Skanzen füzetek KI FIA, BORJA? A hagyományos családformáktól

SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA IV. Skanzen füzetek KI FIA, BORJA? A hagyományos családformáktól a fogadott rokonságig Szentendre 2011

Skanzen füzetek SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK IV. Ki fia, borja? A hagyományos családformáktól a fogadott rokonságig Szöveg: Kiss Kitti, Csesznák Éva Múzeumpedagógia: Kustánné Hegyi Füstös Ilona Sorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós Csesznák Éva Horváth Anita Lektorálta: Artim Krisztina Olvasószerkesztő: Barta Adrienn Fotó: Deim Péter, Kustánné Hegyi Füstös Ilona Rajz: Szakács Nikoletta Betű tipográfiák: Hegyi Füstös László ( ) 1990, átváltozó RAJZ-OK - Tipolexikon Skanzen Örökség Iskola TÁMOP 3.2.11/10-1/KMR/2010-0014 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fenntartója: ISBN: 978-615-5123-04-7 Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós főigazgató Grafika: Dogfish Stúdió Kft. Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft. Budapest Felelős vezető: Fülöp József

Kedves Pedagógus Kolléga! Vajon igaz-e az a mondás, amit gyerekkorunkban oly sokat hallottunk, mely szerint az iskola a második otthonunk? A pedagógus mennyiben tudja vagy mennyiben kénytelen pótolni a szülőt? Az osztálytársak, iskolatársak képesek-e és szükséges-e, hogy a családtagok, testvérek szerepét betöltsék? Mit jelent ma a gyerekeknek a család és az otthon fogalma? Az együtt eltöltött idő hoszsza vagy tartalmassága mélyíti el inkább a személyes és társas kapcsolatokat? Mi tartotta valaha össze a családokat, a faluközösségeket? Mi jelenti ma azt az erőt, ami miatt egymáshoz tartozóknak érezzük magunkat? Az elgondolkodtató kérdésekre ne próbáljunk egyedül választ találni, hiszen mindannyian másként éljük meg a családi otthonhoz való kötődést, a saját helyünket és szerepünket a szűkebb és tágabb közösségekben. E téma kibontakoztatására kiváló alkalom nyílik, amikor Ön a magyar paraszti kultúrában valaha hagyományosan működő családmodellekkel, a Skanzen adta lehetőségek között ismerteti meg tanítványait. Felkészítésükhöz és az otthoni visszacsatoláshoz is segítő jobbot nyújtunk elméleti és gyakorlati háttéranyagunkkal. A múzeumi foglalkozás során a gyerekek öntudatlanul is átélnek a magukétól eltérő élethelyzeteket, bepillantást nyernek más értékrendekbe. Az élménypedagógia hatásmechanizmusa szerint viszonyíthatják saját életük problémáit, örömeit elődeinkéihez. A tanulság és következmény egyénenként más ütemben fog csak a felszínre kerülni. Ezzel a 8-11. évfolyamos diákoknak szóló programcsomaggal lehetőséget kínálunk Önnek ahhoz, hogy a szárnyaikat próbálgató diákokban tudatosíthassa az eleinktől ránk hagyott, még bennük szunnyadó természetes értékrendet, a csonka családokban élő vagy éppen család nélkül felnövekvő gyerekeket pedig ráébreszsze arra, hogy érdemes családot alapítani. A családot és a nagyobb közösséget például az osztályközösséget pedig olyan biztos háttérnek és örömforrásnak tekinthessék, amely segít az önbecsülésük megerősödésében és mások megbecsülésében. A kiadvány felépítése Témacsoportok elméleti háttérismeretek I. Család, otthon, gyermek - A család fogalmának történeti változásai, az otthon, a család szerepe és fontossága az egyén életében. II. Rokonság- közös zsák - A rokonsági fokok, rokoni viszonyok, a hadas együttélés, a komaság, tágabb közösség, a faluközösség írott és íratlan szabályai. III. CSALÁDRÓL SZÓL A FÁMA - A nemzetség, nemesség, a rokonság számontartása, családnevek és ragadványnevek, családfa készítés. A feldolgozás munkaformái mindhárom témában 1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 2. Kutatómunka a múzeumban 3. Feldolgozás az iskolában, alkotás A feladatok megoldása a múzeum honlapjáról letölthető. Letölthető dokumentumok jegyzéke www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyagok/család JELMAGYARÁZAT Tudod-e? A megértés szempontjából lényegesnek tartott szövegrészek vagy érdekességek kiemelése. Te mit gondolsz? A mai viszonyokkal összevető, gondolatébresztő kérdések, állítások. Forráselemzés Korabeli leírások, személyes visszaemlékezések, statisztikai adatok feldolgozása. NÉZZ UTÁNA! Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka. Jegyzetelj! A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése. kupaktanács A múzeumi kiállításban látottak közös megbeszélése, vélemények ütköztetése. Adathalászat - keresés az interneten Keresés az interneten. Figyeld meg! A múzeum kiállításaiban szereplő ismeretanyag feldolgozása. 5

I. CSALÁD, OTTHON, GYERMEK KulcSfOgAlMAK: ház, OTThOn, KIScSAlÁd, PATRIARchÁlIS nagycsalád, gyermek, TÁRS, házasság, együttélés, MAgÁny TÁRSAS KAPcSOlATOK Kosárban. Nagyné Batári Zsuzsanna gyűjtése. (Márianosztrai Tájház) Az ember társas lény. Magánéletének sikerességét kiegyensúlyozott kapcsolati rendszere határozza meg minden életkorban. A különféle kultúrákban különböző elképzelések élnek arról, hogy kik tartoznak a családhoz. Sokféle együttélési forma létezik napjainkban is: kiscsalád, nagycsalád, házasság nélküli együttélés, egyszülős család, újraegyesült család, gyermektelen párok. Mindegyiknek a legfontosabb jellemzője, hogy tagjai összetartoznak. Mindenki olyan mértékig része egy családnak, egy élettársi vagy egy baráti kapcsolatnak, amilyen mértékű lelki energiát fektet be a közös célokba. A családalapítás az alkotási vágy egyik legszebb formája, mivel ez által az önzetlenség válik életünk tartalmává. Családban az ember nemcsak önmagáért, hanem másokért is él, abban leli örömét, ha másokat boldoggá tehet. A nagyobb közösségekhez való tartozás (pl. lakóhely szerint, érdeklődés szerint) által jutunk sikerélményhez, így tudunk kiteljesedni, hiszen embertársainktól kapjuk a visszajelzéseket. A harmonikus élet kialakítására való törekvés a társadalom minden tagjának elsődleges célja. A ház nem vagyon, csak nyugalom. - Az OTThOn Ott vagyok honn, ott az én világom írja Petőfi Sándor szülőföldjéről Az Alföld című versében. Az otthon szó értelme a legtöbb ember számára azt a helyet jelenti, ahová született, ahol gyerekként együtt élt a családjával, amihez életre szóló emlékek és érzelmek kötik. 6

A szülői ház vagy lakás, annak évtizedek alatt közösen kialakított berendezése, csak tárgyak sokaságát jelentené önmagában. Az ott megélt közös elképzelések, célok, küzdelmek, munkák, örömök, a mindennapok vagy éppen a nagy események (pl. gyerekszületés, halál) kovácsolják össze a családtagokat a legszorosabb közösséggé, családdá. A család legszűkebb hazája a háza, amit a sok-sok emberi tényező miatt otthonnak érzünk akkor is, ha egyszerű a berendezése. Meghatározóak az otthoni példák, emberi magatartások, a saját család alapításakor is. Ezektől a viszonyoktól függ, hogy valaki képes-e új családját a tágabb rokonság részeként kezelni vagy éppen elidegenedik tőle. KI, MIlyen családhoz TARTOzIK, OlyAnhOz IgAzOdIK. - A család fogalmának értelmezése A család a társadalom legkisebb egysége. Olyan emberek csoportja, akiket vérségi vagy házassági kapcsolat köt össze és a köztük lévő viszonyt a közösség, a társadalom elismeri. A magyar család szó az ószláv cseljad átvétele, eredeti jelentése háznép, cselédség. Családon általában két generáció, a szülők és a nem házas gyermekek együtt élő csoportját értjük, ezt kiscsaládnak is nevezik. A paraszti szóhasználatban családnak mondták az egygyermekes házaspárokat és a 28 30 tagot számláló, négy generációt is magába foglaló, együtt élő nagycsaládot is. A família latinból kölcsönzött szó, eredeti jelentése: rokonság, család, nemzetség. A mai nagycsalád szavunkon a sok gyermek és a szülők együttesét értjük. Szolnoki család az 1860-as években. Chryastel Ignác felvétele. (Damjanich János Múzeum) A család szó egykor a házasságban született gyermekeket is jelölte, például Szeged környékén: három családom van, egy gyerök és két lány. (A fiút gyakran gyereknek nevezték, míg a lányt csak lánynak.) A család SzeRePe A gyermek legfontosabb ismereteit és benyomásait családjában szerzi. A családnak többféle szerepe van az ember életében. Alapvető élettani szükségletei - evés, ivás, alvás - mellett a bensőséges kapcsolatok is fontosak. Személyiségének fejlődését a családi környezet, a valahová tartozás érzése biztosítja. Az erős érzelmi szálak, a támogató, őszinte kapcsolatok megóvják a családtagokat az élet egyéb feszültségeitől, érzelmi biztonságot adnak. Az idős, beteg családtagok ellátása emberi kötelességünk. A gondoskodásnak több haszna is van: egyrészt átvehetjük az idősek élettapasztalatát, bölcsességét, másrészt a szívből, önként nyújtott segítség a segítőt is gazdagítja, mert jó érzés magunkat jónak megélni. bebizonyosodott, hogy a segítségadás erősíti a segítő immunrendszerét, életerőt, lelkierőt ad. A család nevel, formálja személyiségünket: a családban tanuljuk meg az együttéléshez, beilleszkedéshez szükséges szabályokat, viselkedést. Az iskola és a barátok mellett nagyrészt a család határozza meg azt, hogy mit tartunk értéknek, mit gondolunk a világról, mi fontos és mi az, amit elítélünk. Önmagunk értékelésének, énképünknek, érzelmi egyensúlyunknak, tehetségünk kibontakozásának is a család az alapja. 7

Sok együttlétnek házasság a vége. - Együttélés régen és ma Az evolúcióban a legfőbb cél tulajdonságaink elterjesztése, génjeink továbbadása, vagyis a szaporodás. Az állatvilágban ritka, de például a madaraknál előfordul, hogy a szülők párban élnek és együtt gondozzák utódaikat (pl. fecske, gólya). Ez általában akkor fordul elő, ha az egyik szülő egyedül nem tudja biztosítani az utód életben maradását. A fejletlenül születő embergyermek gondozásához mindenképpen valamilyen segítő közösségre is szükség van. A mi kultúránkban általában ez az apából, az anyából és a gyermekekből álló kiscsalád. Más kultúrákban elfogadott a többnejűség, de előfordul többférjűség is. A közeli rokonok, testvérek házassága általában mindenhol tiltott volt, de előfordult testvérházasság például az ősi Egyiptom uralkodóinak családjában is. Ezt vérfertőzésnek nevezik, az ilyen kapcsolatból gyakran születnek testi vagy értelmi fogyatékos utódok. A 12 éveseket, amikor már nem jártak iskolába, önálló munkavégzésre alkalmasnak tekintették. A fiúk az állatok körül és a földeken, a lányok otthon a háztartásban végeztek komoly munkát. A 16 év felettiek már teljes értékű munkaerőnek számítottak. Ekkor már komoly udvarlót tartottak a lányok. Faluhelyen korán házasodtak az emberek. Amíg a fiú otthon volt, szigorú apai hatalom alatt állt. A legényt emberszámba se vették, amíg meg nem házasodott. A hajadon leányok még kiszolgáltatottabb helyzetben voltak. Felnőtt életük egyetlen céljának és értelmének a házasságot tartották. Szerencsétlenséget és szégyenletes dolgot jelentett vénlánynak maradni. Édesanyjuk serdülő koruktól fogva a házasságban betöltött áldozatos szerepükre nevelte őket. A házassághoz szülői beleegyezés kellett, szigorúan vették a szülők parancsát a párválasztást illetően, ezért ritkán kötöttek szerelemből házasságot. Ezt az életre szóló szövetséget esküvel pecsételték meg. Napjainkban átalakulóban van a család intézménye. Ma egyre idősebb korban és egyre kevesebben kötnek házasságot. Sok dolgozó, magát eltartani képes, anyagilag nem kiszolgáltatott nő az egyedülálló családi állapotot, a szingliséget választja, vagy kénytelen választani a sok munka, a saját karrier építése miatt. Nagyon gyakori a házasságkötés nélküli együttélés. Az élettársi kapcsolatban élők nagyobb mértékben meg akarják őrizni függetlenségüket, mint a házasságban élők. Ha az egyik szülő egyedül neveli gyermekét, egyszülős családról, családtöredékről, csonka családról beszélünk. Az egyre gyakrabban felszínre kerülő homoszexualitást jelenleg biológiai eredetűnek és nem betegségnek tartják a kutatók. A vallások általában elítélik, egyes mozgalmak viszont alapvető emberi jognak tartják. Vannak országok, ahol hivatalosan is elfogadják az ilyenfajta másságot és engedélyezik az azonos neműek házasságát is. Magyarlapádi fiatal pár Te mit gondolsz? A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évről évre drasztikusan csökken a házasságkötések száma Magyarországon, a fiatalok egyre idősebb korban (30 éves kor fölött) kezdik az önálló életet. Egyes elemzők aggasztónak tartják ezt a tendenciát. 8

Egy són, egy kenyéren - A nagycsalád Asztalos mester és családja. Jászság. Ismeretlen fényképész felvétele. (Néprajzi Múzeum) A nagycsalád a magyar nyelvterület hagyományőrző vidékein a 19. század végéig elszórva megmaradt, múltja több száz évre tekint vissza. A népnyelvben hadnak is mondták a nagycsaládot: a közös őstől származó férfiak együtt, egy házban, egy són, egy kenyéren éltek feleségeikkel, gyermekeikkel, unokáikkal. A munkát a család legidősebb férfitagja, a gazda irányította, aki egyedül uralkodott a közös vagyon, a szerszámok, a föld, az állatok felett. A családi vagyont gyarapíthatta, vagy ha elitta, nem vonhatták felelősségre. A családtagokat megüthette, esetleg elzavarhatta a háztól. A család minden tagjától elvárták a szolidaritást, az összetartást. A család tagjainak betyár becsületből is ki kellett állniuk egymásért még az igazság ellenére is, és viselniük kellett mások vétkének következményeit. Ez komoly áldozatvállalást követelt. A gazdasszony, rendszerint a gazda felesége, felügyelete alá tartozott az éléskamra, de beleszólása semmibe sem lehetett. A nagycsaládba bekerült asszonyok a közös vagyonból nem részesültek, még annyira sem, hogy ruhát kaptak volna. Csak az ennivalóért dolgoztak, ezért igyekeztek ügyességüket latba vetve egyéb haszonnal járó, családon kívüli munkákhoz is hozzájutni. A fiúgyermekek munkaképes koruktól megkapták a családfőtől a ruhát, zsebpénzt, mint a család többi munkaképes férfi tagja. A leánygyermekek végig csak az anyjukra számíthattak, kelengyéjükről* is anyjuk gondoskodott. Te mit gondolsz? Jelentős szociológiai gondolkodók, pl. Émile Durkheim meggyőződése szerint a nőkhöz leginkább a családi szerep áll közel, amely a gyermekszülést, a nevelést, és a családalapítást jelenti. A demokratikus társadalmakban megszűnt a nők hátrányos megkülönböztetése, munkát vállalhatnak és így könnyebbé vált az életük. A családon belüli kapcsolatok tartalma is sokat változott. A szülőgyermek viszonyban az atyai hatalom jelentősen csökkent, az apa ma már nem teljhatalmú úr a családban. A nő helyzete is jelentősen megváltozott. Saját keresetével önállóbbá vált, családon belüli jogai megváltoztak, sokkal inkább egyenrangú fél, mint 100 éve volt. Női szerep a családban Az öröklés módja és az egy fedél alatt, egymás közelében élés kölcsönös érdekkapcsolatot alakított ki a generációk között. Így a családtagoknak nemcsak kötelességük, hanem érdekük is volt az öregekről való gondoskodás. Ma sok a magára maradt idős ember, akikről sem családjuk, sem az állam nem gondoskodik megfelelően. Gyakran találkozunk a családon belüli erőszakkal, amikor valamelyik családtag házastársát, gyermekét vagy idős rokonát fizikailag vagy lelkileg bántalmazza. Beszéljétek meg, mit jelent a szólás: A gyereknek HALLGASS a neve. Régen miért tartották igaznak? Ma is igaz ez? Keressetek példát az ellenkezőjére! Kelengye: A férjhez menő lány hozománya, ami elsősorban textíliákból (ruha, abrosz, díszpárna, ágytakaró, lepedő, szalmazsák, derékalj, törölköző, tarisznya, zsákok) állt, de tartozhattak hozzá cserépedények, ládák, bútorok is. A kelengye adása házasságkötéskor kötelező volt és nagy anyagi terhet jelentett a lányos háznál. 9

I.1. Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Egyetlen ág sem jobb a törzsnél. - hogyan magyarázod ezt a közmondást? 2. Hasonlítsd össze a fenti közmondást Vörösmarty Mihály Jóslat c. versének alábbi sorával: Legyen minden magyar utód különb ember, mint apja volt. 3. Keress mai példákat a fenti két nézet alátámasztására! A házasság vagyoni közösség is. Ha férjhez ment vagy megnősült valaki, szó szerint is házas lett. A házasságkötés előtti tájékozódásnak, ismerkedésnek különböző fokozatai voltak. Mondhatjuk úgy is, hogy nem ajtóstól rontottak a házba. Ifjú pár (Szabadtéri Néprajz Múzeum) 4. Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Az értelmezést követően válaszd ki, melyik szó a kakukktojás, aminek ma már csak a másodlagos jelentését használjuk! Pitvarol: Udvarol: Kertel: A pitvarol kifejezéshez segítséget találsz az alábbi linken: Gárdonyi Géza: Durbints sógor (2. fejezet) Heves Megyei Elektronikus Könyvtár http://193.224.44.190/gardonyi/durbints/pitvarol.htm 5. A család melyik tagját jelölte a fehércseléd vagy a vászoncseléd kifejezés? Húzd alá! apa anya leánygyerek fiúgyerek nagymama keresztanya nagyapa 6. Alkoss közmondásokat a szókapcsolatok helyes összekötésével! Megesik Ki milyen családhoz tartozik, Jobb a rokont távolról szeretni, Rokon, nem rokon, mint közelről gyűlölni. a legjobb családban is. le a cseresznyefáról! olyanhoz igazodik. 10

7. Te hogyan járulsz hozzá a család gazdasági működéséhez? Kinek, miben és hogyan tudsz segíteni? Anyának: Apának: Testvéremnek: Más családtagomnak: 8. Rangsorold az alábbi szükségleteket! Amit a legalapvetőbbnek tartasz, azt írd a piramis aljára, majd fölfelé haladva, az egyre kevésbé fontosakat! lakás megértés szeretet étel-ital együttlét beszélgetés ruhák autó 9. A teljes családból váratlanul csonka család válhat, ha valamelyik családtag kiválik, távozik ebből a közösségből! Gyűjts össze öt okot, ami miatt ez bekövetkezhet! 10. Mi a különbség a magány és az egyedüllét között? Röviden fejtsd ki a véleményed! 11

11. A biztonságtudat, a védettség, a szeretet, a segítségnyújtás hogyan érvényesül a Te életedben? Fogalmazd meg írásban a fenti kifejezéseket 4-5 mondatba foglalva! 12. Olvasd el a műből az alábbi részleteket és válaszolj a kérdésekre! Forrás: Illyés Gyula: Puszták népe (részletek) www.skanzen.hu/pedagógus vagyok/segédanyagok/család Miért lehetett nehéz együtt élni, egymáshoz alkalmazkodni a sok családnak? Te melyik családban éltél volna a legszívesebben? Miért? Milyen humoros megfogalmazást olvastál, ami a sokgyerekes családra utal? Mit gondolsz, a kőműves lánya miért nem állhatott szóba a cselédek gyerekeivel? Keress három olyan képzőművészeti alkotást, ahol a szent család -ot örökítette meg a művész! Melyik ünnepünkhöz kapcsolódik az ábrázolt jelenet? Írd mellé! 12 A szent család

I.2. Kutatómunka a múzeumban Perkupai lakóház a lakodalom Az esküvői szertartás utáni lakodalmakat általában a lányos háznál tartották. A lakodalmaknak megvolt a pontos menete, minden esemény, cselekedet szimbolikus jelentéssel bírt. A lakodalmakat általában télen (farsang idején) rendezték, s megelőzte a leánykérés és a kézfogó. A templomi kihirdetés után a vendégeket a vőfélyek hívták meg. Az ünnepség az ágyvitellel kezdődött, amikor a menyasszony holmiját, ágyát, ládáját, díszes ágyneműjét ünnepélyes menetben a vőlegény házához vitték. A menyasszony öltöztetése után a menyasszony kikérése következett, majd a lakodalmas menet a templomba vonult. Ezután, általában a menyasszonyos háznál, legalább másnapig tartott a lakoma. A menyasszonytánc után (éjfélkor) a menyasszonyt menyecskének öltöztették, haját felkontyolták, ettől kezdve asszonynak tekintették. Perkupai lakóház (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) 1. Mit jelent a hajadon kifejezés? 2. Magyarázd meg, miért mondják a mesékben, hogy Ásó, kapa, nagyharang válasszon el benneteket! - amikor összeesketik az ifjú párt? 3. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát! A háztartás vezetésében a rend, a gondosság tekintetében mit tanulhatott a lány az édesanyjától? 4. Melyik nagy edény megnevezése elé teszik jelzőként, hogy lakodalmas? 5. Milyen felirat olvasható a konyhai vetett ágyra terített vásznon? 6. Sorold fel miket kapott nászajándékba az ifjú pár! 7. Kést, kanált hozzanak, hogy éhen ne haljanak! Mire utal ez a felszólítás a lakodalmi hívogatáskor? Lakodalmi asztal a perkupai lakóházban 13

Bodrogközi uradalmi cselédház - együttélés Az uradalmi* cselédházban négy szobában több mint 100 évet tekinthetünk át négy időszakban. 1900 körül általában nagyon szűkösek voltak ezek a lakások, egy 4x4 méteres szobában két család, akár 20 ember is élt, a szabadkéményes konyhát pedig közösen használták az asszonyok. 1939-ben már csak egy család élt egy szobában, de a hely szűkét még toliággyal kellett enyhíteni. A villany és a víz bevezetése még váratott magára. A cseléd és család szavaink kezdetben szorosan összefüggtek, szinte ugyanazt jelentették, ma már azonban új tartalmat hordoznak. A 19. században már azt nevezték cselédnek, aki munkaerejét eladta, vagyis bérmunkás, szolga volt. A cselédek dolgozhattak gazdagabb emberek háztartásában (házi cseléd), birtokos parasztoknál (gazda cseléd) és uradalmakban (uradalmi vagy gazdasági cselédek). Magyarországon 1925-ben, kevesebb mint 100 éve, családtagjaikkal együtt még egymillió ember dolgozott cselédként, vagyis földet művelt vagy állatokat gondozott mások birtokán. Ez azt jelentette, hogy népes családjukkal (nagycsalád) együtt cselédházakban éltek, és fizetésük éppen csak a megélhetésükre volt elég. Saját lakással és földdel nem rendelkeztek. Cselédek. Lápló tanya. Újszászy Kálmán felvétele, 1935. (Sárospataki Református Kollégium Adattára) Cselédként már serdülő, 12 éves gyerekek is dolgoztak, és ha annyit végeztek is el, mint egy felnőtt, csak fele anynyi bért kaptak. 1. Mi a közös a négy időpont szerint berendezett szobában? Egészítsd ki a mondatot a valóságnak megfelelően! Mindegyikben található: Egyikben sincs: 2. Hol találsz olyan tárgyakat, amelyek utalnak arra, hogy ott gyerekek is éltek? Melyek ezek a tárgyak? Egészítsd ki a mondatokat! Az 19 -as szobában az ágy mellett áll egy Az 19 -as lakórészben a nappali szobában a szekrény polcán látható egy, a gyerekszobában áll egy, a falon lévő polcon sorakoznak. Életkörülmények 3. Hasonlítsd össze a 2003-as konyhát és a többi helyiséget, a víztárolás, és vízhasználat tárgyait illetőleg! A 2003-as lakrészben -ból folyt a víz, és -ben mostak. Az 1930-as szoba lakói Az 1900-as szoba lakói -ban mosakodtak. -ban tárolták a vizet a vizes-padon. Uradalom: 1 000 kataszteri hold feletti földbirtok (1 kataszteri hold = 5 754 négyzetméter) 14

I.3. Feldolgozás az iskolában Barátok Házépítés a Skanzenben Fotódokumentáció Keressetek fotókat otthonotokról és környékéről, majd készítsetek közösen montázst belőlük! Pillanatnyi Készítsetek egyperces felvételeket a mobiltelefonotokkal valamelyik közös családi esemény vidám pillanatáról, majd mutassátok be egymásnak! Apja fia Írjatok egy jelenetet arról, amikor kiderül, hogy a gyerek természete valamelyik szülőjéhez hasonlít? Életkép Idézzétek fel Arany János: Családi kör c. versét, majd rövid megbeszélés és felkészülés után kisebb csoportokban jelenítsetek meg egy-egy választott életképet a versből! Vízió Írjatok fogalmazást arról, hogyan képzelitek el jövendő családi életeteket 20 év múlva! Házalkotó Tervezzetek közösen egy olyan házat vagy lakást, ahol több generáció is együtt élhet! A Skanzen honlapjáról letölthető szemelvények, dokumentumok, segédanyagok jegyzéke www.skanzen.hu/pedagógusvagyok/segédanyagok/család A feladatok megoldása Vörösmarty Mihály: Jóslat Gárdonyi Géza: Durbints sógor Cselédház tárgykereső feladatlap Illyés Gyula: Puszták népe (részletek) Meséld el, Nagyi! Segédlet családtörténeti gyűjtéshez Ajánlott honlapok Nagycsaládosok Országos Egyesülete: www.noe.hu 15

II. ROKONSÁG KÖZÖS ZSÁK Kulcsfogalmak: rokoni viszonyok, testvér, had, koma, faluközösség, segítség, jótékonyság, tolerancia Közösségbe születünk Az ember születésekor (jó esetben) azonnal egy közösség, a család részévé válik, és ahogyan növekszünk, úgy tágul kapcsolataink köre. A család és a rokonság ismerős, természetes közege után az óvoda, az iskola mesterséges közösségében tapasztaljuk meg az emberi kapcsolatok eltérő formáit. Más viszony fűz a családtagjainkhoz, a rokonainkhoz, a tanítóhoz, a barátainkhoz, az osztály tagjaihoz vagy a szomszédokhoz bennünket. A csoportok tagjait tehát kapcsolatok lánca köti össze, így formálódik az egyénekből társadalom. A hagyományos nagycsaládban szokás volt a családba fogadás, amikor a törvényesen született fiúgyermeket az apa rokonai elismerték családtagnak. A születés után a bába letette a földre vagy a küszöbre a csecsemőt, ahonnan az apa felkapta, esetleg megcsókolta, rövid időre betakarta vászongatyájába, az istállóba vitte, vagy a lovára ültette. Az is előfordult, hogy az újszülött orrát gyengéden meghúzta valamelyik rokon asszony vagy az apa, miközben mondta: hasonlíts apádra. A paszita (komatál) átadása a gyermekágyas asszonynak. Gönyei Ébner Sándor felvétele, 1932. (Néprajzi Múzeum) Rokonnak nevezzük azokat az embereket, akik egy családba tartoznak. Különböző rokonsági típusokat különböztethetünk meg: A vérrokonságba nem csak a vér szerinti rokonok (apja, anyja, fia, lánya), hanem az örökbefogadás útján bekerültek is beleszámítanak. Testvér szavunk a testvérré fogadás egyik formájából ered. Azok között jött létre, akik egymás vérének összeöntése és kölcsönös ivása vagy ízlelése alapján megfogadták, hogy testvéreknek tekintik egymást. Ez a szokás szinte az egész világon létezett, és kölcsönös segítségnyújtást, véd- és dacszövetséget jelentett. Házassági rokonságról van szó, amikor az ifjú pár rokonságának tagjai akaratuktól függetlenül kerülnek rokoni kapcsolatba (sógora, sógornője, anyósa, apósa). Fogadott rokonságról beszélünk, ha nem vérrokon személyek (pl. barátok) szabad elhatározásukból egymást rokonná fogadják, és azt valamilyen cselekedettel megerősítik, az egész közösség tudomására hozzák, és a kapcsolat következményeit életük végéig viselik. (pl. komája, mátkája, keresztanyja, keresztapja) 16 Ha egy édesanya a sajátjával együtt más gyermekét is táplálja anyatejével, a gyerekek tejtestvérek lesznek. Ez akkor fordulhat elő, ha a másik gyerek édesanyjának kevés a teje, netán beteg vagy elhalálozott. Ha ez az asszony nem családbéli, ettől kezdve őt is rokonnak számítják, és gyermekét tejtestvérnek nevezik. (A Magyarság Néprajza IV.- Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 221.o.)

Az vagyok, ami a falu. - A faluközösség működése A falusi közösségekben az emberek meghatározott rendszer szerint éltek. A családok falusi társadalomban elfoglalt helyét döntően befolyásolta vagyonuk, birtokuk nagysága, az elődöktől megörökölt tiszteletreméltóság és a családfők tekintélye. A családtagok viselkedését nemük (nőiesség, férfiasság) és koruk (idősebb, fiatalabb) határozta meg. Jogaikat és kötelességeiket a faluközösség erkölcsi normái* szabályozták, aminek alapját a munka, a takarékosság és a mértékletesség képezte. Az önellátó gazdálkodásban nem ismerték a pazarlást, és felesleget sem halmoztak fel, ugyanakkor ez nem jelenthetett igénytelenséget vagy fukarságot. Az írott és íratlan szabályok mindenkire vonatkoztak. Aki ezeket megszegte, azt a közösség a szájára vette vagy kiközösítette. Az oskolában, ahol nem csak tanították, hanem nevelték is a gyerekeket, versbe szedve tanulták meg többek között a helyes magatartás szabályait. A tanító figyelemmel kísérte a gyerekek iskolán kívüli viselkedését is. A tiszteletlen, rendetlen vagy lusta gyerekeket megbüntette, nádpálcával megverte vagy kukoricára térdepeltette. Oskola gyerekekkel Tiszteld szüleidet, Becsüld az öreget Így várhatsz majd hosszú És boldog életet. (részlet Az arany ABC-ből) Öreg fának nagy az árnyéka idősek tisztelete A családon belül és kívül elvárt viselkedési forma volt a szülőtisztelet és a gyermeki engedelmesség. Az időseket becsületesen el kellett tartani, betegségben ápolni, majd tisztességgel eltemetni. A lopásnál is súlyosabban elítélték, ha az idős szülőt a fiai semmibe vették, hiszen a hagyományos szokásrend szerint minél idősebb volt valaki, annál többet dolgozott, annál több élettapasztalattal rendelkezett. A tiszteletet akkor is elvárta a falu, ha a szülő nem érdemelte ki (pl. elitta a család vagyonát). Te mit gondolsz? Szörnyűek ezek a mai fiatalok! Bezzeg az én időmben. mondogatják minden korban az idősebbek, ha nem értenek egyet a fiatalok viselkedésével. Segítséggel jár a tanács - Egymás segítése A segítség, az ajándékozás rokonok között is a viszonzáson alapult. Ha egy család bajba jutott, már nem mehetett a módosabb rokonhoz kölcsön kérni. A rászorultakon segíteni csak a család rovására tudtak volna, ezért a jótékonyság a hagyomány elve szerint, a különböző népszokásokhoz kapcsolódva épült be a falu lakóinak életébe. Az ünnepi jókívánságoknak adománygyűjtő szerepük is volt, például disznóöléskor a kéregetők egy nyársat dugtak be az ablakon jókívánságokkal, amire a ház gazdái hurkát, kolbászt aggattak. Én is fogtam fülit, farkát, adjanak egy darab hurkát! Erkölcsi normák: olyan értékek, amelyek a magatartást és a közösségi együttélést szabályozzák, amelyeket a társadalom fontosnak tart. 17

...KOMA KÜLDTE KOMÁNAK... A komaság választott baráti kapcsolat, a rokonság kiegészítője, ellensúlyozója, kapocs a társadalom egészéhez. A legénykoma, lánykoma általában azonos korú, azonos paraszti réteghez tartozó, közel lakó gyermekkori pajtás volt. A komák a legény-lánycsoporton belül összetartottak. A lányok egyformán öltöztek, hasonlóan viselkedtek. A legények verekedésnél védték egymást, együtt jártak udvarolni, apróbb bűneiket, csínyeiket együtt követték el. Mátkapár (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) Mezőkövesden ismeretes a legénykomaságnak olyan formája is, hogy egy gazdag legény szegény summás fiút választott komájának. A gazdag legény a mulatozások anyagi részét vállalta, míg a szegényebb testőrként segítette, védte. A mátraalji palócoknál a lányok komaságukat ünnepélyesen megpecsételték: a tavaszi egyházi ünnepek (Húsvét, Pünkösd) egyikén komatálat vittek vagy küldtek egymásnak. A koma mellett ezeken a területeken azonos értelemben használják a mátka szót, beszélnek mátkatálról, leánymátkáról is. A házasság gyakorlatilag megszakította a fiatalkori kapcsolatokat, egyedül a keresztszülő-választásnál nyílt mód a komaság folytatására. Vidékenként változóan az apa vagy az anya fiatalkori komáját hívták meg a gyermek keresztszülőjének, ezzel erősítették meg a régi barátságot. Ők lettek a keresztkomák. A keresztkomapár részt vett a templomi szertartáson, a komaasszony tartotta keresztvíz alá a gyermeket. A keresztszülők ettől fogva felelősek voltak a gyermek vallásos neveléséért. A komák egymást legjobb barátaiknak, szilárd támaszuknak tartották. Segítségül, akár erkölcsi, akár anyagi segítségről volt szó, elsősorban a komát hívták. Te mit gondolsz? Mi a keresztszülő feladata ma? Milyen a keresztszülőkkel való kapcsolata (ha van) a keresztgyerekeknek? Paszitavivés. Pécsudvard. Szoboszlayné felvétele, 1952. (Néprajzi Múzeum) Koldusbotra jutott - Jótékonyság, tolerancia A koldusok, fogyatékkal élők, idegenek kívül álltak a falu viszonzáson alapuló kapcsolatrendszerén, így velük szemben csakis a felebaráti szeretet, az elfogadás érvényesült. A szegényt is kell szeretned, nagy vétek volna megvetned! - hangzott az intelem. A katolikus egyház is ugyanezt kívánta erősíteni az iskolában: Szigorúan tiltatik a szegényeket, koldusokat, hibás egyéneket ingerelni, kigúnyolni. (Historia Domus 1850) Sok vidéken volt szokás, hogy Istenébe, azaz minden sütéskor a szegények számára úgynevezett kolduscipót sütöttek. Voltak olyan családok, ahol az új kenyérből addig nem ettek, amíg a koldusoknak nem adtak kolduscipót. Önzetlenül gyakorolták a vendégszeretetet is: Istené a szállás mondták a betérő vándornak. A környékről érkező vándorok, búcsújárók a csűrben, a szobákban lehintett zsúpon* aludtak (Monok, 1989). Zsúp: szalmaköteg. A learatott gabona cséplés után összekötözött szára, melyet tetőfedésre használtak. 18

II.1 Gyűjtőmunka a könyvtárban és otthon 1. Te mi alapján választod ki a barátaidat? Húzd alá! hasonló érdeklődési kör népszerűség öltözködés vonzó személyiség segítőkészség egyéb 2. Olyan jó rokonom, hogy barátom is lehetne. Gyűjts még szólásokat, közmondásokat a barátságról, rokonságról! 3. Hogyan értelmezhető ez az idézet? Akkor mondta azt is, hogy aki húszéves koráig nem volt szép, harmincig nem volt okos, negyvenig nem lett gazdag, abból már nem lesz soha semmi. Te hány éves vagy, pajtikám? (Móricz Zsigmond: Rokonok 20. fejezet; 206. oldal) 4. Hasonlítsd össze a két alábbi idézetet! Miben különbözik a két nézet egymástól? Szegény rokon: mindig távoli rokon. (Móra Ferenc) Mert kérem, nem az a rokon, akinek jól megy a dolga, hanem az, akinek rosszul megy. A gazdag rokonnal szemben én vagyok a rokon. Hogy is mondjam, a rokonság az csak lefelé terjed. Az olyan, mint egy háló: az ember belekerül ebbe a hálóba, s annak a köteleit a rokonság húzza. Meg akarják fogni a nagy halat. (Móricz Zsigmond Rokonok című regényéből (19. fejezet) vett részlet). Az emberi méltóság tisztelete minden közösség alapja. Ennek egyik kifejezése a köszönés, aminek számtalan formája létezik attól függően, hogy kivel, milyen napszakban, hol találkozunk, és milyen kapcsolatban vagyunk. 5. Gyűjts össze régi üdvözlés- és köszönésmódokat a saját környezetedből! Ki, kinek, hogyan köszön, és mit fejez ki? 19

6. Böngéssz az interneten karitatív (segítő) szervezetek honlapjain! Kiknek segítenek? Ha Te szeretnél segíteni, hogyan vállalhatsz például önkéntes munkát? Forrás: szmm.gov.hu; www.onkentes.lap.hu Többnyire azért követjük a társadalmi szabályokat és normákat, mert a szocializáció* során megszoktuk, hogy így viselkedünk. A legtöbb szabály nem is tűnik fel életünk során, mivel teljesen természetes számunkra. Minden kultúrában más és más az elfogadott szabály. 7. Ha az iskolában valamelyik iskolatársaddal vagy tanároddal konfliktusba kerülsz, kivel tudod megbeszélni a helyzetet? egyéb: baráttal/ barátnővel családtaggal pedagógussal lelkésszel pszichológussal 8. Határozd meg az alábbi kifejezéseket! Egyéniség Deviancia Sztereotípia Tolerancia 9. Milyen előítéletek befolyásolnak mások megítélésében? 10. Gyűjts példákat a buszon, a boltban, az utcán, az iskolában az intolerancia megnyilvánulásaira! Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat egy adott kultúrában. 20

11. Milyen közösségi összefogást tapasztaltál már az elfogadás jegyében? 12. Értelmezd az alábbi részletek mondanivalóját! Foglald össze a véleményed pár sorban!..az emberi lélek társas lélek, és az ember mindig más emberhez viszonyulva valamilyen. Az önmegvalósítás szó számomra mindig valamilyen perverziót jelentett. Az embernek sosem saját magát kell megvalósítania, hanem a környezetével, a másik emberrel, a fűszállal, a csillagos éggel kell rendeznie a kapcsolatát. A cél inkább a mimegvalósítás lenne. Lehet, hogy a társadalom nem ad teret az igazi egyéni kezdeményezéseknek. Az is igaz, hogy abban a fene nagy szabadságban, amit a városi lét ad az embereknek, fantasztikus, szélsőséges egyéniségek is teremnek. Kérdés persze, hogy ezeket a szélsőségeket még valódi egyéniségeknek nevezhetjük-e. (részletek Végh Attila Victor Andrással folytatott beszélgetéséből. Cédrus, 1998. március, 20 21. o.) Diákok a múzeumban Diákok a múzeumban 13. Beszéljétek meg, mi szükséges ahhoz, hogy a barátság tartósan fennmaradjon! Miben tudtok egymásnak segíteni? Hogyan adjátok meg egymásnak, rokonaitoknak és tanáraitoknak a tiszteletet? 21

II. 2. Kutatómunka a múzeumban Észak-magyarországi falu tájegység, hadas telek nagycsaládos együttélés Hadas telek (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) A 17. században a török idők utáni újratelepülések időszakában a hadak közösen egy-egy falurészt szálltak meg. Ennek nyomai mind a mai napig megmaradtak, innen ered a hadas település kifejezés. A had, a hadsereg jelentés mellett rokoni-baráti csoportot jelölő kifejezés is volt. A megtelepült hadak közösen gazdálkodtak az egymás közelében fekvő földeken, közösen tartották állataikat, és védték egymás érdekeit. A had legjellemzőbb és legszükségesebb tulajdonsága a tömeg, a sokaság volt, és egykori értéke is ebben rejlett. Sok esetben tekintették a hadat félelmetesnek, veszedelmesnek, akikkel kikezdeni nem volt tanácsos. Haddelhad! A had, és a nagycsalád általában egy telken vagy egy házban élt. A palócoknál az első szobában (az úgynevezett első házban) a kemencén és a lócákon az öreg férfiak és a gyermekek, a kamrában a család összes aszszonya és az eladólányok (néha 10 15 nő együtt), a legények és a munkaképes férfiak az istállóban aludtak. Míg a Dél-Dunántúlon a fiatal párok az udvaron álló fakamrában aludtak, az északi területeken a házhoz ragasztott kis kamrában húzódtak meg a házaspárok. Alvás a kemence tetején (Néprajzi Múzeum) Márianosztrán: Domaházán: 1. Sok kéz hamar kész közös munkaalkalmak A hadas telek három lakóházának mindegyikében történik valamilyen családi vagy közösségi esemény. Melyek ezek? Karancskesziben: 2. Mi az esti lefekvéshez készülődés legfontosabb tennivalója a domaházi hangfelvétel szerint? Hallgasd meg, és válaszold meg a kérdést! 3. Mi lehetett a közösen végzett munka legfőbb indítéka? 22