Duna-stratégia Projektjavaslat A Pilis-Dunakanyar Kistérség fejlesztési projektelemei 1
TARTALMI FELÉPÍTÉS 1. Bevezetés: A Pilis-Dunakanyar Kistérség szerepe a Duna régióban 2. A Pilis-Dunakanyar kistérség jövőképe és fejlesztési célrendszere Jövőkép: Fejlesztési célok: Átfogó hosszú távú cél városi szinten: Középtávú, tematikus, fejlesztési célok városi szinten: A város középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a következők: 3. A Pilis-Dunakanyar Kistérség projektjeinek kapcsolódási pontjai a magyar Duna-térség jövőképéhez és stratégiai célrendszeréhez I. A Dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően: II. Fenntartható gazdaságfejlesztés II.A. Duna térségi közlekedés javítása: II.A/1. Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és eszközpark biztosítása II.A/2. Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása: II.B. Turizmus fenntartható fejlesztése II.B/1. Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése: 2
II.B/2 A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculatépítése, és programcsomagok kidolgozása: 1. Város rehabilitáció: 2. Műemlék jellegű feladatok: 3. Természet- és tájvédelem, Ökoturizmus 4. Turisztikai Fogadóközpont kialakítása 5. Sportfejlesztés II.B Turizmus fenntartható fejlesztése prioritás indoklás III. Dunai identitás és együttműködés erősítése III.C. Oktatási és képzési együttműködés III.D Együttműködés és partnerség 4. A Pilis-Dunakanyar Kistérség településeinek projektigényei 4.1 Pomáz-Budakalász- Csobánka fejlesztési lehetőségei és igényei 4.2 Szentendre fejlesztési lehetőségei és igényei 4.3 Leányfalu fejlesztési lehetőségei és igényei 4.4 A sziget (Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Surány) fejlesztési lehetőségei és igényei 4.5 Dunabogdány fejlesztési lehetőségei és igényei 4.6 Visegrád fejlesztési lehetőségei és igényei 3
1. Bevezetés a Pilis-Dunakanyar Kistérség szerepe a Duna régióban A Dunakanyar elsőszámú turisztikai célpontjaként és egyes településeivel (pl. Visegrád, Esztergom) kulturálisközpontként kíván részt venni az Európai Unió Duna projektjében. A Dunakanyar a Közép-Dunavidéki régió egyik nemzetközi ismeretségű kulturális, természeti és turisztikai kisrégiója. Beletarozik Szentendrétől, a művészetek városától Visegrádon át a szentendrei sziget természeti értékekig számos vonzerő. A Dunakanyar legtöbb természeti értéke a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. A Pilis-Dunakanyar Kistérséghez a következő településeket/városokat soroljuk: Budakalász Pomáz Csobánka Szentendre Leányfalu Sziget (Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Horány, Surány, Szigetmonostor) Dunabogdány Visegrád Pilisszentlászló Pilisszentkereszt A nagyobb települések és városok mellett kiemelkedő fontossága van a sziget természeti vonzerejének. A sziget területe kiválóan alkalmas lenne az ökoturizmusbiogazdálkodás és lovas turizmus kialakítására, fejlesztésére. Ez a fejlesztési irány a turizmus kiépítése mellett a természeti értékek megóvását is szorgalmazná. 4
2. A Szentendrei Kistérség jövőképe és fejlesztési célrendszere Jövőkép: A térség kiemelkedő történelmi, kulturális hagyományaira, épített örökségére, a hegységi területek és a Dunakanyar természeti és tájképi értékeire és az ezeket fenntartható módon kihasználó turisztikai fejlesztésekre támaszkodva, valamint a megerősödő helyi kis- és középvállalkozói szektorra építve megfelelő arányú foglalkoztatást biztosító, fiatalságát megtartó, vonzó életminőségű országos és nemzetközi szinten ismert és elismert terület. Fejlesztési célok: A kistérség előtt álló kihívások alapján kijelölhetők a települések társadalmi-gazdasági fejlesztésének stratégiai (hosszú és középtávú) céljai, a hozzájuk kapcsolódó, akár településrész-szinten értelmezhető rövid távú célok. Átfogó hosszú távú célok: Lakható, kényelmes, örökségével jól gazdálkodó a helyieknek érték- a külvilágnak mértékadó térség, a Dunakanyar kiépítése. Középtávú, tematikus, fejlesztési célok települési szinten Olyan társadalmi- gazdasági-környezeti feltételek teljesülése, amelyek egyenkénti teljesítésének összeadódásából és egymásra hatásaiból realizálható a középtávú átfogó cél remélt megvalósulása. A Kistérség egységes Stratégiájában hat olyan fontos előfeltételt találhatunk meg a települések tematikus céljaiként, amelyek teljesülése középtávon nézve valós lehetőségekként vehetőek számba és egyben a legfontosabbak is az átfogó célok elérése érdekében. 5
A Pilis-Dunakanyar Kistérség középtávú (7-8 évre szóló) tematikus céljai a következők: T1 Helyi társadalmi szolgáltatások fejlesztése T2 Strukturált városszerkezetek, a kor igényeit kielégítő városi infrastruktúrák kialakítása T3 Minőség-centrikus fejlesztések a turisztikai fogadókapacitások és attrakciók körében pl. ökoturizmus, egészségturizmus, kulturális turizmus kiépítése. T4 Települések és környezetük értékmegőrzése, tudatosítása T5 Eredményorientált helyi gazdasági környezet kialakítása T6 Helyi és térségi kapcsolati hálók megerősítése A Pilis-Dunakanyar Kistérség háromszintű fejlesztési célrendszere Lakható, kényelmes, örökségével jól gazdálkodó a helyieknek érték- a külvilágnak mértékadó terület, a Dunakanyar. Átfogó Cél T1 - A helyi társadalmi szolgáltatások fejlesztése T2 - Strukturált városszerkezet, a kor igényeit kielégítő városi infrastruktúra T3 - Minőségcentrikus fejlesztések a turisztikai fogadókapacitások és attrakciók körében T4 - Városok és környezetük értékmegőrzése, tudatosítása T5 - Eredményorientált helyi gazdasági környezet kialakítása T6 - Helyi és térségi kapcsolati hálók megerősítése Tematikus célok V1. Funkcionális több lábon állás megvalósítása V2. Valódi városközpont, élhető lakóterület, gondozott települési örökség V3. Termálturisztikai központi funkció, gazdasági súlyponti és sokrétű rekreációs terület kialakulása V4. Várkerttől a Fellegvárig: történelmi és természeti vonzerők felfűzése. Városrészi célok 6
3. A projektek kapcsolódási pontjai a magyar Duna-térség jövőképéhez és stratégiai célrendszeréhez A feladatok felsorolása a Cél-piramis szerint Jövőkép: A Dunai térség Európa érték-alapú és biztonságos térsége Átfogó cél: A Duna integráló szerepének erősítése fenntartható fejlesztéssel Horizontális szempont 1.: A Duna térség területi kohéziójának erősítése Stratégiai prioritások: 7
I. A Dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően: I.A. Természeti környezet értékeinek védelme: Bioszféra védelem (PP Rt. Projektje) Ökoturizmus kiépítése I. B. Energia ellátás biztonsága: Lokális megújuló energia (forgólapátos vízturbina) rendszerek létrehozása. I.C. Társadalmi, gazdasági biztonság javítása: Katasztrófa (vízkár elleni) védelem. Központi tűzoltóság és mentőállomás létrehozása a Dunakanyar lakosainak. (Tahitótfalu) I.D. Élelmiszerellátás biztonsága: Helyi piacok fejlesztése, a Szentendrei-sziget biogazdálkodásában való részvétel 8
II. Fenntartható gazdaságfejlesztés II.A. Duna térségi közlekedés javítása: II.A/1. Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és eszközpark biztosítása Hajóállomások közúti-vasúti kapcsolatának kialakítása, Személyszállító gyors hajópark kialakítása II.A/2. Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása: Dunai hidak építése: o Szob-Pilismarót között Autópálya építés: o Az M0 körgyűrű továbbépítése legalább a 10. sz fkl. útig A 11. sz. fkl. út MÁSZ fölé történő megemelése, átépítése: o Leányfalu- Tahitótfalu közötti szakaszon o Tahitótfalu-Dunabogdány közötti szakaszon o Visegrád-Dömös közötti szakaszon o Dömös község területén o Pilismarót előtti szakasz 1,5 km (töltésemelés, pályakorrekció, o Kisoroszi-Tahitótfalu közötti út átépítése (MÁSZ) Szigetmonostori kis-dunai híd megépítése (közúti vagy gyalogoskerékpáros) Kisoroszi-Visegrád gyalogos-kerékpáros híd építése Szentendrét tehermentesítő 2 x 1 sávos alagúton történő átvezetés a Dunakorzó területén, 9
Közlekedési csomópontok építése a 11. sz. fkl. úton: o Szentendrén a Pomázi út csatlakozásánál o Szentendrén a Dunakorzó leágazásánál o Szentendrén a Kálvária út leágazásnál o Szentendrén a Pilisszentlászlói- Skanzen kereszteződésben o Szentendrén a 2 x 2 sávos út végénél o Tahitótfalun a híd leágazásnál Közlekedési csomópontok átépítése Visegrádon o a 11. sz. fkl. út 40+580, o a 42+851 és o a 45+438 km szelvényekben Fellegvári Panoráma út felújítása Visegrádon (Rév utcai csomópont - Silvanus Hotel bekötőút) Mogyoró-hegyi Panoráma út felújítása Visegrádon (11-es főúti csomópont - Silvanus Hotel bekötőút) Duna menti kerékpárút hálózat építése Budapest-Esztergom között: o A meglévő szakaszok bővítése Budapest-Szentendre között o A hiányzó szakaszok megépítése A HÉV szentendrei végállomásának felszín alá süllyesztése II.B. Turizmus fenntartható fejlesztése II.B/1. Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése: 10
Duna menti kikötőhálózat fejlesztése: o A szentendrei, a leányfalui, a tahitótfalui, a dunabogdányi, a visegrádi, a nagymarosi, és a dömösi MAHART tulajdonú hajóállomások rekonstrukciója, bővítése, o Új kikötő építése Visegrádon (Rév állomás mellett) Jachtkikötő hálózat fejlesztése Szentendrén, Visegrádon Dunai csónakház hálózat kialakítása minden Duna parti településen, A visegrádi felső-öböl turisztikai hasznosítása, A nagymarosi vízlépcső területek rehabilitációs munkáinak befejezése Visegrádon (szabadidő-rekreációs területek kialakítása a Duna parton) Duna parti sétány kialakítása a Városkapu és a Delta között II.B/2 A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculatépítése, és programcsomagok kidolgozása: 6. Város rehabilitáció: Az egyes települések, városok közterületeinek, épületeinek szükséges fejlesztése. Ilyen jellegű beruházások a következők: Főtér rekonstrukció Hivatalok, Városháza felújítások Közterületek, parkolók kialakítása, felújítása Városközpontok szükséges rekonstrukciója 7. Műemléki jellegű feladatok: A kistérséghez tartozó települések, városok műemlékeinek felújítása, rekonstrukciója. Ilyen jellegű beruházások a következők: Hidak felújítása (Tahitótfalu, Esztergom) 11
Visegrádi vár és Királyi Palota felújítása Templomok felújítása Régészeti, építészeti emlékek bemutatása, kiállítása Pl. 8. Természet- és tájvédelem: 8.1 A Dunára néző hegyoldalak beépítés elleni védelme 8.2 Natura 2000 területek státusának megőrzése 8.3 Duna-Ipoly Nemzeti Park által megfogalmazott feladatok: Biodiverzitás megőrzése Erdővédelem Tájvédelem Vizes élőhelyek kialakítása 8.4 Bertényi Miklós Füvészkert 8.5 A sziget természeti értékeinek fokozott védelme, biogazdálkodás és ökoturizmus támogatása. 9. Turisztikai fogadóközpont kialakítása Turisztikai programkínálat bővítése Infrastruktúra fejlesztése. parkolók, utak stb. Rendezvényterületek kialakítása Tourinform irodák kihelyezése Szállás és vendéglátó létesítmények kialakítása, továbbfejlesztése. 10. Sportfejlesztés: 10.1 Sportolási feltételek bővítése (Focipályák, teniszpályák kibővítése) 10.2 Pomáz: Nemzeti Kézilabda Centrum 12
II.B Turizmus fenntartható fejlesztése prioritás indoklás Turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése Az infrastrukturális fejlesztések közül mind a közlekedés mind a helyi turisztikai létesítmények, terek fejlesztését kiemelten kezeljük. Szándékaink szerint a kistérség Dunával való kapcsolatát élőbbé, szervesebbé szeretnénk tenni. A Duna-térség több közlekedési eszközzel való megközelíthetősége és átjárhatósága, valamint a közlekedési csomópontok biztonsági szempontokat is előtérbe helyező fejlesztése elengedhetetlen. Ezért javasoljuk közútfejlesztések, kerékpárút-építések, gyalogoshíd-építés, és csomópontfejlesztések támogatását. Az infrastrukturális fejlesztési terveink közé tartoznak a kikötőfejlesztések, a sportcélú vízi turizmust is kiszolgáló fejlesztések, a turisztikai fogadóközpont funkciót betöltő információs és fogadócentrum építése parkolóhoz kapcsolódva. Fontos azonban a városok, települések kulturális, kereskedelmi és hivatalai funkcióit befogadó városközpontjainak fejlesztése is, amely hozzájárul a települések jellemző arculatának kialakításához.. Fejlesztési terveink között szerepelnek elengedhetetlen árvízvédelmi és városrehabilitációs fejlesztések, műemlékvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi fejlesztések. Kulturális örökség turisztikai fejlesztési tervei: 1. komplex turisztikai szolgáltatások kiépítése 2. a kulturális örökség egységes turisztikai termékké fejlesztése 3. a történelmi légkör zavartalan megőrzése 13
Aktív turizmus fejlesztési tervei: 1. Vizi turizmus: Sportcentrum bővítése, csónak- és jachtkikötő építése, vízisípálya építése 2. Természetjárás: Tanösvények, turistaútvonalak, valamint információs rendszer fejlesztése 3. Ökoturizmus: Erdei Művelődési Ház és Oktatócentrum fejlesztése, Mogyoróhegyi szabadidő és kiránduló központ fejlesztése, Tahitótfalun és a sziget teljes területén való kiépítése. 4. Téli sportok: sípályafejlesztés Visegrádon 5. Kerékpározás: Kerékpárutak fejlesztése 6. Lovaglás: lovarda fejlesztés, lovas turizmus kiépítése a szigeten 7. Termál- és gyógyturizmus: Lepencei Termálfürdő fejlesztése, Leányfalui strandfürdő további fejlesztése. III. Dunai identitás és együttműködés erősítése III.A Érték- és örökségvédelem Közös európai értékek (tolerancia, demokrácia, kisebbségvédelem) elterjesztése Közös (épített) öröksége megőrzése és tudatosítás o Lásd: kulturális örökségturisztikai fejlesztések o Kulturális program fejlesztések Társadalmi integráció elősegítése III.B Kulturális együttműködés Civil kapcsolatok erősítése o Pl. Helyi, térségi és V4 civil adminisztratív központ létrehozása Visegrádon 14
III.C. Oktatási és képzési együttműködés Oktatási-képzési programok és hálózatos együttműködések bővítése a Duna térségben o V4 oktatási és képzési programok o Helyi képzési programok Környezet-tudatosság javítása o Turizmusfejlesztéshez és beruházásokhoz kapcsolódó megújuló energetikai fejlesztések o Geotermális adottságok kihasználása a helyi fűtésrendszerben o Lakosság és turisták részére környezettudatosság társadalmasítása o Környezettudatos képzési program kialakítása a helyi iskolásoknak (együttműködve a Nemzeti Parkkal) o Turizmusfejlesztés fenntarthatóságának figyelembevétele III.D Együttműködés és partnerség Intézményi és önkormányzati együttműködés helyi, térségi, euroregionális és nemzetközi szinten o V4 központ és intézményrendszer létrehozása A térségi közös tervezés kiterjesztése o Dunakanyar 2025 fenntartatható stratégia készítés o Visegrád és térsége fejlesztési program participatív tervezési stratégia 15
4. A Pilis-Dunakanyar Kistérség településeinek projektigényei 4.1 Pomáz- Budakalász- Csobánka fejlesztési lehetőségei és igényei 1. Közlekedés Úthálózat: M0 folytatása várost elkerülő, tehermentesítő utak belső úthálózat felújítása Parkolók P+R parkolók kialakítása. Amennyiben több Budapesten dolgozó, egyetemre, iskolába járó ember venné igénybe a HÉV-t, jelentősen csökkenne az autók száma, így levegő- és zajszennyezés is. Városrehab parkolási koncepció Kerékpárút fejlesztések A 11-es út mentén lévő kerékpár útvonal további fejlesztése és teljes összekapcsolása Budapest-Esztergom között, leágazással Pomáz, Budakalász felé, valamint Budakalász fennhatósága alá tartozó tavak felé. Összekötő kerékpárút tavak és Szentendre között. Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes biztonságban sportolhatnak az egész Duna kanyar területén, és nem utolsó sorban számos közlekedési baleset bekövetkeztét előznénk meg vele. További kerékpárútvonal kiépítése Dobogókő irányába. 2. Hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása Szeméttelep rehabilitáció Fontos a régiók közötti együttműködés 16
3. Turisztikai célú fejlesztések Budakalászi tavak Vizi turizmus fellendítése, szabadidőközpont építése szolgáltatásbővítés, zöld területek kihasználása Revitalizáció ökoturizmus alapjainak kiépítése Városmarketing megerősítése, jobb kommunikáció, összefogás a térségben az egységes Dunakanyar image kialakítása érdekében internetes rendszerek, tájékoztatás Zöldsáv kialakítása a települések között 11-es főút és a Duna között védett terület Pomáz és Csobánka között védett terület 4. Városfejlesztés 4.1. Pomáz: belterületi vízelvezetés patak-rehabilitáció városközpont fejlesztése oktatás fejlesztése: több óvoda, iskola, bölcsőde kialakítása modern egészségügyi központ kialakítása háziorvosi ellátással kerékpárhálózat kiépítése a városon belül kereskedelem, vendéglátás felvirágoztatása ipari park fejlesztése inkubátorházak kialakítása induló vállalkozások segítése céljából régészeti emlékek bemutatása, feltárása Kézilabda Akadémia: Pomáz Szentendre közötti területen 4.2. Budakalász: oktatás fejlesztése: több óvoda, iskola, felsőoktatási intézmény kialakítása belterületi vízelvezetés kereskedelmi központ forgalmának enyhítése, szervezése szeméttelep rehabilitáció 4.3. Csobánka: Patak rendezése utak, M0 átmenő forgalom tervezése inkubátorházak kialakítása induló vállalkozások segítése céljából oktatás fejlesztése: közös óvoda, iskola kialakítása. 17
4.2 Szentendre fejlesztési lehetőségei, igényei 1. Közlekedés A Duna jobb partján a 11-es számú főút az egyetlen út, mely összeköti Budapestet a Dunakanyar történelmi városaival. Emiatt Szentendrén az átmenő forgalmon igen erős, mely folyamatos közlekedési dugókhoz, torlódásokhoz vezet. Munkanapokon reggel a befelé, munkaidő után a kifelé menő forgalom igen erős, míg a szebb hétvégi és ünnepnapokon ez pont fordítva van. Az elmúlt 10 évben sokan költöztek ki a városból. Budapest közelsége miatt Szentendre ideális lakóhely családoknak, valamint azoknak, akik nyugalmat keresnek a nagyváros forgataga után. A várost keresztbeszelő országos főút terheltsége a Megyeri-híd előtt is meghatározó volt, azonban az építmény átadása óta a 11-es úton áthaladó forgalom a többszörösére nőtt, mely a terület környezeti értékeire is negatív hatással van. Szentendrén ugyanis a levegőszennyezés és a zajszennyezés legfőbb forrása a közlekedés, a belvárosi járműforgalom pedig a műemlékek állapotát veszélyezteti. A megnövekedett forgalom hatására a zaj és rezgésszint a kibocsátott káros anyagok mennyisége is emelkedett. Nagyon fontos a 11-es számú főút tehermentesítése, így a: Szentendrét elkerülő út megépítése. A város ennek tervezését megkezdte és aktívan foglalkoznak a megvalósítás lehetőségeivel, finanszírozás megteremtésével. 18
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Program keretei belül pályázatot írt ki, melyen Szentendre Város Önkormányzata indul 2010-ben. Süllyesztett átmenő forgalom: az elképzelések szerint Szentendrén a Dunakorzó elejétől az egész forgalmat a föld alá süllyesztenék. HÉV vonalának teljes felújítása, hogy lehessen gyors járatokat is indítani Budapest felé. Amennyiben a gyors bejutás megoldott P+R parkolók, mélygarázsok kialakításával szintén csökkenteni lehetne a befelé menő forgalmat. Praktikussági és esztétikai szempontok miatt a HÉV állomás lesüllyesztése a bevásárló központ alá is előnyös volna a város fejlődése szempontjából. Parkolók Szentendrén a 11-es főút mellett három nagy parkoló is található, ahol a szezonban a nagyobb turista buszok is meg tudnak állni. Ezeknek a fejlesztése, bővítése szükséges. Valamint közlekedés pontban említett P+R parkolók kialakítása is nagy előre lépés volna a város fejlődése szempontjából. Amennyiben több Budapesten dolgozó, egyetemre, iskolába járó ember venné igénybe a HÉV-t, jelentősen csökkenne az autók száma, így levegő- és zajszennyezés is. Kerékpárút fejlesztések A 11-es út mentén lévő kerékpár útvonal további fejlesztése és teljes összekapcsolása Budapest-Esztergom között. A cél az, hogy a főút mellett, illetve a kijelölt nyomvonalon teljes mértékben összefüggő kerékpárútvonal alakuljon ki. Kritikus a Szentendre-Budapest közötti kerékpárút, mely nagyon rossz állapotban van, szinte használhatatlan, illetve a Leányfalu-Tahitótfalu szakasz teljesen hiányzik. Ezzel elérjük, hogy a kerékpározók teljes biztonságban sportolhatnak az egész Duna kanyar területén, és nem utolsó sorban számos közlekedési baleset bekövetkeztét előznénk meg vele. 19
2. Ár-és belvízvédelem Szentendre aktívan foglalkozik az árvízvédelmi kérdésekkel. Jelenleg pályázat keretein belül próbálja elképzeléseit megvalósítani. 3. Turisztikai célú fejlesztések Turisztikai szálláshelyek kialakítása, bővítése CASTRUM szálloda projekt A szentendrei római Castrum (Ulcisia Castra) területe Szentendre belvárosában fekszik, kiváló megközelíthetőséggel. A terület páratlannak mondható római kori régészeti emlékei nem kerültek teljes mértékben feltárásra, emellett a terület nem kapott funkcionális profilt az utóbbi években. Így létrejött egy jelenleg méltatlanul elhanyagolt, alulhasznosított, de páratlan elhelyezkedéssel bíró terület, melynek jövőjére vonatkozóan a terület meghatározó tulajdonosainak (Szentendre Város Önkormányzata, Pest Megyei Önkormányzat) nem volt egyeztetett, közeli megvalósítást ígérő koncepciója. A 2009-es év folyamán felvetődött egy négycsillagos, 200-220 szobás szálloda és 1000 fő befogadására alkalmas konferencia-központ létesítésének terve, mely a történelmi-régészeti értékek maximális figyelembevételével egy Magyarországon egyedülálló kialakítású, római hangulatú létesítményt (továbbiakban Ulcisia Castra Projekt) hozna létre. PAP SZIGET A terület Szentendre északi végén, Leányfalu felé található. A szigetet egyik oldalról a nagy Duna, másik oldalról egy holtág veszi körbe, így a megközelítése egy autós forgalomra is alkalmas fahídon lehetséges. A szigeten jelenleg egy szezonálisan működő strandfürdő, valamint egy kemping és néhány családi, üdülő ház helyezkedik el. A terület ártérben van, így minden évben az árvíz után rendbe kell rakni. Szentendre ezen része kiválóan hasznosítható volna, mint a város szabadidőpartja. Ehhez viszont jelentős fejlesztéseket kellene véghezvinni a szigeten. Revitalizáció, élő folyó Egyéb turisztikai fellendülést elősegítő projektek: Vizi turizmus fellendítése- kikötő kiépítése Szigetmonostor felé gyalogos híd kiépítés 20
Postás strand fejlesztése Nyilvános illemhelyek kihelyezése a város látogatottabb területein. Város határában lévő volt orosz laktanya rendbe tétele, turisztikai célú hasznosítása Városmarketing megerősítése, jobb kommunikáció, összefogás a térségben az egységes Dunakanyar image kialakítása érdekében internetes rendszerek, tájékoztatás 4. Városfejlesztés Szentendre, mint intermodiális központ: városi szolgáltató központ létrehozása városközpont fejlesztése oktatás fejlesztése: több bölcsőde, óvoda, iskola, felsőoktatási intézmény kialakítása modern egészségügyi központ kialakítása. A jelenlegi Szentendrei Egészségügyi Intézet pályázat keretein belül felújításra, bővítésre kerül. kereskedelem, vendéglátás felvirágoztatása nemzetközi konferenciaközpont kialakítása Lakóövezetek szükséges beruházásai: Pannónia telep: csatornázás, útépítések Püspökmajor lakótelep: a panelházak korszerűsítése energetikai szempontból, úthálózat felújítása Bükkös Patak melletti kertvárosi övezet: patakpart természeti értékeinek megóvása, az autók számára kijelölt átkelők felújítása, a mesterségesen kialakított patakmeder karbantartása Vasvári lakótelep: a lakótelepi tömbházak korszerűsítése, felújítása, utak karbantartása, Izbég hátsó része felé menő út aszfaltozása Izbég: sporttelep karbantartása, felújítása és hasznosítása, úthálózat karbantartása Pismány: úthálózat kialakítása, kiszélesítése, szükséges aszfaltozások, felszíni csapadékvíz elvezetése Pap-sziget: csatornázás, árvízvédelem Sportberuházások: Helyi sportlétesítmények fejlesztése szabadidősport fejlesztés o nagyméretű műfüves pálya o görkorcsolyapálya, BMX pálya kialakítás 21
o tenisz centrum o homokos strandröplabda, futball és kézilabda pálya o erdei tornapálya o streetball pálya kiépítése Izbégi és kőzúzói sporttelep felújítása, karbantartása Társadalom egészséges életmódra nevelése Diáksport rendezvények tárgyi feltételeinek megteremtése 5. Kultúra Műemlékvédelem jellegű beruházások Templomok védelme, felújítása Duna korzón és a városközpontban lévő házak homlokzatának felújítása Belváros felújítása A műemlékvédelem alatt álló épületek hasznosítása LIMES stratégia Limes=Római kori lelőhely. A rómaiaknak hat őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon, a 4. században. Szentendre (Ulcisia Casta) Aquincum és Brigetio között ez volt az első jelentős állomás. Fényjelzésnyi távolságra kiépített őrtornyok, komoly védelmi szerepet ellátó katonai tábor, valamint a polgári településmagot jelentő villák, az őket elkísérő kereskedőcsaládok és a rabszolgáik. Katonai tábor Kálnoky Gy., Gróf Péter Nemzetiségi kultúra hagyományteremtés Német, szerb, horvát, szlovák, roma nemzetiségi ház létrehozása Kulturális fesztiválok Nemzetiségi találkozók létrehozása, helyszínek kialakítása Oktatás - Felsőfokú képzés 22
4.3 Leányfalu fejlesztési lehetőségei, projektelemei 1. Közlekedés A többi Dunakanyarban elhelyezkedő településhez hasonlóan Leányfalut is a 11- es számú főút segítségével lehet megközelíteni. Ebből adódóan itt is a főút fejlesztésére, korszerűsítésére van szükség: zaj, rezgéscsökkentés forgalom biztonságának növelése (gyalogátkelők, parkolók stb.) Vizi közlekedés fejlesztése (kikötők, csónakházak) A sziget irányába menetrend szerint közlekedő rév korszerűsítése vagy a egy gyalogos híd megépítése. Parkolók A termálfürdőhöz kapcsolódóan szükséges plusz parkolóhelyeket kiépíteni, mert nyáron nagyon hamar elfogy minden hely és akkor főút mentén parkolnak le az autók. Az egyéb kereskedelmi létesítmények környékére is szükség van további parkolóhelyek kiépítésére (pl. stranddal szembe épülő kereskedelmi központhoz). Kerékpárutak Szentendre és Leányfalu között a Duna mentén már megépült a kerékpárút, de az elmúlt években történt árvizek több helyen megrongálták. Ezért ennek az útvonalnak a korszerűsítése szükséges. A Leányfalu és Tahitótfalu közötti szakasz még nincs teljesen megépítve, ezért e szakasznak a megépítése kiemelten fontos. 23
2. Turisztikai célú fejlesztések Leányfalun többféle turisztikai fejlesztést lehetne megvalósítani. A termálfürdő az elmúlt évtizedben folyamatos fejlesztésen esett át pl. téli nyitva tartás, fedett uszoda, szaunák, a meleg vizes medencék teljes átalakítása. További lehetséges fejlesztések: új szolgáltatások bevezetése strand kibővítése egyéb medencékkel teljesen új bejárat és öltözők kialakítása vendéglátó létesítmények kibővítése strandhoz tartozó kemping vagy panzió kialakítása Szállásférőhelyek bővítése, mivel jelenleg csak kisebb magánpanziók üzemelnek. Érdemes lenne egy kisebb wellness szálloda megvalósítása a strandfürdő közelében. A sport tekintetében is lehetne korszerűsíteni a focipályát, teniszpályákat. A szabadidős programkínálatot bővíteni lehetne: a Vöröskő hegyen túraútvonalak kiépítése, túrák szervezése, természetjárások kajak-kenu programok a Dunán egyéb vizi sportok strandröplabda/strandfoci 3. Intézményrendszer Leányfalu az elmúlt időszakban már tett néhány lépést az intézményrendszer fejlesztése érdekében. Európai Uniós támogatás keretében valósultak/valósulnak meg a következő fejlesztések: A KMOP-2007-4.6.1. Közép-Magyarországi Operatív Program Közoktatási Intézmények beruházásainak támogatása elnevezésű, KMOP-4-6-1/B-2-2008-0032 számú nyertes pályázat keretében a Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda akadálymentesítése, felújítása és bővítése megkezdődött. KMOP-2007-5.2.1/A -2008-0008 jelű Leányfalu Faluház korszerűsítés pályázat 87,8 millió Forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A projekt keretében a Faluház teljes egészében megújult, átalakult. 24
4. Városközpont kialakítása a strandfürdővel szembeni oldalon folyamatban van egy kisebb kereskedelmi központ megépítése. Ehhez kapcsolódóan a parkolás fog komolyabb problémákat okozni. Hosszabb távon bővíteni kell a vendéglátó és egyéb szabadidős létesítmények számát. 5. Műemlékvédelem jellegű beruházások Helytörténeti Múzeum 25
4.4 A sziget fejlesztési lehetőségei, projektelemei A szigeten lévő települések, mint Tahitótfalu, Kisoroszi, Surány, Horány, Pócsmegyer és Szigetmonostor összefogva a természeti adottságait egy együttes stratégiával szeretne részt venni a Duna Projekt fejlesztési stratégiában. A sziget együttes fejlesztését az ökoturizmusra, biogazdálkodásra és a lovas turizmusra kell alapozni, mivel a terület nagy része természetvédelmi terület, illetve számos hagyományőrző tevékenységet végeznek máig is a helyi lakosok. A zöld turizmus kiépítetésé nem csak a turisták számára lehet vonzó, hanem a környező lakosok számára is számos szabadidős programlehetőség tárulna fel. A projekt legfőbb prioritásai: lovas turizmus fellendítése, amelyet lovas tanyákkal, pihenőkkel kibővített útvonalakkal lehetne megvalósítani. a projekt nagyon fontos eleme az is, hogy a sziget teljes területén kerékpárútvonalak épüljenek fel, oly módon hogy a túraútvonalak összekössék a sziget településeit. Ez egyébként nem csak a turisták igényeit szolgálná, hiszen a helyi lakosság is szívesen veszik igénybe ezt a közlekedési eszközt. fontos szempont ezek mellett az is, e fejlesztéseket megfelelő számú szálláshely kapacitás egészítse ki annak érdekében, hogy a Dunakanyar meglátogatása ne csak egynapos programként jusson eszébe a turistáknak. Az ökoturizmusra alapozva, kiváló lenne egy panzióval ellátott öko-farm létrehozása a szigeten. 26
I. Tahitótfalu Közlekedés A 11-es számú főközlekedési út (amely végighalad az egész Dunakanyar területén) korszerűsítése. Ez kiemelt fejlesztési pont, mert a nyári szezonban rohamosan megindulnak a hétvégi házzal rendelkező utazók illetve a térségbe érkező turisták is. Ennek következtében hosszú sorok, dugók alakulnak ki és a Pilisszentlászlói hegyi úton nem létezik egyéb útvonal a főváros vagy Esztergom eléréséhez. Az előzőekből adódik, hogy a megnövekedett forgalom hatására a zaj és rezgésszint is emelkedett. A Váci rév megközelítéséhez keresztül kell haladni a falu központján, ezért a megnövekedett forgalom miatt nagy szükség van egyéb útvonal megépítésére, a faluközpont tehermentesítése céljából. Egyébföldes utcák burkolatának megépítése, mivel számos nyaraló épült át az utóbbi években lakóházzá, melyek megközelítése sokszor komoly problémákat jelent. Az erre irányuló lépések már megkezdődtek a Nemzeti Fejlesztési Terv Tahitótfalu földes utcáinak fejlesztése című KMOP - 2.1.1/B-09-2009-0027 pályázatának elindításával. Ez a pályázat a következő utcákat érinti: Visegrádi utca, Rózsa utca, Kertész utca, Kós Károly utca 27