OKTATÓI SEGÉDANYAG az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Agrár-környezetgazdálkodási intézkedéséhez kapcsolódó kötelező képzéshez - a 2006. évi képzési tananyag aktualizált változata - 2008. július 15. Aktualizálta: Galambos Annamária Makovényi Anna
Tartalomjegyzék 1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend... 4 Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon... 4 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete... 7 A támogatás általános rendszeréről :... 9 A támogatás mértéke... 11 Jogosultsági feltételek... 11 A célprogramok előírásai és kötelezettségei... 11 Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai... 12 2. Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk... 17 Gazdálkodási napló kitöltési útmutató... 17 3. Modul - Talaj tápanyag-gazdálkodás... 24 Talajmintavétel... 25 A talajvizsgálat... 26 A trágyázási szaktanácsadás... 26 Tápanyag gazdálkodás ökológiai gazdálkodás esetén... 29 Helyes trágyázási gyakorlat figyelembevétele... 29 Tápanyagmérlegek... 30 4. Modul - Gyakran ismétlődő kérdések... 33 A támogatás rendszerével kapcsolatos kérdések... 33 Eljárásrendi kérdések... 33 A támogatás igényléséről... 35 Földhasználati bérleti szerződés... 36 Talajvizsgálat, tápanyag gazdálkodási terv:... 37 Alapszintű szántóföldi célprogram... 38 Tanyás gazdálkodási célprogram... 38 Integrált szántóföldi célprogram... 39 Ökológiai szántóföldi célprogram... 39 ÉTT szántóföldi célprogramok:... 40 Füves élőhelyek kezelése (gyepgazdálkodási) célprogram... 40 Gyeptelepítés célprogram... 42 ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok... 42 Integrált ültetvény célprogram... 42 Ökológiai ültetvény célprogram... 43 Extenzív halastavak fenntartása célprogram... 43 Állatalapú támogatások... 43 Helyes Gazdálkodási Gyakorlathoz kapcsolódó kérdések... 44
MELLÉKLETEK... 46 1. melléklet: Az NVT agrár-környezetgazdálkodási célprogramjai... 47 2. melléklet: A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata... 50 3. melléklet: A 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változata... 92 4. melléklet: Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok talajvizsgálatokkal kapcsolatos követelményei... 107 5. melléklet: Tápanyag-mérleg számítási táblázatok... 110
1. Modul - Általános kérdések, jogszabályok, eljárásrend Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon A XXI. század eleje, az EU-tagság új kihívást jelent hazánk mezőgazdaságának, hiszen jelentős átalakulások, reformok kezdődtek el a közelmúltban. Az Európai Unió a XX. század végével egy új mezőgazdasági modell kialakítását tűzte ki célul. A vidéken élő emberek problémái és életfeltételeinek javítási igénye, az európai vidéki társadalom jellemzően mezőgazdasághoz való kapcsolódása és a mezőgazdaságnak a vidéki környezetre, a tájra és a természetre gyakorolt hatása együttesen a korábbiakban alkalmazott agrárpolitika felülvizsgálatára késztette az EU irányító testületeit. Új irányokat, célokat és megoldásokat kerestek, új eszközöket és támogatásokat vezettek és vezetnek be a célok eléréséhez. A környezet, a gazdaság és a társadalom céljait egyszerre kell szolgálnia az új agrárpolitikának, hosszú távon is fenntarthatónak kell lennie. A vidéki az agráriumhoz ezer szállal kötődő társadalomnak új célokat, feladatokat kell adni, a vidék gazdasági, társadalmi és környezeti megőrzését együtt kell kezelni. Ennek különös jelentősége van Magyarországon, ahol kiválóak a természeti, agro-ökológiai adottságok. Az ország mezőgazdasági hagyományai gazdagok, ugyanakkor termelési, földhasználati struktúrája megújításra szorul, vidéki térségei pedig jelentős problémákkal küzdenek. Magyarország a csatlakozó országok közül elsőként kötelezte el magát az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele és alkalmazása mellett. Az uniós támogatási rendszer hazai megismertetése céljából indult el 2002-ben a hazai költségvetésből finanszírozott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), az Európai Unió A környezet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módok támogatásáról szóló 2078/92 számú EU-tanácsi rendeletével, illetve 1999-től az e rendeletet integráló 1257/1999-es vidékfejlesztési EU tanácsi rendeletével összhangban. A csatlakozást követően a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven (továbbiakban NVT) belül nyílt lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási program elindítására, az NAKP-ban szerzett tapasztalatok alapján a program bővítésére. Mindezek eredményeként Magyarországon a mezőgazdasági termelés jelentős része környezetbarát módszerekkel folyhat, hozzájárulva a vidéki környezet és társadalom megőrzéséhez, fejlődéséhez. A NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedése keretében 2004. november 30-ig volt lehetőség az agrár-környezetgazdálkodási támogatási kérelmek benyújtására, az agrárkörnyezetgazdálkodási programba való belépésre. Fontos megjegyezni, hogy bár 2004. évben nem minden célprogram került meghirdetésre az érdeklődés az új eszmék és támogatási lehetőségek felé mégis kimagasló volt. Az agrár-környezetgazdálkodásban meghirdetett célprogramok népszerűségét, vagyis az azokkal kapcsolatban felmerült igényt a 1. táblázat mutatja be. Az agrár-környezetgazdálkodási programba kérelmet benyújtóknak lehetőségük volt őshonos, illetve magas genetikai értéket képviselő állatokra is támogatást igényelniük. Az alábbi táblázat az extenzív állattartásra vonatkozó igénylési adatokat nem tartalmazza. 4
1. táblázat Az agrár-környezetgazdálkodási területalapú célprogramokra történt igénylések 2004-ben Célprogramok Igényelt terület (ha) Benyújtott kérelmek száma (db) Alapszintű szántóföldi célprogram 1 092 048 17 232 Méhlegelő célú növénytermesztés 209 41 Tanyás gazdálkodás 5 021 773 Integrált szántóföldi növénytermesztés 291 191 4 082 Ökológiai szántóföldi növénytermesztés 38 860 737 ÉTT szántóföldi növénytermesztés 59 523 1 339 Integrált ültetvény 41 645 5 873 Ökológiai ültetvény 2 098 238 Füves élőhelyek kezelése 177 683 3 804 Ökológiai gyepgazdálkodás 30 603 323 ÉTT gyepgazdálkodási célprogramok 66 232 1 063 Nádgazdálkodás 8 456 187 Extenzív halastavak fenntartása 19 874 154 Füves mezsgye létesítése 262 9 Összesen 1 833 705 35 855 Forrás: 2004. évi MVH adatok alapján Az agrár-környezetgazdálkodási programba való bekerüléshez a korábbi évekhez hasonlóan pontozási rendszer kapcsolódott. A beérkezett támogatási kérelmek pontozásra kerültek, majd országos rangsorolást követően a rendelkezésre álló pénzügyi források keretéig célprogram csoportonkénti ponthatárok megállapítása mellett kerültek kiválasztásra a programban résztvevők. A pontozási szempontok közül az alábbiak kiemelendők: a célprogramba bevinni kívánt földterület aránya a gazdaság összes, ugyanahhoz a hasznosítási irányhoz tartozó földterületéhez képest a programba bevinni kívánt terület környezeti korlátai (nitrátérzékenység, vízbázisvédelem) a választott célprogram gazdálkodási előírásainak környezetre gyakorolt hatása. korábbi részvétel a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban Az alábbi táblázat a pontozás és rangsorolást követően a támogatott kérelmeket, a programba bevont terület, valamint állatállomány nagyságát ismerteti. Célprogramok Támogatott terület (ha) / Támogatott kérelemszám (db) állatlétszám (db) Alapszintű szántóföldi 745.964 11.061 célprogram Méhlegelő célú 86 23 növénytermesztés Tanyás gazdálkodás 3.083 438 Integrált szántóföldi 250.267 3.234 5
növénytermesztés Ökológiai szántóföldi 39.038 774 növénytermesztés ÉTT szántóföldi 56.238 1.216 növénytermesztés Integrált ültetvény 44.264 6.051 Ökológiai ültetvény 1.564 268 Füves élőhelyek kezelése 207.012 4.335 Ökológiai gyepgazdálkodás 35.034 295 ÉTT gyepgazdálkodási 62.897 892 célprogramok Nádgazdálkodás 12.139 174 Extenzív halastavak 23.193 167 fenntartása Füves mezsgye létesítése 874 243 Összesen: 1.481.650 29.171 Lófajták 2.542 534 Szürke marha 4.603 115 Mangalica 4.758 98 Őshonos baromfi 40.805 5 Őshonos juh 9.639 60 Forrás: MVH adatok alapján Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének összehasonlítása a korábbi évek támogatási lehetőségeihez képest ( Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program) 2002 2003 2004 Igénylők száma (db) 5 321 7 503 35 855 Igényelt terület 271 751 301 383 1 833 705 nagysága (ha) Támogatottak száma 2 493 5 056 23 840 (db) Támogatott terület nagysága (ha) 148 627 234 631 1 481 000 A több mint 35.000 kérelem által igényelt terület meghaladja a 1.800.000 hektárt, a támogatott gazdálkodók száma meghaladja a 25 ezret, az általuk lefedett terület nagysága majdnem eléri a 1.5 millió hektárt, minek köszönhetően hazánk a tagállamok között az előkelő 7. helyet foglalja el az agrár-környezetgazdálkodásba vont terület nagyságával. A szántóföldi célprogram csoport kivételével valamennyi célprogram csoport ültetvények, gyepek, vizes élőhelyek, valamint állattartási jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelem támogatásra került. Látható, hogy az alapszintű szántóföldi célprogramba jelentkezett be az igénylők több mint fele, és az igényelt területek majdnem kétharmadát is ez a célprogram tette ki. A szántóföldi programokra olyan mértékű igénylés mutatkozott, hogy forráshiány miatt elutasításra került a kérelmek egy része. Mindezek ellenére a szántóföldi célprogramok aránya az agrár-környezetgazdálkodási programba támogatott és bevont területek esetében is jelentős aránnyal bír, de sokkal inkább kiegyenlített képet tükröz. 6
Visszatekintve a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programra, az elmúlt évek agrárkörnyezetgazdálkodási tapasztalataira, valamint az uniós mezőgazdasági irányokra, megállapítható, hogy a 2004-ben meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási intézkedés sikeresnek bizonyult. A program eddigi tapasztalatai uniós szinten is komoly példaértékkel bírnak azzal kapcsolatban, hogy hazánkban a gazdálkodók növekvő számban fordítanak figyelmet az árutermelés mellett a környezet és a természet állapotának védelmére, megőrzésére is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási fejezete Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk az NVT agrár-környezetgazdálkodási támogatásainak rendszerét. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (pontosabban kifizetések) különböző környezetkímélő módszerek alkalmazásáért vehetők igénybe, legalább 5 éves (a művelésből való környezetvédelmi célú területpihentetés esetében 20 éves) periódusra történő önkéntes vállalás keretében. Az Érzékeny Természeti Területek célprogramjaitól eltekintve az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések az egész ország területére kiterjednek. Az intézkedés számos, különböző szintű vállalásokat előíró célprogramon keresztül valósítható meg, melyek az alábbi csoportokat alkotják (részletesebben lásd 1. ábra): szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, vizes élőhelyekhez kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, extenzív állattartáshoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport, kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport. 7
1. ábra Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok szerkezete ÉTT és egyéb természetvédelmi célprogramok Érzékeny Természeti Területek Hosszútávú területpihentetés Ritka növényfajták termesztése Érzékeny Természeti Területek Ritka növényfajták termesztése Vizes élőhelyek létrehozása Zsombékok, mocsarak, lápok gondozása Ökológiai célprogramok Integrált célprogramok Kiegészítő akg célprogramok Tábla szegély Erózió-védelem Ökológiai szántóföldi célprogram Integrált szántóföldi növénytermesztés Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram Ökológiai ültetvény célprogram Integrált ültetvény célprogram Ökológiai állattartás Alapszintű célprogramok Cserjeirtás gyepterülteken Méhlegelő Tanyás gazdálkodás Szántóföldi alapprogram Gyepgazdálkodási alapprogram Extenzív halastavak Nádgazdálkodás Őshonos fajták tartása Szántóföldi programok Gyepgazdálkodási programok Ültetvénykezelési programok Vizes élőhely programok Extenzív állattenyésztési programok 8
A vállalások szintjei szerint a célprogramok az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok, amelyek korlátozott növényvédőszer kijuttatást engedélyeznek, illetve az extenzív állattartást és a hozzá kapcsolódó gyepgazdálkodást támogatják (pl.: alapszintű szántóföldi célprogram, tanyás gazdálkodás célprogram, méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, alapszintű gyepgazdálkodási célprogram, valamint őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogram) és egyéb élőhely programok (vizes élőhelyekhez kapcsolódó célprogramok); 2. integrált növénytermesztési célprogramok, amelyek még további korlátozásokkal engedélyezi növényvédőszerek kijuttatását {pl.: integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi- és zöldségnövények termesztése), integrált ültetvény célprogram}; 3. ökológiai gazdálkodási célprogramok, amelyek az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban termelt növények termelését, és állatok tartását segíti elő {pl.: ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram (szántóföldi- és zöldségnövények), ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, ökológiai ültetvény célprogram, ökológiai állattartás célprogramok}; 4. Érzékeny Természeti Területek célprogramjai (ÉTT), amelyek a speciális, alacsony ráfordítású, a biológiai sokféleség megőrzését és javítását elősegítő gazdálkodási módszereket támogatják jelenleg az ország 18 Érzékeny Természeti Területén (elsősorban szántóföldi és gyepgazdálkodási művelési módok); 5. kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek elsősorban az alapprogramokhoz kapcsolódóan, továbbá az integrált és az ökológiai célprogramok kiegészítésére vehetők igénybe. (pl.: füves mezsgye célprogram) A támogatás általános rendszeréről : Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés terület-, azaz hektáralapú, illetve állatlétszám alapján járó vissza nem térítendő támogatás, amelyet valamely agrár-környezetgazdálkodási célprogram(ok) végrehajtásának ellentételezéséül biztosítunk, a gazdálkodó által vállalt, valamely célprogramba bevitt terület mértéke / állatállomány nagysága alapján, legalább 5, legfeljebb 20 éves időtartamra. A programba való belépéshez támogatási kérelmet kell benyújtani, majd a támogatás kifizetését minden évben kifizetési kérelem benyújtásával lehet igényelni az első év kivételével, amikor a támogatási kérelem egyben kifizetési kérelmet is jelentett. A kifizetés mértéke a vállalás jellegétől, tartalmától függ, de alapvetően a vállalt célprogram végrehajtása kapcsán felmerülő kieső jövedelem és elmaradt haszon kompenzálása alapján került meghatározásra. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés nem zárja ki, hogy egyidejűleg, ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetők legyenek, amennyiben a kérelmező a különböző támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel: a) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás (ún. SAPS ); 9
b) az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás (ún. TOP-UP ); c) az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása (ún. KAT ). Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egy parcellán csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alkalmazható a kiegészítő agrár-környezetvédelmi célprogramok kivételével. Egy célprogramhoz csak egy kiegészítő célprogram választható és egy állategyedre is csak egy állatalapú célprogram alapján igényelhető támogatás. 10
A támogatás mértéke A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltaknak megfelelően, az egyes agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási célprogramokhoz meghatározott kifizetési (támogatási) összegeket az 1. melléklet tartalmazza. A támogatási összegek euróban kerültek megállapításra, és minden évben egy európai uniós jogszabály által meghatározott időpont forint/euró átváltási árfolyama alapján kerülnek forintban kifizetésre. Jogosultsági feltételek Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely területalapú célprogramjára vonatkozó támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki: Ügyfélregisztrációs számmal rendelkezik, a 141/2003. (IX.9.) FVM rendelet alapján mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek, a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Amennyiben a támogatást nem a tulajdonos veszi igénybe, a fentieken túl a támogatás igénybevételéhez a földhasználónak a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatható területre érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik. Amennyiben a haszonbérleti szerződés nem a támogatás teljes időtartamára szól, a bérlőnek rendelkeznie kell egy olyan nyilatkozattal, amelyben a föld tulajdonosa írásban hozzájárul ahhoz, hogy a földhasználó a támogatható területre vonatkozóan a támogatási időszak teljes időtartama alatt az előírások teljesítésére kötelezettséget vállal. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás valamely állatlétszám alapú célprogramjára vonatkozó támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelem alapját képező állatok vonatkozásában: Ügyfélregisztrációs számmal rendelkezik, a 141/2003. (IX.9.) FVM rendelet alapján mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik, szarvasmarha, juh, kecske esetében teljesíti a 99/2002. (XI.5.) FVM rendelet (ENAR rendelet) szerinti előírásokat, egyéb állatfajok esetében megfelel az egyes célprogramokban külön meghatározott feltételeknek, a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. A célprogramok előírásai és kötelezettségei A gazdálkodónak teljesítenie kell a 4/2004 (I. 13) FVM rendelet 2. számú mellékletét képező Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait. Ezen felül be kell tartania az egyes célprogramoknál részletezett előírásokat, amelyek elsősorban az alábbi környezetbarát módszerekre, agrotechnikai, technológiai elemekre vonatkoznak. Így például: a területi adottságokhoz igazított vetésforgó alkalmazása, 11
egyes növényvédő szerek alkalmazásának korlátozása, talajvizsgálatra alapozott, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás alkalmazása, táblaszélek gyepesítése (füves mezsgyék), előrejelzésre és megelőzésre alapozott növényvédelem, erózió elleni védekezés különböző módszerei, természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő szántóföldi és gyepgazdálkodás. A célprogramonkénti részletes előírásokat a 150/2004. (X.24.) FVM rendelet 18-57. paragrafusai tartalmazzák. Lsd.: 2. számú melléklet. Agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és azok módosításai A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben az Európai Unió Bizottsága által is elfogadott agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramokat hazai jogszabályba kellett átültetni, hogy a többi NVT intézkedéshez hasonlóan az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok támogathatósága is megkezdődhessen. 2004. október 15-én hatályba lépett a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X.12.) FVM rendelet, melynek támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseit 2004. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet elsődlegesen az NVT-ben szereplő agrár-környezetgazdálkodási támogatás alapvető szabályait, valamint a célprogramok előírásait tartalmazza, másodsorban számos szakmai és eljárásrendi szabályokat rögzít. (Pl.: növényvédőszer hatóanyagok listája, a támogatási és kifizetési kérelmek elbírálására vonatkozó végrehajtási szabályok). A 150/2004. (X.12.) FVM rendeleten kívül az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal kapcsolatosan elengedhetetlen követelmény a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak ismerete is, melyet a gazdaság teljes területén be kell tartani. A HGGy előírásai szintén az NVT dokumentum alapján kerültek a hazai jogszabályba - az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I.13.) FVM rendelet -, kiegészítve néhány végrehajtási és eljárási kérdéssel. pl.: szankcionálási rendszer, Gazdálkodási Napló formanyomtatvány) Lsd: 3. sz. melléklet. Az elmúlt évek gyakorlata alatt számos az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben meghatározott előírással, azok végrehajtásával kapcsolatos szakmai és eljárásrendi kérdés merült fel. Azon kérdések, melyek szabályozását a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltak alapján kerültek a hazai jogszabályanyagokba, módosításuk csak a tervdokumentum módosítását követően lehetséges. Számos ugyanakkor az olyan szakmai és eljárásrendi kérdések szabályozása is, amely csak a hazai jogszabályokon keresztül történt, így a felmerülő problémás kérdések és pontosítások a hazai, vonatkozó jogszabályok módosításával valósult meg. A módosításokban foglaltak betartása és figyelembevétele kötelező. A gyakorlatban a jogalkalmazás során legtöbb probléma a hatályba lépő jogszabály módosítások nyomon követésével, bevezetésének időpontjával (hatályba lépésével) és az új előírások betartásával kapcsolatban tapasztalható. A 150/2004 (X.12.) FVM rendelet, valamint a 4/2004 (I.13.) FVM rendelet módosításokkal aktualizált változatai a 2. és 3. mellékletekben találhatók. Az alábbi táblázatok e két rendelet módosításait foglalják össze. 12
150/2004 (X. 12.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma 11/2005. (II. 28.) FVM rendelet 34/2005. (IV. 15.) FVM rendelet 71/2005. (VIII. 11.) FVM rendelet 107/2005. (XI. 24.) FVM rendelet 20/2006. (II.7.) FVM rendelet 40/2006 (V. 24.) FVM rendelet 6/2007 (I. 24.) FVM rendelet Módosítás tartalma A támogatási kérelem beadási ideje 2006-ban március1-31-ről május 1-31-re módosult. Fogalmak értelmezése (gazdaság, ugar, ). Engedélyezett növényvédőszer hatóanyagok listájának módosítása. (összes célprogramnál). Túligénylés esetén alkalmazandó eljárási szabályok. Parcellák száma, mérete és elhelyezkedése változhat. Talajvizsgálat és a talajmintavétel szabályait tartalmazza. A támogatásra jogosult 2 egymást követő gazdálkodási éven belül legalább egyszer köteles a minisztérium által szervezett képzésen részt venni. A képzés elmulasztása esetén alkalmazandó szankció mértéke is rögzítésre került. A 2004. január 1. és 2005 december 31. között végezhetők el a 2004-es gazdálkodási évre vonatkozó talajvizsgálatok. A célprogramba bevitt teljes földterület mérete a támogatási időszak alatt csak egy alkalommal, maximum 3%-kal csökkenhet, de nem haladhatja meg a 2 hektárt. Továbbá megállapításra került, hogy mik nem minősülnek jogosulatlanul igénybevett támogatásnak. Kifizetési kérelmek beadása: 2006. február 1-28-ig. A talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadásának kezdő időpontja 2004. január 01., utolsó időpontja 2005. december 31. (talajminta leadásáról szóló igazolás dátuma). Növényvédőszer hatóanyagok listájának módosítása. (integrált zöldség, integrált szőlő és gyümölcs ültetvény célprogramoknál) Célprogram váltásra vonatkozó kérelmek beadási időpontjának meghatározása Növényvédőszer hatóanyagok listája teljes felülvizsgálatra került és módosult. Célprogramba bevitt terület/állatállomány csökkentésével kapcsolatos tennivalók meghatározása Célprogramok közti váltás lehetősége,határidők, eljárás meghatározása Célprogram váltási kérelmek részletes pontozási szempontrendszerének bevezetése Növényvédőszer hatóanyagok listája teljes felülvizsgálatra került és módosult. Állatalapú célprogramog kötelezettségátadásának pontosabb szabályozása, a kérelmek beadási határidejének meghatározása (gazdálkodási év első naptári évének utolsó napja) Kifizetési kérelmek benyújtási határidejének módosítása (minden év április 1. május 15. között; 2005/2006. gazd. évben február 1. február 28. között) 13
51/2008 (IV. 24.) FVM rendelet P4 szankció bevezetése (az elkövetett szabálytalanság esetén az érintett parcella az adott célprogram támogatási időszakának lejártáig a programból kizárásra kerül); az ökológiai gazdálkodási célprogramok szankciórendszerének módosítása. Növényvédőszer hatóanyagok listája teljes felülvizsgálatra került és módosult. Nitrátérzékeny terület fogalmának módosítása, termelő tó és nem termelő tó fogalmak bevezetése. A támogatásra jogosult a kötelezettságválallási időszak alatt legalább két alkalommal, képzési időszakonként egy-egy alkalommal köteles a minisztérium által szervezett képzésen részt venni. A képzés elmulasztása esetén alkalmazandó szankció mértéke módosításra került. Támogatásba bevitt földterület csökkentésére vonatkozó kérelem beadásának határideje módosult. Hasznosítási kód módosításának határideje, valamint a késedelmes kérelem benyújtás szankciója meghatározásra került. Kifizetési kérelmet jóváhagyó határozat meghozatalának határidejének meghatározása. Ugyanazon területre vonatkozó egységes területalapú támogatás, AKG, KAT, NATURA 2000 támogatások igénybevételének feltételei. Az AKG-ben támogatott, de a 2005/2006. gazdálkodási évben a 110/2005 (XI. 24.) FVM rendelet alapján kivágott szőlőültetvények esetén a támogatottakkal szembeni alkalmazandó eljárások meghatározása. Integrált ültetvény, ökológiai ültetvény és ökológiai szántóföldi gazdálkodás célprogram támogatási összegeinek emelkedése; a 2007/2008. gazdálkodási évtől kezdődően történő alkalmazása. Extenzív halastavak fenntartása célprogram egyes jogosultsági feltételeinek módosítása, pontosítása. 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletet érintő jogszabály módosítások Módosító rendelet száma Módosítás tartalma 156/2004. (X. 27.) FVM Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak tartalmi rendelet változtatása a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglaltak alapján, kibővítése, állategység számításának módosítása, szankcionálási szempontrendszer ismertetése. 16/2005. (III. 08.) FVM rendelet Gazdálkodási Napló hivatalos nyomtatvány. (2004-2005, illetve 2005-2006. gazdálkodási évre vonatkozóan) 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelet Gazdálkodási Napló beküldési határidejének módosítása. (Általában minden év augusztus 31-től december 31-ig, kivéve a 2004-es gazdálkodási évet, amikor 2006. január 31. a határidő.) 67/2006 (IX. 15.) FVM Gazdálkodási Napló módosítása 14
rendelet 157/2007 (XII. 22.) FVM rendelet 50/2008 (IV. 24.) FVM rendelet Gazdálkodási Napló kezelésére, adatainak feldolgozására vonatkozó felhatalmazáshely közlése. Gazdálkodási Napló beküldési határidejének módosítása. (2007/2008. gazdálkodási évtől kezdve minden év augusztus 31.-től október 31-ig.) Eljárásrend a Gazdálkodási Napló be nem küldése esetére (hiánypótlás, szankció) Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot hatályon kívül helyezése 15
Nitrát rendelet módosítása A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet több pontjában is érinti az AKG intézkedés talajvédelemmel és tápanyag gazdálkodással kapcsolatos területeit. E rendelet az Európai Közösségeknek a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv hazai jogrendszerbe történő illesztését szolgálja. A 27/2006. (II. 7.) Kormány rendelet tovább pontosítja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelemről szóló eljárásrendjét, valamint meghatározza az új nitrátérzékeny területek listáját a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 2. melléklete hatályát veszti. A rendelet hatálya azokra a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, illetve azokra a tevékenységekre terjed ki, akik/amelyek a felszíni és felszín alatti vizekre hatással vannak. A nitrát érzékeny területen gazdálkodóknak egy országos cselekvési program mentén, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő előírások szerint kell gazdálkodniuk. Tevékenységükkel kapcsolatban külön adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségük van. A korlátozások, előírások megszegése 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírság kiszabását vonja maga után, míg az adatszolgáltatás mulasztása 10 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjedő bírságot jelenthet. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet módosítja a trágyatárolók kialakítására vonatkozó határidőket, illetve rögzíti, hogy legeltetéses állattartás esetében csak az istállózott időszak arányában kell meghatározni a trágyatároló méretét. Fontos megemlíteni, hogy 2007. évben a pontosításra került a nitrátérzékeny területek lehatárolása. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet megjelenését követően már nem település szinten, hanem fizikai blokk szinten határozták meg a nitrátérzékeny területeket. 16
2. Modul - A Gazdálkodási Napló kitöltésével kapcsolatos gyakorlati információk A gazdálkodónak gondoskodnia kell a gazdálkodási napló folyamatos vezetéséről, figyelemmel az egyes gazdálkodási évek elkülöníthetőségére. E tekintetben a 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 2. (m) pontját kell iránymutatónak tekinteni, mely szerint gazdálkodási év: szeptember 1-jén kezdődő és a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Emellett tekintettel kell lenni az évenkénti adatszolgáltatás rendjére, időpontjára a többszörösen módosított 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet 2. (6) bekezdése alapján a 2007/2008. gazdálkodási évtől kezdődően minden év augusztus 31. és október 31. között kell eljuttatni a gazdálkodási napló másolati példányát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: MgSzH Központ) címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.)..E rendelet szerint a gazdálkodási napló másolati példányára vonatkozóan: a gazdálkodási napló valamennyi oldalát ellátja aláírásával a gazdálkodó, vagy a gazdálkodó az összefűzött gazdálkodási napló címoldalát Az eredeti gazdálkodási naplóval megegyező másolati példány nyilatkozattal és aláírásával látja el. A gazdálkodási naplót a hozzá kapcsolódó dokumentumok (pl. számlák, bizonylatok) másolatai nélkül kell megküldeni, ugyanakkor a kötelező nyilvántartásokra vonatkozó előírások szerint a kapcsolódó dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni. A 157/2007 (XII. 22.) FVM rendelettel történt módosítás alapján, amennyiben a gazdálkodó az adott gazdálkodási évre vonatkozó beküldési határidő végéig nem küldi meg a gazdálkodási napló másolatát az MgSzH Központ részére, az MVH egyszeri alkalommal hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlásra a gazdálkodónak 15 napos határidő áll rendelkezésére. A 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdve, ha a gazdálkodó az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének a hiánypótlási felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a) az első alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 25%-ára, b) a második alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 50%-ára, c) a harmadik alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 100%-ára nem jogosult. Ha a gazdálkodó már felvette az 5. évre jutó támogatási összeget, úgy köteles azt visszafizetni. Az alábbi kitöltési útmutató a gazdálkodási napló egyes oldalainak kitöltésére vonatkozóan ad iránymutatást, ezért vannak benne olyan oldalak is, amelyek kitöltetlenül maradtak (GN4 és GN5), mivel azokat egy másik (a GN4 és GN5 esetén például a GN 3) oldal alapján kell kitölteni. Gazdálkodási napló kitöltési útmutató Általános információk az adatlapok kitöltésére vonatkozóan Valamennyi adatlap igény szerint másolható, illetve nyomtatható. Azokat a rovatokat, amelyekbe nem kerültek adatok, átlós vonallal húzza át. A kitöltésre nem kerülő adatlapo(ka)t 17
mert pl. a gazdaságban nem található szántó, halastó stb. egy példányban, keresztben történő áthúzással (1. ábra) hagyja meg a helyén a gazdálkodási naplóban. Amennyiben a műveleti lapokon valamelyik munkafolyamat több napot vesz igénybe, azt elegendő egy soron feltüntetni, az ideje oszlopba pedig a hónap/nap hónap/nap időintervallumot kell beírni. Amennyiben egy menetben több anyagot juttat ki, azokat több soron is feltüntetheti úgy, hogy csak a kijuttatott anyag megnevezése és a mennyiség rovatokat tölti ki a további sorokban (feltéve, hogy ugyanazzal az eszközzel történt a kijuttatás és ugyanarra a területre). Az időpontnál a sorokat kapcsos zárójellel kösse össze Részletes információk az adatlapok kitöltésére vonatkozóan A gazdálkodási naplóból csak azok az oldalak kerültek ábra formában is megjelenítésre a kitöltési útmutatóban, amelyekkel kapcsolatban értelmezési problémák merülhetnek fel. GN01 Gazdálkodási napló címlap A Gazdálkodási év rovatot a szeptember 1. augusztus 31. közötti időszaknak megfelelően, csak az évszámok beírásával kell kitölteni (pl.: 2006/07). A Kapcsolattartó adatai részt csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben a Támogatott adatai attól eltérnek. A Megjegyzés rovatban a meghatározottaktól eltérően nem több csak egy, azaz a talajvizsgálati jegyzőkönyv másolati példányát kell dokumentumként csatolni a beküldendő gazdálkodási naplóhoz. Amennyiben a csatolandó dokumentumok számában változás történik, arról a gazdálkodókat közleményben tájékoztatja a minisztérium. A Nyilatkozat rész alatti dátumot és aláírást a gazdálkodó a gazdálkodási év végének lezárásakor töltse ki, illetve hitelesítse. GN02 Összesítő adatlap A Földhasználati összesítő rész értelemszerűen kerüljön kitöltésre. Az Állatállomány összesítő részre vonatkozó adatokat a GN14, azaz az állatállományváltozási nyilvántartás(ok) tartalmára alapozva kell kitölteni. A korcsoportok megnevezése, valamint az állategység értéke (2. ábra) a HGGY rendelet 3. számú mellékletében található Állategység számítási táblázat alapján kerüljön kitöltésre. GN03 Parcellaösszesítő adatok Az előző évi (2. oszlop) egységes parcellasorszám alatt az(oka)t a parcellasorszámo(oka)t kell érteni, amely(ek)ből a tárgyévi (1. oszlop) egységes parcellasorszám került kialakításra (pl. tavalyi évben az 5. és 6. egységes parcellasorszámmal ellátott parcellák összevonásra kerültek, ezért a tárgyévben 5. egységes parcellasorszámon kerülnek nyilvántartásra). A 4. oszlopban levő parcellasorszám alatt a parcellához tartozó támogatási kérelmen feltüntetett sorszámot kell megadni. Az 5. oszlopban a helyrajzi szám rovatban előfordulhat, hogy valamely parcellához több helyrajzi 1245/12; 1245/13, 1245/17 és 1248/2 szám is tartozik. Ebben az esetben a megfelelő rovatba * jelet és a megjegyzés időpontját (hónap és nap) pl. *09.01. kell tenni és a GN16 Megjegyzések adatlapon kell megjegyzés oszlop megfelelő sorában felsorolni a helyrajzi számokat megadva a GN adatlap számát, lapszámát stb. (lásd GN16 alatti ábrát). Az 6. oszlopban a hektárt két tizedes jegy pontossággal kell megadni. 18
A 7. oszlopban a hasznosítási irányt a GN02-es adatlap Földhasznosítási összesítő részben felsorolt hasznosítási irány megnevezések melletti sorszámokkal kell jelölni (pl. gyep esetében2). A 8. oszlopban a támogatási programok megnevezése rovatban az alábbi rövidítések valamelyikét kérjük feltüntetni: - egyszerűsített területalapú támogatás = SAPS; - agrár-környezetgazdálkodási támogatás = AKG; - kedvezőtlen adottságú terület támogatás = KAT. A 4. oszlop rovataiban a parcella sorszámokat az ebben a rovatban feltüntetett sorrendnek megfelelően, egymástól pontosvesszővel elválasztva kell megadni (Pl. 4. oszlopban 2; 4; 4, a 8. oszlop megfelelő sorában pedig SAPS; AKG; KAT). A 9. oszlopban az adott területre vonatkozó - valamely jogszabályban meghatározott területi érzékenységet kell feltüntetni az alábbi rövidítések alkalmazásával: - nitrátérzékeny terület = NÉT; - sérülékeny vízbázisú területek = SVT; - NATURA 2000 = N2000. A 10. oszlopban a talajvizsgálat típusokat a következő rövidítésekkel kell jelölni: - szűkített = SZ; - bővített = B; - teljes = T. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultság (11.) oszlopba a következő változatok lehetségesek az alábbiakban felsorolt rövidítések valamelyikének alkalmazásával: - tulajdonos és egyben használó = T; - használó (bérleti szerződés) = H; - egyéb (pl.: használó a kezelési jog alapján) = E. Ha például időközben változás következik be az adott parcella tulajdonviszonyában, pl. bérelt terület megvételre kerül, annak jelölése úgy történik, hogy az adott rovatba, ebben az esetben a H betű mellé (3. ábra) kerül a * jel dátummal *11.15, mivel az adásvételi szerződés időpontja november 15-e. A GN16 adatlapon pedig megadva a megfelelő helyet bekerül az írásos megjegyzés (lásd 7. ábra). GN04 Parcella alapadatok szántó A Tápanyag-gazdálkodási terv részt a rovatoknak megfelelően kérjük kitölteni. A 4. oszlopban nemcsak a műtrágyaféleségek, hanem a szerves trágyák, illetve a hígtrágya is felsorolásra kerülhetnek a megfelelő mértékegység jelöléssel. A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők részt az adott parcella elhelyezkedésének sajátosságai alapján kell kitölteni (pl. belvíz esetén drénezést hajtott végre 2005-ben). GN05 Parcella alapadatok ültetvény Lásd a GN04 adatlap alatti megjegyzéseket a Tápanyag-gazdálkodási terv, valamint A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők részt illetően. GN06 Parcellaművelési adatok A parcella hasznosítási iránya melletti üres részbe kell beírni az adott parcellának megfelelő hasznosítási irányt (szántó, gyep stb.). Az adatlapot a fejlécben lévő megnevezéseknek megfelelően kell kitölteni úgy, hogy az öntözéssel, a trágya és a növényvédő szerek kijuttatásával kapcsolatos adatok itt ne kerüljenek megjelenítésre, mivel azok rögzítésére külön adatlapok (GN08, GN09 és GN10) állnak rendelkezésre a gazdálkodási naplóban. 19
Amennyiben valamelyik munkafolyamat több napot vesz igénybe, azt a műveleti lapokon elegendő egy soron feltüntetni, az ideje oszlop rovataiba pedig az (hónap/nap tól-ig) időintervallumot kell beírni. Abban az esetben, ha az adott parcellán több növényfajta található és valamelyik fajta esetében a bejegyzettől eltérő munkafolyamat kerül megvalósításra (pl. korai érésű almafajta betakarítása), akkor a művelet megnevezése oszlop megfelelő rovatába a művelet megnevezése után kell feltüntetni a parcella alapadatok adatlap alapján az érintett fajta sorszámát is. Pl.: A GN05 adatlapon a 4. sorban Vista Bella korai szüretelésű almafajta található (4. ábra), aminek a betakarítása történt. GN07 Adatlap növényvédelmi megfigyeléshez Ezt az adatlapok csak azokra a parcellákra kötelező vezetni illetve vezettetni, amennyiben a gazdálkodónak nincs megfelelő szakismerete az adott kultúra károsító köréről, amelyek az integrált vagy ökológiai gazdálkodási programokban vesznek részt. Az adatlapot csak az adott parcellá(ko)n termesztett kultúrán védekezésre okot adó mértékben megjelenő károsítás jeleinek észlelésekor kell vezetni (5. ábra). GN08 Nyilvántartás növényvédő szeres kezelésekről (permetezési napló) Az adatlap tartalma (6. ábra) megegyezik a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet 2. számú mellékletében közzétett adatlap tartalmával. Azoknak a gazdálkodóknak, akik a gazdálkodási naplóban ezt az adatlapot is vezetik, nem szükséges az említett jogszabály által előírt mellékletet is vezetni. GN09 Öntözési nyilvántartás (öntözési napló) Az adatlapot a táblázat fejlécében található paraméterek megadásával értelemszerűen kell kitölteni. Amennyiben az öntözővízzel együtt valamilyen szer (pl.: műtrágya, növényvédő szer) is kijuttatásra kerül, abban az esetben a 8-10. oszlopok rovatait is ki kell tölteni. GN10 Tartásmód összesítő Az adatlap tartalmát tekintve a GN12 adatlappal együtt részadatokat tartalmaz a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védeleméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap tartalmával összhangban. GN11 Trágyázási napló A permetezési napló mintájára került kialakításra ez az adatlap. A tápanyag-utánpótlással kapcsolatos valamennyi tevékenységnek a rögzítésére ez az adatlap szolgál. GN12 Szervestrágya-mérleg A GN10 adatlappal együtt ez az adatlap is részadatokat tartalmaz a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védeleméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének a mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatásához szükséges adatlap -hoz. A GN10 és a GN12 adatlap kitöltése megegyezik a Korm. rendelet adatlapjának megfelelő részeire vonatkozó kitöltési útmutatóban foglaltakkal. GN13 Legeltetési nyilvántartás A legeltetési nyilvántartást, azaz a legeltetési naplót a táblázat fejlécének megfelelő paraméterek alapján kell kitölteni. Ha a gazdálkodó a legeltetési időszak alatt egynél több parcellán legelteti állatait egyidejűleg, akkor valamennyi legeltetett parcella egységesített sorszámát kell feltüntetni a 4. számú oszlop rovataiban, a percellák összes területeivel együtt. 20
GN14 Állatállomány-változási nyilvántartás A GN14 adatlapból annyit kell kitöltenie a gazdálkodónak amennyi fajú, fajtájú és korcsoportú állattal rendelkezik. A korcsoportok megnevezése az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő HGGY rendelet 3. számú mellékletében található Állategység számítási táblázat -tal azonos tartalommal kell kitölteni. GN15 Halastavi nyilvántartás (tótörzskönyv) Az alkalmazott technológia rovatban röviden ismertetni kell a halgazdaságban alkalmazott technológiát halastavanként. Az adatlap többi részét (kihelyezés, lehalászás stb.) a gazdálkodási év alatti időtartamra vonatkoztatva, összesítve kell kitölteni. GN16 Megjegyzések Az adatlapot naplósorosan kell kitölteni a gazdálkodási naplóban bekövetkező megjegyzések időrendjében. A megjegyzés időpontja mellett fel kell tüntetni az adott GN adatlap számát, lapszámát, a megjegyzéshez kapcsolódó rovat oszlop- és sorszámát. Pl. Az 12345-H-05 blokkban található, 12451/11 hrsz., 23,12 ha területű gyep 2. egységes parcella sorszámmal ellátott bérlemény 2006. november 15-én adásvételi szerződés alapján saját tulajdonba került (7. ábra). GN17 Szaktanácsadási adatlap Amennyiben a gazdálkodó a mezőgazdasági tevékenysége során valamely szakterülettel kapcsolatban nem rendelkezik megfelelő szakismerettel (pl. növényvédelmi tevékenység), lehetősége van szaktanácsadó alkalmazására. A szaktanácsadó személye egy gazdálkodási éven belül is változhat. A változás okát (pl. elégtelennek találta a szaktanácsadó munkavégzését, ezért egy másik szakemberhez fordult) a megjegyzés rovatban kell rögzíteni. Az új szaktanácsadó alkalmazásakor a következő, vagy többszöri váltás esetében további adatlapot kell kitölteni. A gazdálkodási napló elérhetősége A hatályos gazdálkodási napló hivatalos formanyomtatványát a HGGY rendelet 5. számú melléklete tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról a www.fvm.hu helyről letölthető, illetve kinyomtatható. 21
22
23
3. Modul - Talaj tápanyag-gazdálkodás A talaj tápanyag-gazdálkodását három tényező határozza meg: A tápanyagtőke, ami a növények számára fontos tápanyagok vagy egy tápelem mennyiségének összessége, ez talajonként más és más. A tápanyagtőke gyarapodhat biológiai felhalmozódás, ráhordás vagy trágyázás, csökkenhet mállás, kilúgozás, erózió, valamint a termelt növényekkel elszállított tápanyagok által. A felvehető tápanyagtartalom, ami a tápanyagtőkének a növény által hasznosítható része. A talaj tápanyag-szolgáltató képessége, amely meghatározza, hogy a felvehető tápanyagtartalom milyen hosszú ideig biztosított a terméshozam csökkenése nélküli növénytermesztéshez. A szakszerű tápanyag-visszapótlás környezeti hatását tekintve kedvező lehet, mivel: A trágyázás következtében növekszik a zöld növényi produkció. Ez a természeti feltételek jobb kihasználását jelenti, amely a környezet energia- és anyagforrásaival való ésszerű gazdálkodást segíti. A nagyobb zöldtömeg által létrehozott nagyobb asszimilációs felület a légkör széndioxid-tartalmát csökkenti, és oxigéntartalmát növeli. Az iparosítás, közlekedés és urbanizáció hatására növekszik a levegő szennyezettsége, jelentős szerepet kap a levegő tisztán tartásában a növényzet. A vízhasznosulás-vizsgálatok azt az összefüggést tárták fel, hogy minél kedvezőbb a növény tápanyagellátása, annál kevesebb vizet használ el egységnyi szárazanyag előállításához. A túlzott, esetleg szakszerűtlen (a talaj szerkezetét, tápanyagkészletét, a termesztett kultúra tápanyagigényét figyelembe nem vevő) trágyázás (műtrágyázás) környezeti hatása, különösen hosszú távon kedvezőtlen lehet az alábbiak miatt: A környezetre, itt elsősorban a talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén károsan hat, a kutak és az ivóvíz nitrát tartalmát növelve; A vízerózióval a felszíni vizekbe kerülő talaj foszfor és nitrogén tartalma fokozott eutrofizációt eredményez; A nagy adagú műtrágyázás a kalcium kilúgozásának fokozásával a talaj elsavanyodásához vezethet hosszabb távon, egyúttal megrövidíti a meszezett talajoknál a talajjavítás tartamhatását; A műtrágyázás hatására a növények beltartalmában, minőségében kedvezőtlen hatások is jelentkezhetnek; A nagy adagú, vagy egyoldalú műtrágya-használat kedvezőtlenül hat a talaj mikroelem-tartalmára és annak felvehetőségére is A trágyázott területeken a gyomnövények is jobban fejlődnek, emiatt intenzívebbé és gyakoribbá válik a mechanikus növényápolás, ill. a kémiai növényvédelem. 24
Talajmintavétel A pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta maximum 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, úgy a parcellát 5 hektáros - lehetőleg homogén - mintavételi területekre kell bontani, illetve az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők. A mintavételi területek (parcellák) kijelölését 1:10 000 léptékű térkép alapján ajánlatos elvégezni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét. Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből és egységes módszerrel szabad venni: szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, állókultúráknál, maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, 20-40 cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm mélységből kell venni. A mintázandó területről részmintákat átló mentén vagy zig-zag vonalban ajánlatos venni, úgy, hogy legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talaj-részmintát. A részmintákat alaposan összekeverjük, és ebből az összekevert mintából 1-1,5 kg tömegű átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre. A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni: szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban, a forgókban, szalmakazlak helyén, műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén, állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Vehető még minta: az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével. A talajvizsgálatokon alapuló trágyázási szaktanácsadásnál a legnagyobb hiba lehetősége a helytelen mintavételben van. 25
A talajvizsgálat A hazai trágyázási szaktanácsadási elvek a talajvizsgálati eredmények ismeretére épülnek. A talajvizsgálatokat szántó- és ültetvényterületeken 5 évente, gyep esetében 10 évente kell megismételni ahhoz, hogy a talajok tulajdonságában, tápanyagtartalmában beállt változásokat megismerjük, ill. figyelemmel kísérjük. A talajvizsgálat során meghatározzák a könnyen oldódó, növények által felvehető tápanyagtartalmat, valamint a tápanyagforgalmat, és a tápanyagok hasznosulását befolyásoló egyéb talajparamétereket. A mezőgazdasági termelés támogatásának jogi szabályozása során került bevezetésre, hogy a különböző támogatások igénybe vételének részletes szabályai között meghatározzák az elvégzendő talajvizsgálati paraméterek körét is. A rendeletek a vizsgálandó paraméterek körét bővítve három különböző szintű talajvizsgálatot írnak elő. Ezek a következők: Szűkített talajvizsgálat esetén az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: ph, humusz tartalom, KA (Arany-féle kötöttség), vízoldható összes só, CaCO 3, NO 2 +NO 3, P 2 O 5, K 2 O. A bővített talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: ph, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO 3, NO 2 +NO 3, P 2 O 5, K 2 O, Na, Mg, SO 4, Mn, Zn, Cu. A teljeskörű talajvizsgálat a következő vizsgálatokat tartalmazza: ph, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO 3, NO 2 +NO 3, P 2 O 5, K 2 O, Na, Mg, SO 4, Mn, Zn, Cu és a toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As, A toxikus elemvizsgálat csak a felszíni talajrétegből szedett mintákból szükséges. A trágyázási szaktanácsadás A tápanyag-gazdálkodás, és ezen belül a trágyázás tervezése bonyolult, sok összetevőből álló feladat. Magyarországon több szaktanácsadási program, rendszer alakult ki és használatos. A hazánkban leginkább elterjedt trágyázási szaktanácsadási rendszereknél a 2. ábrán szemléltetett alap-összefüggéseket veszik figyelembe. 2. ábra A trágyázási szaktanácsadás alap-összefüggései 26