GYÖKÉRITATÓ alkalmazása szőlő növénynél Pécs, 6.
Gyökéritató 6. Anyag és módszer Kísérleti területek: PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs. Szabadföldi kísérlet Szentmiklós-hegy -3-as tábla Cabernet sauvignon/t.5c táblarész (- 49. sorok) tőkepótlás. Az ültetvény 999-ben létesült, kb. %-os lejtésű területen, hegy-völgy irányú sorvezetéssel. Az ültetvény térállása:, x,8 m, művelésmódja középmagas kordon. A terület sekély termőrétegű, alatta kb.,6-, m-en vízzáró réteg találtható. A terület talaja erőteljes emberi beavatkozások (melioráció, forgatás) jegyeit mutatja, az eredeti talajtípus permi homokkövön kialakult visszameszeződött Ramann-féle barna erdőtalaj. A területről 4-ből származó talajminták vizsgálatát a Bólyi Mezőgazdasági ZRT akkreditált Laboratóriuma végezte, ennek eredményei: Réteg KA ph Humusz CaCO 3 P O 5 K O Na Mg SO 4 Cu Zn Mn össz.só (cm) KCl % % mg/kg % -3 34 7,9,3, 47 376 3 3, <, 6,7 > <, 3-6 33 7,3,93,4 36 86 4 4,7 <,,6 > <,. Tenyészedényes kísérlet a Központi Telepen ehhez a literes műanyag tenyészedényekbe a talaj a Szentmiklós-hegyi területről származott. 3. Szabadföldi kísérlet Szentmiklós-hegy 8-as tábla Cirfandli (két pécsi klón)/t.5c táblarész felső két terasza új telepítés. Az ültetvény a szervestrágyázást, mélyforgatást és egy éves talajpihentetést követően 6. őszén (6..8.) létesült. Az ültetvény térállása:, x, m. A tábla 4. évi talajvizsgálat eredményei: Réteg KA ph Humusz CaCO 3 P O 5 K O Na Mg SO 4 Cu Zn Mn össz.só (cm) KCl % % mg/kg % -3 36 7,47,9 5,9 >5 477 7 6 8, <, 4,8 78 <, 3-6 36 7,55,3 8, >5 4 3 6 9,3 <,,7 55 <, A kísérleti anyag: A kísérlet megrendelője, Endrődi László által biztosított, kereskedelemben is kapható Gyökéritató termék a laboratóriumunk vizsgálata alapján a következő összetétellel rendelkezett:
m/m%-ban megadva az összes mért elem Minta laboratóriumi azonosítója Eredeti jelölés Mosás I/N Érés/ Virágzás Szárazanyag m/m% N m/m% sz.a. P m/m% sz.a. K m/m% sz.a. Ca m/m% sz.a. Mg m/m% sz.a. Fe m/m% sz.a. Mn m/m% sz.a. Zn m/m% sz.a. N-6-35 Gyökér itató - - 94,6,36,,36,4,8,68,8, Cu mg/kg sz.a. B mg/kg sz.a. Kísérletek beállítása:. 6. tavaszán az 999-ben telepített -3-as tábla -49. jelű soraiban felmértük a tőkehiányokat és kiválasztottuk a kezelt-kontroll tőkepárok helyét. 6.4.4-én került sor a gödörásásra és tőkepótlásra. Összesen oltványt pótoltunk el a -4-es jelű sorokban. A páros sorokban a telepítést gödrönként 4 dkg (teljes adag) gyökéritatóval végeztük, a páratlan sorokban vannak a kontroll tőkék. A terület lejtése miatt az azonos oszlopközben lévő tőkék kerülhetnek majd összevetésre ezt a tőkehelyek kijelölésénél figyelembe vettük. A pótláshoz a gödröket fúróval és ásóval alakítottuk ki. Az üres gödörbe kb. 8 liter vizet öntöttünk, majd megvártuk, míg azt a talaj beissza. 3
Tőkénként 4-4 dkg gyökéritatót mértünk ki a kezelt sorokban lévő összesen 5 tőkének. A beiszapolódott gödörbe közvetlenül a gyökéritatóra helyeztük a visszavágott gyökerű oltványt. A gödröket félig betemettük földdel, tömörítettük és kb. liter vízzel beöntöztük. Majd a gödröt feltöltöttük talajjal. A parafinozott oltványokat nem kellett becsirkézni. 4
A vegetációs időszakban az oltványok fejlődését folyamatosan nyomon követtük, a hajtáshossz mérésére 6. június -án került sor, a további méréseket nem tartottuk indokoltnak. Ugyanezen tábla 4-49-es soraiba került kiültetésre 6. november végén az a két rügyre visszavágott 49 oltvány, amelyet évközben a tenyészedényekben neveltünk és értékeltünk. A tenyészedényes kezelések figyelembe vételével visszaazonosítható módon történt az előnevelt oltványok pótlása a szabadföldi táblába. A gyökéritató nélkül előnevelt tőkék a 4 és 47-es sorokba, a féladagú kezelésben részesültek a 43, 44 és 49-es sorokba, a 6-ban teljes adagú gyökéritatóval nevelt tőkék a 46 és 48-as sorokba kerültek kiültetésre. Ezek növekedésének értékelésére 7-ben kerülhet sor.. Tenyészedényes kísérlet Részben kontrollált körülmények között indítottuk 6.4.5-én 5 Cabernet sauvignon oltvánnyal a tenyészedényes kísérletet. Az év során az edényeket a szabadban tartottuk, az öntözés a következő módon történt: ültetéskor beöntöztük az elültetett oltványokat, majd május végéig szükség esetén és egységesen, összesen 3 x liter vizet kapott minden edény. Ezt követően az edényeket fűvel takartuk a kiszáradás ellen, az öntözéseket és a talaj felső rétegének lazítását azonos módon végeztük. Az időjárás lehetővé tette, hogy június 7-től július 7-ig kiszárítsuk a talajt a vízpotenciál mérésekhez, majd ezt követően - liter vízzel regeneráltuk a növényeket a füves takaráson keresztül. Az év hátralévő részében szükség szerint öntöztük a növényeket, alkalmanként - liter vízzel. A tenyészedényes kísérletben 5 növény nem kapott gyökéritatót (kontroll), 5 növény a javasolt adag felét ( dkg/tő), növény pedig 4 dkg/tő gyökéritatóval került elültetésre (. ábra). kontroll 4 dkg/tő kezelés féladag. ábra: Tenyészedényes kísérlet beállítása A vegetációs időszak során három alkalommal (6.., 7.4., 7..) és a lombhullást követően.8-án mértük a hajtások hosszát. November végén, az oltványok kiszedését követően a gyökereket lemostuk, a hajtást két rügyre visszavágtuk majd a levágott hajtás-, ill. a gyökér+szárrész tömegét megmértük. 5
A növény-egészségügyi ellenőrzéseket is folyamatosan végeztük, hogy szükség szerint a kórokozók ellen védekezni tudjunk. Az erőteljes peronoszpóra nyomás hatására júliusban olajfoltok (majd sporangiumok) jelentek meg a leveleken. A kezdeti fertőzések felmérésére 6.7.7-én került sor. A fertőzés mértékének megállapításához a következő bonitálási skálát alkalmaztuk: Mérték: - egy kis folt a levélen - két foltnyi 3-3 foltnyitól 3 % -ig 4-3-5 %-nyi felület 5-5% feletti károsodás A betegség index (DI) meghatározását a következő képlettel végeztük: DI = ((N + *N + 3*N3+ 4*N4 + 5*N5)/(5*N))*. Ahol a számok a fertőzési skála értékei, N pedig az adott kategóriába eső levelek száma. Ökofiziológiai mérésekkel is detektáltuk a növények állapotát júliusban mind a pótlás tőkéken Szentmiklóson, mind pedig a tenyészedényes kísérletben. Az élettani vizsgálatokat a teljesen kifejlett növények ép, egészséges levelein végeztük. A szabadföldön kiültetett növények közül - tőke - levelén, míg a tenyészedényes kísérletben kezelésenként 5-5 tőke 3-3 levelén történt a mérés. A mérések két fő részből álltak: a levél gázcsere mérésekből és a levél klorofill fluoreszcencia mérésekből. - Levél gázcsere mérés: A gázcsere méréseket kontakt leveleken, szabadföldi körülmények között végeztük, -5 mol m - s - PAR értékek mellett, az adott napra jellemző léghőmérsékleti és levegő relatív páratartalmi viszonyok között. A mérésekhez LCA-4 ADC nyílt rendszerű, infravörös gázanalizátor (BioScientific Ltd., Great Amwell, UK) használtunk. A gázanalizátor pumpák tulajdonságainál 38 mol s - áramlási sebesség volt beállítva. Az egyes mérések alkalmával mért illetve számolt paramétert rögzítettünk és töltöttünk le az analizátorról számítógépre. Az egyes paraméterek közül 3 fontos jellemzőt emeltünk ki, a nettó CO asszimiláció (fotoszintetikus ráta), a transzspirációs ráta és a sztómakonduktancia értékét, amelyek alapján a kezelések hatását értékeltük. - Levél klorofill fluoreszcencia mérés: A fluoreszcencia indukciós méréseket impulzus amplitúdó moduláció elven működő PAM- típusú klorofill fluorométerrel (Heinz Walz GmbH, Germany) végeztük. A kifejlett, ép és egészséges leveleket -3 perc sötétadaptáció után kis intenzitású (kb. µmol m - s -, kb. mw m - ), szaggatott,,6 khz frekvenciájú vörös fénnyel világítjuk meg. A kibocsátott fluoreszcenciát fotodióda detektálja. Mind a fluoreszcens, mind a gerjesztő fényt száloptikán keresztül vezetjük. A készülék a jelet ugyancsak szaggatottan (,6 khz), a mérőfénnyel szinkronban, szelektíven erősíti (amplitúdó 6
moduláció). (Az amplitúdó moduláció teszi lehetővé, hogy olyan kis intenzitású modulált mérőfényt alkalmazhatunk, ami nem okoz észlelhető fluoreszcencia átmeneteket.) Így jutunk az Fo, azaz a kiindulási fluoreszcencia-hozamhoz. A maximális (Fm) fluoreszcencia értéket,7 s időtartamú, a PSII elektrontranszportot telítő (kb. 35 µmol m - s - PAR érték, minden PSII reakciócentrum zárt állapotban), fehér fényfelvillanás hatására kapjuk meg (fényforrás: Schott, KL 5 electronic). Az indukciós görbe felvétele alatt telítési intenzitású fényfelvillanásokat adunk, hogy meghatározhassuk a fényadaptált levelek maximális fluoreszcencia (Fm ), illetve minimális fluoreszcencia értékét (Fo ). A paramétereket a következő egyenletek alapján számoljuk, melynek során a Van Kooten and Snel (99) által leírt nomenklatúrát követjük: A PSII maximális kvantumhatékonysága: (Fv/Fm)=(Fm-Fo)/Fm A kísérleti növényeken u.n. fénytelítési görbéket felvételeztünk az értékek alapján. A fényválasz görbék mérése során a leveleket fokozatosan egyre magasabb intenzitású fénnyel világítottuk meg ( és 6 µmol m - s - közötti PAR tartományban). A műszeres méréseket laptop-on keresztül, PAM- WIN szoftver segítségével irányítottuk, a mért adatokat közvetlenül a számítógépre mentettük. A PAM klorofill fluoreszcencia mérő műszer (. ábra) általános leírása, illetve a fontosabb fluoreszcencia paraméterek jellemzése a következő linken olvasható: http://www.walz.com/downloads/manuals/pam-5/a_leaf_holder_manual.pdf.. ábra: A PAM- hordozható fluorométer 7
3. 6. november 8-án a 8-as tábla c, d, e teraszain T.5C alanyra oltott két Cirfandli klón ültetésére került sor, ásós telepítéssel. A területre összesen 4 db P.4-es klón és 657 db H. klón került. A telepített oltványok kb. fele (58 tőke) közvetlenül a gyökerek alá 4 dkg/tő gyökéritatót kapott. A talaj megfelelő nedvesség tartalma miatt beöntözésre nem került sor, csak tömörítésre. A kontroll és kezelt parcellák (- tőke) a sorokban felváltva találhatók, a 3. ábra szerint. A téli fagy elleni védelem miatt az oltványokat az ültetés után felkupacoltuk (4. ábra). Gyökéritatós telepítés 6. őszén a 8-as Cirfandli táblában Észak sorok tőke számozás nyugatról e. terasz Cirfandli P. 4 3..-..-..-3. 3.-4. 4.-5. 5.-6. 6.-7. 7.-8. 8.-9. 9.-. -. -. -3. 3-4. 4-5. 5-6...-..-..-3...-..-..-3. d. terasz Cirfandli P. 4 3..-..-..-3. 3.-4. 4.-5...-..-..-3. 3.-4. 4.-5. 5.-6...-..-..-3. 3.-4. 4.-5. 5.-6. 6.-7. c. terasz Cirfandli H. 5..-..-..-3. 3.-4. 4.-5. 5.-6. 6.-7. 7.-8. 8.-9. 9.-95. 4..-..-..-3. 3.-4. 4.-5. 5.-6. 6.-7. 7.-8. 8.-9. 9.-. -. -. 3..-..-..-3. 3.-4. 4.-5. 5.-6. 6.-7. 7.-8. 8.-9. 9.-. -. -...-..-..-3. 3.-4. 4.-5. 5.-6. 6.-7. 7.-8. 8.-9. 9.-. -. -. -3. 3-4. 4-5. 5-6...-..-..-3. 3.-4. 4.-5. 5.-6. 6.-7. 7.-8. 8.-9. 9.-. -. -. -3. 3-4. 4-5. 5-6. Jelölés:kontroll: kezelt: Dél 3. ábra: A 6. őszi kísérleti telepítés elrendezése 4. ábra: 6. őszi telepítés 8
Eredmények Meteorológiai adatok A 6. évi meteorológiai adatokat a Szentmiklós-hegyen elhelyezett Lufft HP- automata műszer mérései alapján összegeztük. Az 5 éves átlag szintén az ezen a helyszínen mért átlaghőmérsékleti adatokból és csapadék mennyisségből számolt adat. A sokéves átlagtól való havi eltéréseket az 5-6. ábrák mutatják, de kiemelésre méltó, hogy az átlagok mögött 6-ban is nagy szélsőségek húzódnak meg pl. a 8. héten a hét eleji 4 o C körüli hőmérsékletekről 5 o C-ra esett vissza a hőmérséklet és a száraz periódus után mm csapadék esett 3 nap alatt. o C Hőmérséklet 3, 5,, 5,, 5 év átl. 6. 5,, 5.ábra: Havi átlaghőmérsékleti adatok, Pécs I.-X. hó 6.ábra: Csapadék mennyisége és a csapadékos napok száma 6-ban Pécsett 9
A vizsgált időszak kiegyenlítettnek tekinthető csapadékeloszlását az alábbi táblázat mutatja: Hónapok Napok 6. évi csapadék mennyiség (mm) Szentmiklós-hegyi Kísérleti Telep Április Május Június Július Augusztus Szeptember 3, 9,9,,7 3,4 3,5, 4,5,4 5 8,3 3,5 8,7 6,9,4 7, 7, 3, 8,7,3 9,6,,9,,,,4,,4 3,4 4,5 9, 4,3,4,4 5,9 9,9 3,,5 8, 6 84,, 7 3,, 8,8 9 8,9,3 6,7 5,5 6,,9,4 5,8 3,,4 4 7,4,8 8,, 5,7, 6,5 6 3,5 7 5,3 5, 8, 3,3 9 4,8 3,9 3 I-III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. hónap 4 3 3 67 6 86 35 mm
. Szabadföldi kísérlet Szentmiklós-hegy -3-as tábla Hajtásnövekedés A szabadföldi, pótlásként kiültetett Cabernet sauvignon tőkéknél a gyökéritatóval elültetett, ill. kontroll tőkék növekedése között jelentős különbséget nem figyeltünk meg az év során. A június -án végzett felmérésünk adatai alapján mind a kontroll, mind a kezelt tőkék átlagos hajtáshossza 3 cm körül volt (7-8. ábra). A lejtő azonos magasságában lévő, szomszéd sorban elhelyezkedő kezelt és kontroll tőkék összehasonlításában azt láttuk, hogy a sor alsó oszlopközében lévő 3 tőkepárból a hosszabb hajtást növelők között a kezelt tőkék voltak többségben. A lejtő legkritikusabb részén, ahol a legtöbb volt a pótlás (7 tőkepár) - a -3. oszlopközben a hosszabb hajtást mutató tőkék fele-fele arányban kerültek ki a kontroll és kezelt tőkék közül. A legfelső 4-6. oszlopközbe mindössze 4 tőkepár került itt a kontroll tőkék nőttek hosszabbra a hajtásnövekedés első szakaszában. A későbbiekben mérésekre nem került sor, mivel a szemrevételezések során nem figyeltünk meg az első felméréshez képest eltérő tendenciát. Ezen felül a termő tőkék a későbbiekben több helyen már erőteljesen árnyékolták a pótlás tőkéket, így azok növekedése nem volt számottevő. 7-8. ábra: Kezelt, ill. kontroll oltvány a Cabernet táblában 6.6.-án. Levél gázcsere mérés A szabadföldi vizsgálatok során a méréseket nem csak a kísérletbe állított oltványokon végeztük el, hanem az ültetvényben az idősebb, termő tőkék levelének értékeit is megmértük viszonyítási alapként (az oszlopdiagramok harmadik tételében látható értékek) (9-. ábra).
A szabadföldi kísérletben pótlásként eltelepített oltványok élettani viselkedésében, a kezelt és kontroll tőkék között szignifikáns különbségeket mutattunk ki a teljes adagú kezelés javára. Referenciaként az ábrákon látható a termőkorú tőkék értéke is, mindhárom paraméter esetében. A fotoszintetikus ráta értékei a kezelt tőkék esetében magasabbak voltak a kontroll tőkékhez képest mind a kedvező vízállapotú időszakban, mind szárazság stressz ideje alatt (9. ábra). Természetszerűen a termő korú tőkék leveleinek fotoszintetikus ráta értéke lényegesen (többszörösével) meghaladta a kezelt és kontroll tőkék átlagértékeit mindkét időpontban. A termőkorú tőkék esetében így a vizsgált időszakban (július-augusztus) csak enyhe szárazság stressz hatást lehetette kimutatni. Ezzel szemben a fiatal oltványok esetében súlyos szárazság stressz állapotra utaló fotoszintézis értékeket ( és közötti fotoszintetikus ráta) tapasztaltunk. A vizsgálatokból jól szembetűnik a vízhiány illetve aszályhatás relativitása, miszerint egy adott mértékű vízhiány nem jelent szárazság stressz hatást az idősebb tőkék számára, ezzel szemben a fiatal, egyéves oltványok esetében súlyos szárazság stresszként jelentkezik (9-. ábra). A transzspirációs ráta és a sztómakonduktancia értékei a fotoszintetikus ráta esetében tapasztalt eltéréseket mutatták a kezelt és kontroll összehasonlításában. A szárazság stressz hatásának megjelenése a termő korú tőkék esetében is jól nyomon követhető volt, a sztómakonduktancia értékek közel felére csökkentek. Ha a légrések (sztómák) vezetőképessége magas, akkor intenzív a párologtatás és nagy a vízvesztés. Ha a légrések vezetőképessége alacsony, akkor minimális a párologtatás. 6 4 8 6 4 Kedvező vízállapot 6 Szárazság stressz 4 8 6 4 kezelt kontroll termő kezelt kontroll termő 9.ábra: Fotoszintetikus ráta (A, mol m - s - ) 6 Kedvező vízállapot 6 Szárazság stressz 5 5 4 4 3 3 kezelt kontroll termő kezelt kontroll termő.ábra: Transzspirációs ráta (E, mmol m - s - )
,7,6,5,4,3,, Kedvező vízállapot,7,6,5,4,3,, Szárazság stressz, kezelt kontroll termő, kezelt kontroll termő.ábra: Sztómakonduktancia (g s, mol m - s - ). Tenyészedényes kísérlet Hajtás- és gyökérnövekedés A tenyészedényes növényeknél a vegetáció során három időpontban végeztünk hajtáshossz mérést, s ezzel a növekedés ütemét is nyomon követhettük. Az egyes kezelések hatása nyomán kialakult összkép egész évben jól látható volt (. ábra). A hajtáshosszként szereplő eredményeken a teljes hajtásnövekményt (-3 hajtás/növény) kell érteni. Kezelésenként 5-5 növény hajtáshossza - növekvő elrendezésben, a 3 vizsgálati időpontban - a 3-5. ábrákon, ill. a vegetációs időszak végén a 6. ábrán látható. Valamennyi ábrán egyértelműen kirajzolódik az a tendencia, hogy a kezelések hatására a növények hajtásfejlődése erőteljesebb. A kezelésekhez felhasznált gyökéritató mennyisége viszont arányosan nem volt hatással a hajtás hosszának növekedésére. 3
. ábrák: Hajtásnövekmény 6. július 5-én, kontroll féladag teljes adag kezelés sorrendben. 4
tőkénkénti hajtáshossz (cm) 9 8 7 6 5 4 3 4 6 8 4 6 tőke 6.6.. Kontroll Féladag Teljes adag 6 4 6.7.4. tőkénkénti hajtáshossz (cm) 8 6 4 Kontroll Féladag Teljes adag 4 6 8 4 6 tőke tőkénkénti hajtáshossz (cm) 5 5 5 6.7.. Kontroll Féladag Teljes adag 4 6 8 4 6 tőke 3-5. ábra: A tenyészedényben nevelt tőkék hajtásfejlődése 6-ban 5
35 tőkénkénti hajtáshossz (cm) 3 5 5 5 6..8. Kontroll Féladag Teljes adag 4 6 8 4 6 tőke 6. ábra: Lombhullás után mért hajtáshossz a vizsgált 5 növényen A 5 növény hajtáshossz átlaga alapján a növekedés ütemére nézve megállapítható, hogy a kontrollhoz képest a kezelt növények kezdeti hajtásfejlődése erőteljesebb volt (7. ábra). A féladagú kezelés növényeinek átlagos hajtáshossza időrendi sorrendben 85, 77, 58, ill. 43%-al haladta meg a kontroll növényekét az év során. A teljes adagú kezelésnél az erőteljesebb növekedési ütem a nyári időszakban sem mérséklődött, a kezelt növények hajtásai 74, 78, 74, 59%-al voltak hosszabbak a kontroll növényekénél. Mind a négy időpontban mind a féladagú, mind a teljes adagú kezelés szignifikáns eltérést (p=,) mutat a kontrollhoz képest. A féladagú és a teljes adagú kezelések között viszont egyik időpontban sem igazolt statisztikailag a hajtáshossz eltérés. 7. ábra: A hajtásfejlődés üteme a tenyészedényes kísérletben 6
A vegetációs idő végén (levélhullás után) a hajtástömeg meghatározás alapján is igazolható, a kezelések hajtásnövekedésre gyakorolt pozitív hatása (8. ábra, p=,). A féladagú és teljes adagú kezelésben részesült 5 növény átlagos gyökér+szártömege azonos nagyságú, de az adatok szórása miatt csak a teljes adagú kezelésnél igazolható a kontrollhoz képest magasabb gyökértömeg (9. ábra, p=,5). A gyökértömeg fokozott növekedését, a hajtás/gyökér arány eltolódását vízhiány is előidézheti. Ugyanakkor minél nagyobb levélfelületet fejleszt egy növény, annál nagyobb lesz a gyökérrendszere és a későbbiekben annál kevésbé fog szenvedni a szárazságtól. 7 6 Hajtás tömeg (g) 5 4 3 Kontroll Fél adag Teljes adag 8. ábra: A hajtástömeg alakulása a vegetációs időszak végén 8 Gyökér tömeg (g) 6 4 8 6 4 Kontroll Fél adag Teljes adag 9. ábra: A gyökér+szár együttes tömegének alakulása a vegetációs időszak végén A -. ábrákon a kezelésekre jellemző gyökéreloszlást szemléltetjük. 7
-. ábra: Jellemző gyökérszerkezet sorrendben: a kontroll, a féladagú- és a teljes adagú gyökéritatós kezelésben Kiszámítottuk a hajtás/gyökér+szárrész arányt is, amely az előző eredményekkel összhangban szintén magasabb a kezelt növényeknél, statisztikailag is igazoltan (3. ábra). A féladagú és teljes adagú kezelések között viszont nincs igazolható különbség. Hajtás-gyökér tömeg aránya,5,45,4,35,3,5,,5,,5 Kontroll Fél adag Teljes adag 3. ábra: A hajtástömeg viszonya a gyökér+szárrész tömegéhez képest A talajból a növények kiemelése után láthatóak még a gyökéritató csövecskéi, bár többnyire már töredezett formában (4-5. ábra). 8
4-5. ábra: A gyökéritató maradványai a vegetációs időszak végén (7 hónap után) a fél- és teljes adagú kezeléseknél Mikorrhizafüggőség A gyökéritató megalkotásának egyik vezérelve volt, hogy a talaj mikroorganizmusok számára lakóparkként funkcionáljanak a kis csövecskék. Vizsgálataink nem terjedtek ki a gyökerek mikorrhizáltságának meghatározására. A hajtás - gyökér(+szár) tömegének viszonya ugyanakkor megfeleltethető annak a megfigyelésnek, hogy általában a mikorrhizált és nem mikorrhizált növények összehasonlítása során fellép az ún. mikorrhizás növekedési válasz. Jellemzően megnő a mikorrhizált növények hajtás/gyökér aránya, mivel főképp a jobb tápanyagellátás hatására nagyobb a hajtás és kisebb mértékű a gyökér növekedése. Sok esetben a mikorrhizált növények nagyobb levélfelülettel is rendelkeznek. A mutualisztikus kapcsolat kialakulására jelentős hatással vannak a környezeti tényezők és a kolonizációban résztvevő szimbionta gombák is. Betegség felvételezés eredményei 6-ban a nyári időszak második felében erőteljes peronoszpóra nyomás alakult ki. A július 7-i, még gyenge fertőzöttség felvételezése során azt tapasztaltuk, hogy a nagyobb levélfelülettel rendelkező kezelt parcellák esetében a tünetek gyakorisága és mértéke nagyobb volt. A fertőzési index (DI) a kontrollnál: 35,9; a féladagú kezelésnél: 43,3; míg a teljes adagú kezelésnél: 5,4 volt. A későbbiekben a fiatal levelek azonos módon fertőződtek, még a rendszeres kezelések ellenére is. 9
Levél gázcsere mérés eredményei A szőlőtőkéket a tenyészedényes kísérlet során három különböző állapotban vizsgáltuk, megfigyeltük a kedvező vízállapotban, a szárazság stressz alatt (kiszárítás) és a szárazság stresszt követő újbóli kedvező vízállapot (visszaöntözés) hatása során megjelenő különbségeket a kezelt és kontroll növények között. A kedvező vízállapotban (első mintavételi időpont) a teljes adagú kezelés magasabb átlagértékeket mutatott a fotoszintetikus ráta esetében, a fél adagú és a kontroll tőkékhez viszonyítva. A fél adagú és a kontroll tőkék között szignifikáns különbség nem volt (6. ábra). Szárazság stressz hatására fotoszintetikus ráta értékei közelébe csökkentek, jelezve a súlyos vízhiányos állapotokat. Ebben az esetben csak minimális fotoszintetikus aktivitás volt észlelhető (a CO asszimiláció minimálisra csökken), érdekes megfigyelésként említhetjük, hogy a kontroll tőkék értékei magasabbak voltak a teljes adagú kezeléshez képest, azonban ez az érték és között jelentéktelen fotoszintetikus teljesítménynek számít. A visszaöntözés hatására a kiindulási helyzetre (kedvező vízállapot) jellemző különbségek álltak vissza a kezelt és kontroll összehasonlításban. A provokációs kísérlet eredményei alapján megállapítható, hogy a szárazság stressz állapotot követően a visszaöntözés hatására, a teljes adagú kezelt tőkék megtartották a lényegesen magasabb fotoszintetikus ráta értéküket a fél adaghoz és a kontrollhoz viszonyítva. A transzspirációs ráta (a levelek párologtatásának mértéke) átlagértékei hasonló eltéréseket mutattak, mint amit a fotoszintetikus ráta esetében tapasztaltunk. A visszaöntözés hatására érdekes eltéréseket mértünk. A teljes adag és a fél adagú kezelés hasonló átlagértékeket mutatott (a legmagasabb a teljes adag, kismértékben alacsonyabb a fél adag), azonban a kontroll tőkék transzspirációs rátája jelentősen alacsonyabb volt a kezeltekhez viszonyítva. Ez az eltérés a kiindulási időpontban (kedvező vízállapot) még nem mutatkozott (7. ábra). A sztómakonduktancia (a sztómák vezetőképessége a vízgőz koncentrációra nézve) értéke a fotoszintetikus rátával összhangban változott a kiindulási időpontban és a szárazság stressz alatt. A visszaöntözés hatására kialakuló különbségek viszont inkább a transzspirációs ráta esetében tapasztalt eltérésekhez igazodtak, a legmagasabb értéket a teljes adag mutatta, majd a fél adagú kezelés és a kontroll tőkék következtek (8. ábra).
6 4 8 6 4 Kedvező vízállapot Kiszárítás Visszaöntözés teljes adag fél adag kontroll 6 4 8 6 4 teljes adag fél adag kontroll 6 4 8 6 4 teljes adag fél adag kontroll 6.ábra: Fotoszintetikus ráta (A, mol m - s - ) 6 5 4 3 Kedvező vízállapot 6 Kiszárítás 6 Visszaöntözés 5 5 4 4 3 3 teljes adag fél adag kontroll teljes adag fél adag kontroll teljes adag fél adag kontroll 7.ábra: Transzspirációs ráta (E, mmol m - s - ),5,4 Kedvező vízállapot,5 Kiszárítás,5 Visszaöntözés,4,4,3,3,3,,,,,,, teljes adag fél adag kontroll, teljes adag fél adag kontroll, teljes adag fél adag kontroll 8.ábra: Sztómakonduktancia (g s, mol m - s - ) A klorofill-fluoreszcencia mérés alapján meghatározott elektrontranszport ráta () és nemfotokémiai kioltás () eredményei A klorofill fluoreszcencia mérés eredményei alapján szignifikáns eltérés nem mutatható ki a kezelések és a kontroll tőkék értékei között, illetve a teljes és a féladagú kezelés között sem találtunk különbséget (9-3. ábra). A nagyérzékenységű fotoszintézis analízis viszont egyértelműen rámutatott a szárazság stressz hatásának megjelenésére. A kiszáradás hatása az maximum értékek 35%-os csökkenésében jelentkezett. Az értékek csökkenése kevésbé regenerálódó tulajdonság volt, mivel a visszaöntözés hatásra nem emelkedtek az maximumok a kiindulási időpont (kedvező vízállapot) értékeinek magasságába. A visszaöntözés hatása a levél gázcsere paraméterek esetében lényegesen jelentősebb volt.
5 y = -5E-5x +,95x + 7,363 R² =,963 Teljes adag,5 y = -4E-7x +,x -,55 R² =,997 Teljes adag Polinom. () 5,5,5 5 5 5 5 3 y = -6E-5x +,9x + 3,37 R² =,9747 5 Fél adag 5 5 5 3 -,5,5 y = -4E-9x +,8x -,675 R² =,983 Fél adag Polinom. () 5,5,5 5 5 5 5 3 y = -6E-5x +,75x + 5,476 R² =,984 Kontroll 5 5 5 5 3 -,5,5 y = 9E-8x +,3x -,46 R² =,987 Kontroll Polinom. () 5 5 5 5 5 3,5,5 5 5 5 3 -,5 9.ábra: Első időpont (Kedvező vízállapot)
5 y = -3E-5x +,369x + 8,5 R² =,9568 Teljes adag,5 y = -E-7x +,9x -,786 R² =,9889 Teljes adag Polinom. () 5,5,5 5 5 5 5 3 5 y = -5E-5x +,78x + 4,94 R² =,946 Fél adag 5 5 5 3 -,5,5 y = -4E-7x +,9x -,78 R² =,993 Fél adag Polinom. () 5,5,5 5 5 5 5 3 5 5 5 3 -,5 5 y = -4E-5x +,335x + 3,393 R² =,947 Kontroll,5 y = -3E-7x +,4x -,499 R² =,998 Kontroll Polinom. () 5,5,5 5 5 5 5 3 -,5 5 5 5 3 3.ábra: Második időpont (Kiszárítás) 3
5 y = -4E-5x +,43x + 8,7 R² =,9645 Teljes adag,5 y = -E-7x +,9x -,766 R² =,9879 Teljes adag Polinom. () 5,5,5 5 5 5 5 5 3 y = -5E-5x +,678x + 5,78 R² =,9393 Fél adag -,5,5 5 5 5 3 y = -4E-7x +,x -,46 R² =,993 Fél adag Polinom. () 5,5,5 5 5 5 5 5 5 3 y = -4E-5x +,349x + 3,774 R² =,97 Polinom. () Kontroll 5 5 5 3 -,5,5,5,5 y = -E-7x +,3x -,3 R² =,98 Kontroll 5 5 5 5 3 -,5 5 5 5 3 3.ábra: Harmadik időpont (Visszaöntözés) 4
Következtetés Mind a tenyészedényes, mind a szabadföldi kísérletben egyértelmű eltérés volt a teljes adagú Gyökéritató kezelés és kontroll tőkék összehasonlításában a hajtás növekedés és a növényélettani paraméterek alakulásában is. A kezelések a növények kezdeti fejlődésének erőteljes lökést adtak a tenyészedényes kísérletben, s a tőkék ezt az előnyt a teljes vegetációs időszakban meg is őrizték. A tőkénként dkg-os és 4 dkg-os kezelés hajtáshosszra gyakorolt hatása között nem figyeltünk meg számottevő különbséget. A tőkepótlások esetében a hajtásnövekedésre gyakorolt erőteljes pozitív hatást a lejtős, vékony termőrétegű talajon nem tapasztaltuk. A tenyészedényes kísérletek pozitív eredményei alapján azonban egy új telepítésben perspektivikusnak látjuk a gyökéritatót, ezért 6. őszén 5 tőkén alkalmaztuk a terméket, s a vizsgálatokat 7-ben folytatjuk. Méréseink alapján a Gyökéritató alkalmazásával magasabb átlagértékek érhetők el a fotoszintetikus ráta, transzspirációs ráta és sztómakonduktancia paraméterek esetében, amelyek intenzívebb növekedésre és fejlődésre utalnak, illetve lehetővé teszik a kedvezőbb növekedési erélyt a fiatal tőkék esetében. A szárazság stressz hatása alatt a Gyökéritató a mért növényélettani tulajdonságokban nem mutatott előnyt a kontroll tőkékhez képest a tenyészedényes kísérlet során, azonban szabadföldi körülmények között (pótlások telepítése) kismértékben magasabb fotoszintetikus teljesítményt biztosított a fiatal tőkék számára. Pécs, 6. december 5. A kísérlet kivitelezésében résztvevő mérnök munkatársak: Bene László Dr. Csikászné Dr. Krizsics Anna Gaál Krisztián Jakab Mariann Dr. Teszlák Péter 5