A bokortanyák revitalizációjának lehetőségei HELYZETKÉP Bácskainé Dr. Pristyák Erika Nyíregyházi Főiskola
A bokortanyák az 1784es katonai térképen
48 1570 48 44 60 644 23 94 86 52 Nép. 2013, fő 30 25 21 17 30 32 1905 5277 Összesen: 5 19 45 Zomboribokor 8 56 104 Vargabokor 7 80 288 Vajdabokor bt 6 98 225 Újtelekbokor 5 Részben 41 85 Szélsőbokor 8 Részben 9 20 Szelesbokor 4 28 67 Szabadságbokor 10 32 50 Sulyánbokor 5 65 191 Salamonbokor 8 17 54 Rozsrétbokor II. 8 324 1069 Rozsrétszőlő bt 9 20 45 Rókabokor 8 37 154 Polyákbokor 7 14 Nádasbokor 7 Terve 7 13 Mohosbokor 11 19 55 Mátyásbokor 10 Részben 36 64 Mandabokor III 7 Részben 70 199 Mandabokor II 8 72 261 Mandabokor bt 7 14 42 Lóczibokor 7 25 59 Kovácsbokor 11 19 23 Kordovánbokor 8 33 82 Kazárbokor 7 75 180 Jánosbokor 6 Terve 16 35 Istvánbokor 7 37 70 Gerhátbokor 6 28 62 Füzesbokor 13 részben 105 325 Felsősima tanya 131 442 Felsősima bt 8 Részben 108 228 Felsőbadurbokor 10 Részben 17 18 Debrőbokor Terve 41 130 Csernyikbokor 8 32 84 Benkőbokor 11 16 41 Bedőbokor 10 50 106 Bálintbokor 6 Részben 39 76 Antalbokor 11 77 271 Alsóbadurbokor Távolság a kp.tól (km) Szociális ellátás Kövezett út Buszjárat Szennyvízhál. Gázhálózat Ivóvízhálózat Lakás 2001, db Nép. 2001, fő Megnevezés Saját gyűjtés
Néhány bokor népesség és a lakóházszám változása 2010ig Lakóházak száma Lakónépesség száma nem őshonos lakos 60 év felett 3560 év 1835 év 18 év alatti 2010 2001 1990 újépítésű lakatlan 2010 2001 1990 Sulyánbokor 30 32 33 10 3 50 58 46 8 5 13 19 Mohosbokor 7 10 10 23 13 18 9 2 5 2 10 Kovácsbokor 24 25 23 4 2 61 59 44 4 9 18 28 Nádasbokor 3 24 14 16 5 4 2 5
100 lakosra jutó foglalkoztatottak száma Nyíregyházán
Város 177184 Huszártelep 94333 Újkistelekiszőlő Hímes Örökösföld Jósaváros I. Bokortanyák Ókistelekiszőlő Belváros Oros Borbánya Nyírszőlős Kertváros Sóstó 152914 162236 162774 167575 168555 169142 178948 180898 183153 192169 192445 202946 Jósaváros II. 232350 0 50000 100000 150000 200000 250000 A háztartások nettó havi jövedelmeinek eloszlása a város egyes körzeteiben jövedelmi átlagok, forintban Forrás: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2008
A város településfejlesztési elképzelései A bokortanyákra is vonatkozó általános fejlesztések: Célja a város és a városkörnyék fejlesztése az egyes területek sajátosságainak, hagyományos településitáji jellegzetességeinek megőrzésével, továbbfejlesztésével. A város településszerkezeti és szabályozási tervében meghatározásra kerültek a külterületi lakott helyek fejlesztési kategóriái, az ezekre vonatkozó építési előírások. A bokortanyák megközelíthetőségének javítása Egészséges ivóvíz biztosítása a város teljes közigazgatási területén A szennyvízhálózat bővítése, a szennyvíztisztítás korszerűsítése, a gazdaságosan el nem látható területeken a helyi közműpótlók kiépítése Szakképzetlen felnőttek segítése, szakképzettség, szakmai tapasztalat szerzése A bokortanyák karakteres elemeinek megőrzése A bokortanyák sajátos szerepének megfelelő differenciált fejlesztése Komplex munkaerőpiaci modellek kialakítása a romák, a halmozottan hátrányos helyzetűek, a tartós munkanélküliek célcsoportjai részére Szociális gazdaság típusú projektek A hátrányos helyzetű csoportok felé irányuló tolerancia erősítése Az egészségügyi prevenció széleskörű elterjesztése.
BOKORTANYÁK HÁZSZÁMOZÁSA, UTCANEVEK ÉPÍTÉSI IRODA NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS 2009.IV. HATÁROZAT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése rendeletének felhatalmazása alapján, a jelenlegi utcanevek és házszámok helyszíni felülvizsgálatát követően az alábbi házszámok kerülnek az adott területen meghatározásra Benkőbokor: Benkőbokor, Bojtár utca Antalbokor Rókabokor: Rókabokor, Aranyeső utca Sulyánbokor Gerhátbokor: Csűr utca, Kaptár utca, Patics utca, Pitvar utca, Szilke utca, Vályog utca, Gémeskút utca Dr. Simkó Gyula gyűjtése, 1910
Nyíregyháza és térsége TERÜLETHASZNÁLATA Corin és OSM adatbázis alapján Nagy Zsuzsa Debreceni Egyetem geográfus hallgató 1 Történelmi belvárosi területek 1 Nem összefüggő település szerkezet, kertek 2 Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 132 Szilárdhulladék lerakó helyek 141 Városi zöldterületek 142 Sport, szabadidő és üdülő területek 211 Nemöntözött szántóföldek 222 Gyümölcsösök, bogyósok 231 Intenzív legelők és erősen degradált gyepterületek 242 Komplex művelési szerkezet 243 Mezőgazdasági területek túlsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 311Lomblevelű erdők 3 Tűlevelű erdők 313 Vegyes erdők 324 Átmeneti erdőscserjés 411 Szárazföldi mocsarak 5 Állóvizek
Nyíregyháza agglomeráció szennyvízhálózatfejlesztés során a bokortanyák kiválasztási szempontja A 49/2001. (IV. 3.) és a 27/2006 (II.6) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről. Nitrát érzékeny területen Nyíregyháza és környéke ebbe a kategóriába tartozik maximum 170 kg/ha/év nitrogén helyezhető el a talajban. Egy lakos 16g/nap nitrogén terhelést jelent, ami éves szinten 5,8 kgnak felel meg. Ebből adódóan 29 lakosig működhet a szikkasztás, azaz 30 főtől. A 26/2002. (II. 27. ) szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló kormányrendelet szerint haonként 30 főtől lehet része az alrendszer az agglomerációnak. Ennek figyelembevételével kerültek kiválasztásra a csatornázandó bokortanyák: Zombori, Salamon Újtelek, Varga, János, Kovács, Nádas, Gerhát, Róka, Kazár, Vajda, Benkő, Polyák, Sulyán, Mohos és Mandabokor, (továbbá: Császárszállás, Butyka, Rozsrétszőlő, Nagyszállás, Nyírjes, Alsó és felsőpázsit, Nyírszőlős, Sóstófürdő, Sóstóhegy). Programból kimaradt településrészek: Alsóbadur, Antal, Bálint, Bedő, Csernyik, Debrő, Felsőbadur, Füzes, István Kordován, Lóczi, Mátyás, Szeles, Szélsőbokor, stb. Nyírségvíz Zrt.
telep Esettanulmányok Antalbokor Sulyánbokor Vargabokor Füzesbokor Antalbokor 6.sz. ágvezeték I.sz. szvtt. Kazárbokor Vajdabokor 1.sz. ágvezeték Zomboribokor Benkőbokor Sulyánbokor 2.sz. ágvezeték Jánosbokor Kovácsbokor Nádasbokor Gerhátbokor Szabadságbokor 1.sz. ágvezeték Salamonbokor Mohosbokor 3.sz. ágvezeték Rókabokor Polyákbokor II.sz. szvtt. Újtelekbokor Alsópázsit 4.sz. ágvezeték Mandabokor 7.sz. ágvezeték Rozsrétszőlő Nyírségvíz Zrt. Vadnay Ákos
Turizmus a bokortanyákon A bokortanyák legnagyobb értéke a különleges, egyedi településszerkezeti sajátosság, a településmorfológiai képük és a szerény tirpák hagyományok. Ezen túl nem rendelkeznek igazán jelentős kulturális vagy egyedi agroturisztikai értékekkel. = Falusi turizmus egy nagyváros mellett Szálláslehetőségek Öt helyen van lehetőség magánszállásadást igénybe venni (32 férőhely) ezek zömében falusi szállásadásnak minősülnek. Kiemelkedik a Biharitanya Kereskedelmi szállás nincs Az evangélikus egyház intézményeiben vendégszobák. Tirpák csárda Tirpák rendezvények, egyesületek, kiadványok
A bokortanyák szerepe a város turisztikai kínálatában Önálló desztinációként nem valószínű Kiegészítő programként és szálláslehetőségként a forgalomnövekedés is reális elképzelés. Olyan vonzerőt és szolgáltatást képes nyújtani, amelyek a turisták számára igazi élményt jelent és jó árértékarányt képvisel. Unikummal színesítik egy turisztikailag fejlődő város kínálatát. Nyíregyháza a palettáján hiánypótlást tehet. A turizmus egyenlőre egyik bokor számára sem jelent komplex megoldást. Azonban a helyi lakosságnak kiegészítő jövedelemforrást teremthet, vonzóbbá teheti a tanyaképet
PÉLDÁK A BOKORTANYÁK NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban Bálintbokor, Mandabokor Móra F Ált Isk., Evangélikus Ált Isk, Waldorf Iskola Emisszió Egyesület Nyíregyháza Polyán Egyesület BARÁTSÁGOS BOKORTANYÁK (Emisszió Egyesület) természeti értékek, tanösvény, térkép Sóstói Falumúzeum ismeretterjesztő játék Gasztronómiai bemutatók
Differenciálódó tanyák A bokortanyák funkciója részben megváltozott A kint élők életmódja nagy eltéréseket mutat három alaptípusba sorolom a bokrokat: 1. Falusias elrendezésű tanya, egykét meghatározó utcával és várható további gazdaságfejlődéssel (Alvófalura hasonlít): Felsősima, Mandabokor, Vajdabokor, Rozsrétszőlő, Gerhátbokor, Szélsőbokor, Vargabokor, Jánosbokor, Rozsrétbokor, Újtelekbokor, Salamonbokor, Zomboribokor, Szabadságbokor. 2. Mezőgazdasági jelleg dominál, a családi gazdálkodás, vállalkozás a meghatározó: Mandabokor I., Mandabokor II., Alsóbadurbokor, Füzesbokor, Mátyásbokor, Antalbokor, Mohosbokor, Bálintbokor, Nádasbokor, Bedőbokor, Istvánbokor, Polyákbokor, Benkőbokor, Kazárbokor, Szelesbokor, Csernyikbokor, Kordovánbokor, Kovácsbokor, Debrőbokor, Felsőbadurbokor, Lóczibokor, Felsősima 3. Rekreációs és idegenforgalmi alapokkal rendelkező tanyák: Rókabokor, Sulyánbokor, Benkőbokor, Antalbokor. A két védett műemlék és Róka és Sulyánbokor védettsége nem eredmény, a város ezzel az elmaradás pótlásával önmagának tartozott, de a bokortanyák turisztikai funkcióját erősíti. Néhol a rekreáció lesz meghatározó. A gazdálkodás mellett a szabadidős és a falusi turizmus segítségével olyan eddig kihasználatlan, de értékké tehető erőforrások mobilizálására nyílik lehetőség, amelyek segítségével jövedelmek keletkeznek
A SZUBURBANIZÁCIÓ IRÁNYA NYÍREGYHÁZÁN 20
Összefoglalás 1/3 A települési infrastruktúra kiemelt szempontjai a bokortanyákon: Megközelíthetőség de egészen a portáig (bemegy a busz, 2 autó) Lakásállomány szélsőséges Kommunikáció tv, internet, telefon megoldható Villany, víz, gáz már természetes, hogy van, egyre több kiegészítő és egyedi megoldás Szennyvízcsatorna vitatott a szükségessége a lakosság körében Szociális ellátás kielégítő, de most nyírbálják Iskoláztatás a városba járnak régóta a gyerekek (többnyire 2 autó) Munkalehetőség egyéni gazdálkodás, vállalkozás, vagy a városban
Összefoglalás 2/3 1899 2013 Sulyánbokor
19 45 Zomboribokor K 56 104 Vargabokor J 80 288 Vajdabokor BT I 98 225 Újtelekbokor H 32 50 Sulyánbokor G 20 45 Rókabokor F 72 261 Mandabokor E 25 59 Kovácsbokor D 33 82 Kazárbokor I 75 180 Jánosbokor C 37 70 Gerhátbokor B 32 84 Benkőbokor A Szociális ellát ás Kövezett út Buszjárat Szennyvíz hál. Gázhálóz at Ivóvízhálóz at Lakás Nép. Megnevezés LEGO gyár Összefoglalás 3/3
Irodalom Beluszky P. (1968), A nyíregyházi tanyabokrok földrajzi vizsgálata. Földrajzi Közlemények. Frisnyák S. szerk. (2003), Nyíregyháza, Elıadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján, Kiadja a Nyíregyházi Fıiskola Földrajz Tanszéke, Nyíregyháza, p. 224. Hanusz Á. (2010), A TDM szerepe a falusi rendezvények turisztikai termékké fejlesztésében. In. Hanusz Á. (szerk.): In: A helyi és térségi TDM szervezetek, Kiadja Nyíregyháza MJV és a NYF TTIK TFI. pp. 3546. Kujbusné Mecsei É. (2001), PRO MEMORIA Nyíregyházi összeírások (17521850), forrásválogatás, Kiadja a SzabolcszatmárBereg Megyei Levéltár, II. közlemények 29. Nyíregyháza 2003 p. 566. Lőrincz K. (2005), A nyíregyházi bokortanyák revitalizációjának lehetıségei szakdolgozat, Szent István Egyetemen. Pristyák E. (2003), A bokortanyák morfológiai képének változása átalakuló tanyaszerkezet. In: Frisnyák S. szerk.:nyíregyháza, Elıadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján, Kiadja a Nyíregyházi Fıiskola pp 167174. Pristyák E. B. (2011), A bokortanyák differenciálódása az elmúlt 20 évben, In: Geográfiai folymatok térben és idıben, Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 65. születésnapja tiszteletére, Szerkesztette: Dr. Kókai S. Nyíregyháza. pp. 4561. Pristyák E.B., Kókai S. (20), Az agglomerálódás és az szuburbanizáció jellemzıi a Nyíregyházi településeggyüttesben, In: Településföldrajzi tanulmányok 20/2, Szerk Csapó T., Kiadja a Nyugatmagyarországi Egytem, Szombathely, pp. 87103. Szigetvári Cs. (2011), Barátságos bokortanyák Kalauz a Nyíregyháza környéki bokortanyás és tanyás térség természeti értékeihez, Emisszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület kiadványa. Nyíregyháza. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája http://www.nyiregyhaza.hu/index.php,. 2010december 27. Nyíregyházi TDM tájékoztatásai. Településrendezési terveinek felülvizsgálata jóváhagyott dokumentáció. Városlakók életminıségi vizsgálata.. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2008. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! pristyak@nyf.hu