Magyarországi ősbemutató Egerben

Átírás

1 Magyarországi ősbemutató Egerben Márton László: A nagyratörő Márton László: A nagyratörő című történelmi játékát mutatja be január 18-án az egri Gárdonyi Géza Színház, Csizmadia Tibor rendezésében. Irodalmi munkatárs: Radnóti Zsuzsa, a zene Melis László, a díszlet Csanádi Judit, a jelmez Nagy Fruzsina munkája. Báthory Zsigmondot Schruff Milán alakítja, az udvarmester szerepében ismét színpadra áll, az utóbbi időben rendezőként működő Szegvári Menyhért. Márton László József Attila- és Mészöly Miklós-díjas drámaíró, műfordító, esszéista 1994-ben lett a Magyar Köztársaság Babérkoszorús írója, majd megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2007-ben Márai Sándor-díjat vehetett át. A nagyratörőt 1992-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Parászka Miklós rendezésében mutatták be. A szerző: A NAGYRATÖRŐ történelmi játék (1 / 6) [ :02:48]

2 1594-ben vagyunk, a tizenöt éves háború elején. A két hatalmas birodalom, a Német- Római Császárság és az Oszmán Birodalom szokásos háborúskodása sok országra kiterjedő élethalálharccá változik. Az Erdélyi Fejedelemség, mely eddig távol tartotta magát a háborútól, most parancsot kap a nagyvezírtől: az erdélyi hadak csatlakozzanak a török sereghez. Erdély fiatal fejedelme, Báthory Zsigmond inkább hajlandó meghalni, semhogy a kereszténység (mai fogalmaink szerint: Európa) ellen harcoljon. A legbefolyásosabb főurak azonban pontosan látják a törökökkel való szembefordulás veszélyét. Azt is tudják, hogy török támadás esetén Rudolf császár segítségére nem számíthatnak. Körvonalazódik a terv: Zsigmondot le kell mondatni, helyette Boldizsár legyen a fejedelem. A következő fordulat: újabb követelésekkel színre lép Ibrahim csausz, a nagyvezír követe. Bocskai István, a legrangosabb Zsigmond-ellenes főúr megérti: ha meg akarja védeni Erdélyt (és saját hatalmát), nincs más választása, támogatnia kell a fejedelmet. Zsigmond bevonul Kolozsvárra, átadja a török követnek a hadüzenettel felérő nemleges választ. Politikai ellenfeleinek bocsánatot és bántatlanságot ígér, de szinte már ugyanebben a percben elkezdődnek a letartóztatások. A Rudolf császár unokahúgával tartandó fényes menyegzőre közvetlenül a nyilvános kivégzések után kerül sor; a menyegző alkalmából bemutatott ünnepi színjátékot a színészek a fűrészporral felhintett, virágokkal felékesített vérpadon játsszák. Márton László (2 / 6) [ :02:48]

3 A rendező: Komoly feladat ma történelmi darabot színpadra állítani, a történelemről szóló előadást létrehozni. A ma élő szerző azért nyúl történelmi témához, mert a mai korról akar valami fontosat elmondani. Nem mesekönyvet ír, és azt is el akarja kerülni, hogy öltönyös, aktatáskás királyok mozogjanak majd a színpadon. A történelmi szereplők karakterében, konfliktusaiban lát valami olyan - a mi korunkban is érvényes - problémát, amit nem az újsághír, de mélyebb összefüggések szintjén akar megjeleníteni. A rendező dilemmája hasonló. Történelmi tablót mutasson-e be a színpadon, képeskönyvbe illeszthető figurákkal, vagy a mai közélet szereplőit vonultassa fel a történelmi darab ürügyén, parodizálva a körülöttünk lévő politikai helyzetet, lehúzva a drámát egy TV-kabaré szintjére. A két szélső felfogás között rengeteg árnyalat van még, formailag és tartalmilag egyaránt. A színpadra állító számára legfontosabb hogy tisztázza az előadás viszonyát a történelmi helyzethez. Mit mond nekünk az elmúlt kor, és ha ezt megértjük, valami többet megtudunk saját világunkról is. Ha történelmi darab az előadandó mű, de már a múltban, száz, kétszáz évvel korábban vetette papírra a szerző, rögtön felmerül az előadás létrejötte során, hogy melyik kort figyeljük: Katona József korát, melyben megszületett a Bánk Bán, vagy II. Endre idejét, amikor a királyné elleni merénylet megtörtént. Itt kezdődnek a zavarok, és ilyenkor érezhetünk hálát mai szerzőnk iránt. Így tehát nem az a cél, hogy (3 / 6) [ :02:48]

4 az előadás a máról szóljon, hanem, hogy értsük azt, ami akkor volt. Ez a megértés vezet el oda, hogy azonosságot érezzünk, hogy személyes tapasztalatainkkal vethessük össze a régmúlt eseményeit és a felismerés az, mely katarzisunkat, a néző katarzisát kiváltja. Csizmadia Tibor (4 / 6) [ :02:48]

5 MAGYARORSZÁGI ŐSBEMUTATÓ (a Gárdonyi Géza Színház változata) Márton László A NAGYRATÖRŐ történelmi játék 2 részben BÁTHORY ZSIGMOND, Erdély fejedelme - SCHRUFF MILÁN BÁTHORY BOLDIZSÁR, Zsigmond unokafivére - BÁNYAI MIKLÓS GÁLFFI JÁNOS, udvarmester, Zsigmond egykori nevelője - SZEGVÁRI MENYHÉRT CARILLO ALFONZ, jezsuita, Zsigmond gyóntatója - GÖRÖG LÁSZLÓ KOVACSÓCZY FARKAS, Erdély kancellárja - SATA ÁRPÁD JÓSIKA ISTVÁN, Kovacsóczy titkára, Zsigmond bizalmasa - NAGY ANDRÁS KENDI SÁNDOR, a legfőbb tanácsúr - BLASKÓ BALÁZS BÁTHORY BOLDIZSÁRNÉ KENDI SÁRA - SZABÓ EMÍLIA e.h. KOVACSÓCZYNÉ KENDI ANNA - NAGY ADRIENN SENNYEI PONGRÁC, udvarmester Gálffi után - VAJDA MILÁN ALESSANDRO CUMULEO, pápai nuncius - KELEMEN CSABA FORRÓ JÁNOS tanácsúr - PÁLFI ZOLTÁN KORNIS GÁSPÁR tanácsúr - VENCZEL VALENTIN RAVASZDI GYÖRGY, asztalnok - TUNYOGI PÉTER BOCSKAI ISTVÁN, Zsigmond nagybátyja - SAFRANEK KÁROLY GESZTI FERENC mezei kapitány - MÉSZÁROS MÁTÉ SIMONE GENGA, építész és orvos - HÜSE CSABA IBRAHIM csausz - VÓKÓ JÁNOS LÁZÁR ISTVÁN, a testőrség parancsnoka - SZÍVÓS GYŐZŐ DEÁK GERGELY, jegyző - BALOGH ANDRÁS UNGNÁD DÁVID, császári küldött - VÁRHELYI DÉNES SÜVEG ALBERT, szebeni királybíró - FEHÉR ISTVÁN KATONA MIHÁLY, kolozsvári főbíró - HORVÁTH FERENC KÜLDÖNC - LISZTÓCZKI PÉTER BENKNER MÁRK, szamosújvári alkapitány - TÓTH LEVENTE UDVARHÖLGY Krisztierna főhercegkisasszony kíséretéből - DÉR GABI valamint CSIKY HAJNALKA (fuvola), KERTÉSZ KORNÉL (gitár), KLEM DÉNES/PINTÉR KRISTÓF (ütő), SIPOS SZIMONETTA (ének) Díszlet: CSANÁDI JUDIT Jelmez: NAGY FRUZSINA Zene: MELIS LÁSZLÓ Irodalmi munkatárs: RADNÓTI ZSUZSA Súgó: SZECSKÓ ANDREA Ügyelő: LUDÁNYI ANDREA Rendezőasszisztens: D. KATONA MÁRIA Rendező: CSIZMADIA TIBOR január 18., péntek este 7 [ k.l. ] :02:00 (5 / 6) [ :02:48]

6 (6 / 6) [ :02:48]