Hunyadi Mátyás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Solymár PEDAGÓGIAI PROGRAM (Érvényes: legkésőbb 2027. augusztus 31-ig)
A program épít: a zene-és művészeti iskola hagyományaira, a nagyközség ifjúságának művészeti nevelésére, a kialakult kulturális tevékenységre, különös tekintettel a művészeti csoportok tevékenységére, a tantestület tagjaira. B E V E Z E T É S Ennek a pedagógiai programnak az a célja, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok megvalósításának módját határozza meg. Ennek megfelelően tartalmazza: a művészet iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján az iskola egyes tanszakain, azon belül évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tantárgyak rendszerét, azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, Az iskolai beszámoltatás, vizsgáztatás formáit, a szorgalom értékelésének, minősítésének formáit. az alkalmazott hangszeres iskolák, tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elveit, a tehetséggondozás formáit és a tanulói kudarcélmény csökkentésére hozott intézkedések tervét. Figyelembe veszi: Pest Megye Önkormányzatának Közoktatás-fejlesztési Tervét, a helyi Önkormányzat Képviselő-testületének elvárásait, az iskola Alapító Okiratát, a tanulók és a szülők jogos igényeit, a társadalmi elvárásokat. 2
A szaktárgyakra lebontott részletes követelményeket az érvényben lévő, 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott tantervek, ill. az iskola helyi tanterve tartalmazza. A művészetoktatás helye a magyar oktatási intézmények rendszerében A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár 100 éve fontos helyet foglal el. Az évek alatt különböző változásokon ment át, de mindvégig megvolt és fejlődött. A mai iskolarendszer, melynek már része a művészetoktatás is az ötvenes években nyerte el mai formáját. Az 1993-as Közoktatási Törvény, a magyar közoktatás részeként ismeri el az alapfokú művészetoktatási intézményt. Maga az új megnevezés művészetoktatás már jelzi a fejlődés új irányát, hiszen a zeneiskolák egyre nagyobb számban fordultak a más művészeti ágak felé is, így pl.: a képző- és iparművészet, és elsősorban a táncművészet felé. Az intézménytípus finanszírozása is sok változást megélt. Azzal, hogy a Közoktatási Törvény állami feladatként ismerte el, normatív támogatást is rendelt hozzá. A művészetek semmihez nem fogható embernevelő szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülőknek, a gyerekeknek. Az ilyen iskolák nem csak azokat a gyerekeket alakítják, akik az órákat látogatják, hanem a teljes környezetükre hatással vannak. Felemelkedni, sikereket elérni csak kiművelt emberfőkkel lehet. Az iskola szellemisége, saját iskolánk alapvető pedagógiai célkitűzései Az előbbiekben vázolt nemes és jövőt meghatározó céloknak és feladatoknak jelen kell lenniük minden magyar művészetoktatási intézményben, de különösen fontosak a mi iskolánk számára. Az érték nem mindig a megfelelő tartalommal bír, ezért tantestületünk tagjai az igazi lámpás szerepét töltik be. Mindannyian hiszünk, és képviselünk olyan alapvető pedagógiai elveket, mint: a művészetek embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása, a tanuló személyiségének kibontakoztatása, a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése, példaadással való nevelés. Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres és művészeti tudás elsajátítása mellett, a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesszük. Nyissuk ki szemüket a szépre, teremtsünk olyan közeget, ahol a művészet szeretete természetes, értékes tulajdonság. Munkánk középpontjában két dolog áll: a gyermek személyiségének a fejlesztése a művészeteken keresztül, értékközvetítés. 3
Ennek a két célnak az eléréséért tevékenykedünk. A célok megvalósítására sok lehetőség adódik, mely függ a tantestület, a tanulók összetételétől, és bizonyos mértékig függ az anyagi lehetőségektől is. A célok azonban világosak, melyek mentén tevékenykedni kívánunk. Az intézményegység önmeghatározása Tagozatunk a művészeti oktatás eszközeivel nevel a kulturális értékek befogadására, egy-egy művészeti tevékenység művelésére. Intézményünkben kompetencia alapú oktatás folyik. Alapvető célunk a személyiség sokoldalú fejlesztése, melyek során elsődleges a tudás iránti vágy felkeltése, a humán értékrend kialakítása. Feladatunk a művészetek szeretetére, értésére, művelésére való nevelés. Legtehetségesebb növendékeinket a művészeti, illetve más kulturális pályára irányítjuk. Tagozatunkon az oktatás szeretetteljes, gyermekközpontú. Növendékeink örömmel, szorongás nélkül érkeznek az órákra, ahol tanáraink segítik a bennük szunnyadó képességek maximális kiteljesedését. Rendezvényeinken igyekszünk minél több növendékünket a sikeres szereplés örömével megajándékozni, melynek elengedhetetlen feltétele a munkás hétköznapok nyugodt alkotói légköre. A solymári művészetoktatás rövid története Solymáron 1967-ben indult az állami zeneoktatás, mint az Érdi Budai Járási Körzeti Állami Zeneiskola kihelyezett tagozata. Helyet az Apáczai Csere János Művelődési Ház biztosított. Négy tanszakkal működött: előképző, zongora, hegedű, rézfúvós hangszer és a kötelező szolfézs. A tanári állomány négy fő volt. Az 1990-es években a korábban járási központú iskolák tagozatai önállósultak, így 1991-ben a Solymári Polgármesteri Hivatal átvette a zeneoktatás gazda szerepét, és mint alapfokú oktatási intézményt, az Általános Iskolához csatolta. Az akkor (1991) működő tanszakok: előképző, zongora, hegedű, gordonka, harmonika, gitár, fa-és rézfúvósok, valamint szolfézs. 2001-re a tanszakok bővülése már nem volt olyan látványos, furulya és ütő, valamint kamarazene szakokkal bővültünk. Jellemző változás a növendéklétszámban mutatkozik. Az iskola karakterére jellemző a kamaracsoportok és zenekarok alakulása és működése. Felismerve a komplex művészeti oktatásban rejlő lehetőségeket 2002-ben a fenntartó néptánc (német nemzetiségi tánc), társastánc, drámajáték valamint iparművészeti szakokkal bővítette ki az intézményt. Valamennyi tanszakon szép eredményeket értek el az ott tanuló növendékek, de mind közül a nemzetiségi tánc a legkiemelkedőbb. 2006-ban ünnepelte Solymár az állami zeneoktatás 40. évfordulóját. Később a fenntartó engedélyezte további tanszakok működtetését: harsona, tuba, majd brácsa szakok a klasszikus zene keretében, és népi furulya, majd citera és ütőgardon a népzene keretében. 4
Szerepünk a nagyközség életében Tagintézményünk a nagyközség ünnepségeinek és kulturális programjainak állandó résztvevője. Szerepe azonban ezen messze túlmutató. Az ezeréves európai kultúra megőrzése és továbbadása a fiatal nemzedéknek most fontosabb feladat, mint valaha is volt. Soha nem fertőzte meg a fiatalok lelkét, ízlését annyi kulturális szemét, mint amit a mai médiumok árasztanak rájuk. Tagintézményünk feladata megvédeni a község gyermekeit a sekélyes, színvonaltalan, igénytelen szórakoztató-ipari termékek hatásától. Megtanítjuk őket arra, hogyan ismerjék fel az igazi kulturális értékeket, hogyan leljék örömüket bennük. Tanuljanak meg különbséget tenni a hamis és az igazi művészet között. Ismerjék meg, szeressék és adják tovább gyermekeiknek azt a kulturális örökséget, amit mi is megőriztünk és átadtuk növendékeinknek itt az iskolánkban. Helyzetelemzés Az intézmény működési struktúrája, személyi és tárgyi feltételek A pedagógiai munka elvégzésére 14 pedagógus-álláshely áll rendelkezésre. Iskolánkban magas szintű szakmai munka folyik. Az évenkénti munkaerőmozgás eddig nem zavarta a szakmai munkát. A tanszakok munkáját nagy tapasztalattal rendelkező kollégák irányítják. A tanulók létszáma A tanulók engedélyezett létszáma: 450 fő. (Az iskola személyi ellátottsága a jelenlegi növendéklétszámhoz megfelelő.) A szülők szerepe A szülők szerepe a művészeti oktatásban elsősorban az, hogy gondoskodjon arról, hogy gyermeke pontosan, felkészülten érkezzen meg az órákra. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, kérje számon tőle szorgalmát és a Házirendnek megfelelő formában, rendszeresen érdeklődjön a szaktanárnál gyermeke előmenetele felől. Legyen nyitott az iskolai rendezvények iránt, aktívan vegyen részt az iskola életében. A megfelelő fórumon fejtse ki véleményét, javaslatait, melyekkel munkánkat segíti. Tárgyi feltételek A Hunyadi Mátyás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az iskola épületeiben és az Apáczai Csere János Művelődési Házban működik. Az iskolában a teremellátottság megfelelő, de a termek mérete, hangszigeteltsége nem mindenben felel meg a szakmai követelményeknek. A termek berendezése az általános iskolai oktatás céljainak kiválóan megfelel. Az eszközellátottság mennyisége megfelelő, de minőségi kiegészítésre szükség lenne. A hangszerek karbantartása folyamatos, de a maximális igénybevétel folytán általános állapotuk romlik. Új, jó minőségű eszközök beszerzése komoly anyagi megterhelést jelent. 5
Az alapfokú művészetoktatás célrendszere és funkciói Zeneművészet - Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességének fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra az európai műveltség, a nemzeti népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait, ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, eladói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei írás és olvasás készségeinek megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. A növendék zenei ízlésének formálása. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendék rendszeres, céltudatos, igényes, hatékony munkára nevelése. 6
Tantárgyi struktúra, óraszámok Az óraterv az Alapfokú Művészetoktatás Követelményei és Tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet alapján készült. Oktatott tanszakok Főtárgy Szolfézs (előképző), Hegedű, Brácsa, Gordonka, Furulya, Fuvola, Klarinét, Szaxofon, Trombita, Kürt, Harsona, Tuba, Zongora, Harmonika, Gitár, Ütő, Népi furulya, Citera, Ütőgardon, Kamarazene, Korrepetíció: a főtárgyhoz kapcsolódó, kötelező kiegészítő foglalkozás Kötelező vagy kötelezően választható tárgyak Szolfézs Zenekar Választható tárgyak Kamarazene Zenekar Második hangszer A zenei tagozat óraterve Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Főtárgy (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező vagy kötelezően választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Választható 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 Összesen 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 A tanítási órák időtartalma Főtárgy Előképző (szolfézs) Előképző (hangszer) A tagozat B tagozat heti 2 45 perc heti 2 30 perc heti 2 30 perc heti 2 45 perc 7
Kötelező és választható tárgyak Elmélet: Második hangszer: Kamarazene: Zenekar: heti 2 45 perc heti 1 (engedéllyel 2 x) 30 perc heti 1 45 perc heti 2 (engedéllyel 3 x) 45 perc Csoportlétszámok Átlaglétszám Maximális létszám Előképző: 8 15 fő Szolfézs: 8 15 fő Zenekar: 15 főtől Kamarazene: 2 8 fő 15 fő Értékelési mód A tanulók munkáját félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban kell minősíteni. Az évközi értékelésre vonatkozó javaslatok az egyes tantárgyak anyagában találhatók. Táncművészet tanszak - Társastánc Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszti tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. 8
Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze: Neveljen: a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét. egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, a táncművészetet értő közönséget, táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel: szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncképzésnek nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. A képzés struktúrája, tanszakai A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Csoportlétszámok: Átlaglétszám Maximális létszám 10 fő 20 fő Óraterv Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Tantárgy 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Társastánc 4 3 3 3 2 3 2 2 3 3 Gyermektánc 2 2 Klasszikus 1 1 1 1 1 balett Történelmi t.t. 1 1 1 1 Viselkedéskult. 1 Tánctörténet 1 1 Szab.vál.tant. 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 Összesen: 2 2 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 9
A tanszak tantárgyai: Kötelező tantárgyak: (óratervi óraszám 45 perc) Társastánc Gyermektánc Klasszikus balett Történelmi társastánc Viselkedéskultúra Tánctörténet Szabadon választható tantárgy: A tanszak bármely tantárgya Megjegyzés: a részletes óratervek és tantárgyak az adott tanszaknál találhatók. A táncművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanulók más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhatnak, illetve azok központilag meghatározott kötelező tanítási óráin is részt vehetnek. Szakmai alkalmassági vizsgálat: Az iskola mindenki számára nyitott, a felvételi vizsga célja a szintfelmérés és a csoportbeosztás elkészítése. A csoportok összeállításakor nem az életkor, hanem a tanulók tánctechnikai és fizikai fejlettsége a meghatározó. Az iskolatípus nem vállalkozhat korrekciós, terápiás feladatok ellátására. Tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet és a Közoktatásról szóló 1993. LXXIX. Törvény tartalmazza. A művészeti iskolába speciális képességvizsgálat alapján iratkozhatnak be a tanulók. A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a gyereknek joga, hogy alapfokú művészetoktatásban részesüljön (Ktv. 10. (3) bekezdés). Megszűnik a tanulói jogviszony ha: a szülő vagy a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad, a tanuló az alapfok elvégzése után nem tesz művészeti alapvizsgát, a tanuló a továbbképző elvégzése után nem tesz záróvizsgát (75 (1) 9.), a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette (térítési díj, tandíj), felvételt nyert művészeti szakközépiskolába, főiskolára, más művészeti iskola átvette, jogerős fegyelmi határozattal, a növendék tíz tanítási óránál többet mulasztott igazolatlanul, feltéve ha az iskola a szülőt minimálisan két alkalommal figyelmeztette ennek következményeire. 10
Beiratkozás: Iskolánk tanulója lehet: aki a felvételi követelményeknek megfelelt, aki beiratkozott (a felvett új és régi növendékeknek minden tanévben újra be kell iratkozniuk) vállalja a meghatározott térítési díj vagy tandíj befizetését. A növendékek meghallgatása júniusban, valamint szeptember elején történik. Az új jelentkezőket bizottság hallgatja meg, mely javaslatot ad az igazgatónak a kérelem elbírálásához. A felvételi eredményét az iskolában kifüggesztjük. A beiratkozás időpontját legalább 30 nappal előbb közölni kell. A teljesítmények ellenőrzése, értékelése, a beszámoltatás formái a) Követelménye: az adott évfolyamban a tantervi program követelményeinek megfelelően. b) Célja: visszajelzés a növendék, a szülő részére. c) Módja: a tanuló teljesítményét a pedagógus tanév közben szóban és írásban értékeli. Az év során érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal minősíti. A féléves eredményeket a tanuló ellenőrző-könyvébe írja be a szaktanár, a tanév végén viszont bizonyítványt kapnak a tanulók. d) Adható érdemjegyek: jeles /5/ jó /4/ közepes /3/ elégséges/2/ elégtelen/1/ e) Korrepetícióból a tanulók érdemjegyet nem kapnak. f) Szorgalom osztályozása: példás /5/ jó /4/ változó /3/ hanyag /2/ A szorgalom osztályzatokat a tanulmányi átlag kiszámításakor nem vesszük figyelembe. Az ismeretek számonkérésének formái: beszámoló, nyilvános és zártkörű vizsga, előadás, koncert, vizsgaelőadás, vizsgakoncert, művészeti alapvizsga (a négy-hat alapévfolyam végén) művészeti záróvizsga (a négy továbbképző évfolyam végén). A vizsgák rendje: Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az igazgató határozza meg. 11
A beszámoltatás, vizsgáztatás formái A művészeti tagozat növendékei évközi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról az iskola vizsgaszabályzata alapján. Félévi vizsgák: A félévi vizsgákat tanszaki koncert, előadás keretében tartjuk, december és január hónapban. Minden tanszak, minden tanulója fellép a bemutatón, amelyen a pedagógusok, szülők és társaik vannak jelen. Év végi vizsgák: Május végén, június elején folynak a vizsgakoncertek, vizsgaelőadások. Főtárgyból minden tanuló a táncművészeti ágon tanulók kivételével a vizsgakövetelményeknek megfelelően egyénileg számol be. Táncművészeti ágon és szolfézsból csoportos beszámolót tartunk. A vizsgáztatást a vizsgabizottság végzi. A bizottság tagja lehet az igazgató vagy igazgatóhelyettes, tanszakvezető és az iskola bármely zenetanára. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEIT KÜLÖN MELLÉKLET TARTALMAZZA Magasabb évfolyamba lépés feltételei, formái A művészeti tagozat felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte és arról bizonyítványt kapott. Az a tanuló, aki osztályának tanulmányi anyagát betegség, vagy egyéb ok miatt nem tudta elvégezni, a tantestület döntése alapján egy alkalommal osztályát folytathatja. Az a tanuló, aki tanulmányait elégtelen eredménnyel zárja, a Szervezeti-és Működési Szabályzatban meghatározott pótvizsga sikeres letétele után léphet felsőbb osztályba. Az a növendék, akinél az igazolatlan mulasztás a kötelező órák egyharmadát meghaladja, magasabb osztályba nem léphet. Engedély alapján a megkezdett osztályt egy alkalommal folytathatja. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló szeptember első két hetében javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg. A javítóvizsga idejéről és vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felel meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. 12
Összevont beszámoló Rendkívüli haladás esetén a szaktanár javaslata és a munkaközösség-vezető véleménye alapján az tagintézmény-vezető engedélyezheti, kettő vagy több osztályból. A beszámoló anyaga 2/3 részben a magasabb osztály anyagából álljon. Gyermekvédelem, tehetséggondozás Gyermekvédelem A gyermeket, mint fejlődő személyiséget védelem illeti meg. Az őt érintő döntésekben a gyermek mindenkori érdekeit figyelembe kell venni. A gyermek alapvető érdeke, hogy számára biztosítva legyen a speciális művészeti képzés lehetősége. A gyermek és ifjúságvédelem a tantestület minden tagjának kötelessége. Tehetséggondozás Az iskolatípus alapvetően a tehetséggondozás feladatára jött létre, mely minden növendékből a benne rejlő művészi értékeket próbálja felszínre hozni. Az alapfokú művészeti iskolák eleve tehetséggondozó intézmények. Már a növendékfelvétel is egyéni, szülői ambíció alapján felvételi vizsgával, illetve meghallgatással történik. Szemléletünkben a kiválasztáskor nemcsak a kiemelkedő tehetségek számítanak. A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvető, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, objektíven nehezen vagy alig mérhető. Mindenképpen értékjelző, amelynek kutatása, gondozása a mi iskolatípusunk alapfeladata. Hisszük, hogy a művészetek nagy hatással vannak a személyiségre, alakítóan hatnak a lélekre. Éppen ezért a nevelésben igen nagy szükség van rájuk. A tehetség készség formájában nyilatkozik meg a tanulás előtti korban. Ezt a készséget kell felismernünk, felmérnünk, megvizsgálva közben a gyermek egész személyiségét, értelmi, kombinációs és asszociatív képességet, kreativitását, érzelmi reakcióit, fantáziáját, temperamentumát, kitartását, memóriáját, akaraterejét, aktivitását. Igazán csak a tanulás folyamán nyilvánul meg a gyermek tehetsége, tanulási tempójának függvényében. De még ezeknek a tudatában is tisztában kell azzal lennünk, hogy a gyermek, az ember individuum, nem ismerhetjük eléggé, azt pedig még kevésbé, hogy kivé, mivé fejlődhet. A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat. (Neuhaus) Tehetségkutatásunk többlépcsős, szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, nincs lezárva, tehát a gyerek művészeti iskolába való felvételével. Igen fontos, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tűnő gyerekek, mert így hamar szakember vezetheti őket tovább. Csak így válhat természetessé, hogy a művészetek tanulása egyenrangú fontosságúvá váljék a közismereti iskolával. 13
Feladatok a kiválasztásnál: állandó jó kapcsolat az iskolai tanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket, hangverseny bemutatók iskolai tanórákon, hangversenyek, bemutatók, kiállítások kicsik számára, előképző csoportokkal való foglalkozás (kiderül pl.: alkalmasság, érettség stb.), a további években is lehessen átirányítani más tanszakra (az egyben már gondozás is), a tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli zenei tehetségeket (B-tagozat: magasabb óraszám, stb.) A tehetséggondozás feltételei, területei, feladatai, gondjai: legfontosabb a tanár tudása, személyisége, mely a legfőbb motivációs erő, kapcsolattartás a főtárgyi és elmélettanárok között, tanárképzés, tanári továbbképzés, eszközök minősége, mennyisége, karbantartása, szaktanácsadói testület, tanulmányi versenyek, hangszeres, zeneelméleti versenyek, találkozók, fesztiválok, előadások, hangversenyek, fórumok, kurzusok, továbbképzések. A tanári munka értékelése igen fontos része a tehetséggondozásnak. Nélkülük nem működhetne ez a munka! A tanárok továbbképzése is a tehetséggondozás fontos alapkérdése. A tehetségek csak olyan feltételek mellett bontakozhatnak ki, ahol a társadalmat áthatja a kulturális értékek, a művészetek szeretete. Valamennyi tagozaton minden lehetőséget megadunk a tanulmányi versenyeken való részvételre, helyi bemutatókon, kulturális eseményeken való szereplésre. Táborokban, mesterkurzusokon, külföldi szereplések alkalmával ismerkedhetnek a szakma rejtelmeivel. B tagozatos oktatás keretében foglalkozunk a kiemelt tehetséges, pályára készülő növendékekkel. A művészeti tagozat segíti a pályára készülő növendékek továbbtanulását. Biztosítja a megfelelő szakszerű képzésüket. Fokozott figyelemmel kíséri fejlődésüket. Biztosítja a felvételi előtt szükséges meghallgatásokon, szakmai konzultációkon való részvételt, szaktanárral együtt. Versenyek, fesztiválok, találkozók pedagógiai funkciója A rendezvényekre való felkészülés nagy lendületet ad a növendékeknek. A legkiválóbbaknál / országos döntőbe jutottaknál, helyezetteknél / jóval szélesebb rétegre terjed ki. Mozgósítja az érintett tanszak növendékeit is. A rendezvények különösképpen az országos szint módot adnak a legtehetségesebbek kiugratására, megismerésükre, pályájuk féltő gondossággal való figyelemmel kísérésére. Szereplési rutin, koncentráció, állóképesség megszerzésére teremtenek nagyszerű lehetőséget. A legtehetségesebb növendékek kiválasztásán, kiemelésen túl lehetőség nyílik a művészi pályán való eredményes előrehaladásuk segítségére. 14
A rendezvény haszna, hogy a tanulókat fokozott felfokozott teljesítményre serkenti, megerősíti azt a tudatot, hogy eredmény csak komoly munkával érhető el, hogy a tanulást nehezítő tényezők / kevés szabadidő, az eszközök minősége, a felkészülés körülményei stb. / leküzdése nemes cél, hogy a felkészülés során befektetett többletmunka mindenképpen nyereség. A szakmailag és lelkileg jól felkészített növendékeknek az szerez igazán nagy örömet, ha közönség előtt önmaga legjobb szintjén produkál, ha tudását egy-egy verseny vagy fesztivál nyilvános keretei között megmutathatja. A fesztiválok, találkozók a szakma legalapvetőbb tudnivalóinak elsajátítását segítik: a zenében a tiszta intonáció, a zenében és a táncban a ritmikai fegyelem, az együttjátszás követelményei, a megformálás, a helyes arányok megvalósítása, nem utolsósorban a muzsikálás örömének, élményének szerezni és adni tudása. Az országos rendezvények az érintett terület pedagógusainak módot adnak egy-egy terület vagy műfaj pedagógiai eredményeinek felmérésére, a rendezvények között megtett út értékelésére, a helyzetelemzés alapján a feladatok kitűzésére. A felkészítő és érdeklődő tanárok részére tehát továbbképzéssel felérő szakmai értékelés, a látottak és hallottak alapján az egész tanszak számára országos továbbképzési lehetőség. Már az országos fórumot megelőző válogatók során az adott intézmény, megye tennivalóit meghatározza, felhívja a figyelmet az iskola, a terület eredményeire, gondjaira. Minőségbiztosítás a művészetoktatásban A művészeti oktatásban a minőségbiztosítás rendszere most van kialakulóban. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési módszerei kidolgozás alatt állnak. Addig is igyekszünk azokat a módszereket megtalálni, melyek a legvalósághűbben tükrözik az oktatásban folyó munkát. Célunk, hogy a minőségbiztosítás rendszere a művészetoktatásban még hatékonyabbá tegye a tehetséggondozás területén végzett munkánkat. Az általános munkarend A szorgalmi idő kezdő és befejező napját az igazgató határozza meg. A szorgalmi idő két félévből áll. Az órarend szerint megtartott foglalkozásokon felül tanítási napnak, illetve órának kell tekinteni a munkaterv által előírt meghallgatásokat, közös órákat, növendékhangversenyeket, tanév végi beszámolót, bemutatókat, fesztiválokat, kiállításokat, múzeumok, operák, koncert előadások látogatását, ha azokon a tanuló részvétele kötelező. Az iskola a szorgalmi időben hétfőtől péntekig tart nyitva. A tanítási időnk általában 12 órától 21 óráig tart. Külső kapcsolataink Az alapfokú művészetoktatás működésének és működési feltételeinek legfontosabb támasza a nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete. Biztos támogatásukra számíthatunk az éves költségvetés, pályázatok, stb. elbírálásakor. Iskolánk dinamikus fejlődése mutatja munkájuk eredményét. Gyakran kérik társadalmi vagy egyéb ünnepségeken tehetséges növendékeink, együtteseink és művésztanáraink közreműködését. 15
Szakmai szervezetekkel, intézményekkel való együttműködés: A szakmai programok, továbbképzések, pályára irányítás, versenyek, stb. olyan feladataink, melyek kapcsán megyei és országos szintű kapcsolataink alakultak ki: - Pedagógiai Intézetek (országos, megyei) - Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége - Művészeti Szakközépiskolák és Főiskolák - Zenetanárok Szövetsége - Fúvós Szövetség Szolgáltatásaink Az intézmény sokoldalúan kívánja a növendékek művészeti tanulmányait elősegíteni. Az évi 66 foglalkozás körébe tartoznak a meghallgatások, közös órák, tanszaki és egyéb hangversenyek szereplései. Tehetséggondozásra (versenyekre, fesztiválokra, beiskolázásra felkészítés) a követelmények magas szintű teljesítése érdekében tehetséggondozó foglalkozás tartható, arra órakeret biztosítható, amely komoly tényezője lehet a minőség fejlesztésének. Hangversenyek, nyári táborok a szabadidő hasznos eltöltését, a növendékek szakmai továbbfejlődését szolgálják. 16