William Shakespeare: próba, mint előadás, mint próba Rendező: Blaskó Balázs Jászai-díjas Bemutató: GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ 2016. október 7. 19 óra Nagyszínpad
Újra és újra elolvasva a művet, a szövevényes érzelmi politikai - hatalmi szenvedélyekkel átszőtt cselekményívből egy színházi értelemben is kivételes figura alakja bontakozik ki előttem. Egy intellektuális, művész vénájú ember, individuum, aki önnön belső- és külső, gondolati- és tettbéli, cselekvési lehetőségeit kényszerül felmérni egy számára szinte átláthatatlan és felfoghatatlan élethelyzetben. A tisztánlátáshoz, a kérdések megválaszolásához, a bizonyításhoz a színházi elemző munka analitikus eszközeit hívja segítségül. Szerepet játszik (őrület), hogy a környezet szerepjátékait leleplezhesse. Drámajátékot teremt (egérfogó), hogy a drámai csúcspont, mint kísérlet a valóság analógiáit egyértelműen összefüggésbe hozza. Pártolj, közönség, és majd haladunk,... Haladjatok, majd aztán pártolunk Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz A színházi próba hangulatát, keretét (próba, mint előadás) leginkább szolgáló semleges térben (próba - csarnok), a színház elhivatott létéről, a színházművészet eszmei lehetőségeiről gyakorlati tapasztalattal ad szinte szakmai kurzust az önlelkét és az élet működését analizáló, színházteremtő főhős: Hamlet. Rendező: Blaskó Balázs Baranyi Péter, Tóth Levente, Nagy András, Várhelyi Dénes, Sztaniszláv László Csathó Norbert, Tunyogi Péter Tóth Levente, Nagy András, Baranyi Péter
Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri Balsorsa minden nyűgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? Meghalni elszunnyadni semmi több; S egy álom által elvégezni mind A szív keservét, a test eredendő, Természetes rázkódtatásait: Oly cél, minőt óhajthat a kegyes. Meghalni elszunnyadni és alunni! Talán álmodni: ez a bökkenő; Mert, hogy mi álmok jőnek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez visszadöbbent. E meggondolás az, Mi a nyomort oly hosszan élteti: Mert ki viselné a kor gúny-csapásit, Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét, Útált szerelme kínját, pör-halasztást, A hívatalnak packázásait, S mind a rugást, mellyel méltatlanok Bántalmazzák a tűrő érdemet: Ha nyúgalomba küldhetné magát Egy puszta tőrrel? Ki hordaná e terheket, Izzadva, nyögve élte fáradalmin, Ha rettegésünk egy halál utáni Valamitől a nem ismert tartomány, Melyből nem tér meg utazó le nem Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni? Ekképp az öntudat Belőlünk mind gyávát csinál, S az elszántság természetes szinét A gondolat halványra betegíti; Ily kétkedés által sok nagyszerű, Fontos merény kifordul medriből S elveszti tett nevét. Nagy András Saárossy Kinga Reiter Zoltán
Sata Árpád Szavald a beszédet beszéld a szöveget - kérlek, amint én ejtém előtted: lebegve a nyelven; mert ha oly teli szájjal mondod, mint sok színész, akár a város dobosa kiáltná ki verseimet. Illeszd a cselekvényt a szóhoz, a szót a cselekvényhez, különösen figyelve arra, hogy a természet szerénységét által ne hágd: mert minden olyas túlzott dolog távol esik a színjáték céljától, melynek föladata most és eleitől fogva az volt és az marad, hogy tükröt tartson mintegy a természetnek, (felveszi jelvényeit, sisak!) hogy felmutassa az erénynek önábrázatát, a gúnynak önnön képét, és maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát. Reiter Zoltán, Fehér István, Baráth Zoltán, Csathó Norbert, Tunyogi Péter, Kardos Kristóf, Saárossy Kinga, Baranyi Péter, Sata Árpád, Nagy András Fotók: Gál Gábor Káli Gergely Babócsai Réka
William Shakespeare: Fordította: Arany János próba, mint előadás, mint próba CLAUDIUS, Dánia királya REITER ZOLTÁN GERTRÚD, dán királyné, Hamlet anyja SAÁROSSY KINGA, az előbbi király fia, NAGY ANDRÁS a mostaninak unokaöccse HORATIO, Hamlet barátja BARANYI PÉTER POLONIUS, főkamarás SATA ÁRPÁD LAERTES, fia KÁLI GERGELY OPHELIA, leánya BABÓCSAI RÉKA ROSENCRANTZ, pap FEHÉR ISTVÁN GUILDENSTERN BARÁTH ZOLTÁN I. SÍRÁSÓ, vándorszínész VÁRHELYI DÉNES SZÍNÉSZ KIRÁLY TUNYOGI PÉTER OSRICK, udvaronc KARDOS KRISTÓF MARCELLUS, II. SÍRÁSÓ, LUCIANUS TÓTH LEVENTE BERNARDO, SZÍNÉSZKIRÁLYNŐ CSATHÓ NORBERT FRANCISCO, PROLÓG, SZTANISZLÁV LÁSZLÓ vándorszínész Díszlet SZÉKELY LÁSZLÓ Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze Jelmez VELICH RITA Súgó SZECSKÓ ANDREA Ügyelő HÓDOSI ILDIKÓ Vívás-mozgás VÁRHELYI DÉNES LÁZÁR RITA Rendezőasszisztens BLASKÓ ZSÓFIA Rendező: BLASKÓ BALÁZS Jászai-díjas Bemutató: 2016. október 7. 19 óra Nagyszínpad ÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ JEGYEK VÁLTHATÓK A SZERVEZŐIRODÁBAN! Eger, Széchenyi u. 5. (tel.: +36-36/518-347, tel/fax: +36-36/518-348) hétköznapokon 9-17.30 óráig, szombaton 9-13 óráig és az előadások előtt 1 órával a JEGYPÉNZTÁRBAN (Eger, Hatvani kapu tér 4., tel.: +36-36/510-732), interneten az I országos jegyirodai hálózatán, a www.gardonyiszinhaz.hu címen, valamint a www.jegy.hu címeken online bankkártyás és mobil-telefonos fizetéssel. Mobiltelefonra letölthető izishop üzletben online bankkártyás fizetéssel (letöltés: izishop kódszó küldése a +36-70/7060-500 telefonszámra). A SZÍNHÁZ A MŰSORVÁLTOZÁS JOGÁT FENNTARTJA! MÉDIA