KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV ÉS PROGRAM

Szentkirály Község Önkormányzata KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV ÉS PROGRAM Szentkirály 2011.

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 1. 1.1. A települési fenntarthatósági tervről általában... 2. 1.2. A települési fenntarthatósági terv stratégiai céljai... 2. 2. HELYZETELEMZÉS... 3. 2.1. Szentkirály települési fenntarthatósági tervének illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba... 3. 2.1.1. A fontosabb nemzetközi és országos folyamatok... 3. 2.2. Környezet... 4. 2.2.1. Földrajzi helyzet, domborzat... 4. 2.2.2. Éghajlati adottságok... 4. 2.2.3. Vízrajzi adottságok, felszíni és felszín alatti vizek... 4. 2.2.4. Talajadottságok... 5. 2.2.5. Természetes növénytakaró, állatvilág... 5. 2.2.6. Épített környezet, táj- és természetvédelem... 5. 2.2.7. Környezeti elemek állapota, környezethasználat, környezeti terhelések... 6. 2.3.Társadalom... 9. 2.3.1. Demográfiai helyzet... 9. 2.3.2. Oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés... 10. 2.3.3. Közbiztonság, közigazgatás, közterületek... 11. 2.3.4. Közművelődés, kultúra, helyi nyilvánosság... 12. 2.4. Gazdaság... 13. 2.4.1. Vállalkozások, kereskedelem, szolgáltatás... 13. 2.4.2. Infrastruktúra... 13. 2.4.3. Közlekedés... 15. 2.4.4. Foglakoztatás, munkahelyteremtés... 16. 2.4.5. Mezőgazdaság... 16. 2.4.6. Turizmusfejlesztés, idegenforgalom lehetőségei... 17. 2.4.7. Energiagazdálkodás... 17. 2.5. Kapcsolatok térségi szervezetekkel... 18. 2.5.1. Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás... 18. 2.5.2. Homokhátság Fejlődésért Nonprofit Kft.... 19. 2.5.3. A fenntartható fejlődés ügyének intézményi képviselete... 19. 3. FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAM... 20. 3.1. SWOT-analízis... 20. 3.2. Fenntarthatósági célok, intézkedési javaslatok... 22. 3.2.1. A célok meghatározása, megvalósíthatósági terv... 22. 3.2.2. Cselekvési terv... 25. FELHASZNÁLT IRODALOM... 26.

1. BEVEZETÉS Az emberiség szükségletei kielégítése érdekében a természetes környezetből veszi el azokat a javakat, amelyek létének kielégítéséhez szükségesek. Azonban csak addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános receptúrával - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházófejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: 1

ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelő pontjaiban. Az fenntartható fejlődés reális és ténylegesen érvényesíthető szempontjainak pályázatba történő megfelelő beépítése így versenyelőnyt jelent a pályázat elbírálása során. Szentkirály Község Önkormányzata Környezetvédelmi Programjában és gyakorlatában is nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülésére, a fenntarthatóság biztosítására. Jelen fenntarthatósági tervhez kapcsolódóan, a település környezeti, szociális, gazdasági állapotának felmérése az alábbi eseményekre, intézkedésekre és dokumentumokra épül: a kapcsolódó jogszabályok, önkormányzati rendeletek előírásai; Szentkirály Község 2005-ben készített, majd 2007 és 2009-ben aktualizált, illetve 2011-ben újraírt Környezetvédelmi Programja; Szentkirály Község 2007-es településrendezési terve és helyi építési szabályzata; az eddigi sikeres önkormányzati projektek tapasztalatai; Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez; a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága egyelőre munkaanyagként használatos ún. LA21 sablonterve. 1.1. A települési fenntarthatósági tervről általában Törvényi előírás szerint minden hazai önkormányzatnak önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgoznia, amelyet saját képviselő-testülete hagy jóvá. Ezzel szemben, a fenntarthatósági tervek készítésére vonatkozóan ma még sem magyar jogszabályi előírás, sem egységes útmutató nem áll rendelkezésre. A helyi fenntarthatósági terv átfogóbb a környezetvédelmi programnál. Küldetése, hogy integrálja a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket, problémákat, továbbá biztosítsa a településen élők fenntartható életminőségét, azaz támogassa a helyi társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatoknak a fenntartható fejlődés útján való haladását. Teszi mindezt oly módon, hogy figyelembe veszi a helyi, kistérségi és régiós adottságokat, feltételeket egyaránt. A fenntarthatósági tervek készítésekor alapvető fontosságú, hogy megtaláljuk ezek ésszerű kapcsolódási pontjait. Ily módon nem nélkülözhető a település meglévő környezeti, szociális és gazdasági helyzetének rendszeres időközönként történő megismerése, különös tekintettel a meglévő problémák feltárására. 1.2. A települési fenntarthatósági terv stratégiai céljai A települési fenntarthatósági tervben rövid, közép- és hosszú távú stratégiai célok kerülnek meghatározásra. A terv figyelembe veszi a helyi rendeletek korlátait, felkészül a nyilvánosságra hozott eredmények felülvizsgálatára és igazodik a fenntarthatóság távlati célrendszeréhez. Segíti továbbá a helyi lakosság, valamint döntéshozók környezettudatosságának fejlődését, biztosítja nélkülözhetetlen együttműködésük feltételrendszerét. 2

2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Szentkirály települési fenntarthatósági tervének illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba 2.1.1. A fontosabb nemzetközi és országos folyamatok Az 1972-es stockholmi ENSZ Konferencia az emberi környezetről, az 1992-es Rió de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferencia, majd a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia eredményei megerősítették, hogy az uralkodó környezeti problémák megoldására kizárólag a társadalom és a gazdaság együttes fejlődése révén van esély. E felismerés az Európai Uniót is arra sarkallja, hogy akcióprogramjai révén a tagállamokat együttműködő félként ösztönözze a fenntartható fejlődés felé vezető, globális összefogást igénylő úton. Az EU jelenlegi, VI. Környezetvédelmi Akcióprogramjának feladatai megfelelnek egy település fenntarthatósági terve vonatkozó céljainak, és az azok eléréséhez szükséges végrehajtásnak. EU-s tagságunk partnerségre ösztönzi hazánkat is a fent említett folyamatok végrehajtásában. Uniós tagállamként Magyarország vállalta, hogy különböző eszközökkel segíti az ismertetett célkitűzések megvalósítását. Ilyen eszközök például: A Magyar Köztársaság Kormánya által, 2007. június 29-én elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és a hozzá kapcsolódó Tagállami jelentés az Európai Unió megújított fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról; a Nemzeti Környezetvédelmi Programok (NKP-I, NKP-II és az előkészítés alatt álló NKP-III.), különféle együttműködési megállapodások, valamint az EU tagságból ránk háruló közös programok. Mindezen eszközök egymással szoros kölcsönhatásban vannak és különböző alprogramokban, projektekben, pályázati felhívásokban realizálódnak. Mindez regionális, kistérségi és helyi feladatokat hárít az egyes településekre. 3

2.2. Környezet 2.2.1. Földrajzi helyzet, domborzat Szentkirály a Kiskunsági-löszöshát területén fekszik, közigazgatási területe 95 m és 112 m közötti tengerszint feletti magasságú, alapvetően lösszel és homokkal fedett hordalékkúp síkság. A terület átlagos relatív reliefje 5 m/km 2. 2.2.2. Éghajlati adottságok A térség alapvető éghajlati karaktere szerint meleg és száraz vidék, melyet részben a kontinentális éghajlat, részben a sajátos helyi földrajzi, mikro-klimatikus viszonyok alakítanak. Az évi napfénytartam valamivel 2100 óra alatt marad, az évi középhőmérséklet 10-10,5 ºC közötti. A csapadék évi összege 540-560 mm, bár az újabb adatok szerint ez 500 mm alatt van. A leggyakoribb szélirányok a nyugatias jellegűek, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. A terület ariditási indexe 1,26-1,30. Az ariditási index a terület párolgása és a területre lehulló csapadék hányadosa. Amennyiben ennek értéke 1-nél kisebb, akkor nedves (humid), ha 1-nél nagyobb, akkor száraz (arid) a terület éghajlata. Esetünkben tehát ez utóbbi a jellemző. 2.2.3. Vízrajzi adottságok, felszíni és felszín alatti vizek A település közigazgatási területe Ny felől K-i irányba lejt, a terület vízgyűjtője a Tisza. Természetes felszíni vízfolyás a Peitsik-ér, amelynek medrét azonban rendezték, így ma gyakorlatilag csatornaként hat. A mélyebben fekvő területeken kisebb, időszakos tavak, lefolyástalan területek találhatók. A belvízlevezető csatornák közül a Fekete-halmi csatorna és a Balla csatorna a legjelentősebbek. A csatornákban a 2000., valamint a 2010. években volt jelentősebb mennyiségű víz, a többi évben csak a tavaszi időszakban található a csatornák alján jelentéktelen mennyiségű. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM rendelet alapján a település nem tartozik az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek közé. A település felhasználható vízkészletei alapvetően a felszín alatti vízre épülnek. A talajvízkészletek a felszíntől számított 30 méteren belül, a holocén és pleisztocén összletben találhatók. A rétegvizek a 30 méter alatt kezdődő 260-300 m vastag pleisztocén felső pliocén fluvioeolikus homok, kavics, valamint Felső-pannóniai rétegekben találhatók. Házi vízigények kielégítésére szolgáló fúrt kút létesítésének engedélyét senki nem kérelmezte az önkormányzattól, azonban ilyen fúrt kutak a vízárak növekedése miatt bizonyára sok helyen léteznek a településen. A Kiskunságban a talajvízszint csökkenése, a terület elsivatagosodása hosszú időn keresztül beszédtéma volt még az átlagemberek között is. A kedvezőtlen változás okai: időjárás változás, területhasználat változása, vízkitermelés, erdősültség változása, szénhidrogén kitermelés, vízrendezés. 4

Jól mutatja a Homokhátság talajvizeinek csökkenését az alábbi térkép, amely a 2005- ös állapotot hasonlítja össze az 1956-1960. közöttivel. 2.2.4. Talajadottságok A település alapvető talajképző kőzete a lösz, de a homokon kialakult talajok kiterjedése is számottevő. A talajok feküje általában az ős-dunai hordalékkúp anyaga. Genetikai talajtérképek alapján a közigazgatási terület Ny-i részén alföldi mészlepedékes csernozjom, a csatornák melletti ÉNy-DK-i sávokban szolonyeces réti talajok, míg a többi részen humuszos homok talajok fordulnak elő. 2.2.5. Természetes növénytakaró, állatvilág A település a Duna-Tisza közi flórajárásba (Praematricum) tartozik, melynek fontosabb potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-quercetum pubescenti roboris), a pusztai tölgyesek (Festuco Quecetum roboris danubiale) és a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-quercetum roboris). A tölgyesek már csak nyomokban lelhetők fel, az utóbbi években akác, nyárfa és feketefenyő telepítések zajlottak. Jellegzetes lágyszárúak a tartós szegfű (Dianthus diutinus), a homoki kikerics (Colchicum arenarium), az árvalányhaj (Stipa pennata), a sziki káka (Bolboschoenus maritimus). 2.2.6. Épített környezet, táj- és természetvédelem A településről az első írásos emlék 1354-ből származik. A török időkben a falu teljesen elnéptelenedik, majd a 18. században vált Kecskemét pusztájává. A területet a városi polgárok bérelték, és kialakult a jelentős kiterjedésű tanyahálózat, amely ma is meghatározó szerepű a település életében. A belterületi lakások száma 450, míg a külterületen lévő tanyáké 420, azonban ebből csak kb. 260 az állandóan lakott, a fennmaradó rész leginkább gazdasági vagy üdülő 5

funkcióval bír. A tanyasi lakosság szempontjából kétféle tendencia figyelhető meg: egyrészt a tanyasi lakosok egy része beköltözik a faluba, vagy a közeli nagyvárosba, Kecskemétre, másrészt a városokból is vannak kiköltözők. A városokból kiköltözőknek egy kis része rendezett anyagi körülmények között él, és a környezetszennyezés, elidegenedés miatt hagyja el a várost, élhetőbb vidéket keresve. A kiköltözők nagy része azonban kényszerből választja a tanyasi létet, mivel a megélhetés itt még mindig jóval olcsóbb, mint a városban. A bevándorlás és az elvándorlás arányait tekintve, összességében az elköltözők vannak többen, így folyamatosan csökken a település lélekszáma. Gyakran előfordul az is, hogy miután az idős emberek kihalnak egy tanyából, az épületet nem lehet eladni, és így tönkremegy, a romos épületek látványával rontva a tájképet. Az utóbbi évtizedben megfigyelhető tendencia, hogy a tanyák egy részét külföldiek veszik meg, akik az év nagy részét otthon töltik, és itt megvásárolt tanyájukat csak időszakonként, üdülés, pihenés, rekreáció céljából keresik fel, bár néhány család állandó lakhelyet létesített közülük. A belterületen lévő lakásállomány rendezett, alapvetően jó állapotban lévő, a külterületeken lévő tanyák között azonban nagy különbségek vannak. A település műemlékileg védett épülete az 1902-ben épült református templom. Sajátos tájképi elemei a településnek az utak mellett álló keresztek, pléhkrisztusok, amelyek a vallási élet szép emlékei. Az egyedi tájértékek felmérése a természetvédelmi törvény értelmében a nemzeti park igazgatóságok feladata a MSZ 20381:1999 szabvány szerint. Szentkirály területe a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik, azonban a felmérésre még nem került sor. Kunhalmok Szentkirály település közigazgatási területén: 1. Fekete-halom. Védett fajai: 20 tő szártalan csűdfű (Astragalus excapus), fóti boglárka (Plebeius sephirus) (EOV X: 179 042, Y: 716 746). 2. Határ-halom (EOV X: 173 170, Y: 713 391). 2.2.7. Környezeti elemek állapota, környezethasználat, környezeti terhelések Föld, talaj A település közigazgatási területe deflációra érzékeny, mivel a laza szerkezetű talajt a szél könnyen tudja mozgatni. A deflációra érzékeny részek a település közigazgatási területének nagyobb részét teszik ki. A defláció csökkentésére a területhasználat gondos megválasztásával és a véderdősávok gondozásával, telepítésével nyílik lehetőség. Felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázis A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról megállapítja a fokozottan érzékeny, az érzékeny, a kevésbé érzékeny és a kiemelten érzékeny települések listáját. Ez alapján Szentkirály a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik. Ennek oka, hogy a laza településű, szemcsés üledékek nagy szivárgási tényezővel rendelkeznek. Levegő A közlekedési eredetű légszennyezés komponensei közül legjelentősebb a szén- 6

monoxid, a nitrogén-oxidok, a szénhidrogének és a szilárd anyagok. Szentkirályon a legfontosabb közlekedési út 4622. és 4623. számú Kecskemétet Lakitelekkel, illetve Tiszakécskével összekötő út. Ezek forgalma nem olyan számottevő, amelyből jelentős mennyiségű légszennyező anyag kibocsátására lehetne következtetni. A lakossági eredetű légszennyezés gyakorlatilag a fűtési eredetű szennyezőanyagok kibocsátását jelenti. A korábbi évtizedekben az országban általánosan jellemző szénés olajtüzelést ma már a település belterületén nagyrészt felváltotta a gázfűtés. Ennek következtében a korábban jellemző fűtési eredetű kén-dioxid és por emisszió jelentősen lecsökkent. A település levegőszennyezettsége szempontjából meghatározó a porszennyezettség. Ennek meghatározó oka a település körüli talajok homok és lösztartalma. Erősebb szelek nagy mennyiségű port képesek szállítani. Ehhez járul még a területek mezőgazdasági művelése és a járművek által felvert por. Szentkirályon nem történtek levegőminőségi mérések, azonban Kecskemét adatai a két település közelsége és a természetföldrajzi viszonyok hasonlósága miatt közelítőleg alkalmazhatók. A kecskeméti adatokhoz viszonyítva Szentkirály légszennyezettsége a kisebb gépjárműforgalom valamint az alacsonyabb ipari kibocsátás miatt feltételezhetően kedvezőbb képet mutat. Hulladékkezelés - Felhagyott szilárdhulladék lerakó: A települési hulladéklerakó az ipari terület mögött, a település DNy-i részén helyezkedik el. A használata 1987-től 2003-ig tartott, rekultivációja 2008-2009-ben megtörtént. A lerakó területe 27 432 m 2. A lerakott szilárd hulladék mennyisége 12 500 m 3. A lerakó fenékszintje 105,3 mbf. A maximális talajvízszint 102,4 mbf. - Folyékony hulladék leürítő: A települési folyékony hulladék leürítő hely a település K-i, Tiszakécskével határos közigazgatási határán működött, Tiszakécskével közösen. A települési folyékony hulladék elhelyezésére egy nyárfás leürítőtelep szolgált, amelyet 1987-től 2004 júniusáig használtak. A nyárfasorok között a folyékony hulladék elhelyezésére 40 cm fenékszélességű, 60-80 cm mélységű, 3600 fm szikkasztóárok, és veszélyhelyzet esetére 2 db 20 m x 70 m-es biztonsági tározó épült. A leürítő területe 55 000 m 2. Maximális talajvízszint 95,0 mbf. A leürített folyékony hulladék mennyisége átlagosan 9500 m 3 /év, összesen 160 000 t. A leeresztőhely teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatára a környezetvédelmi hatóság kötelezte a település önkormányzatát, amelyet az önkormányzat megbízásából a Csuvár Mérnöki Iroda Kft. készített el 2005-ben. A felülvizsgálat alapján az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 25419-2-2/2007. számú határozatában írta elő a leürítőhely rekultivációjára vonatkozó követelményeket, melyek közül a legfontosabbak: Meg kell akadályozni az illegális folyékony hulladék lerakást. A rekultiváció során végleges felső szigetelő rendszert kell kialakítani. A felhagyott leürítőhely vízkészletre gyakorolt hatásának nyomon követésére monitoring rendszert kell működtetni. A monitoring kutak vízmintáinak vizsgálatát az üzemeltetési vízjogi engedélyben előírtak szerint kell végezni. 7

A monitoring rendszer talajvíz-minta helyeiről akkreditált talajvíz-mintavételt és akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kell évente végeztetni. A leürítőhelyet füvesíteni kell, növénytelepítést kell végezni. Zaj és rezgés Szentkirályon a lakosság számára a legjelentősebb terhelést a Kecskemétet Tiszakécskével összekötő 4623. számú út belterületre eső szakasza jelenti. Az út mentén falusias lakóterület található. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet által meghatározott közlekedésből származó zajterhelési határérték erre az esetre nappal 6-22 óra között 60 db, éjjel 22-6 óra között 50 db. Az út belterületi szakaszainak becsült távlati forgalmából számított zajterhelés becsült értéke L AM =61/54 db (nappal/éjjel), ami időnként és helyenként nem számottevő mértékű (nappal 1-2 db, éjjel 2-4 db) határérték túllépést jelent. A zajcsökkentés passzív zajvédelmi intézkedésekkel érhető el (sebességkorlátozás, csendes aszfalt burkolat az út belterületi szakaszain, stb.). Az ipari övezet a település DNy-i részén, a lakó övezettől jól elkülönülten helyezkedik el. Az ipari övezet és a lakóterület között egy zajvédő erdősáv helyezkedik el, ami megakadályozza a zavaró mértékű zaj terjedését. Lakossági panasz nem érkezett az önkormányzathoz. 8

2.3.Társadalom 2.3.1. Demográfiai helyzet Szentkirálynak az 1940-es években volt a legnagyobb lélekszáma, az ekkori népszámlálási adatok szerint 3850 fő. A lakosok száma azóta folyamatosan csökkent, 2002-ben átlépte a 2000 fős határt, 2010-ben 1957 fő volt. A település lakossága az elmúlt 10 évben némileg csökkenő tendenciát mutatva 2000 fő körüli alakul. A tanyák máig fontos szerepét a településszerkezetben jól jellemzi a külterületi népesség 40 %-os aránya, noha a népesség fogyása jórészt a tanyasi lakosság elvándorlásának következménye volt. Az alábbi táblázat szerint a népesség korösszetétele csak minimális mértékben változott, a 19 év alattiak 20 %-os aránya még mindig kedvezőnek mondható. A népesség kor szerinti megoszlása Korosztály 2007. január 1. 2011. január 1. fő % fő % 0-3 éves 50 2,6 57 2,9 4-6 éves 54 2,7 52 2,7 7-14 éves 186 9,4 188 9,6 15-18 éves 112 5,7 95 4,8 19-60 éves 1164 59 1188 60,4 61 év felett 406 20,6 387 19,7 Összesen 1972 1968 Az adatokból látható, hogy a települési népesség csökkenését mind a természetes, mind a mechanikus népmozgalmi adatok kedvezőtlen alakulása okozza. A negatív 9

vándorlási különbözet oka a közel lévő megyeszékhely, Kecskemét vonzása. 2.3.2. Oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés Óvoda: Szentkirály biztosítani tudja, hogy a helyi gyerekek helyi óvodában kapjanak napközbeni ellátást. Ehhez azonban a körülményeket úgy kell alakítani, hogy az megfeleljen a szülők elvárásainak, mert csak ebben az esetben választják ezt az intézményt gyermekeik elhelyezésére. Az óvoda és a mellette üzemelő konyha épülete jó állapotban van, folyamatos karbantartás mellett nagyobb felújítást nem igényel. A berendezések, felszerelések fejlesztését, vállalkozók és szülők segítségével valamint pályázatokkal meg lehet valósítani. A konyha az iskola és az óvoda élelmezési feladatain kívül lakossági igényeket is kiszolgál. Fenntartása és az előírásoknak megfelelő folyamatos korszerűsítése a jövőben is indokolt. Iskola: A szentkirályi szülők a jövőben is eldönthetik hova járatják gyermekeiket. Azt az intézményt választják, amelyben szerintük gyermekük a legjobb oktatási ellátást kapja. Nyilván lehetnek jobb felszereltségű kecskeméti intézmények, de elsődleges célunk azért a helyi gyermekek helyben történő oktatásának minél színvonalasabb ellátása. Meg kell találni ehhez azt az oktatási programot és nem utolsó sorban a fenntartás gazdasági útját, amely a sajátos helyzetből adódóan a mi iskolánk tanulóinak megfelel. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk az iskola közösségformáló szerepére is, mely az egyik megtartó erő lehet a település életében. Az épület karbantartása folyamatos, de vannak hiányosságai. A világítás- és a vizesblokk korszerűsítés után lehetőséget kell találni az eszközellátottság fejlesztésére is. Jelentős hangsúlyt kell kapnia a szakmai munka fejlesztésének, a szakos ellátottság minél jobb szinten történő megvalósításának. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban nem csak képző, de nevelő tevékenység is folyjék. Egészségügyi ellátás: A háziorvosi, gyermekorvosi, valamint fogorvosi ellátás ma vállalkozói szerződés szerint történik. Az ügyeleti ellátás lakiteleki központtal társulás keretében megoldott. A védőnői valamint a fizikoterápiás ellátás önkormányzati feladatként megoldott. Az épület, amelyben mindezek az ellátások helyet kapnak önkormányzati tulajdonú. Ennek jó állapotban történő fenntartása, az eszközellátottság fejlesztése fontos feladatunk. Szociális ellátás: A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat jelenleg kistérségi szinten, társulás keretén belül működik. Önkormányzatunk két tanyagondnoki szolgálatot tart fenn, akik elsősorban a külterületen élő rászorulók érdekében tevékenykednek. Erre a célra két terepjáró gépkocsival rendelkezünk, amelyekből az egyik cseréje már időszerű. Az önkormányzat tulajdonában van még egy 6 lakásos otthonház, melyet rászoruló idősek vesznek igénybe. Ennek bővítésére már több alkalommal pályáztunk, sajnos eddig siker nélkül. Feltett szándékunk azonban a beruházás megvalósítása, amennyiben arra a forrás biztosítható. 2.3.3. Közbiztonság, közigazgatás, közterületek 10

Közbiztonság: A körzeti megbízotti helyben történő szolgálata gondot jelent a településen. Önkormányzatunk továbbra is biztosítja az irodát, a szolgálati lakást, azonban a megbízott a rendőri állomány feltöltetlensége miatt legtöbbször Tiszakécskén kénytelen szolgálatot teljesíteni. A polgárőrség elismert szervezet településünkön, ezért meg kell találni a módját további támogatásuknak, hogy tevékenységüket nagyobb hatékonysággal és minél szélesebb körben folytathassák. Ehhez azonban megfelelő személyekre, gépjárműre, és anyagi támogatásra van szükség. Megoldandó feladatkén jelentkezik a közbiztonság területén az átutazó bűnözők (házalók, besurranók), a külterületi ingatlanok és mezőgazdasági eszközök terén elkövetett betörés, lopás, illetve nem utolsó sorban a külföldi munkavállalók nagy száma miatti lakossági ellenérzés. Közigazgatás: A köztisztviselő teljesítmény-követelmény rendszer megfogalmazza, hogy a hivatali munka csak akkor hatékony, ha minden köztisztviselő úgy végzi a munkáját, hogy az önkormányzat szándékaival, a kitűzött közigazgatási, gazdasági céljaival összhangban legyen. Fontos cél tehát a hatékony, gyors, szakszerű ügyintézés, az ügyfél törvényes és pontos tájékoztatása, valamint a felelősségteljes munkavégzés. Hangsúlyt kell helyeznünk azonban a munka ügyfél- és emberközpontúvá tételére is. Köztemető: A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény értelmében a temető építési használata szerint zöldfelületi jellegű különleges terület. Ennek értelmében a temető tulajdonosa köteles elvégezni a temető területének parkosítását, az utak sorfásítását. Szentkirály temetőjének a létesítése 1963-ban történt meg, a fásításra azonban csak 2004-ben került sor, így ez még nem teljes értékű része a település zöldfelületi rendszerének. A köztemető 2008-ban érte el befogadóképességének maximumát. A bővítésre alkalmas környező területek régészeti feltárása már 2004-óta forrásaink függvényében folyamatosan zajlik, de további folytatása elkerülhetetlen. A temetőben szükséges egy urnafal (vagy urnatemető-parcella) létrehozása, ugyanis korlátozott számban megjelenik az igény hamvasztásos temetésre is. Közterületek, parkok fenntartása: Egy település zöldfelületi rendszerét a parkok, játszóterek, temetők és egyéb zöldfelületek határozzák meg. A Millenniumi Park létrehozására 2000-ben került sor a Sportcsarnok melletti területen. A park területe rendezett, szép, örökzöldekkel és lombhullató fákkal, a közepén a Millenniumi emlékmű áll. A park alapvetően esztétikai szerepet tölt be a falu lakóinak életében. A katolikus templom előtti parkban található az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve, valamint Szent István szobra. A park alapvető funkciója a megemlékezés lehetőségének biztosítása, valamint a templomba menet felkészülés a misére. A polgármesteri hivatal előtti park Ny-i részén áll a hidroglóbus, a többi részén a játszótér és a park funkciók keverednek egymással. A zöldfelületi rendszerhez tartozik még az ipari övezetet és a lakó övezetet elválasztó véderdősáv, amelynek alapvető funkciója az iparterületről származó káros hatások csökkentése. A véderdő telepítése eddig még csak kis területen történt meg, ezért a funkcióját nem tölti be. 11

2.3.4. Közművelődés, kultúra, helyi nyilvánosság Közművelődés, könyvtár: A település művelődési háza és könyvtára sokrétű feladatot lát el. Igyekszik biztosítani a művelődés és a szórakozás, a hagyományápolás lehetőségét minden korosztálynak. Van rá igény és ha ezt a feladatot jól végzik, lesz is rá igény még szélesebb körben. Az épület alkalmas a feladat ellátására, több lépésben korszerűsítettük, eszközparkját rendszeresen fejlesztjük. Helyet biztosít civil szervezeteknek éppúgy, mint önszerveződő köröknek. Helyi nyilvánosság: A lakosság tájékoztatásának bevett eszköze községünkben a havonta megjelenő Szentkirályi Hírmondó, valamint az alkalmi plakátolások, szórólapok. Ez egészült ki 2007-ben az egyik tanyagondnoki gépkocsira felszerelt hangosbemondóval. Szentkirály saját honlappal jelenik meg az Interneten. Ennek arculati elemei napjainkban újulnak meg. A tartalomszolgáltatás fejlesztését a jövőben fokozott hangsúllyal kell megvalósítanunk. 12

2.4. Gazdaság 2.4.1. Vállalkozások, kereskedelem, szolgáltatás Az ipart egy-két kis és középvállalkozás képviseli a településen, elsősorban az élelmiszeripar (Szentkirályi ásványvíz, Méhecske Bt.), illetve a közúti fuvarozás, gépjárműjavítás (Kéri Kft.), építőipar (Team Kft.) területén. A legtöbb szolgáltatást (autószerelés, asztalos, lakatos, építőipari és egyéb munkák) helyi mesterek, egyéni vállalkozók biztosítják. A településen két élelmiszerbolt található, de az egyik felújítás miatt már huzamosabb ideje zárva van. Az üzemelő CBA hálózati tag élelmiszerbolt egyedül is képes kielégíteni a lakossági igényeket, melyet kiegészít több mozgóbolt is (cukrász- és pékáruk, gázpalack, takarmány, stb.). Ezeken felül két ruházati és vegyes butik, illetve egy vegyes mezőgazdasági bolt is működik. 2.4.2. Infrastruktúra Vízellátás A belterületi lakosság vízellátását a Bácsvíz Zrt. biztosítja helyi, rétegvizet adó kútból, amely a település központjában, a Millenniumi Park mellett helyezkedik el. A II. számú belterület lakosságát 2007. óta szintén ez a kút látja el ivóvízzel, ugyanis ebben az évben épült ki a 4 km-es vezeték az I. számú belterülettől. A kutakból nyert víztisztítás nélkül kerül a hálózatba. Az elosztóhálózat hossza 12 km. A településen az ivóvízhálózatba történő bekötések száma 451. A település belterületén a lakosság ivóvízzel való ellátottsága 100%-os. Az ivóvíz minőségi paraméterei közül a vas és a mangán okoz gondot a településen. Az egészséges ivóvízellátás szempontjából külön gondot okoz, hogy a lakosság 40 %- a külterületen él, ahol egyedi vízellátással gondoskodnak az igényeik kielégítéséről. Valószínűsíthető, hogy az egyedi, kismélységű kutak egy része határérték feletti mennyiségben tartalmaz szennyező anyagot. Szennyvízelvezetés A csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep építése uniós és állami támogatással 2009-ben kezdődött, majd 2010-ben a féléves próbaüzem után üzemszerűen elkezdte a működését. A település belterületén a szennyvízelvezetés gravitációs gyűjtő- és bekötőcsatorna hálózat létesítésével valósult meg 1 db végátemelő alkalmazásával. A csatornahálózat az Ifjúság Lakótelep kivételével az összes belterületi ingatlan bekötését lehetővé tette. A projekt keretében kiépült összesen: 7368 m DN 200 mm KG PVC gravitációs gyűjtőcsatorna, 4860 m 150 mm KG PVC gravitációs bekötő csatorna, 487 db házi bekötés, 126 db tisztítóakna. A gravitációs csatornahálózat befogadója a belterület ÉK-i határán megépült szennyvízátemelő. A bűzképződés megakadályozására biofilter került beépítésre az átemelő műtárgy mellé földbe süllyesztve. Az átemelő szivattyúi nyomóvezetéken keresztül szállítják a csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizet a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíz nyomóvezeték hossza 1262 méter. 13

A szennyvíztisztító a községtől északra, a belterületi határtól 300 méterre található. Kapacitása csatornán érkező szennyvízre 122 m 3 /nap, valamint szippantott szennyvízre 56 m 3 /d, tehát összesen 178 m 3 /d, 1984 LE. A szennyvíztisztítást FHS-SBR (ciklikusan üzemelő, kétmedencés SBR rendszer) technológiával történik. A szennyvíztisztítás során keletkező napi max. 0,4 m 3 stabilizált, víztelenített iszap a Bácsvíz Zrt. üzemeltetésében lévő zárt komposztáló telepre kerül elszállításra. A szennyvíztisztító telepről kibocsátott tisztított szennyvíz befogadója a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Peitsik-ér belvízcsatorna (időszakos vízfolyás). A tisztított szennyvíz bevezetése a Peitsik-ér 16+092 km szelvényében történik. Csapadékvíz-elvezetés A csapadékvíz elvezetésére a településen nyílt árkok szolgálnak, amelyek nincsenek egymással összekötve. Az árkoknak nem történt meg a szilárd burkolattal való ellátása, így a homok jellegű talaj kis állékonysága miatt ezek sok helyen beomlottak, és nem tudják betölteni eredeti funkciójukat. A terület átlagos relatív reliefje 5 m/km 2, amely meglehetősen alacsony érték, így ezen a területen nem kell a magasabb területekről lezúduló vízre fölkészülni, mint a hegyvidéki területeken. Hulladékgazdálkodás A szervezett hulladékszállítás a 2003. évtől indult a településen. Az ezt megelőző időkben keletkező hulladék mennyiségét még becsülni is nehéz, az ez utáni időszakról azonban pontos adatok vannak az évente keletkező hulladék mennyiségére vonatkozóan: Az elszállított települési szilárd hulladék mennyisége az utóbbi években némileg kevesebb volt, mint a 2003-2005. években. A települési szilárd hulladék szállítását a Saubermacher Kft. végzi heti egy alkalommal, a hulladék lerakásra kerül a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Kft. hulladéklerakóján. A külterületi lakosok hulladékai számára konténerek vannak kihelyezve. 14

A település tagja a Duna-Tisza Közi Nagytérség Kommunális Szilárdhulladékgazdálkodási rendszernek, amely 49 település összefogásával jött létre, és 2011. március 1-jétől kezdte meg üzemszerű működését. A rendszer célja a hasznosítható hulladékok kezelése, így külön közszolgáltató végzi a kommunális hulladék begyűjtését és szállítását (továbbra is a Saubermacher Kft.), és külön közszolgáltató látja el a projekt feladatait. A rendszer házhoz menő gyűjtéssel valósul meg, melynek keretében a lakosok 80 literes hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik a maradék hulladékot, egy műanyag zsák szolgál a zöldhulladék, míg egy másik zsák a szelektív hulladékok gyűjtésére. A zöldhulladékot komposztálásra, a hasznosítható hulladékokat pedig válogatásra szállítja el a Hírös Hulladékgazdálkodási Kft. 2.4.3. Közlekedés Közutak Szentkirályon a legfontosabb közlekedési út 4622. és 4623. számú Kecskemétet Lakitelekkel illetve Tiszakécskével összekötő út. Ezeknek a településre eső összes hosszúsága 17,75 km. Az Országos és a Megyei Területrendezési Tervben foglaltak szerint a tervezett M44 jelű gyorsforgalmi út érinti Szentkirály közigazgatási területének északi szélét, itt halad keresztül ÉNy-ÉK-i irányban. Az út a belterületektől távol, 3-5 km-re halad majd, a pontos nyomvonal még nem került meghatározásra. Az önkormányzati utak adatai: Belterületi közút Külterületi közút pormentesített nem pormentesített pormentesített nem pormentesített 6,66 km 1,85 km 13,53 km 186,70 km A belterületen az utak 78%-a pormentesített, ami viszonylag jónak mondható, a külterületen azonban az utaknak csak 6,75%-a pormentesített. Ez a másodlagos porszennyezés szempontjából kedvezőtlen, mivel a közlekedő gépjárművek a port felkeverik, amely a levegő minőségét rontó szennyezőanyagként jelentkezik. Az utak minősége, mind az állami, mind az önkormányzati utakat figyelembe véve, nem tekinthető jónak. Az autóbusz közlekedés megfelelő, a fő utazási célpont a megyeszékhely, Kecskemét. Kerékpárút, járdák: Az Alföld sok más településhez hasonlóan, Szentkirályon is jelentős a kerékpáros közlekedés. Emiatt fontos a kerékpárutak megfelelő kiépítettsége, a kerékpárosok autóktól és gyalogosoktól való elválasztása. Kerékpárút jelenleg a volt TSz iroda és a temető, illetve a Dózsa Gy. út és a Református templom között van, összesen 1440 méter hosszúságban. Fejlesztéseink sorában kiemelt helyet foglal el a belterület és az Ifjúság Lakótelep, valamint a belterület és a Kossuth majori leágazás összekötése kerékpárúttal. Az erre vonatkozó pályázati reményeink a jelenlegi DAOP keretek között a szigorú pályázati és műszaki feltételek miatt nem megvalósíthatóak. Valószínűbben látszik gyalogjárdák kiépítése a két irányba, mely kerékpáros közlekedésre is alkalmas, viszont nem von maga után a pályázatban előírt túlzó műszaki követelményeket, s nem utolsó sorban a költségigénye is jóval kevesebb. A település járdáinak nagy része már elavult. Sok helyen járdalapok, máshol betonból épített járda van. Folyamatos felújításuk indokolt. Aszfalt járda csak a temetőhöz vezet, 15

melyeknek állapota még elfogadható. 2.4.4. Foglakoztatás, munkahelyteremtés Településünkön a foglalkozatási viszonyok a következők: körülbelül a munkavállalók harmada ingázik (elsősorban Kecskemétre), harmada helyben foglalkoztatott és harmada önfoglalkoztató, elsősorban a mezőgazdaságból élő őstermelő, egyéni vállalkozó. A vállalkozások száma száz fölött van településünkön. Vannak kisebb egyéni vállalkozók, de van több kisebb üzemek is, amelyek jelentős létszámmal foglalkoztatnak munkaerőt. Fontos, hogy jó kapcsolat épüljön ki a helyi vállalkozókkal, hiszen az ő jelenlétük biztosítja a megélhetéshez elengedhetetlen anyagi forrásokat. Legnagyobb adófizető és munkáltató a Szentkirályi Ásványvíz Kft.. Önkormányzatunk már többször vett részt közmunka pályázatokban sikeresen, illetve rendszeresen vannak közhasznú és közcélú foglalkoztatottai. A jövőben is igyekeznünk kell minden lehetőséget kihasználni erre a célra. 2.4.5. Mezőgazdaság Településünkön még most is jelentős szereppel bír ez az ágazat és ez valószínűleg a kedvezőtlen folyamatok ellenére is így marad a jövőben is. Ezért fontos cél, hogy a helyi mezőgazdaságot segítse az önkormányzat a lehetőségeihez mérten: helyet ad a falugazdásznak, segíti az őstermelők ügyintézését, tájékoztatását, elősegíti a termelői szervezetek tevékenységét. Területhasználat A település belterülete 139,2 ha (1,37%), a külterület 10 050,1 ha (98,63%), vagyis a lakosság számához képest óriási a település közigazgatási területe (10 189,3 ha). A területek megoszlása művelési áganként a következő: Művelési ág Terület Arány (ha) Erdő 2 435,93 23,91% Fásított terület 0,13 0,00% Gyep (legelő) 1 142,68 11,21% Gyep (rét) 475,23 4,66% Gyümölcsös 39,84 0,39% Kert 0,31 0,00% Kivett 654,67 6,43% Nádas 23,39 0,23% Szántó 5 120,72 50,26% Szőlő 296,44 2,91% Az adatokból látszik, hogy a település területeinek nagy része mezőgazdasági művelési ágban van, a szántók jellemzően 9-15 aranykorona értékűek, az átlag 12,48 AK. A rendszerváltás előtt a településen az Egyetértés TSZ gazdálkodott, ennek 1996- os megszűnése után a területek kiosztásra kerültek, és megjelentek a parlag területek is. 2.4.6. Turizmusfejlesztés, idegenforgalom lehetőségei 16

Ez a fejezet olyan témát érint, mely még ma sem teljesen elfogadott a településen. Szentkirály birtokában van olyan adottságoknak, mely alkalmassá teszi arra, hogy turisztikailag jelentős községgé váljon: természeti, táji és kultúrtörténeti értékeink feljogosítanak erre. A településen üzemelő egyetlen szálláshely, a Tóth Tanya bizonyította, van érdeklődés a szálláshely, van érdeklődés a nyugodt környezet iránt. A másik turisztikai jellegű vállalkozás a Hétvezér Fogadó, nem igazán tudta megteremteni állandó ügyfélkörét. A kezdő lépések elősegítése érdekében szorgalmazni kell a turisztikai vállalkozók képzését, valamint mint bevételi forrás megismertetését a lakosság körében. 2.4.7. Energiagazdálkodás Elektromos áram A település belterületén gyakorlatilag 100%-os az ellátottság, azonban a külterületi lakások között vannak olyanok, amelyek nincsenek elektromos árammal ellátva. A közvilágítás korszerűsítése 2004-ben történt meg, melynek során lecserélték a régi, korszerűtlen lámpatesteket energiatakarékos nátriumlámpákra. A nátriumlámpák energiafogyasztása hozzávetőleg harmadannyi, mint a hagyományosan használt izzóké. Éves szinten ez komoly energia- és pénzmegtakarítást jelent az önkormányzat számára. Az önkormányzati fenntartású intézményekben (óvoda, általános iskola, művelődési ház) 2007-ben korszerűbbekre cserélték a világítótestek armatúráját. Gáz A gázellátottság belterületen megközelítőleg 70%-os, főleg az idősebbek nem vezettetik be a házukba a gázt. A külterületi lakosok ellátása néhány kivételtől eltekintve nem megoldott. Az önkormányzati fenntartású intézményekben (óvoda, általános iskola 2006., egészségház, tornacsarnok 2008.) megtörtént a gázkazánok gazdaságosabbra való cseréje. Szintén előrelépés az energiagazdálkodás területén, hogy 2010-ben az egészségház, az óvoda és az általános iskola nyílászáróit korszerűsítette az önkormányzat. 17

2.5. Kapcsolatok térségi szervezetekkel 2.5.1. Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás Területfejlesztési feladatellátás A Társulási Tanács a kistérségi területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési terv elfogadása, a közös területfejlesztési programok kialakítása tekintetében Kistérségi Fejlesztési Tanácsként működik. A Tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. A kistérségi területfejlesztési tervben (2005.) illetve akciótervekben (2007-2009., 2009-2010.) rögzítésre kerültek a térség fejlesztési prioritásai és az azok megvalósítását szolgáló projektek: A SWOT elemzés és a stratégiai fejlesztési irányok vizsgálata alapján a szakértői csoport és a térségi polgármesterek tanácsa a következő jövőképet, küldetést tűzte ki a Kecskeméti Kistérség elé: A kistérségnek a Kecskemét és a kisebb városok, falvak közös érdekeiből fakadó együttműködés következtében nyitott, az új gazdasági és társadalmi folyamatokra reagálni képes, a bennük rejlő lehetőségek kiaknázására alkalmas gazdasági struktúrát kell kialakítania, mely kiegyenlítődő és színvonalas életkörnyezetet, életlehetőséget biztosít a lakosságnak, s ez által a térséget bizonyos szempontokból regionális központi szerepkör ellátására is alkalmassá teszi. Prioritások - stratégiai célok: 1. Prioritás: Gazdaságfejlesztés Kapcsolódó stratégiai cél: A gazdaság versenyképessége és a foglalkoztatottság növekedjen. 2. Prioritás: A természeti adottságok fenntartható hasznosítása Kapcsolódó stratégiai cél: Optimálisan hasznosuljanak azok a térségben meglévő potenciális természeti-táji és földrajzi adottságok, melyekkel rendelkezünk. 3. Prioritás: Az életlehetőségek és az életminőség javítása Kapcsolódó stratégiai cél: A lakosság életminősége javuljon és csökkenjenek a térségi központokban és a kistelepüléseken élők életminőségében mutatkozó különbségnek. Általános célok stratégiai programcsoportok: I. Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés II. Gazdasági versenyképesség fejlesztése III. Társadalom és humánerőforrás fejlesztés IV. Multifunkciós agrárgazdaság kialakítása és vidékfejlesztés V. Környezetminőség javítása Közszolgáltatási feladatellátás A közszolgáltatási feladatok ellátására területi és feladatok szerinti megoszlás szerint különböző összetételű mikrotársulások jöttek létre, az alábbi feladatok ellátására: 18