Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata. összefoglaló. Aba, szeptember

Átírás

1 Abai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program felülvizsgálata összefoglaló Aba, szeptember

2 1. A kistérség összefoglaló jellemzése A kistérség a Székesfehérvári kistérségből vált ki, a Sárvíz területfejlesztési társulás településeire alapozottan. Alkotó települései: Aba, Tác, Csősz, Soponya, Kálóz (Enyingi térségből), Sárkeresztúr (Sárbogárdi kistérségből), Sárszentágota (Sárbogárdi térségből), Seregélyes és Sárosd. A kistérség Fejér megye középső részén az alföldi jellegű Mezőföldön terül el. A táj meg- értékekben és egyben az ország egyik legjobb mezőgazdasági adottságú területe határozó jellegét a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán kialakított Sárvíz völgye adja. A térség bővelkedikk természeti is Terület, népesség, népsűrűség Település Terület km 2 Népesség Népesség válto- Népsűrűség (fő/km 2 zás ) 1990 %-ában Aba ,79% Csősz ,96% Káloz ,61% Sárkeresztúr ,33% Sárosd ,81% Sárszentágota ,87% Seregélyes ,12% Soponya ,05% Tác ,44% Kistérség összesen ,31% Forrás: 2001 népszámlálás Az adatok alapján látható, hogy a kistérség települései a megye teljes területének 10,7 %-át adják, lélekszáma 2001-ben a megye népességének 5,5%-át teszi ki. Négy településen a 1

3 lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 25,2 %-a él Településszerkezet, közigazgatási rendszer 1.3. Infrastruktúra A kistérség városhiányos, települései nagy- és kisközségek. Egyedül Aba rendelkezik városiasodási tendenciával. A statisztikai kistérség státus megszerzésével kialakultak az alap- feltételei a helyi igazgatási rendszer fejlesztésének. Térszerkezeti szempontból az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térségéhez tartozik, azonban a helyi, kistérségi és lokális infrastruktúra szempontjából ennek egyik leginkább elmaradott térsége. Ennek a kettősségnek a feloldása az egyik legfontosabb középtávú feladat. Akut kérdés a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldatlansága. A kistérségben Sárosd kivételével egyetlen településen sem megoldott a szennyvíz-kérdés Demográfiai helyzet és folyamatok Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, Az Abai kistérség 9 településének népessége 1990 és 2001 között összességében 4,31%-kal emelkedett, annak ellenére, hogy a természetes szaporulat összességében csökkent. A bevándorlás kompenzálni tudta az ebből és az elvándorlásból is adódó népességvesztést Gazdaság A kistérség gazdasága döntően a jó mezőgazdasági adottságokra támaszkodó nagyüzemi rendszerű termelésen alapul, az ipar és a szolgáltatások Székesfehérvárra koncentrálódnak. A mezőgazdaság mintegy 7,2 milliárd forint értéket állít elő évente és fő és családja megélhetésének közvetlen forrása, illetve az őstermelők, kistermelők révén mintegy családtag megélhetését segíti. Megfigyelhető a munkaigényes ágazatok hiánya. Országosan kiemelkedők a termőhelyi adottságok. A mezőgazdaságban hasznosított terület 81 %-a a kistérség teljes területének 60,5 %-a szántó. A búza és a kukorica vetésterülete az összes terület 64 %-a, mely a jövőben is meghatározza a kistérség mezőgazdaságát. A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken környezetkímélő földhasználatot kell megvalósítani (Sárvízvölgye). Megoldatlan a mezőgazdasági vízelvezető, árokrendszerek helyzete, ami a folya- fel- matos belvíz és belvízkárok veszélyét hordozza magában. A felszíni vízfolyások jelentősen szennyezettek. (Sárvíz Nádor-csatorna) Jelentős a kihasználatlan gyep- és legelőterület, ezeken adottak az extenzív állattartás tételei. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés). Alacsony az erdősültség %-a, melyet a természeti adottságok indokolnak, ugyanakkor indokolt elsősorban a véderdők, mezővédő erdősávok telepítése, melyek hiányában fokozó- károk jelentkeznek. A megye erdőterületének csak 13,0 %-a (6843 dó, eróziós, deflációs ha) tartozik a kistérséghez, ami 6,5 %-os mutató, mindössze 1/3-a a régió átlagának. Az erdőtelepítések a jövőben is, sőt egyre inkább nagy része különleges (védelem stb.) célt szolgál. Jelenleg is Fejér megye erdőinek 43 %-a különleges rendeltetésű. Az erdőtelepítésre javasolt terültek közül a legfontosabb Sárszentágota (közel 1000 ha), Sárkeresztúr (562 ha), Aba (382 ha) és Soponya (193 ha-on). 2

4 1.6. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A Sárrét és a Sárvíz-völgy tájvédelmi körzet jelentős természeti értékkel rendelkezik, melynek megőrzésére az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző mezőgazdaság elterjesztésére van szükség. A kistérség ma kb. 18 ezer fős potenciális munkaerőforrással rendelkezik. Leszámítva a munkaképes korúakból a tanulókat, betegeket, munkanélkülieket, inaktívakat stb., ez kb. 12 ezer gazdaságilag aktív népességet jelent. A kistérségben munkamegosztás alakult ki a megyeszékhely és a vonzáskörzet között. A Székesfehérváron dolgozók jelentős része ingázó, amely negatív hatással van a térség gaz- számának csökkenése dasági fejlődésére, hiszen az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat és itt is vásárol be a kereskedelmi egységekben. Ez a folyamat kedvezőtlen hatással van a térség vállalkozási (kisvállalkozási) aktivitására, amelyet a vállalkozások alátámaszt Idegenforgalom, turizmus Az Abai kistérség idegenforgalma ma jóval alacsonyabb szinten van, mint arra természeti és történelmi adottságai, értékei lehetőséget nyújtanak. A kistérség idegenforgaltély szállóban teszi lehetővé, mi vonzerejét egyrészt változatos természeti táji adottságai, másrészt gazdag történelmi múltjához kapcsolódó műemlék épületei, templomai, ősi magyar főúri családok kastélyai, kastélyparkjai, Tác-Gorsium feltárt római település valamint az ezekhez kapcsolódó rendezvények programok jelentik. A jelenlegi idegenforgalomra a kiránduló jelleg jellemző következik ez több tényezőből is: - a szálláshely kínálat nagyobb csoport (autóbusz) elszállásolását csak a seregélyesi kas- - a hobby és falusi valamint természetjáró turisták részére nincsenek megfelelő szálláshelyek (turistaszálló, falusi vendéglátás), - hiányoznak az ajánlati programcsomagok a szabadidő alternatív eltöltésére. A turisztikai vonzerőt a különleges táji adottságok, természetvédelmi területek, a kialakuló hagyományos, kézimunka igényes tájjellegű ökogazdálkodás, a szabadtéri extenzív állat- tartás, valamint az ezekhez kapcsolható természeti programok (madár, vadmegfigyelés, fotószafari), falusi turizmus (hagyományőrzés, kézművesség, népviselet, népszokások,falusi életmód, stb.), hobbi turizmus (lovaglás, vadászat, horgászat,stb.) jelenthetik Kulturális örökség, civil társadalom A kistérség területén az első vadászó-halászó, gyűjtögető embercsoportok már évvel ezelőtt megjelentek és a területet az utolsó jégkorszak után, mintegy évvel ezelőtt a kisázsiai-balkáni eredetű földművesek folyamatosan benépesítették a halban, vadban gazdag Sárvíz-mentét. A kistérség települései bővelkednek műemléki és műemlék jellegű épületekben. Országos jelentőségű történelmi érték az egykori római Pannonia Provincia nagyrészt feltárt kereskedő városa Gorsium, ahol szabadtéri múzeum található. A kistérségben több, zömében barokk stílusú műemlék kastély található, amelyekhez legtöbb esetben értékes, védett kastélypark is kapcsolódik. Sajnos ezen kastélyok közül jelenleg csak a seregélyesi kastély látogatható csak korlátozottan és attraktív programok nélkül. Nagyon fontos lenne, hogy a jelenleg üresen álló kastélyok (Soponya) a későbbiekben az idegenforgalom céljait szolgálják. 3

5 1.9. A környezet állapota A kistérség környezeti állapota összességében kedvező képet mutat. A tervszerű ipartelepí- átgondolt településrendezés kedvezően hat a kör- tés, a korszerű, zajvédelmi szempontból nyezeti zajviszonyokra, csökkentve a védendő területek terhelését A megyén belül a természetvédelmi területek aránya magas a térségben, amely a terület többirányú hasznosítására is lehetőséget ad. A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezettnek tekinthető, így ezek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. Különösen a halastavak vízpótlásánál okoz problémát. A felszín alatti vizek az intenzív mezőgazdasági termelés és a szennyvizek kezeletlensége miatt szinte teljesen elszennyeződtek. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő mezőgazdasági és ipari technológiák kialakításával meg kell akadályozni a további szennyeződést és így lehetőség lesz a vízkészlet kitisztulására. Külön kell foglalkozni a természeti értékekre, természetvédelmi területekre ható idegenforgalmi terheléssel. Néhány védett terület, területrész esetében a természetvédelem érdekeinek szempontjából az idegenforgalmi terhelés egyáltalán nem, vagy csak rendkívül kis mértékben elfogadható. 2. A kistérség stratégiai elemzése A térség azon főbb adottságai és jellemzői, amelyek egyúttal a fő stratégiai irányokat és prioritásokat is előrevetítik, az alábbiakban összesíthetők: Az agrárgazdaság terén ökonómiai és ökológiai szempontokat figyelembe vevő mérsé- kelt szerkezetváltásra van szükség. Megmarad a hagyományos termékek előállításának dominancia, azonban a versenyképesség megőrzése, a piaci pozíciók erősítése érdekében a minőségbiztosítást kell a középpontba helyezni. Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az ökológiai gazdálkodási módszerek elterjesztésének mid a hagyományos, mind pedig az extenzívebb, kevésbé jövedelemorientált termelés tekintetében. A kistérség kulturális, történelmi és természeti adottságai indokolttá teszik a turizmus többirányú fejlesztését, amely egyúttal a vidéki lakosság alternatív jövedelemforrása is lehet. A vidéki vendégfogadás feltételeinek megteremtése, illetve bővítése egyszerre jelöl ki humán erőforrás fejlesztési és turisztikai infrastruktúra fejlesztési irányokat és program-kidolgozási, szervezési tevékenységet. A sikeres vidékfejlesztési stratégia magva a vidéki identitástudat erősítése. Ez lehet az alapja a vidékfejlesztés társadalmasításának, a helyi erőforrások mozgósításának. A stratégiának ezért nagymértékben támaszkodnia kell a helyi közösségekre, civil szerve- zetekre, erősítve a térségben fellelhető bár ma még csekély számú kezdeményezést. A civil szervezetek létrejöttének ösztönzése, működésük támogatása révén ami az anyagi természetű vagy szervezeti támogatás mellett tudatformáló munkát is igényel valósíthatók meg a tájhoz kötődő kulturhagyományok felelevenítését és ápolását, a faluszépítést stb. illetve részben ezek által az életminőség javítását célzó programok. 4

6 3. Célkitűzések 3.1. Általános célkitűzések A vidék népességmegtartó képességének további erősítése A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével Közösségi rendszerek kialakítása, közösségi vívmányok megvalósítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése 3.2. Speciális célkitűzések A székesfehérvári felvevőpiac, mint adottság maximális érvényesítése Székesfehérvár dominanciájának csökkentése a munkalehetőségek biztosításában a vonzáskörzettől távol eső településeken A strukturális munkanélküliség csökkentése, vállalkozói kedv élénkítése (halmozottan hátrányos települések) Települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása A kistérség természeti erőforrásainak, sokszínűségének és mezőgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében 4. Prioritások (stratégiai programok) A kistérség helyzetfeltárása és a fent vázolt célok és földrajzi összefüggések alapján az Abai kistérségben az alábbi prioritások fejezik ki a stratégiai program legfontosabb irányultságait: 1. Prioritás Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja) 2. Prioritás Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 4. Prioritás A kistérségi infrastruktúra, települési környezet és humán erőforrás fejlesztése 5

7

8 5. Alprogramok és intézkedések prioritásonként 1 Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása, a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja 1.1 Alprogram: Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése Intézkedéscsoport: Vizes élőhelyek rekonstrukciója, A célterület minimum 450 ha. őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése, vízfolyások és környezetüknek rendbetétele, revitalizációja (Sárvíz ökofoyosó program) Intézkedéscsoport: Szántó-gyep, szántó-erdő, gyeperdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása Cél legalább 500 ha szántóterület átalakítása gyep és erdőterületté, további 500 ha-on környezetbarát gazdálkodási rendszerek bevezetése Intézkedéscsoport: Agrár környezetvédelmi képzési, Évente gazda képzése. szaktanácsadási és demonstrációs programok Intézkedéscsoport: Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek A használt gyepterület növelése 400 ha-al. elterjesztése (elsősorban a Sárrét és a Sárvíz völgye kistájak érintett települései) védelmi célú területhasználat Intézkedéscsoport: Extenzív típusú szántóterület- Extenzív termesztési technológiák alkalmazása ha-on. használat vetésszerkezet váltással Intézkedéscsoport: Mezőgazdasági és belterületi vízelvezető és befogadó rendszerek felújítása, kialakítása (kistérségi, megyei program) 100 km belvízelvezető csatornarendszer kialakítása, az elvezetett vizek tartásával. 2 Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1 Alprogram: Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása Intézkedéscsoport: A turizmust szolgáló infrastruktúra fejlesztése (közterületek, közutak, járdák, parkolók, kerékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természetmegfigyelés, vadászat, horgászat kiszolgáló létesítményei, higiénés létesítmények.) vissza- 200 parkolóhely, 10 köztéri higiénés létesítmény, m2 járda, 15 km kerékpárút, 20 km bekötőút megépítése. 7

9 2.1.2 Intézkedéscsoport: Kistérségi turisztikai kínálatfejlesztés (program-fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.) Intézkedéscsoport: A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével Intézkedéscsoport: Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése (állandó és szezonális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek) Intézkedéscsoport: Az abai feltárt termálvíz hasznosítása Intézkedéscsoport: Turisztikai programcsomagok kifejlesztése (csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tác-gorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.). Elkészül a tágabb régiót is bekapcsoló turizmusmarketing program, bemutatkozó kiadvány, turistatérkép, évenkénti programfüzet. Legalább 80 férőhely kialakítása. Minimum 80 gyermek és ifjúsági üdültetésre alkalmas infrastruktúra kialakítása. A szükséges számú táborvezetők kiképzése. Termálfürdő megépítése a Dél kapuja koncepció alapján. Mintegy 20 önálló - turisztikai kínálattá alakítható - vonzerő kialakítása. 2.2 Alprogram: Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése Intézkedéscsoport: Beszállító vállalkozások letelepítése 20 vállalkozás számára telephely biztosítás, ösztönző rendszerek, infrastruktúrák a térségben, a vállalkozáshiányos területek csökkentése biztosítása Intézkedéscsoport: Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása Szakmacsoportos termékismertetők, kiállítások, rendezvények, marketingprogramok, minőségjavítás támogatása Intézkedéscsoport: Vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok (vállalkozások oktatása, továbbképzése, vállalkozói hálózatok kialakítása) Kistérségi klaszter programok, ipari park és inkubátor ház kialakítása. 3 Prioritás: Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése. 3.1 Alprogram: A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása Intézkedéscsoport: Helyi feldolgozottsági szint javítása, bioélelmiszerek előállítása. Zöldség-gyümölcs feldolgozó kapacitás javítása, bővítése (Sárszentágota, Aba, Soponya). 8

10 3.1.2 Intézkedéscsoport: Családi gazdaságok, TÉSZ-ek, teljes 7 év alatt mintegy 1000 fő bevonásával legalább két TÉSZ kilakítása termékpályás szövetkezések létrehozása Intézkedéscsoport: Hagyományos szántóföldi kultúrák A szántóterület 8-105%-án alternatív növények termesztésére lehet áttérni részbeni kiváltása: gyógynövény-, zöldséggyümölcstermesztés, vetőmag-vetőgumótermesztés, biokultúrákkal. 3.2 Alprogram: Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével Intézkedéscsoport: Tógazdasági termelőalapok felújításán, 50 ha halastó létesül, megtörténik 500 ha rekonstrukciója. bővítésén alapuló haltermelő rendszerek elterjesz- tése Intézkedéscsoport: Vadgazdálkodáson alapuló vadászat Élőhelyfejlesztéssel, vadgazdálkodási beruházásokkal a vadállomány 15-20%-os lehetőségeinek jobb kihasználása (Soponya tapasztalataira növekedése érhető el. építve), Intézkedéscsoport: Legelőre alapozott állattartási tech- Legalább egyedlétszámú extenzíven tartott állatlétszám létrehozása nológiák bevezetése. (Sárvíz ökofolyosó területén) Intézkedéscsoport: Tradicionális termelő körzetek megjelenítése (tájtermesztés) a minőségi alapanyag termelés és feldolgozás Intézkedéscsoport: Ökológiai gazdálkodás területének növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (technológiák, gépek, berendezések). Technikai és technológiai beruházások a Közép-Mezőföld, Káloz-Igari löszháti területeken. Az ökológiai gazdálkodással használt területnek a jelenlegihez képest megtízszerezéser 4 Prioritás: A kistérségi infrastruktúra, települési környezet és humán erőforrás fejlesztése 4.1. Alprogram: Kistérségi szennyvízprogram megvalósítása Intézkedéscsoport: Aba-Soponya-Káloz-Sárkeresztúr- Sárszentágota rendszer megvalósítása, Seregélyes csatlakoztatása a székesfehérvári rendszerhez Intézkedéscsoport: Alternatív szennyvízkezelési technológiák meghonosítása Tác, Csősz és a térségben elhelyezkedő izolált gazdasági területek és mezőgazdasági majorok ellátására. A program 2005-ben állami támogatással indul A hatékonyabb építés, üzemeltetés és fejlesztés érdekében modul alapú rendszer kiválasztása és alkalmazása 9

11 4.2 Alprogram: Humán erőforrás fejlesztés Intézkedéscsoport: Speciális képzési programok kidolgozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EUs képzések) Intézkedéscsoport: Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű rétegek számára) Intézkedéscsoport: Pályakezdő fiatalok helyi letelepedésének támogatása (telekbiztosítás, támogatott pénzügyi konstrukciók) Gyakorlati oktatási helyek kialakítása a kistérség minden településén. Legalább 5 képzési program bevezetése, átlagosan évi 50 résztvevő számára (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja). Évi 20 fiatal letelepedésének a támogatása különböző lakáshoz jutási konstrukciókkal. 4.3 Alprogram: Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása Intézkedéscsoport: Kistérségi térségmenedzsment ügynökség és hálózat kialakítása a településeken Információs pontok kialakítása a kistérség minden településén Intézkedéscsoport: Információs infrastruktúrafejlesztések támogatása) Kábeltévé, intézmények informatikai felszereltsége, központi adatbázis kialakítása. 4.4 Alprogram: Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés Intézkedéscsoport: A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek A hagyományok felelevenítése az Ófalu program keretében. piacra jutásának elősegítése Intézkedéscsoport: Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép kialakítására ösztönző Intézkedéscsoport: Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyreállításuk támogatása. Falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, útbaigazító táblák, stb között kistérségi főépítész alkalmazásával összeállításra kerül az értékkataszter. Az építési szabályozásba bekerülnek az értékmegőrzést biztosító előírások. 10