Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967 2001) 2009. mærcius 10. 18:46:55
Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967 2001) Szerkesztõbizottság Dr. Debreczeni Béláné (elnök) Dr. Blaskó Lajos Dr. Kismányoky Tamás Dr. Magda Sándor Dr. Nagy János Dr. Németh Tamás Dr. Tóth Zoltán (titkár) Lektorálta Izsáki Zoltán, a mg.-tudomány kandidátusa Szabó Lajos, a mg.-tudomány kandidátusa Szemes Imre, a mg.-tudomány kandidátusa Technikai szerkesztõ Laczkó Györgyné PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, VESZPRÉM MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET, BUDAPEST 2009. mærcius 10. 18:46:55
Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967 2001) Szerkesztette Debreczeni Béláné Németh Tamás AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 2009. mærcius 10. 18:46:55
Megjelent a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával ISBN 978 963 05 8680 1 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2009 Debreczeni Béláné Németh Tamás (szerk.) 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary 2009. mærcius 10. 18:46:55
A kiadvány szerzõi ÁRENDÁS TAMÁS, PhD MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár BLASKÓ LAJOS, az MTA doktora Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma, Karcagi Kutatóintézet BÚZÁS GYULA, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely CSATHÓ PÉTER, az MTA doktora MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest DEBRECZENI BÉLÁNÉ, az MTA doktora Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely DVORACSEK MIKLÓS, univ. doktor Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely EKKERT JÓZSEF, kísérletvezetõ Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse (Bicsérd) ENESE LÁSZLÓ, a mg.-tudomány kandidátusa Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös FODOR NÁNDOR, PhD MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest GYÕRI ZOLTÁN, az MTA doktora Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma, Debrecen HERMANN TAMÁS, PhD-hallgató Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely HOFFMANN SÁNDOR, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely HOLLÓ SÁNDOR, a mg.-tudomány kandidátusa Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös HORVÁTH JÓZSEF, univ. doktor Talajerõgazdálkodás Kkt., Kaposvár JOLÁNKAI MÁRTON, az MTA doktora Szent István Egyetem, Gödöllõ KÁDÁR IMRE, az MTA doktora MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest KADLICSKÓ BÉLA, a mg.-tudomány kandidátusa Károly Róbert Fõiskola (Gyöngyös) Fleischmann R. Kutatóintézete, Putnok 5 2009. mærcius 10. 18:46:55
KAJDI FERENC, PhD Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Mosonmagyaróvár KISMÁNYOKY TAMÁS, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely MAGDA SÁNDOR, az MTA doktora Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös MAGYAR MARIANNA, PhD MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MAKÓ ANDRÁS, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely MÁRTON LÁSZLÓ, PhD MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MIHALOVICS MIKLÓS, kísérletvezetõ Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse NÉMETH TAMÁS, az MTA rendes tagja MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest PUMMER LÁSZLÓ, univ. doktor Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös RADIMSZKY LÁSZLÓ MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest SÁRVÁRI MIHÁLY, a mg.-tudomány kandidátusa Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma, Debrecen STEFANOVITS PÁL, az MTA rendes tagja Szent István Egyetem, Gödöllõ TAKÁCS LÁSZLÓ, univ. doktor Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse TÓTH ZOLTÁN, PhD Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely VÁRALLYAY GYÖRGY, az MTA rendes tagja MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest ZSIGRAI GYÖRGY, PhD Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma Karcagi Kutatóintézet, Karcag 6 2009. mærcius 10. 18:46:55
Tartalom Elõszó... 13 Bevezetés (DEBRECZENI BÉLÁNÉ)... 15 1. Nemzetközi áttekintés a világ szántóföldi tartamkísérleteirõl (DEBRECZENI BÉLÁNÉ)...19 1.1. Néhány kiemelkedõ kutatási eredmény a legidõsebb szántóföldi tartamkísérletekbõl.. 21 1.2. A szántóföldi tartamkísérletek eredményeinek felhasználása... 22 2. A magyarországi trágyázási tartamkísérletek (KISMÁNYOKY TAMÁS és JOLÁNKAI MÁRTON)... 25 2.1. A hazai tartamkísérletek felmérése... 26 2.2. A tartamkísérletek szerepe a tudományos kutatásban... 32 2.3. A tartamkísérletek szerepe az oktatásban... 32 2.4. A tartamkísérletek gazdasági vonatkozásai... 32 2.5. Nemzetközi kapcsolatok... 33 3. Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) helyeinek talajtani jellemzése (VÁRALLYAI GYÖRGY, MAKÓ ANDRÁS és HERMANN TAMÁS)... 35 3.1. Az OMTK kísérleteinek elhelyezkedése Magyarország talajtakaróján...35 3.1.1. Magyarország talajai és az OMTK kísérleti helyek... 36 3.2. Az OMTK kísérleti helyek talajainak jellemzése... 58 3.3. Az OMTK kísérleti helyek részletes talajtani jellemzése... 60 Nagyhörcsök (NH)... 61 Karcag (KA)... 65 Kompolt (KO).... 69 Hajdúböszörmény (HB)... 73 Mosonmagyaróvár (MO)... 77 Keszthely (KE)... 81 Iregszemcse (IR)... 85 Bicsérd (BI).... 89 Putnok (PU)... 93 4. Az agyagásvány-összetétel ismeretének talajtani és agrokémiai alkalmazási lehetõsége az OMTK-talajokban (STEFANOVITS PÁL)... 97 4.1. Talajdinamikai folyamatok értelmezése agyagásvány-vizsgálatok alapján...98 7 2009. mærcius 10. 18:46:56
4.2. A talaj ásványi részén a mûtrágyázás hatására bekövetkezõ változások...106 5. Kísérleti eredmények a mûtrágyázás, évjáratok, elõvetemények hatására eltérõ agroökológiai körzetek sajátos körülményeinél (KISMÁNYOKY TAMÁS és DEBRECZENI BÉLÁNÉ)... 113 5.1. Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek leírása (DEBRECZENI BÉLÁNÉ és DVORACSEK MIKLÓS)... 114 5.1.1. A kísérletek elrendezése... 115 5.1.2. Mûtrágyázási kezelések... 115 5.1.3. A termésadatok rendszerezése és feldolgozása.... 124 5.2. Nagyhörcsök (KÁDÁR IMRE és MÁRTON LÁSZLÓ)... 124 5.2.1. Mûtrágyázás hatása az õszi búza szemtermésére és a kísérleti talaj PK-tartalmának változására az 1968 2004 közötti idõszakban...125 5.2.2. Mûtrágyázás hatása a kukorica virágzáskori csõ alatti levelének tömegére, légszáraz anyag %-ára, elemösszetételére és betakarításkori szemtermésére a tartamkísérlet 26. évében...131 5.2.3. Mûtrágyázás hatása a szántott réteg NH 4 -acetát + EDTA-oldható elemtartalmára a tartamkísérlet 30. évében... 135 5.2.4. Mûtrágyázás hatása a szántott réteg talajvizsgálati jellemzõire a kísérlet 37. évében... 137 5.2.5. Mûtrágyázás hatása az õszi búza szemtermésére és elemösszetételére a kísérlet 37. évében... 140 5.3. Karcag (ZSIGRAI GYÖRGY)... 143 5.3.1. Mûtrágyázási kezelések hatása az õszi búza termésére...144 5.3.2. Az NPK-mûtrágyák kölcsönhatásainak értékelése... 146 5.3.3. Az évjáratok hatása az õszi búza terméshozamára... 146 5.3.4. Elõvetemény-hatások... 149 5.3.5. Mûtrágyázási kezelések hatása a kukorica termésére... 150 5.3.6. Az évjárat hatása a kukorica terméshozamára... 152 5.4. Kompolt (HOLLÓ SÁNDOR)... 154 5.4.1. A mûtrágyázás hatása az õszi búza termésére... 154 5.4.2. Az évjáratok hatása az õszi búza terméshozamára... 156 5.4.3. Különbözõ elõvetemények hatása az õszi búza termésére...158 5.4.4. A mûtrágyázás hatása a kukorica termésére... 159 5.4.5. Az évjáratok hatása a kukorica terméshozamára... 161 5.5. Hajdúböszörmény (SÁRVÁRI MIHÁLY)... 163 5.5.1. A vetésforgótípus, az NPK-mûtrágyázás és az évjáratok hatása a kísérleti növények termésére... 164 5.5.1.1. Borsó.... 164 5.5.1.2. Õszi búza.... 165 5.5.1.3. Kukorica... 166 5.6. Mosonmagyaróvár (KAJDI FERENC)... 169 5.7. Keszthely (HOFFMANN SÁNDOR)... 177 5.7.1. Kísérleti eredmények... 178 5.8. Iregszemcse (MIHALOVICS MIKLÓS és TAKÁCS LÁSZLÓ)... 183 5.8.1. A kísérlet csapadékviszonyai és hatása a vetésforgók termésére...183 5.9. Bicsérd (EKKERT JÓZSEF, MIHALOVICS MIKLÓS és TAKÁCS LÁSZLÓ)...188 5.9.1. A csapadékellátás, vetésforgók és elõvetemények hatása a kísérleti növények termésére... 188 8 2009. mærcius 10. 18:46:56
5.9.2. A mûtrágyakezelések hatása a növények termésére különbözõ vetésforgókban... 189 5.10. Putnok (KADLICSKÓ BÉLA)... 193 5.10.1. Az õszi búza és a kukorica termése (t/ha) a mûtrágyázástól és az évjárathatástól függõen.... 195 5.11. A kísérleti eredmények rövid összefoglalása (DEBRECZENI BÉLÁNÉ és KISMÁNYOKY TAMÁS)... 199 5.11.1. Elõvetemény-hatás... 199 5.11.2. A mûtrágyázás hatása... 199 5.11.3. Évjárathatás... 200 5.11.4. A kísérleti hálózat eredményeinek összehasonlítása... 200 6. A tartammûtrágyázás és az elõvetemény hatása különbözõ vetésforgókban a búza és a kukorica terméstömegére (KISMÁNYOKY TAMÁS)... 205 6.1. A mûtrágyázás hatása az õszi búza és a kukorica termésére (t/ha) 1967/1968 és 2000/2001 között... 207 7. Tartammûtrágyázás hatása a kísérleti talajok fõbb tulajdonságaira (BLASKÓ LAJOS)...215 7.1. Humusztartalom és humuszminõség változása mûtrágyázás hatására...217 7.2. A talajsavanyodás folyamata és mértéke... 220 7.2.1. Talajsavanyodás a mélyebb rétegekben... 226 7.2.2. A kicserélhetõ kationok mennyiségének és arányainak változásai...228 7.3. A kéntartalom változása mûtrágyázás hatására... 234 7.4. A mûtrágyázás hatása a talajszelvény nitráttartalmára... 235 7.5. Az AL-oldható foszfortartalom változási tendenciái... 237 7.6. Az AL-oldható káliumtartalom változási tendenciái... 242 7.7. A kémhatás, mészállapot és mûtrágyázás hatása a mikroelemekre...245 7.7.1. A talajok KCl+EDTA-oldható vastartalma... 245 7.7.2. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért mangántartalma...251 7.7.3. A KCl+EDTA kivonatban oldható réztartalom... 255 7.7.4. A KCl+EDTA kivonatban oldható cinktartalom... 260 7.7.5. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért molibdéntartalma...264 7.7.6. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért bórtartalma... 264 7.7.7. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért kobalttartalma...267 7.8. A mészállapot, kémhatás és mûtrágyázás hatása néhány toxikus elemre...271 7.8.1. KCl+EDTA kivonatban mért kadmium- és krómtartalom...275 7.8.2. KCl+EDTA kivonatban mért ólomtartalom... 275 7.8.3. A talajok oldható alumíniumtartalma... 278 8. Kisparcellás kísérletek talajainak nitrogénforgalma (NÉMETH TAMÁS és RADIMSZKY LÁSZLÓ)... 285 8.1. Az OMTK kísérleti helyek csapadékviszonyai 1984 és 1998 között...286 8.2. Az OMTK kisérleti helyek talajainak nitrogénforgalma... 287 8.2.1. Erdõtalajok... 287 8.2.1.1. Bicsérd... 288 8.2.1.2. Kompolt... 289 8.2.1.3. Putnok... 291 8.2.1.4. Keszthely... 292 8.2.2. Csernozjomtalajok... 293 9 2009. mærcius 10. 18:46:56
8.2.2.1. Hajdúböszörmény... 293 8.2.2.2. Karcag... 295 8.2.2.3. Iregszemcse.... 297 8.2.2.4. Nagyhörcsök... 298 8.2.3. Öntéstalaj... 299 8.2.3.1. Mosonmagyaróvár... 299 8.3. A kísérleti eredmények rövid összefoglalása... 301 9. A talajok PK-teszt-vizsgálati módszerei és diagnosztikai növényvizsgálati eredmények kalibrálása az OMTK-kísérletekben (CSATHÓ PÉTER, MAGYAR MARIANNA és DEBRECZENI BÉLÁNÉ)... 303 9.1. A talaj konvencionális kivonószerekben oldható P-tartalma, a fiatalkori növény P-koncentrációja és a termésmennyiség összefüggése.... 304 9.1.1. A P-mûtrágyázás hatása a talajok P-ellátottságára eltérõ kísérleti helyeken... 304 9.1.2. A P-mûtrágyázás hatása a kukorica és az õszi búza P-ellátottságára az eltérõ kísérleti helyeken... 307 9.1.3. Összefüggés a talajok könnyen oldható P-tartalmai között...311 9.1.4. Összefüggés a fiatalkori õszibúza-hajtás és a kukoricalevél P-koncentrációja, valamint a talaj könnyen oldható P-tartalma között...313 9.1.5. Összefüggés a fiatalkori õszibúza-hajtás és a kukoricalevél P-koncentrációja, valamint tömege között... 314 9.2. A talaj konvencionális kivonószerekben oldható K-tartalma, a fiatalkori növény K-koncentrációja és a termésmennyiség összefüggése. K Ca Mg-ionantagonizmus... 316 9.2.1. A K-mûtrágyázás hatása az OMTK-talajok K-ellátottságára...316 9.2.2. A K-mûtrágyázás hatása a kukorica és az õszi búza K-ellátottságára az OMTK-kísérletekben... 318 9.2.3. Összefüggés a talajok könnyen oldható K-tartalmai között...322 9.2.4. Összefüggés a talaj könnyen oldható K-tartalma, valamint a kukoricalevél és az õszibúza-hajtás K-koncentrációja között...323 9.2.5. Összefüggés a kukoricalevél és az õszibúza-hajtás K-koncentrációja, valamint tömege között... 324 9.2.6. A K-trágyázás hatása a kukorica és õszi búza szemtermésmennyiségére....325 Köszönetnyilvánítás.... 325 10. Tartamtrágyázás hatása a kísérleti növények kémiai összetételére, minõségi mutatóira (GYÕRI ZOLTÁN)... 327 10.1. Nitrogén- és fehérjetartalom... 328 10.1.1. Õszi búza... 329 10.1.2. Kukorica... 332 10.1.3. Borsó... 334 10.2. Aminosav-összetétel... 334 10.3. Keményítõtartalom... 336 10.3.1. Õszi búza... 337 10.3.2. Kukorica... 337 10.4. Kéntartalom... 337 10.4.1. Õszi búza... 338 10.4.2. Kukorica... 339 10 2009. mærcius 10. 18:46:56
10.4.3. Borsó... 340 10.5. N/S arány... 340 10.6. Az õszi búza lisztminõségének vizsgálata... 341 10.7. Elemtartalom... 344 10.7.1. Õszi búza... 347 10.7.2. Kukorica... 350 10.7.3. Borsó... 351 10.8. Összefoglalás... 352 11. Évjárathatások vizsgálata az OMTK-kísérletek növényeinek termésére (DEBRECZENI BÉLÁNÉ)... 353 11.1. Az OMTK-hálózat termõhelyeinek vízellátottsága... 356 11.1.1. A kísérleti helyek csapadékmennyiségeinek értékelése...359 11.1.2. Terméseredmények (t/ha) értékelése a bemutatott évjáratok hatására...372 11.2. Az õszi búza és a kukorica vízhasznosítási mutatói az OMTK-kísérletekben...377 11.3. Összefoglalás... 387 12. A mûtrágyázás gazdasági hatékonysága (BÚZÁS GYULA, ENESE LÁSZLÓ, MAGDA SÁNDOR és PUMMER LÁSZLÓ)... 391 12.1. A mûtrágya a termelési folyamat gazdasági értékelésében... 391 12.2. Az OMTK eredményeinek ökonómiai értékelésére alkalmazott módszer...396 12.3. Az ökonómiai értékelés a tartamkísérletek eredményeibõl... 398 12.3.1. A trágyázás gazdasági hatékonyságának sajátosságai a búza- és kukoricatermesztésben.... 399 12.3.2. Az ökológiai tényezõk szerepe a mûtrágyázás gazdasági hatékonyságának alakításában... 400 12.3.3. A vetésváltás szerepe a mûtrágyázás gazdasági hatékonyságának alakításában... 401 12.3.4. Az optimális mûtrágyaadagok nagysága és összetétele a búza- és kukoricatermesztésben az ökológiai adottságoktól és a vetésváltástól függõen... 404 13. Költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer tesztelése az OMTK-kísérletek eltérõ NPK-szintjein (CSATHÓ PÉTER, ÁRENDÁS TAMÁS, FODOR NÁNDOR, HORVÁTH JÓZSEF és NÉMETH TAMÁS)... 413 13.1. Az új, költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer ismertetése.... 414 13.2. A környezetkímélõ, valamint az intenzív trágyázási szaktanácsadási rendszerek alapelveinek összehasonlítása... 415 13.3. A környezetkímélõ, valamint az intenzív tápanyagellátást elõsegítõ, illetve egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak tesztelése szabadföldi kísérletben... 416 13.3.1. Az IMPHOS õszibúza-kísérletek, 2004... 417 13.3.1.1. Balatonszentgyörgy.... 417 13.3.1.2. Mezõkövesd... 417 13.3.1.3. Nagyhörcsök... 419 13.3.2. Az IMPHOS kukoricakísérletek, 2005... 420 13.3.2.1. Balatonszentgyörgy.... 420 13.3.2.2. Mezõkövesd... 422 11 2009. mærcius 10. 18:46:56
13.3.2.3. Nagyhörcsök... 422 13.4. A környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer alkalmazása a precíziós növénytáplálásban... 423 13.5. Az új költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer tesztelése az OMTK-kísérletekben, eltérõ NPK-szinteken... 424 14. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent publikációk... 431 14.1. Az OMTK kutatási eredményeibõl folyóiratokban megjelent cikkek...431 14.2. Az OMTK kutatási eredményeibõl konferenciakiadványokban megjelent cikkek...439 14.3. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent könyvek, könyvrészletek...451 14.4. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent disszertációk, értekezések...457 14.5. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent dolgozatok.... 458 14.5.1. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent szakdolgozatok....458 14.5.2. Az OMTK kutatási eredményeirõl megjelent diplomadolgozatok...459 14.5.3. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent OTDK dolgozatok...460 14.6. Az OMTK kutatási eredményeibõl készült jelentések... 461 14.7. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent egyéb publikációk...462 15. Irodalom... 465 12 2009. mærcius 10. 18:46:56
Elõszó Az élõ múzeum kifejezést eleddig a gyûjteményes növénykertek, arborétumok, történeti kertek, növényi és állati génbankok esetében használták. Indokoltnak tûnik kiterjeszteni ezt a fogalmat a mezõgazdasági tartamkísérletekre, köztük a trágyázási kísérletekre is. Történelmi érdem, hogy a múlt század hatvanas éveinek közepén messzire elõrelátó szakemberek megszervezték az országos mûtrágyázási kísérletek hálózatát. De nagyot alkottak azok is, akik a késõbbi évek nehéz, néha kritikus költségvetési idõszakaiban megõrizték ezt a hálózatot. Magyarország a nemzetközi élmezõnyhöz tartozik a trágyázási tartamkísérletek terén. A megszerzett többéves adatok és tapasztalatok nagy segítséget adnak a változó piaci követelmények, az újonnan fellépõ környezetvédelmi és klímaváltozási kihívások helyes megválaszolásához. A jelen és a jövõ generációk felelõssége megõrizni ezt a tudományos örökséget. A hálózatot megszervezõ neves szakembereink többsége már eltávozott közülünk. A tartamkísérletek azonban fenntartják szellemi hagyatékukat. Õrizze meg ez a könyv is emléküket! Láng István akadémikus 13 2009. mærcius 10. 18:46:56
2009. mærcius 10. 18:46:56
Bevezetés DEBRECZENI BÉLÁNÉ A hálózati mûtrágyázási tartamkísérletek (OMTK) három évtizedet meghaladó értékes tapasztalatait, a közkinccsé tehetõ eltérõ ökológiai adottságú területeken kapott eredményeit szeretnék a könyv szerzõi megosztani azokkal a hazai agrár érdeklõdésû szakemberekkel, akik munkájukban közvetlenül vagy közvetve hasznosítani tudják azokat. Gondolunk itt elsõsorban a gazdálkodó növénytermesztõkre, az új eredmények átadását közvetítõ oktatókra, a tudományfejlesztõ szakemberekre, a trágyázási szaktanácsadás módszereinek fejlesztõire, a környezetvédõkre, sõt a vizsgálandó kérdések megválaszolását szolgáló kutatási költségek felett döntést hozó hivatali és politikai vezetõkre is. A nemzetközileg is egyedülálló hálózati kísérletek elsõ húsz évének fontosabb eredményei már megjelentek könyv formában Trágyázási kutatások 1960 1990 címmel, néhány hazai tartamkísérlet eredményeit is magába foglalva, az Akadémiai Kiadónál 1994-ben (szerk. Debreczeni B. és Debreczeni B.-né). A tápanyag-gazdálkodási kutatási eredmények iránti szakmai érdeklõdést bizonyítja, hogy a könyv pillanatok alatt elfogyott. Többek között ez a szakmai érdeklõdés motiválta a szerzõket arra, hogy a talaj növény tápanyag kapcsolat idõsoros összefüggésérõl a mai kihívások (fenntarthatóság, talaj- és vízvédelem) szellemében mutassák be a kísérletek beállításától a növekvõ mûtrágyaadagok évsoros hatását a 8 4 éves vetésforgók növényeinek, termõtalajainak a kilenc eltérõ agroökológiai körzetben szerzett tudományos és gyakorlati ismereteket. Hiszen tanúi vagyunk annak, hogy a mezõgazdasági termelésben csakúgy mint minden más területen, folyamatosan és elég gyorsan változnak a követelmények és az új kihívások. A nemzetközi változások is láncreakció gyanánt nagy hatással vannak a környezõ és távolabbi országokra. Így a 20. század váratlan gyorsasággal lepte meg az emberiséget mûszaki (gépek, mûszerek, berendezések), vegyipari (mûanyagok, mûtrágyák, növényvédõ szerek, gyógyszerek), biológiai (genetikai, biotechnológiai, molekuláris biológiai), távközlési, közlekedési (közúti, légi), számítástechnikai (informatikai) stb. fejlesztésekkel, termékeik piacra dobásával. A felgyorsult fejlõdés, a gyors megújuló termékváltás magával sodorta a mezõgazdaságot is, új termelési eljárásokat és tech- 15 2009. mærcius 10. 18:46:56
nológiai fejlesztéseket kikényszerítve. A mûtrágyák, növényvédõ szerek az 1970 1990 években növekvõ mennyiségben a magyar mezõgazdaságban is felhasználásra kerültek. Nyugat-Európában, fõleg a Benelux államokban, már jóval korábban és nagyobb mennyiségben használták a mûtrágyákat és növényvédõ szereket, mint hazánkban. Ezekben az államokban már a század második felében a talajok és a vegyi anyagok kölcsönhatásának eredményeként jelentkezõ környezetkárosító hatásokra figyeltek fel. Feltûnõ mértékben jelentkezett a talajok tulajdonságainak kedvezõtlen irányú változása (savanyodás, nehézfém-koncentráció növekedése, nitrátosodás stb.) és a talajvizek szennyezõdése. A légköri szennyezõdések sem maradtak el, az ipari objektumok hatására (légköri kiülepedések) a savasesõ-terhelések nyomai megjelentek az erdei és a szántóföldi növényeken. Az ipari és városi szennyvizek elszennyezték a felszíni vizeket. A környezeti károk okozói másokban keresték a felelõsséget. A nagy múltú szántóföldi tartamtrágyázási kísérletek azonnal sok országban felértékelõdtek, miután rendkívül fontos és megbízható idõsoros információval segítették az agrár- és környezetgazdálkodást irányító szerveket az adott kísérletek tájvédelmi talajainak és vizeinek terhelési forrásait illetõleg. Az OMTK hálózati kísérletek hazánk hét természetföldrajzi középtáján belül egy kivételével mindegyikben megtalálhatók. A különbözõ agroökológiai körzetekben, eltérõ termõhelyi adottságoknál és idõjárási viszonyoknál, a növények termései (mennyiség, minõség) az évjárathatásokat is magukon viselik. A termõtalajok és a mûtrágyák kölcsönhatása következtében megnõ a talajokban a tápanyag-szolgáltató képesség a gyökérzónában. Ezek azonban évjáratonként különbözõ mértékben befolyásolják a növények termésképzését, mivel jelentõs szerepet játszanak ebben a csapadékviszonyok és egyéb tényezõk is. A növények által hasznosításra nem került mûtrágyák, a talajok érzékenysége szerint, megváltoztatják a talajtulajdonságokat. A bemutatásra kerülõ eredmények tulajdonképpen hungarikumok, a hazai talajok viselkedéseirõl nyújtanak információt. Az érdeklõdõ szakembereknek meglepõen idõszerû okozati összefüggések vizsgálatára adnak lehetõséget, amire más típusú kísérletek nem képesek. A szántóföldi tartamkísérletek eredményeit persze néhányan fenntartással fogadják, mivel azok nem csupán az adott évben felhasznált trágya hatását tükrözik. Ezekben a kísérletekben a tartamhatások, vagyis a kezelések kumulatív hatásai mérhetõk. Az OMTK-kísérletekben az NPK-kezelések parcelláinak a története 1967-ig visszalapozható. A mûtrágyák által a talajokban elõidézett változások, a kezeletlen kontroll- (trágyázatlan) parcellák talajainak mutatóival kiszûrhetõk. A tartamkísérletek, beállításuk elõtt, tudományos, szakmai és gazdasági szempontból is nagyon gondosan meg lettek tervezve (tápanyagkezelések, parcellaméretek, a szükséges megfigyelések és vizsgálatok). Jóllehet koruknál fogva nem mindenben követik a kor kihívásait. De a hosszú évek alatt történt változások tényszerû 16 2009. mærcius 10. 18:46:57
megismerésének lehetõségeivel (adatbázis), rendkívül aktuális és kulcsfontosságú segítséget nyújtanak a talaj víz környezeti terhelések megelõzéséhez. Az OMTK szántóföldi kisparcellás kísérletek beállítására 1965-ben került sor, az akkori Földmûvelésügyi Minisztérium utasítása alapján. A kísérleti hálózat létrehozásának fõ célkitûzése az volt, hogy hazánk egyes természetföldrajzi tájain, a jellemzõ talajtípusokon olyan egységes kísérleti hálózat jöjjön létre, amely jól reprezentálja a mikro- és makroökológiai sajátosságokat, lehetõségeket biztosítson a talajba juttatott növekvõ adagú mûtrágyák hatékonyságának megítélésére, ezenkívül adatokat szolgáltasson a mûtrágyaszükséglet országos tervezéséhez. A kutatási program gyakorlati és tudományos igényeknek megfelelõ kidolgozását Láng Géza akadémikus és az általa szervezett szakmai bizottság (Bocz Ernõ, Debreczeni Béla, Sarkadi János, Sváb János és Wellisch Péter) végezte. A bemutatásra kerülõ könyvben kiemelt szerepet kapott több fejezet a talajtani kutatásokról, elsõként a kísérleti helyek földrajzi és tájökológiai elhelyezkedésének, a talajok fontosabb tulajdonságainak (ásványi összetétel, szervesanyag-tartalom, talajfizikai, -kémiai tulajdonságok, talajtermékenység, kémhatás, vízgazdálkodás, talajérzékenység), talajképzõdési folyamatoknak, a kísérleti helyek talajszelvényeinek és rétegvizsgálatainak bemutatásával (a növekvõ adagú mûtrágyák hatása, terhelése savanyú, semleges és meszes talajokon és ezeken végbemenõ nitrátkimosódás, N-profilok, tápanyag-felhalmozódás stb.). Ugyancsak több fejezet foglalkozik a növényekkel, a mûtrágyázás, az elõvetemény, az évhatások és a termésképzõdés kapcsolatával. A kísérleti helyek vezetõi ismertetik a kutatási eredményeiket. Jól kifejezi a termõhelyi eltéréseket az õszi búza és a kukorica kilenc kutatási helyrõl való terméseinek egymás mellett történõ összehasonlítása. A mûtrágyázási kezelések termésekre kifejtett hatása kiszûrhetõ a trágyázatlan és a trágyázási kezelések eredményeinek összehasonlításával. Külön fejezet foglalkozik a fõ termékek kémiai minõségi vizsgálatainak eredményeivel a termõhelyektõl, évjáratoktól, mûtrágyázási kezelésektõl függõen. Adatokat mutatunk be a fiatal növények diagnosztikai vizsgálatairól mint a tápanyag-ellátottság válaszreakcióiról. Megvizsgáltuk, hogy az évjáratok miként befolyásolták a mûtrágyázási kezelések hatását, mikor melyik NPK-mûtrágyázási kezelés adta a legnagyobb termést, illetve milyen összefüggés van a tápanyagellátás és a tenyészidõ csapadékának hasznosulása között. A mûtrágyázási kezelések hatását a terméseredmények alapján hatékonysági elemzéseknek vetettük alá, gazdasági mutatók becsléséhez, gazdaságos és jövedelmezõ tápanyag-gazdálkodás megítélése céljából. Az évsoros OMTK-kísérleti eredmények és más kísérletek adatainak felhasználásával a trágyázási szaktanácsadás irányelvének megfogalmazására is sort kerítettünk. Az OMTK kutatási eredményei 1967 2001 címû szakkönyvben témacsoportok szerint szintetizált eredmények bemutatására törekedtünk, azzal a céllal, hogy a 17 2009. mærcius 10. 18:46:57
tápanyag-gazdálkodás terén fontos információkat szolgáltassunk tájökológiai jelleggel, a jövedelmezõ, a mennyiségi és minõségi szántóföldi növénytermesztés sikerének elõsegítése érdekében, a környezetkímélõ növény talaj tápanyag harmonikus rendszer kialakításához. A kísérleti eredményekrõl folyamatosan készültek a vizsgált idõszakban különbözõ szakmai közlemények is. Folyóiratcikkek: összesen 184, ebbõl 61 idegen nyelven (184/61), könyvek, könyvrészletek: 103/1, konferenciakiadványokban megjelent dolgozatok: 233/105, disszertációk: 20, diplomadolgozatok: 43, pályázati kutatási jelentések: 27, egyéb kiadványok 62/13. 18 2009. mærcius 10. 18:46:57