CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2013.XII.13.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. (1) 1 E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot biztosítására energiát használnak. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a) az 50 m 2 -nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre, b) a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre, c) hitéleti célra használt épületre, d) a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen létesített építményre, e) a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre, f) 2 az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb mint 20 W/m 2, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki, g) a sátorszerkezetre, h) 3 a sajátos építményfajtákra. 4 2. E rendelet alkalmazásában 1. alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, vagy a hőszivattyús rendszer; 2. épületelem: a határoló szerkezetek vagy az épületgépészeti rendszerek valamely eleme; 3. épületgépészeti rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egység fűtésére, hűtésére, szellőztetésére, melegvíz-ellátására, világítására, vagy ezek kombinációjára szolgáló berendezések és vezetékrendszerek összessége; 4. határoló szerkezet: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségétől elválasztó épületszerkezet; 5. jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás; 6. kapcsolt energiatermelés: hő- és villamos vagy mozgási energia egyetlen folyamat során, egyidejűleg történő előállítása; 7. meglévő épület: az e rendelet hatálybalépése előtt használatbavételi engedéllyel rendelkező épület; 8. összesített energetikai jellemző: az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épület hőszigetelő képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-előállítást; 9. primerenergia: az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. 3. (1) Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. mellékletben foglaltaknak. (2) Az épület energetikai jellemzőjét a tervező döntése szerint a) a 2. mellékletben meghatározott, részletes vagy egyszerűsített módszer egyikével, a 3. melléklet szerinti adatok figyelembevételével, vagy b) az a) pontban meghatározott módszerrel egyenértékű, nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel kell meghatározni. (3) Az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni. (4) Az épület energetikai megfelelősége egyes zónákra vagy egyes helyiségekre elvégzett számítások eredményeinek összegezésével is igazolható.
4. (1) Az összesített energetikai jellemző követelményértékét az épület 1. melléklet szerinti rendeltetésétől függően kell megállapítani. Az épületek összesített energetikai jellemzőjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja függvényében az 1. melléklet III. pontjában megadott értéket. (2) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezekre eltérő az előírt követelményérték, akkor a tervezés során azokat a méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt kell figyelembe venni, amely a) az épület legnagyobb térfogatú rendeltetési egységének funkciójából következik (jellemző funkció), vagy b) térfogatarányosan a különböző rendeltetési egységek funkciójából következik. (3) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezek között van olyan, amelyre nincs az összesített energetikai jellemzőre követelmény, akkor a) az épület egészére a fajlagos hőveszteség-tényezőre és ezzel együtt az egyes határolószerkezetekre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni az 1. melléklet szerint, és b) az épületnek arra a részére kell értelmezni a méretezési alapadatokat és alkalmazni az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt, a felület-térfogat arány megállapítása mellett, amelyre a funkció szerinti követelmény adott. 5 6 5. (1) Új épületnek az építése esetén a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. mellékletben foglaltak vagy az MSZ EN 15459 szabványban leírt számítási módszer szerint. (2) Az alternatív rendszerek elemzését el lehet végezni egyedi épületekre vagy hasonló épületek csoportjaira vagy azonos területen levő, azonos adottságú épülettípusokra vonatkozóan, illetve közös fűtési vagy hűtési rendszer esetében valamennyi, a rendszerre rákötött épületre vonatkozóan is. 7 8 6. (1) Meglévő épület energia megtakarítási célú felújításakor az építési-szerelési munkával érintett épületelemeknek meg kell felelniük az 1. melléklet I. és V. részében meghatározott követelményeknek. 9 (2) Meglévő épület bővítésekor, ha a bővítés mértéke nem haladja meg a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az új határoló szerkezeteknek meg kell felelniük az 1. melléklet I. és V. részében meghatározott követelményeknek. (3) 10 Meglévő épület (2) bekezdésnél nagyobb mértékű bővítése, vagy jelentős felújítása esetében a 3. szerinti előírásokat kell alkalmazni. 11 (4) Meglévő épület jelentős felújítását megelőzően az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét és a gazdaságos megvalósíthatóságot az 5. -ban előírt módon vizsgálni és dokumentálni kell. 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. (2) 12 Ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 3., 4., 5., 7., 9., 10., 12., 13. pontjának, 3-4. és 6-8. cikkének, továbbá I. mellékletének való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez Követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények 1. táblázat: A hőátbocsátási tényező 1) követelményértékei Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező követelményértéke U[W/m 2 K] Külső fal 0,45 Lapostető 0,25 Padlásfödém 0,30 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 Alsó zárófödém árkád felett 0,25 Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) 2,00 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m 2 2,50 2) 1,50 Homlokzati üvegfal
Tetőfelülvilágító 2,50 Tetősík ablak 1,70 Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00 Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50 Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50 Talajjal érintkező fal 0 és 1 m között 0,45 Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású 0,50 hőszigeteléssel helyettesíthető) 1) A követelményérték határolószerkezetek esetében rétegtervi hőátbocsátási tényező, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható. 2) Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag. II. A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékek A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 q m = 0,2 0,3 < A/V < 1,3 q m = 0,38 (A/V) + 0,086 A/V > 1,3 q m = 0,58 ahol A = a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete V = fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat) [W/m 3 K] [W/m 3 K] [W/m 3 K] (II.1.) A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó a külső levegővel, a talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és a fűtött épületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos hőveszteség-tényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arány függvényében az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra: A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke Ha a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett a biztonság javára történő elhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteség-tényező követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének felső határértéke is származtatható a következő összefüggés szerint: U m = 0,086 (V/A)+ 0,38 [W/m 2 K] (II.2.) U m értéke a 2. ábráról is leolvasható. 2. ábra: Az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértékei Az átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteség-tényezőnél meghatározott jellemzőket (rétegtervi hőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos hőátbocsátási tényező is megengedhető lehet - ezt a sugárzási nyereség számításával kell igazolni. III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények 1. Az összesített energetikai jellemző számértéke az épület rendeltetésétől, valamint a felület/térfogat aránytól függ, értéke az alábbiakban közölt összefüggésekkel számítható, illetve az ábrákból leolvasható. Az épületek összesített energetikai jellemzőjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja függvényében a számítási összefüggéssel és diagram formájában is megadott értéket. 2. Lakó- és szállásjellegű épületek Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 E P = 110 0,3 < A/V < 1,3 E P =120 (A/V) + 74 A/V > 1,3 E P = 230 [kwh/m 2 a] [kwh/m 2 a] [kwh/m 2 a] (III.2.) A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.
1. ábra: Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (nem tartalmaz világítási energia igényt) 3. Irodaépületek Az irodaépületek (egyszerűbb középületek) összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 E P = 132 0,3 < A/V < 1,3 E P = 128 (A/V) + 93,6 A/V > 1,3 E P = 260 [kwh/m 2 a] [kwh/m 2 a] [kwh/m 2 a] (III.3.) A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók. 1. ábra: Irodaépületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (a világítási energiaigényt is beleértve) 4. Oktatási épületek Az oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó: A/V < 0,3 E P = 90 0,3 < A/V < 1,3 E P = 164 (A/V) + 40,8 [kwh/m 2 a] [kwh/m 2 a]
A/V > 1,3 E P = 254 [kwh/m 2 a] (III.4.) A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók. 1. ábra: Oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (világítási energiaigényt is beleértve) 5. Egyéb funkciójú épületek A III. 2., 3., 4. pontban meghatározott funkciótól eltérő rendeltetésű épületekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni: - a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében az 1. mellékletben megadott követelményérték; - az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg; - a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat: légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok és a szakma szabályai szerint kell meghatározni. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani: - a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe, - a feltételezett energiahordozó földgáz, - a feltételezett hőtermelő alacsony hőmérsékletű kazán, - a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval, - a fűtési rendszerben tároló nincs, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése), - a vezetékek hőveszteségének számításakor a 70/55 C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni, - a szivattyú fordulatszám szabályozású, - a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű alacsony hőmérsékletű kazán, - a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező, - 500 m 2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van, - a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül), - a tároló indirekt fűtésű, - a gépi szellőzéssel befújt levegő hőmérséklete a helyiség-hőmérséklettel egyező, a léghevítőt az alacsony hőmérsékletű, földgáz tüzelésű kazánról táplálják, - a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni. IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata 1. Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. 2. Ha a rendeltetésszerű használatból következő belső hőterhelésnek a használati időre vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a q b < 10 W/m 2 értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek
különbségére teljesül az alábbi feltétel: Δt bnyár < 3 K nehéz épületszerkezetek esetében Δt bnyár < 2 K könnyű épületszerkezetek esetében A besorolás alapja a fajlagos hőtároló tömeg (2. melléklet III. 2. pontja) 13 V. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások 1. A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tervezésnél a belső hőmérsékletre vonatkozóan az alábbi táblázatban levő hőmérsékleteket kell figyelembe venni. Megfelelő megoldás az MSZ EN 15251 szabványban levő légállapot követelmények alkalmazása is. Általános esetben az alábbi 1. táblázat tartalmazza a hőmérsékletet és a beszabályozási tartományt. 1. táblázat: Az épületgépészeti rendszer tervezéséhez figyelembe vehető légállapot adatok Az épület vagy a helyiség funkciója A minimális belső Hőmérséklet tartomány hőmérséklet fűtésnél, C fűtésnél, C A maximális belső hőmérséklet hűtésnél, C (amennyiben van gépi hűtés) Hőmérséklet tartomány hűtésnél, C Lakóépület, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek (szobák, étkező 20 20-25 26 23-26 hálószoba stb.) Lakóépület: egyéb helyiségek (konyha, 16 16-25 - - tároló stb.) Iroda (cellás vagy egyterű) Konferenciaterem Előadó, osztályterem Étterem/büfé 20 20-24 26 23-26 Óvoda 22 22-24 26 23-26 Áruház 16 16-22 25 21-25 Megjegyzés: A táblázatban levő hőmérsékletek operatív hőmérsékletet jelentenek. 2. Az épület szellőző levegő igénye 2.1. Nem lakó funkciójú épület Légtechnikai rendszer esetén, folyamatos emberi tartózkodásra használatos helyiségben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget az alábbi összefüggéssel lehet megállapítani alacsonyan szennyező épületet figyelembe véve. Ettől eltérő igényeket a tervezési programban kell rögzíteni. Összes légmennyiség: q tot = n x 25,2 + A x 2,52 (V. 1.) q tot : összes szellőző levegő, [m 3 /h] n: személyek száma személyenkénti szellőző levegő igény: 25,2 [m 3 /h/fő] A: az épület hasznos alapterülete, [m 2 ] épületemisszió miatt szükséges szellőzés: 2,52 [m 3 /h/m 2 ] A belső térben a CO 2 koncentráció a külső tér levegőjéhez képest maximum 500 ppm-mel lehet magasabb.
Alacsonyan szennyezőnek minősül az az épület, ahol a burkolatok és a berendezések alacsony emissziójú anyagok (pl. kő és üveg), továbbá olyan anyagok, amelyek kielégítik a következő feltételeket: a) TVOC emisszió < 0,2 [mg/m 2 h] b) Formaldehid emisszió < 0,05 [mg/m 2 h] c) Ammónia emisszió < 0,03 [mg/m 2 h] d) IARC emisszió < 0,005 [mg/m 2 h] e) Az anyagnak nincs jellegzetes szaga (az anyag szagával elégedetlenek aránya 15% alatti) 2.2. Lakóépület Légtechnikai rendszer esetén, az alábbi helyiségekben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget a 2. táblázat szerint lehet megállapítani 2. táblázat: Friss levegő igény (1.) (2.) (3.) átlagos légmennyiség m 2 -re vetítve nappali főre hálószoba m 2 -re vetítve m 3 /h, m 3 /h/fő m 3 /h, 1,5 25,2 3,6 A friss levegő mennyiséget ki kell számítani az (1.) oszlop szerint a lakás hasznos alapterülete alapján, a (2.) oszlop szerint a lakást használó személyek száma alapján és a (3.) oszlop szerint a nappali és a hálószoba alapterülete alapján. A három térfogatáram közül a legnagyobbat kell figyelembe venni. 3. A hőtermelőre vonatkozó előírások 3.1. Hőtermelő Új épület létesítése esetében és meglévő épületben a fűtési rendszer cseréje esetében, ha földgáz az energiaforrás, akkor zárt égésterű kondenzációs kazán létesítése javasolt gazdaságossági számítás alapján. Meglévő épületekben az épület műszaki adottságaitól függően ettől el lehet térni. 3.2. A hőtermelő szabályozása Ha egy épületben az egy rendszerről ellátott fűtött alapterület 100 m 2 -nél nagyobb, központi időjárásfüggő szabályozás alkalmazása kötelező, ez alatt javasolt. A kazán előremenő vízhőmérsékletét a szabályozás a külső hőmérséklettől függően a szabályozási görbe szerint állítja be. 4. A fűtési rendszerre vonatkozó előírások 4.1 Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás Új fűtési rendszer létesítésekor és meglévő fűtési rendszer korszerűsítésekor a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozást javasolt megvalósítani gazdaságossági számítás alapján. Ha az épületben több különböző tulajdonú épületrész található, akkor javasolt az épületrészenkénti hőmennyiségmérés. 4.2. Beszabályozás, próbaüzem, átadás A fűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni: a) statikus beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok méréses beszabályozása és a szivattyú munkapontjának a beállítása kötelező. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni, b) dinamikus beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok szúrópróbaszerű ellenőrzése és a szivattyú munkapontjának a beállítása kötelező. A szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni. A beszabályozás után tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a fűtési rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell. 5. A használati melegvíz (HMV) rendszerre vonatkozó előírás 5.1. A cirkulációs szivattyú működtetése Amennyiben a használati melegvíz rendszerhez cirkulációs rendszer tartozik, akkor lehetőséget kell biztosítani a cirkulációs szivattyú időprogram szerinti működtetésére. 5.2. Beszabályozás, próbaüzem, átadás
A cirkulációs vezetékkel rendelkező használati melegvíz rendszereket a beszabályozási terv alapján javasolt beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni. 6. A légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások 6.1. Hővisszanyerő A légtechnikai rendszer levegőjének fűtése esetén legalább 70%-os hővisszanyerő beépítése javasolt. 6.2. Ventilátorok energiafogyasztása A ventilátor munkapontjának a maximális hatásfoknál kell lennie. A követelménynek megfelelő megoldást ad az MSZ EN 13779 szabvány előírásainak alkalmazása is. 6.3. Nyomásveszteségek A ventilátor energiafogyasztásának csökkentése érdekében a légtechnikai elemek nyomásveszteségét korlátozni kell. A légtechnikai elemek nyomásvesztesége akkor megfelelő, ha nem nagyobb, mint a 3. táblázatban megadott érték. Megfelelő megoldás az MSZ EN 13779 szabvány normál előírásának teljesítése is. A normál kategória előírásánál nagyobb nyomásveszteségű elem is beépíthető, de ebben az esetben más légtechnikai elem(ek) nyomásveszteségének csökkentésével kell kompenzálni az eltérést. 3. táblázat: Légtechnikai elemek megengedett nyomásvesztesége Légtechnikai elem Nyomásveszteség, Pa Befúvó légcsatorna 300 Elszívó légcsatorna 200 Fűtő kalorifer 80 Hűtő kalorifer 140 Hővisszanyerő, H3* 150 Hővisszanyerő, H2-H1* 300 Nedvesítő 100 Mosókamra 200 Szűrő F5-F7** 150 Szűrő F8-F9** 250 HEPA szűrő 500 Gáz szűrő 150 Hangcsillapító 50 Levegő bemenet, kimenet 50 *H1-H3 osztály az MSZ EN 13053:2006 szabvány alapján **Szűrőcsere előtti nyomásesés 6.4. Légcsatornák légtömörsége A légcsatornák megengedett maximális levegő veszteségének ajánlott értékei a 4. táblázatból olvashatók ki, de megfelelő műszaki megoldás az MSZ EN 12237 szabvány előírásainak teljesítése is. A légtömörséget a szerelés után a szerelőcégnek kell tanúsítania. 4. táblázat: Légcsatornák megengedett maximális levegő vesztesége Statikus nyomás [Pa] 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1200 1500 1800 2000 A osztály 0.54 1.94 0.84 3.04 Levegő 0.18 0.28 0.37
veszteség B osztály 0.65 1.01 1.32 [l/s.m 2 ] [m 3 /h.m 2 ] C osztály 0.06 0.22 0.09 0.34 0.12 0.44 0.15 0.53 0.17 0.61 D osztály 0.02 0.07 0.03 0.11 0.04 0.15 0.05 0.18 0.06 0.20 0.06 0.23 0.07 0.25 0.08 0.28 0.08 0.30 0.09 0.32 0.01 0.36 0.12 0.42 0.13 0.47 0.14 0.50 6.5. Beszabályozás, próbaüzem, átadás A légtechnikai rendszereket a beszabályozási terv alapján kell beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a mérési pontok min. 10%-át ellenőrizni kell. Tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell. 7. A hűtési rendszerre vonatkozó előírások Szabad hűtést kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a külső hőmérséklet ezt lehetővé teszi. Amennyiben műszakilag lehetséges magas hőmérsékletű hűtés alkalmazása javasolt. A hűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni. A mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át ellenőrizni kell. Tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell. 2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez Számítási módszer I. Számítási módszer leírása A részletes és az egyszerűsített számítási módszerek egyes lépései felváltva, vegyesen is alkalmazhatók. 1. Az épület rendeltetésének, alapadatainak, és az ehhez tartozó követelményeknek a meghatározása. 2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonalmenti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló, pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is. 2.1. Az épület felület/térfogatarány számítása. 3. A fajlagos hőveszteségtényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében. 3.1. A fajlagos hőveszteségtényező tervezett értékének megállapítása. Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie. 3.2. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése. 4. A fűtési rendszer 4.1. Nettó hőenergia-igény számítás 4.2. Veszteségek meghatározása 4.3. Villamos energiaigény meghatározása 4.4. Primerenergia-igény meghatározása 5. A melegvízellátás 5.1. Nettó hőenergia igény számítása 5.2. Veszteségek meghatározása 5.3. Villamos energiaigény meghatározása 5.4. Primerenergia-igény meghatározása 6. A légtechnikai rendszer 6.1. Hőmérleg számítás 6.2. Veszteségek meghatározása 6.3. Villamos energiaigény meghatározása 6.4. Primerenergia-igény meghatározása 7. A hűtés primer energiaigényének számítása 8. A világítás éves energia igényének meghatározása 9. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása 14
10. Az összesített energetikai jellemző számítása II. Kiegészítés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz 1. A határoló szerkezetek kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram (1. melléklet II. fejezet 2. ábra) és összefüggés [1. melléklet (II.2.)]. 2. A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni. 3. A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m 2 K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza nem homogén szerkezetek esetén a szerkezeten belüli pontszerű hőhidak hatását is. Megfelelő megoldás az MSZ EN ISO 6946 szabvány szerinti vagy azzal azonos eredményt adó számítás. 4. Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő t x hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő: arányban kell módosítani, ahol t x és t e a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. a) Részletes módszer alkalmazása esetén, a szomszédos terek hőmérséklete szabvány alapján határozható meg. b) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe. 5. Az épületnek azokra a határoló szerkezeteire, amelyek hőveszteségét nem egydimenziós hőáramok feltételezésével kell számítani (pl. talajjal érintkező határolás, lábazat) a veszteségáramokat a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 13370 szabvány előírásai szerinti számítással, b) egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a 3. mellékletben közölt vonalmenti hőátbocsátási tényezők alkalmazásával kell meghatározni. 6. A hőhídveszteségeket a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 10211 szabvány szerinti vagy azzal azonos eredményt adó számítás alapján, b) egyszerűsített módszer alkalmazása esetén a következő összefüggés szerint: (II.1.) (II.3.b) kell figyelembe venni. A χ korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében az II.1. táblázat tartalmazza. II.1. táblázat. A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező Határoló szerkezetek A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező χ 1) külső oldali, vagy szerkezeten belüli gyengén hőhidas 0,15 Külső falak megszakítatlan hőszigeteléssel közepesen hőhidas 0,20 erősen hőhidas 0,30 egyéb külső falak gyengén hőhidas 0,25
közepesen hőhidas 0,30 erősen hőhidas 0,40 2) gyengén hőhidas 0,10 Lapostetők közepesen hőhidas 0,15 erősen hőhidas 0,20 3) gyengén hőhidas 0,10 Beépített tetőteret határoló szerkezetek közepesen hőhidas 0,15 erősen hőhidas 0,20 4) 0,10 Padlásfödémek 4) 0,10 Árkádfödémek 4) szerkezeten belüli hőszigeteléssel 0,20 Pincefödémek alsó oldali hőszigeteléssel 0,10 Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak 0,05 1) Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászárókerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján (a külső falak felületéhez viszonyítva). 2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján a (tető felületéhez viszonyítva, a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 3) Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 4) A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatokat a II.2. táblázat tartalmazza. II.2. táblázat: Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényező kiválasztásához A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m 2 ) Határoló szerkezetek Határoló szerkezet besorolása gyengén hőhidas közepesen hőhidas erősen hőhidas Külső falak < 0,8 0,8-1,0 > 1,0 Lapostetők < 0,2 0,2-0,3 > 0,3 Beépített tetőtereket határoló szerkezetek < 0,4 0,4-0,5 > 0,5 III. Az épület határolásának egészére vonatkozó számítások 1. Benapozás a) részletes számítási módszer alkalmazása esetén a transzparens szerkezetek benapozásának ellenőrzését homlokzatonként a november 15. - március 15. közötti időszakra, illetve november és június hónapokra kell elvégezni, b) egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a benapozás ellenőrzése elhagyható. 2. Fajlagos hőtároló tömeg (m) a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 13790 szabvány szerinti számítás is alkalmazható.
Az épület hőtároló tömege az épület belső levegőjével közvetlen kapcsolatban lévő határoló szerkezetek hőtároló tömegének összege: (III.2.a) Az összegzést minden szerkezet minden rétegére el kell végezni a legnagyobb figyelembe vehető vastagságig, mely a belső felülettől mérve 10 cm, vagy a belső felület és az első hőszigetelő réteg, vagy a belső felület és az épületszerkezet középvonalának távolsága, attól függően, hogy melyik a legkisebb érték. b) Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a hőtároló tömeg szerinti besorolás a födémek és a külső falak rétegterve alapján megítélhető. Az épület nettó fűtött alapterületére vetített fajlagos hőtároló tömege alapján az épület: - nehéz, ha m 400 kg/m 2 ; - könnyű, ha m < 400 kg/m 2. 3. Direkt sugárzási nyereség fűtési idényre vonatkoztatva (Q sd ) a) Részletes számítási módszer esetén a következő összefüggéssel lehet meghatározni: (III.3.a) A fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam értékek a 3. mellékletben előírt tervezési adatok. A hasznosítási tényező értéke: - nehéz szerkezetű épületekre: 0,75 - könnyűszerkezetű épületekre: 0,50. b) Egyszerűsített számítási módszer esetén elhanyagolható vagy az északi tájolásra vonatkozó sugárzási energiahozammal számítható. 4. Direkt sugárzási nyereség egyensúlyi hőmérséklet számításához (Q sd ) a) Részletes számítási módszer esetén a következő összefüggéssel lehet meghatározni: A napsugárzás intenzitásának értékei a 3. mellékletben C I.2. november hónapra előírt tervezési adatok. b) Egyszerűsített számítási módszer esetén az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számítása elhagyható. 5. Nyári sugárzási hőterhelés (Q sdnyár ) (III.4.a) a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén célszerű meghatározni ehhez a lépéshez kapcsolódóan, az esetleges társított (napvédő) szerkezet hatását is figyelembe véve. (III.5.a) A napsugárzás intenzitásának értékei a 3. mellékletben a nyári idényre előírt tervezési adatok. b) Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a zavartalan benapozás feltételezésével az adott tájolásra vonatkozó intenzitás adattal számítható. 6. Indirekt sugárzási nyereség (Q sid ) a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO 13790 szabvány szerint, vagy azonos eredményt adó módszerrel lehet meghatározni, ha az épületnek van csatlakozó üvegháza, energiagyűjtő fala. b) Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a számítás elhagyható. 7. A fajlagos hőveszteségtényező (q)
A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső - külső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. a) Részletes számítási módszer szerint számolva: (III.7.a) Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei mellett a csatlakozási élek is szerepelnek. b) Egyszerűsített módszerrel: (III.7.b) Az összefüggés jobb oldalán a második szorzatösszegben a lábazatok, talajjal érintkező padlók, pincefalak vonalmenti veszteségei szerepelnek, a hőhidak hatását és a külső hőmérséklettől eltérő túloldali hőmérsékletet a korrigált hőátbocsátási tényező fejezi ki. IV. A fűtés éves nettó hőenergia igénye (Q F ) 1. Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén: A légcsereszám, a belső hőterhelés fajlagos értéke és a szakaszosan (éjszakára, hétvégére) leszabályozott fűtési üzem hatását kifejező σ csökkentő tényező a 3. mellékletben megadott, az épület rendeltetésétől függő adat. 2. Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a következő összefüggéssel kell számítani az egyensúlyi hőmérsékletkülönbséget: (IV.1.) 3. Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség függvényében a 3. melléklet C I. pontja szerint meg kell határozni a fűtési idény hosszát és a fűtési hőfokhidat. 4. Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az éves nettó fűtési energiaigényt a következő összefüggéssel lehet számítani: (IV.2.) 5. A nettó fűtési energiaigényt fedezheti a) a fűtési rendszer, b) a légtechnikai rendszerbe beépített hővisszanyerő, c) a légtechnikai rendszerbe beépített léghevítő különböző teljesítmény és üzemidő kombinációkban. Ha a fűtési energiaigényt kizárólag a fűtési rendszer fedezi, akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó energiaigényt a (IV.1.) összefüggéssel kell kiszámítani. Ha a nettó fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített folyamatos működésű hővisszanyerő is hozzájárul (pl. lakóépület), akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó energiaigény a következők szerint módosul: (IV.4.)
(IV.5.1.) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és Z F = 4,4 helyettesítési értékkel lehet számolni. Ha a nettó fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített szakaszos működésű hővisszanyerő is hozzájárul (pl. középület), akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó energiaigény a következők szerint módosul: Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és Z F = 4,4 helyettesítési értékkel lehet számolni. (IV.5.2.) Ha a légtechnikai rendszerben a levegő felmelegítésére léghevítőt (is) beépítenek, akkor a fűtési rendszerrel fedezendő nettó energiaigény a következők szerint módosul: (IV.5.3.) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén az összefüggésben H = 72 és Z = 4,4 F helyettesítési érték alkalmazandó. A nettó fűtési energiaigénynek a légtechnikai rendszerrel fedezett része a VIII. 3. pont szerint számítandó. 6. A fűtési rendszerrel biztosított nettó fűtési energiaigény fajlagos értékét a következő összefüggéssel kell kiszámítani: V. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 1. A belső és a külső hőmérséklet napi átlagos különbségét a következő összefüggéssel lehet kiszámítani: (IV.6.) A légcsereszámot a 3. mellékletben a nyári feltételekre megadott értékekkel kell figyelembe venni. VI. A fűtés primer energia igénye (E f ) (V.1.) 1. A fűtés fajlagos primer energia igényét a következő összefüggéssel kell kiszámítani: (VI.1.a) A fűtés fajlagos primer energiaigénye nem tartalmazza a légtechnikai rendszer esetleges hőigényét, utóbbi számítása a IV.5.3. összefüggéssel történhet.
A fűtés villamos segédenergia igényének meghatározásához a szabályozás, az elosztás, a tárolás és a hőtermelő (primer energiában kifejezett) villamos segédenergia igényét kell összegezni. a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén minősítési iratokon alapuló teljesítménytényező (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergia igény (elosztó vezetékek hővesztesége, szivattyúk villamos energiafogyasztása) a szakma szabályai szerint számítandók. b) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a VI.2.-VI.6. pontokban közölt tájékoztató adatok használhatók. 2. Központi fűtések hőtermelőinek teljesítménytényezői és segédenergia igényének meghatározása. A teljesítménytényező meghatározásához azt az alapterületet kell figyelembe venni, amelynek fűtésére az adott berendezés szolgál. (Erre különösen olyan társasházaknál kell figyelni, ahol lakásonként vannak hőtermelők beépítve.) A VI.1. táblázatban megadott értékek α k =1 lefedési arány mellett készültek. Távfűtés Távfűtés esetén a teljesítménytényező: 1,01, a villamos segédenergia igény: 0. A folyékony és gáznemű tüzelőanyagokkal üzemelő hőtermelők teljesítménytényezői és villamos segédenergia igénye VI.1. táblázat. A fűtött téren kívül elhelyezett kazánok teljesítménytényezői, C k és segédenergia igénye, q k,v Teljesítménytényezők C k [-] Segédenergia q k,v Alapterület A N [m 2 ] Állandó hőmérsékletű kazán Alacsony hőmérsékletű kazán Kondenzációs kazán [kwh/m 2 /a] 100 1,38 1,14 1,05 0,79 150 1,33 1,13 1,05 0,66 200 1,30 1,12 1,04 0,58 300 1,27 1,12 1,04 0,48 500 1,23 1,11 1,03 0,38 750 1,21 1,10 1,03 0,31 1000 1,20 1,10 1,02 0,27 1500 1,18 1,09 1,02 0,23 2500 1,16 1,09 1,02 0,18 5000 1,14 1,08 1,01 0,13 10000 1,13 1,08 1,01 0,09 VI.2. táblázat: A fűtött téren belül elhelyezett kazánok teljesítménytényezői, C és segédenergia igénye, q k k,v Teljesítménytényezők C k [-] Segédenergia q k,v Alapterület A N [m 2 ] Állandó hőmérsékletű kazán Alacsony hőmérsékletű kazán Kondenzációs kazán [kwh/m 2 /a] 100 1,30 1,08 1,01 0,79 150 1,24 0,66 200 1,21 0,58 300 1,18 0,48 500 1,15 0,38
750 0,31 1000 0,27 1500 0,23 2500 0,18 5000 0,13 10000 0,09 Elektromos üzemű hőszivattyúk esetén a C teljesítménytényező a szezonális teljesítménytényező (SPF) reciproka: C = 1/SPF. k k VI.3. táblázat: Elektromos üzemű hőszivattyúk teljesítménytényezője, C k Hőforrás / Fűtőközeg Fűtővíz hőmérséklete Teljesítménytényező C k [-] Víz/Víz 55/45 0,23 35/28 0,19 Talajhő/Víz 55/45 0,27 35/28 0,23 Levegő/Víz 55/45 0,37 35/28 0,30 Távozó levegő/víz 55/45 0,30 35/28 0,24 VI.4. táblázat: Földgáz üzemű hőszivattyúk teljesítménytényezője, C k Hőforrás / Fűtőközeg Fűtővíz hőmérséklete Teljesítménytényező C k [-] Levegő/Víz 45/40 0,58 VI.5. táblázat: Szilárd- és biomasszatüzelés teljesítménytényezője, C k Szilárdtüzelésű kazán Fatüzelésű kazán Pellettüzelésű kazán Faelgázosító kazán 1,85 1,75 1,49 1,2 VI.6. táblázat: Szilárd- és biomasszatüzelés segédenergia igénye, q k,v Alapterületig A N [m 2 ] Szilárdtüzelésű kazán (szabályozó Fatüzelésű kazán nélkül) (szabályozóval) Pellettüzelésű (Ventilátorral/ elektromos gyújtással) kazán 100 0 0,19 1,96 150 0 0,13 1,84 200 0 0,10 1,78 300 0 0,07 1,71 500 0 0,04 1,65 3. A hőelosztás veszteségei
VI.7. táblázat. A hőelosztás fajlagos veszteségei az alapterület és a rendszer méretezési hőfoklépcső függvényében, q f,v (vízszintes elosztóvezetékek a fűtött téren kívül) Alapterületig A N [m 2 ] A hőelosztás veszteségei q f,v [kwh/m 2 /a] Vízszintes elosztóvezetékek a fűtött téren kívül 90/70 C 70/55 C 55/45 C 35/28 C 100 13,8 10,3 7,8 4,0 150 10,3 7,7 5,8 2,9 200 8,5 6,3 4,8 2,3 300 6,8 5,0 3,7 1,8 500 5,4 3,9 2,9 1,3 > 500 4,6 3,4 2,5 1,1 A táblázattól eltérő hőfoklépcső esetén a közepes hőmérsékletkülönbségre viszonyított lineáris regresszióval kell meghatározni a hőelosztás veszteségét. VI.8. táblázat: A hőelosztás fajlagos vesztesége az alapterület és a rendszer méretezési hőfoklépcső függvényében, q f,v (vízszintes elosztóvezetékek a fűtött téren belül) Alapterületig A N [m 2 ] A hőelosztás veszteségei q f,v [kwh/m 2 /a] Vízszintes elosztóvezetékek a fűtött téren belül 90/70 C 70/55 C 55/45 C 35/28 C 100 4,1 2,9 2,1 0,7 150 3,6 2,5 1,8 0,6 200 3,3 2,3 1,6 0,6 300 3,0 2,1 1,5 0,5 500 2,8 2,0 1,4 0,5 > 500 2,7 1,9 1,3 0,5 A táblázattól eltérő hőfoklépcső esetén a közepes hőmérsékletkülönbségre viszonyított lineáris regresszióval kell meghatározni a hőelosztás veszteségét. A hőelosztás segédenergia igénye Az elektromos segédenergia igényt az épület alapterülete, a rendszer méretezési hőfoklépcsői és további befolyásoló tényezők függvényében tartalmazza a táblázat. A vezetékrendszer alatt az elosztó vezetékek (vízszintes vezetékek), strangok (függőleges vezetékek) és bekötővezetékek értendők. VI.9. táblázat: Fajlagos villamos segédenergia igény [kwh/m 2 /a] 20, 15, 10 és 7 K hőfoklépcső esetén, E FSz Fordulatszám szabályozású szivattyú Állandó fordulatú szivattyú Alapterületig Szabad fűtőfelületek Beágyazott fűtőfelületek Szabad fűtőfelületek Beágyazott fűtőfelületek A N [m 2 ] 20 K 90/70 C 15 K 70/55 C 10 K 55/45 C 7 K 20 K 90/70 C 15 K 70/55 C 10 K 55/45 C 7 K 100 1,69 1,85 1,98 3,52 2,02 2,22 2,38 4,22
150 1,12 1,24 1,35 2,40 1,42 1,56 1,71 3,03 200 0,86 0,95 1,06 1,88 1,11 1,24 1,38 2,44 300 0,61 0,68 0,78 1,39 0,81 0,91 1,04 1,85 500 0,42 0,48 0,57 1,01 0,57 0,65 0,78 1,38 750 0,33 0,38 0,47 0,83 0,45 0,52 0,64 1,14 1000 0,28 0,33 0,42 0,74 0,39 0,46 0,58 1,02 1500 0,23 0,28 0,37 0,65 0,33 0,39 0,51 0,90 2500 0,20 0,24 0,33 0,58 0,28 0,34 0,46 0,81 5000 0,17 0,22 0,30 0,53 0,24 0,30 0,42 0,74 10000 0,16 0,20 0,28 0,50 0,22 0,28 0,40 0,70 Az eltérő méretezési hőfoklépcső esetén a közelebb eső szomszédos táblázati értékkel kell számolni. 4. A teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteségek VI.10. táblázat: A teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteségek, q f,h Rendszer Szabályozás q f,h [kwh/m 2 /a] Megjegyzések Vízfűtés Szabályozás nélkül 15,0 Kétcsöves radiátoros és beágyazott fűtések Épület vagy rendeltetési egység egy központi szabályozóval 9,6 (pl. szobatermosztáttal) Termosztatikus szelepek és más arányos szabályozók 2 K arányossági sávval 3,3 1 K arányossági sávval 1,1 Elektronikus szabályozó 0,7 Idő- és hőmérséklet-szabályozás PI - vagy hasonló tulajdonsággal Elektronikus szabályozó optimalizálási funkcióval 0,4 Pl. ablaknyitás, jelenlét érzékelés funkciókkal kibővítve Egycsöves fűtések Épület vagy rendeltetési egység 1 központi szabályozóval (pl. szobatermosztáttal) 9,6 Pl. lakásonkénti vízszintes egycsöves rendszer Időjárásfüggő központi szabályozás helyiségenkénti szabályozás nélkül 5,5 Pl. panelépületek átfolyós vagy átkötő szakaszos rendszere Termosztatikus szelepekkel 3,3 Az elektromos segédenergia igény 0 kwh/m 2 /a értékkel számolható, ha a hőátadásnál nincs szükség ventilátorra. 5. A hőtárolás veszteségei és segédenergia igénye VI.11. táblázat: Hőtárolás fajlagos energiaigénye, q f,t és segédenergia igénye, E FT Alap-területig A N Fajlagos energiaigény q f,t Segédenergia igény [m 2 ] [kwh/m 2 /a] [kwh/m 2 /a] Elhelyezés a fűtött térben Elhelyezés a fűtött téren kívül
55/45 C 35/28 C 55/45 C 35/28 C 100 0,3 0,1 2,6 1,4 0,63 150 0,2 1,9 1,0 0,43 200 0,2 1,5 0,8 0,34 300 0,1 0,0 1,1 0,6 0,24 500 0,7 0,4 0,16 750 0,5 0,3 0,12 1000 0,0 0,4 0,2 0,10 1500 0,3 0,2 0,08 2500 0,2 0,1 0,07 5000 0,2 0,1 0,06 10000 0,2 0,1 0,05 Szilárdtüzelésű vagy biomassza tüzelésű rendszer tárolóinál a táblázatban szereplő fajlagos energiaigény értékeket 2,6 szorzótényezővel meg kell szorozni. A segédenergia igény értékei változtatás nélkül felhasználhatóak. 6. Egyedi fűtések VI.12. táblázat: Egyéb berendezések teljesítménytényezője, C k Hőforrás / Fűtőközeg Teljesítménytényező C k [-] Elektromos hősugárzó 1,0 Elektromos hőtárolós kályha 1,0 Cserépkályha 1,60 Kandalló 1,80 Egyedi fűtés kályhával 1,90 Hőmérsékletszabályozó nélküli, vagy csak folyamatos hőmérsékletszabályozásra képes gázkonvektorok (A készülék nem képes a csökkentett gázterhelés állapotából a főégő kikapcsolt állapotába kapcsolni.) Kombinált hőmérsékletszabályozással ellátott, hagyományos gázkonvektor (A készülék képes a csökkentett gázterhelés állapotából a főégő kikapcsolt állapotába kapcsolni.) 1,40 1,32 Kombinált hőmérséklet szabályozóval ellátott és szakaszos gáz-levegő arányszabályozást megvalósító nyílt égésterű, gravitációs kéménybe kötött gázkonvektorok, amelyek csökkentett terhelésen mért hatásfoka1,12 legalább 89%. Kombinált hőmérséklet szabályozóval ellátott és szakaszos gáz-levegő arányszabályozást megvalósító külsőfali 1,07 gázkonvektorok, amelyek csökkentett terhelésen mért hatásfoka legalább 93%. Elektromos üzemű hőtárolós kályháknál a ventilátor energiája a hőátadás fajlagos energiájába bele van számítva. VI.13. táblázat: A hőleadás veszteségei, q f,h (a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteség) Rendszer Szabályozás q f,h [kwh/m 2 /a] Egyedi fűtések Gázkonvektor Szabályozó termosztáttal 5,5 Szabályozás nélkül
Egyedi kályha Szabályozás nélkül 15,0 Kandalló Szabályozás nélkül 10,0 Elektromos fűtések Hősugárzó Szabályozás nélkül 5,5 Szabályozó termosztáttal 0,7 Hőtárolós kályha Szabályozó termosztáttal 4,4 VII. A melegvízellátás primer energia igénye (E HMV ) 1. A melegvízellátás primer energiaigényét a következő összefüggéssel kell számítani: (VII.1.a) a) Részletes eljárás esetén minősítési iratokban megadott teljesítménytényező (hatásfok) adatok alkalmazhatók, a veszteségek és a segédenergiaigény (elosztó vezetékek hővesztesége, szivattyúk villamosenergia-fogyasztása stb.) a szakma szabályai szerint számítandók. b) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a VII. fejezet 2-4. pontjaiban közölt tájékoztató adatok használhatók. 2. A melegvíz-termelés teljesítménytényezői és fajlagos segédenergia igényei VII.1. táblázat: Kazánüzemű HMV készítés teljesítménytényezője, C K és fajlagos segédenergia igénye, E K Teljesítménytényező Segédenergia Alapterületig A N [m 2 ] Állandó hőm. Kazán (olaj és gáz) Alacsony hőm. kazán Kondenzációs kazán Kombikazán ÁF/KT* Kondenzációs kombikazán ÁF/KT* Kombikazán Más kazánok C K [-] E K [kwh/m 2 /a] 100 1,82 1,21 1,17 1,27/1,41 1,23/1,36 0,20 0,30 150 1,71 1,19 1,15 1,22/1,32 1,19/1,28 0,19 0,24 200 1,64 1,18 1,14 1,20/1,27 1,16/1,24 0,18 0,21 300 1,56 1,17 1,13 1,17/1,22 1,14/1,19 0,17 0,17 500 1,46 1,15 1,12 1,15/1,18 1,11/1,15 0,17 0,13 750 1,40 1,14 1,11 0,11 1000 1,36 1,14 1,10 0,10 1500 1,31 1,13 1,10 0,084 2500 1,26 1,12 1,09 0,069 5000 1,21 1,11 1,08 0,054 10000 1,17 1,10 1,08 0,044 A VII.1. táblázatban az ÁF jelölés a fűtőkazán integrált HMV készítéssel, hőcserélő átfolyós üzemmódban ha, V<2 l, a KT jelölés a fűtőkazán integrált HMV készítéssel, hőcserélő kis tárolóval ha, 2<V<10 l. VII.2. táblázat. Elektromos üzemű HMV készítés teljesítménytényezője, C K
Teljesítménytényező C K [-] Elektromos fűtőpatron 1,0 Átfolyós vízmelegítő, tároló 1,0 Hőszivattyú HMV készítésre Távozó levegő 0,26 Távozó levegő/friss levegő hővisszanyerő η =0,6 r 0,29 Távozó levegő/friss levegő hővisszanyerő η r =0,8 0,31 Pince levegő 0,33 VII.3. táblázat: Egyéb HMV készítő rendszerek teljesítménytényezője, C K és villamos segédenergia igénye, E K Rendszer Teljesítménytényező Segédenergia C K [-] E K [kwh/m 2 /a] Távfűtés 1,14 0,40 Gázüzemű bojler 1,22 0 Átfolyós gáz-vízmelegítő 1,30 0 Szilárdtüzelésű fürdőhenger 2,00 0 3. A melegvíz tárolás fajlagos vesztesége VII.4. táblázat: A melegvíz-tárolás fajlagos vesztesége, q (a tároló a fűtött légtéren belül) HMV,t A tárolás hővesztesége a nettó melegvíz-készítési hőigény százalékában Alapterületig A N [m 2 ] A tároló a fűtött légtéren belül Indirekt fűtésű tároló Csúcson kívüli árammal Nappali árammal működő Gázüzemű bojler működő elektromos bojler elektromos bojler % % % % 100 24 20 13 78 150 17 16 10 66 200 14 14 8 58 300 10 12 7 51 500 7 8 6 43 > 500 5 6 5 35 VII.5. táblázat: A melegvíz-tárolás fajlagos vesztesége, q (a tároló a fűtött légtéren kívül) HMV,t A tárolás hővesztesége a nettó melegvíz-készítési hőigény százalékában Alapterületig A N [m 2 ] A tároló a fűtött légtéren kívül Indirekt fűtésű tároló Csúcson kívüli árammal működő elektromos bojler Nappali árammal működő Gázüzemű bojler elektromos bojler
% % % % 100 28 24 16 97 150 21 20 12 80 200 16 16 10 69 300 12 14 8 61 500 9 10 6 53 750 6 8 5 49 1000 5 8 4 46 1500 4 7 4 40 2500 4 6 3 32 5000 3 5 2 26 10000 2 4 2 22 4. A melegvíz elosztás veszteségei VII.6. táblázat: A melegvíz elosztó és cirkulációs vezeték fajlagos energiaigénye, Q HMV,V Az elosztás hővesztesége a nettó melegvíz készítési hőigény százalékában Cirkulációval Cirkuláció nélkül Alapterületig A N [m 2 ] Elosztás a fűtött téren kívül Elosztás a fűtött téren belül Elosztás a fűtött téren kívül Elosztás a fűtött téren belül % % % % 100 28 24 13 10 150 22 19 200 19 17 300 17 15 500 14 13 750 13 12 > 750 13 12 5. A cirkulációs vezeték fajlagos segédenergia igénye. VII.7. táblázat. A cirkulációs vezeték fajlagos segédenergia igénye, E c Alapterületig A N [m 2 ] Fajlagos segédenergia igény [kwh/m 2 /a] 100 1,14 150 0,82 200 0,66 300 0,49 500 0,34 750 0,27
1000 0,22 1500 0,18 2500 0,14 5000 0,11 > 5000 0,10 VIII. A szellőzési rendszerek primer energia igénye (E LT ) 1. A légcserét és a levegő melegítését szolgáló szellőzési rendszerek fajlagos primer energia igénye a következő összefüggéssel számítható: (VIII.1.a) Az összefüggés első tagja a rendszer hőigényét, második tagja a villamos energiaigényt fejezi ki. Ha a légtechnikai és a fűtési rendszer energiaellátása azonos forrásról történik, akkor a fűtési rendszer energiahordozójának primer energiatartalma mérvadó, egyéb esetben a légtechnikai rendszerben használt energiahordozó a mértékadó. A hőtermelők teljesítménytényezőjét és a primer energia átalakítási tényezőket a fűtésnél megadott módon kell felvenni. Ha egy épületben több egymástól független légtechnikai rendszer van, akkor minden légtechnikai rendszer fajlagos primer energia igénye külön számítandó, és azokat a végén kell összegezni és az alapterülettel elosztani. Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén tételes számítás helyett a VIII. fejezet 2-5. pontjaiban közölt tájékoztató adatok és összefüggések használhatók. 2. A légtechnikai rendszerekbe épített ventilátorok villamos energiaigényét az alábbi összefüggéssel lehet meghatározni: (VIII.2.) A ventilátor összhatásfoka magában foglalja a ventilátor, a hajtás és a motor veszteségeit. Értéke pontosabb adat hiányában az VIII.1. táblázat szerint vehető fel: VIII.1. táblázat: Ventilátorok összhatásfoka, η vent Ventilátor térfogatárama V LT [m 3 /h] Ventilátor összhatásfoka η vent [ ] Nagy ventilátorok 10.000 V LT 0,70 Közepes ventilátorok 1.000 V LT < 10.000 0,55 Kis ventilátorok V LT < 1.000 0,40 Ha az épületben több ventilátor/légtechnikai rendszer üzemel, azok fogyasztását összegezni kell. 3. A légtechnikai rendszer nettó éves hőenergia igénye (Q LT,h ) (VIII.3.) 4. A légtechnikai rendszer bruttó éves energia igénye
A bruttó éves hőigény számításához a szabályozás (a teljesítmény és az igény illesztésének) pontatlanságát, valamint a fűtetlen terekben haladó légcsatornák hőveszteségét kell figyelembe venni. A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség fajlagos értékét a VIII.2. táblázat tartalmazza. VIII.2. táblázat: A teljesítmény és az igény illesztésének pontatlansága miatti veszteség a nettó hőigény százalékában, f LT,sz Rendszer Hőmérséklet szabályozás módja f LT,sz % Megjegyzés 20 C feletti befúvási Helyiségenkénti szabályozás 5 Érvényes az egyes helyi (helyiségenkénti) és hőmérséklet esetén Központi előszabályozással, helyiségenkénti 10 szabályozás nélkül Központi és helyiségenkénti szabályozás nélkül 30 a központi kialakításokra, függetlenül a levegő melegítés módjától. 20 C alatti befúvási hőmérséklet esetén 0 Pl. hővisszanyerős rendszer utófűtő nélkül Levegő elosztás hővesztesége Q LT,v Ha a szállított levegő hőmérséklete a környezeti hőmérsékletnél 15 K-nél magasabb, akkor a befúvó hálózat hővesztesége az alábbi összefüggésekkel számítható: a) kör keresztmetszetű légcsatorna hővesztesége hosszegységre vonatkoztatva: b) négyszög keresztmetszetű légcsatorna hővesztesége felületre vonatkoztatva: (VIII.4.1.) (VIII.4.2.) VIII.3. táblázat: Kör keresztmetszetű légcsatornák egységnyi hosszra vonatkoztatott hőátbocsátási tényezője U [W/mK] a kör csőátmérő, sebesség és hőszigetelés függvényében Cső átmérő Szigetelés nélkül 20 mm hőszigetelés 50 mm hőszigetelés d [mm] Áramlási sebesség w lev [m/s] 2 4 6 2 4 6 2 4 6 100 1,39 1,83 2,08 0,53 0,57 0,59 0,32 0,33 0,34 150 1,95 2,57 2,93 0,73 0,80 0,83 0,43 0,45 0,46 200 2,48 3,28 3,74 0,94 1,03 1,06 0,53 0,56 0,57 300 3,49 4,63 5,29 1,33 1,47 1,52 0,75 0,79 0,80 500 5,49 7,27 8,30 2,13 2,34 2,43 1,17 1,23 1,25 800 8,30 11,0 12,5 3,29 3,63 3,78 1,79 1,88 1,92 1000 10,1 13,4 15,3 4,05 4,48 4,66 2,20 2,32 2,37 1250 12,2 16,2 18,5 4,99 5,52 5,76 2,71 2,86 2,92 1600 15,2 20,1 23,0 6,29 6,97 7,28 3,42 3,61 3,69 VIII.4. táblázat: Négyszög keresztmetszetű légcsatornák belső felületre vonatkoztatott hőátbocsátási tényezője a sebesség és hőszigetelés függvényében, U [W/m 2 K] nsz Áramlási
sebesség w lev [m/s] Szigetelés vastagsága [mm] 0 10 20 30 40 50 60 80 100 1 2,60 1,60 1,16 0,91 0,75 0,64 0,55 0,44 0,36 2 3,69 1,95 1,33 1,01 0,82 0,68 0,69 0,46 0,38 3 4,40 2,12 1,41 1,05 0,84 0,70 0,60 0,47 0,39 4 4,90 2,23 1,45 1,08 0,86 0,72 0,61 0,48 0,39 5 5,29 2,30 1,48 1,10 0,87 0,72 0,62 0,48 0,39 6 5,60 2,36 1,51 1,11 0,88 0,73 0,62 0,48 0,39 A légcsatorna f v veszteségtényezője fűtött téren kívül haladó légcsatorna esetén f v = 1, fűtött térben haladó vezetékeknél f v = 0,15 értékkel számítható. 5. A légtechnikai rendszer villamos segédenergia fogyasztása Az E LT,s villamos segédenergia igény számításához az átadás, elosztás és hőtermelés igényeit kell összegezni. Egy légtechnikai rendszer esetében jellemzően csak a hőtermelő és hővisszanyerő működtetéséhez szükséges segédenergia, esetleg a helyiségenkénti szabályozás, vagy a befúvószerkezethez tartozó ventilátor segédenergia igényét kell fedezni. A segédenergia igény alapvetően a rendszer kialakításnak és alkalmazott berendezésnek a függvénye, ezért azt a rendszer ismeretében kell meghatározni. A segédenergia igény E LTs mértékegysége kwh/a. Ha az épületben több rendszer van, akkor ezek fajlagos segédenergia igényét összegezni kell. E tételben vehető figyelembe az esetleges villamos árammal történő fagyvédelmi fűtés is. A berendezések segédenergia igénye a következő összefüggéssel számítható: IX. A gépi hűtés fajlagos éves primer energiafogyasztása A gépi hűtés fajlagos éves primer energiafogyasztása a bruttó energiafogyasztásból kell kiszámítani: (VIII.5.) A beépítendő teljesítményre és az üzemidőre nem adható általánosan használható összefüggés, mert a követelmények az épület egészére vonatkoznak, a hűtési hőterhelés számítása viszont csak helyiségenként vagy zónánként végezhető. A mesterséges hűtés átlagos teljesítményét és évi üzemóráinak számát vagy a beépített teljesítményt és a csúcskihasználási óraszámot a tervező adja meg. A nettó hűtési energiaigény előzetes becslésére a következő közelítés alkalmazható: (IX.1.) ahol n hű azoknak a napoknak a száma, amelyre teljesül a (IX.2.) (IX.3.)
feltétel. A hűtőgép villamos vagy hőenergia fogyasztását a hűtőgép gyári adataiban megadott EER szezonális teljesítménytényező alapján lehet meghatározni. Elektromos üzemű hőszivattyúk esetén a C h hűtési teljesítménytényező a szezonális teljesítménytényező reciproka: C h = 1/EER. A tervezéskor irányadó szezonális teljesítménytényező és hűtési teljesítménytényező értékek az IX.1. táblázatból olvashatók le: IX.1. táblázat: szezonális teljesítménytényező, EER és hűtési teljesítménytényező értékek, Ch Hűtőgép típusa EER C h Kompresszoros léghűtés (split) 2,5 0,40 Léghűtéses kompakt és osztott kivitelű (távkondenzátoros) folyadékhűtő 3,0 0,33 Vízhűtéses folyadékhűtők (scroll kompresszor) 4,3 0,23 Vízhűtéses folyadékhűtők (csavar kompresszor) 5,0 0,20 Vízhűtéses folyadékhűtők (turbó kompresszor) 7,0 0,14 Talajhő/víz elektromos hőszivattyú 5,0 0,20 Fölgáz üzemű hőszivattyú, a gázmotor hulladékhője hasznosítva van 1,7 0,58 Fölgáz üzemű hőszivattyú, a gázmotor hulladékhője hasznosítva van 1,4 0,71 X. A beépített világítás fajlagos éves primer energiafogyasztása A beépített világítás fajlagos éves primer energiafogyasztása: A beépített világítás fajlagos energia igényére vonatkozó tervezési adatokat a 3. melléklet tartalmazza. XI. Az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok Az épület saját energetikai rendszereiből származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztóknak átadott (fotovillamos vagy mechanikus áramfejlesztésből származó elektromos, vagy aktív szoláris rendszerből származó hő-) energia az épületben felhasznált primer energia összegéből levonható. XII. Az összesített energetikai jellemző számítása Az összesített energetikai jellemző az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztása összegének egységnyi fűtött alapterületre vetített értéke. 3. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez Jelölések, a számítás során használt fogalmak és tervezési adatok I. Jelölések és mértékegységek 15 (X.1.) Sorszám 1. Jelölés 2. A mennyiség megnevezése 3. Mértékegység 1. A felület, a belméretek alapján számolva m 2
2. A N nettó fűtött szintterület m2 3. A 2 Ü az üvegezés felülete, az üvegezés mérete alapján számolva m 4. C k a hőtermelő teljesítménytényezője 5. C h a hűtőgép teljesítménytényezője 6. E C a cirkulációs szivattyú fajlagos éves energiaigénye kwh/m2 /a 7. E F a fűtés fajlagos éves primer energiaigénye kwh/m2 /a 8. E fagy a fagyvédelmi fűtés éves villamos energiaigénye kwh/a 9. E FSz a keringtetés fajlagos éves energiaigénye kwh/m2 /a 10. E FT a tárolás éves segédenergia igénye kwh/m2 /a 11. E HMV a melegvízellátás fajlagos éves primer energiaigénye kwh/m2 /a 12. E hű a gépi hűtés fajlagos éves primer energia igénye kwh/m2 /a 13. E K a melegvíztermelés éves segédenergia igénye kwh/m2 /a 14. E LT a légtechnikai rendszer fajlagos éves primer energiaigénye kwh/m2 /a 15. E P az összesített energetikai jellemző (éves) kwh/m2 /a 16. E VENT a légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok éves villamos energiaigénye kwh/a 17. E LT,s a légtechnikai rendszer éves villamos segédenergia igénye kwh/a 18. E vil a beépített világítás fajlagos éves primer energia igénye kwh/m2 /a 19. E vil,n a beépített világítás fajlagos éves nettó villamos energia igénye kwh/m2 /a 20. H az éves fűtési hőfokhíd ezredrésze hk/a 21. I 2 b a napsugárzás intenzitása egyensúlyi hőmérséklet számításához W/m 22. I 2 nyár a napsugárzás intenzitása a nyári túlmelegedés kockázatának számításához W/m 23. M hőtároló tömeg kg 24. Q F éves nettó fűtési energiaigény kwh/a 25. Q hű a gépi hűtés éves nettó energiaigénye kwh/a 26. Q LT,n a légtechnikai rendszer éves nettó hőigénye kwh/a 27. Q LT,v a levegő elosztás éves hővesztesége kwh/a
28. Q sd a direkt sugárzási hőnyereség vagy hőterhelés W 29. Q sid az indirekt sugárzási hőnyereség W 30. Q 2 TOT a hagyományos fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam W/m 31. U hőátbocsátási tényező. Üvegezett szerkezetek esetében tartalmazhatja a társított szerkezetek (redőny, stb.) hatását is, ekkor a társított szerkezet nyitott és csukott helyzetére vonatkozó hőátbocsátási tényezők számtani átlaga vehetőw/m 2 K figyelembe. 32. U m az átlagos hőátbocsátási tényező W/m2 K 33. U R hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált ( eredő ) hőátbocsátási tényező W/m2 K 34. U kör körkeresztmetszetű légcsatorna hosszegységre vonatkozó hőátbocsátási tényezője W/mK 35. U nsz négyszög keresztmetszetű légcsatorna hőátbocsátási tényezője W/m2 K 36. V a fűtött térfogat, belméretek szerint számolva m 3 37. V LT a levegő térfogatárama m3 /h 38. Z a,lt a légtechnikai rendszer egész évi működési idejének ezredrésze h/1000a 39. Z LT a légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben h/1000a 40. Z F a fűtési idény hosszának ezredrésze h/1000a 41. a és b a négyszög keresztmetszetű légcsatorna belső élméretei m 42. d rétegvastagság m 43. e primer energia átalakítási tényező 44. e f a fűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője 45. e HMV a melegvízkészítésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője 46. e hű a gépi hűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője 47. e LT a légtechnikai rendszer hőforrása által használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője; 48. e v a villamos energia primer energia átalakítási tényezője 49. e vil a világításra használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője 50. f LT,sz a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlanságából származó veszteség 51. f v a légcsatorna veszteségtényezője 52. g az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége 53. az üvegezés és a zárt társított szerkezet együttesének összesített sugárzásátbocsátó
g nyár képessége. 54. l csatlakozási élek hossza vagy kerület m 55. l v a légcsatorna hossza m 56. m fajlagos hőtároló tömeg kg/m 2 57. n légcsereszám (átlagos) 1/h 58. n LT légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében 1/h 59. n inf légcsereszám a légtecnikai rendszer üzemszünete alatt 1/h 60. n hű hűtési napok száma 1/a 61. n nyár légcsereszám nyáron 1/h 62. q fajlagos hőveszteségtényező W/m 3 K 63. q 2 b a belső hőterhelés fajlagos értéke W/m 64. q f a fűtés fajlagos éves nettó hőenergia igénye kwh/m2 /a 65. q a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti fajlagos éves 2 f,h /a kwh/m veszteségek 66. q f,t a hőtárolás fajlagos éves vesztesége kwh/m2 /a 67. q f,v az elosztóvezeték fajlagos éves vesztesége kwh/m2 /a 68. q HMV a melegvíz készítés nettó éves energiaigénye kwh/m2 /a 69. q HMV,v a melegvíz elosztás fajlagos éves vesztesége kwh/m2 /a 70. q HMV,t a melegvíz tárolás fajlagos éves vesztesége kwh/m2 /a 71. q k,v éves segédenergia igény kwh/m2 /a 72. q m fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke W/m3 K 73. t hőmérséklet C 74. t bef a befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben C 75. t e a külső hőmérséklet C 76. t e a külső hőmérséklet napi átlagértéke C 77. t i a belső hőmérséklet C 78. t i,átl a légcsatorna körüli átlagos környezeti hőmérséklet C
79. t l,köz a légcsatornában áramló levegő közepes hőmérséklete C 80. t x a szomszédos tér hőmérséklete C 81. w lev a levegő áramlási sebessége légcsatornában m/s 82. Δp LT a rendszer áramlási ellenállása Pa 83. Δt b egyensúlyi hőmérsékletkülönbség K 84. Δt a belső és külső hőmérséklet napi középértékeinek különbsége nyári feltételek bnyár K között 85. α k a hőtermelő által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) 86. α h a hűtőgép által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) 87. ε hasznosítási tényező 88. η r a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka 89. η vent a ventilátor összhatásfoka 90. ρ sűrűség kg/m 3 91. σ a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező 92. υ a szabályozás hatását kifejező korrekciós tényező 93. χ a hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező 94. ψ vonalmenti hőátbocsátási tényező az élek vagy a kerület hosszegységére W/m K vonatkozóan II. Állandó értékek 0,35 72 4,4 szellőzési hőveszteség számításánál: a levegő sűrűségének, fajhőjének és a mértékegység átváltásához szükséges tényezőknek a szorzata hőfogyasztás számításánál: az órafokban kifejezett konvencionális (12 C határhőmérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hőmérséklet-különbséghez tartozó) hőfokhíd értékének ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) hőfogyasztás számításánál: a konvencionális (12 C határhőmérséklethez, azaz 8 K egyensúlyi hőmérsékletkülönbséghez tartozó) fűtési idény órában mért hosszának ezredrésze (a W/kW átszámítás miatt) 4 külső hőmérséklet átlaga a fűtési idényben III. Tervezési adatok I. Éghajlati adatok 1. Az éves fűtési hőszükséglet számítása során a hőfokhidat és a fűtési idény hosszát az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség függvényében az alábbi értékekkel kell figyelembe venni: I.1. táblázat: Hőfokhíd és fűtési idény hossza 20 C belső hőmérséklet esetén az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség függvényében Egyensúlyi hőmérséklet-különbség [K] Hőfokhíd [hk] Idény hossza [h] 8,0 72000 4400
9,0 70325 4215 10,0 68400 4022 11,0 66124 3804 12,0 63405 3562 13,0 60010 3295 14,0 55938 3003 15,0 51191 2687 16,0 45766 2346 17,0 39666 1980 18,0 32889 1590 19,0 25436 1175 Egyensúlyi hőmérsékletkülönbség (K) 1. ábra: Hőfokhíd és fűtési idény hossza 20 C belső hőmérséklet esetén az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség függvényében Az épület átlaghőmérsékletét az egyes helyiségek hőmérsékletének a helyiségtérfogattal súlyozott átlagaként kell meghatározni: Ezt nevezzük a helyiséghőmérséklet meghatározás szempontjából részletes eljárásnak. Amennyiben az épületet nem helyiségenként feldolgozva a lakóépület, iroda és oktatási épületek esetén egyaránt +20 C átlagos helyiséghőmérséklettel kell számolni. Ezt nevezzük a helyiséghőmérséklet meghatározás szempontjából egyszerűsített eljárásnak. A fűtetlen terek hőmérsékletét a számítás készítésekor érvényes funkció szerint kell felvenni. A téli egyensúlyi hőmérsékletkülönbséget a 2. melléklet (IV.2.) szerint kell meghatározni. Az épülethez tartozó fűtési határhőmérséklet az átlagos belső hőmérséklet és az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség különbsége: (I.1.a.)
(I.1.b) A fűtési idény hossza és a hőfokhíd értéke az átlagos belső hőmérséklet és a fűtési határhőmérséklet segítségével az I.2. táblázat segítségével számítható: I.2. táblázat: Az átlagos belső hőmérséklet és a fűtési határhőmérséklet Napi középhőmérséklet t köz -nél alacsonyabb tköz átlaghőmérsékletű órák száma H 20 C h hk/a -19 0,9 30,9-18 1,7 61,0-17 3,3 120,5-16 4,9 178,4-15 5,7 206,1-14 5,7 206,1-13 8,9 312,2-12 16,1 542,6-11 25,7 840,2-10 35,3 1128,2-9 52,1 1615,4-8 84,0 2509,2-7 135,9 3908,9-6 173,3 4882,3-5 230,9 6322,3-4 317,3 8395,9-3 415,7 10659,1-2 551,3 13642,3-1 706,1 16893,1 0 929,3 21357,1 1 1178,9 26099,5 2 1486,1 31629,1 3 1831,7 37504,3 4 2174,9 42995,5 5 2496,5 47819,5 6 2822,9 52389,1 7 3158,9 56757,1
8 3451,7 60270,7 9 3756,5 63623,5 10 4073,3 66791,5 11 4361,3 69383,5 12 4615,7 71418,7 13 4886,9 73317,1 14 5147,3 74879,5 15 5452,1 76403,5 16 5759,3 77632,3 17 6104,9 78669,1 18 6450,5 79360,3 19 6810,5 79720,3 20 7154,9 79720,3 21 7502,9 79372,3 22 7829,3 78719,5 23 8135,3 77801,5 24 8375,3 76841,5 25 8545,7 75989,5 26 8632,1 75471,1 27 8679,6 75138,5 28 8720,7 74810,1 29 8732,7 74702,1 30 8738,2 74646,9 31 8739,8 74629,2 A fűtési idény hossza (Z F ) a táblázatból olvasható ki, megegyezik a fűtési határhőmérséklet mint napi átlaghőmérséklethez tartozó, az adott értéknél kisebb hőmérsékletű órák számával. A táblázatban 20 C átlaghőmérsékletű épületre készült. Ettől eltérő belső hőmérséklet esetén a fűtési hőfokhíd értéke az alábbi összefüggéssel számítható: Amennyiben a fűtési határhőmérséklet nem kerek érték, akkor a táblázat szomszédos értékeinek felhasználásával interpolálni kell. Az épületszerkezetek téli hőtechnikai méretezéséhez jogszabályban előírt vagy a tervezési programban meghatározott értékeket kell alkalmazni. Egyéb előírás hiányában a belső hőmérséklet és relatív légnedvesség értékeket az MSZ 24140 számú szabvány M1:8 fejezet 11. táblázata alapján lehet felvenni. 2. A napsugárzásra vonatkozó tervezési adatok I.3. táblázat: A napsugárzásra vonatkozó tervezési adatok (I.1.c) A számítás célja Tájolás É D K-N
Sugárzási energiahozam a fűtési idényre fajlagos hőveszteségtényező számításához Q TOT [kwh/m 2 /a] 100 400 200 Átlagintenzitás egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számításához I b [W/m 2 ] 27 96 50 Átlagintenzitás nyári túlmelegedés kockázatának számításához I nyár [W/m 2 ] 85 150 150 1. Az ÉK-ÉNY szektorban az északi tájolás adatai mérvadók. 3. A külső hőmérséklet gyakorisági adatai a nyári félévre A külső napi középhőmérsékletek eloszlása a nyári félévben: n hű azon napoknak a száma, amelyek napi középhőmérséklete az adott értéknél magasabb. I.4. táblázat: A nyári félévben a középhőmérsékletek eloszlása t e,közepes C 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 n hű 110 95 80 66 52 38 25 15 8 5 3 1 II. Légcsereszám tervezési adatok a nyári túlmelegedés kockázatának megítéléséhez II.1. táblázat: Légcsereszám tervezési adatok a nyári túlmelegedés kockázatának megítéléséhez természetes szellőztetés esetén A légcsereszám tervezési értékei nyáron, természetes szellőztetéssel Nyitható nyílások egy homlokzaton több homlokzaton Éjszakai szellőztetés nem lehetséges 3 6 lehetséges 5 9 Éjszakai szellőztetés esetében a nagyobb érték az alacsonyabb hőmérsékletű külső levegő kedvező előhűtő hatását fejezi ki. III. Vonalmenti hőátbocsátási tényező tájékoztató adatok talajjal érintkező szerkezetek hőveszteségének számításához III.1. táblázat: A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői a kerület hosszegységére vonatkoztatva A padlószint és a talajszint közötti