A TÁVOLLEVŐ POSTAI SZAVAZÁSA HALLÓK TAMÁS*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIII/2. (2005), pp. 279-301 A TÁVOLLEVŐ POSTAI SZAVAZÁSA HALLÓK TAMÁS* 1. A távollevő szavazásának jelenlegi helyzete Távollét esetén való szavazásról, illetve távollevő szavazóról akkor beszélhetünk, ha a szavazó a szavazás napján valamilyen oknál fogva nem tud megjelenni a lakóhelyén kijelölt szavazóhelyiségben. Ezen azonban nemcsak a belföldi, hanem a külföldi tartózkodást is érthetjük. A távollét bekövetkezhet egészségügyi okból, amikor a szavazó akár a lakóhelyén is tartózkodhat, viszont mozgáskorlátozottság, mozgásképtelenség miatt nem tud megjelenni, vagy azért, mert betegség miatt egészségügyi intézményben van. Lehet bűnügyi oka a büntetésvégrehajtási intézetekben nem jogerősen fogva tartottak, előzetes letartóztatásban levők esetében. Egyéb okból is tartózkodhat a szavazó a lakóhelyén kívül, pl. munkavállalás, tanulás, bár ez a vasárnapi szavazásoknál csak bizonyos munkakörök esetében merül fel, illetve külföldi munka, ösztöndíj. Emellett a szabadidő eltöltésének számtalan variációja képzelhető el, ami miatt a szavazó a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén. Magyarországon a távollevő szavazásának mind a külföldi, mind pedig a belföldi eseteiben voltak, vannak megoldatlan kérdések. A választási eljárási törvény (1997: C. tv., a továbbiakban: Ve.), előtte pedig a választójogi törvény (1989:XXXIV. tv.) a lakóhelyén kívül, de az ország területén belül tartózkodó választópolgároknak az országgyűlési választásokon lehetővé tette az igazolással való szavazást, az egészségügyi okból való távollét és a nem jogerősen fogvatartottak esetében pedig a mozgóurnás szavazást. Az igazolással szavazás esetén a nyilvántartás, a névjegyzékek többszöri ellenőrzése komoly adminisztratív terhet jelent, a mozgóurnás szavazás pedig gyakran adott okot gyanúsítgatásokra, illetőleg a titkos szavazás körülményei problémásak voltak. 1 A mozgóurnás szavazásnál a törvényességi feltételek be- * DR. HALLÓK TAMÁS egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Szilágyiné Farkas Zsuzsa - Tóth Zoltán: Gondolatok és szövegjavaslatok a választási eljárás általános szabályairól szóló törvény szakmai előkészítéséhez. In. Választási kó-

280 Hallók Tamás tartása sem minden esetben vezetett megfelelő eredményre, s úgy látták, hogy szabályainak nagyobb fokú garanciákkal kellene rendelkezniük. 2 1991-ig igazolással a választópolgár csak a területi választókerület jelöltjeire szavazhatott, az egyéni választókerületi jelöltre csak akkor, ha ideiglenes lakóhelye (tartózkodási helye) és az állandó lakása ugyanabban az egyéni választókerületben volt. Az Alkotmánybíróság 6/1991 (II. 28.) AB határozata ezt a rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánította, mert az Alkotmány 70. (1) bekezdése kinyilvánította, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy választó és választható legyen. A 70/A. (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a területén tartózkodó minden személy számára biztosítja az emberi, illetve az állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés és különbségtétel nélkül. Ezért a magyarországi állandó lakással rendelkező, de a választás napján lakóhelyétől távol levő választópolgárt - a Magyar Köztársaság felségterületén belül bárhol is gyakorolja szavazójogát - az országgyűlési képviselők általános választásánál olyan helyzetbe kell hozni, mintha állandó lakóhelyén adná le szavazatát, azaz nem fosztható meg attól a jogtól, hogy az állandó lakóhelye szerinti területi választókerület, valamint egyéni választókerület jelöltjére egyaránt szavazhasson. A problémát végül is a 1994: III. törvény oldotta meg", ami szerint az igazolással a választópolgár területi választókerületi és egyéni választókerületi jelöltre egyaránt szavazhat. Ez azonban a szavazás helye szerinti egyéni választókerület és területi választókerület lett. Az 1997-ben hatályba lépő választási eljárási törvény (1997: C. tv.) tulajdonképpen ezen máig nem változtatott, kimondva, hogy az igazolás alapján a választópolgár azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik. Ez azonban korántsem biztosítja azt, hogy máshol is a saját választókerületének képviselőjére szavazhasson. A külföldön tartózkodók szavazásának problémája is igen sajátosan alakult. Az Alkotmánynak a rendszerváltozás utáni szövege kimondta, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakóhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a tanácsi választásokon választó és választható legyen, tehát aki külföldön tartózkodik, az is. A választójogi törvény eredeti szövege szerint viszont a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik. Az Alkotmánybíróság ezt 3/1990 (III. 4.) AB határozatéban alkotmányellenesnek nyilvánította, mert sérti azoknak az állampolgároknak a jogait, akiknek belföldi lakóhelye van, csupán a szavazás napján tartózkodnak külföldön. Az átmeneti külföldön tartózkodás ugyanis a modern dex. A választási kódex eljárási szabályait előkészítő szakmai konferencia, 1995. június 22, BM - Országos Választási Iroda, Budapest, 1995, 84-85. o. 2 Tóth Zoltán előadása. In: Választási kódex 22. o.

A távollevő postai szavazása 281 hírközlési és közlekedési viszonyok mellett nem képezheti akadályát az államooleári jogok gyakorlásának. A választójogi törvény e rendelkezése a választójogot mint alapvető jogot alkotmányellenesen korlátozza. A helyzetet, mivel közel voltak az 1990-es választások, az országgyűlés az Alkotmány módosításával sajátosan oldotta fel", a választójog gyakorlásához ugyanis az Alkotmányban előírta a szavazás napján az ország területén való tartózkodást. A probléma ismét csak az EU-csatlakozás küszöbén merült fel. Az Alkotmányt módosító 2002. évi LXI. törvény változtatott a választójog alkotmányos szabályain. Az országgyűlési és az európai választásokon már nem írja elő azt a feltételt, hogy a választás napján az ország területén kell tartózkodni: Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen". (Alkotmány 70. /1/ bek.) Az Európai Parlament tagjainak választásán külképviseleti szavazásról döntött az Országgyűlés, kiküldött szavazatszámlálókkal. Ezt a megoldást azonban a 2004-es európai választások előtt az utolsó pillanatban lefújták", s erre az egy alkalomra a külképviseleti dolgozók felügyelték a szavazatok leadását, majd azokat diplomáciai postával Magyarországra továbbították, ahol a számlálás megtörtént. Az országgyűlési választásokra viszont a helyzet megoldásának sürgőssége miatt csak ideiglenes szabályok születtek külképviseleti szavazással, megfigyelők alkalmazásával, akiknek a joga kevesebb, mint a szavazatszámlálóké, s nem állami költségen utaznak ki. Ezen szabályokat viszont 2006. március 3l-e után már nem lehet alkalmazni. Hosszú távon tehát mind a belföldi, mind a külföldi távollevő szavazása megoldásra vár. Megoldási módként az igazolással szavazáson, a mozgóurnás szavazáson és a külképviseleti szavazáson kívül többféle megoldás jöhet számításba: a postai levél útján, a meghatalmazott útján való szavazás, telefonon, szavazógép segítségével, illetve az elektronikus módon történő szavazás. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy ezek közül a postai szavazás menynyiben lenne alkalmas ezen problémák megoldására, már csak azért is mert alkalmazási lehetősége Magyarországon már többször felvetődött. Először a választási eljárási törvény előkészítő munkálatai során (1995-96), azután a Választási Rendszer Reformját Előkészítő Eseti Bizottság (1999-2001) ülésein, majd az európai parlamenti választások magyar szabályairól szóló egyeztetéseken (2002-2003), illetve legutóbb a külföldön történő szavazás megoldásáról szóló egyeztetéseken 2004-ben. Mintának Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat tekintették. Előnye, hogy lehetővé tenné a külföldön tartózkodó, és Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárok, pl. magyar diplomaták, katonatisztek, munkavállalási engedéllyel rendelkezők szavazását. Emellett radikáli-

282 Hallók Tamás san csökkenthető lenne a többször szavazás ellenőrzésével járó adminisztratív munkateher. 3 Az 1995-ös előkészítő munkálatok során készült egy konkrét szövegjavaslat 4, a 2003-as egyeztetéseken egy törvényjavaslat-tervezet 5, 2004-ben pedig az MDF nevében Herényi Károly nyújtott be törvénymódosító javaslatot. 6 Törvény nem lett belőlük, mivel a pártok között az elfogadásához szükséges egyetértés hiányzott, illetve a legutóbbi javaslatot a parlamentben leszavazták. Más államok példái is a segítségemre lesznek, ahol a gyakorlatban már alkalmazták a postai szavazást. 2. Kik és mely választásokon élhetnek a postai szavazás lehetőségével? Az 1995-ös tervezet a postai szavazás alkalmazását két esetben engedte volna meg. A választás napján a mozgásában gátolt vagy a lakóhelyüktől távol tartózkodó választópolgárok élhetnek vele. 7 Láthatjuk, hogy az első eset a mai mozgóurnás, a második pedig az igazolással szavazás intézményét helyettesítené, és még a külföldön tartózkodók számára is biztosítaná a szavazást. A 2003-as tervezet viszont tágabban fogalmaz: z a választópolgár, aki a szavazás napján nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben, levél útján szavazhat.". (27. ) Ez a mozgásban való korlátozottságnál tágabb kört érint, beletartozik az országon belüli és azon kívüli lakóhelytől való távollét is, tehát mindenképp jobb a megfogalmazás. A T/9843/7 javaslat már nem ennyire világos, ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló XI. fejezetnek az igazolással összefüggő nyilvántartásról szóló rendelkezései helyébe kerülnek a levél útján szavazók névjegyzékére vonatkozó szabályok, tehát az igazolás megszűnne. Az viszont nem világos, hogy a mozgóurna intézménye megszűnik-e. A postai szavazással valószínűleg bárki élhetne, hisz a javaslat szerint a levél útján szavazók névjegyzékébe való felvételt a névjegyzékben szereplő választópolgár kérheti, azaz bárki, akit felvettek, s természetesen külföldről és belföldről is. Mely választásokon élhet ezzel a lehetőséggel a választópolgár? Nagy- Britanniában minden választás esetén alkalmazható, különösen ha külföldön 3 Tóth Zoltán konferenciát megnyitó beszéde. In: Választási kódex. 22. o. 4 Szilágyiné Farkas Zsuzsa - Tóth Zoltán: i. m. 53-91. o. 5 Az Európai Parlament magyar képviselőinek választásáról és jogállásáról és az ezzel összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat-tervezet. A Kormány törvényjavaslat tervezete, 2003. április. 6 T/9843/7 számú módosító javaslat a T/9843 számon benyújtott törvényjavaslathoz. Herényi Károly (MDF), 2004. május 20. 7 Szilágyiné Farkas Zsuzsa - Tóth Zoltán: i. m. 85-86. o.

A távollevő postai szavazása 283 tartózkodik. 8 A svéd választási törvény szerint is mind a parlamenti, mind a helyhatósági, mind pedig az európai parlamenti választásokon is alkalmazható. (9 fejezet 3. szakasz) Az 1995-ös magyar tervezetre is igaz ez, hiszen a választási eljárási törvény (a továbbiakban: Ve.) az általános részébe helyezte volna a postai szavazásról szóló szabályokat. A 2003-as tervezetben ezt már az önkormányzati választásokra nem teijesztette ki, hiszen a Ve. országgyűlési választásokról szóló fejezetében az igazolással szavazásról szóló rendelkezések helyébe kerülnek a levél útján szavazók névjegyzékébe való felvételről szóló szabályok, s nem a Ve. általános részébe. Ehhez igazodik az önkormányzati választásról szóló fejezet, ami továbbra is ismeri az igazolást és mozgóumás szavazást biztosít a mozgásában gátolt választópolgár szavazása érdekében. A T/9843/7 javaslat szintén az országgyűlési választásokról szóló fejezetbe iktatja a levélszavazás lehetőségét. Mi lehet az oka annak, hogy a postai szavazást az önkormányzati választásokon nem akarták alkalmazni? A 2002-es alkotmánymódosítás részben választ adhat erre: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen ". (Alkotmány 70. 121 bek.) Tehát a szavazáshoz itt feltétel az ország területén való tartózkodás. Felvetődhet az a kérdés, hogy postai szavazást ettől még lehetne biztosítani azoknak, akik az ország területén belül, de a lakóhelyüktől távol szeretnének szavazni. A különbségtételt viszont az indokolja, hogy az önkormányzati választás megkövetel egyfajta településhez kötődést. Jelenleg ezt támasztja alá az is, hogy ezen igazolással csak a lakóhelyén kívüli tartózkodási helyén szavazhat a választópolgár, de ekkor is csak a tartózkodási hely szerinti jelöltekre. Azonban miért ne élhetne a választó a levélben szavazás lehetőségével, ha folyamatos kötődése a településhez fennáll, viszont csak rövid ideig tartózkodik távol. Lehet-e alkalmazni az önkormányzati választásokon a külföldön tartózkodók esetében a levél útján való szavazást? Rövid idejű külföldi tartózkodáskor pl. külföldi ösztöndíj, egy-két napos külföldi út stb. mellőzésének semmi indoka sem lehet, hisz a kötődés ekkor még elég szoros. Viszont a hosszabb idejű tartózkodás, pl. külföldi diplomaták, munkavállalók esetében már ez igen meglazulhat. A kérdés az, hogy mennyire lehet ezt vizsgálni. g www. electoralcommission. org. uk/zour-vote/postalvoting. cfm

284 Hallók Tamás A 2003-as tervezet és a 2004-es javaslat is helyesen veszi fel a rendelkezései közé, hogy a választópolgár az országgyűlési választás első, második vagy mindkét fordulójára kérheti a levél útján szavazás lehetőségét. Ha a kérelemben erről külön nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy mindkét fordulóra kérte. 3. A postai szavazás kérelmezése, a levél útján szavazók nyilvántartása A szavazás megszervezéséhez fontos, hogy a választási szervek időben értesüljenek arról, hogy kik akarnak élni a postai szavazás lehetőségével. Ez kétféleképpen történhet, egyrészt kérelemre, másrészt lehet általános postai szavazás. Az első esetben azok szavazhatnak postai úton, akik meghatározott módon kérik. A második esetben nincsenek szavazóhelyiségek, és mindenkinek, aki a választói névjegyzékben szerepel, postai szavazólapot kézbesítenek. 9 Nagy- Britanniában a 2000-es népképviseleti törvény elfogadásáig bizonyos okoknak fenn kellett állniuk, pl. azok esetében, akik diplomáciai szolgálatot teljesítenek, és másoknál, akiktől nem várható el, hogy személyesen szavazzanak 10 : - a foglalkozásuk általános természete miatt (pl. nemzetközi fuvarozást végző kamionsofőr) - a választásokkal kapcsolatos kötelességek - gyengénlátás vagy egyéb fizikai fogyatékosság - szavazóhelyiségük megközelítéséhez tengeri vagy légi utat kell megtenniük - megváltozott a címük. Legújabban a szabadságon levőket és a rövid ideig betegségben szenvedőket is besorolták a listába. A korlátozások azután csak Észak-Írországban maradtak meg, Angliában ugyanis minden különösebb ok megjelölése nélkül bárki élhet ezzel a lehetőséggel." Vizsgálhatjuk-e azt, hogy a választópolgár kérelme a postai szavazás iránt megalapozott-e? Egyáltalán nem, hiszen a postai szavazás funkciója az, hogy bizonyos esetekben megkönnyítse vagy egyszerűsítse a szavazást. Ha a hagyományos módszerrel" is lehetne szavazni, s a választópolgár mégis ezt a megoldást igényli, probléma nem lehet, a választópolgárnak meg kell hagyni a szabad döntés lehetőségét. Az erre vonatkozó szabályoknak azt azonban mindenképp ki 9 Elections in the 21 s ' Century: from paper ballot to e-voting. The Independent Commission on Alternative Voting Methods, é.n, 18. o. 10 Uo. 19. o. 11 www. legislationline. org

A távollevő postai szavazása 285 kell zárniuk, hogy a választó egyszerre postai és hagyományos módon is szavazhasson. A szlovén választási törvény szerint a külföldön élőknek legalább harminc nappal a szavazás előtt kérelmezniük kell annak az államnak a Központi Választási Bizottságánál, ahol ideiglenes tartózkodási engedéllyel vagy ahol állandó lakhellyel rendelkeznek. 12 Az Egyesült Királyságban a választási névjegyzéket vezető hivatalnok részére kell benyújtani a kérelmet, amit akkor hagy jóvá, ha a kérvényező szerepel a parlamenti választók, a helyhatósági választók névjegyzékében vagy mindkettőben, és a kérvény megfelel az előírt követelményeknek. (2000-es népképviseleti törvény 4. tábla 3. szakasz l\l bek.) A távollevő szavazók választói névjegyzékében szerepel azoknak a listája, akiknek engedélyezték kérelmét, s tartalmazza a címet is, ahova a szavazólapot küldeni kell. (5. szak. 121 bek. a. pont) Az 1995-ös magyar tervezet szerint a kérelmet a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtani, ennek határideje pedig a szavazást megelőző 10. nap délután 4 óra. 13 Feltétlenül szükséges tehát, hogy a választópolgárok a postai szavazás lehetőségéről, a határidőkről megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. A szavazók nyilvántartásáról viszont csak egy általános rendelkezést adott:,^4 választási iroda a távollevőkről postai címjegyzéket vezet. A távollevők postai címjegyzéke titkos, abba betekintési joga kizárólag az illetékes választási szerveknek és a bíróságnak van." Jóval részletesebb a 2003-as tervezet és a 2004-es javaslat is, ami az azonosítás elősegítésére, illetve a többször szavazás megakadályozására bevezeti a levél útján szavazók névjegyzékéi, növelve ezzel az intézmény garanciáit. Ebbe való felvételt a hagyományos választói névjegyzékben szereplő személy kérheti személyesen, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás útján vagy ajánlott levélben. A felvételre szóló kérelmet a helyi választási iroda vezetőjének kell benyújtani. Határideje a választó számára kedvező, a szavazást megelőző második nap. A rövid határidő azonban felveti azt a kérdést, hogy megfelelően postázható-e a szavazólap ebben az esetben a választópolgár számára. Ezt azonban a szavazásról szóló rendelkezések egyértelművé teszik: személyes kérelem és meghatalmazás esetén a kérelem benyújtásakor rögtön át is adják a szavazólapot. A meghatalmazott útján való átvétel akkor lehet jó, ha a választópolgár már ekkor is a lakóhelyétől távol tartózkodik. Kérdés, hogy a meghatalmazott mennyire megbízható. Hogy lehet vele szemben igényt érvényesíteni, ha nem adja át a 12 A Szlovén Köztársaság választási törvénye. In: Dezső Márta (szerk.): Választójog és választási rendszerek. BM - OVI, Bp., 1998, 337. o. Szilágyiné Farkas Zsuzsa - Tóth Zoltán: i. m. 85. o.

286 Hallók Tamás szavazólapot a meghatalmazó-választónak? Biztonságosabb lenne megkövetelni, hogy személyesen csak magának a választónak adható át a szavazólap. Ha ez nem oldható meg, akkor pedig csak postai úton lehessen eljuttatni neki, akár külföldre is. A postai kézbesítés igénylésének lehetőségéről pedig rendelkezik a szöveg, hisz a névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemben a választó köteles közölni a lakcímétől eltérő értesítési címét, ha a szavazáshoz szükséges iratok postai kézbesítését kéri. A 2004-es javaslat azonban helyesen megkülönbözteti a névjegyzékbe való felvételi kérelem határidejét aszerint, hogy a választópolgár belföldön vagy külföldön kíván levél útján szavazni. Ha belföldön, akkor a szavazást megelőző 2. napig, ha külföldön, akkor a szavazást megelőző 13. napig. Ez mindenképp helyes, hiszen figyelembe veszi azt, hogy külföldre a szavazati anyagok eljuttatása és nyilván onnan a levélszavazat visszaérkezése is nagyobb időt vesz igénybe. Az ajánlott levélben való kérelem határideje rövidebb, legkésőbb a szavazást megelőző 13. napig kell megérkeznie a helyi választási irodába. Ekkor természetesen megfelelő idő áll rendelkezésre a szavazólapok továbbítására. Az 1995-ös tervezet a kérelem tartalmi kellékeiről is szól: a kérelmezőnek közölnie kell személyi adatait, köztük pontos postai címét, ahova kéri a szavazólap elküldését. 14 A 2003-as tervezet és a 2004-es javaslat szerint is a családi és utónevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint ha a szavazáshoz szükséges iratok postai kézbesítését kéri, a lakcímétől eltérő értesítési címét kell közölnie. Egyik javaslat sem szól azonban arról, hogy ezt milyen formában nyújtsa be. Legyen ez egy egyszerű lap, ahová elég egy egyszerű aláírás is? Nagy- Britanniában erre egy adatlapot használnak, amely az Internetről is letölthető. Formailag négy részből áll. Az első részbe a személyi adatok kerülnek: családi név, utónév, cím, postai irányítószám és esetleg telefonszám. A második rovatba azt a címet és irányítószámot kell beírni, ahová a szavazólapot kell küldeni, feltéve, ha ez a fent megadottól eltér. A harmadik rovatban arról kell nyilatkozni, hogy mely választásokon (helyi választásokon, parlamenti választásokon, esetleg minden választástípusra) és milyen időtartamban kíván a választópolgár a postai szavazás lehetőségével élni. Végül negyedikként pedig a kérelmező sajátkezű aláírására kerül sor. 15 Egy ilyen formalizált adatlap alkalmazása sokkal célszerűbb volna, mert ebben az esetben nem áll fenn annak a veszélye, hogy a választópolgár valamilyen szükséges adatot kihagy. 14 Uo. 85. o. 15 www.milez.karoo.net/postalvote.htm

A távollevő postai szavazása 287 A szavazók nyilvántartásának eljárása az igazolással szavazáshoz hasonló, a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt felveszi a levél útján szavazók névjegyzékébe, s ezzel egyidejűleg törli a hagyományos névjegyzékből. A névjegyzék a kérelemhez szükséges adatokat tartalmazza. Az adatokat a helyi választási iroda vezetője továbbítja a választási eredmény megállapítására jogosult választási bizottság mellett működő választási irodának. Ez a levél útján szavazók azonosításának megkönnyítését, a többször szavazás kiszűrését szolgálja. Az adatok továbbításáról a 2004-es javaslat nem szól, oka valószínűleg az lehet, hogy a felvétel a lakcím szerint illetékes választási irodában történik. Azonban az adatokat közölni kellene azzal a választási irodával is, ahol a választó levélben leadja a szavazatát, illetve azzal a szavazatszámláló bizottsággal is, ahol a szavazatot számolják, hiszen ott sem árt, ha ellenőrizni tudják, hogy megfelelő helyről jött-e a szavazólap. 4. A szavazáshoz szükséges anyagok továbbítása A postai szavazás esetében a választónak el kell juttatni a postai szavazáshoz szükséges anyagokat, amire több lehetőség is van. Az 1995-ös tervezetben a választási iroda- legkésőbb a szavazást megelőző 4. napig a megadott postacímre ajánlott levélben megküldi a szavazólapot, a személyazonosításra szolgáló nyomtatványt (személyi lap), valamint a visszaküldésükre szolgáló bérmentesített és megcímzett kettős borítékot. Arról azonban nincs szó, hogy milyen módon kell ezeket a kiküldeni a választópolgárnak. Probléma lehet még abból, hogy mi történik, ha a szavazólap és a személyi lap (nyilatkozat) más személy kezébe kerül. Ennek hatékonyabb kizárása érdekében nem ajánlott, hanem tértivevényes ajánlott levél útján kellene kiküldeni a szavazólapokat, hiszen ekkor a választási iroda arról is értesül, hogy a jogosult választópolgár azt kézhez kapta-e. Még az sem lenne kizárható, ha azt követeljük meg, hogy csakis a jogosult veheti át. Természetesen, ha másnak átadja, és ez valamilyen módon kiderül, az bűncselekmény lenne. Viszont ha jogosulatlanul máshoz kerülne, annak megakadályozására szolgálhat a személyi lap vagy tanú által is aláírt nyilatkozat, amelyen olyan adatokat is fel kellene tüntetni (személyi azonosító, adószám, TAJ-szám), amit a jogosulton kívül nem valószínű, hogy más ismer. A 2003-as tervezet és a 2004-es javaslat már pontosabb: a helyi választási iroda hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapot és a borítékokat személyesen lehet átvenni, vagy meghatalmazott részére kell átadni a helyi választási irodában a szavazást megelőző 20. és 2. nap között. Amint említettem, a meghatalmazott által történő átvétel nincs kellő garanciával ellátva. A hivatalos

288 Hallók Tamás bélyegzőlenyomattal való ellátás pedig a szavazólap érvényessége szempontjából mindenképp fontos, hiszen később erre már nem volna lehetőség. A másik lehetőség a választópolgár által megjelölt magyarországi vagy külföldi címre tértivevénnyel való megküldés. A szavazólapot ekkor a választást megelőző 20. napot követően kell haladéktalanul elküldeni. Ez azért jó megoldás, mert a választási iroda értesül arról, hogy a választópolgár a szavazólapot kézhez kapta, azaz nem került illetéktelen kezekbe. Bár jobb megoldás volna, ha a választópolgár csak saját kezűleg vehetné át. A tág határidő előírása nyilván azt a célt szolgálja, hogy a visszaküldésre megfelelő idő legyen. Azonban jobb volna, ha az elküldés végső határideje az 1995-ös javaslathoz hasonlóan pontosan rögzítve lenne, hiszen figyelembe kell azt venni, hogy a postai kézbesítésükhöz bizonyos idő szükséges, a haladéktalanul pedig kissé bizonytalan jogfogalom. A 2004-es javaslat szerint magyarországi címre a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint kell elküldeni, ami természetesen a tértivevényes megoldás, külföldi címre pedig a kézbesítést visszaigazoló szelvénnyel. Tehát a megérkezésről mindkét esetben értesül a helyi választási iroda. Mi a helyzet akkor, ha a szavazati anyagok nem érkeznek meg? Nagy- Britanniában a választóhoz való megérkezés ideje pontosan meg van határozva a választást megelőző 11. és 5. nap közötti időszakra. Ha ebben az időközben mégsem érkezne meg, legkésőbb a szavazást megelőző nap délután 5 óráig fel kell venni a kapcsolatot a helyi választási hivatallal, hogy a szavazócédulát pótolják. 16 Erre az esetre a 2004-es javaslat már gondolt. Ha a küldemény nem kézbesíthető és a választás napját megelőzően visszaérkezik a helyi választási irodába, a választópolgárt a levél útján szavazók névjegyzékéből törölni kell, és fel kell venni a névjegyzékbe. Ez mindenképp helyes, hiszen megakadályozza az olyan helyzeteket, hogy a választó rajta kívül álló okból ne tudjon szavazni. 5. A szavazat leadása, a szavazó azonosítása A postai szavazás esetén elvileg nincs olyan ellenőrző személyzet, mint a szavazóhelyiségekben, hisz tiszta formájában itt a választópolgár magára van utalva". Azt azonban biztosítani kell, hogy minden kétséget kizáróan tényleg a választó szavazzon, és nem pedig a nevében valaki más. Többféle eszköz is alkalmas lehet ennek kiszűrésére: cselekvőképes tanú vagy tanúk hitelesítő nyilatkozata, postai hivatalnokok felkészítése, szavazóhelyiségben vagy választási irodában való előzetes szavazás. 16 www. electoralcommission. org. uk/zour-vote/postalvoting. cftn

A távollevő postai szavazása 289 Az 1995-ös tervezet szerint a szavazás úgy történik, hogy a távollevő a szavazólapot kitölti, borítékba helyezi és lezáija. Ezt a borítékot a megcímzett, bérmentesített másik borítékba helyezi, a kitöltött és aláírt személyi lappal együtt, és ezt postán megküldi az illetékes választási bizottságnak olyan időpontban, hogy az a szavazás napján 19 óráig megérkezzen. A 2003-as tervezet szerint már az illetékes választási bizottság mellett működő választási irodának kell megküldeni úgy, hogy legkésőbb a szavazást követő napon 16 óráig kell megérkeznie. Németországban a választó azonosítására egy ún. személyazonosító kártya szolgál. A választópolgár kérelemére akkor bocsátják ki, ha a szavazásban akadályozva van, vagy önhibáján kívül álló okból nem vették fel a szavazók névjegyzékébe.(bgw. 17. cikk 121 bek.) Aki rendelkezik ilyen kártyával, postai úton szavazhat abban a választókörzetben, amelyikben a kártyát kibocsátották. (BGW. A. 14. cikk/3/bek.) A személyazonosításra szolgáló nyomtatványról a 2003-as tervezet (nyilatkozatnak nevezve azt) és a 2004-es javaslat (szavazásról szóló nyilatkozat) bővebben szól, s meghatározza pontos tartalmát is. Fel kell tüntetni rajta a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, valamint a választópolgár aláírását, amivel igazolja, hogy a szavazólap az általa leadott szavazatot tartalmazza. Ez azonban még nem biztosítja azt, hogy a választó tényleg maga adja le a szavazatát. Hogyan lehet ezt jobban elősegíteni? A német szövetségi választási törvény ismer egy ún. a szavazat leadásában közreműködő személyi is. A közreműködő személy a választókerületi választási bizottság elnökének egy esküpótló nyilatkozatot ad arról, hogy a választó a szavazólapot személyesen jelölte meg. (36. cikk 121 bek.) A 2003-as magyar tervezet is ismer egy ehhez hasonló biztosítékot. A szavazásról szóló nyilatkozathoz ugyanis egy cselekvőképes személy tanú családi és utónevének, lakcímének, valamint aláírásának feltüntetése szükséges. Ezzel ugyanis a tanú igazolja, hogy a szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár előtte írta alá, illetőleg aláírását a választópolgár előtte a magáénak ismerte el. A szavazás titkosságának elvét biztosítandó, kimondja a tervezet, hogy a tanú a szavazat tartalmának megismerésére nem jogosult. Azonban ez csupán a választópolgár önkorlátozásán múlik, másrészt nem akadályozza meg semmi azt, hogy a tanú a választópolgár akarata ellenére is megismerje ezt. Ezzel kapcsolatban két kérdés vetődhet fel. Az egyik az, hogy megfelelően tudja-e egy tanú biztosítani azt, hogy a választópolgár tényleg a saját szavazatát adja le. Semmi sem zárhatja ki ugyanis a visszaélést, ha a tanú és a választópolgár szándékegységben cselekszik, már csak azért sem, mert nincsen olyan hatósági személy, aki a szavazat leadását ellenőrizné. Másrészt az sincs szabá-

290 Hallók Tamás lyozva, hogy ki lehet tanú. Nyilván közeli hozzátartozó nem. Arra pedig, hogy más nevében senki ne léphessen fel tanúként, jobb megoldás volna az, ha a tanúnak valamely személyazonosító adatát fel kellene tüntetnie (személyazonosító jel, TAJ szám), ezt ugyanis csak ő tudja, s így, igaz utólag, hamis szám feltüntetése esetén kiszűrhető a jogosulatlan igazolásadás. Az azonosítási nyilatkozatot egy brit alternatív szavazási módokat kutató bizottság 17 számos tekintetben nem tartja jónak. Csupán elméletileg jelent biztosítékot, a gyakorlatban nem ellenőrzik a választó aláírását, mert a választási hivataloknak erről nincs mintájuk. Nem nehéz hamis tanút keresni, illetve egy másik személyt, hogy kitöltse a nyomtatványt két láthatóan különböző aláírással, és egyik esetben sem valószínű, hogy a gyanú felmerül. A bizottság arra is rámutatott, hogy ha nem egyszerű a nyilatkozat kitöltése, az könnyen eredményezheti a szavazás érvénytelenségét.. Angliában kísérleti bevezetésénél emiatt több helyhatóságnál jelentős arányú elrontott szavazat volt, pl. Boltonban 2,5%, Doncasterben 8,4%. Gatesheadben, ahol nem írnak elő nyilatkozatot, 0,25% az elrontott szavazatok aránya. A svéd választási törvény sajátos megoldást alkalmaz, lehetővé teszi a szavazást a postahivatalokban, (9. fejezet 3. szakasz.) azok számára is, akik más országban tartózkodnak, illetve azoknak is, akik idegen vizeken tartózkodó hajón. 18 Minden településen legalább egy postahivatalt kell erre a célra felszerelni. (11. fejezet 1. szakasz.) A szavazás előzetes, időtartama egészen a szavazást megelőző 18. naptól a szavazás napjáig tart. (11. fejezet 2. szakasz) Ez alatt az időszak alatt legalább egy órát kell biztosítani minden nap a szavazásra, a szavazás napján legalább egy órát 11 előtt, és legalább egy órát 15 óra után. (3.-4. szakasz) Ezekben a postahivatalokban szavazatszedők vannak, s ellenőrzik, hogy a szavazó a személyazonosító kártya alapján jogosult-e szavazni; hogy csak egy borítékot adtak-e minden választástípusra, és hogy minden belső boríték tartalmaz-e szavazólapot. Ha megfelel, akkor a szavazó jelenlétében a belső borítékot és a személyazonosító kártyát egy ún. ablakos borítékba 19 helyezik, és leragasztják. (11. fejezet 10-12. szakasz) A postai szavazatokat a személyazonosító kártyával együtt a választási bizottsághoz továbbítják. 20 Gyakorlatilag itt a nyilatkozat helyett alkalmazzák a személyazonosító kártyát, s a tanú helyett a szavazatszámláló bizottsági tag a hitelesítő személy. 17 Elections in the 21 st Century: from paper ballot to e-voting. The Independent Commission on Alternative Voting Methods. é..n, 29. o. 18 www. riksdagen. se/english/members/fl) 1 jval en. asp 19 Az ablakos boríték olyan boríték, ahol a levél címzése egyben a boríték címzése is. 20 www.legislationline.org

A távollevő postai szavazása 291 Ausztráliában és Oregonban az azonosítási nyilatkozat helyett más megoldásokat alkalmaznak. 21 A szavazó személyazonosságának úgy ellenőrzik, hogy összehasonlítják azokat az információkat, amiket a szavazókról tartanak nyilván (amit a regisztrációkor gyűjtenek), azon információkkal, amit a szavazat leadásának pillanatában kapnak a szavazótól, pl. aláírás, születési dátum. Automatizált eljárások is lehetségesek, mint kódjel alkalmazása, vagy azonosítószám. Hátrányként említik, hogy adatcserélődések családtagok között előfordulhatnak. Ausztráliában a személyazonosság ellenőrzésére a szavazólapot tartalmazó boríték szélén egy leválasztható rész szolgál, ami tartalmazza a szavazó személyi adatait és saját kezű aláírását. Ez a kiküldendő szavazati anyagok darabszámát mindenképp csökkenti. Az elutasított szavazatok aránya a leválasztható hajtáson kitöltetlen adatok miatt 1,49% volt. Oregonban a személyazonosságot ellenőrző információ a külső borítékon volt rajta, ami szintén csökkenti a szavazati anyagok mennyiségét és az eljárás bonyolultságát. Az azonban mindenképpen szükséges, függetlenül attól, hogy melyik módszert alkalmazzák, hogy a szavazó adatait el kell különíteni a szavazólaptól akkorra, amikor felnyitják a borítékot, és kiveszik a szavazólapokat. A 2004-es javaslat részben hasonló a svéd modellhez, bár inkább a külképviseleti ill. az igazolással szavazáshoz áll közelebb. Ezektől abban különbözik, hogy itt a választó előre megkapja a szavazólapot, s így tudják biztosítani a saját választókerületének a jelöltjeire való szavazás jogát. A szavazat leadása bármely helyi választási irodában a választást megelőző 2. nap 16 óráig, illetve bármely külképviseleten a választást megelőző 5. napig megtörténhet. A szavazás hasonló, mint a hagyományos szavazóhelyiségben. A választási iroda tagja megállapítja a szavazó személyazonosságát. A választó használhat szavazófülkét, a szavazólapot borítékba záija, majd kitölti a szavazásról szóló nyilatkozatot, s azt sajátkezű aláírással látja el, amivel igazolja, hogy a borítékban lévő szavazólap az általa leadott szavazatot tartalmazza. A nyilatkozatot a választási iroda képviselője hitelesíti, ezzel azt igazolja, hogy a nyilatkozatot a választó előtte írta alá, illetőleg aláírását előtte magáénak ismerte el. Mindezeket a választó lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda címére megcímzett borítékba kell helyezni, s le kell zárni, amit a választási iroda vezetője kézbesít ahhoz a helyi választási irodához, ahol a választó a levél útján szavazók névjegyzékében szerepel. A megérkezést a lakhely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a levélszavazók névjegyzéken feltünteti. Ezután a szavazási iratokat a választó lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság elnökének adja át. 21 Elections in the 21 s1 Century: from paper ballot to e-voting. The Independent Commission on Alternative Voting Methods. é..n, 29-30. o.

292 Hallók Tamás Ezzel a megoldási módozattal kapcsolatban viszont azt is gondolhatjuk, hogy nem igazán különbözik az igazolással szavazástól, hiszen gyakorlatilag egy másik településen levő szavazóhelyiségben" szavazunk. Azonban ez nem egészen van így. A nyilvántartás mindenképpen könnyebb lesz, hiszen csak a levél megérkezési helyén kell nyilvántartani a választópolgárt, a feladásin nem. 6. A szavazatok kézbesítése, megérkezése 6.1. Kézbesítési problémák Fontos kérdés annak meghatározása, hogy hová kell érkeznie a levélszavazatnak, illetve ezen szavazatok összesítésére melyik választási szerv az illetékes. Németországban minden választókerületben legalább egy Választási Bizottság állapítja meg a postai szavazatok eredményét. (BGW 8. cikk l\l bek.) A 1995-ös tervezet csak annyit határozott meg, hogy postán az illetékes választási bizottságnak olyan időpontban kell megküldeni a levélszavazatot, hogy az a polgármesteri hivatalban működő szavazatszámláló bizottsághoz megérkezzen a szavazás napján 19 óráig. Ez egy kissé pontatlan megfogalmazás, ugyanis mi történik akkor, ha a polgármesteri hivatalban nem hoztak létre szavazatszámláló bizottságot. A tervezet sem ismeri, és az egyes választási bizottságok hatásköreinek felsorolásánál sincs utalás rá. Ebben jelent újat a 2003-as tervezet, ami a német megoldáshoz hasonló. Itt a levélnek az illetékes választási irodához kell megérkeznie. Ezen azonban nem a helyi, hanem az egyéni választókerületi választási irodát kellene értenünk. A Ve.-nek ugyanis az országgyűlési választásokról szóló fejezetébe került volna be, hogy a levél útján leadott szavazatok megszámlálására az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság illetékes. Az általános rendelkezések között azonban az Országos Választási Bizottság is kapna ilyen hatáskört, ami valószínűleg az Európai Parlament tagjainak választására és a népszavazásokra terjedne ki. Felvetődhet a kérdés, hogy miért lehet indokolt a szavazatok megszámlálásának magasabb szintre, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz való telepítése. Figyelembe kell venni azt, hogy a levél útján való szavazatoknak a 2003-as tervezet szerint a megérkezési ideje a szavazást követő nap 16 óra. Ekkorra a hagyományos szavazatszámláló bizottságokban már öszszeszámlálják a szavazatokat. Ezen a szinten esetleg elég kevés számú levélszavazat érkezhet be, ami adott esetben a számlálás során a titkosság sérelmével is járhat, hiszen a beérkezéskor azonosítható lesz a levélszavazók névjegyzékéből,

A távollevő postai szavazása 293 hogy ki milyen szavazatot adott le. Magasabb szinten azonban már több levélszavazat gyűlhet össze, s így a titkosság sem sérülhet. Az illetékes választási iroda tehát az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, egyébként az Országos Választási Iroda. így tehermentesülnek a szavazatszámláló bizottságok, többek között abban is, hogy a levél útján szavazók névjegyzéke segítségével ellenőrizzék, hogy az arra jogosult küldte-e el a szavazatát. A szavazás titkosságának elvét is biztosítja, hogy az eredmény megállapítására jogosult választási bizottság a levél útján szavazók beérkezett szavazási iratait a belső boríték felbontása nélkül ellenőrzi. A 2004-es javaslat szerint viszont az illetékes szavazatszámláló bizottsághoz kell megérkeznie a levélszavazatnak legkésőbb a szavazás zárásáig. A szavazatszámláló bizottsághoz való telepítés megfelelő, hiszen ekkor még a többi szavazattal együtt számlálják meg, és a titkosság elve semmiképp sem sérül. Kérdéses, hogy csak a választótól függ-e, hogy időben megérkezzen. Ha belföldön a szavazás előtt 2 nappal feladja, meg lehet -e bízni a kézbesítő szervezetben. Az is felvetődhet, hogy a külföldről történő visszaérkezéshez is elég-e az 5 nap. Az 1995-ös és 2003-as változatban a lebonyolíthatósággal kapcsolatos technikai problémát jelenthet, hogy a szavazás napja vasárnap, tehát ekkorra kellene megszervezni a postai szolgáltatást. Másrészt a választópolgár önhibáján kívül is megtörténhet az, hogy a megadott időig 22 nem érkezik meg a levél. Gondoljunk csak arra, hogy ma egy belföldi levél megérkezési ideje normális esetben 1-2 nap. Mi a helyzet akkor, ha a levél a posta miatt késik? Itt a posta felelősségét kellene bizonyítani, ami nyilvánvalóan nehéz lenne. A levelet feladó választópolgár pedig nincs az ehhez szükséges információk birtokában, ha egyáltalán értesül arról, hogy elkésett a levele. Ez a megoldás még esetleg azt is magában rejtheti, hogy külső beavatkozás folytán késleltessék a szavazólapok postai megérkezését. A 2004-es javaslatból viszont világosan kitűnik az, hogy előzetesen már lehet szavazni, az viszont nem, hogy mikortól. Egy biztos, a szavazás lezárásáig a szavazatnak meg kell érkeznie. Nehéz azt kiszámítani, hogy vajon mikor adhatja le akár belföldön, különösen külföldön a levélszavazatát a választó, hogy még idejében megérkezzen, még akkor is, ha tudjuk, hogy a végső határidő belföldön a szavazás előtti 2., külföldön pedig az 5. nap. Svédországban nem később, mint a szavazás napja előtti nap lehet feladni, s a választási bizottságnak legkésőbb a szavazási napot követő hétfői napon kell Az 1995-ös javaslat szerint vasárnap 19 óráig, a 2003-as tervezet szerint másnap 16 óráig.

294 Hallók Tamás megkapnia a levelet. 23 Nagy-Britanniában a szavazóhelyiségek bezárása előtt kell megérkeznie. Az ezután érkezett szavazatokat már nem számolják hozzá a többihez. 24 A német törvény szerint a postai szavazólapot tartalmazó levelet szabványos levélként kell feladni. A feladás költségmentes, ha hivatalos választási borítékban helyezik el a levelet. (BWG. 36. cikk /4/ bek.) Ez mindenképpen garanciális, ugyanis jelzi a levél különös minőségét, s postai kezelését is jobban elősegítheti. A 2004-es javaslat ezt a problémát a kézbesítő szervezettel oldaná meg. Kérdés azonban, hogy ez mennyire lehet biztonságos. A javaslat felhatalmazná a belügyminisztert, hogy rendeletben állapítsa meg a biztonságos, jogosulatlan hozzáférést kizáró kézbesítő szervezettel szemben támasztott szakmai követelményeket. (153. 13/ bek. h.). Arról azonban nem tudunk, hogy ez részletesen hogyan valósulna meg. Ezért a kézbesítés garanciális szabályaira mindenképp szükség lenne. Jobb lenne az, ha legkésőbb a szavazás napján este 7-ig kellene postára adnia a választópolgárnak a szavazólapot, s ez még a legjobb esetben is keddre megérkezik. Bár a feladás ideje nehezebben bizonyítható, mint a megérkezésé, de a postai bélyegző erre szolgálhatna. Svédországban a szavazat azon a napon tekinthető leadottnak, amit a postai bélyegző jelez. 25 Azt sem lehetne kizárni, hogy ezeket a küldeményeket a posta expreszszként kezelje. A legjobb az, ha a választópolgár ajánlva adja fel őket, az ajánlást igazoló szelvény bélyegzőjén pedig a dátum mellett az időpontot is fel kellene tüntetni. Bár a kérdés azzal is megoldható, ha a posta este 7 után nem tart nyitva. Azonban mindenképpen szükséges, hogy a posta ne úgy kezelje ezeket a leveleket, mint más hasonló ajánlott levelet, hanem önmagában már a címzés (pl. Országos Választási Bizottság vagy B.-A.-Z. megyei 7. sz. Egyéni Választókerületi Választási Bizottság) biztosítsa a különleges kezelés lehetőségét. A 2004-es javaslat gondolt arra is, ha a szavazó a választás napjáig nem élt a postai szavazás lehetőségével. Ekkor ezen a napon leadhatja hagyományosan is szavazatát, de csak a részére korábban átadott szavazólapon. Ha ezt a szavazólapot nem tudja bemutatni, el kell utasítani. Ilyenkor átvezetik a hagyományos névjegyzékbe. Ez azért lehet szükséges, hiszen egyébként meg lenne fosztva az ilyen szavazó a választójogától, hisz a postai szavazat leadási határideje ekkor már lejárt. A postai szavazással nehezen tud élni a mozgásában korlátozott személy, mivel nyilván személyesen nem tudja feladni a postán a szavazólapot. Ha mást 23 www. legislationline. org 24 www.electoralcominission.org.uk/zour-vote/postalvoting.cfni 25 www.legislationline.org

A távollevő postai szavazása 295 megbíz vele, akkor kérdéses, hogy abban mennyire bízhat meg. A probléma megoldására szolgálhat a postahivatalokon kívüli szavazás lehetősége. A német szövetségi választási törvény alapján lehetőség van a postai szavazásra kórházakban, öregotthonokban, szanatóriumokban, büntetés-végrehajtási intézetekben közösségi szállásokon, de a titkosság követelményét mindenképp biztosítani kell. Itt ki kell jelölni egy erre alkalmas helyiséget, be kell rendezni, s meg kell határozni azt az időszakot, amikor a postai szavazást le lehet bonyolítani. (BGE. 66. cikk /4/ bek.) Svédországban ideiglenes postahivatalokat is nyitnak kórházakban, öregotthonokban, szociális gondoskodó intézményekben. Az eljárás hasonló, mint a szavazóhelyiségekben. A szavazó bemutatja a személyazonosító igazolványát. A szavazatszedők a belső borítékokat és a személyazonosító kártyákat összegyűjtik, és ajánlott levélként elküldik ahhoz a választási bizottsághoz, amelynek névjegyzékében a választó szerepel. 26 Ez mindenképp méltányolható, hisz ezek a választók személyesen nem tudnának elmenni a postahivatalokba. Legnagyobb figyelmet a kétszer szavazás elkerülésére kell fordítani, aminek kizárhatóságát növelheti, ha a távollevő szavazót pontosan felvezetik a névjegyzékbe, amikor a postai levél megérkezett. Erről az 1995-ös javaslat szólt: a kétszer-többször szavazás megakadályozása érdekében a postai címjegyzék, a személyi lap és a választói nyilvántartás adatait egyeztetni kell. A kétszertöbbször szavazó választópolgárral szemben a választási iroda hivatalból feljelentést tesz.(jav. 38. /4/-/5/ bek.) A 2003-as és 2004-es szövegben ezt a szerepet a levél útján szavazók névjegyzéke tölti be, azonban a 2004-esben az illetékes szavazatszámláló bizottságnak is kellene egy példányt eljuttatni, már csak azért is, hogy akárkinek a szavazata ne érkezhessen oda be, erről ugyanis a javaslat nem szól. 6.2 Melyek az érvénytelen szavazatok? Garanciális szempontból nagyon lényeges kérdés, hogy mely szavazólapokat tekinti érvényesnek a választási bizottság. Az 1995-ös javaslat ezt pontosan meghatározta: a szavazatösszesítésnél figyelmen kívül kell hagyni: - a szavazás napján 19 óra után érkezett postai küldeményeket, - a nem postai úton eljuttatott szavazólapot, - azt a szavazólapot, amelynek külső borítékjából a személyi lap hiányzik, - azt a szavazólapot, amely nyitott vagy sérült borítékban érkezett. (38. /3/-/4/ bek.) 26 P. Strand: Sweden. In: Dossier Ouvert: Electoral System Législation- National Report. Groupe de Travail Etudes., 434. o.

296 Hallók Tamás Az első esetet leszámítva joggal merülhetnek fel kétségek az iránt, hogy a jogosulttól származik-e a szavazat. A figyelmen kívül hagyás okát rá kell vezetni a választói levélre és a szavazólapot tartalmazó borítékra, és a bizottsági tagok ezt aláírják. Az ilyen borítékot felnyitni nem szabad. A 2003-as tervezet bővíti a figyelmen kívül hagyás okait. Kimondja, hogy a beérkezett szavazat nem tekinthető leadott szavazatnak, ha - a polgár nem szerepel a levél útján szavazók névjegyzékében, - a külső borítékból hiányzik a szavazásról szóló nyilatkozat vagy a szavazólapot tartalmazó belső boríték. - A nyilatkozat hiánya egyértelműen a választó azonosíthatóságát és azt zárja ki, hogy az arra jogosult adta le a szavazatot, - a nyilatkozat nem tartalmazza a választópolgár és a tanú előírt adatait. - Ez nyilván azt szolgálja, hogy a jogosult választópolgár, és ne más szavazzon, illetve, hogy a hitelesítés is megfelelően történjen, - a választópolgárnak a nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a levél útján szavazók névjegyzékében szereplő adataitól. - Ez is biztosítja, hogy tényleg olyan személy adja le postai úton a szavazatát, aki kérte, mivel a személyi adatait teljes körben csak az ismerheti. Itt azonban ismét felvetődhet az a kérdés, hogy elég-e a személyi azonosító megkövetelése. Nem zátja-e ki még jobban a visszaélést az, ha esetleg más azonosító, pl. adószám, TAJ-szám feltüntetését is előírják, - a nyilatkozatot akár a választópolgár, akár a tanú nem írta alá, - a szavazólap a belső borítékon kívül található. - Ez pedig azt biztosítja, hogy a választó helyett ne más jelölje meg a szavazólapot. Figyelemre méltó az, hogy a 2003-asban nem szerepel három olyan eset, ami az 1995-ősben benne volt. Ezek közül a késve visszaérkezett (ez itt a szavazást követő nap 16 óra) iratokkal kapcsolatban az szerepel, hogy a külső boríték felbontása nélkül megsemmisítésükig a választási irodában biztonságos helyen kell őrizni. Ugyanezt mondja ki a le nem adott szavazatokra is, ezért nyilvánvaló, hogy a késve érkezett szavazólap sem tekinthető leadott szavazatnak, azonban az egyértelműbbé tétel érdekében nem ártana ezt az esetet külön feltüntetni. A 2004-es javaslat egy új b) pontot iktat be: a szavazási iratokat nem a törvényben meghatározottak szerint juttatták el a helyi választási irodához vagy a szavazatszámláló bizottsághoz. Ez jelentheti a kézbesítő szervezeten kívüli eljuttatást vagy ha nem a választási iroda adja át a szavazatszámláló bizottságnak. A tervezet e) pontjához képest az itteni szavazás sajátosságának megfelelően pedig érvénytelen akkor is a szavazási irat, ha a nyilatkozat nem tartalmazza a választási irodának a hitelesítését.

A távollevő postai szavazása 297 Hiányosság viszont, hogy a 2004-es javaslat a 2003-as tervezet f) pontját veszi át, pedig érdemes volna, hiszen ha a belső borítékon kívül található a vazólap, biztosan nem állíthatjuk, hogy a szavazó jelölte volna azt meg. Bár itt ebben az esetben a továbbító választási iroda felelőssége is felvethető. Az azonban mindenképpen szükséges lenne, ha a nem postai úton eljuttatott illetve a nyílott vagy sérült borítékban érkezett szavazatot továbbra is figyelmen kívül hagynák, hiszen ezekben az esetekben továbbra sem állíthatjuk biztosan, hogy a jogosult adta le a szavazatát. A részletesebb és pontosabb felsorolásra a német szövetségi választási törvény nyújthat mintát. A postai levélszavazatot akkor kell visszautasítani, ha _ a postai szavazatot tartalmazó levél nem érkezik meg időben, - nincs szavazólap vagy nincs érvényes szavazólap a külső borítékban, - nincs belső boríték mellékelve a külső borítékhoz, - sem a külső boríték, sem a belső boríték nincs leragasztva, - a külső boríték több belső borítékot tartalmaz, de nem ezzel egyenlő számú érvényes szavazóazonosító kártyát, ami az előírt esküpótló nyilatkozatot tartalmazza, - a szavazó vagy a közreműködő saját meggyőződéséből elmulasztotta aláírni az esküpótló nyilatkozatot a szavazóazonosító kártyán, - nem hivatalos külső borítékot használtak, - a használt belső boríték, oly módon különbözik a többi borítéktól, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a szavazás titkossága sérült. (39. cikk/4/bek.) Emellett azt is tartalmazza, hogy a postai szavazat akkor is érvénytelennek tekintendő, ha a szavazó a szavazás napja előtt vagy a szavazás napján vagy előtte meghal, vagy szavazásra képtelenné nyilvánítják. (39. cikk 151 bek.) Nagyon fontos, s az esetleges magyar szabályoknak is elő kellene írniuk, hogy hivatalos külső borítékot kell használni. Ha a szavazat nem tekinthető leadottnak, a külső boríték tartalmát a belső boríték felnyitása nélkül vissza kell helyezni a külső borítékba, s külön kell őket kötegelni, megsemmisítésükig biztonságos helyen őrizni. Ha a szavazat leadottnak tekinthető, a belső borítékot annak felnyitása nélkül az urnába kell helyezni. A szavazásról szóló nyilatkozatot a levél útján szavazók névjegyzékéhez kell csatolni. (2003-as tervezet, 2004-es javaslat)