ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLÖNYE

XI. évfolyam 10. szám ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLÖNYE HIVATALOS LAP 2010. SZEPTEMBER 24. TARTALOM SZEMÉLYI RÉSZ ZMJVK 187/2010. sz. hat. A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola magasabb vezetője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése ZMJVK 188/2010. sz. hat. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezetője közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése, pályázat kiírása a magasabb vezetői beosztás betöltésére ZMJVK 189/2010. sz. hat. A Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumát és Felügyelő Bizottságát érintő személyi változások

A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI ZMJVK 27/2010. (IX.24.) ÖR. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatának megállapításáról szóló 13/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelet módosításáról ZMJVK 28/2010. (IX.24.) ÖR. ZMJVK 29/2010. (IX.24.) ÖR. ZMJVK 30/2010. (IX.24.) ÖR. a lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 57/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelet módosításáról a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001. (X.26.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról a fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről szóló 19/1997. (V.22.) önkormányzati rendelet módosításáról A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI ZMJVK 177/2010. sz. hat. Jelentés a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról ZMJVK 178/2010. sz. hat. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Településszerkezeti Terve, valamint Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 13/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelet módosítása ZMJVK 179/2010. sz. hat. ZMJVK 180/2010. sz. hat. ZMJVK 181/2010. sz. hat. ZMJVK 182/2010. sz. hat. ZMJVK 183/2010. sz. hat. A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001. (X.26.) számú önkormányzati rendelet módosítása A fizető parkolók működéséről és igénybevételük rendjéről szóló 19/1997. (V.22.) önkormányzati rendelet módosítása Zalaegerszegi Teke Klub FM Vas támogatása Javaslat a Parkoló-Gazda Kft. saját tőkéjének rendezésére Javaslat a Zalaegerszegi Televízió Kft. saját tőkéjének rendezésére ZMJVK 184/2010. sz. hat. Pályázat benyújtása közalkalmazotti létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére 2

ZMJVK 185/2010. sz. hat. Betöltetlen iskolafogászati körzet ellátására pályázat kiírása ZMJVK 186/2010. sz. hat. ZMJVK 190/2010. sz. hat. ZMJVK 191/2010. sz. hat. ZMJVK 192/2010. sz. hat. ZMJVK 193/2010. sz. hat. ZMJVK 194/2010. sz. hat. ZMJVK 195/2010. sz. hat. ZMJVK 196/2010. sz. hat. ZMJVK 197/2010. sz. hat. Csatlakozás a BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer 2011. évi fordulójához A Zalaegerszegi Város-rehabilitációs Kft. és a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. végleges záró vagyonmérlegeinek jóváhagyása, valamint a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. végleges nyitó vagyonmérlegének elfogadása Közterületek elnevezése Alapítványok támogatása A 2010. évi lakáshasznosítási terv felülvizsgálata Javaslat a Humán Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás program bevezetésére Az Óvodai Gazdasági Ellátó Szervezet Alapító Okiratának módosítása, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása A Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Alapító Okiratának, Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása A Gondozási Központ Alapító Okiratának, Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása ZMJVK 198/2010. sz. hat. Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány alapító okiratának módosítása ZMJVK 199/2010. sz. hat. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város monográfiájának 2011-2014. évekre vonatkozó előkészítése ZMJVK 200/2010. sz. hat. ZMJVK 201/2010. sz. hat. A 2011/2012-es tanévben indítható osztályok számának meghatározása a 9. évfolyamon és az OKJ képzés szerint tervezett nappali tagozaton a középfokú intézményekben Együttműködési keretmegállapodás a Budapesti Gazdasági Főiskolával 3

ZMJVK 202/2010. sz. hat. Déli Ipari Park feltárásához szükséges területcsere ZMJVK 203/2010. sz. hat. A Kaszaházi fennsík területét érintő belterülethatár és a Gamper üzletház területét érintő szabályozás módosítás ZMJVK 204/2010. sz. hat. Zalaegerszeg 3554 hrsz-ú ingatlan (Mártírok u. 5. volt Kaffka Margit Kollégium) hasznosítása ZMJVK 205/2010. sz. hat. Zalaegerszegi 4544/5 és 26987/1 hrsz-ú ingatlanok (Városvég u.) részterületének cseréje ZMJVK 206/2010. sz. hat. A piactér-átépítés további irányainak meghatározása, döntés a támogatási szerződés módosításáról EGYÉB KÖZLEMÉNYEK A közgyűlés 2010. szeptember 16-i ülésén tárgyalt tájékoztatók Tájékoztató a 2010. szeptember 16-i közgyűlés zárt ülésén hozott határozatairól 4

SZEMÉLYI RÉSZ Tárgy: A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola magasabb vezetője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése ZMJVK 187/2010. sz. határozata 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Molnár Ernő közalkalmazotti jogviszonyát 2011. május 16-i hatállyal felmentéssel megszünteti. A 2010. szeptember 16-tól 2011. május 16-ig terjedő felmentési időn belül 2011. január 16-tól a munkavégzés alól Molnár Ernőt a közgyűlés mentesíti. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésével kapcsolatos okiratok elkészíttetéséről gondoskodjék. Határidő: 2010. szeptember 16. Felelős: Dr. Gyimesi Endre polgármester 2. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola magasabb vezetői beosztásának ellátására 2011. január 16-tól az intézmény magasabb vezetői beosztására kiírandó pályázat eredményes befejezéséig az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint Pethő Szilvia I. igazgatóhelyettest bízza meg, amennyiben a pályázati eljárás Molnár Ernő igazgató munkavégzés alóli mentesítésének kezdetéig nem fejeződik be. Határidő: a helyettesítési megbízás elkészítésére: 2011. január 16. Felelős: Dr. Gyimesi Endre polgármester 3. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Oktatási és Ifjúsági Bizottságot, hogy a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola magasabb vezetői beosztására a pályázat meghirdetéséről gondoskodjék. Határidő: 2010. szeptember 30. Felelős: Balaicz Zoltán, az Oktatási és Ifjúsági Bizottság elnöke Tárgy: Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezetője közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése, pályázat kiírása a magasabb vezetői beosztás betöltésére ZMJVK 188/2010. sz. határozata 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a zalaegerszegi Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezető beosztásának ellátására az alábbi tartalommal pályázatot ír ki: 5

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE PÁLYÁZATOT HIRDET AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI INTÉZMÉNY MAGASABB VEZETŐ BEOSZTÁSÁNAK BETÖLTÉSÉRE Foglakoztatás jellege: - részmunkaidős (heti 20 óra) közalkalmazotti jogviszony. Magasabb vezető megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. A közalkalmazotti kinevezésben 3 hónap próbaidő kerül kikötésre. A munkakörbe tartozó lényeges feladatok: - az intézmény gazdasági, pénzügyi és munkaügyi tevékenységének megszervezése, irányítása, ellenőrzése, - az intézmény céljainak megfelelő működés feltételeinek széleskörű biztosítása, - az egészségügyi alapellátáshoz tartozó szolgálatok munkájának koordinálása, szervezése és azok diagnosztikai és terápiás eszközparkja fejlesztésének irányítása, - az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtása. Pályázati feltételek: - felsőfokú iskolai végzettség - büntetlen előélet - legalább 5 év szakmai gyakorlat. Előnyt jelent: - az intézmény alaptevékenységének megfelelő felsőfokú iskolai végzettség A pályázathoz csatolni kell: - 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, - az iskolai végzettséget igazoló okirat közjegyző által hitelesített másolatát, - a pályázó szakmai önéletrajzát, - az intézmény vezetésére és fejlesztésére vonatkozó szakmai koncepciót, vezetői programot, - szakmai gyakorlat igazolását - nyilatkozatot arról, hogy a pályázat elbírálásában részt vevők a pályázat tartalmát megismerhetik - nyilatkozatot az előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról, - hozzájárulást a személyes adatok pályázattal összefüggő kezeléséről. A munkavégzés helye: Zalaegerszeg, Kis u. 8. Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázatok benyújtásának határideje: 2010. október 20. 6

A pályázatok elbírálásának határideje: 2010. november 18. A pályázatok elbírálásának rendje: - Az intézményvezető megbízásáról bizottsági és közgyűlési meghallgatások után a közgyűlés dönt. A beosztás ellátásának kezdő időpontja, és a munkába lépés napja 2010. december 1-je. Az intézményvezetői megbízás határozatlan időtartamra szól. A pályázatokat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteréhez (Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 17-19.) kell benyújtani: Írásban: 3 példányban (egy eredeti, kettő másolat) ÉS elektronikus úton a bartlandrea@ph.zalaegerszeg.hu címre megküldeni. A pályázati kiírással kapcsolatban további felvilágosítás dr. Bartl Andrea személyügyi szakreferenstől, a 92/502-121-es telefonon kérhető. A pályázat KSZK honlapon történő megjelentetésének napja: 2010. szeptember 20. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a pályázati kiírás Egészségügyi Közlönyben, a KSZK honlapján, a megyei napilapban, a városi hetilapban és honlapon történő megjelentetéséről gondoskodjék. Határidő: 2010. szeptember 30. Felelős: Dr. Gyimesi Endre polgármester 2. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri dr. Gergye Ferenc Zalaegerszeg, Klapka Gy. u. 30., dr. Hóbor Miklós Zalaegerszeg,Harangvirág u. 12., és dr. Belléncs László Zalaegerszeg, Szent. László u. 10. szám alatti lakosokat, hogy a 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet alapján az Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezetői beosztására kiírt pályázat véleményezésére létrehozandó szakmai bizottságban tagként vegyenek részt. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a szakmai bizottság tagjainak értesítésére, továbbá felhatalmazza az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának és az Orvosi Kamara területi szervének megkeresésére annak érdekében, hogy a bizottság munkájában közreműködőket jelöljék ki. Határidő: 2010. szeptember 30. Felelős: Dr. Gyimesi Endre polgármester 3. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezetői beosztásának ellátásával 2010. szeptember 18-tól az intézmény magasabb vezetői beosztására kiírt pályázat eredményes 7

befejezéséig Lajtainé dr. Lakatos Ibolyát bízza meg, vezetői pótlékát a 356/2008. (XII.31.) Korm. rendelet 3. számú melléklete 2. pontja alapján a pótlékalap 200 %-ban állapítja meg. Határidő: 2010. szeptember 17. Felelős: Dr. Gyimesi Endre polgármester Tárgy: A Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumát és Felügyelő Bizottságát érintő személyi változások ZMJVK 189/2010. sz. határozata Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumába tagnak: Rozmán Sándort (lakcím: Szombathely, Szűrcsapó út 28.), Felügyelő Bizottságába tagnak: Horváth Attilát (lakcím: Nagykapornak, Ország út 22.) 4 éves időtartamra megválasztja. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a határozatról értesítse Zala Megye Önkormányzatát. Határidő: 2010. szeptember 20. Felelős: Dr. Gyimesi Endre polgármester 8

A KÖZGYŰLÉS RENDELETEI Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatának megállapításáról szóló 13/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelet módosításáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében, 6. (3) bekezdésében, 7. (3) bekezdés c) pontjában, 13. (1) bekezdésében, 35. (1) bekezdésében és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésében, 4. (1) és (3) bekezdésében, 8. (1) bekezdésében, 9. -ában, 34. (2) bekezdésében, 35. (2)-(4) bekezdésében, 111. (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatának megállapításáról szóló 13/2008. (IV.25) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: ZÉSZ) 3. -a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki: (9) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb városszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott városrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi. (1) A ZÉSZ 4. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 2. (2) Beépítésre nem szánt területen az építési tevékenységnek nem feltétele a szabályozási terv szerinti közlekedési- és közmű-elhelyezési terület (út) leválasztása, ugyanakkor az építési tevékenység, építmény és épület megvalósítása csak a tervezett szabályozás figyelembevételével lehetséges. (2) A ZÉSZ 4. (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (11) Az OTÉK 35. -ában szereplő elő-, oldal- és hátsókert előírásai az övezetek és építési övezetek területére egyaránt vonatkoznak. Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhető el: - növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor, 9

- szennyvízszikkasztó (talaj- abszorciós csatornapótló) műtárgy, - árnyékszék, - kemence, húsfüstölő, - állatkifutó, - trágyatároló, komposztáló, továbbá siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló, valamint az oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhető el: lábon álló tető. (3) A ZÉSZ 4. (15) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (15) Falusias- és kertvárosias építési övezetek, valamint a kertes mezőgazdasági övezetek területén meglévő, az elő-, oldal- és hátsókert szabályainak megfelelően elhelyezett épületnek egyszeri 12 m2-es beépített alapterületi növelése megengedett az építési sáv területén kívül is az országos épület-elhelyezési szabályok betartása mellett. (4) A ZÉSZ 4. -a az alábbi (28)-(29) bekezdéssel egészül ki: (28) A kertvárosias lakóterület övezeteiben az építési telek hátsó telekhatárától, saroktelek esetén a tömb hátsókertjeinek vonalában húzódó oldalhatártól mért 10 m-en belül a hátsó-, valamint oldalkert irányába néző homlokzat magassága nem lehet nagyobb 4 m-nél. A 10 m- es távolságon belül szomszéd telekre néző, 1,80 m-nél kisebb parapet magassággal rendelkező tetőtéri ablak nem helyezhető el. (29) Az építmények megvalósítása során az építési telek területén, az építési helyen kívül a természetes terepfelület a rendeltetésszerű telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében megváltoztatható a következő korlátozással: szomszédos telkek közös telekhatárától 1 m-es sávban a természetes terepfelület nem módosítható a természetes terepfelület megváltoztatása legfeljebb 2 m-es terepszint-változást eredményezhet. 3. A ZÉSZ 5. -a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei (alap, munkagödör megtámasztó szerkezet, stb.) továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul. A ZÉSZ 7. (5) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4. a) Az övezet területén elhelyezhető építmények: - lakóépület, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület, - egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület, 10

- sportépítmény, - terepszint alatti személygépkocsi tároló, valamint felszín feletti személygépkocsi tároló meglévő tárolóépület telkének legfeljebb 30%-os bővítésével. (1) A ZÉSZ 11. (4) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 5. c) Az övezet területének egyedi előírásai: - Új épület építése esetén az épület engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti és növénytelepítési terv készítése szükséges. - A Varkaus tér és Napsugár utca közötti övezet területén a lakótelekkel határos építési telken megvalósuló zajterheléssel járó fejlesztés során zajvédő fal létesítése szükséges. (2) A ZÉSZ 11. (6) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: a) Az övezet területén elhelyezhető építmények: - igazgatási- és irodaépület, - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület, - egészségügyi épület - parkolóház. A ZÉSZ 12. (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: b) Az övezet területének normatív előírásai: Építési mód szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség % 40 Megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság m -10,5 Kialakítható legkisebb telek területe m 2 5000 Beépíthető legkisebb telek területe m 2 2500 Kialakítható legkisebb telekszélesség m 60 Beépíthető legkisebb telekszélesség m 60 Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke % 25 Terepszint alatti építmény és a beépítettség együttesen megengedett legnagyobb mértéke % 40 6. 7. A ZÉSZ 14. -a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Gip-4 jelű övezet, egyéb ipari terület a) Az övezet területén elhelyezhető építmények: - kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági építmények, - ipari-, energiaszolgáltatási- és településgazdálkodási építmények, 11

- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos-, a használó- és a személyzet számára szolgáló lakások az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen. b) Az övezet területének normatív előírásai: Építési mód szabadon álló Megengedett legnagyobb beépítettség % 50 Megengedett legkisebb és legnagyobb m -10,5* építménymagasság Kialakítható legkisebb telek területe m 2 2000 Beépíthető legkisebb telek területe m 2 2000 Kialakítható legkisebb telekszélesség m 30 Beépíthető legkisebb telekszélesség m 30 Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke % 25** Terepszint alatti építmény és a beépítettség % 70 együttesen megengedett legnagyobb mértéke *A technológiai- és tároló építmény magassága nem korlátozott. ** Legalább a kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75 %-át fásítani kell. Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető. Meglévő beépítéshez igazodó telekalakítás során az előírt legkisebb zöldfelület mértéke a kialakult állapot. c) Az övezet területének egyedi előírásai: - Az előkert mértékét az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez. 8. (1) A ZÉSZ 42. 3. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 3. Építési sáv az övezetnek az a területi sávja, amelyen belül az övezet beépítési módra vonatkozó előírásainak figyelembe vételével az építési hely kijelölhető ill. az épület elhelyezhető. Építési sávon kívül nem jelölhető ki az építési hely még akkor sem, ha azt az országos - elő- és hátsókert méretekre vonatkozó előírások lehetővé tennék. (2) A ZÉSZ 42. 5. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 5. Telken belüli kötelező fásítás: az építési telek szabályozási terven jelölt területrésze, melyen közműépítmények kivételével más építmény nem helyezhető el. A területsávon teljes felületet borítóan (legalább 200 fa/ha) sorfa minőségű, földlabdás hazai őshonos fafajok (pl. juhar, kőris, hárs, tölgy, stb.) felhasználásával kell erdősíteni. Meglévő faállomány esetén annak megtartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell, amennyiben az erdőnek minősül, úgy annak fenntartását a hatályos erdőtörvény rendelkezései szerint kell folytatni. 12

9. (1) Ez a rendelet 2010. november 16-án lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé. (2) Jelen rendelet a szabályozási tervvel együtt érvényes. (3) Ez a rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Dr. Kovács Gábor sk. jegyző Dr. Gyimesi Endre sk. polgármester 13

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 28/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelete a lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 57/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. (1) és (2) bekezdésében, 4. (3) bekezdésében, 12. (5) bekezdésében, 19. (1) és (2) bekezdésében, 20. (3) bekezdésében, 21. (6) bekezdésében, 23. (3) bekezdésében, 27. (2) bekezdésében, 31. (2) bekezdésében, 33. (3) bekezdésében, 34. (1), (3) és (6) bekezdésében, 35. (2) bekezdésében, 54. (1) és (3) bekezdésében, 68. (2) bekezdésében, 84. (1) és (2) bekezdésében, 85/F. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 57/2007. (XII. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 19. -a helyébe a következő rendelkezés lép: Bérlőkijelölési jog alapján történő lakásbérbeadás 19. (1) Önkormányzati bérlakásra bérlőkijelölési jog a közgyűlés döntése alapján biztosítható, amelyet megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást a polgármester köti meg. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a bérlőkijelölési jog biztosításának módját (térítésmentes vagy térítési díj ellenében), b) a bérlőkijelölési jog biztosításának időtartamát (határozott idő vagy valamely feltétel bekövetkezése), c) a bérlőkijelölési jog biztosításának célját, d) a bérlőkijelölési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárásrendet, e) a bérlőkijelölési joggal érintett lakás üzemeltetési és fenntartási költségeinek viselésével kapcsolatos rendelkezéseket. (3) Amennyiben a bérlőkijelölő szerv a lakás megüresedését követő 30 napon belül nem jelöl újabb bérlőt, abban az esetben a lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségeket a 31. naptól köteles megfizetni a bérbeadó szervezet részére. A fizetési kötelezettségről és annak mértékéről a bérbeadó szervezet írásban tájékoztatja a bérlőkijelölő szervet. (4) Az üzemeltetési és fenntartási költség havi összege a fizetési kötelezettség kezdetétől számított 6 hónapig az adott lakásra megállapított költségelvű lakbér 25%-a, 6 hónap és 12 hónap között a költségelvű lakbér 50%-a, 12 hónapot meghaladóan pedig a költségelvű lakbér 100%-a. A fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a lakásba az újabb bérlő kijelölése alapján új lakásbérleti szerződés megkötésére nem kerül sor. 14

(5) Amennyiben a bérlőkijelölő szerv az írásbeli tájékoztatást követően további egyszeri külön fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget az üres lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségfizetési kötelezettségének, abban az esetben a bérlőkijelölési jog az adott lakásra - a fizetési felszólításban foglalt teljesítési határidő leteltét követő napon minden külön intézkedés nélkül megszűnik. (6) A bérlőkijelölő szerv által kijelölt, a rendelet hatálybalépésekor érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlők bérleti jogviszonyára az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 2. Az R. 2/f. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép. 3. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Dr. Kovács Gábor sk. jegyző Dr. Gyimesi Endre sk. polgármester 15

1. melléklet a 28/2010. (IX.24. ) önkormányzati rendelethez 2/f. számú melléklet az 57/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelethez A LAKÁSKEZELŐ SZERVEZET KEZELÉSÉBEN LÉVŐ MŰVÉSZLAKÁSOK, KULTURÁLIS ÉS FELSŐOKTATÁSI CÉLÚ LAKÁSOK Sorszám Cím (Zalaegerszeg) a) Műteremlakások Szobaszám (db) Alapterület (m 2 ) 1. Báthory u. 56. fsz. 2 + 3 fél 107 2. Báthory u. 56. I. em. 3 83 3. Báthory u. 56/A fsz. 1. 3 103 4. Báthory u. 56/A. fsz. 2. 3 103 5. Kazinczy u. 20. 2+fél 97 Sorszám Cím (Zalaegerszeg) b) Műterem jellegű lakások Szobaszám (db) Alapterület (m 2 ) 1. Tüttőssy u. 12 1 34 2. Tüttőssy u. 16. 1 34 3. Tüttőssy u. 18. 1 34 Sorszám Cím (Zalaegerszeg) c) Kulturális célú lakás Szobaszám (db) Alapterület (m 2 ) 1. Köztársaság u. 81. fsz. 3. 2 52 Sorszám Cím (Zalaegerszeg) d) Felsőoktatási célú lakások Szobaszám (db) Alapterület (m 2 ) 1. Gasparich M. u. 26/a B. III/12. 1 32 2. Balatoni u. 3. VII/3. 2,5 60 3. Mikes K. u. 6/C. III/12. 1,5 55 16

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001. (X.26.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés b) pontjában és 36. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló többször módosított 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 10. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 10. Az országosan védett növény- és állatfajok gyakori előfordulási helyei, valamint a helyi természeti értékek előfordulási helyei alapján helyi védettség alá kerülnek az alábbi területek: 1. Csácsi arborétum 2. Deák téri park 3. platánsorok ( Platán sor, Landorhegyi út, Zrínyi út, Bíró M. út) 4. Dózsa-liget 5. Göcsej-Palatinus Étterem és Panzió kertje 6. szenterzsébethegyi gesztenyfa 7. olai temetőben lévő hársfa 8. olai vasútállomásnál lévő hársfák 9. botfai vadgesztenyesor 10. Azáleás-völgy 11. 20145 hrsz.-ú ingatlanon lévő hársfa 12. Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 3. sz. alatti hársfa 13. Parkerdő 14. Pálosfai-patak völgye 15. Bozsoki-domb 16. Bozsoki és Szabadság u. K-i oldalán lévő gömbkőris fasor 17. Andráshida utca 33/A. szám alatti, 7288/13 hrsz-ú ingatlan parkja 2. Az R. a következő 22/A-22/E. -sal egészül ki: 22/A. (1) A Parkerdő helyi természetvédelmi terület. 17

(2) A védetté nyilvánítás célja az erdő területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület növény- és állatvilágának védelme, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét a 13. melléklet tartalmazza. 22/B. (1) A Pálosfai-patak völgye helyi természetvédelmi terület. (2) A védetté nyilvánítás célja az erdő területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület növény- és állatvilágának védelme. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét a 14. melléklet tartalmazza. 22/C. (1) A Bozsoki-domb helyi természetvédelmi terület. (2) A védetté nyilvánítás célja a területén található változatos élőhelyen a jelenlegi természetközeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a terület növény- és állatvilágának védelme. (3) Az érintett ingatlanok jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a helyrajzi számait, a védett területen lévő természetes, illetve természetközeli növénytársulásokat és azokon, mint élőhelyeken élő állatvilágot, valamint a védelmükre vonatozó kezelés tervét a 15. melléklet tartalmazza. 22/D. (1) Védett természeti érték a Bozsoki és Szabadság u. K-i oldalán lévő gömbkőris fasor. (2) A védetté nyilvánítás célja a fasor esztétikai állapotának és a településrész egységes utcaképének megőrzése. (3) Az érintett ingatlan jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, helyrajzi számát, valamint a fasor védelmére vonatozó kezelés tervét a 16. melléklet tartalmazza. 18

22/E. (1) Az Andráshida utca 33/A. szám alatti, 7288/13 hrsz-ú ingatlan parkja védett természeti terület. (2) A védetté nyilvánítás célja a park esztétikai állapotának és az összefüggő zöldterületnek a megőrzése. (3) Az érintett ingatlan jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, helyrajzi számát, valamint a terület védelmére vonatozó kezelés tervét a 17. melléklet tartalmazza. 3. (1) Az R. a jelen rendelet 1. mellékletét képező 13. melléklettel egészül ki. (2) Az R. a jelen rendelet 2. mellékletét képező 14. melléklettel egészül ki. (3) Az R. a jelen rendelet 3. mellékletét képező 15. melléklettel egészül ki. (4) Az R. a jelen rendelet 4. mellékletét képező 16. melléklettel egészül ki. (5) Az R. a jelen rendelet 5. mellékletét képező 17. melléklettel egészül ki. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az R. címében a többször módosított és a sz. szövegrész. Dr. Kovács Gábor sk. jegyző Dr. Gyimesi Endre sk. polgármester 19

1. melléklet a 29/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelethez 13. melléklet a 32/2001. (X.26.) önkormányzati rendelthez 13. 1. A Parkerdő természetvédelmi terület természeti értékei 13.1.1. A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A belvárostól északkeletre húzódó erdőterületet helyi természetvédelmi oltalom alá kell helyezni az ott lévő botanikai értékek, valamint a város szabadidős programjában szereplő rekreációs funkciója miatt. Az erdőben telepített fás állományok találhatók, melyeket részben tájidegen fafajok alkotnak. Az erdőtagok között fennmaradt gyepekben az egykori Zala-rét túlélő réti vegetációja díszlik. A nagyszámban fellelhető védett fajok élőhelyének védelme érdekében a különböző élőhelyeken eltérő módokat kell preferálni. A Parkerdő területéből a közelmúltban jelentős részek épültek be; ezeken a multinacionális vállalatok által létesített bevásárlóközpontok épültek. Mivel a terület a város kedvelt kirándulóerdeje, így a fennmaradt területen a rekreációs funkció további fenntartása, erősítése szükséges. 13.1.2. Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások Vizek, vízpartok magas, legyökerezett, tőzeget nem képező, sűrű lágyszárú növényzete a Phragmites australis, a Typha latifolia és a T. angustifolia fajok valamelyikének vagy keverékének dominanciájával. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis területen és a szabályozott patakmederben B5 D34 Nem zsombékoló magassásrétek Legalább időszakosan vízzel borított, tápanyaggal jól ellátott termőhelyen kialakuló gyepes társulások, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek csak kivételesen jönnek létre. A növényzet alatt tőzegképződés rendszerint nem folyik. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis kiterjedésben, mozaikszerűen (381.tag, 51/3. részlet) Mocsárrétek A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Előfordulása: a Vérmalmi réten, ahol a faranciaperjés kaszálóval mozaikol (381.tag, 51/3. részlet) 20

E1 Franciaperjés rétek Domb- és hegyvidéki völgyek, teraszok, medencék, magas árterek, tápanyagokban gazdag talajok mezofil rétjei. Előfordulása: a Vérmalmi réten, ahol domináns (381.tag, 51/3. részlet), de a tisztáson is, ahol az OB-vel mozaikpomplexet alkot (381.tag, 53/2. részlet) OA OB RB RC S4 Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Jellegtelen, degradált vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. Ide tartoznak pl. a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszintű vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári ruderális és félruderális növényzet nedvesebb típusai és a belvizes szántók másodlagos mocsarai, nádasai is. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis kiterjedésben, mozaikszerűen (381.tag, 51/3. részlet) Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be. Előfordulása: a Vérmalmi réten, kis kiterjedésben, mozaikszerűen (381.tag, 51/3. részlet) Puhafás pionír és jellegtelen erdők Olyan puhafájú őshonos fajok uralta, erdei lágyszárúakban többnyire szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Mocsaras területek, lecsapolt lápok, korábbi erdős területeken kialakított gyepek, szántók felhagyása után, azok spontán erdősödésével alakulnak ki, de lehetnek rendszerint hasonló területekre telepített faállományok is. Előfordulása: a 381/3, és 4. tagban, nyír (Betula pendula) állományok Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők Olyan kemény fájú őshonos fajok uralta, többnyire elegyetlen, erdei lágyszárúakban szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Rendszerint szántókra, gyepekre telepített, vagy erdők helyén kialakított faállományok, kivételesen gyepeken, felhagyott szántókon spontán kialakult vagy bizonytalan származású erdők. Leggyakoribb fafajaik a cser- és kocsányos tölgy, a magas és magyar kőris. Előfordulása: a Parkerdő telepített kocsányostőlgyesei (KST) sorolhatók ide. (381/2 és 9. tag) Erdei- és feketefenyvesek Erdeifenyővel vagy feketefenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, száraz és laza talajokon álló, idősebb korban általában kiritkuló, ültetvényszerű állományok. A gyepszint a korábbi vegetáció maradványait őrizheti. A fenyők összesített elegyaránya 75% feletti. Előfordulása: a Parkerdőbe telepített erdeifenyvesek (EF) sorolhatók ide. (381/20. tag) 21

S5 Egyéb tájidegen fenyvesek Lucfenyővel, jegenyefenyővel, vörösfenyővel, duglászfenyővel vagy simafenyővel létesített többnyire elegyetlen, cserjeszint nélküli, üde termőhelyeken álló, ültetvényszerű állományok. Előfordulása: a Parkerdőbe telepített luc- és egyéb fenyvesek (LF, F) sorolhatók ide. (381/3, 7, 17, 18, 19, 21.. tag) 13.1.3. Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Téli zsurló (Equisetum hyemale) 300 5 000.- Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) 20 5 000.- Dárdás vesepáfrány (Polystychum lonchitis) 10 5 000.- Szártalan kankalin (Primula vulgaris) 50 2 000.- Kockás liliom (Fritillaria meleagris) 5000 10 000.- Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) 500 10 000.- Széleslevelű nőszőfű (Epipactis hellborine) 50 5 000.- Norden nőszőfű (Epipactis nordeniorum) 20 10 000.- 13.2. A Parkerdő természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradása megfelelő kezelési tervvel biztosítható, amelynek fő feladatai: erdők természetközeli, ökológiai szemléletű erdészeti kezelése, hosszabb távon a tájidegen fajok őshonos fajokra cserélésre természetes gyepek (tisztás, Vérmalmi rét) fenntartó kezelése: évi 2 x kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, fásítás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvessző, amerikai kőris) illegális szemétlerakók megszüntetése a lakosság rekreációs igényeinek kielégítése Kezelés A Parkerdő kezelésének vonatkozásában három jól elkülönülő élőhelytípus/területhasználat kezelését kell szabályozni. - Rekreáció helyszínei: játszótér, gyalogos sétautak. Itt a város lakosságának pihenő, sport- és egyéb mozgásigényét kell kielégíteni. A murvaterítésű gyalogutak az egész területet feltárják, részben gépjárművel is használhatók. A Balatoni úton a felüljáró keleti oldalán lévő körforgalomból északra induló belső út mellett található a játszótér. Ennek funkcióját továbbra is fenn kell tartani, itt a természetvédelmi kezelés, korlátozás nem szükséges, a gyep kezelése és a facsoportok, erdőfoltok alakítása az esztétikai követelmények szerint történjen. Kivétel ez alól a kárpáti sáfrány termőhelye a tisztástól délre induló sétaút két oldalán. - Gyepek: Vérmalmi-rét, tisztás. A Vérmalmi-rét az egykori Zala-menti ártér fennmaradt hírmondója, melyet a szomszédos Alsó-Zala-völgy Natura 2000 területen ismert természeti állapotok jellemeznek. Az egykori legelőn domináns a franciaperjés kaszáló (Pastinaco-Arrhenatherethum), de mocsárrét 22

(Agrostio-Deschampsietum caespitosae, Agrostio -Phalaroidetum) és nem zsombékoló magassásos (Caricetum ripariae, C. gracilis) is található. Kezelés: a hagyományos rétművelési mód, azaz évenként 2 ( 3) x-i kaszálás. Első kaszálás időpontja június eleje, a második augusztus. A 381.tag, 53/2. részleten lévő tisztás kezelése is hasonló, bár itt a sport- és egyéb szabadidős tevékenység funkcióból adódóan a június eleji kaszálást követően többszöri kaszálás is elfogadható. - Erdők: Az erdők kezelésével kapcsolatos alapelvek az erdők élőhelytípusainak megfelelően változnak. Az itt javasolt kezeléseket az Állami Erdészeti Szolgálat Zöldövezeti tervező Iroda által 2006-ban készített fejlesztési tervvel összhangban kell megvalósítani. Az Á-NÉR RB - puhafás pionír és jellegtelen erdők kategóriába a 381/3-4. tagokat soroltuk, melyek nagyobbrészt ligetes nyíresek és bokrosok. Itt a bokrosok, nyíresek alatt márciusban a kárpáti sáfrány és a kockásliliom nyílik, júniustól szeptemberig a nőszőfüvek virágoznak. E fajok védelmében a területen való kaszálást be kell szüntetni, ill. azt az őszi időszakban kell elvégezni. Az utóbbi években ugyanis a nyírek alatt a borostyánból kinőtt orchideákat több ízben is nyíláskor lekaszálták. Az S4, S5 kategóriákba tartozó fenyvesekben megtelepedett harasztok és nőszőfűk védelme érdekében a száradó állományokat, ill. tervezett fafajcserét fokozatosan kell végrehajtani, hogy mindig maradjon árnyékolt terület, ill. idős példány. Az RC jelű, keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdőkben jelenleg védendő érték csak elvétve található. Hosszú távon ezeket a homogén állományokat is vegyeskorú és fajösszetételű erdőkké kell átalakítani, a fejlesztési terv útmutatása alapján. Jelenlegi tulajdoni viszonyok: A védetté nyilvánított terület önkormányzati tulajdonban van. Kezelő: A terület Zalaegerszeg Város Önkormányzata kezelésében van. Tervezett tulajdoni viszonyok: Az élőhely hosszútávú fennmaradása szempontjából kívánatos lenne az Parkerdő egész területének városi (önkormányzati) tulajdonba kerülése és védetté nyilvánítása. 13.3 A Parkerdő természetvédelmi terület ingatlanainak helyrajzi számos jegyzéke Sorszá m Helyraj zi szám Művelési ág Terület (m2) 1. 2736/17 Erdő 9918 2. 2740/3 Erdő 183050 3. 2746/12 Erdő 222414 4. 2746/13 Erdő 109779 Tulajdonos/kezelő Zalaegerszeg Város Önkormányzata Zalaegerszeg Város Önkormányzata Zalaegerszeg Város Önkormányzata Zalaegerszeg Város Önkormányzata Megjegyzés + gyep/kaszáló + tisztás, gyep 23

2. melléklet a 29/2010. (IX.24.) önkormányzati rendelethez 14. melléklet a 32/2001. (X.26.) önkormányzati rendelethez 14.1. A Pálosfai-patak természetvédelmi terület természeti értékei 14.1.1. A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A terület a város déli határában folyó Pálosfai-patak jobb oldalán értékes vizes élőhelylánc található. A forrás által táplált lápi magaskórós, magassásostól a mocsárrétig, kaszólórétig több társulás is megtalálható. Az erdőket a füzesek, égeresek képviselik. A wetlandben védett növényfajok élnek, melyek továbbélése és az élőhelyek fennmaradása érdekében művelési korlátozásokat kell eszközölni. A terület az elhanyagoltság miatt helyenként gyomosodik, s bele is szántottak. 14.1.2. Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. B5 D34 D6 OB OD P2a Nem zsombékoló magassásrétek Legalább időszakosan vízzel borított, tápanyaggal jól ellátott termőhelyen kialakuló gyepes társulások, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek csak kivételesen jönnek létre. A növényzet alatt tőzegképződés rendszerint nem folyik. Mocsárrétek A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Ártéri és mocsári magaskórósok Hullámtéri, ártéri és mocsári élőhelyeken kialakuló, magasnövésű kétszikű fajok által dominált élőhely.. Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be. A jellegtelenség oka és a terület eredete igen sokféle lehet. Ide tarozik pl. az ártéri és mocsári ruderális és félruderális gyomnövényzet, a hullámtéri liánosok, szedresek, a hullámtéri, gátmenti másodlagos, jellegtelen magaskórósok. Lágyszárú özönfajok állományai Lágyszárú özönfajok (pl. Solidago, Aster, Helianthus fajok) által uralt területek. Az özönfajok borítása nagyobb, mint 50%. Előfordulások: a fenti növényközösségek a területen mindenütt előfordulnak, un. Társuláskomplexet alkotnak. Üde cserjések Nedves vagy üde területek gyakran másodlagos cserjéseinek gyűjtőcsoportja. Előfordulások: a patakvölgy nyugati végén található. 24

J5 Égerligetek Hegy- és dombvidékek patakvölgyeiben, medencéiben kialakult mezofil-higrofil jellegű erdők, amelyek lombszintjében általában domináns az éger. Előfordulások: a patakvölgy nyugati végén található.. 14.1.3. Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Mocsári kosbor (Orchis palustris) 20 tő 10 000.- Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 80 tő 10 000.- Széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis) 30 tő 10 000.- Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza aschersonianum) 10 tő 10 000.- Csermelyaszat (Cirsium rivulare) 500 tő 2 000. 14.2. A Pálosfai-patak természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradásához megfelelő kezelési tervet kell készíteni. A tervben az alábbi kezelések részletesen ki vannak dolgozva: vizes élőhelyek fenntartása természetes gyepek fenntartó kezelése (kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás, stb.) zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, fásítás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (aranyvessző, japánkeserűfű) jelenleg szántóként művelt területek visszagyepesítése - Gyepek: Kezelés: a hagyományos rétművelési mód, azaz évenként 2 ( 3) x-i kaszálás. Első kaszálás időpontja június eleje, a második augusztusban. Az aranyvesszővel (Solidago gigantea) fertőzött területeken szárzúzózás után kaszálással kell fenntartani a jó természeti állapotot. Az elgyomosodott magassásosokat is hasonló módon kell kezelni. A gyom jellegű nádas esetében is hasonló módon kell eljárni. - Erdők: A bokorfüzesek és égeresek aljnövényzetének elgyomosodása a talajvízszint csökkenésének tudható be. - Patak: A Pálosfai-patak a folyása mentén lakó- és egyéb humán területet, települést nem veszélyeztet. Ezért a patakot revitalizácálni kell, azaz további felesleges szabályozását meg kell akadályozni, ill. azt csak oly mértékben kell folytatni, hogy a főút hídját ne veszélyeztesse. Jelenlegi tulajdoni viszonyok: A terület magántulajdonban van. Kezelő: Tulajdonosok 25

Tervezett tulajdoni viszonyok: Az élőhely hosszútávú fennmaradását a jelenlegi kezelő biztosíthatja. 14.3 A Pálosfai-patak természetvédelmi terület ingatlanainak helyrajzi számos jegyzéke Sorszá m Helyrajzi szám Művelési ág Terület (m2) Tulajdonos 1 0244/a legelő 27120 Magánszemély 2 0244/b erdő 16910 Magánszemély 3 0240 legelő 34934 Magánszemély 4 0114/1 legelő 59072 Magánszemély 5 0232 legelő 9336 Magánszemély 6 0218 legelő 6488 Magánszemély 7 0215 legelő 11253 Magánszemély 26

3. melléklet a 29/2010. (IX.24) önkormányzati rendelethez 15. melléklet a 32/2001. (X.26.) önkormányzati rendelethez 15.1. A Bozsoki-domb természetvédelmi terület természeti értékei 15.1.1. A terület rövid jellemzése, a védelem alá helyezés indokai A terület a város bozsoki városrészében található. A területen a művelésből felhagyott területeken kialakult másodlagos növényesedés (szukcesszió) és az értékes eredeti élőhelytöredékek komplexe jellemzi. A terület természetvédelmi értéke sokkal nagyobb a rossz termőadottságú talajon mezőgazdasági termeléssel remélhető gazdasági haszonnál. A Bozsoki-dombot helyi védelem alá kell helyezni az ott lévő botanikai- és ornitológiai értékek miatt. Az itt fellelhető védett, és fokozottan védett (pl. méhbangó, gyurgyalag ) fajok élőhelyének védelme érdekében művelési korlátozásokat kell eszközölni. 15.1.2. Élőhelytípusok: A terület élőhelyeinek tipizálása az Európai Unió Habitat Direktívájában megfogalmazottak alapján, a hazai viszonyokra kidolgozott, EU kompatibilis Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer (Á-NÉR) kategóriáinak megfelelően történt. D2 E1 Kékperjés rétek Nedves réti növénytársulások, amelyekben kékperje (Molinia) fajok uralkodnak. A talajvíz rendszerint nem éri el a felszínt. A talaj rendszerint erősen humuszos vagy tőzeges. Domináns lehet a Molinia hungarica vagy a Molinia arundinacea. Előfordulása: felhagyott bánya déli részének aljzatán, valamint a domb É-i, Ny-i oldalán. Megjelenése másodlagos szukcesszió eredménye Franciaperjés rétek Domb- és hegyvidéki völgyek, teraszok, medencék, magas árterek, tápanyagokban gazdag talajok mezofil rétjei. Előfordulása: a terület déli részén a felhagyott szántókon, ill. a dombon (mozaikok) található. OA Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Jellegtelen, degradált vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. Ide tartoznak pl. a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszintű vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári ruderális és félruderális növényzet nedvesebb típusai és a belvizes szántók másodlagos mocsarai, nádasai is. Előfordulása: a felhagyott bánya teraszain, oldalfalaiban jellemző OB Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be 27

Előfordulása: az egész területen jellemző, évről-évre javuló természetességet mutat, különösen a homokdombon. RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők Olyan puhafájú őshonos fajok uralta, erdei lágyszárúakban többnyire szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Mocsaras területek, lecsapolt lápok, korábbi erdős területeken kialakított gyepek, szántók felhagyása után, azok spontán erdősödésével alakulnak ki, de lehetnek rendszerint hasonló területekre telepített faállományok is. Előfordulása: a felhagyott bánya teraszain, oldalfalaiban jellemző 15.1.3. Védett növényfajok Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Konkoly (Agrostemma githago) 60 tő 2 000.- Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) 300 tő 5 000.- Őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) 20 tő 10 000.- Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopea) 150 tő 5 000.- Agárkosbor (Orchis morio) 15 tő 10 000.- Tarkakosbor (Orchis tridentata) 10 tő 10 000.- Bíborkosbor (Orchis purpurea) 20 tő 10 000.- Vitézkosbor (Orchis militaris) 150 tő 10 000.- Hibrid kosbor (Orchis hybrida) 1 tő 10 000.- Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 10 tő 10 000.- Békakonty (Listera ovata) 20 tő 5 000.- Téli zsurló (Equisetum hyemale) 1000 tő 5 000.- 15.1.4. Fokozottan védett növényfaj Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Méhbangó (Ophrys apifera) 120 tő 100 000.- 15.1.5 Fokozottan védett állatfaj Név Állomány Természetvédelmi érték Ft/pld Gyurgyalag (Merops apiaster) 20 pár 100 000.- 15.2. A Bozsoki-domb természetvédelmi terület kezelési terve A területen található természeti értékek hosszútávú fennmaradása megfelelő kezelési tervvel biztosítható, amelynek fő előírásai: Természetes gyepek fenntartó kezelése: évi 1 x kaszálás, gyomtalanítás, bokorirtás zavart, gyomos területek kezelése (kaszálás, egyebek) tájidegen növényfajok spontán terjeszkedésének visszaszorítása (akác, aranyvessző, japánkeserűfű) illegális szemétlerakók megszüntetése 28

Kezelés: A Bozsoki-domb kezelésének vonatkozásában három jól elkülönülő élőhelytípus/területhasználat kezelését kell szabályozni. - bányaterület: Itt a bányaművelés után fennmaradt terület rekultivációját-rehabilitációját kell elvégezni. Az illegális szemétlerakót meg kell szüntetni, a hulladékot el kell szállítani. A nádast meg kell szüntetni, így a nyílt nedves homokfelszín alkalmas lesz a növényfajok megtelepedésére. A tájidegen fajokat (akác, japánkeserűfű) el kell távolítani, a honos fa- és cserjefajokat ritkítani kell, de a gyurgyalagok részére a beszállóágakat tartó fákat mindenképp meg kell tartani. Nagy veszélyt jelent az itteni növény- és állatvilágra a területen az utóbbi években rendszeressé vált crossmotorozás. Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni. Az özöngyom és gyomnövények foltjait (aranyvessző, nádtippan) kaszálással kell visszaszorítani. - kaszálók: A terület déli részén másodlagos franciaperjés (Pastinaco-Arrhenatherethum), művelt kaszáló található, ennek fenntartó kezelése: a hagyományos rétművelési mód, azaz évenként 2 ( 3) x-i kaszálás. Első kaszálás időpontja június eleje, a második augusztusban. - másodlagos gyepek: A terület nagy részét természetközeli és gyomos gyepek borítják. Ezeken több évtizede semmilyen kezelés nem történt, így ma már nem lehet megállapítani, hogy a tulajdoni lap szerinti művelési ágak szerinti volt-e a korábbi területhasználat. A 15 éves rendszeres megfigyelés alapján megállapítható, hogy az egykor gyomos területen mára a gyep egyre jobban természetközelivé válik. Ezeknek a gyepeknek a fenntartó, javító kezelése évi 1 x-i kaszálás, nyárutón szükséges (július augusztus fordulóján), a védett orchideák termésérését követően. Jelenlegi tulajdoni viszonyok: A terület többségében magánszemélyek, részben önkormányzati tulajdonban van. Kezelő: A terület jelentős részén több évtized óta nem történt semmilyen kezelés, mezőgazdasági munkavégzés. A homokbányában sincs kitermelés. Tervezett tulajdoni viszonyok: Az élőhely hosszútávú fennmaradása szempontjából kívánatos lenne az egész terület városi (önkormányzati) tulajdonba kerülése 15.3. A Bozsoki-domb természetvédelmi terület ingatlanainak helyrajzi számos jegyzéke Sor - szá m Helyrajzi szám Művelési ág Terület (m2) Tulajdonos/kezelő 1 01049/11 Szántó 606 Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. 2 01049/12 Szántó 409 magánszemély 3 01049/13 Szántó 418 magánszemély 4 01049/14 Szántó 8978 Zalaegerszeg M.J. Város Önkorm. 29