabb. 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Jelentésben szereplők Jelentésben nem szereplők Felmentett 1 2 3 4 5 Előző év végi matematikajegy 3. ábra. A jelentésben szereplő és nem szereplő tanulók arányának alakulása az előző év végi matematikajegy szerinti bontásban Képzési típusok szerint vizsgálva szintén a 3-as és annál magasabb osztályzat esetén a jelentésben szereplők aránya valamivel meghaladja a jelentésben nem szereplők arányát, míg ez alatti osztályzatnál fordított a helyzet (4. ábra). 50 40 30 20 10 0 jelentésben szereplők jelentésben nem szereplők jelentésben szereplők jelentésben nem szereplők jelentésben szereplők 4 évfolyamos gimnázium szakközépiskola szakiskola Felmentett 1 2 3 4 5 jelentésben nem szereplők 4. ábra. A jelentésben szereplő és nem szereplő tanulók arányának alakulása az előző év végi matematikajegy szerinti bontásban képzéstípusonként 3 Útmutató a Fenntartói jelentés ábráinak értelmezéséhez. (7. oldal) http://kir.hu/okmfit/files/okm2012_utmutato_az_fenntartoi_jelentes_abrainak_ertelmezesehez.pdf Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 5

Szövegértés Matematika Gyakoriság A fenntartók körében a Fővárosi Önkormányzat helyzetét a 4. ábra mutatja be. A fenntartók jó egyharmada tőle jobban, közel fele nála gyengébben teljesített. 100% 90% 80% 140 149 70% 60% 50% 40% 83 88 Jobb Hasonló Gyengébb 30% 20% 195 181 10% 0% Matematika Szövegértés 5. ábra. A Fővárosi Önkormányzathoz képest szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő fenntartók számának és arányának alakulása Az iskolafenntartók eredményeinek idősoros vizsgálata Budapest Főváros Önkormányzatának stabil pozícióját tükrözi: öt év viszonylatában az általa fenntartott középfokú közoktatási intézményrendszer eredménye stabilan az összes fenntartó középső harmadának tetején tartotta úgy matematika, mint szövegértés területén (5. ábra). 2012 2011 Gyakoriság 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 2010 2009 2008 2012 Gyengébb Hasonló Jobb 2011 2010 2009 2008 6. ábra. A Fővárosi Önkormányzathoz képest szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő fenntartók arányának alakulása öt, egymást megelőző mérési év viszonylatában A fővárosi fenntartású intézmények tanulóinak az átlagos teljesítménye matematikából 1636 pont, mely az országos átlaghoz hasonló eredmény, a budapesti átlag 4 ennél 39 ponttal magasabb (6. ábra). A fővárosi szövegértés-eredmény (1606 pont) az országos átlagot meghaladja; a budapesti átlag itt is magasabb 40 ponttal. 4 Budapesti átlag az Országos kompetenciamérés során a Budapest területén telephellyel rendelkező összes (pl. fővárosi, kerületi, alapítványi, egyházi stb. fenntartású) iskola átlaga, fővárosi átlag ebből csak a mérés időpontjában fővárosi fenntartású köznevelési intézmények átlaga Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 6

Standardizált képességpont 1680 1670 1660 Megbízhatósági tartomány alsó értéke Átlag Megbízhatósági tartomány felső értéke 1650 1640 1630 1620 1610 1600 Országos Budapesti Fővárosi Országos Budapesti Fővárosi Matematika Szövegértés 7. ábra. Az átlagos eredmények alakulása 2.1. A képzéstípusok szerinti teljesítmények 2.1.1. Eredmények a matematikai eszköztudás területén A képzéstípusonkénti matematika átlageredmények a leggyengébb szakiskolai és a legeredményesebb 6 évfolyamos gimnázium között közel háromszórásnyi különbséget mutatnak (8. ábra). A gimnáziumi átlageredmények különbözősége egyszórásnyi, ennél valamivel alacsonyabb, háromnegyedszórásnyi a szakközépiskolai átlagnak a 4 évfolyamos gimnáziumi átlagtól vett eltérése. A szakiskolai átlag 162 ponttal alacsonyabb a szakközépiskolai átlagnál. 8. ábra. A matematika átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulása A 8 évfolyamos gimnáziumi átlag a budapesti átlagtól, a 6 és 4 évfolyamos mind a budapesti, mind az országos átlagtól ténylegesen eltér. A szakközépiskolai és szakiskolai átlagnak az országos átlaghoz viszonyított különbözősége statisztikailag számottevő. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 7

A tanulói teljesítmények a fővárosban 1005 és 2281 pont között szóródnak, mely mögött több mint hatszórásnyi, 1276 pont különbség van (9. ábra). Függőleges vonalak - 6., 8. és 10. évfolyamos átlagértékek 9. ábra. A tanulók képességeloszlása az egyes képzéstípusokban matematikából A tanulók átlag körül csoportosuló felének teljesítménye jó egyszórásnyi széles intervallumban szóródik. Ennél valamivel keskenyebb sáv a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumoknál látható. Képzéstípusonként a tanulók gyengén és jobban teljesítő negyedének teljesítményében tapasztalható jelentősebb eltérés. A 4 évfolyamos gimnáziumi tanulók gyengébben teljesítő 25%-ának teljesítménye két és félszórásnyi, a szakközépiskolai tanulóknál a szórás 2,4-szerese, míg a szakiskolásoknál 1,7-szerese széles intervallumban található. A tanulók jobban teljesítő negyede között a képzéstípusonkénti különbségek minimálisak, mindegyik esetben közel kétszórásnyi intervallumban szóródnak a teljesítmények. Ezek az értékek arra mutatnak rá, hogy milyen jelentős különbségek vannak a tanulói képességek terén. Ha vizsgálatunk során figyelembe vesszük, milyen átlagos teljesítményt nyújtottak a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók, akkor még szembetűnőbb, hol milyen elmaradás tapasztalható. A közös, évfolyamfüggetlen skála biztosítja ezen összehasonlítás lehetőségét. A gimnáziumi tanulók több mint háromnegyede, a szakközépiskolásoknak a fele a 10. évfolyamos átlag feletti eredményt ért el. Azonban a szakiskolások valamivel több mint fele nem éri el a 6. évfolyamos tanulók átlagát. A telephelyi átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulását a 10. ábra szemlélteti. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi telephelyek átlagos eredményei közel egyszórásnyi különbséget mutatnak és meghaladják a 4 évfolyamos gimnáziumok átlagát. Ezeknek a gimnáziumi telephelynek az eredményei kétszórásnyi intervallumban szóródnak. Egy gimnáziumi telephely eredménye nem éri el a szakközépiskolai átlagot. A szakközépiskolai telephelyek 45%-ának átlagos eredménye a szakközépiskolai és országos átlag feletti. A telephelyi eredmények másfél szórásnyi terjedelemben helyezkednek el. A szakiskolai telephelyi eredményeket tekintve egy az országos átlag felett található, a legeredményesebb telephely átlaga pedig megközelíti a 4 évfolyamos gimnáziumi telephelyek átlagos teljesítményét. A telephelyek fele a szakiskolai átlag felett teljesített. A telephelyi átlagos eredmények kétszórásnyi, 442 pont széles intervallumban találhatók. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 8

10. ábra. A telephelyenkénti átlagos eredmények alakulása matematikából 2.1.2. Eredmények szövegértésből A szövegértés képzéstípusonkénti átlagos eredményei hasonló képet mutatnak a matematikai eszköztudásnál látottakhoz. A legeredményesebb a 6 évfolyamos gimnáziumok teljesítménye, a 6 és 4 évfolyamosoké kevesebb mint egy szórással alacsonyabb náluk (11. ábra). A szakközépiskolai átlag közel kétharmad szórással alacsonyabb a 4 évfolyamos gimnáziumi átlagnál, a szakiskolai átlag 173 ponttal marad el a szakközépiskolaitól. 11. ábra. A szövegértés átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulása A 8 évfolyamos gimnáziumi képzést kivéve, a többi képzéstípus fővárosi átlaga meghaladja az adott képzéstípus országos átlagát, sőt a budapesti átlagot is. A tanulói teljesítmények a fővárosban 860 és 2152 pont között szóródnak több mint hat és félszórásnyi, 1292 pont szélességű intervallumban (12. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 9

Függőleges vonalak - 6., 8. és 10. évfolyamos átlagértékek 12. ábra. A tanulók képességeloszlása az egyes képzéstípusokban szövegértésből A tanulók átlag körül csoportosuló felének teljesítménye egyszórásnyi széles intervallumban szóródik. Ennél valamivel keskenyebb sáv a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumoknál látható. Képzéstípusonként a tanulók gyengén és jobban teljesítő negyedének teljesítményében tapasztalható jelentősebb eltérés. A matematikánál látottakkal ellentétben az eredményesebben teljesítők homogénebb csoportot alkotnak és a szakközépiskolásoknál is hasonló az arányuk. A 4 évfolyamos gimnáziumi, valamint a szakközépiskolai tanulók gyengébben teljesítő 25%-a igen széles, háromszórásnyi intervallumban szóródik, ez az érték a szakiskolások esetében két szórásnyi. Ezek az értékek itt is arra mutatnak rá, hogy milyen jelentős különbségek vannak a tanulói képességek terén. Megvizsgálva a tanulók eloszlását a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók átlagához képest hasonló megállapításra juthatunk, mint a matematika eredmények vizsgálatakor. A gimnáziumi tanulók több mint háromnegyede, a szakközépiskolásoknak a fele a 10. évfolyamos átlag feletti eredményt nyújtott. A szakiskolások háromnegyede a 8. évfolyamos, valamivel több mint fele a 6. évfolyamos átlagos eredmény alatt teljesített, s mindez komoly fejlesztési beavatkozások mielőbbi végrehajtását teszik indokolttá. A telephelyi átlagos eredmények képzéstípusonkénti alakulását a 13. ábra szemlélteti. A 6 évfolyamos gimnáziumi telephelyek átlagos eredménye 25 ponttal haladja meg a legeredményesebb 4 évfolyamos telephely teljesítményét. A 8 évfolyamos eredmény a 4 évfolyamos gimnáziumi átlag felett található, fél szórással elmaradva a 6 évfolyamos eredménytől. Kettőtől eltekintve a 4 évfolyamos gimnáziumi telephelyek átlaga az országos átlag felett található. Közel háromszórásnyi intervallumban szóródnak a telephelyi átlagos teljesítmények. A szakközépiskolai telephelyek közel felének átlagos eredménye a szakközépiskolai és országos átlag feletti, hasonlóan a matematikánál tapasztaltakhoz. A telephelyi eredmények másfél szórásnyi terjedelemben szóródnak. A szakiskolai telephelyi eredmények mindegyike az országos átlag alatt helyezkedik el, másfél szórás terjedelemben. A telephelyek 60%-a a szakiskolai átlag felett teljesített, azonos sávban a gyengébben teljesítő szakközépiskolai telephelyek egyharmadával. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 10

13. ábra. A telephelyenkénti átlagos eredmények alakulása szövegértésből 2.2. Az eredmények képességszintek szerinti megoszlása Az új, közös, évfolyamfüggetlen skálán 7-7 képességszint került kialakításra 5. A 10. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. A 14. és a 18. ábra mutatja be mérési területenként a tanulók képességszintek szerinti megoszlását a különböző képzési formákban. Matematikából a gimnáziumi tanulók 88-96%-a, a szakközépiskolások kétharmada, a szakiskolások egynegyede található a 4. képességszinten és a felett (14. ábra). A harmadik képességszinten a 4 évfolyamos gimnáziumi tanulók közel egy tizede, a szakközépiskolások egy negyede, a szakiskolások egyharmada teljesített. A szakiskolások 29%-a a 2. képességszinten, míg 16%-a az 1. szinten vagy az alatt található. Telephelyenként vizsgálva a 4. képességszint alatt teljesítő tanulók aránya matematikából a különböző képzési formákban változatos képet mutat (15-17. ábra). 5 Vö.: Változások az Országos kompetenciamérés skáláiban http://www.kir.hu/okmfit/files/valtozasok_az_orszagos_kompetenciameres_skalaiban.pdf Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 11

14. ábra. A tanulók képességszintek szerinti megoszlása matematikából 15. ábra. A gimnáziumi telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya matematikából 16. ábra. A szakközépiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya matematikából Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 12

17. ábra. A szakiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya matematikából A gimnáziumi telephelyek 26%-án a 4. képességszint alatti tanulók aránya az adott képzéstípus átlaga felett található. A szakközépiskolai telephelyek felénél a 4. képességszint alatti tanulók aránya meghaladja a 40%-ot, öt esetben 70% fölötti. A szakiskolai telephelyeken 19 és 100% közötti a minimális szint alatt teljesítők aránya, a legalacsonyabb értéktől eltekintve a többi esetben az országos átlag feletti. A szakiskolai telephelyek közel háromnegyedénél a szint alatt teljesítők aránya meghaladja a 70%-ot. A tanulók képességszintek szerinti megoszlását szövegértés területen vizsgálva némileg kedvezőbb a kép a matematikánál látottakhoz képest (18. ábra). A gimnáziumi tanulók 79-100%-a, a szakközépiskolások négy ötöde, a szakiskolások egy harmada 4. vagy a feletti képességszinten van. Míg a szakközépiskolások egy ötöde, addig a szakiskolások közel egy egynegyede a 2. képességszinten található. Sajnos a szakiskolások több mint 30%-a a 2. vagy az alatti képességszinten teljesített. 18. ábra. A tanulók képességszintek szerinti megoszlása szövegértésből A szövegértés területén tapasztalható kedvezőbb képet a szint alatt teljesítő tanulók arányának telephelyek szerinti vizsgálata is alátámasztja (19-20. ábra). A gimnáziumok esetében egy telephelynél látható az országos átlag feletti arány, közel negyedüknél viszont nincs szint alatt teljesítő tanuló. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 13

19. ábra. A gimnáziumi telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya szövegértésből A szakközépiskolai telephelyeknél 1 és 67% közötti a szint alatti tanulók aránya, a telephelyek 44%- ánál tapasztalható a képzésforma és az országos átlagot meghaladó arány. A szakiskolai telephelyeken a szint alatt teljesítők aránya 25 és 100% közötti. A telephelyek 50%- ánál az alulteljesítő tanulók aránya meghaladja a 70%-ot. 20. ábra. A szakközépiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya szövegértésből 21. ábra. A szakiskolai telephelyek 4. képességszint alatt teljesítő tanulóinak aránya szövegértésből Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 14

3. A 2010. ÉS A 2012. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSZ- SZEHASONLÍTÁSA A mérési azonosító 2008-as bevezetésével lehetővé vált egy adott tanuló teljesítményének követése, melyre először a 2010. évi kompetenciamérés eredményeinek értékelésénél volt mód. Az elemzés tárgyául szolgáló mérés vonatkozásában az összehasonlítás csak abban az esetben végezhető el, ha a tanulónak a 2012. évi mérési eredménye mellett rendelkezésre áll a 2010. évi mérési eredménye is. Az intézmények telephelyi jelentései tartalmazzák az átlageredmények alakulását a korábbi eredmények tükrében. Megállapítható, hogy a telephely tanulóinak két évvel korábbi mérésben elért eredménye alapján milyen 2012. évi eredmény várható, mely a ténylegesen elért eredménnyel öszszehasonlítható. A telephelyenkénti átlageredményeket ezen szempont figyelembevételével vizsgálva meg kell állapítani, hogy a telephelyek 56%-ánál, vagyis a 119-ből 67 telephelyen volt mód az összehasonlításra. A vizsgált telephelyek 31%-ánál a telephely tanulóinak kevesebb, mint kétharmada rendelkezik korábbi eredménnyel, így nincs lehetőség összehasonlításra. Továbbá szintén nincs lehetőség összehasonlításra azon telephelyek esetében, ahol kevesebb, mint 10 tanuló rendelkezik korábbi eredménnyel (12%), valamint abban az esetben, amikor a korábbi eredménnyel is rendelkező tanulók 2012. évi átlageredménye szignifikánsan eltér az összes tanuló 2012. évi átlageredményétől (1%). Képzéstípusonkénti bontásban a 4 évfolyamos gimnáziumi telephelyek kilenctizede, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok teljes köre, a szakközépiskolai kétharmada, míg a szakiskolainál csupán 7% (két telephely) esetében van mód a 2010. és a 2012. évi eredmények összehasonlítására. Matematika területén a két év eredményeinek összehasonlítását a fenti szempontok szerint a 22. ábra szemlélteti. 22. ábra. A két év alatti változás a telephelyenkénti átlagos eredmények alapján matematikából Az ábrában 67 telephely adatai szerepelnek, amelyben külön kerültek jelölésre a telephelyek tényleges eredményének az adott képzéstípus várható eredményéhez képest tett megállapítások. A tényleges és várható eredmény között nincs szignifikáns különbség a 4 évfolyamos gimnáziumi te- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 15

lephelyek 83%-ánál, a szakközépiskolai telephelyek háromnegyed részénél, továbbá a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi és szakiskolai telephelyeknél. Ténylegesen jobb a helyezet egy 4 évfolyamos gimnáziumi (6%) és öt szakközépiskolai (11%) telephely esetében. Nyolc telephely esetében viszont gyengébb az eredmény (12%). A korábbi eredmény alapján várható 2012. évi eredmény telephelyenkénti alakulását szövegértési területen a matematikánál már jelzett feltételek szerint a 23. ábra mutatja be. A 67 telephely négyötödénél a tényleges és várható eredmény között nincs szignifikáns különbség. Képzéstípusonként tekintve a gimnáziumok több mint háromnegyedére (6 és 8 évfolyamosok teljes körére), a szakközépiskolák 80%-ára és a szakiskolákra igaz, hogy nem mutatható ki tényleges változás. 8 telephelynél (12%) jobb, 6-nál (9%) gyengébb az elvárthoz képest az eredmény. Ténylegesen jobb eredményt két 4 évfolyamos gimnázium és hat szakközépiskola nyújtott. A gyengébben teljesítők között három 4 évfolyamos gimnáziumi, valamint 6 szakközépiskolai telephely szerepel. 23. ábra. A két év alatti változás a telephelyenkénti átlagos eredmények alapján szövegértésből Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 16

4. A FELADATOK JELLEMZŐI, EREDMÉNYE, FEJLESZTÉSI JAVASLATOK 4.1. Matematika 4.1.1. A matematikafeladatok jellemzői A 2011-es országos kompetenciamérésben szereplő feladatok többsége hasonlított a tanulók által korábbról ismert matematikai jellegű, vagy annak alkalmazását igénylő, a gyakorlati élethez köthető problémákhoz, ugyanakkor olyan feladatok voltak, amelyek megmutatták azoknak az alapvető képességeknek a helyzetét, amelyek a többi tantárgy tanulása szempontjából is meghatározóak, ezért kiemelten fontos szerepet játszanak. A matematikafeladatok gondolkodási műveletek és tartalmi területek szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja be. Tartalmi terület 1. táblázat. A feladatok megoszlása a gondolkodási műveletek és a tartalmi területek szerint Gondolkodási művelet Tényismeret és műveletek Modellalkotás, integráció Komplex megoldások és kommunikáció Tartalmi terület összesen Mennyiségek és műveletek 5 6 2 13 Hozzárendelések és összefüggések 4 8 3 15 Alakzatok síkban és térben 4 7 3 14 Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Gondolkodási művelet összesen 3 8 3 14 16 29 11 56 Az egyes tartalmi területeket csaknem azonos számú feladat reprezentálta, a hangsúly kissé - 1-2 feladat erejéig - a hozzárendelések és az alakzatok terület irányába tolódott el, a mennyiségek, műveletek terület rovására, az alakzatok síkban és térben és az események valószínűsége terület azonos számú feladattal képviselt. A mérésben szereplő feladatok az elemzésben a grafikonokon, a táblázatokban kódszámukkal megjelölten szerepelnek. A 2. mellékletben megtalálható az itemek és a kódszámok azonosítása a tartalmi terület és a gondolkodási művelet szerint is. A különféle képességszintek mérésére szintenként eltérő számú feladat található a 10. évfolyam mérőeszközében (2. táblázat). 2. táblázat. A feladatok számának megoszlása képességszintek szerint matematikai eszköztudásból Képességszint Feladatok száma Az összes értékelt feladat százalékában 1 2 4% 2 6 11% 3 5 9% 4 4 8% 5 5 9% 6 18 34% 7 13 25% Legnagyobb mértékben az 6. képességszint reprezentált, legkevésbé pedig az 1. szint, amelyen összesen két feladat szerepelt a feladatlapon. A feladatlap összesen 13 db, a 4. képességszint alatti, valamint 40 db 4. és a feletti képességszintű feladatból állt. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 17

4.1.2. A matematikafeladatok megoldottsága A matematikai eszköztudás feladat során a fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények által nyújtott összesített teljesítményéről tájékoztat a 3. táblázat. 3. táblázat. A matematika eszköztudás teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix szerint Gondolkodási művelet Tartalmi terület Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Tényismeret és műveletek Modellalkotás, integráció Komplex megoldások és kommunikáció Együtt Országos Fővárosi Országos Fővárosi Országos Fővárosi Országos Fővárosi 72 72 37 36 12 11 46 47 72 73 36 37 13 12 41 41 73 76 28 29 33 32 37 38 70 70 37 37 21 20 32 32 Együtt 72 73 36 35 20 20 42 42 A fővárosi összesített eredmény a 2011-es teljesítményhez hasonlóan megegyezik az országos szinttel, ami a 2010-es évhez képest javulást jelent. A mennyiségek és műveletek, valamint az alakzatok síkban és térben területen 1 százalékponttal jobb a fővárosi eredmény az országosnál, míg a másik két tartalmi területen az országos és a fővárosi összesített eredmény megegyezik. A hozzárendelések és összefüggések tartalmi területen kicsivel jobb a fővárosi eredmény a modellalkotás gondolkodási műveletben, a komplex megoldások terén viszont minden tartalmi területen gyengébb eredményűek a fővárosi tanulók az országos átlagnál. Az alakzatok síkban és térben területen, ebben kiemelten a tényismeretek terén jobbak a fővárosi diákok az országos átlagnál. A tényismeretek és műveletek gondolkodási művelet terén a fővárosi eredmény összesítve jobb az országosnál, a komplex megoldások területen pedig az országossal egyező eredményt értek el a fővárosi diákok. 4.1.3. Képzéstípusonkénti eredmények A 2012-es matematikamérés néhány jellemzője a 4. táblázatból olvasható le. 4. táblázat. A 2012-es mérés 10. évfolyamos matematika eszköztudás feladatlapjának néhány jellemzője Az értékelésbe bevont itemek száma 53 A központi elemzésbe bevont fővárosi tanulók száma 8906 Cronbach-alfa 0,903 Országos átlag (standard hiba) 1632,046 (0,496) Fővárosi átlag 1636 Országos szórás (standard hiba) 205 (0,437) Az 1. és a 3. táblázatban szereplő feladatszámok közötti különbség oka az, hogy három feladat pszichometriai paraméterei nem bizonyultak megfelelőnek, ezért az azokból származó adatokat nem vették figyelembe a teljes teszt értékelésekor. A feladatlap megbízhatósága Cronbach-alfa - kimagaslóan jó. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 18

A fővárosi fenntartású intézmények tízedikes tanulóinak eredménye a fenntartói jelentésben foglaltak szerint összességében is és iskolatípusonként is - a 8 évfolyamos gimnazistákat kivéve - szignifikánsan jobb az országos eredménynél (5. táblázat). 5. táblázat. A fővárosi fenntartású intézmények tizedikes évfolyamainak matematika eszköztudás-eredményei az országos eredmények tükrében, standardpontban Képzéstípus Fővárosi fenntartású intézmények tizedikes tanulóinak eredménye Eltérés mértéke Országos eredmény 8 évfolyamos gimnázium 1783 < 1830 6 évfolyamos gimnázium 2048 > 1816 4 évfolyamos gimnázium 1774 > 1727 Szakközépiskola 1624 > 1616 Szakiskola 1462 > 1441 Összesített eredmény 1636 > 1632 A tizedik évfolyamon a 4. képességszint képezi azt a minimális szintet, amely ahhoz szükséges, hogy a tanuló a jövőben eredményesen tudjon önállóan tanulni, képességeit alkalmazni (6. táblázat). A szakiskolások eredményeinek átlaga 1441 pont, ez csupán 1 ponttal haladja meg a 3. képességszint alsó határát, a 4. képességszinttől pedig 135 pontnyira van. 6. táblázat. A matematika eszköztudás képességszintjeinek alsó határai Képességszint A képességszint alsó határa standard pontban 7. szint 1984 6. szint 1848 5. szint 1712 4. szint 1576 3. szint 1440 2. szint 1304 1. szint 1168 4.1.4. A matematikafeladatok megoldottsága tartalmi területek szerint Az 24. ábra a mennyiségek és műveletek tartalmi terület feladatainak megoldási szintjét mutatja. 24. ábra. A mennyiségek és műveletek tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 19

Az országos és a fővárosi átlag fedése is mutatja, hogy e tartalmi területen az átlagos teljesítmények között nincs különbség. A tényismeretek és műveletek körébe tartozó feladatokat oldották meg az országos átlagnál magasabban a fővárosi diákok, a modellalkotás, integráció feladataiban csekély mértékben, a komplex megoldások terén jobban lemaradnak az országos átlagtól. A 4(5) és a 8 évfolyamos gimnazisták teljesítménye sem tér el számottevően egymástól, a két osztálynyi 6 évfolyamos gimnazista teljesítménye viszont kiugró. A szakközépiskolások átlaga a fővárosival mindenben megegyezik, a szakiskolások a komplex megoldások terén nyújtották a legmagasabb teljesítményt, lemaradásuk a tényismeretek és műveletek vonatkozásában a legnagyobb. Az arányossági, a szöveges egyenletes feladatok, a szabályjátékok, a halmazelméleti és logikai feladatok köthetők a hozzárendelések és összefüggések témakörhöz (25. ábra). 25. ábra. A hozzárendelések és összefüggések tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként Ebben a témakörben sem tér el a fővárosi átlag az országostól sem összességében, sem a tényismeretek és műveletek területén. A modellalkotás, integráció országos átlagot meghaladó teljesítményét ellensúlyozza a komplex megoldások és kommunikáció attól elmaradó eredménye. A 8 évfolyamos gimnazisták tényismeretek és műveletek, valamint komplex megoldások és kommunikáció területén értek el magasabb teljesítményt a 4(5) évfolyamos gimnazistáknál, akik viszont modellalkotás és integráció vonatkozásában bizonyultak jobbnak. A 6 osztályos gimnazisták eredménye ismét kiugró, a szakközépiskolások eredménye csak tényismeretek és műveletek területén marad el a fővárosi átlagtól. Újfent a komplex megoldások az a terület, ahol a legkisebb a szakiskolások elmaradása az átlagtól, a másik két művelettípus esetén a leszakadásuk nagy és azonos mértékű. A mérés geometriai tartalmú kérdései szerkesztési, alakzatok tulajdonságaival kapcsolatos és geometriai számítási feladatokat egyaránt tartalmaztak az alakzatok síkban és térben témakör keretében (26. ábra). A feladatonkénti nagy ingásokat is mutató fővárosi átlag kissé magasabb az országosnál, amely főképp a tényismeretek és műveletek, kisebb mértékben a modellalkotás és integráció feladatokon elért magasabb eredménynek köszönhető. A komplex megoldások terén a fővárosi átlag elmarad az országostól. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 20

26. ábra. Az alakzatok síkban és térben tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként A három gimnáziumi képzéstípus eredményei élesen eltérnek e témakör feladatain elért átlagaik alapján. a 8 évfolyamos gimnazistáké a legalacsonyabb teljesítmény, őket a 4(5) évfolyamosok követik, és szokásosan a 6 évfolyamosoké a legmagasabb eredmény. A 8 és a 6 évfolyamosok a modellalkotás és a komplex megoldások terén értek el kimagasló eredményt, a 4(5) évfolyamosok csak az utóbbin. A szakközépiskolások eredménye egybevág a fővárosi átlaggal, a szakiskolások lemaradása a modellalkotás területén a legnagyobb. Nem tér el a fővárosi átlag az események statisztikai jellemzői és valószínűsége témakör feladatain sem az országos átlagtól, ami a tényismeretek és a modellalkotás feladatain elért magasabb eredménynek köszönhető, s ami ellensúlyozza a komplex megoldások átlagának lemaradását (27. ábra). 27. ábra. Az események statisztikai jellemzői és valószínűsége tartalmi területhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként A 8 évfolyamos gimnazisták eredménye csak a komplex megoldások és kommunikáció terén haladja meg számottevő mértékben a 4(5) évfolyamosokét, a 6 osztályos gimnazisták teljesítményszintje e területen behozhatatlan. A szakközépiskolások eredménye kissé elmarad a fővárosi átlagtól a tényismeretek és műveletek körében, a szakiskolásoké valamelyest erősebben a komplex megoldások és kommunikáció területén. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 21

4.1.5. A matematikafeladatok megoldottsága gondolkodási műveletek szerint Tartalmi területek szerint közel azonos volt a feladatok megoszlása, az egyes gondolkodási műveleteket viszont eltérő számú feladaton méri az OKM: legtöbb feladat a modellalkotás, integráció művelethez kötődik, tényismeretek és műveletek típusú lépéseket a feladatok harmada tartalmaz, komplex megoldások típusból, amelyek a mélyebb, alkalmazáskészebb tudást igénylő feladatok voltak, szerepelt a legkevesebb. A tényismeretek és rutinműveletek körébe matematikai alapműveletek, törtekkel való számítási feladatok, szorzási, összeadási, mértékváltási feladatok, egyszerű grafikonok értelmezése és elemzése tartozik (28. ábra). 28. ábra. A tényismeret és műveletek gondolkodási műveletekhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként A legtöbb alacsony nehézségi szintű feladatat tartalmazó művelettípuson magasabb a fővárosi átlag az országosnál, legfőképp az alakzatok síkban és térben területen elért eredménynek köszönhetően. A 8 évfolyamos gimnazisták eredménye elmarad a 4(5) évfolyamos társaikétól, csupán a hozzárendelések és összefüggések területén értek el tőlük magasabb eredményt. A 6 osztályos gimnazisták magas teljesítménye kiegyensúlyozott a műveletek körében. A szakközépiskolások hozzárendelések, valamint események valószínűsége területén a fővárosi átlagtól elmaradó eredményt értek el, a szakiskolások teljesítménye a mennyiségek és műveletek, valamint a hozzárendelések és összefüggések területén marad el a leginkább. A modellalkotás, integráció gondolkodási művelethez tartozó, egy kivételével 4-7. szintű feladatok minden tartalmi területen közel azonos, és iskolatípusonként igen hullámzó eredményeket hoztak. A különféle iskolatípusok eredményeit ábrázoló görbék csaknem mindenütt párhuzamosan haladnak (29. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 22

29. ábra. A modellalkotás, integráció gondolkodási műveletekhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként A magasabb nehézségi szintű feladatokat is az országos átlag felett oldották meg a fővárosi tanulók, átlaguk csak a mennyiségek és műveletek területen nem haladja meg az országos átlagot. A 8 és 4(5) évfolyamos gimnazisták feladatonkénti eltérő eredményeik ellenére azonos átlagot értek el, a 6 évfolyamos gimnazisták teljesítménye kiugró. A szakközépiskolások országos és fővárosi átlaggal egybeeső teljesítményt értek el, a szakiskolások eredménye pedig mind a négy tartalmi területen közel kiegyensúlyozott. 6. és 7. nehézségi szintű feladatokat tartalmazott a komplex megoldások műveleti tartomány (30. ábra). 30. ábra. A komplex megoldások és kommunikáció gondolkodási műveletekhez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként A fővárosi átlag minden területen, de kiváltképp a mennyiségek és műveletek területén elmarad az országostól. A 4(5) évfolyamos gimnazisták átlaga annak ellenére meghaladja a 8 évfolyamosokét, hogy csupán az alakzatok síkban és térben területen értek el náluk magasabb átlagot. Az egyébként legmagasabb eredményű hatosztályos gimnazisták eredményei 60 százalékpontnyi terjedelmen szóródnak, a szakközépiskolások továbbra is az átlagos teljesítményt produkálják ellenben a szakiskolá- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 23

sokkal, akik a hozzárendelések területén alig maradnak el a fővárosi átlagtól, az események statisztikai valószínűsége területén viszont nagy mértékben. Összefoglalásként a 2012-es mérés néhány jellemzőjére szeretnék kitérni. A fővárosi átlagok többségükben meghaladják az országos értékeket, illetve azonos szinten helyezkednek el azokkal (31. ábra). 31. ábra. Az egyes feladatokon elért fővárosi teljesítmények eltérése az országos átlagtól (százalékpontban). Az eltérés jellemzően 1-2 százalékpontnyi, ám a feladatok legkisebb arányában negatív, ennél nagyobb részben nem tér el tőle, és a legnagyobb arányban magasabb. Az országos átlagot meghaladó eredmények elsősorban az alakzatok síkban és térben témakörhöz, valamint tényismeretek és műveletekhez, a modellalkotás és integráció műveletekhez tartozó feladatokhoz kapcsolódnak. 4.1.6. Javaslatok a matematikai eszköztudás fejlesztésére A 2012. évi országos kompetenciamérés szövegértés-eredményei alapján egyes képzéstípusok fővárosi tanulói különböző teljesítménymintázatot mutattak bizonyos tartalmi területekhez és gondolkodási műveletekhez kapcsolódó feladatokon: a mennyiségek és műveletek területén a 8 és 4 évfolyamos gimnazisták eredménye közelebb van a fővárosi átlaghoz, mint a szakiskolások lemaradása, holott utóbbiak leszakadása a tényismeretek és műveletek területén óriási, hozzárendelések összefüggések területén a 4(5) évfolyamos gimnazisták közel a fővárosi átlag szintjén állnak a komplex megoldások területén, a szakközépiskolások és a szakiskolások lemaradtak a tényismeretek, utóbbiak modellalkotás területén is, az alakzatok síkban és térben a 8 évfolyamos gimnazisták számára gondot okozott tényismeretek és komplex megoldások tekintetében, a 4(5) évfolyamosoknak tényismeretek és modellalkotás vonatkozásában, melyek közül az utóbbi a szakiskolások számára is nagyon alacsony szintű megoldást eredményezett, az események statisztikai jellemzői és valószínűsége területén a 4(5) évfolyamosok számára a komplex megoldások és kommunikáció okozott nehézséget, szakközépiskolások a tényismeretek és műveletek szintjén teljesítettek itt alul, tényismeret és műveletek alakzatok témakörben okozott gondot a 8 évfolyamos gimnazisták számára, a szakközépiskolásoknak pedig hozzárendelések és valószínűség területén, a modellalkotás, integráció az eredmények kiegyensúlyozottsága mellett általános fejlesztésre javasolt Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 24

a komplex megoldások és kommunikáció a 8 évfolyamosok számára alakzatok síkban és térben, a 4(5) évfolyamosok számára pedig hozzárendelések és valószínűség témakörében marad el a várttól, utóbbi a szakiskolásokra is igaz. Ez alapján a korábbi évek elemzéseiben már részletesen kifejtett általános fejlesztési javaslatokon túl - indokoltnak látszik: a szakiskolások segítése különös tekintettel a tényismeretek és modellalkotás műveletének megerősítésében hozzárendelések és események statisztikai jellemzői témakörében, a szakközépiskolások körében mind a négy tartalmi területen a tényismeretek és műveletek konszolidációja, a 4(5) évfolyamos gimnazisták támogatása főképp a komplex megoldások és kommunikáció, valamint a mennyiségek és műveletek terület vonatkozásában, továbbá a 8 évfolyamos gimnazisták esetében fejlesztő beavatkozás megvalósítására leginkább a mennyiségek és műveletek, az alakzatok síkban és térben területén figyelmet fordítva a tényismeretek és a komplex megoldások műveletére. 4.2. Szövegértés 4.2.1. A szövegértés-feladatok jellemzői A 2012 májusában megírt szövegértés-teszt az eddigi évekhez hasonlóan - különböző műfajú és típusú elbeszélő, magyarázó, dokumentum - szövegeket tartalmaz, melyeknek megszerkesztettsége, szókincse és stílusa alkalmazkodik a mérésben részt vevő korosztály életkorból fakadó sajátosságaihoz, és megfelel a 2006-ban megjelent Tartalmi keretben 6 megfogalmazott szempontoknak (7. táblázat). Szövegtípus 7. táblázat. A feladatok megoszlása a gondolkodási műveletek és szövegtípus szerint. Művelettípus Információvisszakeresés Kapcsolatok, összefüggések felismerése Értelmezés Szövegtípus összesen Dokumentum 7 7 8 22 Elbeszélő 7 7 8 22 Magyarázó 7 8 8 23 Művelettípus összesen 21 22 24 67 Az Oktatási Hivatal 2013-ben is kiadta az Országos kompetenciamérés 2012 Feladatok és jellemzőik, szövegértés, 10. évfolyam című kötetét, melynek célja, hogy megismertesse a tanárokat az egyes feladatok mérési jellemzőivel és statisztikai paramétereivel. A fővárosi fenntartású középiskolák eredményeinek elemzéséhez e kötet és a Tartalmi keret terminológiáját használtuk fel. Elbeszélő típusú szövegek: Cukor (Dragomán György novellája) Pipogya nő (Csehov-novella) Magyarázó típusú szövegek: Balaton-átúszás (tájékoztató) A NASA története (összefoglaló a történetéről, az elmúlt 50 év sikereiről, kudarcairól és fejlesztéseiről) Dokumentum típusú szövegek: 6 Balázsi Ildikó Felvégi Emese Rábainé Szabó Annamária Szepesi Ildikó: Országos kompetenciamérés 2006, Tartalmi keret, SuliNova Kht., Budapest, 2006 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 25

Juvenes Translatores (versenykiírás) Kemencés Pizza (egy pizzázó online rendelési útmutatója) A mérésben szereplő feladatok az elemzésben a grafikonokon, a táblázatokban kódszámukkal megjelölten szerepelnek. A 3. mellékletben megtalálható az itemek és a kódszámok azonosítása a szövegtípus és a gondolkodási művelet szerint is. A szövegek olvasását követően a feladatok megoldásakor a tanuló különböző szövegértési műveleteket hajt végre, ezekkel bizonyítja, hogy megértette a szöveget. Minden művelettípus a szöveg globális megértését szolgálja. A tesztben tavaly is a következő szövegértési műveletek végrehajtására volt szükség: A szöveg információinak azonosítása, visszakeresése: A teszt ilyen jellegű feladata volt az OI02002, OI02014, OI02015, OI02018, OH01601, OH01605, OH01610, OI00201, OI00205, OI00208, OI02806, OI02807, OI02810, OI02813, OI01304, OI01306, OI01311, OI01322, OI03705, OI03706, OI03708, OI03703, OI03711. A szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyes szövegelemek funkciójának meghatározása: A teszt ilyen jellegű feladata volt az OI02012, OI02017, OH01606, OH01607, OH01614, OI00209, OI00206, OI00207, OI00210, OI00211, OI02803, OI02804, OI02805, OI02808, OI01310, OI01314, OI01317, OI01321, OI03701, OI03702, OI03704, OI03716. A szöveg konkrét tartalmi elemeinek értelmezése, a szöveg megformáltságára való reflektálás: A teszt ilyen jellegű feladata volt az OI02011, OI02020, OI02021, OI02022, OI02024, OH01616, OH01617, OI00212, OI00213, OI00214, OI02812, OI02815, OI02819, OI01308, OI01309, OI01315, OI01316, OI01318, OI01319, OI03710, OI03714, OI03715. A tanulóknak a teszt kitöltése közben két alapvető feladattípust kellett megoldaniuk: feleletválasztós kérdéseket, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feleletalkotó feladatokat. A képességek mérésére szintenként eltérő számú feladat található a mérőeszközben (8. táblázat). 8. táblázat. A feladatok számának megoszlása képességszintek szerint szövegértésből Képességszint Feladatok száma Az összes értékelt feladat százalékában 1 6 9% 2 6 9% 3 18 27% 4 12 18% 5 8 12% 6 9 14% 7 7 11% Legnagyobb arányban a 3. képességszint reprezentált, hiszen a 10 évfolyamon ez a szint képviseli a már nem elfogadható, az önálló ismeretszerzésre nem alkalmas képességek szintjét. A feladatlap összeállítói összesen 30 db, a 4. képességszint alatti feladatot, valamint 36 db 4. és a feletti képességszintű feladatot vontak be a mérésbe. 4.2.2. Képzéstípusonkénti eredmények A 7. és a 9. táblázatban szereplő feladatszámok közötti különbség oka, hogy egy feladat pszichometriai paraméterei nem bizonyultak megfelelőnek, ezért az azokból származó adatokat nem vették figyelembe a teljes teszt értékelésekor. A feladatlap Cronbach-alfával jellemzett megbízhatósága kiváló. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 26

9. táblázat. A 2012-es mérés 10. évfolyamos szövegértés feladatlapjának néhány jellemzője Az értékelésbe bevont itemek száma 66 A központi elemzésbe bevont fővárosi tanulók száma 8906 Cronbach-alfa 0,916 Országos átlag (standard hiba) 1603 (0,5) Fővárosi átlag 1606 Országos szórás (standard hiba) 197 (0,4) A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények szövegértés-eredménye összességében és képzéstípusonkénti bontásban a 8 évfolyamos gimnáziumoktól eltekintve magasabb, mint az országos átlag (10. táblázat). 10. táblázat. A fővárosi fenntartású intézmények tizedikes évfolyamainak szövegértés-eredményei az országos eredmények tükrében, standard pontban Képzéstípus Fővárosi fenntartású intézmények tizedikes tanulóinak eredménye Eltérés mértéke Országos eredmény 8 évfolyamos gimnázium 1764 1786 6 évfolyamos gimnázium 1912 > 1768 4 évfolyamos gimnázium 1737 > 1706 Szakközépiskola 1599 1592 Szakiskola 1426 > 1397 Összesített eredmény 1606 1603 Az elért szövegértés-eredmény azonban csak a 6 és 4 évfolyamos gimnáziumok, valamint a szakiskolák esetében bizonyult szignifikánsan magasabbnak. A 8 és 4 évfolyamos gimnáziumok eredménye gyakorlatilag nem tér el egymástól, a 6 évfolyamos gimnáziumok teljesítménye azonban kis híján egynegyed szórásnyival magasabb az országos átlagnál. A szakiskolák teljesítménye 173 ponttal alacsonyabb a szakközépiskolások eredményénél, de az országos szakiskolai átlagot 29 ponttal meghaladja. A szakközépiskolai tanulók jelentősen, 138-313 ponttal maradnak el a gimnáziumi eredményektől. A 4. képességszint képezi azt a minimális szintet a tizedik évfolyamon, amely szükséges ahhoz, hogy önállóan tudjon a tanuló a jövőben eredményesen tanulni, képességeit alkalmazni (11. táblázat). A szakközépiskolások átlaga a 4. szinten van, a szakiskolásoké azonban 85 ponttal elmarad a 4. szint alsó határától. 11. táblázat. A szövegértés képességszintjeinek alsó határai Képességszint A képességszint alsó határa standard pontban 7. szint 1911 6. szint 1771 5. szint 1631 4. szint 1491 3. szint 1351 2. szint 1211 1. szint 1071 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 27

4.2.3. A szövegértés-feladatok megoldottsága Az országos átlaghoz hasonlóan a fővárosban is az elbeszélő típusú szövegekkel boldogultak jobban a tanulók (12. táblázat), eltérően a 2011-es méréstől, amikor a dokumentum és a magyarázó típusú szöveghez kapcsolódtak a legnagyobb arányban sikeres megoldások. Szövegtípus 12. táblázat. A szövegértés teljesítmények alakulása a tartalmi keretmátrix szerint Gondolkodási művelet Információvisszakeresés Kapcsolatok, összefüggések felismerése Értelmezés Együtt Országos Fővárosi Országos Fővárosi Országos Fővárosi Országos Fővárosi Dokumentum 72% 73% 47% 48% 66% 67% 60% 61% Elbeszélő 83% 83% 68% 68% 56% 57% 69% 69% Magyarázó 62% 63% 65% 66% 51% 52% 59% 60% Együtt 73% 74% 59% 59% 57% 58% 63% 63% Fővárosi eredmények egyik szövegtípus és műveleti terület esetén sem különböznek az országos áltagtól 1 százalékpontnál nagyobb, tehát lényeges mértékben. 4.2.4. A szövegértés-feladatok megoldottsága szövegtípusok szerint A 32. ábra alapján megállapítható, hogy melyek azok az itemek, amelyeket a dokumentum típusú szövegekben a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb arányban oldottak meg jól a tanulók országosan, a fővárosi fenntartású iskolák szintjén, illetve azokon belül képzéstípusok szerint. 32. ábra. A dokumentum szövegtípushoz tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként. Az országos és a fővárosi eredmények fedéséből láthatjuk, hogy a fővárosi középfokú oktatási intézmények átlaga lényegében nem tér el az országos átlageredményektől. A tapasztalt 1 százalékpontnyival magasabb eredmény az információ-visszakeresés magasabb teljesítményének köszönhető, a kapcsolatok és összefüggések, valamint az értelmezés műveletek terén nincs eltérés a fővárosi és az országos eredmények között. A 8 évfolyamos gimnáziumok teljesítménye 15, a 6 évfolyamosoké 25, a 4(5) évfolyamos gimnáziumoké pedig 12 százalékponttal haladja meg a fővárosi átlagot. Mindhárom gimnáziumi képzéstípusra érvényes, hogy a legnagyobb mértékű (18, 33, 13 százalékpontnyi) pozitív eredményeltérést tanulóik a kapcsolatok és összefüggések műveleti típusú feladatokon érték el. A szakközépiskolák tanulói- Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 28

nak eredménye 1 százalékponttal marad el a fővárosi átlagtól, a szakiskolák elmaradása 18 százalékpontnyi. A két utóbbi képzéstípus esetén nincs jellemző eltérés az átlagokban a művelettípusok szerinti bontásban. A 33. ábra ugyanilyen szempontok alapján mutatja az elbeszélő típusú szövegekhez tartozó itemek nehézségi és megoldási szintjét. 33. ábra. Az elbeszélő szövegtípushoz tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként. A kétszer annyi könnyű (1-4. nehézségi szint), mint nehéz (5-7. szint) feladaton a látszólag magas eredmények mellett sem értek el a fővárosi tízedikesek az országos átlagtól eltérő eredményt. A 8, 6 és 4(5) évfolyamos gimnazistáknak a fővárosi átlagot 11, 17 és 9 százalékponttal meghaladó teljesítményében ennél a szövegtípusnál is a kapcsolatok és összefüggések műveleti típusú feladatokon elért, a többi műveletnél lényegesen magasabb eredménye jellemzi. A szakközépiskolások eredményének a fővárosi átlagtól 1 százalékponttal történő elmaradása szintén a kapcsolatok és összefüggések műveleti típuson jelentkezik, csakúgy, mint a szakiskolások esetében a legnagyobb, 17 százalékpontos elmaradás. A 34. ábra a magyarázó típusú szövegekhez tartozó itemek nehézségi és megoldási szintjét mutatja be. 34. ábra. A magyarázó szövegtípushoz tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 29

Az országos átlagtól 1 százalékponttal magasabb fővárosi átlagot a magyarázó szövegeken megoldott kapcsolatok és összefüggések, valamint az értelmezés műveletét igénylő feladatokon nyújtott ugyanennyivel magasabb teljesítmény eredményezi. A gimnazisták 14, 24 és 12 százalékponttal magasabb eredményét ellensúlyozza a szakközépiskolások 1, a szakiskolások 17 százalékpontnyi elmaradása a fővárosi átlagtól. A 8 és 6 évfolyamos gimnazisták teljesítménye valamelyest alacsonyabb a kapcsolatok és összefüggések műveleti területen, mint a másik kettőn, a 4(5) évfolyamos gimnazisták, a szakközépiskolások és szakiskolások a magyarázó szövegekhez kapcsolódó bármely műveleti típusú feladatokon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak. 4.2.5. A szövegértés-feladatok megoldottsága gondolkodási műveletek szerint Az 35. ábra az információ-visszakeresés gondolkodási műveletének megoldottságát vizsgálja a három szövegtípuson. 35. ábra. Az információ-visszakeresés gondolkodási művelethez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként. A legkevésbé bonyolult szövegkezelési művelethez tartozó feladatokat összességében az országos átlagnál 1 százalékponttal magasabb eredménnyel oldották meg a fővárosi tanulók, mely eltérés a dokumentum típusú szövegek információ-visszakeresési feladatin teljesített 2 százalékpontnyival magasabb eredménynek köszönhető. A gimnazisták átlaga 12, 19, illetve 10 százalékponttal haladja meg a fővárosi átlagot, a szakközépiskolásoké azzal egybeesik, a szakiskolásoké 16 százalékponttal marad el attól. Ezen a művelettípuson a 8 és 6 évfolyamos gimnazisták eredménye a magyarázó, míg a 4 évfolyamosoké a magyarázó és a dokumentumszövegeken magasabb. A szakközépiskolások teljesítménye egyik szövegtípus esetén sem tér el a fővárosi átlagtól, a szakiskolások teljesítménye pedig az elbeszélő szövegekből visszakeresett információk terén a legmagasabb. A 36. ábra alapján összehasonlíthatjuk az egyes iskolatípusokban tanuló diákok teljesítményét a szöveg tartalmi, logikai kapcsolatainak, összefüggéseinek felismerését igénylő feladatok megoldásának szempontjából. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 30

36. ábra. A kapcsolatok, összefüggések felismerése gondolkodási művelethez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként. Az ehhez a műveleti típushoz tartozó feladatokon elért fővárosi eredmény nem tér el az országostól annak ellenére, hogy az országosnál 1 százalékponttal magasabb a fővárosi teljesítmény a magyarázó szövegek feladatain. A gimnazisták eredménye 15, 26, 12 százalékponttal magasabb a fővárosi átlagnál, a szakközépiskolásoké 1, a szakiskolásoké 17 százalékponttal marad el tőle. A gimnazisták a dokumentum típusú szövegel feladatin értek a többi szövegtípushoz tartozó feladaténál lényegesen magasabb eredményeket, a szakközépiskolások és a szakiskolások esetében ilyen tendencia nem figyelhető meg. Az 37. ábra a legösszetettebb gondolkodási műveletet, az értelmezést vizsgálja. 37. ábra. Az értelmezés gondolkodási művelethez tartozó feladatok megoldási szintje képzéstípusonként A fővárosi átlag az országosnál 1 százalékponttal magasabb az elbeszélő és magyarázó szövegtípus feladatain elért 1-1 százalékponttal magasabb teljesítmények eredményeként. A gimnazisták a fővárosi átlagnál 13, 21 és 11 százalékponttal magasabb átlaggal oldották meg ezeket a feladatokat, a szakközépiskolás átlag nem tér el ettől, a szakiskolások teljesítménye 16 százalékpontnyival alacsonyabb. A 8 és 4(5) évfolyamos gimnazisták eredménye csekély mértékben magasabb a dokumentum és a magyarázó szövegek értelmezési feladatain, a 6 évfolyamos gimnazisták magyarázó szövegeken elért, a fővárosi átlagnál 27 százalékponttal magasabb teljesítménye több mint szembetűnő. Összefoglalásként a 2012-es mérés néhány jellemzőjére szeretnék kitérni. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 31

A fővárosi átlagok többségükben meghaladják az országos értékeket, illetve azonos szinten helyezkednek el azokkal (38. ábra). 38. ábra. Az egyes feladatokon elért fővárosi teljesítmények eltérése az országos átlagtól (százalékpontban). Az eltérés jellemzően 1-2 százalékpontnyi, ám a feladatok legkisebb arányában negatív, ennél nagyobb részben nem tér el tőle, és a legnagyobb arányban magasabb. Az országos átlagot meghaladó eredmények elsősorban a dokumentum és magyarázó típusú szövegeknél, valamint az információkeresés és az értelmezés műveletekhez tartozó feladatok esetében jellemzőek. 4.2.6. Javaslatok a szövegértés fejlesztésére A 2012. évi országos kompetenciamérés szövegértés-eredményei alapján egyes képzéstípusok fővárosi tanulói különböző teljesítménymintázatot mutattak bizonyos szövegtípusokhoz és gondolkodási műveletekhez kapcsolódó feladatokon: a dokumentum típusú szövegeken mindhárom művelettípushoz tartozó feladatokon nagyon alacsony a szakiskolai tanulók teljesítménye, az elbeszélő típusú szövegeken jellemzően alacsonyabban teljesítettek a 4(5) évfolyamos gimnazisták a 6 és 8 évfolyamos társaiknál kapcsolatok és összefüggések, valamint értelmezés művelettípusú feladatokon, és ugyanez állapítható meg a szakiskolásokról, magyarázó típusú szövegeken mindhárom művelettípushoz tartozó feladatokon elmarad a 4(5) évfolyamos gimnazisták teljesítménye a többi gimnazistáétól, és nagyon alacsony a szakiskolai tanulók teljesítménye, információvisszakeresés feladatokon elbeszélő szövegeken a 6 és 4(5) évfolyamos gimnazisták eredménye marad el jelentősebben, míg szakiskolások esetében dokumentum és magyarázó szövegeken, kapcsolatok és összefüggések felismerését igénylő feladatokon magyarázó szövegek esetén a gimnazisták mindegyike gyengébb teljesítményt nyújtott, a szakiskolások pedig szövegtípustól függetlenül alacsony eredményt értek el, értelmezést elváró feladatokon a szakiskolások dokumentum típusú szövegeken nyújtottak nagyon leszakadó eredményt. Ez alapján a korábbi évek elemzéseiben már részletesen kifejtett általános fejlesztési javaslatokon túl - a indokoltnak látszik: a szakiskolai tanulók általános fejlesztése minden szövegtípus bármely művelete vonatkozásában, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 32

a szakközépiskolások célirányos fejlesztése a kapcsolatok és összefüggések felismerése terén, valamint a magyarázó típusú szövegek kezelését illetően a gimnazisták esetében fejlesztő beavatkozás megvalósítása a kapcsolatok és összefüggések még pontosabb felismerése céljából o ezen belül a 4(5) évfolyamos gimnazisták elbeszélő és magyarázó típusú szövegek kezelési képességeinek javítása. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 33

5. A CSALÁDI HÁTTÉR HATÁSA A TELJESÍTMÉNYRE A tanulói kérdőíven egyes kérdésekre adott válaszok összesítésével családiháttér-indexet (CSHI) alakított ki az Országos kompetenciamérés (OKM), melynek számítási módja 7 a 2006. évi mérés óta változatlan. A cél egy olyan mutató létrehozása volt, mely a legtöbb tanuló esetében létezik, egyben a legnagyobb magyarázóerővel bír az azonos képességű tanulók teljesítményei között. A CSHI súlyozva tartalmazza a tanuló otthonában található könyvek számát 8, a szülők iskolai végzettségét 9, van-e a családnak számítógépe 10, és vannak-e a tanulónak saját könyvei 11. A kérdőíven szolgáltatott adatok alapján az index értékét a 2012. évi mérés során országosan a tanulók 78%-ára lehetett kiszámítani. A számított CSHI-értékek korrelációja a szövegértés- és matematikai eszköztudásképességpontokkal 0,45 és 0,53 között változott 12, tehát a modell magyarázóereje 20-28% között található, mely értékek az elmúlt évhez képest nem változtak. A fővárosi 85 középfokú oktatási intézmény 119 telephelyére messze az országos átlag alatt, csupán alig több mint a fele esetében lehetett kiszámítani a CSHI-t (13. táblázat). 13. táblázat. A CSHI-vel rendelkező/nem rendelkező fővárosi telephelyek száma és aránya. A fővárosi telephelyek száma aránya rendelkezik CSHI-vel 67 56% legfeljebb 2/3-ának van CSHI-je 44 37% a CSHI-vel rendelkezők/nem rendelkezők eredménye eltér 0 0% legfeljebb 9 tanulónak volt adata 8 7% összesen 119 100% Az adatok foghíjas volta miatt a fővárosi intézményrendszer egészére érvényes következtetéseket azonban nem lehet levonni. Iskolatípusonként változó mértékben nem rendelkezünk telephelyi CSHI-adatokkal (14. táblázat). 14. táblázat. A fővárosi telephelyek eloszlása és azon telephelyek aránya, amelyek rendelkeznek CSHI-vel. összes Fővárosi telephelyek CSHI-vel rendelkező 8 osztályos gimnázium 1% 1% 6 osztályos gimnázium 2% 1% 4 osztályos gimnázium 17% 12% szakközépiskola 55% 35% szakiskola 25% 8% Összesen 100% 56% Az országos és a fővárosi CSHI-átlagok jelentős mértékben eltérnek egymástól (39. ábra). 7 Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. Melléklet (82. oldal) http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/orszmer2011/orszjel_2011.pdf Utolsó megtekintés 2012.05.31. 8 Vö. 17. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma a tanuló otthonában található könyvek száma szerint In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (34. oldal) 9 Vö. 15. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az anya iskolai végzettsége szerint és 16. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma az apa iskolai végzettsége szerint. In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (32-33. oldal) 10 Vö. 19. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanuló otthonában van-e számítógép. In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (35. oldal) 11 Vö. 18. ábra: Átlageredmény és az átlageredmény konfidencia-intervalluma annak függvényében, hogy a tanulónak vannak-e saját könyvei. In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (35. oldal) 12 Vö. 21. ábra: A családiháttér-index és a teljesítmény közötti összefüggés településtípusonként, illetve képzési formák szerint. In: Országos kompetenciamérés 2011. Országos jelentés. (37. oldal) Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 34

39. ábra. Az országos és a fővárosi iskolatípus szerinti CSHI-átlagok. Az egyetlen osztálynyi 8 évfolyamos gimnazisták átlaga alacsonyabb az országos hasonló átlagnál, a többi képzéstípusé negyed-félszórásnyival magasabb az országos értéknél. Telephelyenkénti szinten igazán leszakadó, az országos szociokulturális átlagtól egy szórásnyival elmaradó mértékű lemaradást nem mutatott ki az OKM azon fővárosi telephelyek között, amelyekre tudott számítani CSHI-t (40. ábra). 40. ábra. A fővárosi számított értékkel rendelkező telephelyek CSHI-értékei. A telephelyek többsége átlag körüli, vagy jócskán afeletti értékkel rendelkezik. Az országos összes telephelyhez, valamint az azonos képzéstípus szerinti telephelyek átlagához hasonlítva nem különbözik számottevően a fővárosi telephelyek eredménye, de nagyobb azon telephelyek aránya, amelyeknek a teljesítménye szignifikánsan gyengébb (41. ábra). Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 35

41. ábra. A CSHI-vel rendelkező fővárosi telephelyek valós teljesítménye a várt teljesítményértékhez képest. Igazán feltűnő a szignifikánsan jobb szövegértés-teljesítmények alacsony aránya, matematikai eszköztudás területén valamelyest jobbak az arányok. Azon telephelyekre vonatkoztatva, melyek mind a 2010., mind a 2012. évi mérés során rendelkeztek CSHI-vel, megvizsgáltuk, hogy a 2010. évi mérés alapján várhatótól milyen mértékben és arányban tér el a 2012-es eredmény (42. ábra). 42. ábra. A 2010. és a 2012. évben is CSHI-vel rendelkező fővárosi telephelyek 2012-es teljesítménye a 2010. évi alapján várt teljesítményértékhez képest. A szövegértés-eredmények nagyjából harmadolva jelennek meg, ezzel szemben a matematikai eszköztudás, különösen a telephelyi összehasonlításban az eredmények stagnálását mutatja. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet 36