Pécs Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Pécs Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 1

Tartalom Bevezetés...5 Jogszabályi háttér...6 I. 1. Pécs Megyei Jogú Város demográfiai jellemzői...8 I.2. Az agglomeráció településeinek demográfiai jellemzői...13 II. Szociálpolitikai ellátások...16 II.1. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások valamint gyermekvédelmi támogatások...16 II.1.1. Települési támogatás...16 II.1.2. Lakhatási támogatás...17 II.1.3. Ápolási támogatás...17 II.1.4. Gyógyszertámogatás...18 II.1.5. Adósságcsökkentési támogatás...18 II.1.6. Rendkívüli települési támogatás...18 II.1.7. Tanulói bérlettérítés...20 II.1.8. Köztemetés...20 II.1.9. Étkezési támogatás...20 II.2. Egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés...21 II.3. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés...24 II.3.1. Család- és gyermekjóléti szolgáltatás és központ...25 II.3.2. Gyermekek napközbeni ellátása...25 II.3.3. Gyermekek átmeneti gondozása...26 II.3.4. Tanyagondnoki szolgálat...26 II.3.5. Étkezés...27 II.3.6. Házi segítségnyújtás...27 II.3.7. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás...28 II.3.8. Családsegítés...28 II.3.9. Támogató szolgáltatás...28 II.3.10. Közösségi ellátások...29 II.3.11. Utcai szociális munka...29 II.3.12. Nappali ellátás...29 II.3.13. Idősek otthona...31 II.3.14. Fogyatékos személyek otthona:...31 II.3.15. Hajléktalanok otthona:...31 II.3.16. Időskorúak gondozóháza:...31 II.3.17. Fogyatékosok gondozóháza:...31 II.3.18. Éjjeli menedékhely:...31 II.3.19. Hajléktalan személyek átmeneti szállása:...32 III. Intézmények...33 III.1. Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ...33 III.1.1. Az intézmény célja és szakmai feladatai...33 III.1.2 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat feladatellátás...37 III.1.3. Család-és Gyermekjóléti Központ...40 III.2. Integrált Nappali Szociális Intézmény...50 2

III.2.1 Étkeztetés...51 III.2.2. Házi segítségnyújtás...52 III.2.3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás...55 III.2.4. Idősek Klubjai...56 III.2.5. Közösségi pszichiátriai ellátás...58 III.2.6. Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátása...59 III.2.7. Otthoni szakápolás...60 III.3. Integrált Szociális Intézmény...62 III.3.1. Időskorúak gondozóháza - Demens ellátással...62 III.3.2. Időskorúak nappali ellátása, demens ellátással Idősek klubja...65 III.3.3. Étkeztetés...65 III.3.4. Idősek Otthona...66 III.4. Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága...69 III.4.1. Az intézmény szakmai feladata...69 III.4.2. Gyermekek napközbeni ellátása - Bölcsődei alapellátás...71 III.4.3. Gyermekétkeztetés...76 III.4.4. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja...77 III.4.5. Roma kisgyermekek integrációja...78 III.4.6. A bölcsődei gyermekvédelem és tapasztalatai...79 III.4.7. Alapellátáson túli szolgáltatások...81 III.4.8. Családi Napközi...81 III.4.9. Biztos Kezdet Gyerekház...82 III.4.10. Gyermekek átmeneti gondozása - Családok átmeneti otthona...82 III.4.11. A pécsi bölcsődéket támogató civil szervezetek...83 IV. Egyházi és civil szervezetek szerepe a feladatellátásban...85 IV.1. Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona...85 IV.2. Baptista Szeretetszolgálat Országos Szociális Segítő Központ Pécsi Gondozási Központ...85 IV.3. Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye...86 IV.4. Fogd a Kezem Alapítvány...87 IV. 5. Kerek Világ Alapítvány...87 IV. 6. Magyar Máltai Szeretetszolgálat...88 IV.7. Pécs Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány...90 IV.8. Remény Háza- Domus Spei...90 IV.9. Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány...91 IV. 10. SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft....92 IV. 11. TÁMASZ Alapítvány...93 IV. 12. INDIT Közalapítvány...94 IV.13. Ifjúságért Egyesület...95 V. Közfoglalkoztatás...96 V.1. Jogszabályi háttér...96 V.2. 2014. évi közfoglalkoztatási programok...96 V.3. 2015. évi közfoglalkoztatási programok...99 V.4. Hivatali közfoglalkoztatás... 102 V.5. Civil szervezetek közreműködése a közfoglalkoztatásban... 103 VI. Összegzés... 104 VI.1. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások... 104 3

VI.2. Intézményi és civil ellátórendszer... 105 VI.3. Közfoglalkoztatás... 106 VII. Fejlesztési Területek... 107 VII.1. Intézményi fejlesztések... 107 VII.1.1. Intézményi Infrastrukturális fejlesztések... 107 VII.1.2. Intézményi Szakmai fejlesztések... 109 Horizontális cél 2016 2021.... 110 VII.1.3 Kistérségi terület fejlesztési irányai... 113 VII.2. Innovációk... 114 VII.3. Közfoglalkoztatás... 115 VII.4. Összegzés Javaslatok... 116 VII.5. SWOT analízis... 117 4

Bevezetés A szolgáltatástervezési koncepció Pécs város szociális szolgáltatásainak rendszerét bemutató dokumentum, amely meghatározza az ellátórendszer fejlesztési céljait, valamint az innovációs programok kidolgozásához szükséges irányelveket, illeszkedve Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programjához. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl a koncepció elsődleges célja, hogy a város lakói számára elérhetőek legyenek a szociális biztonságot garantáló, a jogszabályokban meghatározott ellátási formák. A koncepció kiemelt célja, hogy a szociális ellátások és szolgáltatások működése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak, és eredményes, hatékony szolgáltatásokat nyújtson az ügyfeleknek, az esélyegyenlőtlenségek csökkenjenek. A koncepció egységes szemlélete, illetve a városban működő intézmények integrált szerkezete szükségessé teszi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekkel és szolgáltatókkal, a civil szervezetekkel valamint a közfoglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségek és fejlesztési célok megfogalmazását is. A városban működő intézmények részben társult fenntartásúak, ezért a dokumentum kitér a térségi feladatellátás elemzésére is. A koncepció bemutatja a városban működő szociális ellátórendszer feladatait, munkáját ezzel átfogó képet adva a rászoruló rétegek által igénybe vehető szolgáltatásokról, majd a helyzetelemzés megállapításiból kiindulva áttekintést ad azokról a fejlesztési irányokról melyek biztosítják az ellátórendszer fenntarthatóságát. A dokumentum módszertana elsődlegesen saját adatgyűjtésen alapul, mely figyelembe veszi a KSH rendelkezésre álló adatait, valamint a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények által szolgáltatott adatokat. A koncepció tekintettel van a szociális területre vonatkozó jogi szabályozásra és beépíti a város vonatkozó tervezési, programozási dokumentumait. 5

Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvényének XlX-edik cikke szabályozza az állampolgárok alapvető szociális jogait. Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXlX. törvény értelmében az önkormányzatok feladata a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosítása. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 88. úgy rendelkezik, hogy az alapellátás célját és feladatait az egészségügyi alapellátásról szóló törvény határozza meg. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, és az iskolaegészségügyi ellátásról. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. (2) bekezdése szerint a praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység a törvényben meghatározott kivétellel csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható. A jelenlegi szociális szolgáltatási rendszer alapját a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) határozza meg. Az Szt. a pénzbeli, és természetbeni ellátásokhoz, illetve a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítja. A törvény és végrehajtási rendeletei gyakran változnak, és a törvény igyekszik lépést tartani a társadalom kihívásaival, illetve az újonnan megjelenő szociális problémákkal. Az Szt. 92. (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat feladata a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítése. Az Szt. meghatározza azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a koncepciónak különösen tartalmaznia kell: - lakosságszám alakulása - korösszetétel - szolgáltatások iránti igények - az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete - ütemterv a szolgáltatások biztosításáról - a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, 6

- esetleges együttműködés keretei - az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége, - a megye, főváros területén működő szolgáltatási rendszer struktúrája, legfontosabb jellemzői, - a szolgáltatások iránti igények alakulása - a várakozók száma, korösszetétele, legfontosabb szociális jellemzői, - a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányai. Önkormányzati rendeletek szabályozzák az ellátások helyi viszonyokhoz való adaptálását. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális rendeletei az alábbiak: 1. az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 3/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet, 2. a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 8/2015. (lll. 31.) önkormányzati rendelet, 3. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról és szociális szolgáltatásokról szóló 20/2014. (lv.23.) rendelet, 4. az egészségügyi alapellátásról és körzetei meghatározásáról szóló 30/2007. (06.22.) önkormányzati rendelet 7

I. 1. Pécs Megyei Jogú Város demográfiai jellemzői Pécs, a Dél-dunántúli régió központja, Baranya megyeszékhelye. Magyarország ötödik legnagyobb településének állandó népessége a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás alkalmával 144.586 fő, lakónépessége 156.049 fő volt. Pécs város lakossága az utóbbi 20 évben országos átlagot meghaladó mértékben csökkent. Népszámlálási adatok alapján saját tábla Az utóbbi két évtized népességváltozásában Pécsett az előzőekhez képest fordított tendenciák mutatkoznak. Jelentősen megnőtt és tovább növekszik a népesség természetes fogyása, ami országos szintű problémát tükröz. Ugyanakkor, és ez már kevésbé illeszkedik a hazai trendhez, a vándorlás különbözete itt tartósan negatív, azaz az elköltözők száma meghaladja a beköltözőkét. A város iparának leépülése, a munkalehetőségek beszűkülése és az európai munkaerőpiac megnyitása sokakat késztetett arra, hogy máshol keressenek megélhetési lehetőséget. Jelentős a vidékre jellemzően környékbeli községekbe költözők aránya is, akik szociális helyzetük miatt, az olcsóbb megélhetés reményében változtatnak lakóhelyet. Egyetemi város lévén sok fiatal tartózkodik itt átmeneti jelleggel, megyeszékhely és járásközpont lévén időszakosan munkát vállalók is nagy számban élnek a városban, akik azonban nem feltétlenül jelennek meg a statisztikákban. 8

Baranya megyének a 2011. évi népszámlálás alkalmával 391.445 fős népessége az ország összlakosságának nem egészen 4 százalékát tette ki. A 19 megye közül Baranya volt a 10. legnépesebb, illetve a 9. legsűrűbben lakott. Az egy km2-re jutó lakosok száma 87 fő volt, 20 fővel kevesebb az országos átlagnál. A népesség az országosnál nagyobb mértékben csökkent, 2001 és 2011 között hazánk lélekszáma 2,6 százalékkal, Baranyáé kétszer ekkora mértékben, 5,2 százalékkal lett kevesebb. Korstruktúrára vonatkozó adatok szerint Baranya megyében 2011. október elején 100 gyermekkorú lakosra 170 időskorú személy jutott, 44 fővel több, mint a 2001. évi népszámlálás idején. Az öregedési index értéke települési jogállás szerint a megyeszékhelyen volt a legmagasabb:190 ez különösen aggasztó az adat, ha összevetjük azzal 1990. év elején 100 gyermekkorúra még csak 63 időskorú jutott és 2003-ban még 111, azaz húsz év alatt megháromszorozódott az arányszám. Népszámlálási adatok alapján saját tábla A város népességének közel egyötöde gyermek, negyede 60 éven felüli és több mint fele tartozik az aktív korosztályokba. 84.493 nő és 71.556 férfi él Pécsett. Népszámlálási adatok alapján saját tábla 9

Népszámlálási adatok alapján saját tábla Legnépesebb a 20-24 év közötti fiatal felnőttek korcsoportja. A nemek és korcsoportok szerinti diagramon jól látszik, hogy az idősebb korosztályoknál a nők száma jelentősen meghaladja a férfiakét. Ez az idős és gyakran egyedül maradó, egyedül élő nőkről való gondoskodás feladataira hívja fel a figyelmünket. Népszámlálási adatok alapján saját tábla Családi állapot szerint a népességen belül a nőtlenek és hajadonok aránya megközelíti a házasságban élőkét. A házasságkötések számának csökkenő trendje országos jelenség 10

napjainkban, ugyanúgy, mint a nőtlenek és hajadonok, valamint az elváltak arányának növekedése. Míg 8 évvel ezelőtt minden ezer lakosra 4,4 házasságkötés jutott, ma már csak 3,6. Népszámlálási adatok alapján saját tábla A népesség iskolai végzettségét tekintve szembetűnő, hogy a legalább középiskolát végzett, érettségizett pécsiek aránya meghaladja a lakosság felét. Népszámlálási adatok alapján saját tábla A népesség gazdasági aktivitását tekintve a teljes népességből 60.060 fő volt foglalkoztatott, 44.724 fő inaktív kereső, 42.283 fő eltartott és 8.982 fő munkanélküli a népszámlálás idején. 11

Népszámlálási adatok alapján saját tábla Pécs soknemzetiségű város. A nyelvhasználat alapján képzett kategóriák szerint 12.830-an vallották magukat valamely nemzetiséghez tartozónak. Legnépesebb a német, a cigány és a horvát nemzetiség csoportja. 12

I.2. Az agglomeráció településeinek demográfiai jellemzői Az intézmények egy része térségi feladatokat is ellát, ezért indokolt a környező települések demográfiai jellemzőinek bemutatása. Pécs város agglomerációjához tartozik Kozármisleny városa, valamint a Pécsi Járás 37 további települése a korábbi kistérségi feladatellátáshoz igazodóan. A térség aprófalvas szerkezetű: 3 település 100 fő alatti, 16 település 500 fő alatti, 8 település 500-1000 fő közötti, 7 település 1000-1500 fő közötti, 1 település 1500-2000 fő közötti, 2 település 2000 fő feletti és 1 település 5000 fő feletti. Kozármisleny a térség legdinamikusabban fejlődő települése, amely 2007-ben kapott városi rangot. Település Állandó népesség (fő) Abaliget 681 Aranyosgadány 395 Áta 197 Bakonya 375 Baksa 788 Birján 538 Bogád 1 105 Bosta 158 Cserkút 607 Egerág 1 052 Ellend 223 Görcsöny 1 592 Gyód 681 Husztót 63 Keszü 1 360 Kisherend 221 Kozármisleny 6 186 Kovácsszénája 72 Kökény 693 Kővágószőlős 1 299 Kővágótöttös 370 Lotthárd 245 Magyarsarlós 321 Nagykozár 2 019 Ócsárd 443 Orfű 1 056 Pécsudvard 804 Pellérd 2 299 Pogány 1 247 Regenye 189 Romonya 509 Szalánta 1 209 Szemely 486 Szilvás 160 Szőke 136 13

Szőkéd 397 Tengeri 61 Téseny 335 Népszámlálási adatok alapján saját tábla A kistérség településein az állandó népesség 2015. január 1-jén 30.572 fő. A lakosság száma az utóbbi két évtizedben ellentétben mind az országos, mind a pécsi tendenciákkal folyamatosan növekedett. Az egyes települések között nagy eltérések vannak. A népesség növekedése jelentős részben beköltözésből származik. Kozármisleny, Nagykozár és Bogád lakossága megduplázódott, de nem sokkal maradt el mögöttük Pogány, Keszü, illetve Pellérd és Orfű gyarapodása sem. Másik végletként fogyó népességű, elnéptelenedő kis falvakat találunk, ilyenek Husztót, Kovácsszénája és Tengeri. Az 500 fő alatti lakosságszámú települések esetében is csökkenő tendenciát tapasztalhatunk. Népszámlálási adatok alapján saját tábla A kistérségi településeken az aktív korú népesség hasonló arányban van jelen, mint Pécsen, a gyermekek és a 60 éven felüliek aránya viszont fordított képet mutat, több a gyermek és fiatalkorú, mint az idős személy. Népszámlálási adatok alapján saját tábla 14. 14

Az iskolai végzettség a 7 éves és annál idősebb korcsoportokat tekintve alacsonyabb, mint Pécsett, itt az általános iskolát végzettek, a középfokú szakvégzettséggel és az érettségivel rendelkezők hasonló arányban vannak jelen. Népszámlálási adatok alapján saját tábla A kistérségben a lakosság gazdaság aktivitása nagyon hasonló a Pécsihez, illetve a munkanélküliség valamelyest magasabb. Településenként azonban jelentősek az eltérések e téren A nemzetiségek között a német, a horvát és a cigány nemzetiség magasabb aránya jellemző. Több község hagyományosan két- vagy háromajkú, jellemzően német/horvát/magyar a térségben. 15

II. Szociálpolitikai ellátások A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal részeként négy területi szociális központ biztosítja A négy szociális központ a következő: I. számú Területi Szociális Központ Pécs, Dobó István u. 89. (ellátási területe: Meszes városrész) II. számú Területi Szociális Központ Pécs, Vargha Damján u. 2. (ellátási területe: Belváros) III. számú Területi Szociális Központ Pécs, Esztergár Lajos u. 19. (ellátási területe: Uránváros) IV. számú Területi Szociális Központ Pécs, Sarolta u. 2. (ellátási területe: Kertváros) II.1. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások valamint gyermekvédelmi támogatások 2015. március 1. napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. törvény (a továbbiakban: Szt.) pénzbeli ellátásokról szóló fejezete teljesen átalakult, az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek, melynek következményeként az önkormányzat új rendeletet alkotott, az alábbiak szerint: Jegyzői hatáskörből az aktív korúak ellátása az egészségkárosodott személyek támogatása (a továbbiakban: rendszeres segély) és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (a továbbiakban: fht.) átkerült a járási hivatalhoz. A fenti időponttól kezdődően a jegyzői hatáskörbe tartozó lakásfenntartási támogatás, a polgármesteri hatáskörbe tartozó méltányossági ápolási díj, a közgyógyellátás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint önkormányzati segély, mint ellátási forma megszűnt, új ellátási formaként a települési támogatás került bevezetésre. II.1.1. Települési támogatás A települési támogatást az önkormányzati rendeletben szabályozott feltételek szerint kell nyújtani: Települési támogatás a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (korábban lakásfenntartási támogatás), b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére (korábban méltányossági ápolási díj), c) a gyógyszerkiadások viseléséhez (korábban méltányossági közgyógyellátás), d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére (korábban adósságcsökkentési támogatás) nyújtható támogatás. Rendkívüli települési támogatás a korábbi önkormányzati segély. A települési támogatás keretén belül nyújtott ellátások anyagi fedezetét 2015. március 1. napját követően az önkormányzatoknak saját költségvetésükből kell finanszírozni. 16

A települési támogatás formái az alábbiak: a) lakhatási támogatás, b) ápolási támogatás, c) gyógyszertámogatás, d) adósságcsökkentési támogatás. Az Szt. szerint az önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás ide nem értve az adósságcsökkentési támogatást havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 2016. évben 28 500,- Ft-ot. II.1.2. Lakhatási támogatás A lakhatási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, mely a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható. A támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A lakhatási támogatás folyósítása elsősorban a szolgáltató részére történik, és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Lakhatási támogatásra jogosult az a személy akinek: egyszemélyes háztartás esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, többszemélyes háztartás esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át Az ellátás havi összege a rendelet szerint: a) 3000,- Ft, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, b) 2500,- Ft, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladja. A lakhatási támogatást 6 vagy 12 hónapra lehet megállapítani, tüzelővásárlás esetén a támogatás egy összegben is kiutalható. Akinek korábban az önkormányzat lakásfenntartási támogatást állapított meg, egy időben lakhatási támogatásra nem jogosult, a párhuzamos kifizetés elkerülése érdekében. II.1.3. Ápolási támogatás Ápolási támogatás a tartósan beteg személy otthoni ápolását vagy állandó és tartós felügyeletét ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, melyre akkor jogosult a hozzátartozó, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg. Az ápolási támogatás havi összege a rendelet szerint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a, azaz bruttó 23 600,- Ft. 17

II.1.4. Gyógyszertámogatás Gyógyszertámogatásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászoruló a) az a családban élő személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladja, de nem több annak 160%-ánál, egyedül élő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át meghaladja, de nem több annak 210%-ánál, és b) a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja. A gyógyszertámogatás havi mértéke 3000,- Ft, mely hat hónap időtartamra állapítható meg. Nem jogosult gyógyszertámogatásra az, aki a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásban részesül, mivel az már jelentős segítséget kap gyógyszerköltségei viseléséhez. II.1.5. Adósságcsökkentési támogatás Adósságcsökkentési támogatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Az ellátásban részesülő köteles adósságkezelési tanácsadásban részt venni. Az adósságcsökkentési támogatás az alábbi adósság típusokra terjed ki a rendelet szerint: a) vezetékes gázdíj-tartozás, b) villanyáram díjtartozás, c) víz- és csatornahasználati díjtartozás, d) távhő- és melegvíz szolgáltatási díjtartozás, e) önkormányzati lakás lakbér-tartozás, f) szemétszállítási díjtartozás. Az adósságcsökkentési támogatás körébe tartozó adósságtípusokból keletkezett adósságokból maximum 200.000,- Ft-ot lehet a támogatás körébe bevonni. Ha az adósság meghaladja a 200.000,- Ft-ot az adósnak nyilatkozatban kell vállalnia a 200.000,- Ft feletti adósság megfizetését. Erről a szolgáltatóval szerződést kell kötnie. Az önkormányzat a rendelet értelmében adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a személyt vagy családot, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, b) a rendeletben meghatározott adósságtípusok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá c) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 220%-át. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke a rendelet szerint az alábbi módon alakul: a) a támogatást első alkalommal igénybe vevő esetén a bevont tartozás 60%-a, b) ismételt igénybevétel esetén a bevont tartozás 40%-a. Ehhez igazodóan az adós által fizetendő önrész mértéke 40%, illetve 60%. Az adósságcsökkentési támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 18 hónap. Az adósságcsökkentési támogatásra jogosult köteles adósságkezelési tanácsadást igénybe venni, melynek keretében köteles együttműködni az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával. Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása alatt az adós az önrész részletekben történő teljesítése mellett köteles a folyó fizetési kötelezettségének is eleget tenni. II.1.6. Rendkívüli települési támogatás 18

Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Szociálisan rászoruló személyek részére rendkívüli települési támogatást kell nyújtani elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is. A rendelet szerint az a személy részesíthető rendkívüli települési támogatásban, akinek az egy főre jutó havi jövedelme: a) családban élők esetén, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori leg-kisebb összegének 130%-át. b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. A temetési hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára: a) családban élő esetén, az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át. A rendkívüli települési támogatás évente a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével két alkalommal adható. Az egy alkalommal kifizetésre kerülő rendkívüli települési támogatás összege a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-ánál, mely gyermeket nevelő családnál gyermekenként is megállapítható. Az egy alkalommal megállapítható támogatás összege gyermeket nevelő családok esetén nem haladhatná meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (jelenleg 28 500,- Ft). Települési támogatásban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy vagy család tárgyévben a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével egy alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban. Amennyiben a rendkívüli települési támogatást az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtja az önkormányzat, annak összege nem lehetne kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de nem lehet magasabb annak 50%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegéről az önkormányzat temetkezéssel kapcsolatos feladatot ellátó gazdasági társasága minden év elején tájékoztatja az önkormányzatot. A rendelet méltányossági rendkívüli települési támogatás kategóriát is tartalmaz. Méltányosságból a Népjóléti és Sport Bizottság döntése alapján rendkívüli települési támogatásban az a személy részesülhet, akinek az egy főre jutó havi jövedelme családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében 220%-át és a) lakhatását biztosító ingatlanát elemi kár érte, 19

b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, c) az általa lakott lakásban önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes, d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos rendkívüli települési támogatás megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással, vagy más megfelelő okirattal), e) családjában, legalább hármas ikerszülés következtében a gyermekek gondozásával kapcsolatban magasabb költségek merülnek fel. A méltányosságból megállapított rendkívüli települési támogatás mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a lehet. II.1.7. Tanulói bérlettérítés Pécs város valamennyi köznevelési intézményében fenntartótól függetlenül az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-4. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1-től június 30-ig ) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90%-ának megtérítését igényelheti. Tanulói bérlettérítésben részesülhet az a nappali rendszerű oktatásban résztvevő 5-8. évfolyamos általános iskolás korú tanuló is, aki abba az iskolába jár, amelynek felvételi körzetébe tartozik, vagy sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosító köznevelési intézményben tanul, melyet csak autóbusz igénybevételével tud megközelíteni, vagy igazoltan, rendszeresen sport vagy művészeti tevékenységet folytat, melynek helyszíne csak autóbusz igénybevételével közelíthető meg. II.1.8. Köztemetés A köztemetést az önkormányzat temetkezéssel kapcsolatos feladatot ellátó gazdasági társasága útján kell biztosítani a rendelet szerint. Köztemetésre akkor kerülhet sor, ha nincs, vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles személy, illetve ha az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. II.1.9. Étkezési támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXl. törvény ( a továbbiakban Gyvt. ) 21/B. -a értelmében a gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, 20

munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el; d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül. Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él ahol három vagy több gyermeket nevelnek. Indokolt e körön kívüli rászoruló gyermekek családját is támogatni azzal, hogy az intézményi, étkezéshez hozzájárulást nyújt az önkormányzat étkezési támogatás címen. Étkezési támogatásra a rendelet szerint az a gyermek jogosult, aki az önkormányzat által működtetett általános iskolában tanul, normatív kedvezményben nem részesül és a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, b) akit szülője vagy törvényes képviselője egyedül nevel, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze-gének 170%-át. Az étkezési támogatás összege a rendelet szerint az igénybe vett étkezési napokon, egy jogosult gyermek esetében napi 150,- Ft, két jogosult gyermek esetében gyermekenként napi 100,- Ft. II.2. Egészségügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 4. pontja értelmében az egészségügyi alapellátás a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősül. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 88. úgy rendelkezik, hogy az alapellátás célját és feladatait az egészségügyi alapellátásról szóló törvény határozza meg. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, és az iskolaegészségügyi ellátásról. 21

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. (2) bekezdése szerint a praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység a törvényben meghatározott kivétellel csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az egészségügyi alapellátásról és körzeteinek meghatározásáról szóló 30/2007. (06.22.) számú rendeletét (továbbiakban: Ör) alkotta meg, az Eütv. 152.. (2) bekezdése, valamint az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. (2) bekezdése alapján. Az Ör. 2. -a szerint a rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén területi ellátási kötelezettséggel, működtetési jog alapján egészségügyi alapellátást biztosító háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, iskola-fogorvosi tevékenységet ellátó egészségügyi szolgáltatókra. Az Ör. 3. -a 78 háziorvosi, 39 házi gyermekorvosi, 45 fogorvosi, 21 iskola-fogorvosi körzetet jelöl ki és állapítja meg a szolgáltatók részére a területi ellátási kötelezettség határait. Az Ör. 4.. (1) bekezdése szerint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az egészségügyi alapellátási feladatait az egészségügyi szolgáltatókkal megkötött megbízási szerződés útján látja el. Fentiek alapján, Pécsett az egészségügyi alapellátást (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos, iskolafogorvos) vállalkozó háziorvosok, egészségügyi szolgáltatók biztosítják. A városban összesen 182 körzetben (79 háziorvosi, 38 házi gyermekorvosi, 21 iskolafogorvosi, 45 vegyes fogászati körzetben) biztosított az alapellátás. Az orvosi rendelők magántulajdonú, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanokban találhatók. Az egészségügyi szolgáltatók a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, működési engedéllyel rendelkeznek. Az orvosi rendelők a város minden pontján megtalálhatók, igaz nem egyenletes megoszlásban, vannak olyan helyek, ahol egy-egy orvosi rendelő található (pl. Hird, Vasas, Somogy, Szabolcsfalu), vannak, ahol tömbszerűen helyezkednek el az egészségügyi szolgáltatók (pl. Krisztina tér, Lánc utca, Veress Endre utca). A rendelők megközelítése tömegközlekedési eszközzel is megfelelő. A prevenciós szűrőprogramokhoz való hozzáférés a háziorvosokon keresztül biztosított. Az alapellátás mellett az önkormányzat fenntartásában működő Egyesített Egészségügyi Intézmények két telephelyen (7626 Pécs, Lánc u. 12., 7633 Pécs Dr. Veress E. u. 2.) a lakosság számára járóbeteg-szakellátást is nyújt az alábbi szakrendelőkben és gondozókban: - allergológia, - belgyógyászat, - diabetológia, - fül-orr-gégészet, - bőrgyógyászat - gyermek, felnőtt pszichiátria szakrendelő és gondozó, - ideggyógyászat, - kardiológia, - labor diagnosztika, - nőgyógyászat, - onkológia, 22

- ortopédia, - reumatológia, fizikoterápia, - röntgen diagnosztika, - sebészet-traumatológia, - szemészet, - tüdőgyógyászat és gondozás A területi és az iskolai védőnői szolgálatot is az Egyesített Egészségügyi Intézmények működteti, továbbá a háziorvosi, fogorvosi központi ügyeleti és a gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot is. A háziorvosi ügyelet a Rákóczi út 2. szám alatt érhető el 15.00-7.00 óra között. A gyermekorvosi ügyelet a Gyermekklinika épületében biztosított ugyancsak 15.00 és 7.00 óra között. 2011. szeptembere óta az Országos Mentőszolgálattal közös diszpécserszolgálatot működtetünk. A betegek bejövő hívásait képzett betegirányító veszi fel, aki az előírt protokoll szerint kérdezi a beteget és irányítja a megfelelő szintű ellátásba (sürgősségi ellátás vagy ügyeleti ellátás). A fogorvosi ügyelet jelenleg hétvégéken működik az Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatósága Lánc utcai telephelyén. Az EEI Pécs, a pécsi kistérség, valamint a komlói kistérség lakosainak ellátására rendelkezik működési engedéllyel. A város egészségügyi szempontból kedvező helyzetét erősíti a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja, amely a város fekvőbeteg ellátását biztosítja. A Pécsi Tudományegyetem hosszabb tárgyalási folyamat eredményeként vállalta a fogorvosi ügyelet teljes átvételét, melynek keretében a pécsi, a pécsi kistérségi és a komlói kistérségi lakosokat látja el, várhatóan 2016. március 1. napjától a Dischka Győző utca 5. szám alatti telephelyén. A PTE a fogorvosi ügyeletet saját dolgozóival tudja biztosítani, Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott finanszírozás ellenében látja el, úgy hogy az ellátáshoz a jövőben nem lesz szükség a városban, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező fogászati egészségügyi szolgáltatók ügyeletben való részvételére. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 185/2015. (05.28.) számú határozatával döntött a fogorvosi ügyeletre vonatkozó feladat-ellátási szerződés megkötéséről a Pécsi Tudományegyetemmel. A fogászati ügyeleti ellátás átadása mindenki számára előnyös, a terület lakosai az akut problémáikkal a régió legnagyobb fogászati központjában kapják ellátásukat, a Fogászati Klinika pedig még több oktatási lehetőséget kap. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az ügyeleti ellátás magasabb szakmai színvonalának elérése érdekében a PTE ÁOK sürgősségi betegellátó osztálya mellett működtette eddig is a felnőtt háziorvosi ügyeletet, de az SBO (Sürgősségi betegellátó Osztály) költözése miatt ismét tárgyalást képez az ügyelet áthelyezése is az új helyre (a gyermek háziorvosi ügyelet évek óta a gyermek-klinika felvételi osztálya mellett működik intézményi hátérrel). Az eddigi tapasztalatok alapján az intézményi háttér biztosítása feltétlenül szükséges a betegellátás magas szakmai színvonalának eléréshez. Így lehetőség nyílik a szakmai együttműködésre és a sürgős esetekben azonnali konzultációra is. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények statisztikája az ügyeleti forgalom tekintetében az alábbiak szerint alakult az elmúlt néhány évben: 2012. évben: 14.546 felnőtt, 11.131 gyermek, 23

2013. évben: 13.854 felnőtt, 12.471 gyermek, 2014. évben:14.306 felnőtt, 13.240 gyermek, 2015. évben az előző évekhez képest az eddigi kimutatás szerint 7-10%-os növekedés várható az ügyeleti forgalomban. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. óta, immár harmadik éve, a Város közigazgatási területén működő 186 körzet részére évi 100.000.-Ft támogatást nyújt a praxisok fenntartásához. Az éves szinten 18.600.000.-Ft, mely összeg a Város költségvetésébe került betervezésre. A támogatás felhasználási lehetősége a háziorvosok számára igen széles körű: rezsi költség, asszisztencia munkabére, bútorzat-vásárlás, felújítás, eszközvásárlás. stb. 2015. évben Pécs Városa 59.629.731.-Ft-ot nyert el orvosi rendelő felújításra a DDOP- 3.1.3/G-14. azonosító számú pályázaton, melyhez 7.563.521.-Ft önrészt biztosított. Az energiahasznosítási pályázat keretében három önkormányzati tulajdonú orvosi rendelő (Mikszáth K. u. 8., Polgárszőlő u. 12., Testvérvárosok tere 3.) épülete újult meg, melynek része az infrastruktúra (eszköz, épület) korszerűsítése, akadálymentesítés, modern infokommunikációs rendszer feltételeinek megteremtése. II.3. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulással, a személyes gondoskodás körében a következő ellátásokat biztosítja: A) gyermekjóléti alapellátások keretében: a) család-és gyermekjóléti szolgáltatás és központ b) gyermekek napközbeni ellátása: ba) bölcsőde bb) családi napközi bc) játszóház bd) Biztos Kezdet Gyermekház c) gyermekek átmeneti gondozása: ca) helyettes szülő cb) gyermekek átmeneti otthona cc) családok átmeneti otthona B) alapszolgáltatások keretében: a) tanyagondnoki szolgáltatás b) étkeztetés c) házi segítségnyújtás d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e) családsegítés f) támogató szolgáltatás g) közösségi ellátások 24

h) utcai szociális munka i) nappali ellátás idősek klubja fogyatékosok nappali intézménye szenvedélybetegek nappali intézménye nappali melegedő demens személyek nappali ellátása pszichiátriai betegek nappali intézménye C) szakosított ellátás keretében: a) ápolást gondozást nyújtó intézmények idősek otthona fogyatékos személyek otthona hajléktalanok otthona b) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények idősek gondozóháza fogyatékosok gondozóháza hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása. II.3.1. Család- és gyermekjóléti szolgáltatás és központ Család- és gyermekjóléti szolgálat és központ az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik, ellátva a gyermekjóléti szolgáltatási és a családsegítési feladatokat is. A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálat általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. A speciális feladatokon túl a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el. Pécsett az Esztergár Lajos Család-és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Pécs, Anikó u. 5., Pécs, Hársfa út 154., Pécs, Tüzér u.7., Pécs, Megye u. 22. szám alatti telephelyein, valamint Kővágószőlős, Újtelep 7., Görcsöny, Hársfa utca 31., és Orfű Széchenyi tér 1. szám alatti térségi telephelyeken vehető igénybe a szolgáltatás. II.3.2. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról gondoskodni nem tudnak. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkaidejéhez igazodik. 25

Gyermekek napközbeni ellátását a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága biztosítja az alábbiakban felsorolt telephelyeken: Bölcsődék: Pécs, Pákolitz István utca 32. Pécs, Vargha Damján utca 2. Pécs, Apáczai Csere János körtér 1. Pécs, Bornemissza Gergely utca 3. Pécs, Testvérvárosok tere 3. Pécs, Németh László utca 6/B. Pécs, Mezőszél utca 2. Pécs, Ajtósi Dürer utca 1. Pécs, Köztársaság tér 1/1. Pécs, Budai Nagy Antal utca 3. Pécs, Gosztonyi Gyula utca 1. Családi napközi: Pécs, Gosztonyi Gyula utca 1. Játszóházak: Pécs, Budai Nagy Antal utca 3. Pécs, Testvérvárosok tere 3. Biztos Kezdet Gyermekház Pécs, Pákolitz István utca 32. II.3.3. Gyermekek átmeneti gondozása Gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról azaz teljes körű ellátásáról kell gondoskodni. Helyettes szülői hálózat működtetését az Ifjúságért Egyesület biztosítja. Gyermekek átmeneti otthona az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Pécs, Tüzér u. 7. szám alatti telephelyén, családok átmeneti otthona pedig a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Pécs, Testvérvárosok tere 3. szám alatti telephelyén működik. Ezen felül családok átmeneti otthonát az Ifjúságért Egyesület is működtet a Pécs, Major u. 2. valamint a Pécs, Debreceni Márton u. 22. szám alatti telephelyén, ellátási szerződés alapján. II.3.4. Tanyagondnoki szolgálat Külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítése céljából működik. 26

A tanyagondnoki szolgálat feladata az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, igénybevétele ingyenes. A tanyagondnoki szolgálat ellátási területe Pécs, István akna területe, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja biztosít. II.3.5. Étkezés Az önkormányzati fenntartású intézményben biztosított szociális étkeztetés tekintetében szociálisan rászoruló az a személy, aki öregségi nyugdíjban részesül, reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, időskorúak járadékában részesül, rokkantsági ellátásban részesül, rehabilitációs ellátásban részesül, rendszeres szociális segélyében részesül, pszichiátriai-, vagy szenvedélybeteg beteg, vagy fogyatékos személy, vagy akinek egészségi állapota indokolja az étkeztetés biztosítását. A népkonyhát a hajléktalan személyek vehetik igénybe. Pécsett az étkeztetést az alábbi telephelyeken lehet igénybe venni: az Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Littke József utca 10., valamint Pécs, Felsőbalokány utca 1. szám alatti telephelyein. a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi utca 101. szám alatti telephelyén. a TÁMASZ Alapítvány Pécs, Névtelen utca 1. szám alatti telephelyén. Baptista Szeretetszolgálat Országos Szociális Segítő Központ Pécsi Gondozási Központ Pécs, Barátság u 18 telephelyén. II.3.6. Házi segítségnyújtás A szolgáltatást igénybe vevő személy számára saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően az intézmény vezetője megvizsgálja a kérelmező gondozási szükségletét, és megállapítja annak mértékét. A megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani a szolgáltatást. Az Integrált Nappali Szociális Intézmény a házi segítségnyújtást az alábbi telephelyeken biztosítja: Pécs, Littke József utca 10. 27

Pécs, Felsőbalokány utca 1. Pécs, Garay utca 33. A Regionális Szociális Intézményfenntartó Központ egy telephelyen 2015 október 1-től: Tábita Pécsi Telephely, Pécs Barátság u 18. II.3.7. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. Az Integrált Nappali Szociális Intézmény a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Pécs, Felsőbalokány utca 1. szám alatti telephelyén biztosítja. II.3.8. Családsegítés A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés igénybevétele ingyenes. Az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ nyújtja a szolgáltatást az alábbi telephelyeken: Pécs, Megye utca 22., Pécs, Hársfa út 154., Pécs, Dombay János utca 3., Pécs, Anikó utca 5., Kővágószőlős, Újtelep 7., Görcsöny, Hársfa utca 31., Orfű, Széchenyi tér 1. II.3.9. Támogató szolgáltatás A szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A városban az alábbi telephelyeken lehet a támogató szolgálatot igénybe venni: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi utca 101. szám alatti telephelyén, a Kerek Világ Alapítvány Pécs, Krisztina tér 9. szám alatti telephelyén, 28

a Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Malomvölgyi út 21. szám alatti telephelyén, a Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz György utca 23. szám alatti telephelyén. II.3.10. Közösségi ellátások A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott az Szt. 65/A. (2) bekezdésében meghatározott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott az Szt. 65/A. (3) bekezdése szerinti alacsonyküszöbű ellátás. A közösségi ellátások igénybevétele ingyenes. A városban az alábbi telephelyeken lehet a közösségi ellátásokat igénybe venni: Pszichiátriai betegek közösségi ellátása az Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Apáca utca 12. szám alatti telephelyén. Szenvedélybetegek közösségi ellátása a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány Pécs, Petőfi utca 7. sz. alatt és Pécs, Király utca 21. sz. alatti telephelyén. az INDIT Közalapítvány Pécs, Gorkij utca 1., Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 9., és Pécs, Kazinczy utca 6. szám alatti telephelyein. II.3.11. Utcai szociális munka Az ellátás keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. Ellátó szervezet és telephelye: TÁMASZ Alapítvány Pécs, Sándor utca 1. Utcai/ lakótelepi szociális munka Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ gyermekek részére nyújtja a szolgáltatást, melynek keretében a lakótelepeken, közösségi tereken csellengő gyermekek felkutatása a cél, továbbá a csellengő gyermekek részére a szabadidő hasznos eltöltésére alternatíva nyújtása, valamint prevenciós tevékenység. II.3.12. Nappali ellátás A hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, és szenvedélybetegek, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autisztikus személyek akiknél a vezető tünet az értelmi fogyatékosság a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum legalább enyhe fokú 29

demencia kórképet megállapító szakvéleményével rendelkező személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak ide nem értve az idős személyeket napközbeni étkeztetését. A városban az alábbi telephelyeken lehet a nappali ellátást igénybe venni: Idősek nappali ellátása: az Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Felsőbalokány utca 1., Pécs, D. utca 2., Pécs, Littke József utca 10., Pécs, Polgárszőlő utca 32-34., Pécs, Bányatelep 3. szám alatti telephelyein az Integrált Szociális Intézmény Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. szám alatti telephelyén a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által, az Országos Szociális Segítő Központ Pécsi Központja intézményében Pécs, Barátság utca 18. szám alatti telephelyén Fogyatékosok nappali ellátása: a Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Endresz György utca 21. és Pécs, Endresz György utca 23. szám alatti telephelyein, a Kerek Világ Alapítvány Pécs, Krisztina tér 9. és Pécs, Gesztenyés utca 2. szám alatti telephelyein, a Fogd a Kezem Alapítvány Pécs, Kovács Béla utca 10. szám alatti telephelyén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Apafi utca 101. szám alatti telephelyén Szenvedélybetegek nappali ellátása: INDIT Közalapítvány Pécs, Kazinczy utca 6. szám alatti telephelyén, valamint a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány Pécs, Megye utca 7/2. sz. alatt. Hajléktalanok nappali ellátása: a TÁMASZ Alapítvány Pécs, Dugonics utca 26., Pécs, Névtelen utca 1. szám alatti telephelyein a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Janus Pannonius utca 6. szám alatti telephelyén. Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet Plébánia által fenntartott Remény Háza-Domus Spei Nappali Melegedő Pécs, Tüskésréti út 8. sz. alatt. Pszichiátriai betegek nappali ellátása: Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Apáca utca 12. szám alatti telephelyen. Demens személyek nappali ellátása: 30

az Integrált Nappali Szociális Intézmény Pécs, Felsőbalokány utca 1. szám alatti telephelyén, az Integrált Szociális Intézmény Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. szám alatti telephelyén. II.3.13. Idősek otthona Idősek otthonában a jogszabályban meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az a 18. életévét betöltött személy is ellátható, aki betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes. Idősek otthona ellátást a városban az alábbi telephelyeken lehet igénybe venni: Integrált Szociális Intézmény Pécs, Tüzér utca 7., Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Malomvölgyi út 21., Pécs, Xavér utca 10., Pécs, Alkotmány utca 79., Baptista Szeretetszolgálat OSZSK Pécsi Gondozási Központja Pécs, Barátság utca 18., II.3.14. Fogyatékos személyek otthona: Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona Pécs, Malomvölgyi út 21. II.3.15. Hajléktalanok otthona: TÁMASZ Alapítvány Pécs, Rét utca 4/1. II.3.16. Időskorúak gondozóháza: Integrált Szociális Intézmény Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. II.3.17. Fogyatékosok gondozóháza: Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye Pécs, Dombay J. u. 3. II.3.18. Éjjeli menedékhely: TÁMASZ Alapítvány Pécs, Bittner Alajos út 80. (női) Pécs, Gomba utca 7. (férfi) Pécs, Dugonics u. 26. (Időszakos férőhely: nov.1-ápr.30-ig) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pécsi Csoportja Pécs, Janus Pannonius u. 6. (Időszakos férőhely: nov.1-ápr.30-ig) Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet Plébánia által fenntartott Remény Háza-Domus Spei 31

Pécs, Tüskésréti u. 8. (Időszakos férőhely: nov.1-ápr.30-ig) II.3.19. Hajléktalan személyek átmeneti szállása: TÁMASZ Alapítvány Pécs, Bittner Alajos út 80. (női) Pécs, Edison utca 28. (férfi) Pécs, Névtelen u. 1. (férfi) A városban működő ellátásokat elsősorban az önkormányzati fenntartású intézmények biztosítják, de meghatározó a különböző civil és egyházi szervezetek szerepvállalása is. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokkal, illetve adatainak elemzésével a következő, az intézményeket bemutató fejezet részletesen foglalkozik. A civil szervezetek működését külön fejezet tárgyalja. 32

III. Intézmények III.1. Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ Fenntartó neve: Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás Fenntartó székhelye: Pécs, Széchenyi tér 1. Székhelye, címe: 7632 Pécs, Anikó utca 5. Levelezési cím: 7616 Pécs, Pf. 32., Tel:/Fax: 72/441-677, 72/444-877, www.ecsgyk.hu Telephelyek /Területi irodák Ellátott kliensek száma 7632 Pécs, Anikó utca 5. 1907 7621 Pécs, Megye utca 22. 722 7633 Pécs, Tüzér u. 7. 774 7629 Pécs, Hársfa út 154. 2106 7833 Görcsöny, Hársfa utca 31. 79 7677 Orfű, Széchenyi tér 1. 53 7673 Kővágószőlős, Újtelep 7. 110 Gyermekek Átmeneti otthona 7633 Pécs, Tüzér u. 7. 44 III.1.1. Az intézmény célja és szakmai feladatai Az intézmény az ellátási területén élő, szociális, életvezetési és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, valamint a krízishelyzetbe került egyének és családok számára nyújt segítő szolgáltatást. Célja az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése, fejlesztése, a problémák kialakulásának megelőzése, kiváltó okok feltárása, krízishelyzetek kezelése, a kialakult problémák megszűntetésének elősegítése a szociális munka eszközeinek, módszereinek, valamint a szociális szakember készségeinek alkalmazásával. Intézmény tevékenységi köre Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Család-és Gyermekjóléti Központ Család program az intézmény saját innovatív programja Oktató tevékenység Gyermekek Átmeneti Otthona Az intézmény működésének alapelvei Szubszidiaritás elve: Az intézmény szolgáltatásait a helyi igényekre reagálva, az ügyfelek életteréhez lehető legközelebb nyújtja. A szolgáltatás nyújtásakor figyelembe veszi az egyes területeken élők szükségleteit, igényeit. Nyitottság elve: az egyének, csoportok, közösségek közvetlenül kereshetik fel vagy a területen működő intézmények/szervezetek javasolhatják a kapcsolatfelvételt. Az intézmény szolgáltatását bárki igénybe veheti. 33

Önkéntesség elve: az intézmény az ellátottakkal, az önkéntesség elvével alakít ki kapcsolatot. Működése szolgáltató jellegű. Az együttműködés és a szolgáltatás igénybevételének alapja az ellátottakkal közösen meghatározott célok elérése, megvalósítása. Egységes szakmaiság elve: az intézmény a hozzá önként, jelzőrendszeren vagy hatósági megkeresés útján kerülő ellátottakkal lehetőség szerint a probléma és az azt fogadó segítő, szakmai kongruenciája alapján foglalkozik. A személyiségi jogok védelmének elve: a munka során a munkatársak tudomására jutott - az ellátottak személyiségi jogait érintő - adatok és tények nyilvántartására és kezelésére vonatkozóan, kötelező az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Munka Etikai Kódexében megállapított alapelvek betartása. Minden ember méltóságának, értékeinek, jogainak, céljainak, szándékainak tiszteletben tartása. Amennyiben a társadalmi felelősség vagy egyéb kötelezettségek ezt a felelősséget módosítják, a kliens tájékoztatása szükséges. Esélyegyenlőség és egyenlőség elve: az intézmény munkatársai minden ellátott ügyével nemre, korra, családi állapotra, vallási felekezetre, szexuális irányultságra, nemzeti-etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül kötelesek foglalkozni, illetve a hatáskörükbe nem tartozó, vagy azt meghaladó ügyekben a szükséges felvilágosítást megadni, a problémamegoldás szerinti megfelelő intézménybe irányítani. Az intézmény ellátási területe: Az intézmény ellátási területe 1 településtől eltekintve megegyezik a Pécsi Járás településeivel. A család-és gyermekjóléti szolgálat és központ tevékenységét Pécsett és a pécsi járás területén egy intézmény látja el, a szolgálat által nyújtott segítő tevékenységet és a hatósági intézkedéshez kapcsolódó tevékenységeket külön szervezeti egységben, külön munkacsoport biztosítja. Család-és Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területe (39 település): Lakosság száma: 186 221 fő Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Berkesd, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécs, Pécsudvard, Pellérd, Pereked, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilágy, Szilvás, Szőke, Szőkéd. Család-és Gyermekjóléti Központ (40 település): A járás területe: 623 km 2 a megye 14 %-a; Településszáma: 40 Lakosság száma: 189 707 fő Pécsi Járás települései: Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Berkesd, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Hosszúhetény, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, 34

Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécs, Pécsudvard, Pellérd, Pereked, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilágy, Szilvás, Szőke, Szőkéd. Az ellátási terület sajátosságai: A területi egységek ellátási területei között, a lakosság szociális helyzetében jelentős különbségek tapasztalhatók. Az intézmény városi ellátási területének sajátossága, hogy slumosodó területek ágyazódtak be jól karbantartott városrészekbe, eltekintve Pécs keleti városrésztől, mivel ezen a területen több nagykiterjedésű szegregált terület helyezkedik el. A slumosodó területek jellemzője, hogy a szegénységben élő lakosok száma meghaladja más városrészekben tapasztalható mértéket. A területen élőkre jellemző az alacsony iskolázottság, körükben magas a munkanélküliek száma, munkaerő-piaci pozícióik rosszabbak a város egyéb településrészeihez viszonyítva. A slumosodó területeken a roma népesség magasabb száma, valamint a sok gyermekes, nagycsaládok száma jellemző. Pécs több városrészében felfedezhetjük a slumosodás folyamatát, de elsősorban azokra a városrészekre jellemző e folyamat, ahol nagyarányú az önkormányzati bérlakásokban élők száma, ahol a szegregáció valamilyen formája tapasztalható. A lakások alacsony komfortfokozatúak, kis alapterületűek, a közszolgáltatások hiányosak, a közbiztonság ezeken a területeken nem kielégítő, a deviáns viselkedés nagyobb arányban tapasztalható. A járás területén elhelyezkedő települések nagyságukban, gazdasági helyzetükben, a lakosok munkaerő-piaci aktivitásában változatos képet mutatnak. Jó gazdasági helyzetben élő lakosság által lakott kisváros, fejlődő nagyközség, valamint elszegényedő kisfalvak képviseltetik magukat. A szolgáltatás szervezése során ezeket a területi sajátosságokat szükséges figyelembe venni. Az ellátási terület klienseinek sajátosságai: Felnőtt munkaképes korú kliensek: Az ellátott családok nagy része alkalmi munkából illetve a gyermekek után járó támogatásokból tartja fenn magát. A munkanélküliek egyébként is magas száma, növekvő tendenciát mutat bizonyos területeken (Pécs-Meszes, Pécs-Belváros, kisfalvak). A családok jelentős hányadánál tapasztalható egyik, vagy mindkét szülő csökkent munkaképessége, mely évek óta fennáll, munkaerő-piaci re-integrációjuk, állapotuk és munkaerő-piactól való tartós távolmaradásuk miatt nehézségekbe ütközik. A szociálisan hátrányos helyzetű családok esetében szinte általános sajátosság az alacsony iskolázottság, ami munkaerő-piaci lehetőségeiket beszűkíti, ezért az alkalmi munkavállalás vált jellemző tendenciává. Klienseink jelentős száma a fekete-gazdaságban szerzi jövedelmét, ami rendszertelen jövedelemszerzést, társadalombiztosítás hiányát, és egyéb hátrányokat hordoz magában. A gazdaságban elfoglalt hátrányos helyzetükből következik a közüzemi tartozások felhalmozása, ami gyakran a lakhatási biztonságukat kockáztatja. Egyedül élő idős emberek: Az ellátási területen egyre nagyobb arányban fordulnak elő az idős, magára hagyott, esetenként magatehetetlen kliensek. Jellemző a családi- szociális kapcsolatok beszűkülése, esetenként teljes hiánya. Saját magukat ellátni csak részben képesek, napi szintű segítő tevékenységet igényelnek, melyhez a szociális alapellátó rendszer szolgáltatása nem elegendő. Segítségnyújtás során gyakori a kevés férőhellyel bíró, szociális szakellátásba történő elhelyezés kezdeményezése, melynek realizálása hosszú várakozási idő után történik meg. 35

Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai betegellátó intézmények számának csökkentésével, sajnálatos módon megnövekedett az ellátatlan, kezeletlen betegek száma. A betegség okán kialakult patológiás viselkedés és annak következményei miatt, egyéni és családi működészavarok jelentkeznek. Ezek a problémák a jelzőrendszer kezdeményezése által intézményünknél csapódnak le, azonban a szociális munkások kompetenciája a pszichiátriai jellegű problémákra nem terjed ki. Az egészségügyi ellátórendszer túlterheltség következtében kialakult hiányos működése miatt a probléma nem megoldott. Gyermekek és gyermekes családok: A családok diszfunkcionális működése az iskolában teljesítményzavarok, beilleszkedési problémák, interperszonális kapcsolati problémák és magatartási problémák kialakulását eredményezik. A gondozott gyermekek családjaiban, nagy számban fordul elő az alacsony iskolázottság, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedést jelentős mértékben megnehezíti. A munkaerő-piaci változások (munkahelyek megszűnése, üzemek bezárása) miatt a munkanélküli szülők száma magas. A munkanélküliség miatt a családok anyagi helyzete romló tendenciát mutat, nagy számban fordul elő a közüzemi díjak fizetésének elmulasztása, nagy összegű hátralék felhalmozása. A megélhetési problémák miatt, növekedés tapasztalható a megélhetési bűnözés előfordulásában, mely cselekmények elkövetésébe gyakran bevonják a kiskorúakat. Egyre gyakoribb a kiskorú, fiatalkorú csoportok által elkövetett lopás, rablás cselekmények előfordulása. A szülők körében előforduló pszichés és szomatikus zavarok befolyásolják nevelési tevékenységüket, mely problémák miatt gyermekeik érzelmi szükségletei hiányt szenvednek, esetenként elhanyagoló, bántalmazó szülői attitűd tapasztalható. A szülők problémáinak transzgenerációs volta beavatkozás nélkül, diszfunkcionális családi minták generációról - generációra történő átörökítését, a minták rögzülését eredményezi, mely tendencia hatása a segítő tevékenység folytatása során már jelenleg is tapasztalható. A fent jelzett okok miatt a gyermekek fizikai, egészségügyi, értelmi, érzelmi és szocializációs fejlődéséhez szükséges feltételeket a szülők nem képesek biztosítani, melynek következményeként a gyermekek hátrányai behozhatatlanná válnak. Főbb problématípusok: Gyermeknevelési problémák: Az iskolai, óvodai hiányzások problémája egyre nagyobb gyakorisággal jelenik meg. A családok egy része esetében sajnos már generációk óta nem jelent problémát, ha a gyermek még az általános iskola nyolc osztályát sem járja ki, annak ellenére, hogy az iskolai végzettség megszerzésének fontosságára, folyamatosan figyelem felhívás történik. A szülők egzisztenciális, szociális, egészségi állapotának válságos helyzete miatt, szülői szerepeiknek nem képesek eleget tenni, gyermekeikkel kapcsolatosan jelentkező problémák kezelésében tehetetlennek bizonyulnak. Az iskolai hiányzások problémája a kamasz gyermekek egy részénél egyéb devianciákkal párosul, míg más esetekben inkább a teljesítmény-zavarra vezethető vissza. Az iskolai hiányzások hátterében húzódó okok feltérképezése során gyakran derül fény arra, hogy a családban fellelhető problémák mellett, rendszer abúzus áldozataivá válnak a gyermekek, ami a gyermekek beilleszkedési nehézségeihez, deviáns magatartáshoz vezet. A deviáns magatartás és az alacsony szintű teljesítmény miatt gyakori a magántanulói státusz iránti kérelem benyújtása, ami a gyakorlatban nem tükrözi a Köznevelési Törvényben megfogalmazott irányelveknek való megfelelést. Az egzisztenciális problémák gyakran előforduló megoldási technikája a külföldön történő munkavállalás, mely a gyakorlati tapasztalatok szerint előkészítetlen, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Eredményeképpen a veszélyeztetett gyermekek/ 36

családok helyzete az ellátórendszer számára nem nyomon követhető, a gyermekek oktatása megszakad, hazatérésüket követően hátrányuk növekszik. Szülő vagy család életvitele: A családok életvitelének alakításában az egyik legnagyobb problémát a család felnőtt tagjainak addikt (leggyakoribb formája alkoholfogyasztás) életmódja jelenti. Az addikcióval együtt járó kontrollvesztés miatt súlyos problémát okoz a családtagok, gyermekek verbális és fizikai, esetenként szexuális bántalmazása, nem utolsó sorban a kóros szülői minta bevésődésének lehetősége. Szülő és gyermek közötti konfliktus: A diszfunkcionálisan működő családok esetében gyakori a szülő és gyermeke közötti konfliktus, melynek számtalan oka közül nagy jelentőséggel bír a családon belüli szerepek tisztázatlansága, határok hiánya, egymás tiszteletének, megbecsülésének hiánya. A társadalmi rétegek szinte minden szintjén előforduló jelenség a gyermekek elhanyagolása. A legrosszabb társadalmi helyzetben élő családok esetében értelmi, érzelmi, fizikai,- a magasabban kvalifikált családok esetében az érzelmi elhanyagolás a jellemző. Anyagi jellegű problémák: A munkanélküliségből fakadóan, a kliensek, alapszükségletek kielégítésében szenvednek hiányt, melynek elsődleges áldozatai a gyermekek. Ezen problémák befolyásolják a gyermekek szocializációját, későbbi iskolai teljesítményüket, hosszútávon behozhatatlan lemaradást eredményeznek. Az anyagi jellegű problémák szakmai szempontból is problematikusak, mivel amíg a szükséglet hierarchia alsó szintjének kielégítésére kell törekedni, addig a magasabb szintű szükségletek kielégítése csak illúzió maradhat. Gyermekintézménybe beilleszkedési problémák: Tanulási és részképesség zavarok iskolai beilleszkedési problémákhoz vezetnek, mivel a gyermekek nem képesek lépést tartani a társaikkal, sorozatos kudarcok érik őket, ami magatartási, beilleszkedési problémákhoz és iskolakerüléshez vezet. Gyakran ebben a tárgykörben megoldási technika a szakmailag kifogásolható magántanulói jogviszony létesítése. Kapcsolati problémák-kapcsolattartás A szülők egymással folytatott válási harca során nem vesznek tudomást arról, hogy gyermekeik lelki károsodását ők maguk idézik elő, a problémák forrása a szülők közötti háború. III.1.2 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat feladatellátás 1.A családsegítő feladata Általános és speciális segítő szolgáltatás, mely a szociális munka módszereinek és eszközrendszerének felhasználásával az egyének, családok, közösségi csoportok jólétének elősegítésére, szociális, mentálhigiénés problémák, krízishelyzetek megelőzésére, kezelésére irányul, elősegítve fejlődésüket, szociális környezetükhöz való alkalmazkodásukat, életvezetési képességeiknek megőrzését. A családsegítés feladata a kliens problémamegoldó és kezelő képességének erősítése, képessé téve a klienseket a rendelkezésre álló segítő szolgáltatások, erőforrások önálló mozgósítására. Fenti szolgáltatások biztosítása során prioritást élvez a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, kezelése. 37

Tevékenységi köre: szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek feltérképezése, felkutatása. Személyes segítségnyújtás egyéni és csoportos technikák alkalmazásával, tájékoztatás nyújtása a szolgálat szolgáltatásának tartalmáról, céljáról. Továbbá, ellátások illetve szolgáltatások közvetítése, szervezési tevékenység, közösségfejlesztés. A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása, valamint a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő gondozás-nevelés figyelemmel kísérése, gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztető körülmények megelőzése, a kialakult veszélyeztető körülmények megszűntetésében való közreműködés, valamint a gyermekek családba történő visszahelyezésének elősegítése. 2. Szolgáltatás tartalma- segítő tevékenység A család működésében bekövetkező fejlődés képezi a családokkal való segítő tevékenység alapját. A szolgáltatás tartalma nem csak a veszélyeztetett gyermekre, hanem minden családra és kockázati csoportra irányul- prevenció keretében. Kutató, helyzetelemző, preventív és problémamegoldó feladatai ellátásához jelzőrendszert működtet a törvényi előírásoknak megfelelően. Ellátási területén szerzett ismeretei alapján a helyi önkormányzat részére javaslatot tesz új ellátások bevezetésére. A gondozási tevékenység során szükséges a család helyzetének felmérése, feltérképezése, diszfunkciók, krízishelyzetek felismerése. Rövid- és hosszú távú célok meghatározása. Családi erőforrások felkutatásával, igénybevételével a problémák megoldására törekvés. A család-és gyermekjóléti szolgáltatás keretében a segítés célja, a veszélyeztető körülmények megszüntetése, fennálló krízishelyzeten történő átsegítés. A krízishelyzet rendszerint intenzív, de időben korlátozott beavatkozást igényel. Segítő tevékenység elemei 2.1. Preventív tevékenység: Problémafeltáró tevékenység az ellátási területén élő lakosság szociális és mentális állapotának figyelemmel kísérése, problémát kiváltó okok feltárása. Fenntartó és a település vezetésének tájékoztatása az ellátási terület szociális sajátosságairól, javaslattétel új ellátások bevezetésére. Észlelő és jelzőrendszer működtetése a veszélyeztető körülmények és krízishelyzetek feltárása céljából. Koordináló tevékenység egészségügyi intézmények, oktatási-nevelési intézmények, szociális és gyermekjóléti intézmények, civil és egyházi szervezetek, magánszemélyek megelőző tevékenységében. 2.2. Tájékoztató tevékenység: A család- és gyermekjóléti szolgálat tájékoztatási feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt, és tájékoztatja a klienst az alábbiak szerint: Információnyújtás, tájékoztatás, tanácsadás (szociális és gyermekjóléti, egészségügyi ellátásokról, azok elérhetőségéről, igénybevételi módjáról, igénybevétel feltételeiről). Tájékoztatja a szülőt, illetve fejlettségétől függően az ítélőképessége birtokában levő gyermeket - amennyiben a gyermek védelme szükségessé teszi, önállóan, a 38

törvényes képviselő tudomása nélkül is-, jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével. Tájékoztatás nyújtása az Szt.-ben és Gyvt-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások, egészségügyi ellátások, pénzbeli és természetbeni ellátások, családtámogatási, társadalombiztosítási, foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátások elérhetőségéről, igénybevétel módjáról. 2.3. A család- és gyermekjóléti szolgálat a szociális segítőmunka keretében végzett tevékenysége: Segítséget nyújt a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásának, ellátásának tekintetében. Koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, továbbá a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését. 2.4. Ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében végzett tevékenység Figyelemmel kíséri kliensét és a családot veszélyeztető körülményeket, valamint a veszélyeztetett személy és család, szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit. Intézményen kívüli szolgáltató igénybevétele esetén, együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében. Segítségnyújtás gyermek és család részére az átmeneti gondozás igénybevétele során, továbbá a gyermek hazakerülésének elősegítése érdekében tevékenykedik. 2.5. A családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése, kezelése céljából végzett munka. Szabadidős programok szervezése során értékközvetítő szerepet tölt be a családban előforduló nevelési problémák, hiányosságok hatásainak csökkentése céljából. Szabadidős és közösségi programok szervezését kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél a rossz szociális helyzetben élő szülők, gyermekek részére. 2.6. Közreműködés hivatalos ügyek intézésében Segíti a klienst a hatékony ügyintézésben. 2.7. Egyének és családok önálló életvezetési képességének megőrzése, fennálló problémák kezelése céljából végzett tevékenység: Beavatkozási technikák megválasztása, családi megoldások feltárása. Megoldásba bevonható szakemberek körének meghatározása A család rendszerszemléletű gondozása során fontos szempont a családban élő kiskorúak érdeke, speciális szükséglete, helyzete, annak eldöntése, hogy a kialakult helyzet szükségessé tesz-e más ellátás igénybevételét. 3. Egyéb feladatok 1. A szolgálat a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal összehangolva, szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. 39

2. Figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. 3. Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését. 3.1. Kliensek családtagjai részére nyújtott segítség alábbiak szerint: Fogyatékossággal élők Krónikus betegek szenvedélybetegek pszichiátriai betegek kábítószer-problémával küzdők egyéb szociálisan rászorult személyek Módszer: Egyéni esetkezelés és/vagy csoportos foglalkozás, tanácsadás. Bevont szakemberekkel való kapcsolatfelvétel előmozdítása. Hozzátartozó csoportok felkutatása, csatlakozás elősegítése. 3.2. Anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése. a) Adósságkezelési szolgáltatás: Célcsoport: Lakhatási problémákkal és adósságterhekkel rendelkező kliensek csoportja Pécs illetékességi területén. Adósságkezelési tanácsadás: Háztartás vezetésére, pénzkezelésre vonatkozó tanácsadás, kiadások, költségek racionalizálása. Adósságcsökkentési támogatás igénybevétele: Törvényben és önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. Kezelés módszerei: Egyéni esetkezelés, családi költségvetés megtervezésében segítségnyújtás. 3.3. Társadalmi beilleszkedés elősegítése Menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglaltak szerint. 3.4. Családkonzultáció,-terápia. Család valamennyi tagjának bevonásával, szakember segítségével (családterapeuta, családterápiás konzulens), terápiás ülések során, a család, saját erőforrásainak mozgósításával, problémamegoldásra tesz szert. Módszere: Családterápiában alkalmazott módszerek, a választott módszer, többnyire család és terapeuta függő. 3.5.Mediáció Konfliktus, nézeteltérés, családi együttélési problémák megoldására alkalmazott módszer. Elősegíti annak lehetőségét, hogy az egymással konfliktusban álló családtagok- egyezség meghozásával, mindannyiuk megelégedésére megoldásra jussanak. III.1.3. Család-és Gyermekjóléti Központ 1. Család-és Gyermekjóléti Szolgálat részére nyújtott szolgáltatás 40

1. Szakmai támogatás nyújtása a járás területén működő család- és gyermekjóléti szolgálat feladatainak teljesítéséhez. 2. Tájékoztatást nyújt a szolgálatok számára az általa nyújtott szolgáltatásokról, azt érintő változásokról, továbbá a járás területén elérhető, más személy, illetve szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról. A Központ a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosítja az alábbi szolgáltatásokat: 2.Kapcsolattartási ügyelet 2.1. A kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet alapvető célja, hogy biztosítsa a gyermeknek és a különélő szülőnek az 1952. évi IV. törvény 92. (1) bekezdésében foglalt jogát, mely szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes kapcsolatot tartson, valamint a különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. 2.2. Mediáció Közvetítői tevékenység, mely során külső, pártatlan közvetítő (mediátor) segíti a vitás feleket abban, hogy konfliktusaikat tárgyalásos úton rendezzék úgy, hogy mindkét fél számára elfogadható, tartós megállapodás szülessen. Mediátor feladata a folyamat irányítása, a felek segítése. 2.3. Érdekegyeztető, konfliktuskezelő munka Akut, vagy hosszan tartó családi konfliktusok kezelésére irányuló tevékenység, mely igénybevételével megelőzhetők a hatósági eljárások kezdeményezése. 2.4. Válási kríziskezelés Házastársi, vagy élettársi kapcsolatok felbomlása esetén döntésnek kell születnie vagyon megosztásról, közös lakás használatáról, a közös gyermek felügyeleti jogáról, kapcsolattartásról. Megállapodás esetén ügyvéd általi írásba foglalás szükségeltetik. Intézményünk szakemberei ennek a folyamatnak a megkönnyítésében nyújtanak segítséget. Konfliktuskezelő, kapcsolattartással összefüggő tevékenységeket képzett mediátor kollégák látják el. 3.Utcai (lakótelepi) szociális munka A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 7/A. szerint az utcai és lakótelepi szociális munka célja a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, valamint a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásából kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. A gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programok szervezése a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, illetve egyéb helyszíneken, vagy család- és gyermekjóléti központ területén, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is. 41

Prevenciós programok: JogÉsz A foglalkozás keretein belül az általános iskola 7-8. osztályos, és a középiskolások 9. és 10. osztályos tanulói betekintést kapnak a jog és jogi szabályozások világába, fokozott figyelemmel a korosztályukat érintő normákra és veszélyeztető magatartásokra. A tanulók megismerhetik a világ meghatározó jogrendszereit és a különböző jogi kultúrákat érdekes és különleges példákon keresztül. Szexuális nevelés: A gyerekeknél megfigyelhető akceleráció hatása a nemi életre is kiterjed. Kétségtelen, hogy a mai fiatalok sokkal érettebbek biológiailag és egyre korábban kezdik el a szexuális életet, de ez komoly lelki vagy fizikai sérüléseket okozhat számukra. Cél, hogy a tanulók interaktív foglalkozás keretein belül megismerkedjenek a fent leírt problémákkal, információkhoz jussanak és ösztönzést kapjanak a témával való foglalkozásra és gondolkodásra. A programokon fiatal, szakértő előadók foglalkoznak a fiatalokkal, nemek szerinti kiscsoportokban. Szerhasználat: A prevenció lényege, hogy a gyerekek elhiggyék azt, hogy a kábítószer használat nem tartozik hozzá az élethez, drog nélkül is lehet élni. Alkohol prevenció: A megelőző foglalkozások keretein belül átfogó képet kapnak a gyerekeknek az alkohol rövid távú hatásairól (zavart hallás, koordinációs zavar, érzelmi megnyilvánulások stb.) és hosszú távú hatásairól (gyomorbetegségek, szív és idegrendszerei problémák, étvágy csökkenés, májcirrózis stb.). A megelőző foglalkozásokat képzett, tapasztalat szakemberek végzik (addiktológus), megfelelő figyelmet fordítva a tanulók életkori sajátosságainak. Időtartam: 2X45 perc Pénteki Sport Klub Célcsoport: 18. életévüket be nem töltött fiatalok, akiknek kedvük van csoportos játékokkal tölteni iskola időn kívül az idejüket. A foglalkozásokat szociális munkás vezeti és szervezi a programokat, felügyelik és támogatják a résztvevőket. Felkereső munka Tanítási időszakban délelőtt rendszeresen kutatjuk a város meghatározó részein az iskolakerülő gyerekeket. Délután a tanítási órák után csoportokban gyülekező gyerekek megfigyelésével, megszólításával, és problémáik megismerésével foglalkozunk. A rendőrséggel közösen végrehajtott ifjúsági őrjárat A rendőrség bűnmegelőzési csoportjával folyamatos és jól működő kapcsolatot alakítottak ki munkatársaink. Az elmúlt évek tapasztalatai és jó gyakorlata alapján, a rendőrséggel közösen a szórakozóhelyeken, tereken, utcán megvalósul a szórakozó fiatalok megfigyelése, megszólítása. 42

4.Kórházi szociális munka A kórházi szociális munka, mint a Gyermekjóléti Központ által működtetett speciális szociális szolgáltatás fő munkaterületei a szülészeti-nőgyógyászati illetve a gyermekellátó osztályok. Helyszínei: PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (Pécs, Édesanyák útja 17.) PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika (Pécs, József A. u. 7., Nyár u. 8.) A szülészeti-nőgyógyászati osztályokon a szolgáltatás célja a válsághelyzetben lévő várandós nők, illetve anyák és gyermekeik segítése (különös tekintettel a lakhatási, anyagi, megélhetési, életviteli nehézségekkel küzdő; a speciális helyzetű; pszichés, mentális, addikciós problémákkal küzdő, krízishelyzetben lévő kismamák és családok támogatására; az örökbeadási kérdések tisztázására). A gyermekellátó osztályokon az alapvető cél a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése, mely kiegészül az egyéb betegségekkel küzdő gyermekek és családjaik támogatásával. Ez utóbbi területeken a szolgáltatás biztosításának az indikációja a betegségek kialakulásának, bio-pszicho-szociális modelljének alapul vétele, mely szerint a betegségek kialakulásában többféle tényezőnek van szerepe. Ebből következik, hogy a terápiában is az integrációra kell törekedni, így a gyógyítás multidiszciplináris team alkalmazásával valósítható meg. 5.Készenléti szolgálat A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali telefonon nyújtott segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás. 6. Fejlesztőpedagógia A korrekciós- fejlesztő munka célja, hogy megelőzze vagy csökkentse azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a pszicho-szociális okok miatt keletkeztek az óvodáskorú, iskolába lépő vagy az iskolába járó gyermekeknél. 7. Tanácsadás Jogi tanácsadás (képviselet nélkül) Pszichológiai tanácsadás Egyéni terápia, családkonzultáció 8.Családkonzultáció A család valamennyi tagjának bevonásával, szakember segítségével (pszichológus, családterapeuta, családterápiás konzulens), terápiás ülések során, a család saját erőforrásainak mozgósításával problémamegoldásra tesz szert a család. 9. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység /Iskolai szociális munka Jelenleg az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység körében, a köznevelési intézmények tekintetében kijelölésre kerülnek a kapcsolattartó kollégák, akik problémás ügyek esetében a köznevelési intézmény számára segítséget, tanácsot nyújtanak. Pályázati lehetőségtől függően tervezzük az iskolai szociális munka megszervezését. 10. Hatósági intézkedések: 10.1. Javaslattétel hatósági intézkedésre 43

A család- és gyermekjóléti központ a gyermek veszélyeztetettségének mértékétől függően gyermekvédelmi intézkedésre tesz javaslatot. A javaslattétel során az alábbiakat szükséges figyelembe venni: a gyermek bántalmazástól, elhanyagolástól való védelemhez való joga, a saját családjában történő nevelkedéshez és családi kapcsolatainak megtartásához, ápolásához való joga, valamint a gyermek vélemény nyilvánítási joga. A család-és gyermekjóléti központ elősegíti a családból kiemelt gyermek visszahelyezését, és amennyiben a családjába történő visszahelyezés nem lehetséges családba fogadását. 11. Jelzőrendszer működtetése: A gyermekvédelmi törvény rögzíti a nem gyermekvédelmi alapfeladatot ellátó, de a gyermekvédelemhez kapcsolódó egyes szervek kötelező feladatát, gyermek veszélyeztetettség észlelése esetén, jelzési és együttműködési kötelezettségét a gyermekjóléti szolgálattal, központtal. A család-és gyermekjóléti központ feladata a jelzőrendszeri tagok aktivitásának fenntartása, kötelezettségek betartására felhívás, továbbá a kapcsolattartás a jelzőrendszeri tagok között. 12. Kiemelt intézményi projektek 1. Család project Az segítő tevékenység során megszerzett tapasztalatok alapján, az intézmény saját program bevezetésével nyújt segítséget a kliensek számára az aktuálisan fennálló problémák, életvezetési, gyermeknevelési zavarok kezelésére. A program az intenzív családgondozásra építette a munkamódszerét. A program kísérleti jellegű, melynek célja, hogy a családokat az önálló életvitel kialakításában segítse, továbbá, hogy a családok rövid idő alatt képesek legyenek a családi életük megszervezésére a saját és családi erőforrásaik felhasználásával. A program az intézmény saját erőforrásainak felhasználásával került elindításra és megvalósításra. A program leírása: Célcsoport: Védelembe vett családok, különös tekintettel a két éven túl védelembe vett gyermekekre. Team: A családok gondozását két családgondozó, családgondozónként 6 család gondozási feladatait látja el. Szükség szerint további szolgáltatások bevonása biztosított Intézményünkben rendelkezésre álló-szakemberek (pszichológus, jogász) részvételével. Családgondozás időkerete, munkaidő keret: 7.00-19.00 óra, kötetlen munkaidőben. A családoknál alkalmanként eltöltött idő 2-4 óra. Gondozási feladatok: a védelembe vétel során előírt feladatok ellátásában, annak hatékony megvalósulásában való aktív közreműködés. Project időtartama: 1 év (tervek szerint) Gondozás megvalósulása: Családokkal kötött külön együttműködési megállapodás alapján, melynek tárgya a családgondozás időtartamának, időkeretének elfogadása és az ebben történő együttműködés. 44

A program 2015 májusában indult, a program folytatását tervezzük, melyhez a fenntartó támogatását megkaptuk egy plusz státusz biztosításával. 13. Prevenció/Programok Az intézmény valamennyi telephelye, számos szakmai és szabadidős tevékenységnek, programnak biztosít helyet. Az adott egység családgondozói házigazdaként vesznek részt ezeken az eseményeken. Valamennyi családgondozó egyéb, külön meg nem nevezett program során, arányosan részt vesz a szervezés és megvalósítás feladataiban. A szabadidős tevékenységek az intézmény ellátási területén élő valamennyi kliens számára nyitott, elérhető. Minden évben az egységek munkatársai, az eddigi gyakorlatnak megfelelően megtartják a hagyományos húsvéti és karácsonyi játszóházat. A játszóházak alkalmával kreatív kézművesfoglalkozások szervezésére kerül sor, mely a fantázia és kézügyesség fejlesztésén túl a szülőgyermek kapcsolat fejlesztésére, tartalmas együttlét élményének megismertetésére, átélésére is szolgál. 2 havonta kézműves foglalkozás (farsangi, húsvéti, nyári, őszi, halloween, karácsonyi). Tervezzük a kézműves foglalkozást felnőttek számára is bevezetni. Cél: ismerjék meg egymást a szülők, bővüljön a kapcsolatrendszerük, a kapcsolati tőkéjük. Az újabb és újabb társadalmi problémák hatékony kezelése ma már elsősorban az egyének saját erőforrásainak, kapcsolati hálózatuk működésének függvénye, ezért fontos, hogy ügyfeleinknek segítsünk erőforrásaik bővítésében. Mindezt olyan csoportok szervezésével szeretnék megvalósítani, amelyek nyitottak (nem csak az ügyfeleknek elérhető), városi szinten meghirdetésre kerülnek és kikapcsolódást nyújtanak. Az intézmény egységeiben az évek óta végzett prevenciós tevékenység fő területe az iskolai szünetekben zajló programsorozat, mely magába foglal saját intézmény által szervezett (kirándulások, múzeumlátogatások, sport és kreatív foglakozások stb.) és közvetített (rendőrség, ifjúsági és civil szervezetek által szervezett) programokat egyaránt. A mélyszegénység csökkentése, megelőzése a keleti városrészben Pályázati programokban, együttműködő partnerként vesz részt intézményünk, ezzel segítve a programok megvalósulását. A programokba bevont kliensek részére nyújtunk segítséget, intézményünk szolgáltatásaival. Közösségi szociális munka Közösségfejlesztés Nyugdíjas klub Álláskereső tréning: I-III Segítő csoport Pályaválasztási tanácsadás: Fogyatékkal élő szülők csoportja Szülőcsoport Elvált szülők csoportja Kamaszcsoport 10-12 éves gyermekek csoportja 45

Öninformációs bázis működtetése Cél: Álláshelyek, képzések, munkavállalással kapcsolatos hasznos információk rendszerezése, kliensek számára elérhetővé tétele..kistérségi prevenciós programok Iskolai prevenciós programok Egészségmegőrzés, helyes táplálkozás, sportolás fontosságának erősítése csoportos foglalkozások keretében. Felső tagozatosoknak pályaválasztási orientáció, tájékoztatás a választható iskolákról, szakmákról. 7-8. osztályosoknak szexuális felvilágosítás, családi életre nevelés (szexuális élet, fogamzásgátlás, abortusz). Bűnmegelőzési program, ahol a dohányzás, drogprevenció, veszélyeztetettség témakörök kerülnének előtérbe. - Álláskereső klub - Nyugdíjas klub - Baba-mama klub - Film-klub - Információs előadássorozat 14. A család-és gyermekjóléti Szolgálat és központ igénybevételének módja: Önkéntes mindazok számára, akik Intézményünkhöz fordulnak segítségért annak érdekében, hogy a kialakult probléma megszűnjön. Jelzőrendszeri tagok jelzését követően. Civil és magánszemélyek jelzése alapján. Hatósági kötelezést követően. A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy az észlelő-és jelzőrendszer bármely tagja. Igénybevétel feltételei: A törvény által előírt kötelező feladatok, szolgáltatások igénybevétele térítésmentes. Térítésköteles szolgáltatások lehetnek: kirándulások, táboroztatások, kulturális szolgáltatások igénybevétele (mozi, színház, kiállítás). 15. Gyermekek Átmeneti Otthona 1. A szolgáltatás célja, feladata, célcsoportja A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akiknek szülei meghatározott okok miatt, ideiglenesen nem képesek gyermekük ellátását otthonukban biztosítani. Az átmeneti gondozásban részesített gyermek gondozásának, nevelésének célja, hogy ideiglenesen helyettesítse a gyermek gondozásában akadályozott szülő gondoskodását, együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke számára. 46

A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, tehát a gyermek teljes körű ellátásáról kell gondoskodni. A krízisben lévő, otthontalanná vált szülő, törvényes képviselő az átmeneti otthonban gondozhatja 6 éven aluli gyermekét, kivel együttes elhelyezést nyer egy külön, számukra kialakított szobában. Az átmeneti gondozás lehetőségéről a lakosság az alábbi fórumok segítségével kaphat tájékoztatást: személyesen a szolgáltatást nyújtó, az intézmény honlapja, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Család- és Gyermekjóléti Központ, jelzőrendszeri tagok információja alapján. Az átmeneti otthon igénybevételének leggyakoribb okai: családi konfliktus, szülő-gyerek konfliktus, bántalmazás v. elhanyagolás, szülő betegsége, kórházi kezelése, munkanélküliség, hajléktalanná válás, serdülőkori krízis, családon belüli erőszak, szülő tartós távolléte, elégtelen lakhatási körülmények, szülő szabadságvesztése. 2. Szolgáltatás szakmai tartalma Gondozás: A gondozás-nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a legteljesebb módon kibontakozzék. A fogyatékossággal élő gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó gondozást-nevelést biztosítja az intézmény. A gyermekek gondozási, nevelési folyamatába a szülők, lehetőségeikhez mérten bevonásra kerülnek. Segítséget kapnak alternatív nevelési formák elsajátításában, alkalmazásában, szülői kompetenciájuk erősödésében. Nevelés: A hátrányos helyzetű környezetből kikerült gyermekek esetében az intézmény a megromlott családi légkör ellensúlyozására, a gyermek részére biztonságos, békés, kiegyensúlyozott körülmények megteremtésére törekszik. Fontos feladat, hogy a gyermekekkel kapcsolatot tartó felnőttek/szakemberek megfelelő magatartásmintát, modellt nyújtsanak a szülők és gyermekeik számára. Cél a gyermekek 47

pszichés egyensúlyának helyreállítása. Korrekciós neveléssel, szocializációs és egyéb nevelési hibák kezelése zajlik. Tanulás : tanóra keretében A gondozott gyermekek, lehetőség szerint továbbra is ugyanabba az iskolába járnak, ahol korábban is tanultak. Amennyiben erre nincs lehetőség, új, az intézményhez közelebbi iskolába kerülnek. A nevelő feladata az oktatási intézményekkel való kapcsolattartás, az iskolákban a gyermekek számára mentor tanár bevonásának kezdeményezése. A nehezen nevelhető gyermekek számára alternatív tanulási módszerek alkalmazásával folyik a tanulás segítése. A gondozott gyermekek tehetséggondozása, főleg az oktatási intézmény keretei között szakkörök, különórák keretében zajlik. A tanórán a gondozott gyermekek a társalgóban vagy saját szobájukban tanulhatnak. A tanulás, egyéni és csoportos munka keretében zajlik. A felkészüléshez, felzárkóztatáshoz, a gyermekek számára segítséget nyújtanak az otthon munkatársai, a gyakorlatukat teljesítő hallgatók, valamint az önkéntes segítők. Szabadidő hasznos eltöltése: A gyermekek szabadidejükben való egyéb foglalkoztatása kiemelt jelentőséggel bír. A különböző technikák alkalmazása: - origami. decopage, rajz, festés, gyurma, mozaik-módszer alkalmazása stb.- az önkifejezés, önmegvalósítás eszköze. A szabadidő célszerű, hasznos és kulturált eltöltése az életminőség mutatója, ezért a gyermeki tevékenységben, a szellemi értékekben tartalmas, egészséges életmódra szoktatás az értelmi, érzelmi nevelést segíti. Kulturális foglalkozások: Képzőművészeti és kézműves műhelyfoglalkozások. Amatőr színjátszás. Színházi előadások megtekintése. Zenei programok. Ismeretterjesztő-közvetítő és sport foglalkozások: Hittanóra Fejlesztőpedagógiai foglalkozások. Számítógép használat, Internetezés (Internetes projektekben való részvétel). Kondi bérlet- edzéseken való részvétel biztosítása. Szórakozás: Táborozások, kirándulások. Ünnepségek, vetélkedők. Cirkuszi előadás megtekintése. Csoportos játékos foglalkozások. Táncos mulatságok, vidám műsorok szervezése. Az együttműködés a szakemberek között A gyermekek gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint azokkal az intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak. 48

16. Oktató tevékenység Az intézmény oktatási feladatokat lát el, középfokú és felsőfokú szociális képzésben részt vevő hallgatók számára. Az intézmény szakképzettséggel rendelkező munkatársai tereptanári feladatokat látnak el. 17. Szolgáltatást nyújtók szakmai felkészültségének biztosítása Az intézmény rendszeres szakmai továbbképzést biztosít a szakemberei számára, a jogszabálynak megfelelő továbbképzési ütemterv szerint. Intézmény belső szakmai képzései Szakmai Napok Szakmai műhely Szakmai konferenciák NCSSZI által szervezett ingyenes képzések. Jogorvoslati lehetőségek: Az intézmény tevékenységével kapcsolatos kifogások esetén a klienst megilleti a jogorvoslat lehetősége. A jogorvoslati fórumok részletes ismertetése az intézmény házirendjében található, mely minden telephelyen a kliensek számára elérhető. 49

III.2. Integrált Nappali Szociális Intézmény Székhelye, címe: 7626 Pécs, Felsőbalokány utca 1. Tel: 72/534-876, Fax: 72/215-470, E-mail:info@inszi.hu, www.inszi.hu Székhely/Telephelyek: bejegyzés a szolgáltatói nyilvántartásba száma típusa Székhely: 7626 Pécs, Felsőbalokány utca 1. BAC/623-4/2014. határozatlan 1.számú telephely 7632 Pécs, Littke József utca 10 BAC/622-3/2014. határozatlan 2.számú telephely 7636 Pécs, Polgárszőlő utca 32-36. BAC/787-3/2014. határozatlan 3.számú telephely 7621 Pécs, Apáca utca 12. BAC/13/2090-2/2015 határozatlan 4.számú telephely 7691 Pécs, D. utca 2. BAC/785-3/2014. határozatlan 5.számú telephely 7691 Pécs, Bányatelep 3. BAC/13/579-2/2015 határozott idejű: 2016.12.31 7.számú telephely 7623 Pécs, Garay utca 33. BAC/786-3/2014 határozatlan 8.számú telephely Pécs, Kassa utca 3. funkció nélkül határozatlan Fenntartó neve: Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás Fenntartó székhelye: Pécs, Széchenyi tér 1. Az intézmény ellátási területe Étkeztetés, demens személyek nappali ellátása tekintetében: Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe. A házi segítségnyújtás, idősek klubjai, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai ellátás, pszichiátriai betegek nappali ellátása szakfeladatok Pécsi Kistérség területén nyújtják szolgáltatásaikat: Pécs, Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószölős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny közigazgatási területe. Az egészségügyi ellátást az Otthoni Szakápoló Szolgálattal szerződést kötött háziorvosok betegei részére biztosítja. Az intézmény célja és szakmai feladatai Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális szolgáltatásokat és egyéb egészségügyi ellátást biztosítsa: étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek klubjai, 50

demens személyek ellátását biztosító részleg, közösségi pszichiátriai ellátás, phszichiátriai betegek nappali ellátása, Otthoni Szakápoló Szolgálat III.2.1 Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az Intézmény a jogelőd intézmény figyelembe vételével 1985-től biztosítja ezt az ellátási formát. 2012-től jelentős létszámcsökkenés volt tapasztalható. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Jelenleg, a nappali ellátásban étkezőket is figyelembe véve 571 fő részére biztosít napi egyszeri meleg ételt. A jövedelem hiányában, vagy méltányosságból ingyenes ellátásban részesülők száma 2014-ben, az előző évhez képest tovább csökkent. A rászorultságot Pécs M.J.V önkormányzatának 12/2008(04.01) sz. rendeletének 4. határozza meg. Rászoruló az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, öregségi nyugdíjban, időskorúak járadékában, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesül, vagy fogyatékossággal, vagy pszichiátriai betegséggel, vagy szenvedélybetegséggel élő, vagy- egészségi állapota indokolja. 51

Az ellátotti kör átalakulását jelzi az átlagéletkor 1 éven belüli jelentős növekedése, amelyet a következő ábra szemléltet. III.2.2. Házi segítségnyújtás Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni: azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához. Szintén több mint 20 éve működik ez az ellátás Pécs városában. A szolgáltatással szembeni elvárások, és az igénylők köre azonban jelentős változáson ment át az elmúlt években. Főként az egészségügyi ellátórendszer átalakítása befolyásolja leginkább a szolgáltatással szembeni elvárásokat. Jelentősen nő azoknak a száma, akik egészségi állapotuk miatt (fekvő betegek), hosszabb időtartamban, és napi több alkalommal is igényelnek segítséget, ezen belül is főként alapápolást. A házi segítségnyújtás az ő számukra különösen fontos, annak ellenére, hogy a jelenlegi finanszírozás nem ezt ösztönzi. Az intézmény által ellátott házi gondozottak körében igen magas az a napi több órás gondozási szükséglettel élő, akik valóban több időben is igénylik az ellátást. Nem ritka, hogy a rosszabb állapotúak esetében egy időben két gondozónő jelenléte is indokolt. 52

A jobb egészségi állapotú, de magányosan élő gondozottaknak elsősorban a biztonság érzetét javítja, a heti rendszerességgel nyújtott ellátás, az ő esetükben nem indokolt a napi látogatás biztosítása, az így felszabaduló kapacitást a rászorultabb ellátottakra fordítjuk, mely sajnos látogatásszám növeléssel nem jár. Ebben az esetben a szolgáltatás megtakarítással ott lehet számolni, ahol nem vagy csak később veszik igénybe a bentlakásos intézményi ellátást ezek az emberek. Házi segítségnyújtást Pécsett ellátási szerződéssel más szervezet is biztosít. Ellátási szerződés nélkül több civil szervezet, ellátási szerződéssel a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. működtet házi segítségnyújtást. A szolgáltatók főként az 1 órás gondozási szükséglettel rendelkezőket látják el, térítési díjat nem kérnek. A Településekkel, a Kistérségi Irodával, és a szolgáltatást biztosító szervezetekkel egyeztetett feladatelosztást követően, 2009-től az intézmény Pécsett, Ellenden és Aranyosgadányban nyújt házi segítségnyújtás szolgáltatást. A házi segítségnyújtásban részesült ellátottak száma 2014.december 31.-én Pécsett 594, Aranyosgadányban 9, Ellenden 24 fő. volt. Az ellátottak száma 2009-től folyamatosan növekedett. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás A házi gondozók 2014-ben 85.901 gondozási órát teljesítettek, amely az előző évhez képest 5%-os emelkedést mutat. 53

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás A községekben eltérő gondozási igényeket tapasztaltunk, mint Pécsett. Aranyosgadányban napi 4 órás, vagy annál magasabb gondozási szükséglettel rendelkező ellátottunk nincs, Ellenden 1 fő. Az ellátottak 65-75%-a napi 1 óra segítségnyújtást igényel. Pécsett az ellátottak csupán a 45 %-a napi 1 órás gondozási szükségletű, 15 %-uk napi 4 órás, vagy magasabb gondozási szükséglettel rendelkezik. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 54

III.2.3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A szolgáltatás 2003-tól működik, kezdetben pályázati programként, később kötelező alapellátási feladatként, jelenleg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött finanszírozási szerződés keretében. A szolgáltatással szembeni igényeket jól tükrözi, hogy a kezdetben 40 készülékkel indított ellátás, mára 506-ra nőtt. A készülékszám emelése mellett is vannak még várakozók. A következő ábra a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban ellátottak rászorultsági megoszlását mutatja. Az ellátottak 95 %-a 65 év feletti, 3, ill. 2%-uk fogyatékossága, vagy pszichiátriai betegsége miatt igényli a jelzőkészüléket. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők 40,03 %-a házi segítségnyújtásban is részesült 2014-ben. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásból kikerülők, az ellátás megszűnésének oka szerinti megoszlást mutatja be a következő diagram: 55

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Az elhalálozás miatti ellátásból kikerülők magas aránya a szolgáltatás hatásosságát jelzi, hiszen ezek az emberek életük végéig az otthonukban élhettek, nem volt szükség a személytelenebb, drágább, bentlakásos intézményi elhelyezésre. A saját kérésre történő ellátás-megszüntetés többnyire más településen élő rokonukhoz való költözés miatt történt. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2014 év folyamán összesen 506 készülékről 1289 segélyhívást fogadott. Az 1 készülékre jutó segélyhívások száma átlagosan évente 2,5 volt. Az adat a próbariasztásokat is tartalmazza (599). III.2.4. Idősek Klubjai Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az idősek klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki szociális, egészségi és mentális állapota miatt támogatásra szorul. Az INSZI 5 idősek klubját üzemeltet, összesen 200 férőhellyel. A klubok ellátását igénylők számában jelentős változás nincs. Az új igénylők, és az ellátásból kikerülők aránya egyensúlyban van. 56

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás III.2.4.1. Idősek Klubja - Demens részleg A demencia kórképpel rendelkező ellátottak területileg Pécs város keleti városrészének lakói. Kormegoszlás szerint a 76%-uk 75 év feletti, egyedül élő, özvegy, idős nő. Jellemző, hogy a demencia mellett számos más betegség is nehezíti a mindennapjaikat. Ezen belül vezető szerep jut az érrendszeri, cardiális és mozgásszervi betegségeknek. Az ellátottak ezen nappali ellátás lehetőségének hiányában a bentlakásos intézeti férőhelyek várományosai lennének. Önálló életre már nagy részben képtelenek, hiszen testi-mentális állapotuk nem teszi már lehetővé a mindennapi élethez való eredményes alkalmazkodást. Ellátottaink állapotának szinten tartásához folyamatos felügyeletre, illetve segítségre van szükség (gyógyszerek bevétele, szakorvoshoz jutás, vitális paraméterek ellenőrzése). Szociális ügyeik elintézésében hatékony segítség és támogatás nélkül hátrányt szenvednek (információ hiánya, űrlapok kitöltése). Fizikai aktivitásuk az elmúlt időszakban megváltozott, körülményeik miatt mozgásterük jelentősen beszűkült és ez az izoláció veszélyét rejti magában. A demens részleg lehetőséget teremthet ennek megakadályozására. A mindennapi élet tevékenységeinek (ügyintézés, bevásárlás, gyógyszer kiváltása) megoldása számunkra már nem természetes, hiszen képességeik a mentális hanyatlás során fokozatosan elvesznek. A demens klub tagjainak családi hátterére jellemző, hogy a generációk külön élnek, egymás segítése már nem kivitelezhető folyamat számukra. A többgenerációs együttélés a lakások mérete és egyéb körülmények miatt nem lehetséges. Ezek a tényezők azt eredményezik, hogy az idős, mentális betegséggel küzdő ember ellátása kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon. Az intézeti elhelyezés kiváltható ezen ellátás elindításával, hiszen a demens klub tagjai még saját otthonukban a lehető leghumánusabb körülmények között megkapják azt az ellátást, ami a család aktív munkavégzést folytató tagjait is tehermentesíti ezáltal. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyógyszeres kezelés, illetve a hospitalizáció is csökkenthető ezáltal. A mentális, fizikai támogatás a stabilitás lelassítja a hanyatlás folyamatát. 57

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás A demens klub tagjainak átlagéletkora magasabb az Intézmény többi nappali ellátását igénylőjénél, 45%-uk 80 év feletti. Az ellátás hatékonyságát mutatja, hogy 2014-ban, egy demens klubtag sem került bentlakásos intézménybe. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás III.2.5. Közösségi pszichiátriai ellátás A pszichiátriai közösségi ellátás 2007-től működik az intézményben. Az intézmény feladatellátása során minden szakfeladat ellátottai körében érzékelhető a szolgáltatással szembeni igény, és a speciális ellátási forma hiányából adódó nehézség. A jól kiépült együttműködési hálózatnak köszönhetően a szolgáltatást igénylők köre folyamatosan bővült, majd a finanszírozás változása miatt a létszám némi csökkenést mutatott. A pszichiátriai betegek a hosszú távú, közösségi alapú gondozást önkéntesen veszik igénybe. A gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. 58

Elsődleges célcsoport a Pécs és térsége közigazgatási területén élő 18 év feletti, otthonukban élő, intenzív támogatást igénylő, nem veszélyeztető állapotú pszichiátriai betegek, akik pszichiátriai kezelésben részesülnek, állapotuk ambuláns szakellátás mellett egyensúlyban tartható, de szükségleteiknek megfelelő életvitelük, rehabilitációjuk, szociális biztonságuk intenzív közösségi ellátással segíthető optimálisan. Az ellátottak BNO szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be: Forrás: Intézményi adatszolgáltatás A célcsoport heterogén, mivel a kliensek eltérő egészségi állapotban, más-más családi, kapcsolati, anyagi háttérrel érkeznek, ebből adódóan személyes céljaik is mások, melyre a közösségi munka komplex eszközrendszerével adhat támogatást. A közösségi pszichiátriai ellátást igénybevevő ellátottak 76%-a nő, 24%-a férfi. A kliensek közel 43%-a a 46 és 60 év közötti korosztályból kerül ki, és több, mint 30% felett van a 30 és 45 éves korosztály tagjainak az aránya is, tehát elmondható, hogy legnagyobb számban 30 és 60 év közöttiek vannak jelen. Az átlagéletkor 46,09 év, 2014.12.31-én Az ellátottak 57%-a középfokú végzettséggel, közel 31%-a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 8% rendelkezik diplomával. A családi állapotnál jellemző, hogy a kliensek 75%-a családban él, többségük egyedülállóként, társ nélkül, 15% pedig teljesen egyedül él. Az ellátottak 10%-a áll foglalkoztatásban többségük középfokú végzettséggel rendelkező, egyedülálló, de családban élő személy. III.2.6. Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátása A nappali ellátás célja a pszichiátriai betegek részére olyan napközbeni ellátások nyújtása, amelyek elősegítik az ellátottak komplex pszicho-szociális rehabilitációját. Az ellátott személyes szükségletei és céljai felmérését követően, az ellátott bevonásával elkészül az 59

egyéni gondozási terv. A szolgáltatás középpontba az egyéni szükségleteket, célokat állítja, hosszabb távú ellátásokat kínál, amely elsősorban az ellátottak aktív és felelős részvételére épít, kihasználva a közösség segítő erejét. A szolgáltatások biztosítása során alapvető kritérium, hogy a klienseknek azt a szükséges rehabilitációs támogatást nyújtsuk, amivel segítjük a saját sorsuk feletti felelősségnek újraélésében, az önálló döntéseinek meghozatalában. Az intézmény szolgáltatásainak eredményessége szempontjából lényeges kiemelni, az integrációból adódó előnyöket, melynek köszönhetően, nő az otthonukban segítséggel önálló életvitelt élők biztonsága a szakfeladatok közötti rugalmas átjárhatóság pedig lehetővé teszi, hogy mindig az aktuális szükségletekhez igazodjon az ellátás módja. Az intézmény szolgáltatásainak eredményessége és hatása szempontjából lényeges kiemelni, az integrációból adódó előnyöket, melynek köszönhetően, nő az otthonukban segítséggel önálló életvitelt élők biztonsága a szakfeladatok közötti rugalmas átjárhatóság pedig lehetővé teszi, hogy mindig az aktuális szükségletekhez igazodjon az ellátás módja. Az életkori megoszlás is az előzetes felmérést igazolja, 40%-uk 40év alatti, 60 év feletti csupán az ellátottak 8 %-a. Az átlagéletkor: 45,44 év. III.2.7. Otthoni szakápolás Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII.26.) NM rendeletben szereplő feltételeknek megfelelően a szakápolásra szoruló betegek. Különösen. ápolást, szakápolást igénylő lakosok az ellátási területünkön kórházból kikerült, és utókezelést igénylő betegek rehabilitációra szorulók Otthoni szakápolás keretében az intézmény évente 150-180 főt lát el a következő településeken: 60

Pécs, Pogány, Kozármisleny, Lothárd, Birján, Görcsöny, Regenye, Szőke, Gyód, Keszü, Kökény. A szolgáltatás biztosítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján történik. Ennél a szakfeladatnál különösen fontos a háziorvosokkal, illetve a szakorvosokkal kiépített kapcsolat. A szakfeladaton belül jelentősen nőtt a kistérségben élő ellátottak aránya. 61

III.3. Integrált Szociális Intézmény Székhelye: Pécs, Zipernowsky Károly utca 1. Telephelye: Pécs, Tüzér utca 7. www.iszipecs.hu Fenntartó neve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Fenntartó székhelye: Pécs, Széchenyi tér 1. Az intézmény ellátási területe Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe, Az intézmény, célja, feladatai Tradicionális értékek megőrzésével az intézmény lakóinak számára a minőségi élet feltételeinek biztosítása. Középpontban az ember, az egyén és a család áll. Az intézmény az idősellátás területén alap- és szakosított ellátás egymásra épülésével egy integráción belül oldja meg az Pécs városának szociális gondozását. A székhelyen idősek átmeneti otthona, idősek nappali ellátása demens személyek ellátásával, valamint étkeztetés, továbbá a Tüzér utcai telephelyen bentlakásos Idősek Otthona működtetése. III.3.1. Időskorúak gondozóháza - Demens ellátással Működési engedély száma: II-C-13-186/7/2012 határozatlan 17 fő számára Az Időskorúak Gondozóháza 17 fő számára átmeneti elhelyezést tud biztosítani az intézmény Zipernowsky utca 1. sz. alatti székhelyén. Az elhelyezés 5 db 2 ágyas, 1 db 3 ágyas és 1 db 4 ágyas lakószobában történik, teljes egészében akadálymentesített környezetben, továbbá az ellátottak kényelmét szolgálja a személyszállító lift. Az ellátás célja, hogy segítséget nyújtson azoknak az időskorú ellátottaknak, akiknek a házi segítségnyújtás szolgáltatásai nem elégségesek, egészségi állapotukban bekövetkezett változás miatt permanens gondozást igényelnek, valamint azoknak a rászoruló személyeknek, akiket a családjuk gondoz, de e tevékenység végzése átmenetileg akadályokba ütközik, (betegség, költözés, stb.), illetve a család mentális tehermentesítése indokolttá teszi a szolgáltatás igénybevételét. A Gondozóház fontos szerepet tölt be az ellátórendszerben, kapocsként működik a házi segítségnyújtás és az ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás között. Továbbá ez az ellátási forma gyors és rugalmas megoldást jelent előre nem látható krízishelyzetek kezelésére. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével, egy évvel meghosszabbítható. Az Időskorúak Gondozóháza teljes körű ellátás részeként gondoskodik: átmeneti elhelyezésről, 24 órás felügyelet mellett, napi háromszori étkezés, orvosi utasításra diéta biztosításáról, ruházattal és textíliával való ellátásáról, egészségügyi ellátás biztosításáról, mentálhigiénés ellátásról. 62

Az alábbi táblázatban megfigyelhető, hogy az idősödő társadalom problémája a szociális ellátórendszert is utolérte. A szociális ellátórendszer túlterheltsége miatt (hosszú várakozó lista a végleges elhelyezésre) az átmeneti ellátás nem minden esetben tudja betölteni átmeneti funkcióját, a várakozók számának feltorlódása miatt, mivel az ellátottak a maximálisan igénybe vehető két évet is kitöltik intézményünkben, ezzel párhuzamosan a súlyos demensek létszáma is megnövekedett. Helykihasználása folyamatos, várakozók száma 23 fő. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 63

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Az ellátást 8 szakképzett és 1 szakképzetlen szakmai dolgozó és 5 technikai dolgozó látja el, amely a jogszabályi előírásoknak megfelel. 64

III.3.2. Időskorúak nappali ellátása, demens ellátással Idősek klubja Működési engedély száma: II-C-13-186/7/2012 határozatlan 30 fő részére demens ellátással illetve szociális étkeztetés biztosításával. Az ellátás az intézmény székhelyén, 30 fő ellátására alkalmas akadálymenetesített közösségi térben történik. Két felújított terasz és parkosított udvar ad lehetőséget az ellátottak otthonosabb környezet kialakításához, valamint szabadtéri programokhoz. Snoezelen (multiszenzoros környezet) terápiás szoba lehetőséged ad pszichés alapfunkciók aktivizálására, fejlesztésére ellátottaink körében. Az idősek nappali ellátása pótolja a hiányzó családi gondoskodást. Célja az egyedüllétek megszüntetése és a tétlenséggel járó káros hatások megelőzése. Elsősorban a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az ellátás célja a nappali ellátást igénybe vevő személyek egészségi állapotának megőrzése és javítása, valamint szinten tartása. Az intézményben működő idősek klubja szakmai tevékenységének alapja a prevenciós szemlélet erősítése. A programok összeállításánál a szellemi és fizikai aktivitás megőrzése, valamint a társas kapcsolati háló kialakítása, fenntartása az elsődleges szempont. Az ellátottak átlagéletkora 80 év. Az alábbi táblázatban megfigyelhető, hogy az ellátás a szellemileg leépült, demens idősek ellátása irányában eltolódik. Az idősek Klubja szolgáltatásai a gondozást felvállaló család számára ez átmeneti megoldás, a végleges intézeti elhelyezésig. Az idősek csökkenő önállósága, valamint mozgáskorlátozottsága miatt az idősek klubjába való be-és hazajutást 2013 augusztusától segítjük a többletszolgáltatás (szállítás) bevezetésével. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás III.3.3. Étkeztetés 65

Leginkább az Idősek Klubja látogatói veszik igénybe a szolgáltatást, mely az intézmény székhelyén működik. Hétvégén az átmenetileg étkeztetésükről gondoskodni nem tudók részére ebéd igénylésére lehetőség van. Az étkezés helyben fogyasztással kulturált környezetben, szükség esetén elvitellel történik. Diétás étkezés is biztosított. Az intézmény saját főzőkonyhával nem rendelkezik, a meleg ételt külső szolgáltatóval kötött szerződés alapján biztosítja. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás Az ellátást 5 szakképzett és 1 szakképzetlen dolgozó látja el. Helykihasználás folyamatos, várakozók száma 2 fő. III.3.4. Idősek Otthona Működési engedély száma: II-C-13-185/6/2012 határozatlan idejű működési engedély, 50 fő részére idősek otthona ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos szakosított ellátás biztosításával Pécs Tüzér utca 7 szám alatti telephelyen működik az Idősek Otthona 50 férőhellyel az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény biztosítja. Idősek Otthona Demens betegek ellátásával: Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben látja el azon személyeket, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapított meg, 26 férőhelyen, 2-3-4 ágyas szobákban, részben akadálymentesített környezetben. A területen az 1950-es évek óta valamilyen szociális ellátást nyújtó intézmény működik kisebb megszakításokkal. A részben önellátók részére, 24 férőhelyen 2x4 ágyas épületrészben és 8x2 ágyas épületrészben történik az ellátás. Az intézmény épületszerkezete, struktúrája nehezíti a szakmai ellátást, és az igénybevevők egészségi állapota nehezíti az épületrendszerekben való elhelyezést. Azonban a parkosított 66

zöld terület kellemes kikapcsolódást és látványt nyújt a lakók és a hozzátartozók számára egyaránt. Az ellátást jellemzően időskorú személyek veszik igénybe, ellátási szükségletet, elsősorban az ellátást igénybevevők pszichés és fizikális állapota határozza meg. Ennek megfelelően szükségletként jelenik meg életkornak, betegség típusának megfelelő egészségi állapot megőrzése, szinten tartása, valamint fizikális igények kielégítési, személyi higiénia támogatása, önellátási képességek visszanyerése, szinten tartása, mozgásfunkciók javítása, illetve a mentális állapot erősítése, szabadidő hasznos eltöltése, programok rendezvények szervezése, önmegvalósítás céljából terápiás foglalkoztatás. Az étkeztetést a Mecsek Hungast Kft. biztosítja a megfelelő tápanyag-, kalória-, és vitaminszükséglet, valamint az orvos által előírt és javasolt diéták figyelembe vételével. Az étkezés pedig részben a lakószobákban, részben pedig az ebédlőben történik, mely a főépület alagsori részében helyezkedik el, ahova lépcsőn lehet eljutni. Az intézmény rendelkezik foglalkoztató helységgel, társalgóval, melynek elérése részben akadálymentesített. Az ellátás biztosításához szükséges eszközök minősége folyamatosan fejlesztés alatt áll, mely elősegíti a szakmai program megvalósulását. Feladatellátást 11 szakképzett és 3 szakképzetlen szakmai dolgozó és 11 technikai dolgozó látja el ami a jogszabályi előírásoknak megfelel. Helykihasználása folyamatos, várakozók száma 37 fő. Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 67

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás 68

III.4. Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye, címe: Pécs, Vargha Damján u. 2. Tel/fax: 72/532-448 E-mail: titkarsag@kszipecs.hu, www.kszipecs.hu Az intézmény Pécs városában 11 telephelyen 786 férőhelyen - biztosít gyermekjóléti alapellátást: gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, családi napközi, időszakos gyermekfelügyelet), családok átmeneti otthonát, működtet Biztos Kezdet gyermekházat, s nyújt alapellátáson túli szolgáltatásokat. (játszóház, gyógyúszás, ) telephely neve, címe Cseperedő Bölcsőde 7633 Pécs, Ajtósi D. u. 1. Csoda Bölcsőde 7632 Pécs, Apáczai körtér 1. Fészek Bölcsőde és Fészek-Családi Napközi 7633 Pécs, Gosztonyi Gy. u. 1. Hétszínvirág Bölcsőde, Biztos Kezdet Gyermekház 7629 Pécs, Pákolitz István u. 32. Kicsi Kék Bölcsőde 7632 Pécs, Németh L. u. 6/b. Kiskuckó Bölcsőde és Családok Átmeneti Otthona 7632 Pécs, Testvérvárosok tere 3. Mandula Bölcsőde 7624 Pécs, Bornemissza G. u.3. Mezőszél Bölcsőde 7623 Pécs, Mezőszél u. 2. Napsugár Bölcsőde 7624 Pécs, Budai N. A. u. 3. Törpike Bölcsőde 7622 Pécs, Vargha D. u. 2. Zöldliget Bölcsőde 7623 Pécs, Köztársaság tér 1/1. szolgáltatás formái bölcsőde, időszakos gyermekfelügyelet, játszóház, bölcsőde, bölcsőde, családi napközi, időszakos gyermekfelügyelet, gyógyúszás, bölcsőde, Biztos Kezdet Gyermekház, játszóház, bölcsőde, bölcsőde, családok átmeneti gondozása bölcsőde, bölcsőde, időszakos gyermekfelügyelet, nyújtott nyitva tartás, bölcsőde, időszakos gyermekfelügyelet, bölcsőde, időszakos gyermekfelügyelet, bölcsőde, III.4.1. Az intézmény szakmai feladata A Kisgyermek Szociális Intézmények (továbbiakban KSZI) a szociális és gyermekjóléti ellátás területén alapellátási feladatokat lát el. A KSZI, Pécs városában a 0-3 éves kisgyermekeket nevelő családok számára nyújt a gyermekjóléti alapellátás keretein belül olyan szolgáltatásokat, amivel segíti a családok hatékony gyermeknevelését. Az intézmény 11 bölcsődéjében biztosít napközbeni alapellátást: felügyeletet, nevelést, gondozást, étkeztetést. 6 bölcsődében a napközbeni ellátás keretein belül felvállalta sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrált nevelését, gondozását. 2 bölcsőde hozzájárul a 69

hátrányos helyzetű és/vagy roma kisgyermekek korai szocializációjához. 1 bölcsőde diétás étkeztetést biztosít. 1 bölcsőde nyújtott nyitva tartással működik. A gyermekjóléti alapellátás keretein belül gyermekek átmeneti gondozását is biztosítja 12 férőhelyes családok átmeneti otthonának működtetésével, ahova krízishelyzetbe került, erőszak elől menekülő anyák költözhetnek be gyermekükkel, gyermekeikkel. A gyermekjóléti alapellátás keretén belül Biztos Kezdet Gyermekházat is működtet az intézmény, elsősorban hátrányos helyzetű családok számára nyújtott játszóházzal, egyéb szolgáltatásokkal, családi programokkal, ügyintézési segítségnyújtással. A 11 bölcsőde családias környezetben, magas színvonalú ellátást biztosítva várja a legkisebbeket. A bölcsődei ellátás modern felfogásában, a szolgáltatás funkciója már nemcsak a szülők munkavégzésének támogatása, hanem: a gyermekek egészséges fejlődésének segítése, jóllétének biztosítása, a szocializáció, a közösségi létre való felkészítés, az esélykiegyenlítés, és esetenként a környezeti kockázati tényezők felismerése és kezelése is. A felsorolt feladatok mindegyikét kiemelt fontossággal kezelik a pécsi bölcsődék is. A bölcsődei ellátásban dolgozó szakemberek a 0-3 éves korosztályra vonatkozó sokrétű szakértelemmel rendelkeznek a kisgyermekek nevelésében-gondozásában, gyermekek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét figyelembe véve segítik a gyermek fejlődését. Fontos alapelv a pozitívumokra támaszkodás, ami a gyermek személyiségét elfogadó, pozitív megerősítéseket fókuszba helyező nevelői magatartást jelent, ezzel is támogatva az aktivitás, önállóság, a tanulást segítő légkör kialakítását. Az bölcsődékben is a személyi és tárgyi állandóság segíti a kisgyermekek érzelmi biztonságának kialakítását, amit az állandó, otthonos csoportszobai környezet, a napirend, a rendszeresség és a saját kisgyermeknevelő rendszere biztosít. A gyerekek, az egyéni ütemhez igazított módon, a fokozatosság elvét követve, nem siettetve szokhatnak be a bölcsődébe, ami az új helyzetekhez való alkalmazkodás, az új személyek, tapasztalatok elfogadásához elengedhetetlen a kicsik számára. A Kicsi Kék Bölcsőde sószobával, a Napsugár Bölcsőde meseszobával segíti az egészségmegőrzést, a nyugodtabb, csendesebb, elmélyültebb foglalkozás lehetőségét. Bölcsődékben jelentős múltra visszatekintő hagyományokat ápolnak a kisgyermekek zenei nevelése, a népi játékok, az anyanyelvi kultúra értékeinek megőrzésében is. Különös hangsúlyt kap a szabad levegőn tartózkodás, a mozgás lehetőségének biztosítása, így több telephely épületében tornaszoba is rendelkezésre áll. Fogadják a másként fejlődő, sajátos nevelési igényű gyerekeket, akiket, Fészek, Kicsi Kék, Napsugár, Zöldliget, Kiskuckó Bölcsődékben felkészült szakemberek várnak. A Fészek bölcsődében gyógyúszásra is van lehetőség. Az intézmények a legkorszerűbb táplálási ajánlások figyelembevételével, dietetikus által összeállított étrendet biztosítanak a gyerekeknek, szükséges esetben a diétás és speciális étkeztetés a Cseperedő Bölcsődében igényelhető. A hátrányos helyzetű gyerekek speciális igényeihez és szocializációs kihívásaihoz igazodóan a Törpike és Hétszínvirág Bölcsődében empatikus, befogadó hozzáállással, inkluzív pedagógiai módszerekkel segítik az érintett családokat. A munkahely és család összeegyeztetésében munkahelyi időbeosztásuk miatt problémákkal küzdő szülőknek a Mezőszél utcai bölcsőde nyújt megoldást, nyújtott nyitva tartásával, 19 óráig. 70

Mocorgó néven játszócsoport indult, mely segítséget nyújt, hogy a gyermek a saját tempójában és a saját érdeklődésének megfelelően fedezze föl a környezetét, ismerjen rá saját lehetőségeire, és bizonyosodjon meg arról, hogy ő mi mindenre képes. Azoknak a szülőknek, akinek csak pár órára, vagy csak időközönként van szükségük segítségre gyermekeik napközbeni ellátásában, gyermekfelügyelet és játszóház szolgáltatásokat biztosít az intézmény. A bölcsődék többsége saját alapítvánnyal rendelkezik, ami teret és lehetőséget biztosít az alapfeladatok ellátásán túl is gyerekek, családok fejlődését, segítését segítő programok, szolgáltatások, projektek megvalósítására. III.4.2. Gyermekek napközbeni ellátása - Bölcsődei alapellátás A napközbeni alapellátást nyújtó bölcsődei intézményrendszerbe a 2014-es évben 1322 kisgyermek felvételét kérték a szülők és külső intézmények. Ebből 1280 gyermek ellátását tudta biztosítani az intézmény. 42 gyermek felvételét el kellett utasítani férőhelyhiány miatt vagy át kellett irányítani egyik bölcsődéből a másikba. 632 gyermek már a 2014-es év előtt is az intézmény gondozottja volt, 648 gyermek pedig a tárgyévben került felvételre. 2014-ben nevelt, gondozott fő gyermekek 2014. év előtt felvett gyermekek 632 2014. évben felvett gyermekek 648 Összesen 128 0 Elutasított vagy átirányított 42 felvételek Forrás: intézményi adatszolgáltatás Forrás: intézményi adatszolgáltatás 2014-ben intézményi szinten a bölcsődék kihasználtsága a gondozottakhoz viszonyítva 66,71% volt, a beírt gyermekekhez viszonyítva 85,4%. 71

Forrás: intézményi adatszolgáltatás Forrás: intézményi adatszolgáltatás 72

Forrás: intézményi adatszolgáltatás A térítési díjkedvezmények alakulása 2014-ben A 2014-es évben a KSZI bölcsődéiben a havi intézményi térítési díj a fenntartó által meghatározott 669.-Ft volt. Ebből 250.-Ft volt a gondozásért fizetett díj, melyet az adott hónap minden napjára be kellett fizetnie a szülőnek és 330.-Ft+ÁFA, azaz 419.-Ft volt az étkezésért fizetett díj, amiből a gyermek hiányzása esetén visszatérítés járt. A törvényi rendelkezés alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek számára a gondozás és az étkeztetés ingyenes volt, ez intézményi szinten 235 gyermek számára volt biztosított. A 3 vagy több gyermekes családok esetében, tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermekek tekintetében nem kellett gondozási díjat fizetni és az étkezést fizetett díj 50%-át kellett a szülőnek megtérítenie. Ezen kedvezményben összesen 193 gyermek részesült, ebből 3 vagy több gyermekes kedvezmény alapján 129 gyermek, tartós betegség és fogyatékosság esetén 64 gyermek. A 2014. évben a KSZI bölcsődei ellátórendszerében összesen 428 gyermek részesült térítési díjkedvezményben. A térítési díjkedvezményeket bölcsődénként vizsgálva megállapítható, hogy a 2013-es évhez hasonlóan, a 2014-es évben is a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján a Hétszínvirág és a Kicsikék Bölcsődében volt a legmagasabb az ingyenes ellátásban részesülő kisgyermekek száma, legalacsonyabb az előző évekhez hasonlóan a Mandula és a Zöldliget Bölcsődében.) 73

Forrás: intézményi adatszolgáltatás A 3 vagy több gyermek nevelése után járó 50%-os térítési díjkedvezmény a Fészek és Zöldliget Bölcsődében volt a legmagasabb, vagyis ide járt a legtöbb nagycsaládban nevelkedő kisgyermek, a Hétszínvirág és a Mandula Bölcsődében pedig a legalacsonyabb. Forrás: intézményi adatszolgáltatás 74

Tartós betegség vagy fogyatékosság alapján 50%-os térítési díjkedvezményben a Mandula és a Cseperedő Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek és a Hétszínvirág, valamint a Kiskuckó Bölcsődében a legkevesebb. Forrás: intézményi adatszolgáltatás Ha összességében nézzük bölcsődékre lebontva a térítési díjkedvezményeket, a Cseperedő és a Kicsikék Bölcsődében részesült a legtöbb gyermek valamilyen térítési díjkedvezményben és a Zöldliget, valamint a Mandula Bölcsődében a legkevesebb. Forrás: intézményi adatszolgáltatás Az ellátással kapcsolatos általános tapasztalatok A bölcsődei ellátás szakszerű felügyelet, nevelés, gondozás, étkeztetés biztosítása azon 0-3 éves kisgyermekek számára, akiknek szüleik gyermekük napközbeni felügyeletét más formában nem tudják biztosítani, mivel dolgoznak vagy tanulnak, illetve a család egyéb szociális helyzetének, működésének díszfunkciói miatt nem tudják megoldani. 75

A szakemberek a gyermekeket szeretetteljes, nyugodt, családias, érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, egyéni igényeik figyelembevételével gondozták és nevelték, ennek eredményeképpen, érzelmileg gazdag, környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő és együttműködő személyiséggé váltak. 2014-ben a KSZI három bölcsődéjében Hétszínvirág, Törpike és Kicsikék - kiemelkedően jellemző volt a szociálisan hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekek napközbeni ellátása. Felvételüket általában a védőnői hálózat és a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte. A 2014-es évtől a kisgyermekes családok számára bevezetett kedvezmények, pl. extra gyed, lehetővé tette, hogy a szülők 1 éves kor után, ha visszamentek dolgozni, a bérük mellett felvehették a gyed-et is. Ezen intézkedés hatására, újra több 1-2 év közötti gyermek jelent meg a bölcsődékben és a 2015-ös nevelési évben tovább nőtt a számuk. Ez generálta azt a problémát, hogy nem mindegyik bölcsőde rendelkezik tejkonyhával, így nem tudta, tudja fogadni az 1 év alatti, ill. 1 év körüli kisgyermekeket. A tárgyi feltételek biztosításában is több és másféle eszközök beszerzésére volt szükség (pl. kiságyak, utazóágyak levegőztetés -, másfajta játékeszközök, gondozási eszközök stb.). III.4.3. Gyermekétkeztetés A bölcsődék konyhái a HACCP alapelveinek és legfontosabb szempontjainak alkalmazásával, központi étlap és receptura összeállítása alapján működtek. A havi étlaptervezetek, az OTH ajánlása, valamint az EMMI közétkeztetési rendelet tervezete alapján készültek, melyek kiterjedtek a tápanyagokra, mennyiségekre és az előfordulásuk gyakoriságára. Az intézmény dietetikusa szóróanyagokat (plakátokat) készített, melyek a bölcsődék átadóiba kerültek kifüggesztésre a szülők részére. Konzultáció történt az intézmény több bölcsődéjében táplálkozással kapcsolatosan, mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában: Törpike Bölcsőde, Kiskuckó Bölcsőde, Cseperedő Bölcsőde/Óvoda. Az Állategészségügyi Hivatallal többször írásos és személyes kapcsolattartás történt az élelmiszerbiztonságilag megfelelő szállítás vonatkozásában, valamint a Családok Átmeneti Otthonának központi élelmezésről történő leválása ügyében. 2014 júniusában, az intézmény szaktanácsadójával valamint az ellátási csoportvezetővel együtt megtörtént az intézmény 11 főzőkonyhájának felmérése az élelmezésre vonatkozó előírások/jogszabályok, valamint az Állategészségügyi Hivatal előírásai alapján. Ezzel egy időben, az intézmény bölcsődéinek HACCP dokumentációinak átdolgozására is sor került telephelyenként, a jogszabályi változásokhoz igazodva. Diétás étkeztetés Az étkeztetés szempontjából prioritásnak tekinthető, a Cseperedő Bölcsődében működő diétás étkeztetés, amit helyi szinten dietetikus irányított. Egyszerűbb diéták esetén, a központi dietetikus felügyelete mellett és a tárgyi feltételek megteremtésével más bölcsődék is felvállalták a diétás étkeztetést. A táplálékallergiában szenvedő gyermekek részére a dietetikus szakember állította össze az étlapot, illetve az ételeket a dietetikus felügyelete mellett külön szakács készítette el. A diétás étkezést szakorvosi javaslatra biztosította a bölcsőde, jellemzően multiplex diétát igénylő gyermekek számára. 2014-ben az intézmény által étkeztetett, diétára szoruló gyermekek létszáma 24 fő volt - Cseperedő Bölcsőde, Törpike Bölcsőde, Napsugár Bölcsőde: 1 fő liszt érzékeny, 8 fő 76

tejmentes, 1 fő liszt és tej érzékeny, 9 fő, 1 fő glükóz-galaktóz érzékeny, 1 fő cukorbeteg, 1 fő citrullinémiás, 1 fő lakto-ovo vegetáriánus, 1 fő óvodás galaktozémiás. Szükségszerűen a diétás ellátásra szoruló gyermekek szakorvosával valamint a szülőkkel konzultáció történt, valamint a kontroll vizsgálatok időpontjának figyelemmel kísérésével, a szükséges zárójelentések bekérése megtörtént. III.4.4. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek integrációja A szolgáltatás lényege, az értelmi, mozgás, látás és hallás problémákkal, viselkedési zavarokkal küzdő kisgyermekek kis létszámú, teljes integrációban, részleges integrációban történő bölcsődei nevelése, gondozása, a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa által korai fejlesztése team munkában, különböző szakemberek együttműködésével - gyógypedagógus, pszichológus, gyógypedagógiai asszisztens, kisgyermeknevelő, gyermekorvos. Az intézmény kisgyermeknevelői a gyógypedagógus irányításával, a szükségleteknek megfelelő neveléssel, gondozással segítették az SNI-s kisgyermekek fejlődését. 2014-ben a város 9 bölcsődéje - Fészek, Hétszínvirág, Kicsi Kék, Kiskuckó, Mandula, Mezőszél, Napsugár, Törpike és Zöldliget - vállalta SNI-s kisgyermekek teljes integrációban történő nevelését. A teljes integráció lehetőséget nyújtott a SNI-s kisgyermekek számára, hogy átlagosan fejlődő társaiktól mintát lássanak a játék, önállóság stb. terén, átlagosan fejlődő társaiknak pedig segíti a mássághoz való viszonyulást, elfogadást illetően. Az év második felétől, 2 bölcsődében - Csoda és Fészek - részleges integrációban folyt az ellátás. A nevelési egység egyik szobájában az SNI-s kisgyermekek nevelése történt, a másikban az átlagosan fejlődő kisgyermekeké. A nap nagy részében játéktevékenység, fürdőszoba használat, udvarra való készülődés, levegőztetés - a gyermekek együtt voltak, csak az étkezések és az alvás idején voltak külön. A beszámoló évében, az SNI-s kisgyermekek létszáma a következő képen alakult bölcsődénként. Forrás: intézményi adatszolgáltatás A szakértői véleménnyel rendelkező 45 kisgyermek korai fejlesztését 2014-ben a Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai végezték helyileg azon bölcsődékben, ahol az adott gyermekek fejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak. Ez 31 gyermek esetében történt. Azokban az esetekben - 20 gyermek -, ahol a tárgyi feltételek nem voltak biztosítottak vagy a gyermek speciális fejlesztésére volt szükség (Pl. konduktív terápia, logopédia stb.) - a szülők vitték korai fejlesztésre a gyerekeket a Korai Fejlesztő Központba. A 77