VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER VM/JF/2970/2013. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS Készült: 2013. december TERVEZET ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről Budapest, 2013. december
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2 1. Az egyeztetés alapadatai 2. Az egyeztetésben részt vevők E G Y E Z T E T É S I L A P honlapon való közzététel időpontja: 2013. december 4. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2013. december 4. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2013. december 13. államtitkári értekezlet időpontja: 2014. január 9. kormányülés időpontja 2014. január 15. 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség KIM NGM NFM EMMI BM KüM HM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Alapvető Jogok Biztosa 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Levegő Munkacsoport Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Hulladék Munkaszövetség Magyar Vegyipari Szövetség Magyar Elektrotechnikai Egyesület CECED Magyarország Háztartásigép-gyártó és - forgalmazó Érdekérvényesítő és képviselő Egyesülés Magyar Fémhulladék forgalmazók és Feldolgozók Szövetsége nem adott véleményt nem adott véleményt észrevétele maradt fenn észrevétele maradt fenn
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 3 Magyar Iparszövetség Magyar Önkormányzatok Szövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete Köztisztasági Egyesülés
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 4 1. Az előterjesztés célja: V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél: Az előterjesztés célja a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezésekre vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályozás kialakítása az emberi egészség és a környezet védelme érdekében. 1.2. Az előterjesztés szükségességének okai: Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-én elfogadta az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Az irányelv elsődleges célja az volt, hogy olyan szabályozást alakítson ki, amelynek révén csökkenhet a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések mennyisége, több hulladék kerülhet újrafelhasználásra, újrahasznosításra, és kevesebb lerakásra. A 2002/96/EK irányelvet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet, valamint az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet ültette át. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hatálybalépésével a kétszintű rendeleti szabályozást kormányrendeleti szintű szabályozás váltotta fel. Ennek eredményeképpen valamennyi irányelvi szabály az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben kapott helyet, hatályon kívül helyezve a korábbi rendeleteket. 2012. július 4-én elfogadták az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelvét az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (átdolgozás), tekintettel arra, hogy a gyors technológiai fejlődés, a magasabb szintű tudományos ismeretek szükségessé tették a 2002/96/EK irányelv felülvizsgálatát. A 2012/19/EU irányelv jelentősen módosította az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak (röviden e-hulladék ) gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó szabályait. Ezek közül kiemelendő: az új irányelv számos új fogalmat vezet be; 2018-tól az új irányelv hatálya a jelenlegi berendezés-kategóriáktól eltérően az elektromos és elektronikus berendezések összes kategóriájára ki fog terjedni; az új irányelv segíti a tagállamokat az illegális hulladékexport elleni hatékony fellépésben; a fogyasztók már a nagyobb kiskereskedésekben is leadhatják hulladékként az elhasználódott elektromos és elektronikus berendezéseiket; abban az esetben, ha a gyártó székhelye nem Magyarországon van (hanem egy másik európai uniós tagállamban), akkor a gyártó a rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségét az ún. meghatalmazott képviselője útján is teljesítheti kötelezettségeit; az új irányelv 2020-ra célként 85%-os gyűjtési arányt tűzött ki; ezzel 2020-ra közel 10 millió tonnára, azaz egy főre lebontva közel 20 kg-ra nő majd a szelektíven gyűjtött e- hulladék mennyisége.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 5 Az irányelv lehetővé teszi, hogy néhány tagállam (köztük Magyarország) korlátozott időre mentesüljön a követelmények alól abban az esetben, ha a szükséges infrastruktúra hiánya vagy az elektronikus berendezések alacsony szintű fogyasztói kereslete miatt indokoltan nem tudja teljesíteni az új irányszámokat. Az irányelv előírja, hogy a tagállamok 2014. február 14-ig léptessék életbe azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását. A 2012/19/EU irányelvben megjelölt tagállami, valamint a felelősségi és ellenőrzési feladatok megfelelő ellátása érdekében az átültetéshez új kormányrendeletre van szükség, mert az új irányelv jelentős változásokat vezetett be. A kormányrendelet-tervezet szerint 2015. december 31. napjáig biztosítani kell, hogy az elkülönítetten gyűjtött elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékának tekintetében az összegyűjtött hulladékmennyiség lakosonkénti éves átlagos aránya elérje a tárgyévet megelőző 3 évben összegyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések átlagos tömegét, ha az éves gyűjtési arány meghaladja a 4 kilogramm mennyiséget; 2016. január 1-től az összegyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések össztömegének el kell érni a tárgyévet megelőző 3 évben forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezések átlagos tömegének legalább 45 %-át; 2019. január 1-től biztosítani kell, hogy az összegyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések össztömege elérje a tárgyévet megelőző 3 évben forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezések átlagos tömegének legalább 65 %-át, vagy a Magyarországon képződött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések legalább 85 %-át. A tervezet a szakmapolitikai célkitűzések elérése érdekében több intézkedést vezet be: a gyártó számára kötelezővé teszi, hogy a hulladékbirtokos által a gyártó részére átadott használt elektromos, elektronikus berendezésért és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésért a rendelet tervezetében meghatározott összegben vásárlási utalványt adjon, ezzel ösztönözve a visszaviteli hajlandóságot (ez a rendelkezés a tervezet szerint 2015. január 1-vel lépne hatályba, annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő időt biztosítson a felkészülésre); ez a kötelezés a forgalmazót is érinti, amennyiben a gyártó a hulladék átvételének, gyűjtésének és kezelésének kötelezettségét a forgalmazóra átruházza; a meglévő rendszerhez hasonlóan a gyártóknak és a forgalmazóknak az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség támogatásával visszavételi kampányokat kell szervezniük; széleskörű tájékoztatási kötelezettség (forgalmazó, gyártó); a meglévő rendszerhez hasonló biztosítási, garancia-vállalási kötelezettség (forgalmazó, gyártó); az új rendelet rendelkezik a vagyoni biztosítékadási kötelezettségről és annak mértékéről; az új rendelet rendelkezik a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés speciális módon történő kezeléséről, szétszereléséről, szállításáról; az új rendelet rendelkezik az újrahasználat lehetőségéről és az újrahasználat kritériumrendszeréről.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 6 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztéssel új közfeladat nem keletkezik. 2. Az igénybe vett eszközök: 2.1. Jogalkotás: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben kell szabályozni az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozó szabályokat. Jelenleg folyamatban van a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) módosítása, amely a Ht. felhatalmazó rendelkezéseit is érinti. A jelen előterjesztés tárgyát képező jogszabálytervezet felhatalmazása az alábbiak szerint módosul: A Ht. 88. (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:) 12. az elektromos és elektronikus berendezés hulladékká válását megelőző tevékenységek és a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait, valamint az elektromos és elektronikus berendezések vissza- és átvételi díját; A módosítás révén az új kormányrendelet megfelelő felhatalmazással fog rendelkezni arra, hogy vissza-, illetve átvételi díjat szabályozzon kormányrendeleti szinten. A díj utalvány formájában kerül kiadásra, amely a kiadmányozó részére többletforgalmat eredményez. Az előterjesztés tárgyát képező kormányrendelet tervezetét az előterjesztés melléklete tartalmazza. A kormányrendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet. 2.2. Egyéb intézkedés: - 2.3. Alternatíva: A választott megoldásokkal szemben nem merült fel más reális alternatíva, az irányelv megfelelő átültetése jogharmonizációs kötelezettség. 3. Kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés a kormányprogramhoz közvetlenül nem kapcsolódik.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 7 4. Előzmények, kapcsolódások: 5. Európai uniós kapcsolódások: 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai Jogharmonizációs kötelezettség. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (átdolgozás) szóló, 2012/19/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvét nemzeti jogrendbe való átültetése. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség nem áll fenn az Európai Unió joga alapján. 5.3. A tervezet az EUMSz. 107. cikke szerinti állami támogatást nem tartalmaz. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk: - 7. Társadalmi egyeztetés: A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a VM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidőn belül észrevételt tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében közvetlenül kell megküldeni az egyeztetési lap 2.3. pontjában felsorolt szervezeteknek, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak. 8. Vitás kérdések - 9. Az előterjesztés kommunikációja: 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az előterjesztő részéről nyilatkozó: írásos válaszadás javasolt 4. Részletes kommunikációs terv:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 8 Az Európai Unióban minden évben több mint 9 millió tonna elektromos és elektronikus berendezést értékesítenek. Az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék a becslések szerint 2020-ra eléri a 12,3 millió tonnát. Minden egyes európai uniós polgár évente átlagosan 25 kg elektromos, elektronikus hulladékot termel. A módosított irányelv végső célként kitűzött, ambiciózus 85%-os gyűjtési aránya révén 2020-ra közel 10 millió tonnára, azaz egy főre lebontva durván 20 kg-ra nő majd a szelektíven gyűjtött e-hulladékok mennyisége. A kormányrendelet célja a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezésekre vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályozás kialakítása az emberi egészség és a környezet védelméhez történő hozzájárulás érdekében. A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezések képződésének csökkentésével, a hulladék újrahasználatával, újrafeldolgozásával és egyéb módon történő hasznosításával, továbbá az értékes másodnyersanyagok visszanyerésével a kormányrendelet hozzájárul a fenntarthatósági célok megvalósításához.
9 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló közigazgatási és igazságügyi 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendeletében foglaltaknak megfelelően a hatásvizsgálati lapok külön kerülnek csatolásra.
10 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező tervezetnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Budapest, 2013. december
11 Melléklet a VM/JF/2970/2013. számú előterjesztéshez A Kormány /2013. ( ) Korm. rendelete az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 5., 12. és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya a) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott kategóriákba (a továbbiakban: elektromos, elektronikus berendezés-kategória) sorolható elektromos, elektronikus berendezésre, b) az a) pont szerinti hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésre, c) az a) pont szerinti elektromos, elektronikus berendezések visszavételére, valamint d) a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések átvételére, gyűjtésére, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására terjed ki. (2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a) az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, a lőszerekre, a hadianyagokra, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elektromos, elektronikus berendezést, b) az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely kifejezetten egy más jellegű, e rendelet hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezés részeként lett tervezve és elhelyezve, és amely csak az adott elektromos, elektronikus berendezés részeként töltheti be funkcióját, valamint c) az izzólámpára. E rendelet alkalmazásában: 2. Értelmező rendelkezések 2. 1. aktív beültethető orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 4. (1) bekezdés 5. pontja szerinti elektromos vagy elektronikus berendezés;
12 2. átvételi hely: olyan, a gyártó vagy a forgalmazó által fenntartott gyűjtőhely, amely az e rendeletben meghatározott gyártói kötelezettséggel érintett hulladék átvétele és azt követő gyűjtése céljából lett kialakítva; az átvételi hely kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló i rendelet határozza meg; 3. elektromos, elektronikus berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőtől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is; 4. elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladéka: olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés, amely a háztartásban képződik, továbbá amely kereskedelmi, ipari, intézményi vagy egyéb forrásból származik, ha jellegénél és mennyiségénél fogva az elektromos, elektronikus berendezések olyan hulladékához hasonló, amely háztartásból származik; az olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés, amelyet feltehetően háztartások és egyéb felhasználók egyaránt használnak, minden esetben elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékának kell tekinteni; 5. eltávolítás: olyan kézi, gépi, vegyi vagy kohászati eljárás útján végzett kezelés, amelynek eredményeképpen a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből a veszélyes anyagok, valamint azok keverékei és összetevői egy elkülöníthető anyagáramba kerülnek vagy valamely anyagáram egy elkülöníthető részévé válnak; egy anyag, keverék vagy összetevő akkor tekinthető elkülöníthetőnek, ha ellenőrzés útján igazolható, hogy a kezelés környezetvédelmi szempontból biztonságos; 6. export: az elektromos, elektronikus berendezés kereskedelmi vagy egyéb célú, az Európai Gazdasági Térségen kívülre történő szállítása; 7. finanszírozási megállapodás: valamilyen elektromos, elektronikus berendezéssel kapcsolatos bérleti, haszonbérleti vagy részletfizetési szerződés vagy megállapodás, függetlenül attól, hogy a szóban forgó szerződés vagy megállapodás, illetve bármely kiegészítő szerződés vagy megállapodás rendelkezik-e a az elektromos, elektronikus berendezés tulajdonjogának átruházásáról vagy annak lehetőségéről; 8. forgalmazó: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. 14. pontjában meghatározott forgalmazó, amely az elektromos, elektronikus berendezés piaci hozzáférhetőségét biztosítja; 9. forgalomba hozatal: valamely elektromos, elektronikus berendezés piaci hozzáférhetőségének első alkalommal történő üzletszerű biztosítása Magyarország területén; 10. gyártó: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. 16. pontjában meghatározott gyártó, aki (amely)
13 a) Magyarország területén letelepedett, és ott saját neve vagy védjegye alatt elektromos, elektronikus berendezéseket gyárt, illetve elektromos, elektronikus berendezéseket terveztet vagy gyártat, és azokat saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza, b) Magyarország területén letelepedett, és ott saját neve vagy védjegye alatt más szállítók által gyártott berendezések viszonteladásával foglalkozik, ahol a viszonteladó nem tekintendő gyártónak abban az esetben, ha a gyártó márkaneve az a) pontban foglaltaknak megfelelően a berendezéseken megjelenik, c) Magyarország területén letelepedett, és Magyarországon harmadik országból vagy egy másik tagállamból származó elektromos, elektronikus berendezéseket hoz üzletszerűen forgalomba, vagy d) Magyarországon távközlő eszközök révén elektromos, elektronikus berendezéseket értékesít közvetlenül magánháztartások vagy egyéb felhasználók részére, de egy másik tagállamban vagy harmadik országban telepedett le; nem tekintendő gyártónak az, aki (amely) valamely finanszírozási megállapodás értelmében kizárólagos finanszírozást nyújt, kivéve, ha egyúttal az a) d) pontok szerinti gyártóként is működik; 11. hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. (1) bekezdés 23. pontja szerinti hulladék, ideértve valamennyi alkatrészt, készülékrészt és fogyóanyagot, amely a berendezés részét képezi, amikor attól megválnak; 12. import: elektromos, elektronikus berendezés vámjogszabályok szerinti, az Európai Unió vámterületén kívülről történő behozatala; 13. in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz: az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja orvostechnikai eszköz vagy b) pontja szerinti tartozék, amely elektromos vagy elektronikus berendezésnek minősül; 14. közvetítő szervezet: az a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. 38a. pontja szerinti közvetítő szervezet, amely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatokat lát el, kivéve azokat a feladatokat, amelyek a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékekre vonatkoznak; 15. nagyméretű, helyhez kötött elektromos, elektronikus berendezés: különböző típusú készülékek vagy eszközök nagyméretű összessége, a) amelyek összeszerelését, beüzemelését és leszerelését szakemberek végzik, b) amelyeket állandó jelleggel egy előre meghatározott és kifejezetten e célra kijelölt területen lévő épület vagy egyéb létesítmény részeként kívánnak használni, és c) amelyek kizárólag ugyanolyan speciális kialakítású berendezésekkel helyettesíthetők;
14 16. nagyméretű, rögzített ipari szerszám: gépek, berendezések, illetve azok alkatrészeinek nagyméretű összessége, amelyek egy adott alkalmazás céljából működnek együtt, és amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen üzemelnek be, szerelnek le, használnak, illetve tartanak karban szakemberek valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és fejlesztési létesítményben; 17. nem közúti mozgó gép: fedélzeti energiaforrással rendelkező gép, amelynek működtetése folyamatos vagy részben folyamatos mozgást követel meg meghatározott munkavégzési helyek között; 18. orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 2. (1) bekezdés szerinti eszköz vagy tartozék, amely elektromos vagy elektronikus berendezésnek minősül; 19. piaci hozzáférhetőség biztosítása: Magyarország piacán egy termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása forgalmazás, fogyasztás vagy használat céljára, függetlenül attól, hogy az fizetés ellenében vagy ingyenesen történik; 20. speciális gyűjtőhely: az elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékának elkülönített gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő pont, ahol az elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladéka gyűjtőedényben vagy konténerben térítésmentesen elhelyezhető; a speciális gyűjtőhely kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló i rendelet határozza meg; 21. történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13. napján vagy azt megelőzően gyártott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés; 22. újrahasználati központ: olyan zárt eladótérrel rendelkező, kiskereskedelmi tevékenységet engedéllyel végző üzlet, amely használt elektromos, elektronikus berendezéseket újrahasználat céljából értékesít; 23. visszavételi hely: olyan, a gyártó, a forgalmazó által fenntartott telephely, ahol a használt elektromos, elektronikus berendezést a gyártó, a forgalmazó a fogyasztótól különösen a berendezés újrahasználatának biztosítása érdekében visszaveszi. 3. A gyártó visszavételi, átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége 3. (1) A gyártó a) az általa forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, valamint b) a más gyártó által forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, amely a gyártó által forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos,
15 különösen az elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatának biztosítása érdekében a fogyasztótól legalább ingyen visszaveszi, ha azt a fogyasztó a részére visszavételre felajánlja (visszavételi kötelezettség). (2) A gyártó a fogyasztótól visszavett, használt elektromos, elektronikus berendezés mennyiségét a 2. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint gyűjtési mennyiségként elszámolhatja. (3) A gyártó az elektromos, elektronikus berendezés visszavételéért a fogyasztótól díjat nem kérhet. (4) Ha a gyártó a fogyasztótól visszavett használt elektromos, elektronikus berendezésről a visszavételi helyen megállapítja, hogy az újrahasználható, a használt elektromos, elektronikus berendezés újrahasználati központba történő továbbításáról a visszavételtől számított 30 napon belül gondoskodik. (5) A gyártó az elektromos, elektronikus berendezés visszavételét megtagadhatja, ha az elektromos, elektronikus berendezés az emberi egészségre, testi épségre vagy a környezetre súlyos veszélyt jelent. Ebben az esetben a hulladékbirtokos a Ht. 31. (2) bekezdése alapján gondoskodik a hulladék kezeléséről. (6) Ha a gyártó az (5) bekezdésben meghatározott eset valamelyikére hivatkozva az elektromos, elektronikus berendezés visszavételét megtagadja, az elektromos, elektronikus berendezést hulladéknak kell tekinteni. 4. (1) A gyártó a) az általa forgalomba hozott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést, b) a más gyártó által forgalomba hozott, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést, amely a gyártó által forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos, c) a történelmi hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát, valamint d) az új, az azonos vagy az azonos jellegű és funkciójú termékkel helyettesített történelmi hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát a hulladék átadásának ösztönzése érdekében a hulladékbirtokostól legalább ingyen átveszi és gyűjti, ha a hulladékbirtokos azt a részére átvételre felajánlja (átvételi és gyűjtési kötelezettség). (2) A gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét megtagadhatja, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés az emberi egészségre, testi épségre vagy a környezetre súlyos veszélyt jelent. Ebben az esetben a hulladékbirtokos a Ht. 31. (2) bekezdése alapján gondoskodik a hulladék kezeléséről. (3) A gyártónak a hulladékot abban az esetben is át kell vennie, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés az elektromos, elektronikus berendezésre jellemző
16 alapvető alkotórészeket nem tartalmazza, vagy az elektromos, elektronikus berendezést megbontották. (4) Ha a gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét megtagadja, jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben a berendezés azonosítására alkalmas adatokat, továbbá az átvétel megtagadásának indokát, helyét és időpontját kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a gyártónak és a hulladékbirtokosnak alá kell írnia. A gyártó az aláírt jegyzőkönyv egy példányát a hulladékbirtokosnak átadja. (5) Ha a gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét a (2) bekezdés szerinti indok valamelyikére hivatkozva megtagadja, a hulladékbirtokost a helyszínen tájékoztatja arról, hogy a hulladék hol és kinek adható át annak környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelése érdekében. Szükség esetén a gyártó a környezetvédelmi hatóságot, illetve egy a hulladék elszállítására jogosult gazdálkodó szervezetet a hulladék elszállítása érdekében haladéktalanul tájékoztatja. (6) Az átvétel megtagadása miatti eljárásban a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak bizonyítása a gyártót terheli. Ha az eljárásban a gyártó az (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet nem tudja bemutatni, az átvétel megtagadásának jogtalanságát vélelmezni kell. (7) A gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés gyűjtéséről elektromos, elektronikus berendezés-kategóriánként legalább a 2. melléklet 1. pontja szerinti táblázatban meghatározott gyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodik. (8) A gyártó a tárgyévben gyűjtendő hulladékmennyiséget a tárgyév február 20. napjáig elektromos, elektronikus berendezés-kategóriánként maga állapítja meg. 5. (1) Ha a gyártó az átvétel helyén megállapítja, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés újrahasználata újrahasználatra történő előkészítés útján gazdaságosan biztosítható, a gyártó az újrahasználatra történő előkészítésnek a kezeléssel szemben elsőbbséget biztosít, és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés újrahasználati központba történő továbbításáról az átvételtől számított 30 napon belül gondoskodik. (2) Ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés újrahasználata újrahasználatra történő előkészítés útján gazdaságosan nem biztosítható, a gyártó a hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról elektromos és elektronikus berendezés-kategóriánként legalább a 2. melléklet 2. pontja szerinti táblázatban meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelő mértékben gondoskodik (hasznosítási kötelezettség). (3) A hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésnek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő, az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerint igazolt hasznosítása is. (4) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés hasznosítási célú exportja abban az esetben tekinthető az e rendelet szerinti hasznosítási kötelezettség teljesítésének, ha az
17 exportot végző az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet alapján kísérődokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű vagy jobb feltételekkel történik. 6. Ha az elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatra alkalmatlan, illetve a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés hasznosítása, újrafeldolgozása gazdaságosan nem biztosítható, a gyártó gondoskodik a hulladék ártalmatlanításáról (ártalmatlanítási kötelezettség). 4. A gyártó tájékoztatási kötelezettsége 7. (1) A gyártó a visszavételi, átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségéről a fogyasztót, a forgalmazót és a hulladékbirtokost tájékoztatja. (2) A gyártó gondoskodik arról, hogy a 2005. augusztus 13. napját követően gyártott elektromos, elektronikus berendezésen, vagy ha azon nem lehetséges, akkor a termék csomagolásán, a használati útmutatóban vagy a garanciajegyen a) a 3. mellékletben feltüntetett ábra, b) a gyártó azonosításra alkalmas megjelölés, valamint c) a forgalomba hozatal időpontja (év, hónap és nap megjelölésével) jól látható, felismerhető (olvasható) és letörölhetetlen legyen. (3) A gyártó a fogyasztókat magyar nyelven tájékoztatja arról, hogy a) az elektromos, elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok a környezetre és az emberi egészségre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően használják, működtetik; b) az elektromos, elektronikus berendezés tartalmaz-e olyan alkatrészt, amely hulladékká válását követően veszélyes hulladéknak minősülne; c) a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést elkülönítetten kell gyűjteni, és az a települési hulladékkal együtt nem helyezhető el azonos gyűjtőedénybe, továbbá települési hulladékként nem ártalmatlanítható; d) a 3. mellékletben meghatározott ábra milyen jelentést hordoz magában; e) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó elemet, akkumulátort tartalmazó elektromos, elektronikus berendezés milyen típusú elemet, akkumulátort tartalmaz, és az milyen módon távolítható el az elektromos vagy elektronikus berendezésből biztonságosan; f) milyen visszavételi, átvételi és gyűjtési rendszereket működtet, és milyen nyilvános átvételi és gyűjtési kampányokat szervez; g) a gyártó telephelye szerint illetékes települési önkormányzat közigazgatási területén egyes visszavételi és átvételi helyek, hulladékgyűjtő pontok, újrahasználati központok, továbbá javítóműhelyek hol és mikor érhetők el a lakosság számára; h) tevékenységével milyen szerepet vállal az elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatában, újrahasználatra történő előkészítésében, valamint a hulladékká vált
18 elektromos, elektronikus berendezés mennyiségének csökkentésében, hasznosításában és az újrafeldolgozás egyéb formáiban, i) a 12. (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségét finanszírozza, és erre garanciát vállal. (4) A gyártó a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét a következő módon teljesíti: a) az általa gyártott elektromos, elektronikus berendezéseket hirdető szórólapon, reklámújságban, termékismertetőben, továbbá katalógusban, ha ilyet saját maga előállít, b) az általa gyártott elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó használati útmutatóban, ismertetőben, c) a honlapján, d) a fogyasztóknak küldött hírlevélben és az általa üzemeltetett webáruház honlapján, ha ilyen tevékenységet saját maga végez, valamint e) a nyomtatott vagy elektronikus hírközlés gyártó által megválasztott egyéb formájában. (5) A (4) bekezdés a) d) pontja szerinti tájékoztatásnak a teljes médiafelület legalább 5 %-át kell kitennie. (6) A gyártó az elektromos, elektronikus berendezés értékesítésekor a gyűjtéssel, a szállítással és a kezeléssel kapcsolatban felmerülő költségeiről a fogyasztókat a számlán, a terméken, illetve annak csomagolásán tájékoztathatja. Ebben az esetben a ténylegesen felmerülő költségek nem haladhatják meg a tájékoztatás szerinti kalkulált költségeket. (7) A gyártó a hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségével összefüggő, az elektromos, elektronikus berendezés alkatrészeinek és alapanyagainak meghatározására, veszélyes anyag tartalmára vonatkozó műszaki dokumentációt, kezelési utasítást az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számított 1 hónapon belül az átvállalónak, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökségnek (a továbbiakban: OHÜ), továbbá a hasznosítást végző hulladékkezelőnek elektronikus formában hozzáférhetővé teszi. 5. A gyártó kötelezettségeinek átruházása 8. (1) A gyártó visszavételi és átvételi kötelezettségét a forgalmazás helyén történő visszavételi kötelezettség kivételével a) megállapodás alapján a 9. (1) bekezdés szerinti átvállalóra (a továbbiakban: átvállaló), vagy b) a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) hatálya alá tartozó nem termékdíjköteles termék esetén közvetítő szervezetre átruházhatja. (2) A gyártó a gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének teljesítését a) megállapodás alapján részben vagy együttesen átvállalóra, vagy b) közvetítő szervezetre átruházhatja.
19 (3) A gyártó a Ktdt. hatálya alá tartozó termékdíjköteles hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés gyűjtésére, hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó kötelezettségének a Ktdt.-ben meghatározott a) egyéni teljesítés, b) OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés vagy c) termékdíjátalány-fizetés útján tehet eleget. 9. (1) Átvállaló a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az lehet, aki (amely) az átruházni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére hulladékgazdálkodási engedélye folytán jogosult. (2) Nem lehet átvállaló az, aki (amely) gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettség átruházása céljából a gyártóval megkötött megállapodást megelőző 3 éven belül a) a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, b) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), valamint c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény előírásainak megsértésével kapcsolatban meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el. (3) Az átruházott kötelezettség tekintetében az átvállalóra a gyártóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 10. (1) Ha a gyártó a gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének teljesítését az átvállalóra átruházza, a gyártó és az átvállaló között létrejött megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) az átvállalt kötelezettség megjelölését, b) az átvállalt kötelezettséggel érintett elektromos, elektronikus berendezés-kategóriát, c) az átvállalt kötelezettséggel érintett elektromos, elektronikus berendezés mennyiségét (kilogrammban), valamint d) az átvállalóra átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását. (2) A gyártó az átvállalóval kötött megállapodást a megállapodás létrejöttét követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: OKTVF) megküldi. (3) A gyártó a megállapodás módosítását vagy megszűnését a módosítást vagy megszűnést követő 15 napon belül az OKTVF-nek bejelenti.
20 (4) Az OKTVF a megállapodást vagy annak módosítását határozatban jóváhagyja, ha a megállapodás vagy a módosítás tartalma megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek. 11. (1) A gyártó az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalát követő 1 éven belül az Európai Unió területén első alkalommal forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezés valamennyi típusát illetően az újrahasználatra előkészítésre és a kezelésre vonatkozó ingyenes tájékoztatást mindenki számára hozzáférhetővé teszi. A tájékoztatást különösen kézikönyvekben, valamint az elektronikus hírközlés szolgáltatásain keresztül kell biztosítani. (2) A tájékoztatásnak legalább a következőkre kell kiterjednie: a) az elektromos, elektronikus berendezésben található különböző alkatrészek és anyagok meghatározására, beleértve a berendezés működése szempontjából jelentős fontosságúnak nem tekinthető tartó és hordozó alkatrészeket is; b) az elektromos, elektronikus berendezésben található veszélyes anyagok és keverékek meghatározására; c) a kezelés során a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből valamennyi folyadékot, és legalább a 28. (1) bekezdése szerinti anyagot, alkatrészt, tartozékot, összetevőt kell eltávolítani. 6. A gyártó által viselt költségek 12. (1) A gyártó az (5) és (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel a visszavételre, az átvételre, a gyűjtésre, a hasznosításra és az ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket viseli. (2) Ha a gyártó a forgalmazóval értékesítési szerződést kötött, a gyártó a 22. és 23. -ban foglaltaknak megfelelően a) a forgalmazó által visszavett elektromos, elektronikus berendezés tárolásának és a forgalmazótól történő elszállításának, b) a forgalmazó által átvett hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés gyűjtésének, c) a gyűjtőedények elhelyezésének, valamint d) az elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékának a háztartásokból a gyűjtőhelyre, továbbá a gyűjtőhelyről a hulladékkezelő létesítménybe történő elszállításának költségeit viseli. (3) A gyártó a 2005. augusztus 13-át követően forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezésből képződött, nem háztartásból származó elektromos, elektronikus berendezés hulladékának gyűjtésével, hasznosításával és környezetkímélő ártalmatlanításával kapcsolatban felmerült költségeket viseli.
21 (4) A gyártó a forgalmazó kérésére az értékesítési szerződésben meghatározott mennyiségnek megfelelő elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát a forgalmazótól átveszi, és az ezzel kapcsolatos költségeket viseli. (5) Ha az elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladéka történelmi hulladéknak minősül, a gyártó a történelmi hulladék átvételének, gyűjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának költségeihez az adott elektromos, elektronikus berendezés amelyből a történelmi hulladék származik piaci részesedése arányában járul hozzá. (6) A gyártó vagy a nevében eljáró harmadik személy a gyártó által viselt költségek visszatérítésére visszafizetési eljárást alakíthat ki abban az esetben, ha az adott elektromos, elektronikus berendezést forgalomba hozatal céljából Magyarországon kívülre szállítják. 7. A gyártó biztosítékadási kötelezettsége 13. (1) A gyártó a gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségei ellátásának biztosítására a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel vagyoni biztosítékot képez. (2) A vagyoni biztosíték mértékét és számításának módját a 4. melléklet határozza meg. (3) A tárgyévre vonatkozó vagyoni biztosítékot a tárgyév február 20. napjáig kell képezni. Ha tevékenységét a gyártó a tárgyévben kezdi meg, a vagyoni biztosítékot a tárgyév végéig havonta kell képeznie. (4) A gyártónak a következő esetekben nem kell vagyoni biztosítékot képeznie: a) ha gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés vagy közvetítő szervezet útján tesz eleget, b) a Ktdt. hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékek vonatkozásában, kivéve, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kezelésére vonatkozó kötelezettségének egyéni teljesítés útján tesz eleget. 14. (1) A vagyoni biztosíték formája a következő lehet: a) a gyártó részvétele a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésekkel történő gazdálkodásra szolgáló finanszírozási rendszerben, b) környezetvédelmi biztosítás, c) hitelintézet vagy biztosító által vállalt garancia vagy ezzel egyenértékű banki kötelezettségvállalás; d) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény; e) hitelintézetnél garanciavállalás céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg, vagy f) biztosítási szerződés.
22 (2) A vagyoni biztosíték létrehozására vonatkozó igazolást a gyártó az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg az OKTVF részére megküldi. (3) A tárgyévi vagyoni biztosíték feletti rendelkezés engedélyezését a gyártó a tárgyévet követő év adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg kezdeményezheti. (4) A tárgyévi vagyoni biztosítékkal a gyártó az OKTVF jóváhagyását követően szabadon rendelkezhet. (5) A tárgyévi vagyoni biztosíték feletti rendelkezés jogának megadására vonatkozó kezdeményezést az OKTVF a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig akkor hagyja jóvá, ha a gyártó a) a tárgyévi visszavételi, átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási, valamint b) az éves adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. 8. A gyártók és a közvetítő szervezetek nyilvántartásba vétele 15. (1) A gyártó az 5. melléklet szerinti adatlapot kitölti, és az OKTVF részére történő megküldésével kezdeményezi a nyilvántartásba vételét. Nyilvántartásba vételének kezdeményezésével egyidejűleg a gyártó vállalja, hogy az 5. mellékletben meghatározott adatokat szükség esetén a változás bekövetkezését követő 15 napon belül frissíti. A nyilvántartásba vételt legkésőbb az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalának megkezdéséig kell kezdeményezni. (2) A 2. 10. pont d) alpontja szerinti gyártót az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalának helye szerinti európai uniós tagállamban kell nyilvántartásba venni. (3) Ha a gyártó a gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének teljesítését az átvállalóra vagy a közvetítő szervezetre átruházza, a gyártó a nyilvántartásba vételét úgy kezdeményezi, hogy az átvállalóval vagy a közvetítő szervezettel kötött megállapodást a kitöltött adatlaphoz csatolja. (4) Az OKTVF a gyártó nyilvántartásba vételével egyidejűleg a gyártónak nyilvántartási számot ad. (5) A gyártó a nyilvántartásba vételt követően az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül az OKTVF-nek a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával egyidejűleg bejelenti. (6) A gyártó e rendelet szerinti tevékenysége megszüntetését az OKTVF-nek bejelenti, és ezzel egyidejűleg a tárgyévre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. A bejelentést és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését követően az OKTVF a gyártót a nyilvántartásból törli. 16.
23 (1) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését végző közvetítő szervezetnek a tevékenysége megkezdéséhez, folytatásához szükséges nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az OKTVF részére kell benyújtania. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia: a) a gyártó és a közvetítő szervezet cégjegyzékszáma; b) a kötelezettség teljesítésének módja; c) az üzletszabályzat tervezete, ideértve az általános szerződési feltételeket is; d) a közvetítő szervezettel szerződésben álló gyártók és forgalmazók listája; valamint e) igazolás a (3) bekezdésben foglaltakról. (3) Nyilvántartásba az a Ktdt. hatálya alá nem tartozó nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett közvetítő szervezet vehető, a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy az alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén, b) amely az alaptevékenységéhez szükséges mértékű legalább 30 millió forint összegű alaptőkével rendelkezik, valamint c) amely gazdasági tevékenységével vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény előírásainak megsértésével kapcsolatban a nyilvántartásba vétel kezdeményezését megelőző 3 éven belül meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést nem követett el. (4) Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti, bíróság vagy más hatóság által nyilvántartott jogosultságot igazoló okiratot nem csatolja, az OKTVF a nyilvántartásba vételt megtagadja. (5) Az OKTVF a közvetítő szervezet nyilvántartásba vételével egyidejűleg a közvetítő szervezetnek nyilvántartási számot ad. (6) A közvetítő szervezet a nyilvántartásba vételt követően a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokban vagy körülményekben bekövetkezett változásokat a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül az OKTVF-nek a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával egyidejűleg bejelenti. A bejelentés tényéről az OKTVF a bejelentéstől számított 30 napon belül a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeket (a továbbiakban: felügyelőség) tájékoztatja. (7) Az OKTVF a közvetítő szervezetet törli a nyilvántartásból, ha a nyilvántartás feltételei már nem állnak fenn. (8) A nyilvántartásba vételi, az adatmódosítási és a törlés iránti bejelentést formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. A formanyomtatványt és az elektronikus űrlapot az OKTVF honlapján és a kormányzati portálon kell közzétenni, valamint azt a gyártó rendelkezésére bocsátani. 9. A gyártó, az átvállaló és a közvetítő szervezet nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége
24 17. (1) A gyártó, a közvetítő szervezet és az átvállaló az e rendelet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet, és a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül az OKTVF számára adatot szolgáltat, ide nem értve azt az esetet, amikor a gyártó a Ktdt. szerint az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés útján tesz eleget a kezelésre vonatkozó kötelezettségének. (2) A gyártó az OKTVF részére adatot szolgáltat a tárgyév február 20. napjáig a) a tárgyévet megelőző évben Magyarországon forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezés mennyiségéről (tömeg szerint, berendezés-kategóriánként); b) a tárgyévben Magyarországon forgalomba hozni tervezett elektromos, elektronikus berendezés mennyiségéről (tömeg szerint, berendezés-kategóriánként); c) gyűjtési kötelezettség Magyarországon a tárgyévet megelőző évben (tömeg szerint, berendezés-kategóriánként); d) gyűjtési kötelezettség Magyarországon a tárgyévben (tömeg szerint, berendezéskategóriánként); e) a tárgyévet megelőző évben azokról a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések mennyiségéről (tömeg szerint, berendezés-kategóriánként), amelyeket ea) átvételi helyeken és gyűjtőhelyeken összesen átvett, gyűjtött, eb) közvetítő szervezetnek, kereskedőnek, előkezelőnek, hasznosítónak, ártalmatlanítónak kezelésre összesen átadott, ec) hulladékkezelőtől, illetve hulladékkezelő létesítményből további hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából elszállított; f) a tárgyévben gyűjteni, hasznosítani és ártalmatlanítani tervezett hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyiségéről (tömeg szerint, berendezéskategóriánként); g) a 13. (1) bekezdés szerinti tárgyévi vagyoni biztosíték összegéről és típusáról. (3) A gyártó a (2) bekezdés a) f) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az OKTVF részére a 6. mellékletben foglalt adatlapok kitöltése útján teljesíti. (4) Ha a gyártó a kezelésre vonatkozó kötelezettségének az OHÜ-n keresztül történő kollektív teljesítés útján tesz eleget, az adatszolgáltatást az OKTVF részére az OHÜ teljesíti. Az adatszolgáltatás a tárgyévre vonatkozó a 6. mellékletben foglalt adatlapok alapján összesített adatokra terjed ki. (5) A gyártó, az átvállaló és a közvetítő szervezet a nyilvántartást a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. (1) bekezdésében meghatározott ideig megőrzi. 18. (1) Az átvállaló és a közvetítő szervezet az OKTVF részére adatot szolgáltat a tárgyév február 20. napjáig a) a tárgyévet megelőző évben az általa kötött megállapodások alapján visszavett elektromos, elektronikus berendezés tömegéről (kilogrammban) b) a tárgyévet megelőző évben az általa kötött megállapodások alapján átvett és gyűjtött hulladék tömegéről (kilogrammban),
25 c) arról, hogy mely gyártókkal, forgalmazókkal, gazdálkodó szervezetekkel milyen mennyiségre kötött megállapodást visszavételre, átvételre, gyűjtésre, hasznosításra és ártalmatlanításra. (2) Az átvállaló és a közvetítő szervezet az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az OKTVF felé a 7. mellékletben foglalt adatlapok kitöltése útján teljesíti. 19. (1) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint a saját egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel. (2) Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus úton, az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározottak szerinti minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat útján is teljesíthető. 20. (1) Az OKTVF minden év szeptember 1-jéig az e rendelet alapján teljesített adatszolgáltatások adatait feldolgozza, és azokat 30 napon belül az OHÜ-nek elektronikus úton megküldi. Az adatszolgáltatásból származó feldolgozott adatok nyilvánosak, és az OKTVF honlapján keresztül folyamatosan, térítésmentesen hozzáférhetők. A gyártók és a nevükben eljáró harmadik személyek nyilvántartásba vételének megkönnyítése érdekében, az OKTVF az európai uniós tagállamok nyilvántartási rendszeréhez történő hozzáférésnek a lehetőségét az elérhetőség megjelölésével honlapján biztosítja. (2) Az e rendeletben foglaltaknak nem megfelelő adatot szolgáltató kötelezettet az OKTVF az adatszolgáltatás legfeljebb 30 napon belül történő helyesbítésére szólítja fel. 10. A meghatalmazott képviselő 21. (1) A 2. 10. pont a) c) alpontja szerinti gyártó az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségét meghatalmazott képviselője útján is teljesítheti, ha a székhelye nem Magyarországon, hanem egy másik európai uniós tagállamban van. (2) A 2. 10. pont d) alpontja szerinti gyártó, amely olyan európai uniós tagállamba értékesít elektromos, elektronikus berendezést, amelyben székhellyel nem rendelkezik, meghatalmazott képviselőt jelöl ki annak érdekében, hogy az e rendelet szerinti valamennyi kötelezettségét Magyarországon teljesíteni tudja. (3) A meghatalmazott képviselő állandó jelleggel, írásbeli meghatalmazás útján jelölhető ki. A meghatalmazott képviselőnek érvényes magyar adóazonosító jellel vagy adószámmal kell rendelkeznie.