MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR 3. rész A VÁROSI SZERZETESRENDEK ÉPÍTÉSZETE (ELŐTTE A MARADÉK!) Rabb Péter PhD 2012
SOMOGYVÁR, Szt. Péter, Szt. Pál és Szt. Egyed, alapító: I. László (1091)
PÉCS, SZÉKESEGYHÁZ
PÉCS, SZÉKESEGYHÁZ FARAGVÁNYOK (PÉCSI MŰHELY)
GYŐR, SZÉKESEGYHÁZ
A CISZTERCI REND SZÜLETÉSE 1098: Róbert, Molesmes-i apát megalapítja Citeaux-t 1110 k.: 20 apátság 1113: Bernát és 30 társa csatlakozik a rendhez 1119: Carta Caritatis (a szeretet okmánya) 1142: Cikádor 1147: II. Keresztes háború kezdete (III. Jenő pápa, v. ciszterci) Bernát németországi toborzóútja 1153: már 343 apátság 1179: Egres 1182: Zirc 1183: Péter Citeaux-i apát látogatása Magyarországon 1184: Pilis, Szetgotthárd 1184: III. Keresztes háború kezdete prédikálás, toborzás: Franciaország, Németország, Itália, Anglia 1194: Pásztó 1198: IV. Keresztes háború kezdete toborzás, jelentős pénzsegély 1202: Kerc 1234: Bélháromkút Harding Szent István Róbert, Alberik és István Clairvaux-i Szent Bernát Szent Róbert (1029 1111) Clairvaux-i Szent Bernát (1090 1153) Harding Szent István ( 1034)
A CISZTERCI REFORM JELLEGZETESSÉGEI -filiációs rendszer, az atya- és fiúapátság közötti kapcsolat folyamatos -(négy)évente nagykáptalan -a benedeki Regula következetes és szigorú betartása (a mértékletesség figyelmen kívül hagyásával) -effektív fizikai munka, laikus testvérek, önellátás, (Grangiák), -Szűz Mária kultusz, a lovagvilág nő-kultuszának szakrális megnyilvánulása -aszkézis, kereszt-kultusz, a keresztes hadjáratok és a szentföldi zarándoklatok ideológiai alátámasztása -a külvilággal való kapcsolat minimalizálása -pasztorációs tevékenység kizárása -adományok esetén a nagy birtoktestek előnyben részesítése Építészetben: -telepítés: lakott helytől távol, erdős völgyben, víz mellett -térszervezet: latin-kereszt alaprajzú templom, kötött monostori elrendezés -szerkezet: hevederes donga, harántdonga, hatsüveges boltozat, csúcsív, támpillér, konzol -homlokzat: dísztelen, nyugati torony és díszkapu nincsen, esetleg huszártorony, négyezeti torony -nyílászárók: fényszimbolika, hármas ablak-elrendezés, rózsaablak (Mária-kultusz) -díszítés: architektonikus, illetve geometrikus, növényi díszítés, figurális díszítés nincsen
ÁLTALÁNOS MONOSTOR-ALAPRAJZ 1. főapszis, 2. mellékapszisok, 3. sekrestye, 4. lépcső az emeletre, 5. halottak kapuja, 6. szentélyrekesztő, 7. szerzetesek kórusa, 8. betegek kórusa, 9. bejárat, 10. laikusok kórusa, 11. laikusok bejárata, 12. előcsarnok, 13. monostor-udvar, 14. könyvtár, 15. olvasófolyosó, 16. káptalanterem, 17. feljárat az emeletre, 18. szerzetesek hálóterme, 19. latrina, 20. beszélő, 21. átjáró, 22. szerzetesek terme, 23. novíciusok terme, 24. melegedő, 25. szerzetesek étkezője, 26. szószék, 27. tálaló, 28. konyha, 29. gazdasági bejárat, 30. kamra, 31. laikusok étkezője, 32. bejárat, kapus, 33. laikusok terme, 34. feljárat az emeletre, 35. laikusok hálóterme, 36. latrina
ALAPÍTÁSI REND
CIKÁDOR (BÁTASZÉK) (1142, alapító: Heiligenkreuz, Morimond-ág)
Z I R C (1182, alapító: Clairvaux)
PILIS (PILISSZENTKERESZT) (1184, alapító: Acey, Clairvaux-ág)
PILIS MARADVÁNYOK
PILIS FARAGVÁNYOK
SZENTGOTTHÁRD (1184, alapító: Troisfontaine, Clairvaux-ág)
SENANQUE (1148, alapító: Mazan)
SENANQUE
SZENTGOTTHÁRD
KERC (1202, alapító: Egres, Pontigny-ág)
KERC FORRÁSA ORVAL ÉS LES DUNES (1132, ill. 1138)
KERC KISUGÁRZÁSA BRASSÓ, BERTALAN TPL.
KERC KISUGÁRZÁSA - PRÁZSMÁR
KERC KISUGÁRZÁSA ZSÁMBÉK ÉS BÉLAKÚT (PÉTERVÁRAD) (1232, alapító: Pilis, Clairvaux-ág)
PANNONHALMA, BENCÉS FŐAPÁTSÁG ÁTÉPÍTÉSE
A PREMONTREI (KANONOK)REND 1120 Az első prépostságot Szent Norbert alapítja Szent Ágoston regulája (Kánonja) szerint Premontré-ban (Pratum Monstratum = mutatott rét) 1121 a rend alapítása, 40 szerzetessel 1126 pápai megerősítés 1130 Váradhegyfok (alapító: II. István) 1234 Ninive-i katalógus: ezernél több (Magyarországon 41, ebből 6 női) prépostság Közösség: Szervezet: Hivatás: Életmód: Telepítés: Építészet: Prépostság: Szerzetesi ~: Kanonok: felszentelt papok (másodrend: női kanonokok, harmadrend: világi támogatók) filiációs rend pasztoráció, tanítás, közjogi funkció (hiteles hely) vita mixta : a szemlélődő és az aktív életforma ötvözése lakott helyeken, uradalmi központokban, városokban a ciszterciekénél kötetlenebb, alkalmazkodóbb, nincsen sem önálló premontrei építészet, sem önálló premontrei építőműhely egyházi elöljáróság részleges főpapi jogkörrel (székeskáptalan: a püspök mellett 12-24 fős, társaskáptalan: önálló, segédpüspöki jogkörrel) az ágostoni Kánon alapján szerveződő szerzetesi közösség, a házfőnök prépost) főpapi, de nem püspöki jogkörrel felruházva a káptalan tagj Szent Norbert (1180-1134) laoni kanonok, 1126-tól magdeburgi érsek
BÉNY (1217. alapító: Hont-Pázmány nb. Omodé, Váradhegyfok fíliája)
JÁNOSHIDA (1190 k. alapító: ismeretlen, Kökényes fíliája)
ÓCSA (1234 e. alapító: egri káptalan, Jászó filiája)
ÁRPÁS MÓRICHIDA (1251 e. alapító: Pok nb. Móric és Márk, Hatvan fíliája)
LÉBÉNY (1212 e. alapító: Győr nb. Pot és Chepan, titulus: Szt. Jakab)
JÁK (1220 k., felszentelve: 1256 máj. 2., alapító: Ják nb. Márton, titulus: Szt. György)
ZSÁMBÉK (1222, felszentelve: 1258, alapító: Aynard nb. Egyed és Smaragd)
ÚJ RENDEK A XIII. SZÁZADBAN ( KOLDULÓRENDEK ) Ferencesek Dominikánusok Pálosok Ordo Fratum Minorum Ordo fratum Praedicatorum Ordo fratum S.Pauli Primi Eremitae Szent Ferenc (1182 1226) Szent Domonkos (1170 1221) Boldog Özséb (1200 1270) 1210 pápai jóváhagyás (prédikálásra) 1223 regula végső változata 1308 végső jóváhagyás saját regula módosított ágostonos regula ágostonos regula! városi szegények, betegek eretnekmozgalmak elleni küzdelem eredetileg remeterend gondozása, nevelése, prédikáció a nevelés és a prédikáció erejével elfuserált koldulórend kollektív szegénység vállalása alamizsnagyűjtés: alázat gyakorlása tudományos tevékenység, inkvizíció alamizsnagyűjtés: fizetség beszedése Szent Bonaventura, Roger Bacon, Aquinói Tamás, Julianus, Rogerius, Gyöngyösi Gergely, Kapisztrán János, Temesvári Pelbárt, Magyar Pál, Ráskai Lea Fráter György Tomori Pál
A KISEBB TESTVÉREK RENDJE (FERENCESEK) 1210 tevékenységük és a prédikálás pápai engedélye, első regula 1221 második regula 1223 harmadik (végleges regula) 13. szd. k: ellentétek a regula értelmezése körül 14. szd. e: kb. 1400 rendház 1517 szétválás: -obszerváns (OFM) -minorita (konventuális, OFM Conv.) 1528 -kapucinus (OFM Cap.)
FERENCESEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 1232 Esztergom (önálló rendtartomány 1238-tól, IV. Béla nyughelye) 1238 Nagyszombat (klar.) 13. szd. v. 25 rendház 1260 k. Buda 1272 e. Sopron, Kecske tpl. 1272 Margitsziget 1280 Pozsony 1298 e. Óbuda (fer.) 1332 Szécsény 1338 Óbuda (klar.) 1386 Keszthely 1405 Kassa 14. szd. v. Lőcse 15. szd. v. Nyírbátor 1503 Kolozsvár 1503 k. Szeged, Alsóvárosi
FERENCES ALAPRAJZOK Assisi Keszthely Kolozsvár Buda Nyírbátor Kassa Szent Ferenc prédikál (Giotto) Szécsény Gyöngyös Lőcse Szeged
ESZTERGOM, SEGÍTŐ SZŰZ MÁRIA (1224 k.) IV. Béla ( 1270), Béla herceg ( 1269) és Mária királyné ( 1270) nyughelye, csak alapfalak ismertek.
BUDA, SZENT JÁNOS (1266 e.,1270-ben már állt, 1444-ig konventuális, utána obszerváns) III. András nyughelye, Temesvári Pelbárt a kolostor iskolájában tanított, megfordult itt Kapisztrán János is
SOPRON, BOLDOGSÁGOS SZŰZ 1250 k. alapítja a Geissel-Jekel család, a tpl. 1280 k. már áll. Kecske-, illetve bencés templomként is ismert.
SZÉCSÉNY (1332, alapító: Kacsics nb. Szécsényi Tamás erdélyi vajda, 1467-től obszerváns)
KESZTHELY, SZŰZ MÁRIA (1385 k.) 1550 után erődítménnyé alakítják
KASSA, SZENT MIKLÓS (1401 e.)
KOLOZSVÁR, MINORITA 1486-1503 (1490: János mester, királyi támogatás) (1556: ferencesek kiűzése, 1580-tól jezsuita, 1622-től református templom)
SZEGED, HAVI BOLDOGASSZONY (ALSÓVÁROSI) (1444-1503, obszerváns)
DOMINIKÁNUSOK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON (BELSŐ ÉS KÜLSŐ MISSZIÓK BÁZISA) 1221 a magyar rendtartomány alapítása Bolognában Paulus Hungarus 1241-ig 12 rendház, közte: Fehérvár, Győr Pest, Esztergom, Buda, Szeben 1235-1236 Julianus első útja 1237-1238 Julianus második útja 1254 Nagykáptalan Budán 1277 30 rendház 1303 5 körzet: Pannonia Szlavónia Erdély Dunán innen Dalmácia
BUDA, SZENT MIKLÓS (1254 e.)
MARGITSZIGET, BOLDOGASSZONY (1252 e., mások szerint 1235 k., Margit 1254-től)
VASVÁR, SZENT KERESZT (1230-1244, alapító: talán IV. Béla)
A PÁLOSOK Boldog Özséb Guzsik Tamás (1947 2002)
PÁLOSOK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 1225 k. Pécs-Jakabhegy Bertalan pécsi ppk. 1242 u. Özséb remetének áll 1250 k. Keresztúr (Kesztölc- Klastrompuszta) 1263 Pál veszprémi ppk. szabályt ad 7 rendháznak 1297 András egri ppk. szabályt ad 4 rendháznak 1308 Gentilis bíboros Magyarországon, pápai elismerés 14. szd. e. Budaszentlőrinc 1327 30 rendház 1341 szürke helyett fehér 1381 Szent Pál ereklyéi Budaszentlőrincre kerülnek (I. Lajos) 1382 Czestochowa
ELSŐ PÁLOS EMLÉKEK: KERESZTÚR (1250 k.) PÉCS-JAKABHEGY (1225)
KÉT SZENTLÉLEK: PILIS- (1287) BÜKK- (DÉDES) (1313)
BUDASZENTLŐRINC, AZ ANYAMONOSTOR 0. I. II. (14. szd. vége) III. (15. szd. vége) IV. (16. szd. eleje)
(MÁRIA)NOSZTRA (1352, alapító: I. Lajos, 1718-21: barokk átépítés, ma női börtön)