Az elemi károk kárnemenkénti megoszlása fagykár 16% egyéb elemi kár 3% vízkár 18% aszálykár 42% jégkár 21%
Növénybiztosítások kárhányadainak évenkénti alakulása a kárnemek szerint 2004-2008. időszakában 400 350 300 250 Kárhányad % 200 150 100 50 0 T űz +J ég V ihar T éli f agy T av as z i f agy Á rv í z Belv íz Á llat i k árt ev ők E gy éb k oc k áz at Ö s s z es en 2008 2006 2004
Kárenyhítési lehetőségek a hazai mezőgazdaságban /elemi károk/ Közgazdasági jellegű lehetőségek Állami katasztrófaalap Biztosítási díjfizetési támogatás Díjjóváírás Önrész vállalás Bónusz-malus rendszer bevezetése mezőgazdasági biztosításokban Nonprofit gazdaszervezetek a biztosításban Ökológiai jellegű lehetőségek Ökológiai szempontból alkalmazkodó tájhasználat Művelési ág helyes megválasztása Speciális élőhelyek biztosítása (árterek, fokgazdálkodás stb.) Technológiai jellegű lehetőségek BMP módszerek alkalmazása vízmegőrző művelés minimum tillage táji adottságoknak megfelelő faj-és fajtaválasztás
Állami szerepvállalás a mezőgazdasági elemi károk enyhítésében Az EU-csatlakozás előtt 1. Mezőgazdasági biztosítás 30 %-os díjtámogatása 1997-2003. közötti években (összes támogatás: 23,6 Mrd Ft) 2. Jégeső-elhárítás támogatása 1991-től napjainkig (támogatás: 30-50 millió Ft/év) 3. Ad-hoc intézkedések: - árvíz-, belvíz-, jégeső-, vihar- és aszálykárok enyhítése 1999-2000. évben (összes támogatás: 8,3 Mrd Ft) - fagy- és aszálykárok enyhítése 2003. évben (9,8 Mrd Ft támogatás és 50 Mrd Ft kedvezményes hitel)
Állami szerepvállalás a mezőgazdasági elemi károk enyhítésében Az EU-csatlakozás után Változás: Csak EU-konform támogatási rendszerek alkalmazhatók Új intézkedés: A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer bevezetése ( 2007. és 2008. évi kifizetés összesen: 7.089 millió Ft) Megmaradt: A Jégeső-elhárítás támogatása (50 millió Ft/év)
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer Bevezetés: 2007. évben (jogszabályi alap: a 2006. évi LXXXVIII. törvény és a 88/2006. (XII. 28) FVM rendelet) Célterület: fagy-, belvíz- és aszálykárok Alapelvek: önkéntesség, anyagi hozzájárulás (1000 Ft ill. 3000 Ft/ha,év), állami szerepvállalás Kárenyhítés: 30 %-nál nagyobb üzemi szintű hozamérték-csökkenés esetén. 2007. évi működés jellemzői: - Kismértékű termelői részvétel: a termelők kb. 5 %-a, a terület kb. 10 %-ával lépett be. - A kárenyhítéssel érintett károk összege:17,561 Mrd Ft - A kifizetett kárenyhítések összege: 6,012 Mrd Ft. (ebből termelői hozzájárulás: 0,531 Mrd Ft, állami hozzájárulás: 5,481 Mrd Ft) - A kárenyhítés mértéke a kárhoz képest: 34 %
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer módosítása A módosítás lényege: A résztvevői kör kibővítése A vállalkozások egy része számára (gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók) kötelező lett a belépés (őstermelőknél maradt az önkéntes részvétel) Célterület: fagy-, belvíz-, aszály mellett kibővült a jégesőkárokkal A termelői hozzájárulás mértéke csökkent (szántó 1000-ről 800 Ft-ra, ültetvénynél 3000-ről 2000 Ft-ra hektáronként) Jogszabályi háttér: a 2008. évi CI. törvény és a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet
A módosítás hatása a nemzeti agrárkárenyhítési rendszerre Megnevezés Résztvevők száma (gazdaság) 2008. év 2009. év Index 2008=100 11.159 27.159 2,43 A kárenyhítési rendszerbe bevont összes terület (ha) ebből: 429.241 2.538.971 5,91 szántó (ha) 379.609 2.460.470 6,49 szőlő (ha) 11.876 22.425 1,89 gyümölcs (ha) 37.756 56.076 1,48 Termelői hozzájárulás-fizetési kötelezettség (Mrd Ft) 0,528 2,120 4,01
Jövő: Kárenyhítés vagy üzleti biztosítás? Kárenyhítés: (hiánypótló, átmeneti megoldás) Hosszabb távú cél: egységes, valamennyi kárfajtára (aszályra is) kiterjedő, állam által támogatott mezőgazdasági biztosítási rendszer bevezetése A fejlesztés feltételei: - Az európai uniós szabályok (vonatkozó irányelvek, rendeletek) betartása; - Az állam, a biztosítók és a termelők együttműködése a rendszer kidolgozásában; - A szükséges pénzügyi források biztosítása (EUforrások bevonásával) - Non-profit biztosítási koordináló/lebonyolító szervezet létrehozása (a biztosítók, gazdálkodók és az állam részvételével)