Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Szervezeti és Működési Szabályzat 2016. 09. 01-től. 1
Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Fejlesztő Nevelésoktatást Végző Iskola OM azonosító: 202841 Tartalom Bevezető... 5 1. Általános rendelkezések... 5 1.2 Az SZMSZ hatálya, célja... 5 1.3 Az intézmény működési alapdokumentumai és törvényi háttere... 5 2. Az intézmény adatai... 6 2.1 Az intézmény tevékenységei... 10 3. Az intézmény vezetése, szervezete... 10 3.1 Intézményünk szervezeti struktúrája... 10 3.2 Az igazgató és feladatai... 13 3.3 Az igazgató-helyettes és feladatai... 14 3.4 A szakmai munkaközösség feladatai... 15 3.5 A minőségfejlesztési kör feladatai... 16 3.6 A gyermekvédelmi felelős feladatai... 17 3.7 Alkalmazottak közössége... 18 3.8 A nevelőtestület... 18 3.9 A Szülői Szervezet... 18 4. Kapcsolattartás rendje... 19 4.1 A vezetőség kapcsolattartásának formái... 19 4.2 Az egységek közötti kapcsolattartás rendje... 19 4.3 A vezetőség és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás... 19 4.4 A Partnereinkkel való kapcsolattartás rendje... 19 5. Az intézmény működési rendje... 21 5.1 A nevelési év rendje... 21 5.2 Nyári zárva tartás, zárva tartás rendje... 21 5.3 Az intézmény nyitva tartása, a gyermekek fogadása... 22 5.4 Nevelés nélküli munkanapokon szervezett ügyelet rendje...22 5.5 A vezetők benntartózkodása, illetve a helyettesítés rendje... 22 5.6 Munkarend... 22 5.7 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (projektek)... 22 5.8 A gyermekek intézménybe történő felvételének rendje... 25 6. Belépés, benntartózkodás rendje... 26 2
6.1 Szülők, hozzátartozók, hallgatók és látogatók számára... 26 6.2 Azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel... 26 7. Ellenőrzések rendje... 27 7.1 Belső ellenőrzés rendje... 27 7. 2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 27 7.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzése... 27 7.4 A gyermekek egyéni fejlődésének mérése, elemzése, értékelése... 28 8. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje... 28 8.1 A gyermekek ellátása érdekében végzett feladatok... 28 8.2 A beteg gyermek... 30 3
A beteg, lázas betegségre gyanús, gyógyszert szedő, még lábadozó gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az intézményt. Betegség után csak orvosi igazolással vesszük vissza a gyermeket.... 30 8.3 A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok... 30 8.4 Alkalmazottak egészségügyi ellátásának rendje... 30 8.5 A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések.31 A térítési díj fizetésére vonatkozó szabályok... 32 9.1 Általános szabályok... 32 9.2 Hiányzás esetén az étkezés lemondása... 32 9.3 Intézkedés fizetési hátralék esetén... 32 10. Az intézmény óvó védő előírásai... 33 10.1 Általános rendelkezések... 33 10.2 Gyermekbalesetek megelőzését szolgáló általános óvó-védő szabályok... 34 10.3 Rendkívüli eseményekre vonatkozó szabályok... 35 10.4 Az intézményben történő dohányzás szabályozása... 35 11. A reklámtevékenység szabályai... 35 12. A létesítmények és helyiségek használati rendje... 36 13. Záró és értelmező rendelkezések... 36 14. Az intézmény dokumentumai és nyilvánosságra hozataluk... 36 15. Adatkezelési szabályzat... 37 16. Iratkezelési szabályzat..... 37 4
Bevezető 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról és a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjából alapján a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola 1173 Budapest Újlak u. 106. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. A Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Fejlesztő Nevelésoktatást Végző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) a köznevelésről szóló többször módosított 2011. évi CXC. törvény 25. -ának (4) bekezdése alapján az igazgató készítette, a Szülői Szervezet véleményezte, a nevelőtestület fogadta el, a fenntartó egyetértésével. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása minden intézményhasználónak közös érdeke, egyben kötelessége, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: - az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg a helyettese munkáltatói jogkör-ében eljárva hozhat intézkedést; - az idegen személyek figyelmét fel kell hívni a szabályzat betartására, ha ez nem vezet eredményre, fel kell szólítani az intézmény épületének elhagyására. 1. Általános rendelkezések 1.1 Az SZMSZ célja Meghatározza a közoktatási intézményként nyilvántartásba vett intézményünk szervezeti felépítését, a működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokat és más megállapításokat, rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2 Az SZMSZ hatálya Területi hatálya: Az intézmény székhelye: Személyi hatálya: Az intézmény valamennyi dolgozójára, a gyermekekre és szüleikre, a gyakorlaton lévő hallgatókra és az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre terjed ki. 5
Betartása minden érdekelt számára kötelező érvényű. Időbeli hatálya: Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosítás szabályait figyelembe véve, határozatlan ideig érvényes. Módosításra a fenntartó illetve az arra jogosult szervezetek javaslata alapján kerülhet sor. 1.3 Az intézmény működési alapdokumentumai és törvényi háttere A törvényes működést az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító Okirat Jelen SZMSZ és egyéb szabályzatok Házirend Éves munkaterv A nemzeti felsőoktatásról szóló többször módosított 2011. évi CCIV. törvény; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott 138/1992 rendelet (X. 8.) számú kormányrendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényt figyelembe véve az intézmény működésének szabályait a következőképpen határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a fent nevezett intézmény Működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény vezetőjének és minden dolgozójának, valamint az óvodába járó gyermekek szüleinek. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartásáért a közoktatási intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában. 6
Továbbképzési tervünk szerint Lombos Eszter logopédus és értelmileg akadályozottak szakon szerez gyógypedagógusi diplomát a konduktori diplomája mellé. Az intézményvezető, én is újabb szakot végzek az ELTE Bárczi Gyógypedagógiai főiskolai karán. Birinyi Judit konduktor 2016. 02. 22-től dolgozik. Tóth Enikő 2016. 06. 09-től dolgozik és gyógypedagógiai asszisztens képzésre jár. 2. Az intézmény adatai Az intézmény neve: Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Virágoskert Gyógypedagógiai Intézmény, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola Az intézmény székhelye: 1173 Budapest Újlak u. 106. Telefon: 256-30-03 Fax: E-mail: Honlap: Blog: viragoskertno@gmail.com http://fogyatekos-eno.net/ http://fogyatekos-eno.net/ OM azonosító: 202841. Az intézmény működési területe: Budapest és Pest megye közigazgatási területe. Az intézmény alapítója és fenntartója: Rákoscsabai Baptista Gyülekezet. Az alapítás éve: 2013. Létesítő Alapító Okirat kelte: 2013. 07. 17. Az Alapító Okirat módosításának éve: 2013. 08. 27., 2013. 10. 28. A működési engedély száma: 2013. 08. 20-án kiadott működési engedély 2013. 09. 01-el hatályos száma: BPB/012/03663-14/2013. Működési engedély módosításai: 2015. 09. 01. BPB/012/00399-18/2015. 2016. 09. 01. BP/1009/14713-6/2016. Az intézmény fenntartója: Rákoscsabai Baptista Gyülekezet székhelye: Az intézményvezető neve: Kocsis Katalin 7
Fogadóóra: Hétfő 14-15.00., továbbá előre egyeztetett időpontban. Telefon/fax: 256-30-03. Az igazgató-helyettes neve: Lombos Eszter. Fogadóóra: Csütörtök 16-17.00. Telefon: 256-30-03. Gyermekvédelmi felelős: Kocsis Katalin. Az intézmény ügyintézőjének neve: Telefon: 256-30-03. Az intézmény gyermekorvosának neve: Dr. Szarka Zsuzsanna. Telefon: 256-30-03. Az intézmény típusa: Az intézmény munkarendje: Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési oktatási intézmény. Nappali munkarend. Az intézmény jogállása: Az intézménybe felvehető engedélyezett maximális gyermeklétszám: Csoportok száma: Önálló jogi személy. 20 fő. óvoda. Iskola 20 fő. Ebből 2 fő otthoni fejlesztés. - értelmileg akadályozott: 2 csoport Állami feladatként ellátandó tevékenységének területei: Kiegészítő tevékenység: - Az intézmény felügyeleti szervei: TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás. TEÁOR 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység. Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztály 8
Az intézmény gazdálkodása: Az intézmény működéséhez szükséges személyi, dologi és felhalmozási keretek, valamint az intézmény által használt épületek fenntartásához és karbantartásához szükséges pénzügyi keretek az éves költségvetésében kerülnek meghatározásra. A működéshez megállapított keretekkel az intézmény önállóan gazdálkodik, az érvényben lévő jogszabályi előírások és a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak betartásával. Az intézmény alkalmazottainak munkáltatói jogait az intézmény vezetője, az intézmény vezetőjének munkáltatói jogait a fenntartó és megbízottja jogosult. Az intézmény vezetőjének Az intézmény vezetőjét a négy fenntartó, kinevezési rendje: László Gábor, Szomor Imre, Füri András, Várady István választja ki. Állásinterjú, pályázati eljárás eredményeként határozatlan időtartamra. Ez után szükséges Az intézmény képviseletére vonatkozó szabályok: kikérni a miniszter egyetértését. Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzatában erre felhatalmazott személy jogosult. Az intézmény alaptevékenysége: - Fejlesztő nevelés, - Fejlesztő nevelés-oktatás, - Konduktív pedagógiai ellátás. - Egyéni fejlesztő nevelés-oktatás, - Olyan SNI gyermekeknek, tanulóknak az iskolai ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt. 9
Az intézmény működési területe: Budapest és Pest megye közigazgatási területe. Az intézmény számlaszáma: 58600582-11222424. Az intézmény számlavezető bankja: Duna Takarék Bank ZRT. 2.1 Az intézmény tevékenységei Oktatás, oktatásszerkezet: Az intézmény sajátos nevelési igényű gyermekek számára fejlesztő nevelésoktatást végző iskola. A fogyatékosság típusának megfelelően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint végzi. Ennek értelmében elvégzi az intézménybe javasolt gyermekek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátását. Az intézményben folyó nevelő-fejlesztő és rehabilitációs tanácsadó munka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának, és Az óvodai nevelés kompetenciaterület programjában szereplő elvek, és A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit figyelembe véve a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint és idevonatkozó törvényi szabályozás alapján (lásd bevezetés) történik. A nevelő fejlesztő munka intézményünkben a saját nevelő testület által elfogadott és az Országos Közoktatási Intézet által minősített programok alapján folyik. Fejlesztő nevelés-oktatás: 32/2012 EMMI rendelet 3. melléklet fejlesztő nevelés irányelvek. Szerkesztette: Hatos Gyula és Dr Valiszkóné Radványi Katalin: Tanítás a 10
foglalkoztató iskolában 4. kiadás. 1997. Rehabilitációs órák száma: NKT 6. melléklet. 2011 köznevelési törvény 6. melléklete szerint. Értelmileg akadályozott gyermekek számára Add a kezed! Fejlesztő program gyógypedagógiai óvodák számára OKI Tanterv adatbank, Budapest, 1996; Logopédia Kiadó Budapest 2005 Beszédfogyatékos gyermekek számára Taníts meg engem (fejlesztő program beszéd-javító óvodák számára) szerk.: Rosta Katalin, OKI. Tanterv adatbank Budapest, 1996; Logopédiai Kiadó Bp. 1996 Szükség szerinti logopédiai ellátás. Értelmileg akadályozott gyermekek számára, Ők és mi szerk.: Kissné Haffner Éva Bp. 1994. Beszédfogyatékos gyermekek számára, Németh Erzsébet S. Pintye Mária Mozdul a szó (súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyermekek korai integratív fejlesztése) Logopédiai Kiadó GMK. Bp. 1995. Az intézmény alaptevékenysége, az intézmény tagozódásának megfelelően Értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztő nevelés-oktatása. 11
Az intézményi alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Intézményi étkeztetés biztosítása. Az intézményi vagyon működtetése. Az intézmény vállalkozási tevékenysége Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A feladat ellátását szolgáló vagyon Az intézmény székhelyéül szolgáló épület a Budapest, Újlak u. 106. ( hrsz.) a XVII. kerületi Önkormányzat Tulajdonát képezi. Az ingatlan használati joga, valamint vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések) használata állóeszközleltár szerint az intézményt illeti. A vagyon feletti rendelkezésre a Rákoscsabai Baptista Gyülekezet vagyonrendeletében meghatározott szabályok az irányadók. Az intézmény használatában lévő vagyonnak az Alapító Okirat tevékenysége keretén túli, tulajdonjog változtatással nem járó hasznosításához a tulajdonos előzetes hozzájárulása szükséges. Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény vezetője a Ptk. 36. -a alapján, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott személy, elsősorban a vezető-helyettes, valamint esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan a meghatalmazott személyek. 12
3. Az intézmény vezetése, szervezete 3.1 Intézményünk szervezeti struktúrája Igazgató Gyógypedagógusok Gyógypedagógiai asszisztensek Pedagógiai munkát segítők 3.2 Az intézményvezető és feladatai Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jog-körét a Közoktatási Törvény határozza meg. Ellátja továbbá a más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszerzéséért, a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának kezdeményezéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért. A nevelési oktatási intézmény intézményvezetőjének feladatai: A nevelőtestület vezetése, irányítja az egyéb munkakörben foglalkoztatottak munkáját a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése a továbbképzési terv elkészítése A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése A gyakorlati képzés koordinálása, ellenőrzése A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása Költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások, kifizetések időben történő teljesítése, kifizetések ellenjegyzése A szülői munkaközösséggel, a munkavállalói érdekképviselettel való együttműködés A nemzeti és intézményi ünnepek méltó megszervezésének biztosítása Munkáltatói és aláírási jogkör gyakorlása Vezetőség és a szülői szervezet közötti együttműködés biztosítása Rendkívüli szünetet rendelhet el (a fenntartó jóváhagyásával), ha az időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény biztonságos működtetése nem lehetséges Különös közzétételi lista honlapon történő megjelenítése Intézkedés a gyermekeket megillető kedvezmények ügyében A kockázati tényezők figyelembe vételével kockázat elemzést végez és kockázatkezelési rendszert működtet. 13
Az intézményvezető közvetlenül irányítja Az intézményvezető-helyettest A gyógypedagógusokat A gyógypedagógiai asszisztenseket A gyermekvédelmi munkát A gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet A munka és tűzvédelmi tevékenységet Feladatainak, jogkörének átruházása Az intézményvezető-helyettesre átruházhatja: A nevelőmunka ellenőrzését (korai fejlesztés) Az egyeztetési kötelezettségét az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben Az ünnepségek megszervezését. 3.3 Az intézményvezető-helyettes és feladatai Az intézményvezető-helyettes az intézmény helyettes vezetője A vezetői tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett végzi. Az intézményvezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. Közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a gyógypedagógiai asszisztensek, gondozók munkáját. Felelős: A munkarend megszervezéséért A házi továbbképzések szervezéséért A szakmai munkaközösségek működési feltételeinek biztosításáért A szülői munkaközösség működésének segítéséért A helyettesítési beosztás elkészítéséért, a többletfeladatok megszervezéséért A statisztikai adatszolgáltatás előkészítéséért, a KIR-be történő bejelentésért Szervezi a gyermekek és az alkalmazottak rendszeres orvosi vizsgálatát A pedagógiai munka ellenőrzése során gondoskodik gyógypedagógiai asszisztensek, gondozók munkájának ellenőrzéséről A minőségirányítási feladatok minden dolgozó általi betartásáért A korai fejlesztő, gondozó munka ellenőrzéséért A gyermekvédelmi feladatok ellenőrzéséért A nemzeti ünnepek megszervezéséért Az intézményi honlap frissítéséért Elkészíti a szabadságolási tervet Részt vesz az intézmény gazdálkodási, leltározási feladataiban 14
Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az igazgató bízza meg a nevelő testület előzetes véleményének kikérése után, megbízása határozatlan időre szól. 3.4 A szakmai munkaközösség feladatai Az intézmény pedagógusai elkülönült szervezet egységnek nem minősülő szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munka-közösség sajátos jogosítványait a jelen szabályzat határozza meg. Célja: A pedagógusok magas szintű szakmai munkájának elősegítése. Fő feladatai: Pedagógusok munkájának segítése Intézményünk nevelési- fejlesztési programjában meghatározottak megvalósulásának és megvalósíthatóságának folyamatos vizsgálata, javaslattétel szükség szerinti módosítására. Belső továbbképzések szervezése. Szakmai, módszertani kérdésekben segítségnyújtás a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében való részvétel az éves terv szerint. Együttműködés, kapcsolattartás a vezetőséggel, más szakmai munkaközösséggel éves terv alapján. A meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Vezetője: Megválasztása a nevelőtestület javaslata alapján. Újraválasztása lehetséges. Munkáját az igazgató irányítja. A munkaközösség éves munkatervének elkészítése. Az intézményi minőségirányítási munka eredményeinek beépítése a munkaközösségi munkába. A témakörébe tartozó ügyekben a minőségfejlesztési vezetővel való konzultálás. A munkaközösség tevékenységének irányítása. Segítségnyújtás a pedagógusok szakmai munkájához. Év végi - elemzést és értékelést tartalmazó - összefoglaló beszámoló készítése írásban, valamint az év végi értekezleten a nevelőtestület szóbeli tájékoztatása. Folyamatos kapcsolattartás az igazgatóval, az igazgató-helyettessel és a szülői munkaközösséggel, havonkénti tájékoztatás a történtekről. A szakmai bemutatók, illetve az általa végzett (munkatervben meghatározott) ellenőrzések tapasztalatai alapján javaslattétel: a szakmai munka, valamint a tanügyi dokumentációk hiányosságainak és feltárt hibáinak megszüntetésére. 15
Az intézményi ünnepségek színvonalas lebonyolításának megszervezése, a projektek lebonyolításához segítségnyújtás. Az intézményi image javítása. Tagjai: A nevelőtestület bármely tagja, illetve az egész nevelőtestület is lehet. 3.5 A minőségfejlesztési kör feladatai A minőségi kör feladata a helyi nevelési program alapján az intézményi céloknak megfelelő hatékonyság ellenőrzése, mérése, értékelése, módosítási javaslatok elkészítése. Az intézményben folyó minőségfejlesztés célja: Annak garantálása, hogy az intézmény társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézmény ennek érdekében készítette el minőségirányítási programját és folyamatos, önérté-kelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési kör vezetője és tagjai: A minőségfejlesztési kör vezetőjét és tagjait évente az igazgató bízza meg, a megbízás többször is ismételhető. Feladatai: A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szokásait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. Az intézmény munkatervének összhangban kell állnia a helyi nevelési-fejlesztési programmal. Az intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása a mindenkori minőségfejlesztési kör feladata. A minőségfejlesztési szervezet figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. A minőségfejlesztési kör működésének szabályzatát a MIP tartalmazza. 3.6 A gyermekvédelmi felelős feladatai Az intézményi gyermekvédelem feladatait a fejlesztő és speciális pedagógiai program határozza meg, amelynek rövid távú feladatait az intézmény éves működési terve tartalmazza. Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A nevelési év kezdetekor a faliújságon kifüggesztve tájékoztatni kell a szülőket a gyermekvédelmi felelős nevéről, illetve arról, hogy hol és mikor érhető el. Ugyanilyen formában a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények nevét és telefonszámát is ki kell függeszteni. Súlyos nevelési és egyéb problémák előfordulása esetén családlátogatáson vesz részt a csoportban dolgozó pedagógussal (óvodapedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus). A gyermekvédelmi felelős amennyiben a gyermeket veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem oldhatók meg, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. 16
Nyilvántartja az ingyenes ebédre jogosult gyermekeket. Szakmai munkájuk a helyi Pedagógiai Programban foglaltak szerint végzi. 3.7 Alkalmazottak közössége Az alkalmazotti közösséget az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az intézményen belüli érdek-képviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény szabályzatai rögzítik (Etikai Kódex). 3.8 A nevelőtestület Véleményezési joga: Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Külön megbízások elosztásában. Igazgató-helyettes megbízásában. Döntési joga: A nevelési-fejlesztési program és módosításának elfogadásában. Az intézményi Minőségirányítási Program módosításának elfogadásában. Az SZMSZ és módosításának elfogadásában Éves munkaterv elkészítésében Elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában A házirend elfogadásában Az Etikai Kódex elfogadásában A Gyakornoki Szabályzat elfogadásában Az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában. A pedagógusok jogait, kötelességeit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. -a tartalmazza, amelynek figyelembevételével készültek el a személyre szabott munkaköri leírások. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület, tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - szakmai munkaközösséget hozhat létre. Egyes jogköreinek gyakorlását - a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítését vagy eldöntését - átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. A szakmai munkaközösség a feladat elvégzése után, vagy a legközelebbi nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestületet írásban és szóban tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelő-testület megbízásából eljár. A nevelőtestület nem ruházhatja át döntési jogkörét a nevelési-fejlesztési program, az SZMSZ, a házi-rend, és a MIP, valamint ezek módosításának elfogadása során. 3.9 A Szülői Szervezet 17
Intézményünkben a szülők - jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése, valamint az óvodai és a családi nevelés összehangolása érdekében - Szülői Szervezetet működtetnek. Tagjait az egy tagozatra járó szülők választják. Döntési joga: Saját működési rendjéről, Munkatervének elfogadásáról, Tisztségviselőinek megválasztásáról. Véleményezési joga: A szülői értekezlet/klub témájának megválasztása Az óvoda-család kapcsolattartási formáinak kialakítása Nevelési-fejlesztési program elfogadása, módosítása Az óvoda éves munkatervében a szülőket is érintő programok kialakítása Igazgatói pályázat értékelése Egyetértési joga: A házirend elfogadásakor, módosításakor (a szülőket érintő kérdések esetében) egyes részeiben Az SZMSZ egyes szabályainak elfogadásakor: a gyermekek fogadására, a Szülői Szervezettel való kapcsolattartás módjára, ünnepélyek, megemlékezések rendjére vonatkozóan A 4 alapdokumentumról való tájékoztatás módjáról A szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény igazgatójától, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein, s javaslatot tehet. A gyermekbalesetek kivizsgálásában részt vehet, javaslatot tehet a megelőzésre. Az intézmény SZMSZ-ét, valamint házirendjét minden szülő megtekintheti (a faliújságon, az intézmény honlapján és az igazgatói irodában). Az intézmény vezetése minden nevelési év kezdetén szülői értekezleten ad tájékoztatást az intézmény nevelési-fejlesztési programjáról, az SZMSZ-ről, valamint a házirendről, melyeket a szülők az intézményi honlapon is megtekinthetnek. A szülőket az intézményi blogon, köremailben folyamatosan tájékoztatjuk az intézményben történő eseményekről. 4. Kapcsolattartás rendje 4.1 A vezetőség kapcsolattartásának formái A vezetőség tagjai: Igazgató Igazgató-helyettes Szakmai munkaközösség-vezető Minőségi kör-vezető 18
Kibővített vezetőség tagjai: Szülői Szervezet vezetője Az intézmény vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslat-tevő joggal rendelkezik. Kapcsolattartás formái: A vezetőség havonta egyszer - az éves munkatervben meghatározottak szerint - tart vezetőségi ülést. A megbeszélést az igazgató hívja össze, de a vezetőség tagjai is kérhetik összehívását. A megbeszélés elején jegyzőkönyvvezetőt választanak. A megbeszélés végén a jegyzőkönyvet az igazgató aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyveket iktatva kell irattárazni és az iratkezelés szabályainak megfelelően megőrizni. 4.2 Az egységek közötti kapcsolattartás rendje A gyógypedagógusok, konduktor, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai asszisztensek, gondozók, ápolók, technikai dolgozók közötti kapcsolattartás az intézményi munka egészét, illetve az intézmény valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévenként egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Szakmai kérdésekben a munkaközösség az általa meghatározott munkaterv alapján rendszeres szakmai (team) megbeszélést tartanak. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoportok gyógypedagógusai, konduktor és fejlesztő pedagógus rendszeresen megbeszélik a csoportos beosztott gyógypedagógiai asszisztenssel és ápolóval. 4.3 A vezetőség és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás A Szervezet vezetőivel az igazgató és a munkaközösség vezető tartja a kapcsolatot. Az igazgató évente minimum egy alkalommal ad tájékoztatást az intézmény feladatairól, tevékenységéről, a fejlődésről, változásokról, illetve a kitűzött célokról. A szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a tanévnyitó-záró értekezletre, valamint olyan nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség részére egyetértési vagy véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történik. A gyógypedagógusok, konduktor, fejlesztő pedagógus szükség esetén bármikor konzultálhatnak egyéni megkeresés alapján a szülői munkaközösség vezetőjével. 4.4 A Partnereinkkel való kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetője és helyettese rendszeres kapcsolatot tart fenn a Fenntartóval, a Közoktatási Bizottsággal, a Szülői Szervezettel (szülőkkel), a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központokkal, a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal, a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai 19
Szolgáltató Központtal, a Gyermekvédelem intézményeivel (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Egészségügyi Szolgálat, Gyámhivatal). Az intézmény és a szülők közötti kapcsolat A szülők az intézménnyel való kapcsolatukat intézményes formában a jogszabályok alapján létrehozott szülői munkaközösségen keresztül tartják. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jelen szabályzatba meghatározott eseteken túl a házirend szabályozza. A nevelési illetve a Pedagógiai Programról a szülők az intézmény honlapján tájékozódhatnak, illetve fogadóóra keretében érdeklődhetnek az igazgatónál. A gyermek fejlődéséről a szülőt rendszeresen tájékoztatjuk fogadóóra keretében a gyermeki és személyiségi jogok megtartásával. Egyéb kapcsolatok Az igazgató kapcsolatban áll a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteivel, alapítványaival, a fogyatékos gyermekeket nevelő társintézményekkel, esetenként a Nevelési tanácsadóval. Az igazgató, az igazgató-helyettes és a munkaközösség-vezető kapcsolatban állnak a szakmai szervezetekkel. - Az igazgató mellett az igazgató-helyettes és az egészségügyi felelős, főnővér tart kapcsolatot az intézmény orvosával, a védőnővel, a gyermekek törvény szerinti orvosi ellátásának biztosítása érdekében. Az egészségügyi felelős dokumentálja a vizsgálatokat, illetve segít előkészítésükben, lebonyolításukban. - A gyermekbalesetekkel kapcsolatos teendők ellátása a jelen szabályzat 10.2. pontja szerint. - A partnerek igényeinek, elégedettségének, elégedetlenségének felmérését az intézményi MIP alapján a minőségi kör végzi. A kapcsolattartás részletes rendjét a MIP tartalmazza. 5. Az intézmény működési rendje 5.1 A nevelési év rendje A nevelési év szeptember első napjaitól, a nevelési év rendjére vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott időpont szerint a következő év augusztus 31-éig tart. A fejlesztés szeptember 1-től kezdődik (szeptember 1-től 21-ig a gyermekek beszoktatása és a pedagógiai vizsgálatok végzése történik), a fejlesztés a következő év május 31-ig tart, ezt követően a pedagógiai vizsgálatokat végezzük június 15-ig. Június 15. és június 30. között a nyári időszakban, csoportösszevonásokkal működik az intézmény. 5.2 Nyári zárva tartás, zárva tartás rendje A pedagógiai szakszolgálat egész évben működik. Az iskola nyáron zárva van. A társintézmény, az Értelmi sérültek Napközi otthona üzemel nyáron és egész évben. Itt egész évben tudjuk fogadni a tanköteles gyermekeket. Az intézmény zárva tartásáról 20
Bizonyos helyzetekben, alkalmanként, az igazgató engedélyével, az év során bármikor történhet csoportösszevonás. A központilag engedélyezett eseteken kívül az intézmény csak rendkívüli esetben (balesetveszélyes körülmények, sztrájk, járvány, stb.) tart zárva. 5.3 Az intézmény nyitva tartása, a gyermekek fogadása Az intézmény hétfőtől-péntekig tartó 5 napos munkarenddel folyamatosan működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadása abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul, illetve esetenként, ha a fenntartó elrendeli a munkaszünetet (pl. épület bezárása a téli szünet időtartamára, felújítás esetén, stb.). A naponkénti nyitvatartási idő reggel 7.00 órától, délután 17.00 óráig tart. A napi nyitvatartási idő 10 óra. Napirend, konduktív napirend. 07.00 7.30 Érkezés. 7.30 8.00. Reggeli. 8.00 8.30. Reggeli kör. 8.30 9.00. Kommunikáció anyanyelv. 9.00 9.30. Fekvő feladatsor. 9.30 10.00. Csoportos állás járás. 10.00-10. 20. Kondicionálás, bilizés, tízórai, csak isznak. Közlekedés az asztalhoz. 10.20 10.50. Környezetismeret. 10.50 11.20. Számolás mérés előkészítése. 11.20 11.50. Ülő feladatsor. Grafomotoros program. 11.50 12.20. Ábrázolás alakítás. 12.20 12.50. Ebéd. 12.50 13.20. Zenei nevelés. 13.20 13.50. Kreativitásra, játékra nevelés. 13.50 14.20. Búcsúkör. 13.50 15.00. Majd következnek a rehabilitációs órák az alábbi táblázat szerint diagnózisonként. Egyéni szükség szerint tovább is, 16.00-ig is tarthatnak. 21
15.00 15.30. Kondicionálás, uzsonna. 15.30 16.00/17.00. Játék. 8.00 órától az órarend szerinti fejlesztésről, fejlesztő nevelésről, fejlesztő nevelés - oktatásról gyógypedagógus, konduktor gondoskodik a gyógypedagógiai asszisztensekkel együtt. 17.00 óráig ismét gyógypedagógiai asszisztens felügyeli a gyermekeket. A gyermekek biztonsága érdekében nyitógombos csengő működik. A gyermekeket a szülőknek reggel 8.00 óráig kell behozni, mert ezután foglalkozások kezdődnek. Ebéd után, amennyiben igénylik, a gyermek elvihető. Kérjük a szülőket, ezen időn kívül lehetőség szerint ne zavarják az intézmény munkarendjét. Az intézmény zárása után gyermek felügyelet nélkül nem maradhat. Amennyiben a szülő nem érkezik időben gyermekéért, a gyermek felügyeletét ellátó személy gondoskodik a szülő értesítéséről (pl. telefonon) vagy a szülő 1 órán túli késése és eredménytelen keresése esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Rendezvények esetén a nyitva tartási időtől való eltérést az igazgató engedélyezi. A gyermek behozatalát, elvitelét a Házirend 4.2. pontja szabályozza. 5.4 Nevelés nélküli munkanapokon szervezett ügyelet rendje Nevelési értekezletek, minőségfejlesztési feladatok, szakmai és egyéb szervezeti továbbképzések megtartása céljából a közoktatási törvényben meghatározottak alapján, 5 nevelés nélküli munkanapot veszünk igénybe, melynek időpontjait az Éves munkaterv tartalmazza. A nevelés nélküli munkanapok közül 2 alkalommal az egész nevelőtestületet érintő szakmai továbbképzés történik. Ezen esetekben az intézmény gyermeket nem fogad. Az időpontról az intézmény megfelelő módon pl. hirdetőtáblán való elhelyezéssel a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőzően legalább 7 nappal tájékoztatja a szülőket. Egyúttal felhívja a szülők figyelmét, hogy a tájékoztatást követő 3 napon belül nyilatkozzanak, hogy igénylik-e a gyermek felügyeletét. Az intézményi nevelés nélküli munkanapokat minimum 7 nappal előre jelezzük a szülőknek. Igény esetén az intézményi nevelés nélküli munkanapokon biztosítandó gyermekfelügyelet szükségességéről és módjáról (pl. összevont ügyelet tagozatok között) az igazgató dönt. Amennyiben a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőzően 2 nappal a szülők 25 %-a kéri a felügyeletet, a felügyelet biztosítása kötelező, kevesebb létszámú jelentkező esetén alkalmi döntés születik a lehetőségek mérlegelése után. A döntést az intézmény vezetése (igazgató, igazgató-helyettes, munkaközösség-vezetők) együttesen hozzák. 5.5 A vezetők benntartózkodása, illetve a helyettesítés rendje Az intézmény nyitva tartási idején belül reggel 8.00 és 16.00 óra között az intézmény igazgatójának, vagy helyettesének, akadályoztatásuk esetén a munkaközösség-vezetőnek az 22
intézményben kell tartózkodnia a benntartózkodás rendjét az intézmény vezetése havi egyeztetéssel alakítja ki. Akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítését teljes felelősséggel az igazgató helyettese látja el, az azonnali döntést igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével (pénzkezelési, illetve munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik). Ha a tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás (pl. konferencia, tanácsülés esetén) az igazgatónak vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása nem meg-oldható, úgy az alábbiakban szabályozott rend szerint kell eljárni. Amennyiben a helyettesítés rendje a fentiek szerint nem valósítható meg, helyettesítéssel megbízható a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett pedagógus. A megbízott helyettes intézkedést csak az intézmény azonnali döntést igénylő ügyeiben, a gyermekek biztonságának megóvása érdekében tehet. A helyettesítő kötelessége az igazgató mielőbbi tájékoztatása a történtekről. A reggel 7.00 és 8.00 óra között, illetve 15.30-17.00 óra között a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végzők. Betegség esetén a havonta kialakított intézményi helyettesítési rend érvényes, melynek kialakításában részt vesznek a munkaközösség-vezetők. 5.6 Munkarend Az intézményben dolgozók munkarendjét a törvényi előírások betartásával alkalmazzuk. A munkarend beosztása az igazgató és az igazgató-helyettes feladata, a munkaközösség-vezető véleményének figyelembevételével. Betartása az intézmény dolgozóira kötelező érvényű. A személyre szóló általános munkarendet és az egyéni feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza, ennek átvételét az intézmény dolgozói aláírásukkal hitelesítik. Az aktuális munkarend, a változások csoportonként a központi faliújságra kerülnek. Az alkalmazottak kötelesek a munkakezdés időpontjára - a csoportjukba, munkaterületükre - minden szempontból felkészülve megjelenni (átöltözve, eszközök bekészítése stb.) A munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de minimum az adott napon a munkakezdés előtt egy-két órával köteles jelenteni az intézmény igazgatójának vagy a helyettesnek. 23
Rendkívüli esetben a kötelező óraszám alatti eltávozást a gyógypedagógus, konduktor, a pedagógiai munkát segítők elsősorban az igazgatónak, akadályoztatása esetén a helyettesnek kötelesek jelenteni. Az intézményt reggel a munkarend szerint 7.00 órára érkező kolléga nyitja és 17.00 órakor zárja. Az intézmény nyitása a portán elhelyezett kulcs felvételével lehetséges, zárás után a kulcsot ugyanide kell leadni. A konyhában csak a konyhai személyzet, ill. egészségügyi könyvvel rendelkező alkalmazott tartózkodhat. Az intézmény területére és helyiségeiben az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek, csak az intézmény vezetőjének engedélyével léphetnek be, ill. tartózkodhatnak ott. Az intézmény dolgozói munkaidőben nem hagyhatják el az intézményt. Az alkalmazottak az intézményben nem dohányozhatnak. A pedagógusok (gyógypedagógus, konduktor, fejlesztő pedagógus), munkarendje: A pedagógusok munkarendje a nyitva tartással összhangban, lépcsőzetes munkakezdéssel és befejezéssel van meghatározva. Összeállítását minden tanév elején az igazgató és helyettese készíti el úgy, hogy a fent megjelölt idő-tartam alatt pedagógusok foglalkozzanak a gyermekekkel. A pedagógusok munkaideje heti 40 óra, mely az alábbiakat tartalmazza: kötelező, csoportban végzett óraszám a kötelező órán felül a nevelőmunkával, a foglalkozások előkészítésével, a gyermekekkel, a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással kapcsolatos feladatok ellátása a nevelőmunkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra kapott megbízás elvégzése, melyre a kijelölést az igazgató adja a helyettes és a munkaközösség-vezető javaslatának figyelembe vételével, a munkaköri leírásban és/vagy az éves munkatervben rögzítettek szerint. A pedagógiai munkát segítő munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkarendje: A gyógypedagógiai asszisztensi, ügyintéző titkárnői munkarendet az intézmény nyitva tartásával összhangban az igazgató állapítja meg, biztosítva ezáltal, hogy az intézmény működése zavartalan legyen (Részletesen a munkaköri leírás tartalmazza). A takarítószolgálat munkáját az igazgató szervezi. 5.7 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (projektek) A rendezvények pontos időpontját az intézmény munkatervében határozzuk meg, ezen időpontok - a szülők számára a hírlevélben és a faliújságon olvashatóak. A csoporton belül a gyógypedagógus/konduktor vezetésével kell megemlékezni a gyermekek születésnapjáról. A munkaközösség rendezvényei, projektek Tűz Víz Föld Levegő, Márton napi libabál, Szüret, Farsang, a Mikulás, Október 23, Március 15, Gyermeknap, gyermekek születésnapja. Közös ünnepeink a szülőkkel, szülőklubok: 24
Karácsonyi műsor, Anyák napja, Évzáró ünnepély és az iskolába menők búcsúztatása az éves munkaterv illetve csoportos tervek alapján. Az ünnepek, hagyományos rendezvények megszervezését a csoportos pedagógusok a szülők bevonásával végzik, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően. További programjaink: múzeum, állatkert és bábszínház látogatások. Hagyományosan évente megrendezésre kerül a tábor Tahiban. A kirándulások, vendégművészek fogadása és egyéb rendezvények szülők által fizetendő - maximált költségéről a Szülői Szervezet a nevelési év első értekezletén határoz, a munkatervben meghatározott térítéses programok ezután véglegesíthetők. A döntésről az igazgató a szülőket tájékoztatja. A költségek beszedését a Szülői Szervezet tagjai végzik. Felnőtt rendezvények: rekreációs kirándulás, karácsonyi ünnepség, dolgozó alkalomhoz kapcsolódó köszöntése. Az éves munkatervben elfogadott programokon való részvétel minden dolgozó számára kötelező. Az intézmény fellobogózásának rendje. Minden óvodaépületnél biztosítjuk - a 132/2000. (VII.14.) Korm. rendelet, valamint a 308/ 2004. (XI. 13.) Korm. rendelet alapján a zászlók kihelyezését, tisztán tartását, szükség szerinti cseréjét. A feladat, a gondnokok munkaköri kötelessége. 5.8 A gyermekek intézménybe történő felvételének rendje A beiratkozás a vezető által kijelölt és egyeztetett időpontban történik, amely mindig az intézmény nyitásának első és második napja. A gyermek a speciális óvodai csoportokba a harmadik életévének betöltése után vehető fel. A korai fejlesztésben a felvétel és tanácsadás folyamatosan történik. Az óvodai csoportokba jelentkező gyermekeket amennyiben az intézményben szabad férőhely nincs előjegyzésbe vesszük és vizsgálatra irányítjuk a Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz, illetve a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsághoz. A speciális óvodai csoportokba jelentkező gyermekek az intézményben pedagógiai megfigyelésben részesülnek (egyéni és csoportos módon). A szakértői vélemény és pedagógiai vizsgálatok értékelése alapján nyernek felvételt a jelentkezők. A gyermek felvételéről illetve elutasításáról a szülőt az intézmény vezetője írásban értesíti. A korai fejlesztést és gondozást igénylőket a pedagógiai megfigyelés és tanácsadás után, amennyiben a szülő az általunk kínált szolgáltatást kívánja igénybe venni, folyamatosan küldjük a Beszédvizsgáló, a Hallásvizsgáló illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központhoz szakértői véleményért. 6. Belépés, benntartózkodás rendje 6.1 Szülők, hozzátartozók, hallgatók és látogatók számára Az intézmény helyiségeinek - csoportszobáinak, mosdójának, udvarának - a szülők által használhatóságának rendje (ÁNTSZ- előírások, helyi szabályozások figyelembevétele alapján): A 25
csoport- és fejlesztőszobába, mosdóba utcai cipővel bemenni tilos. Intézményi események, pl. szülői értekezlet, ünnep alkalmával váltó/védő cipő használata kötelező. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék a gyermekek fejlődését, ennek érdekében előzetes megbeszélés alapján, egyénileg és nyílt napon is bejöhetnek a csoportokba (váltó/védő cipő használata ezen alkalmakkor is kötelező). A szülők gyermekükkel kapcsolatban, vagy egyéb magánjellegű beszélgetésekre az óvodapedagógust, gyógypedagógust, gyógypedagógiai asszisztenst a gyermekekkel való foglalkozása közben ne vonják el a csoportból, mert zavarja a nevelőmunka folyamatát és előidézheti balesetek kialakulását. Problémáikra kérjenek fogadóórára időpontot. 6.2 Azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek az ügyintéző titkárnőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg. A titkárnő, a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkezőket az igazgatónak, távolléte esetén a helyettesnek jelenti be. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben minden személy, aki nem áll az intézménnyel jogviszonyban, ám valamilyen ügyintézés végett felkeresi az intézményt. Engedélyt az igazgató illetve helyettese adhat, a keresett személyhez való kísérésükről az ügyintéző titkárnő illetve a közelben levő intézményi dolgozó gondoskodik. Ügyeinek elintézése végeztével az intézmény ajtajáig kell kísérni a távozót. Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az igazgatóval történt előzetes egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére (szülők, szakterületi hospitálást végző kollégák, stb.) az igazgató engedélyezi. Párt-politikai célú szervezet nem működhet az intézményben, gyermek felügyeleti időben politikai célú tevékenység nem folytatható. 7. Ellenőrzések rendje 7.1 Belső ellenőrzés rendje Az ellenőrzés és értékelés tárgya, tartalma Szakmai-pedagógiai Törvényességi, munkáltatói, gazdálkodási, tanügy-igazgatási Az ellenőrzésre, értékelésre jogosult szakértő, igazgató, helyettes, munkaközösség-vezető, minőségi kör-vezető, pedagógusok igazgató, igazgató-helyettes, munkaközösség-vezető Az ellenőrzés, értékelés megrendelője Igazgató, Pedagógus, Szülő Igazgató A belső ellenőrzés célja: 26
Az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működésének elősegítése és a partneri igényeknek való megfelelés. Legfontosabb feladata: A működés zavartalanságának, a törvényi elvárásoknak való megfelelés vizsgálata. Az intézmény működési hatékonyságának ellenőrzése, értékelése, a feltárt hibák, hiányosságok korrigálása. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, a hatékony működésért az igazgató és a minőségi kör vezetője a felelős. Az ellenőrzési szabályzatokat a MIP és a belső ellenőrzési terv tartalmazza, a feladatok, felelősök és határidők megjelölésével. E dokumentum meghatározza az ellenőrzések területeit, módszerét, az érintettek körét, az ellenőrző személyét, ütemezést. 7. 2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés célja: A szakmai munka hatékonyságának vizsgálata. Feladatai: Biztosítsa az intézmény nevelő-fejlesztő munkájának törvényes, jogszerű működését a törvényi előírásoknak megfelelően. Feltárja és jelezze az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt. Segítse elő az intézményben folyó nevelő- és fejlesztőmunka eredményességét, hatékonyságát. Az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt adjon a pedagógusok és a pszichológus munkavégzéséről. Megfelelő számú adatot és tényt szolgáltasson az intézmény nevelő-fejlesztő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez, valamint a teljesítményértékeléshez. Az értékelések és elemzések visszajelzési rendszerként működnek a folyamat módosítása vagy helybenhagyása érdekében. Az ellenőrzés típusait, formáit, rendjét, kiemelt szempontjait a MIP tartalmazza. Az igazgató a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves ellenőrzési tervet készít, mely a nevelőtestület jóváhagyása után az intézményi éves munkaterv része. A munkatervet minden csoport szeptemberben megkapja. Rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Kezdeményezhetik a vezetőség tagjai és a Szülői Szervezet. Az intézményvezetés minden pedagógus, a pedagógiai munkát segítők és az ügyintéző titkárnő munkáját a minőségirányítási programban meghatározottak alapján végzi. Az ellenőrzések tapasztalatairól feljegyzést készít, amelyet ismertet az érintett pedagógussal, illetve az érintett alkalmazottal. Ekkor van lehetőség az önértékelésre is. A gyakornokok munkájának ellenőrzését az arra kijelölt mentor (intézményvezető) folyamatosan végzi. A nevelési évzáró értekezletén az igazgató értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, kiemelve a jó gyakorlatra vonatkozó jellemzőket. 27
7.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az intézményben a nevelő-fejlesztő munka kiegészül egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tevékenységgel. A tevékenység az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, valamint Az óvodai nevelés kompetencia terület programja és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési elvének irányelvét figyelembe véve a FELKAROLÓ Pedagógiai Program néven (2010) egységesített saját, helyi fejlesztő program szerint történik. Az intézmény Pedagógiai Programja tartalmazza: - Az intézmény által ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztésének és óvodai nevelésének speciális kompetenciafejlesztő alapelveit és célkitűzéseit. - Azokat a speciális nevelési fejlesztési feladatokat, amelyek biztosítják e sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus fejlődését, a közösségi életre való felkészítését. - A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet. - A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. - A nevelőmunka ellenőrzési, mérési értékelési és minőségbiztosítási rendszerét. - A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. A belső intézményi ellenőrzés legfontosabb feladata a meghatározott tevékenység hatékonyságának mérése, az esetleges hibák feltárása, azok korrekciója, az eredmények megerősítése. A pedagógiai munka általános ellenőrzési ütemtervét a Pedagógiai Program tartalmazza. A pedagógiai munka speciális ellenőrzését a tanév elején ősszel készített éves munkaterv tartalmazza a tanév célkitűzései és a munkaközösségek javaslata alapján. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait évente egy alkalommal, legkésőbb minden év szeptember 15-ig az előző tanévre vonatkozóan értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az összesítő értékelő jelentést ha azt a munkaközösség előzetesen igényli meg kell szerezni a szülői munkaközösség véleményét is. A pedagógiai munka ellenőrzésének tapasztalatait a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten az igazgatónak ismertetni kell és erről jegyzőkönyv készül. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemtervét. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az igazgató-helyettes szakmai munkaközösség szülői munkaközösség 28