BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD.
BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as évek óta vizsgálatok több barlangban Harcsaszájú barlangban most építik ki a monitoring rendszert Felszínborítás megváltozása Geokémiai+antropogén hatások
CÉLKITŰZÉS Egyes komponensek eredete mennyire magyarázható természetes okokkal vagy antropogén eredetűek-e? Mintavételi pontok között milyen eltérés van a kémiai összetételben, és mik az eltérés lehetséges okai, illetve más barlangokhoz képest mennyiben más az összetétel? Tudunk-e konkrét szennyezőforrást kötni a szennyezésekhez? Komponensek milyen mértékű állandóságot-változatosságot mutatnak?
TERÜLET JELLEMZŐJE I. Pleisztocén - holocén Oligocén Késő eocén miocén Felső-eocén Triász
TERÜLET JELLEMZŐJE II. Karsztterület fokozottan sérülékeny Ferde márgarétegek koncentrált beszivárgás Vízgyűjtő terület számos szennyező forrás
AZ EGYES KOMPONENSEK TERMÉSZETES ÉS ANTROPOGÉN FORRÁSAI Komponens Természetes forrás Antropogén forrás Ca 2+ ; Mg 2+ kőzetek (mészkő, dolomit), talajok utak sózása MgCl 2 Cl - NH 4 + ; NO 2- ; NO 3 - o-foszfát SO 4 2- ásványok nem jellemző elenyésző mennyiségű: kőzetek ásványai, talaj szulfidércek mállása, oldódása kommunális szennyvíz, utak sózása, háztartási vegyszerek (hipoklorit), medencék fertőtlenítése, vízvezeték hálózat meghibásodása, öntözőrendszerek emésztőgödrök, szikkasztók, műtrágyák, növényvédő szerek, csatornahálózat meghibásodása, szennyvizek rossz elvezetése csatornahálózat meghibásodása, szennyvizek, mosószerek, detergensek, foszfát tartalmú műtrágyák tüzelőanyagok, szerves anyagok bomlása
KUTATÁSI MÓDSZEREK Feldolgozott időszak 2011. december 2012. február 7 mintavételi pont, havonta Magyar Ivóvíz-vizsgálati szabvány szerint Vizsgált komponensek és módszerek: keménységformák, lúgosság, Ca 2+ ; Mg 2+ ; Cl - titrimetria NO - 3, NO - 2, SO 2-4, NH + 4, o-foszfát UV-VIS spektrofotometria ph, fajlagos elektromos vezetőképesség elektrokémiai módszerek mikrobiológiai vizsgálat MLGA és Nutrient táptalaj átlagértékek
fajlagos vezetőképesség µs/cm csepegés intenzitás ml/óra 2500 2000 1500 1000 EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE TÉRBELI VÁLTOZÁS, ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS 144 48 500 39 40 15 21 12 20 Mg 2+ mg/l 1,8 0,957-0,593 1,000 0 Fajlagos vez.kép. µs/cm Ca 2+ mg/l geológiai viszonyok, szennyezettség 160 140 120 100 80 60 Mg 2+ mg/l HCO 3- mg/l 0,628-0,688 0,784 Cl - mg/l 0,953-0,301 0,880 csepegési intenzitás és vezetőképesség között nincs egyértelmű kapcsolat az összes ion tartalommal (szennyezés) erős korreláció 0,97 klorid- és magnéziumion befolyásolja leginkább (0,95) 0
Konc. (mg/l) keménységi hányados 300 250 200 150 100 50 0 6 5 4 3 2 1 0 Ca 2+ Mg 2+ - HCO 3 Kh. 1,1 kh Karsztvizekre jellemző Ca 2+ aránya > Mg 2+ aránya megfordul Mg 2+ ANTROPOGÉN forrás is itt (MgCl 2 ) korreláció 0,88 Keménységi hányados karsztokra jellemző 1,1 értéknél nagyobb kh HCO 3 - alacsonyabb magyarországi más karsztos területnél
konc. (mg/l) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Cl - NO 3 - SO 4 2- szulfát mennyisége nem változik az antropogén ionokkal együtt természetes forrás (Budai Márga) klorid tartalom szinte mindenhol meghaladja a határértéket nitrát mennyisége mindegyik ponton meghaladja a határértéket
ammónium konc. (mg/l) 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 Felbújó-terem Csodavár Nedv-terem Nagy kő alatt Uffizi Malacfürdő Cseppköves-kürtő Nitrit mg/l Ammónium mg/l 0,00 0,02 0,04 0,06 0,08 0,10 nitrit konc. (mg/l) más rózsadombi barlangokhoz képest magasabb NH 4 + érték ammónium-tartalom szinte minden ponton meghaladja a határértéket (0,2 mg/l) /kivétel Cseppköves-kürtő és Malacfürdő/ Cseppköves kürtő: 2,5 10 1 CFU/ml, E.coli nincs Uffizi: 1 10 2 CFU/ml, E.coli nincs
EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE IDŐBELI VÁLTOZÁSOK Hosszú távú változásról nincs információ Téli hónapok alatt nagy állandóság Szórások Fajlagos vezetőképesség enyhe csökkenés 3. mérés során hó Csodavár kicsit nagyobb szórásértékei 2. mintavétel során egy másik csepegési pont mintázása véletlenül mindig ugyanazt a csepegési pontot
KONKLÚZIÓ, JAVASLAT Nem tipikus karsztvizek Természetközeli állapot: Cseppköves-kürtő, Malacfürdő Legszennyezettebb: Uffizi Főbb szennyezők: nitrogénformák, klorid Ammónium, magnézium nagyobb mennyiség Szulfát kisebb aránya Védelmük fontos főkarsztvíz-rendszer táplálása
Javaslatok: Illegális szikkasztók felszámolása Csapadék- és szennyvízvezetők felülvizsgálata Vegyszerek mellőzése Forgalom korlátozás monitoring további vizsgálat (szerves anyag, fémszennyezők) Kép: Szabó Lénárd
Kép: Szabó Lénárd
MÉRÉSI PONTOK KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!