Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 2012. november 8. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes IPE Versenyképességi Díjátadó Budapest, 2012.12.11.
Összesített innovációs index Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2011
Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai Magyarország
A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában 2013. január 2. www.nih.gov.hu 4 Forrás: KSH (2012)
Kockázati Tőke Program M Ft 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Kockázati Tőke Program 2010-2011 Megvalósult befektetések (kumulált) Szerződött érték Céltársaság db 2010 Q2 2010 Q3 2010 Q4 2011 Q1 2011 Q2 2011 Q3 2011 Q4 db 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2011 végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben 2011 végéig
A KFI terület kormányzati irányítási struktúrája és a NIH helye a rendszerben
A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)
Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex-ante kondicionalitás) a 2014-2020 időszakra Tematikus célok Beruházási prioritások Előzetes feltétel rendszer Teljesítési kritériumok 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél) ERFA: Az 1. tematikus célkitűzés alá tartozó minden beruházási prioritás 1.1. Kutatás és innováció: Adott esetben a nemzeti reformprogrammal összhangban álló, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret megléte a magánfinanszírozású kutatások és az innovációra fordított kiadások intenzívebb hasznosítására. Olyan, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret van érvényben, amely: SWOT vagy ahhoz hasonló elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; ellenőrzési mechanizmust foglal magában. Sor került a kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat körvonalazó keret elfogadására. ERFA: A K+F infrastruktúra és kapacitás fejlesztése a kutatási és innovációs kiválóság kialakítása érdekében, valamint kompetenciaközpontok előmozdítása, különös tekintettel azokra, amelyek európai érdeket képviselnek. 1.2. A beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó többéves terv megléte. Sor került az uniós prioritásokhoz és adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumához (ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó indikatív többéves terv elfogadására
Új irányok: Nemzeti KFI Stratégia 2020 a) 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel, b) a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll, e) megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f) ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).
Fő problémák A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás-intenzív, magasabb hozzáadott értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok. A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatott szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni. A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalati) szektor innovatív működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miatt a korszerű technológiai és menedzsmenttudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellett a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását.
Jövőkép Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával - 2020-ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához.
Fő célcsoportok kutatóműhelyek a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok Kutatás-fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások ( gazellák ) az innovatív beszállító kkv-k az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke-befektetők
Nemzeti KFI Stratégia Kiemelt célok
Sarkalatos célok Átfogó célok Célrendszer A gazdasági KFI-alapú dinamizálása Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált innovációs Szolgáltatások Együttműködések, hálózatok dinamizálása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Középvállalatok dinamizálása MNC K+F központok integrálása a NIR-be
A tudásbázisosokat erősítő eszközök
Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök
A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére Államigazgatási funkciók Közvetítő, kooperációs funkciók NIH Szolgáltatási, ügynökségi funkciók KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése EU-s és nemzetközi KFI együttműködések Hatékony szervezet 2013. január 2.
KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének koordinálása Ágazati fehérkönyvek A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) - Egységes nemzeti K+F infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása
Tudományos és Technológiai Obszervatórium elemző-értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt kiemelten a KFI pályázatok vonatkozásában - elősegítendő a hálózatosodást és a tényekre épülő politikaformálást Szolgáltatásai: átfogó és ágazati KFI elemzések és statisztikák; az elemzések alapját képező adatstruktúrák; információk az államilag támogatott KFI projektekről; a kutatási infrastruktúrák; kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú regiszterei; konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;
20
Go!nno szolgáltató rendszer felépítése Díjtalan mentorálás Fórum KFI szolgáltató kereső Információs alapcsomag Regisztráció www.kaleidoszkop.nih.gov.hu Best practice Go!nno hírek Fiatal vállalkozók Cégbemutató lapok
www.nih.gov.hu 22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes Nemzeti Innovációs Hivatal 1061 Budapest, Andrássy út 12. Web: http://www.nih.gov.hu