Dr. Nagy László Tibor:

Dr. Nagy László Tibor: A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények vizsgálata című kutatás általános ismertetése és annak főbb következtetései Magyar Bíróképző Akadémia, 2011. április 8.

A kutatás résztvevői: D Dr. Kármán Gabriella Dr. Mészáros Ádám Dr. Nagy László Tibor Dr. Szabó Imre Dr. Windt Szandra

HENT= Hamisítás Elleni Nemzeti Testület A szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében hozták létre 2008-ban Újjáalakította: 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet Elnöke: Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Elnökhelyettese: Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke A testület titkársági feladatait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el

Mit jelent a hamisítás? Hamisításon a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formáját értjük függetlenül attól, hogy a szerzői jogi védelem, illetve az iparjogvédelmi oltalom melyik formájáról van szó, valamint attól, hogy polgári jogi vagy büntetőjogi jogsértésről beszélünk-e. (Részlet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület stratégiájából)

A kutatás célja a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények: áru hamis megjelölése (Btk. 296. ); bitorlás (Btk. 329. ); szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. ); szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. ); jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. ); iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. ) kriminálstatisztikai, jogdogmatikai és bűnügyi iratok ténykutatásán alapuló empirikus elemzése volt.

A kutatás menete Kriminálstatisztikai elemzés elkészítése Szakmai Kerekasztal-beszélgetés 2010. március 29. Aktafeldolgozás Empirikus elemzés elkészítése 2010. szeptember 30. Utánzás, hamisítás, hungarikumok c. konferencia 2010. november 18. Sajtóbeszélgetés 2010. december 7.

Szakmai rendezvény a Bíróképző Akadémián 2011. április 8. Sajtótájékoztató az OKRI-ban 2011. április 14.

Összesen 303 bűnügy részletes elemzése Elsődleges adatbázis: 200 bűnügy (2008-ban regisztrált, jogerősen befejezett)

Régió neve Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Kiválasztott megye Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár Bereg Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Zala Somogy Budapest

A konkrét elkövetési hely kereskedelmi/ vendéglátó hely 12% egyéb 7% otthon 44% üzlet, bolt 7% piac 22% lakóház 8%

Az elkövetők 21 %-a nő, 12 %-a külföldi volt. Az áru hamis megjelölése bűncselekménynél 48 % nő, 87 % külföldi.

Az elkövetők életkor szerinti megoszlása (N=241) 40-49 éves 13% 50-59 éves 6% 60-69 éves 0% 14-17 éves 4% 18-29 éves 40% 30-39 éves 37%

A kiszabott büntetések, alkalmazott intézkedések megoszlása megszüntetés, ügyészi megrovás 2% végrehajtandó szabadságvesztés 1% önállóan alk. mellékbüntetés, intézkedés 26% felfüggesztett szabadságvesztés 15% közérdekű munka 1% pénzbüntetés 55%

12 12 A szabadságvesztés tartama (N=37) 10 8 6 6 6 4 3 2 1 2 2 1 1 1 1 1 0 3 hónap 4 hónap 5 hónap 6 hónap 7 hónap 8 hónap 10 hónap 12 hónap 18 hónap 24 hónap 34 hónap 36 hónap

20 18 A kiszabott pénzbüntetések napi tételeinek száma a pénzbüntetésre ítéltek száma alapján (N= 126) 19 17 16 14 14 12 10 8 11 10 8 6 4 2 0 5 5 5 5 4 3 3 3 3 2 2 2 1 1 1 1 1 90 150 180 220 250 280 320 340 360 380 420 540

30 29 A kiszabott pénzbüntetések egynapi tételeinek összege (N=126) 25 20 18 15 19 17 15 10 6 5 2 1 1 3 1 1 2 1 1 2 4 1 1 1 0 100 Ft 120 Ft 140 Ft 150 Ft 175 Ft 200 Ft 220 Ft 230 Ft 240 Ft 250 Ft 280 Ft 300 Ft 320 Ft 330 Ft 350 Ft 400 Ft 500 Ft 600 Ft 650 Ft 1 500 Ft

Egy ügyben szereplő sértettek száma 51-100 sértett 8% 101-1000 sértett 4% 1000 sértett felett 2% n.a. 2 ügyben 1% 1 sértett 22% 11-50 sértett 41% 2-10 sértett 22%

Középtávú hamisítás elleni stratégia készül - a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleménye Felmérés a magyar középiskolákban a szerzői jogról és a hamisításról - A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága támogatásával országos felmérést indított, amelyben a középiskolások szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálja.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Dr. Windt Szandra: Kriminálstatisztikai elemzés A kutatás háttere, felépítése Az adatokról Következtetések Javaslatok

460 000 37 989 36 776 40 000 450 000 440 000 436 522 34 247 30 495 447 186 31 939 35 000 30 000 430 000 420 000 410 000 400 000 420 782 18 410 23 644 413 343 418 883 19 449 425 941 426 914 408 407 24 688 25 000 20 000 15 000 Ismertté vált bűncselekmények összesen Szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények összesen 390 000 380 000 370 000 394 034 10 000 5 000 360 000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 0

Elkövetők? 2002 és 2009 között átlagosan évente 1 200 fő valósított meg szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményt. (2003-ban 983 fő) 26 és 35 év közöttiek A fiatalkorú elkövetők száma egyik évben sem érte el a 100-at sem

Vagyoni hátrány 2 500 000 000 Ft 2 242 652 300 Ft 353 072 600 Ft 400 000 000 Ft 2 000 000 000 Ft 1 949 402 500 Ft 350 000 000 Ft 1 944 485 900 Ft 300 000 000 Ft 1 500 000 000 Ft 1 467 371 600 Ft 1 632 767 300 Ft 250 000 000 Ft 200 000 000 Ft okozott kár megtérült kár 1 000 000 000 Ft 846 122 600 Ft 129 410 100 Ft 1 139 230 500 Ft 91 634 700 Ft 98 700 800 Ft 137 849 600 Ft 150 000 000 Ft 100 000 000 Ft 500 000 000 Ft 62 883 600 Ft 65 725 100 Ft 50 000 000 Ft 0 Ft 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 0 Ft

Következtetések Számos adatvételi pontatlanság, jobb gyakorlat kialakítása (pl. vagyoni hátrány meghatározásakor) Sértettek Cél: dekriminalizálás az üzletszerűség büntetése

Látencia Javaslatok Statisztikai adatgyűjtés (ENYÜBS, OITH, VPOP) A kárértékre, vagyoni hátrányra vonatkozóan Nemzetközi ajánlásoknak megfelelően HENT vezetésével készüljön egy katalógus (jogtulajdonosokról, elkövetési tárgyakról stb.)

Köszönöm a figyelmet!

Dr. Mészáros Ádám: A büntetőjog lehetőségei és korlátai a hamisítás elleni harcban

Dr. Kármán Gabriella: JOGÉRTELMEZÉSI ÉS BIZONYÍTÁSI KÉRDÉSEK, különös tekintettel a szakértő szerepére

A KUTATÁS FELÉPÍTÉSE, KONCEPCIÓ Következtetések a hatékonyságra A bizonyítás jellemzőinek vizsgálata A büntetőjogi tényállások alkalmazásának elemzése Jogdogmatikai elemzés

A VIZSGÁLAT KERETEI A vizsgált tényállások: Btk. 296. Áru hamis megjelölése Btk. 329. Bitorlás Btk. 329/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése Btk. 329/B. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása Btk. 329/C. Jogkezelési adat meghamisítása Btk. 329/D. Iparjogvédelmi jogok megsértése

A VIZSGÁLAT KERETEI Vizsgált tényállások Btk. 296. Áru hamis megjelölése Btk. 329. Bitorlás Btk. 329/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése Btk. 329/B. Szerzői jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása Btk. 329/C. Jogkezelési adat meghamisítása Ügytípusok 1. Áru hamisítása típusú ügyek (Btk. 296., 329/D. ) 2. A szerzői jogok megsértésének típusai (Btk. 329/A. ) 3. A szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B ) Btk. 329/D. Iparjogvédelmi jogok megsértése

TAPASZTALT ELKÖVETÉSI MAGATARTÁSOK Áru hamisítása típusú ügyek (Btk. 296., 329/D. ) Áru előállítása Áru megszerzése, forgalomba hozatala A szerzői jogok megsértésének típusai (Btk. 329/A. ) Nyilvános előadáshoz kapcsolódó jogdíjfizetési kötelezettség elmulasztása Szellemi alkotások (elsősorban szoftver, zenemű, filmalkotás stb.) használása Szellemi alkotások terjesztése Szellemi alkotások hozzáférhetővé tétele (fájlcsere) A szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. ) Szoftverek védelmének kijátszása, Átalakított játékkonzolokhoz kapcsolódó jogértelmezési kérdések Kábelszolgáltatók kódolt adásának vétele a védelmi berendezés megkerülésével.

A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS JELLEMZŐI A szellemi tulajdonjogok védelme a művet egyéni - eredeti jellege alapján illeti meg. Szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények: 1. hamisítás-jellegű cselekmények 2. szellemi tulajdonjogokat sértő felhasználások azonosítási feladatok digitális környezet, informatikai kérdések

A BIZONYÍTÁS KULCSA: A SZAKVÉLEMÉNY 200 ügyből 180 esetben rendeltek ki szakértőt. A szakértő közreműködése meghatározó: - az ügyek érdemi kimenetele - időtartama - költségigénye szempontjából. Indokolt-e ez a domináns szerep?

A különleges szakértelem változó szerepe Ha a bizonyítandó tény megállapításhoz vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. [Be. 99. (1) bekezdés] Kiindulópont: Mihez képest különleges? A kriminalisztikai szakismerettel rendelkező hatóság mindenkori szakértelme Folyamatosan változó, fejlődő kriminalisztikai tudásanyag

AZ ÁRU HAMISÍTÁSA TÍPUSÚ ÜGYEK Minősítési lehetőségek: áru hamis megjelölése (Btk. 296. ), iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. ) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. ). Szempontok: védett jogi tárgy szellemi tulajdonjog sérelmének állomásai egyéb

AZ ÁRU HAMISÍTÁSA TÍPUSÚ ÜGYEK Áru előállítása (hamisítás) Tipikus elkövetési magatartások: Btk. 296. Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő Btk. 329/D. (1) Aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló szabadalmi oltalomból stb. eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti Meglévő áru megszerzése, tartása, forgalomba hozatala Btk. 296. ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz

ÁRU HAMISÍTÁSA Elhatárolások Áru hamisítása nem iparjogvédelmi jog sérelmével Iparjogvédelmi jog megsértése nem áru utánzásával IPARJOGVÉDELMI JOG MEGSÉRTÉSE ÁRU UTÁNZÁSÁVAL

ÁRU HAMISÍTÁSA iparjogvédelmi jog megsértése szerzői jogok megsértése áru hamis megjelölése Szerzői jogok megsértése: jellegzetességet megtestesítő karakterhez mint művészeti alkotáshoz fűződő szerzői jog megsértése A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 16. (3) bek., 16. (6) bek. Berni Uniós Egyezmény

A SZAKÉRTŐ KOMPETENCIÁJA AZ ÁRU HAMISÍTÁSA TÍPUSÚ ÜGYEKBEN Jellemző kérdések: A védett márkajellel ellátott ruházati termék eredeti vagy hamisított? Amennyiben nem eredeti, úgy alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére? Amennyiben hamisított, akkor azt milyen jegyekből, jellemzőkből lehet megállapítani? Az áruról a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető-e fel? A ruházati terméken lévő feliratok, jelzések mely sértettnek védjegy, illetve szerzői jogát sértették?

SZAKÉRTŐ A SZERZŐI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK BIZONYÍTÁSÁBAN 170 ügyből 151 ügyben rendeltek ki szakértőt. Informatikus szakértő Film- és videószakértő 114 Távközlő hálózatépítési és szerelési szakértő Vagyontárgyszakértő Márkavédők Egyesülete Szerzői Jogvédő Alapítvány 19 6 111 6 2 11 1 8 Óra, ékszer és tárgyszakértő Magyar művelődési és képzőművészeti szakértő ProArt Egyéb Nem rendeltek ki szakértőt

Az informatikus szakértő kompetenciája a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos ügyekben I. A lefoglalt adathordozók tartalmának megállapítása mint szakkérdés? Jellemző kérdések: A lefoglalt adathordozón milyen jogvédett szoftverek találhatóak? A szoftvereknek ki a jogtulajdonosa? Mekkora az okozott vagyoni hátrány művenként?

Az informatikus szakértő kompetenciája a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos ügyekben II. A lefoglalt adathordozó tartalmának megítélése mint jogkérdés Jellemzően: A lefoglalt adathordozón található szoftverek jogszerűen kerültek-e telepítésre? Esetleg: A merevlemezeken van-e olyan állomány (dokumentum, email, feljegyzés), amely összefügghet a gyanúsított(ak) videoanyagokat forgalmazó magatartásával (megrendelés, feljegyzés megrendelésről, árlista) stb.?

MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK A szakértő a szakvéleményben jogi kérdések megválaszolására nem vállalkozhat. A szakterület kompetencia-határainak kijelölése és a szakértői módszertan egységesítése során szakértői testületi állásfoglalások jelentenének hathatós segítséget. A jogalkalmazók kriminalisztikai ezen belül informatikai ismereteinek fejlesztése elengedhetetlen a joggyakorlat egységesítéséhez.

Bizonyítási kérdések a digitális környezetben és a szankciók alkalmazásának dilemmái Dr. Szabó Imre

Szellemi alkotások terjesztése A szerzői jogról szóló törvény hatálya 2. Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti. Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 166/2009. számú döntése Fontos tisztázni, hogy - mi a mű származási országa - milyen honosságú a szerzői jogok alanya Mikor beszélhetünk üzletszerű terjesztésről? Btk. 137.. 9. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

A szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása -Átalakított játékkonzolok -Szoftverek védelmének kijátszása -Kódolt tv-adás vétele (1) a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést - haszonszerzés végett megkerüli, - vagy e célból ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést a) készít, előállít, b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik

A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények bizonyításának néhány kérdése I. A szoftverek telepítési dátumának meghatározása és ennek jogkövetkezményei Megnevezés/Program neve Jogtulajdonos Kiadás Típus Másolás / telepítés dátuma Utolsó használat dátuma Windows XP Professional Microsoft 2004 PC szoftver 2008.03.17 2008.05.01 Jogértelmezési kérdés: szoftver telepítése vagy utolsó használata az irányadó az elévülés számításánál? Az Szjt. 18. (2) bekezdése értelmében ( )a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön ( ). Informatikai kérdés: A megadott időpont akkor helyes, ha feltételezzük, hogy a telepítés időpillanatában a számítógép rendszerideje helyes volt

2. A fájlcseréhez kapcsolódó szakértői kérdések I. Többszörözés és a nyilvánossághoz közvetítés bizonyítása

A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények bizonyításának néhány kérdése II. 2. A fájlcseréhez kapcsolódó szakértői kérdések II. Torrent technológiát alkalmazó honlapot üzemeltető közvetítő szolgáltatók büntetőjogi felelőssége 1. Tettesi alapcselekmény Van olyan bűncselekmény, amely az adott tracker által közvetített adatok alapján valósult meg 2. Segítségnyújtás /tevékenység, mulasztás/ A torrent technológia alapvető célja a fájlcseréhez szükséges információk közvetítése 3. Mulasztás Kötelességellenes nem tevés: Ekertv. szerinti kötelesség: tudomásszerzést követően gondoskodjon a jogsértő tartalomhoz történő hozzáférés megakadályozásáról 4. Szándékosság a honlap fórumain írtak alapján

Vagyoni hátrány megítélése Szoftverek esetében: Bruttó kiskereskedelmi ár Szoftverforgalmazó cégek árai Szoftverforgalmazó cégek átlagárai Hangfelvételek esetén: MAHASZ jogdíja Nettó nagykereskedelmi ár Nettó kiskereskedelmi ár gyakran előfordult, hogy a szakértők nem határozták meg a számítás módszerét elkövetéskori árak vagy szakvélemény készítésének dátuma szerinti árak? ismeretlen előadók esetében hány rendbeli bűncselekményt állapíthatunk meg? Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztálya: Hatályos anyagi jogi és nyomozás felügyeleti eljárási iránymutatások gyűjteménye, 9. pont (1999. május 31.): Vagyoni hátrány felderített: ha annak nagyságrendje a cselekmény minősítése, illetve a felelősségre Vonás módja és mértéke szempontjából kellő támpontot ad Fontos feladat: a büntetőeljárások során alkalmazott a vagyoni hátrányra vonatkozó számítási módszerek egységesítése, a büntetőeljárások gyorsabb befejezése érdekében

A vizsgált ügycsoportokhoz kapcsolódó büntetéskiszabási gyakorlat értelmezése A jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésről 1. A hamis termékek árusítása 2. A szórakozóhelyek üzemeltetése során nyújtott szórakozási lehetőségekhez kötődő (zenegép, televízió, dj. előadó) jogdíjfizetési kötelezettségek elmulasztása 12. (1) Ha a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozó hatóság a nyomozást kiterjeszti az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. 18. (1) Ha az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében c) az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene. Alkalmazható szankciók: 1. a jogi személy megszüntetése, 2. tevékenységének korlátozása, és 3. pénzbírság alkalmazása 4. foglalkozástól eltiltás büntetés?

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!