A Jelenések könyve magyarázata

A Jelenések könyve magyarázata Akkor és Most előadássorozat vázlatai Budapest Terézvárosi Gyülekezetben 2009-2010

Tartalom A nyelvezet: A Jelenések könyve megértésének kulcsai... 5 A szerző: János a tanítványból próféta... 8 A kor: Mi lesz veled kereszténység?... 12 A szerkezet: Az üdvösségtörténet piramisa...17 A prófétaság: A mennyből látott történelem... 20 A címzettek: A hét gyülekezettől az ég közepén repülő angyalig... 24 Hermeneutika: A kód, az Ószövetség... 28 A szimbólumok: A Jelenések könyve párhuzamos képei... 34 A Prológus: Jézus az alfa és az ómega... 38 A beteljesedés közel van, aki szomjúhozik, jöjjön... 41 Jézus a gyertyatartók között... 45 Levél Efézusba... 49 Levél Szmirnába... 53 Levél Pergamonba... 56 Levél Thiatirába... 61 Levél Szárdiszba... 65 Levél Filadelfiába... 69 Levél Laodiceába... 72 Milyen lesz az örök élet?... 76 A célba ért gyülekezet: Az Új Jeruzsálem... 80 Ahonnan az üdvösségtörténetet irányítják... 83 Ki méltó a hétpecsétes könyv feltörésére?... 85 Az első négy pecsét feltörése... 87 Az ítélet első négy jelenete... 90 Az ötödik pecsét feltörése... 92 A millennium... 94 A hatodik pecsét... 96 Góg és Magóg uralmának a vége... 100 29. Az elpecsételés... 103 30. A hetedik pecsét... 105 A halottak feltámadása és az utolsó ítélet... 108 A mennyei istentisztelet... 110 A mennyei istentisztelet vége... 113 Az első négy trombitaszó, és az első négy csapás... 116 Az ötödik trombitaszó és az ötödik csapás... 120 A hatodik trombitaszó és a hatodik csapás... 124 A hét mennydörgés és a nyitott könyv... 127 A templom megmérése és a két isteni tanú... 130 A hetedik trombita, és a hetedik pecsét... 133 A nagy parázna a vadállaton... 136 3

Babilon bukása... 140 A sárkány és a Bárány harca... 144 A napba öltözött asszony... 148 A győztesek az üvegtengernél... 151 A Sárkány levettetése a földre... 154 Az Emberfia ítéletet tart... 158 A tengerből feljövő hétfejű vadállat... 161 A földből feljövő kétszarvú vadállat... 164 A Bárány és hadserege a Sion hegyén... 166 A hármas angyali üzenet... 170 Az első angyal üzenete... 173 A második angyal üzenete... 177 A harmadik angyal üzenete... 181 Itt van... 185 A Jelenések könyvének összefoglalása... 189 4

A nyelvezet: A Jelenések könyve megértésének kulcsai Szerzőség, keletkezési hely és idő Az óegyházi hagyományban, a korai egyházatyák hivatkozásai (i. u. 115 Polycarp; i. u. 150 Papias; i. u. 200 Irenaeus) megerősítik a jánosi szerzőséget. Az evangéliumtól és a három levéltől eltérően a szerző itt megnevezi magát: Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban (Jel 1:9). A keletkezési hely valószínűleg Patmosz szigete, kb. 50 km-re kis-ázsia partjaitól, esetleg Efézus, ahova János visszatért i.u. 96 körül. Az Apokalipszis után az Evangélium, majd a három levél megírása következhetett: a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért. (Jel 1:9) Mit mond a könyv önmagáról? Jézus Krisztus kijelentése (apokalipszis), amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar (Jel 1:1a). Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, amelyek megírattak abban; mert az idő közel van (Jel 1:3). Azután monda nékem: Be ne pecsételd e könyv prófétálásának beszédeit, mert az idő közel van (Jel 22:10). A múlt nyelvezete a Jelenésekben A jövő a múlt nyelvezetére épül Jel 1:12-16. vö. Dán 10:5-6. Jel 9:2-3, 7-9, 12. vö. Jóel 1:4, 6-7, 15; 2:2, 4-5. Jel 22:1-5. vö. 1Móz 2:8-10; Ez 47:1-2, 6-9, 12. A próféciák megértése részleges és folyamatos, vö. 1Kor 13:8-10; Jn 14:1-3, 28-29; 16:12-13. Isten múltbeli tettei alapján szól a jövőről 1. Teremtés Jel 14:6-7. vö. 2Móz 20:11. 2. Özönvíz Jel 12:15-16. vö. 1Móz 7:11-8:14. 5

3. Egyiptomi kivonulás Jel 12:6, 14; 15:2-4. vö. 2Móz 15:1-2. 4. Babiloni fogság és hazatérés Jel 16:12. vö. Jer 50:33-38; 51:15-16, 24-25, 36, 42-43. Hogyan magyarázzuk az apokaliptikus próféciákat? A szimbolikus értelem a domináló, pl. Megölött Bárány (Jel 5:6). Néha szó szerinti az értelem, pl. 1-4 csapás (Jel 16:2-9). A szimbólumok halmozódhatnak, pl. Jel 13:2, vö. Dán 7:2-7. A hallottam és láttam szópár jelentősége, pl. Jel 1:10, 12-13. Vannak bepecsételt (rejtett) kijelentések, pl. Jel 10:3-4. A prófécia kétirányú, pl. Jel 1:19; 11:15-18. Az ószövetségi háttér szerepe: 1. Mintegy 2000 utalás az Ószövetségre 2. Nincs egyetlen idézet sem 3. A zsidó ünnepkör nyomai A Jelenések könyvének szerkezete Khiasztikus = fordított párhuzamú, tükrös E A sárkány harca 11:19-15:4 D 7 trombita 8:2-11: 7 csapás 15:5-18:2418 D C 7 pecsét 4:1-8:1 Az ítélet 7 jelenete 19:1-20:15 C B 7 gyülekezet 1:9-3:22 1 gyülekezet 21:1-22:5 B A Prológus 1:1-8 Epilógus 22:6-21 A A Prológus és az Epilógus tartalmi összevetése Templom és trón jelenetek a látomások elején és végén Jel 8:2-18:24 = Az Isten ellenes hatalmak aktivitása és ítélete 7 trombita és 7 csapás; A Sárkány harca 6

Tanulságok Isten tetteiből Következetesség Szabadság Kreativitás Azonosulás Jelképes értelem A múlt a jelenre, a jelen a jövőre mutat Isten tettei nem jósolhatók meg A jövő túllépi a múltat és a jelent Isten ott szólít meg, ahol vagyunk A múlt nyelvezete jelképes tartalommal A jövő a múlt nyelvezetén Múltbeli tapasztalataink szerepe Gyakorlati kérdések Miért szeretnénk a jövőt megismerni? Ne szakadjunk el a múlttól és a jelentől! Elfogadjuk-e az isteni kijelentéseket? A jövő Isten kezében van! Hogyan használjuk fel időnket? Isten teremtette az időt! Hogyan válaszolunk Isten sürgető hívására? Isten soha nem kényszerít! 7

A szerző: János a tanítványból próféta János apostolról Több néven vált ismertté a kereszténységben: az Apostol János, a Presbiter János, a Szeretett tanítvány. Jeruzsálemben született Kr. u. 15-ben. Papi, arisztokratikus családban nevelődött fel. Gondolkodását mélyen és kitörölhetetlenül befolyásolta a papi kultúra. Stílusa, elbeszélései, leírásai, egy-egy helyzet értelmezésében minduntalan felszínre tör, hogy egy papként gondolkodó tanítvánnyal állunk szemben. Alig múlt el tíz éves, máris Keresztelő János tanítványai között találjuk. Érdekelte az üzenet, és már nagyon fiatalon megértette, hogy egy nagyon különleges időben él. Vajon mi felfogjuk-e, hogy milyen időben élünk? János nem egy volt a hangosan tapsoló fiatalok között, akit a kor szellemi áramlatai ide-, s tovahánytak, hanem egy sui generis, született gondolkodó volt. Jézus mozgalmáról Keresztelő Jánoson keresztül értesült. Valószínűleg, Jézus jeruzsálemi tartózkodásainál személyesen jelen volt. A Názáreti mozgalmának elindulásakor 12-13 éves volt, a kereszthalálnál 16 legfeljebb 17 esztendős lehetett. Fiatal kora ellenére a templomi, vallásos, szellemi és intellektuális életet kiválóan ismerte. A János név használata igen gyakori volt az anyaország területén, főként az előkelő főpapi családokban. Ismeri a tanítványokat személyesen. Jézus tanítása óriási hatást gyakorolt Jánosra. Az evangélium terjesztői közé számláltatik a feltámadást követően. Az ötvenes években elhagyta Jeruzsálemet és Izraelt is, és zsidó-keresztényekkel együtt Kis-Ázsiában telepszik le, ahol virágzó iskolát hozott létre, amely több mint félévszázadik működött, és az úgynevezett jánosi irodalmat gondozta, a Jelenések könyve is ehhez tartozik. A későbbiekben elkezdik Presbiter Jánosnak nevezni, míg mások az Úr tanítványának hívják. Ez sokáig elég bonyodalmat okozott Jánossal kapcsolatban, és némelyek úgy vélték, hogy két János élt. 8

A tanítvány kifejezés János írásaiban János, az evangélista, nem használja az apostol kifejezést. János evangéliuma is feltűnően kerüli, noha a szinoptikusoknál gyakorta feltűnik. Az apostol szó helyett a tanítvány elnevezést alkalmazza. A tanítvány megjelölés egy erős kifejezést jelent Jánosnál. Többször megjelenik egy titokzatosnak tűnő kifejezés a szeretett tanítvány akit sokáig nem tudtak azonosítani, ma már tudjuk, hogy ez alatt János apostolt kell értenünk. János apostol vallásos beállítottsága János, mint minden zsidó, az arámi nyelvet kiválóan ismerte, azonban ezen túl a görög koinét 1 is hibátlanul használta. Nagyon jól ismerte hazájának és a Kis-ázsiai térségnek a földrajzi adottságait, elnevezéseit. A császárkultusz és a római kultúra jeles ismerője. A zsidó vallási ünnepeket, az ószövetséget teljes mélységében ismerte. Naprakész tájékozottsággal rendelkezett a qumráni 2 és a samaritánus 3 teológiai gondolkodást illetően is. János nem szegény családból származik, és ez teológiai kifejezésein is meglátszik, mer gazdagon gondolkozni. Domitianus császár és János apostol Az idős tanítványt Domitianus 4 uralkodó (81-96), Patmosz 5 szigetére száműzte. Miért nem végeztette ki Jánost a császár? Mert előkelő származású volt, a halál a szegények büntetése volt, a nemeseké a száműzetés. János az Efézus-i befolyásosabb arisztokratákkal ált kapcsolatban. A császár Patmosz szigetére száműzte az idős Jánost, aki 94-96-ig volt fogságban és Domitianus halála után szabadult. A szigeten talán a visszavágyódás következtében sokkal zsidóbbnak tűnt, mint valójában volt a saját hazájában annakidején. Domitianus volt az első uralkodó, aki etnikai és vallási alapon üldözte a zsidóságot és a kereszténységet. Néró császár, aki az üldözéseket kirob- 1 Az ógörög nyelv dialektusaiból kialakított egységes közös nyelv az ókor végén, többek között az Újszövetség görög nyelve is. 2 3 4 Titus Flavius Domitianus (uralkodott 81 96) a Flavius dinasztia római császára, Vespasianus fia és Titus öccse volt. Uralkodását abszolutisztikus törekvések jellemezték, és az emiatt jelentkező ellenállás letörésére terrorisztikus eszközöket alkalmazott. 94-ben a keresztényeket kitiltotta a fővárosból. 5 Patmosz szigete 85 km hosszú és 3 km széles, kis görög sziget az Égei-tengeren 9

bantotta a 60-as évek elején, még bűnbakot lát csupán a zsidó-keresztény emberekben. Domitianus volt az első, aki komolyan vette a császárnak kijáró isteni imádatot. A zsidókat és a keresztényeket ateistáknak nevezte és különös haragot táplált irántuk. A Jelenések könyve 96 körül íródott. János és a Jelenések könyve János nagyon gyakran használta a talassza (tenger) szót, hiszen sok időt töltött el a tenger partjánál. A Jelenések könyve a héber nyelvre van leképezve, az arámi gondolkodást tükrözi. Ezért csak olyan emberek érthetik meg, akik az ószövetséget és a héber (arám) nyelvet mélységeiben ismerik. János, mint próféta belelát a jövőbe és látomásait prófétai kifejezésekbe öntött archaikus nyelvezettel mondja el. Több mint kétezer utalás van az ószövetségre, melyet a könyv írásával párhuzamosan kanonizáltak. Istent úgy mutatja be, mint ahogy a kivonulás előtt Mózesnak bemutatkozott: Vagyok, aki Vagyok. Jel 1:4 pedig így fogalmaz: attól Aki van, Aki volt, és Aki eljövendő, (vagyis Aki lesz). János túllép saját korának minden teológiai irányzatán, visszatér a múlthoz, a próféták által lefektetett alapokhoz. Az apokalipszis olvasói Néhány keresztény vélemény a múltból: Még nem találkoztam emberrel, aki, miután a jövendölések tanulmányozásába kezdett, és írt is e tárgykörben, ne vált volna elmebajossá. (William Ramsey 6 ) Az pedig igazán józan elmére vall, ha valaki a tájára sem tekint a Jelenések könyvének. (Johann G. von Herder 7 ) A Jelenések könyve vagy ráakad egy bolondra, vagy meghagyja az illetőt a bolondságában. (Anonim) 6 Sir William Mitchell Ramsay (1851 1939) skót archeológus és az Új Testamentum tudósa 7 Johann Gottfried von Herder (1744 1803) német filozófus, teológus, költő, irodalom-kritikus 10

A Jelenések könyve vonzza a szélsőséges fanatikus olvasókat, akik azt olvassák ki ebből a könyvből, amit akarnak. Mi pedig a teológiai tudomány figyelembe vételével, igyekszünk megfejteni ennek a könyvnek a titkát, amely ott lapul a sorok között. Minden rajongást, spekulációt el kell távoztassunk elménkből, hogy rátaláljunk ennek a könyvnek az útjára. 11

A kor: Mi lesz veled kereszténység? Mikor és hol kezdődött a kereszténység története? (G. Stemberger 1 ) A hely egyértelmű: Jeruzsálem. A vita inkább az időpont körül folyhat. Krisztus születésével, földi életével, halálával vagy feltámadásával, talán munkásságával, vagy még inkább a pünkösdi prédikációkkal kezdődik a kereszténység? Ha a kereszténység történetét az Üdvösségtörténet részének tekintjük, akkor a korábbi fejezetektől nem szakítható el. A kereszténység történetét csak az üdvösségtörténet korábbi fejezeteinek ismeretében érthetjük meg. Történetileg természetesen, beszélünk egy új eszme megszületéséről. Vannak, akik arra a pontra helyezik az elindulást, amikor Jézus közli a nagy misszióparancsot: Elmenvén e széles világra (Mk 16:15-20). Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek (ApCsel 1:8). A felhatalmazás megpecsételése pedig Pünkösdkor történt: Mindnyájan egy akarattal együtt voltak. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel... (ApCsel 2:1-4.) Mi lesz veled kereszténység? Egy új eszme születik, amelyet nem akar befogadni az adott kor: sem Isten ószövetségi választott népe, sem a sok isten imádást toleráló Római Birodalom. Nem is jósoltak nagy jövőt ennek az új szektának. A mostani esetre is azt mondom: hagyjátok békén ezeket az embereket, és bocsássátok el őket. Mert ha emberektől való ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül; ha pedig Istentől való, akkor úgy sem tudjátok megsemmisíteni őket, és még úgy tűnhettek fel, mint akik Isten ellen harcoltok. Azok hallgattak rá, előhívták az apostolokat, megverették őket, azután megparancsolták nekik, hogy ne szóljanak Jézus nevében, és azzal elbocsátották őket. (ApCsel 5:38-40) 1 Günter Stemberger (1940) osztrák judaista, a zsidó tudomány, vallás és irodalom történetének ismert, különösen a posztbiblikus, talmudi időkben jártas szakembere 12

De miért nem fogadta be a kereszténységet a sok isten hívő Római Birodalom? Róma befogadta a legyőzött népek isteneit és vallását. Miért nem tűrte a kereszténységet? Két lényeges tény tette lehetetlenné a kölcsönös elfogadást: a) Rómában a császárok megkövetelték, hogy istenként dicsőítsék őket. Ezt a keresztények elutasították. Ez már halálos bűn volt. Továbbá: b) A római ember hite szerint Róma örök! A keresztények ezzel szemben azt hirdették, hogy ez a világ elmúlik és Isten országa marad meg örökké. Ez a római ember szemében hazaárulás volt. A kereszténységben nem csupán egy új vallást, hanem a haza ellenségét is látták, és ezt az ellenséget meg kellett semmisíteni. Üzenet a halálra ítélteknek, a reménytelenség szigetéről János az üzenetet magától Krisztustól hozza. Az üzenet nem egy haldoklónak szóló vigasztalás, nem utolsókenet, hanem egy győzelmi menet bemutatása. - Jézus Krisztus kijelentése Jánosnak megmutatja az Úr előre az egyház történelmét. Mennyi ebben a realitás? J. Ratzinger (XVI. Benedek pápa) 2 : Szükségünk van a történelem átgondolására. A történelem beteljesedett prófécia; a prófécia megjövendölt történelem. A látvány, amely János elé tárul, ellentéte annak a képzeletnek, amely ott él a történelem nézői előtt. Jézus Krisztus dicsőséges megjelenése. Csodálatos látvány! A halálra ítélt nép bemutatása: És tett minket királyokká és papokká! Egy nyitott könyvben küldi el üzenetét az Úr, amely jelzi előre a harc részleteit és végső kimenetelét. A kiemelt részek láthatóvá teszik a küzdelem egy-egy szakaszát, amelyek a nem értett dolgokat is a reménység sugaraival veszik körül. A kor keresztényei előtt nem volt kérdéses ügyük jövője. 2 XVI. Benedek pápa (latinul: Benedictus PP. XVI), született Joseph Alois Ratzinger (1927 - ) a római katolikus egyház vezetője 2005 óta. 13

Egyértelmű volt az ige: És láttam: íme, egy fehér ló, a rajta ülőnek íja volt, és korona adatott neki, és győzelmesen vonult ki, hogy újra győzzön. (Jel 6:2) Beszéltek a szenvedésről, de sohasem a vert sereg csüggedt hangján: Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben. (2Kor 4:8-10) Tertullián 3 : A keresztények vére: mag. Egy maroknyi fegyvertelen sereg állt szemben egy hatalmas birodalommal, mögötte egy gyűlölettől áthatott néppel. Ők, a keresztények reálisan mérik fel az erőket. Látták az ellenség erejét. Még sincs hangjukban remegés vagy bizonytalanság: De emlékezzetek a korábbi napokra, amelyekben miután megvilágosodtatok, sok szenvedéssel teljes küzdelmet állottatok ki. Mert egyrészt gyalázásokkal és gyötrésekkel nyilvánosan megszégyenítettek titeket, másrészt társaikká lettetek azoknak, akikkel ugyanez történt. A foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását is örömmel fogadtátok, mivel tudtátok, hogy nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van. Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret. Mert még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk. (Zsid 10:32-39.) Emberileg tehát a kereszténységnek nem volt realitása a megmaradásra. A hit embere szemével nézve viszont egyedül nekik volt biztos jövőjük. A kereszténység 2000 éve, létezik, és biztonsággal halad a Nagy kő által jelzett birodalom létrejötte felé, amikor Isten országa betölti az egész földet. 3 Quintus Septimius Florens Tertullianus, magyarul Tertullián, (kb. 160 kb. 220) az első latin teológus, őt nevezik a latin teológiai nyelv megalkotójának 14

Egy sajátos hangulatú és tartalmú üzenet Jézus Krisztus üzeni, aki feltámadt és aki eljő felhőkkel, aki a föld királyainak fejedelme, aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által. Aki királyokká és papokká tett minket. Milyen ellentétes képe annak, amit a világ, az ellenség, a hitetlen, kételkedő ember, a realitásokra építő ember lát. Pál apostol azt mondja: Hitben járunk, nem látásban! A Jelenések könyvének üzenete túléli a korokat. Átível a korszakokon, és a korszakok hűségeseinek győzelmes példamutatása erőt ad a végidők maradék népének. - Amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: Ne gondoljuk, hogy Jézus eljövetele előtt a küzdelem alábbhagy: Ezért vigadjatok egek, és akik bennük lakoztok: jaj a földnek és a tengernek, mert leszállt hozzátok az ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy kevés ideje van. (Jel 12:12). A földöntúli erők megsokszorozzák támadásaikat. Ahogy a történelem során újból és újból fellángol a gyűlölet tüze Isten népe ellen, ez Jézus második eljövetele előtt félelmetes méreteket fog ölteni: Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen, akik az asszony utódai közül valók, akik megtartják az Isten parancsait, akiknél megvan a Jézus bizonyságtétele. (Jel 12:17) Már úgy tűnik, hogy a kereszténységnek vége: Megadatott neki, hogy lelket leheljen a fenevad képmásába, hogy megszólaljon a fenevad képmása, és hogy akik nem imádják a fenevad képmását, azokat mind megölesse. (Jel 13:15) De a Jelenések könyve üzenetében többször változik a kép. János elé csodálatos látványok tárulnak: Aki gonosz, legyen gonosz ezután is, és aki bűntől szennyes, legyen szennyes ezután is, aki pedig igaz, cselekedjék igazságot ezután is, és aki szent, legyen szent ezután is. Íme, eljövök hamar, velem van az én jutalmam, és megfizetek mindenkinek a cselekedete szerint. (Jel 20:11-12) Az egyedüli, helyes válasz Hogy melyik periódus: a kereszténység kezdete vagy a befejező szakasz hordoz-e magában több veszélyt Krisztus ügyével szemben, rövidesen nyilvánvalóvá válik. Aki győz, örökölni fogja mindezt (Jel 21:7; Jel 21:4) 15

Olyan hitre van szükség, amilyennel a hithősök rendelkeztek: Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják. Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét, mivel nagyobb gazdagságnak tartotta Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett. Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant. (Zsid 11:24-27) 16

A szerkezet: Az üdvösségtörténet piramisa (A menóra szerkezet) Mi a könyv központi üzenete? A kutatók által javasolt jelentősebb centrális témák 1. Istentisztelet, ciklikus istentisztelet. 2. A második advent. 3. A győzelem/remény és az elnyomás/csüggedés váltakozó ellentétei. 4. A mennyei trón (az isteni szuverenitás és erő). 5. Mártíromság. 6. Az isteni áldozat győzelme a gonosz felett. 7. Hűség. A Jelenések központi témája A javasolt témák részben a szubjektivitás, részben a komplexitás benyomását keltik. Sokan elvetik annak lehetőségét, hogy a könyv irodalmi szerkezete egyáltalán meghatározható. Nagyobb egyetértés mutatkozik viszont a kutatók között, amikor a konfliktus, a (szent)háború, vagy a küzdelem témákat vizsgálják a Jelenésekben. Abban is egyezőek a vélemények, hogy az Apokalipszis központi látomása / eleme / jelenete (Jel 11:19-15:4) döntő jelentőségű a könyv megértése szempontjából. A Jelenések szerkezete A Jelenések lineáris szerkezete A Prológus (1:1-8) és az Epilógus (22:6-21) mellett egy hármas egységből áll a könyv: 1) Üzenet a 7 gyülekezetnek: Krisztus, mint főpap (1:9-3:22) 2) A lepecsételt tekercs felnyitása: Krisztus, mint eszkatológikus uralkodó (4:1-11:19) 3) A lepecsételt tekercs tartalma: Krisztus, mint apokaliptikus Mihály (12:1-22:5) 17

A Jelenések chiasztikus szerkezete D A Sárkány harca C - 7 trombita 7 csapás - C B - 7 pecsét Az ítélet 7 jelenete - B A - 7 gyülekezet 1 gyülekezet - A Prológus Epilógus A Jelenések menóra szerkezete A zsidó ünnepkör motívumai (3Móz 23 alapján): - Szombat (Jel 1:10) - Pászka (Jel 5:6) - Kovásztalan kenyerek (Jel 6:6) - Hetek/zsenge (Jel 7:4 (14:4) - Új év/kürtölés (Jel 8:2-11:18) - Nagy engesztelés (Jel 11:19) - Sátoros ((Jel 21:3 (7:15) Üdvösség/megváltás és evangélium a chiasztikus szerkezetben: 11:19-15:4 = A Sárkány harca 12:10 Most lett meg az üdvösség 14:6 akinél volt az örökkévaló evangélium hogy a föld lakosainak hirdesse az evangéliumot 8:2-11:18 = A 7 trombita 10:7 evangéliumot mondott az ő szolgáinak, a prófétáknak 4:1-8:1 = A 7 pecsét 5:9 méltó vagy mert megölettél, és megváltottál minket 7:10 az üdvösség a mi Istenünké és a Bárányé! 19:1-20,15 = Az ítélet 7 jelenete 19:1 az üdvösség és a dicsőség az Úré, a mi Istenünké! Győzelem a chiasztikus szerkezetben: A 7 gyülekezet és az 1 gyülekezet 2:7.11.17.26; 3:5.12.21 aki győz 3:21 amint én is győztem 21:7 aki győz, örökségül nyer mindent 18

A 7 pecsét és az ítélet 7 jelenete 5:5 győzött a Júda törzséből való oroszlán 6:2 győzelmesen vonult ki, hogy újra győzzön 19:20-21 foglyul esett a fenevad és a hamis próféta 20:1-2 egy angyal megragadta a sárkányt A 7 trombita és a 7 csapás 11:7 a mélységből feljövő fenevad hadakozik ellenük, és legyőzi őket 17:14 a Bárány ellen fognak viaskodni, a Bárány azonban legyőzi őket A Sárkány harca az Asszony ellen 12:11 legyőzték őt (a Sárkányt) a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével 13:7 megadatott neki (a fenevadnak), hogy hadat indítson a szentek ellen, és legyőzze őket 15:2 láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat, annak képmását és nevének számát A győzteseknek szóló ígéretek: 3,20 Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek - 3,5 Aki győz annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből Az üdvösségtörténet lineáris és chiasztikus modellje A két modell kapcsolódási pontja a zsidó ünnepkör. A Jelenésekben a hangsúly a sátoros ünnepre kerül (7. 14. és 21. fejezet). A chiasztikus fókusz (12-14. fejezet) és a lineáris befejezés (21-22. fejezet) ugyanarra az ünnepre mutat. Ebben fejeződik ki a legjobban az üdvösség lényege Isten és ember örök közössége. 19

A prófétaság: A mennyből látott történelem Bevezető: a prófétailag nyitott helyzet 1. János, az utolsó élő tanítvány Patmosz-on, börtönszigeti munkatáborban. Mi lesz a gyülekezetekkel, az evangélium ügyével? Vigasztalást, eligazítást keres. 2. A prófétailag nyitott helyzet: amikor az ember saját egzisztenciális gondjai miatt nyitott lesz Isten kinyilatkoztatásának elfogadására. Ráhangolódás a kinyilatkoztatásra. 3. Isten válasza Jánosnak képekben: a gondviselő, közbenjáró Emberfia a gyertyatartók között, valamint a megöletett báránya, aki egyedül méltó felbontani a bepecsételt történelmet. 4. A könyv a történelem titkáról beszél. aminek hamarosan meg kell történnie (1:1) Nem a történelem eseményeiről szól, hanem a történelem céljáról és értelméről. Ez a történelem titka. A héja az esemény, a tartalma azok az indító rúgok, amik az események mögött meghúzódnak. Történelemkönyv-e a Jelenések könyve? 1. A Bibliai elején és végén egy-egy látomást találunk a történelemről. Mindkét látomás képekben mondja el Isten mondanivalóját. 1Móz 1-11. fejezet látomás a múltról, az őstörténetről. A teremtés, a bűneset, Kain és Ábel története, a vízözön, a bábeli torony története valóságos események, de nem történelmi, hanem történeti elbeszélések. A Jelenések könyve látomás a jövőről. Az újjáteremtésről, a bún legyőzéséről, Krisztus visszajöveteléről és a megtisztított földről szóló látomás. Történeti, de nem történelmi eseményekről beszél. Nem a világtörténelmet írja meg, hanem az üdvösségtörténet eseményeinek kulcsát, törvényszerűségeit adja meg. 2. Mi a különbség a történeti és a történelmi leírás között? A történelmi leírás ezekre a kérdésekre felel: Mikor? hol? hogyan? történt, amiről a szöveg szól. Történelmi esemény pl. Jézus megszületése. A Biblia alapján ezekre a kérdésekre felelni tudunk. 20

A történeti leírás nem ezekre a kérdésekre keresi a választ, hanem arra, hogy miért? A történeti leírás is a valóságot írja le, de nem a valóság külső keretét, hanem annak tartalmát, lényegét akarja megragadni. Történeti eseményt örökít meg a teremtéstörténet, vagy az Éden kert leírása. Nem tudunk arra a kérdésre felelni, hogy ez mikor? hol? hogyan? történt. De a Biblia feljegyzése alapján pontosan tudjuk Isten szándékát, az ember rendeltetését, vagyis a miért?-re kielégítő választ kapunk az elbeszélés képeiből. A benne megfogalmazott események ismétlődnek és ezek a történetek magyarázzák a későbbi eseményeket. 3. Mit mond a Jelenések könyve a bekövetkezendő eseményekről? Látomásban jelenik meg Jánosnak a jövő titka. Látja a közbenjáró Jézust, a jelképes mennyei templomban végzett szolgálata közben. (1:9-16, 4:2-5:14, 8:2-6, 11:9. stb.) és a mennyei események fényében látja a földi történéseket. Jánosnak Isten a mennyei nyitott ajtón át mutatja meg mindazokat, amiknek meg kell történni: Ezek után láttam, hogy íme, nyitva van egy ajtó a mennyben, és az előbbi hang, amelyet olyannak hallottam, mint egy trombitáét, beszél velem, és így szól: Jöjj fel ide, és megmutatom neked azokat, amiknek meg kell történniük. (Jel 4:1). A Jelenések könyvében a földi események mennyei szempontú törvényszerűségeit találjuk leírva. Isten ezt nyilatkoztatta ki. Nem a mikor?-ra és a hol?-ra, meg a hogyan?-ra ad választ, hanem a megváltási terv teljesedésének törvényszerűségeire. Így lesz ez a könyv a jelen és a jövő eseményeinek megoldó képlete. Nem jövendölni tanulunk belőle, hanem az események mögé látni. Ez a fajta látásmód nem azt keresi, hogy egy-egy prófétai kép kire vonatkozik, hanem azt, hogy mire tanít ma. Egy-egy kép többféle helyzetben is eligazít, hiszen a prófétai mondások többféle összefüggésben is beteljesítenek és a figyelmes Biblia-olvasónak 4. A Jelenések könyvének ez a történelem-szemlélete az ószövetségi prófétákat követi. A héber kánonban nincsenek történeti könyvek, mert amiket mi azoknak tartunk (pl. Józsué, Bírák, Sámuel 1-2 könyve, Királyok 1-2- könyve) azokat a héber gondolkodás prófétai könyveknek tartot- 21

ta. Tartalmukban nem az esemény, hanem Isten gondviselése, vezetése és ítéletei a fontosak. A bibliai időszemlélet szerint a jövő van mögöttünk. Előttünk a múlt van. A múlt tanulságai szerint kell döntenünk helyesen, hogy a jövő a miénk legyen. Ezért a próféták könyvei nem arra valók, hogy a bekövetkezendő eseményt kitaláljuk, hanem arra, hogy a múlt tanulságai alapján helyesen döntsünk a jelenben, hogy a jövő a mienk legyen. A bibliai próféciák nagyon sokszor többször teljesedő események. Pl. Jóel próféciája a Lélek kitöltetéséről (3:1-5 a régi fordítás szerint 2:28-32 1 ) Péter pünkösdi prédikációja szerint beteljesedett a Szentlélek kitöltetésekor (ApCsel 2:17-21 2 ), de beteljesedését, a késői eső kitöltetését teljes joggal várjuk Jézus második eljövetele előtt is. A jelenések könyve a héber irodalom jellegzetes centrális elrendezését követi (khiasztikus szerkezet, menóra szerkezet, piramis szerkezet). A történelem viszont jellegzetesen lineáris szerkezetű, oki-okozati összefüggéseket feltáró nézőpont. Ilyen szerkesztésben nem lehet oknyomozó történelmet írni. Talán ez az egyik oka annak, hogy a felvilágosodás koráig klasszikus értelemben alig volt történetírója a zsidóságnak (kivétel: Josephus Flavius) 5. A Jelenések könyve a reménység könyve. A Jelenések könyve nem csupán azt mondja el, hogy mi lesz ezután, hanem azt is, hogy biztosan célba érünk, ha hűségesen kitartunk, mert a bárány győz. 1 Jóel 3:1-5 Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak. Még a szolgákra és szolgálókra is kitöltöm lelkemet abban az időben. Csodás jeleket mutatok az égen és a földön: vért, tüzet és füstoszlopokat. A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz, mielőtt eljön az ÚR nagy és félelmetes napja. De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az ÚR nevét, mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék az ÚR ígérete szerint, és azok menekülnek meg, akiket elhív az ÚR. 2 ApCsel 2:17 Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak, még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Lelkemből, és ők is prófétálnak. És csodákat teszek az égen fenn, és jeleket a földön lenn: vért, tüzet és füstfelleget. A nap sötétté válik, és a hold vérré, mielőtt eljön az Úr nagy és fenséges napja. Aki azonban segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül. 22

A Jelenések könyve a reménység könyve, és nem jós-könyv. A történelem fenyegető árnyai ellenére, Jézus biztosan célba vezeti az ő népét. Ezért a Jelenések könyve szerkezetének csúcsán repülő angyalnál az örökkévaló evangélium (az új fordítás szerint örök evangélium ) van, amit mindenkinek hirdet. És láttam, hogy egy másik angyal repül az ég közepén: az örök evangélium volt nála, és hirdette azoknak, akik a földön laknak, minden népnek és törzsnek, minden nyelvnek és nemzetnek; (Jel 14:6) Ezért méltatlan a Jelenések könyvéhez, ha csak annyit állapítunk meg, hogy Isten meg tudta mondani előre ezt vagy azt az eseményt, amit mi a könyv képeibe belemagyarázunk. Isten azt akarja, hogy mi is a mennyből lássuk a történelmet. 23

A címzettek: A hét gyülekezettől az ég közepén repülő angyalig Bevezető 1. Az összetartozó, egymást magyarázó és kiegészítő egységek helyes felosztása a megértés alapja. Aki ezt nem követi, a félremagyarázás csapdájába esik. 2. A könyv, hét látomás-egysége nem csupán egymással szembeállítva, párhuzamban vannak egymással, hanem az egyik átvezet a másikba. A könyv megértése szempontjából fontos az egymásután következő képek összefüggését is érteni. 3. A Jelenések könyvét nem a világtörténelemből, vagy az újság-hírekből kell megérteni, hanem magából a könyvből. Csak így tárul fel evangéliumi mondanivalója. 4. Bibliamagyarázatunk leggyakoribb hibája: a részletektől nem látjuk az egészet. Nem a részletből kell felépíteni az egészet, hanem fordítva: az egész magyarázza a részletet. Ha ezt elfelejtjük a fától nem látjuk az erdőt. Ezért a részletek tanulmányozása előtt át kell tekintenünk az egész könyvet, hogy a prófétai képek labirintusában el ne tévedjünk. A hét látomás kettős párhuzama 1. A könyv bevezetése és befejezése összegzi a könyv teológiai mondanivalóját. A bevezető hitvallomástól Íme, eljön felhőkön, és meglátja minden szem (1:7) eljut a befejezésig, eljut Jézus visszajövetelének óhajtásáig Jöjj, Uram, Jézus (22:20) 2. A levél mindkét szerkezeti egységét egy mennyei templomi jelenet vezeti be, amelyek az értünk folyó közbenjárói munkára hívja fel a figyelmet. Ezért a könyv az emberiség történetét úgy mutatja be, mint Jézus, közbenjáró szolgálatának földi vetületét. 3. Az első párhuzamos egység a hét gyülekezethez szóló levél és a vele szembeállított egy gyülekezet, az Új Jeruzsálem lakói, akik Jézussal elszakíthatatlan közösségben kapták örökségül a bűntől megtisztított földet. 24 A hét gyülekezet valóságosan létező hét kisázsiai városban élt. Életük és a bennük található problémák alkalmassá tették ezeket a gyülekezeteket arra, hogy modelljei legyenek az egész egyháztörténetnek.

Ez a hét levél tulajdonképpen hét szerződés, amit Jézus az egyházának különböző típusú gyülekezeteivel akar kötni. Mindegyik minden időre vonatkozik. A gyülekezeteknek szól. 1 A hét gyülekezet az egyház életének hét alapvető modellje, ami újra meg újra megismétlődik a történelem során. 2 A héttel szemben ott áll az egy gyülekezet, amit Isten megtisztított minden bűntől, ahol Jézus jelen lesz mindvégig. Kiteljesedik benne az öröm. 4. A második párhuzamos egység is templomszolgálattal indul. Az első a hét pecsét felbontása, aminek párhuzamosa az ítélet hét jelenete.(jel 4:1-8:1 és 19:1-2o:15) Isten nagy, mennyei tróntermének bemutatásával kezdődik a pecsétekről szóló látomás, aminek az az alapkérdése, hogy ki méltó a bepecsételt történelem titkának megismertetésére. Mind a hét pecsét felbontása a mennyből, Isten trónusától indul. A kapcsolópont: a laodíceai levél a trón ígéretével fejeződik be: Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán. (3:21). A pecsét Isten megmásíthatatlan akaratának jele. Tulajdonjel. Ő tartja kezében a történelem nagy fordulóit, még akkor is, ha Isten hűséges gyermekeinek a megpróbáltatásokban kell helytállni. Isten tervét semmi nem akadályozhatja meg, a bűn zsarnokságát a Bárány megtöri. Azok, akik a megpróbáltatásban kitartanak győzni fognak. Ezért hangsúlyos a 7. fejezet elpecsételési jelenete. 1 A hét gyülekezet neve Krisztus egyházát jelképezi a keresztény korszak különböző periódusaiban. A hetes szám a teljességet jelzi, és azt hangsúlyozza, hogy az üzenetek az idők végéig terjednek, míg az egyes szimbólumok az egyház állapotát tárják fel a világtörténelem különböző korszakaiban. (E. G. White: Apostolok története, 398. o.) 2 Jézusnak a hét gyertyatartó között való járása, amint gyülekezetről gyülekezetre halad, végeredményben Krisztus egyháza történetének összefoglalása az I. századtól napjainkig, az egyes gyülekezetekhez intézett prófétai üzenetekkel együtt. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az üzenetet az egyházra, mint intézményre, vagy akár csak a jelképes egyházra (amelyhez Isten intézte) kell korlátoznunk. Mint ahogy Pál levelei is, amelyeket meghatározott gyülekezetekhez intézett, mint a rómabeiekhez, a korinthusbeliekhez vagy a thessalonikabeliekhez, számunkra ma éppúgy üzenetet hordoznak, mint azoknak a keresztényeknek, akiknek eredetileg íródtak. (Jean Zürcher: Jézus Krisztus a Jelenések könyvében, 29. o.) 25

Ezzel párhuzamos az ítélet hét jelenete, ami arról szól, hogy Jézus visszaszerzi uralmát a föld felett: Ezek: Öröm a mennyben, A Bárány menyegzője, Krisztus megjelenése, A két vadállat és a hamis próféta vége, Krisztus ezer éves uralma, Góg és Magóg pusztulása és a halottak feltámadása az utolsó ítéletre. 5. A harmadik párhuzamos egység a hét trombita (8:2-11:18) aminek párhuzamosa a hét csapás (15:5-18:24). Az összekötő elem: a hetedik pecsét feltörésekor kibontakozódó jelenet (8:1-6). A trombita figyelemfelkeltő jelző-hangszer, a bűn következményeire, a csapásokra hívja fel a figyelmet. Istennek a hét trombitaszóval jelzett ítéletei ugyanoda szólnak, ahová a csapások hullnak. Itt is jelentős a hetedik pecsét feltörése előtti közbevetés: az elpecsételés jelenete (7:1-17). Azok győznek, akiket Jézus tulajdonába fogadott. A látomást egy összefoglalás zárja, ami a könyv további tartalmát jelzi előre: 11:18. 6. A könyv csúcsán a nagy küzdelem prófétai leírása található (11:19 15:4), ami azzal kezdődik, hogy a mennyei templomban a szövetség ládája megjelenik. Ez a küzdelem tétje. Ez a kapcsolópont. Ennek a szakasznak nincs párhuzamosa. Itt a lényeg. A napba öltözött asszonyt egy gonosz hármasság üldözi: a sárkány, a tengerből feljövő hétfejű, tízszarvú vadállat és a bárányhoz hasonló földből feljövő állat. A győztesek a Bárány társai és kísérői lesznek a Sionon, akik nem fertőztették meg magukat, követik a bárányt. Ők áron vétettek meg és őszinték. Az örökkévaló evangéliumot hirdető angyal áll a könyv szerkezeti központjában. Ez a lényeg. Ez bomlik ki hármas üzenetté. 26

Az első angyal Isten imádatára hívja fel a figyelmet A második Babilon leomlására, ami a hamis hármasság bukása A harmadik Isten pecsétjére, a hűségjelre és a bűn végső pusztulására A nagy küzdelem az Emberfiának ítéletével ér véget. Isten véget vet a világegyetemben a bűn rombolásának. Jézus győzelme nyilvánvaló lesz. A hét utolsó csapás hátterén az üdvözültek öröméneke hangzik. Ez kapcsolja össze a következő tartalmi egységgel a szakaszt. Végkövetkeztetés 1. A Jelenések könyvének tartalma: Jézus és az evangélium győzelme a bűn és a halál erő ellen. 2. A győzelem alapja Jézus közbenjárói szolgálata, amit a minden látomás előtt megismételt templom kép sugall egészen az Új Jeruzsálemig, amiben nem lesz többé templom, mert a megváltás célba ér. 3. Ezért visszaél a Jelenések könyvével az az igemagyarázó, aki a világvége elképzeléseinek alátámasztására használja és nem az örökkévaló evangélium hirdetésére. A nagy küzdelem Mózesnek és a Báránynak énekével ér véget, amiben Isten nagy és csodálatos műveiről vallanak az üdvözültek. 27

Hermeneutika: A kód, az Ószövetség A Jelenések könyve hermeneutikája A biblikus kutatók hosszú vitákba bonyolódnak a Jelenések könyvének értelmezésekkor, hogy apokaliptikus 1 írás-e, vagy prófécia. A könyv próféciának nevezi önmagát (1:3; 22:7, 18-19). Ugyanakkor a Jelenések tekercse úgy lett elküldve a kis-ázsiai gyülekezeteknek, mint egy apokaliptikus irat. Az apokaliptikus műfajról János apostol tisztában van azzal, hogy a kis-ázsiai kereszténységnek kissé másként kell megfogalmaznia a mondanivalóját, mint a jeruzsálemiek számára. Bár mindkét réteg a palesztinai és a diaszpórákban élők egyaránt értették az apokaliptikus műfajt. Az apokaliptika az egy irodalmi műfaj, amely a végidővel foglalkozik. Tehát az apokaliptikában a jövő, a végidő egy nélkülözhetetlen szempont. Az apokaliptikus szemlélet nem csupán bibliai környezetben alakult ki, hanem a vallástörténet szempontjából szinte mindenhol feltűnik: a germánoknál, a helléni gondolkodásban, az iráni vallásban, és természetesen az ószövetségi zsidó vallásban is. Zsidó és keresztény apokaliptika A Kr. e. 586-os fogságba vitelt követően alapvető változások következnek be az izraeli vallásban. A korábbiakban meghatározó prófétai gondolkodás, és írások eltűnnek, az úgynevezett hokmá (bölcsesség) irodalommal együtt. Ugyanakkor e két irányzatot felváltotta az apokaliptika, amely mindkét rendszerből a prófétai- és bölcsesség irodalom átvesz elemeket. Megtartva a jövő és a vég dimenzióját a prófétai igehirdetésből, és beolvasztja a saját rendszerébe a bölcsességirodalom kifejezési stiláris eszközeit. Miután a korábbi uralkodó két irányzat teljesen eltűnik a mindennapi vallásos életből a prófétai és bölcsességi gondolkodás átveszi az irányítást a zsidó vallási életben. Természetesen nem egy új irányzatról van szó igazában, hiszen a korábbi rendszer egyik fontos ága és gyökere volt az apokaliptika, amelyet Dániel könyve is, mint prófétai könyv ismert és felhasznált. A különbség az a korábbiakhoz képest, hogy az apokaliptika nem egy prófétai rendszer függelékében jelenik meg, hanem önálló irodalmi és 1 Az apokalipszis jelentése: elrejtett, titkos dolgok feltárulása 28

teológiai rendszerként, amely egyeduralkodó lesz a Kr. e. 6. századtól kezdve egészen az Újszövetségi idők elérkezéséig. Az apokaliptika olyan közkedveltté vált, hogy iratok százai és ezrei születnek meg ezen irodalmi stílus szabályai között. Izrael a fennállásának legmélyebb válságát élte meg a hellenizmus időszaka alatt. A jelen helyzetről a jövő, a vég, a messiási beteljesedés irányába kellett terelni a zsidóság figyelmét, és erre az apokaliptika volt alkalmas. Így, ha óvatosan is, de kijelenthetjük, hogy az apokaliptika a zsidóság túlélésének egyik fontos eszközévé vált az ún. intertestamentális korszakban. A második templom felszentelése Kr. e. 515, amikor érezhető és kitapintható volt a zsidóság Messiás várása. A jövő, a történelem beteljesedése lesz a végidő, amikor megjelenik a Messiás, és ítéletet tart a világ felett. A keresztény apokaliptika a zsidó apokaliptikára épült rá. Azt a zsidó gondolatot fejlesztette tovább, hogy a Messiás nem lesz más, mint a visszatérő Jézus. Miközben a zsidóságot a vég érdekelte jobban, a kis-ázsiai keresztényeket a kezdet is vonzotta. Ezért János apokalipszise a kettőt összeolvasztotta és a kezdet és a vég apokaliptikáját fejlesztette ki. Ezen teológiai gondolkodás egyik fontos jele az angyalok megjelenése, amely nélkül az apokaliptika nem képzelhető el. Fontos része lesz a templom is, hiszen gondoljunk csak vissza az apokaliptika keletkezésére. A második templomot Kr. e. 538- és 515 között építették. A szentély, és felszerelései, mint megannyi szimbólumok hordozzák az apokaliptika üzenetét. A szenthely és berendezési tárgyai még akkor is megjelennek az apokaliptikus üzenetben, amikor - a Jelenések könyvének megírásakor - már régen nem áll a templom, mivel már több mint húsz éve lerombolta Titus, a római hadvezér. Nélkülözhetetlen az apokaliptika számára Isten királyi uralma, ami egy újjáteremtett világban fog megvalósulni látványos szempontok szerint. Mindez a jövő szempontjából fog kialakulni. A jövő, elsősorban nem idői vonatkozásban jelenik meg a könyvben, hanem abból a szempontból, amikor az események célba érnek. Nem a 21. század emberi kíváncsiságát hivatott kielégíteni, hanem az események teljesedésére hívja fel az olvasók és hallgatók figyelmét. A kód az ószövetségi időben van elhelyezve. Azok, akik ismerik ezt a kódot, meg tudják fejteni a mindennapok eseményeit, látják, hogy a világ, amelyben élnek, 29

értelmes cél felé halad, mégpedig visszatartóztathatatlan módon, úgy, hogy még a gonoszság erői sem képesek az eseményeket megváltoztatni. Isten győz, még akkor is, ha a második templomot is felégette az ellenség. Isten győzelmét nem csupán a föld, hanem az ég és az égen repülő angyalok is hirdetik, meghallhatja bárki, akinek van füle a hallásra. A kis-ázsiai gyülekezetek pedig azokat a keresztény korszakokat szimbolizálták, amelyek a végidő beteljesedése előtt állnak fent. János apostol úgy fogalmaz, mintha a végidő beteljesedésének körülményei között élne és mintegy visszatekint a saját- és a későbbi korokra és korszakokra. Ezért a leírásai nagyon plasztikusak, látványosak, képszerűek, azonban az ószövetség ismerete nélkül nem csupán nem érthető, hanem érthetetlennek tűnik. A könyv megértésének és értelmezésének kódja, az ószövetség, a templom és a szentek szentje, az ünnepkörök, a főpap tevékenysége, a király megkoronázásának szertartásának ismerete. A keresztény apokaliptika és az eszkatológia Az eszkatológia 2 is a végidőre, a beteljesedésre, a jövőre koncentráló teológiai gondolkodási forma, amelynek nagyon hamar kialakult az irodalmi formája, kellékei és stílusa. Az eszkatológia is a prófétai gondolkodásból meríti létét és kezdetét. Azonban más a szemszög és az aspektus, mint az apokaliptikában. Nem csupán stiláris sajátosságok jellemzik az eszkatológiát, hanem a szerző saját korában áll, és innen tekint a jövőbe, a beteljesülésbe. Megkeresi azokat a fontos eszközöket, amelyek segítségével meg tud állni a beteljesülésig, akár egyénileg, de inkább közösségileg. A keresztény apokaliptika és a dualizmus Egymással szembenálló két nagy valóság harcát, küzdelmét, ideológia versenyét nevezzük dualizmusnak. Az anyag és a szellem, harcát, a görög kultúrában dualizmusnak nevezzük. A keresztény apokaliptika a dualizmus harcát etikai összefüggésben jeleníti meg. Lényege, hogy nagy küzdelem folyik a teremtett világért, Isten és Sátán között. Ez a küzdelem egyrészt tisztességes eszközökkel történik, mert Isten elküldte egyetlen fiát, Jézust, hogy megváltsa a világot, a másik oldalról pedig teljes mértékben 2 Az eszkatológia jelentése: (az eszkhata, vagy eschato=végső, utolsó dolgok és a logosz =tudomány görög szóból) a túlvilágról és a legtávolabbi jövőről szóló tanítás. 30

tisztességtelen módon, elvek nélkül, a minden áron való győzelem reményében: csalás, megvesztegetés, becsapás, hazugság, törvénytelenség módszereinek a bevetésével. A dualista eszközök alkalmazása azért is nagyon helyénvaló, hogy rámutasson arra János a szerző, hogy nincs harmadik választás, vagy Isten, vagy Sátán. Nincs harmadik út! A keresztény apokaliptika és a látomások A keresztény apokaliptika gyakran alkalmazza a látomás kifejezést, amely megint visszautal a születésének körülményeire, a prófétai látomásokra. Próféta a kijelentéseit vagy kinyilatkoztatásból, vagy látomásból veszi, Istentől. A kifejezés maga, apokalüptó: leleplezés, valamilyen titokba való betekintést jelent. Említést kell tenni a Szód Jahve (Jahve Koronatanácsa) gondolatáról. Ami a próféta elhívását jelenti, majd visszaküldését az övéihez. Jellegzetes gondolkodása az ősi kijelentésekhez való visszafordulás, amely pecsétek és feltörések formájában kerül az olvasó látókörébe. A pecsétek feltörése látomások formájában valósul meg úgy, hogy a titokról lerántja a fátylat. Ahogy a múltban teljesedtek a jövendölések, úgy a jövőben is teljesedni fognak, melynek körvonalai a korszakok nyomában alakul ki. A keresztény apokaliptika és az anonimitás Az apokaliptikus irodalomban a szerzők nem nevezik meg magukat, hanem egy-egy híres korábban élt zsidó neve mögé bújnak el, és így ismeretlenségben maradnak. Nem a személyük a fontos, hanem az általuk képviselt üzenet. János ennek ellenére többször is megnevezi magát a levél elején. A keresztény apokaliptika és a Messiás A Messiás személye a Jelenések könyvében központi gondolatként jelentkezik. Ellenpólusa az Antikrisztus, aki messiási hatalmat követel magának, és egyre nagyobb szerephez jut a történelem különböző korszakaiban. Kísérő személyzetek az angyalok, amelyek lehetnek jók és démoniak. Az angeológia (angyaltan) a perzsa időszaktól kezdve kezd kialakulni a zsidó teológiában, bár az apokaliptikától függetlenül is megtaláljuk a létüket a zsidóságban. A megértés kódja az ószövetségi történetek. 31

A keresztény apokaliptika és az állatszimbolika Az apokaliptika másodlagos ismertetőjelei közé tartozik az állatszimbolikák alkalmazása. Nem csupán Dániel könyvében, hanem a Jelenésekben is bőséggel találunk állatokat, amelyek hatalmakat szimbolizálnak. Nem kell különösen jártasnak lenni a tekercs olvasójának, hogy azonnal eldöntse, hogy kit és milyen erkölcsön álló hatalmat szimbolizálnak az állatok. A megértés kódja itt is az Ószövetség. A keresztény apokaliptika egyéb ismertető jelei A jelen korszak végét egy jajszóval vezeti be, és ezen felkiáltásokat kozmikus katasztrófák követnek. Mennyei követek értelmezik a jelen helyzetét és rámutatnak a jövő fontos eseményeire Mennyei könyv, amely segítségével a jövő egyes pontjai felismerhetővé válnak a hűségesek számára. Számmisztika is megjelenik, a hetes, tizenkettes, a hatos, négyes számok. Mennyei város, az Éden és az élet fája is megjelenik a gondolkodásban, mint az ősi dolgok végső értelme. Determinizmus (meghatározottság) szerint Sátánnak előre meg van határozva a bukása, és végső megsemmisítő vereséget szenved Istennel és az igazsággal szemben. A megoldás kulcsa az Ószövetség. A keresztény apokaliptika és a történelem A zsidó apokaliptikához képest teljesen újszerű a történelemszemlélete. Miközben a múltba tekint vissza folyamatosan, látja a jövőt, hogy Isten győzelemre viszi az ügyet. Nem a 21. század kíváncsiskodó futurisztikus szemléletére ad választ, hanem előre mutat a jövő megoldására. Nem időzik a Názáreti Jézus földi valóságánál, de újra és újra feltűnik az időt és történelmet formáló alakja a Jel könyvében. A drámai eseménysorozat a történelem végére, az utolsó előtti pillanatokra mutat rá. 32

Alapvető kérdés a Jelenések könyvével kapcsolatban Hogyan tud a Jelenések könyve a ma élő ember számára meghatározó hatást kifejteni, hiszen eredetileg hét kis-ázsiai gyülekezetek számára írt irat volt az első század végén. Hiszen más kultúra számára íródott, más nyelvezeten, és az ószövetségi kóddal volt elzárva az illetéktelenek előtt. Értelmezési (hermeneutikai) megközelítés Az értelmezés teljesen világos és egyértelművé válik akkor, ha az ószövetségi kódot ismerjük és a Jel könyvét ennek a rejtjelkulcs birtokában értelmezzük. A Jel könyve nem elszigetelt írás, amelyet önmagában lehet értelmezi, mert aki ezen az úton indul el, az azonnal eltéved, és soha nem fog kikerülni a labirintusból. Tudnunk kell, hogy mit jelent a szövegben az üzenet az ószövetségi időben, és mit jelentett később, János apostol idejében. A kontinuitást nem veszíthetjük szem elől, tehát mind a múltat, mind keletkezésének akkori jelenét ismernünk kell, hogy következetéseket vonhassunk le a történelmi korszakokkal kapcsolatban. Hiszen erről a jövőről beszél János, amikor a könyv célját így fogalmazza meg: Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniük hamar Jel 1:1 A megértés kulcsa, hogy az ószövetségi kódokat a könyv egész terjedelmében megfejtsük és megértsük a szöveg üzenetét az ázsiai gyülekezetek számára. Következő lépés az átfogó analízis, mit jelent a könyv üzenete az elmúlt korszakok kereszténysége számára, majd megállapítani, hogy mit jelent ez számunkra, a hetedik korszak laodiceai keresztények számára. 33

A szimbólumok: A Jelenések könyve párhuzamos képei A Jelenések könyve fontosságát jelzi a kijelentés egyedülálló módja: Isten Jézus Krisztus Szentlélek angyal János apostol hét gyülekezet aki hallja. Olyan üzenetről van szó, amelyet Isten a legnagyobb gondossággal kezel, amelynek el kell jutni minden emberhez. Mégis, vannak a könyvnek oly tulajdonságai, amelyekkel magyarázható az a tény, hogy nem mindenki előtt tárja fel önmagát. Miért van ez így? Egy ellenvélemény Ennek a könyvnek nincs mai üzenete. Látni fogjuk: ha ezek az igék hiányoznának, mi nem tudnánk mit kezdeni önmagunkkal. Amit tekintetbe kell vennünk a tanulmányozásnál: A könyvnek van egy Ószövetségre alapozott kódrendszere, ami a többi apokalipszistől megkülönbözteti, amelyet csak az ószövetségi próféták munkássága felől lehet megérteni. A stílusán sokszor érezhető, hogy héberül gondolkodik és görögül ír. Ez nem jelentett problémát, hiszen kora izraelitái ismerték az Ószövetséget. Akik ismerték az Ószövetségi írásokat, azokat nem zavarta sőt segítette a megértésben. Azt is egészen természetesnek tekintjük, hogy János apostol írásaiban, a Jelenések könyvében és az evangéliumában, valamint leveleiben találkozunk ugyanazokkal a jelképekkel, fogalmakkal. Az egyik legszebb párhuzam Isten Báránya - János evangélista azt a pillanatképet ragadja meg, amikor Keresztelő János találkozik Jézussal és kijelenti: Íme az Istennek ama báránya, aki elveszi (a jövőben) a világ bűneit. Jn 1:29; Ugyanezt a képet emeli ki az 5. fejezetben: És láték a királyi szék és a Vének között egy Bárányt állani, mint egy megölettet. (Múltban!) (5:6) és a huszonnégy vén leborula a Bárány előtt. (5:8) Méltó a megöletett Bárány (12.v.) A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké (13.v.). Jel 5:6.8.12,13 34

Krisztus mellett tanúskodnak Ez (János) jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról (Jn 1:7) Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról (8.v.) János bizonyságot tett őróla (15-v-) És a Jézus Krisztustól, aki a hű tanúbizonyság (Jel 1:5) az én hitemet nem tagadtad meg Antipásnak, az én hű bizonyságomnak napjaiban sem. (2:13) És adom az én két hű tanúbizonysá-gomnak, hogy prófétáljanak. (11:3). És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétől, és a Jézus bizonyságtevőinek vérétől. (Jn 17:6), A kegyelem jelképe: az élő víz A samáriai asszony története: Jézus: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom! Te kérted volna őt és adott volna néked élő vizet Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne. Az ünnep utolsó nagy napján pedig Jézus felálla és kiálta mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön én hozzám és igyék. Aki hisz énbennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. (Jn 4:10-14; 7:37-38) Mert a Bárány, aki a királyiszék közepette van, legelteti őket és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl az Isten az ő szemeikről minden könnyet. (Jel 7:17) Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen. (21:6) És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el; s aki akarja, vegye az élet vizét ingyen. (22:17) Az egyház jelképe: menyasszony Akinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, aki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömöm immár betelt. (Jn 3:29) És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! (Jel 22:17) 35

Jellemző a kapcsolat a Jelenések könyve János evangéliuma és 1. levele között abban is, hogy egyedül ezekben szerepel Jézus úgy, mint Örök Ige (logosz). (Jn:1.14; 1Jn 1:1; Jel 19:13) Két fontos kijelentés mindegyik gyülekezetnek: Győzelem: Jézus: Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békeségetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot! Jn16:33; Hét gyülekezetnek: Aki győz. Bármilyen volt a gyülekezet életútja, a győzelem a fontos! Mind-egyik gyülekezetre vonatkozik. János evangéliuma: Jézus megígéri a Szentlelket: 16:7-13; 14:26; 15:26. A másik kijelentés, is mindegyik gyülekezetnek szól: Akinek van füle, hallja mit mond a Lélek a gyülekezeteknek. Amikor az igét kutatjuk, illesszük bele abba a helyzetbe, amelyben a történet lejátszódik. Még fontosabb, hogy engedjük ugyanannak a Szentléleknek a bennünk való munkálkodását, aki ihlette a Szentírás íróit. Csakis a Szentlélek segítségével érthetjük meg Isten üzenetét! Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, amely benne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke. (1Kor 2:11) A Biblia fordítóinak nagy a felelősségük, hogy az igét közel vigyék az olvasó ember értelméhez, felfogásához, saját nyelvéhez, vallási gyökereihez. Bárhol olvassák is az igét, mindenütt ugyanazt értsék alatta. Ez a helyzet Jelenések könyvével is. Van egy biztos vezetőnk: A Szentlélek: aki Elvezérel majd minden igazságra De ehhez nem csak Isten szándékára van szükség, aki kész minden ember nyelvén, minden ember értelmének síkján megszólalni, hanem az ember szándékára is szükség van. Menj el Dániel, mert be vannak zárva és pecsételve e beszédek a vég idejéig. Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, az istentelenek pedig istentelenül cselekszenek, és az istentelenek közül senki sem érti; de az értelmesek értik. (Dn 12:9-10) 36

Isten szándéka egyértelmű: Boldog, aki olvassa, és akik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, amelyek megírattak abban, mert az idő közel van. (Jel 1:39) A hét gyülekezethez írt levelekben olyan jelképrendszer és fogalmak voltak, amelyeket a gyülekezet tagjai jól ismertek és értettek, de az ellenség nem. Ez nem a könyv hibája volt, hanem sajátossága. Erre az üldözött egyháznak akkor nagy szüksége volt. Ez a jelképrendszer végigkíséri Isten népének történetét, a megváltási terv vonalán egészen az utolsó eseményekig. De a könyv prófétikus folyamatában is, Isten népének, a próféciák egy-egy mozzanatának teljesedése pillanatában, új fogalmakkal kell megismerkedni. Pl. 1844. Hármas angyali üzenet. A nyitott könyv megevése Jel 10:9-10. Mennyei szentélyszolgálat, Jézus Krisztus bizonyságtétele, a prófétaság Lelke A legfontosabb számunkra talán az a bejelentés: Tudom, a te dolgaidat. Minden, ami ebben a könyvben van, érettünk fogalmazódott meg. A gyülekezeteknek szóló üzenetekben, a számukra adott jelképekben, a történelem eseményeinek jelképes bemutatásában, keressük a hoz-zánk szóló üzenetet. Ismerkedjünk meg a szereplőkkel, az üdvösségtörténelmi pillanatokkal, Helyezzük bele az üzenetet az akkori környezetbe, Éljük át a könyvben szereplők helyzetét, a nekik küldött üzenetet fordítsuk önmagunk felé. Nézzük meg bennük mint jó tükörben önmagunkat. Keressük meg a napjainknak szóló üzenetet. Akkor elnyerjük azokat az áldásokat, amelyeket Isten el-készített számunkra ebben a tanulmánysorozatban. Ebben találjunk örömöt és áldást. Ámen! 37

A Prológus: Jézus az alfa és az ómega Jelenések 1:1-8 A Prológus szerepe A Jelenések első nyolc verse az egész könyv summája. Feltárja a könyv létrejöttének körülményeit és célját, bemutatja a szerzőt és az írót, és megadja az Apokalipszis fő témáit. 1. 1:1-3: Bevezető 2. 1:4-6: Címzés, üdvözlés és doxológia 3. 1:7-8: A könyv fő témái - A Prológus a chiasztikus szerkezetben - A Prológus és az Epilógus tartalmi összevetése - A Prológus és Dániel könyve A (titkot) kijelenteni kifejezés (vö. Jel 1,1a) Dániel könyvében az egyik hétszeres kulcsszó (vö. 2,:9, 22, 28, 29, 30, 47; 10:1). A Jelenések könyvének hét boldogmondása (vö. 1:3; 14:13; 16:15; 19:9; 20:6; 22:7.14) közül az első utal Dániel könyvének utolsó boldogmondására (12:12-13). Az én János kifejezés (vö. 1:4.9; 22:8) szerepe megfelel az én Dániel kifejezés (vö. 7:15.28; 8:15.27; 9:2; 10:2.7) hétszeres alkalmazásának. A Prológus bevezetője (1:1-3) A Prológus első versei bemutatják a szerzőt, az írót és a hallgatókat. Itt találjuk az Apokalipszis (leleplezés, feltárás) első boldogmondást. Jézus Krisztus a szerző, és egyúttal a főszereplő. A kinyilatkoztatás láncolata: Isten Jézus Krisztus angyal János apostol. A kijelentés tartalma: aminek hamarosan meg kell történnie. Ez nem a szükségszerű, de vak véletlen, hanem Isten prófétákon keresztül kijelentett céljának biztos beteljesedése (vö. Dán 2:28; Mt 24:6). 38

Az első versben (1:1b) a megjelenteni (kijelenteni) szó pontos fordítása: jel vagy szimbólum által bemutatni (vö. Jn 12:32-33). János bizonyságot tett Isten igéjéről (prófétai szó) és Jézus Krisztus bizonyságtételéről ( a prófétaság lelke, Jel 19:10). Az első boldogmondás (1:3) egy prófécia-kutató és őrző közösséget feltételez (vö. Dán 9:1-2). A könyv hét boldogmondása chiasztikus rendben követi egymást. Címzés, üdvözlés és doxológia (1,4-6) A Prológus következő három verse az ókori levélkezdő formát követi, amely azonban egy doxológiával egészül ki. Az üdvözlés egy trinitárius formula, amely az eljövetelt hangsúlyozza (vö. 1:4b; 4:8b; 11:17a). A hét lélek szimbolikus kifejezés (vö. 3:1; 4:5b; 5:6b; Zak 3:9; 4:10), mely a Szentlélek teljességét és egyetemességét jelöli, aki a hét gyülekezetben szolgálatát végzi (vö. Jel 2:7.11.17.29; 3:6.13.22). A trinitárius formula végén Jézus Krisztus úgy jelenik meg, mint aki elsőszülött a halottak közül és a föld királyainak fejedelme (vö. Zsolt 89,28; Kol 1,18b; Zsid 2,14-15). A hangsúly Jézus első adventjére kerül, amely annak bizonysága, hogy Ő szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől. A megváltó szabadítás egyik következménye, hogy osztozhatunk Jézus királyi és papi méltóságában (vö. Jel 5,9-10; 1Pt 2,9-10). A könyv fő témái (1:7-8) Az Apokalipszisnek kettős témája van: o Az első advent ténye kiegészül a második advent képével, amelynek háttere Dán 7:13 (vö. Zak 12:10-14). Az eljövetel közelsége később még hangsúlyosabbá válik a hét levélben és az Epilógusban (vö. 2:16.25; 3:3b.11; 22:7a.12a.17.20). A második advent fizikai valósága (látható és hallható lesz) nagyon erőteljes az evangéliumokban is (vö. Mk 14,60-62; Mt 24,30). 39

o Az első és második advent képe Jézus én vagyok mondásával kapcsolódik össze (1:8. vö. 1:4b). A Jelenésekben hét ilyen mondás van (vö. 1:8.11.17; 2:23; 21:6a; 22:13.16b), míg János evangéliumában 23. Az alfa és ómega kifejezés hátterében Ézsaiás jövendölései állnak (vö. 41:4; 43:10b; 44:6; 48:12). A szókapcsolat nemcsak az örökkévalóságot, hanem a végtelenséget is kifejezi, amely az élet túláradó bőségét jelenti, ami mindent átfog, miközben mindent felülmúl. A Mindenható A Prológus utolsó szava a Mindenható, amely kilencszer fordul elő a Jelenésekben (vö. 1:8b; 4:8b; 11:17a; 15:3b; 16:7.14; 19:6b.15; 21:22), és Isten igazságos ítéletét valamint örök uralmát jelöli. A zsidó hagyomány szerint ez az Úr egyik legősibb neve (El Saddai), aki az ígéretek és az áldások Istene (vö. 1Móz 17:1; 28:3; 35:11). Az Apokalipszis Prológusa azt hirdeti, hogy mind a múltunk, mind a jövőnk az igazságos és örök Úr Isten kezében van, aki Fia által megváltott minket. 40

A beteljesedés közel van, aki szomjúhozik, jöjjön Jelenések 22:6-21 Epilógus Jel 22:6-21 János apostol, mint a könyv szerzője a befejezésben a prológus gondolatait ismét feleleveníti. Az epilógusban summázza az egész könyv üzenetét. Nehéz dolog egy könyvnek a végét megírni. János evangéliumának is két befejezése van, mivel 20:31-ben véget ér az evangélium, és János apostol halála után a tanítványai hozzáillesztették még a 21. fejezetet. Az apokalipszis befejezése megismétli mindazokat a fontos dolgokat, amelyek a könyvben szerepelnek. Megmagyarázás, értelmezés Az angyal magyarázza meg Jánosnak a látottakat, e beszédek hívek és igazak melyeket láttál és hallottál. A könyv utolsó szakasza egyben a korábbiakban leírt próféciák hitelességének ismételt megerősítése. Az ég és a föld el fognak múlni, de az itt elhangzottak sohasem veszítenek a jelentőségükből. A szent próféták Istene küldte el Jánoshoz az angyalt, aki megerősíti őt, és segíti a látottak értelmezésében. A prófétának Jánosnak Isten segítségül küldi el az angyalt. János írásaiban ugyanaz a Lélek munkálkodik, mint a régi nagy próféták életében. Jézus maga üzen a tekercset olvasók számára, hogy eljön hamar, és boldog, aki megtartja e könyv próféciáinak beszédét. Minden generációnak szól, nem csupán a hét kis-ázsiai gyülekezet tagjainak, hanem minden korszak hűséges és állhatatos tagjainak. A prológusban 1:3 is boldognak mondja azokat, akik olvassák a könyvet. Boldogok akarunk lenni? Nem akkor leszünk boldogok, ha több lesz a fizetésünk. Nem is akkor leszünk boldogok, ha vágyaink néha teljesednek, hanem akkor, amikor a prófécia szavainak igazat és hitelt adunk. Nagyon érdekes, hogy a Jelenések könyvében hat boldogmondás van elhelyezve. Ímé eljövök hamar (Jel 22:7a). János apostol veszi át a szót János hallott és látott. Sajnos mi nem hallunk és látunk. Nem akarunk prófétai helyzetbe kerülni, ezért elmenekülünk a hallás és látás felelőssége elől. Annyira megrendült a hallott és látott dolgok valóságától János apostol, 41

hogy az őt kísérő angyal lábaihoz leborult. Megismétlődik a 19:10 jelenete. Az angyal figyelmeztette, hogy ezt ne tegye, mert ő is szolgatárs. János ezzel a jelenettel is figyelmeztette az utolsó idők generációit, hogy személyeknek nem lehet olyan dicsőséget adni, ami csak Istent illeti meg. Valóban a világunkban olyan tiszteletet kapnak és adnak emberek, országok, elnökök, amely egyedül Istent, mint teremtőt illetné meg. Szólt az őskeresztényeknek, hogy nem lehet a császárimádatban részt venni úgy, hogy Istent ne sértenék és bántanák meg. Szól a későbbi és mai kor embereinek, hogy csak az: Istent imádd. Világos és egyértelmű állásfoglalás ez minden keresztény számára. Ebben a szakaszban János háromszor írja le az Isten kifejezést. Istent imádd: ne a munkádat, ne az életedet, ne a fiatalságodat, ne a tehetségedet, ne az egyházadat, vagy annak vezetőjét, ne imádj semmi mást Istenen kívül. Az ószövetségi Dekalógus a Tízparancsolat is ezt mondja. Ne legyenek néked idegen isteneid énelőttem. Vannak-e idegen isteneink az Úr mellett? Ezt követően János befejezte az apokaliptikus írást. Nincs több kódolás, nincs több körülírás. Ezt követően János úgy fogalmaz, mint ahogy az evangélisták és apostolok beszéltek. Jel 22:10-11 gondolatai Teljes kontrasztban áll ez a szakasz a Dán 8:26 és 12:4 gondolataival. Dánielnél egy határozott bepecsételésre kap utasítást a próféta, a Jelenések könyvében pedig ennek az ellenkezőjét olvassuk. Ne pecsételd be a könyvet mert az idő közel van. Az idő teljesen más, mint Dániel idejében. Persze vannak hasonlóságok is! A jeruzsálemi templom romokban volt, mind Dániel, mind János apostol idejében. Jel 5. fejezetében János látta, hogy Jézus volt egyedül méltó feltörni a pecséteket. Amit Krisztus kinyitott, azt senki be nem zárhatja. János is ezért kapott egyértelmű kijelentést, a pecsétekre vonatkozólag. Amikor elfeledkezünk az idő közelségéről, akkor mi magunk bepecsételjük a Jelenések könyvét, amelyre Isten azt mondta ne pecsételd be. Bepecsételjük akkor is, amikor nem olvassuk, és nem tanulmányozzuk az apokalipszis írását. 42

Az életben válik külön az igaz a hamistól, a szent a profántól. A templom falai között talán nincsen olyan erős kontraszt közöttünk, mint a hétköznapokban. Nem az a kérdés, hogy szent vagyok-e, hanem az, hogy egyáltalán szent akarok-e lenni? Nem az a kérdés, hogy igaz vagyok-e, hanem az, hogy igaz akarok-e lenni?! A világunk e két irányban polarizálódik: igazság és szentség. Nem elég, ha egy jellemtulajdonság van meg bennem a kettőből. Az egyikből következik a másik. Az igazságból következik a szentség. És nem a szentségből az igazság. Ezt keverik össze oly sokan a vallásos életben. Nincs elkeserítőbb látvány, mint amikor a szentséget és a profánt összekeverik egyesek. És még büszkék is arra, hogy ilyen dolgot tettek. Ímé hamar eljövök Jel 22:12-13 A könyv üzenete nem János kezében összpontosul össze, hanem Jézus hatalma alá tartozik. Jánostól átveszi a szót maga Jézus. A jutalom az ő kezében van. Mindenki azt fogja kapni, amit megérdemel. Milyen jutalomra számítasz Istentől? Nem arra gondoltam, hogy milyen jutalmat adnál az előtted ülőnek, vagy a barátodnak a gyülekezetből, hanem azt kérdezem: milyen jutalomra számítasz Istentől? Bár tudjuk az újszövetségi tanítás alapján, hogy az üdvösség nem emberi cselekedetek által kiérdemelt jogszerű adomány lesz Isten részéről. Jézus az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Jelenti ez azt is, hogy Jézus kontrollja alatt áll a világunk. Nem a bankok, a katonai hatalmak, nem a nagyhatalmak elnökei mondják ki a végső szót, hanem Jézus. A jövő bizonytalannak tűnik, mondja egy üldözött kisebbség képviselője János apostol, aki majd száz éves, de ne a bizonytalanságot, hanem a boldogságot lássuk meg benne. Kik a boldogok és kik azok akik kint maradnak? Boldogok, akik megtartják a parancsolatokat! Melyiket? Egyet? Ötöt? Hetet? Kilencet? Nem: mind a tízet! Legalábbis kísérletet tesznek a parancsolatok egyetemes megtartására. Nem válogatnak, nem tartják egyiket a másiknál fontosabbnak, nem találnak ki újat. Hanem azokat tartják meg, amelyeket Isten az ujjával írt fel a kőtáblákra. 43

Joguk legyen az élet fájához, kegyelem által, Krisztuson keresztül. A kegyelmet is a jog biztosítja, mindenhol. Jog nélkül nincs kegyelem. Kegyelem a jogból sarjad, és növekszik ki. Élet fájához legyen joguk. A történelem célhoz ér. Ádám késői utódai viszszatérnek az élet fájához. Bemehessenek a kapukon a városba. Az aranykapu most be van falazva Jeruzsálem falain. Az egyik török pasa megijedt, amikor hallotta, hogy a zsidók messiása az arany kapun fog megérkezni a városba és befalaztatta. Akkor megnyílnak a kapuk, és az igazak bemehetnek a városba. Van-e kedved bemenni a városba? Elmenni az élet fájához. Szakítani a gyümölcséből. Nem lehet elvenni semmit ami a könyvben van Mózes azzal búcsúzott Izraeltől, hogy se hozzá ne tegyenek, se el ne vegyenek semmit, amit Isten megparancsolt nekik. Nagy kérdés, mit vettem el abból, amit Isten parancsolt számomra? 44

Jézus a gyertyatartók között Jelenések 1:9-20 (Az Egyház, a Prológus és Epilógus között ) Egy ünnepi bevezetés: szombaton az Úrral. Mennyei hang és bemutatkozás: a hét kisázsiai gyülekezet nevének felsorolása. Első pillantása: hét arany gyertyatartó között látja járni az Ember Fiához hasonlót. Figyelemre méltó: Dánielnek azt mondja az Úr, hogy pecsételd be e könyvet a végső időkig, Jánosnak pedig a látomás elején megmagyaráz egy titkot. Írd le hát, amit láttál, a jelent, és ami ezután történik. A hét csillagnak, amit a jobbomban láttál, és a hét arany gyertyatartónak ez a titka: a hét csillag a hét egyház angyala, a hét gyertyatartó meg a hét gyülekezet. (19-20. v. kat.) Jézus annak jogán szólítja meg a gyülekezetet (Jel 2:1), hogy ő az, aki kezében tartja a gyülekezet sorsát. Ha a hét gyertyatartó a hét gyülekezet, azt kell vizsgálnunk, milyen kapcsolatban van az Embernek Fia a gyertyatartókkal. Azzal, hogy a "titkot" megmondja, érthetővé válik az, hogy ami ezután következik, nem független a gyülekezetektől. Az események két fix pontja: Krisztus és az egyház Az események, amelyek a könyvben fel vannak jegyezve, akkor válnak érthetővé, ha felismerhető azokban Krisztus és az egyház. Az eseményeknek csak ebben a síkban van jelentőségük. A történelem: Krisztus és az egyház története. Krisztus nélkül és az egyház nélkül a történelem érthetetlen. Nem a történelemből értjük meg az egyház történelmét, hanem fordítva. Ha Krisztus és az egyház nélkül akarjuk megérteni a világtörténelmet, akkor sötétben tapogatózunk. A történelmet az érti meg, aki megértette, mit akar mondani Krisztus. 45

Hegel 1, a legjelentősebb német idealista filozófus: A népek a történelemből megtanulhatják, hogy a népek a történelemből semmit sem tanultak meg. Augustinus 2, az egyik legkiválóbb egyházatya: Aki a történelem lényegét érti, világosan látja, hogy számára nincs más út, mint Krisztus és az egyház; és ez a kettő egy. Jézus meghív, hogy a Jelenések könyvén keresztül jobban megértsük az egyház történetét, a gyertyatartók megvilágításában. Négy gondolatkörben vizsgáljuk a gyertyatartó jelentőségét az egyház életében, a kijelentésben: 1. A világosság hordozója Ti vagytok a világ világossága. Mindegyik gyülekezethez intézett üzenetében, arra inti a gyülekezetet Jézus, hogy élete legyen példa-mutató. Világítson. Lehetett volna kifejezőbb jelképe Isten egyházának, a gyülekezetnek, az evangélium pályafutásának kezdetén, egy pogány világ sodródásában? A gyertyatartó nem csupán dísz a lakásban. A gyertyatartó a világosság hordozója. Sajnos, a történelem során az egyház nem mindig töltötte be rendeltetését. (Gal 1:6-9) Nem a "véka alatt a helye, hanem az asztal közepén, hogy fényével beragyogja azokat, akik a házban vannak. Ez volt a helyzet a korai kereszténység életében. Az egyháznak így kell világítania a világban. Pál Agrippa királynak: Nem valami zugolyában lett dolog ez... (ApCsel 26:26). Isten művének befejező szakaszában az egész világot be kell világítani az isteni dicsőség fényének, amely az egyházon keresztül kell, hogy megnyilvánuljon. (Jel 14. és 18. fej.) A föld fénylett annak dicsőségétől. 1 Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb, és legjelentősebb képviselője. 2 Ágoston, Augustinus, Aurelius Augustinus (354 430) hippói püspök, egyházatya, filozófus, az egyik legbefolyásosabb nyugati egyházatya. Viszonylag későn, hosszú vívódás után, harminckét éves korában keresztelkedett meg és tért vissza szülőföldjére, ahol először pappá, majd 395-ben püspökké szentelték. 46

Fil 2:15: Hogy legyetek feddhetetlenek, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon. 2. Jézus állandó jelenléte: Én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig. Mt 28:20. Jánosnak első látomásában úgy mutatkozik be Jézus, mint aki teljesíti a búcsúbeszédében mondott ígéretét. A tanítványok még nem ismerték az előttük levő utat és a hosszú történelem küzdelmes századait. Jézus gondoskodott, hogy a tanítványok ne érezzék magukat egyedül, mikor teljesítik a misszióparancsot. Szükségük volt egy meggyőző bátorításra. Egyrészt érezniük kellett: Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek, másrészt: Én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig. Nem szabad elbizakodniuk, mert az bukásukat jelentené, de nem szabad félniük sem, mert az is végzetes következményekkel jár. Ez a két kísértés sokszor fenyegette az egyházat: Az elbizakodás, amikor az egyház elindul Jézus nevében, miközben Jézus sehol sincs. Jézus ott van a zászlókon, de hiányzik a szívekből. A másik kísértés: a félelem és a szégyen. Mert valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az Embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében, a szent angyalokkal. (Mk 8:38) Jézus állandó jelenléte nem a jelenléti ívben igazolt passzív kimutatás. Nem is a Jézus Krisztusra történő hivatkozás csupán. Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk, és kezeinkkel illettünk, az életnek Igéjéről. És az élet megjelent, és láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla, és hirdetjük néktek az örök életet, amely az Atyánál van és megjelent nékünk. Amit hallottunk és láttunk, hirdetjük néktek, hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal (ljn 1: 1). 3. Jézus jár a gyertyatartók között. Munkálkodik a gyülekezettel Aki jár. Ez sokkal erőteljesebb leírása Krisztus és egyháza viszonyának, mint az, ahol csak bejelenti, hogy Krisztus a hét gyertyatartó között van. 47

Amiként az apostoli idők gyülekezetei megtapasztalhatták Krisztus gondviselő szeretetét, figyelmét és szolgálatát irányukban, akként a keresztény egyház is, az eljövendő történelmi időszakban. 3 Krisztus munkálkodik a gyülekezetben és a gyülekezettel. Munkálkodásának legfontosabb jele: kezében tartja a csillagokat a gyülekezet vezetőit. A veszély akkor következhet be, ha ez a kapcsolat valamiképpen megszakad. Ha a gyülekezet megszűnik világítani, vagy úgy gondolja, hogy ő a világosság forrása: Jn:1:6-8. Vagy megpróbálja elhinni, hogy küldetésének saját erejéből is eleget tehet. 4. Arany. Értékes fém. Jelzi, hogy milyen értékes, becses a gyülekezet Isten szemében. Ennek legmeg-hatóbb kifejezése Jn 3:16, és Jel 21:4. A gyertyatartó elmozdításának veszélye is fennáll: Jel 2:5. 3 Biblie Commentary 48

Levél Efézusba Jelenések 2:1-7 Az eszkatológikus prófétai üzenet címzettjei 1. János, a gyertyatartók között szolgálatot teljesítő Emberfiához hasonló parancsára hét valós, a szolgálati területéhez tartozó gyülekezetnek írja meg a könyvet. Ezek a városok a hellenista római kultúra fellegvárai voltak melyben már az első században jelentős keresztény gyülekezetek voltak, amelyek sok mindent megőriztek az ősi hagyományokból (pl. hettita kultúra). Ezeknek a gyülekezeteknek a valós sorosa prófétai példabeszéddé lesz. A hét különböző gyülekezet sorsa az egyház története során megmutatkozó problémák hű tükre lesz. János nem egyháztörténetet ír, hanem a kereszténység különböző kísértéseire és győzelmeinek lehetőségeire tanít. Ezért minden korban minden gyülekezetnek írt levél érvényes üzenet: mit mond a Lélek a gyülekezeteknek. 2. Ezeknek a leveleknek a formája, a hettita szerződések formáját követi. Bennük Isten szövetséget akar kötni népével. A szövetségkötési forma elemei. Bevezetés, ahol a szövetséget kötő uralkodó megnevezte magát, felsorolva jellemző tulajdonságait. Ez a Jelenések könyvében így kezdődik ezt mondja az, aki... Ezt a történeti prológus követi, amiben a két, szövetséget kötő fél a múltbeli kapcsolatait összegzi. A Jelenések könyvében az így kezdődik: tudom a te dolgaidat... A szövetségkötés feltételeit felsoroló rész következik a hettita szerződésekben. Ennek elfogadásától függ a szövetség érvénye. Ez a Jelenések könyvében: térj meg, vagy más felszólító parancs. A szerződést tanúságtétel zárta, ami a szerződés nyilvánossá tételét szorgalmazza akinek van füle, hallja 49

A mondanivaló nyomatékosítása érdekében áldó vagy átkozó formulák voltak a szerződés végén. A Jelenések könyvében csak áldó formula van: aki győz 3. A város: Efézus, az ókori világ egyik legnevezetesebb városa, a rómaiak számára a kelet kapuja. Kitűnő földrajzi helyzete közigazgatási és kereskedelmi központtá tette. Az ókori Artemisz, vagyis Diana kultusz központja, Itt őrizték a legenda szerint a mennyből alászálló szobrát az istennőnek, akinek tisztelete kultikus paráznasággal járt. A korai császárkultusz és a mágikus tudományok bölcsője. Pál alapította a keresztény gyülekezetet, ami Kis-Ázsia vezető gyülekezete volt János idejében is. A levél 1. Minden levelet egy Jánosnak szóló parancs vezet be: Az efézusi gyülekezet angyalának írd meg - Az angyal jelentése: hírnök, követ, akik Isten kijelentéseit közvetítik az emberek felé. Ők képviselték a gyülekezeteket Isten előtt. 2. Bemutatkozás ( ezt mondja az, aki ). Jézus a gyülekezet ura. Kezében tartja (hatalmában tartja) a gyülekeztek sorsát kezében tartja a hét csillagot. Krisztus az egyház ura. Közbenjár a gyülekezetért aki a hét arany gyertyatartó között jár 3. Jézus és a gyülekezet - a két szerződő fél kapcsolata: tudom a te dolgaidat A gyülekezet jó tulajdonságainak sora (kettő pozitív, kettő negatív) Fáradozása, vesződése, bajlódása azért, hogy az emberek a gyülekezetbe beépüljenek. Állhatatossága: ellenálltak a külső és belső csábításnak. A következő vers konkretizálja: terheket viselt Jézus nevéért és nem fáradt meg. Nem viselte el a gyülekezet a gonoszságokat. A gonoszság elszenvedése a közösség felbomlásával jár. Próbának vetette alá azokat, akik hazugul magukat apostoloknak mondják, holott nem azok. 1Jn 4:1. Ez az állhatatosság gyakorlati megvalósítása. A majdnem igaz elhárítása. 50

Panasz a gyülekezet ellen: elhagyta az első szeretetet. A tanok iránti hűség még megvan, de a tagok egymást segítő közössége tört meg. Mt 24:12 szerint ez az utolsó időkben Sátán egyik hitetése, amivel a gyülekezetet meg akarja ejteni. (V.ö. Jer 2:2, Bir 2:7.10-11, Hós 2:14-16) 4. Térj meg - A keresztény élet: visszatalálás Isten szeretetközösségébe. A gyülekezetnek meg kell gondolnia, honnan esett le, honnan süllyedt le. Ez az őszinte bűnbánat, önvizsgálat. A megtérés nem egy-egy bűn elhagyása, hanem a gondolkodásmód megváltozása, az önzés helyett a szeretet uralma. Önmagunk odaszánása. Ha a megtérés nem következik be, Isten megvonja bizalmát a gyülekezettől, vagyis berekeszti közbenjárói szolgálatát. A megtérés alapja: a gyülekezet elhatárolta magát a nikolaiták hamis cselekedeteitől. A nikolaiták 1 gnosztikus tévtanítók, akik szerint a test cselekedetei nem befolyásolják a lélek tisztaságát, ezért közömbösek az üdvösségünk szempontjából 5. A Lélek üzenete, amit a gyülekezetnek írt levéből meg kell hallani mindenkinek ( gyülekezeteknek ) A megdicsőült Jézus szava egyben a Lélek szava is (Jel 19:10). Jézus a gyülekezetben a Lélek által van jelen. Az ő szava a Szentlélek munkája által lesz hatékony. Akinek van füle : az üzenet meghallásáért, elfogadásáért én vagyok a felelős. Isten tőlem bűneim felismerését, és beismerését várja, de a Lélek megtérésre ígérettel hív győzelemre. A keresztény Isten erejének elfogadásával győz. Az élet fájáról ehet a győztes, ami az Éden kert közepén van. Enni az élet fájáról annyit jelent, mint újra helyreállítani a bűn által tönkrement kapcsolatot Istennel, ami ismét harmonikus közösségbe hoz a felebarátaimmal, és Isten teremtett világával. Így békülök meg önmagammal is. 1 nikolaiták: gnosztikus-libertinus mozgalom az efézusi és pergamoni keresztények között (Jel 2:6.15; vsz. a 2:2.14.20.24). - A mozgalom egy ismeretlen Nikolaosztól kaphatta a nevét, akit Ireneusz nyomán több egyházatya Miklós diakónussal (ApCsel 6:5) azonosít. 51

Az üzenet 1. Isten, szerződést akar kötni mivelünk az életre. 2. Le kell küzdenünk Jézus segítségével a meghidegült szeretet kísértését. 3. Reményünk: Jézus közbenjár értünk. Tenyerén tartja a gyülekezetek csillagait. 52

Levél Szmirnába Jelenések 2:8-11 A hét gyülekezet a chiasztikus szerkezetben A levelek szerkezete 1. Címzés 2. Jézus bemutatkozása 3. Tudom a te dolgaidat 4. Panasz (kivéve Szmirna és Filadelfia) 5. Buzdítás 6. Akinek van füle, hallja 7. Ígéret(ek) A levél 1. A hét levél közül a legrövidebb, mindössze 4. vers (vö. 2:8-11). 2. Fő témája a halál és az élet nagy ellentéte (vö. 2:8b.10b). 3. A Szmirnai gyülekezet gazdag szegény, míg a Laodiceai közösség szegény gazdag (vö. 2,9a; 3,17). 4. A Sátán zsinagógája kifejezés csak itt, és a chiasztikus párban, a Filadelfiai levélben olvasható (vö. 2,9b; 3,9a). 5. Ebben a két levélben nincs panasz csak egy-egy gyengéd bátorítás (vö. 2:10a; 3:11). 6. A szenvedés jutalma az élet koszorúja (vö. 2:10b; Jak 1:12). 7. A második halál kifejezés csak itt, és a Jelenések végén található (vö. 2:11b; 20:6.14; 21:8). A város története I. e. 1000-ben a görögök alapították a kikötővárost. I. e. 600-ban a Lídiaiak lerombolták. I. e. 200-ban Lüszimachosz újjáépíttette. I. u. 178-ban földrengés döntötte romba, de ismét felépült. Az első század végén mintegy 200 000 lakost számlált. Efézustól kb. 60 km-re északra feküdt és a térség politikai, vallási és kulturális központja volt. A rómaiak Ázsia dicsőségének nevezték. 53

A város története A római korban a város nevezetes volt tudományos és egészségügyi eredményeiről. Lakói büszkék voltak a település híres stadionjára, könyvtárára és a provincia legnagyobb, több mint 20 000 főt befogadó színházára. A mai Izmir Törökország harmadik legnépesebb városa, amelyben napjainkig élnek keresztények. A hagyomány szerint Homérosz szülővárosa. Különleges kapcsolatban állt Rómával, mivel itt épült fel az ókori világ első temploma Róma istennője (Dea Roma) tiszteletére. A Jelenések könyve megírásának idejében a városban kötelező lett a császárkultusz, amelynek keretében minden római állampolgárnak évente egyszer füstölőszereket kellett égetnie a császár szobra előtt, amelyről írásos igazolást kapott. Ennek elmulasztása a halálbüntetés veszélyével járt. A gyülekezet története A városban élő keresztények azonban nemcsak a külső nyomástól szenvedtek, hanem a nagyszámú, befolyásos zsidóság is nehezítette helyzetüket. Rosszindulatú vádaskodásuk folytán felszították a helyi kormányzat gyűlöletét a keresztények ellen. A rómaiak az úrvacsora miatt kannibalizmussal, majd ateizmussal és a kormányzat iránti hűtlenséggel vádolták őket. Diocletianus császár i. u. 303-ban kelt rendelete szerint a keresztény közösségeket fel kell oszlatni, épületeiket le kell rombolni, és könyveiket el kell égetni. Másnap kiadtak egy rendeletet, amely előírta, hogy fosszák meg e vallás követőit minden tisztségüktől és méltóságuktól; bármilyen rendűek és rangúak, kínzásnak vethetők alá, ellenük mindenfajta per kezdeményezhető, ők viszont nem fordulhatnak elégtételért bírósághoz sem testi sértés, sem házasságtörés, sem vagyoni kártétel esetén; egyszóval megfosztották őket szabadságuktól és jogaiktól... 1 A Diocletianus által elindított üldözési hullámok tíz évig ( tíz napig ) tartottak, és i. u. 313-ban Constantinus (Nagy Konstantin) császár türelmi rendeletével értek véget. Ez alatt keresztények ezrei haltak mártírhalált a római amfiteátrumokban. A Szmirnai gyülekezet és korszak osztályrésze a szenvedések sorozata lett, de halálig hűségesek maradtak. Talán kicsit ironikusan, de voltaképpen halálukkal győztek a második halál felett. Jézus ezért ígérte nekik az élet koszorúját, amely csak a győzteseket illeti meg. 1 Lactantius: Az isteni gondviselésről, 17-18. o. 54

Sokan a szmirna szót a mirha fogalmával hozzák kapcsolatba, amely a halál balzsama volt (vö. Jn 19:39-40). Hogyan tekintünk mi a szenvedés és a halál útjára? Látjuk-e az út végén a győzelmi koszorút? Hogyan gondolunk Jézus golgotai halálára? Napjainkra szóló tanulságok Sokszor minket is elfog a félelem, ha testi vagy lelki szenvedésre gondolunk, bár a szenvedés életünk elszakíthatatlan része. Pál apostol szerint: néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek Őbenne, hanem hogy szenvedjetek is Őérette (Fil 1:29). Sőt az apostol a halál árnyékában még örülni is tudott : De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papi szolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal (Fil 2:17). A Lélek bizonyságot tesz hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg. Mert azt tartom, hogy amiket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik. (Róm 8:16-18). 55

Levél Pergamonba Jelenések 2:12-17 Pergamon városáról A város Nagy Sándor halálát követően vált híressé, amikor Lüszimakhosz 1 hadvezér lett a térség királya. Pergamonban egykor az Attalidák 2 székeltek, majd III. Attalos király, végrendeletében az egész birodalmát Rómára hagyta. Ezt követően Pergamon lett az új római tartomány székhelye, fővárosa. Szmirna városától mindössze hatvan km-re található, észak-keletre. A város helyt adott az intellektuális hellén gondolkodás számára. Pergamon szellemi nagyságát hirdette a hatalmas könyvtára, amely megközelítette a 200 ezer kötetet, és csak kissé maradt el a híres Alexandria-i bibliotékától. Pergamonban találták fel a pergament, azt követően, hogy a féltékeny egyiptomiak megtiltották a papirusz nád kivitelét az országból. A könyvtár teljes anyagát Antonius nászajándékul adta Kleopátrának, amelyet később átszállítottak Alexandriába. Amikor a könyvtár leégett mindkét gyűjtemény teljesen megsemmisült. A városban számos kultusz élt egymás mellett békességben. Egyik leghíresebb építészeti alkotása volt a Zeusz-oltár, amelynek maradványait a Berlini Múzeumban láthatjuk. Másik nagyon híres épülete volt az Aszklépiosz-szentély, amelyet nyugodtan nevezhetünk az ókor egyik leghíresebb kórházának és zarándokhelyének. A gyógyítás a város egyik leghíresebb ismertetőjévé vált. Egész orvos-dinasztiák nevelődtek fel Pergamon városában, az egyik leghíresebb volt közöttük Galénosz 3 aki gladiátorok orvosaként vált világhíressé. Marcus Aurelius császár magánorvosa volt. Egyistenhitet vallott, ezért a keresztények nagyra tartották. Az egyik legnagyobb hatású orvos volt a történelem során. Hazánkban számtalan gyógyszertár és egyéb egészségügyi intézmény található Galénosz néven. Kr. e. 29-ben 1 Lüszimakhosz (Kr. e. 360 Kr. e. 281) makedón hadvezér, hellenisztikus uralkodó, a Nagy Sándor után uralkodó diadokhoszok egyike volt. 2 Az attalidák dinasztiája görög uralkodócsalád, amely Lüszimakhosz, után uralkodott Pergamonban. A dinasztia nevét a legelső pergamoni uralkodó, Philetairosz apjáról, Attaloszról kapta. Valamennyi attalida Attalosz egyenesági leszármazottja volt. 3 Galénosz (görögül Γαληνός, latinosan: Claudius/Claudios Galenus/Galenos); (Kr. u. 129 Kr. u. 199): görög származású római orvos, filozófus. 56

megépültek Augusztus-nak és Róma istennőjének szentélyei, melyek a pogány vallások központjává emelték Pergamon városát. Az Aszklépiosz kultusz 4 legfontosabb jelképe volt a kígyó, amely ma is látható a gyógyszer-patikák lógóján. A zsidóság és a kereszténység szemében a kígyó a bibliai bűneset kapcsán a Kísértő, Sátán jelképévé vált. Ezért megérthetjük, hogy Jézus a Jelenések könyvében azt üzente e kor keresztényei számára, hogy városukban van a Sátán zsinagógája. A városban működő orvosi iskola nem csupán a gyógyítás fellegvára volt, hanem a titokzatos és babonás praktikák melegágya is. A birodalmi államvallás kíméletlen terrorral számolt fel minden olyan vallási tevékenységet, amely veszélyt jelenthetett a rómaiak pogány hitére. Nem csupán a vallás területén jelentkezett e diktatórikus módszer, hanem a személyi kultusz is oly erőssé vált, hogy minden ellenvéleményt könyörtelenül eltiport. A Pergamoni üzenet Ezt mondja, akinél a kétélű éles kard van (2:12) egyfajta visszautalás az 1:16 gondolatára. A kard az ítéletet jelenti, a bírói hatalmat. A kétélű kardot a rómaiak vezették be a harcban. Jelenti azt a kemény elnyomást, amelyet e korszak keresztényei viseltek el a pogányság részéről. Krisztus dicsérettel fordul a Pergamoni keresztények felé, hogy hűségesen ragaszkodik Istenéhez. ahol a Sátán királyi széke van (2:13) ez egyértelmű jelzés a pogány császárkultuszra, amely a legnagyobb istentelenségnek számított a keresztények körében. A város jelképe volt a kígyó, amely (12:9) szerint magát Sátánt szimbolizálta. A város minden lakójának évenként be kellett mutatnia áldozatot a császár tiszteletére, amelyről igazolást is kaptak. Aki ezt elmulasztotta, az Róma, a rend, a béke ellenségévé vált. Az ilyen embert üldözték, törvényen kívülivé vált, bárki megölhette és elvehette a vagyonát. Antipásnak az én hű bizonyságomnak napjaiban sem, aki megöletett nálatok. Antipás egy átlag görög név volt ebben az időben. Semmit nem 4 Aszklépiosz (latinosan: Aesculapius, régiesen: Eszkuláp) a gyógyítás istene a görög-római mitológiában. Az igen népszerű istenségnek igen jellemző attribútuma volt az az orvosi pálca, amelyre egy kígyó tekeredett fel. Ez a pálca ma is a gyógyszertárak cégérében látható. A kígyóknak nagy szerepük volt Aszklépiosz gyógyításában is. A kígyó egyébként jelképezte a vedlésével az újraéledő testet. Szent állata a kígyó mellett a kakas volt, amelyet gyakran áldoztak neki. 57

tudunk róla, a hagyomány szerint máglyahalállal halt meg Domitianus császár idején. Az egyetlen név szerint említett mártír a Jelenések könyvében. Sőt az is elképzelhető, hogy a Pergamon-i keresztények első vértanújáról van szó, akire mindenki vissza tud emlékezni. Mártír az volt, aki az életével is fizetett azért, ami mellett tanúskodott. Tudunk-e az életünk árán is kitartani az evangélium mellett? Mennyi Antipás kerülne ki ebből a gyülekezetből, ha holnap üldözni kezdenék a keresztényeket? Mennyien adnák fel napjainkban az elvüket, hogy megmentsék az életüket? Pergamonban ölték meg a tiszta lelkű Antipást, ahol a Sátán lakott. De van valami kevés panaszom ellened (2:14) Jézus ismét megszólal, mint bíró. Panasza van a gyülekezet ellen, mivel némelyek, Bálák és Bálám tanítását követik, vagyis nem egységes a gyülekezet. Pergamon városa visszatükrözi a harmadik történelmi korszak állapotát. A vértanúk korszaka már lejárt, ezért emlékezteti Antipás hűségére a keresztényeket. Elkezdődik a hitehagyás. Bálám próféta a moábita Bálák király szolgálatában állott. Bálám nevének jelentése felemészteni a népet (4Móz 22-24 fej.). Úgy emésztették fel Izrael népét, hogy a megalkuvásra biztatták őket. Az idegen vallási elemek Izrael számára sokkal hatékonyabban működtek, mint az üldözés, a háború, az erőszak. A gonosszal kötött alku a legveszélyesebb volt mindig a történelem folyamán. Az ellenséget nagyon egyszerű felismerni a kapukon kívül, de nagyon nehéz meglátni a közösségen belül. Pergamon neve anynyit jelent: Citadella vagy Dicső város. A gonosz immár a keresztények sorain belül tevékenykedik ebben a korszakban. Bálám az írásmagyarázatokban mindig a gonosz bálványimádók prototípusa volt. János számára az ószövetségi történetek és kifejezések szolgálnak eszközül a látomásban kapott képek továbbadásában, és értelmezésében. János látja, hogy ugyanolyan a baj, mint a honfoglaláskor volt, amikor egyes keresztények pogány bálványáldozati lakomákon vettek részt. Hasonló a helyzet, mint a korinthusi gyülekezetben volt, amikor a közösség elveszítette a belső békéjét és nyugalmát. Elképzelhető az is, hogy a bálványáldozati hús és a paráználkodás csupán jelképes gondolatok, az erkölcstelen megalkuvást jelentették, ami alapjában támadta meg a gyülekezet belső életét. A tévelygés elvegyül az igazságban, aminek az eredménye a pusztulás. 58

Egy példa a sok közül: az őskeresztények szombatja helyett a konstantini vasárnapot kezdik szent napként ünnepelni. Sőt a Laodiceai zsinaton a 29. kánonban így fogalmaznak: a keresztények ne cselekedjenek úgy, mint a zsidók, akik a szombat napján nyugodnak. Minden ifjú, a városok lakói és valamennyi mesterség folytatója a nap tiszteletreméltó napján vagyis a vasárnapon nyugodjon. Vajon milyen mély a hatása a mai erkölcstelen és korrupt világnak a mi gyülekezetünk, és az egyházunk életében? Mennyien esznek közülünk a bálványáldozati húsból, mennyien paráználkodnak? Akik a Nikolaiták tanítását tartják, amit én gyűlölök (2:15) A Nikolaiták irányzatából azon kívül, hogy a Jelenések könyve megemlíti, szinte semmit nem tudunk. Később, a keresztény kutatók az ApCsel 6:5- ben említett Nikolaosz személyével azonosították az irányzat alapítóját. A Nikolaiták teljes mértékben fellazították a határt a kereszténység és a pogányság között. Mindent lehetett csinálni egy kereszténynek éppúgy, mint a pogánynak. Krisztus következetes és szigorú erkölcsi üzenetét fellazították, és szép és hangzatos magyarázatokkal felhígították. Nem különültek el a pogányságtól, hanem beleolvadtak. Testvéreim, ha feltámadna bármelyikünk nagyszülője és látná életünket, mindennapjainkat, mit szólna hozzá? Szépen lassan észrevétlenül olyanná váltunk, mint az a közeg, amelyből elődeink kijöttek. Ma már mindent lehet, anélkül, hogy lelkiismeret-furdalást okozna számunkra. Ma már lehet válni, legfeljebb néha újra kell keresztelkedni, lehet karácsonyfát állítani, lehet szombaton utazni, lehet repülőre ülni, konferenciákra utazni, ma már lehet évekig távol maradni a gyülekezetből, és tagnak maradni. Szóval mindent lehet csinálni Ez volt az ókorban a Nikolaiták cselekedete, amire azt mondta az ÚR, hogy gyűlölöm. Térj meg: ha pedig nem, ellened megyek hamar (2:16) Aki nem tér meg, annak azzal kell számolnia, hogy Jézus kétélű kardja fogja számára az ítélete jelenteni. Lesznek győztesek és lesznek vesztesek. Jézus nem vesztegeti idejét a vesztesekre, nem félemlíti meg őket, a győzteseknek viszont szép ígéreteket ad. Akinek van füle hallja (2:17) Halljuk-e a Lélek hangját és szavát? Amit számunkra mond, képesek vagyunk-e meghallani? Van-e lelki fülünk? Van-e lelki hallásunk? Akarunk-e bármit is hallani a Lélektől? 59

a győzedelmesnek enni adok az élet fájáról A pusztai vándorlás idején Isten mannával táplálta az éhező népet. Az égből hulló, Isten által küldött mennyei kenyér a reménységet erősítette a Pergamoni keresztények életében. Egy mannával teli korsót helyeztek el a Szövetség Ládájába. A hagyomány szerint Jeremiás rejtette el a Szövetség Ládáját, amikor a babiloni seregek Kr. e. 587/6-ban elpusztították a templomot (2Makk 2,4-8; Szír Báruk Apokalipszis 6:5-10). Zsidó hagyomány szerint a messiási üdvkorban majd manna-eső fog ismét aláhullani az égből. Talán erre utal az elrejtett manna jelképes megjelölés az örök élet kenyere számára. Amelyet Krisztus ad azoknak, akik hűségesek hozzá. és adok annak fehér kövecskét A római-görög bírósági eljárás rendjébe vezeti vissza a ma olvasóját. Fehér és fekete kövecskét használtak az esküdtszék tagjai, ítéletük kifejezéseként. A fehér kavics jelentette a felmentést, a fekete a bűnösséget. Isten fehér követ ad a Pergamoni hűségesek számára, vagyis üdvösséget kap az, aki rendíthetetlenül ragaszkodik Jézushoz. Egy másik elgondolás szerint a görög antik versenyek alkalmával a győztes, a koszorú mellé olyan fehér követ kapott, amelyre rá volt írva bajnok neve. Isten egy ilyen fehér kövecskét ad a mennyei győztesek számára. E fehér márványból készült névjegykártyára Isten új nevet véset fel, amely a bűntől és nyomorúságtól már megszabadult kapja. Az új személyiség jelképét jelenti az új név, amelyet senki nem ismerhet csupán az, aki majd megkapja. 60

Levél Thiatirába Jelenések 2:18-29 Alapok 1. A magyarázat alapelve: a szöveget nem ráolvasni kell a történelemre, hanem az Igéből meg kell érteni Isten mai üzenetét. 2. A Jelenések könyvének minden levele egy szerződés, amiben Jézus, az Ember Fia felajánlja önmagát nekünk. A hét levél a könyvben a kereszténység hét történeti modellje. Melyikhez tartozol? 3. Thiatira (ma Asikhar) a Pergamumból Sárdisba, majd Filadelfiába és Laodiceába vezető út egyik jelentéktelen állomása volt az ókorban. A leghosszabb levél a legjelentéktelenebb városba íródott A lakosok iparosok, kereskedők. Jeles kelmefestő műhelyek, ahol a bíborvörös festőbuzér nevű növény gyökerével készítettek kelmét (Lidia ide való ApCsel 16,14) A várost I. Szeleukosz 1 alapította Kr. e. 301-281 között veterán katonáknak. Határváros volt Lüszimakhosz birodalma felé. Kr. e. 190-ben római birtok lett, mint a Pergamumi királyság egyik városa. A városban Türimnosz-t imádták, akit Apollóval 2 azonosítottak. A város keresztény gyülekezete jelentéktelen volt. Csak a második században lett ismert, mivel a montanizmus 3 egyik központja itt volt. 1 I. Szeleukosz Nikatór (görögül: Σέλεσκος Νικάτωρ, "győzedelmes") (Kr. e. 358 Kr. e. 281) egyike volt azon diadokhoszoknak, akik Nagy Sándor halála után megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmas birodalom teljes irányítását. Hosszú évek háborúi során győzelmes csatáival megalapította a Szeleukida Birodalmat. Az államalapító rettenthetetlen uralkodóként és hadvezérként vonult be népe emlékezetébe, akik évek múltán a Nikatór, azaz Győzedelmes utónévvel tisztelték meg. 2 Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a vadászat, a művészetek istene, Jupiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana. 3 montanizmus: karizmatikus mozgalom Kis-Ázsiában a 2-3. században. - Elindítója, Montanosz, megtérése előtt Kübelé istennő beavatottja volt. A montanizmus megoszlást idézett elő, mert egyesek isteni, mások sátáni eredetűnek tartották. Az Egyház végül egységesen szembefordult a montanizmussal, de a 61

Felszólítás Jánosnak: a gyülekezet angyalának írd meg! 1. A gyülekezet angyala: a városban lévő gyülekezet lelki vezetője, aki önkritikusan, az ige fényében vizsgálja az ige üzenetét. 2. A hét gyülekezetnek írt levél a hettita szerződések formáját követi. Bevezetés: ezt mondja 1. A szövetséget kötő uralkodó, a hettita szerződésekben megnevezi magát, a szövetséghez szükséges tulajdonságait összegzi. 2. Isten Fia a megdicsőült Jézus címe (Jel 1:13), ami Jézusnak az Istenhez valón páratlan viszonyát takarja. A 2. zsoltár 7. versére utal. Isten Fia bennünket Isten fiaivá tesz. 3. Szeme tűzláng mindenen átlát, nincs előtte titok. Lába aranyérc mozdíthatatlan. Lásd: bevezető látomás Jel 1:14.15. A múltbeli kapcsolatok: tudom a te dolgaidat 1. A gyülekezet cselekedete = magatartása. 2. Szeretetedet az Istenben megtalált harmónia. 3. Hűségedet a hit bizodalma, az Istennel való közösség tartalma. 4. Szolgálatodat A másik emberért Jézus szeretetével tenni valamit. 5. Állhatatosságodat = békességes tűrés: a lelki egyensúlyozó szervünk. 6. A fejlődőképességet: utóbbi cselekedeted jobbak az elsőnél. Ellentéte Efézus (2:4-5). 62 montanisták sokáig nagy gondot okoztak. A kis-ázsiai Thiatira lakossága a sírfeliratok tanúsága szerint az utolsó szálig montanista volt egy egész évszázadon át.

A szövetség feltétele: panaszom van ellened Ezeket kell elhárítani, hogy Isten Fia Isten fiaivá tegyen bennünket. 1. Eltűröd Jezábelt, az asszonyt. Jezábel itt jelképes név. Tíruszi származású izraeli királynő, Akháb (Kr.e. 871-852) felesége, aki az északi országrészt Isten igaz imádatától eltántorította (1Kir 16-31; 18:13; 19:1-2;; 21:5-6, 23-25; 2Kir 9:30-37) 2. Munkája: a gyülekezet belső bomlasztása Prófétának mondja magát Tanít tehát egyházi funkciót tölt be. Az asszony az apokaliptikában egyházat, Isten népét jelenti. Eltántorítja Isten szolgáit, hogy paráználkodjanak- A paráznaság = hamis istentisztelet. Istentisztelet nevében erkölcstelenkedni. Bálványáldozati hús evésére csábít. Vallási és erkölcsi szinkretizmus. 3. Ítélet előtt Isten kegyelmet ad a megtérésre. A kegyelem lehetőség, amit el kell fogadni. 4. Jezábel és követőinek sorsa: Isten ítélete, ha meg nem térnek. Az ítélet meghirdetése = a kegyelem lehetősége. betegágyba vetem a paráznához jól illik. A bűnének következménye nyilvánvaló lesz. a vele paráználkodókat nyomorúságra vetem, Ez külső és belső szenvedés. gyermekeit halállal sújtom Nem lesz utódjuk. 5. Az ítélet célja: nyilvánvalóvá kell legyen, hogy Istent nem lehet félrevezetni. ( és megtudja valamennyi gyülekezet ) Isten a legbelsőbb titkainkat ismeri. A vesék és a szívek vizsgálója. Ezzel feje-zi ki a belső ember titkait a szöveg (Zsolt 7:10. Jer 11:20; 17:10; 20:12) Megfizet mindenkinek cselekedete szerint. Életünket cselekedeteink minősítik. Ez mutatja meg, hogy hogyan éltünk a kegyelem új lehetőségével. 63

Az eljövendő Emberfiának bírói hatalma van. (Mt 16:27; 2Tim 4:14, v.ö. Jel 22:12) Kihirdetendő tanúságtétel: A maradék, akik megőrizték magukat. 1. Akik nem fogadták el Jezábel tanítását. 2. Akik nem akarták megismerni sátán mélységét, mint a bölcselkedő gnosztikusok. 3. Parancs a maradéknak: Ragaszkodjatok ahhoz,amire eljutottatok, amitek van. Áldó formula: ígéret a győzteseknek. Visszatér a 2. zsoltár idézete (8-9. vers). 1. Mi a győzelem? Megtartani az Emberfia cselekedeteit. Jézus szeretetparancsa szerint járni. 2. Mi jár érte? A győztesek részt vesznek Jézus királyi uralmában (1Kor 6:2. Jel 20:4) 3. Vas vesszővel pásztorolni, cserépedényt összezúzni: az ítélet képe 4. A hajnalcsillag Jézus Jel 22:16. Az uralom jelképe 5. Akinek van füle hallja. Megszólítottak vagyunk. 64

Levél Szárdiszba Jelenések 3:1-6 Szárdisz városáról Lídia fővárosa Kis-Ázsiában, Szmirnától mintegy 80 km-re Keletre található. Egykor Krőzus király székvárosa, majd a Perzsa Birodalom, azután a szeleukida, míg az Újszövetség korában a Római Birodalom része volt. Napjainkban csupán rommező Szárdisz városa, Törökország területén. Nincs város egész Kis-Ázsiában, amelynek nagyobb kontrasztja lenne, dicső múltja és az akkori jelenje között, melankolikus alvó várossá vált János idejében. A város eredetileg egy 500 méter magas fennsíkon épült fel, később túlterjeszkedett, és a környező völgyeket is benépesítették a város lakói, a település tereprajza is bemutatja hanyatlását. Az ősi Szárdisz városából csupán egy kis falucska, Sart maradt meg napjainkra. Szárdisz a tengerparttól 100 km-re, Lídia királyságának volt fővárosa a Kr. e. 7. sz.-ban, annak a gazdag birodalomnak, amely majdnem egész Kis-Ázsiát magába foglalta. Történelmileg Szárdisz Kis-Ázsia területén kulcsszerepet játszott, mert itt találkozott a Kelet és Nyugat, a konfliktusok és érdekek, kulturális és politikai értelemben. Krőzus 1 Lídia királya volt. Gazdagsága fogalommá vált, és a vagyont ma is nevével társítják. Nemzetközileg Szárdisz neve arany Szárdisz -ként vált ismerté. Szárdiszban készítették az első arany és ezüst pénzérméket, amely a modern pénz szülővárosává tette. Kürosz 2, a nagy hódító megölte ugyan Krőzus királyt, azonban Szárdisz megmaradt kormányzósági székhelynek a Perzsa királyság idején is, Kr. e. 546 334-ig. 1 Krőzus (Kr. e. 560 546-ig uralkodott ) a Mermnadák nemzetségéből származó utolsó lűd király. Trónra lépése után folytatta elődei hódító politikáját, úgy hogy Milétosz és Lűcia kivételével hatalma alatt volt Kisázsia a Halastól -Halüsz- az Égei -tengerig. 2 II. Kürosz, vagy Nagy Kürosz (Kr. e. 593/576 Kr. e. 530) perzsa király volt, az Akhaimenida-dinasztia korai tagja, az Óperzsa Birodalom alapítója. Kürosz meghódította a médeket és egyesítette birodalmát a másik perzsa állammal. Kürosz 559-től haláláig uralkodott a Perzsa Birodalom felett. Birodalma folyton növekedett, végül magába foglalta Délnyugat-Ázsia és Közép-Ázsia jórészét, nyugaton Egyiptom határaitól és a Hellészpontosztól keleten az Indus folyóig terjedt, és ezzel addig sohasem látott méretű állam jött létre.

A leírások arra utalnak, hogy ebben az időszakban a város nevét Spardára vagy Szfardára változtatták. Történészek és Bibliakutatók is úgy vélekednek, hogy az Abdiás könyvének 20. versében említett Szefarád azonos ezzel a várossal, ahová a száműzött zsidókat telepítették néhány évszázaddal Krisztus születése előtt. Kr. e. 334-ben, két évszázaddal - Kürosz győzelme után - Nagy Sándor harc nélkül foglalta el Szárdiszt. A rómaiak Kr. e. 189-ben kezdtek el uralkodni Szárdiszban. Valamennyi idegen közigazgatásban e város fontos közigazgatási központ maradt. Szárdisz befolyása akkor kezdett halványodni, amikor Kr. u. 26-ban Róma egy fontos templomépítési kérelmét elutasította, és Szárdisz helyett Szmirna nyerte el ezt a kiváltságot. Róma döntését biztosan az befolyásolta, hogy Kr. u. 17-ben földrengés következtében a város egyik részén földcsuszamlás pusztított. Később azonban a római császárok Tibériusz és Klaudiusz évtizedeken át bőkezű adománnyal segítette a várost. Az egyik adomány a vízvezeték építése volt. Sok ősi városhoz hasonlóan Szárdisz is folyóparton, völgyben helyezkedett el. A Pactolus a Hermás-folyó déli mellékfolyója volt. Szárdisz történelmének kutatói úgy vélik, hogy Krőzus legendás hírű gazdagsága a Pactolusból kitermelt aranyból származott. A körülötte levő hegyeket Tmolushegyként emlegették. A Hermás-völgye ma Gediz Cay néven ismert. A folyó előnye nyilvánvaló, mert vízzel látja el a várost, és biztosítja a szállítást is. A folyóvölgy termékenysége magától értetődik. A hegyoldalak fontossága a modern olvasó előtt már kevésbé érthető, ha nem tanulmányozza az ősi történelmet. Ugyanis a hegyen lévő előnye az, hogy a gravitáció a javára dolgozik, a dárda vagy a kő gyorsabban és messzebbre repül a hegyről lefelé, mint fölfelé. Ezért építették régen a citadellákat vagy erődként ismert fellegvárakat hegyoldalba, mert ezek a lakosság védelmét is szolgálták. Szárdisznak is volt egy ilyen fellegvára, amely részben épségben maradt, és alkalmat nyújt a régészeknek bepillantani az ősi világ építészetébe. Egy másik figyelemreméltó szempont a Biblia előtti korból való királyi ezerdomb temető, a várostól 10 km-re található, nevét pedig számos sírhantjáról kapta, melyek kis domboknak tűnnek. Szárdiszban némelyek sziklába vájt üregbe temetkeztek, mások viszont sírkamrákba, amik földdel beborítva kicsiny dombokat alkottak. Ezeket Nekropolisznak nevezték. 66

A város fő iparága a gyapjú feldolgozása volt. Szárdiszban szőtték a híres bíbor szövetet. A Leszboszi Szapphó sajnálatát fejezte ki, hogy nem vásárolhatott leánya, Cleis részére Szárdiszból való színes kalapot. Ez a textilközpontúság adja az ideillő utalást: szennyes ruha (Jel 3,4). Szárdiszban a vallásos élet középpontjában a kereszténységet megelőzően Artemisz istennő tisztelete állt, az ő templomának romjai megmaradtak. Ez a templom a negyedik legnagyobb ión építmény, amit a régészek ismernek. Artemisz a római Diana istennővel volt azonos, Krőzus mérhetetlenül pazar templomát Kr. e. 499-ben az ión lázadás idején lerombolták. Az oszlopok és egyéb régészeti relikviák, amelyek megmaradtak, egy óriási görög építkezés maradványai. Kr. u. 17-ben, a földrengéskor sok templom elpusztult, amit később a római császár segítségével részben helyreállítottak. A császár tisztelete a keresztyén korszak idején is szerepet játszott. A birodalmi templom, aminek a megépítéséért Szárdisz elöljárósága is versenyzett, Tibériusz római császár tiszteletére épült. A legtöbb kommentár szerint Pál akkor hozta az evangéliumot Szárdiszba, amikor két évig Kis-Ázsiában tartózkodott (ApCsel 19:10). Az Újszövetségben a Jelenések könyvén kívül Szárdisz sehol nincs megemlítve. Nem meglepő, hogy Szárdisz múltbeli dicsősége ellentétes a folyamatban levő panasszal: Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy (Jel 3:1). Közös kísértése ez az emberiségnek, hogy a múlt dicsőségéből éljen és babérjain pihenjen. A szárdiszi levél üzenete Jel 3:1 szerint Krisztus úgy szól a gyülekezethez, mint akinél ott van mind a hét gyülekezet csillaga. Krisztus Ura a gyülekezeteknek és látja, hogy mi történik a közösségben. Látja, hogy a valóság éles ellentétben áll a látszattal, úgy tűnik, hogy él, de közben halott. Nem akar megújulni, csupán a szokásainak rabjává válik. Ez a korszak a reformáció időszakát jellemzi, de természetesen ma is igaz, rólunk is szól. Nincsen olyan tévtanítás, mint más gyülekezetben, csupán lelkileg halott. Jel 3:2 Egy halotthoz szól Jézus, hogy ébredjen fel. Két alkalommal pusztult el a város, mert az őrök elaludtak: Kürosz idején Kr. e. 549 és Antiochus korában Kr. e. 218. Ébredj fel Szárdisz, ébredj fel város, ha nem akkor ismét el fogsz bukni! Ezért hangzik a gyülekezet felé a felhívás, 67

a parancs, hogy ébredjen fel, nyissa ki a szemeit, lássa és értse meg helyzetét. Az éber vigyázás nem csupán a történelmi múltban volt fontos, hanem ma is nélkülözhetetlenül. Hogyha tehát nem vigyázol, elmegyek hozzád, mint a tolvaj (3:3). A levél feddései a város történelmi tragédiáiból veszi sorra a példákat. A sorok üzenetéből az efézusi levélre asszociálhatunk vissza. Egyfajta visszafelé való mozgást, gondolkodást fedezhetünk fel a Szárdisznak írt levélben. A múlt példáját nem lehet elfeledni. Efézus és Szárdisz gyülekezetei azok, akiknek van valamijük, a többieknek nincs semmijük. Mindkét gyülekezet ugyanolyan ígéretet kap Jézustól, az efézusiak az élet fájáról ehetnek, a szárdisziak pedig az élet könyvében megtartatnak. Mindkét helyzet feltételez egy ünnepélyes találkozást Jézussal. Ahogyan a város kétszer éjjel bukott el, úgy Jézus is éjjel, mint a tolvaj fogja meglepni Szárdiszt. Vissza a forrásokhoz, ahonnan az evangéliumot vették, kapták. Ez is egy jellegzetesen reformációhoz kapcsolódó gondolkodás, ad fontana, vissza a forrásokhoz. Akik nem fertőztették meg a ruháikat. (3:4). A fehér ruha az ünnepélyes találkozóhoz és a nagy vacsorához kapcsolódik. A keresztségi ruha is fehér, vajon ejtettünk-e foltot rajta? Szárdiszban nem mindenki romlott, mert vannak, akik nem szennyezték be ruháikat, vagyis nem engedtek a kísértésnek. A fehér ruha Szárdiszban ezt jelentette: ünnepi hangulatba kerülni. Vissza kellene találnunk a Szentírás üzenetének és tanulmányozásának öröméhez. Abba kellene hagynunk a protestáns háborút, amelyet gyülekezeteinkben folytatunk. A saját ruhánkra kellene vigyáznunk, és nem a másik ruháján kellene foltokat keresgetnünk. Akik nem emlékeznek a történelemre, azok arra vannak ítélve, hogy a történelem rajtuk fog megismétlődni. A ki győz, az fehér ruhákba öltözik (3:5-6). Szárdisz keresztényei belesüppedtek a pogány világba, nem voltak másak, mint környezetük. Kisebbségben vannak, akik megőrizték az elődök lelkületét, őket maradéknak nevezhetjük. Ugyanis a Szárdisz névből kihallatszik egy görög szó, szteriszon, aminek jelentése maradék. A maradék benne marad az Élet könyvében, amely ebben az összefüggésben a győzelmet jelenti. A maradék mellett Krisztus fog tanúskodni az ítéletben. Tartozzunk a maradékhoz! 68

Levél Filadelfiába 1. Fő témája a kulcs és a nyitott ajtó (vö. 3:7b-8; 1:18b). 2. A Sátán zsinagógája kifejezés csak itt, és a chiasztikus párban, a Szmirnai levélben olvasható (vö. 3:9a; 2:9b). 3. Ebben a két levélben nincs panasz csak egy-egy gyengéd bátorítás (vö. 3:11; 2:10a). 4. A kitartás jutalma az (élet) koszorúja (vö. 3:11b; 2:10b; Jak 1:12). 5. Hangsúlyos az advent közelsége (vö. 3,11a; 22,7a.12a.20a). 6. Itt találjuk a legtöbb (6) ígéretet (3,9a.10a.12). A város alapítása Filadelfia (ma Alasehir) volt a legfiatalabb a hét város közül, kb. 40 km-re délkeletre Szárdisztól. Alapítója II. Attalus Philadelphus 1 király, aki bátyja II. Eumenes iránti szeretetből nevezte a várost Filadelfiá-nak ( testvéri szeretet ). A város a görög nyelv és kultúra terjesztésének misszióját tűzte maga elé. A város története Filadelfiát, Szárdiszt és a környező városokat gyakran érték földrengések, az egyik legsúlyosabb i.u. 17-ben, amelynek egyik következménye a névváltoztatás lett. Tiberius császár (i. u. 14-37) anyagi támogatásával újjáépült a város, ezért tiszteletére felvették a Neo-Caesarea nevet, majd később Vespasianus császár (i. u. 69-79) iránti hódolatból Flavia-ra változtatták. 1 Az attalidák dinasztiája görög uralkodócsalád, amely Lüszimakhosz, Nagy Sándor tábornoka halála után uralkodott Pergamonban. A dinasztia nevét a legelső pergamoni uralkodó, Philetairosz apjáról, Attaloszról kapta. Valamennyi attalida Attalosz egyenesági leszármazottja volt. II. Attalosz (i. e. 160. i. e. 138.): II. Eumenész testvére.

A gyülekezet története Filadelfia nem volt erős gyülekezet, de a kevesen is hű maradt (vö. 3:8b.10; Mt 25:21.23). Jézus kétféle módon segíti a gyülekezetet: (1) Nála van Dávid kulcsa (vö. Ézsa 22:22- Eliákim, Ezékiás király hűséges szolgája), és (2) egy nyitott ajtót ad nekik (vö. 2Kor 2:12-13; ApCsel 14:27; 1Kor 16:8-9; Kol 4:2-4). Szmirnai gyülekezethez hasonlóan, a városban élő keresztények helyzetét is a nagyszámú, befolyásos zsidóság nehezítette, de végül elismerték, hogy Isten szereti a Filadelfiai közösséget (vö. 3:9; 2:9; Mt 23:13). A gyülekezet kiemelkedő jellemzője Jézus beszédének megtartása, amely a helytállás egyedüli módja lesz a világméretű megpróbáltatás idején is (vö. 3:8b.10-11). Egy szelíd eszkatológiai figyelmeztetés arra utal, hogy a győzelem koszorúja elveszíthető (3:11), (vö. Ézsaú-Jákób, Rúben-Júda, Saul-Dávid, Júdás-Mátyás). A gyülekezetnek adott hat ígéret (vö. 3:9a.10a.12) közül kiemelkedik a templom oszlopáról szóló, mely a stabilitás és a maradandóság képe, vö. 1Tim 3:14-15; Gal 2:9. Az oszlopon három név olvasható majd (vö. 3:12b). Ennek eszkatológikus teljesedése az új Jeruzsálemben lesz (vö. Jel 2:17b; 14:1; 22:4). A Filadelfiai gyülekezet találó képe az újkori protestáns ébredési hullámoknak, amelyek a XVIII-XIX. században az Egyesült Államokban, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Hollandiában és a Skandináv államokban bontakoztak ki. A Messiás, ill. az imám jövetelének hite magával ragadta a korabeli zsidókat és mohamedánokat is, akik 1843-1844-re várták reménységük teljesedését. Napjainkra szóló tanulságok Jézus, az Igaz nyitja meg és zárja be az evangélium hirdetésének alkalmait. Ha kevés az erőnk, Krisztus nyitja meg a lehetőségek ajtaját, amelyet senki be nem zárhat. Jézus beszédének megtartása révén nyerhetünk oltalmat a világméretű próbatétel idején (vö. Jn 17:6; 15:7). 70

A Krisztussal győztesek örök biztonságot találnak Benne, amit a templom oszlopa fejez ki (vö. Kol 3:1-4). 71

Levél Laodiceába Jelenések 3:14-22 Laodicea városáról Laodicea, Kolossé városa mellett található, Filadelfiától délkeletre fekszik. Frigiai régi város, amelyet II. Antiochus szír uralkodó (Kr. e. 261-246) alapított és feleségéről, a kiállhatatlan természetű Laudikéről nevezte el, akire Dán 11,6-ban történik közvetett utalás. Eredetileg Diospolisnak nevezték, majd Reos-ra változott a város neve, majd Laudikea lett a neve, ma Eski-hissár néven találhatjuk meg, ami lefordítva annyit jelent Régi-kastély, elmúlt dicsőségének és gazdagságának emlékére. Tacitus a kiváló római történetíró is említést tesz Laodicea városáról. Kis- Ázsia egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb városának nevezete, gazdagságát és hatalmát dicsérte. Kr. u. 60-ban hatalmas földrengés pusztította el Hieropolissal és Kolossé városaival együtt. Az újjáépítés során, büszkén, gőgösen utasították vissza a római császár anyagi segítségét, tudjuk Tacitustól (Kr. u. 55-120 Annales 14.27). A helyreállítás során még szebb, gazdagabb épületeket alakítottak ki, saját erőből, amely még elbizakodottabbá tette a laodiceaiakat. János idejében, amikor a Jelenések könyvét írta, akkor már a város régen elfeledte az évtizedekkel korábbi pusztulását. Timur Lenk vad csapatai 1402-ben a várost felégették és teljesen lerombolták, csakúgy, mint Efézust. A mongol-türk lovas hadviselés (hadászat és harcászat egyaránt) Timur Lenk seregében érte el csúcspontját. Seregét Dzsingisz kán mintájára építette fel. A két fő fegyvernem az íjász könnyűlovasság és a döntő csapásokra összpontosítható nehézlovasság volt. Hadjáratain a főleg várak ostrománál bevetett könnyűgyalogosokat is lovon szállították. Az ostromokra alaposan felkészültek: a gyalogosok feltöltötték az árkokat, ostromgépeket készítettek, aknákat ástak. Viszonylag kis létszámú, de különlegesen kiképzett hegyi gyalogsága a legnehezebb terepeken is harcképes maradt. Az egyes seregeket tízezredekre, azokat századokra és a századokat tizedekre osztotta.

Laodicea nagyon híres volt még orvosi iskolájáról is. Rendkívül fejlett bankszolgáltatása ráépült az orvosi szolgáltatásaira. Kiváló orvos generációk nőttek fel a városban, és a birodalom legtávolabbi részén is ismerték a laodiceai doktorokat. Nemzetközi tekintélye volt a városban készült szemkenőcsöknek és egyéb gyógyszereknek. Nem mehetünk el szó nélkül a város kézműipara mellett sem. Különleges és nagyon ritka fekete gyapjút készítettek Laodiceában. A gyapjúszövetekből igen drága és előkelő takarókat és egyéb ruhákat készítettek. Az orvostudomány és a gyógyszerek, a bankvilág, a fekete gyapjú, mind-mind híressé tették a várost és ismerték az emberek a laodiceai termékeket. Pál apostol egyaránt írt levelet Kolossé és Laodicea keresztényei számára. Valószínűsíthetjük, hogy a Laodiceai levél az általunk Efézusi levélként ismert irat lehetett. Mindkét iménti gyülekezetet Epafrász alapította. A mi korunk, a mi egyházunk Laodicea, bármilyen nevet adunk számára. Ennek a kornak vagyunk az átélői, mindnyájan ugyanannak a történelemnek vagyunk szenvedő és formáló alanyai. Laodicea a hetedik korszak. A hetes szám a Jelenések könyvében mindig valaminek a lezárását jelenti. Ez a hetedik gyülekezetnek írt levél. A befejezés, a vég gondolata uralja ennek a gyülekezetnek szóló üzenetet. A laodiceai üzenet Krisztus úgy mutatkozik be, mint Ámen, a hű és igaz tanú, ami Ézs 65,17 gondolatán alapul, ahol Isten önmagát Ámennek nevezte. Az ókorban az volt a hű és igaz tanú, aki a halált is vállalta a tanúságának igazsága érdekében. A tanúvallomás nem csupán egy eljárási mód volt, hanem az igazság kinyilvánítását is jelentette. Jézus a halált is vállalta, hogy Istenről tanúskodjon. Ma nem szeretünk tanúskodni. Vannak olyanok, akik a tanú mivoltukban veszítették el a tisztességüket és becsületüket. Jézus nem ilyen, mert Ő a halálig hűséges. Jézus a teremtett világ őselve, vagyis a teremtés titkának a kezdete is. Valószínűleg a laodiceaiak ismerték ezt a páli kifejezést, amit a Kol 1:16 tartalmaz. Sem nem hideg, sem nem forró ez egyfajta határozott intést jelent. A hetedik gyülekezetnek szóló üzenetben nincs dicséret, csak dorgálás. Ennek a korszaknak a keresztényei meg voltak arról győződve, hogy visel- 73

kedésük az adott helyzetben kifogástalan. János pontosan ezt a viselkedést és gondolkodási módot kifogásolja a legerősebben a laodiceaiaknál. Ezen korszak keresztényei önmagukban tetszelegnek, önelégültségük pedig már-már istenkáromlást jelent. A levélből hangosan kihallatszik az erős irónia, és pofonként csattan a város sznob keresztényein, akik végtelen önbizalommal illegetik-billegetik magukat a márvány házaikban. Azzal ámítják magukat és másokat, hogy a legfontosabb, hogy szépek és jól öltözöttek legyünk, miközben nincs lelki ruhájuk, és kilátszik mezítelenségük. Ezért azt ajánlja János, hogy vegyenek szemkenőcsöt, de ne a város patikájából, hanem Jézustól, így talán megláthatják a saját szégyenteljes helyzetüket. Aranyuknak, szemgyógyító gyógyszerüknek, fekete gyapjújuknak nincs semmilyen értéke. Vak, nyomorult, nyavalyás helyzetben vannak, nincs kiút, csak Jézusnál van megoldás! Laodicea keresztényei, hamis és hiábavaló az a gazdagság, ami nem Istentől van. Egyfajta hamis gondolkodásmódot ostoroz meg itt az Ige. A város kizárta a mindennapi gondolkodásából Istent, úgy ahogy mi tesszük. Nem hiszünk a csodákban, csak imádkozunk érte! A politika itt van belül a templomainkban, az egyházban csináltunk egyházpolitikát, és döntéseinket ennek az oltára mellett hozzuk meg, de mindent megmagyarázunk. Isten megítéli a népet, ezt jelenti Laodicea. A város keresztényeit még nem érte utol az üldözés, nem voltak nehézségeik. Mindent a külső formalizmusra helyeztek úgy, mint ahogy mi teszünk ma. Végy tőlem tűzben megpróbált aranyat Cicero római konzul egyszer meglátogatta a várost, és megdöbbenve tapasztalta, hogy Laodicea önálló aranypénzt készít már évszázadok óta, amelyen nem a császárok képei voltak, hanem a helyi isteneik. 1Pét 1:7 gondolata is azt jelzi, hogy a színtiszta arany és az igaz hit kapcsolata világos volt a keresztények számára. Végy tőlem fehér ruhát Mit kapott a tékozló fiú, amikor hazament? Laodiceaiaknak meg kell tanulni, hogy Istentől kapott fehér ruha minden általuk készített fekete gyapjúnál többet ér. Végy tőlem szemgyógyító írt, hogy láss! Csak akkor tudják megérteni saját helyzetüket, ha meglátják saját magukat. A fel nem ismert vak- 74

ság a legveszélyesebb! A gyülekezet szemét, csak a Szentlélek tudja megnyitni, semmi más. Az ajtó előtt állok és zörgetek az ókorban ismert forma volt a végső egymásra találás szimbóluma. Az Újszövetség nyelvezetében pedig azt jelenti, hogy a végidő közel van, az ítélet közelsége elérkezett. Vele vacsorálok, és ő énvelem. Az egész Szentírásban fontos a közös étkezés, hiszen különleges közösség alakul ki. Gondoljunk Jézus utolsó vacsorájára a tanítványaival. Jézus a győzőkkel egy különleges Pászka - széder vacsorát fog elfogyasztani. A győztesek vacsorája lesz ez, amelyik tökéletesen egyesíti Jézust és a hűséges keresztényeket. A győztesek a királyi trónon foglalhatnak helyet. Nem csupán a szenvedésben, hanem az örömben is osztozunk Krisztussal. 75

Milyen lesz az örök élet? Jelenések 22:1-5 A Biblia egyik legérdekesebb motívuma a kert motívuma. Számos kerttel találkozunk a Bibliában: (1) Éden kertje (1Móz 2-3), (2) Gecsemáné kertje (Mt 26:36-56) és (3) az új, eszkatológiai Éden-kert (Jel 22:1-5). Amint ebből a felsorolásból kitűnik, az általunk tanulmányozott szöveg a kert motívuma részeként értendő. A szövegösszefüggés Teológiai kontextus: A Jelenések könyve csúcspontja az Új Jeruzsálemről szóló látomás (Jel 21-22). Az egész megváltási terv ez a csúcspont felé irányul. A szent történelemben minden lépés egy újabb lépésként értelmezhető az Új Teremtés irányába, amely nemcsak Földünk megújulását, hanem az édeni feltételek helyreállítását és kiterjesztését jelenti. A Bibliának van néhány fő témája és ezek a témák fokozatosan kibontakozódnak, mintegy fejlődnek a Biblián keresztül és Jel 21-22-ben érik el tetőpontjukat: új teremtés, új templom, új szövetség, új Izráel, új Jeruzsálem. Minear 1 megfigyelte, hogy a Jel 2-3-ban megjelenő ígéretek a "győzteseknek" újra felbukkannak az Új Jeruzsálem látomásban is, ami arra utal, hogy az új teremtésben, az ember mindent megkap, amit Isten megígérhet: Étel: 2:7 és 22:2. Templom: 3:12 és 21:22- Isten városa: 3:12 és 21:2, 10. Örök biztonság: 3:5 és 21:27. Romolhatatlan ruházat 3:5 és 21:2, 9. Ragyogó kövecske és a hajnalcsillag: 2:17.28 és 21:11.18-21.23; 22:5.16 Osztozás Krisztus királyi hatalmában: 2:26-27; 3:21 és 22:5. Kivétel a "második haláltól": 2:11 és 21:7-8. 1 Paul Sevier Minear (1906-2007) metodista családban született, Új testamentum tudós, ökumenista, nagyon termékeny író, a Yale egyetem tanára.

Tehát a Jel 2-3 és a Jel 21-22 látomásai között egy szoros kapcsolat létezik: amíg a Hét Levél látomás a küzdő egyházat mutatja be, amelyeknek ígéretek adattak, addig az Új Jeruzsálem látomás a győzedelemes egyházról szól, azaz az isteni ígéretek megvalósulásáról. Struktúra A Jel 21-22 látomása három részre osztható: a. Az új teremtés leírása (21:1-8). Ennek a szakasznak kettős szerepe van: egyidőben a 19-20. részekben leírt látomás konklúziója és az Új Jeruzsálemről szóló látomás bevezetője. b. Az új teremtés bemutatása a Szentek Szentje nyelvezetén (21:9-27). Néhány párhuzam a Jeruzsálemi templom és az Új Jeruzsálem között, amely templom-városként értelmezhető: - hegyen fekszik a templom Sion hegyén épült - Isten dicsősége van benne a templomban Isten lakozott - a város kocka alakú a szentek szentélye kocka alakú volt - a város alapja 12 drágakő a főpap mellvértjén 12 drágakő - nem megy be tisztátalan a papok is megmosták magukat c. Az új teremtés bemutatása az Éden kertje nyelvezetével (22:1-5). Bibliai háttér. Éden kertje - 5 párhuzam: - Élet forrása négy felé ágazó folyó - Élet fája élet fája - Átok nem lesz többé az átok a bűn következtében jelenik meg a bűn eltörlésével megszűnik ez az átok - Isten arca láthatóságának ígérete a bűn következtében ékelődött válaszfal Isten és ember közé a bűn eltörlésével megszűnik ez az átok. - Uralom ígérete az ember eredeti megbízatásának helyreállítása. 77

Ezékiel templom-látomása (Ezék 47:1.6-9.12). A templom volt a Zsidóknak a mindene, az Istennel való kapcsoltuk a templomi ceremóniáktól függött. János megragadja ezt a gondolkodásmódot, a nyelvezetet és elmondja, hogy az a legfontosabb, ami elveszett helyre fog állni az Új Jeruzsálemben. Minden, ami ezen a Földön elveszett és ami valamit ér, a miénk lesz sokkal teljesebben az Új Földön. A központi objektum: a trón. A Jel 22:1-5 kulcs-szava a trón. Kétszer is a következő megfogalmazásban szerepel: Istennek és a Báránynak királyiszéke (22:1.3). A trón nem csak Jel 22:1-5-ben játszik fontos szerepet, hanem az egész könyv kulcs-kifejezése, hiszen negyvenhétszer jelenik meg (a huszonkét fejezetben tizenhétszer). Három szempont említhető a trónnal kapcsolatosan a Jel 22:1-5-ben: 1. A trónból ered az élet vizének tiszta folyója. Ez a kép nagyszerűen mutatja be Isten uralmának természetét: folyó nélkül nincs élet az új Édenben, az élet a víztől függ. A víz serkenti az életet és ez az életet serkentő erő Isten trónjából fakad - Ő az új teremtés élete, ezért Ő nélküle nincs élet. 2. A trón Isten és a Bárány közös trónjaként jelenik meg: két személy egy trónon ül. Nagyszerű megfogalmazás ez az Atya és a Fiú egységéről. A Jelenések könyvében feltárt Istenkép az egyik legerősebb bibliai érv a Szentháromság tana mellett és a trón kiváló retorikai metafora ennek a tézisnek kifejtésében. 3. A trón Isten országának igazgatási közponja. Ez az egyetlen szakasz az egész könyvben, ahol Isten trónja a Földön van - minden alkalommal a menny, konkrétabban a mennyei szentély Isten lakhelye és trónjának a lokációja. Isten népének szerepe az új Édenben - Jel 22:1-5 szerint Isten népének kettős szerepe lesz az Új Földön: 1. Papi szolgálat: 22:3b - "és az Ő szolgái szolgálnak néki" - a latreuō görög szó papi szolgálatot jelöl a LXXban. 2. Királyi funkció: 22:5 - "uralkodnak örökkön örökké". Isten eredeti terve helyre áll, amely 1Móz 1:26.28 szerint az ember uralma a Föld fölött. - Ez a kettős szerep szorosan összefügg 2Móz 19:6-al, a kivonuláskor adott ígérettel Isten népénekel, amely a Tízparancsolat kihirdetése előtt hangzik 78

el: És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ennek a versnek különleges szerepe van az Ószövetség és ugyanakkor az Újszövetség teológiájában is, és tulajdonképpen itt fog megvalósulni. - Az uralom ígéretével még egy fontos ígéret meg fog beteljesedni: Isten a megváltottakat trónra ülteti, ami a lehető legnagyobb megtiszteltetés lesz, amelyet ember el tud képzelni (Jel 3:21). - Mi az örök élet lényege? "Az új teremtés dicső örömhíre a következő: Jézus ott lesz! Az, aki értünk halt meg állandóan ott lesz velünk. Ez teszi a mennyet mennyé; Krisztus nélkül nem volna menny. Ez kell, hogy a valós indíték legyen arra, hogy haza akarunk menni. Annyira szeretjük Jézust, hogy látni szeretnénk Őt, aki meghalt értünk." A város jelképének jelentősége A Biblia kertben kezdődik és városban végződik. Miért? A tökéletes város az emberi váradalmak ideáljának megtestesítőjének számított (Szokrátesz, Platón, Arisztotelész). János felhasználja ezt a hátteret, hogy egy erőteljes üzenetet közvetítsen: Csupán Isten városában valósulhatnak meg mindazok az ideálok, amelyeket az emberi lélek kíván! Csak Isten jelenlétében van tökéletes harmónia és csak a vele való közösségben élheti ki az ember rendeltetésének valódi célját - a valós életet (amely egy időben szolgálatot és uralmat jelent). Két fogalom is az élet fogalmával kapcsolatos Jel 22:1-5-ben: az "élet fája" és az "élet folyója". Az első az ételre utal, a második italra. Jelképesen az Isten által adott élet lesz a megváltottak tápláléka és itala Isten jelenléte, az Ő általa adott áldás lesz az emberek boldogságának forrása. Ebben az Istentől fakadó élet közegében a megváltottak egyidőben szolgálni és uralkodni is fognak Az emberi szabadság és Isten szuverén uralma tökéletes egyensúlyban lesznek. 79

A célba ért gyülekezet: Az Új Jeruzsálem Jelenések 21:1-22:5) A hét gyülekezetből egy gyülekezet A chiasztikus pár hét gondolat-párhuzama: 1. Hatalmas hang hallatszik, vö. 21:3; 1,10. 2. Én vagyok az alfa és az ómega, vö. 21:6; 1,8. 3. Ígéretek a győzteseknek, vö. 21:7; 2:7.11.17.26; 3:5.12.21. 4. Isten dicsősége sugárzik, vö. 21:11.23; 1:16. 5. Az élet könyve, vö. 2:27; 3:5. 6. Az élet fája, vö. 22:2; 2:7. 7. Isten neve a győzteseken, vö. 22,4; 3,12. 2:7.11.17.26; 3:5.12.21 aki győz 3:21 amint én is győztem 21:7 aki győz, örökségül nyer mindent Az Új Jeruzsálem kettős képe A Jelenések könyvének utolsó látomása tartalmilag két fő részre osztható: 1. A város bemutatása egy kettős kép alapján (Jel 21:1-10) : új/szent Jeruzsálem és a menyasszony, a Bárány felesége. 2. A város leírása (Jel 21:11-22:5), egy kettős motívum alapján, amely Izráel 12 törzsének, és a 12 apostol nevének egyedülálló kapcsolatát jelenti. Sátor az Új Jeruzsálemben! Az Új Jeruzsálem képének legfelemelőbb része egy sátor a városban, vö. 21:3. Ekkor Isten örökre beteljesíti azt, ami választott népe szentélyében nem teljesedhetett: Készítsenek nekem szent hajlékot, hogy közöttük lakozzam! (2Móz 25.8). Ez az isteni terv azonban egy rövid időre Jézus földi életében teljesedett: Az Ige testté lett és lakozott közöttünk (Jn 1:14). Templom az Új Jeruzsálemben? Jel 21:3 szerint Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni Jel 21:22 szerint azonban Nem láttam templomot a városban, mert a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma. A közöttünk lakozó ( sátorozó, Jn 1:14) Jézus testének templomáról beszélt, amikor

azt mondta, hogy Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem (Jn 2:21.19). A sátoros ünnep motívuma Az izraelita éves ünnepkörben a sátoros ünnep volt az utolsó, amely a 40 évig tartó pusztai vándorlásra emlékeztette a zsidókat, vö. 3Móz 23:39-43. Az Új Jeruzsálemben megmarad ugyan a sátoros ünnep motívuma, de a templomot (Isten jelenlétének szimbólumát) felváltja az Úr valóságos jelenléte, vö. Jel 21:3.7; 22:4. Az Új Jeruzsálem jellemzői (-7 +7) Hét régi dolog hiányzik: Tenger (21:1); Halál, gyász, kiáltás, fájdalom (21:4b); Templom (21:22); Nap, hold (21:23); Éjszaka (21:25b; 22:5a); Átok (22:3); Fény (22:5b) Hét új dolog lesz: Isten sátora (21:3); Könny nélküli élet (21:4a); Isten dicsősége (21:11a); A népek hódolata (21:26); Az élet vize (22:1-2a); Az élet fája (22:2b); Isten személyes jelenléte (22:4) Az Új Jeruzsálem jellemzői (12 + 12) A város falának 12 alapköve megfelel a főpapi hósen 12 drágakövének, vö. 2Móz 28:15-21; 39:8-14. A város 4x3 gyöngykapuja követi Izráel 12 törzsének tábor-rendjét, vö. 4Móz 2. Az Új Jeruzsálem formája A város egy kozmikus arany kockához hasonló, amelynek hossza, szélessége és magassága egyenlő, vö. Jel 21:16. Ez a tökéletes kocka megfelel a salamoni templom szentek szentje formájának, vö. 1Kir 6:20; 2Krón 3:8. 81

A fény és az élet városa Az Új Jeruzsálem számadatai után a hangsúly először a ragyogó világosságra kerül, amit az arany, a jáspis és a kristály fejeznek ki, vö. 21:11.18.21.23-25; 22:5. A tündöklő fényözön leírása után a város központja válik láthatóvá, ahol az élet vize és fája van, vö. 22:1-2. Jöjj, Uram Jézus! Mindeközben az Isten hívása hangzik, aki a szomjazó ember válaszára vár: Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen (21,6b). Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen! (22,17b). Bizony, hamar eljövök. Ámen. Jöjj, Uram Jézus! (22:20). Marana tha! Urunk, jöjj! (1Kor 16:22). 82

Ahonnan az üdvösségtörténetet irányítják Jelenések 4:1-11. Párhuzamos gondolatok az 1. és 4. fejezetben 1. hallék hátam megett nagy szót, mint egy trombitáét. (1:10) mint egy velem beszélő trombitának szavát hallék (4:1) 2. Lélekben valék ott. (1:10). Elragadtatám lélekben (4:2.) 3. amiknek meg kell lenniük hamar. (1:1. 19.) amiknek meg kell lenniük ezután. (4:1.) 4. Helyszín: Patmosz szigete. Elragadtatásban egy nyitott ajtó előtt: Már nem itt e földön és még nem a Mennyben. Valaki ül a királyi széken. Az 1. fejezetben Krisztust azonosítani tudja. Ő az Ember Fia. Krisztus örökre emberré lett. Itt a királyi székben aki üle nagy fényességet és szivárványt lát. Tisztelettel beszél a világegyetem Uráról. Isten arcát ember nem láthatja. Mózesnek: Orcámat nem láthatod 2Móz 33:18-20. Illésnek: a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék. 1Kir 19:9-13. A királyi trónon ülőt nagy fényességgel ábrázolja. Hogyan is tudná leírni azt, akit emberi szem nem láthat? A szivárvány, amely ragyogó fényével áthidalja az egeket, az örökkévaló szövetségnek a jele Isten és minden élő teremtmény között. A mennyei trónt körülvevő szivárvány is az Isten gyermekeivel való békeszövetségnek a jele. 1 A királyi székből jövő mennydörgések és villámlások ellenére, a kegyelem szivárványa fogadja az Istenhez közelítő embert. A királyi szék körül 24 vén ül királyi székben. A két fejezet összehasonlítása abba az irányba mutat, hogy itt történik az üdvösségtörténelem és világtörténelem irányítása. (Lásd Ezékiel látomását: Ez 1:1-28) 1 Ellen Gould White: Előtted az élet, 112. o.

A Vénekkel kapcsolatban többféle magyarázat ismert: a) Azok a szentek, akik Jézus feltámadásakor szintén feltámadtak. b) A Jézus kereszthalála előtti és utáni 12-12 személy, akik a 12 prófétát és 12 apostolt képviselik. c) Van olyan elképzelés is, hogy angyali lények. A fehér ruha Krisztus igazságának jelképe. A négy lelkes állat. Szemekkel teljes. Azt fejezi ki, hogy mindent lát. Ezeket a lényeket nem tudjuk elképzelni. Inkább funkciójukra, szolgálatukra kell figyelni. Ne akarjuk belemagyarázni azt, amit nem értünk. A próféták Ezékiel, Dániel János apostol nem a valóságot látták, hanem a valóságnak jelképeit. A Mennyben bizonyára vannak még olyan lények, olyan szolgálatok, amelyeket mi még nem tudunk elképzelni. A történelem nagy vezetői, államférfiak és hadvezérek, azt hitték, hogy ők irányítják a történelmet. Nabukodonozor sem akarta elfogadni, hogy az utána következő birodalmak már nem hasonlíthatók az aranyhoz. Istennek van még egy mondanivalója a fejezet zárszavában. Ő a Teremtő, amint ezt később megerősíti. A világegyetem trónterméből szól hozzánk. 84

Ki méltó a hétpecsétes könyv feltörésére? Jelenések 5:1-14 A Jelenések könyve ötödik fejezetét igen komolyan kell tanulmányozni. Nagy jelentőségű ez azok számára, akik részt vállalnak Isten munkájában az utolsó napokban. 1 A Bárány és a Tekercs. Az 5. fejezet az előző folytatása, de amíg ott Isten trónja van a középpontban, itt a Bárányra és egy tekercsre irányul a figyelem. A Tekercs jelentőségét jelzi a vele kapcsolatban megnyilvánuló érdeklődés: Ki nyitja fel? A tekercs felnyitása nem erő és hatalom kérdése, hanem erkölcsi alkalmasság. Ki a méltó arra, hogy feltörje a pecséteket? A kérdés az egész világegyetemnek szól. János apostol sírva fakad. Az egyik vén rászól: Hagyd abba a sírást! Nyilvánvaló, hogy nem maguk a pecsétek a lényegesek, hanem az, amit a pecsétek lezárnak. A mondanivalóhoz a pecsét felbontásával, lekaparásával lehet hozzájutni. A pecsétek által lezárt prófétai képeknek üzenetük van. Ezt az üzenetre kell odafigyelnünk. Nem az a fontos, amit mi gondolunk, hanem amit Isten akar üzenni számunkra. Jézus három neve: Bárány: Ézs 53:4-7. Jn 1:29. Szelídsége, alázatossága, ha saját magáról van szó. Oroszlán: Júda oroszlánja. Oroszlán bátorsága, ha Isten ügyéről van szó. Dávid gyökere. Ézs 11:1.10. Szemek, szárnyak, szarvak. A tökéletes bölcsesség, a teljesség, a megdicsőítés jelképei. A gyorsaság, amellyel véghez viszik feladatukat. Miért használ Isten ilyen egyszerű jelképeket? 1 Ellen Gould White: Bizonyságtételek 9. 267. o.

Az Úr a tökéletlen beszéd hangján szól az emberekhez. Azért tesz így, hogy a föld lakói elsatnyult érzékeik és homályos, földi befogadóképességük ellenére is képesek legyenek szavai megértésére. Ebben mutatkozik meg Isten leereszkedése, aki ott találkozik az emberrel, ahol éppen van. Az egyszerűségében tökéletes Biblia nem ad választ Isten nagy eszméire, mert a végtelen eszme nem fejezhető ki pontosan, a gondolat véges eszközeivel. 2 A világegyetemben (a Mennyben) léteznek olyan lények, olyan tárgyak, amiket az ember nem ismer, meg sem tudnánk nevezni. Isten nem ilyen lényeken keresztül kommunikál az emberrel. Új éneket énekelnek. Ez az ének mindig megújulva hangzik az örökkévalóságban. Az emberiség megváltásának árát mindaddig nem foghatjuk fel teljesen, amíg a megváltottak Isten trónjánál nem állnak a Megváltóval! Akkor majd a halhatatlanságban és az örök jutalomban örvendezve fogják énekelni a győzelem és az örök diadal énekét, Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöltetett Bárány 3 A két fejezet fontos mondanivalója: A mennyből irányítják a történelmet. A két fejezet nagyobb része nem más, mint Isten dicsőítése. A befejezésben itt is mindenek Teremtőjére történik utalás, mint a negyedik fejezetben. 2 Ellen Gould White: Szemelvények I. kötet 21. o. 3 Ellen Gould White: Szemelvények I. kötet 269. o. 86

Az első négy pecsét feltörése Jelenések 6:1-8 Bevezetés 1. A mennyből, Isten trónusától látott történelem titkát takarja a hét pecsétes könyv. Ez prófétailag látott jövő és nem eseménytörténet. Nem a világtörténet hét szakasza, hanem az üdvösségtörténet titka. 2. Ez a titok Isten hatalmában van, mert ő a teremtő (4. fejezet), és az üdvösségtörténet titkát egyedül a megöletett bárány méltó feltörni (5. fejezet). A Bárány átvette az üdvösségtörténet bepecsételt könyvét (5:9). Benne a megváltás történeti megvalósulása található. 3. A jelenések könyvének három látomása a mennyei istentisztelet három jelenetsora. Az első a pecsétek felbontása: Isten megmásíthatatlan akaratnak teljesedése A füstölő áldozatkor felhangzó hét trombita (8:2-től) Az italáldozathoz tartozó hét csésze kiöntése, Isten haragja A négy első pecsét és a lovasok 1. A látomás első négy szakasza kettőshelyszínű. A mennyből indul, és a földön teljesedik. A pecséteket a Bárány töri fel, de a négy lelkes lény parancsa indítja útnak a lovasokat. Jöjj (vagy: indulj ). Nem Jánosnak szól, az eseményeket indítja útnak. Mivel a tekercs kívül belül be van pecsételve először csak a kívül lévő rész látható. A belső tartalom csak a hetedik pecsét felbontása után. 2. Négy lovas, a győzelemtől a halál felbomlásáig. A lovak színe a lovas célja attribútuma esemény fehér győzelem íj és korona győzött tűzvörös elvegye a békességet nagy kard öldössék egymást fekete mérleg egy szózat a mennyből fakó sárga halál és pokol kard, hatalom éhség, döghalál, vadak

3. A látomás képnyelve A ló a harc, a háború jele. A lovasok fegyvert viselnek. Történeti aktualitás: pártus lovasok négyes járőrözése. A lovak színe. A színek égtájakat is jelképeztek: Észak fekete, Nyugat - fehér, Kelet vörös, Dél fakó sárga Mérleg. A mérleg csillagkép jegyében álló esztendőket nyomorúságosnak tartották. Rossz a gabonatermés, de az olaj és a bortermés jó. A mérce- egy napi fejadagja volt az embernek. A Halál és a Pokol a tömeges pestis-halálra, járványra utalnak. 4. A képsor magyarázata 88 A hét gyülekezettel való azonosítás erőltetett. Mivel nem eseménytörténetet, hanem üdvösségtörténetet tár elénk a Jelenések könyve óvakodni kell az önkényes történeti azonosításoktól. A megoldás útja: a könyv szerkezetéből kell kiindulni. A hét pecsét feltörése, Isten földi ítélete (6:1-8,1) párhuzamos Isten mennyei ítéletének hét jelenetével (19:1-2:15). A hét pecsét feltörésének belső rendje párhuzamos a hét trombitáról szóló látomással. Itt is az első négy trombita egy egységet alkot és a hatodik trombita után itt is van egy közbevetés (7:1-17. és 10:1-11:14). Úgy tűnik a szerkezet alapján, hogy Isten ítéletének két szempontból történő bemutatását látjuk itt. A pecsétek az egyház belső helyzetét, míg a trombiták a világ sorsát mutatják be. A könyv szerkezetében párhuzamosa (15:5-18:24) is világtávlatú: a hét csapás és Babilon bukása. Jelenések könyvének kulcsa az Ószövetség. Ez a képsor Zakariás két próféciájára épül. Zak 1:7-15. 6:1-8. Zakariásnál a négy különböző lovaktól húzott kocsi Isten ítéletét, haragját jelképezi. Amikor János látomásában elindulnak a lovasok, eljött Zakariás látomásának beteljesedése. A fehér ló problémája. A hagyományos magyarázat Fiorei Joachim 1 óta az ősegyházzal azonosítja Jel 19:11-16 alapján, ahol a fehér lovon ülő valóban a diadalmasan visszatérő Jézus Krisztus. Ez az evangéli- 1 Gioacchino da Fiore, névváltozat: Joachim de Floris (1130 körül - 1210 körül) olasz egyházi író, cisztercita apát. Történelmi és filozófiai tételei miatt szembekerült az egyházzal. Prófétikus jellegű irataiban szigorú egyházi reformokat követelt. Tanait az 1215-ös zsinat ítélte el, könyveinek olvasását a pápa 1268-ban tiltotta be.

um diadalútja (Mt 24:14. Mk 13:16), amit Jézus nem lovon erővel, hatalommal végez. A négy lovas egy egységet alkot küldetésük is egységes kell, hogy legyen Jel 19:11-16 a győztesen visszatérő Jézus ez az egyháztörténet elejére nem illik. Lehet, hogy ez a ló a Krisztusnak látszó hamis Krisztust jelenti, szembeállítva 19:11-el. Jel 13 az Antikrisztus krisztusszerű vonásait hangsúlyozza. Ő a nagy hitető. A négy lovas megértésénél figyelnünk kell a szakasz újszövetségi párhuzamára: Jézus nagy eschatológiai beszédére (Mt 24:4-12 Mk 13:5-8. Lk 21:8-19) ahol Sátán hitetésének hét alkalmáról van szó. Az első négy itt is a hitetés külső alkalmairól szól. A hamis krisztusok megjelenése a fehér ló (Mt 24:5) Háborúk, háborúk hírei veres ló. Ha Isten törvényes jogrendje (mispát) sérül, akkor eltűnik a békesség (salom) (Mt 24:6) Anarchia: mindenki-mindenki ellen (Mt 24:7). Az élet lehetőségei nehezednek meg. A pusztulás a fakó sárga ló (Mt 24:8). Összefoglalja az előző négy lovas munkáját. Tanulságok 1. Jézus, a mi lesz ezután -ra prófétai választ ad. Számolni kell a Hitető időszakos győzelmével. A fehér lótól a felbomló, rothadó sárgáig. Az evangélium terjesztésének hatalmától a felbomló hullaszerű, intézménnyé silányult egyházig. 2. A Jelenések könyvének ez a látomássora az egyház felbomlásával, a misszió csődjével foglalkozik. Aki erőszakkal akarja Jézust trónra ültetni az a Halál és a Pokol foglya lesz. 3. Ha a gyülekezet élő organizmusából hatalmi szervezet lesz, akkor a Halál, a felbomlás erői jutnak diadalra. 4. Isten soha nem engedi meg, hogy népe táplálék nélkül maradjon. A bort és az olajat ne bántsd. 89

Az ítélet első négy jelenete Jelenések 20:11-15 Nagy fehér királyi szék A trón jelképezi Isten hatalmát és szuverenitását, uralkodó voltát. Az uralkodó, amikor a trónján elhelyezkedett, akkor nem volt olyan alattvaló, akinek ne kellett volna engedelmeskednie a királynak. A Szentírás gyakran mutatja be úgy Istent, mint aki a mennyei trónon foglal helyet: Ézs 6:1; Ezék 1:26; Dán 7:9. A trón a Jelenések könyvében az egyik legfontosabb kifejezés, mivel a 22 fejezetből 16-ban történik utalás rá. A mennyei trón gyakran Isten jelenlétét emeli ki, annak ellenére, hogy magát Istent esetleg nem említi meg a szöveg, egy szózat jött ki a mennyei tróntól jelenti azt, hogy Isten szól Jel 16:17. Sátánnak nincs semmilyen lehetősége, hogy a mennyei trónt befolyásolja, vagy bármilyen hatással lenne reá. Az élet könyve Az élet könyve egy mennyei nyilvántartás mindazokról, akik becsületes és tisztességes életet élnek. Mind az Ó- és az Újszövetség említést tesz az élet könyvéről, amelybe beíratatnak azok, akik Sátán csalása elől Istenhez menekülnek. Ézs 4:3 szerint mindazok az élet könyvéhez tartoznak, akik Jeruzsálem falai között élnek. Dán 12:1 szerint, akik a mennyei nyilvántartásba kerülnek a végidőben, azok az élet könyvébe kerülnek. A Jelenések könyve szerint az élet könyvébe azok kerülnek be, akik hit által diadalmaskodtak Isten segítségével a halál felett. Az élet könyve a Bárányé Jel 21:27. Mindazok, akik kikerülnek bármi okból az élet könyvéből, nem kapnak örök életet. A végső ítélet pedig sokkal egyszerűbb lesz, mint sokan gondolnák, mert Isten egyszerűen ellenőrzi, hogy kinek a neve van beleírva az élet könyvébe, azok bemehetnek az újföldre Jel 20:12; 21:27. A pokol és halál A héber seol, jelentette a földalatti részt, a halál birodalmát, magát a sírhelyet, ahová a halottat eltemették. 90

Magyarázat János lát egy fehér trónt, mint Ézs 6:1-ben Ézsaiás, de nem csupán a tárgyat látja, hanem a rajta ülő királyt is. A trón a tér közepén található, nem úgy, ahogy a trónokat elhelyezték a királyok idejében. A trón az teljes látóteret kitölti és döntően meghatározó szerepe van a jelenetben. A trón fehér színe Isten tökéletességét és jellemét, a bűnt elítélő szentségét is kifejezi. János apostol nem írja le, hogy milyen az Isten, hanem körülírással helyettesíti, nem nevezte meg. A történelemben nagyon ritkák a fehér trónok. A másik jellemzője, a tekintélyes nagysága, mérete hatalmas, mely Isten végtelenségét szimbolizálja. Mindenki menekült a trónon ülő színe elől. Az Atya átadja a végső ítéletet Jézusnak Jn 5:22-27. János látta a halottakat, valószínűleg minden idők összes halottait, azok kivételével, akik az első feltámadásban már részesültek. Könyvek nyittattak meg, amelybe naponként feljegyezték az angyalok a cselekedeteinket. Az ítélethozatal a korábban lepecsételt könyvek megnyitásával kezdődött. Az a legnagyobb bajunk, hogy nem hiszünk ezekben a szavakban, mert ha hinnénk bennük, nem így élnénk napjainkat. Isten a könyvekben leírtak alapján ítéli meg a halottakat, Fia Jézus által. Isten az élet könyvében tartja számon a hűségeseit. Mégsem a cselekedetek lesz az ítélet egyetlen kritériuma, mert Isten kegyelme is hozzátartozik. Mindkét tényező egyformán fontos, egyik sem fontosabb, mint a másik. Cselekedet, hit és kegyelem. János a látnoki érzékével írja le a következő jelenetet: a tenger kiadta a halottakat, a halál (seol, sírgödör) is kiadta a halottakat. A tengerből feljövő fenevad sok ember megölt 13:1. Megrendítő komolyság van ebben a leírásban, ugyanakkor látjuk azt is, hogy Isten egyetlen halottról sem feledkezett el. Zsidó írásmagyarázók használták legelőször a második halál kifejezést. A testi halálon túl a lelki megsemmisülést értették rajta. A visszafordíthatatlan és megfellebbezhetetlen kirekesztettséget jelöli meg. Senki sem fog többet meghalni. A halál is meghal örökre, megsemmisül, elpusztul. Ezt nevezi a Szentírás a második halálnak. Akinek a neve nincs benne az élet könyvében, az nem fogja megkapni Istentől az üdvösséget. 91

Az ötödik pecsét feltörése Jelenések 6:9-11 János apostol szeme elől eltűnt a negyedik lovas is, tekintete visszatért a Bárányhoz, aki a negyedik pecsét feltörését kezdte meg. Az angyal nem hallatja most a szavát, úgy amint az első négy pecsét felnyitásakor tette. Az oltár kapcsán megjegyezzük, hogy az ószövetségi szent helyen, a sátorban és a templomban egyaránt két oltár létezett. Az égőáldozati oltár a szentély udvarán volt elhelyezve. A templomon belül helyezték el a füstölő oltárt. A 6:9-ben szereplő oltár az égőáldozati oltárt jelenti, amely a pitvarban volt található, ahol valóságosan vér folyt. Vagyis a vértanúkra utal az oltár, hiszen a vér az oltár alatt gyűlt össze. A zsidó felfogás szerint a meghalt igazak lelkei más szóval a vérük egy számukra fenntartott helyen, a dicsőség trónja alatt várták az ítéletet. Ez egy meghatóan szép és magasztos gondolat János megfogalmazásában. Hiszen, akik az életüket adták Istenért, mindenüket odaadták, a legnagyobb tettet hajtották végre. A bizonyságtételért, amelyet kaptak egyértelműen Jézus életére és halálára vonatkozik. Isten bizonyságtétele Jézus munkássága volt. A mártírok életük végéig megtartották Isten bizonyságtételét, hittek benne, ezért áldozták fel a legnagyobb értéküket. Figyelemre méltó, hogy semmit nem részletez a könyv a mártírok szenvedéseiből. Az Újszövetség eléggé tartózkodó a vértanúk szenvedéseinek leírásával, csupán István esetében tesz kivételt. Bármilyen vértanúság megfogalmazása, Krisztus áldozatát kisebbítené. Nem felejthetjük el, hogy János idejében már folynak a keresztény üldözések, sok mártírt adott az ősegyház, ezeket nem csapásként fogják fel, hanem Krisztushoz való hűség gyanánt. Hangos szóval kiáltanak Istenhez a mártírok: meddig tart még? Zakariás 1:12 is hasonló kérdést tett fel. Domitianus császár pedig egyre kegyetlenebb rendeleteivel szinte a jövő nemzedékét is mártírrá tette. Nem csupán a múlt áldozatai, hanem a jövő mártírjai nevében is feltették a kérdést: meddig tart még? Az ötödik pecsét felnyitásakor átfogó üldözés indult meg a keresztények ellen. Olyan nagy és fájdalmas volt ez a pusztítás, hogy az ítélet elmaradása szinte már elviselhetetlen terhet jelen- 92

tett az igazak számára. Mt 24:9 így fogalmaz: Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. A világ megindítja ekkor a nagy antikrisztusi üldözését az igazak ellen, ez az ötödik pecsét üzenete. Az igazak a legnagyobb szenvedések közepette mondják hangos szóval: Uram te szent és igaz vagy Nem a bosszúvágy hajtja a keresztényeket, hanem annak a felismerése, hogy Isten ítéletei mindig igazak voltak, és most is azok lesznek. A föld visszaadja Isten szolgáinak a vérét, és a testük is fel fog támadni dicsőségesen. Ez lesz egy igazi igazságszolgáltatás és nem jogszolgáltatás! Akkor fehér ruhát adatnak azoknak a hűségeseknek. Isten első válasza a kérésükre. A fehér ruha az üdvösség jelképe és az Isten legnagyobb ajándéka az ember számára. Annak idején a Teremtő készítette Ádám és Éva számára a bűneset után az első bőr ruhát. Isten fehér ruhája a megváltott ember számára a mennyei élet szimbóluma. Az ötödik pecsét feltörését követően derül ki, hogy ki méltó és ki nem a fehér ruhára. Mindenki keresztül fog menni ennek a pecsétnek a korszakán az egyéni életében. Az igazsághoz való hozzáállásunkat a kimondott szavakon túl az életünkkel bizonyítjuk leginkább. Isten ítélete a föld lakosait fogja sújtani. Bár az ószövetségi átokzsoltárokra jellemző módon van megfogalmazva az ítélet kérése, mégis a végítélet perspektívájába torkollik bele a kérés, tehát Jézus ítéletét kérik. Második válasz: egy kevés ideig. Ezzel elveszi az élét a mártírok sürgetésének. Mi emberek állandóan sürgetni akarjuk Istent! Mi is hasonlóan kiáltunk fel, mint az őskeresztények, és számunkra is azt mondja Isten, várjatok még egy kevés ideig. Vannak még dolgok, amelyeknek be kell telniük, majd ezután Isten lépni fog. Feladatunk az, hogy végezzük szolgálatukat, és nem az, hogy az ítéletet bosszúálló módon meghirdessük a föld lakósainak. Ezért élünk, ezért tervezhetünk akár egyéni, akár kollektív életünkben, mert van még egy kevés idő. Azonban ez a haladék nem végtelen, hanem véges, már-már a végéhez ért. A kis várakozás nem jelenti azt, hogy Isten nem ítélné meg a parázna Babilont, aki megölte a szenteket. Isten minden igazságtalanságot megítél, minden kiontott vércseppet, minden igazságtalanságban kiontott könnycseppet megítél, nem csak ott kint a világban, hanem itt bent az oltár körül is. Az Úr siet eljönni annyira, amennyire csak lehetséges. 93

A millennium Jelenések 20:1-6 Az ítélet hét jelenete a chiasztikus szerkezetben Az ötödik pecsét és az ötödik jelenet kapcsolata Ötödik pecsét 1. Az oltár alatti lelkek 2. Isten beszéde és a bizonyságtétel 3. Szent és igaz Úr 4. Meddig nem ítélsz? 5. Még egy kevés ideig nyugodjanak Ötödik jelenet 1. A trónon ülő lelkek 2. Jézus bizonyságtétele és az Isten beszéde 3. Boldog és szent 4. Ítélettétel adatik nekik 5. El kell oldoztatni egy kevés időre A millennium előtti és alatti események hangsúlyos pontjai: 1. A mélység kulcsa (20:1-3), vö. Jel 9:1-3.11 A démoni erők tehetetlensége. 2. A sárkány 1000 évre társak nélkül marad (20:3b), vö. Jel 19:20; 20:10. 3. Az üldözöttekből ítélők lesznek (20:4), vö. Mt 19:28; Lk 22:29-30. 4. Az első feltámadás (20,5), vö. Jn 5:28-29. 5. A második halál hatalma (20:6), vö. Jel 2:11; 20:14; 21:8. Az ezer esztendő (latinul millennium) kifejezés ötször fordul elő az ötödik jelenetben (20,2.3.4.5.6.), és egyszer a hatodik jelenetben (20,7). A millenniummal összefüggő események: 1) Sátán megkötöztetik, 2) A népek hitetése véget ér, 3) Az ítélők Krisztussal élnek és uralkodnak, 94

4) A halottak egy része nem elevenedik meg, 5) A feltámadottak Krisztus papjai lesznek. A millennium előtt A hét utolsó csapás kitöltetik, vö. Jel 16:1. Jézus angyalaival együtt dicsőségesen visszatér, vö. Jel 1:7; Mt 24:30-31. Az élő gonoszok mind meghalnak, vö. Jel 6:15-17. A halott igazak mind feltámadnak, vö. Jel 20:6. Az élő igazak elváltoznak, vö. 1Kor 15:51-54; 1Thessz 4:14-17. A millennium alatt A föld kietlen és puszta lesz, mint a teremtés kezdetén, vö. Ézsa 34,1-4; 1Móz 1,1-2a. A mennyben ítélet folyik a meghalt gonosz emberek és a bukott angyalok felett, vö. Jel 19,20-21; 20,4. A feltámadt igazak részt vesznek az ítélkezésben, vö. Jel 20,6; 1Kor 6,2-3. A lelkek kifejezés (Jel 6,9; 20,4) az egész embert jelöli, vö. héber: nefes, és görög: pszüché. A millennium üzenete Mi az idő jelentősége az örökkévalóság határán? Valós, vagy szimbolikus számmal van dolgunk? Az apokaliptikus iratokban leginkább a napot, a hetet, a hónapot, és az időszakot értelmezhetjük szimbolikusan (vö. Dán 12,11-12; 9,24-27; 7,25; 12,7; Jel 11,3.11; 12,6; 11,2; 13,5; 12,14.), míg az évet általában nem (talán Jel 9,15 kivétel?). Mi a mélység jelentősége az örökkévalóság határán? Vö. Jel 20,1. Miért kerül a sárkány a mélységbe a végső ítélet előtt? Vö. Jel 20,2-3. A Jelenések menóra szerkezetében a sátoros (utolsó) ünnep előtt a nagy engesztelés napját találjuk, amelynek végén Azázel bakját a pusztába küldték, vö. 3Móz 16,7-10. 20-22; Jn 12,31-33. A millennium végső üzenete egy nagyon árnyalt utalás lehet a vízözön előtti generációkra, amikor Éden kertje még jelen volt, és az emberek közel ezer évig éltek (Ádám-930, Járed-962, Methuséláh-969, Noé-950). Így a millennium az emberiségnek az örökkévalóság felé tett első lépését is jelölheti. 95

A hatodik pecsét Jelenések 6:12-17 Az első öt pecsét és a hatodik között lényeges különbséget látunk. 1-5 pecsétnél sok jelkép: Bárány, lelkes lények, mennydörgés, Fehér ló és lovasa, íj, korona, veres ló és lovasa, kard, fekete ló és lovasa, mérleg, búza, árpa, bor, olaj, sárga ló és lovasa, halál, pokol, oltár alatti lelkek. A hatodik pecsétnél természeti tüneményekkel találkozunk. A pecsét feltörésének értelmezését megelőzte a középkor szellemi- tudományos forradalma és az ehhez kapcsolódó vallási forradalom, a reformáció, és a különb. krisztusváró mozgalmak. Az adventista próféciamagyarázók többsége egyet ért azzal, hogy az 1755-1833 között történt természeti eseményekben lisszaboni földrengés, a nap elsötétedés és csillaghullás a Jelenések könyve 6. fejezetében felsorolt jelek teljesedését látták. Fontos annak ismerete, hogy nem a jelek hozták létre a Szentírás kutatásának erősebb irányzatait. A jelek csak megerősítették őket felismeréseik helyességében. Már a Középkorban voltak bibliamagyarázók, akik Jézus eljövetelének közelségéről prédikáltak. Teljesedni látták Dániel jövendölését: nagyobbá lesz a tudás abban is, hogy Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást. A reformáció az emberek kezébe adta a Szentírást. 1755-ben Lisszabont óriási földrengés pusztította el. Mintegy 10 millió km 2 -t érintett. Hat perc alatt hatvanezer ember pusztult el. Az emberek azt hitték, a világvége érkezett el. Majdnem minden nagyobb palota és templom összedőlt. Alig van egyetlen lakható ház az egész városban. Akit nem ütöttek agyon az alároskadó házak, az a nagyobb terekre szaladt, s aki a víz közelében volt, csónakokba menekült és segítségül hívta a hajókat. A megriadt nép kétségbeesetten szaladgált, és azt hitték, hogy a világ vége elérkezett. Térdre rogyva kérték Isten segítségét Leírhatatlan a szegény emberek ijedtsége, jajveszékelése. Egymást átölelve kértek egymástól bocsánatot Közben kétségbeesetten 96

kiabálták: Ó, Jaj, elveszünk! Végünk van, elpusztulunk. Közben tűzvész tört ki, amely egy hétig tartott. 1 Huszonöt évvel később teljesedett be a másik nagy jel: A nap feketévé lőn, mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lőn, mint a vér. (Jel 6:12). Jóel jövendölése Kr.e. 400-ban: Tömegek, tömegek, az ítélet völgyében! Mert közel van az Úrnak napja az ítélet völgyében! A nap és hold elsötétednek, a csillagok bevonják fényüket. (3:14-15) A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja. (Joel 2:31) Jézus jövendölése: Mt 24:29-30. Papírtekercs. Jel 6:14; 2Pt 3:10. A hatodik pecsétnek ezek és a további eseményei még a jövőben teljesednek, közvetlenül akkor, amikor feltetszik az Ember Fiának jele az égen. A hatodik pecsét eseményeinek egy része a múlté, a drámai eseménysor a jövőé. A félelmetes események átnyúlnak a hetedik pecsét idejére. Ha a múlt teljesedett, a jövő is fog. Minden hegy és sziget. A 6:14. utal Jel 16:20-ra. Királyok. Utalás történik Jel 16:14-re és 17:12-re. Úgy gondolom, ezt a katasztrófát és végső küzdelmet sem tudjuk még elképzelni. Nem tudták és nem akarták elképzelni Vízözönt sem. Egyre erősebben uralkodik az a vélemény, hogy nem helyes ilyen próféciával riasztani az embereket. De ma már nem tudnánk félelmetesebben ábrázolni a bekövetkezhető jövőt, mint ahogyan a tudomány teszi ezt. Tartózkodunk a félelmetes jövő ábrázolásától. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mi nem beszélünk a világ pusztulásáról, hanem egy boldog jövőről. Csakhogy ez a boldog jövő komoly feltételekhez van kötve, és ha ezek hiányoznak, akkor el kell mondani a biztos pusztulás hírét is. Súlyos felelősség bekötött szemmel járni és bekötni az emberek szemét akkor, amikor Isten üzenetet bíz reánk! 1 William Ambrose Spicer: Korunk és a világ sorsa, 124. old.) 97

Jónás: Még negyven nap és Ninive elpusztul! Éppen ez a félelmetesen hangzó üzenet mentette meg Ninivét. Ha Jónás nem mondja el az üzenetet, akkor Ninive elpusztult volna. Óriási a felelősségünk: Jer 6:14. Jer 8:11. 2Tim 4:1-4. Ez hasonlít azokhoz, akikről az Úr beszél. A gonosz szolga mondja: Halogatja még az én Uram a hazajövetelt. De a felebaráti viszony megromlik. A Jel 6:15-17. versekben az események olyan megrázók, hogy mindenki egy bekövetkező ítéletre gondol. Nyilván éppen arról a veszélyes álláspontról van itt szó: Nem vesznek észre semmit, mert nem akarnak. E: G. White szavai: A szülők keserű szemrehányásokkal illették gyermekeiket, s a gyermekek szüleiket, a testvérek is egymást vádolták a nyakukba szakadó szerencsétlenségért. Hangos jajkiáltás szavai hangzottak mindenfelé. Te voltál az oka, hogy nem fogadtam el az igazságot, amely megoltalmazott volna ettől a rettenetes órától Az emberek elkeseredett gyűlölettel fordulnak lelkészeik ellen: Ti azt hirdettétek, hogy béke, béke, s elnyomtatok minden félelemérzetet bennünk. 2 Kérdezzük meg: Miért vannak a Bibliában ezek a jövendölések? Kell-e ezekről beszélni? Van-e jogunk azt mondani: nem kell ezt komolyan venni? Pl. A könyv bevezetésében, a prológusban azt mondta az Úr János apostolnak: Írd meg, amiket láttál, és amik vannak, és amik ezek után lesznek. Pl. Dániel meg kell mondja Nabukodonozornak, hogy meg fog őrülni! Egy órahosszat rémüldözött! Az Úr nem fog olyan eseményeket alkalmazni, amikről ne szólt volna előre. Senki nem mondhatja: Uram, erről nem szóltál. Az Úr nem ijesztgeti az embert, de nagyon komolyan jelenti be azt, ami történni fog. Mert semmit sem cselekszik az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak. (Ámos 3:7) A prófétáknak pedig nyilván azért jelenti meg, amiért János apostolnak: Írd meg! 2 Ellen Gould White: Tapasztalatok és látomások látomások, 244. o. 98

Még valami: Ezekben az eseményekben a főszereplők az emberek, akiket érintenek a megrendítő természeti események: 14-17. versekig. Ezeket semmiképpen sem vehetjük úgy, mint valamilyen káprázatos tűzijátékot. Ezek valóságok lesz, a maguk idejében. Figyelemre méltó, hogy a 6. pecsét eseményei egy természeti jelenség sorozatról szólnak. Olyan három jelenség van itt, amelyek nem minden napiak. Az akkori emberek, a bibliamagyarázók felismerték Isten jelentkezését. Maga Voltaire így nyilatkozott: Ez volt ama vidék számára az utolsó ítélet. Semmi sem hiányzott abból, csak a harsona. (Kor a vil sorsa 124.) A hatodik pecsét üzenetének második fele előttünk áll. Nem valószínű, hogy a pecsét üzenetének két része között nagyon hosszú időnek kellene eltelni. A hatodik és a hetedik pecsét eseménysora szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ezt látni fogjuk. 99

Góg és Magóg uralmának a vége Jelenések 20:1-10 Igei bevezető: Sátán sorsa ezer esztendőn keresztül a fogság lesz, majd a megsemmisülés. Egy angyal 20:1 Ennek az angyalnak nincs semmilyen különleges feladata. Némelyek úgy vélik, hogy a 9:1-ben szereplő angyalról van szó, aki csillagként hullott le az égből és nála van a mélység kútjának kulcsa. A sok hasonlóság ellenére azonban eltérések is vannak, ugyanis a 9:1-ben magáról Sátánról van szó, nem egy angyalról. Tehát a 20. fejezet angyalának a kezében ott van a mélység kulcsa és egy nagy lánc. A mélység kifejezés egyértelmű visszautalást jelent 1Móz 1:2-re, a teremtésre. Ugyanakkor a Jelenésekben Sátán börtönének és fogságának kifejezését jelenti, aminek vége a tűznek tava, a teljes megsemmisülés. Sátán megkötözésének jelenete arra ad választ, hogy mi lesz a földdel, és azokkal, akiket elhitetett az Antikrisztus. Egy angyal száll alá a Mennyből, akinél van az alvilág kulcsa és megnyitja a gonosz lelkek őrzésére rendelt földalatti börtönt úgy, hogy a nála lévő lánccal megkötözi Sátánt, aki semmilyen ellenállást nem tesz. Az angyal egy börtönőr benyomását alakítja ki az olvasóban. A bűn kezdetén Mihály fejedelem teljes erejére szükség volt, hogy levessék Sátánt az égből (12:9), most pedig egyetlen angyal is láncra tudja verni. Sátán nevét teljeskörűen leírja János, hogy minden kétséget kizárjon az azonosítással kapcsolatban. A gonosz semlegesítve van, elérkezett Sátán számára a vég. Az egész kép a Jóm Kippúr gondolatához kapcsolódik, amikor Azázel bakja a pusztába száműzetett, hogy a megtisztított szentélytől távol maradjon. Az engesztelési ünnep évezredeken keresztül hírül adta Sátánnak, hogy mi fog reá várni az ítélet végén. Most teljesedett felette a sors. Dániel könyve is tartalmaz erre vonatkozó utalásokat. Az Ezer esztendő értelmezése. Az apokalipszisben található ezer esztendő valószínűleg szimbolikus szám. Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap - mondja a költő Zsolt 90,4. Bibliai értelemben értelmezve azt tudjuk mondani az ezer esztendőről, hogy vele szemben talál- 100

juk meg a kevés idő 20:3 gondolatát. Ézsaiás 24-25. fejezetében hasonló gondolatokkal találkozunk, melyet a kutatók kis Jelenések könyvének neveznek, ahol szerepel egy tömlöcbe vetés és sok nap kifejezés. Tétovázhatunk azon, hogy mi kövessük-e a prófétákat az ószövetségi ösvényen, vagy más irányba induljunk el, mindenesetre a szövegben nem támogatja sem az egyik, sem a másik utat. A rossz uralma véget ér ez a legfőbb üzenet. A Jelenések könyve ezt a reá annyira jellemző módon írja le, vagyis jelképes nyelvezettel. Természetesen az ezer esztendő lehetséges, hogy valóságos időtartamot jelent, talán Millenniumot kell értenünk rajta. Azonban nem az értelmezés a fontos, hanem az üzenet tartalma: a gonosz uralma véget ért. János apostol Ézsaiás fókuszán, szemén keresztül vezet végig, hogy rámutasson arra, az emberiség visszatalál Isten segítségével oda, ahonnan annak idején elindult az útjára. Az ezer esztendővel kapcsolatban az özönvíz előtti nemzedékek életkora ezer esztendőben mérhető; Ádám 930, Jered 962, Methusélah 969, Noé 950 esztendőt élt. Az ezer esztendőre történő hivatkozás az özönvíz előtti korra, az Édenkert közeli időkre utalhat vissza, akár szimbolikus, akár valóságos értelemben. Az ezer esztendő valójában az emberi nem első lépését jelenti az örökkévalóság irányába. Élő halottak azok, akik ugyan meghaltak Isten igazságaiért: a hősök, a vértanúk, a megalázottak, akik hűségesek voltak, az életük árán is. Az angyal megmagyarázza, hogy ők, akik az első feltámadásban részesültek. Minden korszak igaz embere ott van. Az áldozatok tétetnek a bírák bíróivá. A szerepek felcserélődnek, az elítéltekből most bírák lesznek. Jézus második eljövetelekor lesz az első feltámadás. Isten az igazak számára rendelkezésre bocsátja az összes feljegyzést és könyvet, minden hatalmat megad számukra, hogy az ítélet után együtt uralkodjanak Ővele. (Lásd Jel 20:6!) Az igazakat papoknak nevezi, és boldogoknak mondja. (Lásd u. o.!) Ezer esztendőn át ítélik meg a feltámadottak azokat, akik még halottak. Nem csak emberek ítélnek meg embereket, hanem Isten megengedi, hogy Őt magát is megítéljék, és ehhez minden hatalmat és eszközt biztosít számukra. Az utolsó nagy ítéletben mindenki meg fog ítéltetni, még maga a Teremtő is. Góg és Magóg értelmezése. Isten kivárja a dolgok végét, számára nagyon fontos, hogy mindenki tisztán lásson. Az ezer esztendő végén feltámadnak a többi halottak is: akiknek a száma, mint a tenger fövénye (Lásd: Jel 20:8) Sátán újra színre lép, feloldatik az ő fogságából (Lásd: Jel 101

20:7) Még egyszer és utoljára elhiteti az emberekkel, hogy nála van a megoldás. A forgatókönyv az armageddoni háborúra emlékeztet, fegyveres lázadás, támadás Isten és a népe ellen A csatamező héber elnevezést kap: Góg és Magóg, ami Ezékiel 38:2 verséhez kapcsolódik. Míg az armageddoni csatában Izrael a régi ellenségével, Bábellel találta magát szembe, addig Góg és Mágóg esetében, a föld négy sarkán lévő népek öszszegyűlnek a Sárkány irányítása alatt. Számuk kimondhatatlan nagyságú. Góg és Magóg nevek számértéke: hetven, a tökéletességnek tűnnek. Megtestesítik az Izraelen kívüli valamennyi népet. A két név sehol nem áll egymás mellett a Bibliában, csak a Jelenések könyvében. Tehát a két név nem valóságos személyeket takarnak, hanem nemzetek sokaságát, mindazokat, akik Isten ellenségeik. A szentek tábora, a szeretett város a mennyei Jeruzsálemet jelenti. János elkerül minden nemzeti nacionalizmust a zsidóság szempontjából, ezért fogalmaz ennyire árnyaltan. Tűz száll alá, ahogy annakidején elpusztította Szodomát és Gomorát, ahogyan Illés kérésére tűz szállt alá a Kármel hegyén. Elpusztul Góg és Mágóg serege, legtovább Sátán marad életben, aki végül is meghódol Isten nagysága előtt. A képek apokaliptikusak, szimbolikusan értendők, a kínoztatás azt jelenti, hogy Istentől való elszakítottság érzését, kínként fogják átélni Góg és Mágóg fiai. Az örökkön örökké kifejezés (Jel 14:11; 19:3) jelzi az ítélet véglegességét és megváltoztathatatlanságát. 102

29. Az elpecsételés Jelenések 7:1-17 A közjátékok szerepe Az elpecsételésről szóló közjátékot (7:1-17) a hatodik és a hetedik pecsét feltörése között találjuk, amely válaszol arra a sorsdöntő kérdésre, hogy ki állhat meg? Hasonló közjátékok vannak a trombiták és a csapások között is, vö. Jel 10:1-11:14; 16:15. A közjátékok tematikája: Védelem (pecsétek), prófétai küldetés (trombiták), készenlét (csapások). Az elpecsételés célja Az elpecsételés létkérdés! Ez a védelem a pusztító démoni erőkkel szemben, vö. Jel 7:3; 9:4. Az elpecsételés közjátékát bevezető versek (7:1-3) egy ABA szerkezetet mutatnak, amely az intenzitás irodalmi kifejeződését szolgálja: A föld, tenger, fák (7:1b) B föld, tenger (7:2b) A föld, tenger, fák (7:3) A pecsétek jelentősége A Jelenésekben szereplő pecsétek általában halált hoznak, míg az elpecsételés közjátéka az élet védelmét szolgálja. A kép egyik háttere az egyiptomi tízedik csapás, amely halált hozott az egyiptomi elsőszülöttekre, de ugyanakkor a bárány vére megvédte a hébereket, vö. 2Móz 12:21-27. Az elpecsételtek A Bibliában a fa az igaz ember szimbóluma, vö. Zsolt 1:1-3; Jer 17:7-8. A libanoni cédrus a Biblia egyik leggyakrabban említett növénye, mert a fenségest, a hatalmast jelenti. A leírások szerint I. Szethosz fáraó cédrusfát vágatott a Libanon-hegységben az Ámon-szentély építéséhez, akárcsak Salamon király a jeruzsálemi szentélyhez (1Kir 5:5-6). A bibliai írók, akárcsak a festészetben Csontváry, különleges szépséget, erőt és kecsességet éreztek a fában. A pecsét a homlokra kerül, vö. 7:4; 14:1; 22:4. Ez elsősorban tulajdonjogot, másodsorban hűséget, harmadsorban védelmet jelent, vö. Ez 9:3-6. A 103

pecsétet azok kapják, akik az utálatosságok miatt sóhajtoznak és nyögnek (9:4). Az utálatosságok a természet imádat különféle formáit jelentik, vö. Ez 8:5-18. A Jelenések könyve szerint az igaz imádat a Teremtőt illeti meg, nem a teremtett dolgokat, vö. Jel 14:6-7. A Tízparancsolat első négy parancsolata az igaz és a hamis imádatról szól, vö. 2Móz 20:2-11. A negyedik parancsolat szombatja a Teremtő imádatára emlékeztet. János apostol hallja az elpecsételtek számát 144 000, vö. 7:4; 14:1; 22:4. Érdekes módon az új Jeruzsálem leírásában is találkozunk hasonló számmal 12 000 és 144, vö. Jel 21:16-17. A 144 000 szimbolikus szám, ahogyan a 12 törzs is, hiszen az Újszövetségben lelki Izraelről beszélünk, vö. Róm 11:25-27. A nagy sokaság A 144 000 leírása után János apostol lát egy megszámlálhatatlan sokaságot, vö. 7,9-17. Ez a győztes, lelki Izrael, amely most már minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből áll. A legvalószínűbb az, hogy a kétféle kép ugyanazt jelenti, vö. Jel 1,10-13; 5,5-6; 21,9-10. Az üdvözültek sokaságát látva a mennyei lények egy hétszeres doxológiát mondanak Istennek és a Báránynak, vö. 7,12. Az üdvözültek tisztasága csak a Bárány vére által lehetséges, vö. 7,14. Ez a kép végigvonul a Jelenések könyvén, vö. 1,4-6; 5,8-10; 9,13-14; 12,10-11; 19,6-9; 22,14 (új ford.). A győzelem eredménye a szüntelenül folyó szentély szolgálathoz hasonló, vö. 7,15; 1Krón 9,33. Ebben a szolgálatban beteljesül az Úr örök terve Isten és ember elszakíthatatlan közössége, vö. 7,15b; Jel 21,3; 2Móz 25,8. A sátor képe végül pásztor képpé alakul, vö. 7,16-17; Jel 21,3-4. A Bárány-Pásztor A 23. Zsoltár: Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. Füves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vígasztalnak engem. Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam. Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig. 104

30. A hetedik pecsét Jelenések 8:1-5 A hatodik fejezetben, a hatodik pecsét üzenete két részből áll. Az első (12-13. vers) a természeti jelenségekből, amelyek jelezték az utolsó időkre vonatkozó próféciák teljesedését. Mindegyik eseménynél a nagy tömeg figyelme a világ végére irányult. Erősítette az emberekben az események jelentőségét az a helyzet is, hogy már erőteljesebben foglalkoztak Krisztus visszajövetelének gondolatával. Európa szerte krisztusváró mozgalmak alakultak. Előzőleg, a Reformáció már az emberek kezébe adta a Szentírást, ezért, amikor ezek a természeti jelenségek bekövetkeztek, természetesen, nagyobb jelentőséget tulajdonítottak nekik. Ezek voltak: Lisszaboni földrengés, 1755. Nap és hold elsötétedése, 1780. Csillaghullás, 1833. A második rész (14-17. vers) azokat a megrázó eseményeket mutatja be, amelyek Jézus eljövetelekor teljesednek. A hatodik fejezet egy kérdéssel zárul: Ki állhat meg? A kérdést az teszi indokolttá, amit a fejezet utolsó verseiben leírtak tartalmaznak. Az események az egész emberiséget érintik. Ünnepélyes pillanat számunkra, hogy a 6. pecsét két drámai eseménysora között élünk. Ez az eseménysor oly drámai, hogy az Úr a 7. fejezetben egy közbeeső jelenetre irányítja a figyelmet. Ez egyben válasz is a Ki állhat meg kérdésre. Láthatjuk, hogy Isten nem csak figyelmezteti az embert, mégpedig teljesen egyértelműen, hanem megmondja a menekülés lehetőségét és útját is. És azt is megmondja, hogy ha hallgat az ember az ő szavára, akkor ebből áldás származik. Közvetlenül Jézus eljövetele előtt felgyorsulnak az események. Különösen Isten erőfeszítése válik szembetűnővé, a négy angyal munkájának bemutatásával. 105

Jézus maga is utal az emberek megmentésének nagy munkájára, második eljövetele előtt: Mt 24:14; Jel 14:6-12; Ezután válik láthatóvá a hetedik pecsét felbontása, amelynek eseményei szintén szakaszokra vannak felosztva. Ezután az üdvösségtörténet csodálatos fejezetei következnek. De most visszatérünk a 7. pecséthez. Az első hat pecsét feltörése előtt az uralkodó hang: Isten dicsőítése és a hálaadás, valamint a pecsétek felnyitásának kérdése: Kicsoda méltó? Az egész univerzum dicsőítette a Mindenhatót. A Mennyben lejátszódó eseményeket szemlélhettük. Az első öt pecsét felnyitása földi események folyamatát indította el. A hatodik pecsét felnyitása az utolsó idők jeleit és a Jézus eljövetelét kísérő megrázó eseményeket sorolja fel. Mielőtt a hetedik pecsétet felnyitná az Úr, a két pecsét közé ékelve, ad egy lélegzetvételnyi időt, a megrázó események sokkoló hatása után: a megváltottak győzelmes bevonulását a mennyei Jeruzsálembe. A 8. fejezet kezdetén, a 7. pecsét felnyitásakor teljesen szokatlan dolgok történnek, amelyek nem hasonlítnak az eddigiekhez: És mikor felnyitotta a hetedik pecsétet, lőn nagy csendesség a Mennyben Hasonlít a Malakiási képhez: Az Úr pedig figyelt és hallgatott Nagy csendesség. A világegyetem lélegzete eláll! Isten egy új nyelven szól az emberhez. Minden mozzanatnak óriási jelentősége van. Két ellentétes kép tárul a világegyetem elé: A 6:14-17. rész leírása és a 7. fejezet csodálatos látványa. Jézus készül visszajönni erre a földre. Még utolsó figyelmeztetéseket küld. Nem lehet kifejezni az emberi, egyéni döntések jelentőségét. A világ- és az üdvösségtörténet csodás jeleneteit éljük. Minden döntésünknek jelentősége van az örökéletre. Szinte nem lehet az eseményeket külön-külön szemlélni. Egybefolynak. Már a hatodik pecsét felnyitásakor is bele lehet tekinteni a Jézus visszajövetelének drámai eseményeibe. (6:15-17.) Mindennek óriási jelentősége van. Figyeljük: az emberi erőfeszítések hogy válnak semmivé: Egyébként mindkét fejezet (6-7) már Jézus eljövetelével kapcsolatos eseményeket tartalmaz. Az eseményeket nem lehet elválasztani egymástól. 106

Drámai jelenetekben lesz része a világnak. Természeti katasztrófák, (Izland) gazdasági csődhelyzetek államok és a bankvilág szintjén. Az ember önmaga alatt vágja a fát, süllyeszti a hajót, amelyen utazik. Tüntetnek a drogfogyasztás liberalizálása mellett. Több kell. Nem elég a bűnözés, a közbiztonság romlása. Fél óráig. Az adventista állásfoglalás a prófétai időszámítás elfogadása felé hajlik. Egy félóra: egy hét. A hét angyal munkájáról ezután lesz szó. Másik angyal arany tömjénezővel. Az angyal tömjénfüstöt mellékel a szentek imáihoz, s ezek az imák felszállnak Isten trónjához. Ez úgy értelmezendő, hogy jelképe Krisztus szolgálatának, aki népe érdekében közbenjár. Krisztus közbenjárói szolgálatának különös formája, hogy az kapcsolódik a szentek könyörgéseihez, hogy Isten előtt elfogadhatókká legyenek. Ez jelzi, hogy a szentek imájára is szükség van! (5. fej.: Oltár alatti lelkek imája!) Majd a tömjénezőt ledobja a földre, amiben nincs tömjén, hanem csak parázs. A hatodik és hetedik pecsét idejében élünk. A hatodik pecsét első része a közelmúltban mögöttünk van. Az eseménysor vége a kegyelmi idő lezárta. Az egyik legjelentősebb közbeeső esemény az elpecsételés. Ennek az idejében élünk. Személyes kérdés: Mit teszünk? 107

A halottak feltámadása és az utolsó ítélet Jelenések 20:11-15 Az ítélet hét jelenete a chiasztikus szerkezetben A hetedik jelenet tematikus kapcsolata a többi jelenettel Második jelenet - Tiszta és ragyogó fehér gyolcsba öltözött szentek (19:7-8). Harmadik jelenet - Fehér lovak, és tiszta fehér gyolcsba öltözött lovasok (19:11a.14). Hetedik jelenet - A nagy fehér trónon ülő személy (20:11a). Az utolsó ítélet célja Az ítélet hatodik jelenete (Góg és Magóg vége) mind a hamis hármasság (a fenevad, a hamis próféta és az ördög), mind a velük lázadó népek tűz általi pusztulását mutatja be, vö. 20:7-10. Az ítélet hetedik jelenete a csendes és gyors ítélet végrehajtás képe, vö. Jel 8:1. Az apostol már csak a halottakat látja, nem említi az ítélőket, vö. 20:11-12. Isten tekintete elől eltűnik a régi világ úgy, hogy helye sem marad, vö. Jel 12:7-8. Az utolsó ítélet eszközei Az ítélet ötödik jelenetéhez (A millennium) hasonlóan, itt is ítélkezés folyik (20:12b), vö. 20:4a. Most azonban nem az ítélők, hanem a dokumentumok ( könyvek ) kerülnek előtérbe (20:12b), vö. Dán 7:9-10; 12:1. Az utolsó ítélet eszközei A Bibliában megnevezett könyvek : A Törvénykönyv (5Móz 31:24-26). A személyleírás (DNS-kód) könyve (Zsolt 139:16). Az emlékkönyv (Mal 3:16). 108

Az élet könyve (Jel 3:5; 13:8; 17:8b; 20:12.15; 21:27; 22:19). Összesen hétszer! Az utolsó ítélet alapja Az üdvösség alapja a kegyelem (Jel 7:9-10.13-14), míg a végső ítéleté a cselekedet (Jel 20:12b), vö. Jel 22:12; 2Kor 5:10. Szívünk állapotának félreérthetetlen jelei a tetteink, vagy jó, vagy rossz értelemben, vö. Jel 2:5.19.26; 3:2; 14:13; 19:6-8. Bárhogyan is halt meg valaki, az utolsó ítéletet nem kerülheti el, vö. Jel 20:13; Róm 2:5-6; Jel 2:23. A halál halála A végső, megsemmisítő ítélet képe a tűz tava, ami a halál és a pokol (hádész 1 = sír, halál, pokol) halála, vö. Jel 20:14-15; 19:20; 20:10; 21:8. A második halál kifejezés négyszer fordul elő a Jelenések könyvében (2:11b; 20:6.14; 21:8), és a teljes megsemmisülést jelenti. Élet a halálon túl A második halál ellenszere az élet könyve, amelyhez a Jelenések legszebb ígérete kapcsolódik: Aki győz, az fehér ruhákba öltözik; és nem törlöm ki annak nevét az élet könyvéből, és vallást teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt (3:5). (Vö. Jel 13:8; 17:8b; 20:12.15; 21:27; 22:19) 1 Hadész (görögül ᾍδης vagy Ἅιδης, láthatatlan ) az alvilág istene, a holtak ura a görög mitológiában (a római mitológiában Orcus a megfelelője). A későbbi szóhasználatban, az ógörög nyelv dialektusaiból kialakított egységes közös (koiné) nyelvben, amely többek között az Újszövetség görög nyelve is köznapi jelentése: sír, halál, pokol. 109

A mennyei istentisztelet Jelenések 8:2-6 A következő látomás visszavezeti az olvasót Isten királyiszékéhez, ahol hét angyal, hét sófár megfújására készül, amely egy újabb hetes eseménynek a nyitányát jelenti. A hét angyal gondolata mélyen élt a zsidó tradícióban, János korában még a nevüket is ismerték: Uriel, Rafael, Raguel, Mikael, Saraqael, Gabriel, Remiel. Ők az Isten előtt állnak, a többi mennyei lények fölött. Arkangyalnak is nevezi őket Pál Thess 4:16-ban, Dán 10:13-ban Mikael (Mihály) név szerint is szerepel. Ez a hét angyal fogja majd kitölteni a Jel 15-16 fejezete szerint a hét csapást a földre. Fontos személyek, mind a mennyben, mind a földön ez a hét angyal. A trombiták lényegében sófárok 1 voltak, hiszen ezzel a szóval fordította le a görög nyelv (szalping). A sófár egy különleges kosszarv, amelyet megfújni a papok feladata volt, a jóm kippúr (engesztelés napja) idején 3Móz 25:9. Izrael soha nem felejti el, hogy Jerikó városát is a sófárok hangja rombolta le. A sófár hangja ideális körülmények között, akár Izrael egészében hallható volt. A sófár hangja a Jelenések könyvében feltűnően keveset fordul elő, egyszer az 1:10-ben a gyülekezeteknek szóló levél előtt, és a 4:1-ben a pecsétek felnyitása prológusában. Izraelben az újévet a sófár hangja jelezte. Ismerünk még egy kürtzengést ami nem egyszerűen sófár hang volt, hanem sófár és imádság együttesen. A sófár hangja az ószövetségi időben a bűnbánatot, a tóra olvasását, imádságok gyakorlását, Isten jóságáról való elmélkedést jelentette. Az apokalipszisben a sófár hangja a bűnbánat és az ítélet hangját jelenti. A Jelenések könyve a naponkénti papi szertartások összefüggésein keresztül mondja el az üzenetét. A papnak egy különleges lapátja volt, amivel elvette a parazsat az oltárról. Ennek a lapátnak volt egy olyan különleges csengése, amelyet még húsz km távolságban is meghallottak. A Jeruzsálemi Talmud (Sukka V,6) szerint a fémlapát (magrefa) úgy volt elkészítve, hogy száz járatot, lyukat ala- 1 A sófár (héber betűkkel:,(שופר egy ősi zsidó hangszer: egy egyszerű kosszarv, melyet kürt módjára szólaltatnak meg. A tölcséres fúvókájú hangszerek családjába tartozik. A sófár szó az (arámi nyelvű) sapír (szép) szóból származik, így feltételezett jelentése: szép hangú. A Talmud szerint ez a kosszarv emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett. 110

kítottak ki benne, ezért a legkisebb ütődésre, különleges hangok csendültek meg. Azonban nem csupán ütés nyomán alakultak ki rezgések, hanem a tűz közelítése nyomán a furatokba levegő áramlott, és mintegy különleges orgonasípként funkcionált a lapát. A hallatlanul erős hanghatás alkalmas volt Isten ítéletének kifejezésére. János apostol számára mindez a mennydörgések és szózatok, a villámlások és földindulás bekövetkezését jelentette. Az adaték kifejezés passzív nyelvtani alakja a semitizmus nyomait hordja magán, többnyire Isten megnevezését kerülik ki ezzel a szerkezettel, hiszen Ő adja az angyaloknak át a sófárt. Az oltár : az Ószövetségben két oltárt ismerünk. Az egyik a szabadban volt és az áldozati állatokat mutatták be ezen az oltáron. A másik a templomban volt elhelyezve, a bizonyság ládájával szemben, a szentek szentje kárpitja előtt, aranyból készült és füstölő oltárnak nevezzük 3Móz 4:7. Az arany oltárra a tűz Istentől szállt le, innen vették a parazsat a nagy engesztelési napon a tömjénezőbe, mert ez a tűz szent volt. Ezért vette az angyal is az eleven szenet erről az oltárról. A kürtzengés ideje az ítélet elérkezését jelenti. A személyes bűnbánat időszaka is. Prófétikus szempontból értelmezve, a kürtzengés az ítélet közvetlen kezdetét jelzi. Szívünket megvizsgálva forduljunk Istenhez. Egymás után hétszer szólal meg a sófár hangja. Sófárral jelezték még az újhold bekövetkezését (ma éppen újhold van) A hét sófár pedig hét újholdat jelent, vagyis egy hidat képez a tavaszi és őszi ünnepek között. Mindenkit arra figyelmeztet, hogy készüljön Istene elé. Mert a nagy pillanat közel van, visszatartóztathatatlanul jön. Az antikrisztusi világban utolsó figyelmeztetésként is felfoghatjuk a kürtzengést. A Jel 8:2-ben a látomások következő fázisa indul el, a korábbi véget ért és egy új kezdődik el. Az angyalok tudják, hogy mi a feladatuk, fújni a sófárt, amely nem az övék, hanem Istené. Nyomorúság kezdődik el a sófárok hangjára, a halál kürtjeinek is nevezhetjük ezt a jelenetet. Az utolsó figyelmeztetés. Mind a hét angyal teszi azt, ami a kötelessége, egy sem vonja ki magát a munkából, fújják a sófárt. A Jel 8:3-5-ben János meglátott egy nyolcadik angyalt, akinek a kezében arany tömjénező volt, sok tömjénnel, és mindezt a szentek imádságaival az oltárra helyezte. Ez az angyal, mint szolgálattevő pap végezte munkáját. Az ószövetségi kultuszban a pap a tömjént a parázsra helyezte, hogy az áldozat jó illattal együtt jusson Isten színe elé. A látomásban látott angyal 111

a füstölőszer mellé odahelyezte az összes szentek imádságát, hogy jelképes módon jusson el Istenhez. Ekkor fog teljes erejével megnyilvánulni, hogy az imádságokban milyen nagy erő rejlik. Isten a dolgokat a maguk helyére teszi vissza. A bűn által felforgatott világban minden visszakerül a helyére. Isten válaszul megindul, hogy hűséges szolgainak kínzóit megítélje. Ekkor meglátják a gúnyolódok, hogy milyen erő húzódik meg az Isten oldalán állók mellett. A megszólaló sófárok a bevezető hangjai Isten ítéletének. Jézus egyszer azt mondta, nem jött még el az én órám. De most elérkezett a történelem nagy pillanata, elérkezett az óra. Az angyal megtöltötte az arany füstölőjét és megtöltötte azt az oltárról vett parázzsal. Abból a tűzből vett el, amelyet Isten gyújtott meg. Ég-e még lelkünk oltárán az a tűz, amelyet Isten gyújtott meg? Tűz nélkül nem lehet Istennek szolgálni. Idegen tűzzel sem lehet hozzá közeledni. Szent tűz volt az oltáron, szent tűz kell égjen lelkünk oltárán. Majd egy elég váratlan dolog történt, miután a tömjénezőt megtöltötte izzó parázzsal, ledobta azt a földre. Miért tette és mi a jelentősége ennek? Isten türelmének végét jelzi, haragját és azt a pillanatot, amelyet az ítélet követ. A szimbólumrendszer gazdag képeivel találkozunk, amelyek azt hirdetik, hogy Isten feláll és meglátogatja világunkat úgy, ahogyan még sohasem tette. Hatalmas természeti jelek hirdetik Isten ítéletét: mennydörgések, szózatok, villámlások és földindulás. A keménynyakú emberiség megtudja, hogy mit jelent az, ha az Isten feláll, akit korábban csak csúfolással illettek. Isten hosszútűrésének is vannak határai. Ehhez a határhoz érkezett el az emberiség. Hasonló a jelenet, mint amikor a Sínai-hegyen megjelent az Örökkévaló 2Móz 19:16-19. A Jel 8:6-ban a földre zuhanó tűz, majd a természeti jelek után a hét angyalra terelődik vissza a figyelem a látomásban. A hét angyal készülődik a sófár megfújására. Várják a jelet, melyre azonnal megkezdik a trombiták megfújását. A kép az egyiptomi kivonulásra emlékeztet, ott tíz csapás volt, a jelenések könyvében hét csapásról szólnak a híradások. 2Móz 3:7 gondolata ismét teljesedik: látván láttam az én népemnek nyomorúságát és meghallottam az ő kiáltásukat. 112

A mennyei istentisztelet vége Jelenések 15:5-16:1 A 15. fejezettel induló képsor indítja el a Jelenések könyvében a végkifejletet: ítélet a népek felett és Babilon bukása. Ehhez az ítélethez tartozik a természet világának megítélése is. János a látnok tekintete az égre irányul, és víziójában egy új képet fedez fel, amely az előzőektől különbözik, azonban a színhely az ugyanaz. Néhány alapfogalom értelmezése A bizonyságtétel (szövetség) sátrának temploma egy különlegesen szent hely a mennyben. Sokat gondolkodunk azon, hogy a mennyben van-e templom, vagy nincs? Itt a bizonyíték, hogy ahol Isten trónusa áll, az egy templom, a világegyetem legszentebb részét látja meg János apostol. A templom a szentséget választja el a földünkön a profántól. Figyeljük meg, hogy Jézus sok tanítást, pontosan a Jeruzsálemi templomban tartotta meg, ahol a legnagyobb veszélynek volt kitéve. Megnyittaték a templom azt jelzi, hogy a korábbiakhoz képest egy új helyzet állt elő és változás következik be, amelyet Isten maga idéz elő. Egy a négy lelkes állat közül kifejezéshez megjegyezzük, hogy az állat szó nem a legmegfelelőbb a fordításhoz. A négy élőlény többször előfordul az apokalipszisben, mindig a trón közelségében tartózkodnak. Isten imádata és dicsőítése a fő szolgálatuk. Ezékiel is látott hasonlót a látomásában Ez 1:6-10; 10:12-14. Nem feledhetjük el azt sem, hogy a Szövetség ládája fölött Mózes két kérubot helyezett el Isten utasítására 2Móz 25:18-21. Az összes szempontot összegezve ez az élőlények kérubok, angyalok, akik a trón gondnokaiként szolgálnak. Hét aranypohár a templomi eszköztárhoz tartozott, amelyet Salamon elkészítetett az első templom felszentelése alkalmából 1Kir 7:40-50. Aranypohárba gyűjtötték az Isten számára felajánlott adományokat. A Jel 14:10- ben olvasható haragkehely az aranypohár párhuzama. Szövegmagyarázat A mennyben megnyílt a templom ajtaja. Azt nem tudjuk a könyvből, hogy mikor záródott be, de azt tudjuk, hogy a látomás során megnyílt. Azt is 113

látjuk, hogy a templom és a történelmi események között összefüggés van. A szentély jelképezi Isten kegyelmét és szeretetét. Amikor a templom bezáródik, akkor az Istenhez való jutásunk is korlátozódik, amikor az ajtó kinyílik, akkor a kegyelem korlátozás nélkül eljut azokhoz, akik igénylik. Az angyalok kilépnek a templomból. Ki léphetett be az ószövetségi templomba? Csupán az áldozatot végző pap, senki más. Az angyalok tiszta fehér gyolcsba voltak öltözve. Tudjuk, hogy a jeruzsálemi papok fehér ruhába végezték a szolgálatukat. A ruhájuk dísze egy aranyöv volt, amely a királyi méltóságukat szimbolizálta, rangjukra utalt diszkréten, jelezve küldetésük kiemelkedő jelentőségét. A Jel 1:13-ban azt olvassuk, hogy Jézus is hasonló ruhába volt felöltözve, amikor a gyertyatartók között járt. Az angyalok Krisztushoz tartoznak, a ruhájuk alapján is. Az angyaloknál volt a hét csapás, ami egyértelműen jelzi azt, azt hogy miért léptek ki a templomból. A négy lelkes élőlény közül az egyik tehát egy angyal adott a hét angyalnak hét aranypoharat, amelyben az Isten haragja volt. Isten haragszik? Istenben van harag? Igen, isten haragszik a bűnre, és elhatározta, hogy bevégzi a bűnt. Isten szereti a bűnöst és haragszik a bűnre. Isten említésekor a szerző alázatának kifejezéseként egy rövid áldást mond: az örökkön örökké élő Isten. Bárki szembe száll az Istennel, csak vesztes lehet. Mi melyik oldalon állunk? Nem lehet egyszerre Isten és a bűn oldalán állni. A Teremtő lesújt ítéletével mind-azokra, akik Sátán és a gonosz támogatói, akár hallgatólagosan, akár nyilvánosan. Isten haragja teljes, vagyis visszavonja kegyelmét és jóindulatát az elleneitől. Isten hűségesei pedig az imádságba mélyülnek el ebben az időben. Az angyalok jelképesen beletöltik az aranypoharukba Isten haragját. Az embernél a harag egyfajta indulat, Istennél a harag nem érzelem, hanem értelmi tevékenység. A templom ezek után megtelt füsttel. A füst a pusztai vándorlás idején volt Isten vezetésének és oltalmazásának egyik látható jele 2Móz 40:34-35. Isten dicsősége a teremtmények számára megközelíthetetlen, még az angyalok számára is. A füst jelzi azt, hogy senki nem léphet be a szentélybe addig, amíg az angyalok el nem végzik a hét csapást. A hét csapás és a hét trombitaszó (sófár) kapcsolata teljesen egyértelmű. A csapásokat az egyiptomi tíz csapás motívumai segítségével szemlélteti János. Mindkét helyen a csapások előtt végső felhívás hangzik el mindenki számára, hogy hagyjon fel a bűnnel. A megkeményedett szívű emberek számára a csapások egyben végítéletet is jelentenek. A haragcsészék tartalmának kitöltését köve- 114

tően az egész természeti világot benne az embert is pusztulás éri utol. A Fenevadat is eléri isten haragja, ami ellen nem tud semmit tenni, aki a lázadást szította Isten ellen. Annak idején a tíz csapás csupán Egyiptomot érte el, más országokat nem, most viszont mindenkit utolér Isten ítélete, még a megrontott természet világát is. Isten a természeti katasztrófákon keresztül ítéli meg az egész emberiséget. Soha nem volt annyi természeti katasztrófa, mint napjainkban. Miért? Nem kell-e ezeket egy előjelként vennünk? Vagy éljünk továbbra is úgy, mintha semmi nem történt volna?! Nem feledhetjük el, hogy ehhez a képsorhoz szorosan hozzátartozik a 17-18. fejezet, amiben Babilon bukását olvashatjuk. Hatalmas hang indítja majd el a hét angyalt a földre. Ez itt a jövő. Van, aki hisz benne, van, aki nem. Nem ettől függ a prófécia, hogy ki az, aki hiszi és ki az, aki nem hiszi el. Isten elgondolását senki nem tudja megakadályozni, senki. Gondoljuk át életünket, értékrendünket, hogy mi az, aminek a fogságában vagyunk, ami miatt kételkedünk. Isten jön angyalaival, és hogy elhiszem-e vagy nem, ettől ez be fog teljesedni. 115

Az első négy trombitaszó, és az első négy csapás Jelenések 8:7-13; 16:1-9 Bevezető, ismétlés 1. A megváltás tevének teljesedését jelképezte az ószövetségi templomi szolgálat. Ennek ismerete a Jelenések könyve megértésének egyik kulcsa. A látomások minden egységét a templomi szolgálat egy-egy képének felidézése vezeti be. (Jel 8:7-13). A kürtzengés ideje, a sófárok megfújása, az ítélet elérkezését jelenti. Istenhez térésre, bűnbánatra, imádságra hív. A füstölő oltár, ami a Szentek Szentjének bejárata előtt volt, a folyton égő tüzet őrizte (3Móz 6:5). Idegen tüzet tilos volt az oltárra vinni, ezt Isten büntette (3Móz 10:1-7). A földre dobott füstölő, amiben a szent parázs volt, a mennyei közbenjárás végét jelen-ti. Az ítélet képe volt az, ha valakire parázs hullt (Zsot, 140,11). Eljött az ítélet órája. Isten kegyelme egy végtelen lehetőség az újra kezdésre. Minden bűnre elegendő Isten bűnbocsánata, de az időhöz kötött ember számára egyszer véget ér a kegyelem. 2. A mennyei közbenjárás végén nem az illatáldozati oltárra, hanem földre öntik az engesztelést jelképező vért (3Móz 1:5). Véget ért a közbenjárás, elkezdődött az ítélet. A pohár a templomi felszereléshez tartozott, amivel italáldozatot mutattak be (2Móz 25:29; 37:16). De pohárba fogták fel az állatok vérét is, aminek egy részét az illatéttel oltárára öntöttek (2Móz 24:6). A füstölőszereket is, amelyek utánozhatatlanul szentek voltak (2Móz 30:24-28) ilyen csészékben tartották (4Móz 7:86). A huszonnégy vén kezében is ilyen csésze volt, ami a szentek imádságát tartalmazta (Jel 5:7). A földre kiöntött csészék is Isten kegyelmes gondviselésének végét jelentik. A kegyelem, megbocsátás poharaiból harag poharai lettek. 116

A négy első trombitaszó, és az első hét csapás 1. A hét trombitaszó párhuzamos a hét csapással. Mindkét látomássorban arról van szó, hogy a Bárány közbenjárói szolgálata véget ér. Ennek következményei azok a katasztrófák, amelyek a földet érik. Mindkét látomás-egység az egyiptomi tíz csapás képanyagára támaszkodik (2Móz. 7,14-12,33). Az egyiptomi csapások is Isten kegyelmének visszautasítása miatt kö-vetkeztek be. Az első négy trombitaszó, ahogyan korábban az első négy pecsét (6,1-8) is egy egysé-get képez, egy jelenet négy képe. A trombiták Isten felhívását jelentik az Istenről megfeledkezett, bűnbe süllyedt világ, számára a megtérésre, míg a hét pohár a kegyelem viszszautasítása miatt az emberiségre zúduló ítélet jelképei. Az első négy trombitáról szóló szakasz minden állítmánya múlt időben van, mivel nem a ködös jövőben bekövetkező eseményekről van itt szó, hanem Isten történeti ítéletei minden időben az ítéletre előre mutató jelek. A két látomás-sor közötti párhuzam szembetűnő - 1. trombita és 1 pohár a földre (Jel 8:7 16:2) - 2. a tengerre (8:8-9 16:3) - 3. a folyókra és a vizek forrásaira (8:10-11 -16:4) - 4. a Napra (8:12. 16:8) - 5. elsötétülés, gyötrelem (9:1-12 16:10-11) - 6. a nagy Eufrátesz folyó (9:14-21 16:12) - 7. villámlás, zúgás, mennydörgés, földrengés, jégeső (11:19 16:17-21) 2. Az első trombitaszó (8:7), és az első csapás (Jel 16:2) a megművelt földet, rajta az embert sújtja, azt, amiből az ember él. A trombitaszó, vagyis az ítéletre figyelmeztető jel úgy szól, hogy a fák és a fű egyharmada megég. A kiöntött pohár a hamis isten tisztelőit sújtja. A harmadrésznek szerepe van a Jelenések könyvében, a jelenős részt jelenti, d nem a teljeset. (v.ö. Jel 8, 9.10.11; 9,15. 18; 12, 14. v.ö. Zak 13,8.9). Isten figyelmeztető ítélete, a bűn következményének megmutatásával megtérésre int. 117

Az első csapás Jel 16,2 szerint azokra hull a földön, akiken a fenevad bélyege volt, és akik az ő képmását imádták. Vagyis a Szentháromság helyett a Sátán hamis hármasságát (lásd. Jel 12-13. fejezet!) imádták. A fenevad lelki bélyege a rosszindulatú, csúnya fekélyekben realizálódott. 3. A második trombitaszó (8:8-9) a tengert, a tengeri élőlényeket és a tengeren kereskedőket sújtja. Ezzel megegyezik a második csapás (Jel 16:3), de itt nem a tenger teremtményeinek harmadáról van szó, hanem az egészről. Babilon bukását is elsősorban a tengeren kereskedők siratták (Jel 18:11-19), és csak a menny és az üdvözült szentek örülnek Babilon bukásának (Jel 18:20). A tűzzel égő nagy hegy a zsidó apokaliptika jellegzetes motívuma. Jer. 51:25. Babilont tartja a romlás hegyének, amit Isten ítélete égő hegygyé tesz. A képanyaga az első egyiptomi csapásra emlékeztet (2Móz 7:20) 4. A harmadik trombitaszó (Jel 8:10-11) egy nagy, fáklyaszerű csillag lehullásáról beszél, amelyik ürömmé változtatja a vizek harmadrészét, és emiatt sok ember meghal a keserű vizektől. A harmadik pohár is a vizek forrásait érinti. Ezek is vérré válnak (2Móz 9:10-11. 5Móz 28:38). Nem különbség nélkül éri az embereket, hanem azokat sújtja, akik a fenevad képét viselik, és azt imádják. Ez teszi a csapást ítéletté. Az üröm (Artemisia abszintum) nemcsak híresen keserű növény, hanem Jer 9:14-15; 23:15, JerSir 3:19 szerint gyilkos méreg. A zsidó apokaliptikus várakozás is tud arról, hogy az utolsó időben a vizek ihatatlanok lesznek (pl. 4Esdr 5:9). Figyelmeztető ítélet ez, ami nem mindenkit ér, csak az egyharmadot. A harmadik csapás után a vizek angyala szólal meg és Isten igazságos ítéletét dicsőíti és az ítélet okát mondja el. A zsidó apokaliptikus nyelvhez tartozik, hogy a természeti erőket angyalként személyesítik meg (pl Énókh apokalipszise 1. 66:1-2). A Jelenések könyve 7:1-ben a szelek, és 14:18 a tűz angyaláról beszél. A gyülekezet pusztítóit Isten ítélete sújtja. 1 Henoch (Énok) könyve vagy Henoch apokalipszise néven ismert mű az i. e. 6. század körül keletkezhetett. Az irat bevezője szerint közvetlenül az özönvíz után született, amit a keresztény hagyomány Kr. e. 2370-re tett. Júdás evangéliuma pontosan idéz a Énok könyvéből Énok prófétának tulajdonítva az idézett részt. (Júd. 1:14) 118

Válasz ez 6:10 kérdésére. Isten trónja felől a szózat igazolja a történteket (16:7). 5. A negyedik trombitaszó (6:12) nyomán támadt figyelmeztetés az égitesteket éri, mint a 9. egyiptomi csapásnál (2Móz 21-23) aminek képanyaga Ámós 8:9-ben is megtalálható. Erre utal Jézus is Lk 21:25-26-ban. A negyedik angyal haragpohara is a Napra töltetik ki, aki felhatalmazást kap, mint egy élőlény, hogy tűzzel égesse azokat, akik nem tértek meg, hanem inkább káromolták Isten nevét (16:10-11). 6. A trombiták sorát egy magányosan a zeniten repülő, félelmes sas szózat szakítja meg, aki háromszoros jajt hirdet, ami a következő trombitaszókat vezeti be (9:12; 11:14). Összegzés Isten megtérésre hívó kegyelme ítéletként fordul vissza az emberre, ha visszautasítja azt. Az ítélet először figyelmeztet, majd pedig elpusztítja, akik Isten rendjét semmibe veszik, és a földet pusztítják (Jel 11:18). 119

Az ötödik trombitaszó és az ötödik csapás Jelenések 9:1-12; 16:10-11. Az események sorrendjében rendkívüli időkhöz érkeztünk. János apostol előtt filmszerűen peregtek az események. Nem tudom, a feltört pecséttel jelzett események mennyire voltak számára érthetőbbek, mint 600 évvel azelőtt Dániel prófétának a bepecsételt látomások. A két apokaliptikus könyv tanulmányozásánál figyelemre méltó alázatosság nyilatkozik meg mindkettő részéről, amikor tudomásul kell venniük, hogy ők még nem értik azt, aminek tolmácsolásával megbízta őket az Úr. Az is kérdés, hogy 2000 év távlatából mennyire van bátorságunk kimondani, hogy mi mindent tökéletesen értünk? Az idők végén, a két apokaliptikus próféta képzeletbeli beszélgetése. Természetes, hogy a Jelenések apokalipszise nem titkos könyv, hanem kijelentés. De a kijelentésekben is vannak olyan részek, amelyek teljesedésének a hogyanja nagyon komoly figyelmet és alázatos tanulmányozást és türelmet igényel. A történések súlyát az is jelzi, hogy ami ezután következik az ötödik, hatodik és hetedik angyal által hirdetett eseményekhez külön angyal társul, aki ja, jaj, jaj kiáltással adja tudtul az események súlyosságát. (Jel 8:13) Látjuk, hogy az Úr többször alkalmaz megszakításokat. Arról is szó volt, hogy a trombitaszó és korábban a pecsétek között Isten bizonyos szüneteket tart közjáték. Mi ez? Gondolkodási idő az ember számára? A kegyelmi lehetőség meghosszabbítása? 1. A hatodik pecsét után az elpecsételés. 7:1-4 2. Az első négy trombitaszó után három jaj. 8:13. A három utolsó trombitaszóhoz kapcsolódó három jaj jelzi, hogy az események jelentősége fokozódik. Nő az ember felelőssége is. Egyre inkább megismételhetetlenebbek az ember döntési lehetőségei. Az eljátszott kegyelem nem jön vissza többé. Hallottuk annak jelentőségét, hogy miért kürtszó jelenti be ezeket a drámai változásokat az emberiség életében. János idejében még értették az 120

ószövetség nyelvét és az ószövetségi események és sátorszolgálat minden mozzanatának jelentőségét. Mindenki tudta, hogy az ószövetségben a kürt sófár hangja figyelmezetést jelentett. Isten ítéletét hirdette. Különös jelentőségű a párhuzam, amely az ítélet figyelmeztetése és a végrehajtás között van. Amikor a hét angyal egymás után trombitált, midig a föld egyharmad része volt érintve. Még lehetőség volt változásra. Ez nem csak területileg értendő, hanem súlyosságra való tekintettel is. Az ezután következő hét (utolsó) csapás az egész földet érinti. Isten visszavonhatatlan ítélete jelenik meg benne. Nincs vissza út! Az angyal ledobja a tömjénezőt a földre. A kettő között vagyunk. Az ötödik angyal trombitálásakor egy csillag esik le az égről a földre. A legtöbb bibliamagyarázó az ötödik pecsét idejét a szaracén-török hódítások idejére teszi, majd Mohamed fellépésére. 630-780 között. (Jel 9:5) 150 év, a mohamedán hódítások ideje. Szó volt arról, hogy ezek a jelenségek, az azokat követő figyelmeztetések minden korszakban érvényesek, ezért most nem időrendi szempontból vizsgáljuk az eseményeket, és nem akarjuk kötni a történelmi eseményekhez. Inkább üdvösségtörténeti szempontból vizsgáljuk. Az a fontos, hogy Istennek a korunkhoz intézett figyelmeztetései hogyan hatnak reánk. Csillagokkal az első fejezetben is találkozunk. Ezek ott, a gyülekezetek vezetői. A 8:10-ben is szó van egy csillagról. Ez a csillag az angyal trombitálásakor esik le, itt pedig már leesett helyzetben van. Ebben a versben (9:1) már a földön fekszik. Pontos fordítás: egy leesett csillagot láttam. Már Ézsaiás prófétánál találkozunk azzal a képpel, amikor Sátán, mint fényes csillag ki lesz taszítva a Mennyből. Ésa 14:12. Miként estél alá az égből fényes csillag, hajnal fia!? A Jel 12:12. szintén utal Sátán levettetésére, ahol elhangzik a harmadik jaj. Annak okáért örüljetek egek és akik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög tihozzátok nagy haraggal, úgymint aki tudja, hogy kevés ideje van. 121

Ézsaiásnál és Jel 12:12-ban egyértelműen Luciferről van szó, de itt, az ötödik trombitaszó idején több magyarázó szerint, ez a csillag Mohamedre vonatkozik. Ez is mutatja, hogy egy jelkép több esetben is alkalmazható, mint ahogy egy népnek vagy személynek küldött figyelmeztetés másoknak is szól, akik hasonló helyzetben, hasonló problémákkal küzdenek. A kulcs a hatalom jele. Adaték néki. Jelzi, hogy nem önmagában van hatalma, hanem azt kapta, egy felsőbb hatalomtól. Bárki rendelkezik valamilyen hatalommal, annak gazdája az Úr. Adaték néki Mélység kútja. Homály, füst. Bizonyára, azoknak a seregeknek a leírása, amelyek a mohamedán hódítások idején elárasztották Európa egy részét is. Megfigyelhetjük, hogy a négy első trombitaszó után következő figyelmeztető csapások a megnevezett területek egyharmad részét érintették. Az ötödik trombitaszónál az események súlya egyre nehezedik és már nincs szó arról, hogy egyharmad részre korlátozódnának a csapások. Jellemző, hogy a szenvedések fájdalmasabbak. Nagyon jellemző képeket használ az Úr, a kegyetlenségek és az azokat elkövetők ábrázolására: Skorpió. Fájdalmas a marása, de csak ritkán halálos kimenetelű. Ez is jelzi a csapások korlátozott jellegét. Sáskák. Hasonlók a viadalhoz felkészített lovakhoz. Hajuk, foguk, mint az oroszlánoké. Mellvért. Szárny. Ezek sem bántják érdekes módon a föld füvét sem, ami szintén szembetűnő: és előre mutat a hét utolsó csapásra, amikor Isten népét elkerülik a csapások. Itt megmondaték nékik (4. vers.), a földnek füvét ne bántsák. Ne bántsák azokat az embereket, akiknek homlokukon Isten pecsétje van.! Ötödik csapás: A kegyelmi idő már lezárult, Krisztus közbenjárói munkája befejeződött. A tömjénezőt az angyal ledobta a földre, Isten oltalma védi Isten népét, azokat, akik elfogadták Isten mentő kegyelmét, Jézus Krisztus engesztelő áldozatát. Akik a keresztre néznek, és bűneik megbocsáttattak. Azok teljes védelmet éreznek! Ez a bátorítás! 122

A büntetés pedig már nem részleges: Jel 14:10. Elegyítetlenül. Fontos még három különbség ismétlése: 1. A hét trombitaszó idején, a rendkívüli események idején van korrigálási lehetőség. A hét utolsó csapás idején már nincs. 2. A hét trombitaszó idején még érezni Isten Lelkének visszatartó erejét. A hét utolsó csapás idején már nem. 3. A hét trombitaszó idején részlegesek az események A hét utolsó csapás idején nem. Most van itt a felkészülés ideje! 123

A hatodik trombitaszó és a hatodik csapás Jelenések 9:13-21 és 16:12-16 Magyarázat a szöveg egy-egy részéhez Jel 9:13. Az arany oltár, amely Isten előtt van már előfordult korábban a Jel 8,3-4 verseiben. Továbbá tudjuk, hogy ez az oltár sittim (akác) fából készült és a kárpit előtt volt található (Lásd: 2Móz 30,1-6!) Jel 9:14. A nagy folyóvíz, Eufrátesz olyan jelkép volt, ahol az Isten népe megkötözötten áll és elkülönül ellenségeitől, Asszíriától és Babilontól ( Ézs 8,7-8). A nagy folyó fontos stratégiai szerepet töltött be a római hadsereg terjeszkedésében is, az egykori Méd-Perzsa birodalomban is. Ezékiel próféciái is az Eufrátesszel hozható kapcsolatba. János úgy írja le a hatodik trombitaszót, mint a perzsák hatalmas lovassági támadását, mely évezredekkel korábban már megtörtént. Négy angyal megkötözve a nagy folyóvíznél. Ez a négy angyal már szerepelt Jel 7,1-3-ban. Ezek az angyalok tartják vissza a földről a négy szelet. E mennyei lények figyelik az embereket a földön, amikor Isten szolgái elpecsételtetnek, akkor betöltik küldetésüket. Jel 9:15. Feloldatának, vagyis a passzív szerkezet Isten aktív tevékenységére utal. Jel 9:16. A lovas sereg felkészül az utolsó nagy összecsapásra. Démoni erővel vannak felruházva. Számuk annyi, mint a sáskák száma. Az Eufrátesz folyóból jönnek ki, váratlanul és ellenállhatatlan erővel közelítik meg Isten hűségeseit. A halált és pusztulást árasztják magukból, látszólag senki és semmi nem állíthatja meg a lovasokat Két tízezerszer tízezer (200 millió) kifejezés többszörös szimbólumot hordoz: egyrészt megszámlálhatatlan tömeget jelent, másrészt a 144 000 ellenfele lesz, akik elpecsételtettek (Jel 7. fejezete). Jel 9:18. A tűztől, a füsttől és a kénkőtől ezek egyértelmű kifejezései az isteni ítéletnek, amely a bűnösöket érinti. Szodoma és Gomora an- 124

nakidején kénköves, tüzes esőtől semmisült meg (1Móz 19:24), mert Isten ellen lázadt. Az Apokaliszisben örök példaként van megemlítve az ítélet eszköze, amely Szodomára és Gomorára utal vissza. Ez a három erő: a tűz, a füst és a kénkő fogja megsemmisíteni Sátánt és megszámlálhatatlan követőit. A Jel 9:17-18 khiasztikus szerkesztésmódja világosan érzékelhető. Jel 9:19. Az ő szájukban kifejezés azt szimbolizálja, hogy Sátán és Isten közötti nagy küzdelem a végéhez közeledik. Jézus kétélű kardja a szájából jön ki (Jel 1:16). Sátán szájából istenkáromlás jön ki, amivel egységesíti táborát. A küzdelem nem csupán szimbolikus, hanem valóságos, a leírás azonban a jelképeket használja. Szövegmagyarázat Amikor megszólal a hatodik sófár, ismét változik a képsor János apostol előtt. Már korábban is sok borzasztó dolgokat észlelt a próféta, most pedig minden korábbi szenvedésnél erősebb dolgokat kell lásson. Az emberiség harmadrésze elpusztul, amely a szenvedések mélységét jelzi. Az oltárnak négy szarva volt, amelyet az áldozati vérrel kentek meg. A látomásban a vértanúk vérével kenték meg a szarvakat, így mint megannyi imádságként is értelmezhetünk a jelenetet. Az ítélet nem Isten megtorlása, a hatodik trombita, bár csapás, mégsem mennyei bosszú. A hatodik angyal azt a feladatot kapta, hogy oldja el az Eufrátesznél megkötözött négy angyalt. Azt látjuk, hogy a 7. fejezet elején leírt problémák itt valósulnak meg, de úgy, hogy Isten még ekkor is őrzi és oltalmazza az övéit. Izrael életében a baj és a veszedelem valahogy mindig az Eufrátesz folyótól indult el. A római birodalom idején a pártusok Eufrátesz hegyeiről zúdultak le és semmisítették meg a birodalom leghíresebb légióit. János túllát ezeken a történelmi helyzeteken és a végidőben bekövetkező tragikus eseményeket látja. Mégis ennek ellenére az egész apokalipszis legmegrázóbb eseményét szemléljük János szemén keresztül. A megkötözött angyalok készenlétben voltak: órára, napra, hónapra és évre. Az Ószövetség kifejezéseihez illeszkedik, és azt jelzi, hogy Isten ítélete nem sorscsapásként zúdul az emberiségre, hanem pontos menetrend alapján történik meg. Isten csapása nem véletlen egybeesés következtében áll elő, hanem megjövendölt prófécia alapján. Az ítélet arányaiban kiszá- 125

míthatatlan, bármilyen túlélő csomag vagy technika hatástalan. A négy angyal eltűnik és a folyóból hatalmas lovas hadsereg áll elő. János nem tudja a számukat, egy hang bemondja: 200 millió. A lovak és a lovasok egyöntetű páncélba vannak öltöztetve, melyek a pokol színei: tűzvörös, füstszínű és kénsárga. A lovak szájából kéngáz tőrt elő, amely megölte az emberek harmadát. És mi lesz a megmaradt kétharmaddal? Megtérnek? Megváltoznak? Istenhez fordulnak? Nem, megkeményednek! Ilyenek vagyunk mi emberek. Az ember bizonyos fokig magát imádja. Nem kell neki Isten. Megátalkodottabbakká válunk, mint korábban. Jel 16:12-14. A hatodik csapás a nagy folyót, az Eufráteszt érinti. János idejében a római birodalom keleti határát jelentette. Ekkor a pártusoktól rettegtek a római légiók. A folyó kiszáradása azt jelenti, hogy nincs több természetes védelem a birodalom számára. A hegyi népek Isten ostoraiként törnek rá a birodalomra, hogy bosszút álljanak. Erre az apokaliptikus küzdelemre készül fel a Sárkány, azaz Sátán, minden erejével, segítségül hívja a Fenevadat és a Hamis-prófétát. Ez a hármasság a tisztátalanságot képviseli, melyek békákhoz hasonlítanak. A békák az egyiptomi csapásoknál a második volt a sorrendben. Jel 16:15. Váratlanul megjelenik Krisztus, úgy, hogy minden előzmény nélkül megszakítja a képsort. Jézus olyan váratlanul jelenik meg a csapások sorozatában, ahogy a történelemben fog előtűnni. A Hegyibeszéd boldog mondása jelenik meg. Krisztus boldognak mondja azokat, aki ébren virrasztanak és megőrzi ruháit. E képsor a Jézus eljövetelére való éberséget jelzi. Jel 16:6. A föld királyai összegyűlnek Armagedonba, melynek jelentése Megiddó hegye. Valójában a Kármel-hegyére való utalást jelenti ez, ahol egykor Illés vívta meg küzdelmét a Baál-papokkal. 126

A hét mennydörgés és a nyitott könyv Jelenések 10:1-10 Jelenések 10-11 fejezetei a könyv legnehezebben érthető és interpretálható részei közé tartozik. A két szakasz helyes megértése azon múlik, hogy miként tudjuk az egész könyv gondolatmenetébe beilleszteni a 10-11 fejezeteket. Látjuk, hogy az ún. közjátékok sorozata itt megszakad, és az alapgondolat kibontása folytatódik. Tehát azt is mondhatjuk, hogy ez a két fejezet szorosan a könyv központi gondolatához tartozik. János apostol a keresztényüldözés nehézségei ellenére kitartásra inti kortársait, hogy Domitianus kegyetlenkedései ellenére maradjanak hűségesek. Ugyanakkor azt is érzékeljük, hogy a történelmi kereten túllép a két fejezet és a jövőre irányítja a hallgatók figyelmét. Idő többé nem lészen gondolata azt jelzi, hogy Istennél minden prófétai idő lejárt. Néhány alapfogalom értelmezése Jel 10:3. A hét menydörgés ószövetségi hátterét Zsolt 29,3-9 tartalmazza. A Sínai-hegyen Isten szavát úgy hallotta Izrael, mint mennydörgést Zsolt 18,14. Jelenésekben a mennydörgés kifejezés Isten hatalmát és ítéletét jelzi, amelyet bevezetnek a kürtök és a csapások. Isten hangja olyan, mint viharban a mennydörgés, senki sem befolyásolhatja. Sátán sem tud ellenállni Isten mennydörgő szavának. Jel 10:6. Idő többé nem lészen megértéséhez a görög nyelv idő fogalmát kell megértenünk. Két kifejezést használ az Újszövetség az időre: a chronos és a kairos szavakat. Chronos a végtelen időt, kairos pedig a meghatározott időt jelenti. Vagyis az idő többé nem lészen azt jelenti, hogy több meghatározott, dátumszerű idő nem lesz többé a próféciákra vonatkozólag. Dán 12:4-9 szövegével hozhatjuk kapcsolatba az idő többé nem lészen kifejezést. Ellen G. White ezzel kapcsolatban így fogalmaz: az idő többé nem lészen nem jelenti a világ végét, hanem prófétai időt kell érteni rajta, mely Jézus második adventjének nyitányát jelenti. Ezt követően nem lesz olyan prófétai idő, amelyre hagyatkozhatnánk. Ez 1844 őszén teljesedett be. 127

Jel 10:7 Isten titka az isteni szándékot és elhatározást jelenti a Bibliában, melyet a prófétáknak kijelent. Dániel könyvében is megtaláljuk a titokra vonatkozó szakaszokban, hogy Isten minden titkot ismer, másrészt Isten titkát senki sem ismerheti, csupán azok, akiket Isten beavat. Ámósz 3:7 szerint: mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak. Isten titka ebben az összefüggésbena Jel 5:1-3 gondolataira utal vissza. Maga a Szerző, János is Isten titkát kapja kijelentésként, apokalipszisként. Szövegmagyarázat Jel 10:1-11 verseihez Láték egy másik erős angyalt, amely különbözött attól, amelyik megfújta a hatodik trombitát. Hatalmasnak, erősnek látja János. Isten nem egy angyalt favorizál a megváltás tervében. Vannak olyan tartalékai, melyet senki nem gondol. Mindenkinek megvan a maga feladata a Mennyben, ahol rend és fegyelem uralkodik. Helyszín a Föld, szinte észrevétlenül történik a váltás. Az angyal felhőbe volt öltözve és a fején arany szivárvány volt. Oly nagy és méltóságteljes rangja van ennek az angyalnak, hogy szinte Teofánia (Isten megjelenése) kísérő jelenségek követik (füst, arany, szivárvány). Az arany szivárvány az isteni dicsőség megnyilatkozása. Tudjuk, hogy Isten a népét nappal felhőben, éjjel tűzoszlopban vezette. A szivárvány Isten különleges kegyelmét jelenti, amely a vízözön után megjelent Noé számára (1Móz 9:13). Lábai olyanok voltak, mint a tűzoszlopok. Az angyal puszta megjelenése azt hirdette Jánosnak, hogy az ítélet és a szabadulás nagyon közel van. A korábbi csapások nem véletlenszerűen következtek be, hanem az ítélet előhírnökei voltak. Megértésbe villan a múlt szenvedése János gondolatában. Néha mi sem értjük sem a múltat, sem a jelent Az angyal kezében nyitott könyvecske, tekercs volt. Jel 5:2-ben is olvasunk egy könyvről, amelyet nem foghat meg senki, még az angyal sem, amely hét pecséttel le van zárva és senki nem nyithatja meg. Jel 10:2-ben pedig az angyal a kezében tartja a könyvtekercset, amely nyitva volt. Az angyal feladata az volt, hogy elolvassa a könyvecskét, amely Isten népére vonatkozott, de úgy, hogy a világ eseményeibe ágyazódott bele Isten népének a sorsa. 128

Az angyal jobb lábát a tengerbe, balját a földre helyezte. A Földközi-tenger és Kis-Ázsia jelenik meg János előtt, aki Pátmosz-szigetén kapja a látomást. Tekintete Izrael felé, a szentföld, Jeruzsálem irányába fordul. Az egész világnak meg kell tudnia, hogy Isten különleges szeretettel fordult akkor is és ma is népe felé. Ezért nagy szóval kiáltott, mint amikor az oroszlán ordít. Az ember szíve legbelsejéig hatol egyszerre a félelem és az öröm. Mint a hétszeres mennydörgés, úgy szólal meg az Örökkévaló. A Szentlélek ereje hétszeres kifejezéssel van érzékeltetve a Szentírásban. Váratlan helyzet állt elő, ugyanis ezt a tekercset is le kellett pecsételni. Mennyire megrettent ekkor János, aki mindent le akart írni. Hallott olyan új dolgokat, amelyeket meg akart örökíteni az utókor számára, de nem tehette. Valószínűleg János megretten, hogy megint a pecsétekbe ütközött bele, mint korábban már többször. Az angyal megesküdött, hogy Isten népe nem fog elpusztulni az Antikrisztus utolsó napjaiban. Dán 12,7 alapján van megfogalmazva az angyal eskütétele. Az ünnepélyes eskü arra vonatkozik, hogy idő többé nem lesz, mert Isten hamarosan befejezi népe szenvedéseit. János azt az utasítást kapja a mennyei hangtól, hogy vegye át a könyvet az angyaltól és egye meg azt. Szájában édesnek, gyomrában keserűnek fogja érezni. A nagy adventmozgalom időszakában vagyunk, az 1844-et megelőző eredményes (édes) misszióban, majd a nagy csalódást követő keserűségben. János idejében is voltak hullámzó események. A könyv megevése jelenti annak a tartalmának a teljes megismerését. A magyar nyelvben is használjuk ezt a kifejezést, falja a könyveket. A gyomor az óemberhez tartozó valóság, az emberi száj pedig Istennek van szentelve. János megtapasztalta, hogy kortársai mennyire e világi módon fogják fel a kereszténységet. Vajon, mi hogy állunk a könyvtekerccsel? Keserű-e vagy édes számunkra? A könyv tartalma arról szól, hogy a szenvedések véget érnek, Isten uralma a küszöbön van. Jézus győzött a Kereszten, vajon akarunk-e mi is győzni?... 129

A templom megmérése és a két isteni tanú Jelenések 11:1-14 A fejezetek legtöbbször úgy kezdődnek, hogy láték. Itt: Adának nékem egy vesszőt. János az események cselekvő szereplőjévé válik. Egy angyal áll mellé és felszólítja, hogy mérje meg Isten templomát, az oltárt és azokat, akik abban imádkoznak. Ez egy nagyon fontos művelet! Nyilvánvaló, hogy János apostol idejében a templom romokban hevert. Jézus halálakor a templom kárpitja is kettészakadt. A romokban heverő templomot semmiképpen sem lehetett az igazi istentiszteletek központjának tekinteni. Ebből következik, hogy a templomban nem imádkoztak, nem végeztek szolgálatot. Akikről szó van, a mennyei templom felé irányítják figyelmüket, ahol Krisztus végzi főpapi szolgálatát. Ez fődolog: Zsid 8:1-2. Az imádkozók megmérése az ítélet munkáját jelképezi. Ha Isten megméri, megvizsgálja népét, az azt jelenti, hogy törődik velük még akkor is, ha megengedi, hogy szenvedések érjék őket, amelyekkel szintén célja van. A megmérés célja, hogy nyilvánvalóvá váljék, ki tartozik oda és ki nem. Az imádkozók megmérése az ember jellemére vonatkozik. Ez nem mérőzsinórral történik, hanem erkölcsi mértékkel, és ez az Istentől kapott Tízparancsolat. Különös, hogy a megméretés Isten gyermekeire vonatkozik. És itt következik egy nagyon nehezen érthetőnek látszó fejezet: a pogányoknak adja és a szent várost tapodják 42 hónapig. (11:2. v.) Ugyanez a periódus van a következő versben: (3. v.) 1260 nap = 1260 nap/év - 538-1798-ig. A szent várost tapodják. Tapodni: üldözést jelent. Ha összevetjük Dn 7:25. versével, látjuk, hogy ugyanarról a hatalomról, ugyanarról az időről van szó, A szent város Isten népét jelképezi. Az igazság hirdetése ezalatt gyászruhában történt. A gyászruha viselése keleten már ismert volt. 130

A támadás bár embereket ért: inkvizíció, máglya, a kínzás legválogatottabb eszközeivel, de valójában a Szentírás ellen irányult. Olyan módszerekkel, amelyeket Krisztus sohasem hagyott jóvá és ő maga nem gyakorolt. Gondolkozzunk csak el: Egy nép, amely Isten népének nevezi magát, és vezetői csalhatatlanoknak, tévedhet-e oly súlyosan mint ahogy Róma tévedett az erkölcsi magatartás és a szeretet vonatkozásában? Hol volt Krisztus az egyház magatartásában 1260 éven át?! Ezalatt képtelenek voltak a nemesebb lelkű emberek átvenni az egyház irányítását? Ráadásul: Róma nem azért hagyta abba az üldözést, mert belátta tévedését! Nem! Hanem azért, mert jött a Reformáció, ami az emberek kezébe adta a Bibliát, és jött a francia forradalom, és Berthier tábornok fogságba vitte a pápát, aki a fogságban meg is halt. Isten hűséges tanúbizonyság tevői gyászruhában prófétáltak 1260 évig. Van itt még egy másik kérdés is: Ha Isten az üldözők oldalán állt volna, miért nem tudták elfojtani 1260 éven át az egymást követő bibliás mozgalmakat? Még egy különös dolog: Tokics Imrétől, hogy a reformáció elterjedése Magyarországon nagyban köszönhető a törököknek, akik a bálványimádók hatalmát nem engedték érvényesülni a protestánsokkal szemben! Az 1260 év után a francia forradalom vet véget a pápaság hatalmának! Miért? Azok jobbak voltak? Nem! Isten a gonoszt sohasem a jóval fogja megbüntetni. A jó embereket ere nem használja fel. A büntetésre a gonoszabbat használja fel. Természetesen, nem Isten népének megvédése volt a forradalom célja, hiszen a 7-10-ig borzalmas dolgokról olvasunk. Nehéz ezt megérteni! A próféciában földből feljövő fenevadnak van nevezve, amely több magyarázó szerint Franciaország. Ennek az országnak akkor törvénytelen ateista vezetői voltak. Céljuk a vallás eltörlése, a Biblia megsemmisítése. Sodoma és Egyiptom. Ahol Jézust megfeszítették. Franciaország a forradalom idején beteljesítette Sodoma és Egyiptom bűneit. Fáraó: Kicsoda az az Isten? A francia forradalom idején az ateizmus elérte csúcspontját. Isten helyett az ész imádatát vezeték be. Az 1260 év nagy bizonyságtevő eszköze a két olajfa és két gyertyatartó volt. Erről Zakariás próféta könyvében is olvasunk. 131

Ezek ketten felkenettek, akik az egész föld Ura mellett állnak. (Zak) Az olajfa ágait úgy jelképezi, mint amelyek olajjal táplálják a szentély lámpásait. Itt gondolhatunk tehát a Szentlélekre és Isten Igéjére. Két világhatalom küzd itt egymás ellen! Isten Lelke és Igéje, amelynek hatalma van, hogy bezárják az eget (6. v.). A másik oldalon azt látjuk, hogy látszólag és ideiglenesen a gonosz győzedelmeskedik: 7-9. vers. Ami viszont nagyon megrázó: A föld lakosai örülnek és örvendenek. Minek? Gúnyolták az Istenhívő embert. Egy óriási tanítás: Ján: 3:19-20.) Sokan mondják: bizonyítsák be neki valamelyik bibliai igazságot, és követni fogják. Krisztus követése elsősorban nem érvek bizonyítékának kérdése. Pál: Szívvel hiszünk az igazságra! Az emberek nagy része nem azt hiszi, ami igazság, hanem amit szeretne, hogy igazság legyen. A farizeusok nagy részét maga Jézus sem tudta meggyőzni! Megdöbbentő a Biblia jellemzése a francia forradalom népéről: Örültek az igazság elfojtásának. Szózat az égből. Ennek a korszaknak záró jelenete. Jöjjetek fel ide! Isten felmagasztalja a két tanúbizonyságot, ellenségeik szeme láttára. Mit jelenthet ez? Ahol Voltaire kijelentette: 100 év múlva muzeális érték lesz a Biblia, ott megalakult 1804-ben a Brit és Külföldi Bibliatársulat, nem sokkal a forradalom bukása után. 1816-ban Amerikai Bibliatársulat. Isten őrködik az igéje felett!. Ma már nehéz volna összeszámlálni, hogy hány Bibliatársulat van. Nincs még egy olyan mű, amely annyira elterjedt a világon, mint a Biblia. Ez a tény önmagában bizonyítja Isten igéjének hatalmát! A nagy földindulás a magyarázók szerint az a zűrzavaros helyzet, amely a 18. sz. vége felé megrázta az egész nemzetet. A hétezer megöletett inkább jelképes, de ez elég ahhoz, hogy az életben maradtak elgondolkodjanak. És a prófécia szerint ez történt valójában. Az ötödik trombitaszó és az első JAJ előtt is rendkívüli események történtek. Most a MÁSODIK JAJ előtt még drámaibb jeleneteket látunk. Mi lesz a harmadik JAJ előtt? Kétféle magatartás: Ézs 26:8-10. 132

A hetedik trombita, és a hetedik pecsét Jelenések 11:15-18; 16:17-21 Bevezető összegzés 1. A hét trombitaszó, Isten figyelmeztető ítéleteinek sora. A megváltás örömhírének visszautasítása a társadalom a vallások és a természet anarchiáját idézi elő. A megoldás az ember számára is az, ami a mennyei lények cselekedete: hódolat a mennyei templomban Isten előtt, aki nem engedi elpusztítani a gyülekezetet, hanem tanukat küld. 2. A hetedik csapás is a levegő-égre töltetik ki és egy a mennyei templomból, Isten trónja felől jövő szózat vezeti be. Az emberiségre rázuhan a bűn következménye. A kozmosz rendje felbomlik. Beáll a teremtettség anarchiája. 3. A 24 vén imádsága (11:17-18) a Jelenések könyvének kulcsverse. Összefoglalja az eddig történeteket és előre vetíti a könyv további mondanivalóját. Az ima szövegének segítségével érthetjük meg a megváltás nagy drámájának lényegét, mondanivalóját. A hetedik trombitaszó (Jel 11:15-19) 1. Mennyei szózatok: Urunké és Krisztusunké a királyi uralom a világ felett és uralkodni fog örökkön örökké A mennyei jelenet kapcsolódik a könyv 4. és 5. fejezetének eseményeihez. Egyedül ő méltó a történelem hétpecsétes könyvének felbontására. A hét pecsétes könyv felbontása is egy Isten trónja felől elhangzó szózattal indul (6:1) és a mennyben csenddel fejeződik be (8:1). A hét trombitaszót is az Isten színe előtt álló angyalok indítják el (8:2) és a mennyei lények hódolatával, hálaimájával ér véget (11:15). Imájuktól tartalmat kap a csend. Ez a szakasz a hét trombitaszó lezárása és a következő szakasz ami a könyv fő mondanivalója a bevezető mennyei jelenete. A Jelenések könyvének fő témája a hatalom. Itt arról van szó, hogy a hét pecsétes könyv feltárása és az hét trombitaszó ítélete után nyilvánvaló lesz, hogy Jézusé a hatalom mennyen és földön. Az egyház történeti megrázkódtatásai, a világ anarchiába forduló állapota ellenére ez az egyetlen biztos alap. Jézus uralkodni fog örökkön örökké. Az erőszak uralma felett győz a szeretet uralma. 133

2. A 24 vén imádsága (v. ö. 4:4) A 24 vén egy régi értelmezés szerint az Ószövetség 12 pátriárkája és az Újszövetség 12 apostola. A jeruzsálemi templomban az istentiszteleten a léviták minden héten váltogatott 24-24-es csoportja végezte a szolgálatot (1Krón 24:5-19; 25:8-31). Ők a mennyei istentisztelet lévitái, akik a teremtett világ hódolatát kifejezik isten előtt (4:10), dicsőítő éneket énekelnek (4:11; 5:9; 19:4), ők tartották készen a füstölőcsészéket (5:8). Ez a jelenet párhuzamos Jel 7:9-17-el, ahol a 7. pecsét feltörése előtt a győztesek sereg dicsőíti Istent és a Bárányt, akik a megváltó által győztek. A dicsőítő ének itt azért hangzik el, mert nem lesz többet idő (10:6), a megváltás célba ér. Az imádság tartalma: hálaadás Isten cselekvéséért. Ez válasz Jel 6,10 kérdésére. A hálaadás oka Isten, aki szeretetre teremtett, uralkodni kezd szeretetével. A 24 vén imája előre jelzi a könyv további mondanivalóját. Ez a könyv második részének kulcsa és ez készíti elő a könyv központi mondanivalóját (12-15 fejezet) Haragra lobbantak a népek Jel 12-14. rész megharagudott a sárkány (12:17) de eljött a te haragod Jel 15-18. rész Isten haragja (15:1) és a halottak felett való ítélet ideje Jel 20. rész: megítéltetnek a halottak (20:12) hogy megadd a jutalmat szolgáidnak, és azoknak, akik féli a te nevedet, a kicsinyeknek és a nagyoknak. Jel 21-22. rész: velem van jutalmam (22:12) hogy elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják Jel 19. rész: megrontotta a földet (19:2) 3. A 24 vén imádsága után kinyílt a mennyei templom és látható lett a szövetség ládája. A földi szövetség ládája Kr.e. 587 óta nincs, a hagyomány szerint Jeremiás elrejtette (V. ö. 2Mak:2,4-8. szír Báruk apok. 6:5-10) A hét trombitaszó végső célja: a figyelem a Tízparancsolatra terelődjön. 134

A láda helyén álló görög szó: kibótosz ládát szekrényt, bárkát jelent. Az Újszövetség Noé bárkájára alkalmazza (Mt 24:38. Lk 17:27) de ez a szó jelöli a szövetség ládáját is (Zsid 9,4). A Tízparancsolat elveihez való hűség a menedék, a bárka Isten ítéleteiben. A hetedik csapás (Jel 16:17-21) 1. A 7. csapás megértésének kulcsa a hatalmas hangon bejelentett mennyei üzenet: Megtörtént. Vagyis a megváltás terve célba érkezett. 2. Az itt leírt kozmikus jelenségek emlékeztetnek a törvényadáskor tapasztalt jelenségekre (2Móz 19,16). Ez párhuzamos a 7. trombitaszónál leírt eseményekkel. 3. A bűn következtében a kozmosz rendje felbomlott. Ezekben nem Isten büntet, hanem a teremtés rendje ellen támadó bűn rombol. Ezért az ítéletben Isten azokat fogja elpusztítani, akik a földet pusztítják. 4. Az elhatalmasodó bűnnek szociológiai következményei is vannak. A nagy város = az egész Isten ellen lázadó világ, melynek vezetője Babilon (v. ö. 17-18. fejezet) politikai, gazdasági és a hamis vallásosság jegyében született ideológiai szövetsége felbomlik. Az Isten törvényei ellen létrehozott egység emberellenes. 5. A büntetés a bűn következménye. A figyelemfelkeltő trombitaszóknál csak korlátozott mértékben lett nyilvánvaló pusztításuk: ( egyharmad része 8:7.9.12. stb.), hogy az emberek felismerjék a bűn következményét. Nem Istennek teszünk szívességet azzal, hogy néki engedelmeskedünk, hanem életünket védjük meg a bűn következményétől. 6. Isten haragjának hét pohara elegyítetlenül töltetik ki. A megöletett Bárány közbenjárói szolgálata véget ért (Jel 15:8). Mégsem tértek az emberek Istenhez, hanem káromolták az emberek az Istent. A Bárány Jézus közbenjárói szolgálata lehetetlenné lett, mert bűneik következményeiért Istent vádolták. Ez a káromlás. Összefoglalás 1. Az ember számára egyetlen kiút van a válságból. Vissza kell találni emberlétünk alapjához, a Tízparancsolathoz. 2. A világot tönkretevő bűn kiteljesedése idején egyetlen reménységünk maradt: Isten ítél. 135

A nagy parázna a vadállaton Jelenések 17:1-18 A csodálkozások története Azoknak az angyaloknak egyike kalauzolja János apostolt, aki részt vesz a hét utolsó csapás kitöltésében. Ebből az is következik, hogy az esemény a nagy parázna megítélése a hét utolsó csapás idején megy végbe. A 17. fejezet két részre oszlik. Az első rész 1-6 versig helyzetleírás. Amikor ezt a leírást hallgatja János apostol, nagy csodálkozással csodálkozott. Valóban, nem valami esztétikai szépség tárul elénk. Ilyen jelzők és főnevek: parázna, részegség, káromlás, tisztátalanság, veres fenevad, utálatosság, szentek vérétől való megrészegedés. Mi van akkor, ha Isten igéje így jellemez egy hatalmat, egy intézményt? A 7. vers a megdöbbent apostolhoz szól: Miért csodálkozol! Én megmondom neked ez asszonynak a titkát. A 8-18 versek erről a titokról beszélnek. Ezzel a hatalommal kapcsolatban lesz sok csodálkozni való. A 8. versben már a föld lakói is csodálkoznak, akiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe. Paráznának nevezi az ige. Lelki paráznaságról van szó. A görögöknél a paráznák, prostituáltak főképpen eladott rabszolgák voltak. Izraelt is gyakran nevezi az Úr úgy mint házasságtörő asszonyt, mint paráznát. Mi is a jellemző erre a paráznára? A paráznaság itt Istennel szembeni hűtlenség. Egész történelme során lelki paráznaságban élt. Megváltoztatta a szombatot, Képek és szobrok tisztelete, imádata. Krisztus közbenjárói szolgálata helyére bevezette a szentek közbenjárásának tanát, az egyház bűnbocsátó hatalmát! Ez sok volt néhány hűséges embernek! A feszültség bent robbant az egyházban. Jött a reformáció! 136

Majd Az a neved, hogy élsz : Sárdis. És jött a csodálkozások újabb sora. Teremtő Isten helyett az evolúció istene. A Középkorban ezért máglyára küldték volna, amikor kijelentette, hogy az egyház el tudja fogadni az evolúciót. A pokol újabb értelmezése Egyedül üdvözítő egyház. (Dies Domini dokumentum) Csak egyetlen egyház van! Vele paráználkodnak a föld királyai János nehezen tudta megérteni. Egyre több olyan dolog következik, ami csodálkozásra késztet! És a protestantizmusnak először a döbbenete, azután felháborodása, majd az ökumenikus Charta Berlinben. Közös úrvacsora-szentmise. Elment volna-e Luther Berlinbe? Aláírta volna az Ökumenikus Chartát? Aki az Igét ismeri, az nem csodálkozik. Vele paráználkodnak a föld királyai. A föld lakosainak csodálatát fokozza az, hogy ez a hatalom, amely feljött a mélységből, van és nincs, noha van. Mi a jellemző erre a hatalomra? 1. vers: Sok vízen ül. Népek fölött zsarnoki hatalmat gyakorol. Nem csak az egyént befolyásolja, hanem a politikai hatalmat is. Az egyházi hatalomnak az a célja, hogy erőt vegyen a politikai irányítás felett is. Gyanús, amikor a politika akar felügyelni az emberek vallásos igényeinek kielégítésére, és kötelezővé tesznek bizonyos egyházi törvényeket. (Pl. a kötelező templomba járás.) 2. A föld lakosai megrészegedtek. Az emberek követik vezetőiket. A hamis tanításoktól eltompultak lelki érzékeik, megszűnt a lelki fogékonyság. Olyanok, mint a részeg ember. 3. A bor nem más, mint a hamis tanítás. 4. Veres szín. A bűn jelképe. (Ézs 1:18.) 5. Fenevad. A bibliai próféciák szerint a fenevad politikai hatalmat jelképez általában. Ez a veres fenevad teljes mértékben ellenlábasa Istennek. 6. Káromlás nevei. Az istenséget illető nevek hordozója. 137

7. A nagy Babilon. Bizonyos tekintetben lehet általánosan használni a történelem minden idejében, mégis, a nagy Babilon a Jelenések könyvében az utolsó idők hitehagyott egyházát jelképezi, nem pedig csupán egy fogalmat! Mint ahogy Nabukodonozor idejében egy világbirodalmat, úgy Jézus második eljövetele előtt egy vallási hatalmat. János apostol csodálatának egyik lényeges oka az az ellentétpár, ami elé tárul. Ez az asszony, (egyház) amelyről oly sok negatív dolog hangzik el, bűneinek teljes listája, csodálatos látványt mutat: 4. vers: Bíbor, skarlát, arany, drágakőbe öltözött. Utálatosságok, paráznaságának tisztátalansága, a bor, amellyel megrészegíti a népeket, aranypohárban van! Csodálkozik! Homlokán a neve: Titok! Tele misztikummal. Újabb megdöbbentő jelenet: részeg a szentek vérétől. Ma lejátszódó események a 9. verstől A próféciák magyarázatánál vigyáznunk kell, nehogy a megvalósulás részleteit mi akarjuk meghatározni előre. Óvakodjunk 2Pt 1:20. Gondoljunk Dánielre. Micsoda alázatosság, egy ilyen nagy ember részéről. El tudjuk képzelni, milyen nagy dicsőséget tudott volna aratni, ha odaáll társai elé és mond valamilyen csodálatos magyarázatot!? Ennek a fejezetnek jelképeivel is nagyon kell vigyáznunk. Biztos, hogy a teljesedéskor meg fogunk érteni mindent. A szükséges dolgokat már most érthetjük. Lényeges: 13. v. Ezeknek egy a szándékuk Meglepetésekben lesz részünk. Világi és egyházi hatalmak egyesülni fognak. Nem arról van szó, hogy létrejön egy világegyház, hanem arról, hogy szándékban egyesülnek. Ennek megvalósulási módját nem tudjuk, de meg fog történni. Lásd a kommunizmus összeomlását. Lásd Mt 24:14. Isteni tervét. Megvalósult, amikor az emberi realitások más irányba mutattak. A 16. versben ismét van egy utalás arra, hogy a végső időkben játszódó eseményekről van szó. 138

Bevezetésben arról volt szó, hogy a Hét csapást hozó angyal egyike mutatja be Jánosnak ezeket az eseményeket, amiből arra következtethetünk, hogy ezek az események a hét csapás idején játszódnak, tehát a kegyelmi idő lezárása után. A 16. versben a tíz királyságra történik utalás, akikkel Dániel könyvében találkozunk. A tíz királyság szándéka, célja az egyesülés, ami csak szándékban valósul meg. A fejezetben bemutatott asszonynak (egyháznak) királysága (hatalma) van a föld királyain A fejezet csúcspontja, a végső üzenet: 14. vers: A Bárány ellen viaskodnak, de a Bárány legyőzi őket, mert ő az Uraknak Ura! És az ő vele való hivatalosak és választottak is vele uralkodnak mindörökké. 139

Babilon bukása Jelenések 18:1-24 A 18. fejezet a Jelenések könyvének a legmegrázóbb részei közé tartozik. A fejezet négy szakaszból áll: 1-3 vers Babilon feletti ítélet meghirdetése; 4-8 vers: felhívás Babilon elhagyására; 9-20 vers siratóének Babilon felett; 21-24 vers az ítélet végrehajtása. Néhány fontosabb alapfogalom értelmezése Jelenések 18:3. Az ő paráznasága haragjának bora. Két ószövetségi kép összeolvadása valósul meg, Jer 25:15 és 51:7. Az elsőnél Jeremiás feladata, hogy az ÚR kezéből elvegye a harag borának poharát és meg kell itatnia a pogány népeket. A másodiknál, maga Babilon volt a harag pohara az ÚR kezében. Jób 21,20. versében azt olvassuk, hogy a Mindenható haragjából iszik. Az Isten visszavonhatatlan ítéletét jelenti. 18:6 Kétszerrel kettőztessétek meg néki (2Móz 22:4. 7., 9; Ézs 40:2) Kétszeresen sújtotta öt az ÚR keze minden bűneiért. 18:8 Az ÚR az Isten, aki megbünteti őt. A megbüntet kifejezésnél a megítél szó közelebb áll az eredeti jelentéshez. Szövegmagyarázat János az ószövetségi jelképekkel és utalásokkal érzékelteti a kortársak számára azokat az eseményeket, amelyekben része van, s ezek rendkívül nehezen fogalmazhatók meg. A mai olvasónak állandóan tudatosítania kell az eredeti jelentéseket ahhoz, hogy megértse az összefüggéseket. Jelenések 18:1. János egy másik angyalt lát lejönni a mennyből, isteni üzenettel. Nem a 17. fejezet angyala, hanem egy következő mennyei követ. Különleges feladata van, Isten teljes felhatalmazásával. Az egész föld fénylett az angyal dicsőségétől, gyászos üzenete ellenére. Nem kárörvendően, hanem Isten győzelmének tudatában jelenik meg. Az angyalnak fénylő dicsősége Babilonra is rávetődik. Jelenések 18:2-3. A követ hangos szóval hirdeti meg Babilon összeomlását, amely visszavonhatatlanul teljes és végleges. Az ókorban egy birodalom katonai elpusztításával együtt járt a főváros teljes lerombolása, amely lakatlanná vált, romvárossá változott, s a puszta homokja terített be, úgy, 140

hogy még az emlékezetből is kitöröltetett. Démonok, tisztátalan lelkek vették birtokba a romokat, mert élni Babilon romjain még ezek sem tudnak, csupán ott tanyáznak. Ahogyan az ókori Babilon városa teljes mértékben elpusztult, úgy fog bekövetkezni a teljes pusztulás a lelki Babilon életében is - mondja el János a hallgatók számára. A múlt történései és eseményei teljes mértékben megmutatják Isten ítéletének mélységét, amelyek a jövőben fognak beteljesedni, a szemünk láttára. Babilon bukásának okai: 1. a paráznasága haragborából adott inni valamennyi népnek; 2. a föld királyai vele paráználkodnak; 3. a föld kereskedői Babilon erejéből gazdagodtak meg. Jelenések 18:4-5. János egy másik hangot hall az égből. Amint egykor a prófétai szó sürgette (Ézs 48:20; 52:11; Jer 51:6. 45) a menekülést a pusztulásra ítélt Babilon városából, úgy most isteni szózat utasítja a maradékot a város elhagyására. Hasonló felhívásra hagyták el az őskeresztények egykor a szent várost, Jeruzsálemet, és menekültek el a római légiók elől. Mi a menekülés célja? Az, hogy a hűséges keresztények ne keveredjenek össze Babilon lelkületével, és ne részesüljenek az ítéletében, mert bűne az égig hatolt. Jelenések 18:6. A város elleni ítélet, Jer 50:29 gondolata alapján lesz meghirdetve, az ő cselekedete szerint. Nincs semmi bosszúvágy megfogalmazva, hanem az isteni igazságszolgáltatás malmai elindulnak a maguk útján. Jézus Hegyibeszédében elmondott alapelve az ítélet mértéke: Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek (Mt 7:2). Babilon bűnösnek találtatott a mennyei ítélőszék előtt, ezért büntetése maximális mértékű lesz. Jelenések 18:7-8. Babilon csupán önmagát veszi komolyan, önmagának tetszeleg és bájolog, arrogánsan elveszi Istentől a dicsőséget. Arra gondol, hogy minél nagyobb bőségben élje mindennapjait, még akkor is, amikor már feje felett lebeg az ítélet. Egy szempillantás alatt éri utol Isten büntetése, mindent elpusztít a tűz. Siratóének Babilon felett Jel 18:9-20. A város pusztulását ősi gyászének keretei között fogalmazza meg János apostol. Mindazok, akik szövetségre léptek Babilonnal, hasonló sorsra jutnak. A föld királyai a végidő legbefolyásosabb kormányait jelentik. Azon politikai erőket jelenti, akik szolgáltak és fejet hajtottak Babilon előtt. Akik kontrollálták a legtávolabbi országok politikáját, ők a föld királyai. Babilon biztonságot és 141

gazdagságot ígért nekik, amiből nem valósult meg semmi. Babilon pusztulása egy pillanat alatt egy óra alatt következik be, mint annak idején Szodoma és Gomora megsemmisülése. A föld kereskedői a vagyonos és befolyásos gazdaságot jeleníti meg. Ezek az emberek siratják Babilont, hiszen a legtöbb gazdasági hasznot a város segítségével szerezték meg kereskedelmi tevékenységükben. Most vége az üzletnek, egy nagy-nagy gazdasági válság alakul ki Babilon pusztulásával. A különböző árucikkek felsorolása is azt jelzi, hogy a nyereségért mindent megtettek a kereskedők. A zsidók a babiloni fogságban tanulták meg a kereskedést a kaldeusoktól. A királyok és a kereskedők határozzák meg világunk fejlődését és romlását. A hajósok is siratják Babilon pusztulását. (Milyen katasztrófa történt a Mexikói-öbölben?) A felsorolt áruk jellemzői: mind fényűzési cikkek! A Finom gyolcs, (byssinon) ebből készült az ószövetségi papok öltözete, valamint a Salamoni-templom kárpitja, amely a Szentélyt és Szentek-szentjét választotta el. Az ókorban ezt Egyiptomban készítették. A bíbor a következő megnevezett áru, amely eredetileg fehér festékanyag és a napfény hatására elszíneződik. A bíborral festett szövetek rendkívül drágák voltak. A kárpitoknál, illetve a főpap ruházatához is felhasználtak a bíborból. A skarlát, vagy karmazsin szintén állati eredetű festékanyag, a római katonák vörös színű köpenye is ezzel készült. Jézust kivégzése előtt bíborpalástba öltöztették, hogy kicsúfolják. Az uralkodók és hadvezérek rendszerint bíborba öltöztek. A selyem kínai áru volt már az ókorban is. Felsorolja az antik világ kereskedelmi árukészletét, melyben ott voltak a rabszolgák is. A királyok és kereskedők azért szerették Babilont, mert általa gazdagodtak meg, talán nem is a várost, mint inkább saját gazdagságukat siratják. Azokat az árukat sorolják fel, ami a régi babiloni piacon kapható volt. Babilon alatt azonban Rómát érti, az elnyomó diktatórikus hatalmat. Jelenések 18:21-24. Babilon elpusztult. A fejezet utolsó képe a malomkő. Egy erős angyal hatalmas követ dob a tengerbe, amely Babilon (Róma) teljes pusztulását jelenti. Minden hatalom már halott, elpusztult, amelyik Jézus ellen emelte fel a szavát. Úgy jár minden politikai-gazdasági 142

hatalom, mint egykor Babilon. Az angyal tevékenysége nyomán megszűnt az élet Babilonban. Figyeljük meg a sorrendet! Először vidám ének, majd mulatozás, borozás, tánc és zene, majd egy malomkő és mindennek vége. Eltűnik a világosság, nincs több fény, a házasságkötések is véget érnek. A világ urai tévútra vezették a népet. A megölettek kifejezés arra utal viszsza, amikor az áldozati állatot megölték a Szentélynél. Vagyis a mártírok, akik az életüket adták az igazságért, a fenevad és szövetségesei saját bálványimádásuk oltárán áldozták fel, mint az állatokat annakidején. Nem csupán az ókori, hanem az újkori Babilon is meghalt, eltűnt véglegesen, de ezzel nem ért véget az Apokalipszis könyv, hanem folytatódnak a jelenetek János látomásaiban. 143

A sárkány és a Bárány harca Jelenések 11:19-15:4 Bevezető 1. A Jelenések könyvének kulcsszava a hatalom. Ez volt a Jelenések könyve írásának idején a legégetőbb kérdése a kereszténységnek. Róma antikrisztusi hatalma száműzte Jánost Patmosz szigetére. Ezért érdeklődik, mi lesz ezután? Kié a hatalom: Istené vagy Sátáné? 2. A könyv két helyszínen játszódik: a mennyben és a földön. Minden látomást egy mennyei istentiszteleti jelenet vezet be, ami arra emlékeztet, hogy minden hatalom Istené. Ennek az istentiszteleti jelenetsornak a középpontjában a 4. és 5. fejezet áll. Ebben kiderül, hogy egyedül a megöletett Bárány, Jézus Krisztus méltó arra, hogy a történelem hét pecsétes könyvét felbontsa. A mennyből látott, de a földön játszódó jelenetekben úgy tűnik, hogy a rombolás és a pusztítás erői diadalmaskodnak, de Isten igazsága, a megváltás terve végül mindig győztes lesz és a pusztítás erői vereséget szenvednek. 3. A könyv negyedik látomás-egysége (11:19-15:4) a Krisztus és Sátán között folyó nagy küzdelemről szól. Ez a könyv piramis-szerkezetének csúcsa. Az egymással párhuzamos gondolatokat tartalmazó bevezetés (1:1-8) és a befejezés (22:6-21) után a könyv szerkezetének első emelete a küzdő és a győztes egyházzal foglalkozik. A hét gyülekezetnek felajánlott szerződés intése segít ahhoz, hogy a mennyei egységes gyülekezet tagjai legyünk. A hét pecsét feltörését (4:1-8:1), Isten figyelmeztetőítéletei követik, Isten igazságának visszautasítása miatt, amelyek megtérésre indítanak. Az ítélet hét jelenete (19:5-20:15) azt mondja el, hogy a megváltás visszautasítása milyen következményekkel jár.. A hét trombitaszó (8:2-11:14) és a hét csapás (15:5-18:24) a kegyelem visszautasításának és a bűn uralomra jutásának következményeit 144

mondja el. A bűn tönkreteszi az emberi élet lehetőségét. Csak Isten ítélete szabadít meg. A könyv szerkezeti csúcsa a héber szerkesztési logika szerint a lényeget, a elmondottakat és az ezután mondandókat foglalja össze. (lásd, 39. óra táblázatát). Ez a Jelenések könyvének kupolája. A Sárkány és a Bárány harca (Jelenések 11:19-15:4. vázlatos áttekintése) 1. Ez a látomás-egység is mennyei istentiszteleti jelenettel kezdődik, ami összeolvad a hetedik csapás mennyben játszód jelenetével. Ennek központjában a megnyíló mennyei templom és a szövetség ládája áll (11:15-19). 2. A könyvben kettős jelként feltűnik a napba öltözött asszony, aki várandós és szül, valamint egy tűzvörös sárkány, aki az asszony magvát el akarja nyelni. Az asszony ősi szimbólum, az egyház jelképe (pl. anyaszentegyház ) akinek vőlegénye Krisztus. Az asszony magva az a keresztény, aki Krisztustól született. Ezek közül az elsőszülött Jézus volt. (12:1-6) 3. A Sárkány, ama régi kígyó a földre vettetett, felette a Bárány vérével lehet győzni. A Sárkány levettetése Krisztus mindenekfelett való hatalmát bizonyítja Ezzel a földre jött el a megpróbáltatás ideje. (12:7-12) 4. A földre vettetett Sárkány az asszonyt üldözi, akinek menedéket ad a puszta, de az üldözés meghatározott ideig, 1260 nap-évig tart. Sátán az Isten törvényéhez hűséges maradékot próbálja elpusztítani, akik megtartják Isten parancsolatait és a Jézus hitét (12:13-17) 5. A Sárkánynak két segítőtársa van, akik a Sárkánytól kapják hatalmukat. A tízszarvú és hétfejű vadállat (13:1-10), akinek fején istenkáromló nevek vannak. Ez Dániel 7, 4-6. valamint 7:8-25. terjedő szakaszában leírt látomásra emlékeztet. Halálos sebet kap, de meggyógyul, nagyokat mondó, istenkáromló szája van, mégis imádják és hatalma van azokon, akik nincsenek az élet könyvében. Csak hűséges állhatatossággal lehet győzni ellene. A kétszarvú vadállat (13:11-18), aki a Bárányhoz hasonló, mégis úgy beszél, mint a sárkány. Fegyvere a megtévesztés, a hamis jel. Bálványképet készíttet a fenevad tiszteletére és annak imádatára buzdít. Híveit bélyeggel jelöli meg. 145

6. A sárkány csapatával szemben a Sión hegyén ott áll a Bárány és kísérőinek csapata, akik nem szennyezték be magukat idegen istenekkel, követték a Bárányt, áron vétettek meg és szájukban sem találtatott álnokság. Ők éneklik a győztesek új énekét (14:1-5). 7. A könyv szerkezetének közepén egy angyal repül az örökkévaló evangéliummal, melynek tartalmát három angyal mondja el. (14:6-13) Az első angyali üzenet a teremtő Isten imádatára, Istenfélelemre hívja fel az emberek figyelmét, a negyedik parancsolatot (2Móz 20:11) idézi. A második angyali üzenet Babilon hamis szövetségének leomlásáról beszél. A Sárkány hármas szövetsége (12. és 13. fejezet) leomlik. (v. ö 17. és 18. fejezet). A harmadik angyal a hűségjelre hívja fel a figyelmet. Arról beszél, hogy milyen következménye van annak, ha valaki a Sárkány mellett kötelezi el magát. Az üzenetsor a Bárányhoz tartozók jellemzésével ér véget és egy vigasztaló ígérettel. A választottakat a békességes tűrés belső állapota, Isten parancsolatának megőrzése és a Jézus hite jellemzi, és a halál nem mindennek vége, hanem az élet célba érkezése. 8. A felhőn ülő Emberfia ítéletet tart (14,14-20). A szöveg Jóel 3:13. idézi. Az aratás képe az ítélet képe. Ezt Jézus is alkalmazta (Mk 4:29). Isten összegyűjti övéit és elválasztja a búzát a konkolytól (Mt 13:30. Mk 13:27). Mivel a bűn akkor is elpusztítaná az emberiséget, ha Isten nem ítélne, az aratás a reménységünk része. A metszőkéssel az alkalmatlan ágakat távolítják el a szőlőtőkéről. Az ítéletnek is ez a célja. A szüret is kettős jelentésű: reménység és pusztulás. 9. A győztesek éneke az üvegtengernél. (15:1-4). Ez az egysége a Jelenések könyvének nagy jellel kezdődik (12:1.3) és egy csodálatos jellel ér célba (15:1). A Babilon ítéletét végrehajtó angyalok mutatják be a győzteseket, akik győztek a Sárkány társai felett. Ezek éneklik Mózesnek és a Báránynak az énekét, amiben Isten cselekedeteiről emlékeznek meg. 146

Az ének Isten igazságosságáról szól. Mindenki elismeri, hogy Isten ítéletei igazságosak voltak. Tanulságok 1. A Krisztus és a Sátán között folyó nagy küzdelem átfogja az egész emberi történelmet és minden embert személyes döntésre hív. 2. Az örökkévaló evangélium az egyetlen megoldás. 147

A napba öltözött asszony Jelenések 12:1-17 Ebben a fejezetben másik asszonyról van szó, aki a maga-készítette csillogó, drágakövekkel ékesített, mesterséges öltözet helyett a napba öltözött! Ez az asszony az Isteni dicsőség fényébe, jelképesen a Napba öltözik. Lába alatt a Hold, (az ószövetség istentiszteleti rendszere), fején 12 csillaggal ékesített (12 pátriárka vagy 12 tanítvány) korona.. Az Ó- és Újszövetség egyházáról van szó. Itt gyönyörű jelképpel mutatja be a Messiás megszületését. Az asszony terhes volt és fiú magzatot szült. Az egyháznak az a korszaka, amikor Jézus erre a földre jött. A sárkány két síkon igyekezett megsemmisíteni az asszony magvát: A mennyben, amikor Lucifer fellázadt. A mennyei angyalok egyharmad részét elcsábította. Ezek levettettek a mennyből. Krisztus halála volt az az esemény, amely után Sátánnak megszűnt a lehetősége a mennybe menni. A mennyből való kiűzetés után Sátán erre a földre irányítja támadásait. A nagy küzdelem mindig ott a leghevesebb, ahol Isten megváltási tervének vonala húzódott. Sátán ott akarja megsemmisíteni a Fiút, majd Isten választott emberi eszközeit. Pl. Izrael az Egyiptomból való kivonulás előtt. A megszületett fiúgyermekek megölésére adott parancs. Tudta, hogy ott van az emberi szabadító eszköz. Babiloni fogság, szétszóratás. Perzsa Birodalomban a zsidók kiirtására készült rendelet. Lásd Eszter könyve. A fiú Jézus Krisztus a mennybe vitetett. Az asszony pedig a pusztába futott. Ez az 1260 éves nyomorúság, amelyről már volt szó, 538-1798-ig. Itt a nagy küzdelem földi színterét láthattuk. Az 1260 évről hét alkalommal történik említés a Jelenések és Dániel könyvében. A 14. versben is. 148

A 13-16 versekben a Krisztus és Sátán közötti Nagy küzdelem földi összetevőjében Sátán a pogány Római birodalom által fejtette ki hatalmát. Jézus születésekor ez a birodalom uralkodott. Az itt említett sárkányfejek, valamint a koronák (diadém) olyan politikai hatalmakat jelentenek, amelyek támogatták a Sárkány (Sátán) elgondolásait. Ez a korona nem azonos a sztefanosszal, a babérból font koszorúval, amelyet a hitben győztesek kapnak. Itt nincs leírva Jézus földi élete, csupán a fő mozzanatok: Jézus születése és mennybe vitele a Sárkány elől. Miután Jézus felment a Mennybe, Sátán haragja az asszony ellen irányul, de az asszonynak készített helye volt a pusztában. Idő idők fél idő. Ebben a korszakban nem csak a sok szenvedés látható, hanem az is, hogy Isten hogyan őrizte üldözött népét. Ha szenvedéseken, üldöztetéseken kellett is átmenniük, Isten oltalmazta és táplálta őket. Jó, hogyha világosan látjuk az üdvösségtörténetben a nagy küzdelem mozzanatait. Lényegében az üdvösség története nem más, mint Krisztus és Sátán közötti harc. Ez a nagy küzdelem. Ennek a küzdelemnek Krisztus visszajövetele vet véget. Ebben a nagy küzdelemben az a lényeges, hogy melyik oldalon állunk. Azt is tudnunk kell, hogy naponként döntések előtt állunk, és döntésünk vagy a jó vagy a gonosz erőit támogatják. Azt is világosan kell látnunk, hogy Isten népe sohasem állt az üldözők oldalán. Ez is válasz a kérdésre, hogy miért nem döntenek sokan helyesen a bűn és az igazság felismerését követően. S akikben a gyűlölet lelkülete él, azok az igazságot is megpróbálják meghamisítani. Gondoljuk csak el: Elnökölhetett-e Krisztus szolgája egy inkvizíciós törvényszéken, amelyen máglyahalálra ítélték azt a keresztényt, aki lelkiismerete szerint kívánta imádni Istent? Irányíthatta-e a kínzókamrában, a válogatott kínzásokkal történő vallatást vagy a hit megtagadására történő kegyetlenségeket? Itt az ellenkérdés: Hol volt az igazság? Miért döntöttek sokan a gonoszság mellett? Másrészt: Isten miért engedte meg? Miért engedte meg Egyszülött Fiának szenvedését és kereszthalálát? 149

Isten megengedi, hogy nyilvánvalóvá legyen mindenkinek a lelkülete. Eljön az idő, amikor megfizet mindenkinek, a cselekedetei szerint. A látszat csal. Az üldöztetések idején a külső szemlélő a több millió mártír szenvedését és halálát látta. Isten máként minősít: Legyőzték azt (a kígyót) a Bárány véréért és az ő bizonyságtételüknek beszédéért, és az ő életüket nem kímélték mindhalálig. (11. vers.) Örüljetek egek! Az egész univerzum előtt Sátán gonoszsága tette egyértelművé azt, hogy mi az igazság. Kevés ideje van. A küzdelem kiéleződik. Kergetni kezdte az asszonyt, aki a fiút szülte. Két nagy sasszárny adatott az asszonynak. Azt jelenti, hogy gyorsan kellett cselekednie. Isten népe máskor is volt már ilyen helyzetben: Ti láttátok, amit Egyiptomban cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sasszárnyakon (2Móz 19:4.) Mint fészkén fellebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket (5Móz 32:11). A föld segítségére van az asszonynak. Különböző vélemények vannak: Az 1260 évi szenvedések lerövidültek azáltal, hogy Amerika felfedezése és a reformáció gyengítette az üldözők erejét. Amerika, a gyéren lakott terület töltötte be ezt a prófétikus szerepet azzal, hogy menedéket nyújtott a hitükért üldözötteknek. Jel 17:15: A parázna vizeken ül. Ezek népek, akik által az erőszakot is alkalmazza, de a hamis tanok terjesztését is. A fejezet azzal zárul, hogy a sárkány kiterjeszti bosszúját az asszony magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél van a Jézus Krisztus bizonyságtétele. Kikről van itt szó? A maradék nem a többség! Akiket Isten megőrzött. Akik megmaradtak a hitehagyás közepette. Akik megőrizték a Jézus Krisztus bizonyságtételét, amely egy különös ajándék: a Prófétaság Lelke. Ebben a nagy küzdelemben a Bárány vére által győzni fognak az Isten parancsolatainak megőrzői, és akiknél van a Jézus Krisztus bizonyságtétele. 150

A győztesek az üvegtengernél Jelenések 15:1-4 Bevezetés A Jelenések könyve nem azért íródott, hogy kétségbeessünk a várható megpróbáltatások miatt, hanem azért, hogy biztosak legyünk abban, hogy győztesek lehetünk. Az utunk a Vörös tengertől a Kristály tengerig vezet. A könyv szerkezeti csúcspontjának, kupolájának ez a zárása, a célba érkezés. Párja a 12:17. verse: A Sárkány az ellen a maradék ellen indít háborút, aki az üvegtengernél bizton célba ér. Ez a nagy küzdelem, melyben a győzelem biztos, a tét: én vagyok. Bizton célba érhetek, de bármikor mondhatok nemet is erre a lehetőségre. A lineáris szerkesztés szerint a 16. fejezet után kellene következni ennek a jelenetnek, de a Jelenések könyve kegyelmet hirdet és a csapások előtt biztosítani akarja a hűségeseket: lesz még egy csodálatos ének az üvegtengernél. A Jelenések könyvének ez a szakasza (11:19-15:4) egy új látomás. (láttam) Nagy jellel kezdődik és egy nagy jellel ér véget. Az első jel a gyermeket szülő asszonyra támadó sárkány, a befejező jel, Isten haragpoharainak kitöltése. A jel nem önmagában érthető, hanem mindig abból, amit jelent. A szakasz elemzése 1. Három jelenetből áll ez a szakasz, ami a mennyben játszódik: az ítélet előkészülete és a győztesek célba érkezése a tárgya: ítélet kegyelem győzelmi ének. Csodálatos jelenet a mennyben: hét angyal hét pohárral (1. vers) Az üvegtenger a győztesekkel (2-3. vers) Mózes és a Bárány éneke (3-4. vers) 2. Az Isten végső ítéletét meghirdető angyalok látása vezeti be a győztesek célba érkezését. Az ítélet a kegyelem része és a kegyelem az ítéletben teljesedik ki. Az ítélet a bűn életromból hatalmát szüneti meg. 151

A csapás a bűn természetes következménye, ami visszahull az emberre. Most nem tarja vissza ezeket semmi. Isten kitölteti, szabadon engedi ezeket. Az evangélium benne csak annyi, hogy ez az utolsó. ezekben teljesedett be az Isten haragja. Isten haragja mint kép, azt fejezi ki, hogy Isten nem közömbös, érzéketlen a bűn rontása miatt, hanem együtt érez velünk. Isten együttérzése abban teljesedik ki, hogy megengedi, hogy a bűn elpusztítsa önmagát. 3. Mielőtt az angyalok elkezdenék a harag poharainak kitöltését, új jelenet tárul János elé, ami magyarázza, hogy miért kell a csapásoknak bekövetkezni. Az üvegtengert látja, amit 4,6-ban, mint az Isten trónja előtt elterülő mennyei tengert ismerhettünk meg. Itt átlátszó kristály, most az ítélet tüzével vegyített. Az ószövetségi könyvek apokaliptikus részei is említik. (v. ö. Zsolt 104:3-4) A győztesek a megdicsőül gyülekezet, akik legyőzték a fenevadat. Az asszony magvát elnyerni akaró sárkány ellen is lehet győzni. Ők megvívták a nemes harcot (13:15-18) és mindvégig hűségesek maradtak. A győzelem biztosítéka a Bárány. Isten hárfáival. vagyis Istentől kapott hárfával. Isten dicsőítésére magunktól nem vagyunk képesek. Isten ad hozzá hárfát, alkalmat. Mózes éneke épp úgy, mint a Bárányé a szabadulás éneke volt a legyőzhetetlen egyiptomi sereg pusztulásakor. (2Móz 15:1-21). Most az üvegtengernél a bűn fogságából szabadulók éneklik ezt az éneket. 4. A győztesek éneke Isten ítéletének igazságosságáról vall. Az egész teremtettségnek be kell látni, hogy a megöletett Bárányé a hatalom. A bevezető formula hebraizál (énekelték az énekét), ami a görög nyelvben szokatlan, de arra figyelmezteti az olvasót, hogy az ének megértéséhez szükséges az ószövetségi párhuzamokra figyelni. A párhuzamok: Zsolt 11:2. 139:14. Ám 4:13 (Septuaginta ford. szerint), 5Móz 32:4. Zsolt 145:17, Jer 10:6-7.10. 1Sám 2:2. Zsolt 86:9. Mal 1:11.) János azért használ ennyi ószövetségi íráshelyet, mert ez az ének az egész megváltási terv végső beteljesedése, az Ó- és az Újszövetség hitbeli tapasztalatainak összege. 152

Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten. Az üdvösség alapja, Isten mindenható hatalmának felismerése. Ő a levő (Jahve) akinek cselekedetétől függ minden. Ebbe kell beleilleszkedni mindazoknak, akik trónja előtt megállnak. Igazságosak és igazak a te utaid. Isten útjai, a cselekedetei. Ez az előző gondolattal párhuzamos. Az igazság nem elméleti megfontolások alapján lesz a mienk, hanem akkor, Isten cselekedetének logikájába beleilleszkedik az életünk. Ha felismerjük Isten és a világ törvényszerűségeinek logikáját akkor leszünk az igazság gyermekei. Ki ne félne téged, Urunk. Az istenfélelem nem az Istentől való félelem, hanem Isten teremtői akaratába való belesimulás. Annak felfedezése, hogy én csak akkor vagyok Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember, ha azt akarom, amit felőlem ő akar. Ki ne dicsőítené a te nevedet. Isten neve szeretetének összege. Dicsőíteni nem szépeket mondva kell. Szívünkben kell felismerni, hogy neki van igaza mindenben. Hiszen egyedül te vagy szent. Csak Isten szentségének hátterén ismerhetem fel a bűn Istentől elidegenítő hatalmát. Ő az egyetlen tájékozódási pont. Mert a népek eljönnek mind és leborulnak előtted. Isten imádatára nem Istennek van szüksége, hanem nekünk. Istenképűségünk igazi tartalmát csak akkor ismerhetjük fel, ha imádjuk azt, aki teremtette a mennyet és a földet. (Jel 14, 7) Mert nyilvánvalókká lettek igazságos ítéleteid. A Bárány és a Sárkány között folyó nagy küzdelemnek az az igazi tartalma, hogy mindenki előtt világossá kell, hogy legyen az, hogy az ítélet a bűn életrontó hatalmának következménye. Isten azért ítél, hogy az élet győzedelmeskedjen a halál erői felett. Összefoglalás 1. Mózes és a Bárány énekét most kell megtanulnunk. Ez a nagy küzdelemben a győzelem feltétele. 2. Mózes éneke, a Tízparancsolat mai érvényének felismerése, a Bárány éneke pedig annak a belátása, hogy egyedül Jézus által lehetek győztes. Az üvegtengernél mindenkit várnak az angyalok, hogy ne hulljanak ránk bűneink következményei, a csapások. 153

A Sárkány levettetése a földre Jelenések 12:7-18 Bevezetés: A Jelenések könyve evangélium Egy sikeres tévedés története Ahogyan a Jelenések könyve 12. részét az őskeresztények értelmezték Törökország területén helyezkedik el Kappadócia, ahová a kereszténység már az első Pünkösd alkalmával megérkezett (ApCsel 2:9). Ezen a helyen 365 sziklatemplomot tártak fel. Néhány ezek közül a legősibb keresztény szimbólumokkal tanúskodik arról, hogy már az első 1-2 században éltek itt keresztények. A mai Derinkuyu település alatt van annak a földalatti városnak a bejárata, amit 1960-as években nyitottak meg a látogatók előtt. A földalatti várost már a hettiták el kezdték építeni. Legmélyebb pontján 120 m, és 8 emelettel van mindez a földfelszín alatt. Az első századokban 313-ig a rómaiak elől ide menekültek a keresztények. A későbbiekben Katarosok, Albigensek használták a helyet, illetve az iszlám hódítások elől menekültek ide. A menekülésükben a Jelenések k. 12 fejezetének egy részlete segítette őket: A kígyó pedig a szájából folyónyi vizet árasztott az asszony után, hogy elsodortassa az árral. De segített a föld az asszonynak: megnyitotta a föld a száját, és elnyelte a folyót, amelyet a sárkány árasztott a szájából. (Jel 12:15-16) Ezt a kor szokásai szerint allegorikusan értelmezték, vagyis minden szónak megkeresték a megfelelő jelentését: A kísértő, Lucifer üldözést támasztott, de a föld megnyitotta a száját és elnyelte az embereket, hogy segítsen az egyháznak. Értelmezésük ma már nem állja meg a helyét, de nagyon fontos tanulság, hogy evangéliumot láttak a Jelenések könyvében, mert a Jelenések könyve evangélium! Ezért segített nekik ez az üzenet a menekülésben! 154

Idő a Jelenések könyve 12. részében A Biblia időszemlélet más, mint a modern ember időszemlélete. A mai ember lineárisan gondolkodik az időről, a Biblia embere képekben A Jel. 12-ben összekeverednek az események időrendi sorrendben. Így nem azt kellem, megfejteni, hogy mi mikor történt, vagy fog megtörténni, hanem, hogy melyik kép melyik ószövetségi eseményre utal vissza. (A Jelenések könyve 404 igeversének kétharmada utalás az Ószövetségre. Ez kb. 2000 utalást jelent, de soha nem idézi az Ószövetséget.) Képek a Jelenések könyve 12. részében 1. kép, 7. vers: A Sárkány levettetése a mennyből. 2. kép, 10. vers: A Vádoló kép. Visszautalás Jób könyvére. Csak ez az ószövetségi könyv mondja el, hogy Sátán bejárt a mennybe és vádolta az embereket Isten előtt. 3. kép, 11. vers: Mártírok megpróbáltatása, akik Krisztus véréért szenvednek. 4. kép, 12. vers: Jaj a földnek! Sátán tudja, hogy kevés ideje van. Krisztus áldozata legyőzte. 5. kép, 13-14. vers: Az asszony üldözése Krisztus miatt. 6. kép, 15-17. vers: Az asszony kép kiszélesítése: Nem csak Krisztus anyját, Máriát jelenti, de az egyházat is. Az események nem ebben az időrendi sorrendben történnek, János apostol a látomását írja le, ahol sorrendben összekeverednek a történések: 1. Sárkány levettetése 2. Sátán nincs a mennyben 4. Jaj a földnek! 5. Asszony üldöztetése 3. mártírok üldözése Az egyház asszony üldözése. Miért számol be a Sárkány történetéről ez a fejezet? János apostol egy történelmileg nyitott helyzetben volt. Szüksége volt bizonyos válaszokra: Efézusról száműzték Páthmoszra. Efézusban Domitianus császár indított keresztényüldözést azok ellen, akik nem fogadták el isteni tekintélyt 155

A Jel. k. válaszokat ad, de pontosan nem tudjuk, hogy mi volt a kérdés. Ehhez segít a kortörténet megértése. A Biblia ilyen olvasását tükörolvasásnak nevezzük: A válaszokból következtetünk a kérdés(ek)- re, amelyek a következők lehettek, a válaszok alapján: Miért van szenvedés a földön? VÁLASZ: Mert a Sárkány nincs a mennyben! Miért van bűn? VÁLASZ: Mert a Sárkány és az ősi kígyó egy és ugyanaz! Miért van a vallások között küzdelem? VÁLASZ: Mert Mihály (aki itt Krisztus) és a Sárkány harcolnak egymással Miért nem szünteti meg Isten a rosszat? VÁLASZ: Erre hosszabban válaszol a szakasz. Itt van elrejtve az evangéliumi üzenet: Az evangéliumi üzenet és a küzdelem A 8. vers tartalma: Sátán nem tudott győzni a mennyben, ezért nem volt ott maradása 10. vers: Istené az üdvösség (Mivel Ő rendelkezik vele, annak adja, akinek akarja!) 10. vers: Krisztusé a HATALOM, ERŐ, KIRÁLYSÁG Az evangélium egyben arra is választ ad, hogy ki az abszolút győztesek: Győztesek a mártírok. (A mártír szó az Újszövetségben pozitív előjelű fogalom. Nem azt jelenti, aki halálra adja testét -1 Kor 13:3, hanem azt aki megvallja Krisztus mindenek felett. János apostol is így volt mártír.) Erről a mártírságról Jézus is pozitívan beszél: Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt. (Mt 10:32-33) Hogy kik az abszolút győztesek a felől nem hagy kétséget a Jel. 12. fejezete: 156

akik megtartják az Isten parancsait, akiknél megvan a Jézus bizonyságtétele (Jel 12:17) Isten parancsolatai: Szövetségben lenni Istennel, vagyis elkötelezni magunkat Isten mellett Jézus bizonyságtétele: Követői és megvallói lenni Krisztusnak, mint báránynak A Jel. 12. fejezete alapján Krisztus a garancia! 157

Az Emberfia ítéletet tart Jelenések 14:14-20 Egy új kép jelenik meg a látomásban. A Szerző János apostol nem saját szavaival, hanem Dániel (7:3) kifejezéseivel írja le a képet. A 14. fejezet a 15-16 fejezetek bevezetéseként értelmezhető, melyek a végítéletet jelzik. Kétszer három angyal szerepel a 14. fejezetben. Néhány alapfogalom értelmezése Hasonló az embernek Fiához Jel 14:14. Mint már említettük Dán 7:13 használja legelőször az Emberfia kifejezést. Jézus az evangéliumokban (Mt 24:30; Mk 13:26; Lk 19:10) többször önmagára alkalmazta a dánieli Emberfia szókapcsolatot. Ezen elnevezés azt jelenti, hogy Jézus több mint egy angyal. Az Újszövetségben e fogalom a Messiás voltának kiemelését jelenti. Aranykorona (görögül stephanos) nem a királyi koronát (görögül diadéma) jelenti, hanem a győztesek virágfüzérrel és zöld pálmafaágakkal díszített koronáját. Az olimpiai játékok nyomán terjedt el Kis-Ázsiában. A Jelenések könyvében Isten ajándékát jelenti a győzteseknek. Pál apostol is ezt a koronát említi meg 1Korintus 9,25 versében. A templomból Jel 14:15. Nem általánosságban, hanem a templom Szentek szentjét jelzi. Jézus földi élete során csupán a templom udvarába léphetett be, a mennyei templomnak azonban a legszentebb helyén végezte szolgálatát. Indítsd a sarlódat: Jel 14:15 és a 18 versekben egyaránt megjelenik a sarló. Az indítsd kifejezés Jézustól hallatszik, mely az eszkatológiai aratást nyitja meg. Az angyalok elkülönítik az aratásban az igazakat és a bűnösöket. A föld aratása olyan bibliai metafora, amely a végítéletet jelenti. Isten megbünteti mindazokat, akik ősidőtől fogva az utolsó napig ellenségei volt a Mennynek. Jézus evangéliumi példázatai bemutatják az aratás részleteit. A termény a magtárba kerül, az értéktelen konkoly pedig megégettetik. Az aratás a korszakok végét fogják jelenteni, amikor a bűn végleg megszűnik. 158

Az oltár az égőáldozati oltárt jelenti, amelyről az ötödik pecsét felnyitásával kapcsolatban már említést tettünk. Az oltár az isteni kegyelmet és szeretetet jelenti a Bibliában. Isten haragjának nagy borsajtója a gonoszok feletti végítéletet jelzi, ahonnan nincs sem kiút, sem menekvés. Megtaposták a borsajtót a városon kívül a jóeli (3:13) prófécia beteljesedését jelenti. Jeruzsálem olyan szent város volt, hogy Isten az eljövendő ítéletet nem a város falai között hajtja majd végre. Isten haragja a város falain kívül nyilatkozik meg. János a végítéletet és Jeruzsálem városát összekötötte, úgy, hogy Isten haragja a szent városon kívül nyilatkozik meg. Vér jöve ki a lovak zablájáig olyan szimbolikus kifejezés, amelynek eredetét 1Énók könyvében találjuk. Ezerhatszáz futamnyira. A futam 200 méter, s ez olyan görög hosszmérték volt, tehát 320 km távolságot jelent, vagyis Izrael déli részétől északig terjedő területet fogja vér borítani. Természetesen itt is a szimbólumok világába vezet el bennünket János apostol. Szövegmagyarázat Jel 14:14-16. Az egyház által hirdetett üzenet két részre fogja osztani az emberiséget, azokra, akik elfogadják, és azokra, akik visszautasítják. Sátán és a hamis háromsága félrevezetik mindazokat, akiknek nincs élő kapcsolatuk Istennel. Két aratás lesz, az igazaké és a hamisaké. A szakasz központjában az Emberfia áll, aki a győzők koronájával és sarlóval a kezében jelenik meg, mint Ítélő. Fehér felhő fogja körül az Emberfiát, mint az evangéliumokban (Mt 24:30). Az Emberfiáról évtizedekkel korábban kialakított evangéliumi képet festi tovább János. Mozgás támad a látomás képében, amikor a Szentek szentjéből kilép egy angyal és Jóel 3:13 szavait megismételve elindítja az aratást. A szöveg nem magyarázza meg pontosan, hogy kik végzik az aratást. Az aratás alatt a végítéletet értjük. Egyesek két aratást vélnek felfedezni a szakaszban: az első a búza, a másik pedig a konkoly aratását jelenti. Jel 14:17-20. Ahogyan már említettük ebben a szakaszban is három angyal szerepel, akik nem azonosak a korábbi három angyallal. A mennyei templom már a Jel 11:9-ben megnyílt János apostol számára. A templom- 159

ból érkező angyal parancsot hoz az Atya Istentől a felhőn ülő számára, hogy megérett a föld az aratásra. Az Atya dolga tudni a napot és órát (Mk 13:32), amely most érkezett el. A felhőn ülő pedig megkezdi az aratást. Az egész emberiségből begyűjti a megérett, nemes búzakalászokat. Embervilágunkból nézve sok fájdalommal fog járni az aratás, sok lesz a gyászoló földünkön. Az üzenetet hozó angyal Jel 8:3-5-ben már meg volt említve és hatalommal bír a tűz felett. A tűz az ítéletet jelzi a 18. versben. Az aratás a szüretelés képébe torkollik, ahol az érett szőlőfürtöket takarítják be, éles késsel. A szőlő a gonosz és megtéretlen emberekre vonatkozik. A 20. versben említett város Jeruzsálemet jelenti. A prófétai hagyományok alapján Isten a népeket az ítéletre a Jozafát-völgyébe gyűjti össze. A Messiás győz, olyan óriási csata folyik, amilyen még nem volt emberi emlékezet óta, a vér a lovak zabolájáig ér. A csatatér 1600 futam hosszú lesz, vagyis Izrael teljes hosszában, Tírustól egészen az egyiptomi határ mellett található, El-aris területéig fog terjedni. Természetesen az 1600 futamnak jelképes értelmet kell tulajdonítanunk, azt jelenti, hogy az ítélet az egész embervilágunkat utoléri, mindenki részesül belőle, hiszen senki sem kerülheti el. A 12. fejezettel kezdődő képsorozat ezennel be is fejeződik, hogy a Jelenések könyve 15-16. fejezeteiben egy új szintérnek adjon helyet. A jelenet a földi gyülekezet sorsát nem eseményszerűen írja le, hanem a szimbolika nyelvezetén keresztül tárja fel olvasói számára. E fejezetek alkotják a Jelenések könyvének csúcspontját és a látomások központi gerincét, aminek végén megjelenik az Emberfia. 160

A tengerből feljövő hétfejű vadállat Jelenések 13:1-10 Bevezető 1. A Jelenések könyve Pátmoszról, a börtönszigetről írt könyv, amiben János a gyülekezet által ismert képekben mondja el Jézus Krisztus kinyilatkoztatását. Ószövetségi utalásokat használ. Itt pl. Dán 7:3-8. versét ahol négy tengerből feljövő fenevadról olvasunk. Felhasználja a régi keleti gondolkodás közismert apokaliptikus képanyagát is. A tenger a népek sokaságát jelenti, a fenevad valamilyen politikai hatalmat stb. 2. Jánosnak és társainak a száműzetése azért következett be, mert Domitianus császár uralkodásának a végén császárimádatra akarták kényszeríteni a keresztényeket. A prófétai kép Róma ellenessége nyilvánvaló. Ezért beszél képekben és itt is hangsúlyozza, hogy ezt a jelenetet látomásban látta. 3. A Jelenések könyvének csúcsán leírt nagy küzdelem a Bárány és a rá támadó hamis hármasság között folyik. Ennek vezetője a Sárkány ama régi kígyó és társai a tengerből előszólított vadállat, ami a Fiú hasonmása, valamint a földből feljövő Antikrisztus a Szentléleké. A kép 1. A tengerből feljövő fenevadat a Sárkány szólítja elő, aki odaállott a tengerpartra (12:18). A sárkány szolgálatában áll, ő irányítja. Ez azt jelenti, hogy a képben leírtak mozgatója, szerzője, elindítója a Sátán. 2. Az apokaliptikus irodalom a különböző politikai hatalmakat ős szörnyetegekhez hasonlító állatokkal írja le, amelyek a népek titokzatos tengeréből támadnak. Velük szemben áll a Bárány, az Emberfia. A Jelenések könyvére is jellemzőek a párhuzamos képek (pl. bárány sárkány, szűz parázna nő, Isten temploma Sátán zsinagógája, Jeruzsálem, Babilon, stb.) 3. A kép Dániel 7:3-8-ra megy vissza, mely négy tengerből feljövő fenevadat ír le, ami négy birodalmat jelképez. János nem ezt a látomást idézi fel. Ez a vadállat más, tíz szarva és hét megkoronázott feje van, de magába foglalja a 161

Dániel könyvében bemutatott birodalmak hatalmi jegyeit. Emlékeztet a párducra, lába a medve lábára, szája pedig az oroszláné. Ez azt jelenti, hogy etz a fenevad messze túltesz az előbbi birodalmakon, hiszen önmagában egyesíti az előtte járt birodalmak hatalmát. Ezt illusztrálja a hét fej is. 4. Politikai hatalmán túl vallásos hatalom is ez. Nem egy egyháznak, hanem egy vallásos frázisokkal manipulált valláspolitikai hatalomnak tűnik ez a vadállat. Imádatot követel, mint János idejében Domitianus, a római császár és hatalmi jelére, koronáira, istenkáromló nevek írattak. A vadállat a középkori pápaságban inkarnálódott politikai hatalom (A. Vaucher). 5. A Sárkány adta néki erejét, trónját és hatalmát (2. v). Ez párhuzamba állítja őt az Isten jobbján trónoló megdicsőült Jézus Krisztussal (Jel 7:17). Ez a fenevad nem Krisztus trónja előtt áll (7:13-16), hanem Sátán trónján (2:13) ül, és erejét, felhatalmazását a Sárkánytól kapja. Tőle kap nagy hatalmat. Jézus elutasította a Sátán felkínált hatalmát (Lk 4:5-8), a fenevad elfogadta. 6. Ez a vadállat nem a saját hatáskörében, hanem megbízójának egyetértésével cselekszik, addig van ereje, amíg megbízójától ezt kapja. Ilyen értelemben megtestesítője, végrehajtó hatalma megbízójának. A fenevad uralkodása 1. A fenevad nemcsak hatalma, hanem megjelenése szerint is ellenképe Krisztusnak. Az egyik feje szinte halálosan megsebesült, de halálos sebe meggyógyult (13:3). Az itt használt görög kifejezés (eszfagmené = leölve, levágva), ugyanaz, amit a Jelenések könyve a Báránnyal kapcsolatban használ (5:6): Ez ennek a valláspolitikai hatalomnak a látszat-vértanúságát jelenti. Nem halt meg, ezért nem is támadt fel, csak úgy nézett ki mintha ez történt volna. 2. A látszat-vértanúság oka, hogy csodálatot váltson ki az egész földön, és ezzel követőket toborozzon az egész világon, hasonlóan Jézus tanítványaihoz. Ez a fenevad a hamis Krisztus (Mt 24:24), az Antikrisztus (1Jn 2:22) megtestesülése. Alakjában Dániel próféciája teljesedik be. 3. A fenevad célja, a hamis imádat. Az imádat a Jelenések könyve szerkezeti csúcsának legfontosabb fogalma itt jelenik meg (13:4.8.1215; 14:6.9-11). A vég idejében az imádat lesz a hűség próbája. 4. A fenevad imádásának himnusza emlékeztet Mózes hálaadó és magasztaló énekére (2Móz 15:11). Ezért fogják az üdvözültek Mózes énekét énekelni. 162

5. A fenevad fő tevékenysége a nagyokat mondó és istenkáromló száj (5). Szavai és cselekedetei Isten ellen lázadnak. Ezt megbízójától kapta, ő a Sátán szóvivője. 6. A fenevad cselekvésének Isten időbeli határt szabott. 42 hónap = három és fél év = 1260 nap. (Dán 7:25. Jel 11:2, 12:6). A régi írásmagyarázók ezt Kr.u. 538-1798 közötti időszakra vonatkoztatták. 7. A fenevad legfontosabb tevékenysége az Isten nevének, templomának (sátorának), a mennyei lényeknek a káromlása. Ez Isten hatalmának méltóságának megvetése. 8. Ez a hatalom háborút indít a szentek ellen (v. ö. Dán 7:21), Isten ezt megengedi próbaként. Isten a maga népét minden népből, törzsből, nemzetből, nyelvből választotta ki népét (7:9) ugyanígy a fenevadnak is módja van arra, hogy hatalmát gyakorolja ezek fölött. 9. A fenevad romboló munkája ellen csak az kap védelmet, akinek neve be van írva az élet könyvében. Csak az véd meg, hogy elfogadjuk Jézust személyes megváltónknak. Csak azok mentesülnek a fenevad hamis imádatának kísértésétől. Isten az övéit megvédi a megpróbáltatások idején. 10. Egy figyelmeztető felszólítás hangsúlyozza ezt az üzenetet ( akinek van füle, hallja..). A vallásos jelszavakkal álcázott, demonizálódott hatalomtól óvja Isten övéit, akiknek győzni kell a megpróbáltatásokban. Az állhatatosság és a hit óvnak meg minket (Jel 2:10-11). Mi ment meg a fenevad uralmától? 1. Az igaz istenimádat aminek az az alapja, hogy elismerem: Krisztusé minden hatalom mennyen és földön (Mt 28:18). Ezért csak ő méltó arra, hogy előtte minden térd meghajoljon (Fil 2:10-11). 2. A vadállat minden tevékenysége az Istennel való kapcsolatunkat szabályozó első kőtáblával állít szembe minket. 1. parancsolat ellenére: imádták a sárkányt és a vadállatot, 2. parancsolat, összefonódik ez a képmásának imádásával (14-15). 3. parancsolat a hiába felvett név: 5-6. vers. míg a 4. parancsolat, ami a Jelenések könyvében a tulajdonjog pecsétje, felcserélődik egy más bélyeggel (13-16). Aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül. (Mt 24:13; Jel 14:12) 163

A földből feljövő kétszarvú vadállat Jelenések 13:11-18. Fontos figyelmeztetés a próféciák magyarázóinak: 1. Dán 12:8-9. Isten hűséges prófétája sem értett mindent. Az Úrtól azt az utasítást kapta, hogy ezeket az igéket pecsételje be és a végidőben fogják megismerni. 2. Jel 22: 18-19. János apostol által adott figyelmeztetés: Sem hozzátenni sem elvenni nem szabad! 3. 2Pt 1:20. Nem szabad belevinni az emberi magyarázatot! Ennek a fejezetnek két főszereplője van: 1. A mélységből feljövő fenevad, akivel a 17. fejezetben találkoztunk. Megtévesztő külsejével, kezében az aranypohárban tartott utálatosságokkal megfertőzi, megtéveszti az embereket. Ez a fenevad halálos sebet kap, amelyből felgyógyul. Paráznaság, lelki részegség, káromlása jellemzői. 1260 évig üldözi Isten népét (538-1798-ig.) 2. A második fenevad, amely abból a földből jön elő, amelyből a Középkor üldözött egyházának védelmezője jött elő. Ez a hatalom korábban a vallásszabadság védelmezője volt, de Jézus eljövetele előtt, az utolsó nagy küzdelemben a mélységből jövő fenevad támogatója lesz. Jeleket, csodákat tesz. Kényszeríti a föld lakóit, hogy imádják az első fenevadat. Az embereket kényszeríti a fenevad bélyegének felvételére. Akin nem lesz a fenevad bélyege, az ellen fellép a két fenevad minden hatalmával. Megöli őket. Nem adhatnak és nem vehetnek semmit, tehát kirekeszti őket a társadalomból. Ennek ténye van leírva, de a hogyanját még nem ismerjük. A Hetednapi Adventista Bible Commentary tanácsa: Ha ezt a próféciát az Amerikai Egyesült Államokra alkalmazzuk, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ennek beteljesedése még a jövő dolga. 164

(Ezt 1957-ben írták!) Jelenleg (1957-ben!) az Egyesült Államok gyakorolja mindazon szabadság elveket, amelyeket az alkotmány biztosít. Hohgy miként jön majd létre a változás, azt tárgyalja a jelenlegi prófécia. A változás ama végső események idején jön létre, amelyek közvetlenül megelőzik az időt, midőn a világ országai a mi Urunkéi és az Ő Krisztuséi lettek. Ha az Egyesült Államok gyakorolni akarja minden tekintélyét, hatalmát az első fenevadnak, a vallási ügyekbe is be kell avatkoznia, s arra kell igyekeznie, hogy megszabja az istentiszteleti mód rendszerét. A Bible Commentary a 666. számot a pápaság intézményére értelmezi. 165

A Bárány és hadserege a Sion hegyén Jelenések 14:1-5 Robert Mounce, aki a 1970-es évekbben egy elég jó kommentárt írt a Jelenések könyvére, azt írta ebben a kommentárban, hogy a Jel 14:1-5 a könyv legenigmatikusabb szakasza. Ezzel a véleménnyel az írásmagyarázók nagy százaléka ma is egyetért. Például egy német származású, de Amerikában élő hölgy, Elisabeth Schüssler Fiorenza (a Harvard egyetem tanára) azt írja, hogy az írásmagyarázók egyszerűen tehetetlenek a Jel 14:1-5 értelmezését illetően. A szakasz a könyv szövegösszefüggésében A Jel 14:1-5 látomása a Kozmikus Konfliktus látomás (11:19-14:20) szívében foglal helyet. Úgy tűnik, hogy a Kozmikus Konfliktus látomás khiasztikus szerkezetben íródott, így a Jel 14:1-5 a Jelenések könyve központjának a központja. A szakasz értelme akkor világosodik meg előttünk, ha a Kozmikus Konfliktus látomásnak az összefüggésében szemléljük. A Sion jelenetet megelőző szakasz a könyv egyik legsötétebb fejezete. A sárkány, Isten ősellensége a tenger szélére áll és két szövetséges társat hív elő. Két fenevad jelenik meg: (1) a vízből feljövő fenevad és (2) a földből feljövő fenevad. A sárkány két szövetséges társával egy hamis háromságot képez, amely az igazi szentháromság utánzata. Azért sötét a Jel 13, mivel bemutatja ennek a koalíciónak a tevékenységét a földön. Amíg a 13. részben éjféli sötétséget látunk egy kis fénysugárral (13:8), a 14:1-5 hatalmas világosságként jelenik meg. Így a 14:1-5 a 13. fejezet antitézise, azaz a két szakasz ellentétpárban van: A látomás struktúrája A szakasz 3 részre osztható: a) látomás (14:1) a szakasz legfontosabb része. b) mennyei ünneplés leírása a jelenet magyarázata. c) a 144.000 jellemzése János részletesebben leírja azoknak az embereknek jellemét, akiket ott lát először a Sion hegyén, majd énekelni hall Isten trónja előtt. 166

A látomás 14:1 János a Sion hegyét látja. A hegyen ott áll a Bárány és vele a 144.000. Nem távol állnak egymástól, hanem a 144.000 szorosan a Bárány mellett áll. Már ez a közelség sokatmondó, hiszen egy bensőséges kapcsolat kialakulásáról tanúskodik. A kapcsolat közelségét jeleníti meg az a leírás is, mely szerint a 144.000 homokára oda van írva a Bárány és az Atya neve, amely két dolgot jelképez: (1) azonosulás; (2) tulajdon. A látomás legfontosabb jelképe, amely az egész jelenet alaphangját adja meg a Sion hegye: a Bárány a Sion hegyén áll a 144.000-el. Egy jól ismer ószövetségi jelképről van szó, amely pozitív jelentéssel bír. LEVENSON szerint a Sion jelképének legalább 4 jelentése van az Ószövetségben: 1. A jeruzsálemi várnak Sion volt a neve, mielőtt Dávid elfoglalta a várost. 2. A templom hegy = Sion (felmenni a Sionra = felmenni a templomba). 3. Maga Jeruzsálem városát is a Sion név jelölte. 4. Izráel népére is vonatkoztatja az Ószövetség. A jelkép legfontosabb jelentése: ISTEN JELENLÉTE. Izráel kiválasztott státuszát az Ószövetségben az bizonyította, hogy Jahve temploma, az ő királyi palotája a Sion hegyén volt megépítve. Ugyanakkor a zsidó eszkatológiai váradalomban is a SION szimbolizmusnak fontos szerepe van, mivel a Sion Isten uralmának központjaként jelenik meg Isten országában (Zsolt 2; Jóel 3:5). Mennyei ünneplés - 14:2-3 Az új ének jelképe: A 144.000 új éneket énekel Isten trónja előtt. Az ének misztikus jellegét az hangsúlyozza, hogy senki sem tanulhatja meg azt a 144.000-en kívül. Az új ének az Istennel szerzett tapasztalat jelképe az Ószövetségben (pl. Zsolt 40:3-4; 98:1). A 144.000 a háborúban aratott győzelmet ünnepli. Tehát az ének egy győzelmi himnusz, amely Istent dícsőíti a diadalért. Az ének szövegét János nem jegyzi fel. Ez arra enged következtetni, hogy ő nem része a 144.000-nek, mivel nem tudja az ének szövegét. Ha tudná, biztosan leírná, mint ahogy a Jel 15:3-4-ben feljegyzi a Bárány énekének szövegét. A 3. vers kihangsúlyozza, hogy ezt az éneket a mennyei trón előtt éneklik. Ez a tény különlegessé teszi az éneket. A mennyei trón a könyv kulcs- 167

jelképe és nemcsak a menny, hanem az egész valóság közponját képezi. A trón előtt énekelni egy éneket annyit jelent, mint a lehető legnagyobb méltóságot adni neki. Isten trónja előtt az ember nem önmagáról énekel, hanem arról, akinek köszönheti a létét. A 144.000 jellemzése - 14:4-5 A szöveg a 144.000 négy jellemvonását emeli ki, amelyek számunkra is példaértékűek: 1. Nem szennyezték be magukat nőkkel, mert szüzek. Ez a szöveg nem arról szól, hogy csak férfiak lehetnek a 144.000 része. Ismét jelképről van szó. A 144.000 a Bárány hadseregeként jelenik meg, amely szent háborút vív a fenevaddal. Az ÓSZ-ben csak férfiak mehettek háborúba. Az ÓSZ-ben a szent háború előtt a harcosok tartózkodtak a szexuális kapcsolattól. Tehát a 144.000 hűséges Isten rendeleteihez. 2. Követik a Bárányt, ahova megy. A Bárány hadserege az ő hadvezérét követi. A görög így is fordítható: bárhová megy. Elkötelezettségük feltétel nélküli. 3. Áron vétettek meg az emberek közül első zsengéül az Istennek és a Báránynak. Ezek az emberek tudatában vannak annak, hogy habár a megváltás Isten kegyelmi ajándéka és nem kell érte fizetni, mégis valaki nagy árat fizetett az örök élet lehetőségéért. 4. Szájukban nem találtatott hazugság: ezek feddhetetlenek. Jellemük Jézus jelleméhez lett hasonló (Ésa 53; 1Pt 2). A látomás célja Milyen céllal adatott a Sion jelenet látomása? Figyeljük meg azt, hogy a 12:1-13:18 a földön játszódik és a 14:6-20 is a földhöz kötődik. Ez ellentétben, a 14:1-5 mennyei jelenet. Isten népét, amelyet János küzdő és üldözött egyházként mutat be a 12-13. fejezetekben, János már a mennyben látja. Isten népe a Jel könyvében soha nem a földön jelenik meg - János mindig a mennyben látja őket. Az ő életük nem a föld ámító csábításai, hanem Isten trónja felé irányul. A Jelenések könyve azt tanítja, hogy a keresztény tanítványság nem mindig kellemes tapasztalat. Isten népe nehézségeken megy keresztül a földön, mivel a föld a gonosz által uralt terület. Ezért Isten népének néha 168

még az életével is fizetnie kell értékeiért, hitéért. János azt mondja a Jelenések könyve keresztény olvasóinak: Ne adjátok fel! Megéri a Bárány követőjének lenni még akkor is, ha ennek ára van. A dolgok emberi szempontból talán nem néznek ki ragyogóan, de mennyei szempontból teljesen másként festenek. És mivel a mennyei szempont az, amely megfelel a valóságnak, megéri kiállni a Bárány mellett. 169

A hármas angyali üzenet Jelenések 14:6 János szemei elől egy kevés ideig eltűnt az Antikrisztus és a prófétájának rettenetes képe, és vigasztalást talál a három angyali üzenet tartalmában. A három utolsó trombitaszó megszólalása előtt egy sas madár szállt végig, lassan és ünnepélyesen a világ felett, és óvta az emberiséget a bekövetkező csapások elől 8:13. Néhány nehezen érthető kifejezés magyarázata A föld lakosai nagyon fontos kifejezés a Jelenések könyvében, jelenti azokat, akik ellenállnak az evangéliumnak, és akik üldözik a hűségeseket és szenvedést okoznak a maradéknak Isten iránti hitükért. A föld lakosai teljesen más karakterű emberek, mint a menny lakosai. Féljétek az Istent az Ószövetségben használt kifejezés volt. Jelenti azt, hogy teljes mértékben engedelmeskedni az Örökkévalónak és követni a törvények előírásait. Istenhez tartozónak lenni és mély kapcsolatban lenni vele: Jer 32:39; 44:10; Jób 1:9; Zsolt 40:4; Agg 1:12. Amikor a nép látta a hatalmas isteni erőt Egyiptommal szemben, a nép azonnal félni kezdte Istent és hitt benne Ex 14:31. Az Istent félni, az a bölcsesség kezdete: Zsolt 111:10; Példa 1:7; 9:10. Istent félni azt jelenti, hogy a helyes és jó dolgokat tenni és ellenállni a gonosznak. Néki adjatok dicsőséget az Istenfélelem következménye. Az a személy, aki féli az Istent, mindig dicsőséget fog adni Teremtője számára. Mózes felszólította a népet, mielőtt bementek volna az ígéret földjére, hogy féljék az Istent, engedelmeskedjenek neki, és tartsák be a parancsolatokat Deut 6:13-17; Jer 44:10. Az utolsó időben élő keresztényeknek meg kellett érteniük azt, hogy lehetetlen, Isten félelmet és a dicsőséget adni az Úrnak, parancsolatok betartása és engedelmesség nélkül a Biblia szellemében. Eljött az ő ítéletének órája, ami lényegében az ítélethirdetését, verdikt-jét jelenti Jel 17:1; 20:4. A magyar fordításban és érezhetjük, hogy ez a múltban elkezdődött folyamatot jelent. A görög nyelvben a múltban elkezdődött aorisztosz nyelvtani alakot jelent. Az ítélet akkor kezdődött el, amikor valaki nem adott tiszteletet és dicsőséget Istennek, így az ítélet erre a helyzetre reagál vissza. A verdikt kimondása pedig később következik be, 170

mintegy visszaható formában. Az ítélet szavának kimondása pontosan az első angyal üzenetének hirdetésével esik egybe. Jézus nagyon egyértelműen és világosan kijelenti, hogy ebből az ítélettől nem kell félniük azoknak, akik Istent félik és dicsőséget adtak számára. Viszont mindazoknak tartaniuk kell, akik a föld népéhez tartoztak, vagyis nem engedelmeskedtek a Teremtőnek és parancsolatait áthágták lelkiismeret-furdalás nélkül. Szövegmagyarázat A középpontban az Emberfia áll, aki az ítéletet bejelenti a három angyalon keresztül. Az angyalnál örök evangélium van, nem az örökkévaló evangélium. Nem tudjuk, hogy milyen formában: írottan, szóban, kijelentésben, vagy kinyilatkoztatásban. Talán a leghelyesebb arra gondolni, hogy isteni megbízásból, üzenetként hozza magával az örökkévaló evangéliumot, azért, hogy meghirdesse az egész világon. Az angyal az ég közepén repül, azért, hogy mindenki láthassa öt és hallhassa üzenetét. A végső üzenet már nem Isten népének szól, hanem azoknak, akik nem hisznek. Az örökkévaló evangélium a végidőben felhangzó evangéliumot jelenti, amely nem tér el a páli evangéliumtól, vagy a pünkösdi üzenettől. Azt az evangéliumot jelenti, amely Krisztus szolgálatát jelenti, amelyet a kereszten is képviselt, és a feltámadása után elemi erővel jutott el minden nemzethez és nyelvhez. Ez az örökkévaló evangélium hangzik majd fel a világunk történelmének záró pillanataiban is. Azért örökkévaló, mert Isten öröktől fogva meg lévő, egyetlen akaratát fejezi ki. Minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek. A Jel 10,11-ben szó szerint megtalálható ugyanez a mondatrész, Jánosnak prófétálni kell e közösségek számára. Bár itt a küldetés a próféta számára az egyházhoz szól. Tudjuk és látjuk, hogy Sátán a végidőben arra törekszik, hogy az örökkévaló evangéliumot teljes mértékben megszüntesse. Az evangélium helyett mással foglalkozzunk, a nyomorúsággal, a szegénységgel, a katasztrófákkal, a világválsággal, csak ne az evangéliummal. Nagy szóval szól az angyal, nem félve, és nem kétértelműen. Kihez szól az angyal? Minden nemzetségnek, ágazatnak, és nyelvnek és népnek, vagyis azokhoz szól, akik nem tisztelik, és nem félik Istent. Azok, akik tisztelik és szeretik az Urat, azoknak a jellemük teljesen világosan kimutatják, hogy Istent szeretik, és a parancsolatait megtartják. Az utolsó ítélet bekövetkezése előtt még egyszer felhangzik a kegyelmi felhívás mindenki számára. Elérkezik a pillanat, amikor mindenkinek imádnia kell a Teremtő Istent. 171

Még Jézus személye is háttérbe kerül ezeknél a verseknél, olyan erősen meghatározó az Atya valósága. Természetesen az evangéliumban ott húzódik meg kitörölhetetlenül Jézus golgotai keresztáldozata, azonban személyéről ezekben a versekben csupán áttételesen történik említés. Meg kell említeni az öröm kifejezését, amely az üzenet tartalmából és lényegéből következik. Nem a félelem, hanem az öröm jellemzi ezeket a verseket. A Jel 8. fejezetében leírt csapások pontosan a 14:7 sorrendjét követik. Tehát a csapások az első négy trombita megszólalásánál először a földet éri, majd a tengert, később a vizek forrásait, legvégül az eget. A 14:7-ben az ég nem szerepel. Mindenki végig gondolhatja majd, hogy kit követ: a megjelenő Antikrisztust, vagy az ég közepén végigrepülő angyal felhívásának engedelmeskedik. A Jel 14:6-7 a reformáció hajdani episztolái. A kortársak annyira szerették Luther Mártont, hogy az ég közepén repülő angyalhoz hasonlították a reformátort. Egy biztos, a végidőben valami hasonló reformáció fog végbemenni, mint annak idején. A másik észrevételünk az, hogy az angyal nem a múlthoz tartozik, hanem a jövőhöz. Az utolsó olyan üzenet lesz, amivel el lehet kerülni a végső ítéletet. Az Antikrisztus pedig elvakult biztonságban tervezgeti a győzelmét, amely végül is visszafordíthatatlan csúfos vereséggé változik. Mindenkinek döntenie kell, vagy ide, vagy oda 172

Az első angyal üzenete Jelenések 14:6-7 A látomások új egységével találkozunk a 6-13. között. Mivel ez egy összefüggő egység, ezért azok, akik magyarázták ezt a részt, hármas angyali üzenet néven tették ismertté. A három angyal intő üzenetet hoz. Lényegében Isten üzenete, amelyet szimbolikusan három angyal képvisel. Három gondolat kap erős hangsúlyt ebben az üzenetben. Mindhárom jellege időszerű! Az üzenetet angyal hirdeti nagy szóval. Ez azt jelenti, hogy fontos üzenetről van szó. Most az első angyal üzenetével foglalkozunk. A Bibliában az angyal lehet mennyből küldött lény, de jelentheti Isten gyermekeit, akik az örökkévaló evangélium hirdetésében fáradoznak. Az ég közepén repülő angyal jelzi, hogy az üzenetnek el kell jutni az egész világra. Az első angyal üzenetét három hangsúlyos részre osztjuk: 1. Örökkévaló evangélium 2. Eljött az ítélet órája 3. Imádjátok a teremtő Istent! 1. Örökkévaló evangélium Egyedül itt fordul elő ezzel a jelzővel. Jézus erre utal: Ez az evangéliuma! Mt 24:14. Jézus itt az ő eljövetelének jeleiről beszél. Gal 1:6-8. Hangsúly: nem lehet más evangélium! Van? Úgy látszik igen. Az evangélium a Jézus Krisztusban és Krisztus által elnyerhető örökéletről szóló üzenet. Csodálkozna-e ma Pál, ha ismerné sok keresztény elképzelését az üdvösséggel és az üdvösségről szóló örömüzenettel (az evangéliummal) kapcsolatban? 1973-ban Bangkok-i világmissziói konferencián, az evangéliumot gazdasági és politikai kategóriákba helyezték. Szó sincs benne a Krisztusról és a Krisztus által elnyerhető üdvösségről. Pálnak lett volna szava ezen a konferencián: Ha mennyből jövő angyal hirdetne mást, legyen átok. 173

Az evangélium meghamisítása az üdvösség elnyeréséről szóló meggyőződés és reménység elvesztését jelenti. Ez a korunknak szóló, egyik legidőszerűbb üzenet. Egy újságcikk: A világ egyik része éhezik, a másik nem alszik. ENSZ célkitűzése: 2015-re felére szorítni a szegénységben élők számát. A fejlett technika világában nem tudnak megbirkózni az indiai árvíz helyzettel. Az Isten által kínált evangélium helyett minden más pótlék a nyomorúságba vezet. A világ minden problémájára egyedüli megoldás az örökkévaló evangélium. 2. Eljött az ő ítéletének órája. Azt az időt jelzi, amikor elkezdődik az ítélet. Az Ószövetségben az egyik legnagyobb ünnep az engesztelés napja ítélet napja volt. Ezen a napon lettek jelképesen az összes bűnök eltörölve, amelyeket az év folyamán elkövettek. A középpont a főpap szolgálata volt. A főpap évenként egyszer ezen az ünnepen mehetett be a szentek szentjébe, hogy engesztelést végezzen a nép egész évi bűneiért. : ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, írtassék ki az ő népe közül (3Móz 23:29) Fődolog pedig azokra nézve, amiket mondunk az, hogy olyan főpapunk van, aki a mennyei Felség királyi székének jobbjára üle. (Zsid:8:1) Vajon az Engesztelés napjának mi lehet a mennyei valósága? Hogy itt nem a végső ítéletről van szó. bizonyítja az, hogy ezután még van lehetőség a megtérésre. (Még két angyal jön figyelmeztetéssel.) Itt másról van szó. Dániel, egy Isten népét érintő idői próféciával kapcsolatban magyarázatot kér az Úrtól, Dn 8:13-14-ben és Dn 9:23-27. csodálatos választ kap a kérdésére. Ebben a válaszban felismerhetővé válik a Messiás eljövetele, születése és halála, és az ószövetségi rendtartás beteljesedése. 174

Felismerhetővé válik az ószövetségi áldozati rendtartás vége és a mennyei szentélyszolgálat valósága. Felismerhető az időpont. Kr.e. 457- Kr. u. 1844-ig = 2300 év. A Hetednapi Adventista Egyház egyik azonossági igéjének tartja a hármas angyali üzenetet. Amint az ószövetség népének fel kellett volna ismernie a Dániel 8.9. alapján Jézus földi szolgálatában a Messiás jelenlétét, úgy ma a hármas angyali üzenetben fel kellene ismerni a korunknak szóló üzenetet. Eszerint 1844 óta a vizsgálati ítélet idejében élünk. Abban az időben, aminek előképe volt az ószövetségi Engesztelés napja. Amint a főpap szentélyben történt szolgálata döntő jelentőségű volt a nép számára, úgy ma az üdvösség szempontjából döntő jelentősége van Jézus Krisztus szentélybeli szolgálatának. Amikor a főpap kijött, ezután az ítélet következett. Amikor Jézus kilép a szentek szentjéből, kimondatik: Aki szent, szenteltessék meg (Jel 22:11) 3. Imádjátok azt, aki teremtett Ez egy megint különös jelentőséggel bíró üzenet. Egy kétezer évvel ezelőtt megfogalmazott, mának szóló üzenet. Isten 2000 évvel előre válaszol egy merész emberi tanításra, az evolúcióra. Keresztények között a Középkorban az evolúció tanításáért máglya járt. Ma az egyházakban óriási problémát jelent. Georg Wald. világhírű angol, Nobel-díjas kémikus: Amikor a földi élet eredetéről van szó, csupán két lehetőség kínálkozik: a teremtés vagy a spontán keletkezés (evolúció). Nincs harmadik út. A spontán keletkezést, (ősnemzést) száz évvel ezelőtt megcáfolták (Pasteur), de ez csak egetlen más végkövetkeztetéshez vezet el bennünket: a természetfeletti teremtéshez. Ezt filozófiai okokból nem tudjuk elfogadni, (személyes indítékokból), ezért azt választjuk, hogy elhisszük a lehetetlent; azt, hogy az élet önmagától, véletlenül jött létre. Különös fejlődési folyamat 17. sz. deizmus Isten teremtett, de utána evolúció, panteizmus: Isten a természetben. 175

1844. Adventi üzenet: Féljétek a teremtő Istent. Felismerik ebben a kornak szóló üzenetet. A hármas angyali üzenet hirdetése megelőzi a darwini tan hirdetését. 1859. Darwin: A fajok eredete. 1881-1955. Teilhard de Chardin. Kína New York. Nézetei merészek voltak. Az egyház elutasította. A 2. Vatikáni Zsinat utána elindult egy új folyamat. 1996. okt. 24-én II. János Pál pápa: megalapozottnak tekinti a darwini evolúció tanát. A lélek jóllehet isteni eredetű, de a test a majomtól, mint közös őstől származik. Itt kérdések merülnek fel. Természetes, hogy a majomember még nem felel tetteiért. De mikor ért el fejlődése során az emberszabású majom addig, amikor erkölcsileg felelős a tetteiért? Amikor lemászott a fáról vagy amikor megborotválkozott? Amikor elkezdte szégyellni magát, hogy meztelen? Mikor lépett be a megváltás a majomember életébe? Az u. n. isteni eredetű lélek mikor költözött a majomemberbe? Isten előre tudott erről a veszélyes útról, és előre megfogalmazta üzenetét: Féljétek az Isten Imádjátok azt, aki teremtett Megdöbbentő Georg Wald kijelentése: Inkább hisszük a lehetetlent. Az első angyal üzenete: 1. Örökkévaló evangélium 2. Eljött az ítéletének órája. 3. Imádjátok a Teremtőt! 176

A második angyal üzenete Jelenések 14:8 Bevezető 1. A Jelenések könyvének szerkezeti csúcsán egy angyal repül, aki az örökkévaló evangéliumot, Isten utoljára felkínált szövetségét hirdeti. Ezzel gyűjti össze a Bárány a Sión hegyére az üdvözülteket. A Biblia a szövetségkötések sorozata, ezekben Isten az embereknek felkínálja a megváltás elfogadásénak útját.(pl. Ádámmal, Noéval, Ábrahámmal, Jákobbal, Mózessel és a néppel kötött szövetségek) A szövetségkötések általában három elemből állnak: Egy apodiktikus, logikai szükségszerűségen alapuló tanácsból. Ilyen az első angyali üzenet (Jel 14:7) Egy történeti helyzetre való utalásból, ami a tanács hátterét adja Ilyen a második angyali üzenet Egy kazuisztikus szabályból, vagy szabálysorból. Ez azt mondja el, hogy aki ezt és ezt teszi, annak milyen következményei lesznek. Kulcsszavai: akkor, ha. Ilyen a harmadik angyali üzenet. 2. A Jelenések könyve az ég közepén repülő angyal üzenetét három elemre bontja szét, azért nevezzük ezt hármas angyali üzenetnek. Ez a hármas üzenet tartalmazza Isten utolsó, felkínált szövetségét a világnak, Az első és a harmadik angyali üzenetet, vagyis a tanácsot és a következményt hatalmas hangon, nagy szóval hirdetik az angyalok. Hangsúlyos az imádat és a hamis imádat ellentéte. A második angyali üzenetet, ami a történeti megvalósulást tárja fel, megismételi a könyv (18, 1-3), ezzel hangsúlyozza. Ez egy történeti folyamatot, Babilon bukását jelzi. 3. A Hármas angyali üzenet felépítése hasonló Mózes 2. könyve 19-23. fejezetével. Ebben az apodiktikus alapelveket rögzítő Tízparancsolat (2Móz 20:1-17) és a gyakorlati életet szabályozó törvények mellett (20,22-23:33) megtaláljuk az Egyiptomból való szabadulás történeti alapélményét. Ennek a szabadulás-élménynek felel meg a második angyali üzenet. 177

A második angyali üzenet 1. Egy második angyal is követte őt. A három angyal üzenet elszakíthatatlan egymástól. Az imádat és az istenfélelem összefüggésben van Babilon leomlásával. Babilon leomlásának történeti hátterén érthető az imádatra való felszólítás akkor, amikor elközelgett az ítéletének órája. 2. Ki, mi Babilon? 178 A Jelenések könyvének írásai idején Babilon rom-város volt épp úgy, mint Jeruzsálem. Mindkét város szimbolikus értelemben fordul elő a könyvben. Benne mindig az Isten ellen lázadó (és ezért eleve halálra ítélt) ember elbizakodottságának megtestesítőjét látták. (Ésa 13. 14. 47. fejezetek; Jer 50. fejezet). A Babilon név itt fordul elő először a könyvben. A Jelenések könyvének írása idején Babilont Róma fedőneveként használta a zsidó vallásos irodalom. (Báruch Apokalipszise 67:7. Szibillinák 5:143, 159). Így használja 1Pét 5:13 is. A szimbólumokat az Ószövetség magyarázza. A Jelenések könyve az Ószövetségre kódolt könyv. Babilon az Ószövetségben két összefüggésben szerepel. Az Ős-Babilon = Bábel tornya. Az önmagát biztosítani akaró ember csődje: mennél jobban égre tör, annál jobban nem érti a másikat. Nabukodonozor Újbabiloni birodalmának rövid ideig tartó hármas szövetsége. Az ideológiát adó papok, akik egy-egy évre Isten nevében kiosztották a hatalmat az uralkodónak. A káldeusok, akik katonai hatalmukkal biztosították a kereskedők érdekeit. A kereskedők, akik a katonák fegyveres hatalma nyomán békét és biztonságot kerestek. 3. A Jelenések könyvének Babilonja is egy hármas szövetség a Bárány és követői ellen. A Sárkány, a Krisztus-hamisítvány, akinek egyetlen célja, hogy a Bárányt megsemmisítse, az asszony magvát elnyelje (12. fejezet).

A tengerből felemelkedő fenevad, aki a sárkány tervéhez ideológiát, vallást gyárt (13:1-10) A földből feljövő fenevad, aki katonai, politikai hatalmával véghez akarja vinni a Sárkány tervét. 4. Mindhárom hatalom a mai világunkban jelen van, és az újbabiloni birodalomhoz hasonlóan hármas érdekszövetség fogja őket össze. 5. Elesett, elesett a nagy Babilon. Ószövetségi idézet. Ézs 21:9. Jer 51:8. Erre nyomatékosan úgy utal a szöveg, hogy eltér az általánosan használt görög fordítású Ószövetségtől. (ott: peptoken itt: epeszen). Ez talán a legvilágosabb idézet az Ószövetségből. Jelenések könyve mindig nagy Babilonnak mondja Babilont (16:19; 17:5; 18:2.10.21). 6. Mit tesz Babilon? Mi Babilon bűne? Féktelen paráznaságának borával itatott meg minden népet Babilon féktelen (thümosz = vágy, szenvedély, indulat). Babilon paráznasága szenvedélyének borával itatott meg mindenkit. Babilon parázna (porneia). Itt átvitt értelemben az Isten iránti hűtlenséget, bálványimádást jelenti. Isten és az ember közötti szövetségi viszony hűtlen megtörését (Hós 6,10; Jer 3,2.9; 2Kir 9,22). A Jelenések könyvében: 2:21; 9:21; 17:2.4.5. 18:3; 19:2) Babilon bora (oinosz) kábít és részegít. Megfoszt a józan ítélőképességtől. (Jel 17:2; 18:3). Babilon megitat - leitat (potidzó), mert aktívan hitet. Babilon minden olyan hatalomnak az összefoglaló neve, ami hitetni, részegíteni akar. Babilon minden népet (panta ta ethné) akar részegíteni. Az egész világot a Bárány ellen akarja hadba állítani. Összegzés 1. Mai világunkban az emberi létünk alapkérdése: hogyan maradhatok józan? (1Pt 4:7) 179

2. Babilon minden látszat-sikere ellenére leomlik, és maga alá temeti azokat, akik a jólét, a megteremthető igazságos társadalom illúziójában élnek. Babilon hiába nagy. Maga alá temeti azokat, aki benne bíznak. 3. A kivezető út: a teremtő Isten imádata. 180

A harmadik angyal üzenete Jelenések 14:9-11 Bevezető 1. Isten utolsó felkínált szövetsége egymást erősítő és magyarázó hármas üzenet, mely az örökkévaló evangélium kibontása. Az első angyali üzenet a teremtő Isten félelmére és imádatára szólít fel, aminek az a tartalma, hogy nem a fejlődés véletlenje hozta létre a világot, hanem Isten, mint teremtő a kezdet és a vég. A második angyali üzenet a történeti háttérről szól. Milyen körülmények között kell szövetségre lépnem a kezdet és a vég Urával Babilon hármas szövetségének uralma idején? A harmadik angyali üzenet az igazoló hűségjelről szól. A döntést azzal segíti elő, hogy a végső következményeket tárja fel. 2. A hármas angyali üzenet háromféle szerkezetben tárja fel az örökkévaló evangélium megvalósulását. Az első apodiktikus, kijelentő formában tárja fel az alapelvet. Az örökkévaló evangélium elfogadása, az igazi istenfélelem a világteremtő Isten előtti meghódolás. Nem az evolúció fejlődéselmélete vezet a célhoz. A második angyali üzenet egy történeti tény kibontása: Babilon leomlik. A mai embernek sem sikerül a bábeli torony felépítése. Minden emberi evolúció elmélet összedől, és maga alá temeti a híveit. A harmadik angyali üzenet kazuisztikus, akkor és ha szerkezetű. Szabad döntésünket azzal segíti, hogy a következményekre utal. Csak arról tudok felelősen dönteni, aminek a következményeit ismerem. Az okot és az okozatot egyformán kell tudnom. A harmadik angyali üzenet 1. A harmadik angyali üzenet arra felel, hogy mi lesz a Bárány ellen támadó hamis hármasság sorsa, akinek előre megfontolt terve, hogy tönkre tegye a teremtett világ Istentől alkotott rendjét. 181

A Sárkány és társai is imádatra szólítanak fel, de ez az imádat a hamis hármasság hatalmának elismerése. Isten kegyelmének célja nem a mi bűnös döntéseink tolerálása, elfogadása, hanem a teremtés rendjének helyreállítása. A bűn, a teremtési rendtől való eltérés az ember önmegsemmisítő akciója. A bűn magában hordozza a büntetést, mint ahogyan az ok az okozatot. Isten ítéletének az a célja, hogy a teremtés rendjét helyreállítsa. Aki a felajánlott kegyelmet visszautasítja, arra rászakad a bűn természetes következménye. Ezért az ítélet Isten kegyelme, ami a világot a végső pusztulástól megmenti. 2. A második angyali üzenet visszautal a 13. fejezet tengerből és a földből feljövő fenevadjára és annak bálványképére. A sárkánynak, a földből és a tengerből feljövő fenevadnak az a célja, hogy őt imádják az emberek (13,4.12). Engedve a csábításnak behódoljanak a hatalomnak. A fenevad képmásába a földből feljövő kétszarvú vadállat lehel lelket. Az ókori ember hitte, hogy a bálványképek mozogni, beszélni tudnak. A császárt is egy ilyen megelevenedett bálványképnek tartották. A földből feljövő fenevad célja volt, hogy bélyeggel jelölje meg azokat, akik a teremtő Isten helyett az ő szolgálatába állnak (13, 16-17). Az ókori világban a bélyeg tulajdon-jel volt. A fenevad célja az volt, hogy a be nem hódolókat kizárja a társadalom életéből ( hogy senki se vehessen vagy adhasson ). 3. A hamis hármasság végső sorsát ószövetségi képek segítségével mondja el a Jelenések könyve. Aki elfogadja a hamis hármasság tulajdonjelét az is inni fog Isten haragjának borából (10. vers). Ézs. 51:17; Jer 25:15. Az ítélet megszokott ószövetségi képe volt. Jeruzsálem a fogsággal kiitta a haragpoharat, Isten minden népet is a haragpohár kiivásával ítél. Ez készen van elegyítetlenül Isten haragjának poharában. A kegyelmet visszautasító emberre teljes egészében ráhull az ítélet elegyítetlenül. 182

A kegyelmet visszautasítók gyötrődni fognak tűzben és kénkőben mint egykor Sodoma és Gomora (1Móz 19:23-25) akikért hiába járt közbe Ábrahám, még az angyalokat is meg akarták rontani. Ez a történeti tapasztalat lett az ítélet képe az Ószövetség számára (pl. Ézs 30:33;34,9; Ez 38,22 stb.) Az Istennel szembeforduló ember szenvedéseit a zsidó közgondolkodás általánosan használt képeivel szemlélteti a Jelenések könyve (ugyanígy 19,20; 20,10) Az ítélet a szent angyalok és a Bárány előtt fog megtörténni, vagyis azoknak szeme láttára. Ez megfelel ismét az apokaliptikus hagyományoknak (pl. Énok 48:9). Mint a példázatbeli gazdag esetében (Lk 16:23-24) ez azt jelenti, hogy a kegyelmet visszautasítóknak látniuk kell, hogy mit utasítottak el maguktól az örök élet lehetőségét. Gyötrődésük füstje száll felfelé örökkön örökké (11.vers). Az örök itt nem az időtlenséget jelenti, hanem a teljességet, mint ahogyan Sodoma és Gomora örök tüze (Júd 7). Az jelezi, hogy Isten ítélete végleges és megváltoztathatatlan. Utalás ez is Ézs 34:10-re. Nincs nyugalmuk azoknak, akik imádják a fenevadat és az ő képmását, és akik magukra veszik az ő nevének bélyegét Az emberi élet végső célja a békesség Ez az az állapot, amikor az ember közös nevezőre kerül Istennel, a másik emberrel, a világgal és önmagával. Ezt a teremtésbeli rendet rontotta meg a bűn. Ennek a kiteljesedése, teljességre jutása az örök kárhozat. Az üdvösség pedig nem más, mint a helyreállt harmónia. Összegzés 1. A harmadik angyali üzenet is Isten evangéliumának része. A kegyelem elutasításának következményét mutatja be. Ha Babilont, a hamis hármasságot imádom, és neki szolgálok, elveszítem életem értelmét, a békét, a lét harmóniáját. 2. Különös hangsúly kerül ebben az üzenetben is a teremtő Istenre és a teremtés jelére, ami a hetedik nap megszentelése (1Móz 2:1-3- 2Móz 20:11). Minden zsidó és minden keresztény tanításnak, mely a teremtésről szól, egyúttal a szombatról szóló tanításnak is kell lennie, mert szombaton és a 183

szombat által ismerik fel az emberek azt a valóságot, amelyben élnek, és amely önnönmagukban van, mint Isten teremtése. A szombat nyitja meg a teremtést igazi célja felé, szombaton történik a világ megváltásának előünneplése, a szombat maga az örökkévalóság jelenléte az időben, és az eljövendő világ előíze. (Jürgen Moltmann: A reménység fényei. Bp. 1989. Református Sajtóosztály 321.) 184

Itt van Jelenések 14:12-13 Miután a három angyal egymásután elmondja Isten figyelmeztető üzenetét, valamint az üzenet elvetésének következményeit, a figyelmet egy népre irányítja. Ugyanez a felismerés hangzik el egy másik környezetben is, - a 13. fejezetben -, ahol a tengerből feljövő fenevad fejti ki hatalmát Isten népe ellen. Rövid, de sokat mondó jellemzés ad Isten népéről. Akkor történik ez a megállapítás, amikor már az egész világon hangzik Isten utolsó mentő üzenete: a hármas angyali üzenet, amelynek első három felhívásból álló része: Amíg az első angyali üzenet felhívás Isten imádatának helyes formájára, és tartalmára, (Az örökkévaló evangélium, Eljött Isten ítéletének órája Imádjátok a Teremtő Istent. ) addig a második és a harmadik üzenet a Babilonnal való kapcsolat következményeiről szól. Nagyon komoly figyelmeztetés ez!aki ezeket a figyelmeztetéseket elutasítja, felveszi a fenevad bélyegét, Babilon részegítő borától megittasodik és Isten ítéletét vonja magára. Miután hangzik az egész világnak szóló üzenet, Jánosnak megmutatja az Úr azt a népet, amelyet szenteknek nevez. Néhány fontos jelzőt használ. Azért is fontos ezeket komolyan megvizsgálni, mert itt emberek tömegeinek végső sorsáról van szó. Isten egyértelműen beszél mindegyik jelleméről és sorsáról. Az első angyal üzenetében elmondja, amit az egész világtól elvár. A másodikban és a harmadikban jellemzi a Babilon lelkületében élő embereket és sorsukat, a 12-13 versben a szentek jellemét és sorsát. Van egy nép, amely üzenethirdetésének alapjaként fogja fel a hármas angyali üzenetet. Velük kapcsolatban négy jellemző vonás van: 1. Szentek békességes tűrése, (állhatatossága!) 2. Isten parancsolatainak megtartása 3. Jézus hite. 185

4. Szózat hangzik az égből! Ezután egy rendkívüli állapotot jelent be: És ebben az állapotban: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. 1. A türelem szó jelentése: Az a képesség, amelynek birtokában valaki panasz, zúgolódás, lázongás nélkül megadóan és tartósan elviseli, tűri a kellemetlenségeket, kényelmetlen, nehéz helyzetet, testi, vagy lelki fájdalmakat, illetve ennek a tulajdonságnak magatartásban való megnyilvánulása. Amely elviseli a bántalmakat, a betegséget, a fájdalmat, a megpróbáltatást, a sértéseket, a sorsát, a szenvedést. Gondoljunk bele, mit jelent egy ilyen jellemző magatartás a mi időnkben, amikor megharagudtak a pogányok. (Jel 11:18.), amikor a világ népei háborognak. Maga a felismerés, a megkülönböztetés utal arra, hogy ezek az emberek valamilyen különleges helyzetben váltak említésre méltókká. Valamilyen nagy küzdelemben volt részük, amelyben kitartottak Isten mellett, krisztusi türelmet tanúsítottak. Állhatatosak voltak. Békességes tűrést gyakoroltak. Ha fontosnak tartja ezt megemlíteni, akkor ez azt jelenti, hogy a külső körülmények súlyosodnak. Ezért lesz szükség a békességes tűrésre, állhatatosságra. Ha Jézus eljövetele előtt nem kellene a megpróbáltatásokkal számítani, akkor az Úr nem tartotta volna fontosnak, hogy erről beszéljen. 2-3. Isten parancsolatainak megtartása és Jézus hite. Mit jelenthet ez egy olyan iszonyatos háborúban, mint amiről szó van a három angyali üzenetben? Mit jelenthet az, hogy Jézus eljövetelének küszöbén, a nagy döntő harcban nem mindegy, hogy emberek miként viszonyulnak Isten parancsolataihoz és Jézus hitéhez? Itt ismét egy olyan ténnyel találkozunk, mint a Teremtő Istenre történő utalásnál. Isten jó előre üzen. A döntő küzdelemben két dolog nagyon lényeges: Isten parancsolata és Jézus hite. Jel ez köztetek és közöttem: Ez 20:20. 186

De Isten adhat egy helyzetet, amikor valamit meg kell tenni, ami nem sérti a parancsolat lényegét, hanem annak egy különleges értéket ad. Pl. Micsoda emlékezetes maradt a 38 esztendeje béna ember számára az a szombat! Isten dicsőítésének emléknapja maradt számára! Vajon, ha a kegyelem miatt már nem volna érvényben a törvény, akkor kétezer évre előre vetítve mért volna ez megkülönböztető jele Isten népének, a szenteknek? Itt vannak azok, akik megtartják Isten parancsolatait és a Jézus hitét! Mit jelent Jézus hite? Lehet: a Jézusba vetett hit, és lehet az a hit, amely Jézusban volt. Jelentheti azt, hogy elfogadom Őt Üdvözítőmnek, Megváltómnak. És jelentheti azt, hogy azzal a hittel rendelkezem, amely Benn volt. Mindkettőre szükség lesz az utolsó nagy küzdelemben. Csak az arról való bizonyosság, hogy van egy Megváltóm, Üdvözítőm, Jézus Krisztusom, akiben bízhatok, aki Élet és Halál Ura, az én Istenem, csak ez segít győzelemre a nagy küzdelemben! 4. Van egy különös üzenet: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Újból aláhúzva, hogy a bejelentés a Mennyből jön: Miben különböznek ezek a halottak, azoktól, akik előbb haltak meg különböző okok miatt? Milyen jelentősége van a megholt számára, hogy nem előbb és nem utóbb hal meg? Ha figyelembe vesszük Jézus szavait, amely szerint nagy nyomorúság lesz, akkor érthető ez a bejelentés. Van egy másik ige, amelyik erre az időre utal, de itt nem a meghalásról, hanem a feltámadásról van szó. (Dn 12:2.) Ezek szerint tehát a nagy nyomorúságban lesznek, akiket az Úr elaltat, majd lesznek, akiket feltámaszt. Lesznek, akiket az Úr elaltat a szenvedések elől, másokat felébreszt az utolsó események idején. Itt egy részleges feltámadásról van szó. (Jel 1:9). Lesznek, akik a nagyon gonoszok közül feltámadnak és Isten nagy eszközei közül is, és együtt szemlélik a megváltási terv utolsó mozzanatait. 187

Jézus a főpap előtt: Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján és előni az égnek felhőiben (Mt 16:64.). Az Ige szerint lesznek, akiket a nagy nyomorúság idején az Úr elaltat. Lesznek, akik feltámadnak, és látni fogják a végső eseményeket. Pl. A Jézust felfeszítők. Az ő cselekedeteik követik őket. Lehet, hogy senki sem figyel arra, amit Jézusért tettünk. De Isten megőrzi azokat. És jutalmuk nem marad el. Milyen lesz az, amikor Isten azt mondja: Jól vagyon, jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután. Menj be a te Uradnak örömébe! Amikor a fájdalom nem lesz többé, de az áldott tapasztalatok, a korábban megélt örömök ismét élővé válnak, megelevenednek. Cselekedeteik követik őket! Ez lesz a boldog örömünnepsége azoknak, akik itt a földön Krisztussal jártak! Ott, az örökkévalóság küszöbén, a mennyei Jeruzsálem kapujában! Ha a Jelenések könyve tovább íródna, bizonyosan ma is elhangzana: Itt vannak! Itt vannak Isten gyermekei, Isten népe, akikre jellemző: Isten parancsolatainak megtartása és a Jézus hite. Az Úr vigyáz reájuk, bár ma még nem mindenki által ismertek. Az Úr vigyáz rájuk a történelem utolsó viharában. Segítsen az Úr, hogy ezek között lehessük! Ámen! Kitartás a jó cselekvésében: itt van (helyén) a szentek állhatatossága. Krisztusi türelem! 2Thess 3:5 188

A Jelenések könyvének összefoglalása I. Jelenések könyvének üzenete egyetlen mondatban így foglalható össze: A feltámadott Jézus Krisztus üzen a gyülekezeteinek. Nem csupán a hét kis-ázsiai közösségnek szólt Jelenések könyve, hanem korszakokon át mindazon gyülekezeteknek, amelyek Krisztushoz tartozónak tekintették magukat. János apostol az üzenetet látomások formájában kapta. A könyv Domitianus császár uralkodása idején, a Kr. u. 1. század végén keletkezett. A császárkultusz annyira ránehezedett a kereszténységre, hogy súlyos terhet jelentett a hitvalló gyülekezetek számára. Olyan nagyfokú üldözések indultak meg a keresztények és zsidók ellen, hogy apokaliptikus váradalmak alakultak ki az apostolban és a gyülekezetekben egyaránt, melyet a János által kapott kinyilatkoztatás még tovább erősített. Azokat kellett megírnia, amiknek meg kell lenniük hamar (Jel 1:1; 22:6). Tehát Jelenések könyve egyrészt konkrét történelmi helyzetben keletkezett irat, másrészt túlmutat saját korszakán. Ezért a Szerzőt áthatja az a szándék, hogy saját kortársain túl a jövő keresztényei számára is útbaigazítást adjon az idők jeleire vonatkozóan, mert azok, akik ezt nem ismerik fel, minden bizonnyal elesnek. János apostol saját életén keresztül már megtapasztalta, hogy mit jelent az üldözés, ezért készíti fel a keresztényeket a további, komolyabb üldözésre. Erősíti, bátorítja őket a végsőkig való kitartásra. A második és harmadik generáció keresztényeit helytállásra buzdítja, amikor a régi nagyok már mind-mind meghaltak, a legtöbbjük vértanúságban. Ebben az értelemben hangzik fel a refrén: Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek. Jelenések könyve nem a Szerző magánvéleményét tartalmazza, hanem Jézus Krisztus üzenetét. Bizonyára sok helyen az idős apostol másképp fogalmazott volna szándéka szerint, de reá is igaz volt, amit könyvének végén leírt, ti. ehhez sem hozzá tenni, sem elvenni nem szabad. Miért nem érti a ma kereszténye a Jelenések könyvét? A választ megadja a Szentírás: azért, mert nem érti a Lélek szavát, Őt, Aki inspirálta az Apokalipszis üzenetét! Megromlott a belső hallásunk 189

II. Vajon Jelenések könyvének aktualitása már a múlté lenne? Eltűntek a keresztényüldöző császárok, a Nérók, és Domitianusok. Ma már szabadság van, sőt alkotmányos jogaink is biztosítják a keresztény valláshoz való jogunkat! Mégis, akkor mi a baj? Nincs már túlfűtött apokaliptikus várakozás, nincs kisebbségüldözés, és nincs élő várakozás sem Jézus visszajövetelének kérdésében. Mindennapjainkat nem Jézus várásának fontossága befolyásolja, sokkal inkább a politikai és a gazdasági folyamatok. Beleilleszkedtünk a világ ritmikus folyásának mindennapjaiba. Ezt nevezzük rendnek, kiszámíthatóságnak, lassan elfeledkezünk az Adventről, nincs bennünk vágy az apokaliptika iránt. Elegyháziasodtunk Amely után János az első század végén sóvárgott, azt mi már sokszor hallani sem akarjuk. A természeti katasztrófák még meg-megállítanak minket egy pillanatra, de azután túltesszük magunkat rajta, és a hétköznapok szürkesége ismét eluralkodik rajtunk. Évezredek óta várjuk, amit János látott: az új eget és új földet, a mennyei Jeruzsálemet, mely még nem valósult meg. Úgy tűnik, mintha Jelenések könyvének próféciái be nem teljesedett gondolatok lennének. Sokan teszik fel a kérdést: Van-e a könyvnek érvényes üzenete és mondanivalója a ma élő ember számára? (Azon túlmenően, hogy saját korának tényleg fontos üzenetet tartalmaz.) Nincs a kereszténységnek egyetlen egy korszaka, amelyben ne tettek volna hasonló megjegyzéseket az Apokalipszissel kapcsolatban. Talán soha nem vetették fel olyan élesen a kérdést, mint éppen napjainkban: Van-e a Jelenések könyvének maradandó üzenete a mai olvasó számára? Ha van, akkor mi a könyv üzenete? Hogyan foglalható össze röviden és markánsan. Az üzenet a következő pontokban jelenik meg. 1. A Szerző perspektívája János apostol világosan látja, hogy saját halálával nem zárul le az az üldözés, amely korszakokon át súlyos teherként fog ránehezedni az egyház tagjaira. Az üldözött egyház üldözővé fog válni, s ez nem csupán a keresztes háborúkban volt igaz. A hitehagyás és hűtlenség folyamatosan jelen van a kereszténységben, napjainkban éppúgy, mint az elmúlt évtizedekben, vagy évszázadokban. A kereszténység égisze alatt történt meg a Holokauszt, vagy más néven a soá mely közös múltunkat terheli. A kereszténység elvilágiasodása, a politikai hatalmak előtti feltétlen behódolása nem csupán a római császárok idejében volt jellemző, hanem a mai időben is! 190

A könyv üzenete tehát ezekben a gondolatokban foglalható össze: Krisztus iránti hűség fontosabb minden egyházi célnál. 2. Idők Jelei A világunkat megrázó események nem véletlenszerűen következnek be, hanem ezek Jézus visszajövetelének előjelei. Ez a jellegzetesen bibliai gondolkodás kiveszőben van világunkban. Nem figyeljük a Szentírás szemszögéből a világunkban lejátszódó eseményeket, hanem megyünk a tömegek után, nincs véleményünk, inkább hallgatunk Ugyanakkor nem lehet minden eseményt ráerőltetni Jézus visszajövetelének próféciájára. János megtanította a könyv olvasóit figyelni az idők jeleire. Méghozzá nem középiskolás fokon. A világban tapasztalható csapások, vagy történelmi események nem önmagukban jelek, hanem az Isten próféciáinak megvilágításában, kontextusában érthetők. A Szerző, Isten Lelkének hatására, nem önös szempontok alapján látja a történelmi eseményeket jelnek. 3. A hetes számok jelentősége Három látomássorozat figyelhető meg: hét pecsét, hét trombitaszó, hét haragcsésze. Sokakban az az érzés lesz úrrá, mintha János szerette volna a borzalmak leírását. Ez természetesen nem így van, ugyanakkor látnunk kell, hogy a történelem egyre durvább, embertelen eseményeket produkált, amelyeket Jánosnak írásba kellett öntenie az utókor számára. Isten és Sátán küzdelme nem ért véget a Mennyben, hanem a történelem során, napjainkban is folytatódik. Aki e szemlélet nélkül akarja megérteni az Apokalipszist, az soha sem fogja világosan látni és felfogni a könyv üzenetét. Minél erősebb Sátán haragja és támadása a maradék és hűséges keresztények ellen, annál erősebb Isten óvó és védő megnyilvánulása irántuk. 4. Pesszimista, vagy optimista-e a könyv üzenete? Egyetlenegy látomás sem fejeződik be pesszimista szemlélettel, hanem minden egyes esemény teljesen egyértelmű és optimista látásmóddal záródik le. Isten világához nem tartozik hozzá a bűn. Az Örökkévaló megtisztítja mindazt, ami a bűnnel kapcsolatba került: a teremtett világot, az eget 191

és a földet, az emberi testet és a szívet. Isten nem adja Sátánnak azt, ami az Övé, a Teremtőé! Ennyire határozottan talán egyetlen kánoni könyv sem fogalmaz, mint Jelenések könyve. Mindenki a nagy küzdelem részévé válik, ebből a harcból senki sem tudja önmagát kivonni. Átütő erővel hangsúlyozza a könyv azt, hogy az Isten elleni lázadásnak nincs jövője, múltja és jelenje lehet, de jövője nem! A gonosz hatalmak nem fognak maguktól megszűnni, Isten számolja fel őket! A könyv beszél a boldogokról: ezek azok, akik megtisztultak, megmosták ruháikat a Bárány vérében (Jel 22:14). Boldog mindaz, aki megváltoztatja életét, aki hűséges Istenhez, az Ő parancsolataihoz, a Lélekhez. Akik megújultak saját életük felett, azok lesznek a győztesek. Ellen G. White ezt mondja: Az egész Jelenések könyve tele van a legbecsesebb, felemelő ígéretekkel, a legfélelmetesebb, ünnepélyes fontosságú figyelmeztetésekkel. Vajon azok, akik azt állítják, hogy ismerik az igazságot, ne olvassák-e azokat a bizonyságtételeket, amelyeket Krisztus adott János apostolnak?! János apostol azt szeretné, ha korszakokon keresztül minél többen tartoznának a győztesekhez. Azok lesznek a győztesek, akik önmagukon, és a kísértéseken tudnak győzni. Jézus letöri a rabság bilincseit, és újból szabadságot ad a teremtett ember számára. Édenbe visszaérkezünk, ahonnan Ádám és Éva kiűzettek, oda megyünk vissza Aki győz örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem. (Jel 21:7) És a Lélek és a menyasszony ezt mondják: Jövel! És aki hallja, ezt mondja: Jövel! És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen Ezt mondja, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök. Ámen, bizony jövel Uram Jézus! Ami Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájan tiveletek. Ámen. (Jel 22:17.20-21) 192

193