A Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja

Bicske Mór Székesfehérvár Gárdony Enying Sárbogárd Dunaújváros A Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja Szabadbattyán, 1999. december

Az anyag készítésében közreműködő szakértők: Borsó Pál polgármester Szabadbattyáni Önkormányzat programfelelős Csabina Zoltán Dr. Szekerczés Anna István András Kaleta Jánosné Kossa Lajos Pintér Sándor Sebestyén Csaba Suhajda László Turcsányi Sándor igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyettes vezető Megyei Közigazgatási Hivatal ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara környezetvédelmi szakértő polgármester Abai Önkormányzat turisztikai, idegenforgalmi szakértő ügyvezető igazgató Siker Kft. Sárkeresztesi Teleház vezetője osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara

Tartalom 1. A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása... 1 1.1. Terület, népesség, népsűrűség... 1 1.2. Természeti adottságok és viszonyok... 2 1.3. Településszerkezet, közigazgatási rendszer... 2 1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok... 2 1.5. Az agrárgazdasági állapota... 3 1.6. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai... 5 1.7. Hiányok és többletek a térség gazdaságában... 6 1.8. Jóléti, jövedelmi viszonyok... 6 1.9. Idegenforgalom, turizmus... 7 1.10. A környezet állapota... 7 1.11. A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis)... 9 1.12. Stratégiai helyzetkép... 12 2. Célkitűzések... 14 2.1. Általános célkitűzések... 14 2.2. Speciális célkitűzések... 14 3. Földrajzi összefüggések... 15 3.1. Természeti összefüggések... 15 3.2. Gazdaságföldrajzi összefüggések... 15 3.3. Humán összefüggések... 15 4. Prioritások... 16 5. Alprogramok... 20 6. Intézkedéscsoportok... 21 7. Ütemezés... 27 8. Pénzügyi terv... 32 9. A stratégiai program jövőképe... 38 10. Mellékletek... 46

1. A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása A kistérségben 25 település található, amely az önkormányzatok nyilatkozatai után került véglegesítésre. A térség magját a székesfehérvári statisztikai kistérség alkotja, de a peremterületeken 3 település csatlakozott és 7 település átmenet másik kistérségbe. A vizsgált terület a megyeszékhely körül helyezkedik el és 3 mikrotérségre osztható. A települések csoportosítása a térségi megbeszélések alapján a következő: Szabadbattyán Aba Sárkeresztes Polgárdi Tác Moha Füle Csősz Iszkaszentgyörgy Kőszárhegy Soponya Csór Sárszentmihály Káloz (enyingi térségből) Pátka Sárkeszi Sárkeresztúr (sárbogárdi térségből) Vereb Nádasdladány Sárszentágota (sárbogárdi térségből) Jenő Úrhida Seregélyes Szabadegyháza Sárosd A 3 csoport a térségen belül tájegységi, infrastrukturális, kulturális kapcsolatok (már működő) alapján szerveződött. A csoportosítás alapvető indoka, hogy a megyeszékhely nem célterülete a SAPARD programnak, így a térség nem homogén. 1.1. Terület, népesség, népsűrűség A rendkívül változatos történelmi és természeti értékű tájon elhelyezkedő Székesfehérvári kistérség a város vonzáskörzetébe tartozó 25 településből áll, területe 905 km 2. A kistérség települései a megye teljes területének 20,7 %-át adják, lélekszáma (Székesfehérvár nélkül) 1997-ben a megye népességének 12,2%-át teszi ki. A kistérség 15 településében a lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 38,7 %-a él. A települések közül Úrhida, Kőszárhegy és Jenő területe 10 m 2 alatti, ez a tény területi gátja a fejlesztésnek. A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat, a 60 év feletti lakosság aránya jelentős különbségeket mutat. Mind Székesfehérvár nélkül, mind a vele számított kistérségben csökkent a fiatal (0-14 éves) korcsoport aránya. A települések közül a fiatal és az idős korúak arányát vizsgálva Moha áll a legrosszabb helyen, ami a település elöregedésére utal. 1

1.2. Természeti adottságok és viszonyok Ha a kistérséghez tartozó településeket Magyarország kistájainak rendszerét figyelembe véve vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy két nagytáj (makrorégió) hét kistáján (mikrorégió) helyezkedik el. A kistájak részletesebb agro-ökológiai jellemzése egyértelműen azt mutatja, hogy a kistérség természetföldrajza igen összetett. Érinti az Alföld nagytájon belül a Mezőföld középtáj (mezorégió) számos kistáját, a Dunántúli-Középhegység Bakonyvidék középtájának kistáját, illetve a Vértes-Velencei-hegyvidék középtájának kistájait. Az említett két nagytáj közötti választóvonal nagyjából a Velencei-tó vonalában helyezkedik el. A térség adottságai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából igen eltérőek és ezek a különbségek a földhasználat során is megjelennek. 1.3. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A közigazgatási tevékenységet a kistérségbe tartozó települések tekintetében valamennyi közigazgatási ügyben államigazgatási szervek és önkormányzati igazgatási szervek látják el. Az államigazgatási szervek vonatkozásában jellemző, hogy a Kormány irányítása alatt működő minisztériumok és országos hatáskörű szervek területi, illetőleg helyi szerveiként működnek. A területi szervek a megyénél nagyobb, illetőleg megyei illetékességű igazgatási szervezetek, míg a helyi szervek a kistérséghez közelebb álló, annak területével közel azonos működési területen látják el feladataikat. Az államigazgatási ügyekben első fokon mindig a legalsóbb szintű államigazgatási szerv jár el. 1.4. Demográfiai helyzet és folyamatok Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, a Székesfehérvári kistérség 25 településének népessége 1990 és 1997 között összességében 4,31 %-kal emelkedett. Néhány település (Füle, Kálóz, Seregélyes és Soponya) és a térség nagyvárosának, Székesfehérvár megyei jogú városnak a népessége csökkent az említett időszakban A természetes szaporodás egyenlege negatív a kistérségben. Az 1990-1997 közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, amely kiegyenlítette a negatív természetes szaporodási egyenleget és népességnövekedést eredményezett, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. A kistérség népessége az elmúlt időszakban (1994-1997) nőtt, miközben Székesfehérvár lakónépessége csökkent. Ezt a folyamatot két tényező is magyarázza: A megyeszékhelyen az elmúlt időszakban nem történt jelentős lakásépítés, így a munkaerő-növekedés a vonzáskörzetben realizálódott. A magas ingatlanárak és az életmód változtatás miatt sokan a vonzáskörzetben vásároltak vagy építettek családi házakat és innen ingáznak be a munkahelyükre. Az elnéptelenedéssel leginkább veszélyeztetett település a kistérségben Káloz, Pátka, Polgárdi, Sárosd, Seregélyes és Soponya. 2

1.5. Az agrárgazdasági állapota A kistérség a megyeinél kedvezőbb termőhelyi adottságokkal rendelkezik, főként a szántóföldi növénytermesztésben. A mezőgazdaságban hasznosított terület 81 %-a a kistérség teljes területének 60,5 %-a szántó, míg a megyei átlag 56,5 %. Magas a szántóterület aranykorona értéke, 26,04 %. Kiemelkedő a gabona, ezen belül a búza és a kukorica vetésterület 64 %-a, mely a jövőben is meghatározza a kistérség mezőgazdaságát! Lehetőséget ad a Mezőföldnek, mint tradicionális búzatermesztő területnek és az abraktakarmányt fogyasztó állattenyésztési ágazatok fejlesztésére. A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken környezetkímélő földhasználatot kell megvalósítani. Szántóföldi zöldségtermesztés, a kertészet és a gyümölcstermesztés hagyományai, melyben rejlő lehetőségek kihasználatlanok (Aba, Nádasdladány, Jenő) gyümölcstelepítésre javasolt területek. A kertészeti, a gyógynövénykultúrák, a hajtatott zöldségek termelése és feldolgozása nagy élőmunka igényénél fogva jelentős számú fő- és mellékállás lehetőségét hordozza. Jelentős méretű kihasználatlan gyep- és legelőterületek megléte, ahol extenzív állattartás feltételei adottak. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés). Különleges adottságú termőhelyek megléte, a tájtermelés megvalósítása (pl. hagyományos burgonya termesztő övezet Kisláng és környéke. Vetőmag és vetőgumó termesztésnek optimálisak a feltételei, így ez az ágazat komoly perspektivikus lehetőséget hordoz magában. Előny a kistérség megyei, központi fekvése, a város közelsége, cél a város-ellátó övezet jobb kihasználása (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitásbővítés kisüzemi szinten). Zöldség és gyümölcstermesztés, feldolgozás, értékesítés az együttes fellépés érdekében Termelési és Értékesítési Szervezetek létrehozása (TÉSZ). Szarvasmarha, sertéstartás hagyományai a kistérségben, a megye sertésállományának 30 % itt található, fejlesztését az abraktakarmány előállító növénytermesztési ágazatok indokolják. Jellemző a vállalkozói méretű 50 ha-nál nagyobb magángazdaság. Jelentős a még többlábon álló mezőgazdasági szervezetek száma (22) melyek képesek a kistermelők integrálására (a megye nagyüzemeinek negyede). Jelentősen gyarapodott a mezőgazdasági vállalkozások közepes méretű gazdasági társaságok, főként kft.-k, bt.-k, száma. A Sárrét és a Sárvíz völgy tájvédelmi körzet jelentős értékkel rendelkezik, melyek megőrzésére az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző mezőgazdaság elterjesztése szükséges. A Sárrét vidékén magas a vadállomány nagysága, a vadgazdálkodás és feldolgozás, mint komoly exportágazat feltétlenül fejlesztendő. A kistérségben 543 ha az öntözésre berendezett terület nagysága, mely a Galya patak meder szabályozásával, lehetőségeinek kihasználásával fokozható. 3

Az élelmiszeripari termelési érték fokozásának lehetősége a nagymennyiségű alapanyagelőállításban a meglévő kihasználatlan feldolgozói kapacitásokban és a belső fogyasztás várható növekedésében rejlik. A termőhelyi lehetőségekhez képest alacsony a zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés mértéke. Veszélyként jelentkezik, fejlesztés hiányában, hogy a vetésszerkezet eltorzul, illetve EU-tagként ezen ágazatok már nem fejleszthetők. A gabonatermelő ágazatok gyenge jövedelmezősége, a nagyobb élőmunka-igényű szántóföldi növények alacsony részesedése a vetésterületből, valamint egyes településeken a nem megfelelő minőségű területen végzett szántóföldi termesztés túlsúlya megkövetel egy mérsékelt struktúraváltást. Ha ez nem következik be, nem lehet a mezőgazdaság jövedelmezőségén javítani. Biotermesztés, gyógynövénytermesztés, egyéb alternatív kultúrák alacsony arányban vannak jelen, fejlesztésük munkalehetőséget biztosítana. Élelmiszer-feldolgozás területén aránytalanság tapasztalható az alapanyag-előállítás és a helyi feldolgozás között, a feldolgozottsági fok alacsony színvonala miatt csekély a hozzáadott érték mértéke. Az élelmiszeripar a megyeszékhelyre koncentrálódik. Magas a kisméretű 10 ha alatti területtel rendelkező gazdaságok száma (61 %) melyek birtok-koncentráció nélkül nem tudják felvenni a versenyt, így a gazdaságok közel 2/3-án alacsony a hatékonyság. Szervezetlen a kistermelői kör. Alacsony az erdősültség, melyet a természeti adottságok indokolnak, ugyanakkor indokolt elsősorban a véderdők, mezővédő erdősávok telepítése, melyek hiányában fokozódó, eróziós, deflációs károk jelentkeznek. Megoldatlan a mezőgazdasági vízelvezető, árokrendszerek helyzete, ami a folyamatos belvíz és belvízkárok veszélyét hordozza magában. Alacsony az öntözött területek nagysága. (50-100 ha). A felszíni vízfolyások jelentősen szennyezettek. (Sárvíz Nádorcsatorna) Alacsony a kistérség állatállománya a hagyományokhoz képest, mely az abraktakarmányok és a szálastakarmányok felvevőpiaca kell legyen. Kevés gyümölcs- és zöldségfeldolgozási lehetőség, konzervipari üzemszám, a tároló, hűtőkapacitás, e területen integrálatlanság tapasztalható, melyet TÉSZ-ek létrehozásával lehet javítani, akár kistérségek közötti együttműködésekkel. A sertéstartás súlyához képest katasztrofális a jövedelmezősége, mely a megyei felvásárlási rendszerek és a megyén belüli nagyüzemi húsipari feldolgozás hiányára vezethető vissza. A kistérség adottságaihoz képest igen alacsony a mezőgazdasági beruházások száma, aránya. (technikai, technológiai elavultság, elmaradottság jelentős) Magas az 1000 lakosra jutó őstermelők száma (123) a megyei átlag 72, mely a mezőgazdaság foglalkoztatási gondját és alacsony jövedelmezőségét jelzi. Legveszélyeztetettebbek a mezőgazdasági megélhetés szempontjából a déli elmaradott települések, ahol az iménti mutató Kálóz 330, Sárszentágota 224, Soponya 212, és a vállalkozások, szerveződések száma alacsony. E helyeken van a legnagyobb szükség az alternatív munkalehetőségek biztosítására. Úgyszintén veszélyt jelent a kistérség 3 halmozottan hátrányos települése (Füle, Soponya, Seregélyes) melyekre szintén az előbbi megállapítás érvényes. 4

1.6. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A kistérség Székesfehérvár nélkül ma kb. 30 ezer fős potenciális munkaerőforrással rendelkezik. Leszámítva a munkaképes korúakból a tanulókat, betegeket, munkanélkülieket, inaktívakat stb., ez kb. 20 ezer gazdaságilag aktív népességet jelent. Megállapítható, hogy a népesség növekedése mellett 25%-kal csökkent a működő vállalkozások száma, míg a mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma szinte nem változott. A kistérség vállalkozás-szegény területnek számít, hiszen 1997-ben a kistérség egészét tekintve igen alacsony volt a működő vállalkozások száma ezer lakosra vetítve (15 településnél 50 alatti!). A mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma 1000 lakosra vetítve egyik településnél sem éri el a 10-et, Fülén pedig nincs mezőgazdasági egyéni vállalkozó. A kistérségben munkamegosztás alakult ki a megyeszékhely és a vonzáskörzet között. A Székesfehérváron dolgozók jelentős része ingázó, amely negatív hatással van a térség gazdasági fejlődésére, hiszen az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat, és itt is vásárol be a kereskedelmi egységekben. Ez a folyamat kedvezőtlen hatással van a térség vállalkozási (kisvállalkozási) aktivitására, amelyet a vállalkozások számának csökkenése alátámaszt. Különösen magas az ingázók aránya a város közvetlen vonzáskörzetében található településeken (Úrhida, Sárkeresztes, Moha). A térségben megindult gazdasági fejlődés eredményeként a székesfehérvári kistérség foglalkoztatottsági helyzete ma lényegesen jobb az országosnál, és a megye egészénél is. A székesfehérvári térségben mind a regisztrált, mind a tartós munkanélküliek száma csökkent. Ugyanakkor nagyon magas a hosszú távon munkanélküliek aránya: a térségben a regisztrált munkanélküliek 50,8 %-a több mint fél éve nem tud elhelyezkedni. A munkaerőpiac kereslet-kínálati viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora. A munkanélküliek kb. fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, erre ilyen nagyságrendben a mai munkaerőpiac nem tart igényt. A regisztrált munkanélküliek kb. négyötöde fizikai foglalkozású nyilvánvaló összefüggésben az említett alacsony iskolai végzettségi jellemzőkkel. Jelentős társadalmi probléma a pályakezdő munkanélküliek helyzete, a legnagyobb problémát azonban a tartós munkanélküliek jelentik, akik főleg a mezőgazdaságból kikerült alacsonyan képzett emberek. A visszaállításuk a munkába jelentős erőfeszítéseket igényel, illetve speciális kezelési módokat követel meg. A fejlesztési törvény 1999. évi változtatása az önkormányzatok számára újfajta programok (közmunka, stb.) beindítását eredményezhetik, amelyet a vidékfejlesztés szolgálatába kell állítani (településkép, intézmény-felújítás, szociális ellátás stb.). 5

1.7. Hiányok és többletek a térség gazdaságában A kistérség mezőgazdasági alapanyagokból jelentősen többet termel a saját felhasználásához képest. Ez különösen igaz mind a növénytermesztési (pl. gabonafélék, olajos magvak) mind az állattenyésztési produktumokra (pl. sertés, tej). Kivételt képeznek a zöldség, gyümölcs, bor és a biotermékek. A hiány elsősorban a feldolgozott élelmiszeripari termékekből: húsáru-féleségekből (szárazárú, készárú), mirelit termékekből, konzervféleségekből adódik. 1.8. Jóléti, jövedelmi viszonyok A vizsgált térség 1997. évi lakásállománya a megye teljes lakásállományának mintegy tizede, miközben a megye népességének 12 százaléka lakik a térségben. Ebből adódóan a 100 lakásra jutó átlagos lakószám (291) a megyei átlagnál (270) kissé magasabb. Az újonnan épített lakások döntő része (87 %) közüzemi vízvezetékkel ellátott, míg a közcsatornával való ellátottság mindössze az Iszkaszentgyörgyön és Polgárdiban épített 5 lakás esetében (ami az összes épített lakás 3,6 százaléka) valósult meg. A lakások infrastrukturális ellátottsága tekintetében a villamos energiával való ellátottság gyakorlatilag teljes körű. A lakások 79 százaléka van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. (A megyei átlag 93 %.) A térség valamennyi településén működik a vezetékes gázellátás. A vezetékes gázt fogyasztó kötött lakások aránya 47 és 77 % közötti; az átlagos 63 %-os arány jónak mondható. A háztartások infrastrukturális ellátottsága a csatornázás, szennyvízkezelés területen mutatja a legnagyobb elmaradottságot. A szennyvízcsatorna-hálózat hossza csupán 1,4 km, amit összevetve a vízhálózat 386,5 km hosszával, a közműolló értékére 1 adódik, vagyis az olló gyakorlatilag már teljesen kinyílt. Ebből adódóan a szennyvízkezelési probléma megoldása a kistérségen belüli egyik legfontosabb fejlesztési cél-program kell, hogy legyen A térség úthálózatára, közlekedési kapcsolataira jellemző, hogy a települések jórészt Székesfehérvárra sugarasan bevezető utak mentén találhatók. Ez a kapcsolati rendszer alapvetően pozitív adottság, de főleg a tranzit-forgalommal is terhelt főutak mentén negatív hatások is megjelennek (zaj, levegőszennyezés stb.). A községek többségének jó autóbusz kapcsolata van a megyeszékhellyel. A belterületi úthálózat közel 50 %-a burkolt út, amelyet azonban sok helyen elsősorban a közművek építése miatt többször felbontottak, és így meglehetősen rossz minőségű. A térség telefonellátottsága jó, minden település be van kapcsolva a távbeszélő hálózatba, de a fővonalak száma elmarad a megyei átlagtól. A szociális és egészségügyi ellátást jellemző mutatók a megyei átlaghoz hasonló képet mutatnak. A települések majdnem harmadában nincs házi- és gyermekorvos. A kereskedelmi ellátás területén a települések nagy része közepesen ellátottnak tekinthető. A megye öt működő teleházából három a vizsgált térségben található. 6

1.9. Idegenforgalom, turizmus Földrajzi fekvéséből adódóan a területet átszelik, illetve érintik az M7, autópálya a 8. sz., 7.sz., 62.sz., 63.sz. főutak - a kistérség mindig jelentős potenciális vendégkörre számíthat, amelyet konkrét programokkal csábíthat a településekre. Rendkívül gazdag a természeti, történelmi, kulturális örökség, amelyek nagy része kiemelkedő turisztikai értéket képvisel és sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak hozzájuk. (Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz völgye ökológiai folyosó, Tác-Gorsium római kori település, kastélyok, műemlék templomok, stb.). A települések eltérő mértékben alkalmasak a vendégfogadásra, a falusi turizmus feltételeinek kialakítására, azonban a kistérség összességében, természeti és kulturális adottságainál fogva alkalmas a jelenlegit jóval meghaladó idegenforgalmi potenciál kiépítésére, kihasználva a székesfehérvári agglomerációba, valamint a Velencei-tavi üdülőkörzetbe irányuló turizmusban rejlő együttműködési lehetőségeket is. A Sárrét és Sárvíz völgye ökofolyosó kiemelkedő természeti értékeinek, a hagyományőrzés, a népművészet és kézműves tevékenység (Nyolcak) turisztikai célú bemutatása, az ebben rejlő lehetőségek kihasználására alakult települések közötti összefogás a turizmus új kínálati elemét valósíthatja meg a kistérségben. Fokozottabban törekedni kellene a nagyvárosi gyarapodó polgárság városkörnyéki településekre csábítására a szabadidő eltöltésére, elsősorban a hobby és egészséges életmód, népi, hagyományőrző programok bővítésével. A tervezett tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósulása jelentősen növelné a kistérség idegenforgalmi jelentőségét és vonzerejét. A települések eltérő adottságaiknál fogva differenciáltan részesedhetnek a kistérségi turizmusból, azonban az együttműködés hiánya, a kistérség kínálatának elaprózódása esetén nincs esély jelentősebb idegenforgalom kialakítására. Jelenleg hiányoznak a kistérségben a falusi vendégfogadás minősített feltételei, valamint azok a különféle konkrét programajánlatok, programcsomagok, amelyek egy-két vagy többnapos kikapcsolódásra nyújtanának ajánlatot különböző érdeklődési körű egyéneknek, csoportoknak. A térségmarketing tevékenység szinte teljes hiánya nem teszi lehetővé a potenciális vendégkör meghatározását, elérését, az adottságok hatékony kihasználását a turizmus területén. A fogadási feltételek kialakításával párhuzamosan marketingstratégiát is célszerű átgondolni, összeállításánál a határos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezettel történő kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést is érdemes figyelembe venni. 1.10. A környezet állapota A vizsgált régióban 2 térségi, 3 körzeti és 7 helyi hulladéklerakó található. A két térségi hulladéklerakó bővítésével hosszabb távon megoldható a szemételhelyezés. A térségben nagykiterjedésű, természetszerű állapotú területek találhatók. A hatósági vizsgálatokba bevont ipari zajforrások környezetének zajvédelmi helyzete a végrehajtott műszaki zajcsökkentési intézkedések hatására kivétel nélkül javult. 7

A térség légszennyezettsége a megyén belül kedvező képet mutat. A térség kedvező talajtani adottságokkal rendelkezik. A tervszerű ipartelepítés, a korszerű, zajvédelmi szempontból átgondolt településrendezés kedvezően hat a környezeti zajviszonyokra, csökkentve a védendő területek terhelését Pillanatnyilag a védett területek, a védett értékek megismerésére irányuló igény nem éri el a Nyugat-Európára jellemző mértéket. Az iskolai kereteket leszámítva a szervezetten megjelenő kereslet mértéke elhanyagolható. Ennek többrétű oka lehet. A fizetőképes kereslet hiánya mellett a természetvédelem jelenlegi felkészületlensége, az információ hiánya is meghatározó szerephez jut. Az állami természetvédelem pillanatnyi felépítése, infrastruktúrája nem alkalmas az esetleg felmerülő idegenforgalmi igények kielégítésére. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok, az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek viszont nem ismerik a környezetüket, a természeti értékeiket. Kevés kivételtől eltekintve ráadásul ezek fontosságát sem mérik fel. A megyén belül a természetvédelmi területek aránya magas a térségben, amely a terület többirányú hasznosítására is lehetőséget ad. A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezettnek tekinthető, így ezek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. Különösen a halastavak vízpótlásánál okoz problémát. A bányaművelések visszaszorulása miatt várható (bányavíz-felengedés) a Gaja vízhozamának csökkenése, ezzel együtt annak jelentős minőségi romlása. Ipari célú kapacitásra egyszerű tisztítási technológiával alkalmassá tehető, de közvetlenül nem felhasználható. A felszín alatti vizek tekintetében gyengeség a talajvíz, ezen vízkészlet szinte teljesen elszennyeződött. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő mezőgazdasági és ipari technológiák kialakításával meg kell akadályozni a további szennyeződést és így lehetőség lesz a vízkészlet tisztulására. A magánosítás, szerkezetváltás hatására a gyepterületek átalakulása figyelhető meg Ennél is nagyobb probléma, hogy a jelentős mértékben lecsökkenő állatállomány miatt felhagynak a gazdálkodók a gyepek művelésével. Van olyan védett terület ahol ennek nagysága az összterület egyharmadát is kiteszi. Hosszútávon ez természetvédelmi gondokat is okozhat. Nemcsak a védett és védelemre tervezett területekre jelentett nagy kihívást az utóbbi években tapasztalt általános szárazodás. Amellett, hogy komoly problémákat okozott a védett értékek számára, lehetővé tette több helyen is a vizesebb gyepek feltörését és 1-2 évig a szántóföldi gazdálkodást. Ezek a területek átlagos csapadékviszonyok között újra alkalmatlanná válnak a szántóföldi gazdálkodásra, de az eredeti természetes gyepvegetáció visszatérésére kevés remény van. Kérdésként merül fel a vízfolyások szennyezett volta. Jelenlegi ismereteink szerint csak rendkívül korlátozott vizsgálatok folytak a védett növények és állatok tűrőképességével kapcsolatban. A védett állatok elsősorban a halak és a vízimadarak mindenképpen érintkezésbe kerülnek a terhelt vízzel, ezt kizárni nem lehet. A növénytársulásoknál nem vizsgálták a negatív hatás, viszont egyes társulásoknál a több évig tartó vízhiány katasztrofális eredménye ismert. Hosszútávon a természetvédelem célja, hogy a védelem alatt álló területek közül a vizes élőhelyek esetében megoldja a biztonságos vízgazdálkodás feltételeit, visszaállítsa a lecsapolt mocsarak és láprétek egy részét. 8

Külön kell foglalkozni a természeti értékekre, természetvédelmi területekre ható idegenforgalmi terheléssel. Néhány védett terület, területrész esetében a természetvédelem érdekeinek szempontjából az idegenforgalmi terhelés egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kis mértékben elfogadható. A tőzegterületek esetenkénti teljes kiszáradása miatt az ún. tőzegégés az utóbbi évek velejárója lett. A nem kellően megalapozott településfejlesztések következtében mind a városokban, mind a kisebb településeken zajvédelmi problémákat okozhatnak az ipari létesítmények. Kedvezőtlen tendenciaként figyelhető meg a kisipari létesítmények lakóterületen történő szaporodása, ami a környezet zajhelyzetét mindenképpen rontja. A méretüket tekintve túlnövő vállalkozások zajpanaszok forrásai lehetnek. 1.11. A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis) Erősségek Kedvező természeti adottságok A kistérség természeti szempontból jónak, problémamentesnek tekinthető, kedvezőtlen természeti adottságok nem akadályozzák a gazdaságfejlesztést. A tájvédelmi körzetek, ökofolyosó, agrár-környezetvédelmi módszerek elterjesztését, turisztikai kínálat alapját is képezheti. Kedvező földrajzi elhelyezkedés A kistérséget kedvező centrális földrajzi elhelyezkedés jellemzi. Főútvonalakon jól megközelíthető (M7-es, 7-es, 8-as, 63-as), dinamikusan fejlődő városok közelében található (Székesfehérvár, Mór). Kedvező demográfiai folyamatok A kistérségben a pozitív vándorlási egyenlegből (aktív munkavállaló korúak betelepülése) adódik a népességnövekedés, a települések legtöbbjére nem jellemző az elöregedés, öregedési index: 0,85. (Kivételt képez Moha, ahol ez az érték 1,42.) Javuló munkanélküliség A kistérségben a munkanélküliség javuló tendenciát mutat (1994-ben 10,4; 1997-ben 8,4), ami elsősorban a Székesfehérvári beruházásoknak köszönhető. Problémát jelentenek a mezőgazdaságból kikerült, alacsony képzettségű tartós munkanélküliek. A munkába való visszaállításuk speciális kezelési módokat követel meg. Az országos és a megyei átlagnál kedvezőbb termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek A kistérség szántóterületének átlagos aranykorona értéke 26,04, az agráralkalmassági értékszám a terület 85,2%-án nagyobb vagy egyenlő, mint az országos átlag. Különleges termőhelyi adottságú területek találhatók a kistérségen belül (Kisláng és környéke burgonya termesztése, Aba, Sárvíz településeinek zöldség-gyümölcs termesztésre kiválóan alkalmas területei), azonban a még itt rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva Városellátó övezet A város közelsége nagy felvevőpiacot jelent a kistérségen belül a mezőgazdasági termékek számára. 9

Gazdag természeti, történelmi és kulturális örökség Kiemelkedő turisztikai értékeket képviselnek a természeti adottságok (Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz völgy ökológiai folyosó) és a műemlékek (Tác-Gorsium római kori település, műemlék kastélyok történeti parkokkal, stb.), amelyekhez sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak A kistérségi társulás rendelkezik fejlesztési koncepcióval Mikrotérségi szerveződések léte pl. Sárvíz kistérség Vidékfejlesztéssel foglalkozó helyi szervezetek együttműködése RVA, Agrárkamara, Munkaügyi Központ, Tourinform iroda stb. Gyengeségek Sok település, heterogén Sok településből áll (25) és eltérő természeti adottságokkal rendelkezik. Két nagytáj és 6 kistáj találkozik, a táj-földrajzi egységek más-más gazdasági érdekeltséggel bírnak a kistérséget Székesfehérvár és a tájegységek több mikrotérségre osztja, hosszú távon szükséges az együttműködési egységek stabilizálása. Vállalkozáshiányos települések A működő vállalkozások száma csökken, 16 vállalkozáshiányos település van a kistérségben. A településeken alacsony a helyi munkalehetőség, a foglalkoztatottak csupán egyharmada dolgozik lakóhelyén. Kevés a szolgáltatás a településeken. Mezőgazdasági vállalkozások tekintetében is igaz a megállapítás, különösen hátrányos a helyzet Füle, Nádasdladány, Szabadegyháza és Sárosd tekintetében. Elszigetelt települések Az összekötő utak kiépítetlenek, vagy rossz állapotúak Helyi közösségek, civil szervezetek alacsony aktivitása A kistérség települései nem, vagy csak alig rendelkeznek információval egymásról. Alacsony a térségi identitástudat. A mezőgazdasági vállalkozások szakképzettségének alacsony színvonala A mezőgazdasági beruházások nem érik el a nemzetgazdasági beruházás 1%-át Alacsony az erdősültség Az erdősültség megyei átlaga 12%, míg a kistérségben ez a mutató 7,5 %. Mezőgazdasági vízhasznosítás, belvíz elleni védelem nem megoldott Mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági szintje Az élelmiszeripari feldolgozás Székesfehérvárra koncentrálódik (60%), a hagyományos kisüzemi feldolgozás szinte eltűnt. A helyi termékek helyi, kisüzemi feldolgozása nem megoldott. A város ellátása sok esetben nem az agglomerációs övezetből történik. A mezőgazdaság szervezeti struktúrájának integrálatlansága Szervezetlen a kistermelői kör, új-típusú szövetkezések létrehozása nehézkes. Egyoldalú mezőgazdasági termelési struktúra Túl nagy a hagyományos szántó aránya, hiányzik a munkaigényes kultúra pl. gyógynövénytermesztés, stb.), így alacsony a munkaerő felvevő képessége. 10

Turisztikai infrastruktúra hiányos Kistelepüléseken hiányoznak a falusi vendéglátás feltételei, turistaszállások, információs pontok, tájékoztató kiadványok. Nincs térségi koncepció, hiányoznak a konkrét programajánlatok. Nem alakult ki a térségfejlesztési menedzsment A három mikro-régió miatt nehéz egy szervezetben kezelni a térség menedzselését. A kistérség forráshiány miatt nem rendelkezik önálló térségmenedzseléssel, illetve szervezettel. Az infrastruktúra hiányossága A kistérségben az infrastruktúra összességében jónak mondható, azonban vállalkozásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre szükség van (üzemi belső infrastruktúra, települések egymás közötti úthálózata, szennyvíz, stb.) Felszíni vizek szennyezettsége Veszélyek Hiányos adatok A stratégiai tervezéshez szükséges adatok elavultak, hiányosak, nehezen hozzáférhetőek Biotermesztés törvényi háttere hiányzik Ez a tény jelentősen akadályozza a biotermesztés terjesztését, népszerűsítését Az ipari centrum negatív környezeti hatása (Székesfehérvár) Hagyományos termékek piaci lehetőségeinek csökkenése Egyes ágazatok (pl. szőlő, gyümölcs) fejlesztése EU csatlakozás esetén korlátozott lesz, az adottságok nem használhatók ki. Az önkormányzatok fejlesztési forrásai korlátozottak Például az intézményfenntartás elviszi a költségvetés nagy részét, aminek következtében nem marad a falumegújításra. Az önkormányzatok nem tudnak új kezdeményezéseket indítani, azokban részt venni, illetve azokat támogatni. A vidék népességmegtartó képességének csökkenése A regionális fejlesztési elképzelések főleg az erőcentrumok fejlesztését hangsúlyozzák. Ez a vidék népességmegtartó képessége ellen hathat. Lehetőségek Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program elfogadása Lehetőséget jelent ökológiai fejlesztési programok indítására, elterjesztésére (Sárrét, Sárvíz völgy ökofolyosó) Területfejlesztési törvény módosításai Nagyobb hangsúlyt helyez a kistérségekre Nagyvárosi gyarapodó polgárság vidékre csábítása Kihasználva a vidék rekreációs lehetőségeit (hobby-turizmus, pihenés, természetközeli életmód) egyre erősödő folyamat 11

Ökológiai szemléletű integrált fejlesztések EU-s támogatása Az EU a környezet- és természetvédelmi szempontok gazdálkodási érvényesítéséből származó jövedelemcsökkenést kompenzálja EU csatlakozás Közép-hosszabb távon a felszíni vizek ipari szennyezettsége jelentősen csökkenni fog. Jelenleg a szennyezettség miatt e vizek mezőgazdasági célra nem használhatók. 1.12. Stratégiai helyzetkép A helyzetértékelés, illetve az azt összesítő SWOT elemzés alapján a kistérség számára egyfajta kevert stratégia megvalósítása tűnik a leginkább reálisnak. Adódik ez abból, hogy a SWOT analízis mind a négy kategóriájában számszerűségében, súlyában és kiterjedésében is közel azonos megállapítások kerültek, ezért a stratégia kialakításánál ezek mindegyikére egyforma figyelmet kell fordítani. Ha azonban a vidékfejlesztési stratégia egyes különösen hangsúlyos területeit elkülönítve vizsgáljuk, akkor már egyik vagy másik elem dominanciája jellemző: Azokon a területeken, ahol a gyengeségek és a veszélyek dominálnak, egyfajta védekező, alkalmazkodó stratégia szükséges, ahol a gyengeségek csökkentésére és a veszélyek elhárítására szükséges koncentrálni. Esetünkben ilyen területnek mutatkozik pl. az agrárgazdaság, piaci korlátok, stb. Ezzel szemben azokon a területeken, ahol az erősségek és a lehetőségek dominanciája mutatható ki (pl. idegenforgalom, falufejlesztés), egy erőteljesebb, agresszívebb stratégiának van létjogosultsága. Természetesen e két stratégiai sem tisztán jelenik meg, ami majd a programok és intézkedéscsoportok vegyes jellegében is megmutatkozik. A térség azon főbb adottságai és jellemzői, amelyek egyúttal a fő stratégiai irányokat és prioritásokat is előrevetítik, az alábbiakban összesíthetők: Az agrárgazdaság terén annak csekély jövedelemtermelő képessége és a várható Európai Uniós hatások, illetve az agrárkörnyezeti törvény előírási következményeként ökonómiai és ökológiai szempontokat figyelembe vevő mérsékelt szerkezetváltásra van szükség. A mérsékelt szerkezetváltás egyúttal a hagyományos termékek előállításának dominanciáját is jelenti, itt azonban a versenyképesség megőrzése, a piaci pozíciók erősítése érdekében a minőségbiztosítást kell a középpontba helyezni. Ugyanakkor kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az ökológiai gazdálkodási módszerek elterjesztésének mid a hagyományos, mind pedig az extenzívebb, kevésbé jövedelemorientált termelés tekintetében. A kistérség kulturális, történelmi és természeti adottságai indokolttá teszik a turizmus többirányú fejlesztését, amely egyúttal a vidéki lakosság alternatív jövedelemforrása is lehet. A vidéki vendégfogadás feltételeinek megteremtése, illetve bővítése egyszerre jelöl ki humán erőforrás fejlesztési és turisztikai infrastruktúra fejlesztési irányokat és program-kidolgozási, szervezési tevékenységet. A sikeres vidékfejlesztési stratégia magva a vidéki identitástudat erősítése. Ez lehet az alapja a vidékfejlesztés társadalmasításának, a helyi erőforrások mozgósításának. A stratégiának ezért nagymértékben támaszkodnia kell a helyi közösségekre, civil 12

szervezetekre, erősítve a térségben fellelhető bár ma még csekély számú kezdeményezést. A civil szervezetek létrejöttének ösztönzése, működésük támogatása révén ami az anyagi természetű vagy szervezeti támogatás mellett tudatformáló munkát is igényel valósíthatók meg a tájhoz kötődő kultúrhagyományok felelevenítését és ápolását, a faluszépítést stb., illetve részben ezek által az életminőség javítását célzó programok. Olyan multifunkcionális agrárgazdasági modellt kell kialakítani, mely a vidéki környezetet, a tájat megőrzi, javítja, a hagyományok megőrzése mellett minőségi, részben egyedi termékeket állít elő, a vidéki közösségeket erősíti, munkalehetőséget biztosít. A fentieken túl két olyan további tényezőt kell kiemelni, amely a térségi stratégiát meghatározza: A székesfehérvári kistérség sok településből álló, érdekei, adottságai, földrajzi elhelyezkedése alapján eltérő és sokszínű településegyüttesként kezelhető. A legkarakterisztikusabb jellemzők alapján a térségen belül önálló mikrotérségek különíthetők el, bár ezek éles földrajzi határokkal nem választhatók el egymástól. Ebből adódóan a kistérség egészére egyformán jellemző, egységes stratégia nehezen alakítható ki, illetve a stratégián belül az egyes mikrotérségekre vonatkozóan más-más hangsúlyok kerülnek előtérbe, így a programok szintjén e mikrotérségeket önállóan kell kezelni. A térség településeinek sokszálú kötődései a megyeszékhelyhez, a városnak számos területen megmutatkozó dominanciája aminek jól kitapinthatóak mind pozitív mind negatív hatásai egyaránt jelentős mértékben befolyásolják a kistérség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, s ebből adódóan jövőképét. Ezért a programkészítés során nagymértékben számolni kell a megyeszékhely fejlesztési elképzeléseivel és stratégiájával, illetve mindezeknek a kistérségre gyakorolt hatásával annak ellenére is, hogy maga Székesfehérvár a vidékfejlesztésnek nem célterülete. 13

2. Célkitűzések 2.1. Általános célkitűzések A vidék népességmegtartó képességének további erősítése A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével Közösségi rendszerek kialakítása, közösségi vívmányok megvalósítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése 2.2. Speciális célkitűzések A székesfehérvári felvevőpiac, mint adottság maximális érvényesítése Székesfehérvár dominanciájának csökkentése a munkalehetőségek biztosításában a vonzáskörzettől távol eső településeken A kistérségen belüli gazdasági és területi különbözőségek csökkentése, belső perifériás települések felzárkóztatása (pl. Vereb, peremtelepülések) A strukturális munkanélküliség csökkentése, vállalkozói kedv élénkítése (déli települések, halmozottan hátrányos települések) Települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása A kistérség természeti erőforrásainak, sokszínűségének mezőgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében 14

3. Földrajzi összefüggések 3.1. Természeti összefüggések A Keleti Bakonytól a Lovasberényi hátig fekvő települések adottságai alapján legfőbb céljai a vízbázis-karsztvízvédelem, mezőgazdasági vízgazdálkodás, táj- és természetvédelem. A Sárrét és a Sárvíz völgye településein a környezetvédelmi programok bevezetése a tájmegőrzés érdekében, szoros összefüggésben a vízrendezéssel. A Sárvíz völgye ökofolyosó hídként kötheti össze a kistérség déli illetve a megye leszakadó déli kistérségeinek településeit a Székesfehérvár környéki fejlődő gazdasággal. A Közép Mezőföld és a Káloz-Igari löszhátak településein elsősorban az intenzív mezőgazdaságra alkalmas területek találhatók. 3.2. Gazdaságföldrajzi összefüggések Az ipari potenciál koncentrálódása a gazdasági csomópontban, Székesfehérvár közvetlen vonzáskörzetéhez tartozó települések városellátó funkciójának erősítése (Pátka, Sárkeresztes, Úrhida, Moha, Iszkaszentgyörgy, Csór, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Tác, Aba, Seregélyes) Vállalkozáshiányos és belső perifériás településeken helyi munkalehetőségek megteremtése (Aba, Csór, Csősz, Füle, Jenő, Moha, Sárkeszi, Sárszentágota, Vereb) Eltérő természeti adottságok és a gazdasági egymásrautaltság következtében mikrotérségek alakultak ki, pl.: Székesfehérvár vonzáskörzete, Sárvíz kistérség (Nyolcak), Polgárdi, mint a kistérség egyetlen városa 3.3. Humán összefüggések A székesfehérvári vonzáskörzet településein a képzett munkaerő-gyarapodás a jellemző, amelyek meghatározó része a megyeközpontban dolgozik. Ennek következtében ezen településeken a városi kötődés miatt a közösségi kreativitás erősítése rendkívül nehéz Az önmegvalósítás, a helyi együttműködési struktúrák kialakítása, a közösségfejlesztési ismeretek elterjesztése elsősorban a távolabb eső elszigetelt településeken kiemelkedő program A kistérség valamennyi települése közötti információáramlás, kommunikáció javítása A kistérség legfrekventáltabb mezőgazdasági településein a termelők mezőgazdasági képzése, szakmai oktatása 15

4. Prioritások A kistérség helyzetfeltárása és a fent vázolt célok és földrajzi összefüggések alapján a prioritások meghatározásának alapja, hogy olyan termelési és fogyasztási célú környezethasználat valósulhasson meg a térségben, amely a vidéki települések termelési funkciója mellett a népességmegtartó, társadalmi, kulturális és környezetstabilizáló funkcióját is elősegíti. Ennek megfelelően a Székesfehérvári kistérségben az alábbi prioritások fejezik ki a stratégiai program legfontosabb irányultságait: 1. Prioritás Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja A környezet állapotát érintően a kistérségben a felszíni vizek (Séd-Nádor-Gaja-Sárvíz vízrendszer) szennyezettsége a legfőbb probléma, mely akadályozza a vízfolyások és közvetlen környezetük ökológiai hasznosítását. A rendkívül kedvező termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek az agrárgazdaság fejlesztését hordozzák. A tájvédelmi körzetek terültének aránya viszonylag magas (5600 ha) a kistérségben, mely többirányú hasznosításra ad lehetőséget. A helyi önkormányzatok, a lakosság nem ismerik kellően környezetüket, védett értékeiket, s ezek fontosságát kevés kivételtől eltekintve nem mérik fel. A természet- és tájvédelmi intézkedések kiemelkedő célja, hogy a védelem alatt álló területek közül a vizes élőhelyek esetében megoldja a biztonságos vízgazdálkodás feltételét, visszaállítsa a lecsapolt mocsarak és láprétek egy részét, megakadályozzák a tőzegtalajoknál a tőzegégést (Nádasdladány, Sárrét) A Székesfehérvár környéki nagyipari létesítmények környezetkárosító hatásának ellensúlyozása érdekében elengedhetetlen a kíméletes környezethasználati módszerek elterjesztése. A területhasználatban figyelembe kell venni, hogy a kistérség 65 %-a zonális agrárkörnyezeti programok célterületei, ahol a talaj az élővilág vagy a víz védelemre szorul. Agrár-környezetvédelmi és termelés-fejlesztési szempontból a három típusú földhasználat kialakítása célszerű: agrártermelési meghatározottságú 68866 ha ( 80 %), kettős meghatározottságú 16660 ha (19 %) a védelmi zónák peremén (Sárrét, Sárvíz) Ezek a területek extenzív hasznosításra alkalmasak. Alig 1 %-ot tesz ki foltokban elhelyezkedő környezetileg érzékeny területet, melyek árutermelő területként nem vehetők számításba. Igen fontos a kommunális környezetterhelés problémáinak megoldása. 16

2. Prioritás Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében A kistérségben a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, amelynek jövedelmezősége jelenleg alacsony szinten van, e mellett az ágazatban foglalkoztatottak száma jóval alacsonyabb, a pár évvel ezelőttinél. Szükségszerű, hogy a mezőgazdasági struktúraváltás mellett a lakosság kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséghez jusson, ami egyben helyi munkahelyeket vagy foglalkoztatást is eredményez. A helyi foglalkoztatás egyik alternatívája a turizmus fejlesztése, amely a szállásférőhely üzemeltetéstől a vendéglátáson, túravezetésen, programok működtetésén keresztül biztosít munkalehetőséget. A falusi turizmus a helyi termékek értékesítését is elősegíti, továbbá hozzájárul a nagyobb méretű lakóingatlanok időszakos, többcélú hasznosításához, egyidejűleg többletjövedelmet biztosítva a tulajdonosnak. A lakosság döntő többségének a megélhetését a kistérségben a jövőben is a mezőgazdaság és az állattartás fogja biztosítani, ezért célszerű olyan jövedelemforrások felkutatása, amelyek kiegészítő jelleggel, kevés élőmunka ráfordítással eredményeznek bevételt. A multiplikátor hatás különösen a szolgáltatások terén eredményez többletfoglalkoztatást, aminek előnye, hogy kevésbé eszközigényes és szezonálisan, kiegészítő jelleggel is folytatható. A helyi foglalkoztatás bővítésének másik vonulata a kisvállalkozói szféra erősítése egyrészt az ingázás csökkentése, másrészt a mezőgazdaságból kiszorulók foglalkoztatására. A kisvállalkozások támogatásával lehet diverzifikálni a kistérség gazdasági szerkezetét, és a kisvállalkozások fejlesztése munkahelyteremtést is eredményez. Fontos stratégiai célja a térségnek a helyben történő foglalkoztatás, a megyeszékhelyen letelepedett multinacionális cégekhez kapcsolódó beszállítói kör számára telephelybiztosítás. A vállalkozásfejlesztési rendszerek egyrészt a vállalkozások alultőkésítettségét megszüntető pénzügyi programokban, másrészt a versenyképességet fejlesztő és a piacrajutást támogató intézkedésekben is meg kell nyilvánulnia. A kisvállalkozások fejlesztése hozzájárul a településeken a szolgáltatások fejlődéséhez és az ellátás színvonalának javulásához is. A vállalkozói kultúra emelésében képzési és tanácsadási feladatok is megfogalmazódnak, amelyet szintén a prioritás keretében lehet kezelni. 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése A Székesfehérvári kistérségben kimagaslóan magas a szántóterületek aránya a mezőgazdasági területekhez viszonyítva, egyoldalú a termelési szerkezet illetve vetésszerkezet, melynek jövedelmezőségi mutatói alacsonyak. Kevés a nagyobb kézimunka igényű alternatív, vagy tájspecifikus teremékek aránya. Művelési ág változtatás szükséges a gyenge minőségű talajokon, a pufferzónákban, az eredetileg vizenyős (lecsapolt Sárrét, Sárvíz völgye) területeken folytatott szántóföldi növénytermesztés esetében (kb. 5600 ha). A zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés 17

lehetőségeinek magasabb fokú kihasználása is bizonyos módosulást hoz létre a művelési ágak között. Figyelemmel kell lenni a teljes vízrendezés szempontjai által igényelt művelési ág változtatásra (belvízveszély). A kistérségben sok a kihasználatlan gyepterület és alacsony a védelmi és fakitermelési rendeltetésű erdőterületek aránya. Jelentős a kistérségben az agrárkörnyezetileg nem érzékeny területek aránya, ahol a környezetbarát technológiák alkalmazásával valósítunk meg minőségi termék előállítást, versenyképességet célzó intenzív termelést (agrárkörnyezet-gazdálkodási alap-program, integrált gazdálkodási célprogram stb.). Súlyához képest igen alacsony a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások aránya. Fontos szempont az alapanyag termelés és a feldolgozóipari kapacitások összhangjának megteremtése a költség és jövedelem hatékonyság, a nemzetközi versenyképesség elérése érdekében. Az agrárgazdaság szervezeti strukturálatlansága miatt szükséges az együttműködési rendszerek kialakítása, valamint az egységes megjelenés miatt a piacok, egyáltalán a helyi piacok (áruházláncok) nagyobb arányú megszerzése. Felméréseink szerint alacsony szintű az agráriumban tevékenykedő nagyszámú szereplő szakmai felkészültsége, különösen az agrár-környezetgazdálkodás területén. A jövedelmezőség javítása, a környezet és a táj védelmének elsőbbséget biztosító gazdálkodás módozatainak elterjesztése minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárul a települések népességmegtartó képességének megőrzéséhez, a vidéki életminőség javításához. 4. Prioritás A vidéki identitástudat erősítése A tervezett intézkedések és projektek sikere és megvalósulása elsődlegesen a helyben lakók együttműködésén, kezdeményezőkészségén múlik. Ebből következően kiemelkedő jelentősége van a közösségfejlesztésnek, amelynek leghatékonyabb eszköze az eredményekben is megnyilvánuló közös cselekvés, a különböző motivációk alapján létrejövő civil szervezetekben történő együttgondolkodás, időtöltés. E téren a népszokások, néprajzi hagyományok ápolása, a dalkörök, táncegyüttesek működése, bemutatkozása ugyanolyan fontos, mint a közösen megteremtett rendezett falukép, amelyekre büszkék lehetnek a település lakosai és szívesen mutatják be a településre látogatóknak. Ma a legtöbb településen az ott lakók nincsenek tudatában saját településük, környezetük értékeivel csak a városokkal szembeni hátrányaikat látják, ezért fontos az értékfeltárás, tudatosítás és meggyőzés. Az ősi népszokások, kézműves mesterségek kevés kivételtől eltekintve kihaltak, ezért újraélesztésük csak mesterséges úton történhet meg, komplex, többirányú intézkedéseket tartalmazó program keretében. A térség adottságai indokolttá teszik a település- és térségmarketing kiemelt, de térségi szinten összehangolt kezelését. A marketingnek azonban nem kizárólag a térség 18

kiajánlására, értékeinek és hagyományainak eladására kell szorítkoznia, hanem legalább ilyen hangsúlyt kell kapjon a befelé irányuló, a lakosságot, vállalkozásokat, helyi közösségeket megcélzó belső PR. Ennek eszköze lehet a belső kommunikáció javítása, a kapcsolatépítés, illetve mindezek feltételrendszerének megteremtése, fejlesztése. Mindez természetesen feltételezi a humán erőforrások kiemelt fejlesztését képzésekkel, felkészítéssel, az egyes társadalmi csoportok speciális igényeihez, illetve szükségleteihez igazodó sajátosságok figyelembevételével. Ez lehet az egyik legfontosabb eszköze a lakóhelyhez való érzelmi (és áttételesen gazdasági) kötődés erősítésének, ezen túlmenően pedig gerjesztője lehet a helyi szerveződéseknek, együttműködésnek, s mindezek által az azonosságtudat kialakulásának és erősödésének. 19

5. Alprogramok 1. Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja 1.1. Alprogram Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése 2. Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1. Alprogram Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása 2.2. Alprogram Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 3.1. Alprogram A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása 3.2. Alprogram Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével 4. Prioritás A vidéki identitástudat erősítése 4.1. Alprogram Humán erőforrásfejlesztés 4.2. Alprogram Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása 4.3. Alprogram Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés 4.4. Alprogram Település- és térségmarketing 20