BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

Hasonló dokumentumok
A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

3.6. Szénidrátok szacharidok

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

A cukrok szerkezetkémiája

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.


Biogén elemek

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Tel: ;

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)

SZÉNHIDRÁTOK (H 2. Elemi összetétel: C, H, O. O) n. - Csoportosítás: Poliszacharidok. Oligoszacharidok. Monoszacharidok

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

A cukrok szerkezetkémiája

FELADATLISTA TÉMAKÖRÖK, ILLETVE KÉPESSÉGEK SZERINT

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

Készítette: Bruder Júlia

Biogén elemek. Szén. Oxigén, hidrogén ELSŐDLEGES. a sejtek 98%-át teszi ki. Nitrogén. Foszfor. Nátrium, Kálium, Klorid ionok. Magnézium MÁSODLAGOS

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

3. előadás: A víz szerepe az élő szervezetekben

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

Heterociklusos vegyületek

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

Glikolízis. Csala Miklós

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

Biokémia 1. Béres Csilla

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

A szénhidrátok lebomlása

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

Szerkesztette: Vizkievicz András

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Az élethez szükséges elemek

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

1. jelentésük. Nevüket az alkotó szén, hidrogén, oxigén 1 : 2 : 1 arányából hajdan elképzelt képletről [C n (H 2 O) m ] kapták.

Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

DR. IMMUN Egészségportál. A haj számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek

R-OH H + O H O H OH H O H H OH O H OH O H OH H H

A táplálékok esszenciális összetevői és fontosságuk terhesség előtt, alatt és szoptatás idején

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga

7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.

Táplákozás - anyagcsere

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Növények víz és ásványi anyag felvétele

Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb. 30.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997)

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

Egyed alatti szerveződési szint

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

1. feladat. Versenyző rajtszáma:

Ivóvíz: kémia

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

12. évfolyam esti, levelező

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

Az anyag- és energiaforgalom alapjai

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 8. évfolyam

Vinasse +P szakmai ismertető anyag

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

11. évfolyam esti, levelező

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét

ELTE BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÉMIÁBÓL

Átírás:

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható biológiai szerepe, vagy ha van is hatásuk, az nem létfontosságú. Ezen utóbbi elemeket tehát nem tekintjük biogén elemeknek. Így például a lítiumot (Li) sem, mert nem ismerünk olyan biokémiai rendszert, amely ezt az elemet igényelné. Igaz ugyan, hogy igen kis mennyiségben minden élőlény szervezetében van lítium, és még kimutatható hatásáról is van tudomásunk: lítiumsókkal eredményesen kezelhető pl. az ember mániás depressziós állapota (így nevezik az ok nélkül, periodikusan jelentkező pozitív és negatív hangulati állapotok pszichiátriai kórképét), a lítium hatása azonban ez esetben minden bizonnyal közvetett, és maga a betegség sem a lítium hiánya miatt lép fel, a lítium tehát nem biogén elem. 25 elemről mutatható ki, hogy szerepük valóban létfontosságú, de ebből 7 db csak bizonyos fajok számára szükséges (ezek az ún. változó biogén elemek). A többi 18 minden élőlény számára fontos (ezek az ún. állandó biogén elemek), ám nem egyforma mértékben. A következő táblázat mutatja be a biogén elemek egy lehetséges csoportosítását:

A sejtek anyagainak mintegy 99%- át mindössze hat elem építi fel, amelyek a szerves alapvegyületek építőelemei. Ezek a kiemelkedő fontosságú, elsődleges biogén elemek, más néven organogén elemek.

Az összes stabil elem közül négy, alacsony rendszámú elem dominálja az élőlények összetételét, és 6 további elem szerepel jelentős mennyiségben. A négy leggyakoribb elem a hidrogén, a szén, a nitrogén és az oxigén. Ezek dominanciájának részben az az oka, hogy az élőlényekre jellemző szerves molekulák döntően ezekből az elemekből épülnek fel. A hidrogén és az oxigén ezen felül azért is domináns közös alkotóelem, mert az élőlények tömegének nagyjából 70%-át víz teszi ki.

A további hat, fő alkotóelem a nátrium, a foszfor, a kén, a klór, a kálium és a kalcium. A foszfor nagy mennyiségben található sejtek citoplazmájában, foszfát ionok formájában, illetve ez az elem a nukleinsavaknak és az ATP-nek is fő alkotóeleme. A kén leginkább a fehérjék bizonyos aminosavaiban (cisztein és metionin) fordul elő. A nátrium, a kálium, a klór és a kalcium ionos formában található nagy mennyiségben. A gerincesek vázában (csontállomány) sok kalcium és foszfor van jelen kalcium-foszfát formájában.

Az élőlényekben legnagyobb mennyiségben előforduló elemek. A fő alkotóelemeket narancssárga, a nyomelemeket sárga háttér jelzi.

A nagy mennyiségben jelen lévő elemeken felül minden élőlény tartalmaz jóval kisebb mennyiségben jelenlévő, de létfontosságú elemeket. Ezek a mikroelemeknek (vagy nyomelemeknek) nevezett anyagok leginkább fémek (például magnézium, mangán, vas, cink), amelyek többnyire ionos formában játszanak rendkívül fontos szerepet, például enzimek aktív helyének fontos szereplőiként.

VÍZ

A víz fizikai és kémiai tulajdonságai 100 C forráspont 0 C fagyáspont nagy fajhő nagy felületi feszültség nagy párolgáshő kis kohézió

LIPIDEK=ZSÍRSZERŰ ANYAGOK A lipidek apoláros oldószerben oldódó, az élőlényekben előforduló szerves anyagok összefoglaló neve

SZÉNHIDRÁTOK általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai csoportosítás a szerkezetük alapján: monoszacharidok diszacharidok poliszacharidok

SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok fontos energiaforrások. Az étrendünkben előforduló szénhidrátok között vannak összetett (keményítő, cellulóz) és egyszerű szénhidrátok. Az emésztés során a rostokat kivéve minden szénhidrát egyszerű cukrokká bontódik le. Elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít elő (ld. fotoszintézis)

Csoportosítás a szénatomok száma alapján: COH trióz, tetróz, pentóz, H H OH OH CH 2 OH (2R,3R) hexóz

Szőlőcukor Glükóz A szőlőcukor a leggyakoribb szerves molekula bolygónkon. Megtalálható a gyümölcsökben, a mézben és a vérben. A vér szőlőcukor tartalma jelöli a vércukor szintjét. A szőlőcukor egy színtelen, kristályos anyag, mely melegítés hatására elbomlik. Vízben kitűnően oldódik.

A ribóz az RNS cukorkomponense.

3.6.2.1. Maltóz 3.6.2.2. Cellobióz 3.6.2.3. Szacharóz Összegképlet: C 12 H 22 O 11 C 12 H 22 O 11 C 12 H 22 O 11 Egyéb nevek: malátacukor répacukor, nádcukor Alkotórészeik: α-d-glükóz és a α -D-glükóz β-d-glükóz és a β-d-glükóz α -D-glükóz és a β-dfruktóz Molekula- szerkezet: Glikozidkötés: 1(a) 4(e) 1(e) 4(e) 1(a) 2 mindkettő glikozidos OH Térszerkezet: Tulajdonságok: a két gyűrű egyenlítői síkja szöget zár be egymással a két gyűrű egyenlítői síkja többékevésbé egybeesik a molekula szerkezetét a gyűrűk közti hidrogénkötések stabilizálják fehérek, szilárd halmazállapotúak, édesek, vízben jól oldódnak vizes oldatuk adja az ezüsttükörpróbát (redukáló), mert az egyik gyűrű glikozidos OH-ja szabad vizes oldata nem adja az ezüsttükörpróbát (nem redukáló) savas hidrolízis után redukál Előfordulás: a keményítő hidrolízisének köztiterméke a cellulóz hidrolízisének köztiterméke gyümölcsökben, a cukorrépában, a cukornádban fordul elő nagy mennyiségben

FEHÉRJÉK

A fehérjék biológiai jelentősége A fehérjék nagy molekulájú, szerves anyagok, amelyek aminosavakból épülnek fel. Minden sejtnek nélkülözhetetlen alkotórészei, nagyon bonyolult összetételűek. Szervezetünkben legnagyobb mértékben megtalálható anyag, amely teljes testsúlyunk ~18%-át teszi ki.

A fehérjék az izmok, a bőr, a haj, köröm, a vér és különböző szervek, az agy és idegek, és nem utolsó sorban genetikai állományunk fontos komponensei.

A szervezetünket működtető anyagcsere folyamatok szabályozásáért is egyes fehérjék (a hormonok) felelősek, míg más fehérjék (az enzimek) katalizátorként vesznek részt ezekben a folyamatokban. Ismét mások (az antitestek) védik a szervezetet a fertőzésekkel szemben

NUKLEINSAVAK

A nukleinsavak monomer nukleotid láncokból álló makromolekulák. A biokémiában ezek a molekulák felelősek a sejten belüli genetikai információ hordozásáért. A leggyakoribb nukleinsavak a dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS). Élő szervezetekben univerzálisan fordulnak elő, sejtekben és vírusokban egyaránt megtalálhatók.